Szumir - Maqyar Eqyeztettí
szótár
Irta:
Csöke Sándor
Kiadta:
A Turáni Akadémia
Buenos Aires
KészúltL.Casa TAU ■ Córdoba 2033 - Buenos Aires
A Snm^r-fsaiT^r agyztetS arótár at^sodUc Iciadásáral össEe* ÍXIgffésbea f«lhÍTom a JTB Olvaaő figyelőiét a karetkesökra*
Minden hasonló munkának a aumér-aagyar nyelTl azonoaság* tételének blzonTÍtáa^Dál csak "beresetó* jellege tab. kz elinda- láat .lelentl. Talahol el kell kesdenl, aert nem elég a «uDér>4xa- grar nyelTl foljtonosság állandd hangoetatáaa, avt bisoBTÍtanl La kell*..A aufflér-fflagyar nyelvi azonoaaáff bizonylté tétaleihes tar^ tosnak elaŐBorbaoa a szarkesetl OsaeefQggéaek* im, ugyanilyen fon- toaaégű a asökinca egyezése la. k szőkinca egyezését elsősorbas a fonetikaip hangtSrténetl SsazefUggések bizonyítják:,, tehát ninde-* aek elfltt tiaztásni. kell éppen ezeket.a hangtörténetl öaszefügj^é— aeket. Ötezer ér nagy idő; ez id5 alatt egy nyelT hangtani álló- Bánya kttlatf és belső befoljráaok hatása alatt negráltozhat, de oeg la Táltosík*.
ka ^orastető Szótár a ralőaágbait beTezető a (rasér-tnagyar' - bangreadsMr fonetikai Osszefaggéselnek megtárgyalásába, el kell ▼ágra dOBteaUnlc^ ltogy pl* az danyelrl^siBBér 1>-haaff mindea helyxe* tébas megmaradt-« eredeti hangszereiésébem avagy származékaiban k kimtatluittf**? BaáUett-* liangváltosás az Asibb alakjátál a ao^ den alakjálgt
Amint láttsk, av 5sslbb- b-haag me^Daradt stnér tAO « magyar B2Tec
BAR nORaadBÜR BARlang. Stb»«.
RegTáltosiktsuaér BAH ■ magyar PATTart
BAB PŐRáslAl PALámtam i rÉIelesBUB F<fl* Stb. •
Tezsáazeteaen iameni kell a hangráltosáa szabályait, eaalc «gy vaktábam aeklállaal a« tSaazahasoolItáseale, nem vázat klelégí->
aradaáayrm*..Himt mimdan Insdmid munkánál, nem kertllliattf el av eaetl«g
t^refi ÖBazphnsonlítáe, merthlaí az Osazshaaonlítandi5 etymológlálc TÍnnf^tOrt^netl egyezése mellett a jelentéstani QsazefUg^éa szintén dHntd, ezért e sorok íréja ez aUcalomnal la hangsúlyozzaphogy nea tévedhetetlen..•
Az Egyezteti Szétár második kiadásáral la azt szándékos- zuk bizonyítani, hogy igenis Tan sumér-magyar hangtörténeti foly- tonoaság.Az ugyancsak a ITaránl Akadémia kiadásában megjelenti Sv.<- mér-nagyar Usszehasonlíté nyelrtan-nal egytttt most már nem csak a hangtörténeti összefüggéseket tárgyaljuk, hanem a szerkegebi e— gyezéseket 1b»
E sorole írója úgy réli, hogy a benntatoti nyelvészeti éa ngyéhb ezirán3rá dolgozatai az az alap, amelyről ellndiilTa, a en- mér-magyar nyelri azonosság bizonyítáaához juthatunk*..E sorok í- rója nem keresi a"dlosfl9éget", mórt tisztában ran azzal,hogy egymaga átUtó eredményt nem érhet el és felkéri a Jészándékúakat,&BKf közösen Induljanak el a megadott alapról...
A sumér-magyar genetikai folytonosság éa azonosság olyan hatalmas kérdéskomplemm, hogy aaakis egyeatllt erdrel tudjak megadni rá a Tálaast.*.
á Snentf.
A földrajzi Mezopotáoia területét az 6^ korban a "3zumér-,3xmer- vagy Sümer-nek nevezett aép lakta.Aglutinálő nj- elvet beszélt,így valóban neo széni ta nép volt,
P.A.Oelmel,ax ismert azuaerolőgus, SUKSR- I3CHS GRAMKATIK^címfl munkájának bevezetésében ezt mond ja:".. .gehört alsó das Suxaerische zu den chines-13 eh-japani3ch-3aiBo j edis ch-tUrki schen Sprachen " • Magyarul:a sunér nyelv,tehát a kinai-japán- szaaojéd- török nyelvcsoprtba tartozik,
A sunér nyelv,tehát élő nyelv volt, úgy beszélt,mint írott alakjában*
írásuk a rovás volt.Puha agyagtáblácskákra rótták írásjeleiket»ők találták fel és fejlesztették ki az ékírisnak nevezett jelaket.
' Hint minden éló nyelv, a szuaér is több táj9zól43ra oszlik.Az összehasonlítás folyamán ezeket a tájazólAabell kUlSnbtségeket mindenesetre figyelembe kell venni.
As ékírásos táblácskákról leolvtasott nyelv■ nngyiir nyelv legóalbb, tehát archaikus alakja.
A ■zum'tr oyolv nem halt ki, nem puaztult •1,hanem moJorn változatban tovább él a mai aiagyar nyelvben,íz(*k szerintrn magyar nyelv egyenes folytatás ■a a ssumémak.De az urálaltájinak mondott nyelvek is a azumémak ismert nyelv azánnazékai.Tehát a finn,vo- gul,t(3rök,tatár,mongol és tungúz nyelvek ósibb alakja szintén a sziunérból mutatható ki.Szókincsfik éa alaktani elemeiknek nagy része szumér analógiákkal bir,így a nzumér nyelv mellékágainak tekinthetők,, míg a magyar nyelv egyenea folytatása a azximémak.
Az összehasonlítáBnál szi,«íorúaa ügyelni kell a szumér nyelv hangtani saiátosságaira.Mint minden nyelvben,a szumérban is változnak a hangok a özó elején,belsejében és a végén*
A szuDiér nyelv mássalhangaóií l>iP»«,lc,k,d,t,t,B,8,s,8,l,m,n,r,h,-.
A követkesA mássalhangzók követik a hangváltozás szabályait:
b t p g : k : k d : t : t z I s : s : 89 : 1 : r m t b h i g : ^ b X g k/g t 8d t 8 X ( t s /(lentáliB-szlbiláns/ d t g t t s.Az összehaBonlítáanál figyelembe kellven
ni a táJazélAsbeli sa.l/ítoBsAcokat in,mint pl,a b-g-m hengok egymásközti viszonyát a bzó elej*ín, l)elaejében és a végén,mert sok olyan szumér azó került a magyarba,amelyik már b-hangszereléstf. míg a a'-umérban még g- hangot találunk.
A következőkben felállítctn a sumér-^nagyar hangváltozás táblázatát.
A mássalhangzók.A szumér b-hang.szóeleji«3zöbelae.1i és a
3zóvégi, a magyarban ezekkel a hangokkal egyeaik; b,p,f,v,m a szumér g-hang g»gy»JfnyfSfk,zs,h,b,v,m,fí a azumér d-hang‘i,t,ty, J,gy,ny,8z,s,cs,z,z8,dz,d«8,l,c a azumér z-hang z,n,nz,ZB,c8 ,c,t,h,I,3,gy
a sgum^r h-»hang
a szumér k-hang k.ha szujr r 1-hang l,r,n,3a szumér m-hat\g m,Ta Bzuaiér n-hang n,l,nya Bgumér p-hapg P.fa sgiinér r-hang r,la geiLiitií' g-hang
a BZJinér g-hang 3 ,3£,z,z8 ,e0,c,3,l,h,t^gy a szűrnér t-b^ng
A. mcgaiü;angBÖk*Scuiikéri a,e,u,.1nairyarx a,á,e ? ,o,ó,ö,6,u,á»
A magy ru/elvl hosszú m. gáiúiangidk kialakulása IsfftObb nustben fiC'-sgy szóslejl vagy saövégi g/h/-h»ng tü^gáahungMíivá /Álunra vszuthetfi vlsssa,
ri.cia - 4s>. lOmgtani gll > Is > ín7. s ősz
vügy lag - hó.dol írsngtai. I «•! > hitg hajj ~ iió.dol.Stb,*^*gJ*ffy^'ás.A hangvrfllozAs ssabályosi > következik be,
kivtflr>l< II nantek nlacsenn-ik*A homutntüft táblázat val<<Jz■' uleg nem
,1wu. lutnLAn ki';*.dot» u va(íyu *k,íg>- cok Haszefliggést líiill méír, m. í'vi/. Inl.A bemu' itott szó i^ca az eliadu- i'Wi ♦’lii/' tiinúnitrt i ..,,tnz alapszók egyezése kétségte- Imn, - n Tirn:ynr nv iv szőki-.cpű szuiaér eredetei, még az olyan nzók In,nmeAyekre a nyelvészet,a szláv, a német
vagy aa eg2,’’íbb eredetét erőszakolta.Fontos,amint már említettem,a azuinér szó-
Uncs összehasonlításánál a hangok nyelvjárásbeli aa- játoBsása; a hangcsore.ri.tudjuk,!;ogy sok esetboo. a hangot a szóelcjén S-sríl cserélik fel:
gir = Tinám : Ser = villámlik •'esztül-kacal megköt
ser = csomó,Stb,.Tehát: gir = ser.Most alkalmazzuk est a nyelvészek által
megállapított szuniérnyelvi sajátosságot rzumér-mrigyaT hangtani viszonylatban is,arai av’.t jelenti,hogy a azumér nyelv gir hangaserelébíí íizavo a magynrban n Ser hangszereléssel is található.
Pl.szumór gJ r 546,13 cün.'znóí r:cbwt in enuek tájasava: Ser
magyarban: ser.tésazi’inér gir-gal 4'''3,2 a = nichel
tájszó Sermagyarban: aar.ló.
Ifiazolhatjuk ezt a ueglátútiunkat azzal, hogy vesszUk a szumér szónak a üzeraita akk-'u? :.y(jÍvbe átment alakját; Ser.tu - Sichel
magyar sár,ló.Az egyezés tagadhatatlan!Emiitettük,hogy figyelembe kell venni a
saumémyelvi g - b hangcserét is a szumér-magyar szók összehasonlításánál,pl,szumér gig = beteg,nyavalyás^ hangcsere a saóbelsejében; ’gib-i = ua,
magyarban: gebe-dezlk.Alkalmazzuk ezt a meglátásunkat a czóele-
jéíi is:szuniérban:pl, ba = ga.TehátX szumér hangcaere:
gig rr Gchuld,Vergehen •»big
magyarban bÖ.n «=; bijj --s: bi^ <r ’oigeiigEs' k a változások szabí^lyüaak, a szumér
n«- 1\- üLíizer évna hangtani tulajdonságai tükröződnek /Innza a moc.v'iv nyelv hangtani állapotában!
A 8 2umér ayelv,tehát nem halt ki, hanem folytatódik a magyar nyelvben,Folytatódllc szókincsében és alak tanában, bensó azonosságában és kiilsó megnyilvánulásában: a magyar nyelv a szumér nyelv modem vál- uozata...Természetesen aok eset-ben figyelembe kell venni azt a hangtani jelenséget la, amelyet a hlvata** los nyelvéazét a magyar nyelv eredetének kutatásánál elhanyagolt,t«l«a hebezet lehetőségét a sző elején vagy a v-hang szerepét ugyanott,mert ez a hang Is, sok esetben,nem szerves,prlmér hang,hanem csak fonetikus toldás*
A szumérban legtöbb szó - alaktanllag - áll az abszolút tóból vagy több ilyen abszolút t(?bÓl összetett ailaptóból.Az összehasonlítás érdekében a magyar szónál el kell választani a tövet a ragoktól,képzőktől, határozóktól és egyébb összetevőktől, és az így r; .;rt alaptövet kell a azumér analógiával össsehaaon- l(tani,Az összehasnlításnál a következő módszert követen: gam 362,4 » akkád kam&su r slch bexigen;blegen
gaa«ógam.ós-bot], szóel«Jén: g k kam.póI szóelején: g hhom.líthom.lck,St'b*.Veszem a szui t r szót szót-rí • .. .. -
I . j Ti"ácMviii,hozzá az akkád jelentést,ami /’c::. » n -j '••1 fif'úutciíil összefüggéseinek aegállapitásánal, Követ-I "i- K »i nrfraet vagy egy másik nyelvből sz-ímiazó szoje- 1' a felhaszaált szótár nyelvi hovatartczandó-II <-.'4 t á l filgg.Ezek után következik a hanfctani ré^z. ab- li I' fi/. oiietbon,ha a hangtani változást be ke]3 mutat- II1.l’I.MBumér gii
szóelejént g>-m hangccere azóvégén: 8 > az
'tin«yttr méas,'f rol • < " m H g l S . S t b . .
Ebben az esetben külön ki kell hangsúlyozni a ’szumémyelvl g : m hangC3erét.
A szótári egyeztetésnél olyan azótövektít válogattam össze,amelyeknél hs^áltozás alig tajjasz- talható vagy ha bekövetkezik laikus számára is ér+het" és észszer(3L.Hétezáz szumér alapszó magyarnyelvi analógiáit mutatom be,többet,<aint amennyi a magyar n^elv o- lyan sokszor aati^oztatott finmiscroe. szókiricse.ami a magyar nyelv állítólagos éa kizárólagos finnufor eredetét támasztja alá,Világos,0|?yértelmflf egyezések - a magyar nyelv szókincsénnk kilencven százaléka archaikus, szumér szóalakokra megy vissza és a magyar nyelvből "gazdagodott" sok európai nyelv - még az egyh ifi latin ie.Én ú. y lítoia - bizonyítani 1b tudom - hogy a nemzetközi nyelvtudomány ée történelemiría s'/Ay. óvvel ezelőttíahogyan a szumér ékírásos tábl'ícskák napvilágra kerültek,szándékosan terelte a magyar nyelv származása kutatá. ánrk irányát a^ ósaaJci,finnugornak nevezett régiókba azért,raört rájött, aa iíja;iságra,t.l,arrajj hogy a magyar nyelv a szumér modern változatalKözben megfeledkezett arról,hogy a finn,/0(j:;j1 ,mongol,török, tungúz, stb,nyelveknek szintén 32um<jr,arohaikus alakja van,Pl, a vcgul nyelv,aelyet a német tudomány "méltónak"talált a taagyar nyelv leszármaztatására,szintén szumér származék. Tehát nem sikerült a világtörténelem nagy hami- sításalKég találkozunk visszautasítással,elutasítással is,dehát az igazság napról-napra mindinkább kiderUl, Szeretném ezt sgy olyan összefüggéssel bizonyítani,ami nem áll összefüggésben a magyarság eredetével,tehát o- lyan történelmi tény,ami nem érinti a magyarság származásának kérdését,így nem vádolhatnak részrchajlás- cal,Vizsgáljuk meg a volt Osztrák Császárság Tirol te- riletének történelmét,A hivatalos német ée osztrák verzió ozorint étizakról tclopedítt német nyelvff lakos- fjáca Tirol tf.rilelére,Szzol a germán elsóbbséget tá- maMztják alá.Nos, a modem onztrák éa német kutatók ttioheolófilul kutatáijük alnpján bizonyítják,hogy a be- toi«i)ftéD - riélról kövotknzett bel
Ez a megismerés zayamá a germán elsőbbségi tételt,tehát elhallgatják az Igazságot,
Melyik nép lehet az,amelyik délről vándorolt TlrolbffPOlasz semmiesetre sem,mert olyan abban az időben még nem volt.Taléssínűleg gótlA gét nem germán, tehát nem lehet német.Ezért hallgat a hivatalos tudomány,bár már kezd kiszivárogni az igazság.
Mit várhatunk egy olyan tudománytél,amely még saját tartiletén sem ragaszkodik az igazsághoz - iiagyar viszonylatban?
Szumériából elszármazott magyarság, ilyen vagy olyan név alatt,kisebb-nagyobb számban,hazát keresett,végleges telephelyet.Mi sem természetesebb,mint a Kárpát-Medence felé való igyekezés,mert ott két-há- rom ezer éves szakadatlan folyamatos tartózkodása archeológiái leletekkel bizonyítható,tehát csak a saját rsidjéreigyekezett.Magas kultúrájával és szumériai civilizációjával az európai középkorig Európa népeinek mítómestere volt.Még senki sem írta meg a magyarság
í.oí.záJárulásának történetét Európa kialakításához - e- i-.ért kellett a magj^arságot a finnugor származási elmélet lealacsonyító keretei közé szorítani - nyelvé- .'ly.oti alapon.Mert az archeológiái összefüggé-sek ta- KMdhatatlanul bizonyítani kezdik,hogy a finnugornak - itKintlnlt népek ősei is Szumériából kerültek északral...
A nyelvi összefüggés kutatása éppen finn-■ •rtyiir kíitoleaség lenne...
No3,e sorok írója,a szókincs egyezteté- , iKyokíizlk szerény dolgozatával kitölteni azt az
II rt n nyoÍvtudományban,amely részről a hivatalos tudo- M.ilii/ luilni sem akar.Az okát ismerjük.A hivatalos nyelvit nKtit rffi történetírás annyira eltelt az indogermánnak.nrtp-,nyelv- és kultúcsoport magasabbrendCfségl
,hogy nfirn tud tárgyilagos képet adni a saját, vMlniMliil u iiiftí/nevezett kultúrcsoporton kivUl álló kul- liir- Am olvllizáclÓB megnyilvánulásokról,
A iniigyornágpile az urálaltáji népek szár- M In In 1 n<loRernirtnnak mondott tudományos
területen nem a tiszta tudomány érdekében történik,hanem - politikai Bzemszögbíl,
Előszörie presztízs-kérdés: hebl?0ny030- dikjhogy az Indogennánok nem voltak kultúr-te-remtők!
Másodszor politikai kérdés; meggrítolandó a szumér-magyar/urélaltájijstb./népfík ön tudatra ébredése és ennek eredményeként a szellemi politikai egység megtc Ditéoe,aaii slz úgynevezett indogermánság Bzelleml és politikai vlssKaíizorlt*'«át jei*»ntené.
A nemzetközi tudomnnyos ée politikai körök - főleg a németek és a szlávok - naf;yon jól tud- ják^hogy szellemi téren egyedül a raf'’ orn''i:; k''pes ennek az egységnek megteremtésére,mert egyedül a magyarság tudatossá váltsa - a szuiriér örökség birtokában - adná meg a kellő szelloml éppen az elorzott szumér örökség újjáélesztés'vei az urálaltájl és a többi rokon ázsiai és air;erlkai néin^k öntuöíitra ébredéséhez.
Ezért kcíllett a magyarságot finnugorosí- tnnl,ezért kellett az állítólagos indogermán ösroVon- sággal bíró ” fi nrutiorokat” kital ilni! Ezért származtatják a magyaraágot a mongoloid ve/tuloktól, bár állandóan azt hangoztatják,hogy a magyarság nem áll összefüggésben a mongolsággal,Ezért származtatják a magyarságot a kpletbaltlnak mondott finnugoroktól,bár azok mongoloid jellege szintén cáfolja származtatásl elméletüket. Ezért finnugor eredetű a magyar nyelv,bár u- gyanazzal a nyelvészeti anyaggal pl,azt bizonyíthatja, hogy a mongol-tungÚEok szintén a finnugornak erőszakolt őshazából származnak.
Egy szóval, azért 1-ellett a magvarság valódi leszármazását megmásítani,hogy a mag* arság tudatára ne ébredjen szumér örökségének és ennek elvitathat tatlan birtokában nehogy szellemi és politikai vezetőjévé váljék,a szumér-magyar ss-lrmazású,ugyanazt azt az ősnyelvet beszélő népeknek,széles e világon!Bzt tette, ezt cselekedtetl,a háttérből irányítva,a mag^'arnak nevezett "finnucorou" nyelvé.,zettel és történetírással.
Ezért nem foglalkozott és nem foglalkozik
na magyar tudomány a azumér kérdéssel és az ebből eredő következményekkel,ezért tagad a magyar uyelvéseet 4b történetírás minden összefüggést ar, urálaltáji népekkel*
A magyarságnak nemzetközileg tilos átvenni szumér örökségét!••
Euxöpában a finnekkel nem SBámolhatunk.ökr ha tehetnék,ny«plvet cserélnének,hogy ezzel tiszteletbeli indogermánokká válhassanak*A törökök féltékenységből nem foglalkoznak kellőképpen a kérdéssel, pedig ők,földrajzilag is közel állnak a szumér örökséghez, A Japánok tnlon-túl azzal foglakoznak,hogy technikailag tillszámyalják az " indogermán " embert,pedig éppen ők tehetnék meg szellemileg,de anyagilag is,hogy a magyeur mellé álljanak a szumér örökség tudatossá tevésében*
S így,az Óriási munka egyedül ránk, magyarokra marad,••Amint említettem,szellemileg csak a magyarság képes a szumér örökség hatalmas erejének tudatosítására - még akkorié,ha az anyagi ereje szinte a nullával egyenlői
Azért a magyarság,mert a magyarság a tő,a törzs - a többi csak hajtás - az életben maradt szu- mérságlAz Irtott,pusztított,megfogyatkozott magyarsági Mr>rtho azt mondJuk,hogy magyar,az egyben szumért is lnnt,niertha magyar szót hallunk,az egyben szumér sző tutMert a szumér ^USA-ban lakot^ma SZOBÁ-nak nevezzük* Ari mondta,hogy TII,ma úgy ejti,hogy TSLepszik.Mondtai TIIHliNA,ma úgy ejti,hogy TORONY,Persze,a nyelvészet o- <liiaJándékozta ezt a szőt a németeknek,pedighát azok vuliak az átvevők,és fél Európa!AzutánrKIMARA = KAMA- nX-lmn la lakott és a magyarság adta át ezt a szót Bu- i*<1li<lnok,inerthát a magyarság már SIG « SZÉKen ült, és királyai SIC . SZÉIeltek,TIR » TBRmeik voltak.
Persze,ezeket a szókat nem a " finnugor " torlllétéről hoztuk magunkkal,hanem Szumériából*
A nyolvánzet még sem fogadja el bizonyítékul, amivel á|i|t»n Alt bizonyít Ja,hogy szándékosan és tudatosan má- ■fija nag m magyarság eredetének történetét*
Az ABBA = APA szót nm ds említOíri ,:nert r-í- fogjákfhogy véletlen,de,hp azt ncnf.lom,hof;y ALAG, akkor tudom^hogy az ALAG-út azó honnan ered,n.ert azt jel- nti ez a szó,hogy : éj,ás,váj,Azután hozz-áveszein a szusér AL-HA5-SA-t,ami "magyarul” ,,Ebten az esetben már nem lehet ráfogni,hogy véletlenjmfírt a bemutatott egyezéí> annyira jellemző,hogy csak tagadni lehet, A nyelvészet ezt lelkiismeretfurdalás nélkül meg is te s z í ,pedig csak,ha a BAD vagy BAJ hangszerelésö szót venné,látná,hogy ez a szó - hangváltozással - természetes, legalább ezerötszáz magyar szónak archaikus alakjai Tehát,BAD vagy BAT
BETeg el-FATkol
r.'lTTan BITangói BOTránkozik B( Dít BOTork»ía PCTtoh
be-FEJez fel-PEJt
PEJBizalomPETTYPEDóPÍ)DélPCKTFOTYázikPGGYRÁNTVÉDŐPÜTYkö*FAIbAjBüszkePERTBUZdít
BOSZűa
FÁTTolBÜTíDaPÖKDölyBADarBUTaBOTor.Stb.•
Nézzük át fflégegyszer a fenti szójegyaé- ket: szabályos hangváltozással a szumér BAD sző kimutatható a magyarnyelvi analógiákban,természetesen u- gyanazon jelentéssel,A azumér BAD szó,tehát azt ;|sl3a- ti,hogy beteg,elbitangói,bódít,stb,.á magyar szók ar- n}iaiku8 alakja,tehát a szumér szó: azaz ugyanannak a nyelvnek évezredes hangtani továbbfejlődése,mert ismé- telv:BAD s BETegjBAD = BŐDÍt;BAD = ?XTYol,stb.,
így,az egész szókinccselI A mai magyar nyelT,nyelvemlékeinkből is
mert magyar nyelv,a nép nyelve és a mai papíros nyelv in,a szumér nyelv egyenes folytatása,modern változata: u nr^umér nyelv a magyar nyelv archaikus alakja,és így na ékírásos szövegek a magyar nyelv legeslegrégibb í- riinoa emlékei!
E sorok írója úgy véli,hogy az ékírásos ti\l)l''»0Mkákról ismert szumér nyelv,nem a beszélt, hanes Ml’ frott nyelvIKevés hangtani és alaktani eltéréssel a uKuini'r nép-nyelv,a beszlt nyelv,már nagyjából azonos volt u mai magyar nyelvvel•Tehát,ha az ékírásos táb- l'liwikiikra úgy írták,hogy SüGID,kiejtése már - sfUcet - volt.HAD írva,ejtve BACTíid,írva CÜZ,ejtve KÖZép, írva TArj,i)jtve TEKint,GAB = K/Prázik,ZABAR s SZIFORka, írva MA.? . N] ;CS,GID = GOin)oB,stb..
Figyeljük meg a két egyenlő hangszerelé- •fl neótiGAB « KÁPrázik
GAB s KKP,Klr:Fzel,3tb. .El kell fogadnunk azt a IIlimtfliiéget,hogy éppen a szumér ékírások nyelve,az írni l tiyulv volt,míg a kiejtése mir közel állhatott a m«l ttlnkjdhoz,a magyar nyelvhez.
Ugyanúgy,mint pl.az angol NIGHT ejtendő NA.it.VHfty LIKE - LÁJK.Stb..
Természetesen fent csak az fííyny,<.rflbb i..-- lemeket mutattam bejnint; pl.SÁG = száguld,var,y DIKIC = TÖREKszikjde tudjuk,hcgj' már a szumér nyelvben eltűnik a g-hang a szó elejérői,pl.GÁL = 'AL = /.L].; diS = •IS = ESZes,írták g-hanggaljde ejtették j-hcng nélkül.
Csak így érthető a azumér nyelv logikus folytatása a nagyar nyelvig...
Egyszóval:a szumér nyelv nem halt ki, hanem tovább él a magyaT nyelvben,tovább él a mai írott és beszélt magyar nyelvben.
Ezt a tényt ismerte és ismeri na iu a n';£ zetközi nyelv tudom-íny és történetírás,és különös,hogy a magyar nyelv finnujoros szármastatási elméletének születési ideje pontosan egybeesik sr mezorotámiai á- satások által felderített szumér nyelv titkának feltárásával! Az erőszakos finnugorosítás éppen aüzal kezdődik,hogy nyelvtudományunk minden logikát tagadó erőlködéssel 0 kétségtelen finn rokonsági összefüggésekből kizárólagos származási elméletet alkot azzal a céll£ű., hogy elterelje,letérítse a magyar származáskutatást az esetleges szumér irányról,a magyarság származásának i- gazi irányáról,mert a nemzetközi tudományos és politikai közvélemény nem tudta és ma sem bírja elviselni a visszavonhatatlan igazságot,hogy a magyar nyelv a ssu- mér modem változata,.
Befejezésül a követkeeőkre hívom fel as Olvasó figyelmét: a szumérban vagy HES szókazt jelentik,hogytember,férfi,úr.Ss a ssó kimutatható a finnben:MIES vagy MIS,ugyanazzal a jelentéssel,de a vogulban is,orrhangú változatában: IUBiI•^n^egvan es a szó a núaetben/!/ is,mint jövevényssó a szumérböl: MiS vagy MES = MEItS = MEIÍSCHl Szintén orrhangos változat. Tehát a vogul MAN^l nem a "magyar ** szóval egyezik,hanem a német: "MEirs & HENSCH,ssóvcű.(
Es az igazságIEzt kellett letagadni a vogul-magyar e-
gyeztetéaoelIBe megvan ez a szumér ssó a szláv nyel-V V V ^vekben is.Szumér MÜUS vagy MIS a szláv MUZ vagy KOZ «
férfi,erater,férj!Tenné 8zeteRen"ninEyar "közvetítéssel ke
rült ez a szó a német és a szláv nyelvekbe.Az NB.Olvasó,ezekből láthatja,hogy mi, a
többek között,az oka annak,hogj^ miért származtatták a magyarságot a sohaeea létezett uráli finnugor őshazából...
Ezért és azért...A következőkben bemutatott szókincs bizo
nyítja a szumérnnagyar nyelvi azoaoeságot.A Szerző.
n i
Szakirodalom,P,A , Deimel, iSumerlsch-Akkadisches Ölősaar
Akkadisch-Svunerisches Glossar Sumerlsches Lexikon,Bánd I
n » " I I" " " IIIl» lí IT JY
I*Jji6te dér gebrSuohlJ chpten Kellschrift-zel- chen mit Urblldem und den Hauptbedeutungen
n,5umerÍ8chG»9kkadl3che und hethitiache Laut- werte.
Gömböc/. 7,, A magyar nyelv etymológial szótára ?óra 7. A magyar nyelv szinonim szótára Wlchnann 7.A csángó nyelvjárás szótára Kriaa J, Brdélyi tájszótár Károly S, A bácsi Kódex nyelvtana Bartha K, Történeti magyar szóalaktan Bárczi Kagyar hangtörténet.
•0.0*0*0>0.0,0a0t0.0>0.0«ff,ioppe, Vei£;lelchende Lautlehre dér altaischen
•’prachen,Bd.l«J.G.Raneitiu tt&alBUckiscbss Vtírte?'buch A, 7, i?aba : ' török ay elv tan
'török-oroBZ szótár Zuóek Khalktaamongol-néiuet ti ótár
• ross-baskir szótár Tolvonna "JokijA finn nyelv etymolót'lvií szótár?.3zjlti:i>-i i.^Finnugor nyelvösszehaaorj i lás,
Törük-néínet lazótár.
SZUMÉR-MAGYARSZÓSGTBZTSTÉS.
ab 4 ^0 ,? = akkád banú — erznuf^en.schaffen,b iIdén.plánén
^b.ránoláb.rásolHS,.'Hb,.
i^e: á b . dál osaze-áb.dál.Stb.•
t í = I ab 128,3 = akkád abu Vatersaóvéí^én; J? p
ap.aap.aság.Stb.•
ab 128,2 = akkád aptum I” öffnung,Luké,Fenstér ab.lak ab.lakosab.laktalaa.Stb.•
ag 183,8 ff = aickád buSű Habe,B€aitz,Éigentujn azóvégén: g "!> k
ak.ad / = van /,
l-í ag 97,9 = akifád xakftrured en, apre chf?n, sagen; S t ir-m e Ezóelcjén: Iichoí-Gt r»zóvé"én: g ng orrhang
h.an^ —=cr h.;ui;..o”tnt li.'tn ./iich,nn",03Mnh.nn/T*zó.:>tlh • .
Lásd:4, ^ - akkád llUDfitu■■ i i 2omj*-^tend seln
j e 2Ó r é g é a : g > g y
ag7 *arkodlk agy^arkodó Bgy.aűTkodáa .Stb*.
L 3d:4 , ^ 183,2o « akkád 3aiamtt■ ■■■ r~ unversehrtyheilyungebsocheat
Vohl‘beflnden,Ge8imdheLt;Hell «g-.4ss€tg,éSZ3égag, Z3iígb<j'a vaa.St^*.
.ásd:5,-------- -— i püsaend Beia/verden^düríeii,
I ent^jprechenI £au^eii;ojél>en:g>^
Zijíío rXci to d ajá,aiko£Íjc ajieTilás.Stb, •
lA3d:5, 37, <') = ^kád------------- j.úr.fáT.;3Ích anpasjönien-ts-prechaD
í 3iC jalce Já'beaxg^-ng o'rrhang e-nje # á c sr ga -c: aga tiíigú.ayij
aeg-ongfioá^Stbo,
lo
Lásd;5. ag 97,16 = akkád ranO.werfen,niederwerfen,abschiessen s2 0elej én:v-hang kiegészítés
v.ág oda-v.ág
földhöz v.ágv.ág.ódikv.ág.6dás.Stb«»
11Lásd:5 . ag 97516 = akkád ramtt
verfen.abschiessen^auBgespttckt szóelejénshehezet 8BÓvégén:g > j vagy g > gy
h.aj-ít < : •aj -srag h.aj-igál
de; h.agy.lth.agy.ap/=kbp<s/,Stb,.
IP
ag 97,13 = akkád maMruaich wider3 etzen,entgegentreten
^ ssóvégéntg :>k ak.adályoz ak•adékoskodlk.Stb•.
ag 97,17 » akkád rap&kugraben,umgraben,behacken
I szóvá gén tg;:>k ak.na.
14
15Y
ad 145,2,39 = akkád abu Vaterazóvégén:cl :>-ty
aty,aüty*e»fl«Stb.•
anzajanzag 13»96 =: ekkád Saaű,Sakü Himmelijhölie* oTjí
ánsá.gol/ = egekig magasztal/ vagyí ánzég.ol.
Megjegyzés,Ez az öoszefUggée annyira világot;, hogy megállapíthatjuk a kiisjezég eredetieégét: semmi, Iröze a német anaag-jií igealakhoz,
16
17
er 3Bi,lo6 c a akkád rxaEru,nuiaru,ellu r~ sicb erheittírníHeiterkeit;♦ PröhlichkeitÖr.vendezikÖr,ÖT£ör.ül.St’b,.
e9 1,2 =akk-^ád iStenf~ akkád mag&ruI sinea Willens seiQypassen,j slch einlgen,ühereinstimmenI szóvégéntS> zaz.cnoeas.onositaz.onoBságaz.caoBan.Stb,.
l-á:'.d:l7. aS 1,37 = akkád mitharlS------------ antsprechender Weise;gleichinassig
3zóvégén:a>.sz ösz,szeyág ösz.szellllk.Stb.•
de: I szőelején:hehezet h.as.onló h.as.onmás h.as.onszórÜ h.as *oalato8 h.as.onlóség }i»as • onXÍ t vStb • •
Lásd: 17 aS 1,2 = akkád Idten.19
JÁ3<í; 17.
20
21
Lásd:17.
aá 1,2 = akkád idteneln3
íis.caint a egjzserre Us.töllóst = egyszeribe,Stb.,
ad 1,16 = akkád nátu Laud,Heimat ' Bzóelején:hehezet szővégén:B -:s>*z
h*«s*ah.as.átlan.Stb*.
afi 1,12 « akkád magfimviliig Beln,wollen,bllligen Ubereln6tlmmen,sloh einigen ssöyágén:S =»>gy
•gy.etért egy.esUl egy.ezésegy-eztetés.Stb.•
22
23
aS 339,3 - akkád ez&ru verwUn8chen,verfluchen 8zővégén:fi i> > 0 8
acB.arkodlk acs.arkodó acu.arkodáa.Stb*.
nS 339,0 - nkkád hnNtdu ^ vnrT.'tnfi'.’HjWllnnrJu'n•n.«ng011oii.Jnklő
. M Ib. •
mH - nkki'tlVf*r I *«n//nn, wUm rirhnn ,b^r«’hrf»n
I • ján I v-hnng k 1 ínr.<vi<f(4tni 11 • fjy
V . r.y *ÍHy -C v. így.nkf)'/. Ik v.ácy.ődás.Stb*.
25
26
Lásd:55.
27
tiiltíd: 29 •
,'íi
babar 381,61 akkád pug^ft^pufű relnigen,reln eelntweisa BBŐeleJánib^p azÓTégén:b;;>'P
piper*k6e plper.káslk plper.áslk piper.e.Stb..
bad 1 5 2 : 8,7 = akkádtót; abgeetorbentLeielmam 8B6eleJéQ:b :>*p
pud.Táspad.Tásodlk.Stbe•
bad S9,38 = akkád nleH,Qa6$hn entfernen,tilgen szöele jáni'b^p azŐYégái&:d
p6t«,ol -C^pat < C badpót. láspót«iák.Stb..
bad S9,38 = akkád Bist i entfernen j Bzóele jén:b:>i^T ved.lett yed.llk,8tb.I szÓTÓgéntd ;>*t vet.kózlk
l®-vet •1-Tet.Stb..
bad 69,38 = akkád nisűslch eDtfernen,welchen,fortzlehen Bzőyégén:d > > t
el-bit«angol blt.angolés bit.angoló.Stb,.
30
31
32
XáBd>29.
bed 69,38 = akkád nisű3lch entfernen;welchf;n;fortzlehen flzóvégón:d^nd orrhang
band.xikol bánd.ukolás•Stb..
Lásd:29. bad 09,38 = akkád nlaftaich entferaen;weichen,fortziehen szóele j én:b^T BZÓTégón:dÜ>‘nd orrhang
Tánd.orol ▼ánd.orláa vánd.orló.Stb..
bad 69,38 = akJcád nisftaich entfflrnen;veichen,rortelehen ssóeleján:b^:>>f aBÓ-régónxd irr t
fut el-fut
fut.ámos fut.amodlk fnt.aaodó fut•anodáe.Stb..
I.ásd:53.
34
Lásd: 53*
35
Lásd:5 3 .
bad 152 : 8,7 = akkád matu tót;sterben szóeleján: b ^ p Bzővégén:dl>> t
el-pat,kol.
bad 152 : 8,2 = akkád ad6rugetrübt;sich betrübt fühlen
bód.ult bód.ultség ^ bód.ítbód.ító.Stb.,
bad 152 : 8,7 = akkád mfttu,ad&ru sterben;zu Ende gehen,totkrank sich betrübt fühlen Bzóvégén:d 2>*t
bet.egbet.egeskedik betcegeakedő.Stb,.
bad 152 : 8,2,7 = akkád matv.,adtru zu Ende gehen;totkrank sich betrübt/bedröngt fühlen 3zdTégén:d^;;> gy
bágy.adt bágy.ad bágy.aBzt bágy.aBZtó.Stb*,
37
Lásd:53.
38
E.----
39
Lásd:38
4o
l)ad 152 : 8,7 > akkád matatnitu to tkrank; betrtlbt slch betrUbtAedrftngt ftthlea SBÓale jén:b t ssÓTégénid 3
fájfáj.áafáj.dalom,Stb.•
bad b9,2ü,81 = akkáü gtunílrufé rt lg űela/mixr. aiu , ^üllenden
aaóölejénsb ezdvógtíüéü j
be-fej.QS be-fej«ezés be-fej,eB6,Stb..
bad 69,54 =akkád pit^bekennemoffenbareajíJffneiijl^sen BBÖeleji b > f szóvégl d
kl-feJ«eBÍ magát ki-fej 8 ti a gonűol' '*;át fel-íejot,Stb.,
bad 152 : 8,3 = smér sag 115,4 s akkád elü
hooh f oberer;Ko pf,Spi t ze azéelejl b > f szóvégi d :> j
fejfej.eeet.Stb..
41
Lásd:53.
42
Láed:'>3
M 152 t 8,17 3 akkád tttcnltn Tcrtranen | Zurers i cht t Hllf •SBÓrégl d ■
bis.aloBbls.lkblB.tatáabiB.tatö.Stb..
bad 152 : 8,2 > akkád adtra▼érdünkéit;T«TfinBt«rt seln/verden gefleckt BBÖolejl b " ^ ?SBÓTégl dj>ty
petty.esett petty.88 petty.Stb,.
43
Ued:53.
44
bad 152 : 8,3 = akkád ftlű hoch;oberer asóelejl b^^f
fed.6 <T"pad bad fSd.él fSd.elea fed.élBet.Stb*.
bad 69,lo » akkád katU s sum^T’ tll beenden;Endej fértig Bsóeleji b^>p|BBŐvégi O ^ t
pont <C"pant cj'pat < b a d pont.ot tesB.Stb..
45
A
46
47
Lásd:33*
48
Lá«d:53.
bad = akkád la^,lakfttuwegnehment entleihen^wegraffen •zóelején: b!>»p 82Óvégén:d^I> ty
poty.ázlk poty.án poty.a.Stb.•
bad 69,loo = akkád ukkuSu beendet szóelejl Bzóvégi d > g y
fogy C . "pagy < C bad erl-fogy.Stb..
bad 152 : 8,8 = akkád nfim2u Grunde rlchtenjnledermachen azóvégénid^^nt orrhang
bántbánt.alom bánt•áa•Stb••
bad 152 : 8, 4 = akkád dttru Mauerazóelejl b>«f tízóvégi d!I>*l
fal C "pal <C "pád <Cbad f&l.az fal.azófal.at rak.Stb..
49
Lásd:53.
5o
LásdK53,
51
Lásd 153.
bad 152 : 8,17 » akkád tÜkultuStütze,Hllfe,BelBtand,7ertranen BEÓrégi
baj.társBBÖelejl b > p
paj.táe.St'b*.
bad 152 : 8,17 = akkád tűkultuStüt ze,Hilf8,BeiB tand,Vertrauen szóele jénib l::: * ▼ szóyégón: d^^>^nd orrhaug
▼ead-ég»Stb.•
bad 152 : 8,4 = akkád dűru. Hauer,Pestung saóelejl b!>T
véd.ó▼éd.elem.Stb..
52
Uodi5?. bad 152 : 8,17 = akkád tűkultu SttttzeBZÓTÓgl d^-t
botI szóelejl b^^ptazÓYÓgl d > * póz.na[ Bzóeleji b>-f;BZÓyégl d!>tyfaty»k68
Bzóelejl b>>p|BZÓTégl ((>e peo.ekpeo.kel,Stb.»
53
54
Lásd:55.
55Lásd:5-
bad 152 : 8,lo = akkád őakü h.och;hochkommen; oberer szdeleJi b > f szóvégi d >• nt orrhang
fent ■< ”pant •< bad fent.ifent.ról.Stb,,
bad 152 : 8 ,lo = akkád S a ^hochkonmien;hoch werden;Bich erheb- en;hochszóyégi d ;> a z
basz.kebUsz.kélkedik,stb. I szóvégi d z
el-bie.akodott el-biz.akodás,stb.
I szóvégi d > g y begy.esbegy.eakedik.Stl „
bad 152 : 8,lo - «ikkád S a ^h0cíüíojiinen;hoch werden; ate 1 gén aioh erhebet BSÓvégi d2> z
buz.dít bűz.dítás
fel-buz.dui neki-buz.'iul
buz.dítd buz.dxiló.Stb,.
56
57r
58
(•—
■39---- r
»— ►—
bad 152 : 8,2 = akkád adáru getrübt;Bedrangnis,Trauer, sich betrübt/bedrSngt fühlen 82Ővégón:dI:5vt
bot.ránkozlk bot.ránkozás boluránkoztat.Stb..
bad 152 : 8,2 = akkád ad&rusich betrübt/bedráagt fühlen Bedrángnis,Trauer ezŐTégén:d]^ az
bősz.US bosz.ankodlk bosz.ant bosz.antás.Stb..
bad 152 : 8,2 = akkád ad&ruslch betrübt,gedrSngt fühlenszóelején:b szó~végén:d
plty.ókos.Stb..
Pty
T.ásd:
bad 152 : 8,3 = akkád élű oberer;oben;über szóeledi b > f szóvégi d1>ty
fáty.ol le-fáty.oloz
föd.él.Stb..
6o
61
62
de;
de;
bad 152 t 8,3 = akkád M oberer,oben,über 8EÓTégéB}d::>nd oirrtaang
bund.a.
bad 152 t 8,2 = akkád adftmgetrübt,▼érdünkéit,verflnstért seln/werden
bad.ar], sat^régi d!r>-tbut.abut.aságbot.oraágbot.or.Stb..
bad 69,26 = akkád kaspn Geld,Silber szőeleján: b:>»p szóvégén: d > z
péz < "ptiz <- bad péz.el péz.ea I azóvégén: d^TTi^nz orrhang
*paz badpénz -cC "pane ■ pénz.el pénz,ea
arany-pénz ezüat-pés.Stb..
^egjegyzés.Ez a azó,lchát nem szláv eredotCí.
63
64
65
66
bad 69|38 = akkád nisűentfernen,fern,Perne,entlegen *we it szóelején: b > m hangcsere szóvégén; d:>j
maj.d bedmáj.dán maj.danlmajd,ha fagy...Stb*.
bad 69,38 = akkád nisűEntf ernen, fem,Peme,entlegenjWelt szóelején: b ] ^ m hangcsere SBÓvégén: d ^ s z
mesz.sze xCi^mas <"mad <C bad mesz.Bzeség mesz.sze távol.Stb..
bad 69,loo = akkád beSu,par&suzerrissen,zerfallen seln;abtrenneB B8Óelején:b3I=»m hangcsere BBÓvégén:d 1
máll.llc < "mai - C "mád < bad máll.adoBik.Stb..
bad 69,loo = akkád nkkuduvertre iben;beenden;to t f alt BBÓele jén: b>»m hangcsere
medd.ó "mad <d. badmedd.óség.Stb.
68
69
f o
71
bar 74,66 = akkád kamO blndeaBzóeleJén:b25:»T
varr -c^Tar <Cbar ▼arr.áa ▼arr.ó.Stb,#
bar 74,54 = akkád zftzu telién,hfilften SEÓeleJén: b 2> - v BzÓTégén; r ; > 1
▼ál.ászt el-vál,lk leg-^ál.áe.Stb..
bar 74,2o = akkád epSSuI tun,heratelleii,niachen,bauenbar.kácsolbar.kácsoláabar.kácsolő.Stb*.
barag 344,7 = akkád némédu I Wohnraum barak-lakáa.
bar 74,146 = akkád takftpu I gefleckt.gestreift sein bar.ka /tarka-/.
72
de:lásd,finn mongol török 73
74
75
bar 74,68 -- akkád kimtu?am i 1 i e, V e rwa nd t s chaít, T)n v*f sz<5eleöén:b'>* f szóvegén :r 7 ^ 1
fal.vsik fal.u fal.usi fal.amiapal.vi vagy pol.vi bal.gaeunbal,yq*5?tb. , ÓtÖr-ó'K: pal *** *
bar 74,65 = akkád kadftdu sich beugsn seóelejéntb f
fer.de fer.deség fer.dit.Stb..
bara 74,93 = akkád nisű entfernen SKÓeleji b l > p
pőrepöré-revetkőzik pöre-gatyás.Stb,.
bar 74,52 > akkád dagfiln warten,harren szóelején: b ^ T
▼ár▼ár.akosik
be-vár.Stb.#
76
bar 74,1U » akkád palftlroabB ond ern, abgrenzen, tunschll esa en azóeleji p Bzórégi r ^ l
pal.áak.Lásdyssofflér bar> akkád pal.ftku
aőtt pul.ungu magyar pal.ánk.Stb*.
77
78
79
bar 74»88,91 = akkád nam&ru,n1iru Hello, Llcht azdelejl b > r
▼er.6-fény ▼er«ó»fényea.Stb«•
bar 74,43 » akkád barű- r sehen,8chau«Bblr.ál blr.álat
de: I szóeleji b > f fir*tat far.tat.Stb..
bar 74,131 = akkád ra^,rl^&tu sich entfernen,3ich verbergen, ?emeazóele jén:b^p;szóvégén:r^l
pal.ástol pal.ástoIás.Stb..
iád,akkád pir.iStu.
8o
► f
81
82
bar 74,7 = akkád ahu I, Selte{Arn szőelejéa: b ^>p
pár.tol pártját fogja pár.tján van pár.tfogáé•Stb..
bar 74,149 = akkád tappuI ('eno8se,Gef8hrtebar.átbar.átkoBlkbar.átság.Stb..
bar 74,3o1,114;472,33 = akk.parftsuentschelden/gerichtlich/, prüfen, klar8tellen,unter8uchen 8Z(5ele jén:bl^p
per vagy pör per.eskedlk pör.ölper-patvar.Stb..
bar 74,llo » eűckád palfthuslch fürchten,fUrchteQ$Aiig8t SBÓelejénx b::^ f;8EÖvégőn: r > l
fái •<. "pal < bar fél.elem fél.említ fél.énk.Stb..
84
det
85
86
87
bar 7 4 9II0 ^ eűckád palftlra r scheueripPurcht bekonmien"bOPe S0,d boriZalom ber«zenkedik bérezentvStbe•
bar 74,lo,5ol = akkád ahlt^X Aussenseltebőrbar0 okbur«3col&t*Sfbs o
bar 7 4 , 1 4 6 = atekád tak&pa geflsckt,g«strelft eeio ozdele ji ^^í’;QzŐTégi r:>-l
fol otoí-íC *pal-«<=.bar fol«t«Stb»•
bar 74,66 = akkád kamli bindeaasőelejéns b > f
ÖBBse-forrforr.adforr*a8Kt»Stb.,
88
-F biup 74 9117 » akkád puraSSu I StabjStockI £j£<$ele jén:b:><p;Bz67égén:r pál.ca < 1 "pal *«c: bar pál«eá8»Stb«»
89
9o
bar 74»73 = akkád kasftdu fangen,ergrelfen Bzőelején:b>m hangcser*
mar.kol meg-mar,kol
mar.koláss.Stb..
bar 74,29 = akkád ltu,iti,ita bel;an dér Selte von;mit; znr Selte von azÓTégi r > l
népi: -bal,-belI szőelejl b::5»Y -val,-vel.
Lásd,a mongolnyelvl egyezést és a sumér bl = cum-t,91
bar 74,29 = akkád itu,lttl,lta Selte;an dér Selte von;bel; zűr Selte von;bel Selte gestellt azóelején; b'r=»*m hangceere szóvégén: r>>l
mell. é <C"mal C'bal <. bar mell.ett mell.ékel mell»óz•Stb••
bar 74,43 = akkád barü,natftlu8ehen,schauen,prUfen;anbl1cken,be- schauen,Bllck szóelejéni bi>m hangcsere
mer,esztl a szemét mer,eng,mer,engés,mer•engó•Stb•.
93
det
94
biir 11,13 = akkád Salfttuzerschneiden,durchschneiden, spaltenszóelején: b^s»f
for.gács fór,gácsol für.ésEfUr.ésael.Stb,,
búr = bu 371,9 = akkád bak&nu zerreis8en,zerschmelssen, zerstören szóelején: b>»p
95
por.lad por.llk por.had
de: pur.had.Stb..
buru 411,129 = akkád dapfiln” tief,tief Hegen,emiedrlgt
szóelején:b;:>>m hangosere szóbéléül r:>*l
96
<
lásd: mulu,már a sumérban mélye.dés mélytí.l móly.Stb*.
búr vagy buru 411,22 « akkád a^lu Peld;Piache
,, szóelején: bi:s»>ftsz^végén: r:=s»l föl.dföl,des,fÖl.di.Stb.,
97búr 411,26 = akkád Irsltu
Erde,Land szóelején: bls»f szóvégén: r;>l
f ö l . d < ' » p u K búrMagyar-föl.d
föl.dl.Stb..98
Lásd:97, búr 4 1 1 ,1 2 9 , 1 3 1 = akkád dapálu,SuplTi tief llegenjTiefe szóelején: b v szövégén: r^>»l
völ,gy< "vulCTbur völ.gyes
hegy-völ.gy,Stb•.99
Lásd:97. búr 411,57 I Höhle bar.lang.
akkád hurrá
looLásd:97. buru 4 1 1 , 5 6 = akkád harftru,hlrru
umgraben,ausheben,Furche ?urche ziehen
bará.zda bará.zdásbará.zdát húz,Stb,.
lol
t obúr 11,4 = akkád tapSlrtum Lösung,Brlösung Bzóvégén: r ^ l
bol.doggá lesz/ = megváltás/.
lo2
Lásdx97.
103
Lásd:97,
búr 411,127 = akkád Samű Himmel8z6végén: r 1
bol.doggá lesz/ s égbe jut/.
búr 411f143 > akkád fiutta Orubeszövégén: r ^ l
meg-bol.dogul / = sírba kerül/.lo4
Lásd:lol.
det
lo5
Lásd:lol.
lo6
kettőzve:
búr 11,27 = akkád hamft^ flammen,brennen szőelején: b ^ ^ p
ptfr.köl pör.nye per.zsel per.nye.Stb.,
búr 11,27 = akknd h^fituflammen,brennen,erhitzen szóelején: bZr=»f
forr.al forr.0.Stb..
bu 371,23 = akkád nap&hu ^ wehen,dahln8türmen bú.g a szél bubu^ szóbelsejében: b > mb orrhang bömbQ.l a szél.Stb..
lo7
Lásd:lol, búr 11,18 = akkád baődmubilden,schaffen,bauen,errichten, zubereltezL szóelején:
for.mál><C "pur -c^ búr for.málódik for.málható foreináB for.ma»Stb*»
lo8
lo9
■ V A r
régi:
llo
banda 69,7 í = akkád imdu StUtzeszóelején: b
vendé•g-oldal*
bulug 57,37 = akkád rab^,rubűgross,hoch,angesehei:^edel,máchtlg vomehm, Vornehmer szóelején:
pul»gpalag.ár polg.ár* polg.árlpolg.árság.Stb,*
pulug ;.bulug
bal 9,6,27 « akkád enűándem, taus ehen Bzóelején: b ^ > v
vál.ik vál.ás
meg-vál.ás•Stb,•
111
112
113
Lásd;lo6 ,
114
bil 172,10 = akkád eggu neuszóelején: b ::í»u Bzóvégén: ll2»j
új-«CŰj-Ciiij<:nij< bll új.ít
meg-új.ul meg-új,hodik*Stb,,
liu2 371,'/7 b = akkád mal&su /aus/r^issen,zerzupfen szóelején: br::>-f 3zóvégén:Sl::>» sz
fOBZ*llkfosz.ladozlkfosz.ló.Stb*.
bu 371,25 = akkád napUhu anz(ind0n,anfachen
bu, jt bu,jtogat
fel,bu,Jt,Stb..
be 214,31 = akkád ^ b ű^ 8prechen,reden,sagenbe.Bsélbe.ssélgetbe.széd.Stb..
115
Lásd:114.
116
Lásd:lo6,
117Lásdj111,
118
Lr-sd ;114.
tla 214,42 = akicádl fiapfiJoü gleeeetifbeglessen Bzóeleján: b > f szóvégent a^vcs
feos.kende z fecs.kendezés fecs.kend6*Stb,»
'bu 371^25 = akkád napfihu blaa«n,wehen szőelejént bl;:>f
fá tó. 3fu,vallat.Stb..
bi vagy bi«bi 172,24,17 ű = akkád napfihu,Sahanu anzünden,brennen,verbrennen szöeleji b:i5»'P
pl.pázik pi.papl.pázö.Stb..
bl 214,2e « akkád ^abftbuI” blöken,meckem,wehklagenbé.getbé.getásbé.getfl.Stb..
119
12o
121
122
123
L:;. -MII?,
gri\ 8o,3 = akkád baSücein,daaein,bestehen;habén szóelejéA; g ! > u ' > v
v a l , ó •<; Tjal gal víO. .óság
de; vol.t.Stb,.
gab 167,56 = akkád gabrüt ent3 prechen;gleichen;Duplika-t
szóeleji^n; g 2> k szóvéí ?n; bJH:=-p
képkép.Zt's.Stb,,
gal 343,5,7 = akkád rabCl = sumér glS grosE, vergrösaei’t szóelején; j
jel.cntís.Stb,.
glS 296,17 = akkáö rabli ~ grossszóele.jén:g j szóvégén; S 1
jel.entós jil < ■ giS.Stb,.
gi§ 296,17 = akkád rabÜgroí?B
3 óele.ii g 3zab llyosan eltűnik az6-vé('4ni 5rs»sz
isz,onyű d »isz -<I!giS isz.onyú nagy = nagyon nagy.Stb..
124wrrr
125
T ( ^ )
gar 597,13 = akkád gamáru fertig seinazóelején;g>m hangcsere
mer.őmer.őben.Stb..
ge3 1,2 = akkád i§tin,lásd:48o,5 ~ eins
szóelején: g > k szóvégén: s ^ z
kéz.detkez.dődikkez.d
de;be-kösz.önt.Stb.•126
Láad: ]..'4.
127
Láad:12^,
.128
gar 597,13 = akkád gamüru” zu Snde gehen,fertig sein/machen,
erledigen szóelején: g ^ > j
el-jár az idő le— jár•at•Sth••
gar 597,13 = akkád gamftruzu Ende gehen,fertig sein, erledigenszóelején: g ' ^ m hangcsere
ki-mer«ül ki—sier • í t • S th • •
gid 371,31 = akkád sanS^ festh-lten,schliessen szóele jent g >>k szóvó::én: d ^ ^ t
kot*ree.Stb«.
129Lásdy;122.
népi:
de:130
Lásd':124.
171
ae;
giS 296,16 = akkád k&tu” Hand,Handhabe,Hilfe,Handwerk, BUrge,Handgeld szóelején : g^I>lt Bzóvégén: sZ>z
kíe kézkéz.elés kéz.műves kez.esnég kez.eskt .^K.ség.Stb,.
gar 597,8 = akkád ep^Sutűn.nachen^herstellen,bauen, szóelején: gy'^-gy
gyár.t gyár.tás gyár.tó gyár.Stb.,
gal 00,22,31 5ikkád Sakftnu f” bRreiten,achaffen,macher i 32<'elcjén: kel.t:kel.ettezik kél.3tr>„.
L&s1 ;1 2 4 . ear 597,8 akkád sakftnu----------- J beí.‘eit3vj,schaffen,nar:hen
I Faóelején: g^;>>k ker.ekedik/= lesz/.Stb,.
133
Lásds119
134
135
Lásdzlig.
136
137
138
gal 8o,Il = nadúI vernachláaslgen I SBÓeleJén: g'^»» m hangcsereEiell« ŐBmell.tfzés,Stb..Lásd,tar 74,29.
gubu lo6,157,b a akkád ^náku I zusammenachnürengaba.lyít gaba.lyodik.Stb.•
gal 8o,2 e akkád aS&bu I wohaea I Bzőele|éas
oda^val.ó hová^yal.ó.Stb.•
gan 143,18 « akkád kaana I “ Íann«,Behaiter, i BBÓelejént g ^ » ‘k kan.takaa«oaö*Stb».
»íiár . gur 111,4 - akkád kanna £aaae,Behftlter Bsóelejáa:
kor.aó..
gu2 vagy gu8 > akkád SapAla I gesenkt seia,tlef llegeagás.K*
140
141
142
143
“ f f
gu§ 565,3o = akkád karftbu ~ huldlgen
szóelejéni g^> - k kösz.Ont kÖBZ.Öntés.Stb*.
gur vagy guru 32o,ll = akkád naSÚI tragen^erhebengere.ndagere.ndázat«Stb.•
gur 362,28 = akkád kanftdaI slch beugen,gebogen selagör.begör.bítgör.beséggör.bUlglr•be-gör.be,Stb..
gla 2o6,5 I gehen gén.cet.
akkád aliku
gur 483,23 = akkád garáru “ laufön,slch bewegen szőeleji g 3 > k
k6r«ász kőr.lzál.Stb..
145J 'r.d:142.
146
147<^A148
fi:ub = hűt 88,'5' = akkád las&inu
3chnell laufen;losfahren
i szúelejen: g JI>» k k(5b,orol kóh.orog kób.orláa.Stb.,
gin 2o6,5 = akkád alSku gehenszóelején: g ^ ^ g y
gyentet.
gurgur 538,57 c = akkád parSru zerbrechen,zerhacken ar.oeleji g ^ ^ ^ k
kor.pakor, p á s ,S t b . *
gib-i 446,4 = akkád rcarsiSerkrankt,Leiden, Schimerz
gebegebeodezik gebe.dt,Stb..
pil (>1,1 = akkád sahluktu V-r;^ érben szóelején: g ; > g y
gyil.kol gyil.kosgyil,kos 3 feg*Stb.,
s=í15o
Í Í< K <1
151
152
igiS 296,27 = akkád SakftSu
inorden,zerstören azóeleién; szóvégén: s
gyii.kol gyll.kos«3tb.•
gug 310,100 d = akkád kibbatu Brandazóele jén: g ::==• gy szóvép;én: g j
gyuj.t gyujctogat g y ű t á s , S t b , •
guz 371,19 = akkád aarkasu I Zentrum 1 szóvégén: gócgóc,pont4 szóelején: g > k köz.épköz,pont,Stb,,
Sgagig 265,2 = akkád nftku jamnem,stöhnen \ szóeleji és szóvégi jaj.ong jaj.gatjaj,ve32ékel,Stb,,
153
154
155
156
157
glS 296,75 c s akkád kftlu rufen,achrelen azöeleján:
Via.ít -^-giS▼l8.ongat«Stb.«
gab 167,17 = akkád nat&ln,nam&ru ” anblicken}leuchten,gianzen szőeleji g k szóvégi b zs-p
káporázikkáp,ráztat•Stb•.
gid ■5 7 1 , 3 1 = akkád aanfl^[ in Ordnung halten/bringen ^ szóvégén:d > n d orrhang gond,oz C gind gid gond.OSgond.oskodik.Stb..
gaz 1 9 2 , 1 9 a = akkád hapü } zeratörtjschadhaft gazgiz-gaz.
giS 211,17 a = akkád zikaru mánnliohszóeleji g:=>k;8zóvégi B ^ cb
kec8.eskec8.esség.Stb..
1 ^ 8
Lásd:156,
159
l6o
161
gaz 1 9 2 , 5 = akkád hapű ” zerstört,snhadhaft
BZÓGleji g :>■ k;azővégi z \z kac.at^ azóelejl ▼ac.ak.Stb..
gir-bed lo,2 = akkád namsaru J Langsch\ert,Schwert,Waffebadgir = magyar sorrend
b > f ; d ^ g y
fegyver fegyver.es erő fegyver-viselő.Stb..
geá 296,2 = akkád etluMann,Herr,Herrin,Herrschaft 3 zóvégi S z
gaz.da ga;i.duram gaz.dáné gaz.daság.Stb..
giS 296,81 = akkád tukűmtu Kampf,Streit,Wideratreit azóelején: g >-jj>-v azővégl 3 > sz
visz.ály <«=:: ^isz giS visz.álykodás visz,álykodik.Stb..
162T163
164
165
gar 597,31 -akkád naSGheben,erheben,hochbringen, aufziehen
ger« Ijedelem ger,Jedger,3eszt.Stb..
gasan 87,55 « akkád hassu.umdüeingedenk,welse,klug,bedenken, Vers1:and,begreifen,verstatidlg
S > Bjózan "Jazan -c; gaSanjózan-észjózan ítélet.Stb,.
giS 2 9 6 , 2 1 = akkád tirtuOrakel,Eingeweid9schau,0men azóeleién: g
jós < . giSjÓ3.0ljós,lás,Stb,.
gin vagy gén 8 5 , 2 5 1 = akkád k&nu fest 3ein,bestnndig sein, bestehendg ^ k; n r ^ n y
kény,szerit kény,szer kény, azex'Ű kénytelenség.Stb,,
166
167
168
169Lásd:lf<5.
17o
Lila 1166.
gal 8o , 7 = akkád kftnufest sein,fest stehen'líestehen* bestrndlg seln g > k
kell kell.őkell,ék.Stb..
gub 2o6 ,23 = akkád k&nubestíindig sein,bestehen,fest g b ^ ?
rá-kap•at•3 tb••
giá-l3.h 3 8 1 ,9 c d = akkád SUbulu vertrockne u,dürr
S:=»-zvéz.a^a <^gi3véz.naság.Stb.•
gal 3o,7 = akkád kftnui stehenI a g-hang szabályszerűen eltűnikáll - d *al-s áll.dogál áll.ít.Stb..
gal
gal 8o,7 s akkád kftnu I fest,bestehen,beatándig sein I szóele ji g 0 áll*andó <.*al»cc gal áll.andóság áll.andósít áll.apot.Stb..
171
172
173
174<175
giS 296,9 = akkád lS&tu,ba9&lu Peuer;Kochen,erhitzen,Hltze 5
gőz.ölög góz.ölgéa góz.Stb..
gugil lo6 , 5 2 g = akkád kanánu I sich niederkauemguggol
le-guggol,Sth,
gaSBan vagy gaSan 411,34 = akk,b61tu Herrin,Besitzerin,Prau g 0 ; n ny
asszony -=r »aSSan gaSSanasszonyság asszonyka.Stb.•
gaSan 411,34 = akkád b%ltu ^ Kerrin,Beaitzerin,Frau
szóelején: g szóvégén: Sj>«‘sz
vászon.cseléd -sri “jjasan •cd gaáan.
giS 296,21 = akkád tSrtuSendung,Befehl,Anordnung,Auftrag, Gehelssg =:-k; S a
köz.ölköz.lés,Stb..
176
Lásd;175.
177
Lásd:147.
178
179
giS 296,17 = akkád rabűgross werden,hoch,slch erhehen g > b
hóa.ködlk hős,ködős hős aködő vSth*•
gig 456^43 = akkád eftru,zlru Has£ „hassen^gehássigg :==-gyi g>íi
gyti. iol-Cgy:^ C g y i ^ gig gyüolölet gyü,lölködlk,3t^j,.
gus = 5í3 > 2 9 = akkád kasft§u 12 en, s chM rf en
g > íckösz.örül kösz.öríilés kösz.örülő.Stb..
gur 362,36 = akkád kanfiSu ^ gehogen sein,slch beugen,
slch unterwerfen gör.Tiyed gör.nyeszt gör.nyedt *
meg-gör.nyedgörényed a hatalma alatt.Stb..
18o
J=flí
Í.81
Lásd;15o.
182
183
guruá 328,3 = akkád idlu,edli'Mann; s taik; aachtig, gewalt tüt i/. S J > z
garáz.da garáz.dálkodás garáz*dálkodlkgaráz.dálkodő,Sfb..Lásd,sumérikai«
gug 591,11,18 = akkád namruleuchtend>glanzend;Edelbt( in g ^ g y ; orrhang
gyöngy-C "gung < gug gyöngy*Ö8
gyöngy«öm,megsz<5lítáa:csillagomI 5tb« •
gin 366,3 = akkád elluhell,licht,rein,leuchten,glanzen, sicb erheitern g r>gy; n > ^ n y
gyöny.örtf gyÖny.OrŐség gyöny.örködtet.Stb..
gir 444,43 b = akkád alftku hamtu gehen : eilig,eilen,laufeng>gy
^or, saság gyor.san gyor.Bul gyor.alábú.Stb.,
Líí.r-’:ia?.
185
T
185
Ihi
\
18tí
gar 3 6 2 , 3 6 = akkád kanáSu = aumér gam gebogen aein;sich beugen,
^ g «ygyör.ődik gyÖr.ődött gytír.Ődéa.Stb,•
gar 597,37 - akkád ra'ftzurin£3 umschliessen,einfasBen g =^- gy
gyur.tí gyúr.űzik gyűr*íísgyíiTííídzés.Stb..
2 ub 2o6,24 = akkád kapílFU j 3 chlingen,wi ekein, suaaüiTiienzlehen'-- j^ab.ancol
gub.ancos ^ub»ancoláü« ' b , .
,5am 7 62,9 = akkád kap&^u v/i ekein, sí'hlingen
fel-goiB„bolyItgom.bolyag.iitb,,
giá 296,17 = akkád rabüvertTi^öö3ert,hoch,vornehm,angesehen g S.-=-z
ház.elég hdz.elgő hlz.elgéa.Stb*.
189
190
191
192
193
h M .
glgur 85,212 = akkád p&nu,piaannu HohlmaeB,Behaiter,Tonkiste Truhe,Tonne jKapeel g g ng orrhang
henger -«=l "hlngur c "higur -<■gig^lr,
gun 5 6 5 * 3 0 = akkád karábu beteng :=-k; n > ny
köny.örög köny.örgéa köny.örgö.Stb..
gal 8o,lo = akkád malűvoll werden,sich füllen,fUllen, anf üli en, voll; Tol 18 e In, ?(ill e szőelejént g . > n y
nyal,áb-«=::"nal < "^al C gal nyal•ábol•Stb•.
gam 3 6 2 , 1 4 = akkád mfitu,mQ.tuabgestorben,sterben,totkranfe. sz6elején; g :>-ny
nyam.vad - d f "nain < 1 "Jam - d gam nyam • y ad t • S tb •
gul-a 559,13 c = akkád rabűwachaen,gross werden,hoch, ▼ergrössertg > ny
nyúl.á.nk < . "nul < '♦jul d gul nyúl.ik,Stb..
194
195<jásd:147.
196
Lásd:1/7.
197
Lásd:147.
giS 2 9 6 , 1 7 = akkád rabO~ vergrössertjgrots werden,wachsen,
hlnzukominen g ny; á :> zs
’iy’.?2S.ög'C.”ni?!S <C"dÍ5?s <dgl^ nyüzs.gés ay1í.E3g6,Stb..
gig 446 = akkád marfl.su .irursu " beschv. srlich, erkra::kt, leiCcn,! 3chlec.it, Bcljnerzlich i « > n ynyüg.öB c "nig ’jxg nyűg^ösködik nyÖg.ö8kiJdít«itb. ,
gig 4 4 6,2r -- akkád buSfnu ” Gestank,übler Geruch,
szóelc g ;=».>b hangcssre szővégén: g:=.jjj=»>u
bíí.ü *’biu-*=c biu-«c: big -sc" gig bö.zlik bő.zös.Stb.•
gig 183,44 a = akkád ikkibu Schuld,Vergehen g .>*b hangcsere g Z » u
bfí.n<.'*b^ -c; bű.nősj6.a?íe8ég,3tb..
"biU'c::.’'b-lg c gig
198
Lásd;l<7.
199
I<^-d;l47.
2oo
£;ig 4 2 4 , 1 8 = akkád kissu ~ Raserei,Zorn,hassen g b hangcsere g u
bő.sz < "b5 «=1 "biu < bljj bő.Bzít
f sl~bó • s ztil • S^b • ■
glg 4 4 6 , 2 = akkád kibtu Weizen/-Art/ g b hangceeree
bú,za-<c bü < biu «=. biu
;big<gig
2ol
t M t í B
:big<gigbú.zászsák«Stb..
gig-ri 2o2 , 1 3 = akkád tebúversinken,untertauchen g :rr»'b hangcsere e ^ u > u
bú.vár —s-bC-síbiu -sc.biu e b i g c gig bú.várkodik.Stb.•
gig 427,4 = akkád mü8u Nacht,schwarzszóelemén: g i vokalizáció szóvéfíén: g .;=» J vokalizáció
j < iij < i i j c i l g < g i géj, jel éj.szaka éj,jelez,Stb,.
2o3
2o4
guB 565,, = akkád nftbutu,pus3ussu veraichtetjZerstört werden, Zeratörungszóelején: g :=»’'b hangcsere
pus3,tí i; < r "bU3 gu5 pusa» ta puss.taság
el-puss.tizlíSfb,,
gugar lo6 ,2c5 b = yJckád icarlLr.*: siuíhaufenjsti^eln g hangcsere:^ C g > k
fukar ■«=:. "'biikar c gugarfukar,koáik fukar* 3ág fukar.kodó.Stb..
gam 3 6 2 , 4 & aírkád kan&su slch beugen,l?iegen gan.ógaffloós-bot
szóelején: g:=»lc kam.póI szóelején: g h hom.lít hóm. lók hon.orú. Stb,.
2o5
2 o 6
Lá3dí2o3,
2o7
Lásd;147.
2o 8
Lií.f5a:119.
g u g a r ^ o 6 , 2 o 5 b = a k k á d k a r S n u
a u fh á u fe n ,s a a iL n e ln
a z ó e l e j é n ; g 2b
z s u g o r , g a t c " d z s u g & r C Ü g u g a r
z s u g o r . 1
z s u g o r . g a t á s . S t b . •
z s
" d z s u g a r
g u g a r l o 7 , 2 o4 a = a k k á d k a n t ő u
^ s z ó e l e j é n i g
z s u g o r . o d i k •
z s u g o r o d á s
z s u g o r , l t ( 5 . S t b . .
g l b - 1 4 4 6 ,4 = a k k á d m a r s lS
b e s c h w e r l l c h f k r a n k
s z ö e l e j á n : g z a
z s l b b a . d " d z s i b l < 1
z a l b b a . s z t
z a l b b a . a z t ó
z a i b b a . d t . S t b , ,
g u g a r
g i b i
g a l 8 0 ,7 = a k k á d k & n u ,S a k á n u
f e s t s e l n , b e s t e h e n , f e 8 t s e t z e n ,
beatlm m e n
g ^ k
k e l . t e z é s
k e l . t e z . S t b * .
2o9
Lásd: II9.
210
gal 6o,lo = akkád malű,rabtlvoll werden,füllen,sich füllen, anfüllen,vergrö ssert,geschwollen g k
kel.eszt meg-kel.észt.Stb*.
gal 80,13,31 = akkád naStt heben,erheben szóelején; g k
kel.et nap-kel-te.Stb.•
állMis
212►-►a—
giS N 72 e = akkád biaibtu Pülle,Reichtum S > z
gaz.dag gaz.daglt gaz.dagodik gaz.dagaág.Stb.•
gi8 N 72 b = akkád nikau ^ Ennordung,Abs chneiden,abschneiden
schncidenszóelején: g hangcsereS sz
mész.árol<=: "miS «=i gi5 mész.áros mész.árszék
le-mé8z.árol.Stb«»
213
J = Z < gu lo6,62 = akkád paharu /sich /versamraela,e > g y
gyU.lekezlkgyü.lekezetgTÜ.Jtemény
össBe-gyU.jt.Stb..214
de:
215►TTi4
ga 2 3 3 , 8 = akkád kalűZTirückhalten,aufhalten
gá.tolgá.tgá.tat vet gá.ncBol
el-gá.nc8ol.Stb«.
gi 8 5 , 6 2 = akkád sabru kleln,wlnelg,gering g ^ k
ki , 8
ki.esiki,csíny.Stb»»
216ge 411,118 = akkád Satftra
8chrelben;zu8chrelben;Schrift8tUck g
3e,gye8
je.gyzó je.gyzet
elö-Je.gyez,Stb.•
217Ki213íí?219
Lásd:218.
22o
221
Lásds2 2o*
dal 86, ' 6'=: akkád naplS tu ael d
tál.állűzik/ 3 van/,
dir 1 2 3 » 1 9 = akkád malü~ sich fülleu,anf1illen,voll,PUlle,
7ollsein d
tar«talom tar.talmaz.Stb.•
dir 1 2 3 »4 = akkád éli -= soaár tir über,mehr alstdarüberhinaus d=a-t
ter»jed ter.Jengtér,jeszkedik.Stb,•
dul-e 459,35 = akkád éli~ über^mehr alBpdarüberhinaus
d > t túltúl.ságos túl.oa-túl tál-túl.Stb..
dul-e 459,35 = akkád éliüber,mehr als^darüberhinaus d > t
tol.dtol.doE,tol«dat,tol.dalék»Stb.»
223
íí24
m
225
Láad;222.
dar 114,9 = akkád áutturu gross machen,vennehrend ^ gy
gyár 4 api t gyar.apszlk gyár,apodás.Stb..
dlm 3 5 4 , 6 3 c = al.kád san&^ festhalten d > cs
esiiűiepaszkodik ”dzslm dim oalm.paszkodáa.Stbo.
dailí 3 3 6 , 4 9 = akkád sabatu festhalten d > os; b ::=»• p
cslp.eszkedlk ■ < "dzsib dibcsipreszkedés.Stb.•
dar 114,9,14 « akkád llta;fialátu ] zer-schneiden,zerstUckelii,spalten dar.abol dar.abolás
szét-dar«abol*Stb.•226
dug = du 2 3 0 , 1 4 = akkád hapü~ zerbrechen,zerstören,verderben
d > t ; g !»-nk orrhang tönk.re megy/Jut tönk szélén van.Stb.• tönk.re tesz.Stb..
227
228C229
T
230
231
dub 352,28 = akkád bakámurupfen,raufen,/8ich/ ausrelssen
d > t; bx> ptéptép.áztép.des
szét-tép»Stb..
dug = du 441,14 = akkád Suklulu vollenden,vollkommen machen
t; g r > k
tök.életestök.életessé tesz.Stb..
diS 1,2 = akkád IStin elned > tj S ez
tlsz.tatisz*ta Igazság Igazság.Stb. •
tcijnr
dim 94,9 = akkád paküppihft 3Chliesseti,versperr'' d:>-t
töm.löorégi tia«nuc/ejtendS:timnuk!/rStb.
dub 138,53 = akkád emédu~ sich vereinigen,zusanunenkoiDmen
d > t tob.orzáe tob.oroz tob.orző.Stb..
2 3 2
233
234
235
Á
P’
dar 1 1 3 , 9 = akkád kalüzurU ckhalt en,aufhalten,vorenthalt en d::>t
tar.tÖEtat fel-tar.t.Stl).,
dugud 4 4 5 , 3 = akkád kabtu hochangeeehen Bzóelejénx d t Bzóbelsejében: g' 'k saővégén: d T ^ n t orrhang
tekint.élyeB<c."tukunt <CT dugudtekint.etes úr.Stb..
dlm 44o , 7 = akkád banfl Bchaffen,zeugen d > t
tám.ad / s BzUletlk/.Stb.•
dug3 9 6 , 2 6 e akkád rahu"zeugen,erzeugen,befruchten d > g y | g > k
gyök. árgyök,értélén.Stb.•
dugdug II.7,33o = akkád erSöu wollen,entBcheiden sich vornehmen d ^ t ; g > k
el-tök.éli magát.Stb..
237
238
239
ZAo
di vagy de 172,19 = akkád la’abu í'euer
,r d ttü.zeltüc?e&.Stb».
dah 1 6 9 , 6 = akkád ruddft " hlnzufUgen,vermehTen
ezóeleji d gy BzóvógL h-^lc
gyak^orl gyak.orta gyak.ran.Stb..
dlS 1 , 2 . bk-kád Ifltin elnsszóelején: d > t
ttis•tént/aegysserre/.
dug 3 o9 ,lo s akkád karpStu J Topr,Krug,Gefas« dug.a/a vlzesedény/ dUg.eny
szóelején: szóvégén: g ^ k
tok tek.nói esóvégl g r ^ n g orrhang.<Í07l 0. ,
m
242
Lá8<í)i241.
243
244
245
dur ^36,14 = ad&bu wohnenszóelején: d > J
jup.t gyur.t.
sy
dór 5 3 6 , 1 4 = akkád adábu ^ wohnen,sltzen tar.tózkodlk tar.tőzkodáe.Stb.«
dupu vagy tnru 536,14 = akkád aSfibu I wohnen,sltzen
íízőelején: d > ttar«,ino
du 2o 6,13 s akkád asftbu wohnen,sitzen
^ i íáelejéni d->i ta nya/-nya = képző/ tb.uyázlk.Stb,.
dagal = akkád rapAfiuweitszéelején: d t
- szöbelsejl g ^ j j ^ vtávoltá'^l.ság
el-távol.lt.Stb..
246
Láad:241.
247
Lásd:245.
248
249
durun vagy turuna 9 3 6 , 1 4 - akk.aiftbu wohnen,sitzeB szóelején: d t
torony.
da 335,99 c = akkád rapáSu weit,breit,ausgedehnt sein d > t
tá.t / -t = főnévképző/ ki-tá,t
tá.tO^Ht•S ub. a
dim 9 4 , 1 3 = akkád timmu “ Saule,Pfahl
d > ttám.asztám«as zték.Stb..
dim 15o,2o = akkéd makűtu ----------- Gelfev; r^Blnfassung
25 c
d - tám.lE
dag 28o,6 akkád rapádu~ amherl.aufetijumherschweifen á t; g > k
tek., ereg tek.ergő tek> fcrgéaeStb,,
251
252
25
< í g
► -W -
:236
dal 8 6 , 3 1 = akkád nisttentfernen,ziehen,fortziehen szóelején? d:>s hangcsere
száll.ít száll,ítás száll,itő. Stb..
dab 537,37 = akkád sanfiku anlangen,ankommen d ^ t ; b:>p
be-topp.antopp.an,Stb..
dúl 459,8,45 = akkád umlüAufschüttung,Sockel,Püllung d t
töl.tés.Stb..
dlg 23l,lo = akkád unnuStu ^ Oeschwachtheit dög.lődik
de; I d :> t; g 1> k tikk.ad
el-tikk.ad.Stb..
dug IV.24,34,b = akkád Sagfimu heulen,brüllen/der Stunn/ g > ng orrhang
dongdong.ás.Stb..
256
.dAT
257
258
259Lásd:248.
26o
dar 114,22 = akkád tarru bűnt,gefleckt d > t
tar.ka tar.kázott tar.kás.Stb.,.
dadag 381,379 c = akkád ellu,namraleuchten,str€űilen,hell,reln,klar d > t ; d nd orrhang g=»k
tündökölő "tandak tadak^adagtündök.öl.Stb,.
dlgir 1 3 , 9 « akkád ellahell,reln,klar,gianzend d > t; g : > k
tükör víz-tükör.Stb.•
dim 94,9 = akkád pahű,plhü verschllessen,dlchten d:>t
töm.éstöm.ít.Stb.•
dlb 5 5o , 6 = akkád nigü “ fröhlich 8eln,spielen d t
tob.zédiktob.BÓdás.Stb,*
261
de:
262A
dab 1 2 4 , 4 2 = akkád ztxrrubu ^ bedrangen;bedrückt sein döbb.en döbb.enet,
8zóelején:d t szővégén: b > p
top,elődik tép.elődés.Stb.,
dug 396,7 = akkád dum^ ~ schön,Schönheit
d > t ; g > ktak.aros.
Lásd,szumér digir és dag.263
Lásd:262,
!64
I/i;id:254,
du-du 1 1 , 4 2 - 3 9 6 , 1 0 f = akk.tfibugut,geeignet,günstig,schön sein d > t
tét.szik tét,szőtet.szetős.Stb,,
dig 231,33 = akkád labflSubekleidet sein,tragen,anhabai Kleid,Kleidung g > i.> i vokalizálődás
dí.sz < ' ’dlc=:;dii< dii-ecdig■ A °dí.szít
dí.szítés dí.szítő.Stb.,
266
P!67
Ir-'L'ú : 261,
T.á3d!268
dar vagy dara loo, 3 = akkádhochkormnen,hoch werden,sich erheben d ^ t
rá-tar.ti.Stb,.
dil vagy dili l,lo = aktád gitmftlu vollkonunen,ina jestatlsch szóvégi 1 ly
döly.fös/tkpn '' dőli,fős/ döly.fösségeStb,•
dab 1 2 4 , 4 2 = akkád zurrubu bedrückt seln,bedrangen d > t; b ^ p
top,reng töp.renkedik ;ép,elődik,Stb,•
dirig-a 123,4 = akkád eli,mádu I über,mehr als,vlel,
darüberhlnauB derága : táj-szóalak d»rága : hangzókiesésdrága drágít drégu.l drága,ság,Stb,
269
lásd;268,
27o
Lásd:262.
271
272l.á:-!d:256.
dirlg-a 123,4 = akkád éliüber,oben,auf,darüberhinaus d > ti g gy
terágya,táj-szóalak t * rágya,hangzóki esés trágya
meg-trágyá.z.Stb,,
dug 396,7 = akkád damá^.dum^ gutjBchön d > dg u vokalizálödás
jé jü-=- juu c ö u u < jug < dugW A
jő«ságsS'tbs •
dudu 230 , 2 1 = akkád malűvoll sein,füllen,Pülle d nd orrhang
dundi«
dar 114,5 d = akkád burrximufeatgedreht,gewobener Stoff, gewoben
dar.óc,Stb,.
dúl vagy túl 459,7 = akkád katSinubedecken,zudecken,decken,verdeckt d t
toll.azat tolltoll,as,Stb,,
C275
Lásd:274.
276
277
278lásdí276.
du 441,19 = akkád nak9pu stossen
dö.fdö.ficöd.Stb,,
du 441,19 = akkád nakftpu stoesen d t
tu.szkol tu.szkoláa.Stb.,
du vagy dub 167,16 = akkád nadttI werfen,hinunterwerfen,au8werfen do.b do.bál do.bás
ki-dob. Stb.o
dir vagy dar 123,7 = akkád asftSu ” leiden,leidvoll
d > gygyár,lógyár,lóság,Stb..
du 167,23 - akkád pahüdlch-.en,ver3chlies3en,abachlie8sen
, versperren du.gdu.gaszol du.gó
be-du.gul.Stb,,
279
280
Lásd:e79.
de)
281
Lásd:235.
282
Lásd:235.
dlb 537,4 = akkád al&ku gehen d •> t| b > p
tip.eg tlpp.en tip.eg-top.og
de: téb-láb«Stb.«
á b 537,4,9 = akkád alfiku,b&*u gehen,kommen,eintreten szóelején: d > - 1
szóyégén: b plép,dél lép.ked lép.és lépláb,al láb,Stb,.
dug 3 9 6 , 9 = akkád hab&Su J anschwellen,sich aufbláhen
meg-dag.ad dag.adódag.adás.Stb.,
dug 3 9 6 , 3 6 « akkád rahű,rlhű ausgle8sen,zeugen,erzeugen gebaren,befruchten d > ty
tyúk népi tik régi thuc.Stb,.
283
<Jtí=
284
285
di 45' ,14 = akkád kabü3 ageri»aussagen,6rklareíi,nennen, deuten d ny
nyi.latkozik C ”ni < . " J K di nyi,latkozat
meg-nyl. la-^kozáenyi.la tko z tat,S tb «*
dug 15,11 = akkád kabŰs pr e eh e n, re c'e-a, s agen V ner.nen 5 Wo rt erklfirensisóelejénsd : > sz hangcsere szóvégén: g > ^
azó.l < ' szö-c. "szű <^»ttu dugsző
meg-szólalszó.t kér sző*nőtS2av.aic.ctr "suw <."suu c " s u g «c "áugszav.azáaszav.alat.Stb,•
dirig-a 1 2 3 , 1 6 = akkáíl ;:ttru,eli,m&du darüberhinausgehsi ,über,viel, nehr als,relch,gross seind -=B- t; g k
•fcörek,szik törek.vés törek.edés törek.vő.Stb.•
286
287
áu 2 3o,6 ,8 = akkí.d epéáu,baníimachen,tun,bilden,zeugen,3chaffen, horstellen
do.log do,3.gozik do.lgos do.lgozat do.logtalan.Stb..
im-dul 399,216 = akkád dulluMühe,ElendsKult;Dlenst;Arbe1 1 ; HerstellungtAuftrag:
dol»og dol.gosdol.gozat.Stb,,
dán vagy tan 241,248 = akkád sukkű lautern,rein erklören,hell,klar d ^ t
tan.ít tan.ítás tan.ít <5tan«ulnány.Stb.•
dir vagy diri 123,9 b = akkád atftru überschUsslg selnjUberschuss d >■ ny
nyer.eség < 1 "Air < T "Jlr <. dirnyer.észkedlk nyer.ásnyere,mény«Stb«
29o
Lásd;285.
291Lásd:285,
Láad,sumér:292
tuh
dir 1 2 3 , 4 = akkád ell oben^auffüber d ny
nyer.eg.< "nlr "jir dlr nyer.gél fiyer.gelés nyer,ges.Stb..
dir 1 2 3 , 4 = akkád ell,ataru,mftdu über,mehr als,vlol schwerfallen d t
ter.hel ter.hester.hére esik/van,= teh.eT.Stb,,
293
dug 3 9 6 , 3 6 > akkád rahű,rihft ausgiesaen,zeugen,erseugen d > t| g 3
toj.lk "tuj C dug to j.ás toj.ó.Stb.,
dug 1 5 , 2 4 2 = akkád sagfimn ” brüllen,heulen,3chreien
d > zzug zúg,észúg,ó éljenzés.Stb.•
294
dug 3o9tlo « akkád karpfttu Topf,Krug,Gef&88
d > t tég«ely.
295éri 232,Z
— geheneri.dj
útnak-ere.d•Stb.
akkád alUcu
:q6
r í < K
:T17
TI
/ H
er 979(332 a > akkád Mkitu,bakfiWe inén, Wehklage; beweinen | verdils tért aeia
ér.zékeny ér.sákenyság.Stb,.
eS 579,30 « akkád mfi^ Wasseres.6.
e9 579,3o « akkád mfi Wasser £ ^ 2
iss.ön-TÍs öz.önllk.Stb..
eS 472,25 - akkád í m S n[ Abendes-tees.teled Ik.Stb..
3oo
esi 3 2 2 , 1 7 = akkád dam^gut,achön,hell,rein,günstig,echt, vortrefflich,vortellhaft
esze.ményl esz.ményi esz.ményesz.ményi szépBég.Stb.,
3 ol
de:
3o2
t = í^
3o3
Lásd:3ol.
3o4
uru 2 5 5 , 3 = ak^ád Izzii[ gross,gewaltlgórl.ásórl.áslöre.gbítőre.egbltős.Stb.•
uru 2o3 » 5 = akkád sünuI Schoss,Wiirzel ere.d ere.det ere.dős.Stb..
uru 2 5 5 ,lo = akkád daru dauemd,ewlg örö.k örö.kösenörö.kkön - örö.kké.Stb..
u 4 1 1 , 6 = akkád ibratu jT Wohnraum,Locho.dú.
3o5
Lásdi3o2
3o6
Lásd;3o?
ur vagy \iru 2o3,7 - 56,5 = aklc.lSdu Fundament,Grund;gründen r =» 1
al.ap al.apoB al.apítal.aposás.Stb..
w 2o3fl3 a alúcád rahű erseugen,zeugen r 1
alakot al.kottfal.kotáa.Stb..
5o7
I,Agdí3o2
^o8
^o9
l.M .(»: 0?
ur 2o3 ,3 »5 ,lo « akk.utlu SchosaT sm- 1
öl.
ur 575*15 « akkád sftdu jagen,nachjagen r — 1
Ul.dÖBül.dösás.Stb..
ur 2o3,7 - akkád lidu unter>^B Ende r — 1
al.att «1 .6lal.aesony.St
3 1 o
iiru 5 8 , 1 6 = akkád SubtuWohnsitz
sag 1 1 5 , 2 = akkád mfttu Land,HeImatland
összetétel: ”uru-aag = urusagmagyar,régi uruzag = ország.Stb..
311r.;í.sd:3 ol ur 2 5 5 , 9 = aklcád guSiuru----------- ^ Balken
ár.bóc.312
u 7 8 a,26 - 3 6 6 , 5 9 = akk.rakftbu-------- fahren
u.tazik u.tazás u.tazó.Stb..
313ur 4ol,lo = akkád erű
--------- zennahlen,Mühle,Mühl8teinbr.let ör.lés ör.16
de: őr.öl.Stb,.314
J l t ur 594,2 = akkád e§Mu--- r erntenar.atar.atásar.atő.Stb.,
315
316
M l
;io
.19
u,l63,a.l = akk4d néru I” töten,morden ö,l / -1 mint igeképző/
meg-ö.l le-ö.l
ö.ldö&.Stb..
ul 441,14 = akkád kaláluganz,fertig sein,vollenden, fertig machen
el, ég el.egendő
meg-el*égszik,Stb..
’oru 38,2 = akkád aluStadt,Stamm,Heimat,Kreis szóelején: v-hang kiegészítés
i.Kiii - n p
v.áro.sv.áro.si.Stb..
uS 211,2 = akkád abfidu zeratören S sz
osz.lik fel.osz.lik el.osz.lik
osz.ladozik.Stb..
uS-sa 211,8 a = akkád enédu aich vereinigen S sz
ösz,sze.Stb,.
32o
LáBdt318 ufi 211,31 b = akkád Sadftduzlehen,dahlnziehen,elnzi<íhen, elnsaugen szóelején:hehezet szóirégén:9 ^ z
h.úz be-h.ús fel-h.űz
h.úz«ódozik,Stb.,321
322
323
Láad;3ia
u3 69,34 = akkád matu,mltu,ma1;ü Bterben^ totkrank,abnehmpn, gerlnger werden 9 ez
asz.lk aas.alódlk a3z,ott«Stb,•
uá 211,9 = akkád ImdaaufBtellen,aufstützen;Stütz« é z:s» BZ
os2 .,lop0 8z.lopo8-tag.Stb..
Láad:318 ud 2 1 1 , 3 1 b = akkád Sad&du------------ ^ dahlnziehen,wegBchleppen
08 .on el-oa.on
tova-oB•on.Stb..
324
Láad;321
325
L. £3d:321
•5 .->6
I4sd:318
de;
^?7
tiS 6 9 , 1 4 s alckád mátu tot,abgestorben
el-ee.lk a csatában/^ meghal/ el-es.ett a harcbaiStb**
u9 6 9 , 1 4 = akkád matn tót,geatorbenS szBzőelején: y-hang kiegész'ítéB
y.esz«te y.esz.ély y.ész.Stb*•
uS 2 1 1 , 3 2 = akkád S&lnahochkommen,hochwerden,hochbrIngen, aufziehen;treihen S sz
uaz.lt usz.ítö uaz.ltás ösz.tönttz Bsz.tönzéaÖBS.tSkél»8z.töke.Stb..
u9 2H*2o s ak^ád malfl ▼oll 8ein*fUllen,Pttllen, szóelején: y-hanfi^iegéssítéa
▼•as.tag ▼•aa.koa▼•«a•tagodlk.Stb.•
328
Lá3d:318
329
Lásd:318
uS 2 1 1 , 5 1 a,b = akkád Siddu•láng,láng sein,Langseite
azóelején:hehezet szóvégén: S sz
h.osz.szú h.osz.szas h. 08z•8zúkás•Stb•.
ufl 2 1 1 , 2 = akkád abatu zerstören,Vernichtung szóelején: v-hang kiegészítés9 8Z
v.esz.tegetv.eszategetéa.Stb**
33 o
Lásd*318
531ásd: 3 1 8
ufl 2 1 1 , 2 9 = akkád radűfolgeu,verfolgen,treiben6 z
íz(íz.óbe vesz tfz.ésfiz.ött vad*Stb.»
ufl 211,29 = akkád rf.dü ő =» zführen,lenkenszóelején: v-hang kiegészítés
v.ez.et v.ez.ér v.ez.etö v.ez.etés.Stb,•
332
m
333
334
láad1333
335
5 3 6 , 2 2 = akkád bantl üchaffen,erzeugen,gebaren g > k
oko.zoko*zat,Stb..
ug 1 5 2 i 6,1 = akkád m&tu tot;sterbenszóelején: v-hang kiégészítés^
▼•ég.e van ▼•ég.ét járja.Stb..
ag 1 6 3 , 3 = akkád nSrn tötenszóelején: T-bang Sfiegészltés
▼.ég.ét-jápja ki>s^ég-ez ki-Y,ég,zé8.Stb.•
l<l3d:‘335
Ug 130,11 = akkád nüru ^elle,Licht,Tageslicht szóvégén: g > vokalizálódás
üv.eg üv.egesüv.eg-lencse.Stb,.
ug 1 3 o , 8 = akkád aggu zornig;Zornszóvégén: g ng orrhang
ung.orkcdik ung.orkodás
de: ug.rat / = mérgesít/,Stb,•
337
ug 4 4 4 , 1 2 = akkád niaaatu das Zittern izóele,iéii:hehezet
,, szÓTtágén: g k h.ökk.en
meg-h«ökk.en de: h.ők.öl.Stb..
338lásd:337 ug l3o,ll - 4 4 4 = akk.ntlru;namru ----------- Helle,Llcht3leuchten,strahlend
,, g *=s- kék.esék.esEfég.Stb,.
33 9 ugu 412,2 = akkád éli
----------- av.f,übersüóelején: y-hang kiegészítés g k
v,ako,lat v.ako.lás y.ako.l.Stb.•
340lásd:337 ugu 412,2 = akkád éli----------- ” aufjüber
szóelején: hehezet g u:>y vokalizálódás
h.üve^lyh.ü7>rí. Ü yes.^jtb,.
341
342
lásd;332
43
">44
ugu 412,7 3 akkád muhhu Himschale,Sch£ldel szóbeleji g : > gy
agya.t agyagy-velőagy-kéreg •Stb,,
ugu 5 3 6 , 9 = akkád aladu gebíiren,erzpnigen szóbelejl g gy
egyé.ni / = veleszületett/
ugu 412,2, = akkád ell j über,mehr alsi g > g yIgye.kszikigye,lcv6
.igye,kezet,Stb,.
ugu 536,22 = akkád banttr s cha ffen,bild en,plánén,machen,tuniga,zcatiga,zgatőiga,zsatás,^tb..
liásu,3un:ér ugula és akkád éli, M 5
ugun 35o,7 = akkád böltu ” fferr,Herrin,P<írotin
g > g yecyén/ = mirio személy,^;- klntély/ -r;yén,i.JÓc:,otb.,
ub vagy Ib 3 0 6 , 1 1 = akkád tubku Weltraum,Hinmiel8gegeud
.r b > ▼ÖT
föld.ÖVöv.ezet.Stb,.
347
348
349
ul vagy ulu 441,,4 - 441,5= akkád elsu,ulsu,ullu
Lust,Jubel,Freude;üpplg él.vez él,vezet él.vezéa.Stb..
udug 2 3 4 , 4 0 = akkád kakkuWaffeje.hölzernea Ger&t,StÖ8Ber d tg u vokallzálédáB
üt«.
u vagy ud 78 a,2,12 = akkád epdSu,banü machen,tun,here tellen,zeugen bllden,schaffen
gyügyügy.es-bajoBtigy.ködikügy,étien.Stb,.
55o
de:
ud 3 8 1 , 5 3 = akkád kiara,ki8o;in dieser WeÍBe;wie;gleichwie sowie;sobald alsd > gy
úgy ugy.an ugy.ancsák ugy.anaz
szóelején: hehezeth.ogy h.ogy.an li*ogy - h.ogy h.ogy érzi magát? h.ogy múlik az idő ? h.ogy volt?.Stb..
351
352
zag 332,35 = akkád mifru,masfUru abtrennen,abgrenzen,Grenze Z BZ
el-8zig.etelel-Bzig.eteltBég*Stb.«
láBdi351
355
lásd:351
zag 3 3 2 , 1 9 = akkád aSruOrt,FlabZ,Stelle;abgrenzenZ > 8 8
BBak.ass.Stb..
zag 3 3 2 , 3 1 = akkád zft^ dahinstürmen,weheng=»3
zaj.ongó Tihar.Stb..
354
lásd:351
de;
355
lásd:351
356
357
zag vagy áag 3 3 2 , 1 8 - 3 8 4 , 6
~ = akkád iöduunteres Ende;Grund;Ebene,Steppe2 > s; »g:=» k
eek.ély sek.élyes sek.élység aíksík-ság sík-föld.Stb..
zag 3 3 2 , 3 1 = akkád zdkujagen,dahinstUrmen,wehen, dahinjagen z ^ ez
azág.uld Bzág.uldozlk szág.uldozó Bzág.uldás.Stb..
sag 295,17 = akkád zikul, wehen,dahlnstünneu zúg a szél zúgoő vihar.Stb..
zig 84,45 = akkád tlbűslch erheben,aich aufmachen, sich aufrichten2 c; g:> h
cih.elődik cih.elődés.Stb..
lásdí357
359
Ifísdi357
M.o
*.(.1
Im/kI 1 ^5 7
zlg 8 4 , 4 5 = akkád tibClslch erheben,slch aufmachen ,v'3ichen, slch aufrichten z se; l£
BBttk.lkszökk.en
el-szök.lk.Stb..
zlg 84,45 = akkád nlsü entfernen,vertrelben g : > k
ki-zökk.ent kl-zökk•énté8 •S tb••
zah 5 8 9 , 1 2 4 a = akkád haláto J fllehen,entkommen,entlaufen záh.ol - tájsző.
zlg vagy 2l 8 4 , 2 8 = akk.namöru “ leuchten,acheinen
z :> sz; g : > kszlk.ra szlk.i'ázlk szik.ráz(S.Stb. •
l.Wi.li ',f,7 zl-ga 8 4 , 3 2 = akkád naSű aufiehen,tragen
zeke.
363[jy
364
lásd:363
365
lásd*363
366
lásd:363
zig = zi 84,26 = akkád nadörawütenjzornig seinjgrimrig sein z c
vokalizálódás'ciu
Azigciv.akodik-c:
civ.akodáa civ.akodó civ.ódó.Stb,,
zig 8 4 , 1 1 2 = akkád nasahuentfernen,abheben,wegziehen, entzlehen z s; g::> k
Bikk.asztaikk.asztó8ikk,asztás,Stb.«
zig 84,45 = akkád Sakű,tibustreben,sich erheben,steigen;hoch, erh benszóelején: z:z> h azóvégi g > u > v vokalizálódás
hiv. alkodik c <-=l "hijj < zighiv.eűLkodó hiv.alkodás.Stb,•
zig = zi = zid 8 4 , 1 5 = akkád klnu,kittu treu,ehrlieh,wahrhaftig;Treue, z hj g ^ u =»v
"hii -c= "hig < zig"hiú
de!
hü.ség ^htí.aóges hű.séget fogad hiV, o ■<. ”hijj « "hig- ^ zig,Stb, •
•-<>7
lAmU1 36 3
de:
í,8
lA3d:?63
369
iásdi363
zid ■ ai 84,20,26,27,41 = akkád nadtru zömig,wütend seln;Vut habén
I s sz szid vagy szi.d Bzld.alom szld.ásI szöelején: d ir* tB2lt«0kazlt»kozódáB szlt.kozödlk.Stb..
Bid 8 4,1 8 - = akkád k&na,klina rechtmassigjgegetzEassig, wahrhaftigjgetreuiich
' z > > h | d t hlt.eleB hit.elesít hlt.elesítéB hit.elesség.Stb.,
zid 84,44 = akkád 9 a ^hochkoDuaen,hoch werden,slch erheben, stelgenzz>2t; d > t
het.Tcnkedlk het.venked^B het•venkedő•Stb•.
des I d > t y hety.ke hety.kélkedlk hety.keség.Stb,•
lásd:363
371
372
lásd:371
373
lásd:371
374
lásd*371
zid 8 4 , 1 8 = akkád kftnujkínu rechtmassigjgesetzmassig
h; d::=» t hit.véshit.yestárs.Stb..
zil = zalag 126,5 - 3 9 3 , 5
= akkád bauűjuamáru z ca
csili.og csill.ogás csili. og<5 csill.ag.Stb..
zil 126,8 s akkád damSkisfreundli eh,gnSdig,gat,barmherzig, gede ihen , f r onun z 08
csili.aplt csili.apódik csili.apitás.Stb..
zil 126,8 a akkád damfikn f romín, gut, fr eundli eh * SS
szel.íd szel.^dít szel.ldül.Stb..
zil 126,8 = akkád damfika8 chön,re in,he1 1 ,fri s eh,S chönhe i t, Reinheit % = — ny
nyal,ka«sí^ " á i K . " 3il <zil.Stb..
375
lH.ad»371
^76
zil 1 2 6 ,5 ,8 ,9 , 1 0 = akkád 1)anű,damt^ hell,11cht,gut,schön,frisch,▼ortre ff11eh,vollwertlg z -:=» BS
szeli.emes szeli.emeskedlk szeli•emeskedás•Stb..
zabar 29,3;381,111 b = akk.namru leuchtend,3 trahlend z ::=» ac; g :>> p
szlpor.kázlk szlpor.kázó szipor.kázás.Stb..
377
- v C ö ^ zub 6o*,4j 31^iA55 3) = akk.zflbu------ ^ fiiessen,tröpfeln,2erfllessen
zub.og zub,og6
det 1 z cs ▼csob.og osob.ogáa csob.ogó
azlnténi ^ b p csttp.ög esSpp.encsöpp vagy csepp.Stb..
zűr 4-37,49 d = akkád hamftfiu zermalmen,zerschlagenZ 28
zsur.mol / = őröl,dr«rál/ zsur.macsor.va / = dara /.Stb..
379
zu 6,7;6,13 = akkád Idű^lamádukennen, lemen, erkennen,KenntniB, benachrlchtigen,Kund e;lehren, erfahren,erlernen,wissen B
tu ,d /: -d = igeképző /,tu .dakoltu .dattu.datoBta*dástu.dománytu.dÖBtu .d ó s íttu.dtára adtu.dtul ad.Stb*.
38o
381
A < m
rhaS 12,67,68 = akkád l^bftáu
zerschlagen,zerschneiden,spalten, zerbrechen
has.ít has,ogat has.ad has•áb * Stb••
huS 597,333 = akkád Suttatu LochS > z
héz*ag héz.agoshéz.agoaan.Stb..
782
ö s s z e t é t e l b e n :
magyar783
• P4
h\im és bar 565,51 - 344,11 = akkád Subtu W ohnung, Wohns tát te
"humbar hombár.
har 4ol,57 tf = akkád ramftnu jT brUllen,donnem har.sogö vihar,Stb,.
*.Mr,
l a
í í
val 456,12 - 456,14 = akk,lumnu,mursQ bö B e;Bö s e a;Unhe il;UnglUck, Verderben;Krankheit
el-hull.ik hal.ál hal,doklik
meg-halhol.ttesthull,a,Stb,.
jtób 511,13 = akkád btSutibelri e Chert, verf aul t, 3 1 1 nk
h > k káb,ít káb,ta,Stb,,
h a d 3 8 1 , 9 , 5 3 = a k k á d e l lu , n a n ia r u ,
h e i t e r , B i c h e r h e i t e r n , a i c h freuen, f r e u d i g , P r e u d e , P r ö h l i c h k e i t
h ; > k
k e d . v
k e d . é l y e 8 | k e d , é l y e s 3 é g . S t b , .
i. m I ,ii7.\im6r hűd = hol,Stb, •
3«y________
láads384 456,18 « akkád limanc:------ ------ P “ lúgnerlach}littgnerf Lüge
I szöelejánt flUll.ent fUll.entás mi.entő.Stb..
388
láadr-íS^ W 45€;3^1o -A5 A ^ = a^^ád limnu'bti2e:'3^38Si?s!ttd5gehas3Íg|Tevifel
.J, «ga^l^ád gal.ádság
des 4g78ű.oázato3 gyaúLoás*Stb. >
llásd,ssuaér gul^189
láad s381 ^ 402,2 = aidcád e£«2u------------------- — p ” scrnlg*,wütend;wütend seln
■i s ZB háza.ártoa házs.ártoskodlk
de: ;el»hÚE » mérgesitaS'tb, •39o________
lásd:385 511»13 = akkád blSu----------------- r ílbelriecheTid,verfault,8tlnkeiid
^ h > si b : > p sáp.ul3áp-tojá8»Stb»*
''JL
->2
de:
4o2,4,17,18 = akkád ruasu friidfiu ~ rotvffotgianzend;goldgiaTizend,
ro^glMazendes Eleid; a az huss.ár húsE.ároshusz.ár - egyenruha,Stb•»
^ 565,52 = akkád SShu ~ vachsen;aufwacteen
kkam.atkam.atozikkam«a8z = nagy,megndtt»Stb.•
t r m .
de!VH<r-
ib 2o7,2o = akkád uggatu Zom;zornig seinb > V
év.elddik év.elődés éy.elddö eb t 0Stb••
igi 449,17 = akkád napftSu sich weiten|weit szóelején: hehezet
h.íg.ít h.íg.ítás h.íg.Stb..
395_____
lásd1 394
396
lis4í’3?4
397
láad3394
398lásd*394
399
lásd<394
igl 449*6,14,16 s aJdcád amira,na|61u 33ehen^8chauen*aTi'blickea,'beobachtenS > 67
iigys.la«yea«
at TSt Ti
\gí U95Ss14;»16 s füdcád aTiaru,na^&lu ;se‘heüjSchciuea,£rLt)licken,beobachi:ensséelej^’ü.i y-iiang y>iegépzítá3
■ij 3 Jr T,.tsy .>2Tji^ájíiŐoS'tb,*
Igi 449^13 « ajckád naaflTuleuchteiipSclieiiienjSlch erheltern
Igá^eőlgé»X9t»Stb9»
Igi 449«9 " akkád bűnu,ztnni■phys ití Dí? i«? Ers che Inung j ?onn; 5ea tál13 Antii tz;Ge s i ehts züge
g-=s» S7 «gyá.n / .'aint azemély/ egvá.niség egysed«>g7 e.diség.Stb,»
Igl 443»6 - 449,14 = akk*asiaru,aat&lu oehen,beobachten,schauen,aQblic]cefQ
Iga.zodik 6l-iga»8Ít,iga.zodá8 «Stb.•
4oo
4ol
1 fiúd i4ol
4<.A
I iiid x4ol
•1..4
-ff-
igi-in-zu 1 4 2 , 3 3 c = akkád manda sicher, gewis3,nun
Ige.n ige, nlőige.nlés»Stb.•
id 381,lo6 a = akkád ibbu,ebbur ” reln,hell,heiterüd,eud.eségüd.ítő.Stb,,
id 381,lo6 c = akkád namftru,numru,ellu sich erheitern,heiter;Heiterkeit,
.r Pröhlichkeit idenap = ünnep,StbV.
id 381*lo6 c = akk.naiD&ru,numru,ellii sich erheitern,heiter;Heiterkeit Pröhlichkeit
V szóelején* v-hang kiegészítés ▼•id.áin v.id.ámság v.id.al v.id.ít.Stb..
i 2 3 1 , 7 1 = akkád Samnu ^ Öl,ölschicht,Pett,Essenz í.r / -r mint képző/,Stb,.
4o5
4o6
lá8dt4o3
4o7
lásd*4o5
4o8
4o9
lásdx4o8
izi 172,17 = akkád hamajur ellenlzl.be / gyorsan /•
izi 172,11 = akkád iSfttu ^ Feuerterhltzcn izz.ik Izz.őizz.áa.Stb.,
izi 172,11 = akkád iSlLtu ( Peuerjerhitzen
z sz üszö.kasz.kös.Stb.•
2S-icia +52,6 = akkád uddű j erkennen,erkannt werden,kundtun}•' ■ 2. 5Ií: jHier ie.meret isc.mertet isomerős.stt,,
lE-kim 452,11 = akkád barÜ j~ sehen,9chauen,prüfen j Esóelején: v-hang kiegészítés
z zsV,Í3Z.gály.isz.gálát T.izB.ga.Stb,.
-111
I .’iad ;4o5
de;
'II?
iz-kim 452,6 = akkád uddú,ittuerkennen,lcundtun,Zeichen,Abbild, Aviso
Iz.en - üz.en Iz.enet - üz.enet üz.enget üz.end.Stb.,
izi 172,26 = akkád sarfihii Sa libbi erregt sein;schreien;glühen, fi ebem
iz.gul iz.galom
szesze.lŐBesze»lőkös.Stb..
l»\nd:4o5 izi 1 7 2 , 1 1 = akkád iSatu Peuer,Hitze,erhitzeu
e zii* s i i • S t b • •
I'"r.iegyzés.Sumérban az "ezüst” nevetkugi szószerinti a fényes,a ragyogó.az olvasztott.az égetett Így a magyar " ezü-st" szó is azt jelenti, hogy:"izzított",az olvasztott:ezü.st.
I .;k1:414 il-aS ?2o,22 = akkád m ahm ~ Vorderseite;vor,voTO el,6 el•óre el, ólel-sö,Stb,,
414
fcJir^TTíB n 320,23 = akkád padű— ^ ^ 19sea;freigeben
ol.d ol.doz ol.dás
fel-ol.doz»Stb.»415
416
Ilin 5 7 9 , 2 8 0 a » akkád ellu hell*rein,klar,haiter Bsőelejéttt T-haag klegéssítéa
▼»illo«g v.lllo.gá ▼•illo.gáa ▼•illá.ii
lásdt lllo.g-T«illo-g.Stb.«
láodt414 11 32o,lo = a k k á d nap& hu
' ■■ a n z ü n d e n , a i i f a c l ie n ,a u f le u c h t e i i
s z ó e l e j é n : T - h a n g k i é g é s é i t é a
T . l l . á g - d e : rü ie e t é l . e s g t
y . l l . á g í t
Y . i l . á g o s s á g . S t b , •
417
lásd:414 32o *.3 - akkád elű■ ■ -— --- hinaufelehen,aulslehesstragev
öl.töl.tözik öl.töset ttl.tSeék
laagára^l • t. S tb •
11 vagy llu 13,2 b = akkád ilu CöttlnBz6elején:hefa»zet
h.öl.gyór-h.öl.gy
mennyei-h.öl^.Stb, •419
Indl 148,32 = akkád alfiktu^ Gang,I«ufladu.lIndu.lóladu.lás.Stb*.
42o
l.isd:419 in 148,4 « akkád nftSa----------------------- i n s Wemken g e r a t e n ,w a n k e n ,
BchwankeniQ.ogia.gadozlkin.ga
d e ; B Z Ö e le já n t h e h e s e t
h . i n . t a
h . i n , t á z i k
d e : f ö l d - i n . d u l á s . S t b . .
Tk pn:
Ír 232,7 e akkád ereBu “ Greruch,Wohlgeruch ' r 1 hanghaBonuláa11.lat < "11 <C ir il.latozlk "Ír.lat".Stb..
422
423
2o6,6 = akkád aldku gehen/eillg/
Ir.amodik ir.amodás Ir.amodé.Stb,.
13 212,j 9 « akkád őadu i! Bergj ssóslejéní h€h&'^€t
iizó-végéíi i 'á gyh.egylio«gy-tetöh«egy~«3Űcs«Stb,•
424^77
425
kab 86plo = akkád kabbarfitu Dl eke;dlek}umfangreIch b > 7
kÖT.ár kö7«áraégI t:=» pkbp.cösköp.cösság.Stb..
kud 12,46,49 = akkád par&su,paráku scheiden,trenuen,apalten, entzweien
' d > t ket.té választ ket.té ssakít/haslt ket.té válik.Stb..
426
lá.> ;d:425
427
láBdt423
428
lá8d:425
4?91 ísdi425
4‘'0
1 1425
kud 12,23 = akkád batS^ untersuchen d > t
kut«at kut.atáe kut.atő.Stb..
kud 12,56 s akkád taműBChwören,Bchwören lassen
w d tköt.elezi magát
le-köt.elez le-köt.elezett.Stb..
kud 12,33 = akkád har&eugraben,ausheben,Purche zlehen d :=> t
kot.or kot.ráskot.ró-gáp.Stb..
kud 12,25 = akkád gar&ru laufen^slch bewegeu d ■ > t
kot.ródik kot.ródás.Stb..
kud 12,25 = akkád garftrur laufen,aich bewegenkód.orogkőd.orgáskódorgó.Stb,.
451
452
453
lásd(451
454
régi!455
456
kid 354,77 = akkád harAdu festfügen,binden d t
kot
köt.öz köt.és.Stb..
kid 63,12 = akkád kasftru í— - • • binden,Schnur;Strickí d > tköt.élköt.eles.Stb,.
kid vagy kad 54,89 b = akkád harfidu bindenBzóvégén: d ^ n d orrhang
kend,ó,Stb,.
kur 3 6 6 , 1 5 = akkád matu,mltutot,abgestorben,Leichnam
kor,had kor.hadáskor,hány = kurgánIStb,.
kur-e-a 4 6 9 , 1 0 = akkád kurummatuKost,Verpflegung,¥erköstigung
kor.csnakor,csmáros,Stb.,
kur 60,34 = akkád kippatuinr Krí3mmung,Kreiskörkör,nyez,kör.ülvesz,kcr.ülzár.Stb..
]á3d;454 kur 3 6 6 , 1 5 = akkád mairu,niltu.( sterbenjtotjabgestorbenjtotkirankkórkór.ságkór.oskór.ház.Stb.,
458
lésd»454 kur 3 6 6 , 2 4 = akkád tabűaufbrechea,8lch auflnachen,anrUcken welchen^slcherhebea
fel-ker•ekedUc szál ker.ekedlk
kedve ker.ekedlk.Stb..459
460
lásd:459
461
kaz 4o5»9 = akkád kasSlBuzerschaeldeTi,abschnelden
r z sz kasz.akasz.aból.Stb.,
kaz 4o5,9 = akkád ^agfiguzer-schaeId en,abschnelden
'r szóvégén:z ne orrhang konc.olkonc.olás,Stb••
kaS 282,5 = akkád las&mu losfahren szóvágén: S sz
kász.olódlk kász.málódlk.Stb,•
462VTl?463
AS2.lA^á
465
t í f f
kar 376^,7 = akkád habftbu r zeratören,schádlgen kárkár.osodás kár.vallíís károOBOdik.Stb.,
kar 376^,15 = akkád őuzúbu ^ retten,erretten
fel-kar,ol.Stb,.
k M 376^,7 = akkád habftlu das ^crderben;achMdlgen
kár.hosat kár.hosik.Stb,,
kai 322,25 = akkád nisűsich entfernen,ziehen,. ortziehen
kal.an< 0 2lk kal.andozáa k&l»andoz6.Stb*.
466
467
lásd>465
kai Chic.Ass.St.2,20 = akkád nftkube i 8 chlafen,be schlafen,vergewalt i gén k > h
meg-hál,Stb«.
kai 322,16 = akkád dam^u
r gu t, sUs 8, a chö n, f r eund li eh, gUii0 1 ig, vortrefflichtglUcklich kell.eneo
kell*emetea,kell.«ffletlen.Stb,.
-1 ()H
469
47o
de:
471
472
m
kam 354,8o = akkád nakárubösev©rden,sich verfeinden,feind felndlich
kom.lsz kom.iszság kom.lszkodlk.Stb.•
keáí 152 m,83,16,18 = akkád ka@ű,raká8u binden,anbinden S ■ > cs
kacs,olődik,Stb..
kadar 15,142 = akkád kalflaufhalten,zurückhalten, abschliessen szóelején: k > h szőbelsejében: d t
határ.t szab határ.ol határ.oz határ.ozat.Stb,.
kimara 461,153 = akkád SubtuWohnung,Wohnstatte,Wohnsitz
kamara kamra.Stb..
ki 461,11 = akkád adru
r Ort,Platz,Stelle k > h
he.ly / -ly = névszóképzö /•
473
474
475lá3d:472
476
lásdi472
477
kaannu sagga 15,58 = akkád kannu Kanne,BehPlterí
kanna,Stb,,
kul 72,8 = akkád santlku schliessenkul,csolkul.csárkul,cs,Stb,,
kiag 461,2o = akkád narSLinu lieben;Lleben g 3 vagy gy ia->.é
kéj = régi kegy kéj,elgéa kéj.elgő kéj,es,Stb,,
kiag 4 6 1 , 1 2 0 = akkád ramuliebgewinnen,zugetan sein, begnadip;en,sich erbarmen g > gy? i - a egybeesett
kegykegy,elmes kegy,elem kegy,es.Stb,,
kug 468,3 = akkád ellu,neniaruhell,rein,klar werden,aufleuchten Tageaanbruch,Morgen
ha-j ,tia] odik,ha j ,nal,ha j .nalpir.Stb,,
478
kingi-a 583,42 d = akkád áinru epSu Schriftwerk,Schriftstück a szóbelséjében; n nyg jj - ^ v vokalieálódik
könyve-k< "kinvi k i n j j i k i n g ikönyve-s könyve.cske könyv.Stb,.
479
r ~
48o
láad:479
481
láad:479
la 481,8 = akkád am&ru X sehen lá.t Iá.tó Iá.tás lá.tomás lá.tvány.Stb,.
la 481,8 = akkád amáru ^ sehen,ausserseherj finden le.l / -1 = igeképzó/ le.letle,lenc,Stb,.
lal 481,4o = akkád Sak&nu ^ verwer.den,verschaffen,bewirken lel.eményesjlel.emónyessóg.stb..
482
lásd1479
483
tíTT404
t 2
lal 481,29 « akkád naSÜI he"ben, erhebai ho chbringen, auf zi ehenlel.kealtlelfkesedlklel.késitőlel.kesedéa.Stb.•
1 1 1 313,15 - akkád Sftrur Luft,Wind,Atemlel.kendeslk lel.xendesée.Stb.•
lugud 4 8 3 ,3 6 B akkád kurft kurz,kiéin szóelején: 1 > r azóbelaejében: g
rövid "rujjud *=d lugud rövid.ül rövid,ít rövid.en.Stb..
485mu 61,21 = akkád zeni I Samema.g / -g = képző / ma.gvas.Stb.•
486
►"íZzJlM = akkád térra----------- ^ mahlen
ma.lom.Stb.«M egjegyzés,A malom szóban a -lom elem éppen olyan fő-
névképző,mint pl,a nyuga-lom,stb,szóban!487
488
TT489
me 5 3 2 , 4 0 = akkád kabű ^ sprechen,reden,sagen,erzahlen me.se me.sélme.sélőaStb,.
me 532,5o = akkád nalb&Su Kleidung,Kleid,Gewand
me.z / -z mint főnévképző / me.ztelen.Stb,*
me,n)u,ma 97,4 = akkád ep6fiu,banümachen,tun;heratellen,bilden, zeugen,schaffen
mu,nka<. ”mu,n,ka <. "mu,ka/-n- orrh,/ mu.nkál mu.nkásmu.nkálkodik.Stb.,
49o
lásd:489
491
492
lásd:489
493
l'isdt489
4?4
lásd:489
me,mu,ina 97,4 * akkád ep8Su,banCl~ machen,tun,herstellon,bllccn,
zeugen,erfInden,plánon, fflff.ködik mdavel mfl.Telet atf.yesmŐ«vész.Stb..
me,EU 532,3 - 61,2 = akkád la'u ^ welcherjwas fllr ein üte.lyik ml.lyen.Stb..
ma 233,2 = akk'd alftku^ f ehenine.gyice.hetne,né3!ne»ne t • Stb* •
ma 342,11 = akkád nlnö ^ wasydas vras^weleh mlml.v^lml.t.'ltb..
nva-na 342,lo4 b = akkád banű ^ erze::;]:en, schaf fen riaman^’:;l.cska.Stb. •
495
3 * á < ‘
496
497
de:
498
mamu/d/ 348>42 := akkád SuttuI Traummámo»rmámo.rítmámo.rba eJt.Stb..
mar = gar 3o7,13 - 547,15 = akkád nasSihu
ausreiBsen,zermalmenmar.cangolmar.cangolás.Stb..
mar = gar 597,17 = akkád k&nu besttindlg seln,bestehen, fest seln/werden
mar.ad mar.adandó mer.ermer.eység.Stb.•
lásd:496 mar 3o7,U =akkád nflhusich beruhigen,sich besünftigen
-» mér. sékelt mér.séklet mér.sékel.Stb..
499
lásd:489 mada 342,98 b = akkád mfttuLand,Kreis,Bezirk d gy
megyemegyé.8püspök megye,háza megye.hatóság.Stb.•
5ol
lásdx5oo
de;
5o2
5o3
rr;ah vagy m \3 "')7,5 - 74,lo - akk.ellu ■k:lar,re^n^hell s zÓTÚgént h és 3 -=» gy
magy.;iráz / = felvilágosít,tisztáz/ magy.arázatmagy.arán / = világosan,tisztán /.Stb.
mah 37,4 = akkád dannu” fe3 t,sta rk ,h e ftig ,h art,best£ nd ig ,
beschwerlich h *=»• k
mák.ács nak.acskodik p.ak.acsság aak.ácsul TTiak, ráncos Gak«r:-;nco£kodó zaV. .ranoos’.codik*Stb,.
mai 342,86 í = akk-d karabu r segnen,Segen; mai.ásztmal.aszttal teljea.Stb.*
mefl 74(84 = akkád naSű r Zwilllng;beidemás. a más.odik
hason-más.Stb..
lásds5o3
5o5
láads5o3
nia3 74,16 = akkád ellu hell,klar,leuchten,scheinen
3 ■> cs jiécsmécs.es.Stb,«
maS 74,loo = akkád sűtue.Hohlmass/6 vagy lo ka / S 3Z
inesz«ely, '■'nd,akkád üiazzal = e."ef‘s3fSeb
l..'lfid!5o3
'.o'
maS/maSda/ 74,8o = akkád laiaru Grehze,Greazgebietlir.es. gy©
nies.gyén.Stb..
rmin 124,5o - 57o,S = akk.Siná,SinÚ
zwei, beider 5 üv/eiter, av/eites, Wiederholang
min.ta min.táz min.ta-alap min»takép
oljran mint ő,,.Stb..
mulu 129 a,13 - hűl = akksnamáru,hadti, nigű,riSú
sich erheitern,fröhlich sein, spielen,jauchzen
mula.tmula,tozik,mula.tság..Stb..
5o9
mel 461,11^ c = akkád himtitu----------- ^ Brand,Lohe
mel.egítmel.egmel.egítő.Stb,•
51o
511
512
lásd*51o
513
Lásd:
mer vagy me-ir 347,6 - 592,95 d = akkád nasShhu gewaltig
mér.hetetion mór.hetetlenség.Stb,,
tnes 138,16 - 314,13 = maS = akkád mftruPerson eines StandeB,Gewerbes; machtig,vornehm
mes,tér mee,terember mes.teraág.Stb,.
mer 347,5 = akkád uzzur Zom;zornigmér.eg mér.ges mér.gelődlk mér.egzsák.Stb,.
mesi 532,84 d = akkád urruSxm l" trüb, schmutzig i 3 : > cs mocao.kmocs.kos,mocs,kol. mocsa.ras.
514
lásd:513
515
lásd*513
mesi 53 2^84 d = akkád urruSxun J schmutzig, trüti maoza.t másza.tos
be-masza.tol.Stb..
mesiir vagy mesi 532,85 = akkádschmutzig,trüb ruSumtuMórást,Sumpf f cs
nocsármocsár.as.Stb..
Lásd,sumér: mu-sar,idem.516
517lásd:516
518
1519
raud 81,3 = akkád aladu gebaren, erzeugm d : > t
műt.átkozik/ = születik /.
műd 81,3 3 akkád banü 5a alddi erzeugen,gebaren,zeugen d :==- -t
mát.ka-pár mát.kamát.kaság.Stb..
mug 554,15 a = akkád uru ^ vulvamag.zat / = öl-béli /.Stb..
muS 4o5,6 = akkád kuzázu Holzvespe S > h
méh,méh.es,méh,kas,Stb,,
52o
521
lásd:52o
522
523
HFf-
524
na 97,4 = akkád ep§3ti’,iv|Uiiz euge n,erz eugen,machen,her81 ellen, belschlafen
ná.szná.sz-éjszaka.Stb..
na Tagy ni 4 3 1 , 6 = akkád paS&hu ^ ruhig werden/sein
el—né.múl el-né.mlt
né. nané.maság.Stb..
na 7o,5 = akkád élü,rahluhoch,grosB,vergrö8sert,erhöhen
na.gy / -gy = nomenképző / na.gyaág na.gyzolna.gyokat mond.Stb..
na vagy ni 3 2 9 , 4 - 2 3 1 , 6 3
= akkád Sakű - rutlbtu• •be3pritzen,bewas3em;anf euchten
ne.dvea ne.dvesít ne.dvesség.Stb.•
nag 35,1 = akkád Satü trinken,saufen n > ny; g k
nyak.albe-nyak,al,Stb.
525
526
láadi525
nim = aklád SakŰ,^iahochkoniinen,hoch seln,erheben, höchster
nem.es nem.esség nem.es származású
de: nem.es lelkíí.Stb..
nim 433,2 = akkáderhöhen,aufsteigen,aufziehen,hoch werden,aufkommen,hochkommen,sich erheben m = V
>27
528
529
növ.el nÖT.eszt növ.ekedés
de: név.elnév.elés.Stb..
numun 72,4 = akkád zSruSprosB,Nachkomraenschaft,Samen, Saat,Anfang m = V
növen.dék.Stb..
nin 556,2 = akkád ahAtu r Schwester nén nén,Jenén.ém.Stb.•
nir 325,6 = akkád sal&hu besprengen,beepri tzon n *:2»ny
nylr,li08,nyir,)C03aág.Stb. •
53 o
nu 75,6 = tagadás 4Tni,ncsni.ncsen.Stb,,
531
532lásd:531
533lásd:531
534
lásdí531
sag 115,186 c,b = akkád rapftSu zerschlagenI
szagg.at de - j g •=»’ k
szak.ít szak,ászt szak.ítás.Stb..
sag 115,32 = akkád pahű,pihíl I abschliessen,fertig machen
meg-szakít meg-szak.ad.Stb,•
sag 115,36 = akkád reSuHaupt,Anfang,Vors teher,Aufs eher s ^ c«; g > h
el6-csah,os.Stb».
sag = zag 115,32 = akkád pahüabschliessen,vasperren;Grenze s ■>- zs; abgrenzen g > ^
zsák-ú tea,?th,»
lásdt531
536
lásd:531
537
lásds531
sag 115,7 = alúcáösaohlcimdig,Me.; 3Í:er,Werkleute;Kun8t Arhelter,Sachkenntnl8 g > k
szak.ma szak.értő szak.ismeró szak,ember szak,tekintély szak.értelem.Stb••
sag-uS 115 9154 a = ekkád kinu.f e s t, b es •>: eh end p r i'--h t ig, norual, bestfindig sein g k
szok.ás szok.ott szók.tatszok.ott módon.Stb
sag 115,92 b = akkád hasú I ellen,davonei?,en; Btürmen/'gegfen/szág.uld szág.uldozik szág.uldozás.Stb..
538
láedí531 sag 115,31,18 = akkád ptltu,pitü,5'liPü “ Vorderseite,Antlitz,öffnei),öffnung
£ : > i s záj < 1 " saj < T sag száj-táti.Stb..
539
lásd:531
54o
lésd:531
541
sag 84,91 =akkád rablusich erheben,gross,vergröBsert,ge- schwollen g í
száj.askodik száj.askodó száj.al Bzáj.hős.Stb.•
sag 115,145 a = akkád banÜ,°ü$Su,mai^asuachaffen,bilden,erzeugen,siegeln, s teijipeln, her s teli eng > dí s > a
saj.tósaj.tótennék.Stb.,
sag = sig 79,7o - 559,4 = akk.rSSu,S&rtu
Kaup t,K o pf,Haar,Bchaaru ng, szoelejénis > h szóvégén; g j
haj <7. "hal*«=d ”sai<ci, sag"hal dAha j•zathaj.át tépi,Stb,.
542
lásd:531 sag 115,22,25 = akkád raahru Vorzeit;früher,r-lter szóelején; s > h szövegén; g j
haj.dan "ha^ "sa^Ka: .dan'^banhaj.'fankor,haj.dani,Stb..
543
545
II
546
sag 295»loo a akkád mah&su” schlagen^einschlagen,treffen B > z ; g - > k
zak.atol zak.atolás zak•atoló•Sfb. •
sig 592,lo ff = akkád elhru kiéin,winzig g k
szik.rányi I B ::::=* 03
osek.ély csök.lk csökk.en.Stb..
slg-ga 295,134 b = akkád nap^su /zer-/3chlagen,abschlageng =- 3
3zijj,alás / = metszés /
meg-azi j j .al/h.ala t/.Stb, ,547
lásdi545 sig 592,2 = akkád ullnilu j vertrocknet,dürr
kBzik.árszikk.adI s ^ s; g : > - u > v siv.ársiv.atag.3tbo.
A B
léB<H531
549
Iá8dx545
550
láad:331
551
láad*545
slg vagy sag 351,6 - 115,2 = = akkád aiébu.
wohnen;Land, Imatland Bzőelején* a ■=» 1 azóvágén: g :=»■ k
lak.lk lak.áa lak.dlak.oBság.Stb*.
slg 592,11,19 ~ eng,dünn
azóvégi g
akkád katnu
• kBzűkBZ^.ÍtBZ^.Ul,I szóvégi g 3 s zí J•aa/=vékony/J, Bzóvégénxg 'sávolyoa[ B ^ oa; g k
v^sík»Stl) • •
sig 351,6 = akkád aSftbu B1tzenjwohnen,thronend g k
széle azék.el szék.házszék.eafővároa.Stli. •
sig 592,9 = alckád mfttu tot,aterben; gr»k
nefi^-Bzak.ad/a szíve,élete.. ./•
552
546,lá8d sig yagv sig 295,15 f - 19o,4 ~ 3 alckád zaJcUm• •Stnnn
rőfi zeg.eni^1 « = ► » ziT.atar «c " a i u « ^ zlg EiT.ataros.^tb,•
553
lásd:546 sig 295,17 f - akkád c t o......... — ” dahinstünnen,wehen
s > s; g ▼s í t *ít/a s z é i / « ^ "siu < s í t .1tó
de: süT.Slt.Stb..
sig
554
sig 112,24 » akkád za^.S&ru Luft,Wind,Atem s b ; g > h
zih.ál i 1; 8 •>- h lih.eg leh.el len.ellet i s > 1; gIsT.egó.Stb.*
uA555
< K í í sig 454,7 = akkád damft^* = sumér Sag I grit,gcMdig sein,GunstfWohltati 8 > S 3eg,ltseg.edelsmseg.ítség.Stbo*
556
lásdi555
557
láed»545
558
lásd:543
559
56o
Big 454,7 = akkád damfiku^daakugedelhen,glücklich,wlrkBain,giinBtlg
s( g > k sík,érül sík.eres 8lk«errelBlk.ertelenBÓg.Stb,»
aig 592,2 = akkád ubbulu- vertrocknet,dürr s > CB; g ^ k
cBik.asei a > c; g > n g orrhang clng.ár.Stt..
slg vagy zag 295,26 f - 332,27 = akkád mah&Btt
weben; Bán d , S ell, Taa 3 cs; g ^ k
CBÍkcs£k.os*Stb.«
lásd*543 sig 295,26 f s akkád mah&STiwebenj g =»• ij v vokalizáció
BZŐ "azil •< "slu -<."slu-< slg Bző.ttea ’szíí.cBBző.nyeg
de: azöv.et.Stb;,,
láBdi545 slg 592,lo = akkád Blhru klein,wenlg,gerlng g > k
szUk.ségBzük.séget lát.Stb,.
561
lásdi545
562
8ig 5 9 2,lo = akkád sihru r kleln,wenlg,gering szeg.ény szeg.énység szeg,ényes,Stb,•
lásdt545
563
564
lásd:555
565
lásd:543
sig 5 9 2 , 1 0 = akkád katnudUnn,schlank,schwach sein s =» s; g ▼
sov.ány < "siu ><■ sig sov,ányság,Stb,,
sig lo3,l9 = akkád sich beruhigen s h
higg.ad higg,adthigg,adtság,Stb.•
sig 454,7 = akkád dandkafreundlich,gnadig,bannhepzig,gut sein g >
szív,es szív,élyes szív,es - örömest szív.elszl7,élyes,Stb,•
sig 295,26 = akkád mahösutreffen, schlagen, schleudem s 1; g > vokalizálödás
"li^ < "lig -c sig16 líí. "liu-de: löv.ő.Stb.,
567
Lásd: Séfe
568
569
lásd1 5 6 6
57olá8d:568
sur lol,5o = eűckáü eneSu/579,184/ schwachen 3 3
sor.vad Bor.vaszt sor.vadás.Stb..
sur lo5,5o = akkád radü,ridti folgen
3 :s» 3 sor.cs 3or.cn lévő sor.ra kerül.Stb.,
sur 4o5,lo = akkád Subtu r Wohnsi tz,Wohnst^tteszur.dék Bzur.dik.Stb..
sur lol,5o = akkád mussuru r begrenzen,abgrenzen 3zor.it
be-szor.ít.Stb..
sur 4o5,4 = akkád hirrű Grabung,Graben,Grab
. 8 B8Íi:'slr^ásösír«kert*Stb».
lásd:566 aur lol,21 = akkáá naa^w,en t f e rn e n, au8 r .511 en, V e rtr e 1 j íin, d portleren
azét-^azÓT szerte-BZÓr,Stb.•
57 2
lásd:566
573
574
lásdt566
sur lol,21 = akkád nasfihuentfernen,abhel)a)wegzlehen, ént* ziehen^Abgabe erheben 8 8
Burr.int^ B ^ CB CBur*dál
8 > Z8 ZB€Ur«Olzsar.olás.Stb.*
sur vagy sir lol,8 = akkád z&rz,zdru f ha88en,gehM8sig;Has8 faseen i 8 > 8 sér.tés sér.teget sér.ttf 8ér«tődé8
meg-Bér«t*Stb«•
Bir 371,31 = akkád aanákufesthalten,binden,schli essen8 CB
CBir.izel.Stb*.
lásdt574 371,24 = akkád nasahu----------- entfernen,Wíihlen;au3wahlen
B cs cser.e cser.iSlcser.e-here,Stb,,
576
lásd;574 sir 371,31 = akkád aanöku----------- r In Ordnung halten/brlngen
Bzor.gos Bzor.goBság szor.goskodlk«Stb..
577
sir 373,33 = akkád S t ohochkonunen,hoch werden,steigen, slch erhebenB 8
ser.kent Ber.kentés
det Bar.kaisar.kalás
szintén: 8ar.;]adsár,jadoz.Stb..
578________lásd:574 sii’ vagy 371,31 = akkád aanSi^,
Barrűanlangen,hiukommen,drángen,wei ter- drSngend8 CB
csőr^tét csör.tetéfl csörtető,Stb..
579
dei58o
>*í
de:581
<Tt4=
582
lásd:579
sil vagy sila 12,117 = akkád salfttu zerschnelden,durchs chneidén, spalten
sse l Bsel.et seel.del Bzilá.nk.Stb,.
sila 62,5 = akkád topH,hipe9Suaerstört,zerbrochen,schadhaft 8 8
s ilá .n yB e le .jte s . S tb .•
sil 457,17 = akkád Salftmu,ep«^unversehrt,fehlerlos,gUnstig,Heils Sicherheit,c>a8siv;8tark sein
SE il.á rd szil.árdság BZil.árdul szil.árdit.Stb.•
sila 12,114 = akkád rr^ittuAnstellung,Poe Auf sich t,iiu::";,rag 8 08
cselécd C8el«^ .
08 elé • dj. itiy, S tb..
584
585
586
sil huT 152 : 4 , B = akk á d reá+i;Jubel, Jauchííen,FröVili chkeit, jubelen s =» 2
züll.ik / = mulatozik / züll.és züll.ő.Stb.•
sir 371,lo = akkád aanfiku drSngen,vorgehen3 g
sür.get sür.gŐB.Stb,.
sál 554,3 = akkád rapáSu welt,breltiszél.es
Bzél.ességszél.tében - hosszában,Stb,.
sulu 12,12o = akk'id pikJttuAufslcht,Unterhalt,Auftrag,Posten Amt,Behö rd e,Verwaltung
régi: szulu,ga = szol.ga szol.gál szol*gálát szol•gálatba áll szol,gálát kész szol,gáláttevő szol.gáló szol.gabiró.Stb..
>:3S
j áGá:?S?
J, •.3tl:587
dei•590
591
lásd:59o
592
aud 313 t^A = akkááferu,vreitjalch entfernen a cs; d z:=5»- t
csat,angol csat9angolá8 - s a ••: ,ant'0ió ,S tb, „
i'.x. = akkáű seláhu■’oesprengenjbespritsen
f 3 cs; d csat,akos,Stb,,
3ud 373,19 = akkád sa3ShvI ‘beapreugenpaussprj-tzen'íf 8 ■> h? d gyliugy.ozlkhugy.czáshúgy,Sth«,
sedi lo3,b 12 = akkád paS&hu ^ ruhig werdenjruhen;sich beruhigen 8zédü,l széd.ít.Stb,.
sedi lo3,b 12 = akkád pai&husich beruhigen,ruhig werden/seia d > nd orrhang
szende.rUl szende,redik,Stb,,
sár 152,41 = akkád Satftruschreiben,Schreiben,Inschrift Schrift
czar.kaláb/'icr.'PtlenMl csinált írásjel/
593 u
594
lá3ds59o
595
lásd:593
596
lásd:592
sad 242,4 = akkád kablu Keinpf ,Schlacht s :>■ cs; d t
csat,a csat,ázik csat.a-mező csat*a-tér,Stb..
aid 103,15 6 = akkád ^rbSSu Kaite,Prost;kait,frostig; a h
hid.eg hid.egség hid.egül hid,egvér,Stb,.
sad 242,4 = akkád kablu Kanpf,SchlachtB ^ h
had.akozik had.at viael had.járat had.aercg had.akozó.S^. •
sár 152,58 = akkád zarbur bedrückt,bedröngt seinszor.ongószor.ongatszór.ongás.Stb..
kühlen
r98
láad:597
599
6oo
>__ sutt d9,.1 akkád labSru--------- alt verden,altern
,, 3 j ecson.tosodik
v€n-c6ont«Stb..
aun 69,4o = akkád .. iilru,j'akapuz e rs t ö r e n; ausííM ■ 'e n, mi s shand e 1 n, ve runs tal t en i: - d±mneln 3 cs
caon»ka csőn.kit csőn.kaság
de: csuny.a csunyítcsuny.aság.Stb..
si^ lo2,lo = akkád tiasáhusich entfernea; JTortziehea s a
suh.an suh.anö suh.anás.Stb..
sigar 112,127,148 = akkád Sigfiru Verschlussyschloss a zg > 3 ^ ^ V
"sij^ar ^ sigarvagy
závár závor.Stb..
6ol
6o2
< 1 ^
6o3
6o4
6o5
lásd:6o4
det
aahar 212,4 ff/27 = akkád epru,Jitu StautjErdejLehm szóelején; s shangzóközi h-hang kiesik
sár — c:. ”sa*ar aahar sár.os
be-aár.oz.Stb.•
aa 457,21 = akkád 5an&nu r gleichen,gleichkommen,gleich sein sza.hályos sza.bályosan,Stb,.
aa 166,4 = akká* er^Su r pílügen;behauenazá.nt /:-n- = orrhang;-t = igeképzó szántásazá.ntóföld.Stb..
8i 164,22 = akkád Sakftnuarbeiten,machen,schaffen,bereiten
- r 3 CScsi.nál csi.nálmány cse.lekszik cse.lekszik.Stb..
ai 164,8 = akkád hftdu eilen a > 8
si.et vagy si.jet si.etós f?i.etéa.Stb.,
6o7
lásdi6o6
de;
Oo8
m
t.ü9
sl 112,31 = akkád malŰ ^ voll sein,sich füllen szi.nszí,nig van szí.nültig.Stb,,
3i 112,24 = akkád zaklku,zaku;mehű dahínstürmen,wehen;Sturm,Wind,Luft s s;
sze.löl sze.lelőszé,l / -1 = névszóképző/szé.lvészszélroham,Stb,.
su 536,14 = akkád aáábu wohnen,sitzen s s
3u,t / -t mint képző / su.ttom,Stbt,
au = Su 373 115 - 411,23 = ak::,tebűer&bu
versinken,untergehen, aich unter- tauchen a r=* 3
síí,lyed su,ly5szt su,lyedés sö,lyedő,Stb.,
§i-'ib 7agy zeb 147,35 c = akk^zurbu.Sakuiamu
Kerzensbedrückup.gpHerzeleid, ruhlg,atill,8chweigen b > p
szepp.en meg-8zepp»eíí
de: szep«eg«Stb.»611lásd;6lo sl-lb 147,33 1 = akkád dTjm^ /= zeb/ ----------- ; Schbnhelt;8chön;gut;
I ^ Vszépszép.stfgazép*^ít 8záp*tl L* Stb« •
612
lásd:61o el-ib 147,33 b » akkád d\un^ / = zeb /■ r— — 3chönheit;8chön
8 08
b :=» p kl-c8Íp-te magát.Stb.*
613
614
<>15
< 7
(.|f,
1rtnd:ól3
pa 45o ,0 = akkád nabű ^ sagen,nennen pa.pol.Stb..
pa 295»11 = akkád appu Gipfel P > f
régi: feí« = fej.
1.17
|.Siuli6l3
pad 469,3 = aickád kasapú r” Brocken.BisBenI a > tpött.ömnyipött.ön.Stb,.
pad 45o,5 = akkád amarusehen,ausaersehetíjfínden, kunőtuiij p f
fel-fgd fel-fed.ez fel•fed•ezé 8•Stb••
pad 45o,2 = akkád ud^úerkennen^^erkannt werden pj=»* f; d nt orrhang
font,03 gat font^olóra vesz
meg-font.ol.Stb,•
618
lásd:613 li:
619
lásd:615
62o
lásd:613
621
lásd:613
622
lásd;613
pad 45o ,3 = akkád amaru,nat&lu sehen,8chauen,beschauen p :> t; d : > gy
fÍgy.el figy.elmes figy.eló.Stb..
pad 4 6 9 , 6 = akkád pussussu t ilgen, aus t ilget) p f; d > gy
fogy.ászt fogy.asztás.Stb.•
pad 450,5 - akkád Salcftru 3agen„sprechai d t
pat.varkodik.Stb,.
pad 4->0,9 = akkád namöru,numru sich erheitern,Heiterkeity Fröhlichkelt d 3
paó,zé.npaj,zánkortik.Stb,,
pad 4 5 0 , 7 = akk’d le'ú sa amötl Stark r;ein von dér Eirigeweide d t
pot.rchpot.rohoe.Stb*.
Luad:613
f.24
líi:jd;6l3
f->25
pad 45o,3 = akkád amáni,baru sehen,schauen;prUfen d cs
le-pecs,étel / = láttamozi/•
pad 45o ,3 = akkád zakaru,nabű rafen,'berufen,nennen,sagend C8
el-pecs,étal / = megidéz!/•Stb.•
626
l.Í3d;6l3
627
628
pad 4 6 9,3 , 4 = akkád kas&pu,kispu2 erbrö ekein,Brocken,3 erbrö ckelung d z
póz.dórjapóz.dórjává tör.Stb..
pad 43o,9 = akkád namdruscheInén,aufleuchten,Tagesanbruch, Norgen d > ty
plty.aallik plty.mallat.Stb..
pap 6 0 ,2 m akJcád atru Vater
P*Ppapa.Stb.•
pár 381,33 = akkád namru^— hell,liclit,leuchtend;Hellepls’.kadDlr.kadat.Stb..
629
630
631
6 5:
lásd:613
láad;629
554,81 = akká(i napftSu aich weiten;vrelt
f; fi 8Zfeaz.ít fesz.Ul
ki.—f 6SZ • til • S1(h« •
peS 354,88 = akkád kamúr verbrennenpee,t /= kemence,kályha /.
pe§ 3 4 6 , 1 3 « akkád rapftfiuwe i t; au s ged ehQ t; t'nif ae s end; gr os sS :í> o
p-'C.ak poí?ako8
8zpo92.gáa a zapozs.ga.Rtb..
pad 4 5 o , 5 f - rtkkád pat^ü Korb
, rputt ony,Stb..
033
ra 328,19 s akkád sablitu ^ erobem;kapem; ergreifen; festhalten ra,gad
meg-ra.gad el.xa.gad
xa^ gaszt*Stb «•634
lásd 1 633 ra 328,25 = akkád rap&Su----------- ^ zerschlagen
re.pedre.peszt
Láad,az akkádnyelvl rapfiSu = repeszt,szót,Stb,. 635
lásd:633
( ) ‘5 6
1 iÍGd;63?
M 7
lásd;633
ra 328,23 = akkád ras&bTX “ ausrela8en,entfemen,zerschlagen, ,, zerstören iro,nt ro.mbol ro.mlik,Stb..
ra 328,11 = akkád lapíttu ^ anfassen,ergreifen,ausreissen rá.nt rá.nclgál rá.ngat
meg-ra,gad•Stb••
ra vagy rah vagy irag = akk.rahftsu ^ überschwemmen^befeuchten
veri a ragya = ázlkl
638
lásd:633 ra 328,3o b = akkád namru —— — — — — leuchtend 3 strahlend
ra.gyogra,gyogöra,gyogá0oS-tb».
639
lásd:633 328,4 = akkád ana------ ---- ^ zu a uf?ür j ge gén
-ra : ház-ra^Temesvár-ra -re : IcIs-r^'jFest-re re.ám re.ád rá,áll rá.csap ra,jta,£tb,•
re 2o6'apli = akkád raűQ.,r©dű 1 führen;lenkenigeeignet sein, Leitung, ], Regierung re. ad re.ndea re.ndbeszed re.ndes.Stb,,
641
642
ri 86,52 = akkád nasShu ^ ausreissen,entfernen ri,flszant/= tép/.Stb,.
lásd:641 86^32 = akkád nasfihu■ ^ auarelsaen^entfernen
rl.deg marha/terméktelen/.Stb,,
I 'Ilid :*>4I
I 4miI :641
í>1')
L'iíjci: 641
»./l6
Líiüd;641
(-.47
648
ri 86,31 = akkád uisűslch entfernen,fcrtziehen
ki-rá,ndul*Stb,,
ri 86,31 = akkád nisÚ.réku.rakűT— •! sich entfernenjsich verbergenre. jtre.jtőzikre.jtegetre.jtelmes.Stb..
ri 86,46 = akkád ramü ^ werfen,echies8en rö.pítrö.pítés.Stb..
ri 86,41,74 = akkád parMufllegen,au3breiten/die Plügel/
re,pül re.pdes rö.pkttd.Stb..
ru vagy ru-gu 1,1a = akk.gitmaiu,3akű
vollkoinineQmaj£Íatatlsch;8teigen,sich erhebai,hochkommen g > ng orrhang
rango.8-<; "rungud^ rugu rango.skodik.Stb..
ru 441,19 = akkád nakfipiiI átessenru.g;ru«gdo3;ru.g • kapál.Stb.*
649
65o
lá:j (1*647
651
fS2
rn : na-ru-a 7o,81 - 23o,3,51 = akkád narú
Urkunde,Stele azószerint;; rovott kő!
róro.vásro.vásol.Stb.,
ru l,lo akkád ^itmálu^ voll'''on-men,prf'chtig,n!aja3tatischre.mekre.mekelre.meklőre,mekléB,Stb..
rab 151,6 - akkád rabűgr033
b > propp.antropp»ant 3ok,Stli..
rig 295,5 = akkáa glbü r sprech-'^n ,reíien,erz' l)len reg,él rege reg,élő
régi; reg.ős.otb..653
láEd:652 rig 295 c,lo = akkád r«*ű "“ ■ veiden,abweiden f szőelején: r 1 lég.el leg.eltet leg.elő.Stb..
rig 295 c,12 = akkád Sar&bu Feuer anzünden,verbrennen
,, e >rekk.enő hőség.Stb.•
rig 86,16 = akkád zfiku dahinstürmen,weheng > X ^ > T
riv.algé vihar ^
I íWid; 652
"riu
rig 295,c,7 = akkád nadü anlegen,gründen,setzen g > k
rig.
falat rcúc tüzet rak
fészket rak.Stb..í,57
I ííod:652 rig-rig 295 c,13 = akkád Sarfiku 8chanken,bescheren g : > ^
réré ^"rilrii "rii-rii<r rig-rigí)58
ri-^-mun p386,165 a = akk.aSamSutu ^ Wirbelwind,Orkán
szél-roha.m.Stb.•
659
660
lásd:659
661
662
663
m .
3ab 2 9 5 k,12 - akkád larftna abschnelden,bftschneiden S as
azab.dol Bsab.ó.Stb,•
§ab 295j,lo =» akkád Sabbn Becken,Topf
,, 5 sb; b'^' p 8sáp«ülőaStb••
Suba 536,41 a ^ aikád í/bbu re inS : > cs; b p
esniiá.r CBupa.Stb..
áuba/r/ 354,12o a = akkád uSSuru f reiiaachan , Ib aen S SB
szabadd 9Baba.dal BBaba.dít Bzaba.dsáevStb..
5u>>>ba*68,4 - akkád aSftbu— I* wohnen, Bitzen
& : > SS8 sóba a zoba-lány
sséj^Bzoba.Stb*.
I a mI ii.r *.
U , » )
l'WnUftfVí
Sub 68,22 = akkád rapRduumherlaufen,uraherschweifen S ca
csab.ukkol b p
csap.ong csap.ong.Stb..
áub 68,22 = akkád rapftduuinherlaufen,uinherschweifen S cs j b ▼
csav.arog caav.argás ceav.argó,Stb.,
t.r (.
iM.] Suba 586,41 f = akkád namaruleuchteQ,8tralilen,8cheinen, auf- leuchtenszóelején: S ::>» 1
iobo.gó tííz l’ngra lobba.n
lobo.g a láng.Stb..i.f.7
f)f.P
I r;d 1 6 6 "
§uba 586,41 a = akkád ibbu ~ hell,rein,klar,glanzend
s ca coábo.scsáb,1tó.S tb•,
Sub 68,13 = akkád nadüwerfen,niederwerfen,auswerfen
ir S cs; b Z::s» pkl-caapoda-csap,Stb..
669
lásds663
67o
lásd:661
671
lfÍ3d:663
672üir
Sub 68,22 = rapfiduj entflleheajuaiherschweifen, ’Oiiiher'- ; laufeni b aip o r r h a n g
3 o m p * o ly o g
s o a p . o l y g á s . S t b , ,
I S : > 1? b p lop.ődsik lop.ódzkodik lop.akodva jár.Stb,,
Suba 586,41 ^ = akkád ellu ' rein,r:lar
5 SB3zaba.tos ssaba. toasf^gszaba,tosan/ = világosan/.Stb,,
Sub 68,24 = akkád SabStu { reinfegen;reinicen;abrcib9n,fegen í /von dér Plut/;scheuem i b p söp.ör sep.rő sep.rés aöp.örcet
el-3öp,örte a hullám..,3tb..
Sag 384,8,12 = ak2cád libbu,kirbu
rinneres ySingewelde,Wesen,Herz,
sav«a - borsa^lénye,T«>Stb. •
fi /
I I
1.7-1
*a(T 384,8,12 = akkád libbu,kirbu Inneres ,Eingeweide,WeGen,}'erz á D
saj.átosaaj.átosság.Stb,,
sag-aS-du 384,23 = akk'd gitmálu vollkommen. g sz
szak,asz,to,tt/az apja/,.!,.iiiiih'r 3e-ga = magSlru - passen,übereinstinimen.
i'V
sag 584,11 = akkád puhru Versaramlung,Schar K ■ > k
sok.adalomsok.aság.Stb.•
, .'luiüi’r áug.Stb,.f.7(,
>.V7
I :::ó7r
sag 556,5 = akkád dam^ barmherzig,gnadig,GnadeB 3
saj.nálsaj.nálatiStb.•
sag 5 5 6 , 1 0 = akkád namtiruleuchten,3cheinen,aufleuchten § 1; ng orrhang
láng.ol lárií .oló l'ing* Stb#,
678
lá3d:676
679
lásd:672
68o
lásdí676
681
láed;672
682
lásd:676
Sag 3 5 6 , 1 0 = akkád namtru leuchten,scheineug > 3
aaj.og saJ•fíó•Stb••
Sag-gar 384,241 a •=> 384,11’?= akkád haSÖhu.unnlnu NotIPlehen,Gebetg > • X ▼
s<5-váx' ,og 3ag~garJ\ Asóvárgás sóvárgöíStb,s
3ag 356 j5 = akV.ád dain&ktzge pund 3e i ri ged eIben, gut,wirksaro 3 jg ^ J55*- V
3av,ul jav.ulás jav.ul6.Stb..
Sag 384,13 = akkád kirbütu Inn ere s,Ei ngewei d es á; g > V
jav.as asszony/ = báljós/.Stb,.
áag 356,5,6,7 = akkád dam^ugut,vortrefflich,vollwertig, wirk- sam3 y* S * > ^
jav,ásolj av. all,jav.aslat.Stb..
I i;'d: 676
ht\.]
áag 356,5,6,7 = akkád damku gut;Gute8;vortrefflich 3 > ö; g U r:=»‘ ▼
j<5 < r " j a u < ^ J a u . < jag < Sag jó.ság de;jav,jó,Indulat jó,akarat jó,cikaró,Stb,.
Sag 3 6 5 , 5 - akkád damSku~ gut,sÜ9B,fre;;ndlich,gnádig,C}ütej barmherzig sein szóelején: 3 :>• ny szóvégén: g : > j
nyáj.as «s."naj <. ”jaj < . "jag c Sagnyéj.aaan nyáj.askodás nyáj.asaág.Stt),.
Sár 1 5 2 , 1 5 = akkád kalÜabachlleBsen,zurückhaltam, aperren 5 B
ein-
el-zárki-Bárbe-zár
zár,Stb,»f.H6
líind :685 flar 1 5 2 , 3 9 = akkád banűbauen,acha ffen,erzeugen,plánén8 SB
szer.keBet szer.kesBt sser.kesBtő.Stb.,
687
688
689
690
691
lásd:685
Sár 152,39 = akkád banO3chaff en, erzeugen > ?.eup:eü 3 se
Bzáromazlk Bzár.mazék szár.ma:./f3,Stb. •
Sara 353,29 = akkád aMlutrocken werden,vertroclcnet,dürr 5 SE
B záréi. 8szára.d Bzár.ltszára.zság.Stb..
5ar 11,27 aVrkád hamátu r~~ flanmienj,brennen♦ 3 es2sar.átnok.Stb,o
3aT 329,2 = akkád uggatu Zom;zomig sel©g Z8
zsbr.töl«dikZBör.tölőd^szsör.tlődó.Stb,.
Sa.7 152,62 = akkád tarftdu wegBchlcken,'7ertrelbeii S z
el-zar.gat kl->2ar.gat.Stb. •
692
sár 3 9 6 , 1 9 = akkád mftdur viel,zahlreieh sein;V1elheit,Mengeser.eg ser.egesen ser.egeot61 ser. egük. Stb. •
693
Sut 3 2 9 , 5 = akkád izzu ;_ewaltig, gross 8 sz
ször.nyfl / = nagy.^ de: szer.t-elen.Stb..
694
í>'t5
l.'wi.l :693
Sur lol,7 = akkád zanftnu regnen 8 cs
cstir.og csur.on-vlz csur.gat.Stb,.
Sur 3 2 9 , 5 = akkád izzu schrecklich,furchtbar 8 sz
de:szőr,nyfllködik szúr.kol.Stb,.
Súg 367,11 = akkád rabÜ,madtt-wachsen,gross werden,hinzukonmen, ▼iel werden/sein,zahlreieh, Viel- heit,^enge g k
sok8ok,ciság.Stb,.
697
699
A
7oo
de!698
lásd;697
Seg 551,4 = akkéd SurlpuEiSjkalte Jahreszeit,RegenS ^ í
Jégjég-hegy jég-eső jég-csap jeg.es.3tt)..
Seg 551,4;CT 35,8,68 = akkád Surlpu “ Eis
g k slk.os sik.amlik sik.lik.Stb,,
Sad,8adu 396,15 = akkád klSSatu Machtfülle,Welt;Macht|machtig S > h; d > t
hat.almashat.alomhat«almasság.Sth»•
Sid 314,5 = akkád alaktu GangjLauf d > t
sét.a sét.álsát.ifikál.Stb..
7ol
lásd:7oo Sid 314,5 = akkád alaktu Gang,Verlauf9 as
Bzed.el(^zködik.Stb. •
7o2
7o3
7o4
7o5
7..Í,
1.4sd:7o2
Ser 152,2o = akkád aimdu__ •Vertrag,Satzung
M S az szer.ződlk szer.zűdés szer.ződtet.Stb..
Ser 152,22 = akkád ] ű,ka8ftni Paden,Garn,Schnur,Strick 8 : ^ 0
cér.nacér•naszál•Stb••
Sita 253,15 - 442,2 = akk.rikau Band,Binde,Geftige,Bund S ;>■ cs
caato.l de; ceatt.Stb,.
Sál 251,47 » akkád namft*ulicht werden,leuchten,scheinen 1 •=» ly
saly.og saly.gáa.Stb.*
Sum 126,13 = akkád topü,hipeBBu eerstört,achadhaft9 a z
azem.ét aeem.etel Bzem.etesszem,étre valé»Stb.»
7o7
7o8
7o9
71ü
V U -
Sin vagy Sen 8,4 = akkád ellu hell,gl^nz end,re in,klar
, r 3 ■=»• C3csíncsin.0 8
cBin.osság.Stb.•
Sei vagy dnS 544,5 = akkád paSftSu salbenszóelején éa végén:S > c
cic.öma cic.omáz cic.omás.Stb.•
fieS 541,3 = akkád bakűweinen,verdÜ3tert sein, alch be- drángt fühlen szóaleji és végi 3 sz
szesz.élyesszesz,élyeskedik,Stb,.
Sugid 354,314 d = akkád sana^,pihu s chl i e s s en, abd Sinmen} Taubg k; d r > t
süket süket.ül
de: siket.Stb.*711
lásdi71o Sugid 354,314 d = akkád sandku ' schliessen,abachlieasen
a > 1; kle-lakat.ol
lakat.Stb*.
712
de:
713
714
láBd:713
715
l
716
li\Mdi713
Sud\il354,365 » aklcéd katfimuűecken^'bedecken^TerdeckenpDecke d nd orrhang; 1 :rr5*- ly
sIndely b u t i d u l i u d u l zsindely zsindely.ez ' zsindely.es.Stb.•
3u 4 1 1 , 1 0 0 = akkád piriStu Mutterleib
., S szszüol / -1 Blnt IgeJcépzö / szU.lő anya.Stb..
Su 411,70 = akkád kat&nu, f•abftti r bedecken,decken,zudecken 8u.1>a.
9v Tagy dudu 5 4 5 * 2 3 = akkád rabti,mftdi2
wachsen,gross werden,viel sein, zahlreieh
, r 8 ■ > 28ZBuzso.g.Stb..
Sa 411,95 = akkád pahűschliessen,einsperren,abschliessen8 C8
esn.k / -k mint igeképzd /C8««kd0B
be-«eu.kle-osu.k.Stb.*
717
718
< y -
719
72o
Se lo3»12 - akkád pasfihu aich berxihi&en fi 08
ese.nd /-n- orrhang,->d s képző/ C8e»ndes.Stb.»
81 I 449,8 = akkád ínVlI Aug«| 8 > BZsze.m/ -m mint főnévképző /,sze.mbensze.me-világa.Stb,.
tab 1 2 4 ,1 2 4 , 3 = akkád esepuhinzufügen,verdoppeln,multipliziaí*i reá
töb.b töb.blet töb.bségtOb.besezám.Stb.#
láBd;719 tab 124,18 « akkád saná^ binden,fe8thaltenb r > p
táp. ad « tap.aszt.Stb»a
721
722
lásd1721
tag 126,^7 = akkád ba8lu erhitzt,gebrannt
tikk.aaztő meleg.Stb..
tag 126,21 = akkád lapfttusieh beziehen,Bedeutung habéne k
tek.lntatbe vess tek»liitett9l Ten.Stb*.
725
lá8d:721
724
lásd:721
725
726
tag 126,26 = akkád napftau I /zer^/schlagen tag.ol tag.lal
tag 126,26 3 akkád napUu aloh weltan,weit
tágtág.ultfag.lttág.itáe.Stb..
tar 12,88 > akkád Upft^ /zep-Ztrecheiitör.lktör.Deléktör.delés.Stb..
túr 58,lo = akkád marfts,mcürsa,inur8u WiderBtand leistenilelden,Leiden, beschwerlieh
tUrtür.tőztetl magát tür.elmes
bele-tör.Ódlk.Stb..727
túr 144,11 b a akkád alhru X kleln,winzig,kiéin sein tör.pe
el-tör.pül,Stb..
728
lásd:726
729
730
lásds729
túr 58,1,1 c,5 = alckád aiadUjbanűgebaren, er zeugen, schaílen, zeugen bauen
tér.mel tér,meló ter»mék ter*més ter.emt Ter„emt(3.átb.,
tll 69,2o,8i -ikkád gamftrufertig Í5C. LH,vollsti’iidig,voÍlenden, gauz
tel,jes telajeííség tel,jesen.Stb,.
til 69,57 = akkád ^atűzu Ende gehen,fertig werclen, endigen
tel,iktálaik - múlik.Stb«,
be-
751
lásd:729
732
m
népit
til 69,15 = akkád aSébur wohnen,sitzentel.ektel.eptel.építéstel•epedik•Stb••
tun 595^12 = akkád mftkaltn " Ess-Napf,3ehale n ny
tány»ér tán»gyér»Stb«.
; •íL . tűm ?o7,9 = akkád tabűauferBtehen;wleder atiferstehen, Bloh erhebai
ral-táffl.ad fal-tám.aszt
inMolata tám.adnnil ttfm.ad*Stb«»
fM
14«.ii7^l tűm 2o7,9 = aldcád tabtt-- r anrücken,elnf alléiig slch erhebenmeg-tám.adrá-tám,ad
táfflaadás«Stb*.fin
tuh 167,2sákkéd ell,atflpa,madu— r über^mehr alBySChwerfallén,rlelteh.erteh,ervonat*Stb*,
Mi.
’M7
7ífl
tar 12,86 = akkád U8|US8U r ausforschenfel-tár / = kikutat /.Stb**
VT te 376,31 = akkád pal%u--------- I -verehren
ti.Bzteltl.Bztelet.Stb*.
Iáiidi737 te 376,31 = akkád pal8ta----- — 1“ dienen
tl.BStti•6ztságvlBel6•Stb•.
739
740tair
tir 3 2 5 , 1 3 = akkád tarftsugerade richten,richten,sich venden ausstrecken,ausbreiten,aufrichten, errichten,zurichten,sich erstreok^
tér.jed tér,jeazt fér.ül - fordul tér.ít tér,elter»The vesz
le»-tér ki-tér el-tér,ít
tér.eget,Stb,.
ta ; i-ta 139plö = akkád iStu ^ 8eit,Yon,seítdera,nachdea
6-ta ező-tamiő-ta?,Stb..
A hivatalos nyelvászet a magyar nyelv ®- olyan flnnugoraak nyilvánított szókinccsel bi-
• •triy(lj«,afli«ly aBÓklnca as altáji nyelvterületen isa t<(nyt elhallgatja a nyelvé szét, de elhall-
gatija awi l«|hogy,úgy a finnugornak,mint az altájlnak nyelvek a - sísunérnak ismert nyelvi»zÁrih&Zekaí»
Vogytlk a finnugor nyelvészet által finnu- HMP alaitnyelvl aaóosaládnak minősített: fejySzót és az állflAlagiia finnugor nyelvi analő^iáitt magyav fő,fé-,fe,fejVMiii) p«ng,pHngk,pung,ua,»UpJ4m pom « vég,oél,határVftiJAIi pung ,pun,piuB • vég, ha tár, hegy•i filvlH pe • végriRn pMM - r«J,v4g»l«iiHjá<1 r«at - naűoa,vég.
A Kyelvéaaet megállapítása Bzerint,legvi- a leatréaaek magn«vaaénelnek egyezése fon*-
liMfl rolinnaágl fok, rend ■■érint biaonyltó erővel bír két vaijf ifibb nyelv rokonsági fokának megállapításánál.
^•gvlBagálva a fenti azócsalád Jelentés - innál,arra a mnggyŐBŐdénre Jutunk,hogy a"fej"szó ere-
4« alNpJ«l«ntése tkpnic a ú c s « hegy,vég, ha- iár.Tnhát átvLttértelm(í sBÓcsoporttal van dolgunk.Nos, a ny«1 vénB<tt,a fenti szócsalád összevonása alapján^ki- liiWvtkiintette,hogy az állítólagos finnugor alap-^nyelv- l»atii pH- alaptő Jelentette a csúcs,hegy,vég fogalmat, IiImb a fejtoaűosa,hegye,felsővége az emberi testnek.
Rendben van,a következtetés logtkus és• 1 rohadható.Csodálatos,hogy ilyen logikus következte
tés után a finnugor nyelvészet nem hasonlítja össze a fenti szöcealádot az altáji analóg szócsaláddal és vé- gUl a szumémyelvi elemekkel.
Figyeljük meg az altáji Bzócsaládot: mongol ekin/ = "pekln/ = fej,kezdetközépmongol hekin/ = "pekin/ = ua. mandzsu fehi = agy goldi pejé/ = "pegi/ = homloklamut heje = hegy.
Megjegyzendó,hogy a mongolban szabályszerűen eltűnt a szóelejéröl a p-hang,a mandzsuban f-fé lett,középmongolban és a lamutban h-ává romlott. Amint látjuk,az alaptó,ebben az esetben is,az altáji szócsa- ládnál is: pá-,Most vizsgáljuk meg a szumér analógiákat, Szumér pa 295,11 = csúcs
vagy bad 152®,3;115,4 = fent,felsí;fej,hegy,csúcs.
Vegyük a szumér pa szót és hasonlítsuk u- gyancsak össze a magyarnyelvi elemekkel;
pa : fé t fe : fej : fő finn pfiör
Úgy a finnugor-,mint az altájinak mondott szócsalád elemei kétségtelenül egyeznek a szumér szóval és egymással isíAm,fontos a kővetkező megfigyelés,
A finn szónál:pöa>a kikövetkeztetett 6- sibb szóalak,a nyelvészet szerint; "p£ng?i, tehát kiesett az állítólag flnnu'jor ^lapnyelvi ng-hang,Nos, ezt a lehetőséget elfogadhatjuk,bár ugyanolyan joggal állíthatjuk azt is,hogy a finn szónak ősalakja: "pSda volt és a hangzóközi d-hang esett ki,ami a finnben szintén általános jelenség,Rangtanilag:
"pada ;> pa»g ^ p5 =. írva paa.Tudjuk,hogy a d-hang j-hanggá változhat s
Így "pad.a >• magyar fej,A finn d-hang a iragyarban j- hangnak felel meg.Sz a hangtani összefüggés is lehetséges.Nos, a szumér BAD is lehet - ami valószínűbb - a finn és a magyar szók ősalakja,
ígyIezt a képet kapjuk;
___________________________________^
t.ImO "pad::=>- finn > - p2a.'.b«íí.- "paj:^ magyar "pej feíl l.4iiauk A török aiieű.ögiákats
ii»MMi4r bai ^ ótörök és török 'bai^mert tudJuk,hogy • i ItNiifl l-lianggá lehet^de ast is tudjuk,, hogy as I a j- N«n««aJ •gybaaalk.HbngtaBllaCftehát a aagyar fej bb6 HtuMér aradetfl,ugyanúgy az urálaltáji as^Soaalád la*
k finmagor uyelTésset Begállapításait véve alapulja teatréBsek elneTesésel ralóban két éa több
rokonaágát bÍ2onyitJák»Sbben az esetben a szumér -<«<iicyar éa aa urálaltáji nyelrek rokonságátysert a fej azé hNaaefUggéaai est bisonyltJá]r» Vegyük a fionugior ajrelvéMzet egy másik alapnyelvi ssaTát,a kés ssöt*
Magyar kés osztják kit TOgul kStsttrján ki /l/Totják ki /I/ csereniss kit mordvln ked finn kUte- és kUsi,Kétségtelenül bisonyíthaté a rokonsági e-
xy•zés,habár a zűrjén és votják elemek alaktanllag «1- Uraek.ffan^rtanilag látjuk a ssévégén,hogy> s : ttd is, Tcirmt azetes hangvlssony*.
Szumérban g 1 9 » kés.Es a ssumér ssó átment a szemlta akkád nyelvbet kfttu hangasereléssel,te- hA% itt is megvan as 8 : t han^issony. A ssuaér - hrtiig az akkádban k-hang lett, Szt a hangtani öaszefOg-
<l az állítólagos finnugor ssóesaládnál is -i— megfl- Kyelhetjük.A norvég-lappban geectá » kés*Az Ósibb ssó- hangBzernlés ittiA szó elejém g k.Sehát igazoljuk a Mié :> kátu továbbfeJlódését a finnugor szócsalád ki- k'3 vetkeztetett hangrendMerálff*
Két SBÓfkét bizonyíték!Most,lássuk,az altáji ös8zefüg;gé8t:
f - T an ge£>i- = ág^íz,végtag í -i-ili)!; =r ua.
Egjr éa ugyanazon azóoaaládiLegősibb alakja a Bsumér g 1 I « kés.
A bemutatott hétszázszaras szóegyeztetés: nem légbőlkapott "véletlen” etynológlák,hanem szabály- 8zertf,logikus Osssefllggések.A skunér nyelr szókincse a magyar nyelT székiócsének ősforrásaiA szumér nyelr a ioagyar nyelr arodialkns alakjai
Láttnk^hogy a szumér il f szén,szó a magyar elem analógiája, tehát szintén te^^trész-elneyezésr A szumér Sa ü = magyar SZÍT sző archaikus al&kja.ToTáb- Isá BA3 > EÉLiBAH^ YÍIL;BÜH ^ FOIjBAR >PAH :> PAR;és ÜH '-a- F7J|SABA ^ XEBB.IíPAD^ POTrohjCAB > kar; még BT’'? CSrnaÓsBAR ^BÖHíBAR >- BORdaiSAC^SZJÍJjSTB,
Mlüd e Bzók a testréjzek elneyez«-ése, így a finnugor nyelvészet megállapítása alapján bizonyít - hs^éfhosy a szumér nyelv a magj'ar nyelv ősalakja.
lássuk,a számnerek íJaBzeftta^ésétí Szum^rban aí = egy.HatsgváltozésBal már et
Dzumérban klimitatliatjuk a következő két hangezereléets afl = egy eS-ten = ua. i8-ten» ua..Szótári levezetésünk alapjáx bizonyítot
tuk (hogy a dzumémyelvi S-hang a magyarban gy.hanggá Is less,teh.^t szumér a8 > magyar £6T.-*» T^uigtaa t ai ^ el ^ egy
kalmükben edil ^ r>£y/a sok kBctll/.A EÉ7 azáianév szumér analógiáját bemutat
tuk a EDD lET-tévág szóalak egyeztetésénél...Tehát Itt is megvan az egyezés,csak ke
resni kell!Befejezésül felhívom az Olvasó figyelmét,
igazságérzetft a IcSvetkező rokonsági-fok bizonyítékra: a szumér-urálaltájl nyelvek tagadó elemeire.
A finnben "tagadóigét" ismerttak,Pl«e.n anna s nem adok,stb».As elem,tehát:e-.A nongolbani e.se,pl.ese-be-tt? > nem ő volt-et
A» «|m|)H»i, inti(4tftnlril n finnben: e-.A tungúz nyelvek-• lnHiullmn íi- : ri-ten búr = nem ad,A vogulban:
i |t«liA-Utn •• nlno(i.::th..MaKynrbun: n e m..«A flnn,monGcl és a tungúz nyelvek tagadó-
liáJ«,MliitUii Archeológiái bizon^ték nélkUl is:Sum^ria f«|á MMlalriaklAB akkádnak mondott szemita nyelvben ta-
Ml urAlnltáji nyelvek tagadd Igéjének analógiái A« al add in « nem adtam
I taqbi > ne mondd I tathe B ne közeledjlStb,•
riMM «-n anna a nem adok ■iiiiAol •-••-be-tt s nem ő'Tolt-e?IMiiül H-t«Q bur s nem ad
a-tim B nincs• Stb. •M«M>ffyz4aiBz az elem minden bizonnyal a szumér a = e= vf«,aiiórn mogy vissza.
De:szumérban n a mmagyarban n e m : tulajdonkóprien,szín
ien "tttKH'>ólgG'*,niert a szumér nam < na-me = non est.Kétségtelen bizonyftékl*.Amint az előszóban említettem,a magyarnak
itumr'> lkM/,1 lep; tilos átvenni szumér örökségéti
Csóke Sándor.
IUgg«lék.
Sgyssás szumér ssé urálaXtáJlnyelvi analógiája*
Elkeroetea éa klrálogattaa Agyssás ásísnér asóto^gyszerií fogalm^at kifejező Bzékat. S«dtréBzek elnevezését.As egyszerűi emberi t segnyllTánvlásalt niegnevező azÓkat.Ossseha8o&llto%t<un ezt az eg;^száz su- mér szét az urálaltájl nyelre r. analóg széklncséTel.
Az összshasonlltái^sál különüsen ügyelten 4ira,liogy a flnnugoi'aajc íxyil’ án.ított szék:lnc8 ^táji dgyazésmlt mutassam be^'bizonyítTa ezzel azt a tényt, hogy a finnugor azőklacs az eű. táj Inak mondott nyelTt«-^ rüldten Is megvan,tehát ugyanezzel a Bzéklnceeel nemcsak flnnugor^magyar rokonságot bizonylt^tműc, hanem urálaltájl nyelvi összefüggést is*
Mert mirel tudja a finnugor nyelvészet és történelemírás Mzonyítani,hogy pl.a S^Rül, SÉRlk sző csak fintiugor összefüggést bizonyít és aenmi kOzs az fl^tájl szőcsoporthczTPláne a szuméxiajrélvl ZIR « fáj, sérik,sth.^szöhoz?
Tettem, tehát cgyfí^z szumér szőt és meg-> adtaia urál> 11;ájl analögiáit.Az Osozehasonlítás folyam méni a következő ösissefüggée alakult ki: vettem a két főcsoportot,az altáji - mongol,török és tungúz nyelveket és a finnugormii: mondott nyelveket.Harmadiknak a magyart,külön.A következő százalékarány adódottta száz szumér szónak nyolcvannyolc százaléka mutatható ki a magyarban,hetvenhét százalék a mongol-törökben és hatvan százalék a finnben.Csoportonként kimondhatjuk,hogy száz szumér szónak hetvenöt százaléka meglelhető az
• liájiimii mondott nyelTterttletes^BÍg a flimagsr oso- i iiMtvunHi BBáealékkal reBS réast a asásasaTae b s u-
•4r ni-nka«»gbeii.Tehát a BBomér Bsökliioaet klactathatjiak a
MMoiMirion belől,de nem mindegyik nyelrben*A magyar,mlnt IcOlOnálló egyaág^nem TahetÓ
egyik,sem a máaik C8oportb«,mert a magyar ayelT Mgába foglalja mlndakát OBoportot ée így as egyssáa ■■«ia4r BBŐból majdnem kllencTen Bsáialákkal Teasl ki r4aa4k.Rnt tadTa^lmoudbatjuk aist,hogy a magyar nyelv
iirAlaltáji nyelrek alapnyelTe,a esnmér pádig aa ar— iiiiNikun alakia»l két nyelTCSoport caak mellékág, a ma— cyar nyrlT pedig as egyenesági leaeármaBott^
IBItétele^ető,hogy az SasaehaBonlítáe éa •«7 <*Btotéo folyamán téTea etymolöglák 1^ kox^ül&ettek •• saOToghe - a felelőaéget,természetesen,Táll&ljeL a
Sserzd.
l.Ssuunér AB 128.3 = apa.atyamongol ABa = ua.török ABa,APa = ua.yogul Ap = öregapaosztják Xb = az apa öregapjamagyar APa.
2.Szumér AR yagy IR 381,251 = ▼ilágoa,fényes, fénylilc,Tllágít;reggeledé8y reggel
mongol OR a hajnalódás,reggeledéaótörök IR-ta = reggel,korántörök ÖRUng = rilágoamordvln TARmede- s virrad{reggel lesemagyar ylRRad.Megjcgyzéa.A BBÓelejl y-hang a magyarban éa a mordyl»-
ban csak fonetllcuB toldáa,nem aeeryea hang*
3. Szumér________áé 1,38 = flyér,nóyér|teatyérekffiongololrotótörökOS .t;5ák-vog l megyar
ACy s az öccs gyermeke AÍy = ua,ATy = ua.
= ifja. bik aóyér.húgÖCS5.,öCSkőe,S" .-b., ,
4.Szumér __ AG 183,lo - 22;97,31 = illea2:kedik|dics öí t j megfelel% a*abad jmér,kimér, szeretJajánl
mongol AJatai « heszáillő,megfelelő;illikewraki AJa jólét; jó; jóakaró; jóságótörök AJy a nagyontörök AJykla- > kikeres,kiválogatfinn AIto - jólkitttnólappi AJta « nagyonmagyar Ajánl,AJánlato8.Stb..Megjegyzés.Ssóvégéni
Szumér A(r Tagy AKA 183,17 = anya 4rESS = na*mongol
ótörök XlÚÍ s nóyér,nagynénifinn AEZA 3 ua.cau7ac2 AEKA B na.votják AS,AKA • na.mordvln ASA » na.Stb.•
'Jínaép AS 339,9 = rágyédlk,akar,kíván BSd,SSdekel,£S «ngmagyar
ótórök ISt^ . kÍTántüri k ISte- . ua.riua ISota a kíván,akar.Stb.•
7. oBxuiér ^BCB,AHA . 237,2 ^ anya SKB s aoszony,nd|nóle8mongol
r tílröiv Xm sI- = szopikLM i’ök EN- = ua.fi nn IMA s anya
Dfea s ssopikmngyar,régl EKE ■ anya
m i k » szopik.stb..
n.Meunér IZI 172,11 a tüBlgyuJttforréjrorróság, i lángol
nuiigol ISÜpI^U ■ korom•linrOk ISIg - melogn urnán ISI a nelegaégvi»Mul ISIgl a meleg,forrépllr J^n EZj-,EZt- a ég;meggyujtMagyar ízzé ,.IZZlk. Stb..
9*SBnméT Ili-aS 32«.22 = els4oldalsel61.előtt ILe = saemelóttmov.-'l
- tbi k IL ■ alsó oldal,elaőréesvog i \lX « na.fflae ' ar Xl4,XLŐl,ELső.St1>.»
lo,SzMEáX.__ 455,27 « álonialráaIfeta- s alBSikmongol
öttfrök Udy- ■ ua.tSrBk TJIyu- « na.mordvln Udono m álomzűrjén ün m ua.70 gal ^ a n « ua.sagyar Xlom«Stl).»
ll.SKiuséf ra Tagy IR 5a37 ■ férfi{férfiaamongol SEe « férfi
w férfift®ótörök Aií. w férfi 5 fér 2
’ÍPJls&s « 'férflaacsereniisji 1!B2ö * gyersielCpfluoBkfllappS IxCcf a Tőlegányfinn » T ö l e f é n y , l e g é n y S t b . .
l?,SsöÍ£__ TO 2ö3r7 » alaé Tész/régmongol 4Ala » a iifimi fijs9rv»]cötörOk ^ s alső réastörök Al)% m alaéréaz;*Le-jlent;alattfinn ALa- » Rlaé- /öaszetételekban/eUrjén üli « ua.szamojéd 7H,IRona - ua.magyar AI^^4Lá,ALatt,atb..
I-„Szuméri>32t jákvogulcperemiaztorölculgurozmán
U§ 53éj26 = értelem0? -- értelem,olcc5.v<g ÉS, is = Uíi,Ss = ua,ÜS - ua.Ü5 = ua,Ü5 = ua.Stb.v
1 <!, Saumér BAD 69,loo = befejez;Té?-e«iTégrí' -:re \ vanjbetelik
■^törok: EOT- - bftvégeB;teljesíitörök BIT- n végeB;teljesít:ti0Ufi0l BÜTÜ- = teljesít, tökéleteRÍ+jt.ittl:..uigúr llíf- s ua.
lÜT- » ua.finn "PADatüdil > pa»attt»& > paatyá = végez,
I befejetmagyar be-^^es.Stb. *MegjegyzésaSsíeleJén: b >• p >■ x a magyarig
szövégén: d ^ j a magyarban flnnbsntkleslk a hangsckl^zl d-'hang.
15.Ssunér BAD 69,100 - jlk.szétüi iliii.mongol BÜTal- - darabokra súz:szétesiklamut BŰT- , széttbrikőtörBk iOTarla- r* széthulliktörök PAíla- = megreped,hasadfinn POTea ■ széttörik,elromlikjEQagyar PATTan^gzet-PATTan.Stb,,
16,Szumér ^BAD 1.52®,3 » Eagf*8?fel8«;rentítél,fölémongol■ BITe- a eltakar$takaréiiuernyeK«tkirgiz BITK- s elzárzűrjén PÖD- betakarvogul pIlnT- « be takar, bebo£Íi|d> nt orxluingmagyar PÖD,PED^PÖDd,PÖDál.Stb.*
IT.Sguaér SAI> 152 holtbeteg; halódó jme^alaongol
1BSTege > daganatot okozó betegség
iirglB 3ET&ga = ua.ótörök BED- s gyengülfinn ?OSea = betegeskedikagyar BEOJeg
iJETegség.Stb,,
IS.Ssumér 3áD 152^,4 - fal?belsííral;gátaoagol
rSITegU a elzárt^eldugaszolt
iirgl* 3I?a- « /nyílás t/elzámitörök ilJiüii = gát; Tölgy zárfinn P.ADot:\ a eisárígií’)!
?AIo =osztják PASjíAL = halr-'iesaTaagyar 7AL,?ALat eoal.Stb#.
l ,S2iifflér BAD 152’',3,1o = isagaa? fent; 2öl4;felótörök BÍÍDís * 'aa£;a3finn ?IiITa / Pliro/ « fe le z£n; felületmagyar PBiíTe Stb» •Megjegyzés*A magyarban -52 a finnben’, d > nt orrhang.
2o.Szumér BAD 69,33 » eltávolodik5távol.Vmagyar
fel-BITangol
Tatják ?SD « .':l/-felé/PEDlo » kint.Sth..
BAD 152®,17 - bizalomfinn ?17Smya a ua.mongol BlSi- « bízik,hi8*magyar BÍ2ikfSIZalom.Stb..
mraicHKiril V in.n nn m iinilcaú
p»»*gy«v
BAH 74,54 s oszt;darabBALgu = korty?ARca s darab,rósz t 'PAL = darab,falatPALa = ua,PALI ^ darabPAIat.Stb..
dlOllROl
J«K utv o t j á k
Kiírjonvo K.ulfinnm«íiyar
-M ,Sg»JBDár
mongolAtörök
inundEsúfinnla p p ü
mordvlnin«|fyar
BAK 74,24 » hátsó,hátúl;hátB6rás]iARu a hátsórÓBZ ARqa = hát ARqada a hátul AHga a RUoken a hát BÉR = hátsörész BÉR s ua.PERU 3 vissza PSR& = hátsórósz FAR s hátsöróSB,
BAR 74,68 » család*falu,városVBALga-sun = falu vagy város BALyq = ua,PALyq a ua,PALga a falu^város,nagycsalád,törzBPOLvl s nemzetségBUiLva a tOrzs{rokonságFÜLaza a nemzetsógPALtt,PALvak.S^b**
InppNrinn
74,3.39 mei^ó Jazfhé J ,h a j BARko a héj,haj PARkki a fa-héj»haj.
Mngjegyzés.Ad 23taz altáji ssócsládnál a szóelejóról eltűnt a p->hang«
26.SzumérmongoltöröklappNfinn
magyar
BAR 74,7 - oldal;peremikülsörészBARa-gan = külső határvonalak;szegély BORda = hajőborda BALdt a oldal;szegély PAR':’as/< PARda/ a oldal jszegély;perem PAT.si = ua,VARsi = ua.PERmi s ua.PERemBORda.Stb..
27.Szumérőtöröksürjén70 gulmordvlnfinnmagyar
BAR 74,110,119 « fál5féleleaBXLingia- = félJmegljed PAL- « ua,?EL- a ua,PELe- s ua,PBWcüa * ua,?ÉL, 3'ÉLs 1 am , Stb . }
^'egj€gyaésjSs a ssuasái’ ózó átmentjaini kölcaÖGSSÓ as ükkád nyalT'^QjBssel a hangszereléssel:3AR>
PAia^moSz az össsefüggás igasolja a be- autatott azöcsalád hangtanát.
2e.Saumérmongoltörökkirgizaitájitörökfinnmagyar
tÁJszö
^SURjSURÜ 411,lo3 » fúr,furdal 1BDRgagu » furö BURgu » UAo BÜRa- B fúr PÜRgű e furá ?ORa = fúróiISröTURdalPURü,3tb..
29.3zumár _^ÜRÜ 411 f32 * borjújmarha} állat BIRAgu » kétéves borjúnongol
burját 3ÜRTI ■ ua«ozmán BUZAgy » ua,olrot BOZU m ua»ewenkl BORS « bakkosuvaas PSHU * borjúla-ppH BOAZO a szelíd rénBsarvaavogul PASI m rénborjúfinn PORO • aselíd rénaBftrvaamagyar BOBjú
BOCI.Stb.•íMegjegyBés.A s t r-hangvlssony as állítölagoa finnugor
nyelvterületen 1b klontatlintö.liáadi A finn nyelv etyoolögial 88Ötára,6o4->ik oldal,porc asónál,Továbbá a törQk BUZAGY « borjú, min- denben egyeslk a magyar BOOIKA SBÓval éa e- gytttt a kettő a fltm 7ASIKKA « borjú, sbö- valtHan^taasb » t;z ■ o « st
3o«SzuDér BUHU 411 f52 BélyeésiBélyHI7LU 129,3 » mélyedéa
nongol BDLüng - vttlgyk&tlanivOlgyBÍkBág>n. BULÜngna— mélyítótörök BULUng m szegletjcaz.-tatár BÖLOn - lapályivölgyosztják MAI « mélyvogul M L « ua.nagyap !ÍÍLT ,MÉLTEd é s . S tb • .
31.Szumér BÜK 313t3 - ide-odamozgat(forgatf gom- 1 bolyít
török BÜH- * forgat{Csavaraongol ORci- /-d"PORti- / = forogközépmongol B0R51- > ua.ewenki HORol- B ua.mandzsu ?0Ro- = ua.magyar FORog,FORgásvötják FORjal- = ua.Stb..
52.SZU -ÍT BÜR 371,2 = fújmcnii - » "PÜlije- = fúj. ÖTl i ’ ' » ua. jlamut HŰ- = fúj<5knr j '11- = ua.c ^rcuj m na»ro. 'ix POg- e ua.mordvin i-'Dva- = ua.
PUvo-k,í‘ú,fúj'•: rtk Rlf = lélekzet;fuvallat
PÜfle- = fúj.Stb,.‘erprr-gyzée.A mo,,-.í;olban eltűnt a 3zúele;Jér6l a
inanlzsúban éa a magyarban a szumér b-i6l az f-ig: b > p >f , A szőbelse jében pedig a török f-hang egyezik a mordvin-aagyar v-hanggal:
Püva- FUvallat PÜfle-.
Szerintem idetartoeik a finn PUhal- = fúj, szó ia,nert az alaptí,mindegyik nyelvben a BU > ru hangutánzó szócska.
33•Szumér BJL 172,17 0 = meleg,fórrá;ég— II — MEL 461,114 c = égés
mongol BULijen = langyoskalmük MELÜn s meleg,langyososztják MELek s melegvogul MÍLit a langyos időjárásmagyar MEI.eg.Stb.,
34,SzuBér OUR 111.9 - fordul.fcrríit.for<monf:o/ QARi- = visszakerül
KSRü- = koringtor'i KA*Z- - ua.; r : z hangviszony
KARi- - megfordulmag: íii K ERül,K ERing,^tb..
^5.Szumér GUBAR 1 0 6 ,5 9 , 6 0 = h a j D '1’k.hajlotl-QAKAR a orr/ *10 U o t t 'KEKER s bolt:.T m ’JlR- = haílott»h»;lít HOMORÚ.Stb*.
mongol török 'Linn magyarMegjegyzés,Lásd,SBumér ítTTBAR = OUGAR * r»TMA» |
3 6 .Szumérmongolőtöröktörökvogulmagyar
GAB 167,57 * kap;kapkod|Hi*.-Rp,od'.ka^QABla- 3 elkap;nie^apa7 t QAP- s. fog,elkap KAP- = elvesz,elragad EAPl- = elkap KAP,elKAP,stb..
37.Szumérmongol ótörök magyar vogul
GID 3 7 1 , 7 1 » jut,odajut,megérkbzlk5lDkÜ- . odajut,érkezik JIT- « ua.JUTlOxt- 3 érkezik,jut.Stb..
38.Szumér______ ^DIB 537,23 = kap,niegfog,megragadCIMkl- s csip CINdik = csípés TáÍEPelt- ■ csíp TSIWiót- » ua.Csfp,Csfpés SBITet- C3Íp»Stb.»
__ DmN varíy TAH 241,248 » felvilágosít,^ tisstáz
iiumgol TAHi- = ismer,megismerLiirök TAMy- = ua.■ iMiremisz TUNem- a sjoklk;tanuű.mordvln TOHado- * ua.inaKyar TAHul,TANÍt.Stb. •
mongolozmánzUrjéncoeremlszmagyarbnakir
V). Szumér
4o»Sgumér
mongolőtörökcsagMtáifinnmagyar
JDUG 396,7,lo = jóságjsEépeégíboldog; jó,sz4p;előnyös;tiszta;előnyös 3
hatásos;egészséges;tökéletes; teljes ; gyönyöríl
TÖGüs = teljes,tökéletesi TÖKStl ua.TöKüz = teljes'.cJlLysi = teljes, teli, tökéletes TÖKéletes.Stb..
Megjegyzés .A g~haag a finnben 7okcű.izálóiik,
41»3zximér DTJG/c Iü/ 23o ,6j3 = tesz,csinál;épitTnongol
szagájlsoA*onlfinn
lappHmagyap
TOKi^ara- = készül TAGa- « tenni tud TOGun- » aolgo*ik üDOGud 8 dolog,munka TíZs- s ^eesjcaiaál r?ö = dolog n Je ftA a t e s z e k
• t E 7 é 8 ,2 S V é k e n y .S f b , ,
42.Sauinér ,DTJO 396j7 - ?iO = nsépielőnyösjmon{;ol DSGds- « jobb taag.<ksabb|ttfl)b<ri JAG B ua.cin'án JSJ - jőijobbC!:'-:v.s t a ua.
lüiB ■ jőVO -JoTi * ua«
Hangtan:d •>• J; g >* vokall»álődik.
43.3gmnér __ I>ÖO 3o9,lo * edény;tok?rmongol 7A0ar « ssák,zacskó;vadásztáska
ozmán TAOar ■ edényesagatáj TAGar » zacskóosztják TIGet • teges; vogul TA7t * aa.magyar TEGee.
44.Sarmnérmongoljakutvogulmagyar
DU 459»15 = dombDObu = ua.DObun = magaslat Tümp » Bzlget,doir.> DOmb,régi DOb.
45.Szumér DIB 537,4,9 = megy,3Öi.▼ogul JIW- ,JIÜ- a ua. ;láBö:^L' !nongo! JAW-, JABu- = megy;mozog sandzaú JABu-^JOO- =baskír JAUa = ua.magyar JÖ7-,J<5.Stb . .
46,SzmBéiV török magyar mong:
47.^axun>:aongo
burját mandzaú ▼ogul osztják szair. i5i oag^f. rína laon^ol
isongoltörökfinn
L’UG 396,7 « térdíhajilkKit- - tér-’'e hajt
CSUÍlöSöKüla- ■ térdén >11 TAXI ja « térd.
DE,Dl 172,19 = tÖz. .á.ii'jr r >í;Dt'»r-= ég DÖle -= áng DÜre > ~ ég DEjiJfl- = elég TEUt c tűs TUt B na.Tll- * ég;tííí''
TUli - lÜz T U I í - = é f i . t u a e i ,
GAR 59/,4^ - iiatároz;meger-:'. -,JARllg s rendeletydekx^tun; zö JARllk « aa.JARjea- a elrendeltrendelet.
lel íiren -
18o49»Szu0iér ÖIS 296^9 tffrmongol QUS'i-dag a gyufaőtSrök KUZi = fU£5 tölő»füst üléskalxUk XUSa s az égés szagaiappS KÜÖoSmn-ss odaégmagy&r KOZiPáa
So.SzuBtéx’ M,SI,ZI B5,44í112,31;84,22 = tele;reiít;/Wg,/tölt; jóllakik;jóllaktat
mon^l Sstae - zabáimaadMÚ ths * eszikótOrOk JE- 3 ua«Jakut SIfe- = ua. pesuTasE Sí- is ua.TotJák Sí- = ua.finn STö- = ua.mordvln SBve- = tíszik,aat»áletirjéa SOI- = eszikmagyar Eb zik, Evés, Bd 35;élmongol Edle- = eszik,étkezik.
31*Szumér GAB lS7,5t> - luegfelel vaiaminek;másod-1 példány;másólat
mongol K£B = alak,mintatUrkraén qSp » madárljesztőlappN GOVYft s képfábz^&zoláalappR EAW s ua.finn KÜVa = ua.magyar KÉPjakut KIIf » ALAK,ALKAT.
32.Szumér______ ^IG 456,45 = gyűlölet,kjS löImongol JlGSi- = gyíílöl C d2ig <T gigótörök kXk = gyí!lölet<kik -cr gigfinn KIDkka = gyíílölet < kij ><■ gigmagyar GYÍflöl ^ gl^ '•i glji < gig.
55.Szumér_______ GAL 8o,5 = van;létezikt«8Bere,haber« ,osztjákTOgUlfinnzűrjénmagyarmongoltörökőtörök
JJAL— a ua. At»,OI^ » ua*. OLe- s ua.
TEL- = ua. TAL-,TOL- BOL- = Yan;lesz BOL- > ua.BOL- = ua,.
54.Sziunér
mongolburjátewenkijakutaserbejdssáitmagyar
finm
GIR lo»2 = kés'ollóGUR 46,4 = vág,levágKIR 483,61 = levágjlemetsgKIRga- ts nyír]^Rma- = levág; apróravágGIR- = kivágKTRyj- = szab,megszabCIRj- = nyírKARamítKARajnSRita = nyír.
55.Szumér GU vagy KU Ic6,78;l2,12 = gyüjt;fel?ialI moz;összeség}fflindenség
magyar GTÜjtmongol QUioi- = gyUjt, felhalmozBoroni QObu ■ kepeőtOrtik QOp s mindannyi
QUrat- s felhalmoz kettőzve t GÜGU vagy ICUKTT
Fimr KOXO- = halom;gyüjt.
56,S2tiai -gfim3iag u t
GI§ 29p »17 = nagyISo = ua.iszonyú = nagy,hatalmas,
M'3g3-C,’’ZÓe*A BZÓGlaji g-hu.ng ajzabálysíerfíen eltűnt^
57.S8umér GIS 211,1; férfi, emberi úrfinn
tájé:mongclótöröktörökazagájiMegjegyzés.A
58.Szumér
iu:áíi.tá = gazda/nazlgaada,iír ;ó IZMr.ájSZend = uti,
3SJen = úr, tulajdonoa; uralkodó lYaplBi = úr,tulajdonos I7e,£S 3 ua.AZi = úr;házigazda,Stb.,
Bzóeleji g-hang szabályazerSen eltűnt.
ZI vagy Sí 84f28/29 = fénylik,ragyog, ] világítigyujtímeggyujt
mongol SIta- = égni kezdjmeggyujttörök SItma = lázvogul 5lt- = ég;atit;fénylikmagyar SOt éa Sül.
59.Szumér_____ 2IL / ZALag/ 126,5 = világos;fénylik ,^ ragyog;sugárzik
mongol
törökmordvlnvotjákmagyar
6o.Szumér
mongoltörökaltájimagyarozmán
CILger = világos,ragyogó nap 7lLgir-> a osillog JILdir- a sugárzik TSILdor- * ragyog,világít T^IL - csillogó CSIILog,CSILLag,Stb.,
,ZIG 84,45 s felemelkedikíodábbáll; ug- I rat;ugrikSEG = UGRÁS; SÖNGGÜ = fel,a magasba SAK- = ugrál SAKir— = ua.SZÖKelSAJir- = ua,;ótörök SIKri- = ua.
61.Szumér_______ZIR vagy ZI-IR lo8slo9 = loldensLeid;I leidToll;Schmersceérik^sérülSIRqa- = fáj;8érlk;sérT}seb SARx = aeb;sérv SYRqa- = betegeeJcedikjfáj SIRqura- = ua,SIRleü = ua.SYZy = fájdalom SARgi,s3ÍRgl = éget; fáj SÁRg- = ua,SARky = fájdalom SÉRik.SÉRÜl.Stb.,
mnogolkhalkhamongol kaz.-tatár esagatáj baskír ozmánTOgUlosztjákfinnmagyar
62.Sz\mér
magyar
mongol
ZUBI 6o*,2 - 579p455 b = eső^víz-árok; J kis csatorna;folyik ZUBOg ZUBOly
det CSOBOg CSOBOgóÖUBQ- = folyikCÜBÜc^ ■ folyókái csatorna.
6 3. Szumér HCrar 5 3 6 , 3 9 = nyixgs zik; pihen; als zikmongol QOVa- > alsziktörök QOF- = ua.▼ogul lOF- « ua.zűrjén KÜH- - ua.magyar UUDI^Hinrgat.Stb..
6 4.Szumér KUR 483r63 ■ nagy;nagyságfinn KORkea = magas(magasságmongol EÜR « nagyfvastag.
65.S‘umér____ 17,7S rr hajlTíTnieghajlít;ha,-)longmongol kalmük ótörök ka2.-tatíirTOgwílnagy ar
QA^i-. = hajlik; hajlít XAD^i- = ua,QIYil- = ua,QAYir- = íordí;,KO|lal- iiíijol;hajlítthajlik 1 j:.;lIAJlik;H/í Jlong.Stb.,
öS^SziunérntógywrflnaosztjákvogiaKOld/tungús/ ' rok as«s.-'icea ="»
HA. b89r8 - S.C := haliTHAlíUla ® ua,XUlpKŰl s ua. HTTljEtn. = ua.B«>It<> e ua. XOlto • ua. xoiton = U8,,stb.,
6v.3zunér HDB.HAP 381,9 = fénylik;ragyog; sugár- \ aik
magyar „régi h6g1 =-- se illa*zitrjén lOsfv. « ua.osztják Xbs^Kbs « ua.vogul XOS^KOn S a ua« olcsa/tunfúz/ XOSta = ua.
XCSikta ua. HOSekta « ua..Stb..
I «.:iziiin'-r , KA2 4o5,9 * /szét-/vágninnRol QASu- = levág'*'= TCESeg = darab/a levágott/
>' vök kVs- = vágír.k I = ua,
voíTUl VASej = késmagyar KASZa és EÉS.Stb,.
69, Sziunórmongol = — ütörok török finn vot^ák magyar
KAD vagy KID ?f>4 b/~:9 - kot,megköt l'C.ANTar- = megköt,lefog/lovat/ ; kantorQADajrar - odavarrt;raegtir5aítefcQAT- = ,hczzéicöt;hczzácsat0lKÁT- = hozzáküt/caatolKYTkeS = /oda-/köt;csatolKITk- befog/lovat/KÖT,megKÖT,odaKÖT,3tb..KANTár.Stb..
Megjegyzés,Mongolban ée magyarban; d > nt crrhang.
7o,Szumér KI 461,21 = wer? wer itiiiDer?mongol KEn = ua.török Kim := ua.finn KEn sua.zűrjén Kin = ua.Biagyar KI = ua,,Stb.,
71.Szumér KUR 6o,34 = KrUmmung.Kreis . -1mongol
>►KURdU = kör,gyíírtf
finn KERi = körmagyar KÖR,KERek,KERék,3tb.,
72,szumér Ka 5 211 a,2 = húgycseremisz K^S-Bet = ua.vx>t jék KIÍJ = húgy, hugyozikfinn KUSi s húgymagyar HŰGI,HüGYozikótörök QASan- = hugyozik.Stb.•
73 • Szumér lü 536,17 * Ulíltt^ik;településótBrök OOir- B eltelepszik,leültörö’r ZOn- a ua«mon c I £Ota a városfinTi EOta a hás,kal7 iba,sátor,lakhelyzür;»; . -FU,-KA m házyszoba/ttsszetételekbea/,rjord' EUd a )iáz.
74*Szumér LIL 313»15 « lélekilélekzetjszálTOgul LIL > lélek,lélekzetfinn,tájszó LSLl^LÖLtt a lélekzet;szellemmagyar,régi LIIcu a lélek.
75.Szumér MA 2?3,3 a a éTiMEN,MB-EÍÍ 532,12/72 = én
szamojéd MÁN a ua.lappH MOH a ua,finn MIFá a ua.mordvln MOH a ua.cseremisz yjiN = ua.votják MON a ua.ííJrjén ME = ua.OBZtJák mXn ,mX a ua.mongol MIN,31 a ua.'■tűrök maN/3*Xn a ua.' rök BEN r ua.,Stb,.
'7 A, Szűrné.■■_ M_
fa nn▼ctják-?'ii )4r TOgul:.'»tjá]CtralnlUc
inai /^r la . u
?;r,lo = or0’3ág,?öldíkerUlex;haza M.'. ‘54 2,96 "b a ua,
- orsEAgjföldjaBántóföldí'.b - aa.MA. - ua, m3l1 e ua.MUd 5^- í-.rrtománTvaépaég BÜDBc =TIF fü"'Idj.í r. vidék 5 földi ország; talaj.
77«Szujnér___magyar baakir ótörök
osüit ják-vogul aíir jén vötják finn
MA 233,2 = megyMEgy,MKbet M£neü » ua.MAng s lépés Műn- = tévelyeg MEn- = megy Műn- - ua.Min- = ua.MEne- = ua.Stb.•
78,Szumér______ME 5!í2,4o ■= beszélfinn MAnata - könyörög;esket;elátkoz
táj3zó: MBna- •= íz dalijiaz;ócsárolótöi^k KÜna- - ócsárolceeremifis MAn- = be szél; mond; nevezmagyar MOndkaraki z MAn- = ínoniíbenrél/Vámbéry MB ‘<S9-9o/»
79>S2'üra r
nőt; goikirt^lzfinnmordvinmagyar
___ MAá 74,16 = világos;tiszta;der'^85vldára^ vidámság; jókedv;fserífMisije- = mosolyog,nevet MYSqyl = nevetés MUffata «= mofiolyog MUZuldaus = ua,MOSoly,Mosolyog.S tb,.
8o.Szumértörökfinnlappivogulmagyarmongol
NA 97,4 = neve8;h.ívNAm = név,hírnév lílml név NAbded = nevez NAm = név NÉv;NEvez NEre « név,Stb..
81.Sz\anérmongol•feeleutsoronlYognlcseremisefinnmagyar
32,SKumérkalatUctörök■ordTiaElirjéBaagyar
37 • Szunéraonrolkirgizlorbk ’T.r rdTla
•^üijákmagyar
^3H 12 » flseli -SILu- = le7ág;BseI;haaít J*Iíy«* « iut«2riiáy- ^ ua,SILi- a hasít SsL— ^ üA,SILpptü 3 T&gdAl-^ ; :»zeö8ka dZEL,Sr-:SL«tel$3zliink.3t^, ,
BX lo4,l4/iB « ídfAITdVu s na*3 m r l i » inas SAITb in SÖir ■ ua» ín.Stb..
ZkS 29 5 5 loo 6 ■-■ U ■, c; ; j .? l'ö >?’« i j do byCABŐi° s iitfVes 3ABa- s ará3«TOi C A P - iB vö£> íVi^PoBlB m ''VftmB B Tsa,' í;Ark- * aa...\7,C31Pköd,3^^to.
B4 .Szumér _ 3IG 295el«o ~ T«TVbevex>if
moagDl 'Kía- *török SY ;- rr UR.lebed S7ilv--« ^Yognil 3Kn ;k , ,j'‘NG s. f ; é;cmagyar SZC ü, iüúGel,St''-. >
83. '''gim-:-" ____ SIR ^73,33 ?■■ '>1 < ‘ *íne: kedlk*-e:’ni6.27jisi 3'jiei kedlk
monyról SERe- - sarkén,fel‘ '■“ ídCf'aga táj SAZ- = éreztó;, ők- SERI gyorsT appil JESletet- = serkenfinn HERátfi a ua.magyar SERken,serdül jSE.Kkent, Stb,,
86.Sz\unér_____^SUB I.lo7,2 » pásztor;juhás*török Soiiaia = juhásecsagatáj ^OPan ua,>.ii.'glz ^OFan E ua.baekir CABan = ua.kalmük T^OPan = ua.magyar CSOBány - juhász}nagyjuhásskut^a*
ST.Sziunér______ SIG 592,lo ff = Bzíík|szíflcületmongol CIG = 8zíIk;keBkeny;8zflkülettörök TIK- = megtömkaz.-tatár TTGyz = riosseszor^tfinn TlUkka a ftzűk,sUrÜmagyar SZfIÍK.Stb..MegJftgyzés.A finnben a azóvégi g-hciig Q-agáuhangS'ívá
hasonul.
88.Szuméri
török -őtörök -mongol
magyar 11(
89.Szumér
1
SIG 592,lo ff » kicsi ,p.lci;kevéB lesz,^IK,-yÜK,Btb, e kiCBinyltőképzí cATC,-flAK,8tb. a ua.CÖGen =» keváa,cedkélyJIGjig * csek*'ély,;)elentéktelenCSiXélyCSÖKikCSÖKKenCSŐKevény,Stb.•
SÚG 567,11/12 sok;na^|an)(«n4t( i «ti#Am Ir talan5uGla- = seregük;Bokannd tk 5 0K = sok;nagyon Sok = sok SOK,SOKaság,stb.LUKu = sok,Stb,.
mongol török vogul magyar finnM'->gJegyz6s.A finnben: S 1 a
^UR lol«7 B esik osd > SuRla- B suhog,zuhog/ae eső/ SüRla- B osepeg 5uRR- « folyik,áramlik CSÜRogfCSORogLORlsta B folyik,csepeg,Stb.«
99tg8BBLéT ,
./longol üoroiil ogol •agyar :iiLn^•gjegvz&s.x a ssöelejént á > 1«
}l,SguaárSOQgOltOr«k ;:ttr jén vogal ^Hgyar
?,S8omér
Sí I«499»6 b ssem
• ■-ngol •*'ik
at gyár
; .SsumérTíongolt irökótörökcseranissfinnniaíryar,ré Á
Slnlfile- B sB«Blál,aeg7ies&-^ ‘ 3Yna- « megvlESgál Sin B ssen SAd b ua.: 2SH, 3 SBalél, SSSsl 3 i h „,
545,2 B elsötétül3Öpi « ^jssaka 3Ön- B elalseik/a -tti??/ sXtap» B flötéteáik SOtét^sOtétségjgí.'^. 3
Sas T;56íf « paép? 1íí?9gás3ségee VSAJln ® *6 , szípjfiíPlTiíoe SAJin s ua.SAG K dgéseeégést SAJ B Bséi'HAJa B ua,SAJa B ua
rfjuigtan:5í?;i5végl; g ^ j;finnben: ssóele ;51 S h.
94,Sguméroiongolteleutkirgizmagyarmandzsu
SE'J 57y,lo4 = esí.k?«sőCIG 3 ne<iTes8é£Si:^ J 5yQ = ua.^YQ B aa.SÍK-ví*'/Xe- s nedv ti j lüee.Stb.
95 »3gumér mongol
maudzsúkirgizcaagatájvogulosztjákfinn
96,Szumér
"IfSEG 551,4 - jég;hideg;eső
mongoltörökozmánosztjákzUrjénvotjákmagyar
de;
SÖNG = tavauzi JégVJEKe— = hideg,hüvöo;fagyJUHe = JégSEiíG = JégdarabSANK = JégkéregJANGG s JégJENGK = ua,jXi = ua.JÉG,JEGea.Stb*.
5eR = GIR lo,2 a = kard;kés;sarlóTrJAK- - /szét-/vág JÁR- a ua,JYR- vág,hasítJORt- = vágjnyír5iR- = vág;nyír;beretválSTR-,5^- = A e - A á gSAiaöNTÍR,Stb,,
97>3zTmérmongolTToghuorfinn'ot Jákt«rökmagyar
2ub 68,lo = lapos;lapít IrNABSi = lap;levél LABa = ua,LAPPa 3 lap,lemez LAPeg = alacsony,lapos JAPrak = lap;levél LAP;LAPos;lapát•Stb••
HkngtantSzóelején: 8
98.Sgttaárfinnmagyar
TIL 69.13 » lakikjülTILos = lakótalep/gasda&c^e lELapTSLelCyZELepCLl.Stb* .
99*S£umér 2aG 356,5/6/8 « Jőjédes;egészséges;barátságos {kegyes;kegyelnes;előnyös; boldog; Jőság;kedv'eszés; jőkarat
fflo&gol SEB a nyugalom;Javulásborját HEB 3 ua.maadssú SEB3en i jőkedvőtörök sXV- > örültörök SEV- z ua.;szeretlappT » ?UTa a jő,JóságDordvin I3I7 = ua.finn HTVa a Jő; jóság;Jóakarat;szeret;basz-
nára;javáramagyar SZIVes,szívélyes,szívlel.Stb,.MegJegy*és,Pigyelembeveendő a finn éa burját nyelvi
hangváltozás.
loo.Sguaér 124,3 » mindenaég;megkettőz;magyar T0Bb,lCBb8égtörök TOPlu a össsecy(!lt•*a TOFlaaa ■ össsaadáa.
Zberataiii,197o,9iárciuB 31* Csőke Sándor.