· iii Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom 1. I. PSYCHIATRIAI EPIDEMIOLÓGIA ...
Post on 16-Jun-2019
219 Views
Preview:
Transcript
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
TABULARIUM PSYCHIATRIAE Tringer dr., László
Publication date 2000 Szerzői jog © 2000 Melania Kiadói Kft.
iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tartalom
1. I. PSYCHIATRIAI EPIDEMIOLÓGIA ......................................................................................... 1 1. Psychiatriai epidemiológia .................................................................................................... 1
1.1. A vizsgálatok alapvető követelményei ..................................................................... 1 2. Epidemiológiai alapfogalmak ............................................................................................... 1 3. A psychiatriai megbetegedések gyakorisága ......................................................................... 2
3.1. Lifetime praevalentia (USA felmérés): ..................................................................... 2 3.2. Általános megfigyelések: .......................................................................................... 2
2. KLASSZIFIKÁCIÓ ........................................................................................................................ 3 1. Klasszifikáció jellemzése ...................................................................................................... 3 2. A mentalis- és viselkedészavarok osztályozása BNO-10 szerint (WHO-MPT 1994) ........... 3 3. DSM-IV diagnosztikai kritériumai (Animula, Budapest, 1995) (Diagnostic and Statistical Manual
of Mental Disorders) ................................................................................................................. 3 3.1. A DSM-IV-ben az értékelés az alábbi öt tengelyen történik .................................... 4
3. INTÉZMÉNYRENDSZER ............................................................................................................ 5 1. Fekvőbeteg-ellátás ................................................................................................................ 5
1.1. Fekvőbeteg-ellátás (ezen belül nevesített ellátások) ................................................. 5 2. Járóbeteg-ellátás .................................................................................................................... 5
4. PSYCHIATRIAI BETEGVIZSGÁLAT ........................................................................................ 6 1. A psychiatriai betegvizsgálat ................................................................................................ 6 2. Egyes általános vizsgálóeljárások alkalmazása a psychiatriai diagnosztikában .................. 10
2.1. Az EEG (electroencephalographia) információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban 10 2.2. Körülírt vagy diffúz eltérések értékelése ................................................................ 11 2.3. Alvásvizsgálat ......................................................................................................... 11 2.4. 24 órás EEG monitor felvétel ................................................................................. 11 2.5. Agyi reaktibilitás vizsgálata ................................................................................... 11 2.6. Kvantitatív EEG (QEEG) ....................................................................................... 11 2.7. Agyi kiváltott válasz vizsgálat ................................................................................ 11 2.8. Eseményfüggő agyi kiváltott válasz vizsgálata ...................................................... 11
3. A röntgenképalkotó eljárások információtartalma a psychiatriai kivizsgálás során ............ 12 3.1. Általános javallatok ................................................................................................ 12 3.2. Az MRI előnyei a CT-vel szemben ........................................................................ 12 3.3. Az MRI hátrányai a CT-vel szemben ..................................................................... 12 3.4. MRI javallatai psychiatriai tünetegyüttesekben és kórképekben ............................ 12 3.5. A SPECT javallatai a psychiatriában ...................................................................... 13
4. A liquorvizsgálat információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban ................................... 13 4.1. Javallatok ................................................................................................................ 13
5. A toxikológiai tesztek használata a psychiatriai kivizsgálásban ......................................... 13 6. Pajzsmirigy vizsgálatok ...................................................................................................... 13 7. Glycose és glycose tolerantia vizsgálat ............................................................................... 14
7.1. Javallatok ................................................................................................................ 14 8. Májfunkciós vizsgálatok ..................................................................................................... 14
8.1. Javallatok ................................................................................................................ 14 9. Vérgázanalysis .................................................................................................................... 14
9.1. Javallatok ................................................................................................................ 14 10. Haematologia .................................................................................................................... 14
10.1. Javallatok .............................................................................................................. 14 11. Vesefunkciós vizsgálatok .................................................................................................. 15
11.1. Javallatok .............................................................................................................. 15 12. Electrolyt-háztartás vizsgálata ........................................................................................... 15
12.1. Javallatok .............................................................................................................. 15 13. Creatin phosphokinase (CPK) ........................................................................................... 15
13.1. Javallatok .............................................................................................................. 15 14. Porphyrin ........................................................................................................................... 15
14.1. Javallatok .............................................................................................................. 15 15. Rézmeghatározás .............................................................................................................. 15
15.1. Javallatok .............................................................................................................. 15
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.
16. Terhességi tesztek ............................................................................................................. 16 16.1. Javallatok .............................................................................................................. 16
17. Folsav- és B12-vitamin szint meghatározás ........................................................................ 16 17.1. Javallatok .............................................................................................................. 16
18. Alvásvizsgálatok ............................................................................................................... 16 18.1. Javallatok .............................................................................................................. 16
19. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek .................................................... 16 19.1. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek ....................................... 16
5. PSYCHOPATHOLOGIA ÁLTALÁBAN .................................................................................... 18 1. A magatartás jellemzői ........................................................................................................ 18
1.1. A magatartás formái: .............................................................................................. 18 1.2. A magatartás meghatározó tényezői: ...................................................................... 18 1.3. Magatartás összetevői: ............................................................................................ 18
2. A magatartás sematikus felépítése ...................................................................................... 18 6. TUDATZAVAROK ..................................................................................................................... 20
1. Alapfogalmak ...................................................................................................................... 20 2. A tudatzavarok klinikai megjelenése .................................................................................. 20
7. AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI .................................................................................................... 23 1. Alapfogalmak ...................................................................................................................... 23
1.1. Észrevevés összetevői: ........................................................................................... 23 1.2. Észrevevés feltételei: .............................................................................................. 23 1.3. A folyamat szakaszai: ............................................................................................. 23
2. Imperceptio ......................................................................................................................... 24 3. Téves perceptio ................................................................................................................... 24 4. Rendellenes perceptio ......................................................................................................... 25 5. Érzékcsalódások .................................................................................................................. 25
8. A FIGYELEM ZAVARAI ........................................................................................................... 27 1. Alapfogalmak ...................................................................................................................... 27 2. A figyelem zavarai .............................................................................................................. 27
9. A GONDOLKODÁS ZAVARAI ................................................................................................. 28 1. Alapfogalmak ...................................................................................................................... 28 2. A képzet- és fogalomalkotás zavarai ................................................................................... 28 3. A gondolkodás alaki zavarai ............................................................................................... 28 4. A gondolkodás tartalmi zavarai ........................................................................................... 30
10. A CSELEKVÉS ZAVARAI ....................................................................................................... 32 1. A cselekvés zavarai ............................................................................................................. 32 2. A mozgások, motiváció, cselekvés zavarai ......................................................................... 32
2.1. Psychomotorium zavarai: ....................................................................................... 32 11. AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI .................................................................................................... 35
1. Az emlékezés ...................................................................................................................... 35 2. Az emlékezés zavarai (amnesiák) ....................................................................................... 36 3. Psychogen vagy funkcionális emlékezészavarok ................................................................ 36
12. ???AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI .......................................................................................... 38 1. Alapfogalmak ...................................................................................................................... 38 2. Az érzelmi élet zavarai ........................................................................................................ 39
2.1. Formai zavarok ....................................................................................................... 39 2.2. Tartalmi zavarok ..................................................................................................... 39 2.3. Affectiv syndromák ................................................................................................ 40
3. A szorongás fő formái ......................................................................................................... 41 13. A TÁJÉKOZÓDÁS (ORIENTATIO) ZAVARAI ..................................................................... 43
1. Alapfogalmak ...................................................................................................................... 43 2. Tájékozódási zavarok .......................................................................................................... 43
14. ALVÁSZAVAROK ................................................................................................................... 44 1. Jelentőség ............................................................................................................................ 44 2. Az alvászavarok értékeléséhez szükséges adatok ............................................................... 44
2.1. Kórtörténet .............................................................................................................. 44 2.1.1. Jelenlegi alváspanasz ................................................................................. 44 2.1.2. Az alvászavar jelenségei ............................................................................ 44 2.1.3. Psychiatriai zavar fennállása ...................................................................... 44 2.1.4. Egyéb orvosi problémák ............................................................................ 45
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
v Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2.1.5. Tünetek ...................................................................................................... 45 2.2. Alváselemzés .......................................................................................................... 45 2.3. Speciális alvásvizsgálat (polysomnographia ) ........................................................ 45
3. Az alvászavarok gyakorlati felosztása (DSM-IV besorolás alapján, módosítva) ................ 45 3.1. Elsődleges alvászavarok ......................................................................................... 45
3.1.1. Elsődleges insomnia ................................................................................... 45 3.1.2. „Rossz alvásteljesítmény” .......................................................................... 46 3.1.3. Primaer hypersomnia ................................................................................. 46 3.1.4. Narcolepsia ................................................................................................. 46
3.2. Apnoe-syndromák .................................................................................................. 47 3.2.1. Obstructiv alvási apnoe syndroma ............................................................. 47 3.2.2. Centralis alvási apnoe syndroma ................................................................ 47 3.2.3. Centralis alveolaris hypoventillatiós syndroma .......................................... 48
3.3. Circadian ritmuszavarok ......................................................................................... 48 3.3.1. Megkésett alvásfázis syndroma .................................................................. 48 3.3.2. Siető alvásfázis syndroma .......................................................................... 48
3.4. Myoclonusos alvászavarok ..................................................................................... 48 3.4.1. Periodikus végtagmozgások ....................................................................... 48 3.4.2. Restless legs („nyugtalan lábak”) ............................................................... 48
3.5. Másodlagos vagy extrinsic alvászavarok ................................................................ 49 3.5.1. Rossz alváshigiéné ..................................................................................... 49 3.5.2. Külső körülmények okozta ........................................................................ 49 3.5.3. Psychostimulans okozta ............................................................................. 49 3.5.4. Alkohol/gyógyszer okozta ......................................................................... 49
3.6. Parasomnia ............................................................................................................. 49 3.6.1. Alvajárás (somnambulismus) ..................................................................... 49 3.6.2. Alvási terror (pavor nocturnus) .................................................................. 49 3.6.3. Lidérces álmok ........................................................................................... 49 3.6.4. REM zavarok ............................................................................................. 49 3.6.5. Enuresis nocturna ....................................................................................... 50
4. Egyéb psychiatriai kórképekhez társuló alvászavar ............................................................ 50 5. Egyéb testi zavarokhoz társuló alvászavar .......................................................................... 50 6. Idült insomnia hátterében álló főbb zavarok és betegségek (gyakorisági sorrendben) ....... 50 7. Az alvászavarok kezelése .................................................................................................... 50
7.1. Psychoeducatio ....................................................................................................... 50 7.1.1. Javasolt kérdéskörök .................................................................................. 50
7.2. Psychotherapia ........................................................................................................ 51 7.2.1. Psychotherapia ........................................................................................... 51
7.3. Pharmacotherapia ................................................................................................... 51 7.3.1. A kezelést igénylő insomnia ...................................................................... 51 7.3.2. A korszerű hatékony altatószerek fő előnyei ............................................. 51 7.3.3. A benzodiazepin receptor agonista vegyületek lehetséges további előnyei a
korszerű benzodiazepin molekulákkal szemben .................................................. 51 7.3.4. Az insomnia pharmacotherapiájának azonnali bevezetése ellen szóló érvek 51 7.3.5. Az „elsietett” altatószer használat hátrányos szubjektív következményei . 52 7.3.6. Korszerű hypnoticumok ............................................................................. 52 7.3.7. Jelenleg is alkalmazható klasszikus hypnoticumok ................................... 52 7.3.8. Jelenleg már NEM javasolt klasszikus hypnoticumok ............................... 52 7.3.9. Egyéb gyógyszercsoportok, melyek javíthatják az insomniát .................... 52 7.3.10. A pharmacotherapia gyakorlati szempontjai ............................................ 53
15. NEUROTICUS ZAVAROK ...................................................................................................... 54 1. Neuroticus zavarok .............................................................................................................. 54
1.1. A fogalom története évszámokban: ........................................................................ 54 2. Acut psychogen (stress-) reakciók és neurosisok összehasonlítása ..................................... 55 3. A „neurosis-fogalom” újraértelmezése ............................................................................... 55
3.1. A neurosisok közös vonásai .................................................................................... 55 4. A neurosis fogalom antropológiai synthesise ...................................................................... 56 5. Neuroticus állapotok három fő csoportja ............................................................................ 56
5.1. Szorongásos zavarok .............................................................................................. 56 5.2. Somatoform zavarok ............................................................................................... 57
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
vi Created by XMLmind XSL-FO Converter.
5.3. Dissociativ zavarok ................................................................................................. 58 6. Psychotherapiák .................................................................................................................. 58
6.1. A kommunikáció csatornái ..................................................................................... 58 6.2. A metakommunikáció viszonyokat fejez ki ............................................................ 59
7. A psychotherapia lényege ................................................................................................... 59 7.1. Alapfeltételek a terapeuta részéről .......................................................................... 59 7.2. Alapfeltételek a paciens részéről ............................................................................ 59 7.3. A psychotherapia módszerei (hagyományos felosztás) ........................................... 59 7.4. Felosztás a conceptualis keret szerint ..................................................................... 60 7.5. A psychotherapia contextusa .................................................................................. 60
16. SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK ................................................................................................. 62 1. A szenvedélybetegség általános jellemzői .......................................................................... 62
1.1. A szenvedélybetegség kialakulásának mechanizmusai .......................................... 62 1.2. A szenvedély kialakulását elősegíti („gateway drogok”) ....................................... 62 1.3. A szenvedélybetegség kialakulásának állomásai .................................................... 62 1.4. Szerhasználattal, illetve -megvonással járó tünetcsoportok és szövődmények ....... 63
2. A szenvedélyek osztályozása .............................................................................................. 63 3. A szenvedélybetegségek kezelésének egymásba folyó szakaszai ....................................... 64 4. Alkoholizmus ...................................................................................................................... 64 5. Az alkohol hatásai ............................................................................................................... 64 6. Az alkoholizmus, mint betegség tünetei .............................................................................. 65 7. Az alkoholizmus típusai Jellinek szerint ............................................................................. 65 8. Az alkoholizmus talaján fellépő psychosisok ..................................................................... 65 9. Szenvedélykeltő anyagok áttekintése .................................................................................. 65
17. SZEMÉLYISÉGZAVAROK ..................................................................................................... 67 1. Meghatározás ...................................................................................................................... 67 2. Személyiségzavarok etiológiája .......................................................................................... 67
2.1. Biológiai tényezők .................................................................................................. 67 2.2. Psychologiai és szociológiai faktorok ..................................................................... 68
3. Személyiségzavarok gyakorisága ........................................................................................ 68 4. Klasszifikáció ...................................................................................................................... 68 5. Személyiségzavarok típusai ................................................................................................ 69 6. A Személyiségzavarok terápiája ......................................................................................... 72
18. A SEXUALIS MAGATARTÁS ZAVARAI .............................................................................. 73 1. Definíció ............................................................................................................................. 73 2. A sexualitas fejlôdési fázisai Freud szerint ......................................................................... 73 3. A sexualis zavarok felosztása .............................................................................................. 73 4. A sexualis funkció zavarai .................................................................................................. 73 5. A sexualis orientáció zavarai ............................................................................................... 74
5.1. A paraphiliák általános jellemzői ........................................................................... 74 5.2. A paraphiliák főbb csoportjai ................................................................................. 74
6. A psychosexualis identitás zavarai ...................................................................................... 74 7. A sexualis zavarok kezelése általában ................................................................................. 74
19. PSYCHOSOMATICUS BETEGSÉGEK ................................................................................... 76 1. A „psychosomaticus” kifejezés kettős értelmezése ............................................................. 76
1.1. Életesemények ........................................................................................................ 76 1.2. Psychosomaticus specificitás .................................................................................. 76
2. Jelentősebb psychosomaticus (vagy annak vélt) betegségek ............................................... 76 3. Evészavarok ........................................................................................................................ 77 4. Az evészavarok közös tünetei ............................................................................................. 77 5. Az anorexia ......................................................................................................................... 77
5.1. A bulimia nervosa tünetei ....................................................................................... 78 5.2. Az evészavarok terápiája ........................................................................................ 78
20. HANGULAT- (AFFECTIV) ZAVAROK .................................................................................. 79 1. Definíció ............................................................................................................................. 79
1.1. Maniás epizód ......................................................................................................... 79 1.2. Depressio(s epizód) ................................................................................................ 79 1.3. Diagnosztikus szempontok ..................................................................................... 79 1.4. Maniás epizód ......................................................................................................... 79 1.5. Depressiós epizód ................................................................................................... 80
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
vii Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1.6. Időtartam ................................................................................................................. 80 2. Prognózis és a lefolyás főbb típusai (A hangulatzavarok esetében ezek egyben a klinikai altípusok
is) ............................................................................................................................................ 81 3. A mania és a hypomania differenciáldiagnózisa ................................................................. 81 4. A depressio(s epizód) differenciáldiagnózisa ...................................................................... 81 5. A maniás epizód terápiája ................................................................................................... 82 6. A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiája (Rihmer, 1989 után, módosítva)
................................................................................................................................................. 82 7. A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiájának szempontjai ........... 84
7.1. A bipolaris affectiv zavar terápiájának szempontjai ............................................... 84 21. SCHIZOPHRENIA ÉS EGYÉB PSYCHOTICUS ZAVAROK ................................................ 85
1. Definíció ............................................................................................................................. 85 1.1. A BNO-10 szerint ide tartoznak a következő fontosabb kórképek: ........................ 85 1.2. A diagnosztika szempontjai: ................................................................................... 85
2. Schizophrenia ...................................................................................................................... 85 2.1. Tünetek: .................................................................................................................. 85 2.2. Időtartam: ............................................................................................................... 86 2.3. Prognózis és a lefolyás főbb típusai: ....................................................................... 86 2.4. Klinikai altípusok: .................................................................................................. 86
3. A schizophrenia differenciáldiagnózisa .............................................................................. 86 4. Acut schizophreniform zavar .............................................................................................. 87 5. Schizotypiás zavar ............................................................................................................... 87 6. Paranoia ............................................................................................................................... 87 7. Indukált paranoid zavar ....................................................................................................... 88 8. Schizoaffectiv zavarok ........................................................................................................ 88
22. ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS KÓRKÉPEK ....................................................................... 89 1. Organicus és symptomás kórképek ..................................................................................... 89
1.1. Definíció ................................................................................................................. 89 1.2. Felosztási szempontok ............................................................................................ 89 1.3. Főbb tünetegyüttesek .............................................................................................. 89
2. Delirium .............................................................................................................................. 89 2.1. Definíció ................................................................................................................. 89 2.2. A delirium kórismézésének jelentősége ................................................................. 90 2.3. Etiológia ................................................................................................................. 90 2.4. A tüneti kép jellegzetességei .................................................................................. 90 2.5. Differenciáldiagnózis .............................................................................................. 90 2.6. Kiváltó tényezők ..................................................................................................... 90 2.7. Prognózis ................................................................................................................ 90
3. Dementia ............................................................................................................................. 91 3.1. Definíció ................................................................................................................. 91 3.2. A dementia kórismézésének jelentősége ................................................................ 91 3.3. Diagnózis ................................................................................................................ 91 3.4. Differenciáldiagnózis .............................................................................................. 91 3.5. Differenciáldiagnózis a dementiákon belül ............................................................ 91
4. Alzheimer-kór, Alzheimer-típusú dementia (továbbiakban AD) ........................................ 91 4.1. Epidemiológia ......................................................................................................... 91 4.2. Társadalmi jelentőség ............................................................................................. 91 4.3. Diagnózis ................................................................................................................ 92 4.4. Etiológia ................................................................................................................. 92 4.5. Az AD gyakorlati kritériumai ................................................................................. 92 4.6. Az AD laboratóriumi diagnosztikája ...................................................................... 92 4.7. Rizikófaktorok ........................................................................................................ 93 4.8. „Protectiv” faktorok ................................................................................................ 93 4.9. Differenciáldiagnózis(lásd még egyéb, ismert etiológiájú,vagy körülírható megjelenésű
dementiák) ..................................................................................................................... 93 4.10. Az alaptünetek mellett előforduló leggyakoribb psychés zavarok AD-ban .......... 94 4.11. AD-ban jelentkező leggyakoribb testi tünetek ...................................................... 94 4.12. A betegségbelátás mértékétől függő psychopathologiai változások ..................... 94
5. Vascularis dementiák, multiinfarctus dementia (továbbiakban MID) ................................. 94 5.1. Definíció ................................................................................................................. 94
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
viii Created by XMLmind XSL-FO Converter.
5.2. Tüneti jellegzetességek ........................................................................................... 94 5.3. Diagnózis ................................................................................................................ 95 5.4. Egyéb, ismert etiológiájú, vagy körülhatárolható klinikai megjelenésű dementiák 95
6. Amnesticus syndromák ....................................................................................................... 95 6.1. Definíció ................................................................................................................. 95 6.2. Etiológiai faktorok .................................................................................................. 95 6.3. Differenciáldiagnózis .............................................................................................. 96
7. Lokalizációnak megfelelő jellegzetes psychopathologiai tünetek („lebenysyndromák”) Frontalis
lebeny ...................................................................................................................................... 96 7.1. Praefrontalis regio ................................................................................................... 96
8. Temporalis lebeny ............................................................................................................... 96 9. Temporolimbicus structurák ............................................................................................... 97 10. Parietalis lebeny ................................................................................................................ 97 11. Occipitalis lebeny .............................................................................................................. 97 12. Subcorticalis psychopathologiai tünetegyüttes .................................................................. 97
12.1. Definíció ............................................................................................................... 97 13. Egyéb organicus hátterű psychés zavarok ......................................................................... 98
13.1. Organicus hallucinosis .......................................................................................... 98 13.2. Organicus affectiv zavar ....................................................................................... 98 13.3. Organicus szorongásos zavar ................................................................................ 98 13.4. Organicus katatonia .............................................................................................. 98
14. Az epilepsia psychopathologiája ....................................................................................... 98 14.1. Az epilepsiához társuló psychopathologiai tünetek lehetnek: .............................. 98 14.2. Ictalis psychopathologiai tünetek: ........................................................................ 98 14.3. Periictalis psychopathologiai tünetek ................................................................... 98 14.4. Interictalis psychopathologiai tünetek: ................................................................. 98 14.5. „Forszírozott normalizáció”♣ ............................................................................... 99 14.6. Organicus személyiségzavar ................................................................................. 99
15. Terápia .............................................................................................................................. 99 15.1. A delirium kezelése .............................................................................................. 99 15.2. A dementiák terápiás elvei .................................................................................... 99 15.3. A dementia pharmacotherápiája ........................................................................... 99 15.4. Egyéb organicus hátterű psychés zavarok kezelése ............................................ 100 15.5. Az epilepsia psychopathologiai tüneteinek kezelése .......................................... 100 15.6. Epilepsia esetén óvatosan alkalmazható ............................................................. 100 15.7. Nem gyógyszeres kezelési formák ..................................................................... 100
16. Gondozás ......................................................................................................................... 100 16.1. A gondozás célja ................................................................................................. 101 16.2. A psychosocialis gondozás lényege .................................................................... 101 16.3. A kompetencia szabályozásának formális lehetőségei ....................................... 101
23. OLIGOPHRENIÁK .................................................................................................................. 102 1. Oligophreniák (gyengeelméjűség) .................................................................................... 102
1.1. Definíció ............................................................................................................... 102 1.2. Diagnózis .............................................................................................................. 102
2. Elkülönítés egyéb kórállapotoktól ..................................................................................... 102 2.1. Az oligophreniák súlyossága ................................................................................ 102
3. Az oligophreniák etiológiája ............................................................................................. 102 3.1. Geneticusan determinált kórokok, melyek közül a leggyakoribbak ..................... 102 3.2. Szerzett kórokok ................................................................................................... 103 3.3. Az oligophrenia leggyakoribb comorbid állapotai ................................................ 103 3.4. Az oligophrenia „kezelése” .................................................................................. 103 3.5. Az oligophrenia psychiatriai vonatkozásai ........................................................... 103 3.6. Az oligophrenia psychiatriai szövődményeinek kezelése ..................................... 104
4. Terápiás sajátosságok oligophreniában ............................................................................. 104 4.1. Gyógyszeres kezelés ............................................................................................. 104 4.2. Nem gyógyszeres kezelés ..................................................................................... 104
24. GYERMEKPSYCHIATRIAI KÓRKÉPEK ............................................................................. 105 1. A gyermekpsychiatriai kórképek áttekintő felosztása ....................................................... 105 2. A gyermekpsychiatriai vizsgálat kulcskérdései ................................................................. 105 3. A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok ........................................................................ 105
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
ix Created by XMLmind XSL-FO Converter.
4. A szimbólumalkotás zavarai ............................................................................................. 105 5. A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok globalitási sorrendje ...................................... 106
5.1. A globalitási (más szóval pervasivitási) sorrend .................................................. 106 5.2. Autismus infantilis ................................................................................................ 107
6. Gyermek- és serdülőkorban kezdődő magatartászavarok ................................................. 107 6.1. Hyperkineticus tünetcsoportok (Figyelem-deficit syndromák) ............................ 107 6.2. Viselkedészavarok: ............................................................................................... 107
25. GERONTOPSYCHIATRIA ..................................................................................................... 108 1. Gerontopsychiatria ............................................................................................................ 108
1.1. Definíció ............................................................................................................... 108 1.2. A gerontopsychiatria jelentősége .......................................................................... 108 1.3. Az időskor physiologiás változásai ....................................................................... 108 1.4. Az időskor psychologiai változásai ...................................................................... 108 1.5. Az időskor szociális változásai ............................................................................. 108 1.6. Idős korban jelentkező átmeneti mentalis zavarok okai ....................................... 108 1.7. Az idős kor leggyakoribb biológiai krízisállapotai ............................................... 109
2. A legfontosabb speciális időskori psychiatriai kórképek .................................................. 109 2.1. Dementiával .......................................................................................................... 109 2.2. Psychosissal .......................................................................................................... 109 2.3. Affectiv zavarral ................................................................................................... 110 2.4. Szorongásos zavarral ............................................................................................ 110 2.5. Személyiségzavarral ............................................................................................. 110
3. A fiatalabb korban kialakult elmebetegségek időskori sajátosságai .................................. 110 3.1. Schizophrenia ....................................................................................................... 110 3.2. Affectiv kórképek ................................................................................................. 110 3.3. Az időskori alvászavar jellegzetességei ................................................................ 110
4. A gerontopsychiatriai diagnosztika jellegzetességei ......................................................... 111 4.1. Anamnesis ............................................................................................................ 111 4.2. Vizsgálatok ........................................................................................................... 111
5. A gerontopsychiatriai terápiák sajátosságai ...................................................................... 111 5.1. Pharmacotherapia ................................................................................................. 111 5.2. Gondozás .............................................................................................................. 111 5.3. Gerontopsychiatriai páciensek életminősége fenntartásának szocioterápiás lehetőségei
112 5.4. A hasznosságtudat megtartásának lehetőségei a mindennapi életvitel során ........ 112
26. ???PSYCHIATRIAI SÜRGőSSÉGI ÁLLAPOTOK ................................................................ 113 1. Psychiatriai sürgősségi állapotok ...................................................................................... 113
1.1. Definíció ............................................................................................................... 113 1.2. Sürgős beavatkozás történhet ............................................................................... 113
2. A sürgősségi beavatkozás általános lépései ...................................................................... 113 2.1. Biztonságos körülmények megteremtése a beteg, a hozzátartozók és az egészségügyi
személyzet számára. .................................................................................................... 113 2.2. A helyzet feszültségének csökkentése .................................................................. 113 2.3. Rövid tájékozódó vizsgálat (⟨ 5 min), mely az alábbiakra irányul ....................... 113 2.4. Előzetes diagnózis ................................................................................................ 113 2.5. Ellátás ................................................................................................................... 114 2.6. Acut parenteralis antipsychoticum, illetve benzodiazepin kezelés ellenjavallatai 114
3. A suicid beteg (öngyilkos magatartás) .............................................................................. 114 3.1. Rizikótényezők ..................................................................................................... 114 3.2. A beteginterjú szempontjai (heteroanamnesis mindig szükséges) ........................ 115
4. A chronicus suicid beteg (pl. borderline személyiségzavar esetén) .................................. 115 4.1. Ellátásuk nagyon nehéz, mert: .............................................................................. 115 4.2. Lehetőségek suicid veszély fennállása esetén: ..................................................... 115
5. A homicid, illetve agresszív beteg .................................................................................... 115 5.1. Rizikótényezők ..................................................................................................... 115 5.2. Agresszivitással társuló legfontosabb psychiatriai kórképek ................................ 116 5.3. Egyéb kórképek, melyekhez agresszív magatartás társulhat ................................ 116 5.4. Az ellátáshoz szükséges adatok (a betegvizsgálat szempontjai) ........................... 116 5.5. Azonnali teendők agresszív magatartás esetén ..................................................... 116 5.6. A beteg aktivitásának fizikai korlátozása1 ........................................................... 117
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
x Created by XMLmind XSL-FO Converter.
5.7. Leggyakoribb kórképek, melyekben fizikai korlátozás (a beteg rögzítése) válhat
szükségessé .................................................................................................................. 117 5.8. A beteg fizikai korlátozása hibás, ha: ................................................................... 117 5.9. A fizikai korlátozás szabályai ............................................................................... 117
27. BIOLÓGIAI TERÁPIÁK ......................................................................................................... 118 1. Antipsychoticumok ........................................................................................................... 118
1.1. Az antipsychoticumok főbb javallatai .................................................................. 118 1.2. Az antipsychoticumok felosztása .......................................................................... 118
1.2.1. Az antipsychoticumok felosztása ............................................................. 118 1.2.2. Atípusos antipsychoticumok: ................................................................... 118 1.2.3. Depó készítmények (jelenleg csak a típusos szereknek vannak - 2-4 hetes
hatástartammal - ilyen kiszerelései): .................................................................. 118 1.2.4. Rövid hatástartamú (1-3 nap) depó készítmény: ...................................... 118
1.3. Az antipsychoticumok mellékhatásai ................................................................... 119 1.3.1. Extrapyramidalis tünetek: ........................................................................ 119 1.3.2. Neurolepticus deficit syndroma: .............................................................. 119 1.3.3. Hyperprolactinaemia: ............................................................................... 119 1.3.4. Egyéb endocrin mellékhatások: ............................................................... 119 1.3.5. Vegetativ mellékhatások: ......................................................................... 119
1.4. Az antipsychoticumok adagolása ......................................................................... 119 1.4.1. Az adagolás módja: .................................................................................. 120 1.4.2. Az adagolás ideje: .................................................................................... 120 1.4.3. Áttérés típusos szerről atípusos szerre: .................................................... 120
2. Anxiolyticumok ................................................................................................................ 120 2.1. Az anxiolyticumok főbb javallatai ........................................................................ 120 2.2. Az anxiolyticumok felosztása ............................................................................... 120
2.2.1. Benzodiazepin-származékok .................................................................... 120 2.2.2. 5-HT1A receptor partialis agonistái ......................................................... 121 2.2.3. Antidepressiv szerek ................................................................................ 121 2.2.4. Beta-receptor blockolók ........................................................................... 121
2.3. Az anxiolyticumok főbb mellékhatásai ................................................................ 121 2.3.1. Benzodiazepinek: ..................................................................................... 121 2.3.2. Buspiron: .................................................................................................. 121 2.3.3. Antidepressiv szerek: ............................................................................... 121 2.3.4. Beta-blockolók: ........................................................................................ 121
2.4. Az anxiolyticumok adagolása ............................................................................... 121 2.4.1. Benzodiazepinek: ..................................................................................... 121 2.4.2. Buspiron: .................................................................................................. 122 2.4.3. Beta-blockolók: ........................................................................................ 122 2.4.4. Antidepressiv szerek: ............................................................................... 122
3. Altatók ............................................................................................................................... 122 3.1. Az altatók főbb javallatai ...................................................................................... 122 3.2. Az altatószerek felosztása ..................................................................................... 122 3.3. Az altatószerek mellékhatásai ............................................................................... 122 3.4. Az altatók adagolása ............................................................................................. 122
4. Antidepressiv szerek ......................................................................................................... 123 4.1. Az antidepressiv szerek javallatai ......................................................................... 123 4.2. Az antidepressiv szerek felosztása: ....................................................................... 123 4.3. A (hazai forgalomban lévő) antidepressiv szerek főbb mellékhatásai: ................. 123 4.4. Az antidepressiv szerek adagolása ........................................................................ 123
5. Hangulatstabilizátorok ...................................................................................................... 124 5.1. A hangulatstabilizátorok javallatai ....................................................................... 124 5.2. A hangulatstabilizátorok felosztása ...................................................................... 124 5.3. A hangulatstabilizátorok főbb mellékhatásai ........................................................ 124
6. Electroconvulsiv terápia (ECT) ......................................................................................... 124 6.1. Az ECT javallatai ................................................................................................. 124 6.2. Az ECT mellékhatásai .......................................................................................... 124
7. Alvásmegvonás ................................................................................................................. 124 7.1. Az alvásmegvonás javallata .................................................................................. 124 7.2. Az alvásmegvonás formái ..................................................................................... 125
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
xi Created by XMLmind XSL-FO Converter.
8. Fényterápia ........................................................................................................................ 125 8.1. A fényterápia javallata: ......................................................................................... 125
28. SZOCIOTERÁPIÁK ................................................................................................................ 126 1. Szocioterápia ..................................................................................................................... 126
29. PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ ....................................................................................... 128 1. Alapfogalmak .................................................................................................................... 128 2. A psychiatriai rehabilitáció alapelvei ................................................................................ 128 3. Szemléleti kérdések ........................................................................................................... 128 4. A rehabilitáció célja .......................................................................................................... 129 5. A rehabilitációt befolyásoló tényezők ............................................................................... 129 6. A rehabilitáció folyamatának összetevői ........................................................................... 130 7. A rehabilitáció intézményrendszere .................................................................................. 131 8. A rehabilitáció módszerei ................................................................................................. 132
8.1. Általános elvek ..................................................................................................... 132 8.2. Psychotherapiás kezelés ........................................................................................ 132 8.3. Szocioterápiás módszerek, rehabilitációs speciális terápiák ................................. 132 8.4. Rehabilitációs foglalkoztató terápiák .................................................................... 133 8.5. Közösségi terápiák ................................................................................................ 134 8.6. Terápiás közösség ................................................................................................. 134 8.7. Klubterápiák ......................................................................................................... 135
30. MENTÁLHIGIÉNÉ ................................................................................................................. 136 1. A mentálhigiéné ................................................................................................................ 136
1.1. Meghatározások .................................................................................................... 136 1.2. A mentálhigiénés mozgalom ................................................................................ 136 1.3. Az elme egészségét meghatározó tényezők .......................................................... 136
2. Az elsődleges megelőzés és intézményei .......................................................................... 136 2.1. A finanszírozás szerint .......................................................................................... 136 2.2. A tevékenység szerint ........................................................................................... 137 2.3. Célcsoportok szerint ............................................................................................. 137
3. Másodlagos megelőzés ...................................................................................................... 137 4. Harmadlagos megelőzés .................................................................................................... 137
4.1. Intézményi feltételei ............................................................................................. 137 31. IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA ........................................................................................... 138
1. A jog előírásai a szakértő igénybevételére ........................................................................ 138 2. Az igazságügyi psychiatriai vizsgálat összetevői .............................................................. 138 3. A psychiatriai szakértői vizsgálat helye ............................................................................ 138 4. Psychiatriai problémák a büntető eljárásokban ................................................................. 139
4.1. Beszámíthatóság fogalmának értelmezése ............................................................ 139 4.2. Beszámíthatóság törvényi szabályozása ............................................................... 139 4.3. Véleményadás a beszámíthatóság kérdésében ...................................................... 139
5. Kényszergyógykezelés ...................................................................................................... 139 5.1. Feltételei ............................................................................................................... 139 5.2. Elrendelésének és megszüntetésének módja ......................................................... 140 5.3. Kényszergyógyítás ................................................................................................ 140
6. Psychiatriai problémák a polgári peres eljárásokban ........................................................ 140 6.1. Gondnokság alá helyezés ...................................................................................... 140 6.2. Kártérítési perek ................................................................................................... 141 6.3. Munkajogi perek ................................................................................................... 141 6.4. Családjogi perek ................................................................................................... 141
A. Rövidítések ................................................................................................................................ 142
xii Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A táblázatok listája
1.1. ..................................................................................................................................................... 1 1.2. ..................................................................................................................................................... 1 2.1. ..................................................................................................................................................... 3 3.1. ..................................................................................................................................................... 5 3.2. ..................................................................................................................................................... 5 4.1. ................................................................................................................................................... 16 4.2. ................................................................................................................................................... 16 4.3. ................................................................................................................................................... 17 5.1. ................................................................................................................................................... 18 5.2. ................................................................................................................................................... 18 6.1. ................................................................................................................................................... 20 6.2. ................................................................................................................................................... 20 6.3. ................................................................................................................................................... 21 6.4. ................................................................................................................................................... 21 6.5. ................................................................................................................................................... 22 7.1. ................................................................................................................................................... 23 7.2. ................................................................................................................................................... 23 7.3. ................................................................................................................................................... 23 7.4. ................................................................................................................................................... 23 7.5. ................................................................................................................................................... 24 7.6. ................................................................................................................................................... 24 7.7. ................................................................................................................................................... 25 8.1. ................................................................................................................................................... 27 8.2. ................................................................................................................................................... 27 9.1. ................................................................................................................................................... 28 9.2. ................................................................................................................................................... 28 9.3. ................................................................................................................................................... 28 9.4. ................................................................................................................................................... 30 10.1. ................................................................................................................................................. 32 10.2. ................................................................................................................................................. 32 11.1. ................................................................................................................................................. 35 11.2. ................................................................................................................................................. 36 11.3. ................................................................................................................................................. 37 12.1. ................................................................................................................................................. 38 12.2. ................................................................................................................................................. 39 12.3. ................................................................................................................................................. 39 12.4. ................................................................................................................................................. 40 12.5. ................................................................................................................................................. 41 13.1. ................................................................................................................................................. 43 13.2. ................................................................................................................................................. 43 14.1. ................................................................................................................................................. 45 14.2. ................................................................................................................................................. 46 14.3. ................................................................................................................................................. 46 14.4. ................................................................................................................................................. 46 14.5. ................................................................................................................................................. 47 14.6. ................................................................................................................................................. 48 14.7. ................................................................................................................................................. 48 14.8. ................................................................................................................................................. 48 14.9. ................................................................................................................................................. 49 14.10. ............................................................................................................................................... 49 14.11. ............................................................................................................................................... 50 14.12. ............................................................................................................................................... 50 15.1. ................................................................................................................................................. 54 15.2. ................................................................................................................................................. 55 15.3. ................................................................................................................................................. 55 15.4. ................................................................................................................................................. 55
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
xiii Created by XMLmind XSL-FO Converter.
15.5. ................................................................................................................................................. 56 15.6. ................................................................................................................................................. 56 15.7. ................................................................................................................................................. 56 15.8. ................................................................................................................................................. 57 15.9. ................................................................................................................................................. 57 15.10. ............................................................................................................................................... 58 15.11. ............................................................................................................................................... 58 15.12. ............................................................................................................................................... 58 15.13. ............................................................................................................................................... 58 15.14. ............................................................................................................................................... 59 15.15. ............................................................................................................................................... 59 15.16. ............................................................................................................................................... 59 15.17. ............................................................................................................................................... 59 15.18. ............................................................................................................................................... 60 15.19. ............................................................................................................................................... 60 16.1. ................................................................................................................................................. 62 16.2. ................................................................................................................................................. 62 16.3. ................................................................................................................................................. 62 16.4. ................................................................................................................................................. 63 16.5. ................................................................................................................................................. 63 16.6. ................................................................................................................................................. 64 16.7. ................................................................................................................................................. 64 16.8. ................................................................................................................................................. 65 16.9. ................................................................................................................................................. 65 16.10. ............................................................................................................................................... 66 17.1. ................................................................................................................................................. 67 17.2. ................................................................................................................................................. 67 17.3. ................................................................................................................................................. 67 17.4. ................................................................................................................................................. 68 17.5. ................................................................................................................................................. 68 17.6. ................................................................................................................................................. 69 17.7. ................................................................................................................................................. 72 18.1. ................................................................................................................................................. 73 18.2. ................................................................................................................................................. 73 18.3. ................................................................................................................................................. 74 19.1. ................................................................................................................................................. 76 19.2. ................................................................................................................................................. 76 19.3. ................................................................................................................................................. 77 19.4. ................................................................................................................................................. 77 19.5. ................................................................................................................................................. 78 22.1. ................................................................................................................................................. 96 22.2. ................................................................................................................................................. 97 22.3. ................................................................................................................................................. 97 22.4. ................................................................................................................................................. 97 23.1. ............................................................................................................................................... 102 23.2. ............................................................................................................................................... 103 23.3. ............................................................................................................................................... 104 24.1. ............................................................................................................................................... 105 28.1. ............................................................................................................................................... 126 29.1. ............................................................................................................................................... 128 29.2. ............................................................................................................................................... 128 29.3. ............................................................................................................................................... 128 29.4. ............................................................................................................................................... 129 29.5. ............................................................................................................................................... 129 29.6. ............................................................................................................................................... 130 29.7. ............................................................................................................................................... 131 29.8. ............................................................................................................................................... 132 29.9. ............................................................................................................................................... 132 29.10. ............................................................................................................................................. 132 29.11. ............................................................................................................................................. 132
TABULARIUM PSYCHIATRIAE
xiv Created by XMLmind XSL-FO Converter.
29.12. ............................................................................................................................................. 133 A.1. ................................................................................................................................................ 142
1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. fejezet - I. PSYCHIATRIAI EPIDEMIOLÓGIA
1. Psychiatriai epidemiológia
A psychiatriai epidemiológia a psychiatriai megbetegedések kóreredetének, korai diagnózisának és
kórlefolyásának, a megelőzés lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozik nagy tömegű, klinikai megfigyelésből,
vagy meghatározott célkitűzéssel végzett felmérésből származó adat elemzésével (e felmérések a társadalmi,
szociális, gazdasági, környezeti stb., egymással kölcsönhatásban lévő tényezőket is bevonják a vizsgálatokba,
pl. a szenvedélybetegségek, öngyilkosság, szorongásos és depressiós kórképek hátterének megismeréséhez).
1.1. A vizsgálatok alapvető követelményei
1.1. táblázat -
Mintaválasztás módszerei Keresztmetszeti, hosszmetszeti (longitudinalis),
követéses vizsgálatok (reprezentativitás és a
véletlenszerűség biztosításának fontossága).
Megbízható, speciális mérőeszközök kiválasztása Szociálpsychiatriai kérdőívekösszeállítása a konkrét
vizsgálathoz, a vizsgálandók véletlenszerű
kiválasztása, megfelelő számú egyénnél strukturált
interjú végzése
Pontozó skálák alkalmazása: mérőeszközök, melyek
csökkentika vizsgálat szubjektivitását (Hamilton-féle
depressio skála, Beck-féle depressio skála, Juhász által
kidolgozott neurosis pontozó skála a vegetativ és
psychés funkciózavarok mérésére stb.)
Tünetlisták, panaszlisták:a szubjektív állapotot mérő
kérdések (a mérhető elváltozások kialakulása előtt
jelezhetik a veszélyeztetettség állapotát)
Specificitas és sensitivitas követelménye: milyen
valószínűséggel alkalmas az adott betegség
diagnózisára, illetve milyen valószínűséggel szűri ki a
nem betegeket
Többváltozós matematikai, statisztikai módszerek Kiválasztása, alkalmazása, értékelése
2. Epidemiológiai alapfogalmak
1.2. táblázat -
Incidencia Az első előfordulás gyakorisága egy adott időszakban
(az adott betegséget első ízben észlelő összes egyén
száma, osztva az összes megfigyelt, betegséget még
soha nem tapasztalt egyén számával)
Teljes incidencia Figyelembe véve azokat is, akiknek az epizódja nem
az első volt (a megfigyelt összes betegségepizód
osztva az összes, a vizsgált időszak elején még nem
beteg személyek számával) s+ új betegek számának
gyakorisága
Praevalentia (Betegség gyakoriság) meghatározott időben és
meghatározott helyen jelenlévő betegek száma (a
betegek száma a vizsgált időszakban osztva az összes
I. PSYCHIATRIAI
EPIDEMIOLÓGIA
2 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
vizsgált egyénnel és szorozva százzal)
Pont praevalentia A betegek száma egy meghatározott napon
Lifetime praevalentia Az élettartamra vonatkozó betegség gyakoriság
3. A psychiatriai megbetegedések gyakorisága
3.1. Lifetime praevalentia (USA felmérés):
Összes psychiatriai zavar: 32,2%
Alkohol- és drogfüggőség: 16,4%
Schizophrenia: 1,3%
Affectiv zavarok: 8,3%
Szorongásos zavarok: 14,6%
3.2. Általános megfigyelések:
A civilizált országokban végzett vizsgálatok szerint 20% szenved valamilyen psychiatriai megbetegedésben,
leggyakoribbak a szorongásos kórképek, depressiók és a függőségek.
A rokkantságot okozó megbetegedések között a szív- és érrendszeri kórképek után a második helyen állnak.
Egy, az USA-ban végzett követéses vizsgálat szerint a depressiós tünetegyüttes kétszeresére fokozta a férfiak
között a szívinfarctus veszélyét (annak ellenére, hogy az adatokat korrigálták az ismert rizikófaktorokkal):
• a szív-érrendszeri halálozás független rizikófaktora. Fokozza az önkárosító magatartások (a dohányzás,
alkoholizmus, öngyilkosság, stb.) gyakoriságát.
A részletes epidemiológiai adatokat lásd az egyes kórképeknél
3 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2. fejezet - KLASSZIFIKÁCIÓ
1. Klasszifikáció jellemzése
A psychiatriai kórképeket – a személyiségből adódó egyediségük ellenére – szükséges bizonyos kritériumok
(„közös nyelv”) szerint osztályozni. Ezt a klaszszifikációs rendszerek meghatározott kategóriáinak objektív
kritériumok szerinti kialakítása teszi lehetővé.
• Leíró klinikai kategóriák és nem betegségfogalmak
• Tünetcsoportok (syndromák), melyek jól felismerhetőek és ellenőrizhetőek
• Korrigálhatók (BNO és DSM rendszerek közelítése, folyamatos revízió eredményeként újabb változatok)
• Megfogalmazza az adott syndroma kritériumait (milyen tünetek szükségesek, és milyen kórtünetek nem
tartoznak hozzá)
• A klasszifikáció lehetőséget ad a kódolásra és ezáltal az összehasonlíthatóságra
2. A mentalis- és viselkedészavarok osztályozása BNO-10 szerint (WHO-MPT 1994)
2.1. táblázat -
F00-F09 Organicus és symptomás mentalis zavarok
F10-F19 Psychoactiv szerek használatával összefüggő zavarok
F20-F29 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
F30-F39 Hangulat- (affectiv) zavarok
F40-F49 Neurotikus, stresshez társuló és somatoform zavarok
F50-F59 Viselkedészavarok, melyek physiologiai és testi
tényezőkkel társulnak
F60-F69 A felnőtt személyiség- és viselkedészavarai
F70-F79 Mentalis retardatio
F80-F89 A psychés (lelki) fejlődés zavarai
F90-F98 Rendszerint gyermekkorban vagy adolescentiában
jelentkező zavarok
F99 Nem meghatározott mentalis zavar
3. DSM-IV diagnosztikai kritériumai (Animula, Budapest, 1995) (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders)
Rendszerint először a gyermek- vagy serdülőkorban jelentkező zavarok
Delirium, dementia, amnesticus és egyéb cognitiv zavarok
Testi betegséghez társuló mentalis zavar
Psychoactiv szerekkel kapcsolatos zavarok
Schizophrenia és egyéb psychoticus zavarok
KLASSZIFIKÁCIÓ
4 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Hangulatzavarok
Szorongásos zavarok
Somatoform zavarok
Színlelt (facticious) zavarok
Dissociativ zavarok
Sexualis és nemi identitás zavarok
Evési zavarok
Alvászavarok
Máshová nem sorolt impulsus-kontroll zavarok
Alkalmazkodási zavarok
Személyiségzavarok
Egyéb, klinikai figyelmet igénylő állapotok
3.1. A DSM-IV-ben az értékelés az alábbi öt tengelyen történik
I. Klinikai zavarok
II. Személyiségzavarok, mentalis retardatio
III. Somaticus állapotok
IV. Psychosocialis és környezeti problémák
V. A funkciók átfogó becslése (GAF-skála). Pontozása: 0-100
5 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
3. fejezet - INTÉZMÉNYRENDSZER
1. Fekvőbeteg-ellátás
1.1. Fekvőbeteg-ellátás (ezen belül nevesített ellátások)
3.1. táblázat -
Aktív psychiatriai osztály Acut psychiatriai beteg ellátásra szolgál (egyetemi
klinikák, megyei kórházak, önkormányzati kórházak,
psychiatriai intézetek felvételes osztályai)
Rehabilitációs psychiatriai osztály Chronicus betegek kezelésére, rehabilitatív
tevékenységgel, sociotherapiás lehetőségekkel
Psychotherapiás fekvőbeteg-osztály Psychosomaticus és funkcionális betegek kezelésére
psychotherapiás lehetőségekkel (számuk a kórházi
ágyak csökkentése során sajnálatosan kevesebb lett!)
Chronicus fekvőbeteg-osztály Önellátásra képtelen chronicus psychoticus betegek
számára (utókezelő)
Szociális rehabilitációs intézetek Chronicus psychiatriai betegeknek, akiknek residualis
tünetei vannak, de foglalkoztatásra alkalmasak
Szociális otthoni ellátás Residualis psychiatriai tünetekkel és hiányos önellátási
képességgel bíró betegeknek (többnyire hiányzó
szociális háttérrel)
2. Járóbeteg-ellátás
3.2. táblázat -
Psychiatriai gondozók Országos hálózat, területi ellátási kötelezettséggel,
gondozási profillal és szakambulanciával
Psychiatriai osztályok szakambulanciái Változatos és speciális profilokkal
Psychiatriai rehabilitációs osztályok
szakambulanciái lásd előbb
Szenvedélybetegek ambulanciái (alkohológiai szakrendelések, drog-ambulanciák)
Átmeneti intézmények, kiegészítő intézmények lásd részletesen a Rehabilitáció c. fejezetben
6 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
4. fejezet - PSYCHIATRIAI BETEGVIZSGÁLAT
1. A psychiatriai betegvizsgálat
A psychiatria a betegvizsgálat szempontjából
• A tüneti kép különböző a beteg és a hozzátartozók szemszögéből.
• Sok psychés tünet verbalis kifejezése nehéz.
• A beteginterjú információtartalma egyidejűleg több csatornán érkezik (verbalis és nem-verbalis, akaratlagos
és metakommunikatív).
• Gyakori a betegségtudat hiánya.
• Kevés a diagnózist segítő „kemény” laboratóriumi adat.
• A diagnózist és az ellátást a szociokulturális sajátosságok és a vizsgáló szubjektuma is befolyásolhatja.
A betegvizsgálat célja lehet
• Az alapdiagnózis felállítása (a tünetekért felelős kórkép elemeinek kimutatása).
• A járulékos betegségek kimutatása, ill. kizárása.
• A betegség zajlásának, kimenetelének követése, szövődményeinek kimutatása.
• Kívánatos, vagy nemkívánatos gyógyszerhatás kimutatása, vagy követése.
• A betegséggel vagy kezelésével kapcsolatos kötelező ellenőrzés.
• Alkalmassági, ill. szakértői vizsgálatok (speciális kérdések megválaszolása, pl. beszámíthatóság).
• A diagnózis revíziója.
A beteginterjú fontos elemei
• Bizalmat teremtő légkör (négyszemközti, mellérendeltségi viszonyt sugalló helyzet).
• Időkeret (melyről az interjú elején a beteget is tájékoztatni kell).
• Az interjú (ellátás) céljának előrebocsátása.
• A beteg és a vizsgáló biztonságát szolgáló körülmények előzetes megteremtése.
• A vizsgáló bemutatkozása.
• A beteg iránti tisztelet kimutatása.
• A bizalmas és hatékony párbeszéd biztosítása (odafordulás, betegtől való távolság, hangerő stb.).
• Tájékoztatás a beteg ellátásának további alakulásáról, az interjú felhasználásáról.
• Az orvosi titoktartás érvényesítése.
A psychiatriai karton/kórrajz részei
• Bevezető mondat:rögzíti a vizsgálat idejét, helyszínét, a páciens helyzetét összefoglaló rövid tényállást.
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
7 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Személyi adatok, szociális status (név, kor, cím, telefon, családi állapot, iskolai végzettség, munkahely
[betegbiztosítási forma1], vallás2, gondviselő, ügygondnok, számlavezető személy3 adatai, beküldő orvos
adatai, a vizsgálati kérelem oka).
• Aktuális fő panasz/probléma (amely miatt a vizsgálatra szükség van)4.
• Jelen panasz/tünet/betegség előzményei (különös tekintettel a kiváltó tényezőkre, és a panaszok alakulására5).
• Betegségtudat,a beteg saját megítélése.
• Psychiatriai orvosi előzmények(korábbi neurológiai6, psychiatriai vizsgálatok, psychotherapiák7, alkohol-
drogfüggőség miatti ellátás adatai, neurológiai és psychiatriai kórházi kezelések, egyéb kórházi kezelések
dokumentációjában szereplő psychiatriai tünetek, kórismék, kezelést nem igénylő psychés panaszok, tünetek).
• Élettörténeti adatok8(perinatalis, csecsemő- és gyermekkori események, melyek a központi idegrendszer
érését befolyásolhatták, vagy magatartási és gondolkodási zavart okoztak, vagy okozhatnak, negatív vagy
szokatlan orvosi vonatkozású vagy egyéb életesemények az anya terhessége idején, a születés körül,
csecsemő- és kisgyermekkorban, a tanulmányok idején, a pubertas, a munkábaállás, a családtól való leválás,
házasság stb. időszakában.
• A szocializációs folyamat fő lépései az egyén fejlődésében(különös tekintettel az aszociális, antiszociális
jelenségekre).
• Psychosocialis fejlődésés állapot9 (családi, jövedelmi-10, munkahelyi körülmények, munkaképesség, egyéb
kötelezettségek, napi életritmus, szabadidős elfoglaltság, a pácienst körülvevő szociális tér és a személyes
segítő, illetve feszültségkeltő kapcsolatok, személyes függetlenség, önellátás, leggyakoribb stress-helyzetek).
• Családi anamnesis(neurológiai vagy psychiatriai problémák, örökletes betegségek, súlyosabb
egészségkárosodások, halálokok, psychologiai szempontból jelentős biológiai adatok).
• Orvosi anamnesis(korábbi központi idegrendszeri betegségek, traumás károsodások, fejfájás, fájdalom,
rosszullétek, sebészeti beavatkozások, jelentősebb vérzések – ezek kapcsolata az aktuális tünetekkel).
• Gyógyszer-, illetve droghasználat(előírt gyógyszerszedés, gyógyszerallergia, alkohol-, illetve droghasználat,
dohányzás, coffeinmennyiség, gyakoriság, a használat időtartama, abusus, addictio, tolerantia kialakulásának
jelei).
• Sexualis anamnesis(menstruatiós anamnesis – praemenstruatiós állapot, terhesség és szülés, sexualis
magatartás, sexualis élet zavarai).
Fizikális és neurológiai vizsgálat
• Alkat, tápláltság.
• Csont- és izomrendszer (koponya- és gerincdeformitások!).
• Általános belgyógyászati status (légzés, szív és vérkeringés11, emésztő- és kiválasztó szervek, vegetatív
működések, nyaki képletek, pajzsmirigy12).
1Jelenleg még kevésbé jelentős. 2Amennyiben valamilyen szempontból jelentős. 3Amennyiben valamilyen szempontból jelentős (pl. idős vagy gondnokság alá helyezett személy esetén). 4Több panasz esetén sorrendet kell megállapítani az aktuális jelentőség szerint. 5A vizsgálatnak ebben a részében a beteg számára össze kell foglalni az eddig hallottakat, hogy a beteg és a vizsgáló eldönthesse, hogy
megértette-e a panaszokat, jól ítélte-e meg a beteg és a környezet hozzáállását, stb. 6Sokszor a psychés zavart először neurológus észleli. 7Physiotherapiával kombinált és/vagy csoportmódszereket is beleértve 8Részletezése az adott problémától függ (pl. Alzheimer-kór gyanúja, vagy átmeneti organicus syndromák esetén kisebb jelentőségű). 9Ismerete a testi és lelki állapot szempontjából éppúgy fontos, mint a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása céljából, valamint az adott kórisme megismeréséhez. 10Vö. ún. elsődleges és másodlagos betegségelőnyök. 11Pulsus- és vérnyomásmérés. 12Pl. szorongásos zavar, pánikrosszullétek esetén.
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
8 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Az anamnesisben szereplő korábbi kórfolyamatok maradványállapotának ellenőrzése (pl. műtéti hegek
állapota).
• Tájékozódó neurológiai vizsgálat13 (agyidegek, reflexkör, motorium, koordináció, érzőkör).
A beteg magatartásának vizsgálható alapelemei
• A beteg megjelenése (rendezett, elhanyagolt, feltűnő, bizarr, stb.).
• Együttműködési készsége (együttműködő, aggraváló, disszimuláló, aktív, passzív, negativisticus, hostilis
stb.).
• Tudat éberségi szint (normo-, hypo-, hypervigil, somnolens, stuporosus, fluctuáló), tudati integritás
(koherens, inkoherens).
• Mozgásszabályozás (psychomotorium, koordinált és inkoordinált hyperkinesisek, tic és egyéb
kényszermozgások, tardiv dyskine
• Érzelmi megnyilvánulások (akaratlagos és metakommunikációban felismerhető zavar, mely a cognitiv
megnyilvánulásokkal nem párhuzamos: csökkent, színtelen, indulatos, emelkedett, euphoricus, bizarr,
emotionalisan incontinens).
• Beszéd (elemei: hangosság, sebesség, szerkezet, választékosság, terjedelem).
A psychiatriai status
• Tudat éberségi szint.
• Magatartás konvencionalitása.
COGNITIV FUNKCIÓK
• Orientatio (térben, időben, auto- és allopsychésen).
• Figyelem (vigilancia, tenacitás, koncentráció).
• Érzékelési zavarok (pl. tér-idő, testséma zavar, stb.).
• Élmény (pl. illúzió, hallucinatio, jamais vu, déjà vu).
• Emlékezés (megjegyző, megőrző, felidéző).
• Gondolkodás alakilag (pl. lassult, gyorsult, incohaerentia, gondolatrohanás, zárlat).
• Gondolkodás tartalmilag (pl. elvont, irracionális, kóros jelentőségadás, téves eszme).
• Értelem, intellectus (reproductiv, productiv, kombinatív, verbalis, performatív).
• Betegségtudat.
AFFECTIV FUNKCIÓK
• Hangulat, közérzet
• Kezdeményezőkészség, motiváltság
• Jelenkép és jövőre irányultság
PSYCHOMOTORIUM
• Mimika
13Az anamnesisben szereplő neurológiai zavar esetén célzott, részletes vizsgálat.
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
9 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Pantomimika
ÖSZTÖNÉLET14
• Létfenntartás
• Fajfenntartás
SZEMÉLYISÉGSZERKEZET
A psychiatriai zavarok és testi betegségek kapcsolata (etiológiai megközelítés)
• A psychiatriai kórképekhez is járulhatnak testi tünetek.
• Az organicus folyamat állandó pathogen stressz-állapotot tarthat fenn.
• Az organicus betegség tünete psychiatriai tünetegyütteshez hasonlít.
• Psychosocialis hatások, életesemények egyidejű organicus és psychopathogen hatása.
LEGGYAKORIBB HIBÁK
• A testi panaszokat vizsgálat nélkül psychés betegség tüneteként vagy fordítva véleményezni.
• A testi panaszokat kivizsgálás nélkül exhaustiv-situativ természetűnek ítélni.
• Testi tünetek esetén kórelőzményi adat, illetve fizikális eltérés nélkül teljes körű szervi kivizsgálást
kezdeményezni.
A klinikai kép néhány jellegzetes differenciáldiagnosztikai információja
• Hirtelen kezdet (prodroma hiánya) organicus történésre utal2.
• Visualis hallucinatiók: inkább delirium, mint schizophreniform psychosis jelei.
• A traumás anamnesist mindig komolyan kell értékelni3.
• Típusos tensiós fejfájáson kívül minden idült fejfájás (pl. migraine) hátterében először az organicus okot kell
kizárni.
• Epilepsiás anamnesis mellett gyakran észlelhetők psychopathologiai tünetek (3. szakasz - A schizophrenia
differenciáldiagnózisa [86]).
• Számos gyógyszer okoz vagy erősít psychés tüneteket.
A leggyakoribb psychopathogen gyógyszercsoportok
• Analgeticum: Delirium, anxietas, dysphoria, euphoria
• Antiarrhythmicum: Delirium, agitáltság, dysthymia, psychosis
• Antibioticum, -mycoticum: Delirium, psychosis, anorexia, fejfájás, insomnia
• Anticholinerg szerek: „Peripheriás syndroma”15, „centralis syndroma”16
• Antiepilepticum: Tremor, fáradékonyság, agitáltság, confusio, psychosis
• Antihypertensivum: Depressio, agitáltság, euphoria, insomnia, lidérces álmok, psychosis
• NSAID17 :Depressio, anxietas, confusio, agitáltság
14Zavarainak indirect megnyilvánulása: a frustratio és konfliktus. 15Szájszárazság, tachycardia, hyperthermia, flash, obstipatio, vizeletretentio, látászavar. 16Feledékenység, agitáltság, „restless legs“, anxietas, hallucinatiók, delirium.
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
10 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Antituberculoticum: Agitáltság, feledékenység, hallucinatio, depressio, euphoria
• Chemotherapeuticum: Anorexia, insomnia, agitáltság, hallucinatio, depressio
• Diureticum: Apathia, anhedonia, gyengeség, delirium, confusio
• Dopamin antagonisták: Extrapyramidalis syndroma (lásd neurolepticumoknál)
• Dopamin agonisták: Cognitiv zavarok, hallucinatio, depressio, anxietas
• Sedatohypnoticum18: Sedatio, cognitiv zavarok
• Serotoninerg szerek: „Serotonin syndroma”♣
• Steroidok: Hangulatzavar, agitáltság, agresszivitás, psychosis
• Stimulánsok19: Agitáltság, paranoid zavar, insomnia, confusio
• Sympathomimeticum: Anxietas, agitáltság, delirium, insomnia
• Egyéb: (Chloroquin, cimetidin) delirium, depressio, (digitalis) depressio, hallucinatio
A diagnosztikus vizsgálatok kiszélesítésének irányai
• Neurológiai alapbetegség (pl. sclerosis multiplex)
• Metabolicus/endocrin zavar (pl. porphyria♣, Addison-kór♣)
• Epilepsiás mechanismus (pl. non-convulsiv status epilepticus♣)
• Onkológiai betegség (pl. agyi metastasis)
• Alkohol/gyógyszer/drog (lásd külön)
• Arteriás keringészavar (pl. hypertensiv encephalopathia)
• Traumás/mechanikus okok (pl. normál nyomású hydrocephalus♣)
• Infectio (pl. AIDS dementia)
• Táplálkozási zavar/hiánybetegség (pl. B12-, B6, B1-vitamin-hiány)
• Degeneratív folyamatok (pl. prion betegségek♣)
2. Egyes általános vizsgálóeljárások alkalmazása a psychiatriai diagnosztikában
2.1. Az EEG (electroencephalographia) információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban
Spontán éber („rutin”) felvétel
Háttértevékenység értékelése
• Deliriumban (focalis elektromos működészavar kizárása).
• Delirium–depressio diff. dg. (depressióban általában negatív).
17Non-steroid antiinflammatoros szerek. 18Megvonási tünetek: delirium, agitáltság, confusio, tachycardia, láz, mydriasis, pánikroham. 19Megvonási tünetek: depressio.
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
11 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Cognitiv zavar esetén a dominans frekvencia lassulása organicus laesióra utal.
• Progressiv lassulás – progressiv betegségre utal.
2.2. Körülírt vagy diffúz eltérések értékelése
• Periictalis állapot (aura, illetve postictalis exhaustio) tisztázása.
• Forszírozott normalizáció20, vagy alternáló psychosis21.
• Agyi történésekhez kapcsolódó psychopathologiai tünetek prognózisának becslése.
• Terápiás hatás követése.
2.3. Alvásvizsgálat22
• Epilepsiás góc, epilepsiás mechanismus igazolása.
• Epilepsiás roham – psychogen, nem epilepsiás roham diff. dg.
2.4. 24 órás EEG monitor felvétel
• Alvás közben jelentkező rosszullétek (pl. pánikroham) differenciáldiagnózisa.
• Alvás és alvás alatti tevékenységek vizsgálata.
• Terápiás hatás követése (pl. súlyos insomnia kezelése során).
2.5. Agyi reaktibilitás vizsgálata
• Hypnoid tudatzavarok (comatosus állapotok kimenetelének és terápiás válaszkészségének becslésére)23
2.6. Kvantitatív EEG (QEEG)24
• Transiens cognitiv deficitek igazolása25.
• Ún. regionalis funkcionális deficit kimutatása.26
2.7. Agyi kiváltott válasz vizsgálat27
• Az érzékszervi pályák objektív vizsgálata (pl. objektív audiometria).
• Agytörzsi laesio gyanúja28.
2.8. Eseményfüggő agyi kiváltott válasz vizsgálata
• Ún. cognitiv potenciál (dementia marker)29
20(Rendszerint gyógyszermódosítást követő állapotváltozás:) az epilepsiás rohamok javulásával vagy megszűnésével egyidejűleg fellépő psychosis (az epilepsiás aktivitás az EEG -on is mérséklődik). 21Ua. mint a forszírozott normalizáció, de az EEG kép nem javul. 22Egész éjszakai ún. polygraphiás felvétel (EEG, szem- és izommozgások, izomtónus, légzés, szívműködés, esetleg bőrellenállás változás regisztrálásával). 23Spontán klinikai változásokat, akaratlagos, reflexes és vegetativ reakciókat követő EEG változások rögzítése. 24EEG teljesítmény sűrűség spektrum elemzés, „brain mapping“. 25Pl. subklinikai epilepsiás rohamok. 26A finom psychopathologiai deficit hátterében rejlő corticalis dysfunctio kimutatható azáltal, hogy az adott gyógyszer által okozta EEG
változások (pl. benzodiazepin okozta beta aktivitás) bizonyos agyterületek felett nem, vagy csak csökkent fokban alakul ki. 27Visualis, acusticus és somatosensoros kiváltott válasz: az érzékszervi ingerek felismerésekor jelentkező agyi elektromos aktivitás mérése. 28Rövid latenciájú acusticus kiváltott válasz mérése. 29Alzheimer-betegségben jellegzetes biparietalis hypoperfusio (multiinfarct-dementiában nem lebenyspecifikus, szabálytalan regionalis cortico-subcorticalis hypoperfusiók).
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
12 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
3. A röntgenképalkotó eljárások információtartalma a psychiatriai kivizsgálás során
3.1. Általános javallatok
• Ismeretlen eredetű dementia, vagy egyéb cognitiv zavar.
• Bizonytalan etiológiájú mozgászavar.
• Nem tisztán psychogen táplálkozási zavar, catatonia.
• Gyors zajlású és nem magyarázható személyiségváltozás.
• Első psychoticus epizód tisztázatlan eredettel.
• Első major depressiós epizód.
3.2. Az MRI előnyei a CT-vel szemben
• Jobb feloldóképesség.
• Tetszőleges számú szelet.
• Csont-artefac tumok hiánya.
• Nincs sugárterhelés.
• Ritkábban van szükség kontrasztanyagra.
• A (gadolinium alapú) kontrasztanyag veszélytelenebb, mint a röntgen-kontrasztanyagok.
3.3. Az MRI hátrányai a CT-vel szemben
• Mozgásműtermékre érzékenyebb*.
• Hosszabb vizsgálati idő*.
• Claustrophobiát indukáló helyzet30.
• A csontképleteket rosszabbul ábrázolja.
• A terhesség első trimesterében relative ellenjavallt.
• Beültetett fémtárgyak (pacemaker, vagy egyéb neurostimulator, agyi clip, cochlearis vagy ocularis
fémprothesis) esetén ellenjavallt.
3.4. MRI javallatai psychiatriai tünetegyüttesekben és kórképekben
• Demyelinisatiós kórképek és progressiv multifocalis leukoencephalopathia (PML).
• Temporalis lebeny laesio gyanúja.
• Többszörös subcorticalis lacunaris laesio gyanúja.
• Hypophysis laesio gyanúja (endocrin encephalopathiák).
• Primaer és metastaticus agytumor.
30Nem kezelt személyeken is anxiolyticus praemedicatiót igényelhet.
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
13 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Meningitis, encephalitis, agytályog.
• Hátsó scala tünetegyüttesek.
• Acut stroke31 (elsősorban ischaemiás).
• Intracerebralis vérzések.
3.5. A SPECT32 javallatai a psychiatriában
• Dementia differenciáldiagnosztikája.33
• Epilepsiás góc localisatiója.34
• Friss cerebralis infarctus localizálása nem informatív, illetve a klinikai képnek ellentmondó CT vagy MRI
esetén.
• Residualis localis hypoperfusiós zavar kimutatása (post-stroke, posttraumás encephalopathia).
• Neuroreceptor kötőhelyek meghatározása terápiás válaszkészség előzetes becslésére35.
4. A liquorvizsgálat információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban
4.1. Javallatok
• Belszervi vagy egyéb somaticus elváltozással nem magyarázható tartós, inter- vagy remittáló lázas állapot36.
• Központi idegrendszeri gombás fertőzés gyanúja (álnegativitás gyakori!).
• Központi idegrendszeri herpes infectio gyanúja (emelkedett vastartalom!).
• Sclerosis multiplex (emelkedett IgG vagy oligoclonalis kép).
• Nem típusos neurosyphilis gyanúja.
5. A toxikológiai tesztek használata a psychiatriai kivizsgálásban
Javallatok
• Amennyiben a kórtörténetben tisztázható drog(ok) a tüneti képet nem magyarázzák.
• Ha nem tisztázható a drog minősége.
• Atípusos drog reakciók kizárása első abususok esetén.
• Cocain metabolit meghatározás vizeletből.
• Alkoholszint mérés (pathologiás részegség, egyéb forensicus ügy esetén).
6. Pajzsmirigy vizsgálatok37
318 órán belüli vizsgálat nem informatív. 32Single photon emission computed tomography: az agyi regionalis vérátáramlás leképezése izotópos kontrasztanyag segítségével. 33Alzheimer-betegségben jellegzetes biparietalis hypoperfusio (multiinfarct-dementiában nem lebenyspecifikus, szabálytalan regionalis cortico-subcorticalis hypoperfusiók). 34Csak ictalis (roham alatti) SPECT biztos diagnosztikus értékű. 35Jelenleg még rutinszerűen nem alkalmazzák. 36Különösen immunológiailag érintett betegeknél (diabetes, carcinoma, AIDS, chemotherapia vagy steroid kezelés mellett).
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
14 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Javallatok
• Depressiós syndroma, anorexia hypothyreosis gyanújával.
• Szorongásos zavar, vegetativ sensatiók, insomnia hyperthyreosis gyanújával.
• Chronicus lithium terápia (éves kontroll).
7. Glycose és glycose tolerantia vizsgálat
7.1. Javallatok
• Diabetes mellitus38.
• Májcirrhosis.
• Alkoholizmus.
• Étkezés utáni hypoglycaemia (pl. dumping-syndroma).
• Nagydózisú insulinkezelés mellett3 jelentkező psychopathologiai tünetek.
8. Májfunkciós vizsgálatok39
8.1. Javallatok
• Különböző eredetű májbetegségek, melyek hepaticus encephalopathiához40 vezethetnek.
• Chronicus pharmacotherapia ún. máj enziminduktor41, vagy allergiás májválaszra hajlamosító szerekkel, mint
carbamazepin, valproat sók, chlorpromazin, haloperidol, benzodiazepinek stb.42
9. Vérgázanalysis
9.1. Javallatok
• Agyi hypoxia (cardiorespiratoricus, asthmás betegeknél a szorongást fokozza).
• Szén-dioxid kumuláció (somnolentiához, confusióhoz, figyelemzavarhoz vezethet).
• Alvási apnoe43 (a gyakori éjszakai átmeneti oxygen desaturatio nappali hypersomniához, gyengeséghez,
gondolkodási zavarhoz vezethet).
10. Haematologia
10.1. Javallatok
• Tartós clozapin- és felbamat szedés.
• Torokfájás, láz, infectio gyanú chronicus psychotrop szert szedő betegeknél.
• Amennyiben a kórelőzményben nagyobb vérvesztés fordul elő (trauma, műtét, stb.).
37Szűrés céljából TSH szint meghatározás, emelkedett érték esetén össz vagy szabad T4 szint, illetve scintigraphia. 38Hyperglycaemia deliriumhoz vezethet az agyi osmoticus egyensúly felborulása útján. 39Májenzimek (SGOT, SGPT, LDH, γ-GT), se ammonium, hasi ultrahang, CT, májbiopszia. 40 41Cytochrom P450 oxydase rendszer aktiválódása miatt. 42Éves rutin keretében, vagy émelygés, fáradékonyság, hasi sensatiók, csuklás esetén azonnali vizsgálatok. 43Típusos rizikó alkat: rövid nyak, obesitas, cor pulmonale, erős éjszakai horkolás (Pickwicksyndroma).
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
15 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Ismert anaemiás betegség (fáradékonyságot, depressiót, anxietast, confusiót okozhat).
11. Vesefunkciós vizsgálatok
11.1. Javallatok
• Tartós, főleg a vesén keresztül ürülő psychotrop gyógyszer esetén (pl. lithium, risperidon).
• Veseelégtelenség (elsősorban confusióhoz, gyengeséghez, deliriumhoz vezethet).
• Dehydratio, orthostasis veszélye miatt, elsősorban táplálkozási elégtelenség esetén.
12. Electrolyt-háztartás vizsgálata
12.1. Javallatok
• Antidiureticus hormon háztartási zavar (pl. lithium, carbamazepin, SSRI stb. terápia).
• Lithium kumuláció gyanúja44.
• Hyponatraemia gyanúja (deliriumhoz vezethet).
• Hypokalaemia gyanúja (izomfáradékonyság, -gyengeség45, mely depressiót utánozhat).
13. Creatin phosphokinase (CPK)
13.1. Javallatok
• MNS46 (az enzimaktivitás emelkedése többnyire > 800 NE/l).
• Izompusztulással járó történések (pl. baleset, önakasztásos suicidium).
• Főleg időseknél ún. „csendes” szívinfarctus (mely esetleg kizárólag magatartászavarral jár).
14. Porphyrin
14.1. Javallatok
• Rohamokban jelentkező abdominalis fájdalom, melyhez delirium vagy psychosis tünetei társulnak47.
• Bőrjelenségek és magatartásváltozás.
15. Rézmeghatározás48
15.1. Javallatok
• A családban Wilson-kór♣ előfordulása.
• Ismeretlen eredetű májcirrhosis, ill. haemolyticus anaemia.
• A basalis ganglionok vagy a frontalis lebeny tisztázatlan degeneratiója.
44Pl. bármilyen okú hányás, polyuria, hasmenés következtében. 45Pseudomyastheniás syndroma. 46Malignus neurolepticus syndroma. 47Porphyria acuta intermittens (a vizeletben uro- és coproporphyrin észlelhető); porphyria cutanea tarda (a vizelet uro-,coproporphyrin teszt
negatív lehet, az uroporphyrinogen synthetase aktivitás csökkenése biztosítja a dg-t). 4824 órás vizelet réztartalom, illetve se coeruloplasmin szint. Wilson-kór esetén javallt (autosomalis recessiv öröklődésű betegség, mely rézfelhalmozódással jár).
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
16 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
16. Terhességi tesztek
16.1. Javallatok
• Psychotrop kezelés bevezetése előtt49
• Kritikus életkorban és élethelyzetben lévő nők tisztázatlan vagy psychoreactiv tünetei esetén.
17. Folsav- és B12-vitamin szint meghatározás50
17.1. Javallatok
• Alacsony folsavszinttel járhat: alkoholizmus, antiepilepticum szedés, dialysis, terhesség.
• Szorongás, psychosis, delirium és dementia hátterében B12-vitamin hiány állhat51.
• A vitaminhiányt ataxiához vezető vibratiós érzéskiesés, paraesthesiák kísérhetik.
• Schilling-próba52.
18. Alvásvizsgálatok
18.1. Javallatok
• Alvási apnoe syndroma53 (depressióhoz, szorongáshoz, pánik rohamokhoz és dementiához vezethet).
• Diagnosztikus polysomnographia (insomniák, parasomniák, alvás-ébrenlét cikluszavar igazolására, epilepsia
kizárására)54.
19. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek
19.1. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek
4.1. táblázat -
Teszt Célja Megjegyzés
Mini-Mental Status vizsgálat Cognitiv hanyatlás gyanúja esetén
végzendő, a cognitiv működés több
aspektusát vizsgálja.Gyors
tájékozózódást tesz lehetővé
Psychiater, psychologus, vagy
szakasszisztens által,
formanyomtatvány alapján gyorsan
elvégezhető alapján gyorsan
elvégezhető
1. Objektív tesztek
4.2. táblázat -
a. Wechsler Adult Intelligence
Scale - Revised (WAIS-R)
IQ megállapítása; a cognitiv
functio különböző összetevőiről
tájékoztat
Szakpsychologus vagy gyakorlott
psychiater végzi, időigényes
49Megelőzhetik a haematologiai szövődmények kialakulását. 50Psychiatriai tünetek jelentkezése: 400-500 pg/ml alatt. 51Megelőzhetik a haematologiai szövődmények kialakulását. 52A B12-vitaminhiány okának tisztázására: hiányos bevitel, vagy az intrinsic faktor hiánya okozhatja. 53Légzés és oxygen saturatio egyidejű regisztrálásával. 54Részletesen 14. fejezet - ALVÁSZAVAROK
PSYCHIATRIAI
BETEGVIZSGÁLAT
17 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
(hazai standardizált változata:
MAWI)
a. Minnesota Multiphasic
Personality Inventory (MMPI)
Személyiségteszt;
psychopathologiai eltéréseket
vizsgál, az értékelés pontozás
alapján történik
Szakpsychologus vagy asszisztens
végzi
a. Profile of Moods Survey
(POMS), Beck Depression
Inventory (BDI)
A dysphoriás hangulati zavarok
(pl. szorongás, depressio)
kvantitatív mérésére szolgál
Szakpsychologus végzi
2. Projektív tesztek
4.3. táblázat -
a. Rorschach-féle
psychodiagnosztikai teszt
A psychodynamicus zavarok
megállapításához nyújt
diagnosztikus támpontokat
Szakpsychologus vagy gyakorlott
psychiater végzi, időigényes
a. Thematic Apperception Test
(TAT)
20 darab, különböző
élethelyzetben lévő emberekről
készült képpel végzendő. Az
interpersonalis konfliktusokra derít
fényt
Szakpsychologus végzi
3. Egyéb tesztek
Számtalan teszt használatos a fentieken kívül: aphasia-teszt, memória-tesztek, viselkedés- és szorongásmérő
tesztek stb.
18 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
5. fejezet - PSYCHOPATHOLOGIA ÁLTALÁBAN
A psychiatriaimegbetegedések és zavarok jelenségeinek és tüneteinek tana. A tünetek meghatározzák az adott
kórkép klinikai megjelenését – ezt kell kiegészíteni az etiológiával és a pathogenesissel.
Feladata:a megfigyelt tünetek és adatok analysise keresztmetszetben és kórlefolyásban.
1. A magatartás jellemzői
A magatartás a szervezet legbonyolultabb alkalmazkodási rendszere. Objektív összetevők határozzák meg, de a
szubjektumban is tükröződik (tudatos tevékenység, szubjektív átélés mellett).
1.1. A magatartás formái:
5.1. táblázat -
Külsőleg megfigyelhető viselkedés:
Belső viselkedés: Előkészítik, irányítják, módosítják a külső viselkedést.
Ide tartoznak az ismeret-feldolgozási cognitiv
folyamatok, az ezekhez való viszonyulás, a cselekvést
meghatározó késztetések, motívumok stb.
Kommunikatív viselkedés: A belső folyamatokat külsővé teheti.
1.2. A magatartás meghatározó tényezői:
5.2. táblázat -
Külső és belső feltételek:
Személyiség: Biológiai adottságok, illetve a szocializáció során
tanult viselkedés (ezért individuális sajátosságok a
viselkedésben).
Szituáció: Amelyben a viselkedés megjelenik.
1.3. Magatartás összetevői:
• Centripetalis funkciók
• Centralis funkciók
• Centrifugalis funkciók
Ezek szorosan összefonódnak, szétválasztásuk csak didaktikus vagy kísérleti célból történhet.
2. A magatartás sematikus felépítése
20 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
6. fejezet - TUDATZAVAROK
Tudatintegrálja a valóságnak sajátos tér-idő rendszerben és élményvilágban megjelenített folyamatait, a
múltbeli tapasztalatainknak és a jövőre vonatkozó tevékenységünknek aktív felhasználásával. Lehetővé teszi a
beáramló ingerek feldolgozását, a külvilág megismerését, értékelését, az erre irányuló visszahatást, illetve az én
és a külvilág határozott elkülönítését.
1. Alapfogalmak
6.1. táblázat -
Tudatosság A külső és belső világgal állandó és produktív
kapcsolatot jelent (folyamatos átélés és értékelés).
Éberség („eszmélet”) Nélkülözhetetlen az optimális tudati tevékenységhez
(diffúz agytörzsi aktiváló rendszer).
Aktiváció Készenléti állapot a környezet hatásainak befogadására
(széles skálán mozog a mély alvástól az izgatottságig).
Integráció A tudattartalmak összerendezettsége.
Fontos feltétele a „belső figyelem” (hiányában a
psychés folyamatok logikai rendszere borul fel).
Tudat differenciálódása Tartalmassá válása a thalamo-corticalis kapcsolatok
épségéhez kötött.
Éntudat Az „én” és a „külvilág” elkülönítésének képessége.
Szinte valamennyi psychés jelenség létrejöttének a tudat alapfeltétele. öntudatlan állapotban nincsenek
élményeink, gondolataink, érzelmeink.
2. A tudatzavarok klinikai megjelenése
6.2. táblázat -
Integrációs zavarok A szűk tudattól az optimálisan működő tudaton át a
desintegrációig és a „tudatszétesésig” terjedhetnek.
Szűk tudat Jelentősen csökkenti a gondolkodást, a mérlegelést,
hiányzik a személyiségre jellemző helyes felismerés.
Formái egészségeseknél:
• a túlkoncentrált figyelem, és az
• elfogultság.
Kóros formái: depressióknál, téveseszméknél,
indulatoknál (explosiv reakciók, rövidzárlati
cselekmények).
Laza tudatállapot Előbbi ellentéte.
Formái egészségeseknél:
• A szórakozottság, a dekoncentráció
Kóros formái:
TUDATZAVAROK
21 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Kuszaság (confusio), a kontaktust felveszi, de „nincs
jelen” az adott szituációban, gondolatai
elkalandoznak, bizarrá válhatnak stb. (elsősorban
schizophreniánál lép fel).
Amentia Teljes tudatszétesés, psychés folyamatok széthullanak.
Fő tünetei:
• Hiányos tájékozódás, összefüggéstelenség,
széttöredezett mozgások gátoltsággal vagy
agitációval, szélsőséges affectusok, nagyfokú
tanácstalanság.
Előfordulása:
• Schizoaffectiv psychosisok hyperacut formáinál,
organicus idegrendszeri károsodásoknál (infectiók,
intoxicatiók, agyi érellátási zavarok).
A tudat világosságának zavarai: az éberségi szint változásai, ill. az éberségi szint változásával együtt járó
integrációs zavarok.
Tudatvesztés (az éberségi szint, a vigilitas zavarai) fokozatai:
6.3. táblázat -
Kábultság Megnehezült és lelassult psychés folyamatok, csökkent
aktivitás, de a tájékozódás megtartott.
Aluszékonyság (somnolentia) Megnehezült kontaktus, elmosódott beszéd,
ébreszthető, de magára hagyva elalszik.
Sopor Nagyfokú aluszékonyság, de erős fájdalomingerekkel
még ébreszthető, valamennyi reflexe kiváltható.
Coma Eszméletlen állapot, fájdalomingerekre nem reagál
kóros reflexek jelennek meg, majd areflexia és atonia.
Tudatborulások (éberségi szint változásával kísért tudatzavarok)
Alvás-álmodás-ébredés zavarai
6.4. táblázat -
Álomittasság Hirtelen ébredéskor a motoros aktivitás előbb lép fel,
mint a teljes ébredés, az álomképek hallucinációként
jelentkeznek és védekező-hárító reakcióhoz
vezethetnek.
Pavor nocturnus Az alvás első harmadában fellépő erős félelem,
elrohanással.
Somnambulismus Féléber állapotban jelentkező motoros tevékenység, de
a félelem hiányzik.
Narcolepsia Ismétlődő elalvások, tónusvesztés is kísérheti
(catalepsia).
Oneiroid (álomszerű) állapot A valóságot és a képzeletet nehezen tudja elkülöníteni.
Ködös vagy homályállapot Zavart állapot, beszűkült tudat: lehet rendezetlen és
rendezett.
TUDATZAVAROK
22 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Rendezetlen homályállapot: a külvilággal való
kapcsolat nagymértékben csökken, a tudat az
érzelmek, gondolati tartalmak meghatározott
területére szűkül be, a valóságos szituációval
összhangban nem álló cselekvések jönnek létre, az
érzelmek szélsőségesek, érzékcsalódások is
jelentkezhetnek, amnesia követi.
• Rendezett homályállapot: tájékozott, viselkedése
nem feltűnő, hosszú cselekvéssor jöhet létre, de a
cselekvések a szituációval nincsenek összhangban,
utána emlékezéskiesés.
Delirium A tudatborulás legmélyebb formája, tér- és időbeli
tájékozatlansággal, intenzív hallucinációkkal,
nagyfokú nyugtalansággal, viharos vegetativ
tünetekkel (lásd organicus kórképeknél).
Éntudatzavarok: a saját én szubjektív megélésének hiánya
6.5. táblázat -
Depersonalisatio (egoschisis) következtében Elvész az én egysége (több példányban van jelen), az
én azonossága (nem az, akinek mondják),
folyamatossága (már meghalt, nem létezik),
trasitivismus (egyes testrészeit más személyekre
ruházza, másokénak hiszi). Gyakran társul
derealisatióval (a világ megváltozásának élményével),
előfordulása elsősorban schizophreniában.
23 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
7. fejezet - AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI
1. Alapfogalmak
7.1. táblázat -
Az észrevevés A környezet és a szervezet ingereinek felvétele és
feldolgozása.
Ingerelhetőség Reversibilis localis változás a receptorban.
Érzékelés Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe jutásának
következménye.
Észrevevés (perceptio) Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex
érzékelés.
Felismerés (apperceptio) A külvilág tudomásulvétele.
Közérzet A belső szervekből érkező ingerek integrációja (nem
tudatosul).
1.1. Észrevevés összetevői:
7.2. táblázat -
Receptoros folyamat Észrevevési mező nem isolált érzékelése.
Szimbolikus Észrevevés jelentésének tudomásulvétele.
Affectiv Minden észrevevést érzelmek is kísérnek, személyiség
is befolyásolja (egészleges és analyticus típus), a
fentiek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
1.2. Észrevevés feltételei:
7.3. táblázat -
Ép érzékszervi működés.
Észrevevésre alkalmas tudati szint.
Figyelem ébersége és irányultsága.
1.3. A folyamat szakaszai:
7.4. táblázat -
Perceptio Előkészítés és készség valami észrevevésére.
Információ felvétel Előző ismeretekkel egyezik-e?
Ismeretfeldogozás, – összetevői • Projectio: az érzékszervi benyomások leképződése.
• Integráció: a projectiós struktúrák egymáshoz vagy
más aktív struktúrákhoz kapcsolódnak.
• Reprezentáció: a folyamatot jelentéssel ruházzuk
AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI
24 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
fel.
2. Imperceptio
Imperceptio:A perceptio tárgyának megfelelő észrevevés és/vagy felismerés nem jön létre, és ez nem
magyarázható az érzékszervek, a gondolkodás vagy a személyiség zavarával.
7.5. táblázat -
Agnosia: A felismerés hiányzik (háttérben organicus károsodás).
Aszimbólia: Hiányzik az újrafelismerés (az észrevevéshez
kapcsolódó elvont jelzések és jelentések károsodnak).
Psychosensoros synthesis zavara: A különböző érzékszervekből kiinduló észrevevések
magasabb rendű összeolvasztása hiányzik organicus
károsodás, toxikus állapotok, schizophrenia stb.
következtében. Főbb formái:
• Térészlelés zavara: macropsia, micropsia, polyopsia
(a tárgyakat nagyobbaknak, kisebbeknek látja,
megsokszorozódhatnak, alakjuk is megváltozhat).
• Időélményzavarok (az idő felgyorsul, lelassul,
elvész, stb.) „déjà vu” „jamais vu” (először látottak
ismerősnek, a többször átélt sohasem látottnak
tűnik).
• Saját személyiség megélésének zavara:
(megkettőzöttnek, megsokszorozottnak érzi magát,
saját képmását maga mellett érzi stb.).
• Környezet megélésének zavara: (idegenné válik,
megváltozottnak tűnik, mozdulatlan, vagy minden
mozgásban van).
• Testséma zavarok: testét vagy annak egy részét
másnak érzi, egyes testrészei elidegenednek, stb.
Társulhat hozzá:
• Autotopagnosia: saját testen történő tájékozódás
hiánya.
• Ujjagnosia: ujjak megnevezésének és
felismerésének hiánya, jobb-bal tévesztés.
• Anosognosia: megbetegedéséről nem vesz
tudomást.
• Fantom-hallucinatio: amputált végtagokba
localizált fájdalom, vagy egyébb sensatio.
3. Téves perceptio
Téves perceptio:az észlelésben a perceptio tárgya benne van, de jelentése szubjektív forrásból eredő, a
szokványostól eltérő, részben vagy teljesen idegen.
7.6. táblázat -
Kóros jelentőség-tulajdonítás: A tárgyak szimbolikus jelentést kapnak, vagy
AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI
25 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
személyes szimbólum alakul ki (magát, családtagjait
más személyekkel azonosítja, gyakoriak a személyi
félreismerések).
Kóros vonatkoztatások: A félreismerés az észrevevés egy részére vonatkozik, a
„célzásoknak” kóros jelentése van (összenéznek,
összesúgnak mögötte stb.). Az előbbi téves perceptiók
énközpontú gondolkodással társulnak, és a téves-
eszme képzés alapját képezik (9. fejezet - A
GONDOLKODÁS ZAVARAI).
Tévely észrevevések: Elsődleges kóros élmények, a tévely kialakulásában
van szerepük.
4. Rendellenes perceptio
Rendellenes perceptio:az észrevevés intenzitásának, színezetének, jellegének a megváltozása.
Túlérzékenység(hyperaesthesia).
Érzékenység csökkenése(hypaesthesia).
Érzéketlenség(anaesthesia, szélsőséges esetben a fájdalomérzés teljes hiánya, neurológiai eltérések nélkül).
Synaesthesia(érzékelési formák sajátos kapcsolódása).
Észrevevés hasadása:az észrevevés összetartozó részei szétesnek.
5. Érzékcsalódások
Érzékcsalódások:külső inger nélkül fellépő észrevevések, centralis psychés funkciózavarok következményei.
7.7. táblázat -
Illúzió: Bizonyos környezeti ingereket az egyén felhasznál, de
eltérő észrevevésként érzékeli (téves kapcsolás
eredménye). Okai lehetnek: affectusok (pl. félelem),
figyelmetlenség, a tudati szint csökkenése (hypnagog
állapot), térhatás (geometriai illuzió) stb.
Egészségeseknél is előfordulhat, de az észlelést
helyesbíti és korrigálja, kóros illúzió esetén nem képes
korrigálni, ezért valóságként érzékeli és értékeli
Pareidolia: (figyelem elterelődésekor a felhőkben,
falmintákban alakokat, állatokat stb. lát).
Hallucinatio: Kóros inger nélkül létrejövő kóros észrevevés. Valódi
hallucinatio: az észrevevés minden tulajdonságával
rendelkezik (részletgazdag, érzékletes, színes, tér- és
időbeli kiterjedése van, a külső objektív térbe vetül), az
egyén korrekcióra nem képes.
Pseudohallucinatio: Kétdimenziós, mozdulatlan, színtelen, részletekben
szegény, nem vetül a külső térbe (a képeket „belső
szemével” látja, a hangokat a fejében hallja), tőle
függetlenül lép fel, korrekciójára nem képes; néha
képes a hallucinatiókat akaratlagosan is felidézni, és
normális észrevevéseitől el is tudja különíteni.
„Als ob” jellegű: a beteg bizonytalan a
hallucinatiókban (mintha láttam vagy hallottam volna).
AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI
26 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Extracampin hallucinatio: az érzékelést az
érzékszerv határán kívülre helyezi.
Kóros szervérzések (coenaesthesia): bizarrak,
téveseszmékkel magyarázottak (a hús levált a
csontjáról, agyát fonalak tartják össze stb.).
Osztályozás érzékszervek alapján: Látási (visualis), hallási (acusticus), tapintási
(hapticus), ízlelési (gustatoricus), szaglási (olfactorius)
stb. hallucinatio.
Osztályozás kiterjedés alapján: Elemi szikra vagy fénylátás – photopsia; zörej –
acoasma; paraesthesiák stb.; összetett: jelenetek
észlelése; – scenicus, párbeszédek hallása stb.;
Több érzékszerv részéről egyszerre jelentkező: a
bogarakat érzi a testén és látja is azokat, a szájából
kiszedett fonalakat látja, érzi és ízleli stb.
27 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
8. fejezet - A FIGYELEM ZAVARAI
1. Alapfogalmak
Figyelem: a tudatnak az a legjobb beállítódása, amely mellett az ingerfelvétel optimális. Lehet passzív (külső
inger által kiváltott), vagy aktív (tudattól függő).
8.1. táblázat -
Külső figyelem A külvilág felé fordul, testi funkciók is kísérik.
Belső figyelem A belső események felé fordul.
Figyelem koncentrációja A figyelem terjedelme (minél több, egymással össze
függő lelki tartalom jelenik meg minél rövidebb idő
keresztmetszetében).
Figyelem vigilitása (ébersége) Az ingerek számára az egyén mennyire hozzáférhető.
Figyelem tenacitása Valamely inger vagy psychés történés milyen hosszan
tudja lekötni.
Figyelmet befolyásoló tényezők Közérzet, érzelmi állapot (kellemeshez kötődünk,
kellemetlentől szabadulni igyekszünk).
Erős ingerek magukra vonják a figyelmet, állandó,
egyhangú ingerek kifárasztanak.
Fáradás: bizonyos idő után csökken a koncentráció.
2. A figyelem zavarai
8.2. táblázat -
Koncentráció csökkenése (dekoncentráció) A logikus gondolkodás fellazulását vonja maga után.
Koncentráció fokozódása Hypertenacitással jár együtt, pl. téves eszméknél.
Éberség csökkenése (hypovigilitas) Az érdeklődést még érzelmileg intenzív benyomások
sem tudják felkelteni.
Éberség fokozódása (hypervigilitas) Jelentéktelen ingerek is elvonják a figyelmet, iránya
gyorsan változik, „csapong”.
Feszültség csökkenése (hypotenacitas) Nem tud egy dologgal hosszabb ideig foglalkozni.
Feszültség fokozódása (hypertenacitas) Hypovigilitas kíséri.
Hypoprosexia Éberség és tenacitas egyidejű csökkenése.
Hyperprosexia Éberség növekedése, feszültség csökkenése.
28 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
9. fejezet - A GONDOLKODÁS ZAVARAI
1. Alapfogalmak
A gondolkodásaz információ-feldolgozás magasabb szintje. A feladatok megoldása a tanulással elsajátított
ismeretek, a képzetek és fogalmak szándékos (aktív) összekapcsolásával, az emlékképek segítségével történik, a
lehetőségek, összefüggések, következtetések mérlegelésével.
9.1. táblázat -
Asszociáció A képzetek és fogalmak célszerű összekapcsolása.
Fogalomalkotás Szimbólumok kialakítása, amelyek segítségével a
különböző gondolkodási folyamatok végrehajthatók.
Ítéletalkotás A fogalmak egymáshoz viszonyítása, és új
összefüggések megállapítása.
Következtetés Ítéletek összekapcsolásával új ítéletek és felismerések
kialakítása.
Célképzet Huzamos ideig, a cél megvalósulásáig a tudatban
állandósuló képzet, – egyszerre több célképzet is jelen
lehet.
Személyiségközeli gondolkodás Anyaga személyes, egyedi.
Személyiségtávoli gondolkodás A képzetek és fogalmak alkalmazása a logikai
szabályoknak és a társadalmi szokásoknak felel meg.
A kétféle gondolkodástípus egységként jelentkezik, és
normális körülmények között egyensúlyban van.
Katathymia A személyiségközeli gondolkodás túlsúlyba jut, és
affectiv torzulást hoz létre. Gyermekeknél, ill.
regressióban gyakori, primitív társadalmakban
túlsúlyba kerül (mágikus, animisztikus gondolkodás).
Az ép gondolkodás összefüggő egész, bármelyik
összetevőjének változása megzavarhatja a gondolkodás
folyamatát.
2. A képzet- és fogalomalkotás zavarai
9.2. táblázat -
Hiánya Érzékszervi fogyatékosságnál, gyengeelméjűségnél.
Salonidiotismus Nagyszámú, de nem világos fogalmak.
Neologisma Új, kóros fogalmak alkotása (schizophreniánál).
Schizophasia Neologismákból felépített, kizárólag a beteg számára
érthető nyelv, ill. beszéd, mondattanilag helyes lehet.
3. A gondolkodás alaki zavarai
9.3. táblázat -
Kvantitatív zavarok: A gondolkodás tempójának változásai
Felgyorsulása Fokozott beszédkésztetéssel (logorrhoea) jár együtt,
A GONDOLKODÁS ZAVARAI
29 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
célképzetek gyorsan váltakoznak, gyakori hangzási
asszociációk, a gondolkodás veszít az értékéből, az
ítéletalkotás pontatlanná válik.
• Gondolatrohanás: asszociációk igen gyors váltása
(a „századikról az ezredikre ugrik”)
• Secundaer incohaerentia: a felgyorsulás
következtében a felületes összefüggések is
elvesznek, a beszéd érthetetlenné válik. A
felgyorsulás gyakran társul kritikátlansággal, főként
maniás epizódban és drogok hatására.
Meglassúbbodása Tematikai szegénységgel párosul, a célképzetek
megtapadnak, a beteg tehetetlenségnek, ürességnek éli
meg.
• Monoideizmus: a betegség, a tehetetlenség
gondolatköre kerül előtérbe, üresjáratként ismétli
előbbieket. A meglassulás elsősorban depressiónál,
organicus károsodásoknál fordul elő.
Kvalitatív zavarok: Sajátos, bizarr asszociációk, melyek elsősorban
schizophreniára jellemzőek.
Zárlat A gondolkodás hirtelen elakadása (a beteg a
gondolkodás elvonásának, elapadásának éli meg).
Oldódását követően a gondolkodás a zárlat előtti
formájában folytatódik.
Gondolattolongás A gondolkodás megállíthatatlan, öntörvényű (a beteg
ugyancsak külső erők behatásaként éli meg).
Incohaerentia A gondolkodás összefüggéstelenné, értelmetlenné
válik, a célképzet hiányzik, heterogén tartalmak
kerülnek egy mondatba, de teljesen szét is eshet.
• Primaer incohaerentia: nem vezethető le egyéb
psychés jelenségekből. Súlyos formájában
tanácstalansággal, szorongással, céltalan
viselkedéssel (zavartsággal) társul.
Kuszaság Véletlenszerű, bizarr asszociációk, csapongó, szétszórt
gondolkodás, gyakoriak a sűrítések, bizonyos
tartalmak ismétlése (perseveratio), egyes
gondolatrészek között hézag képződések, a kusza
gondolatoknak néha transcedentalis értelme sejthető
(6. fejezet - TUDATZAVAROK).
Paralogiás gondolkodás A fogalmak elmosódottá válnak, a célképzetek
mellékes képzetekkel keverednek, ezáltal a
gondolkodás „félrecsúszik”.
Alogiás gondolkodás A gondolkodás hiányos, lényeges tartalmak esnek ki,
helyüket oda nem illő gondolatok foglalják el.
Psychés automatizmusok Akaratlagosan nem befolyásolhatók, nem érthetők meg
más psychés jelenségekből, a személyiség számára
idegenek, értelmetlenek.
• Tévelyötlet: bizarr, megalapozatlan, az egyén
számára irreális, ennek ellenére bizonyosságot
jelent, kritikai megfontolás nélküli cselekvéshez
vezethet, vagy téveseszmét indíthat el.
A GONDOLKODÁS ZAVARAI
30 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Gondolatátvitel: gondolatát másnak tulajdonítja.
• Gondolatelvonás: gondolatainak hiányát kívülről
idézik elő.
A személyes evidenciákátmenetet képeznek a gondolkodás tartalmi zavaraihoz, meghatározzák az egyén
viselkedését, bár mellőzik az objektív összefüggéseket. Ilyenek a tévelygondolatok, a kóros vonatkoztatás, a
kóros jelentőségtulajdonítás (lásdaz 7. fejezet - AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI).
4. A gondolkodás tartalmi zavarai
A gondolkodás tartalmi zavarai:állandó jellegű téves tudattartalmak, melyek a magatartás zavarait
eredményezik.
9.4. táblázat -
Phobia Helyhez, tárgyhoz, állathoz stb. kapcsolódó szorongás.
Szorongása kínzó, ezért elkerülő magatartást tanúsít
(súlyos esetben egész életét a phobia tárgyának
elkerülésére rendezi be). Fő csoportjai: agoraphobia,
szociális phobiák, specifikus phobiák.
Kényszer Akarattól függetlenül fellépő, énidegennek érzett
gondolati tartalom vagy cselekvés, mely kínzó érzéssel
tölti el, és melynek többnyire nem tud ellenállni.
Két csoportja: a kényszercselekvés (compulsio) és a
rögeszme (obsessio): utóbbi alcsoportjai a
kényszergondolatok és a kényszerimpulsusok.
• Kényszercselekvések lehetnek tisztálkodási és
ellenőrzési kényszerek – cselekvéssor, mely ellen az
egyén küzd, mégis végrehajtja, – merev sémák,
rituálék alapján, sztereotip formában zajlik.
• Rögeszme: a tudatba kényszeresen viasszatérő és a
gondolkodást befolyásoló képzet, idea.
• Kényszergondolatok: tilalmasnak, ártalmasnak
tartott gondolatok, énidegenek, meg akar tőlük
szabadulni, de mégis állandóan visszatérnek.
• Kényszerimpulsusok: késztetések valamilyen
ártalmas cselekvés véghezvitelére – sohasem
hajtja végre, mégis retteg tőle és
következményeitől.
Téveseszme (doxasma) Kóros forrásból származó túlértékelt ítélet, a
bizonyosság erejével hat, a személyiséggel szoros
kapcsolatban áll, az én-re vonatkozik, korrigálhatatlan
(a tartalom helyessége vagy helytelensége nem
mérvadó, az én-re vonatkozás minősége és erőssége a
döntő).
Elkülönítendő a túlértékelt eszméktől, melyek a
mindennapi életben is gyakoriak: előítéletek, babonák,
próféciák stb. A környezeti behatások, suggestio
szerepe jelentős. Kórossá akkor válnak, ha irrealitásuk
növekszik, korrigálhatóságuk csökken.
A GONDOLKODÁS ZAVARAI
31 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Elsődleges téveseszme A betegség közvetlen következménye.
Az én és a külvilág viszonyának, synthesisének a
zavarából származik. Sajátos érzelmi állapot
(tévelyhangulat, megváltozottság érzése), a külvilág
történéseit magára vonatkoztatja, és ebbe „robban be”
a téveseszme.
Másodlagos téveseszme Körülírt psychés folyamatokból származik.
• Holothym téveseszmék: a megváltozott hangulat
következményei (pl. megalomaniás [nagyzásos]
vagy micromaniás [bűnösségi-önvádlásos]
téveseszmék,
• Katathymiás téveseszmék: igényeket, vágyakat
fejeznek ki.
Téveseszmék tematika szerinti felosztása • Nagyzásos-expansiv téveseszmék: a genealogiai
(származási), erotomaniás (szerelmi), religiosus
(vallási), inventorius (feltalálási) téveseszmék.
• Micromaniás téveseszmék: a bűnösségi-önvádlásos,
elszegényedési, hypochondriás, nihilisztikus
téveseszmék.
• Üldöztetéses (persecutoros) téveseszmék: a sensitiv-
vonatkoztatásos, befolyásoltatásos, féltékenységi,
perlekedési (querulatoros) téveseszmék.
A téveseszmék az egész személyiséget a maguk irányában változtatják meg, ennek ellenére az egyén a
környezetébe megfelelően illeszkedhet be, a mindennapokban jól boldogulhat (kettős könyvvitel).
32 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
10. fejezet - A CSELEKVÉS ZAVARAI
1. A cselekvés zavarai
A cselekvésa külső és belső behatásokra (késztetések, motiváció) adott válasz, mely a reflexes-ösztönös
reakcióktól a szándékos cselekvésekig és automatikus mozgásokig terjed.
10.1. táblázat -
Alapfogalmak
Akciós tendencia Késztetés cselekvések végrehajtására.
Késztetés (drive) Biológiai hajtóerő elemi szükségletek kielégítésére.
Tanult formája a szenvedély.
Drive redukció Ha a szükséglet kielégítést nyert.
Motiváció Szervezett, célszerű cselekvésekre késztető
psychologiai mozgatóerő.
Alapvető motívumok Önfenntartási és fajfenntartási, társas szükségletekre
(sexualitas, anyai viselkedés) stb. ösztönző késztetések
(az optimális emotionalis aktivációs szint, az arousal,
feltétele a motívumok müködésének).
Magasabb szintű motiváció Személyiségfejlődés során kialakult, komplex,
személyhez kötött, alapvető késztetésektől független,
tanult szociális motiváció.
Appetentia Örömszerzésre irányuló kereső viselkedés.
Aversio Kellemetlen érzésekkel összefonódó élmények
kerülése.
Indíték (Antrieb) Kezdeményező készség, mely minden motívum
hátterében fellelhető.
Akarat Valamely cél kitűzése, és annak megvalósítását
elősegítő cselekvésre való törekvés.
Mozgás Helyzetváltoztatás, de az érzelmi állapot kifejezője is.
Kifejező mozgások Érzelmi állapotok és indulatok kísérői, de tanulás
eredményeként kontroll alatt tarthatók.
Szándékos cselekvés Külső eseményekből és lelki történésekből származó
indítékok következménye.
Automatikus mozgások Akaratlagos mozgásokból fejlődnek, gyakorlás útján.
2. A mozgások, motiváció, cselekvés zavarai
2.1. Psychomotorium zavarai:
10.2. táblázat -
Hypermotilitas A fizikai mozgások mennyiségi növekedésével jár a
hyperactivitas: fokozott tevékenység.
Izgatottság Belső feszültség mozgásos megnyilvánulása.
Agitáció Erős szorongásban jelentkező célszerűtlen
psychomotoros nyugtalanság.
Impulzivitás A feszültség–indokolatlanul–célirányos cselekvésben
sül ki.
A CSELEKVÉS ZAVARAI
33 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Jactatio Elemi, összefüggéstelen mozgásroham.
Psychomotoros meglassulás (retardatio) A psychés tempó lelassul, a mozgások mennyisége
csökken.
Stupor A psychomotoros gátoltság szélsőséges formája,
melyben nemcsak a mozgások szűnnek meg, hanem a
verbalis kommunikáció is (mutismus).
Emotionalis stupor Érzelmi behatásokra fellépő mozgás- és/vagy beszéd-
gátlás.
Negativizmus Mind a külső, mind a belső történésekkel szembeni
ellenkezés –, lehet aktív (ellenáll a parancsnak vagy
ellenkezőjét teszi), és passzív (ha nem teljesíti).
Kataton mozgászavarok A psychomotorium sajátos zavarai, többnyire bizarrak,
diszharmonikusak, elsősorban a schizophrenia kataton
formájában fordulnak elő.
• Sztereotípiák: ismétlődő céltalan mozgások.
• Manier: félszeg, szögletes, torz mozgások.
• Parancsautomatizmus: a felszólításokra úgy
válaszol, mint egy automata (akár százszor is
egymásután).
• Echolalia: a hallott szavak visszhangszerű
ismétlése.
• Echopraxia: a látott mozgások gépies utánzása.
• Harántimpulsus: bizonyos tevékenységgel
egyidőben ellentétes mozgástörekvés váratlan
fellépése.
• Flexibilitas cerea és crystallisatio: viaszmerevség, a
passzívan mozgatott végtagok új helyzetüket hosszú
ideig megtartják (légpárna tartás stb.).
• Kataton mozgásvihar: rendezetlen, néha környezetét
is veszélyeztető hypermotilitas, kimerüléshez is
vezethet (Stauder-féle halálos katatonia).
• Hypermimia: mimikai mozgások fokozódása.
• Hypo-, ill. amimia: mimikai mozgások csökkenése
vagy hiánya.
• Paramimia: a mimika nincsen összhangban a
kiváltó érzelmekkel.
Késztetés, motiváció zavarai • Késztetés (iniciativa) hiánya: célirányos
tevékenység csökkenése vagy hiánya.
• Ambitendencia: egyidejű ellentétes késztetések,
következményes tanácstalansággal.
• Önfenntartási motiváció zavarai:
• Anorexia: kóros étvágytalanság, extrém
lesoványodás.
A CSELEKVÉS ZAVARAI
34 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Öngyilkosság (suicidium): önmaga élete ellen tör.
• Önpusztító magatartások: (alkoholizmus,
narcomania stb.).
• Polyphagia, bulimia: kóros étvágy, falás.
• Pica: a legkülönbözőbb anyagok „megkívánása”,
elsősorban terhes nőknél (néha kréta, mészpor
evése is).
• Coprophagia: undortkeltő anyagok evése,
elsősorban dementiánál (önfenntartási ösztön
perversiója).
• Sexualis motiváció zavarai:
• Hyposexualitas: a sexualis szükségletek
motívumai kórosan csökkennek (impotentia,
frigiditas).
• Hypersexualitas: a sexualitas fokozódása
(nymphomania, satyriasis).
• Paraphiliák: a sexualis motívumok torzulása.
• Cselekvés zavarai:
• Hypobulia, abulia: (akarás, spontaneitas
csökkenése vagy hiánya).
• Hyperbulia: merev, fokozott akarati tevékenység
(elsősorban narcisticus, antiszociális
személyiségeknél).
• Kényszercselekvés: tudatosan megtervezett
cselekvéssorok (rítusok), melyek az egyén
akaratától függetlenül, illetve annak ellenére
kényszerként jelentkeznek.
• Impulsiv cselekmény: a cselekvést elindító
affectus psychés kontrollja hiányzik.
• Agresszív cselekmény: a rombolás szándékát is
magában foglaló, másokat (hetero-) vagy önmagát
sértő (autoagresszív) viselkedés.
35 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
11. fejezet - AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI
1. Az emlékezés
Az emlékezésaz élet során véletlenül vagy szándékosan (tanulással) szerzett ismeretek rögzítése, tárolása és
felidézése.
11.1. táblázat -
Alapfogalmak
Rögzítés Megjegyzés, bevésés, engraphia. Engrammokban
történik szándékosan vagy anélkül, éber
tudatállapotban (alvás alatti behatások és a
szublimináris ingerek is hagyhatnak nyomot, de
felidézésük bizonytalan).
Megőrzés Tárolás. Függ a megjegyzés minőségétől.
Felidézés Engrammok ekforálása. Lehet spontán (reproductiv
emlékezet), vagy tudatos (retrospektív emlékezet), a
gondolkodási folyamat része.
A felidézés nehézségének oka lehet:
• Az inger gyenge volt.
• Interferentia (egyidejű, vagy röviddel az információt
követő erősebb inger kioltja az eredetit).
• Hosszú ideig nem használt információ (ismétlés
hiánya).
• Elfojtás (psychés védekező mechanizmus) – az
egyén a számára erősen negatív ingereket kiszorítja
a tudatából, de feszültségforrásként megmaradnak.
Ismeretszerző tanulás Szándékos megjegyzés. Feltételei:
• A figyelem megfelelő koncentrációja.
• Motiváció, optimális érdeklődés.
• Érzelmi viszonyulás a megtanulandó anyaghoz.
• A tanulás típusának figyelembevétele (visualis,
auditív stb.).
• A biológiai ritmus figyelembevétele (korán ébredő,
esti frissesség stb.).
• Anyag strukturáltsága, megértése.
• Ismétlések száma.
Rövid távú Recens emlékezés: azonnali visszaidézés.
Tartós, hosszú távú Permanens emlékezés: az információ ismétléssel vagy
társítással kerül elraktározásra, hosszú időre (akár élete
AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI
36 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
végéig). Az egyén számára többnyire értelmes,
énközeli.
Felejtés Aktív folyamat, védekezés a túltelítődés ellen (ha túl
sok adat zsúfolódik össze, az lassítja a felidézést), ill.
funkciója az affectiv tehermentesítés is (élmények
megszabadítása az erős érzelmi töltéstől).
Az emlékezés és felejtés egyenrangúak, egységet
alkotnak.
A felejtésben szerepet játszik a:
• Proaktív inhibitio (előreható gátlás), a régi ismeret
akadályozza az új ismeret bevésését.
• Retroaktív inhibitio (visszafelé ható gátlás), a friss
ismeret akadályozza a régi felidézését.
Neuroanatomiai structurák Az emlékezésben jelentősek:
• Limbicus rendszer az emlékezés emotionalis
összetevője, ezen belül kiemelt szerepe van a tractus
mamillothalamicusnak (Korszakov-syndroma).
• Aspecifikus felszálló aktiváló rendszer: energetikai
bázis.
• Neocortex (temporalis lebeny isocorticalis gyrusai):
emléknyomok raktározásában van szerepe.
2. Az emlékezés zavarai (amnesiák)
Amnesia:körülhatárolt emlékezet kiesés, mely meghatározott időre, vagy körülhatárolt élménytartalomra
vonatkozik.
Organicus eredetű emlékezészavarok:közös jellemzőjük, hogy minél közelebb áll az élmény a jelenhez, és
minél inkább intellectualis, annál instabilabb (Ribot-törvény).
11.2. táblázat -
Kiterjedtség szerint: Globalis vagy partialis, utóbbi lacunaris (egyes
emlékképek szigetszerű kiesése) vagy szisztematikus
(egymással összefüggő események, élmények esnek
ki).
A kiváltó okhoz viszonyított időbeliség alapján: Congrad (az emlékezés hiánya egybeesik a
tudatvesztés idejével), retrograd (a megelőző
időszakra is vonatkozik), anterograd (az azt követő
időszakra is kiterjed).
A dinamikája alapján: Transitoricus (átmeneti), a tudatzavart követően lép fel
(pl. epilepsiás roham, TIA stb.), stationaer (nem
progrediáló károsodást követően), progressiv
(fokozatosan kibontakozó, pl. dementia).
Paramnesia: Emlékképek meghamisítása (emlékezési illúzió).
Emlékezési hallucinatio: Nem létező emlékképek jelentkezése.
3. Psychogen vagy funkcionális emlékezészavarok
AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI
37 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A személyes élettörténet, az egyénre jellemző motiváció magyarázza, hogy mit tart a maga számára fontosnak
(miért jegyez meg bizonyos dolgokat, miért felejt el másokat).
5. szakasz - Érzékcsalódások [26]
11.3. táblázat -
Kvantitatív funkcionális zavarok: • Hypomnesia (megfeledkezés): a mindennapi életben
gyakori.
• Hypermnesia: akaratlanul felbukkanó emlékek.
• Dissociativ amnesia: egyes emlékek mások hatására
kiesnek, a kellemes emlékekre jobban emlékszünk, a
közömbösekre kevésbé, a kellemetleneknél elfojtás
(conversio) jöhet létre (lásd előbb), a megoldatlan
feladatokra inkább, mint a megoldottakra.
Kvalitatív funkcionális zavarok: Allomnesia: tartalmi változások:
• Affectiv mnesticus transzformáció: katathymia (lásd
a 9. fejezet - A GONDOLKODÁS ZAVARAI).
• Cognitiv mnesticus transzformáció: a felidézés
időpontjában meglevő ismeretanyagok átalakítják az
emlékeket.
• Személyiségspecifikus mnesticus transzformáció:
élettörténeti adatokból levezethető emlékezet
torzulás.
38 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
12. fejezet - ??? [9]AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI
Érzelem (emotio) az „én” által szubjektívnek érzett viszonyulás egyfelől a külvilág történéseihez, másfelől saját
belső történéseihez. Fő jellemzői a szubjektivitás és a bipolaritas.
1. Alapfogalmak
12.1. táblázat -
Érzelmek felosztása Érzékleti-sensorialis érzelmek: az ösztönös
törekvéseket és észrevevéseket kísérik.
Intellectualis érzelmek: képzetekhez, fogalmakhoz
társulnak.
Aktivitási érzelem, a fizikai és psychés tevékenységet
kíséri.
Interindividualis: az emberekhez való viszony kísérője.
Szociális érzelmek meghatározott csoportokhoz
kötődnek.
Érzelmek tulajdonságai Minősége pozitív vagy negatív (kellemes vagy
kellemetlen).
Céljainkkal összeegyeztethető-e vagy sem (congruens,
incongruens).
Függ a hangulattól, a kiváltó inger minőségétől,
erősségétől, tartósságától.
Erőssége a kiváltó ingertől függ.
Tartóssága intenzitásában fokozatosan csökken.
Kifejező mozgások kísérik (mimika stb.).
Érzelmek speciális formái Vágy: tartós és irányult érzelem, befolyásolja az
akaratlagos törekvéseket, bár korlátozható,
befolyásolható.
Szenvedély: a vágy uralkodóvá válik, a vágy tárgya az
egyén jobb belátása ellenére kielégítést nyer.
Indulat: hirtelen megnövekedett érzelem, – a tudatot
beszűkíti, „kisülésre”, cselekvésre hajt, ezt követően
meg is szűnik, kifejező mozgások és vegetativ tünetek
kísérik. Önuralom: az indulatok fékezésének
képessége.
Hangulat: egyidejű érzelmek összegződése, kedélyi
színezet, kedv vagy kedvetlenség, a psychés
történéseket huzamosabb ideig kíséri, aláfesti.
Közérzet: a vitalis működésekhez társuló érzelem.
???AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI
39 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Érzelmek kapcsolódása egyéb psychés funkciókhoz Emotionalis aktiváció: lehetővé teszi az érzelmek
létrejöttét.
Cognitiv folyamatokhoz: az értékelés következtében az
érzések minősége módosulhat, a figyelmet, emlékezést
befolyásolják, a tanulást motiválják.
Cselekvésekkel: akciós tendenciákon keresztül szoros
kapcsolat késztetésekkel, motivációval – fontos a
szerepe az alkalmazkodásban (adaptációban).
Érzelmek neuro-anatómiai alapjai Limbicus rendszer: hippocampus, fornix, corpus
mamillare, gyrus cinguli, septalis magvak, amygdala.
Hypothalamus: vegetativ kísérőjelenségek.
Formatio reticularis: specifikus és aspecifikus
afferentatio.
Jobb féltekei (parietalis) corticalis regiók.
2. Az érzelmi élet zavarai
2.1. Formai zavarok
12.2. táblázat -
Ingerlékenység (irritabilitas) Az emotionalis válaszkészség (resonabilitas)
fokozódása az indulati reakciók irányában.
Affectus augmentatio Indulatok szándékos gerjesztése.
Explosio Heves, robbanásszerű izgalom az akaratlagos és
kifejező mozgások viharával.
Kóros indulat A kiváltó okkal minőségben, intenzitásban vagy
időtartamban nem áll összhangban.
Raptus Félelem, indulatkitörés, vad támadás a környezete és
saját maga ellen.
Extasis Kórosan felfokozott öröm érzése, „elragadtatottság”.
Euphoria A közérzés pozitív irányú fokozódása.
Közöny Az emotionalis válaszkészség csökkenése.
Apathia Érzelmi hiány, érzelmi üresség (önmaga felé is).
Anhedonia Képtelen az öröm élményszerű megélésére.
Elsivárosodás Érzelmek destructiójának következménye.
Affect labilitas Túlzott, kiszámíthatatlan érzelmek, melyek ugyanarra
a tárgyra vonatkozóan is gyorsan változhatnak.
2.2. Tartalmi zavarok
12.3. táblázat -
Emotionalis incontinentia Szélsőséges, sokszor egymással ellentétes affectiv
reakciók, amelyeket az egyén nem tud uralni.
Érzelmi befolyásolhatóság Aláveti magát az adott helyzetet irányító személy
érzelmi beállítottságának.
???AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI
40 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Érzelmi merevség (rigiditas) Nem képes érzelmeit a helyzetnek megfelelően
módosítani.
Emotionalis viscositas (tapadékonyság) Aktivált, többnyire negatív érzelmeinek a hatásától
nem tud megszabadulni.
Ambivalencia Ellentétes érzelmek együttes jelentkezése egyazon
kérdésben – normál jelenség, de szélsőséges
formájában kóros, tanácstalansággal, szorongással stb.
társul.
Inadaequat érzelem Nem felel meg a reális helyzetnek, érzelmi dissonantia
– a megélt érzelem és nonverbalis kifejezése között
ellentmondás van (paramimia, parapantomimia).
Alexithymia Képtelen saját érzelmeinek felismerésére és
kifejezésére.
Emotionalis retardatio Az értelmi fejlődés visszamaradásához társul, az
érzelmek éretlenek, infantilisak, nem árnyaltak.
Érzelmi regressio Éretlenebb fejlettségi szintnek megfelelő érzelmi
reakciók (színlelés, pseudodementia, infantilismus
stb.).
Emotionalis leépülés Az érzelmi válaszkészség fennmaradhat, de a reakciók
üressé válnak (moria, derű, kritikátlansággal társult
jókedv).
Lethargia Kimerüléses közöny, érzelmi kifáradás
következménye.
Parathymia A szituációval ellentétben álló érzelmek.
Dysphoria Rossz közérzetű.
2.3. Affectiv syndromák
12.4. táblázat -
Depressio (dysthymia) Nyomott alaphangulat – kísérő tünetei:
• Komplex negatív élménymód, csak a számára
kedvezőtlen eseményeket veszi tudomásul.
• Anhedonia, képtelen az öröm érzésére.
• Érzelemnélküliség élménye (érzelmek gátoltsága,
érzelmi resonantiára való képtelenség megélése).
• Menthetetlenség, reménytelenség érzése.
• Vitalis érzelmek hiánya (súlyosabb depressióknál).
• Szorongás csak ritkán hiányzik.
• Psychomotoros meglassulás, a tevékenység
csökkenése.
• Depressióra utaló mimika, tartás, beszéd stb..
• Vegetativ zavarok: alvászavar, étvágytalanság,
fogyás.
• Dysphoria: rossz közérzet.
???AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI
41 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Mania Enyhébb esetben hypomania. Fő tünetei:
• Emelkedett hangulat, hyperthymia, indokolatlan
jókedv, euphoria.
• Affectivitas fokozódása, pozitív érzelmek előtérbe
kerülése.
• Ingerlékenység, a távolságtartás hiánya, néha
agresszivitás.
• Felgyorsult psychomotorium, fokozott
beszédkésztetés, fáradhatatlan aktivitás, változó
iniciativák.
• Gátlástalanság, kritikátlanság, az én túlértékelése.
• Vegetativ zavarok: minimális alvásigény, testsúly-
csökkenés fokozott étvágy mellett.
• Emelkedett alaphangulatnak megfelelő mimika,
mozgás, tartás, beszéd stb.
Szorongás (anxietas) Tárgy nélküli félelem valódi veszély nélkül (a valódi
félelem jelző funkciójú a veszély elkerülésére). Fő
tünetei:
• Izgalmat, aggodalmat vált ki – dermedtséget idézhet
elő, vagy menekülésre késztet.
• Gondolkodást beszűkíti, sajátos értékeléshez
vezethet (rossz sejtelmek, következtetések).
• Nyomott hangulatot eredményezhet.
• Hyperactivitást is kiválthat (orvostól orvoshoz
szaladgál, gyógyszereket próbál ki stb.).
• Regressiv viselkedésmódok jöhetnek létre
(infantilis, függő, máskor agresszív, kötekedő).
• Vegetativ, testi tünetek: szívdobogás, szájszárazság,
izzadás, a pulsus, vérnyomás, bőrellenállás, légzés
változása, pupillatágulat, szorítás a torokban és
mellkasban, gyakori vizelés és székelés, néha
sápadtság és izomtónus növekedés.
3. A szorongás fő formái
12.5. táblázat -
Aktuális (normál) szorongás Adott eseményhez kötött, reális szorongás, kifejezett
stimuláló hatása is lehet (növeli a teljesítményt).
Személyiségi szorongás Szorongásra való hajlam, állandó vagy könnyen
mobilizálható.
Klinikai vagy kóros szorongás Számos betegség tünete, de gyógyszerek is
kiválthatják (corticosteroidok, thyroxin stb.)
???AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI
42 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Testi betegségeknél: vitalis jellegű lehet
(myocardialis infarctus, agyi anoxia stb.).
• Szorongásos (neuroticus) kórképek: a
személyiségből, konfliktusokból erednek (phobiák,
kényszerek, pánik syndroma stb.).
• Psychosisok gyakori tünete (depressio,
schizophrenia, organicus kórképek stb.).
43 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
13. fejezet - A TÁJÉKOZÓDÁS (ORIENTATIO) ZAVARAI
1. Alapfogalmak
13.1. táblázat -
Elemi tájékozódás: Önfenntartási ösztön megnyilvánulása – reakció a
környezetben bekövetkező változásra.
Autopsychés tájékozódás: A saját személyéről alkotott ítélet (tisztában van
nevével, életkorával, nemével, családjával).
Autosomaticus tájékozódás: Saját testén való tájékozódás.
Allopsychés tájékozódás: Térbeli (a hely felismerése), időbeli (év, hónap, nap,
időszak), más személy felismerése.
2. Tájékozódási zavarok
13.2. táblázat -
Tájékozatlanság (desorientatio): A külvilág észlelésének teljes vagy részleges zavara.
Autopsychés tájékozódás hiánya: Nincsenek tisztában személyi adataikkal.
Téves autopsychés tájékozódás: Téveseszme vagy érzékcsalódás következtében.
Duplikatív orientatio: Helyes és hibás tájékozódás egyidőben.
Térbeli tájékozódás zavara: Nem tudja felismerni tartózkodási helyét – gnosticus
desorientatio parietalis és occipitalis gócoknál (lelki
siketség, lelki vakság).
Időbeli tájékozatlanság: Elsősorban az új benyomásokhoz, friss emlékképekhez
csatlakozik.
Teljes tájékozatlanság: Allo- és autopsychés egyaránt, tudatzavart
állapotokban
44 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
14. fejezet - ALVÁSZAVAROK
1. Jelentőség
• Az alvászavar a biológiai egyensúly megbomlásának leggyakoribb mutatója
• Az alvászavar egyike a leggyakoribb panaszoknak, amellyel (elsősorban idős korban) orvoshoz fordulnak
• A kezelést igénylő alvászavar gyakorisága 2-4%
• Az insomnia–nappali hypersomnia aránya 3-4/1
• Az altatók használata túlzott mértékű
2. Az alvászavarok értékeléséhez szükséges adatok
2.1. Kórtörténet
2.1.1. Jelenlegi alváspanasz
• A panaszok/tünetek leírása
• Mióta áll fenn
• Milyen gyakorisággal jelentkezik
• Esetleges kiváltó tényezők
• Nappali teljesítményre gyakorolt hatása
2.1.2. Az alvászavar jelenségei
• Elalvási latencia
• Alvástartam
• Éjszakai felébredések
• „Split sleep”♣
• Enuresis
• Verejtékezés
• Izomrándulások/„nyugtalan lábak”
• Légzési panaszok/köhögés
• Az álomtevékenység zavarai
• Pánik rosszullétek
2.1.3. Psychiatriai zavar fennállása
• Affectiv zavar
• Szorongásos zavar
• Psychosis
ALVÁSZAVAROK
45 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Delirium
• Egyéb
2.1.4. Egyéb orvosi problémák
• Rendszeres gyógyszeres kezelés
• Alkalmi gyógyszerek (gyakoriság)
• Alkohol (gyakoriság, mennyiség)
• Egyéb betegségek
2.1.5. Tünetek
• Székletürítési zavarok
• Vizeletürítési zavarok
• Légzési zavarok
• Fejfájás
• Fogak összeszorításából származó nyelvfájdalom
• Trigeminus neuralgia
• Egyéb
• Ízületi fájdalom
2.2. Alváselemzés
• A beteg 2 hétig vezessen alvásnaplót, melyben tüntesse fel az alvászavar aktuális tüneteit (2.1.2. szakasz - Az
alvászavar jelenségei), gyógyszer- és alkoholfogyasztását, az étkezési időket, valamint a nappali
tevékenységeit.
2.3. Speciális alvásvizsgálat (polysomnographia )
• Alvásspecialista segítsége az alábbi esetekben javasolt: ha az első terápiás beavatkozás sikertelen (várakozási
idő: kb. 1 hó), ha elsődleges alvászavar, alvási apnoe, vagy éjszakai myoclonusos vagy komplex motoros
zavar gyanúja áll fenn, ha az alvászavar chronicus vagy ismétlődik, illetve komplikált.
3. Az alvászavarok gyakorlati felosztása (DSM-IV besorolás alapján, módosítva)
3.1. Elsődleges alvászavarok
3.1.1. Elsődleges insomnia
Gyakran már gyermekkorban megjelenik, egész életen át tarthat.
14.1. táblázat -
Diagnosztikai kritériumok: Nehéz elalvás, nyugtalan vagy rövid tartamú alvás, az
alvás utáni pihentségérzés hiánya.
Következmény: Az alvászavar fáradtsághoz, idegességhez, teljesít
ménycsökkenéshez vezet.
ALVÁSZAVAROK
46 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Comorbiditas: Gyakran egyéb okoka, betegségek, illetve alkohol/drog
hatás is szerepet játszik.
Gyakran feszült vagy szorongásos helyzetben alakul
ki, majd kondicionálódik.
Az életforma és a mindennapi viselkedés bizonyos
elemei erősítik (lefekvés előtti bosszankodás, ágyban
történő munkavégzés, vitatkozás, késői étkezés).
Terápia: Alváshigiénés beavatkozások, átmeneti alacsony
dózisú hypnoticum kezelés hatékony lehet. aPl. egyéb típusú alvászavar vagy psychés zavar (delirium, depressio)
3.1.2. „Rossz alvásteljesítmény”
A páciensnek helytelen fogalmai vannak saját alvásszükségletéről, a normális alvás standardjairól és
variabilitásáról.
14.2. táblázat -
Terápia: Elsősorban psychoeducatioa és alváshigiénés
beavatkozás. aTöbbek között annak hangsúlyozása, hogy az adott éjszakai alvás és a másnapi teljesítmény közötti biológiai kapcsolat minimális.
3.1.3. Primaer hypersomnia
Napközben jelentkező, a szokásosnál intenzívebb álmosság, alvásigény1, mely gyakori elbóbiskolás, elalvás
formájában jelentkezik2. A nappali elalvási latencia megrövidült (5-10 perc). REM szakasz a napközbeni
alvások során nem jelentkezik. Egyik formája a Kleine–Levin-syndroma3.
14.3. táblázat -
Differenciáldiagnózis: Chronicus alvásdeprivált állapotok (szociális-, illetve
munkakörülmények miatt), primaer insomniák egy
része, alkatilag meghatározott nagyobb alvásigény,
narcolepsia (lásd később), alvási apnoe syndromák, a
circadian ritmus zavarai, maior depressio, alkohol/drog
függőség.
Terápia: Rendszerezett és változatos nappali programok, a
napközbeni elálmosodás megelőzése, lefekvés és
felkelés szabályozása
3.1.4. Narcolepsia
Feltehetően genetikusan determinált, fiatal felnőtt korban induló, esetenként súlyos, életminőséget rontó, egész
életen át tartó tünetegyüttes, mely gyakran diagnosztizálatlan marad.
14.4. táblázat -
Praevalentia: 0,02-0,1%
Tünettana: Ellenállhatatlan nappali alváskényszer, rövid alvási
attackokkal (100%), cataplexia: emotionalis hatásokra
kialakuló izomtónus csökkenés, összecsuklás (70%),
1Az éjszakai alvástartam és minőség normális. 2Az elalvás nem attack jellegű, hanem monoton, unalmas, ingerszegény helyzetekhez kapcsolódik (pl. tartós autóvezetés!). 3Rendszerint adolescens fiúknál jelentkező, több hónapos szünetekkel fellépő, hetekig tartó nappali hypersomnia és hyperbulia (étkezési kényszer). Az életkorral az epizódok száma csökken, 40 éves kor felett ritka. Specifikus kezelése nincs.
ALVÁSZAVAROK
47 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
gyakori felébredések miatt feltöredezett éjszakai alvás.
Alvási paralysis: Felébredéskor vagy elalváskor jelentkező
vázizomgyengeség-érzés (50%), hypnagog
hallucinatiók (25%), automatikus magatartás:
hypovigil állapotban végrehajtott cselekedetek
részleges amnesiával, alvási apnoe.
Következmény: Rossz tanulmányi-, illetve munkateljesítmény,
stimulansok fokozott használata.
Diagnózis: Alvási latencia tesztb polysomnographiac (DR-2
leukocyta antigén jelenlét).
Terápia: Vigilitas szint emelésére: d-amphetamin (30-60
mg/nap), methylphenidat (60 mg/nap).
REM aktivitás csökkentésére (cataplexia, alvási
paralysis, hypnagog hallucinatiók esetén):
clomipramin, MAO-bénítók, SSRI készítmények, a
beteg és a család psychoeducatiója, a nappali stimulans
használat csökkentése, tervezett napközbeni
alvásokkal. aAz összes tünet csak a betegek 10 %-ában van jelen. bElalvás 5 percen belül. cAz elalvások REM szakasszal kezdődnek (sleep onset REM).
3.2. Apnoe-syndromák
3.2.1. Obstructiv alvási apnoe syndroma
14.5. táblázat -
Tünettan: Alvás közben jelentkező, 10 másodpercet meghaladó
légzési szünetek, melyek hypoxaemiás epizódokat
hoznak létre (oxygen-saturatio 80% alá süllyed).
Számos rövid éjszakai felébredés, nappali álmosság, a
nappali aktivitás romlása.
Praevalentia: Nőknél 9%, férfiaknál 24%, a korral növekszik. A
felnőtt korú hypertoniások közel 50%-án
feltételezhető.
Következmény: Pulmonalis hypertonia, cardialis szövődmények és
encephalopathia veszélye. Enyhe-közepes systolés
hypertonia, az alacsony oxygen-saturatio hosszú távú
következményei (peripheriás oedema, hepatopathia).
Diagnózis: Speciális alvásvizsgálat (komplex légzésregisztráció:
száj-orr légáram, mellkasi és hasi légzőmozgások),
nasopharyngealis obstructio, agytörzsi laesio kizárása,
cardiorespiratoricus betegség kizárása.
Terápia: A háton fekvés megakadályozása, fogyókúra, alkohol
és altatók kerülése, CPAP (berendezés a folyamatos
pozitív nasalis levegőnyomás fenntartására – sok beteg
számára a légzőmaszk viselése kényelmetlen), egyéb
szájüregi prothesisek, sebészi megoldások (pl. uvulo-
palato-pharyngoplasztika), esetleg cyclicus vagy SSRI
készítmények.
3.2.2. Centralis alvási apnoe syndroma
ALVÁSZAVAROK
48 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Főleg időskorban fellépő, rendszerint cardiopulmonalis, vagy neurológiai betegségekhez csatlakozó alvási
apnoe peripheriás obstructiv tényező nélkül4.
A horkolás nem áll előtérben.
3.2.3. Centralis alveolaris hypoventillatiós syndroma
Rendszerint súlyosan elhízott egyéneken jelentkező centralis apnoe.
3.3. Circadian ritmuszavarok
A biológiai és külső körülmények által meghatározott biológiai ritmusok eltérése okozza. A diagnózis
elsősorban a kórtörténeten alapul.
3.3.1. Megkésett alvásfázis syndroma5
Késői elalvással és késői ébredéssel jellemzett átlagos hosszúságú alvástartam, mely a szociális napi ritmussal
ütközik („baglyok” és rendszeres reggeli elkésők).
14.6. táblázat -
Következmény: Elalvási insomnia és ébredési hypersomnia, hosszú
távon a nappali teljesítmény zavara.
3.3.2. Siető alvásfázis syndroma6
Ritkábban fiatalok („pacsírták”), rendszerint idős emberek kora esti elalvása és kora hajnali felébredése, vagy
„jet lag”♣, vagy váltó műszakban dolgozók7 elégtelen alvása, illetve az alvás váltása következtében8.
3.4. Myoclonusos alvászavarok
3.4.1. Periodikus végtagmozgások
1-3 másodperc tartamú végtagrángások a non-REM alvás során, percenként 1-2 alkalommal9. Gyakran alvási
apnoéval, narcolepsiával, uraemiával, diabetessel együtt fordul elő.
14.7. táblázat -
Terápia: Benzodiazepinek, esetleg baclofen, kivételesen
antiparkinson szer.
3.4.2. Restless legs („nyugtalan lábak”)
Elalváskor jelentkező tünetegyüttes, a lábak kellemetlen dyscomfort érzésével. Myoclonusokkal is társulhat.
Belgyógyászati betegségek, endocrin zavarok, fokozott szorongás szint és terhesség mellett gyakoribb.
Jellegzetes mellékhatása lehet neurolepticus, antidepressiv, antihypertensiv és diureticus kezelésnek,
gyógyszer/alkohol/drog megvonásnak.
14.8. táblázat -
Terápia: Benzodiazepinek, carbamazepin, dopamin agonisták,
baclofen.
4Vannak kevert (centralis és peripheriás) formák is. 5Delayed Sleep Phase Syndrome (DSPS). 6Advanced Sleep Phase Syndrome (ASPS). 7Éjszakás és változó műszakban dolgozók 50-60%-át érinti. 8Fordított ciklusra való átállás kb. 10-14 napot vesz igénybe. 9A gyermekkorban gyakoriak és normálisnak tekinthetők az alvás alatti myocloniform jelenségek, ezek az idős korban ismét felerősödhetnek.
ALVÁSZAVAROK
49 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
3.5. Másodlagos vagy extrinsic alvászavarok
3.5.1. Rossz alváshigiéné
Az alvászavart a biológiai ritmusokban és az életmódban rögzült helytelen szokások tartják fenn. Ezek
korrekciója tünetmentességhez vezet.
3.5.2. Külső körülmények okozta
Például: kényelmetlen hálóhelyiség és ágy, zavaró fény és hangingerek, működő berendezések, situativ stress-
hatások stb.
3.5.3. Psychostimulans okozta
Elalvási insomnia és ébredési/nappali hypersomnia.
3.5.4. Alkohol/gyógyszer okozta
A kialakuló addictio és tolerantia következményeként10.
3.6. Parasomnia
Alvás alatt fellépő, csak részleges ébredéssel járó biológiai és psychés jelenségek, melyek döntően a
gyermekkorban jelentkeznek. Akkor tekintjük kórosnak, ha súlyos fokú, vagy ha felnőttkorban is fennmarad.
3.6.1. Alvajárás (somnambulismus)
Rendszerint az éjszaka első felében, a mély alvásban, esetleg a ciklus fordulóján jelentkező felülés vagy
felkelés, ritkán elkóborlás. Az ébresztés kifejezetten nehéz, a páciens nem kontaktusképes, és az eseményre
amnesiás. Ébredés után az állapot néhány percen belül rendeződik. Felnőttkorban gyakran psychopathologiai
tünetek kísérik.
14.9. táblázat -
Terápia: Gyermekkorban kizárólag a veszélyek elhárítása,
felnőttkorban alkohol- és drogmentesség, esetleg
benzodiazepin, vagy serotonerg szer.
3.6.2. Alvási terror (pavor nocturnus)
Pánikjelenségekkel kísért hirtelen felébredés, néhány perces intenzív félelemérzéssel és vegetativ szenzációkkal
az éjszaka első felében, rendszerint non- REM alvásból. Az epizód alatti kontaktusképtelenség, utána amnesia.
Álomtartalmak nem explorálhatók. Alkohol, drogok, kimerültség és alváshiány, szorongás és stress rontja.
Alvajárással is társulhat.
3.6.3. Lidérces álmok
Felnőtteknél ritkán (kb. 5%), gyermekeknél gyakrabban (20-40%) előforduló félelemmel teli ébredés,
álomélményekkel. A páciens azonnal felébred és kontaktusképes. Gyakran REM deprivátor gyógyszerek
megvonásakor, egyes gyógyszerek hatására, személyiségzavarok, illetve szorongáshoz vezető életesemények
mellett jelentkeznek.
14.10. táblázat -
Terápia: REM deprivátorok (clomipramin, amitriptylin).
3.6.4. REM zavarok
10A drog megvonás okozta hypervigilitas is alvászavart okozhat.
ALVÁSZAVAROK
50 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A REM fázis alatti izomműködés-gátlás felszabadul, a páciensek álmaiknak megfelelően cselekvéseket
végeznek (sérülés veszély!). Az álomtartalmak felidézhetőek.
14.11. táblázat -
Terápia: REM deprivátorok, benzodiazepin (pl. clonazepam 1-2
mg).
3.6.5. Enuresis nocturna
Előfordulása felnőttkorban ritka, organicus (urológiai) alap mellett számos psychogen tényező befolyásolja. A
mély alvásban vagy REM közelében alakul ki.
14.12. táblázat -
Terápia: Kondicionálási módszerek, psychotherapia, cyclicus
antidepressansok.
4. Egyéb psychiatriai kórképekhez társuló alvászavar
Részletesen lásd az egyes kórképeknél
5. Egyéb testi zavarokhoz társuló alvászavar
Alvászavarhoz vezethet minden olyan betegség vagy kóros állapot, amelynek tünete a megfelelő alváshoz
szükséges testi és lelki komfortérzetet jelentősen és tartósan rontja (leggyakrabban fájdalommal, légzési
zavarokkal, kiválasztási nehézségekkel és izompanaszokkal járó betegségek).
6. Idült insomnia hátterében álló főbb zavarok és betegségek (gyakorisági sorrendben)
• Rendszeres nyugtató/altatószer használat.
• Egészségtelen életforma (pl. kalória- és volumenterhelés).
• Felbomlott, illetve az egyén szempontjából kedvezőtlen bioritmusok (pl. többműszakos, vagy kampányszerű
munkaterhelés).
• Szorongásos zavar.
• Kedélyzavar.
• Fájdalommal járó somaticus betegségek (pl. ízületi bántalmak).
• Cardiorespiratoricus betegségek.
• Gastrointestinalis betegségek.
7. Az alvászavarok kezelése
7.1. Psychoeducatio
7.1.1. Javasolt kérdéskörök
• Az alvás-ébrenlét élettani szabályozó rendszerei.
• Az alvásritmus életkori változásai.
ALVÁSZAVAROK
51 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Az alvás-ébrenlét ritmus kondicionálásának biológiai és szociális tényezői.
• A fizikai, szellemi aktivitás kívánatos aránya, valamint az érzelmi élet befolyása az éjszakai alvásra.
7.2. Psychotherapia
7.2.1. Psychotherapia
• Az alvás-ébrenlét ritmus kondicionálása
• Feszültségmentesítő módszerek
autogén tréning progressiv relaxáció biofeedback
• Magatartásterápiás módszerek
stimulus kontroll paradox instrukciók
• Klasszikus psychotherapiák közül
racionális supportiv terápia cognitiv terápia konfliktusközpontú (focalis) psychotherapiák
• Chronotherapiás módszerek
fényterápia szimultán ritmusok stb.
7.3. Pharmacotherapia
7.3.1. A kezelést igénylő insomnia
Mindig tartósan (legalább egy hónapja) fennálló, gyakran (min. heti 2-3 alkalommal) jelentkező, a mindennapi
aktivitásban zavart okozó tünet(csoport), csak kivételes esetben lehet „tisztán” situativ jellegű.
7.3.2. A korszerű hatékony altatószerek fő előnyei
Oly módon javítják az éjszakai alvás tartamát és minőségét, hogy közben lényegesen nem változtatják meg az
alvásfázisok élettani arányát.
Pharmacokineticai tulajdonságaiknál fogva a reggeli felébredést követően már nem fejtenek ki negatív
psychotrop hatást.
Gyors hatás, egyszerű alkalmazás.
Kis időigény (pl. a psychotherapiához képest).
7.3.3. A benzodiazepin receptor agonista vegyületek lehetséges további előnyei a korszerű benzodiazepin molekulákkal szemben
Tartós szedés során kevésbé alakul ki tolerantia (relatív hatásvesztés).
Kisebb az abusus/addictiós potenciál.
7.3.4. Az insomnia pharmacotherapiájának azonnali bevezetése ellen szóló érvek
ALVÁSZAVAROK
52 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Az insomnia diagnosztikus buktatói
• Az insomnia-syndroma komplexitása
• Az insomnia tüneti természete
• Az insomnia kezelés elfedő jellege
• Az egészséges életmód és a praeventiv medicina háttérbe szorulása
• Iatrogén polytherapia – polypragmasia veszélye
7.3.5. Az „elsietett” altatószer használat hátrányos szubjektív következményei
Mivel az alvás viszonylag jól tudatosuló autonom életműködés, az insomnia az egyén számára jó magyarázatul
szolgálhat fizikai és/vagy szellemi teljesítményének bármilyen okból kialakult csökkenésére. Ezekben az
esetekben ugyanis legtöbbször olyan tényleges ok áll fenn, melynek megszüntetése az egyén részéről
erőfeszítést igényelne. Az insomnia megélésével azonban a fenti probléma tünetté válik, melynek megoldása
már az orvos kötelessége.
Az azonnali hatékony gyógyszeres terápia azzal a káros következménnyel járhat, hogy az orvos az insomnia
okának feltárására, a páciens pedig a feltárt okok kiküszöbölésére nem tesz további erőfeszítést.
Figyelembe véve, hogy a magyar népesség általában a kelleténél több gyógyszert szed, és chronicus insomnia
számos testi betegséget kísérhet, az altatókat a betegek ritkán szedik egyetlen gyógyszerként (illetve sokszor
társul rendszeres alkoholfogyasztással). Kombináció részeként viszont az acut és chronicus mellékhatás profil,
toxicus hatások, gyógyszerinterakciók jobban veszélyeztetik a páciens egészségét, és tágabb teret nyitnak a
gyógyszerfüggőségi állapotok kialakulásának.
7.3.6. Korszerű hypnoticumok
• Benzodiazepin receptor agonisták
• Benzodiazepinek (rövid és közepes felezési idejűek)
• Ultrarövid hatású benzodiazepinek11
7.3.7. Jelenleg is alkalmazható klasszikus hypnoticumok
• Benzodiazepinek (hosszú felezési idővel)12
• Tryptophan
7.3.8. Jelenleg már NEM javasolt klasszikus hypnoticumok
• Barbituratok
• Glutethimid
7.3.9. Egyéb gyógyszercsoportok, melyek javíthatják az insomniát
• Tricyclicus antidepressansok (clomipramin – a legerősebb REM deprivátor)
• Neurolepticumok (általában REM arány fokozók)
• Sympathicolyticumok
• Antihistamin molekulák
11Csak speciális indikációval (pl. jet-lag♣) 12Csak speciális indikációval (pl. szorongásos zavarhoz társuló insomnia)
ALVÁSZAVAROK
53 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
7.3.10. A pharmacotherapia gyakorlati szempontjai
A hatékony kezeléshez syndromatologiai és etiológiai kórisme szükséges.
Legígéretesebb az insomnia pharmacotherapiája, ha oki kezelést alkalmazunk, melynek a hypnoticum csak
átmeneti kiegészítője.
Lehetőleg nem gyógyszeres kezelési módszerrel indítsunk.
A pharmacotherapiát mindig kombináljuk egyéb módszerrel.
A kezelés mindig legyen határozott idejű (pl. 4 hét).
Legfeljebb 3 hónapos kezelés után meg kell kísérelni a hypnoticum fokozatos elhagyását.
Chronicus kezelés esetén célszerű időszakosan gyógyszert váltani (legjobb nem hypnoticumra, vagy a
hypnoticumokon belül).
54 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
15. fejezet - NEUROTICUS ZAVAROK
1. Neuroticus zavarok
1.1. A fogalom története évszámokban:
15.1. táblázat -
1769 William Cullen: Neurosis a négy nagy
betegségcsoport egyike (lázak, cachexiák, localis
betegségek, neurosisok)
Hagyományos kategóriák Hysteria (Briquet, Charcot, XIX. sz. második fele)
Neurasthenia (Beard, 1869)
Psychasthenia (Janet, 1909)
A XX. sz. első felében negatív kritériumok Nem organicus idegrendszeri zavar
Nem egyéb szervi betegség okozza
Nem elmebetegség
A neurosis fogalom hanyatlásának okai Nem egyértelmű diagnosztikai kritériumok
Különféle elméleti koncepciók
A fogalomhoz negatív értékítélet tapad
Mai helyzet DSM-III (1980): a neurosis csak gyűjtőfogalomként
szerepel
DSM-III-R (1987): a neurosis zárójelben
DSM-IV (1994): nem használja
BNO-10 (1992): csak jelzőként használja
A DSM-III neurosis definíciójának elemei Tünet, vagy tünetcsoport, mely az egyén közérzetét
zavarja (distress)
Az egyén számára elfogadhatatlan, énidegen (ego-
dyston)
A valósággal való adekvát kapcsolat érintetlen
A magatartás a szociális normákat durván nem sérti
(bár súlyos rokkantsághoz vezethet)
Megfelelő kezelés nélkül chronicus, hullámzó
lefolyású, visszaesésekkel, s nem csupán átmeneti
stress-reakcióként jelenik meg
Nincs kimutatható szervi eltérés. A neurosis kategória
felbomlása (utódkategóriák) (BNO-10)
Hangulatzavarok
NEUROTICUS ZAVAROK
55 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Neuroticus, stresshez társuló és somatoform zavarok
Viselkedészavarok physiologiai és testi
megnyilvánulásokkal
A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai
A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint
gyermekkorban kezdődő zavarai
Megjegyzés: dőlt betűvel az a csoport, mely korábban teljes egészében neurosisnak minősült. A többi csoport a
„neurosisból” vett át egyes formákat.
2. Acut psychogen (stress-) reakciók és neurosisok összehasonlítása
15.2. táblázat -
Kritérium Stress-reakció Neurosis
Életeseményekkel való kapcsolat Közvetlen, életesemények váltják
ki Közvetett, életesemények részben
következmények, részben a lefolyást
módosító tényezők
Időbeli dinamika Életeseményekhez közvetlenül
kapcsolódik Csak áttételesen kapcsolódik
Intenzitás-dinamika Súlyosabb események: súlyosabb
tünetek Nincs közvetlen intenzitásbeli
kapcsolat
Lefolyás Az események megszűntével a
tünetek is elmúlnak Chronicus-fluctuáló, az
életeseményekkel laza kapcsolatban
15.3. táblázat -
A stress-reakciók fő formái Acut stress-reakció
Alkalmazkodási zavarok
Posttraumás stress-zavar
Chronicus gyász-syndroma
3. A „neurosis-fogalom” újraértelmezése
A neurosis közös vonásai, amelyek az utódkategóriákban rejtve vannak
A neuroticus jelenségnek az orvosi szintet meghaladó antropológiai synthesise
3.1. A neurosisok közös vonásai
15.4. táblázat -
Jellemzés Megjegyzés
1. Szenvedés, változó intenzitással és „locusszal” Hol inkább az érintett, hol inkább a környezete
szenved
2. Az örömképesség megfogyatkozik vagy elvész „Boldogtalanság” szóval is jellemezhetjük
NEUROTICUS ZAVAROK
56 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
3. Énidegen állapot, gyakran betegségként jelenik meg Az egyén a tüneteket nem „önmaga” részének tekinti
4. A valósággal való adekvát kapcsolat nem károsodik Ugyanakkor a környezettel való kapcsolat
konfliktusokkal terhelt
5. Az információ-feldolgozásra a negatív preferentia és
dysfunctionalis sémák jellemzőek A depressiv cognitiv struktúra alapján az affectiv
zavarokkal átfedés
6. Sajátos személyiségszerkezet talaján bontakozik ki,
amelyet cognitiv vulnerabilitasnak is nevezünk A személyiség sajátos alakulását genetikai és
szocializációs tényezők határozzák meg
7. A neurosis kialakulása körül szerepet játszó
környezeti hatások nem okok, hanem inkább
következmények
A beteg egyéni hypothesiseket alkot bajának okairól
8. Progrediáló zavar, amely a környezettel való
pathologiás egyensúlyba torkollik Ha betegségként jelenik meg, alakulását az
egészségügyben befutott „karrier” is jelentősen
meghatározza
4. A neurosis fogalom antropológiai synthesise
15.5. táblázat -
Kritérium Megjegyzés
1. A subjectum zavara az énnek önmagához való
viszonyában A viszony negatív jellegű: negatív önkép
2. A léthez való sajátos viszony Léthiányokra (a Semmire) való beállítottság
15.6. táblázat -
A neuroticus tünetek három osztálya 1. Magatartászavarok
2. Az élménymód zavarai
3. Vegetativ-somaticus tünetek
5. Neuroticus állapotok három fő csoportja
5.1. Szorongásos zavarok
15.7. táblázat -
Típus Jellemzők Megjegyzés
Generalizált szorongásos zavar Idült, hullámzó lefolyású neuroticus
tünetek Mintegy 80%-ban más kategóriával
átfedésben („comorbid”)
Pánik-tünetcsoport Hirtelen fellépő szorongásos
rohamok, gyakran agoraphobiával
szövődik
A nem baleseti sürgősségi állapotok
mintegy 30%-a
Phobiás tünetcsoportok „Tárgyhoz” kötött szorongás
Csoportjai:
• Térrel kapcsolatos (agoraphobia)
Számtalan egyéni változat. A
phobiás „tárggyal” kapcsolatos
elkerülő magatartás a tünetcsoport
szerves része
NEUROTICUS ZAVAROK
57 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Szociális „térrel” kapcsolatos:
(szociális phobiák)
• Isolált phobiák
Kényszerneurosisok Éber tudatállapot mellett
megjelenő, kínzó tudattartalmak:
• Kényszergondolat (rögeszme)
• Kényszerimpulsus (késztetés)
• Kényszercselekvés
Tematikai csoportok:
• Erkölcsileg tilalmas tartalmak
• A dolgok elrendezésével
kapcsolatos kényszerek
• A tisztasággal kapcsolatos
kényszerek
Posttraumás stress-zavar Súlyos katasztrófákat követő (nem
fejtraumával kapcsolatos)
neuroticus fejlődés
Számos bonyolult kártérítési per
forrása
Neuroticus affectiv zavar
(dysthymiás zavar, vagy
neuroticus depressio)
Az affectiv zavarokra jellemző
tünetcsoport, neuroticus
pathomechanizmussal
A primaer (endogen) depressióktól
elsősorban a chronicus-hullámzó
lefolyás, a tünettan és a
karaktersajátosságok alapján
különíthetjük el
15.8. táblázat -
A hysteria csoport tünetei általában • Teátrálisak, dramatikusak, megjelenítenek valamit
• A környezet felé közlés értékük van
• A conversio mechanizmusa szerepet játszik
• Testi betegség képében jelennek meg
• Hosszú betegség-karrierek alakulnak ki
• A környezetnek súlyos terhet jelentenek
A tüneti formák csoportjai 1. Kiesések (bénulások, érzékszervi kiesések stb.)
2. Motoros tünetek (görcsök, remegések)
3. Subjectiv tünetek (fájdalom, zsibbadás, görcs)
4. Rohamok (ájulás, rosszullétek, pánikszerű
állapotok)
5.2. Somatoform zavarok
15.9. táblázat -
Típus Jellemzők Megjegyzés
Somatisatiós zavar Idült lefolyás, a legváltozatosabb
tüneti képek Sok tünet, kevés szenvedés („belle
indifférence”)
Conversiós zavar Valamely eseményhez kötött. A
tünet alkalmas lehet a kellemetlen
helyzetből való megszabadulásra
Viszonylag rövid lefolyású, a kiváltó
helyzet függvényében
NEUROTICUS ZAVAROK
58 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Hypochondriás neurosis A tünetek miatti túlzott aggodalom,
bizalmatlanság. Az orvost
kontrollálja
Az orvos türelmét próbára tevő
magatartás
Psychogen fájdalom-syndroma Subjectiv fájdalom és jellegzetes
fájdalom-viselkedés A viselkedés kontrollja nélkül a
subjectiv tünetek sem enyhülnek
Somatoform vegetativ dysfunctio A legkülönfélébb tüneti képek.
Szervrendszerenként csoportosítjuk Többnyire komoly
differenciáldiagnosztikai problémát
jelent
5.3. Dissociativ zavarok
15.10. táblázat -
Általános jellemzők Hirtelen kezdet
Összefüggő mentalis folyamatok (emlékezet,
cselekvések, érzések) kiesése
Hirtelen befejeződés, amnesia a tünetek időszakára
15.11. táblázat -
Kategória Jellemzők
Dissociativ amnesia Már tárolt, elsősorban személyes jellegű emlékanyag
teljes (generalizált) vagy részleges (localis, vagy
selectiv) kiesése
Psychogen fuga (elkóborlás) A személy váratlanul megszakítja addigi életfolyását,
új identitást vesz fel, amelyben tk. rendezetten
viselkedik. A fuga elmúltával amnesiás a történtekre
Depersonalisatiós zavar Szorongással járó, megváltozott én- és külvilág
élmény, mely többször ismétlődik, és a betegnek
életviteli nehézséget okoz
6. Psychotherapiák
15.12. táblázat -
Meghatározás A segítő kapcsolatok egyike, amely gyógyító célú
beavatkozás, közvetlen kommunikáció segítségével
A segítő kapcsolatok közös elemei • Érzelmileg hangsúlyos, bizalmi viszony
• Speciális, szakszerű kommunikáció
• Valamely conceptualis keret („mítosz”)
• Előírt, részben ritualizált magatartásmódok
6.1. A kommunikáció csatornái
15.13. táblázat -
Verbalis csatorna (Kategoriális közlések)
NEUROTICUS ZAVAROK
59 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Nem verbalis csatornák • Vocalis csatorna
• Mimikai kód
• Mozgásos közlések: gesztus, testtartás, térköz
szabályozás (proxémika), a mozgás stílusa
(kinezika)
• Kulturális jelek (emblémák)
• Vegetativ reakciók (pl. száj kiszáradása, izzadás,
elpirulás stb.)
A metakommunikáció Közlés a közlésről. Ide tartoznak a nem verbalis
csatornák, illetve a verbalis csatorna háttérközlései
(szóhasználat, stílus, elvétések, attitűdök, narratívumok
megjelenése a beszéd hátterében)
6.2. A metakommunikáció viszonyokat fejez ki
15.14. táblázat -
Viszony Megjegyzés
Viszony a befogadóhoz Pl. a katonatiszt a beosztotthoz
Viszony a tartalomhoz Pl. humorosan vagy komolyan előadott téma
Viszony a szituációhoz Pl. sacralis vagy profán szituáció
7. A psychotherapia lényege
7.1. Alapfeltételek a terapeuta részéről
15.15. táblázat -
Kommunikációval kapcsolatosan Attitűdökkel kapcsolatosan Személyiséggel kapcsolatosan
Empathia: a metakommunikatív
közlések olvasásának és adekvát
visszatükrözésének képessége
A paciens feltétel nélküli
elfogadása Kongruencia: a terapeuta
hitelessége, őszintesége,
transparentiája
7.2. Alapfeltételek a paciens részéről
15.16. táblázat -
A psychotherapiás helyzet
elfogadása, „szerződés” Motiváció, változtatásra való
törekvés, készség Önfeltárás, őszinteség, személyesség
7.3. A psychotherapia módszerei (hagyományos felosztás)
15.17. táblázat -
Megnevezés Elfedő psychotherapiák Feltáró psychotherapiák
Jellemző polaritások Tünet-centrikus
Támogató
Konfliktusra irányuló
Konfrontáló
NEUROTICUS ZAVAROK
60 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tehermentesítő Elvárásokat támasztó
Módszerek Hypnosis
Relaxációs módszerek
Magatartásterápiák
Asszertív tréning
Test-terápiák
Psychoanalysis
Rövid dinamikus terápiák
Imaginatiós módszerek
Csoport-psychotherapiák
Psychodráma
Logoterápia
Cognitiv terápia
7.4. Felosztás a conceptualis keret szerint
15.18. táblázat -
Medicinális betegség-modell Hypnosis
Autogén tréning
Egyéb relaxációs módszerek
Supportiv psychotherapia
Crisistherapia
Mélylélektani modell Psychoanalysis és változatai
Rövid dinamikus terápiák
Analyticus csoportterápia
Csoport-analysis
Psychodráma
Kísérleti lélektani modell Viselkedésterápiák
Cognitiv terápiák
Szociális készségek fejlesztése
Humanisztikus psychologia Személyközpontú psychotherapia
Logoterápia és egzisztenciál-analysis
7.5. A psychotherapia contextusa
15.19. táblázat -
Egyéni
Intézeti (pl. terápiás közösség)
Csoportos
Ambuláns
NEUROTICUS ZAVAROK
61 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Közszolgálati (biztosító téríti, többnyire korlátok
között) Magán-psychotherapia (a beteg téríti)
62 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
16. fejezet - SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK
16.1. táblázat -
A szerekkel kapcsolatos szenvedély Az agy homeostasisát befolyásoló, valamely szer
fogyasztására irányuló intenzív késztetés
1. A szenvedélybetegség általános jellemzői
• A társadalmi beilleszkedési zavarok (devianciák) egyike
• Tanult késztetés (drive), de a biológiai motivációk erejével érvényesül
• Specifikusan humán functiók (pl. anticipációs képesség) károsodnak
• A magatartás egyéni vonásai helyett sablonok uralkodnak el
• Értéktorzulással jár (pro-szociális értékek háttérbe szorulnak)
• A jogrendszertől függően egyes formái bűncselekménynek minősülnek
1.1. A szenvedélybetegség kialakulásának mechanizmusai
16.2. táblázat -
Biológiai Psychologiai Szociális
Tolerantia
Sejt-szintű kompenzációs
mechanizmusok
Jutalmazó rendszer stimulatiója
Euphoria
Szorongások feloldása
Cognitiv vulnerabilitás
Szocializációs ártalmak
Környezeti csábítás
1.2. A szenvedély kialakulását elősegíti („gateway drogok”)
• Alkohol
• Dohányzás
• Túlzott gyógyszerfogyasztás („minden problémára gyógyszer”)
• Alkalmi szerfogyasztás (hétvégi, „relaxációs”, diszkó stb.)
1.3. A szenvedélybetegség kialakulásának állomásai
16.3. táblázat -
Fokozatok Megjegyzés
Szerhasználat Egyszeri, alkalmi fogyasztás
Visszaélés (abusus) Alkalmilag túlzott mennyiség (intoxicatio), vagy túl
gyakori, egészségkárosodásra vezető szerhasználat
Függőség (dependentia) A szer relatív (szintcsökkenés) vagy abszolút hiánya
megvonásos tünetekkel, és a szer újabb bevételére
SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK
63 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
irányuló késztetéssel (sóvárgás) jár
Szenvedély (addictio) A magatartás egészét a szenvedélykeltő anyag
megszerzése és fogyasztása vezérli
1.4. Szerhasználattal, illetve -megvonással járó tünetcsoportok és szövődmények
16.4. táblázat -
Állapot Szövődmény
Acut intoxicatio • Tudatzavar
• Érzékcsalódások
• Delirium
• Pathologiás ittasság
• Epilepsiás roham(ok)
• Halál
Abusus Fentiek +
• Szertől függő szervi károsodások
• Személyiségkárosodás
• Psychosis
• Szociális kapcsolatok károsodása
• Ütközés a törvénnyel
Függőség Fentiek +
• A magatartás átrendeződése
• Szerre jellemző egészségkárosodás
Megvonási tünetcsoport Fentiek + különösen súlyos a delirium és az epilepsiás
roham(ok)
2. A szenvedélyek osztályozása
16.5. táblázat -
Szerhez kötött Nem szerrel kapcsolatos
BNO-10 kód Név BNO-10 kód Név
F10
F11
F12
F13
Alkohol
Opioidok
Cannabinoidok
Nyugtatók, altatók
F63.0
F63.1
F63.2
F63.3
Játékszenvedély
Pyromania
Kleptomania
Trichotillomania
SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK
64 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
F14
F15
F16
F17
F18
F19
Cocain
Stimulánsok, coffein
Hallucinogenek
Nicotin
Oldószerek
Több szer és drog
F63.4
F63.8
Intermittáló explosiv zavar
Egyéb impulsusok
3. A szenvedélybetegségek kezelésének egymásba folyó szakaszai
4. Alkoholizmus
16.6. táblázat -
Élettani adatok Jellemző Megjegyzés
Egy „egység” ital 10 ml ethanol kb. 0,2 ezrelék
véralkohol, átlag súlyú személynél 1 pohár sör, 1 dl bor, 3 cl tömény ital
„Biztonságos” ivás határa 21 egység/hét (férfi)
14 egység/hét (nő)
Amennyiben hetente legalább két
teljesen alkoholmentes nap
Lebontás, kiürülés kb. 0,2 ezrelék/óra 90% a májban oxidálódik, 10%
kiürül (tüdő, vese)
5. Az alkohol hatásai
16.7. táblázat -
Koncentráció (ezrelék) Megjelölés Jellemzés
0,3 Első jelek Euphoria, nyugalom, gátlások
oldódása, beszédkésztetés, kibővült
éntudat, kritikai készség,
figyelemkoncentráció csökkenése
0,8-1,2 Ittasság A helyzetérzékelésnek, a finom
mozgásoknak, a térlátásnak és az
egyensúlynak enyhe zavara
1,2-1,6 Enyhe részegség A motoros koordináció romlása,
ataxia, elkent beszéd, gátlástalanság,
veszélyérzékelés hiánya, pontatlan
érzékszervi észlelés, megnyúlt
reakcióidő
1,6-2,0 Közepes részegség A fentiek súlyosabb fokban
SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK
65 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2 Súlyos részegség Tompultság, depressiv hangulat,
alvásba való fokozatos átmenet
2,0-3,0 Tudatborulás A tudat világossága fokozatosan
elvész
3,0-4,0 Zavartság, stupor
4,0 körül Coma
6. Az alkoholizmus, mint betegség tünetei
• Testi tünetek (idegrendszeri, gastrointestinalis, cardiovascularis tünetek, bőrjelenségek, laboratóriumi-
eltérések)
• Psychés tünetek: (magatartás-változás, idő-horizont beszűkülése, gondolkodás sablonossá válása, érzelmi
kontroll csökkenése, hosszú távú motiváció elsorvadása, ludismus)
• Szociális következmények (társas kapcsolatok, munkahelyi nehézségek, szociális lecsúszás)
7. Az alkoholizmus típusai Jellinek szerint
16.8. táblázat -
Jelölés Név Függőség Leírás Megoszlás
α Konfliktus-ivó Psychologiai Kontrollvesztés
nincs, abstinentiára
képes
0,05
β Alkalmi ivó Nincs „ 0,05
γ Iszákos,
szenvedélyes ivó Psychés, majd
somaticus Kontrollvesztés,
fokozott tolerantia,
időnkénti abstinentia
0,65
δ Rendszeres (szokás-)
ivó Psychés Abstinentiára
képtelen, ritkán
részeg, de
folyamatos alkohol-
hatás
0,65
ε Epizodikus ivó
(dipsomania) Psychés Többnapos ivási
excessusok,
kontrollvesztés
0,05
8. Az alkoholizmus talaján fellépő psychosisok
16.9. táblázat -
Acut Chronicus
Delirium tremens
Alkoholos hallucinosis
Wernicke-féle encephalopathia
Alkoholos dementia
Alkoholos paranoia
Amnesticus (Korzakov-) tünetcsoport
Magzati alkohol-syndroma
9. Szenvedélykeltő anyagok áttekintése
SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK
66 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
16.10. táblázat -
Szer típusa Intoxicatio Abusus és függőség Megvonási tünetek
Opioidok Euphoria, ataxia, elkent
beszéd, szűk pupillák,
figyelem- és
memóriazavar, coma,
légzés-depressio
Gyors psychologiai és
szociális hanyatlás,
bőrhegek
Rossz közérzet, hányinger,
ásítozás, izomfájdalmak,
orrfolyás, tág pupillák,
hasmenés, hőemelkedés
(8-10 napig is)
Cannabinoidok Euphoria, ataxia,
depersonalisatio, belövellt
conjunctivák,
szájszárazság, tachycardia
Alvászavar, sexualis
zavarok, amotivációs
syndroma
Elsősorban psychologiai,
drogfogyasztó
magatartással kapcsolatos
tünetek
Psychostimulansok Euphoria, izgatottság,
gátlástalanság,
érzékcsalódások,
psychosis, epilepsia,
szomjúság
Szociális hanyatlás,
súlycsökkenés, paranoid
tünetek
Szorongás, fáradtság,
lelassultság, izomgörcsök,
csillapíthatatlan éhség,
depressio
Cocain Magatartási
desorganisatio, agitáltság,
euphoria, hallucinatiók,
tág pupillák, hányinger,
hányás, zavartság, coma
Gyorsan kialakuló
függőség (különösen:
crack), szociális hanyatlás,
súlyvesztés,
orrnyálkahártya-izgalom
(orrsövényátfúródás),
cerebrovascularis
szövődmények
Depressio, aluszékonyság
vagy alvászavar, fokozott
étvágy
Hallucinogenek Érzékcsalódások, intenzív
perceptualis élmények,
zavartság, delirium,
tachycardia, tág pupillák
Tartós, vagy visszatérő
jellegű érzékcsalódások
(flashback), geometriai
hallucinatiók, depressio,
szorongás
Specifikus megvonási
tünetek nem ismeretesek.
Chronicus használóknál
gyakori psychiatriai
szövődmények
Sedato-hypnoticumok,
anxiolyticumok Magatartás-desorganisatio,
agresszivitás, ataxia,
elkent beszéd, sedatio,
aluszékonyság, coma
Teljesítmény-hanyatlás,
szociális functiók
beszűkülése, fokozott
alvásigény, motoros
ügyetlenség, házi
balesetek, emotionalis
kontroll csökkenése
Ingerlékenység, fejfájások,
izomgörcsök, epilepsiás
rohamok, delirium,
szorongás, alvászavar,
fokozott étvágy,
testsúlynövekedés
67 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
17. fejezet - SZEMÉLYISÉGZAVAROK
1. Meghatározás
17.1. táblázat -
Gyűjtőfogalom A „normáltól”, az „átlagtól” jelentősen eltérő
személyiségeket foglalja egybe.
Diagnosztikus kritériumai • Kiegyensúlyozatlanság a beállítódásban és
viselkedésben, affectivitásban, impulsuscontrollban,
észlelésben, gondolkodásban, másokkal való
kapcsolatban.
• Tartós zavar (nem epizódikusan jelentkezik).
• A kóros viselkedésmintának mély gyökerei vannak
(számos személyes és szociális helyzethez nem
illik).
• Gyermek- vagy fiatalkorban kezdődnek, átterjednek
a felnőttkorra.
• Jelentős szubjektív panaszok is előfordulnak.
• A foglalkozásbeli és szociális teljesítőképesség
beszűkül (BNO. 10).
(Stabil viselkedésminták, a különböző élethelyzetekben fellépő merev reakciók, a zavarok elsősorban a szociális
funkciókban jelentkeznek, az emberközi kapcsolatokat és a kommunikációt érintik).
17.2. táblázat -
A fogalom elődei
Psychopathia (K. Schneider) Az átlagtól különböző módon eltérő személyiségek,
„maguk is szenvednek és a társadalom is szenved
tőlük” (pejorativ, jelenleg nem használjuk).
Sociopathia (Cleckley) Egocentrikusak, nincs bűntudatuk, nem tudnakszeretni,
hiányzik belőlük a lelkiismeretfurdalás és a szégyen,
nincs belátásuk, nem tanulnak a múltból (csak az
antiszociális csoportra vonatkozik).
2. Személyiségzavarok etiológiája
Multifactorialis:a biológiai tényezők érvényesülését a psychologiai és szociológiai tényezők segítik.
2.1. Biológiai tényezők
17.3. táblázat -
Genetikai vonatkozások A kóros személyiségvariánsok halmozódására utalnak.
Iker- és adaptációs vizsgálatok Külön nevelt egypetéjűeknél gyakoribb volt az
előfordulás (USA vizsgálat 15.000 ikerpárnál).
Neurokémiai vizsgálatok Serotonerg transmitterek szerepére utalnak
(impulzivitás és agresszió kapcsolata a serotonin
SZEMÉLYISÉGZAVAROK
68 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
aktivitással)
Minimális agyi károsodásoknál Gyakoribb a későbbi személyiségzavar.
2.2. Psychologiai és szociológiai faktorok
17.4. táblázat -
Rizikótényezők Intézeti nevelés, elszakadási élmények, családi
agresszivitás, bántalmazás, szülők psychiatriai
megbetegedése stb.
Protectiv tényezők Pozitív szülői attitűd, gondoskodás, megbízhatóság a
nevelésben stb.
3. Személyiségzavarok gyakorisága
Átlagpopulációban 10% (amerikai és német vizsgálatok), válogatás nélküli psychiatriai betegeknél 39,5%
(WHO vizsgálat), igazságügyi psychiatriai betegek között akár 70-80 % is az egyes formák praevalentiája:
(WHO–vizsgálat). Paranoid 62,4% Schizoid 61,8% Dissocialis 63,2% Emotionalis instabil 64,5% Borderline típusú 14,9% Hystrionicus 64,3% Anancasticus 63,6% Szorongó 15,2% Dependens 64,6% Egyéb 66,8% „Valamilyen” személyiségzavar 39,5%
4. Klasszifikáció
Klasszifikáció:Kategóriák kialakítása, prototípusok az előtérben álló magatartásminták alapján:
• Különc, excentricus
paranoid schizoid
• Dramatikus, emotionalis
dissocialis (antisocialis) emotionalis-instabil (impulsiv, borderline) hystrionicus
• Szorongó csoport
anancasticus (kényszeres) önbizonytalan, szorongó függő (dependens)
17.5. táblázat -
Cyclothymia (Affectiv kórképekhez csatolva): depressiv,
hyperthym, cycloid.
Narcisticus Paranoid csoportba olvasztva nem tartoznak ide az
SZEMÉLYISÉGZAVAROK
69 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
egyéb okok (organicus károsodás, lezajlott psychosis
stb.) miatti személyiségváltozások.
Személyiségzavarok diagnózisa • Szokványos psychiatriai és psychologiai vizsgálatok
• Életvezetés elemzése (emberközi kapcsolatok,
reakciómódok, életének fordulópontjai, élet- és
munkakörülmények stb.).
• Személyiségre vonatkozó kérdések (személyiség-
típus).
• Klinikai psychológiai vizsgálat (megerősítik a
feltételezett személyiségzavar diagnózisát, ill. a
súlyosságát).
• Kiegészítő kérdések: az egyén érettsége, szociális
funkciók nívója, comorbiditas (alkohol- és
gyógyszerfogyasztás), szociokulturális háttér.
5. Személyiségzavarok típusai
17.6. táblázat -
Paranoid személyiségzavar • Környezetük történéseit eltorzítják (szándékosan
ellenük irányulnak, fenyegetik őket stb.).
• Érzékenyek az elutasításokkal, kudarcokkal
szemben.
• Makacsul ragaszkodnak meggyőződésükhöz,
jogaikhoz.
• Viselkedésük gyanakvó.
• Tartósan bántalmazottnak érzik magukat.
• Elutasítják a szorosabb, intimebb kapcsolatokat.
• Reakciójuk gyakran agresszív, querulatoros és
fanatikus-expansiv viselkedésmódok fordulhatnak
elő.
Schizoid személyiségzavar • Emotionalis hidegség.
• Emberközi kapcsolatokban távolságtartás.
• Képtelenek az öröm megélésére (anhedonia).
• Kritikára, dicséretre szegényes a reakciójuk.
• Sexualis érdeklődésük, függetlenül az életkortól,
beszűkült.
• Hiányoznak a szoros és bizalomteli kapcsolataik.
• Nem fordítanak gondot a társadalmi normákra,
viselkedésük excentrikus, különcök, befelé
fordultak.
SZEMÉLYISÉGZAVAROK
70 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Dissocialis (antisocialis) személyiségzavar • Empathia hiánya (közömbösség mások érzéseivel
szemben).
• Szociális normákhoz, szabályokhoz nem
alkalmazkodnak, felelőtlenek (gyakori bűnözés).
• Ingerlékenyek, agresszívak, alacsony a frustratiós
tolerantiájuk, impulsivak, hiányzik az előrelátásuk,
gyakoriak az erőszakos viselkedésmódok.
• Hiányzik a bűntudatuk, nem tanulnak a
kudarcaikból, mindenért másokat hibáztatnak.
Következményei: Nem vállalnak rendszeres munkát,
pénzügyi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget,
családjukkal sem képesek melegebb kapcsolatokra,
gyakran agresszívak a családon belül is, az alkohol- és
drogabusus nem ritka. Az első jegyek gyakran már a
15. életév előtt is (hazudozás, lopás, iskolakerülés,
állatok kínzása stb.) megjelennek.
Az emotionalis-instabil személyiségzavar • Könnyen ingerelhetők
• Hiányzik az impulsuscontrolljuk.
• Affectusok szabályozásának szintje alacsony vagy
hiányzik.
• Nem törődnek a következményekkel, hajlamosak
váratlan cselekményekre, nem ritkák az erőszakos és
fenyegető viselkedésformák.
• Képtelenek előre tervezni, olyan cselekmények
folyamatos végzésére sem képesek, melyeknek
nincs közvetlen eredményük.
• Hangulatuk instabil, kiszámíthatatlan.
A borderline típusú személyiségzavar Az előbb felsoroltak + az alábbiak:
• Identitászavarok: az önkép, a célok és a „belső
preferenciák” zavarai és bizonytalanságai.
• Intenzív és instabil kapcsolatok – emotionalis
crisisekhez vezethetnek
• Gyakoriak az öngyilkossági fenyegetések és
kísérletek.
• Depressiv lehangoltságok – előtérben áll az
egyedüllét és az üresség érzése („félelem az
egyedülléttől”).
• Gyakoriak a potenciálisan önveszélyes
viselkedésmódok (pl. költekezés, psychoactiv szer
használata, veszélyes autóvezetés, evési zavarok
stb.).
• Stress helyzetekben paranoid gondolatok,
dissociativ tünetek is.
SZEMÉLYISÉGZAVAROK
71 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Hystrionicus személyiségzavar • Túlméretezett emotionalitas.
• Mindig a figyelem központjában igyekeznek lenni.
• Teátrális viselkedés (érzelmeiket extrém módon
fejezik ki).
• Érzelmi életük felszínes, labilis.
• Egocentrikusak (kevés figyelemmel vannak
másokra).
• Befolyásolhatók, suggestibilisek.
• Interpersonalis kapcsolataikban túl aktívak.
• Nehezen viselik a frustratiót, érzékenyek,
sérülékenyek.
• Gyakori manipulativ viselkedés igényeik
kielégítésére.
Anancaszticus (kényszeres) személyiségzavar • Tökéletességre való törekvés (konfliktus
perfekcionizmusuk és a realitás között).
• Tevékenységüket állandóan kontrollálják.
• A munkát és produktivitást emberi kapcsolataik elé
helyezik.
• Rendkívül határozatlanok, döntéseiket állandóan
elhalasztják.
• Állandóan félnek attól, hogy hibát követnek el
(pedánsak, konvencionálisak, lelkiismeretesek,
aggályoskodók).
• Nem képesek mélyebb érzelmeik kinyilvánítására.
• Gyakoriak a nem kívánt gondolatok és impulsusok
(ezek képezik a kényszerek alapját).
• Hangulatuk gyakran depressiv.
Szorongásos (elkerülő viselkedést tanúsító)
személyiségzavar • Mások kritikájával szemben rendkívül sérülékenyek.
• Kerülni igyekeznek az interpersonalis kapcsolatokat.
• A veszélyeket, potenciális problémákat túlértékelik.
• Az előrelépést félelemből visszautasítják.
• Társaságban visszahúzódnak, félnek, hogy valami
oda nem illőt tesznek ( pl. kipirulnak, sírva
fakadnak, zavarukat mások is észreveszik stb.).
• Feszültek, bizonytalanságukat és
kisebbrendűségüket folyamatosan érzékelik.
• Igényük van kapcsolatok létesítésére, ugyanakkor
személyes kapcsolataik rendkívül behatároltak.
SZEMÉLYISÉGZAVAROK
72 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Függő (dependens) személyiségzavar • Képtelenek az önálló döntésre (döntéseiket
igyekeznek másoknak átengedni).
• Az egyedüllétben igen kellemetlenül érzik magukat,
állandóan félnek attól, hogy magukra maradnak,
ezért alárendelik magukat másoknak.
• Kritikával és elutasítással szemben rendkívül
érzékenyek.
• Igényeiket – még ha jogosak is – nem tudatják
másokkal.
• Tehetetlennek, gyengének érzik magukat.
• A felelősséget gyakran másra hárítják.
• A nagyfokú függőséghez félelem és depressio társul.
Narcisticus személyiségzavar • Fokozott önértékelés: saját magukat nagyra tartják,
tevékenységük jelentőségét túlhangsúlyozzák.
• Önértékelésük gyakran instabil, átcsaphat az
értéktelenség érzésébe.
• Túlérzékenyek mások értékelésével szemben.
• Jelentős zavarok az interpersonalis kapcsolatokban.
Hyperthymiás és depressiv személyiségzavar • A hyperthymek alaphangulata derűs,
temperamentumosak, állandóan tevékenyek,
gyakran nincsenek tekintettel másokra, beleérző
képességük csökperiodikusan változik.
6. A Személyiségzavarok terápiája
Nem egyszerű, mert a zavar jellege miatt nehéz a megfelelő együttműködés (compliance) kiépítése. A terápia
többnyire hosszan tartó és complex.
17.7. táblázat -
Pharmacotherapia Csak átmeneti lehet a függőség veszélye miatt.
Decompensatio esetén a feszültség csökkentésére.
Psychotherapia kiegészítéseként anxiolyticumok,
antidepressivumok.
Psychotherapia Időigényes (személyiségcentrikus).
Complex (psychoeducatiós és szocioterápiás elemeket
is tartalmaz).
Különféle módszerek alkalmazása, elsősorban a zavar
típusa szerint.
73 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
18. fejezet - A SEXUALIS MAGATARTÁS ZAVARAI
1. Definíció
A sexualitas a magatartás egészén belül viszonylagosan autonóm rendszer. A legtöbb sexualis funkciózavar
valamely más betegség tünete, ezért minden esetben gondos kivizsgálás szükséges. A sexualitással kapcsolatos
társadalmi vélekedések jelentős változásokon mentek át.
2. A sexualitas fejlôdési fázisai Freud szerint
A sexualitas fejlődését a legtöbb kutató szakaszokra osztja. Legismertebb a Freud-féle szakaszolás.
18.1. táblázat -
Fázis Életkor Jellemzôk
Oralis 1 éves korig Elsôdleges örömforrás a
táplálékfelvétel
Analis 2. és 3. év Az ürítési funkciókhoz kapcsolódó
örömök
Phallicus 4-6. év Kéjérzés a nemiszervekben is
megjelenik, nemek differenciálódása
Latencia-fázis 7-12. év A sexualis érdeklôdés csökken,
külvilág eseményei elôtérben
3. A sexualis zavarok felosztása
• A sexualis funkció zavarai
• A sexualis orientáció zavarai (paraphiliák)
• A psychosexualis identitás zavarai
4. A sexualis funkció zavarai
Osztályozás a sexualis reakcióciklus szakaszai szerint. A funkciózavarok többféle tényező együtthatásaként
jelenhetnek meg. A testi betegségeken kívül az alábbi psychosocialis összetevők is szerepet játszhatnak:
• Partnerkapcsolati konfliktusok
• A neveltetés, a másik nemmel kapcsolatos attitűdök
• A sexualitással kapcsolatos beállítódások
• Kedvezőtlen külső körülmények
• Félelem a teherbe eséstől
18.2. táblázat -
A sexualis késztetés (libido) zavarai Csökkenés: Sexualis anhedonia, sexualis aversio
A SEXUALIS MAGATARTÁS
ZAVARAI
74 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Fokozódás: Satyriasis, nymphomania
Az izgalmi fázis zavarai Impotentia coeundi, lubricatio elégtelenség
Az orgasmus zavarai Ejaculatio praecox, ejaculatio retardata, vaginismus
Az oldódási fázis zavarai Nem-organicus dyspareunia (sexualis fájdalom-
syndroma)
5. A sexualis orientáció zavarai
5.1. A paraphiliák általános jellemzői
• Speciális fantáziák
• Ezekhez társuló sexualis izgalom
• Ezekhez társuló sexualis izgalom
• Kielégülés (néha masturbatióval) és oldódás
• Menekülés a tetthelyről, vagy a cselekmény nyomainak eltüntetése
A cselekmények az impulsus-kontroll zavarok mintájára érvényesülnek.
5.2. A paraphiliák főbb csoportjai
18.3. táblázat -
Megnevezés Meghatározás
Exhibicionizmus A férfi erigált penisét váratlanul ismeretlen nőknek
mutogatja, s ezzel shockhatást vált ki
Fetisizmus Élettelen tárgyak kielégülés céljára való felhasználása
Fetisista transvestitismus A másik nem ruháinak felöltése kielégüléssel
Paedophilia A sexualis vágy tárgya gyermek
Mazochizmus A kielégüléshez a másik általi bántalmazás,
megaláztatás is szükséges
Sadismus A kielégüléshez a másiknak okozott szenvedés is
szükséges
Voyeurismus Mások sexualis életének, intim pillanatainak kilesése
sexualis izgalmat okoz
6. A psychosexualis identitás zavarai
Transvestitismus:A személy az ellenkező nemnek megfelelően öltözködik, él, dolgozik, sportol, de valódi
nemét nem akarja megváltoztatni.
Transsexualismus:A biológiai nemmel ellentétes psychosexualis azonosságtudat alakul ki. Az egyén nemet
átalakító műtéteket kér, nemegyszer követel.
7. A sexualis zavarok kezelése általában
Még az egyértelmű psychogen eredet mellett is részletes kivizsgálást végzünk, s ha lehetséges, oki kezelést
alkalmazunk. Ha nem lehetséges, az alapbetegségnek megfelelő kezelést választunk (pl. depressio). Esetenként
hormonalis kezelés szükséges (pl. transsexualismus egyes eseteiben).
A SEXUALIS MAGATARTÁS
ZAVARAI
75 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Psychotherapiák:a legtöbb esetben alap- vagy kiegészítő kezelésként. A sexualtherapiák speciális, többnyire
párokon alkalmazott nevelő, felvilágosító programok.
76 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
19. fejezet - PSYCHOSOMATICUS BETEGSÉGEK
1. A „psychosomaticus” kifejezés kettős értelmezése
19.1. táblázat -
Szűkebb értelmezés Tágabb értelmezés
Kimutatható testi elváltozással is járó, de döntően
psychogen megbetegedések. Az orvoslás holisticus szemlélete, amely a testi és a
psychosocialis tényezőket egyaránt figyelembe veszi.
Újabban a „magatartás-szempontú orvoslás”, vagy
„magatartásorvostan” kifejezés (behavioural medicine)
került előtérbe.
1.1. Életesemények
A psychosomaticus megbetegedések hátterében feltárható psychosocialis stressorokat életeseményeknek
nevezzük.
Életesemények:Az egyén élethelyzetében egy időtartam (pl. fél év) alatt bekövetkező, kiváltó események
szubjektív stress-értékének összege.
1.2. Psychosomaticus specificitás
Feltételezett, többnyire nem bizonyított kapcsolat egyes betegségcsoportok és a személyiségstruktúra között.
(Pl. igazolt összefüggés áll fenn az ellenségesség (hostilitas) és a coronaria-betegségek között).
2. Jelentősebb psychosomaticus (vagy annak vélt) betegségek
19.2. táblázat -
Betegségcsoport Kórképek Megjegyzés
Cardiovascularis betegségek Ischaemiás szívbetegség „A” típusú személyiség.
Bizonyított: depressivitas és
hostilitas
Hypertonia-betegség Chronicus stress. Agressio
lereagálási képesség gyengesége
Gyomor-bél rendszer Fekélybetegség Fokozott szorongásos készség,
depressivitas
Colitis ulcerosa, morbus Crohn Erős kötődési igény és ennek
frustratiója
Endocrin rendszer Hyperthyreosis Fokozott teljesítménykényszer
Légzőszervek betegségei Asthma bronchiale Anya-gyermek kapcsolat korai
zavara. Érzelmi kötődési igény és
ettől való szorongás
Bőrbetegségek Urticaria Fokozott szorongásos készség,
csekély szorongás-tolerantia
Pruritus
PSYCHOSOMATICUS
BETEGSÉGEK
77 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Nőgyógyászati megbetegedések Dysmenorrhoea Neuroticus személyiségstruktúra.
Sexualitással kapcsolatos
konfliktusok
Mozgásszervi betegségek Primaer chronicus polyarthritis Depressivitas, perfectionismus
Gerincpanaszok (lower back pain) „Csődhelyzet” jelképes megjelenése,
önfeladás
Táplálkozási zavarok Anorexia nervosa Torzult testi önkép, felnőttéválás
elutasítása, perfectionismus
Psychogen elhízás Erős anyai kötődés, szükségletekre
„táplálékkínálat”
3. Evészavarok
Típusosan psychosomaticus betegségek, amelyekben a testi és lelki tünetek szorosan összefonódnak. Két fő
csoport: anorexia nervosa és bulimia nervosa. Átmeneti formák: bulimarexia.
4. Az evészavarok közös tünetei
• Evészavar
• Súlyfóbia
• Az evési magatartás zavara
• Személyiségzavar
• A testi önkép zavara (torz önészlelés)
• Döntően fiatal nők betegsége
19.3. táblázat -
Anorexia nervosa Bulimia nervosa
Súlyvesztés (minimálisan az átlagsúly 15%-a) Falási rohamok (minimálisan 2× hetente)
Amenorrhoea Purgativ viselkedésmódok
Neuroticus személyiségjegyek (kényszer, depressio,
perfectionismus) Impulzus-kontroll zavarok, deviáns megnyilvánulások,
suicid kísérletek
5. Az anorexia
Testi tünetei
19.4. táblázat -
Testi tünetei
Tünetek Megjegyzés
Súlyvesztés. Testtömeg-index 17,5 vagy kevesebb Quetelet-féle index: Testsúly/testmagasság2 (ttkg/m2).
Átlag: 20-25 ttkg/m2
Amenorrhoea Már kezdetben elmarad a menses, és csak jóval a tüneti
gyógyulás után tér vissza
Hajhullás, törékeny körmök, fokozott szőrnövés, főleg
a karokon (lanugo)
PSYCHOSOMATICUS
BETEGSÉGEK
78 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Alacsony RR, bradycardia
Magatartástünetei
19.5. táblázat -
Magatartástünetei
Tünet Megjegyzés
Súlyfóbia Még a „csontváz”-sovány is túlsúlyosnak tartja magát.
Esetenként purgativ manőverek.
Evési zavar: minimális bevitel, ezen belül válogatás Néha extrém evési ceremóniák. Egyedül eszik, néha
titokban „csipeget”.
Labilis, depressiós hangulat Esetenként kifejezett depressio. Makacs, rigid,
befolyásolhatatlan.
Hyperactivitas. Néha extrém fizikai igénybevételnek
teszi ki magát Elsősorban az evés miatt környezete központi
problémájává válik.
Bulimarexia:A fentiek mellett falási rohamok és purgáló manőverek (hánytatás, hashajtók, vízhajtók).
5.1. A bulimia nervosa tünetei
• Falási rohamok, ezzel kapcsolatos kontroll-vesztés
• Purgatív manőverek, fogyasztó “technikák”
• Személyiségzavar, deviáns megnyilvánulások (pl. szerfüggőség, suicid kísérletek)
5.2. Az evészavarok terápiája
• Súlyos esetben kórházi kezelés, mesterséges táplálás, és szükség szerint egyéb somaticus kezelések. Esetleg
electroconvulsiv kezelés.
• Antidepressiv kezelés, amennyiben súlyosabb depressio áll fenn.
• Magatartásterápiák.
• Családterápia.
79 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
20. fejezet - HANGULAT- (AFFECTIV) ZAVAROK
1. Definíció
A BNO-10 szerint “Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában, amelyekben az alapvető a hangulat vagy az
érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig)”.
A BNO-10 szerint ide tartoznak a következő fontosabb syndromák:
1.1. Maniás epizód
• Hypomania.
• Mania psychoticus tünetek nélkül vagy psychoticus tünetekkel.
1.2. Depressio(s epizód)
• Enyhe depressiós epizód.
• Közepes depressiós epizód.
• Súlyos depressiós epizód psychoticus tünetek nélkül vagy psychoticus tünetekkel.
A maniás és depressiós epizódok a lefolyás alapján a következő fontosabb kórképekbe sorolhatóak:
• Egyetlen maniás vagy depressiós epizód.
• Bipolaris affectiv zavarok.
• Ismétlődő depressio (unipolaris depressio).
• Tartós hangulatzavarok:
• Cyclothymia.
• Dysthymia.
1.3. Diagnosztikus szempontok
• Tünetek.
• Időtartam.
• Zavar a szociális funkciókban és foglalkozásban.
• Más betegségek és psychoactiv szer hatásának kizárása.
• A lefolyás típusai/klinikai altípusok.
• Differenciáldiagnózis.
1.4. Maniás epizód
Tünetek:
• Emelkedett hangulat.
HANGULAT- (AFFECTIV)
ZAVAROK
80 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Euphoria (kifejezetten jó közérzet).
• Megnövekedett energia és aktivitás.
• Fokozott fizikai és szellemi teljesítőképesség.
• Csökkent alvásigény.
• Fokozott sexualitas.
• Bőbeszédűség.
• Normális szociális gátlások csökkenése vagy megszűnése.
• Alaptalan költekezés.
• Ritkán: irritáltság, agresszivitás.
Mania psychoticus tünetekkel:
A maniás epizód tüneteihez téveseszmék (többnyire megalomaniás), ritkán hallucinatiók is társulnak.
Hypomania:
A mania tüneteinél enyhébb tünetek.
1.5. Depressiós epizód
Tünetek
• Depressiv hangulat.
• Örömre való képtelenség (anhedonia).
• Fáradékonyság.
• Kezdeményezés, tevékenység csökkenése.
• Figyelem/koncentráció zavara.
• Alvászavar (többnyire insomnia, ritkán hypersomnia).
• Étvágyzavar (többnyire csökkenés, ritkán fokozódás).
• Sexualis érdeklődés, -aktivitás csökkenése.
• Csökkent önértékelés.
• Bűntudat, értéktelenség érzése.
• Pesszimista jövőkép.
• Öngyilkossági gondolatok.
1.6. Időtartam
• A tünetek legalább 2 hétig fennállnak.
• A tünetek majdnem minden nap és a nap nagy részében jelen vannak.
HANGULAT- (AFFECTIV)
ZAVAROK
81 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2. Prognózis és a lefolyás főbb típusai (A hangulatzavarok esetében ezek egyben a klinikai altípusok is)
Teljes remissio depressiós vagy maniás fázis után, újabb fázis nem jelentkezik.
Bipolaris I affectiv zavar:maniás és depressiv epizódok váltják egymást.
Bipolaris II affectiv zavar:hypoman és depressiv epizódok váltják egymást.
Cyclothymia:a hangulat emelkedése és csökkenése nem éri el a hypomania és a depressiv epizód súlyosságát.
Ismétlődő depressio (unipolaris depressio):a depressiós epizód ismételten jelentkezik, maniás vagy hypoman
epizód nélkül. Maniás epizód jelentkezését biztonsággal több depressiós epizód után sem lehet kizárni.
Dysthymia:
• Chronicusan depressiv hangulat, mely nem meríti ki az enyhe depressiós epizód kritériumait.
• Időtartam: min. 2 év, közben napokig, hetekig jól érezheti magát a páciens.
Az affectiv betegség (kezelés nélkül gyakori) progressióját jellemzi, hogy: 1. az epizódok egyre hosszabbak; 2.
az epizódok egyre súlyosabbak; 3. az epizódok közötti idő egyre rövidebb (akár nullára is csökkenhet), az
epizódok egyre gyakrabban jelentkeznek.
3. A mania és a hypomania differenciáldiagnózisa
Delirium: somaticus betegség okozza a zavart, az emelkedett hangulat mellett tudatzavar és más cognitiv
tünetek is jelen vannak, a lefolyás fluctuáló.
Dementia:somaticus betegség okozza a zavart, a memória csökkenésével és más cognitiv tünetekkel együtt
jelentkezik.
Somaticus betegség okozta mania/hypomania:somaticus betegség okozza a zavart (pl. hyperthyreosis),
nincsenek jelen a delirium tünetei (tudatzavar és cognitiv tünetek).
Psychoactiv szer okozta mania/hypomania:intoxikáció vagy elvonási syndroma áll fenn.
Kevert epizód:mind a depressiv epizód, mind pedig a mania/hypomania kritériumainak megfelel a kórkép.
Schizoaffectiv psychosis:a psychoticus tünetek a hangulati tünetektől függetlenül is észlelhetőek, szemben a
psychoticus maniával, melyben a psychoticus tünetek hangulatfüggőek.
Borderline személyiségzavar:tartós irritáltság része a hangulat emelkedése.
Alkalmazkodási zavar:jól definiálható stressre jelentkezik a hangulat emelkedése.
4. A depressio(s epizód) differenciáldiagnózisa
Delirium:somaticus betegség okozza a zavart, a hangulat csökkenése mellett tudatzavar és más cognitiv tünetek
is jelen vannak, a lefolyás fluctuáló.
Dementia:somaticus betegség okozza a zavart, a memória csökkenésével és más cognitiv tünetekkel együtt
jelentkezik.
Somaticus betegség okozta depressio:somaticus betegség okozza a zavart (pl. hyperthyreosis), nincsenek jelen a
delirium egyes tünetei (tudatzavar és cognitiv tünetek).
Psychoactiv szer okozta depressio:intoxikáció vagy elvonási syndroma áll fenn.
HANGULAT- (AFFECTIV)
ZAVAROK
82 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Kevert epizód:mind a depressiv epizód, mind pedig a mania/hypomania kritériumainak megfelel a kórkép.
Schizoaffectiv psychosis:a psychoticus tünetek a hangulati tünetektől függetlenül is észlelhetőek.
Gyász:szeretett személy halálával függ össze.
Elkerülő személyiségzavar:önértékelési zavarral küszködő, interpersonalis kapcsolatokat kerülő magatartás,
melyre nem jellemző a hangulati élet zavara és az anhedonia.
Alkalmazkodási zavar:jól definiálható stressre jelentkezik a hangulat csökkenése.
5. A maniás epizód terápiája
Kórházi kezelés indokolt (kritikátlan viselkedés, költekezés stb. veszélyei és hosszú távú következményei miatt,
beleértve HIV fertőzés kockázatát is).
Psychotherapiára lényegében nem reagáló kórkép.
Pharmacotherapia: lithium, carbamazepin és valproat származékok vagy ezek kombinációja; nyugtalanság,
irritáltság, súlyos alvászavar esetén benzodiazepin származék. Antipsychoticumok alkalmazása psychoticus
maniában indokolt, egyébként kerülendő, azonban súlyos állapotokban nem mindig nélkülözhető.
6. A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiája (Rihmer, 1989 után, módosítva)
HANGULAT- (AFFECTIV)
ZAVAROK
84 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
7. A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiájának szempontjai
A depressio kombinált psycho- és pharmacotherapiás kezelése szükséges.
Az antidepressiv hatás 3-4 heti kezelés után ítélhető meg, az ún. késői respondereknél később!
Amíg az antidepressiv szer hatása fellép, anxiolyticum (nagy potenciálú benzodiazepin) és altató adása
mérlegelendő!
3-4 heti kezelés előtti gyógyszerváltást csak mellékhatások indokolnak.
Alternatív biológiai terápiák (alvásmegvonás, fényterápia, electroconvulsiv terápia) hatékonyak lehetnek.
Tartós, prophylacticus gyógyszeres kezelés javasolt, ha a betegnek 3-5 éven belül 2 depressiós epizódja volt.
7.1. A bipolaris affectiv zavar terápiájának szempontjai
Prophylacticus kezelés (lithium, antiepilepticumok) már az első maniás epizód után javasolt.
Antidepressiv szerek adagolása maniát provokálhat, ún. rapid ciklus kialakulásához vezethet, ezért adásuk
kerülendő, ill. alapos mérlegelés szükséges az indikáció felállításához.
85 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
21. fejezet - SCHIZOPHRENIA ÉS EGYÉB PSYCHOTICUS ZAVAROK
1. Definíció
Psychosisok azok a kórképek, melyeket psychoticus tünetek jellemeznek.
Psychoticus tüneteken szűkebb értelemben a hallucinatiókat és téveseszméket értjük, tágabb értelemben minden
pozitív tünetet.
A fejezet a psychoticus állapotokhoz szorosan kapcsolódó, de nem csak a psychoticus kórképeket tárgyalja (pl
schizotypiás zavar). A schizophrenia differenciáldiagnózisához néhány más, fontos, psychosissal jellemzett
kórkép tartozik.
Psychosis:a valósággal való adaequat kapcsolat elvesztése.
1.1. A BNO-10 szerint ide tartoznak a következő fontosabb kórképek:
• Schizophrenia.
• Acut schizophreniform zavar.
• Schizotypiás zavar.
• Paranoia.
• Indukált paranoid zavar.
•
1.2. A diagnosztika szempontjai:
• Tünetek.
• Időtartam.
• Hanyatlás, zavar a szociális funkciókban és foglalkozásban.
• Más betegségek és psychoactiv szer hatásának kizárása.
• A lefolyás típusai.
• Klinikai altípusok.
• Differenciáldiagnózis.
2. Schizophrenia
2.1. Tünetek:
• Hallucinatiók és téveseszmék.
• Gondolkodászavarok, incohaerens beszéd.
• Súlyosan dezorganizált vagy katatóniás viselkedés (agitatio vagy stupor, ill. bizarr mozgások).
SCHIZOPHRENIA ÉS EGYÉB
PSYCHOTICUS ZAVAROK
86 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Negatív tünetek (érzelmi elsivárosodás, alogia, akarat csökkenése, anhedonia, figyelemzavarok).
2.2. Időtartam:
Legalább 1 hónap (specifikus tünetekre vonatkozik, azaz a prodromalis és a residualis tünetek nem számíthatók
be).
2.3. Prognózis és a lefolyás főbb típusai:
• Komplett remissio.
• Inkomplett remissio.
• Epizodikus (stabil, progressiv vagy váltakozó deficittel).
• Folyamatos.
• Suicidium.
2.4. Klinikai altípusok:
• Paranoid schizophrenia (téveseszmék dominálnak).
• Hebephrenia (dezorganizált gondolkodás és negatív tünetek dominálnak).
• Kataton schizophrenia (psychomotoros tünetek dominálnak).
• Schizophrenia utáni depressio (depressiós epizód kritériumai teljesülnek).
• Residualis schizophrenia.
• Schizophrenia simplex (lappangó kezdet; a negatív tünetek dominálnak).
3. A schizophrenia differenciáldiagnózisa
Organicus és symptomás psychosisok: Alapbetegség kimutatható (pl. tumor, Alzheimer-kór).
Psychoactiv szerek által okozott psychosisok: Psychoactiv szer használata (beleértve az elvonást is) okozta és tartotta fenn a tüneteket.
Acut schizophreniform zavarok: Tünetileg hasonlítanak a schizophreniához, acut kezdet jellemzi és megszűnik 1 hónapon belül.
Paranoia: A téveseszmék nem bizarrak, és más pozitív vagy negatív tünetek sem jelennek meg.
Schizoaffectiv zavarok: Az affectiv (hangulati) tünetek gyakorlatilag a betegség egész időtartama alatt jelen vannak, szemben a
schizophreniával, amelyben csak rövid ideig jelennek meg a betegség egész tartamához képest.
Schizotypiás zavar: Nem észlelhetők a psychosis (pozitív) tünetei.
Psychoticus mania és psychoticus depressio:
SCHIZOPHRENIA ÉS EGYÉB
PSYCHOTICUS ZAVAROK
87 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A psychoticus tünetek kizárólag a maniás, ill. depressiós fázis alatt jelentkeznek.
A schizophrenia terápiája: Kombinált pharmaco- és psychotherapia, ill. sociotherapia javasolt.
1. Pharmacotherapia
• Acut fázisban:antipsychoticum, szükség esetén (szorongás, alvászavar, nyugtalanság, agresszív
viselkedés, suicid késztetés) benzodiazepin származékok. Antipsychoticum választás szakmai szempontjai:
súlyos psychosis esetén típusos szerrel kezdjük a terápiát (im. esetleg iv.), közepes és enyhe psychosis
esetén atípusos szer javasolt.
• Chronicus fázisban:fenntartó antipsychotikus kezelés (tüneti suppressio plusz relapsus praeventio) per os,
rossz compliance esetén im. depo készítményekkel.
• Therapia-resistentiaalatt a következő állapotok valamelyikét, ill. kombinációjukat értjük:
• nem komplett a remissio (tünetileg és/vagy szociálisan),
• mellékhatások (elsősorban extrapyramidalis) észlelhetők az alkalmazott szertől.
Therapia-resistens schizophrenia kezelésére clozapin javasolt. (Megj.: az OEP Magyarországon a többi
atípusos szer használatát is ehhez az indikációhoz köti).
2. Psychotherapia és sociotherapiák
• Cognitiv terápia.
• Családterápia (magas Expressed Emotion /EE/ csökkentése).
• Szociális készségek tréningje.
• Psychoeducatio (ismeretek a betegségről és a kezelésről).
• Rehabilitatio.
4. Acut schizophreniform zavar
Hevenyen kezdődő psychosis, fluctuáló, sokféle tünettel. Tünetileg teljesen megfelelhet a schizophrenia
tüneteinek, ez esetben 1 hónapnál rövidebb ideig tart. Amennyiben a schizophrenia tüneteinek nem felel meg, a
max. időtartam 3 hónap – annál hosszabb fennállás esetén a diagnózis revíziója szükséges.
Terápia:megegyezik a schizophrenia acut fázisában alkalmazottal. Fenntartó antipsychotikus kezelés nem
javasolt.
5. Schizotypiás zavar
Viselkedés- és személyiségzavar a jellemző, a psychoticus zavarok csak időnként, átmenetileg jelennek meg.
Tünetek:inadaequat affectusok, különc viselkedés, furcsa, körülményes vagy mágikus gondolkodás, gyanakvás.
A psychoticus epizód jellemzői:heves illúziók, hallucinatiók, téveseszmékre emlékeztető gondolatok.
Terápia:psychotherapia; psychoticus epizód (pozitív tünetek) esetén antipsychotikus pharmacotherapia.
6. Paranoia
Téveseszmék jellemzik, hallucinatiók nélkül (vagy csak átmenetileg).
SCHIZOPHRENIA ÉS EGYÉB
PSYCHOTICUS ZAVAROK
88 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Időtartam:min. 3 hónap.
Schizophrenia soha nem állt fenn.
Terápia:nehezen kezelhető kórkép. Antipsychoticumok hatékonyak lehetnek.
7. Indukált paranoid zavar
Két vagy több, érzelmileg közel álló embert érint. A psychoticus egyén a másik (vagy több) emberben kiváltja
(indukálja) a téveseszmét.
Terápia:antipsychotikus pharmacotherapia és psychotherapia.
Ritka kórkép.
8. Schizoaffectiv zavarok
A schizophrenia és az affectiv betegség tünetei egyszerre észlelhetőek (max. pár napos különbséggel
jelentkeznek).
Típusai:
• Maniás típus.
• Depressiós típus.
Terápia:antipsychoticumok és phasisprophylacticum (lithium, carbamazepin, valproatszármazék) és
psychotherapia.
89 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
22. fejezet - ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS KÓRKÉPEK
1. Organicus és symptomás kórképek1
1.1. Definíció
Olyan (bizonyítható vagy feltételezhető) structuralis vagy funkcionális idegrendszeri károsodás, mely az adott
stádiumban kizárólag vagy elsősorban psychopathologiai tünetekben nyilvánul meg, illetve a syndroma
részeként jelentkező psychés zavar a fő kezelési feladat.
1.2. Felosztási szempontok
• Acut – subacut – chronicus
• Corticalis – subcorticalis – kevert működészavar
• Döntően cognitiv – döntően affectiv – döntően konatív – kevert zavar
• Progressiv – processiv2 – residualis természetű zavar
• Reversibilis/kezelhető – irreversibilis
1.3. Főbb tünetegyüttesek
• Delirium
• Dementia
• Amnesticus syndromák
• Egyéb cognitiv zavarok
• Organicus hallucinosis
• Organicus affectiv zavar
• Organicus szorongásos zavar
• Az epilepsia psychopathologiája
2. Delirium
2.1. Definíció
Acutan/subacutan fellépő, majd fluktuációt mutató nyugtalansággal, fokozott késztetésekkel és
magatartásváltozással járó állapot, melyet az alábbi tünetek jellemeznek:
• A tudati éberség és a figyelem zavara.
• Felfogási és gondolkodási zavarok, mint memóriazavar, desorientatio időben3 és térben4.
• Beszéd kifejezési és megértési zavarok.
1Szinonimák: organicus psychosyndromák, psychoorganos syndromák, organicus mentalis zavarok. 2Valamely ismert betegségzajlás fluctuatiója szerinti (pl. fázisokban zajló). 3Praefrontalis kérgi dysfunctio. 4Subdominans parietalis dysfunctio.
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
90 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Perceptiós zavar (visualis hallucinatiók, deluzív zavarok).
• Alvás-ébrenlét ritmuszavar.
• Vegetativ tünetek.
2.2. A delirium kórismézésének jelentősége
• A hátterében zajló kórfolyamatok többnyire kezelhetőek.
• A tünetegyüttes circulus vitiosust tart fenn, mely rontja az alapbetegséget (magas mortalitas).
• Magas suicid ráta.
• A háttérben alkohol-drog dependentia lehetőségét veti fel.
2.3. Etiológia
• Elsődleges agyi metabolikus vagy oxygenisatiós működészavar.
• Másodlagos agyi metabolikus vagy oxygenisatiós működészavar.
• Agyvérzés vagy egyéb intracranialis térfoglalás.
• Mechanikus vagy egyéb fizikai koponyaártalom.
• Kémiai ártalom (alkohol-, drogfüggőség, mérgezés).
• Hiányállapotok
• Hormonalis dysfunctiók.
2.4. A tüneti kép jellegzetességei
• Agitált - motoros (a nyugtalanság dominál).
• Psychoticus (a perceptiós és gondolkodási zavar dominálnak).
• Vegetativ (somaticus tünetek, pl. tremor, hyperhydrosis dominálnak).
• Inaktív-gátolt (az ingerkerülés dominál).
2.5. Differenciáldiagnózis
• Depressio.
• Szorongásos zavar.
• Dementia (sokszor demens betegen jelentkezik a delirium).
• Személyiségzavar.
2.6. Kiváltó tényezők
25. fejezet - GERONTOPSYCHIATRIA
2.7. Prognózis
Acut vagy subacut – szövődmény nélküli esetben reversibilis – állapot, mely a kiváltó ok és az alapbetegség
gyógyítása után teljesen megszűnik. A rendeződés ideje az agyi funkciózavar súlyosságától, valamint az agyi
reserv kapacitástól függ.
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
91 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
3. Dementia
3.1. Definíció
Chronicus, több funkciót is jelentősen érintő, fokozatos progressiót mutató mentalis deficit-tünetegyüttes,
melyben az alábbi tünetek dominálnak:
• Memóriazavar.
• Cognitiv zavar (a beszéd, a felfogás, a tanulási folyamatok zavara)
• Későbbiekben motoros zavarok.
3.2. A dementia kórismézésének jelentősége
• A hátterében zajló kórfolyamatok 10-20%-ban kezelhetőek.
• Affectiv zavartól való elkülönítés („depressiv pseudodementia“).
• Magas suicid ráta.
• A korai fázisokban a reversibilis dementiák kezelése sikeres.
• A korai fázisokban az irreversibilis dementiák progressiójának lassítása lehetséges.
3.3. Diagnózis
• Típusos tünetegyüttes meghatározása.
• Etiológiai kivizsgálás.
• Mini Mental State Examination (MMSE) ⟨ 24/30.
3.4. Differenciáldiagnózis
• Életkorfüggő benignus memóriazavar (AAMI).
• Depressiv pseudodementia5.
• Lebenysyndromák6.
3.5. Differenciáldiagnózis a dementiákon belül
4. Alzheimer-kór, Alzheimer-típusú dementia (továbbiakban AD)
4.1. Epidemiológia
A dementiák 60-70%-a 65-74 éves korosztályban 3% (USA) 75-84 éves korosztályban 19% (USA) 65 év feletti korosztályban 10% (Magyarország)
4.2. Társadalmi jelentőség
5Dementia gyanúját keltő, főleg a kezdeményezőkészség és spontaneitas zavarával járó depressiós tünetegyüttes. 6Az adott lebeny mentalis functiozavarára utaló isolált deficittünetek (pl. frontalis, parietalis)
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
92 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• A betegséggel járó direkt orvosi költségek7 40 eUSD/év (1995)
• Indirect orvosi költségek8 174 eUSD/év (1995)
4.3. Diagnózis
• Memóriazavar dominanciájú dementia syndroma, melynek etiológiája nem tisztázható.
• Lassú, fokozatos kezdet és lépcsőzetesen elmélyülő tünetek.
• A mentalis deficit a foglalkozási és szociális aktivitás romlásával jár.
• Viszonylag későn jelentkező neurológiai, illetve motoros deficittünetek.
• Hachinski Ischaemiás Skála ⟨ 4.
• Koponya CT-n vascularis gócok hiánya.
• Jellegzetes szövettani elváltozások9.
4.4. Etiológia
Tisztázatlan
4.5. Az AD gyakorlati kritériumai10
Egyértelmű AD
• A valószínű AD klinikai jellemzői.
• Az AD szövettani jellemzői (biopsziás vagy autopsiás lelet alapján).
Valószínű AD
• Anamnesissel és neuropsychologiai vizsgálattal igazolt dementia.
• A memória és legalább még egy cognitiv működés progressiv zavara.
• A tudat éberségi szint megtartottsága.
• 40–90 életév közötti betegségkezdet.
• Dementiához vezető rendszerbetegség, vagy egyéb agyi kórfolyamat hiánya.
Lehetséges AD
• Dementia a fentiektől eltérő betegségkezdettel, illetve zajlással.
• Agyi kórfolyamat jelenléte.
• Csak egyetlen cognitiv működést érintő progressiv deficit.
4.6. Az AD laboratóriumi diagnosztikája11
• Teljes vérkép
7Orvosi vizitek, kórházi költségek, gyógyszer. 8Felügyelet, hozzátartozók távolmaradása a munkából, utazás stb. 91. Az idegsejtek és a synapsisok számának csökkenése, 2. neurofibrillaris degeneratio, 3. (senilis) amyloid plaqueok, 4. amyloid
angiopathia, 5. localis perivascularis gyulladásos reakció, 6. (főleg frontalis) corticalis atrophia. 10NINCDS-ADRDA munkacsoport 1984 szerint. 11Egyéb okú – többnyire reversibilis/kezelhető dementiák kizárása céljából.
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
93 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Vércukor
• Ionogramm
• Pajzsmirigy funkciók
• B12, folsavszint
• Koponya CT (többszörös, kiterjedt, illetve stratégiai fontosságú lokalizációban vascularis laesio hiánya)
• EEG (jellegtelen)
• Vesefunkciók
• Májfunkciók
• Syphilis
• HIV test
4.7. Rizikófaktorok
• Életkor
• Down-kór vagy AD a családban
• Apolipoprotein E4 allél
• Fejtrauma
• Hypertonia
• Alacsony iskolai végzettség
4.8. „Protectiv” faktorok
• Apolipoprotein E2, E3 allél
• Chronicus NSAID12 használat
• Chronicus oestrogen szedés (nőknél)
• Dohányzás (?)
• Magas iskolai végzettség
4.9. Differenciáldiagnózis(lásd még egyéb, ismert etiológiájú,vagy körülírható megjelenésű dementiák)
• Depressio
• Delirium
• Gyógyszerfüggőség
• Vascularis dementia (elsősorban MID)
• Subcorticalis dementia♣
• Neuroinfectiók
12Non-steroid gyulladásgátlók.
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
94 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Prion betegségek ♣
4.10. Az alaptünetek mellett előforduló leggyakoribb psychés zavarok AD-ban
• Agitált magatartás 25-75%
• Elkóborlás 20-60%
• Depressio 50%
• Deluzív zavar 40%
• Üvöltözés 25%
• Agresszió 20%
• Sexualis zavarok 10%
4.11. AD-ban jelentkező leggyakoribb testi tünetek
• Elesés
• Traumás csonttörések és lágyrész-sérülések
• Vizelet- és széklet incontinentia
• Fogyás
• Tartási rendellenességek, motoros zavarok
• Obstipatio – diarrhoea
• Étkezési negativizmus – bulimia
• Alvászavar
4.12. A betegségbelátás mértékétől függő psychopathologiai változások
• Megtartott betegségbelátás mellett elsősorban affectiv zavarok, depressio.
• Hiányzó betegségbelátás mellett elsősorban deluzív és paranoid zavarok.
5. Vascularis dementiák, multiinfarctus dementia (továbbiakban MID)
5.1. Definíció
Dementia syndroma, melyet primaer vagy secundaer agyi vascularis kórfolyamat13 okoz. A dementiák 20%-a.
5.2. Tüneti jellegzetességek
• Szigetszerű memóriazavarok
• Szoros korreláció az általános testi állapot változásaival
13Posthaemorrhagiás obstructiv hydrocephalus, emboliasis (endocarditis, atrialis myxoma), subarachnoidealis vérzés, ismétlődő állományvérzések, autoimmun (SLE), infectiós (neurosyphilis, Lyme-kór) vasculitis.
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
95 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Neurológiai gócjelek
• Gyakran hirtelen kezdet, fluctuáló zajlás
5.3. Diagnózis
• Dementia fennállása
• Hachinski Ischaemiás Skála ⟩ 7
• Koponya CT-n vascularis laesiók
• EEG cortico-subcorticalis elektromos működészavar jelei
• Cardiorespiratoricus, illetve vascularis comorbiditas
5.4. Egyéb, ismert etiológiájú, vagy körülhatárolható klinikai megjelenésű dementiák
• Posttraumás dementia (5. szakasz - Személyiségzavarok típusai)
• HIV-dementia ♣
• Parkinson-dementia ♣
• Pick-dementia ♣
• Jakob–Creutzfeldt-betegség ♣
• Normális nyomású hydrocephalus ♣
• Lewy-testes dementia ♣
• Progressiv supranuclearis bénulás♣
• Frontalis lebeny dementia14
• Metabolicus-toxicus dementiák15
6. Amnesticus syndromák
6.1. Definíció
Az intellectualis funkciók egészét nem érintő, memóriavesztésben vagy gyengülésben kifejeződő átmeneti vagy
tartós tünetegyüttesek.
6.2. Etiológiai faktorok
• AAMI korfüggő emlékezetzavar ♣.
• Tartós agyi vagy általános pathologia okozta.
• Kémiai hatás okozta (pl. alkohol, BZD).
• Átmeneti agyi vagy általános pathologia okozta.
• Cursiv (progressiv folyamatot jelző).
14A Pick-dementiához hasonló tünetegyüttesek; a károsító noxa után 1-3 évvel alakul ki. A kimenetel az etiológia függvénye. 15Cardiopulmonalis, renalis, hepaticus insufficientia, hypernatraemia, macroglobulinaemia, B1-, B12-, folsavhiány, hypothyreosis, parathyreoidea-, illetve mellékvese-functiozavar stb. következtében.
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
96 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Traumás (anterograd, congrad, retrograd amnesia).
• PostECT (néhány napos enyhe átmeneti tudati integritás zavar).
6.3. Differenciáldiagnózis
• Frontalis lebeny dementiák (7. szakasz - Lokalizációnak megfelelő jellegzetes psychopathologiai tünetek
(„lebenysyndromák”) Frontalis lebeny)
• Korzakov-syndroma♣
• Depressio
• Psychogen (pl. poriomania ♣)
• Simulatio, aggravatio
• Többszörös személyiség
• TGA (transiens globalis amnesia) ♣
7. Lokalizációnak megfelelő jellegzetes psychopathologiai tünetek („lebenysyndromák”) Frontalis lebeny
7.1. Praefrontalis regio
Magatartásváltozások:a megkezdett tevékenységet nem fejezi be, látszólag hyperactiv, a konvenciókat nem
veszi figyelembe, kritikátlanság, új helyzethez való alkalmazkodási képtelenség, egocentrikus attitűd,
tapintatlanság.
Cognitiv-intellectualis funkciók zavara:synthetizáló és kombináló képesség, a kritikai készség, originalitás, a
kreativitás, valamint az anticipatio, a jövőreirányultság zavara.
Memóriazavar:a logikai kódolás és az indítékhiány miatt.
Inditék és késztetéshiány:mozgásra, beszédre, gondolkodásra vonatkozóan. Legsúlyosabb formája az akineticus
mutismus, máskor psychomotoros nyugtalanság, agitáltság. Affectivitás-változások (moria – inadekvát
emelkedett hangulat, euphoria, viccelődés, máskor nyomott hangulat, apathia).
Neurológiai jelek:apraxia, járási apraxia, abasia, motoros aphasia, liberációs jelek.
Hátsó frontalis psychosyndroma(convex lateralis regio/corpus callosum táj): apathiás-akineticus-abuliás
tünetegyüttes és a frontalis intellectualis funkciók csökkenése.
Elülső frontalis psychosyndroma(frontobasalis [orbitofrontalis] regio): a magasabb rendű érzelmek károsodása
dominál, hangulatváltozás (moria/apathia), emotionalis kontrollvesztés, indulat-incontinentia, irritabilitas,
táplálkozási és sexualis ösztön elféktelenedés. Liberációs jelek.
8. Temporalis lebeny
22.1. táblázat -
Sensoros zavar Kérgi süketség (Br 41 ko-i károsodása): a beteg nem
veszi tudomásul a halláskiesést.
Gnosticus zavarok Acusticus agnosiák (a II. associatiós hallókéreg)
hangagnosia, amúzia, sensoros aphasia.
Élményzavarok Illúziók, hallucinatiók, dysmnesticus zavarok: déjà
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
97 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
vu♣, jamais vu♣, tér- és időélményzavarok.
9. Temporolimbicus structurák
Az érzelmi-hangulati élet, memória, vegetativ funkciók zavarai(pl. Klüver–Bucy-syndroma♣)
Indulati kontroll zavara, agresszív magatartás(amygdala-hippocampalis rendszer érintettsége)
22.2. táblázat -
Szorongás Gyrus cinguli (anticipált félelem: amygdaloseptalis
impulsusok és a praefrontalis terület anticipált
interpretatiós tevékenység összekapcsolódása).
Memóriazavarok
10. Parietalis lebeny
22.3. táblázat -
Gnosticus zavarok Tactilis agnosia, stereoagnosia, a bal kéz tactilis
aszimboliája (tactilis aphasia), fájdalomagnosia (bal
oldali gyrus supramarginalis károsodásánál),
aszimbolia (parietolimbikus diszkonnekció).
Apraxiák Mozgásperszeveració, amorph mozgásreakció,
konstruktív apraxia (hiányzik a térkoncepció és a
manualis aktivitás közti kapcsolat)a, öltözködési
apraxia.
Agraphia, acalculia, testsémazavarok Bilateralis, ill. unilateralis somatoagnosiák,
subdominans féltekei érintettség esetén: neglect (az
adott testrész elhanyagolása), illuzionisztikus
(torzulások) és hallucinátoros (fantomérzések)
testsémazavarok, térelhanyagolás. aJobb és bal oldali hátsó parietalis lebeny károsodásnál, de súlyosabb a subdominans oldalinál.
11. Occipitalis lebeny
22.4. táblázat -
Látási illúziók, hallucinatiók, vizuális perszeveráció
Ellenoldali homonym hemianopsia
Kérgi vakság (fényérzés sincs, védekezési reflex
hiányzik, amaurosisát nem ismeri fel, meg sem kísérli
az alkalmazkodást).
Optikai agnosiák „Lelki vakság”
Alexia Isolált olvasási képtelenség.
12. Subcorticalis psychopathologiai tünetegyüttes
12.1. Definíció
Diffúz vagy domináló fehérállományi károsodás. Főbb tünetei: meglassult gondolkodás, emlékezészavar, a
meglévő ismeretanyag felhasználásának képtelensége, csökkent aktivitás, magatartás- és személyiségváltozás,
apathia, koordinációs- és testtartászavarok, motorium lassulása.
Binswanger-syndroma (subcorticalis leukoencephalopathia [vascularis])
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
98 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A frontalis tünetek dominálnak: magatartászavar, a végrehajtási funkciók korán sérülnek. Az akarati élet
zavarai, késztetéshiány depressio gyanúját keltheti.
13. Egyéb organicus hátterű psychés zavarok
13.1. Organicus hallucinosis
Folyamatosan, vagy hosszabb időszakokon át tartó (leggyakrabban csak egyetlen érzéskvalitásra vonatkozó)
élményzavar. Téveseszmék jelenléte legfeljebb átmeneti (magyarázó jellegű). Leggyakoribb toxikus
encephalopathia talaján. Vegetativ zavar nem kíséri.
13.2. Organicus affectiv zavar
A hangulat szélsőséges ingadozásai, típusos fázikus változások és szituatív alap nélkül. A hangulatzavarok
mellett konatív és cognitiv tünetek jelenléte is gyakori. Kezelésében az oki terápia mellett nootropikumok és
antiagitatiós szerek is alkalmazhatók, psychotherapiára kevésbé reagál, szocioterápiás módszerek
eredményesebbek.
13.3. Organicus szorongásos zavar
(lásd organicus személyiségzavar)
13.4. Organicus katatonia
Negativisztikus, gátolt állapot inaktivitással, megtartott tudati vigilitás mellett. Neuroinfectiók, postanoxaemiás
állapotok okozhatják, a frontalis és limbicus asszociációs rendszer érintettsége tételezhető fel.
14. Az epilepsia psychopathologiája
14.1. Az epilepsiához társuló psychopathologiai tünetek lehetnek:
• Ictalisak
• Periictalisak
• Interictalisak
14.2. Ictalis psychopathologiai tünetek:
• Egyszerű partialis rohamok, kizárólag psychés tünetekkel.
• Non-convulsiv komplex partialis rohamok (tudatzavar, stereotyp automatizmusok).
• Non-convulsiv status epilepticus („ictalis stupor”).
14.3. Periictalis psychopathologiai tünetek
• Aura (a rohamkezdet körülírt jelenségei).
• Aura continua (prolongált körülírt rohamkezdet, a roham propagációja nélkül).
• Postictalis tenebrositas (roham utáni átmeneti exhaustiv psychés zavar. kábultság, orientációs reakciók16).
14.4. Interictalis psychopathologiai tünetek:
16Agresszivitás gyanúját kelthetik
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
99 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Psychosis (elsősorban schizophreniform, főleg tartósan fennálló, pharmacoresistens temporalis epilepsiában).
• Depressio (szintén temporalis lebeny-epilepsiában a leggyakoribb).
• Dementia (súlyos epilepsiákban, elsősorban a sok roham, az ictalis sérülések, illetve a chronicus politerápiás
gyógyszerelés következményeként).
• Személyiségzavar (jellemző tünetek: viscositas, bradyphrenia, logorrhoea, homályos gondolkodás,
hyperpedantéria, hypermoralitas, sexualis zavarok).
• Szorongás (lásd lent, organicus szorongásos zavaroknál – elsősorban generalizált szorongásos syndroma).
14.5. „Forszírozott normalizáció”♣
14.6. Organicus személyiségzavar
A praemorbid személyiség viselkedési mintáinak tartós és irreversibilis megváltozása. A klinikai képet
szorongásos, affectiv, konatív♣ tünetek, illetve ezek kombinációja uralhatja. A cognitiv tünetek között a
paranoiditás a leggyakoribb.
15. Terápia
15.1. A delirium kezelése
• Az alapbetegség és a kiváltó ok rendezése.
• Hospitalisatio és folyamatos observatio.
• Az agitáltság tüneti kezelése17.
• Szükség esetén sürgősségi ellátás és átmeneti fizikai korlátozás18.
• Aspecifikus intenzív ellátás (cardiorespiratoricus támogatás, folyadékelectrolyt- háztartás rendezése, stb.).
• A beteg és a hozzátartozók felvilágosítása.
15.2. A dementiák terápiás elvei
• Oki terápia lehetőségének mérlegelése.
• Veszélyeztető állapotok elhárítása.
• A beteg panaszainak megoldása.
• A beteg környezeti beilleszkedésének javítása.
• Az életminőség javítása vagy fenntartása.
• A progressio lassítása.
• Az egészséges környezet nyugalmának biztosítása.
15.3. A dementia pharmacotherápiája19
• Oki terápiatisztázható etiológia esetén.
• Tüneti terápiaa jellegzetes psychés zavarnak megfelelő anxiolyticum, neuroleptikum, illetve thymolepticum.
17Neurolepticum, benzodiazepin, vagy a két szer kombinációja. 18Lásd a sürgősségi ellátás fejezetben. 1925. fejezet - GERONTOPSYCHIATRIA
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
100 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Progressio lassítás
cholinerg20 neuroprotectiv21 szerek antioxidansok22 nootropicumok23 aminosavak24
15.4. Egyéb organicus hátterű psychés zavarok kezelése
• Lehetőleg oki kezelés
• Tüneti terápia
15.5. Az epilepsia psychopathologiai tüneteinek kezelése
• Ictalis és periictalis zavarok esetén
Elsősorban az antiepileptikumok módosítása (interakciók!), csak ezután merül fel a psychotrop kezelés.
• Interictalis zavarok esetén.
A tüneti képnek megfelelő terápia. Indokolt esetben bármely kezelési mód alkalmazható (ECT is).
15.6. Epilepsia esetén óvatosan alkalmazható
• Electroshock kezelés (csak egyéb terápiák kudarca után).
• Bármely új pharmacon (az antiepilepticumokkal történő interakció veszélye miatt)25.
• Neurolepticumok (enyhén epileptogének lehetnek).
• Antidepressivumok (enyhén epileptogenek lehetnek).
• Sedato-hypnoticumok (az alvás-ébrenlét ritmus felborulása epileptogen).
15.7. Nem gyógyszeres kezelési formák
• Memória tréning (segítő jelek, társítások, emotionalis odafordulás erősítése).
• Speciális deficitek melletti funkciójavítás (aphasia-, agraphia tréning).
• Realitás orientációs tréning (a megmaradt szellemi kapacitás „célzott” kihasználására irányuló módszerek).
• Szocioterápia (csoportos és egyéni módszerek a szociális adaptáció erősítésére).
• A családi környezet psychoeducatiója.
16. Gondozás26
Az organicus mentalis zavarban szenvedő egyén állapota gyakran tartós, rendszerint lassan progrediál, oki
terápia az esetek kisebb részében alkalmazható. A beteg életvitelét sokszor nem az elsődleges mentalis deficit
20Donepezil, rivastigmin. 21Deprenyl. 22Tocopherol. 23Piracetam. 24Lecithin, glutaminsav. 25Cytochrom P450 rendszer aktivációja útján. 2625. fejezet - GERONTOPSYCHIATRIA
ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS
KÓRKÉPEK
101 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
(pl. memóriazavar), hanem a járulékos productiv cognitiv, affectiv, illetve magatartási tünetek nehezítik. Emiatt
a beteg komplex27 gondozása a legcélravezetőbb.
16.1. A gondozás célja
• Minél kevesebb gyógyszer adagolása.
• Progressio lassítása.
• Életvitel (életminőség) megőrzése.
• A megváltozott állapot melletti adaptáció kialakítása és megőrzése28.
16.2. A psychosocialis gondozás lényege
• Egyensúly kialakítása a beteg önálló döntéseinek biztosítása és a szellemi hanyatlás következtében beálló,
ezzel járó veszélyek kiküszöbölését célzó korlátozások között.
• A feladat- és döntésspecifikus kompetencia szétválasztása.
• A saját akarat érvényesülési területeinek és a (formális vagy informalis) jogi képviselő felelősségének
behatárolása.
16.3. A kompetencia szabályozásának formális lehetőségei
• A beteggel történő megfelelő szintű kommunikáció.
• Az információáramlás szabályozása.
• A relevans információk gyűjtése és ellenőrzése.
27Általános orvosi, psychiatriai és psychoszociális. 28Az adott közösségben való bentmaradás feltételeinek biztosítása.
102 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
23. fejezet - OLIGOPHRENIÁK
1. Oligophreniák (gyengeelméjűség)
1.1. Definíció
A magasabb rendű szellemi működést igénylő aktivitások, az intellectualis működések örökletes, intrauterin,
perinatalis, illetve újszülött- vagy csecsemőkorban elszenvedett agyi károsodás következtében kialakult deficitje
a szükséges ismeretek, illetve gondolkodási képesség csökkent volta miatt.
1.2. Diagnózis
• A mentalis deficit kialakulásának és mértékének megállapítása (IQ érték – intelligencia tesztek)1
• Etiológiai kivizsgálás
• Psychiatriai kezelést igénylő szövődmények feltérképezése2
• Képezhetőség és önálló életvitelre való alkalmasság megállapítása
2. Elkülönítés egyéb kórállapotoktól
Mentalis retardatio3: a szellemi fejlődés késlekedése, illetve lemaradása az adott életkorban (reversibilis).
Dementia4: már megszerzett szellemi képesség elvesztése valamely kórfolyamat következtében.
2.1. Az oligophreniák súlyossága
23.1. táblázat -
Debilitas Enyhe mentalis deficit, amely mellett alapfokú iskolai
végzettség és szakképesítés megszerezhető. Az
alapvető életműködések és egyszerűbb tevékenységek
önálló kivitelezése zavartalan, a bonyolultabb
feladatok, kombinációs készséget igénylő tevékenység
elvégzése akadályozott. Speciális formája az ún.
szalon-debilitasa. IQ: 75-50
Imbecillitas Alapfokú iskolai végzettség megszerzéséhez már nem
elegendő, de védett környezetben kis segítséggel
önálló életvitelre még alkalmas szellemi adottságok.
IQ: 50-35
Idiotia Iskolai képzésre és önálló életvitelre nem alkalmas,
rendszerint súlyos magatartási tünetekkel járó szelle mi
működési szint. IQ: ⟨ 35 aMagasan kultúrált környezetben nevelkedett személynél a debilitást a választékosság, az idegen szavak használata elfedi.
3. Az oligophreniák etiológiája5
3.1. Geneticusan determinált kórokok, melyek közül a leggyakoribbak
1Lásd a psychometriai fejezetben. 2Heteroanamnesis szükséges. 3Lehet reversibilis. 4Ritkábban lehet reversibilis. 5Speciális kivizsgálása a neonatológia és a gyermekneurológia tárgykörébe tartozik
OLIGOPHRENIÁK
103 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Chromosomaaberratiók (pl. Down-kór♣).
• Enzimopathiák és anyagcserebetegségek (pl. phenylketonuria♣).
• Tárolási betegségek (pl. Tay-Sachs-Schaffer-kór♣).
• Endocrinopathiák (pl. cretenismus♣).
• Migratiós zavarok (pl. lissencephalia♣).
• Liquor keringési zavarok (pl. hydrocephalus).
• Degeneratív betegségek (sclerosis tuberosa♣).
3.2. Szerzett kórokok
23.2. táblázat -
Intrauterin Vércsoport incompatibilitas, fejlődési
rendellenességek, anyai infectiók, belszervi betegségek
decompensatiója, toxicus (magzati alkohol-syndroma),
iatrogen (pl. gyógyszerszedés) ártalmak, traumás
ártalmak.
Perinatalis A magzat mechanikus vagy hypoxiás természetű
károsodása
Újszülött- és csecsemőkori Infectiók (meningoencephalitis), toxikus, ill. traumás
ártalmak.
3.3. Az oligophrenia leggyakoribb comorbid állapotai
• Érzékszervi fogyatékosság.
• Chronicus belszervi betegségek (pl. diabetes, endocrin zavar).
• Somaticus fejlődési rendellenesség.
• Epilepsia
• Autisticus zavar
3.4. Az oligophrenia „kezelése”
• A „tiszta” mentalis deficit biológiai kezelésére nincs mód (Próbálkozások: aminosav töltés6, cholinerg szerek7,
nootropicumok8, neuroprotektív szerek9).
• Az oligophren személyeket a deficit súlyosságának megfelelő szintű képzésben kell részesíteni.
• A szociális normák elsajátítása érdekében az egyéneket közösségben kell tartani.
• Lehetőleg egyénre szabott képzési tervet kell kialakítani.
• A képzés sikerét általában a páciens érzelmi igénybevehetőségének mértéke szabja meg.
3.5. Az oligophrenia psychiatriai vonatkozásai
• Agitált magatartás.
6Glutaminsav? lecithin? 7Donepezil? rivastigmin? 8Piracetam? nicergolin? 9L-deprenyl? tocopherol? vigabatrin?
OLIGOPHRENIÁK
104 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Bulimia és egyéb ösztönzavarok.
• Impulzuskontroll zavar.
• Autisticus zavar.
• Regressiv (ún. primitív) reakciókészség.
• Alvászavar.
• Schizophreniform zavar („pfropfschizophrenia”♣).
• Alkalmazkodási zavarok.
3.6. Az oligophrenia psychiatriai szövődményeinek kezelése
23.3. táblázat -
Tüneti terápia Azonos az egyéb kórállapotok keretében jelentkező
fenti tünetek kezelésével.
Hospitalisatio Kizárólag veszélyeztető állapot eseténa. aA páciensek saját megszokott környezetükből való kiszakítása további pathogen hatást jelent.
4. Terápiás sajátosságok oligophreniában
4.1. Gyógyszeres kezelés
• Csak akkor alkalmazható, ha kontrollált gyógyszeradagolás biztosítható.
• A szokásostól eltérő terápiás dózistartományok10.
• Gyakoribb gyógyszerinterakciók.
• Váratlan, illetve eltérő mellékhatásprofil11.
• Gyógyszerváltoztatáskor, -megvonáskor az alkalmi epilepsiás rohamok gyakoribbak.
4.2. Nem gyógyszeres kezelés
A klasszikus értelemben vett psychotherapiás módszerek nem eredményesek, de szocioterápia, non-verbalis
kommunikáción alapuló csoportmódszerek, kreatív terápiák alkalmazhatóak a beilleszkedési zavarok
enyhítésére.
10„Lassú metabolizálók“: a szokásosnál kisebb, „gyors metabolizálók“: a szokásosnál nagyobb gyógyszeradagok szükségesek. 11Esetleg paradox gyógyszerhatás, pl. ún. „invers agonizmus“ benzodiazepinek alkalmazása során.
105 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
24. fejezet - GYERMEKPSYCHIATRIAI KÓRKÉPEK
1. A gyermekpsychiatriai kórképek áttekintő felosztása
• Mentalis retardatio (oligophreniák) – 23. fejezet - OLIGOPHRENIÁK
• A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok
• Gyermek- és serdülőkorban kezdődő (felnőttkorban is előforduló) zavarok
2. A gyermekpsychiatriai vizsgálat kulcskérdései
• Általános tájékozódás a gyermekről és a családról
• A fő probléma körvonalazása és kialakulásának története
• A probléma aktualitása (Miért éppen most jelentkeznek orvosnál?)
• A gyermek fejlődése általában
• Orvosi előtörténet
• Psychiatriai előzmények
• Nevelésre, iskolázásra vonatkozó adatok
• A szülők, a család „története”
• Testi vizsgálat
• Kiegészítő vizsgálatok
• Lelki vizsgálat
• Psychologiai tesztvizsgálatok
3. A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok
E zavarok a fejlődés meghatározott időszakában válnak feltűnővé. Nem a betegségek szokványos képét
mutatják (remissiók és relapsusok), hanem a normális fejlődéshez viszonyított elmaradásként, működési
zavarként jelennek meg. Az elmaradás (enyhébb esetekben) idővel csökken, sőt meg is szűnhet.
Más megközelítésben: a fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok a megismerési (cognitiv) folyamatok
szimbólumalkotási szintjén jelennek meg.
4. A szimbólumalkotás zavarai
24.1. táblázat -
Érzékszervi mező Érzékszervi
perceptio Projectiós szint Szimbolikus szint Megjegyzés
Látás Visualis inger Vonalalakzatok Betű, szó, nyelvi
jelentések Dyslexiás: olvas, de
egyidejűleg nem érti
GYERMEKPSYCHIATRIAI
KÓRKÉPEK
106 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Hallás Acusticus inger Hangsorok Nyelvi jelentések Beszédet, mint
hangingert fogja fel
(„szósüketség”)
Tapintás Tactilis inger Tárgyészlelés Tárgyfelismerés A tárgyak
használatát nem
tudja
5. A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok globalitási sorrendje
E zavarok között súlyossági sorrendet állítunk fel. A súlyosabb zavar a „rangsor” enyhébb fokán álló zavarok
tüneteit is mutatja, utóbbiakat mintegy „magában foglalja”. Pl. a receptiv beszéd zavara iskolai
teljesítményzavarokkal is együtt jár.
5.1. A globalitási (más szóval pervasivitási) sorrend
1. Az iskolai teljesítmény zavara
2. Az expressiv beszéd zavara
3. A receptiv beszéd zavara
4. A motoros készségek fejlődési zavara
5. Pervasiv (átható) fejlődési zavar (autismus)
6. Mentalis retardatio (oligophreniák)
A fejlődési zavarok fiúknál (nem egy esetben többszörösek) gyakoribbak, mint leányoknál. Családon belül
halmozottan fordulhatnak elő. Megjelenésük valószínűségét növeli az agy strukturális vagy fejlődésbeli
károsodása, bármely eredetű organicus bántalma, valamint a kedvezőtlen psychosocialis körülmények.
1. A fejlődési zavarok fiúknál (nem egy esetben többszörösek) gyakoribbak, mint leányoknál. Családon belül
halmozottan fordulhatnak elő. Megjelenésük valószínűségét növeli az agy strukturális vagy fejlődésbeli
károsodása, bármely eredetű organicus bántalma, valamint a kedvezőtlen psychosocialis körülmények.
• Tanulási zavar
• Olvasási zavar (dyslexia)
• Az írás zavara (dysgraphia)
• Számolási zavar (dyscalculia)
2. Az expressiv beszéd zavarai
• A hangképzés (beszédartikuláció) zavarai (dyslaliák)
• A kifejező beszéd zavara
• A dadogás (ischophonia, psellismus)
• A hadarás (agitolalia)
3. A beszédmegértés zavara
4. A motoros készségek fejlődésének zavarai
5. Átható fejlődési zavarok
GYERMEKPSYCHIATRIAI
KÓRKÉPEK
107 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
5.2. Autismus infantilis
Cardinalis tünetek
• Érzelmi kötődések hiánya
• A kommunikáció zavara (nem érti a nem-verbális közléseket, „halandzsa-beszéd” stb.)
• A magatartás sztereotipizáltsága
Járulékos tünetek
• Mentalis retardatio (az esetek 2/3-a)
• Esetleg kiemelkedő részteljesítmények
• Enuresis, encopresis stb.
• Az autismus atípusos formái (a három cardinalis tünet közül valamelyik hiányzik)
• Rett-syndroma (csak leányoknál)
• Egyéb desintegrativ zavarok (Dementia infantilis Helleri)
• Asperger-syndroma
6. Gyermek- és serdülőkorban kezdődő magatartászavarok
6.1. Hyperkineticus tünetcsoportok (Figyelem-deficit syndromák)
• Rövid figyelmi terjedelem
• Könnyű elterelhetőség
• Perseveratio
• Koncentráció-gyengeség
• Befejezetlen tevékenységek
6.2. Viselkedészavarok:
• Rendszeresen visszatérő, tartós viselkedésmódok
• Mások jogainak durva megsértése
• Durva, agresszív, romboló megnyilvánulások
• Morális kisiklások
108 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
25. fejezet - GERONTOPSYCHIATRIA
1. Gerontopsychiatria
1.1. Definíció
Idős személyek1 érzékelési, gondolkodási és magatartási zavaraival, azok kórismézésével és kezelésével
foglalkozó speciális szakterület a psychiatrián belül. Egyaránt magában foglalja az időseknél jelentkező
életkorfüggő psychés zavarok, az átmeneti, illetve tartós progressiv tünetegyüttesek, valamint a korábban
kialakult chronicus psychiatriai betegségek időskori sajátosságainak orvosi megítélését.
1.2. A gerontopsychiatria jelentősége
• Az idős korban kialakuló generációs és élettörténeti változások pathogen szerepe jelentős.
• A somaticus és mentalis öregedés jelenségeinek a gerontopsychiatriai kórképek korai szakától történő
elkülönítése nem könnyű.
• Az idős populáció biológiai és psychotherapiás kezelési protokollja és terápiás válaszkészsége eltér a fiatal
betegekéitől.
1.3. Az időskor physiologiás változásai
• Enyhe memóriacsökkenés2.
• A felfogóképesség, a verbalis és performatív kombinatív intellektuális teljesítmény enyhe csökkenése.
• A somaticus teljesítménycsökkenés miatt beszűkülő élettér (időben és térben).
1.4. Az időskor psychologiai változásai
• Nemzedékváltás: a közösségi és családi szerepek nivellálódása.
• Személyes autonómia elvesztése.
• Hasznosságtudat csökkenése.
• Túlzott óvatosság, a dinamizmus elvesztése, dogmatikus gondolkodási minták.
1.5. Az időskor szociális változásai
• Társadalmi hasznosság csökkenése.
• Romló anyagi helyzet.
• Korosztályhoz tartozó szociális tér beszűkülése, következményes izoláció.
• Fokozott aggodalmaskodás miatt nehézségek a döntési helyzetekben.3
1.6. Idős korban jelentkező átmeneti mentalis zavarok okai
• Kritikus életesemény4
• Intercurrens (pl. lázas) betegségek
1Geriatriai populáció: a nemzetközi irodalomban korábban >60, jelenleg >65, illetve >70 éves korú népesség. 2AAMI (age acquired mental impairment): ennek gyógyszeres kezelésével (cholinerg szerek) is próbálkoznak. 3Túlzott óvatosság, az új iránti feltétlen bizalmatlanság miatt. 4Lehet pozitív is!
GERONTOPSYCHIATRIA
109 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Chronicus belszervi betegségek sub/decompensatiója
• Chronicus psychiatriai betegségek sub/decompensatiója
• Endocrin zavarok
• Egyéb okú biológiai krízisállapotok (metabolikus vagy oxygenisatiós zavarral)
• Gyógyszermellékhatások
• Gyógyszerinterakciók
1.7. Az idős kor leggyakoribb biológiai krízisállapotai
• Exsiccosis
• Electrolyt-háztartási zavar
• Infectio (lázas állapot)
• Hypoxaemia (általános, cerebralis)
• Cardialis insufficientia
• Hyper-, hypotonia
• Cukorháztartás zavara
• Hepaticus-renalis insufficientia
• Malabsorptio (vitaminhiány)
• Endocrin dysfunctio
• Intoxicatio
• Abstinentialis állapot
2. A legfontosabb speciális időskori psychiatriai kórképek5
2.1. Dementiával
• Alzheimer típusú senilis dementia
• Pick-betegség
• Multiinfarctus dementia
• Parkinson-kórhoz társuló dementiák
• Jakob–Creutzfeldt-kór
2.2. Psychosissal
• Senilis paranoid psychosis
• Időskori paraphreniák
53. szakasz - A schizophrenia differenciáldiagnózisa [0]
GERONTOPSYCHIATRIA
110 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Ekbom-syndroma
2.3. Affectiv zavarral
• Organicus affectiv zavar („involutiós depressio”)
• Oligosymptomás depressio
2.4. Szorongásos zavarral
• Organicus generalizált szorongás és somatisatiós zavar
2.5. Személyiségzavarral
• Organicus paranoia („involutiós paranoia”)
• Senilis hypochondria
3. A fiatalabb korban kialakult elmebetegségek időskori sajátosságai
3.1. Schizophrenia
• A schubok nem olyan látványosak
• A productiv (téboly)tünetek halványabbak
• A negatív tünetek gyakoribbak
• Az emotionalis defectus kifejezettebb
• Az izoláció miatt a suicidium veszélye fokozott
• Az ösztöncselekvések hangsúlyozottabbak
3.2. Affectiv kórképek
• A fázisok reversibilitása csökken
• Rövidebb ideig tartó euthym periódusok
• A testi panaszok gyakoribbak
• Az átmeneti syndromák gyakoriak (pl. delirium, paranoid psychosis)
• Személyiségtorzulás könnyebben kialakulhat
3.3. Az időskori alvászavar jellegzetességei
• Megnyúlt elalvási latencia
• Megrövidült alvástartam
• Gyakori éjjeli felébredések
• „Split sleep”6
• Alvást zavaró, felerősödő testi tünetek (pl. nycturia, fájdalmak)
6Az éjszakai alvást kettéhasító tartós ébrenlét.
GERONTOPSYCHIATRIA
111 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Gyötrő álomélmények
• Az alvás pihentető élményének hiánya
4. A gerontopsychiatriai diagnosztika jellegzetességei
4.1. Anamnesis
• A korábbi, orvosi ellátást nem igényelt psychiatriai előzmények (pl. cyclothymiára vagy sensitivitásra utaló
események stb.) fontossága
• A korábban elszenvedett, orvosi észlelésre nem került somaticus noxák (pl. fejtraumák, vascularis
rizikófaktorok stb.) jelentősége
• Toxicogen környezeti és egyéb noxák (pl. vegyi anyagok expositiója, kezelések toxicus szerekkel stb.)
• A somaticus, psychés és szociális szférában bekövetkezett aktuális változások jelentősége
4.2. Vizsgálatok
• Primaer metabolikus encephalopathia irányában (neurológia – idegsebészet)
• Secundaer metabolicus encephalopathia irányában (belgyógyászat – sebészet és társszakmák)
• A somaticus és psychés tartalékok felmérése (monitor vizsgálatok, illetve terheléses tesztek jelentősége)
5. A gerontopsychiatriai terápiák sajátosságai
5.1. Pharmacotherapia
• Lassult gyógyszerfelszívódás
• Megnyúlt eliminatiós idő
• Polymorbiditás következtében megváltozott gyógyszerhasznosítás
• Polymorbiditás miatti polytherapia – fokozott gyógyszerinterakciók
• Mellékhatásokkal szembeni nagyobb, illetve atípusos érzékenység
• Gyakoribb terápiarezisztencia
• Gyakoribb paradox gyógyszerhatás
• Gyakoribb gyógyszerkumuláció
• Hevesebb vegetativ, illetve cardiovascularis reakciók (pl. orthostaticus hypotensio)
• Rosszabb compliance
• A terápiás hatás (pl. vigilantia-fokozódás, sedatio stb.) is decompensatiót idézhet elő
5.2. Gondozás
• Terápiás célkitűzést kell kijelölni („terápiás kompromisszum”)
• Csak kontrollált gyógyszerelés biztonságos (lehetőleg napi egyszeri gyógyszerszedés!)
• A betegek folyamatos psychés támogatása az adaptáció elősegítésére
• A betegségbelátás megtartottsága affectiv, elvesztése deluzív zavar veszélyét erősíti
GERONTOPSYCHIATRIA
112 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• A betegek mobilizációjának fontossága
• A megtartott somaticus és psychés képességekre kell alapozni
• Folyamatos aktivitás az izoláció ellen (suicidium praeventio)
5.3. Gerontopsychiatriai páciensek életminősége fenntartásának szocioterápiás lehetőségei
• Megszokott környezetben tartás
• Saját korosztályból is személyes kapcsolatok megőrzése (napközi, klub stb.)
• Óvatos (asszisztált) nemzedékváltás a családi hierarchiában
• A hasznosságtudat megőrzése
5.4. A hasznosságtudat megtartásának lehetőségei a mindennapi életvitel során
• Mesemondó „nagymama” (bölcsődében – óvodában)
• Barkácsoló „nagypapa”
• „Bébiszitter” szolgálat
• Személyes történetek, múltbeli események, ismert, már nem élő személyekkel történt találkozások, élmények
rögzítése, lejegyzése
• Zenei, nyelvi, történelmi, néprajzi szájhagyomány megőrzése
• Kézműves gyakorlatok átadása
• Családfa készítés
• Kutyasétáltatás
• Főzőtanfolyam stb.
113 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
26. fejezet - ??? [Hiba! A könyvjelző nem
létezik.]PSYCHIATRIAI SÜRGőSSÉGI ÁLLAPOTOK
1. Psychiatriai sürgősségi állapotok
1.1. Definíció
Minden olyan – beavatkozást igénylő – állapot, amelyben a beteg viselkedése vagy tevékenysége közvetlen
vagy közvetett fizikai veszélyt jelent a páciens vagy környezete számára.
1.2. Sürgős beavatkozás történhet
• A beteg kérésére
• A környezet kérésére
• Más orvos kérésére
2. A sürgősségi beavatkozás általános lépései
2.1. Biztonságos körülmények megteremtése a beteg, a hozzátartozók és az egészségügyi személyzet számára.
Az agresszív magatartás legfőbb ellenszere a határozott fellépés és a kétségtelen fizikai fölény érzékeltetése – ez
a tényleges fizikai beavatkozást legtöbbször elkerülhetővé teszi.
2.2. A helyzet feszültségének csökkentése
Nyugodt magatartás, egyszerű magyarázatok, illetve instrukciók, korlátozott mértékben megtartott rugalmasság
a beteg álláspontjának elfogadásában az intézkedések során, kellő mértékű és segítő szándékú odafordulás.1
2.3. Rövid tájékozódó vizsgálat (⟨ 5 min), mely az alábbiakra irányul
Fő tünet, anamnesisben szereplő releváns adatok, tájékozódó fizikális status:
• Oki kezelést igénylő, pl. traumás, neuroinfectiv stb.
• Az esetleg elkerülhetetlen somaticus, a psychiatriai ellátást akadályozó eltérés jelenléte.
• Pulsusszám, RR, sz.e. testhőmérséklet2.
2.4. Előzetes diagnózis
• A kórállapot nem tisztázható
• Toxicus állapot, vagy megvonásos crisis
• Delirium
1Empathiás magatartás. 2Ezek az egyszerű mérések az általános orvosi attitűd erősítésére is szolgálnak, találkoznak a páciensek elvárásaival, ezért elősegítik a kommunikációt.
???PSYCHIATRIAI SÜRGőSSÉGI
ÁLLAPOTOK
114 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Mania
• Schizophreniform psychosis
• Major depressio
• Psychogen psychosis
• Személyiségzavar (borderline, paranoid)
2.5. Ellátás
• P.os gyógyszer megajánlása, elutasítás esetén:
• „Hypovigil neurolepsis” = parenteralis benzodiazepin3 (pl. 1-3 mg clonazepam) + antipsychoticum4 (pl. 5-10
mg haloperidol) iv., szükség esetén infusióban, a későbbiekben (még az iv. adag kiürülése előtt) im.
ismételve.
Fentiek kontraindikációja esetén adható
• Narcoticum (pl. morphinszármazékok – csak átmeneti nyugtató hatás)
• Neuroleptanalgesia („lyticus koktél”)
• Trazodon5
• Beta-blockolók, buspiron
2.6. Acut parenteralis antipsychoticum, illetve benzodiazepin kezelés ellenjavallatai
• Malignus neurolepticus-syndroma (MNS) gyanúja
• Acut dystonia
• Progressiv intracranialis betegség, vérzés, stb. gyanúja
• CO2 retentio
• Benzodiazepin függőség
• Ha a tudat éberségi szint követése klinikailag fontos
3. A suicid beteg (öngyilkos magatartás)
3.1. Rizikótényezők
• Idült betegségek6
• Korábban elkövetett suicid kísérlet (30-40%)
• Az eseményt közvetlenül megelőző időszakban suicid fantáziák jelenléte ( 60%)
• Pánik rosszullétek
• Alvászavar
3Mellékhatások: légzésdepressio, a sedatio elmaradása (ún. invers agonizmus), confusio. 4Mellékhatások: extrapyramidalis (acathisia, acut dystonia, oculogyriás roham) és vagy cholinerg tünetek. 5Mellékhatás: orthostasis. 6Pl. carcinoma, Parkinson-kór, dialysis kezelés, fájdalommal, légzészavarral, deliriummal járó kórképek, AIDS stb.
???PSYCHIATRIAI SÜRGőSSÉGI
ÁLLAPOTOK
115 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Izoláció
• Munkanélküliség
• Egy hónapon belüli orvosi kontroll (!)
3.2. A beteginterjú szempontjai (heteroanamnesis mindig szükséges)7
• Suicid fantáziák
• Suicid tervek
• Szociális hatások, élethelyzet
• Cognitiv zavar
• Psychosis
• Depressiós prodroma
• Betegségtudat, jövőkép
4. A chronicus suicid beteg (pl. borderline személyiségzavar esetén)
4.1. Ellátásuk nagyon nehéz, mert:
• Manipulativ magatartásúak, a hospitalisatio regressiv viselkedést erősít
• A gyógyszerek bizonytalan hatásúak
• Komorbid állapotok (major depressio vagy psychosis) is előfordulhatnak
4.2. Lehetőségek suicid veszély fennállása esetén:
• Kényszerkezelés.8
• Önként vállalt hospitalisatio a beteg által elfogadott (aláírt) terápiás tervvel.
• A hospitalisatio elhárítása esetén:
• Ambulans kezelés
• Terápiás szerződés
• Egyszerű, pontos instrukciók
5. A homicid, illetve agresszív beteg
5.1. Rizikótényezők
• Korábban előfordult agresszív vagy homicid magatartás
• Antiszociális személyiségvonások
7Major depressio 50%, alkohol 20%, schizophrenia 10%. 8A beteggel közölni kell.
???PSYCHIATRIAI SÜRGőSSÉGI
ÁLLAPOTOK
116 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Drog- alkoholfüggőség
• Szociális fékek lazulásával járó (pl. frontalis) agyi károsodás, impulsuskontroll zavar
• Extrém mértékű indulatosság (düh)
5.2. Agresszivitással társuló legfontosabb psychiatriai kórképek
• Impulsiv schizophrenia
• Paranoid zavarok
• Psychoticus mania
• Személyiségzavarok9 szociális ütközés esetén
• Dementia (zavartsággal)
• Delirium tremens
5.3. Egyéb kórképek, melyekhez agresszív magatartás társulhat
• Drogfüggőség (PCP, stimulánsok, sedativumok megvonása)
• Epilepsia (prodroma, aura, ictalis agresszió vagy automatizmusok, post-ictalis tenebrositas)
5.4. Az ellátáshoz szükséges adatok (a betegvizsgálat szempontjai)
• Anamnesis:
Előző hasonló epizódok, büntetőeljárások, agresszivitást megelőző állapot jellemzői, kiváltó tényezők,
kimenetel.
• Mentalis status:
Különös tekintettel a cselekedet határozott/tervezett vagy határozatlan/ nem célzott irányára.
Parancs-hallucinatiók, delirium, sensitiv/paranoid állapot, irritabilitas jelenléte.
• Fizikális status:Elsősorban droghatás vagy -megvonás, epilepsiás jelenség tisztázására.
• Az agresszivitás mértékének/veszélyességének meghatározása:
• Verbalis agresszivitás (pl. dühös vitától a személyes halálos fenyegetésig)
• Tárgyi fizikai agresszió (pl. ajtócsapkodástól a gyújtogatásig)
• Személyi fizikai önagresszió (pl. fájdalomingertől a véres sebzésig)
• Személyi fizikai agresszió más személyen (pl. fenyegető gesztusok tól, ruházat rongálástól véres sérülés
okozásáig)
5.5. Azonnali teendők agresszív magatartás esetén
• A beteg kóros magatartásának megakadályozása
• Indokolt esetben a kiszemelt áldozat értesítése, illetve védelme
• Psychiatriai kezelés (hospitalisatio) szervezése
9Elsősorban antiszociális, borderline, narcisticus.
???PSYCHIATRIAI SÜRGőSSÉGI
ÁLLAPOTOK
117 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
5.6. A beteg aktivitásának fizikai korlátozása1
• Ha a beteg és a környezet biztonsága egyéb módon nem biztosítható
• Ha a beteg erősen agitált magatartása közvetlen veszélyt jelenthet
5.7. Leggyakoribb kórképek, melyekben fizikai korlátozás (a beteg rögzítése) válhat szükségessé
• Delirium (agitált szaka)
• Schizophrenia
• Mania
• Suicid vagy homicid magatartás
• Drog intoxicatio vagy – megvonásos állapot
5.8. A beteg fizikai korlátozása hibás, ha:
• Alkalmazható egyéb, kevésbé restrictiv (pl. gyógyszeres) kezelési forma
• Ha a korlátozás a beteg számára büntetésként hat
5.9. A fizikai korlátozás szabályai
• Legalább 5 személy jelenléte szükséges (lehetőleg a biztonsági szolgálat tagjainak jelenlétével, illetve
segítségével)
• A kényszerintézkedést pontosan dokumentálni kell, orvosi aláírással
• A rögzítés várható időtartamát meg kell jelölni
• Szakszerű rögzítés szükséges, a beteg folyamatos megfigyelésével
• Lehetőleg képzett személyek végezzék a korlátozást
• Nyugodt, határozott hangon kell tájékoztatni a beteget, hogy mi történik és miért10
• Folyamatosan ápolási dokumentációt kell vezetni, időszakosan újra értékelve a további korlátozás
szükségességét
10Figyelembe véve a beteg esetleges zavartságát, tájékozatlanságát, tudati állapotát.
118 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
27. fejezet - BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
1. Antipsychoticumok
1.1. Az antipsychoticumok főbb javallatai
• A schizophreniák és egyéb psychoticus állapotok valamennyi formája.
• Psychoticus depressio.
• Psychoticus mania; súlyos, nem psychoticus maniában is indikált lehet.
• Személyiségzavarok (például schizotyp vagy borderline személyiségzavar) psychoticus decompensatióiban.
• Somaticus betegség, illetve psychoactiv szerek által indukált psychoticus zavarok.
• Általánosságban heveny izgalmi állapotok, agitatio, agressivitas vagy egyéb sürgős psychiatriai beavatkozást
igénylő állapotok.
1.2. Az antipsychoticumok felosztása
1.2.1. Az antipsychoticumok felosztása
• Kis potenciálú szerek, pl. chlorpromazin, chlorprotixen, thioridazin.
• Közepes potenciálú szerek, pl. flupenthixol.
• Nagy potenciálú szerek, pl. haloperidol, fluphenazin, trifluoperazin.
1.2.2. Atípusos antipsychoticumok:
• Amisulprid
• Clozapin
• Olanzapin
• Quetiapin
• Risperidon
• Sertindol
• Ziprasidon
1.2.3. Depó készítmények (jelenleg csak a típusos szereknek vannak - 2-4 hetes hatástartammal - ilyen kiszerelései):
• Haloperidol decanoat
• Fluphenazin decanoat
• Flupenthixol decanoat
• Pipotiazin palmitat
• Zuclopenthixol decanoat
1.2.4. Rövid hatástartamú (1-3 nap) depó készítmény:
BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
119 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Zuclopenthixol acetat.
1.3. Az antipsychoticumok mellékhatásai
A típusos szerek mellékhatásai sokkal súlyosabbak, mint az atípusos szerekéi, és az életminőséget károsan
befolyásolják. Ezért - ha adagolásuk során mellékhatást észlelünk, atípusos szerre történő átváltás indokolt. A
mellékhatások miatti gyógyszer-intolerantia schizophrenia esetében a therapiaresistentia kategóriájába tartozik.
1.3.1. Extrapyramidalis tünetek:
típusos szerek jellegzetes mellékhatásai; egyes atípusos szereknél is felléphetnek, nagyobb adagok esetén.
• Parkinson-syndroma
• Acathisia
• Acut dystonia
• Tardiv dyskinesia
• Neurolepticus malignus syndroma
1.3.2. Neurolepticus deficit syndroma:
típusos antipsychoticumok által okozott motoros Parkinson-syndroma és mentalis gátoltság gyakran tartós
sedálás, mely hasonlít a negatív syndroma, illetve a depressio tüneteire.
1.3.3. Hyperprolactinaemia:
a típusos antipsychoticumok jellegzetes mellékhatása, egyes atípusos szerek is okoznak hyperprolactinaemiát.
• Mellfeszülés
• Tejcsorgás
• Amenorrhoea
• ? Csontritkulás
• ? Sexualis és fertilitasi zavarok
1.3.4. Egyéb endocrin mellékhatások:
• Glucose-intolerantia (diabetes mellitus gyakoribb antipsychoticus kezelés mellett)
• Hízás
1.3.5. Vegetativ mellékhatások:
• Anticholinerg hatások (homályos látás, obstipatio, szájszárazság, vizeletretentio stb.)
• Adrenerg mellékhatások: orthostaticus vérnyomáscsökkenés
EKG-eltérések pl: QTc megnyúlás
Vérképzőszervi eltérések
Májkárosodás
1.4. Az antipsychoticumok adagolása
BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
120 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Monoterápia az ideális. Két készítmény együttes adása kivételes esetekben elfogadható, három antipsychoticum
együttes adása nem indokolható.
1.4.1. Az adagolás módja:
• Leggyakrabban per os
• Parenteralis adagolás:
• Heveny fázisban, pl. agitáció kezelésére.
• Fenntartó kezelésre depó készítmény adható.
1.4.2. Az adagolás ideje:
• Schizophrenia acut fázisában: az antipsychoticus hatás 2-4 hét alatt ítélhető meg.
• Fenntartó kezelés schizophreniában: első megbetegedésben a pozitív tünetek megszűnése után 12 hónapig,
relapsus esetén minimálisan két évig, ismételt relapsusok esetén folyamatos antipsychoticus
pharmacotherapia javasolt.
1.4.3. Áttérés típusos szerről atípusos szerre:
• Elhagyjuk a típusos szert, és utána kezdjük el az atípusos szer adását.
Előny:kisebb a gyógyszeres interakciók fellépésének valószínűsége.
Hátrány:nagyobb az elvonási syndromák és a relapsus kockázata.
• A típusos szer adagját lassan csökkentjük, ezzel egyidőben fokozatosan emeljük az atípusos szer adagját.
Előny:kisebb az elvonási syndromák és a relapsus kockázata.
Hátrány:nagyobb a gyógyszeres interakciók fellépésének valószínűsége.
2. Anxiolyticumok
2.1. Az anxiolyticumok főbb javallatai
• Szorongásos zavarok közé sorolt kórképek.
• Egyéb psychiatriai betegségeket kísérő szorongásos állapotok.
• Somaticus betegségekhez társuló szorongásos állapotok.
• Alkohol- és gyógyszerelvonási syndromák acut fázisa.
• Insomniák.
2.2. Az anxiolyticumok felosztása
• Benzodiazepin-származékok.
• 5-HT1A receptor partialis agonistái.
• Antidepressiv szerek.
• Beta-receptor blockolók.
2.2.1. Benzodiazepin-származékok
BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
121 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Kis potenciálú szerek (pl. chlordiazepoxid, diazepam) fő indikációja: enyhébb szorongás átmeneti, rövid ideig
tartó kezelése.
• Nagy potenciálú szerek (alprazolam, clonazepam, lorazepam) fő indikációja: súlyos szorongás
(pánikrohamok is), és tartós kezelések.
2.2.2. 5-HT1A receptor partialis agonistái
• Jelenleg csak buspiron van forgalomban.
• Indikáció: generalizált szorongás (pánikrohamokban nem hatékony) hosszú távú kezelése.
2.2.3. Antidepressiv szerek
2.2.3.1. A gyógyszerválasztás szempontjai:
• Az alkalmazási előiratok nagyon különbözőek; az egyes antidepressiv szerek különböző szorongásos
kórképekben (pl. kényszerbetegség, pánikzavar, szociális phobia) indikáltak.
• Mellékhatásprofil: tri- és tetracyclikus szerrel nem indítunk terápiát, a többi szer főbb mellékhatásait ld. e
fejezetben.
2.2.4. Beta-receptor blockolók
• Indikáció: egyszerű (körülírt) szociális phobia. Egyéb szorongásos kórképben hatástalan.
2.3. Az anxiolyticumok főbb mellékhatásai
2.3.1. Benzodiazepinek:
• Álmosság, bágyadtság (pár hét alatt tolerantia fejlődik ki).
• Figyelem- és emlékezészavarok.
• Coordinatiós zavarok.
• Rebound (az alapbetegség tünetei “visszacsapnak” a szer elhagyásakor).
• Dependentia (terápiás alkalmazás esetén ritka).
2.3.2. Buspiron:
• Gastrointestinalis tünetek (nausea, dyspepsia).
2.3.3. Antidepressiv szerek:
(Lásd e fejezetben később)
2.3.4. Beta-blockolók:
• Orthostaticus hypotonia.
• Bradycardia.
• Depressio (kivétel propranolol: 5-HT1A hatás is).
2.4. Az anxiolyticumok adagolása
2.4.1. Benzodiazepinek:
• Hatásuk gyorsan jelentkezik (20-40 perc a legtöbb szernél).
BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
122 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Alkalmazkodási zavarok, átmeneti szorongásos állapotok: rövid ideig (kb. 1 hónap).
• Súlyos szorongásos kórképek (pánikbetegség, posttraumás stress syndroma): tartós kezelés is indokolt lehet
(több hónap).
• A terápiás adagot a dózis lassú emelésével állapítjuk meg egyedileg.
• A benzodiazepineket az adag lassú csökkentésével hagyjuk el.
2.4.2. Buspiron:
• A hatás csak 2-4 hét után jelentkezik.
• A terápia időtartama: generalizált szorongásban gyakran több év.
2.4.3. Beta-blockolók:
Csak alkalmilag rendeljük, az indikációnak megfelelően körülírt szorongásban (pl. lámpaláz, vizsgadrukk).
2.4.4. Antidepressiv szerek:
• A depressióban és a szorongásos kórképekben hatékony dózis eltérő lehet.
• Hatásuk csak 4-6 (néha több!) hét után jelentkezik.
• A terápia kezdetekor
• Átmenetileg ronthatják a beteg állapotát (előfordul a szorongás fokozódása, nyugtalanság, és a terápia
elején kifejezettebbek a gastrointestinalis mellékhatások).
• Mérlegelendő a kombináció nagy potenciálú benzodiazepin-származékkal.
3. Altatók
3.1. Az altatók főbb javallatai
• Insomniák
3.2. Az altatószerek felosztása
• Benzodiazepin-származékok
• Rövid felezési idejű szerek: midazolam
• Közepes felezési idejű szerek: brotizolam, cinolazepam, temazepam
• Hosszú felezési idejű szerek: flunitrazepam, nitrazepam
• Benzodiazepin (vagy omega-) receptorra ható szerek:
• Zolpidem, zopiclon, zaleplon
3.3. Az altatószerek mellékhatásai
• Benzodiazepinek: lásd fent.
• Zolpidem: klinikailag jelentéktelen mellékhatások.
• Zaleplon: gastrointestinalis mellékhatások, fémes íz.
3.4. Az altatók adagolása
BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
123 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Csak átmenetileg alkalmazzuk.
• A benzodiazepinek anxiolyticus hatásával szemben nem fejlődik ki tolerantia, a sedatohypnoticus hatással
szemben azonban pár hét alatt tolerantia alakul ki, ezért időben limitáltan alkalmazandók.
4. Antidepressiv szerek
4.1. Az antidepressiv szerek javallatai
• Depressiós epizód
• Dysthymia
• Somaticus betegségekhez társuló depressio
• Postpsychoticus depressio
• Pánikbetegség
• Phobiák
• Kényszerbetegség
• Étkezési zavarok
4.2. Az antidepressiv szerek felosztása:
• Tricyclikus (TCA: pl. amitriptylin, clomipramin, imipramin) és tetracyclikus (pl. maprotilin) szerek.
• Selectiv serotonin reuptake gátlók (SSRI: pl. citalopram, fluoxetin, fluvoxamin, paroxetin, sertralin).
• Reversibilis MAO-A gátló (RIMA: moclobemid).
• Selectiv serotonin noradrenalin reuptake gátlók (SSNRI) vagy “kettős hatású” antidepressivumok (pl.
mirtazapin, nefazodon, venlafaxin).
• Selectiv noradrenalin reuptake gátlók (SNRI: pl. reboxetin).
• Egyéb szerek (pl. mianserin, tianeptin).
4.3. A (hazai forgalomban lévő) antidepressiv szerek főbb mellékhatásai:
• TCA és tetracyclikus szerek: anticholinerg (homályos látás, vizeletretenció stb.); adrenerg (hypotonia);
antihistamin hatások (álmosság, hízás); cardiotoxicitas, májkárosodás.
• SSRI: serotonerg (gastrointestinalis, sexualis), esetleg dopaminerg (feszültség fokozódása).
• RIMA: adrenerg (hypertonia).
• Osztályozástól függetlenül: máj különböző cytochrom P-450 isoenzymeinek gátlása.
4.4. Az antidepressiv szerek adagolása
• A mellékhatásoktól függő titrálás szükséges lehet.
• Nem sedativ szereknél az első hetekben nagy potenciálú benzodiazepin készítmény adása mérlegelendő.
• Kerüljük a subtherapiás adagolást – ha a beteg nem tolerálja a terápiás adagot, váltsunk másik szerre.
• A terápia időtartama.
BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
124 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Az első depressiós fázis után min. 6 hónap.
• Ismételt fázisok után évek (!).
5. Hangulatstabilizátorok
5.1. A hangulatstabilizátorok javallatai
• Bipolaris affectiv kórképek.
• Bipolaris schizoaffectiv kórképek.
5.2. A hangulatstabilizátorok felosztása
• Lithium
• Antiepilepticumok
• Carbamazepin
• Valproinsav-származékok
5.3. A hangulatstabilizátorok főbb mellékhatásai
• Lithium
• Korai: közérzet zavarai, szédülés, émelygés, hányinger.
• Késői: hypothyreosis, súlygyarapodás.
• Intoxikáció: tremor, hasmenés, hányinger, ataxia, dysarthria, súlyos esetekben tudatzavar, coma, halál.
• Carbamazepin
• Gastrointestinalis tünetek, leukopenia.
• Valproinsav-származékok
• Gastrointestinalis mellékhatások.
6. Electroconvulsiv terápia (ECT)
6.1. Az ECT javallatai
• Gyógyszeres kezelésre nem reagáló depressiós epizód.
• Súlyos katatón syndromák.
• Maniás és kevert syndromák egyes esetei.
6.2. Az ECT mellékhatásai
• Amnesia
• Anaesthesia mellékhatásai
7. Alvásmegvonás
7.1. Az alvásmegvonás javallata
BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
125 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Enyhe vagy közepes (primaer) depressiós epizód.
7.2. Az alvásmegvonás formái
• Teljes vagy részleges.
8. Fényterápia
8.1. A fényterápia javallata:
• Szezonális (téli) depressio.
126 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
28. fejezet - SZOCIOTERÁPIÁK
Szocioterápiaaz egyén társas kapcsolatainak, társadalmi környezetének pozitív hatásaira épülő terápiás
beavatkozás, mely a szociális tanulást és a kreatív önmegvalósulást segíti. A rehabilitáció legfőbb eszköze,mivel
célja a beteg tevékenységének helyreállítása, és elveszett képességeinek visszaadása, a társadalomba való
visszahelyezése.
1. Szocioterápia
28.1. táblázat -
Kórházi (intramuralis) szocioterápia függvénye A psychiátriai osztály struktúrájának, vezetési
stílusának. A személyzet és a betegek kapcsolatrendszerének. Az osztály nyitott vagy zárt jellegének. Autokratikus vagy demokratikus szervezésének.
A nyitott rendszerként működő osztály jellemzői Demokratikus a vezetési stílusa. Jól működő a kapcsolat a külvilág és az osztály között. A személyzet beállítódása partneri, betegcentrikus,
empathiás. Sokrétűek és jól kimunkáltak a formák a betegek és a
személyzet, illetve a betegek egymás közötti
érintkezésében. A betegek megőrzik emberi kapcsolataikat, eredeti
szokásaikat, sőt az egyes terápia formák erre épülnek,
rehabilitációs esélyeik jelentősen javulnak.
A zárt rendszerként működő osztály Előbbi ellentéte, a következményei sokrétűek,
negatívak A betegtől kapott információk a szituációra, és nem a
betegsége problémáira vonatkoznak. Az osztály totális jellege a beteget infantilizálja,
regressiv állapotban tartja, elveszti a felelősséget saját
sorsáért. Megszakadnak korábbi emberi kapcsolatai. Minimálisra csökkenti a rehabilitáció esélyeit.
Kórházon kívüli (extramuralis) szocioterápiák Kezdetben a harmadlagos praeventio módszereként
alakultak ki.
Később a másodlagos praeventióhoz is kapcsolódtak
(psychoticus betegek otthoni kezelése a család
bevonásával, crisisterápiák stb.).
Jelenleg a közösségi ellátások mindinkább előtérbe
kerülnek.
Fő összetevői: A folyamatos és mindig elérhető, követéssel végzett
psychiatriai gondozás. A korai betegség-felismerés és terápiás beavatkozások Házi ápolás a hozzátartozók bevonásával. Mobilis crisis-szolgáltatás és rehabilitáció.
SZOCIOTERÁPIÁK
127 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A szocioterápiák céljainak és formáinak
részletezését 29. fejezet - PSYCHIATRIAI
REHABILITÁCIÓ
128 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
29. fejezet - PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
A psychiatriai rehabilitációaz a tevékenység, melynek segítségével a psychés ártalmat szenvedett egyént
különböző utakon és módokon olyan állapotba és helyzetbe igyekszünk hozni, hogy az adott társadalmi
környezetbe megfelelően tudjon beilleszkedni (a rehabilitáció az ellátó rendszerből nem hagyható ki).
1. Alapfogalmak
29.1. táblázat -
Károsodás A megbetegedés következményeként fennmaradó
tünetek.
Fogyatékosság A károsodás következtében kialakuló életvitelbeli
nehézség (enyhe tünet is vezethet súlyos
fogyatékossághoz).
Rokkantság A betegséggel kapcsolatos hátrány, melyet szociális
tényezők is ronthatnak (munkanélküliség, barátok
hiánya stb. Kedvező tényezők viszont jelentősen
javíthatják.
2. A psychiatriai rehabilitáció alapelvei
29.2. táblázat -
Folyamatos és komplex Tevékenység legyen (gyógykezelés, gondozás,
készségek fejlesztése stb.).
Célirányos Tevékenység legyen, a rehabilitációs diagnózisra
épülő, egyénre szabott program alapján történjék.
Lépcsőzetesség Legyen az adott időpontban a beteg állapotának
megfelelő (optimális stimuláció) – az alulstimuláltság
inaktivitáshoz, a túlstimuláltság szorongáshoz vezet.
Optimális körülmények Kialakítására törekedjék (figyelembe vegye a
fejleszthetőség határait, de ezen belül a legmagasabb
szintet érje el).
Az elért szint fenntartása – az optimális feltételek
biztosítása A visszaesések elkerülése, az élet újabb és újabb
problémáival való megküzdés segítése.
A reintegráció, a szociális adaptáció kialakítása Az egészségkárosodás teljes vagy részleges
korrekciója nem azonos a teljesítőképesség
helyreállásával.
A beteg bevonása a rehabilitációs tevékenységbe Nemcsak beleegyezését kell adnia, hanem a folyamat
aktív, kreatív és kezdeményező résztvevője is kell
legyen.
A környezet Elfogadó, toleráns viszonyulásának kialakítása.
3. Szemléleti kérdések
29.3. táblázat -
Praeventiv szemlélet A betegség chronicussá válásának, a károsodás
kialakulásának megelőzésére a betegség mielőbbi
PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
129 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
felismerése, a gyógykezelés azonnali biztosítása.
Rehabilitációs szemlélet Az adott környezethez való harmonikus illeszkedés
elősegítése (és nem a tünetmentesség).
Közösségi betegellátás elve A beteg gyógykezelése lehetőség szerint természetes
életterében történjen.
• A szolgáltatások könnyen elérhető környezetben
szerveződjenek (crisiselhárítás, védett munkahely
lehetőségek, klubok, jogsegélyszolgálat stb.).
• A segítő team olyanokkal egészüljön ki, akik a beteg
környezetéhez tartoznak (hozzátartozók, barátok
stb.).
• Szoros kapcsolat kiépítése a háziorvosi és egyéb
egészségügyi szolgáltatásokkal, a nem psychiatriai
betegek számára rendelkezésre álló közösségi
szerveződésekkel, illetve a civil szervezetekkel stb.
Orvos-beteg partneri kapcsolat kialakítása A beteg ismerje a betegségét és aktívan vegyen részt a
gyógykezelésben.
Családtagok segítése A sérülékeny hozzátartozók orvosi-psychologiai
támogatása, ezáltal a beteg számára a kedvezőbb
környezeti feltételek biztosítása.
4. A rehabilitáció célja
29.4. táblázat -
Munkaképesség helyreállítása A tünetmentesség nem azonos vele.
A psychés egyensúly és stabilitásának megerősítése Psychopathologiai tünetek ellenére a munkaképesség
helyreállhat.
Személyiség korrekciója, viselkedés formálása Élettörténet ismeretében – ép személyiségi összetevők
erősítése, ki nem alakult funkciók fejlesztése stb.
Megszüntetni a maradandó károsodás negatív
hatásait A deprimáló és izoláló hatást, megszüntetése
helyreállítani az önállóságot, kialakítani a
felelősségvállalás. csökkenteni a függőséget,
Előkészítése a családba, munkahelyre való
visszatérésnek Sz. e. munkahely változtatásra való felkészítés
Kialakítani a szabadidő megszervezésének Igények és formáit (a szabad idő struktúrálása)
5. A rehabilitációt befolyásoló tényezők
29.5. táblázat -
Praemorbid összetevők • Alacsony intellektuális szint, iskolázottság hiánya.
• Megelőző munkahelyi karrier hiánya.
• Meglévő izoláció.
Nehezen leküzdhetők
Primaer összetevők • Psychopathologiai tünetek.
PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
130 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Residualis tünetegyüttesek (negatív tünetek
túlsúlya).
Optimális gyógyszer beállítással korrigálhatók
Secundaer összetevők • Psychiatriai beteggé nyilvánítás (stigmatizáció).
• Hospitalisatio következményei: önállótlanság,
függőség. döntésképtelenség stb. – elsősorban
hosszabb kórházi tartózkodást követően.
• Ügyintézési és önálló életvezetési képtelenség.
A rehabilitáció korai megkezdésével megelőzhetők
6. A rehabilitáció folyamatának összetevői
29.6. táblázat -
Rehabilitációs diagnózis Klinikai diagnózis megerősítése.
Funkciók felmérése, ezen belül a megmaradt
képességeké.
A rehabilitációs motivációs szint meghatározása.
Személyiség ismerete: intellectus, kulturális szint,
előképzettség, érdeklődési kör stb.
Az elvárt készségek számbavétele.
A rehabilitáció feltételeinek (lehetőségeinek)
körülhatárolása.
A munkaképesség szintje.
A viselkedés jellegzetességei.
Kommunikatív készség az önálló tevékenységekben.
Rehabilitációs terv Célok kitűzése: rövid és hosszú távú (elérhető) célok,
azok hierarchiája, problémák elemzése stb.
Megfelelő programok kialakítása a célok eléréséhez:
gyógyszerelés finomítása, psycho-szocioterápiás,
illetve készségfejlesztő módszerek számbavétele.
Terápiás szerződés megkötése.
A terápiás terv rendszeres értékelése, szükség szerint
módosítása – egy esetleges megrekedés elemzése és
korrekciója (a rehabilitációs team elvárásainak
megfogalmazásával, sikerélmények biztosításával stb.)
A hozzátartozók feladatainak megbeszélése (gyakran
támogatják a beteg tétlenségét, nem segítik önálló
tevékenységében stb.).
A munkahellyel való kapcsolat elősegítése: a
PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
131 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
munkahely megértő hozzáállása a beteg későbbi
visszatéréséhez („lekezelések”, indokolatlan félelmek
a beteggel szemben stb. káros hatásúak).
Személyi feltételek biztosítása: team munka az orvos
vezetésével, psychologus, szociális munkások,
szakápolók, gyógyfoglalkoztatók stb. részvételével
(psychoszociális segítségnyújtás).
Tárgyi feltételek megteremtése: a foglalkoztatást, a
munkát, a képzést, a szabadidő eltöltését stb. biztosító
eszközök.
Szociális érdekvédelem: betegsége, inaktivitása miatt
ne érje hátrány (pl. táppénzigényének,
munkaviszonyának rendezése, segítség lakásának
fenntartásában, jogi védelem biztosítása stb.
7. A rehabilitáció intézményrendszere
29.7. táblázat -
Átmeneti intézmények Az osztályos és ambulans kezelés közötti űrt betöltő
ellátási formák
Nappali kórház A beteg otthoni környezetében marad, kórházi
gyógykezelést kap ágy elfoglalása nélkül, naponta jár
be 8-12 órára, komplex gyógykezelését naponta
kontrollálják.
Éjszakai szanatórium A beteg munkahellyel rendelkezik (rehabilitált
dolgozó), de lakhatási lehetősége nincs (rendszeres
psychiatriai ellenőrzésre még szüksége van).
Gyógyító célú foglalkoztatás Célja a tétlenség elkerülése, ezért sokszínű
elfoglaltságot biztosít (munka és művészi tevékenység,
csoport-foglalkozások, szórakoztatás stb.). A beteg
teljesítőképességét, kreatív készségeit növelik, segítik
az alkalmazkodását stb.
Kiegészítő intézmények Akkor szükségesek, ha a visszatérés az átmeneti
intézményekből a régi életformába nem azonnal
sikerül. Biztosíthatják a továbbképzést, az önállóbb
életvitelt.
Védett szállás Munkásszállás jellegű közösségi elhelyezés, biztosítja
az életvitelhez szükséges feltételeket, rendszeres
psychiatriai, psychotherapiás segítséget nyújt.
Védett bérlemény A bérleti szerződést a fenntartóval kötik. Önellátást és
önálló életvitelt biztosít, szociális munkások
támogatják, psychiatriai kontrollja ambulansan
történik.
Védett lakás A beteg maga bérli és alakítja ki, a támogatás formái
azonosak az előzőével.
Védő munkahely Munkabérért végzett, szerződés szerinti termelő-
tevékenység. A védettséget a munkafeltételek
biztosítják, a beteg orvosi ellenőrzése és szociális
segítése rendszeres.
Rehabilitációs célszervezet Piacorientált munka, mennyiségi és minőségi
követelményekkel. A psychiatriai ellátás alkalomszerű
és elsősorban a terhelhetőséget ellenőrzi.
PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
132 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Átképző intézmények A szakképzési programok megkezdődhetnek már a
védő munkahelyeken és a célszervezetekben, de a
befejező fázis a megfelelő szakintézetekben történik
(szakképzettség teljes elsajátítása, vizsgák stb.).
8. A rehabilitáció módszerei
8.1. Általános elvek
29.8. táblázat -
A beavatkozások integráltak A biológiai, a psycho- és szocioterápiás módszerek
egymás melletti alkalmazása.
A kiválasztás (szelekció) módja Nem a kórisme, hanem a beteg aktuális állapota
alapján történik.
Csoportos foglalkozások előtérbe helyezése Elősegítik a kommunikációt, az interakciókat, növelik
az önbizalmat, az önállóságot, az adaptációs készséget,
segítenek az egyéni problémák megértésében és
megoldásában stb.
8.2. Psychotherapiás kezelés
29.9. táblázat -
A gyógyszerek megfelelő beállítása Cél, hogy fenntartsák az egyensúlyt, megelőzzék a
visszaeséseket, de ne gátolják az aktív életmódot
(mellékhatások csökkentése).
A kellő együttműködés (compliance) elérése Segíthet ebben a mellékhatások csökkentése, illetve a
psychoeducatio.
Az önkéntes és önálló gyógyszerelés bevezetése A megfelelő compliance esetén lehetséges.
8.3. Szocioterápiás módszerek, rehabilitációs speciális terápiák
29.10. táblázat -
Egyéni psychotherapiák Különböző formái elsősorban a szorongásos,
somatoform, depressiv stb. kórképeknél, illetve a
személyiségzavarok egyes eseteiben alkalmazhatók az
egyedi motiváltságnak megfelelően – psychoticus
állapotokban mélyíthetik a regressiót
Csoport-psychotherapiák A csoporthelyzet, a csoportdinamika fokozatos
viselkedés-korrekciót tesz lehetővé (a szociális
viselkedés közvetlen megfigyelése, korrekciója, a
betegtársak interpretációja stb.).
Családterápiás beavatkozások A dysfunctionalisan működő családi rendszer
korrekcióját segíti.
Supportiv (támogató) psychotherapia Segíti a beteget a mindennapi problémák
megoldásában, a családba történő visszailleszkedésben
stb.
29.11. táblázat -
Psychoeducatio Tervezett tájékoztatás a beteg és hozzátartozói részére
a megbetegedés fontosabb kérdéseiről; az oktatás
PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
133 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
segédanyagok, kérdőívek segítségével történik, a
betegek és hozzátartozóik is beszélhetnek
tapasztalataikról.
Stress-kezelés A sérülékenység modelljén alapul. Célja nem a stress
csökkentése, hanem a stress feldolgozásának
technikája. Módszerei:
• Kommunikációs tréning: a nem kielégítő
interpersonalis kapcsolatok csökkentésére.
• Probléma-megoldó tréning: technikák megtanulása
és alkalmazása.
• Crisis kezelése és megelőzése: a visszaesés korai
figyelmeztető jeleinek felismerése és a tennivalók.
Szociális készségek tréningje Az önálló életvitelre való felkészítés nélkülözhetetlen,
mert a szociális készségek hiányában eredménytelenek
a rehabilitációs törekvések.
• Asszertív tréning: célja a hatékony önérvényesítés,
az önértékelés, kapcsolatteremtő készség
visszaállítása, érzelmek megfelelő kifejezésének
fejlesztése, képesek legyenek személyes jogaik
képviseletére (a mindennapi szociális jogvédelem
elsajátítása).
• Életviteli készségek tréningje: a mindennapi élethez
szükséges tevékenységek gyakorlása (a jól működők
kiemelése, a hiányzó vagy nem kellően hatékony
készségek fejlesztése) – helyzetgyakorlatok az
önellátásra (jövedelem beosztása, öltözködés
rendben tartása), a munkára, a kapcsolatok
kialakítására, a szabad idő tevékenységre stb.
modellnyújtás.
8.4. Rehabilitációs foglalkoztató terápiák
• Bármely humán tevékenységre építhetők.
• Akkor eredményesek, ha segítik a személyiség kibontakozását, a társas kapcsolatok kialakítását.
• A különböző módszerek egymást kiegészíthetik.
29.12. táblázat -
Munkaterápia A foglalkoztatási rehabilitáció a munkaképesség
helyreállításában és a reszocializációban a
személyiségre épít (a beteg felismeri a vele szemben
támasztott elvárásokat, kialakul a felelősségérzete
stb.), csoportban végzése az interakciók létrejöttét
segíti, terápiás jutalom jár érte (fokozza az
önértékelést).
Foglalkozás-terápiák Változatos, nem termelő tevékenységek,
élménycentrikusak, az egyéniség kibontakozását
segítik, együtt alkalmazhatók a munkaterápiával.
• Kreatív és művészeti terápiák: műalkotás
PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
134 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
létrehozása vagy élvezete során kialakuló esztétikai
élmény terápiás felhasználása. A beteg szimbolikus
szinten fejezi ki magát, oldja meg problémáit,
háttérbe szorulhatnak a regressiv-psychoticus
tünetek. Formái:
Aktív: művészi igényű alkotás létrehozása.
Passzív: az alkotás érzelmi, intellektuális
feldolgozása különböző képzőművészeti
technikákkal, szabad vagy felhívó jellegű témára.
• Zeneterápia: a zeneművek közös hallgatása, vagy
zene-, illetve kórusművek közös gyakorlása
élménnyé válik, érzelmeket mozgat meg.
• Biblioterápia: irodalmi művek egyes részeinek
felolvasása és érzelmi-indulati-intellektuális
feldolgozása a mű szereplői és a résztvevők közötti
párhuzamok kibontását teszi lehetővé. A felkészülés
a következő ülésre aktivizáló hatású.
• Színjátszás-terápia: a felkészülés a legfontosabb
eleme, mert empathiás és identifikációs
lehetőségeket jelent, mélyülnek az interperszonális
kapcsolatok, illetve kohéziós hatása van.
Mozgásterápiák A mozgás eszköz az érzelmek kifejezésére (az
érzelmeknek, viszonyulásnak nonverbalis kifejezése).
Segítségével pathologiás folyamat esetén a
kommunikatív- és kifejezőképesség javítható.
• Kommunikatív mozgásterápia: korrekciós hatása
van
• Gesztusterápia: mozdulat-egységek, kifejező
mozgások elsajátítása.
• Pantomim-terápia: élményen keresztül alakítja ki a
gesztusok összetevőit.
• Táncterápia: a tánc bármely formájával végezhető.
Játékterápiák Érzelmeket mobilizálnak, aktivizálnak, feszültséget
oldanak, kialakítják a „játszani tudást”.
Kombinált foglalkozás-terápiák A különböző formákat ötvözik, pl. zenés festés, vagy
művészeti elemek vegyítése játékterápiás elemekkel.
8.5. Közösségi terápiák
• A terápia tárgya maga a közösség, a beteg és a közösség közötti interakciók, a környezethatás módszeres
alkalmazása.
• A kezelőszemélyzet minden tagjának érintkezése a beteggel pozitív vagy negatív hatású.
• A betegek egymás közötti viszonya is terápiás vagy antiterápiás hatású.
• Olyan rendszereket jelent, melyek a terápiás hatást erősítik, a negatív hatást mérséklik vagy megszüntetik.
8.6. Terápiás közösség
PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
135 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• A betegek és a személyzet közötti interakciókat integrálja (véleménynyilvánítási és döntési jogok).
• Vezetési stílusa nondirektív.
• Toleráns közösségi szellemet hoz létre, tagjai szembesülnek a realitással.
• Fő formái: a nagycsoport és a személyzeti csoport.
• Fontos eleme a napirend kialakítása és a tevékenységek pontos körülhatárolása.
8.7. Klubterápiák
• Öntevékenyen működő csoportok, melyek a szabadidő hasznos kitöltésére szerveződnek.
• Alkalmasak a megtanult kreatív tevékenységek gyakorlására, programokat, kellemes együttlétet biztosítanak.
• A személyzet csak szaktanácsokat ad (beindítják és átsegítik a csoportot a holtpontokon, segítenek a
konfliktusok megoldásában stb.).
136 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
30. fejezet - MENTÁLHIGIÉNÉ
1. A mentálhigiéné
1.1. Meghatározások
• Az elme egészségének védelme
• Az elme zavarainak megelőzése
• A lelki egészség védelme
• A lelki egészség fejlesztése
Az elmúlt évtizedben a meghatározás pozitív aspektusa, a lelki egészség (mint általában az egészség) fejlesztése
került előtérbe (mental health promotion).
A magyar nyelvhasználatban a “mentálhigiéné” tovább él, jóllehet a nemzetközi szakirodalomban e kifejezés
ritkán fordul elő. Helyette a “mental health” fogalom használatos, amely nem csupán a megelőzést, hanem a
gyógyító és rehabilitációs tevékenységet is magában foglalja.
1.2. A mentálhigiénés mozgalom
Clifford Beers: A Mind that Found Itself (1908) című könyve.
Az amerikai Adolf Meyer a mozgalom meghatározó alakja.
National Committee of Mental Hygiene (1907-től az Egyesült Államokban) I. Nemzetközi Kongresszus 1931
(Washington)
A II. világháború után: World Federation of Mental Health
Civil szervezetek sokasága
1.3. Az elme egészségét meghatározó tényezők
• Örökletes tényezők
• Biológiai behatások
• A szocializáció
• Az aktuális társadalmi környezet
• A személy saját, felelős döntései, választásai
2. Az elsődleges megelőzés és intézményei
2.1. A finanszírozás szerint
• A legtöbb fejlett országban kormányzati programok
• Biztosítási pénztárak prevenciós “csomagjai”
• Alapítványok által finanszírozott tevékenység
• Civil szervezetek “mozgalmi” tevékenységes
MENTÁLHIGIÉNÉ
137 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2.2. A tevékenység szerint
• Megelőző programok
• Kampányok
• Oktatási programok
2.3. Célcsoportok szerint
• Iskolai programok
• Speciális célcsoportok (pl. katonaság)
• Tovaterjedő (outreach) programok
• Veszélyeztetett csoportok (pl. öngyilkossági kísérleten átesettek)
Korszerű prevenció: Csak bizonyítottan eredményes és hatékony programok (evidence-based mental health). A
projektek meglévő szükségletekre támaszkodnak, az eredmények értékelését is magukban foglalják.
3. Másodlagos megelőzés
Lényegében a korai felderítésen, epidemiológiai jellegű szűrővizsgálatokon alapuló megelőző tevékenység,
amely a korszerű egészségügy része kell, hogy legyen. A korai felismerés és kezelés a biztosítóknak anyagi
érdeke.
A korszerű, közösségi psychiatriai ellátás a korai kezelésbevétel egyik lehetséges modellje.
4. Harmadlagos megelőzés
A relapsus-prevenció a korszerű elmeegészségügy része.
4.1. Intézményi feltételei
• Átmeneti intézmények (nappali, éjjeli kórház, védett munkahely, átmeneti otthonok stb.)
• Korszerű gondozás
• Önkéntes segélyszolgálatok
• Betegek hozzátartozóinak (családjainak) civil szerveződései
138 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
31. fejezet - IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA
Az igazságügyi psychiatria a jog és a psychiatria határterülete (alkalmazott psychiatria). A psychiatriai kórképek
jogi vonatkozásaival foglalkozik, a psychiatert mint „szakértőt” vonja be az igazságszolgáltatásba.
1. A jog előírásai a szakértő igénybevételére
Büntető eljárásnál kötelező(Büntető eljárás Be. 1.2. bekezdése)
• Ha a bizonyításhoz különleges szakértelem szükséges
• Ha „kóros elmeállapotról” vagy kényszergyógykezelésről kell dönteni
Polgári peres eljárásoknál(Polgári perrendtartás 177.§) igénybe vehető
• Cselekvőképesség véleményezésekor (gondnokság alá helyezéskérdésében, jognyilatkozat megkötése előtt
vagy után, szerződéskötések vagy jognyilatkozatok [végrendelet] érvénytelenségének megállapításakor)
• Kártérítési perekben, baleset vagy foglalkozási betegségkövetkeztében létrejövő maradandó vagy átmeneti
károsodások elbírálásakor
• Munkajogi perekben a „munkaképesség”szakértői véleményezésének el nem fogadása esetén, jogorvoslás
céljából
• Családjogi perekben (házassági bontóperekegyes eseteiben, gyermekelhelyezési perekben)csak speciális
esetben, mivel ez a terület elsődlegesen az igazságügyi psychologus hatáskörébe tartozik
A szakvélemény a bizonyítási eljárás egyik fontos ügyirata:a bíró vagy elfogadja, vagy – ha aggályosnak
látja – másodszakértőt vehet igénybe, vagy felülvéleményt kérhet az Egészségügyi Minisztérium mellett
működő Igazságügyi Bizottságtól.
2. Az igazságügyi psychiatriai vizsgálat összetevői
• Szokványos psychiatriai vizsgálat
• Speciális kérdéseka véleményezendő problémának megfelelően
• Az életvezetés elemzése,a személyiségre vonatkozó adatok
• A bűncselekmény elemzése(a cselekmény körülményei, régebbi és közvetlen előzményei, a situatio, a
cselekmény lefolyása, következményei, motivatiója, subjectiv értékelése stb.)
• Neurológiai és belgyógyászativizsgálat
• Az orvosi dokumentációáttekintése
• Psychologusszakértői vizsgálat – problematikus esetekben (teljesítménytesztek és személyiségtesztek
alkalmazása). A vizsgálatban szaktanácsadóként vesz részt!
• EEG, radiológiai, különböző laboratóriumi vizsgálatok stb., ha a véleményezéshez szükségesek
• Szaktanácsadó(bármely szakterületről): vizsgálatának eredménye nevének megjelölésével a szakvélemény
része
• Gyógypedagógusszakértő: fiatal fogyatékosok képezhetőségének kérdésében
3. A psychiatriai szakértői vizsgálat helye
IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA
139 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• Ambulanterformában (idézésre)
• Kórházi osztályon:bizonyos diagnosztikai eljárások vagy célzott és tartós megfigyelésszükségessé válásakor
(súlyos bűncselekmények eseténideiglenes kényszer-gyógykezelésformájában az Országos Igazságügyi
Megfigyelő és Elmegyógyintézetben (IMEI), más esetekben polgári gyógyintézetekben)
A megfigyelés időtartama egy hónap, szükség esetén kettő
4. Psychiatriai problémák a büntető eljárásokban
4.1. Beszámíthatóság fogalmának értelmezése
Jogi fogalom – a felelősségre vonhatóság (büntethetőség)feltétele.
Meghatározása negatív úton – mi zárja ki vagy korlátozza(a kóros elmeállapoton kívül a gyermekkor, a kényszer
és fenyegetés, a jogos védelem, a végszükség stb. is)
Alapelve:beszámítási készség hiányában nincsen a cselekvésnek büntethető alanya, és ezért nincsen
bűncselekmény sem
4.2. Beszámíthatóság törvényi szabályozása
Btk. 24.§ (1):„Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen
elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi
el, mely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek
megfelelően cselekedjék.”
Btk. 24.§ (2):„A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a
cselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”
Btk. 25.§: „A 24.§ rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy
bódult állapotban követi el.”
4.3. Véleményadás a beszámíthatóság kérdésében
A törvényi szabályozás vegyes rendszerű: a biológiai és psychologiai tényezőket együtt kell értékelni
A szakvélemény synthesis: a psychiatriai, psychologiai vizsgálat, a bűncselekmény, a személyiség, és a
situatioelemzése, illetve azok összefüggéseinek eredménye
Mindig csak egy konkrét cselekményre adható
A Btk. 25.§-a csak a szokványos részegségre vonatkozik: pathologiás vagy abortív pathologiás ittasságesetén a
24.§ (1), ill. (2) kerül alkalmazásra
Kábítószerrelkapcsolatos báncselekményeknél mindig a 25.§-t kell alkalmazni („önhibából eredő bódult
állapot”), kivéve, ha:
• „Elmebetegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.”
• „Ha a hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek elérik az elmebetegség szintjét.”
• A törvény a kábítószer fogyasztással mint bűncselekménnyel foglalkozik (a kábítószer fogyasztót is bünteti)
• Büntetés helyett lehetőséget ad a kábítószer fogyasztónak a gyógykezelésre(Bírósági Határozatok 282/A §)
5. Kényszergyógykezelés
5.1. Feltételei
IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA
140 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• A beszámítási képességet kizáró megbetegedés
• Erőszakos és közveszélyt okozó cselekmény
• Büntethetőség esetén egy évnél hosszabb szabadságvesztés
• Fennáll a bűnismétlés veszélye
5.2. Elrendelésének és megszüntetésének módja
• Bírósági döntéssel kizárólag az IMEI-bekerülhet (felmenti a vád alól és elrendeli kényszergyógykezelését)
• Négy hónappal az egy év lejárta előttaz IMEI-nek összefoglaló jelentést kell küldenie a bíróságnak a beteg
állapotáról (ezt igazságügyi psychiatriai szakértői vizsgálat követi)
• A beteg hasonló ellenőrzését éventemeg kell ismételni
• A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni,ha szükségessége már nem áll fenn (bírósági eljárással történik)
• A felülvizsgálatota beteg törvényes képviselője vagy védője is kérheti
5.3. Kényszergyógyítás
Kizárólag alkoholistáknál,ha büntetésük hat hónapot meghaladó szabadságvesztés (a büntetésvégrehajtási
intézetben végzik)
6. Psychiatriai problémák a polgári peres eljárásokban
6.1. Gondnokság alá helyezés
Célja:Az egyén jogvédelme
Formái:
• Cselekvőképességet korlátozó gondnokság: „ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli
állapota, szellemi fogyatkozása, vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt – tartósan vagy időszakonként
visszatérően nagymértékben csökkent”
• Cselekvőképességet kizáró gondnokság: „ügyei viteléhez szükséges belátási képessége elmebeli állapota vagy
szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen hiányzik”– az egyén tevékenységét jelentősen beszűkíti,
ezért alkalmazása csak súlyos psychosisoknál, vagy az intellectus súlyos zavarainál
• Eseti gondnok: kijelölése átmeneti cselekvőképtelen állapotnálaktuális jogügylet miatti sürgős jogvédelem
esetén
• Ideiglenes gondnok: kijelölése cselekvőképtelenség eseténa gyámhatóság által egy év időtartamra,széles
jogkörrel
Módja:Psychiatriai szakvélemény alapján peres eljárással(elindíthatja hozzátartozó, a gyámhatóság a
kezelőorvos javaslatával)
Megszüntetése:Bármikor– az előbbiekkel azonos formában –, ha a feltételek már nem állnak fenn (betegség
gyógyulása vagy javulása)
Cselekvőképesség vizsgálata:Jogügyletek (szerződéskötések, végrendelkezések) vitatottá válása
esetén(rendelkezett-e azzal a minimális képességgel, mely az adott jogügylethez nélkülözhetetlen) – vizsgálata
főként az alábbi állapotokban: dementia, tudatzavar, psychosis, az idős kor sajátos viselkedési formái, aphasia
stb.
IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA
141 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
6.2. Kártérítési perek
Oka:Balesetnél elszenvedett, vagy foglalkozási betegség következtében létrejött tartós károsodás
Kérdésfeltevései:
• A kárt szenvedett személy munkaképesség csökkenése milyen fokú, vagy nem vált-eelőbbi következtében
munkaképtelenné
• Vannak e egyéb betegségei– ezek a munkaképesség csökkenésen belül milyen százalékos arányt jelentenek
• Nem idézte-e elő valamely meglévő megbetegedése folyamatos vagy átmeneti rosszabbodását
• A talált elváltozások valóban a baleset vagy foglalkozási ártalom következményei- e(a balesettel való
közvetlen oki összefüggés kimutatása),pl. encephalopathia posttraumatica, epilepsia posttraumatica, acut stress
reakció stb.
6.3. Munkajogi perek
Oka:A vizsgált személy nem fogadja el a rokkantságra vonatkozó véleményt,és azt az Orvosszakértői
Intézetben fellebbezései során nem orvosolták
Kérdésfeltevése:Munkaképesség csökkenése elérte-e a 67%-ot(rokkantnak nyilvánítható-e), vagy elérte-e az
50%-ot (munkajogivédelem, szociális járulék lehetősége)
6.4. Családjogi perek
Kérdésfeltevése:
• Házassági bontóperekben:hosszan tartó psychiatriai megbetegedés áll-e a hátterében
• Gyermek elhelyezési perekben:a szülőt a megbetegedése nem teszi-e alkalmatlanná a gyermek nevelésére (ha
mindkét szülő alkalmas, a kérdést complex család vizsgálattal az igazságügyi psychologus válaszolja meg)
142 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A. függelék - Rövidítések
A.1. táblázat -
BNO Betegségek nemzetközi osztályozása
DSM Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders
WHO World Health Organization (Egészségügyi
Világszervezet)
MPT Magyar psychiatriai társaság
AIDS Acquired Immune Deficiency Syndrome (szerzett
immunhiányos syndroma)
PML Progressiv multifocalis leukoencephalopathia
CT Computed tomography (számítógépes rétegvizsgálat)
MRI Magnetic resonance imaging (mágneses rezonancia
vizsgálat)
SPECT Single–photon emission computed tomography
(photonemissiós rétegvizsgálat)
NE Nemzetközi egység
REM Rapid eye movements (gyors szemmozgások)
MAO Monoamine oxidase
SSRI Selective serotonin reuptake inhibitors
CPAP Continuous positive airway pressure (folyamatos
pozitív nyomású [lélegeztetés]
DSPS Delayed sleep phase syndrome
ASPS Advanced sleep phase syndrome
HIV Human immunodeficiency virus
MMSE Mini mental state examination
AD Alzheimer típusú dementia
NSAID Non–steroid antiinflammatory drug
BZD Benzodiazepin
ECT Electroconvulsive therapy (elektrosokk terápia)
IQ Intelligence quotient (intelligencia-hányados)
PCP Primaer chronicus polyarthritis
TCA Tricyclicus antidepressansok
RIMA Reverzibilis MAO-bénító
top related