A romániai regionális versenyképesség alakulásának
elemzése az átmenet időszakában
VINCZE MÁRIA, KÖLCSEY ANDREABabes-Bolyai Tudományegyetem
Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár
A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. VándorgyűléseSopron, 2005. november
• 1. Elmélet és módszertan• 2. A versenyképesség regionális
eltéréseinek alakulása• 3. A regionális ágazati struktúrák hatása
a versenyképességre• 4. Regionalizációs elképzelések –
versenyképesség a különböző típusú régiókban
• 5. A romániai versenyképesség Európai Uniós összehasonlításban
A versenyképesség fogalma
• a versenyképesség fogalmának meghatározására több kísérlet történt
• OECD: „... a versenyképesség a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve.”
Versenyképességi mutató
• Egy főre jutó GVA• Egy foglalkoztatottra jutó GVA• Foglalkoztatottsági ráta
Rom
ánia
Ész
ak-K
elet
Dél
-Kel
et
Dél
Dél
-Nyu
gat
Nyu
gat
Ész
ak-N
yuga
t
Köz
ép
Buk
ares
t
1998
0100000002000000030000000400000005000000060000000700000008000000090000000
ROL
Az összmunkatermelékenység alakulása régiónként (1998, 2002)
19982002
A régiók közötti eltérések
fokozódtak
0
50
100
150
200
250
%
Rom
ánia
Ész
ak-K
elet
Dél
-Kel
et
Dél
Dél
-Nyu
gat
Nyu
gat
Ész
ak-N
yuga
t
Köz
ép
Buk
ares
t
Az országos átlaghoz viszonyított munkatermelékenység alakulása régiónként
1998 és 2002 között
19982002
0
50000
100000
150000
200000
250000
300000
350000
400000
milliárd ROL
RomániaÉszak-Kelet
Dél-Kelet
Dél Dél-Nyugat
NyugatÉszak-Nyugat
KözépBukarest
GVA alakulása 1998 és 2002 között
19982002
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
9000
10000
ezer fő
RomániaÉszak-Kelet
Dél-Kelet
Dél Dél-Nyugat
NyugatÉszak-Nyugat
KözépBukarest
Foglalkoztatottság változása 1998 és 2002 között
19982002
Az ágazati strukturák eltérésenek hatása a regionális munkatermelékenységre
• GVA ágazati struktúrája régiónként• Foglalkoztatottság ágazati struktúrája
régiónként• Az ágazatok relatív fontossága és a relatív
munkatermelékenység közötti korreláció• Munkatermelékenység alakulása
ágazatonként
A GVA ágazati struktúrája országosan és régiónként (2002)
0.00
10.00
20.00
30.00
40.00
50.00
60.00
70.00
80.00R
omán
ia
Ész
ak-K
elet
Dél
-Kel
et
Dél
Dél
-Nyu
gat
Nyu
gat
Ész
ak-N
yuga
t
Köz
ép
Buk
ares
t
Régiók
Ága
zati
arán
y (%
)
MezőgazdaságIpar és építőiparSzolgáltatások
Az ágazati strukturák jelentős mértékben eltérnek régiónként
Ágazati szintü foglalkoztatottság régiónként (2002)
0.00
10.00
20.00
30.00
40.00
50.00
60.00
70.00
Román
ia
Észak
-Kele
t
Dél-Kele
tDél
Dél-Nyu
gat
Nyuga
t
Észak
-Nyu
gat
Közép
Bukare
st
%
MezőgazdaságIpar és építőiparSzolgáltatások
Az ágazati struktúra hatása a versenyképességre
Ágazatok GVA/E GVA
Mezőgazdaság, vadászat, erdészet -0.97 -0.90
Feldolgozóipar -0.53 -0.37
Hő- és villamosenergia, földgáz és víz -0.13 -0.35
Építőipar -0.18 -0.32
Kis- és nagybani kereskedelem 0.95 0.96
Közlekedés, raktározás, kommunikáció 0.81 0.65
Banki és biztosítási tevékenységek 0.95 0.92
Oktatás -0.82 -0.62
Egészségügy -0.89 -0.85
Más szolgáltatások 0.94 0.97
-60,00-50,00-40,00-30,00-20,00-10,00
0,0010,0020,0030,0040,0050,00
%R
omán
ia
Ész
ak-K
elet
Dél
-Kel
et Dél
Dél
-Nyu
gat
Nyu
gat
Ész
ak-N
yuga
t
Köz
ép
Buk
ares
t
Régiók
A munkatermelékenység változása szektoronként (2002/1998)Mezőgazdaság Ipar és építőipar Szolgáltatások
Különböző regionális felosztási elképzelések
• 1. Fejlesztési régiók (1998)• 2. Történelmi régiók• 3. Erdélyi megyék felosztása régiókra
0
2000
0000
4000
0000
6000
0000
8000
0000
1000
0000
0
1200
0000
0
1400
0000
0
ROL
Moldva
Észak-Kelet
Munténia
Dél-Kelet
Olténia
Dél
Dobrudzsa
Dél-Nyugat
Erdély
Nyugat
Körös-Máramaros
Észak-Nyugat
Bánát
Közép
Munkatermelékenység a történelmi és a jelenlegi régiókban (2001)
Bánát – Krassó-Szörény, Temes
Körös-Máramaros – Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar
Erdély – Fehér, Hunyad, Brassó, Szeben, Kolozsvár, Maros, Kovászna, Hargita, Beszterce-Naszód, Szilágy
Dobrudzsa – Konstanca, Tulcea
Olténia – Dolj, Mehedint, Olt, Gorj, Valcea
Munténia – Arges, Dambovita, Prahova, Braila, Buzau, Calarasi, Giurgiu, Ialomita, Teleorman
Moldova – Bacau, Neamti, Suceava, Vrancea, Galati, Iasi, Bototsani, Vaslui
A jelenlegi fejlesztési régiók és a történelmi régiók között nincs jelentős eltérés a munkatermelékenység vonatkozásában
0
2000
0000
4000
0000
6000
0000
8000
0000
1000
0000
0
1200
0000
0
1400
0000
0
1
2
3
4
Munkatermelékenység az erdélyi régiókban (2001)
1 – Kolozsvár, Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár
2 – Kovászna, Hargita
3 – Hunyad, Brassó, Szeben
4 – Temes, Arad
A romániai versenyképesség az Európai Unió országaihoz viszonyítva
• 1. Országok közötti összehasonlítás• 2. Régiók közötti összehasonlítás
Az EU 25 tagországainak és Romániának a
versenyképessége (2002)
Ro
Lu
It
PlMt
Gr
Es Be
Sk
Lv
Ee
Li
Hu
Fr
IeDeCz
PtCy
Dk
UkSe Nl
Fi At
Si
40
45
50
55
60
65
70
75
80
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120
Munkatermelékenység (GDP/foglalkoztatott) (ezer PPP)
Fogl
alko
ztat
otts
ági r
áta
(%)
Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján
Románia foglalkoztatottsági rátája kedvezőbb egyes EU tagországokéhoz képestviszont a munkatermelékenység itt a legalacsonyabb
Az EU 25 NUTS 2 szintű régióinak és a román
régióknak a versenyképessége (2002)
ÉK
DK
D Ny
DNy
BukKöÉNy
35.0
40.0
45.0
50.0
55.0
60.0
65.0
70.0
75.0
80.0
85.0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160
Munkatermelékenység (GDP/foglalkoztatott) (ezer PPP)
Fogl
alko
ztat
otts
ági r
áta
(%)
Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján
A munkatermelékenység a romániai régiókban a legalacsonyabb
Regionális különbségek nagysága országon belül
Romániában és az EU 25 tagállamában
12856
4981
2167
54104
5866
3817
2095
4039
5775
3646
3244
5959
12524
4222
33
3334
4142
46
21
3236
1625
204243
2110
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140
BelgiumCsehország
DániaNémetország
ÉsztországGörögország
SpanyolországFranciaország
ÍrországOlaszország
CiprusLettország
LitvániaLuxembourg
MagyarországMálta
HollandiaAusztria
LengyelországPortugáliaSzlovéniaSzlovákia
FinnországSvédország
Egyesült KirályságRománia
Ors
zág
GDP/foglalkoztatott (1998- 2002 átlaga) (ezer PPP)
Maximum Minimum
Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján
Romániában kisebbek a regionális különbségek az EU országokhoz viszonyitva
Köszönjük a figyelmet!