Albert camus

(1913-1960)

I. óra Jegyzet az íróról Egzisztencializmus Közöny: önálló (olvasói) véleményekII. óra Szövegelemzés Feladatok

Algírban született Könnyen tanult, korán

nagy műveltséget szerzett

A szegénység és a tüdőbaj miatt nem jutott el a diplomáig, de alapos jártasságot szerzett filozófiai tudományokból

Vonzotta a színház és a dráma (maga is játszott, rendezett)

Novelláival jelentkezik az irodalomban a 30-as évek során

Camus hősei keresik a lét értelmét és saját azonosságukat.

Ezek a kibontakozó egzisztencialista filozófia fő problémái.

Közöny című regénye 1942-ben jelenik meg.

A II. v.h. idején Franciaországban az ellenállási mozgalom híve

Ez időben Jean-Paul Sartre, egzisztencialista filozófus barátja

Heves szakításuk idején az irodalmi közvélemény már az egzisztencializmus legnagyobb alakjainak tekinti őket

Simone de Beauvoir, aki Sartre élettársa, de Camus-nek is barátja, szemléletesen ábrázolja a két író egyéniségét „Mandarinok" című kulcsregényében

Filozófiai esszék: Sziszüphosz mítosza

(1942.) A lázadó ember

(1951.)Drámák: Félreértés (1944.) Caligula (1945.)

Regények: Közöny (1942.) A pestis (1947.) A bukás (1956.)

A Nobel-díjjal járó pénzből egy nagy teljesítményű autót vásárolt. Egyik száguldása alkalmával az országutakon neki rohant egy útszéli fának, és azonnal meghalt.

„Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később

válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.” (Sartre)

Egzisztencialista és abszurd vonások Regényszerkezet Intertextualitás Szimbólumok hálózata A mű helye a világirodalmi alkotások

között

„Az abszurd az ember és a világ közötti végtelen csend.” (Kun János Róbert)

A társadalom kiveti magából Meursault-t.

A regény két része tükörképszerűen vetíthető egymásra: I. a főhős cselekszik és „éli az életét” II. a kihallgatáson és a tárgyaláson „újrabeszélik” a

szereplők az első részben történteket, a főhős összefüggően kezd gondolkodni

Ismétlődések: cselekmény, motívumok, helyzetek stb.

Szó szerinti és tartalmi idézetekPl. Meursault egy újságcikket talál a cellájában, mely

egy cseh férfi történetét meséli el, akit hazatérése után saját anyja és nővére öl meg.

Az anya A nő-szerető Nap- Természet halál „Meursault nemcsak a világ eszméjével

áll harcban, hanem egészen a jelek ősi rendjéig kiterjed sorsszerséggel — a Nappal — is, mert a nap itt minden: hőség, tunyaság, ünnep, szomorúság, hatalom, őrület, ok és megvilágosodás.” Roland BARTHES

„Több tucat példa található a Természet jelenlétére az abszurd ember működésében, irányításában, és ezek legtöbbször ennek közérzetét, elégedettségét befolyásolják, ami egyben azt is jelenti, hogy kedvét ezek határozzák meg” (Kun János Róbert)

Meursault bűne az, hogy nem fogadja el egy társadalom játékszabályait, vagyis nem színészkedik, nem hazudik,

a börtönlelkész próbálja Meursault-t megbánásra késztetni: ezzel igyekszik a szöveg helyreállítani a bűn-bűnhődés-büntetés hagyományos hármasságát, ami azonban sikertelen marad, és ezzel lényegében értelmét veszti a tárgyalás

a büntetés feloldozó szerepe kiszorul, és ezáltal a bűn is. Ebből következik, hogy elismert és megbánt bűn nélkül maga a tárgyalás és a büntetés is értelmét veszti

Meursault és a pap jelenetéről: „M. kiáltása magyarázattal szolgál

különös viselkedésére: a létezés abszurd, és az ítélet elkerülhetetlen, így hiábavaló reménységet adni annak, aki szembenéz saját halálával — nem szólva arról, hogy reménnyel táplálni egy halálraítéltet borzalmasabb az ítélet kimondásánál is.” (Kun János Róbert)