Demokratikus tanuló közösségek

Demokratikus tanuló közösségek

A demokrácia szót ... használták és lejáratták államok, pártok, szekták ... Mégis vannak őszinte hívei, akik felfedeznek benne valamit, ami valami rejtélyes módon hibátlan, szeplőtlen és igaz maradt. (Charles Lummis)

A demokrácia nehéz problémája, hogy az egyéni szabadság, a kisebbségek jogai és a többségi elv egymással konfliktusban vannak. (John Holt levele A.S. Neillhez)

Fóti PéterBudapest 2012 november 11.

www.foti-peter.hu / peter.foti@runbox.com

Emberi kapcsolatok értelmetlen fegyelem helyett

Gyomlálnivaló gaz, vagy egyedi virág?John Holt folytatja a munkámat. Nem abban az értelemben, hogy vezeti Summerhill-t, hanem azzal, hogy egy jobb világot teremt a gyerekeknek A.S Neill

A társadalomtudományban gyakran egymással versenyben lévö magyarázó elméletekkel találkozunk, mert sokféle okot és hatást nem tudjuk egymástól elválasztani.

Homer Lane, Leo Tolsztoj, Freud, Bertrand Russell, Wilhelm Reich, A.S. Neill, John Holt, George Dennison, Paul Goodman, James Herndon, Herbert Kohl, Jean Liedloff, Peter Gray, Ronald Swartz, Franks Smith, David Gribble, John Taylor Gatto, Karl Popper, Joseph Agassi, Vekerdy Tamás

A bürokratikus iskolarendszer alapjai:

• A tanulás előkészület az életre, egyszer azután a tanulás végtér és kezdődik az élet.

• A tanulás elsősorban az iskolában történik.

• A tudás megszerzéséhez specialistákra van szükség.

• Az képzés az iskolában történik egy előirt tanterv szerint.

• A gyerekek egyedül nem képesek tanulni.

• Aki többet tud, többet ér.

• Az iskolára szükség van, hogy neveljen és civilizáljon.

Az „igazi“ tanulás alapelvei:

• A tanulás maga az élet, és mivel az ember tanuló állat, ameddig élünk tanulunk.

• Mindenütt és mindenhogyan tanulunk.

• Az emberek képesek tanulásukat irányítani.

• A képzés egy életfogytiglani folyamat, amelyben a tanulók összeállitják azt amit tanulni akarnak.

• Meg lehet tanulni tanulni.• Mindenki egyformán fontos,

függetlenül attól, hogy mennyit tud.

• A nevelés és szocializáció emberi közösségekben történik.

John Holt (1923-1985)

Alexander Sutherland Neill (1883-1973)

Az ember rossz, (tradició) Az ember jó (Lane, Neill)

Az ember alakítható (Holt)

Következmények:

Minden hiábavaló

Ki kell nevelni belöle.

Következmények:Nem kell tenni semmit.

(Reakció a tradicionális nézetekre)

Következmények:Meg kell keresni a megfelelöaktivitásokat

Az emberi természet örök rejtélye

Bürokratikus forma – eröszakra alapoz – káros következmények

Az iskola eszméje – ha nem is a mai bürokratikus formában - az egyike a leghatalmasabb társadalmi felfedezéseknek, amivel rendelkezünk. Az iskola legmélyebb szükségletünkön alapul, és motivációt ad, amelyet nem tudunk letagadni, még ha akarnánk se. A tanítás a felnöttek kevés természetes funkciójának egyike. Nem adhatjuk fel, ha a gyerekekkel szemben állunk. Ez az igényünket a fiatalok, akik öröklik világunkat – elfogadják. Elképzeléseiket saját egyéniségükrol, büszkeségüket, igényeiket jogaikra abból építik fel, amit mi kínálunk nekik, söt ebböl képezik ideáljaikat is. Egyszerüen nem tudom elhinni, hogy ezek a dolgok olyan erötlenek lennének, hogy mi a képzést eröszakra kellene alapozzuk, ennek minden káros következményével. George Dennison: The Lives of Children 1969

Empátia vagy kényszerNem sokkal azután, hogy könyvem megjelent egy villamosmérnök professzorral utaztam egy találkozóra. Ö mondta, hogy miután olvasta a könyvemet azután jött rá, hogy hallgatói rajta is alkalmazták – több mint 10 éve -mindazokat az elterelő módszereket, amelyeket a könyvemben leírok:

•valamit morogni,

•találgatni és nézni, hogy mi történik,

•kiszedni a tanárból a választ stb

Később jöttem rá, hogy mindezek a játszmák olyanok, amelyeket emberek akkor játszanak, ha más emberek ítéletének vannak kitéve.

John Holt: How Children Fail / 1982 kiadás

Döntési tipusok

• Egyéni döntés

• Végrehajtási döntés• Nem demokratikus döntés• Paternalista döntés• Demokratikus döntés / /

• Képviselökön keresztüli döntés

Végreh. Nem dem.

Paternalista 3

6

14

Jogok és kötelességek

• Alapjogok (egyéni és csoportos)– Véleménynyilvánítás– Gyülekezés (önkormányzat)– Gondolatszabadság– Képviselet

• Jogok és kötelességek– Egymással összefüggésben/Együtt szerezhetö

„Zárt“ vagy „nyitott“ tanítás

Zárt Nyitott•Szervezési nyitottság A munkatempó, a munkahely,

munkamódszer megadásaA gyerekek munkaszervezetére alapozó tanítás

•Módszerbeli nyitottság A megoldási utak megadása a tanár vagy a tananyag részéröl

Elsösorban "természetes" módszer / Saját produkcióra alapozó tanítás

•Tartalmi nyitottság A munkafeladatok megadása a tanár vagy a tananyag részéröl

Elsösorban a gyerekek érdeklödésére alapozó tanítás

•Szociális nyitottság A viselkedési szabályok megadása a tanár vagy az iskola részéröl

Önkormányzó (gyerek-felnött) osztályközösség

•Személyes nyitottság A gyerekeket meghallgatják, de a tanár dönti el a kérdéseket

Az emberi egyenlöségre építö iskolán túlmutató kapcsolatok

Elágazások• A gyülés, gyülésvezetö képzés• Bully-ing, harassment• Ages and stages /morál/• Emberkép• EDIT (Egri demokratikus integrált tanuló

közösség)• Demokratikus nevelésért és tanulásért

egyesület

EmberképSummerhillben a felnőtteknek nincs több hatalmuk, mint akárki

másnak. Ha megszegsz egy szabályt, vagy valami butaságot csinálsz, akár egy felnőtt, de akár egy gyerek is rád szólhat, hogy

hagyd abba. Ha ezt mégse tennéd, akkor vagy hívnak egy ombudsmant, vagy azt is mondhatják, hogy ezt az ügyet

felhozzák majd a gyűlésen.

Senki nem áll a törvények felett:

•Appleton – éjszakai kirándulás

•Zoe – Elöjegyzö füzet

Ages and stages

• Kis gyerekek – gondoskodás megosztott (nevelötanárok, nagy gyerekek)

• Nagy gyerekek – több jog, több kötelesség, öngondoskodás, kicsik, gyülésvezetés, munkacsoportok

• Árkok betömése: gyerek-felnött, gyerek-gyerek között.• Fékek és ellensúlyok

– Gyülésvezetö csere– Gyülésvezetö pártatlansága – Választott funkciók: ombudsman, bizottságok– Választási ivet ki viheti körbe

Önkormányzat

• Gyülés – törvényhozó és birói hatalom• Végrehajtó hatalom: mindenki• Korlátozott hatáskör

– Szociális élet - igen– Iskolavezetés – részben, igény szerint– Társadalmi törvények – képviselök– Decentralizált demokrácia

A Jefferson-i demokrácia elve az, hogy a népet (a gyerekeket) úgy kell nevelni, hogy biztosítjuk számukra, hogy legyen alkalmuk közreműködni kezdeményezésekben és ügyekben, hogy megsokszorozzuk azt, amiben felelősök lehetnek, hogy biztatjuk őket arra, hogy legyen különvéleményük. Ennek az a nagyszerű erkölcsi következménye van, hogy nagyszerűek lehetnek a maguk módján, anélkül, hogy különlegesnek, különbnek éreznék magukat, hogy vezetni fognak tudni anélkül, hogy karrierre vágynának, hogy követni fognak tudni másokat, kisebbrendűségi érzések nélkül. Intézményeinknek ez kellett volna, hogy legyen a feladata évtizedeken keresztül, változó technikai és társadalmi körülmények között. E helyett, mintha valami összeesküvés történne, intézményeink úgy működnek, hogy képtelenné teszik a népet, hogy misztifikációt és szolgai szellemet terjesztenek. (Paul Goodman)

www.demokratikusneveles.hu

„Ma estefelé nézelődtem , hogy mit is olvassak , mert már belefáradtam a számítógép előtt görnyedásbe ,és a kezembe került a Headway Advanced kötetem , amit már jó néhány éve nem vettem elő. Az első fejezetben szerepel egy cikk Summerhill-ről , amit most ismét elolvastam , de csak a feléig , mert eszembe jutott , hogy ez biztos megvan valahol az Interneten .Így kerültem ide , hogy most írok Önnek. Tanár vagyok és borzalmasan szenvedek napjaink iskolájában .Szükségem van valamire...ami ha mást nem is a körülmények miatt , de legalább lelki támaszt nyújt.“

2012 november 10.