1
Regionális gazdaságtan I.
Méhesné Berek Szilvia
2
Bevezetés
Kialakulása XX. Század Tartalma összetett:1. Elvek, törvényszerűségek2. Működés térbeli problémái3. „Elhelyezés” passzivitásaTárgya: Gazdasági törvényszerűségek térbeliérvényesülése
3
Alkalmazott gazdaságtudományok:Ágazati gazdaságtudomány
(ipargt,agrárgt,kergt)Funkcionális gazdaságtudomány
(pénzügytan,munkagt, marketing)Regionális gazdaságtan:legszorosabban a közgazdaságtanhozkapcsolódik.Határtudomány a gazdaság- ésföldrajztudományok között.
4
Gazdasági földrajz, Regionális gazdaságtan
TárgyTérTörvényszerűségekIdőbeliségGazdasági döntések
TÉR fogalma
5
Gazdasági tér
A közgazdaságtan sokáig nem foglalkozott vele kellőképpen
Térbeliség vizsgálata:
Konkréttól az absztraktig,
Absztrakttól a konkrétig.
Cél:
Elméleti tétel valósághoz való közelítése
6
„Egy pont gazdaság”
Térbeliség vizsgálata
Egyetlen egységes piac-minden árunak egy ára van
Áruk árát átlagos körülmények határozzák meg (termelési színvonal, termelékenység,felszereltség)
7
Egységes piac jellemzői
Bármely vásárló azonos árszínvonal mellett bármely eladótól vásárolhat
A gazdasági viszonyok ugyanazon a piacon realizálódnak (verseny-azonos/ helyettesítő áru,egyéb áru)
A gazdasági feltételek azonosak-a gazdasági folyamatokra való reagálás közel azonos
8
Egységes piac jellemzői II.
Fennállnak egy bizonyos egyensúly feltételei-a gazdaság összes résztvevője számára egyensúlyi helyzetet jelent.
A munkamegosztásnak csak a TK-k csökkentésére gyakorolt hatása van kihangsúlyozva
Specializálódás,
Termékvolumen növekedés miatt
9
„Egy pont gazdaság” a térben
Egységes piac a térben nem létezikAz adottságok területenként eltérőek (a
gazdaság elhelyezkedése lehet előny,hátrány)
Térbeli szemléletAz átlag abszurd kategóriává válikJövedelmezőség térbeli problémái
10
A gazdasági tér,mint költségtérAdottságok differenciálódásának 2 csoportja:
Természeti adottságok,
Azon adottságok, melyeket a gazdasági
tevékenység hozott létre.
Az adottságok és költségek ilyen jellegű
eltéréseinek feltárásával, törvényszerűségek
meghatározásával foglakozik a regionális
gazdaságtan.
11
A gazdasági tér, mint költségtér II.Egyetlen nyersanyaglelőhely, üzem
költségteret hoz létre maga körül.
Az azonos termelési költségekkel
rendelkező földrajzi pontokat összekötő
görbéket izodapanoknak nevezzük.
Költségfelszín ábrázolása.
12
A gazdasági tér tagolódásaLÖSCH gondolatmenete:
Adott síkságra 1 üzem települ-ellátási körzete
addig terjed, amíg szállítási ktg-e= a
nagyüzemi és a háztáji termelés közti ktg
különbözetet.
Ha a termelési ág jövedelmező, mások is
bekapcsolódnak-”teljes lefedettség”.
Az üzemek száma mindaddig nő, amíg adott
tevékenység nyereséges lesz.
13
A gazdasági tér tagolódása II.A piacterületet kör alakúnak
feltételeztük. Azonban a kör nem tud teljes
lefedést létrehozni.
A piacterületnek sokszög alakúnak kell lenni,
hogy teljesen lefedjék a teret.
Ez a 3, 4 és a hatszög.
A gazdasági tér tagolódása hatszögeken
keresztül megy végbe.
14
A gazdasági tér, mint valószínűségi térA valószínűségi megközelítés
előretörésének okai:Valósághoz való közelítés,Ismert törvényszerűségek igazolása, újak feltárása.Térbeli szerkezet jellege:Az adott struktúra, vagy eloszlás
szabályos, vagy véletlen.
15
A gazdasági tér, mint valószínűségi tér II.
A véletlen jellegű eloszlás két alapvető
feltétele:
Egyenlő valószínűség feltétele
Függetlenség feltétele
Ha a két feltétel közül valamelyik nem érvényesül, nem beszélhetünk véletlen jellegű eloszlásról.
16
A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok
A térben folyamatok mennek végbe- a Markov
láncok ezek nyomon követésére adnak
segítséget.
A térbeli egységet csoportokba lehet sorolni.
Ezen csoportok között átjárás lehetséges.
(népességvándorlás egyik területről a másikra)
17
A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok II.
Az időbeli átmeneteket valószínűségekkel
fejezhetjük ki.
Adott idő után a Markov lánc eljut egy olyan
stádiumba, ahol 1 egyensúlyi helyzet jön létre.
Elnyelő Markov lánc-elnyelő állapottal
rendelkezik, amiből nem lehet átmenni másik
állapotba.
18
Gazdasági jelenségek térbeni terjedése
Új eljárást, felfedezést a termelés, tudomány
fejlettségi foka jelenít meg.
Terjedése: általában az új jelenség egy földrajzi
ponton jelenik meg,és onnan terjed tovább.
Jelenségek 2 csoportja:Új ismeretek,Áruk, jövedelmek, kereslet, kínálat.
19
Jelenségek térbeni terjedéseÚj ismeretek- nem rendelkeznek anyagi
hordozóval, korlátlanul terjeszthetők, eredeti tulajdonságaik megmaradnak.
Az új ismeretek terjedése hatást gyakorol az
anyagi szférára.
Új ism-új szükségletek-új kereslet-konkrét anyagi tárgyak, áruk
20
TelephelyválasztásTelephelyelmélet: a gazdaság egységeinek
térbeli elhelyezkedésével, működésével, mint általános gazdasági törvényszerűséggel foglakozik.
THÜNEN-mg-i termelés térbeli elhelyezkedése
WEBER,PREDÖHL,PALANDER-ipari telephely elméletek
LÖSCH,HOTELLING-imperializmus piacproblémái,monopolisztikus piaci verseny, gazdasági tér jellemzői
21
Telephelyválasztás II.
ISARD,GREENHUT,SMITH-gazdasági tevékenység térbeliségére ható összes tényező vizsgálata
STÖHR,SCOTT- a telephelyek kialakításának szempontjai:
Magasan képzett, kreatív munkaerő,Települések szolgáltatásai,Környezet állapota.
22
A területi fejlődést meghatározó tényezők főbb összefüggéseiEgy gazdasági térség növekedését befolyásoló
tényezők: népesség,tőkeállomány,természeti tényezők,technikai haladás,innováció
Ezeket a tényezőket lehet számszerűsíteni!
Népesség: lakosság száma,születések-halálozások száma,bevándorlás-elvándorlás,munkaképesek száma,foglalkoztatottak száma.
23
A mutatók számszerűsítéseTőkeállomány:álló és forgótőke mutatói pl.
épületek,gépek,berendezések összértéke. A
vállalkozások saját tőke mennyisége, beruházások
nagysága.Természeti tényezők:termőföld nagysága és
minőségi mutatói,erdőállomány,folyó-és
állóvizek,nyersanyagvagyon,táji adottságok
számszerűsített mutatói.
Technológiai haladás:bejegyzett szabadalmak száma,alap-és alkalmazott kutatások.
24
Növekedési tényezők
Belső (intern)növekedési tényezők:
Saját belső termelési kapacitások és a belső kereslet
Külső (extern) növekedési tényezők:
Más régiókkal való kapcsolatok(mobilizálható termelési tényezők interregionális áramlása+ előállított javak és szolgáltatások más régiók keresletét kielégítő cseréje.)
25
Interregionális kapcsolatokA régiók közti kapcsolatok célja a belső,
külső fogyasztói kereslet kielégítése.A régióközi ker. volumenét és irányait a
régiók szakosodása, és a különböző
termelési ágakra való specializálódása
határozza meg.
A szakosodás lehet szükségszerű(nem képes önellátásra),ill. méretgazdaságossági szempontokból.
26
Régiók szakosodása+az ebből eredő előnyök
Abszolút előnyök (SMITH)Minden régió azt e terméket termelje, amit ő tud alegnagyobb hatékonysággal előállítani. Komparatív előnyök(RICARDO)Arra a termékre kell szakosodni,amiben alemaradás a legkisebb. Heckscher-Ohlin elméletA régió olyan termékeket exportál, melyekelőállításához bőséges alapanyaggal rendelkezik,ésOlyanokat importál,amikhez az erőforrásai szűkösek.
27
Régiók szakosodása és ebből eredő előnyök
Porter- kompetitív előnyök
Egy régió szakosodását a komparatív
előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái
és ktg elvárásai is befolyásolják,amik akár
versenyelőnyként is jelentkezhetnek.
28
Tényezők szűkössége és mobilitása
Mobilitás alapján:
Lokális inputok és outputok: a felhasználónak az input előfordulási helyét kell telephelyül választani,outputot ott kell létrehozni, ahol felhasználásra kerül.
Áthelyezhető,mobil inputok, outputok: a telephelyet gazdasági megfontolás alapján választják ki.
29
Tényezők szűkössége és mobilitásaSzűkösség alapján:
Ubikvitás: szinte mindenhol(levegő)
Kommonalitás:sok helyen (folyóvíz,elektromos áram)
Ritka javak: kevés helyen (ércek,ásványkincsek)
Unikális javak: nagyon kevés helyen (termálvíz)
30
Területhasználat Felhasználható: mg-i termőhely, ipari
telephely,lakóhely-értéke változik.Elhelyezkedés:Városban:többféle területhasználati igény
korlátozott területen-éles verseny, magasabb árak.(egységnyi területen nagy TÉ-et előállító tevékenységek)
Vidéken:relatíve nagyobb földterület, kisebb népsűrűség-kisebb verseny,alacsonyabb árak (egységnyi területen kis TÉ-et előállító tevékenységek-mg,erdőgazdálkodás)
31
A területi fejlődést meghatározó természeti tényezők
A regionális gazdaság term-i tényezői:
Domborzat, földfelszín,
Talaj,
Éghajlat,időjárás,levegő,
Vizek,
Ásványkincsek energiahordozók.
32
Természeti tényezők csoportosítása
Fogyó erőforrások:Felhasználással véglegesen elfogyasztott,
átalakított erőforrások(kőolaj,földgáz,ércek)Újrahasznosítható erőforrások
Megújuló erőforrások:Korlátlanul újrahasznosíthatók(nap, szél,víz)Csak kritikus kihasználási pontig képesek
regenerálódni(erdő, állat-és növényvilág)