7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 2/19
KiadĂł: KörnyezetvĂ©delmi Ă©s VĂzĂŒgyi MinisztĂ©rium, TermĂ©szetvĂ©delmi Hivatal, 2004.
FelelĆs kiadĂł: Haraszthy LĂĄszlĂł helyettes ĂĄllamtitkĂĄr
ĂsszeĂĄllĂtottĂĄk:Papp BeĂĄta ökolĂłgiai felĂŒgyelĆ (Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄg, Budapest)CsĂłka AnnamĂĄria zoolĂłgiai felĂŒgyelĆ (Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄg, Budapest)
ĂltalĂĄnos leĂrĂł rĂ©szek, irodalmi adatok feldolgozĂĄsa:Dr. Dobolyi Konstantin f ĆmĂșzeolĂłgus (MTM NövĂ©nytĂĄr, Budapest)
Terepi kutatĂĄsok:HorvĂĄth AndrĂĄs botanikus (MTA ĂBKI, VĂĄcrĂĄtĂłt)
SzerĂ©nyi JĂșlia botanikus (ELTE NövĂ©nyrendszertani Ă©s ĂkolĂłgiai TanszĂ©k, Budapest)
KezelĂ©sre vonatkozĂł rĂ©szek:Csihar LĂĄszlĂł termĂ©szetvĂ©delmi tĂĄjegysĂ©gvezetĆ (Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄg,MezĆföldi TĂĄjegysĂ©g)
TĂ©mafelelĆs az összeĂĄllĂtĂĄst koordinĂĄlĂł nemzeti park igazgatĂłsĂĄgnĂĄl: Papp BeĂĄta ökolĂłgiai felĂŒgyelĆ (Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄg, Budapest)
Szerkesztette: HĂĄzi Judit, ĂrdinĂ© dr. Szekeres RozĂĄlia, KisnĂ© dr. Fodor LĂvia, MihĂĄly Botond,Koczka Krisztina
TĂ©mafelelĆs a KvVM TermĂ©szetvĂ©delmi HivatalnĂĄl: HĂĄzi Judit
BorĂtĂłfotĂł: Papp BeĂĄta
FotĂłk: CsĂłka AnnamĂĄria, Papp BeĂĄta
2
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 3/19
Tartalom
Oldal
ĂsszefoglalĂł 1
1. BevezetĆ 2
2. ĂltalĂĄnos jellemzĂ©s, hĂĄttĂ©rinformĂĄciĂłk 3
2.1. A faj természetvédelmi helyzete 3
2.2. A faj morfolĂłgiai leĂrĂĄsa 4
2.3. A faj rendszertani helyzete 5
2.4. A faj biolĂłgiĂĄja 5
2.5. A faj ökolĂłgiai igĂ©nyei, Ă©lĆhelyĂ©nek jellegzetessĂ©gei 5
2.6. A faj elterjedése 6
2.7. A faj hazai ållomånyainak jellemzése 9
2.8. A faj szakĂ©rtĆi 14
2.9. A fajjal kapcsolatos kutatåsok, természetvédelmi
intĂ©zkedĂ©sek a közelmĂșltban 14
3. VeszĂ©lyeztetĆ Ă©s korlĂĄtozĂł tĂ©nyezĆk 15
4. A cselekvési program célkitƱzései, tovåbbi feladatok 18
4.1 JogszabĂĄlyi, intĂ©zmĂ©nyii, pĂ©nzĂŒgyi intĂ©zkedĂ©sek 18
4.2 Faj- Ă©s Ă©lĆhelyvĂ©delem 19
4.3 MonitorozĂĄs Ă©s kutatĂĄs 20
4.4 Környezeti nevelés és kommunikåció 21
4.5. FelĂŒlvizsgĂĄlat 21
5. KapcsolĂłdĂł irodalmak 24
3
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 4/19
ĂsszefoglalĂł
A borzas macskamenta ( Nepeta parviflora) fokozottan védett löszsztyepp fajunk, amely
Magyarorszågon éri el elterjedésének nyugati hatåråt. Hazånkban mindössze hat izolåltållomånya ismert.
A faj elterjedĂ©si terĂŒlete Ukrajna sztyeppzĂłnĂĄjĂĄban a Kaszpi-tengertĆl Ă©s az AlsĂł-VolgavidĂ©kĂ©tĆl nyugat felĂ©, a dĂ©lorosz Ă©s Fekete-tenger mellĂ©ki ukrĂĄn sztyeppeken ĂĄt, Kelet-DobrudzsĂĄig hĂșzĂłdik. EurĂłpĂĄban a faj areĂĄja BulgĂĄria, RomĂĄnia terĂŒletĂ©re, a SzovjetuniĂłeurĂłpai rĂ©szĂ©nek dĂ©lnyugati, dĂ©lkeleti Ă©s közĂ©psĆ rĂ©giĂłjĂĄra, valamint a KrĂm-fĂ©lszigetre terjedki. A borzas macskamenta vilĂĄgĂĄllomĂĄnyĂĄnak veszĂ©lyeztetettsĂ©gĂ©re vonatkozĂł ismereteinkhiĂĄnyosak.
A faj magyarorszĂĄgi termĆhelyei közĂŒl csupĂĄn egy van a Duna-Ipoly Nemzeti Park
IgazgatĂłsĂĄg vagyonkezelĂ©sĂ©ben. A termĆhelyek nem ĂĄllnak vĂ©delem alatt Ă©s ez a körĂŒlmĂ©ny afajra vonatkozĂł vĂ©delmi intĂ©zkedĂ©seket jelentĆsen korlĂĄtozza. ĂltalĂĄnossĂĄgban elmondhatĂł,hogy a populĂĄciĂłk egyedszĂĄma alacsony, a termĆhelyek kis kiterjedĂ©sƱek, egymĂĄstĂłlelszigetelt löszvölgyekben talĂĄlhatĂłak. A növĂ©ny mestersĂ©ges szaporĂtĂĄsĂĄnak lehetĆsĂ©geir Ćlnem ĂĄll rendelkezĂ©sre informĂĄciĂł.
A borzas macskamenta termĆhelyeit a tĂșllegeltetĂ©s, az invĂĄziĂłs fajok beĂĄramlĂĄsa, aszĂĄntĂłföldekr Ćl bemosĂłdĂł kemikĂĄliĂĄk, a termĂ©szetes tĂĄpanyagfeldĂșsulĂĄs, a cserjĂ©sedĂ©s Ă©s atalajerĂłziĂł veszĂ©lyezteti. A legtöbb Ă©lĆhely esetĂ©ben azonnali beavatkozĂĄsra van szĂŒksĂ©g. AkĂmĂ©letes legeltetĂ©s megfelelĆ termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©snek tƱnik, azokon a helyeken, ahol eznem megoldhatĂł, tovĂĄbbi kezelĂ©si mĂłdokat kell kidolgozni (pl. kaszĂĄlĂĄs, Ă©getĂ©s). A szĂĄntĂłföldi
mƱvelĂ©sbe vont terĂŒletek közvetlen közelsĂ©ge, valamint a domborzati viszonyok miattokvetlenĂŒl szĂŒksĂ©ges pufferterĂŒletek kialakĂtĂĄsa a termĆhelyek körĂŒl.
4
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 5/19
1. BevezetĆ
A borzas macskamenta ( Nepeta parviflora) hazĂĄnkban fokozottan vĂ©dett, löszsztyepp faj.FeltĂ©telezhetĆ, hogy a tĂĄtorjĂĄnhoz (Crambe tataria) Ă©s a pamacslabodĂĄhoz (Krascheninnikovia
ceratoides) hasonlĂłan, az Ćsi sztyeppflĂłra maradvĂĄnyfaja hazĂĄnkban. A populĂĄciĂłk kis mĂ©reteĂ©s a termĆhelyek sĂ©rĂŒlĂ©kenysĂ©ge miatt a magyar flĂłra aktuĂĄlisan veszĂ©lyeztetett faja. AfajmegĆrzĂ©si terv cĂ©lja az ĂĄllomĂĄnyok rĂ©szletesebb megismerĂ©se, a veszĂ©lyeztetĆ tĂ©nyezĆkfeltĂĄrĂĄsa, az elhĂĄrĂtĂĄsukhoz szĂŒksĂ©ges intĂ©zkedĂ©sek meghatĂĄrozĂĄsa.
A vĂ©delmi intĂ©zkedĂ©sek tekintetĂ©ben fontos tĂ©nyezĆ, hogy a faj elĆfordulĂĄsi helyeit csaknĂ©hĂĄny Ă©vvel ezelĆtt fedeztĂ©k fel Ășjra. EgĂ©szen 1992-ig, Lendvai GĂĄbor ĂĄltal törtĂ©ntâĂșjrafelfedezĂ©sĂ©igâ a hazai botanikai irodalom nem fogadta el magyarorszĂĄgi elĆfordulĂĄsĂĄt,noha a XIX. szĂĄzadbĂłl több herbĂĄriumi adata szĂĄrmazik a MezĆföldr Ćl. 1999-ben tovĂĄbbi 3ĂĄllomĂĄnyt, majd 2003-ban egy Ășjabb, nĂ©hĂĄny töves ĂĄllomĂĄnyt Ărtak le.
A borzas macskamenta magyarorszĂĄgi termĆhelyei közĂŒl egyik sem vĂ©dett, Ă©s közĂŒlĂŒk csakegy van a Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄg vagyonkezelĂ©sĂ©ben. Ezek a körĂŒlmĂ©nyek a fajvĂ©delmĂ©re irĂĄnyulĂł termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©sek megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt nagymĂ©rtĂ©kben korlĂĄtozzĂĄk.
5
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 6/19
2. ĂltalĂĄnos jellemzĂ©s, hĂĄttĂ©rinformĂĄciĂłk
2.1. A faj természetvédelmi helyzete
A borzas macskamenta fokozottan vĂ©dett növĂ©nyfaj a âvĂ©dett Ă©s fokozottan vĂ©dett növĂ©ny- Ă©s
ĂĄllatfajokrĂłl, a fokozottan vĂ©dett barlangok körĂ©r Ćl, valamint az EurĂłpai KözössĂ©gbentermĂ©szetvĂ©delmi szempontbĂłl jelentĆs növĂ©ny- Ă©s ĂĄllatfajok közzĂ©tĂ©telĂ©r Ćlâ szĂłlĂł 13/2001.(V. 9.) KöM rendelet alapjĂĄn, termĂ©szetvĂ©delmi Ă©rtĂ©ke 100 000 forint.
A termĂ©szet vĂ©delmĂ©r Ćl szĂłlĂł 1996. Ă©vi LIII. törvĂ©ny (tovĂĄbbiakban Tvt.) 42. § (1) szerint tilosa vĂ©dett növĂ©nyfajok egyedeinek veszĂ©lyeztetĂ©se, engedĂ©ly nĂ©lkĂŒli elpusztĂtĂĄsa, kĂĄrosĂtĂĄsa,Ă©lĆhelyeinek veszĂ©lyeztetĂ©se, kĂĄrosĂtĂĄsa.
(2) Gondoskodni kell a vĂ©dett növĂ©ny- Ă©s ĂĄllatfajok, tĂĄrsulĂĄsok fennmaradĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©gestermĂ©szeti feltĂ©telek, Ăgy többek között a talajviszonyok, vĂzhĂĄztartĂĄs megĆrzĂ©sĂ©r Ćl.
(3) Az igazgatĂłsĂĄg engedĂ©lye szĂŒksĂ©ges vĂ©dett növĂ©nyfaj:a) egyedĂ©nek, virĂĄgĂĄnak, termĂ©sĂ©nek vagy szaporĂtĂĄsra alkalmas szervĂ©nek gyƱ jtĂ©sĂ©hez;b) egyedĂ©nek birtokban tartĂĄsĂĄhoz, adĂĄsvĂ©telĂ©hez, cserĂ©jĂ©hez, kertekbe, botanikus kertekbe
törtĂ©nĆ telepĂtĂ©sĂ©hez;c) egyedĂ©nek kĂŒlföldre vitelĂ©hez, az orszĂĄgba behozatalĂĄhoz, az orszĂĄgon valĂł
ĂĄtszĂĄllĂtĂĄsĂĄhoz;d) egyedĂ©nek preparĂĄlĂĄsĂĄhoz;e) egyedĂ©nek betelepĂtĂ©sĂ©hez, visszatelepĂtĂ©sĂ©hez, termesztĂ©sbe vonĂĄsĂĄhoz;
f) egyedĂ©vel vagy egyedĂ©n vĂ©gzett nemesĂtĂ©si kĂsĂ©rlethez;g) egyedĂ©nek biotechnolĂłgiai cĂ©lra törtĂ©nĆ felhasznĂĄlĂĄsĂĄhoz;h) termĂ©szetes ĂĄllomĂĄnyai közötti mestersĂ©ges gĂ©ncserĂ©jĂ©hez.(4) VĂ©dett növĂ©nyfajokbĂłl ĂĄllĂł gĂ©n- Ă©s szaporĂtĂłanyag bank lĂ©trehozĂĄsĂĄhoz, vĂ©dett növĂ©nyfaj
gĂ©n- Ă©s szaporĂtĂłanyag bankban törtĂ©nĆ elhelyezĂ©sĂ©hez az OrszĂĄgos Környezet- Ă©s VĂzĂŒgyiFĆfelĂŒgyelĆsĂ©g engedĂ©lye szĂŒksĂ©ges.(5) VĂ©dett fasorban lĂ©vĆ, valamint egyes vĂ©dett fĂĄk Ă©s cserjĂ©k termĂ©szetes ĂĄllapotĂĄnak
megvĂĄltoztatĂĄsĂĄhoz, kivĂĄgĂĄsĂĄhoz a termĂ©szetvĂ©delmi hatĂłsĂĄg engedĂ©lye szĂŒksĂ©ges. AtermĂ©szetvĂ©delmi hatĂłsĂĄg az engedĂ©lyr Ćl - a cserjĂ©k esetĂ©nek kivĂ©telĂ©vel - tĂĄjĂ©koztatja azerdĂ©szeti hatĂłsĂĄgot.
(6) Fokozottan vĂ©dett növĂ©nyfaj egyedĂ©nek, virĂĄgĂĄnak, termĂ©sĂ©nek vagy szaporĂtĂĄsraalkalmas szervĂ©nek eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄhoz, elpusztĂtĂĄsĂĄhoz, megszerzĂ©sĂ©hez az igazgatĂłsĂĄg engedĂ©lyeszĂŒksĂ©ges.
(7) Fokozottan vĂ©dett növĂ©nyfajok esetĂ©n a (3), illetĆleg (6) bekezdĂ©s szerinti engedĂ©ly csaktermĂ©szetvĂ©delmi vagy mĂĄs közĂ©rdekbĆl adhatĂł meg.
(8) Fokozottan vĂ©dett fajok esetĂ©ben a (3) bekezdĂ©s c), e), f), g) Ă©s h) pontjaibanmeghatĂĄrozott tevĂ©kenysĂ©gek engedĂ©lyezĂ©se sorĂĄn elsĆ fokon az OrszĂĄgos Környezet- Ă©sVĂzĂŒgyi FĆfelĂŒgyelĆsĂ©g jĂĄr el.
A Tvt. 68. § (2) Ă©rtelmĂ©ben a vĂ©dett növĂ©nyfaj valamennyi egyede ĂĄllami tulajdonban ĂĄll,elidegenĂtĂ©se kizĂĄrĂłlag akkor kerĂŒlhet sor, ha az termĂ©szetvĂ©delmi cĂ©lokat vagy közĂ©rdeketszolgĂĄl, Ă©s az elidegenĂtĂ©ssel a miniszter egyetĂ©rtett. (Tvt. 68. § (7) b,)A Tvt. 80. § (1) Ă©rtelmĂ©ben, aki tevĂ©kenysĂ©gĂ©vel vagy mulasztĂĄsĂĄval
a) a termĂ©szet vĂ©delmĂ©t szolgĂĄlĂł jogszabĂĄly, illetve egyedi hatĂĄrozat elĆĂrĂĄsait megsĂ©rti; b) a vĂ©dett termĂ©szeti Ă©rtĂ©ket jogellenesen veszĂ©lyezteti, kĂĄrosĂtja, elpusztĂtja, vagy vĂ©dett
termĂ©szeti terĂŒlet ĂĄllapotĂĄt, minĆsĂ©gĂ©t jogellenesen veszĂ©lyezteti, rongĂĄlja, abban kĂĄrt okoz;
c) a vĂ©dett termĂ©szeti terĂŒletet, tovĂĄbbĂĄ barlangot jogellenesen megvĂĄltoztatja, ĂĄtalakĂtja,illetve azon vagy abban a vĂ©delem cĂ©ljĂĄval össze nem egyeztethetĆ tevĂ©kenysĂ©get folytat;
6
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 7/19
d) a vĂ©dett Ă©lĆ szervezet, Ă©letközössĂ©g Ă©lĆhelyĂ©t, illetĆleg Ă©lettevĂ©kenysĂ©gĂ©t jelentĆsmĂ©rtĂ©kben zavarja;
e) a termĂ©szetvĂ©delmi hatĂłsĂĄg engedĂ©lyĂ©hez, hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄhoz kötött tevĂ©kenysĂ©getengedĂ©ly, hozzĂĄjĂĄrulĂĄs nĂ©lkĂŒl vagy attĂłl eltĂ©r Ćen vĂ©geztermĂ©szetvĂ©delmi bĂrsĂĄgot köteles fizetni.
A BĂŒntetĆ TörvĂ©nykönyvr Ćl szĂłlĂł 1978. Ă©vi IV. törvĂ©ny 281. § (termĂ©szetkĂĄrosĂtĂĄs) szerint akia fokozottan vĂ©dettĂ© nyilvĂĄnĂtott Ă©lĆ szervezetet, vagy annak bĂĄrmely fejlĆdĂ©si alakjĂĄban vagyszakaszĂĄban lĂ©vĆ egyedĂ©t, vagy Ă©lĆ szervezet szĂĄrmazĂ©kĂĄt jogellenesen megszerez, tart,forgalomba hoz, az orszĂĄgba behoz, onnan kivisz, azzal kereskedik vagy azt elpusztĂtja,
bƱntettet követ el, Ă©s hĂĄrom Ă©vig terjedĆ szabadsĂĄgvesztĂ©ssel bĂŒntetendĆ. Ha atermĂ©szetkĂĄrosĂtĂĄs az Ă©lĆ szervezet tömeges pusztulĂĄsĂĄt okozza, a bĂŒntetĂ©s öt Ă©vig terjedĆ szabadsĂĄgvesztĂ©s.
A Magyar KöztĂĄrsasĂĄg 2005. Ă©vi költsĂ©gvetĂ©sĂ©r Ćl szĂłlĂł 2004. Ă©vi CXXXV. TörvĂ©ny 122. §(23) alapjĂĄn ahol törvĂ©ny termĂ©szetvĂ©delmi Ă©s vĂzĂŒgyi hatĂłsĂĄgi feladat ellĂĄtĂĄsĂĄrĂłl rendelkezik,
a feladatot ellĂĄtĂł szerven a környezetvĂ©delmi, termĂ©szetvĂ©delmi Ă©s vĂzĂŒgyi felĂŒgyelĆsĂ©get kellĂ©rteni, melynek következtĂ©ben a termĂ©szetvĂ©delmi törvĂ©ny egyes hatĂłsĂĄgi jogkörökrevonatkozĂł fejezeti is mĂłdosulni fognak.
A borzas macskamenta magyarorszĂĄgi termĆhelyei közĂŒl egyik sem vĂ©dett, Ă©s csupĂĄn egyĂ©lĆhely van a Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄg vagyonkezelĂ©sĂ©ben. Ezek a körĂŒlmĂ©nyeka faj vĂ©delmĂ©re irĂĄnyulĂł termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©sek megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt nagymĂ©rtĂ©kbenkorlĂĄtozzĂĄk.
Az EU ĂlĆhelyvĂ©delmi IrĂĄnyelve mellĂ©kletein szereplĆ fajok Ă©s Ă©lĆhelyek alapjĂĄn kell atagorszĂĄgoknak a âkĂŒlönleges termĂ©szet-megĆrzĂ©si terĂŒleteketâ kijelölniĂŒk. Ezen terĂŒletek a
Natura 2000 hĂĄlĂłzat rĂ©szĂ©t alkotjĂĄk. A borzas macskamenta Ă©lĆhelyei, a sĂksĂĄgi pannonlöszgyepek (Natura 2000 Ă©lĆhelykĂłd: 6250) Ă©s a szubkontinentĂĄlis peripannon cserjĂ©sek(Natura 2000 Ă©lĆhelykĂłd: 40A0) a Natura 2000 hĂĄlĂłzatnak jelölĆ Ă©lĆhelyei.
7
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 8/19
2.2. A faj morfolĂłgiai leĂrĂĄsa
A borzas macskamenta 20â40 cm magas, tĆ bĆl elĂĄgazĂł, bokrosodĂł, minden rĂ©szĂ©n szĆrösnövĂ©ny. KĂŒlönösen a szĂĄr Ă©s a virĂĄgzat hosszĂș szĆröktĆl dĂșsan bozontos. A szĂĄrak
levĂ©lhĂłnaljbĂłl pĂĄrosan Ășjabb oldalĂĄgakat hajtanak. A levelek hosszĂșkĂĄs-hĂĄromszög alakĂșak,er Ćteljesen f ƱrĂ©szesek, csipkĂ©sek, fonĂĄkukon dĂșsan, szĂnĂŒkön kevĂ©sbĂ© szĆrösek.
1. kĂ©p Borzas macskamenta 2. kĂ©p UkrĂĄn macskamenta(rajz: CSAPODY Vera, JĂVORKA &CSAPODY)
A közĂ©psĆ szĂĄrlevelek 3â4 cm hosszĂșak, 1,5â2,5 cm szĂ©lesek, mĂ©retĂŒk a szĂĄron felfelĂ© haladvacsökken. A felsĆ murvĂĄskodĂł levelek kisebbek, 8â15 mm hosszĂșak, 2â5 mm szĂ©lesek,
keskeny-lĂĄndzsĂĄsak. A növĂ©ny egylaki. A virĂĄgok egyivarĂșak, a hajtĂĄsok csĂșcsĂĄn laza bugĂĄban, rövid kocsĂĄnyon ĂŒlnek.A csĂ©sze ibolyĂĄskĂ©k, fogai keskenyek, 4â6 mm hosszĂșak, hegyesek, a pĂĄrtĂĄn tĂșlnyĂșlnak. A
pĂĄrta mĂ©lykĂ©k, szĆrös. (1. kĂ©p) A hozzĂĄ közel ĂĄllĂł, morfolĂłgiailag nagyon hasonlĂł keleti(ukrĂĄn) macskamenta, ( Nepeta ucranica L.) csak aprĂłn pelyhes, nem bozontos szĆr Ʊ. (2. kĂ©p)
2.3. A faj rendszertani helyzete
A borzas macskamenta ( Nepeta parviflora M. Bieb) az ajakosvirĂĄgĂșak csalĂĄdjĂĄba ( Lamiaceae,
Labiatae) tartozik. SzinonĂm nevei: N. sibirica BIEB., N. euxina VELEN., Teucrium sibiricum L.A borzas macskamentĂĄt Friedrich August Marschall von BIEBERSTEIN Ărta le 1808-ban
(BIEBERSTEIN 1808). RĂ©gebbi flĂłramƱvek, mint pl. HAYEK (1931) Prodromus Florae peninsulae Balcanicae II., Index Kewensis (1844) a Nepeta ucranica L.-val azonosĂtjĂĄk. Az
8
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 9/19
Ășjabb flĂłramƱvek, mint pĂ©ldĂĄul a SzovjetĂșniĂł FlĂłrĂĄja (1954), valamint a Flora Europaea (2001)önĂĄllĂł fajnak tekintik.JĂVORKA SĂĄndor (1925) Magyar flĂłra c. mƱve valamint SOĂ szinposzisa (1964-1980) a hazaiflorisztikai adatok valĂłdisĂĄgĂĄt kĂ©tsĂ©gbe vonja, de a fajt magĂĄt elismeri.
2.4. A faj biolĂłgiĂĄja
A borzas macskamenta Ă©letformĂĄja hemikriptofiton. A faj mĂ©szkedvelĆ, meleg, szĂĄraz, dĂ©li,dĂ©lnyugati oldalakon, löszgyepekben, sztyepprĂ©teken fordul elĆ.RelatĂv ökolĂłgiai indikĂĄtorĂ©rtĂ©kei BORHIDI (1993) szerint: TB: 8, WB: 3, RB: 8, NB: 3, LB: 8,KB: 8. SzociĂĄlis magatartĂĄstĂpusa: unikĂĄlis specialista.A faj szaporodĂĄsĂĄrĂłl Ă©s a populĂĄciĂłk demogrĂĄfiai viszonyairĂłl kevĂ©s ismeretĂŒnk van. A fiataltövek az elsĆ Ă©vben nem virĂĄgoznak.A növĂ©ny mestersĂ©ges szaporĂtĂĄsĂĄra vonatkozĂłan viszonylag kevĂ©s informĂĄciĂł ĂĄllrendelkezĂ©sĂŒnkre. A faj egyedszĂĄmĂĄnak in situ növelĂ©se nem folyik, ex situ szaporĂtĂĄssalkapcsolatos hazai tapasztalatrĂłl sincs tudomĂĄsunk. Sem ĂĄttelepĂtĂ©s, sem Ășj ĂĄllomĂĄnyok
lĂ©trehozĂĄsa hajdani vagy Ășj Ă©lĆhelyen nem törtĂ©nt.
2.5. A faj ökolĂłgiai igĂ©nyei, Ă©lĆhelyĂ©nek jellegzetessĂ©gei
A borzas macskamenta cönolĂłgiai karaktere: Festucion valesiaceae (incl. Festucion rupicolae)(BORHIDI 1993). A faj Ă©lĆhelye a szĂĄraz, kissĂ© nyĂlt, nĂ©ha enyhĂ©n degradĂĄlt Festuca pseudovina
â Cytisus austriacus tĂpusĂș szĂĄraz, rövidfĂŒvƱ löszgyep. Ez a gyeptĂpus a dĂ©lies kitettsĂ©gƱ völgyoldalakon fejlĆdik ki. Talaja humuszban szegĂ©ny, vĂ©kony, ĂĄltalĂĄban rosszvĂzgazdĂĄlkodĂĄsĂș. A növĂ©nyzet nyĂlt, vagy Ă©ppen csak zĂĄrĂłdik. FiziognĂłmiai szerkezetĂ©re
jellemzĆ a gyenge szintezettsĂ©g. DominĂĄns tĂĄrsulĂĄsalkotĂł pĂĄzsitfĂŒve a Festuca pseudovina,Koeleria cristata, Stipa capillata. Gyakori lehet az Agropyron intermedium, Bromus inermis,Poa angustifolia. A kĂ©tszik Ʊek közĂŒl jellegzetes a Cytisus austriacus (ennek meglĂ©te elkĂŒlönĂtia mĂ©g szĂĄrazabb tĂpusoktĂłl, vö. Botriochloa â Stipa capillata tĂpus), Stipa capillata, Thymus
glabrescens, Taraxacum serotinum, Astragalus austriacus, Potentilla arenaria. A vĂ©dett fajokmegĆrzĂ©se szempontjĂĄbĂłl is jelentĆs tĂĄrsulĂĄs a Nepeta parviflora mellett az alĂĄbbi vĂ©dettnövĂ©nyeknek ad otthont: Adonis vernalis, Jurinea mollis, Inula oculus-christi, Ajuga laxmanni,
Iris pumila, Centaurea sadleriana, Crambe tataria, Iris pumila, Onosma arenaria. A tĂĄrsulĂĄsaz intenzĂv legeltetĂ©sre kevĂ©sbĂ© Ă©rzĂ©keny, mint a Brachypodium â Peucedanum tĂpusĂș gyep,sĆt â elsĆsorban a kevĂ©sbĂ© meredek lejtĆkön â fennmaradĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges is lehet az enyhelegeltetĂ©s. HelyenkĂ©nt nagy polikormonokat alkot a Salvia nemorosa, a Teucrium chamaedrys Ă©s az Inula germanica. (HORVĂTH 1996)
9
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 10/19
2.6. A faj elterjedése
A borzas macskamenta elterjedĂ©si terĂŒlete Ukrajna sztyepzĂłnĂĄjĂĄban a Kaszpi-tengertĆl Ă©s azAlsĂł-Volga vidĂ©kĂ©tĆl nyugat felĂ© a dĂ©lorosz Ă©s Fekete-tenger mellĂ©ki ukrĂĄn sztyeppeken ĂĄt,
Kelet-DobrudzsĂĄig hĂșzĂłdik (LENDVAI 1993) (3. kĂ©p). A Flora Europaea 3. szerint, areĂĄjaDĂ©lkelet-EurĂłpĂĄban BulgĂĄria, RomĂĄnia terĂŒletĂ©re, a SzovjetuniĂł eurĂłpai rĂ©szĂ©nek dĂ©lnyugati,dĂ©lkeleti Ă©s közĂ©psĆ rĂ©giĂłjĂĄra, valamint a KrĂm-fĂ©lszigetre terjed ki. A faj vilĂĄgĂĄllomĂĄnyĂĄnakveszĂ©lyeztetettsĂ©ge hiĂĄnyosan ismert. A borzas macskamenta MagyarorszĂĄgon Ă©ri elelterjedĂ©sĂ©nek nyugati hatĂĄrĂĄt.
3. kép A borzas macskamenta elterjedési térképe (LENDVAI 1993)
A borzas macskamenta elsĆ herbĂĄriumi adatai az 1870-es Ă©vekbĆl, a MezĆföldr Ćl szĂĄrmaznak
melyeket azonban a hazai botanikai irodalom gyakorlatilag 1992-ig nem fogadott el. SoĂł RezsĆ
(1968) szerint: â Nepeta parviflora M. B. 1808 hazai adatai bizonnyal hamisakâ. 1992-benLendvai GĂĄbor (Ășjra) felfedezte a MezĆföld Ă-i rĂ©szĂ©. SzerĂ©nyi JĂșlia 1999-ben Ășjabb hĂĄromhelyr Ćl Ărta le az Ăszak-MezĆföldr Ćl: (SZERĂNYI 1999, 2000). HorvĂĄth AndrĂĄs 2003-ban aDuna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄg megbĂzĂĄsĂĄbĂłl vĂ©gzett kutatĂĄsi felmĂ©rĂ©se sorĂĄn(HORVĂTH 2003) talĂĄlta meg a faj Ășjabb ĂĄllomĂĄnyĂĄt.
10
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 11/19
4-5. képek: Borzas macskamenta herbåriumi lapjai (MTM Növénytårfotó: Dobolyi Konstantin)
A borzas macskamenta mezĆföldi Ă©lĆhelyei
1. Ă©lĆhely
A tĂĄj geomorfolĂłgiĂĄja a lösz formakincsĂ©bĆl mutatja be a jellegzetes alakulĂĄsĂș, harĂĄnt mĂłdonhĂĄtravĂĄgĂłdĂł mellĂ©kvölgyeket, illetve a közĂ©jĂŒk Ă©kelĆdĆ kisebb löszpiramisokat. Ezek közĂŒl azegyiken letelepedĆ Ćseink földvĂĄrat alakĂtottak ki; a fellegvĂĄrat körĂŒlölelĆ ĂĄrok maradvĂĄnya amai napig fennmaradt.
A földvĂĄr környĂ©kĂ©n talĂĄlhatĂłk azok a völgyoldalak, amelyeken a löszpusztagyep utolsĂł,nagyrĂ©szt eredeti ĂĄllapotban fennmaradt ĂĄllomĂĄnyai tenyĂ©sznek. JĂłl megfigyelhetĆk itt alöszgyepek kĂŒlönbözĆ tĂpusai, az egĂ©szen nyĂlt, erodĂĄlĂłdĂł talajĂș ĂĄllomĂĄnyoktĂłl kezdve akĂ©tszik Ʊekben gazdag, magas diverzitĂĄsĂș tĂpusokon ĂĄt, az inkĂĄbb Ă©szakias kitettsĂ©gƱ oldalakra
jellemzĆ
, széleslevelƱ
pĂĄzsitfĂŒvek â elsĆ
sorban a tollas szĂĄlkaperje ( Brachypodium pinnatum) â ĂĄltal dominĂĄlt ĂĄllomĂĄnyokig.
A völgyoldalakon legeltetĂ©s folyik, ennek intenzitĂĄsa az Ă©szaki rĂ©szek felĂ© egyre kisebb. AföldvĂĄrtĂłl Ă©szakra elhelyezkedĆ rĂ©szeket valĂłszĂnƱleg korĂĄbban sem legeltettĂ©k intenzĂven. Avölgyaljban rendszeresen kaszĂĄlnak, ahol a kaszĂĄlĂłrĂ©teken kĂvĂŒl kiszĂĄradĂł mocsĂĄrrĂ©tek Ă©snĂĄdasfoltok tenyĂ©sznek. A völgyoldalak szĂĄntĂłfölddel hatĂĄros felsĆ peremĂ©n az er ĆsdiszturbĂĄciĂł miatt az Agropyron cristatum Ă©s a Salvia nemorosa alkot nagyobb fajszegĂ©nyfoltokat, a keleti rĂ©sze kissĂ© degradĂĄltabb.A terĂŒlet a Duna-Ipoly Nemzeti Park vagyonkezelĂ©sĂ©ben van.
11
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 12/19
2. Ă©lĆhely
ĂK-i kitettsĂ©gƱ meredek lejtĆn, közvetlenĂŒl Ă©rintkezve a felette lĂ©vĆ szĂĄntĂłterĂŒlettel, er ĆsencserjĂ©sedĆ kĂ©t kis tisztĂĄson. A terĂŒlet magĂĄntulajdon.
3. Ă©lĆhely
A völgyben hosszan elnyĂșlĂł, ritkĂĄsabb erdĆfoltokkal vĂĄltakozĂł, er Ćsen cserjĂ©sedĆ löszgyepbenĂ©l az orszĂĄg mĂĄsodik legnagyobb ĂĄllomĂĄnya. A völgy felsĆ rĂ©szĂ©n kerĂtĂ©ssel levĂĄlasztottmagĂĄnterĂŒlet helyezkedik el, helyenkĂ©nt a kerĂtĂ©sen belĂŒl is nagy egyedszĂĄmmal fordul elĆ a
borzas macskamenta. A gyep jellemzĆ fajai a fehĂ©r pemetef Ʊ (Marrubium peregrinum), a peszterce (Ballota nigra), a közönsĂ©ges borkĂłrĂł (Thalictrum minus), a sarlĂłs gamandor(Teucrium chamaedrys) Ă©s a vĂ©dett kĂ©sei pitypang (Taraxacum serotinum). A völgyet felĂŒlr Ćl akĂĄcos Ă©s szĂĄntĂłterĂŒlet hatĂĄrolja, emiatt az Ă©lĆhelyet olyan invĂĄziĂłsnövĂ©nyfajok veszĂ©lyeztetik, mint az akĂĄc ( Robinia pseudo-acacia) illetve a bĂĄlvĂĄnyfa
(Ailanthus altissima). A terĂŒlet magĂĄntulajdon.
4. Ă©lĆhely
A gyep jellemzĆ fajai az apĂĄcavirĂĄg (Nonea pulla), a vĂ©dett tarĂ©jos tarackbĂșza (Agropyron
pectiniforme), Ă©s az ugyancsak vĂ©dett kĂ©sei pitypang (Taraxacum serotinum). A terĂŒletetcsupĂĄn fĂ©lreesĆ, belsĆ elhelyezkedĂ©se Ăłvja az intenzĂv legeltetĂ©stĆl. A terĂŒlet magĂĄntulajdon.
5. Ă©lĆhely
A völgy nagy rĂ©szĂ©t egykor legeltettĂ©k, a rĂ©gi tĂ©rkĂ©pek mĂ©g gĂ©meskutat jelölnek a völgy felsĆ vĂ©gĂ©nĂ©l. KĂ©sĆ bb ĂĄttĂ©rtek a kaszĂĄlĂĄsra, s ma is ez a terĂŒlet hasznosĂtĂĄsi mĂłdja. A legeltetĂ©sdegradĂĄciĂłt okozĂł hatĂĄsa leginkĂĄbb a lankĂĄsabb lejtĆkön Ă©s a völgy alsĂł harmadĂĄbanĂ©rvĂ©nyesĂŒlt. A völgyoldalak kisebb-nagyobb foltjaira akĂĄcosokat telepĂtettek. MindezekellenĂ©re a völgyrendszer mĂ©g Ćrzi mind a szĂĄrazabb, rövidfĂŒvƱ, mind pedig az ĂŒdĂ©bb talajĂș,szĂ©leslevelƱ pĂĄzsitfĂŒvek ĂĄltal dominĂĄlt löszgyepeket. TerĂŒletĂ©r Ćl 16 vĂ©dett növĂ©nyfajt tudtakkimutatni. Itt Ă©l a legnagyobb tĆszĂĄmĂș, rendkĂvĂŒl vitĂĄlis borzas macskamenta ĂĄllomĂĄny, a
becsĂŒlt ĂĄllomĂĄny fele nem virĂĄgzĂł, fiatal tĆ. Fiatal töveket az elĆzĆ ĂĄllomĂĄnyokban nem, vagyalig lehetett talĂĄlni, itt viszont szĂĄmuk, arĂĄnyuk feltƱnĆen magas. Ennek következtĂ©ben, illetvea tĆszĂĄmok bonyolult becslĂ©se miatt ezen ĂĄllomĂĄny nagysĂĄgĂĄt jelentĆsen alĂĄbecsĂŒltnek
mondhatjuk. A löszvölgy oldalait több szĂĄz mĂ©ter hosszan, a völgyoldalnak lilĂĄskĂ©k ĂĄrnyalatotadĂł tömegben borĂtja. A terĂŒlet magĂĄntulajdon, a juhval valĂł legeltetĂ©s eddig nem volt jellemzĆ, mert a löszvölgy belsĆ vĂ©gĂ©n helyezkedik el az ĂĄllomĂĄny. Az ĂĄllomĂĄny vitalitĂĄsĂĄt jellemzi, hogy a völgy vĂ©gĂ©tĆl kezdĆdĆ szĂĄntĂłban is virĂĄgoztak mĂ©g tövek.
6. Ă©lĆhely
Az itt kialakult termĆhelyi viszonyok valĂłszĂnƱleg nem optimĂĄlisak a borzas macskamentaszĂĄmĂĄra. Magas fĂŒvƱ gyepben mindössze nĂ©hĂĄny tĆ talĂĄlhatĂł, a 2004-es szĂĄmlĂĄlĂĄsi adatokalapjĂĄn.
12
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 13/19
2.8. A faj szakĂ©rtĆi
âą HorvĂĄth AndrĂĄs â termĆhelyi viszonyokâą SzerĂ©nyi JĂșlia â termĆhelyi viszonyokâą Lendvai GĂĄbor â termĆhelyi viszonyokâą
Csihar LĂĄszlĂł â termĂ©szetvĂ©delmi beavatkozĂĄsok, veszĂ©lyeztetĆ tĂ©nyezĆkâą Dobolyi Konstantin â rendszertani viszonyok, a faj biolĂłgiĂĄja
2.9. A fajjal kapcsolatos kutatĂĄsok, termĂ©szetvĂ©delmi intĂ©zkedĂ©sek a közelmĂșltban
Mivel a borzas macskamenta termĆhelyei többĂ©-kevĂ©sbĂ© degradĂĄltak, ezĂ©rt legtöbbjĂŒk azonnali beavatkozĂĄst, Ă©s valamennyi folyamatos termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©st igĂ©nyel. Egyes termĆhelyekidĆnkĂ©nti juhval valĂł kĂmĂ©letes legeltetĂ©se megoldhatĂł, de a legtöbb Ă©lĆhelyen nemkivitelezett. ĂltalĂĄnossĂĄgban elmondhatĂł, hogy az optimĂĄlis kezelĂ©si mĂłdszer kidolgozĂĄsa mĂ©gvĂĄrat magĂĄra. A szĂĄntĂłföldi mƱvelĂ©sbe vont terĂŒletek közvetlen közelsĂ©ge, valamint adomborzati viszonyok miatt okvetlenĂŒl szĂŒksĂ©ges pufferterĂŒletek kialakĂtĂĄsa.
KezelĂ©si alternatĂvĂĄk:1. Az ĂĄllomĂĄnynak Ă©s Ă©lĆhelyĂ©nek magĂĄra hagyĂĄsa2. Az Ă©lĆhely Ă©getĂ©ssel valĂł kezelĂ©se3. Az Ă©lĆhely legeltetĂ©se juhval4. Az Ă©lĆhely kaszĂĄlĂĄsa kĂ©zi motoros f ƱkaszĂĄval
Ăvi egyszeri-kĂ©tszeri kaszĂĄlĂĄssal a vegetĂĄciĂłs idĆszakban is eltĂĄvolĂthatĂł a növĂ©nyi anyag, decsupĂĄn ezzel a metĂłdussal nem akadĂĄlyozhatĂł meg a gyep zĂĄrĂłdĂĄsa.Az Ă©getĂ©s mĂłdszerĂ©vel kapcsolatban elmondhatĂł, hogy eddig vĂ©letlen tĂŒzek voltak jellemzĆek,
kĂsĂ©rlet erre vonatkozĂłan mĂ©g nem törtĂ©nt. ValĂłszĂnƱ
, hogy az idĆ
nkĂ©nti leĂ©gĂ©s ĂĄll legközelebba gyep termĂ©szetes dinamikĂĄjĂĄhoz. A kĂ©sĆ Ćszi (novemberi-decemberi, havazĂĄs elĆtti), vagy afebruĂĄri-mĂĄrciusi (hĂłolvadĂĄs körĂŒli) Ă©getĂ©s â megbontva a gyepszerkezet â elĆsegĂti az Ă©rtĂ©kesfajok növekedĂ©sĂ©nek megindulĂĄsĂĄt. Az eddigi tapasztalatok szerint nem szĂŒksĂ©ges mindenĂ©vben, elegendĆ 2-3 Ă©vente Ă©getni. Eddigi tudĂĄsunk azonban nem elegendĆ az Ă©getĂ©snövĂ©nyzetre gyakorolt hatĂĄsĂĄnak megĂĄllapĂtĂĄsĂĄhoz, ezĂ©rt cĂ©lzott kĂsĂ©rleteket tervezĂŒnk afolyamatok teljesebb megismerĂ©se Ă©rdekĂ©ben.
A Nemzeti BiodiverzitĂĄs-monitorozĂł rendszer keretein belĂŒl â a megadott mintavĂ©teli protokollalapjĂĄn â 2001-ben törtĂ©nt meg az ĂĄllomĂĄnyok felmĂ©rĂ©se. (DINPI jelentĂ©s: Mocskonyi ZsĂłfia âSipos Katalin)
13
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 14/19
3. VeszĂ©lyeztetĆ Ă©s korlĂĄtozĂł tĂ©nyezĆk
VeszĂ©lyeztetĆ Ă©s korlĂĄtozĂł tĂ©nyezĆk
âą
InvĂĄziĂłs fajok elĆretörĂ©se â jelentĆs/kritikusâą Alacsony egyedszĂĄm â jelentĆs/kritikusâą A termĂ©szetes tĂĄpanyagfeldĂșsulĂĄs hatĂĄsĂĄra a pĂĄzsitfĂŒvek elĆretörĂ©se â jelentĆsâą CserjĂ©sedĂ©s â jelentĆs/közepes jelentĆsĂ©gƱ âą TalajerĂłziĂł Ă©s talajrĂĄhordĂłdĂĄs â közepes jelentĆsĂ©gƱ âą TĂșllegeltetĂ©s â jelentĆs/kritikusâą KemikĂĄliĂĄk bemosĂłdĂĄsa â jelentĆs
A) TERMĂSZETI FOLYAMATOK
InvĂĄziĂłs fajok elĆretörĂ©se
A mezĆgazdasĂĄgilag mƱvelt terĂŒletek felĆl szĂĄmtalan invĂĄziĂłs, generalista gyomfaj Ă©rkezik,melyek behatolĂĄsĂĄnak csak a jĂłl szervezett, stabil növĂ©nyközössĂ©gek tudnak ellenĂĄllni.Gyomfajok bĂĄzisa lehet a tĂșllegeltetett völgyalj, vagy a karĂĄmok Ă©s delelĆhelyek környĂ©ke is.Ezek hatĂĄsa sokszor olyan er Ćs, hogy mĂ©g Ă©vtizedek mĂșltĂĄn is Ă©szlelhetĆ. Az akĂĄcosokgyepszintjĂ©bĆl is sok gyom jellegƱ faj Ă©rkezik a gyepekbe, ilyen pĂ©ldĂĄul a meddĆ rozsnok( Bromus sterilis), amely dominĂĄnssĂĄ vĂĄlĂĄsĂĄval az eredeti tĂĄrsulĂĄs hosszĂș ideig nem lesz kĂ©pesregenerĂĄlĂłdni. Egyes helyeken gondot jelent a tĂĄjidegen akĂĄc (Robinia pseudo-acacia)
valamint a bålvånyfa (Ailanthus altissima) terjeszkedése is.
JelentĆsĂ©ge: jelentĆs/kritikus
Alacsony egyedszĂĄm
Mivel a borzas macskamenta hazĂĄnkban kis terĂŒleten Ă©l, valamint a hat ismert elĆfordulĂĄsĂĄbĂłlhĂĄrom ĂĄllomĂĄny 10 tĆ alatt van, a terĂŒletek esetleges kĂĄrosodĂĄsa az ĂĄllomĂĄny megszƱnĂ©sĂ©t
jelentheti.
JelentĆsĂ©ge: jelentĆs/kritikus
A termĂ©szetes tĂĄpanyagfeldĂșsulĂĄs hatĂĄsĂĄra a pĂĄzsitfĂŒvek elĆretörĂ©se
A âmagĂĄra hagyottâ gyepek esetĂ©ben megfigyelhetĆ, hogy a legeltetĂ©s vagy kaszĂĄlĂĄselmaradĂĄsĂĄval a növĂ©nyi szervesanyag-tartalom a terĂŒleten marad, a gyepkorhadĂ©kâfilcesedveâ felgyƱlik. A termĂ©szetes tĂĄpanyagfeldĂșsulĂĄs hatĂĄsĂĄra a gyep diverzitĂĄsa csökken,mely elsĆsorban a kĂ©tszik Ʊek viszaszorulĂĄsĂĄban Ă©s a pĂĄzsitfĂŒvek uralkodĂłvĂĄ vĂĄlĂĄsĂĄbanmutatkozik meg. Ez a kedvezĆtlen folyamat mĂ©rsĂ©kelt legeltetĂ©ssel, megfelelĆen idĆzĂtett Ă©skellĆ intenzitĂĄsĂș kaszĂĄlĂĄssal, valamint a gyepek idĆnkĂ©nti, tĂ©li Ă©getĂ©sĂ©vel fordĂthatĂł vissza.
JelentĆsĂ©ge: jelentĆs
14
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 15/19
Cserjésedés
A legtöbb esetben a cserjĂ©sedĂ©s termĂ©szetes folyamat, hiszen az Ćsi Ă©s potenciĂĄlis vegetĂĄciĂł (ameredek oldalakat leszĂĄmĂtva) erdĆssztyepp. A cserjĂ©k tĂ©rhĂłdĂtĂĄsĂĄnak legtöbbször akkorlehetĂŒnk tanĂși, amikor a korĂĄbban többĂ©-kevĂ©sbĂ© intenzĂven legeltetett löszgyepeken
abbahagyjĂĄk a legeltetĂ©st. A cserjĂ©sedĂ©s kĂŒlönösen az Ă©szakias oldalakon vĂĄlhatnagymĂ©rtĂ©k ƱvĂ©, Ăgy elsĆsorban az erdĆssztyepprĂ©tek fennmaradĂĄsĂĄt veszĂ©lyezteti.
JelentĆsĂ©ge: jelentĆs/közepes jelentĆsĂ©gƱ
TalajerĂłziĂł
Nagyobb esĆzĂ©sek hatĂĄsĂĄra a löszvölgyek meredek oldalaira a felettĂŒk elterĂŒlĆ szĂĄntĂłföldekfelĆl nagy mennyisĂ©gben mosĂłdik le az erodĂĄlĂłdott termĆföld . A völgyek oldalainak peremĂ©nszĂ©lesebb, nem mƱvelt pufferzĂłna kialakĂtĂĄsĂĄval mĂ©rsĂ©kelhetĆ az erĂłziĂł.
JelentĆsĂ©ge: közepes jelentĆsĂ©gƱ
B) EMBERI HATĂSOK
TĂșllegeltetĂ©s
Ha intenzĂvvĂ© vĂĄlik a legeltetĂ©s, az ĂĄllatok tĂșlzott rĂĄgĂĄsa Ă©s taposĂĄsa az Ă©rzĂ©kenyebbnövĂ©nyfajok tĂșlĂ©lĂ©sĂ©t veszĂ©lyezteti. A legeltetĂ©s er ĆsödĂ©se ugyanakkor a talajszerkezetet ismegvĂĄltoztatja. Erre lĂĄthatunk pĂ©ldĂĄt az egyik termĆhelyen, ahol megfigyelhetĆ, hogy akarĂĄmtĂłl tĂĄvolodva az egyre mĂ©rsĂ©klĆdĆ, majd teljesen megszƱnĆ legelĂ©s nyomĂĄn vĂĄlt lehetĆvĂ©a ritka Ă©s vĂ©dett növĂ©nyek tĂșlĂ©lĂ©se. A gyep kĂĄrosodĂĄsa nĂ©lkĂŒl legeltethetĆ ĂĄllatok szĂĄmĂĄnak
meghatĂĄrozĂĄsĂĄhoz az egyes terĂŒletek esetĂ©ben tovĂĄbbi vizsgĂĄlatok szĂŒksĂ©gesek.
JelentĆsĂ©ge: jelentĆs/kritikus
KemikĂĄliĂĄk bemosĂłdĂĄsa
A völgyek termĂ©szetes növĂ©nyzetĂ©t jelentĆsen veszĂ©lyeztetĆ tĂ©nyezĆ a szomszĂ©dosmezĆgazdasĂĄgi terĂŒleteken alkalmazott perzisztens Ă©s er Ćsen mobilis herbicidek (pl. atrazin hatĂłanyagĂș kĂ©szĂtmĂ©nyek) bemosĂłdĂĄsa. Az intenzĂv növĂ©nytermesztĂ©s következtĂ©ben â aföldigĂ©pes kijuttatĂĄs esetĂ©ben â jelentĆs mĂ©rtĂ©k Ʊ lehet a peszticidek elsodrĂłdĂĄsa, ami atermĂ©szetes flĂłrĂĄt Ă©s nem kevĂ©sbĂ© a faunĂĄt (elsĆdlegesen a beporzĂĄst vĂ©gzĆ hasznos Ă©lĆ
szervezeteket ) veszĂ©lyeztetheti. Ennek elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben a tĂĄblĂĄk szegĂ©lyĂ©n 5 m-eskezeletlen sĂĄv kialakĂtĂĄsĂĄt kell biztosĂtani. A szomszĂ©dos mezĆgazdasĂĄgi tĂĄblĂĄkon a lĂ©gi ĂștontörtĂ©nĆ vegyszeres kezelĂ©s (ĂĄllomĂĄnyszĂĄrĂtĂĄs, defoliĂĄlĂĄs stb.) nem engedhetĆ meg. A megfelelĆ környezetkĂmĂ©lĆ mezĆgazdasĂĄgi gyakorlat kialakĂtĂĄsa Ă©rdekĂ©ben fokozott kommunikĂĄciĂłszĂŒksĂ©ges a terĂŒlet tulajdonosaival, mƱvelĆivel.
JelentĆsĂ©ge: jelentĆs
IsmerethiĂĄny
A vĂ©delmi intĂ©zkedĂ©sek tekintetĂ©ben meghatĂĄrozĂł tĂ©nyezĆ, hogy a faj âĂșjrafelfedezĂ©seâegĂ©szen 1992-ig vĂĄratott magĂĄra. Ăppen ezĂ©rt a korĂĄbbi Ă©vekben nem folytak kĂsĂ©rletek a
15
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 16/19
megfelelĆ termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©s meghatĂĄrozĂĄsĂĄra, mind a mai napig nincs kidolgozottkezelĂ©si koncepciĂł.MestersĂ©ges szaporĂtĂĄs, a faj egyedszĂĄmĂĄnak in situ növelĂ©se nem folyik, ex situ szaporĂtĂĄssalkapcsolatos tapasztalatrĂłl nincs tudomĂĄsunk.
JelentĆsĂ©ge: jelentĆs
Tulajdonosi környezet
Az Ă©lĆhelyek közĂŒl csupĂĄn egy völgy van a Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatĂłsĂĄgvagyonkezelĂ©sĂ©ben, a többi terĂŒlet esetĂ©ben a termĂ©szetvĂ©delmi cĂ©lĂș gazdĂĄlkodĂĄsi korlĂĄtozĂĄsokmegvalĂłsĂtĂĄsĂĄhoz terĂŒlethasznĂĄlati megĂĄllapodĂĄsokat kell kötni a tulajdonosokkal.JelentĆsĂ©ge: jelentĆs
16
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 17/19
4. A cselekvési program célkitƱzései, tovåbbi feladatok
CĂ©lok
Meg kell ĂĄllĂtani a borzas macskamenta termĆhelyeinek tovĂĄbbi degradĂĄciĂłjĂĄt, biztosĂtani kell a
faj ĂĄllomĂĄnyainak fennmaradĂĄsĂĄt.
AlapvetĆ fontossĂĄgĂș vĂ©delmi tevĂ©kenysĂ©gek:
A borzas macskamenta egyik jelentĆs Ă©lĆhelyĂ©nek orszĂĄgos jelentĆsĂ©gƱ vĂ©dett termĂ©szetiterĂŒletkĂ©nt, az Ă©rtĂ©kes löszvölgyek Natura 2000 terĂŒletkĂ©nt valĂł megĆrzĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©gesadminisztratĂv lĂ©pĂ©seket folytatni kell, a jelentĆsebb ĂĄllomĂĄnyok Ă©lĆhelyeit sajĂĄtvagyonkezelĂ©sbe kell venni.
Meg kell ĂĄllĂtani, illetve mĂ©rsĂ©kelni kell a borzas macskamenta termĆhelyeinek tovĂĄbbidegradĂĄciĂłjĂĄt. A növĂ©ny termĆhelyein pufferterĂŒleteket kell kijelölni a mezĆgazdasĂĄgiterĂŒletek kĂĄros hatĂĄsainak kikĂŒszöbölĂ©sĂ©re. A terĂŒletek tulajdonosaival terĂŒlethasznĂĄlatimegĂĄllapodĂĄst kell kötni.
JelentĆs fontossĂĄgĂș vĂ©delmi tevĂ©kenysĂ©gek:
A megfelelĆ termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©si mĂłdok kidolgozĂĄsĂĄhoz kĂsĂ©rleti parcellĂĄkat kelllĂ©trehozni a kezelĂ©sek hatĂĄsĂĄnak monitorozĂĄsĂĄra.
Ăvente monitorozni kell az egyedszĂĄm alakulĂĄsĂĄt az egyes Ă©lĆhelyeken, az ott vĂ©gbemenĆ termĂ©szetes Ă©s mestersĂ©ges folyamatok nyomon követĂ©sĂ©vel.
Eszközök
4.1. JogszabĂĄlyi, intĂ©zmĂ©nyi, pĂ©nzĂŒgyi intĂ©zkedĂ©sek
4.1.1. Natura 2000 terĂŒletek kihirdetĂ©se
A Natura 2000 terĂŒletek jelölĂ©sĂ©r Ćl szĂłlĂł jogszabĂĄly megjelenĂ©sĂ©t, valamint az Ă©rintetthelyrajzi szĂĄmok kihirdetĂ©sĂ©t követĆen, le kell folytatni a tĂĄrsadalmi vĂ©lemĂ©nyeztetĂ©sselkapcsolatos egyeztetĂ©si eljĂĄrĂĄst.
4.1.2. TerĂŒlethasznĂĄlati megĂĄllapodĂĄs
A terĂŒletek tulajdonosaival a termĂ©szetvĂ©delmi cĂ©lĂș gazdĂĄlkodĂĄsi korlĂĄtozĂĄsok megvalĂłsĂtĂĄsĂĄraterĂŒlethasznĂĄlati megĂĄllapodĂĄsokat kell kötni.
17
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 18/19
4.2. Faj- Ă©s Ă©lĆhelyvĂ©delem
A sajĂĄt vagyonkezelĂ©sben lĂ©vĆ terĂŒleten folytatott kezelĂ©si kĂsĂ©rletek tapasztalatai alapjĂĄn, aterĂŒlethasznĂĄlati megĂĄllapodĂĄsok fĂŒggvĂ©nyĂ©ben a megfelelĆ termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©st kell
vĂ©gezni. A cserjĂ©sedĂ©s, beerdĆsĂŒlĂ©s megakadĂĄlyozĂĄsa szĂŒksĂ©g szerint, eseti jelleggel.
4.3. MonitorozĂĄs Ă©s kutatĂĄs
4.3.1. PopulĂĄciĂł monitoring
Ăvente ĂĄllomĂĄnyszĂĄmlĂĄlĂĄst kell vĂ©gezni, lehetĆsĂ©g szerint a fiatal egyedek szĂĄmĂĄt is meg kellhatĂĄrozni. Az Ă©lĆhelyeken vĂ©gbemenĆ termĂ©szetes Ă©s mestersĂ©ges folyamatokrĂłl feljegyzĂ©stkell kĂ©szĂteni. HĂĄromĂ©vente adatot kell szolgĂĄltatni az NBmR 2001-ben kezdĆdött
programjĂĄba, a meghatĂĄrozott protokoll szerint.
4.3.2. Ideålis kezelési mód kidolgozåsa
KorĂĄbbi terepi megfigyelĂ©sek alapjĂĄn Ă©s kĂsĂ©rletes kutatĂĄsi mĂłdszerekkel fel kell tĂĄrni akĂŒlönbözĆ intenzitĂĄsĂș legeltetĂ©snek, tovĂĄbbĂĄ az Ă©getĂ©snek az ĂĄllomĂĄnymĂ©ret alakulĂĄsĂĄragyakorolt hatĂĄsĂĄt. Ezek összegzĂ©sĂ©vel ki kell dolgozni az Ă©lĆhelyek ideĂĄlis termĂ©szetvĂ©delmikezelĂ©si mĂłdjĂĄt.
4.3.3. SzaporĂtĂĄs
In situ szaporĂtĂĄsi kĂsĂ©rleteket kell kezdeni a meglĂ©vĆ, alacsony egyedszĂĄmĂș ĂĄllomĂĄnyoknövelĂ©se Ă©rdekĂ©ben, a tulajdonossal valĂł megegyezĂ©s fĂŒggvĂ©nyĂ©ben.
4.4. Környezeti nevelés, kommunikåció
TĂĄmogatni kell a terĂŒletr Ćl kĂ©szĂtendĆ szakdolgozatok, tudomĂĄnyos munkĂĄk vĂ©gzĂ©sĂ©t. A helyilakossĂĄgot tĂĄjĂ©koztatni kell a terĂŒletĂŒkön talĂĄlhatĂł vĂ©dett Ă©rtĂ©kekr Ćl, a megĆrzĂ©s fontossĂĄgĂĄrĂłl
Ă©s lehetĆ
sĂ©geir Ć
l. A terĂŒletek megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄig egyĂŒttmƱ
ködĂ©st kell kialakĂtani atermĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©s Ă©rdekĂ©ben.
4.5. FelĂŒlvizsgĂĄlat
A fajmegĆrzĂ©si tervet ötĂ©vente felĂŒl kell vizsgĂĄlni, illetve a szĂŒksĂ©ges mĂłdosĂtĂĄsokat vĂ©gre kellhajtani. Amennyiben hirtelen környezeti vagy terĂŒlethasznĂĄlati vĂĄltozĂĄsok törtĂ©nnek a fajtermĆhelyein, amik befolyĂĄsolhatjĂĄk a populĂĄciĂłk fennmaradĂĄsĂĄt, sĂŒrgĆs intĂ©zkedĂ©sekszĂŒksĂ©gesek.
18
7/18/2019 borzas macskamenta
http://slidepdf.com/reader/full/borzas-macskamenta 19/19
5. KapcsolĂłdĂł irodalmak
ĂDĂM L. â MAROSI S. â SZILĂRD J. (1959): A MezĆföld termĂ©szeti földrajza. AkadĂ©miai KiadĂł,Budapest.
BIEBERSTEIN, F. A. MARSCHALL (1808): Flora Taurico-caucasica II. â p. 41.BORHIDI A. (1993): A magyar flĂłra szociĂĄlis magatartĂĄs tĂpusai, termĂ©szetessĂ©gi Ă©s relatĂv
ökolĂłgiai Ă©rtĂ©kszĂĄmai. JPTE NövĂ©nytani TanszĂ©k, PĂ©cs.BOROS Ă. (1953): A MezĆföld növĂ©nyföldrajzi vĂĄzlata. â Földr. Ărt. 2: 234-250.BOROS Ă. (1959): A MezĆföld növĂ©nyföldrajza. â In: A MezĆföld termĂ©szeti földrajza (szerk.:
ĂdĂĄm L. â Marosi S. â SzilĂĄrd J.). AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest. 362-383.DINPI (2000): A BelsĆ bĂĄrĂĄndi TĂĄtorjĂĄnos tervezett TermĂ©szetvĂ©delmi TerĂŒlet
termĂ©szetvĂ©delmi kezelĂ©si terveFARKAS S. (ed.) (1999): MagyarorszĂĄg vĂ©dett növĂ©nyei.- MezĆgazda KiadĂł, Budapest, 199 pp.FEKETE G. (ed.) (1997): A magyarorszĂĄgi Ă©lĆhelyek leĂrĂĄsa, hatĂĄrozĂłja Ă©s a Nemzeti ĂlĆhely-
osztĂĄlyozĂĄsi Rendszer.-Magyar TermĂ©szettudomĂĄnyi MĂșzeum KiadĂł, Budapest
HORVĂTH A. (1996): Löszgyep maradvĂĄnyok botanikai ĂĄllapotfelmĂ©rĂ©se FejĂ©r megyĂ©ben. âKutatĂĄsi jelentĂ©s (DINPI).HORVĂTH A. (2003): A MezĆföld termĂ©szetközeli löszterĂŒleteinek kutatĂĄsa. â KutatĂĄsi jelentĂ©s
(DINPI).K ITAIBEL P. (1799): Iter Baranyense. â In: Diaria Itinerarum Pauli Kitaibeli (Gombocz E.) 291-
471.LENDVAI G. (1993): RĂ©gi-Ășj elem a magyar flĂłrĂĄban: a Borzas macskamenta ( Nepeta
parviflora M. Bieb.). â Botanikai KözlemĂ©nyek 80 (2): 99-102.LENDVAI G. â HORVĂTH A. (1994): Adatok a MezĆföld löszflĂłrĂĄjĂĄhoz. â Botanikai
KözlemĂ©nyek 81: 9-12.PĂCSI M. (1993): Negyedkor Ă©s löszkutatĂĄs. â AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest.
R AKONCZI Z. (ED.) (1989): Vörös Könyv, a magyarorszĂĄgon kipusztult Ă©s veszĂ©lyeztetettnövĂ©ny- Ă©s ĂĄllatfajok. AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest.SIMON T. (1988): A hazai edĂ©nyes flĂłra termĂ©szetvĂ©delmi-Ă©rtĂ©k besorolĂĄsa. â Abstracta
Botanica 12: 1-23.SIMON T. (2000): A magyarorszĂĄgi edĂ©nyes flĂłra hatĂĄrozĂłja. Harasztok â virĂĄgos növĂ©nyek. 4.,
ĂĄtdolgozott kiadĂĄs. â Nemzeti TankönyvkiadĂł Rt., BudapestSOĂ R. (1968): A magyar flĂłra Ă©s vegetĂĄciĂł rendszertani-növĂ©nyföldrajzi kĂ©zikönyve III. â
AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest 72 pp.SZERĂNYI J. (1999): A Nepeta parviflora M. Bieb. Ășj lelĆhelye az Ăszak-MezĆföldön. â
Kitaibelia, AprĂł közlemĂ©nyek 4 (1) 204.SZERĂNYI J.(2000): Adatok az Ăszak-MezĆföld löszflĂłrĂĄjĂĄhoz. â Kitaibelia 5 (2) 249-270.
ZĂLYOMI B. (1958): Budapest Ă©s környĂ©kĂ©nek termĂ©szetes növĂ©nytakarĂłja. â In: BudapesttermĂ©szeti kĂ©pe (szerk.: PĂ©csi M.). AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest. 509-642.