708 VASÁRNAPI UJSAG. 43 . SZÁM. 1SS!>. XXXVI. ÉVFOLYAM.
UKANIJS MAGASINS DXT
Fríntemps NOUVEAUTÉS
Kérjük a téli évad 5 8 0 legújabb mintarajzot tartalmazó nagy illusztrált Catalogusát. Szétküldése ingyen és bérmentve kik bérmentesített levelekben kérik az alanti czégtól
JULES JALUZOr t C-PARIS
Ugyancsak bérmentve küldetnek a Prin-temps óriási raktárán levő szövetek mintái, árat és fajt lehetőleg meghatározni kéretik.
Expeditio a világ minden országába. Portó és vámmentes üldeményekre nézve
a feltételek a Catalogusban találhatók. Tolmács minden neylven
látogató közönségünk rendelkezésére.
Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor
^ PARIS — 9. rue de la Pa
Különleges Rlispor S1SMUTTAL VEOTITVE
ILLATSZERÉSZ, Jz, 9 - PARIS.
A Ch. FAY-féle párisi czég Pl m
[különleges rizspora eredeti minőségben kapható és utánvéttel ™ is megrendelhető V É R T E S S I S Á N D O R i l l a t s z e r t á r á b a n
Budap—ten, Kristóf-tér 8. ssám.
A legfinomabb és legjobb arczpuder
AZ A Különlegesség az u d v a iiál használva
értessy 8. ndv, illatsserész Kristóf-tér \ ueff M. váczi ntcza 28. szám alatt I •
Lueff
BUDAPEST.
Kwizda köszvéovfolyadékja évek óta kipróbált háziszer
cstíz, köszvény és idegbajok ellen. k Valódilag csak az i t t mel lékel t védjegy-t fc gy®l« — Kapható Ausztria-Magyarország
" minden gyógyszertárában. g CS™ Föletét Magyarország részére : B u d a
pesten Tőrük Józse f gyógyszertárában.
Egy üveggel 1 frt o. é. Cíjr" Naponkinti postai szétküldés a fő-letét által:
K W I Z D A F E R E N C Z J Á N O S , osztrák cs. kir. és román Mr. udv. szállitó kerületi
gyógyszertára Korneuburgban, Bécs mellett.
U11 Ui.UUarU.UUUli4mUimilLU Legújabb hatásos gyógyszerek
A sápkor, vérszegénység, idegesség és ebből származó egyéb bajok, tudvalevőleg e mai kór általános jellemző betegségei, melyeknek egyedüli orvosszerét a tudomány a vasban ismeri. Eddig a vasat főként tokaji borban rendelték, melynek egy hátránya, hogy a bor a hatóanyagokat, különösen a vasat, nem képes oly mennyiségben felvenni, hogy a szervezetben levő fogyatkozást pótolja, de még nagyobb hátránya, hoty a tokaji bor nagyon drága levén hamisításnak van kitéve. Ezért az összes orvosi körök és szaklapok egyaránt örömmel és elismeréssel fogadták legújabb gyógyszerkészítményeimet, köztük a vasas pepton conservet, mely a vasas gyógyszerek eddigi hiányiuí van hivatva pótolni, a mennyiben kellemes izü conseiv czukorkak alakjában van előállítva, mely a hatóanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza, és mégis olcsóbb a vasas borokná'. Hasonló jeles készítmény a sósavas pepsin-pastilla, mely mindennemű gyomorbaj ellen a legkitűnőbb hatása tzeroek bizonyult, végül vasas phosphor-pastilla ugy e találmányok, mint a gyógyszerészeti technikának koronája. E paBtülák-kal a főváros gyermek-gyógyintézeteiben, valamint családokban kiváló eredményeket értek el angolkóros, görvélyes, vérszegény és átalában gyenge gyermekeknél, a hol idegesség bágyadtság és álmatlanság mutatkozott, vagy a hol a fogzás és csontosodás előmozdítása vált szükségessé. Ara dobozonként 10 napra való 90 kr.
Megrendelhető minden gyógyszertárban és a feltalálónál
Hazslinszky Károly gyógyszerész, Budapes t , VIII . , Sándor-tér 3 .
\atzkovits (A. a mélyen tiszt hölgyvilág szíves figyelmébe ajánlja
illatszer- és mi
pipereszappanok üzletét Andrássy-út 3. szám alatt,
hol dús választék található finom s olcsó, de csakis a legjelesebb bel- és külföldi gyárosok készítményeiből, u. m.: illatszerek, kézi szappanok, hölgyporok, szájvizek, fogporok, paszták, fog-, haj-, köröm- és ruha-kefék, fésűk és hajtűk stb. női és uri pipere-cziktekben, igen jutányos árak mellett
A Kada-féle „Folyékony Napkthol-Szappan" mint szépitőszer felülmúl minden eddig ismert szépítőszert. Az arczbőnől eltávolít minden foltot, kiütést és bőratkát (mitesser) mely utóbbi kis fekete pontoknak az egyedüli biztos ellenszere. 1 üveg elegendő 6 heti használatra, ára 87 kr.
K a p h a t ó Török Józse f gyógyszertárában, király-utcza 1 2 . szám alatt , 4(28 továbbá Neruda N. hatvani utcza, Thallmayer és Seitz, nádor-u. 10, Eochmeister F. utódai nagykorona-u., Molnár és Moser koronaherczeg-u. 9, Detsinyi Fr. váczi körút 10, gyógyfükereskedőknél. Lueff M. váczi-u. 28, Lueff S. váczi-u. 22, fider Antal Gyula Haiisch-bazár, Lusztig E. kerepesi-u. 2, illatszerkereskedőknél. OttenreiterF. keztyősnél, koronaherczeg-u. 8, ugyszinte a készítő s feltaláló Kada István gyógyszerésznél Budapest, VII. ker. Rákosfalva
gyóg^Xbari flStsEeriSftben! Csák az valódi, mely a fenti védjegygyei van ellátva!!
VÉGHLESI
Hazánk fcgtisztább, leg
olcsóbb és legjobb szén savára, égvényes s a v a n y u v i z e
VEGHLES-SZALATM-n (Zólyom -m.) Budapesti főraktár
Erzsébet-körút 56-ik szám alatt. Telephon-összeköttetés.
t w S z á m o s r a k t á r a v i d é k e n . -
)t Nagy bevásárlások folytán azon helyzetben vagyunk,
HttAHHlfel l 6 ÉS X abroszokat, asztalkendőket és törülközőket
t0~ mélyen leszáll ított áron adhatni . ~»§ IMis vá lasztékú
szőnyegraktárunkra különösen figyelmeztetünk. Smyrna-szőnyegek Qméterként 10 frttól feljebb.
B#~ Helyes mértékért kesesség.
I KÜNZ JÓZSEF ES TÁRSA
Budapest , D e á k - és Erzsébet-tér sarkán.
Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, Budapesten, IV, egyetem-utcza 4. sz. alatt.
A • Franklin-Társulati) kiadásában Buda-í= | pesten megjelent és minden könyvárusnál kapható: ÜJjl
| l PÁZMÁNY In
Í VÁLOGATOTT EGYHÁZI BESZÉDEI.
Beveze tés se l és szó tá r ra l . SZERKESZTETTE
BELLAAGH ALADÁR.
Ára fűzve 60 kr.
m m
: ü ü ü ü l ü i i l ü ü l S 2fi«
I 1 M I
1847 óta, tehát több mint 40 éve, hogy a legnagyobb sikerrel alkalmaztatik a Németország első orvosi kollégiuma által megvizsgált s kitűnő használhatósága miatt a magas helytartóság által
Magyarországban szabad. VYEBEil-féle
Köszvény-vászon >r< köszvény, csúz, tagszaggatás, keresztcsont-fájás, vörheny, mell-, hát- és derékfájdalmak, lábköszvény, csipöfáj dalom és ischias stb. ellen, mindennemű görcsök, a kezek és lábakban, különösen görcsös —^msa^m^—
rek, dagadt tagok, fiezamoclások és oldalszurások biztos eredménynyel gyorsan gyógyíttatnak ezen gyógybatásos köszvényvászon által. tígy csomag ára 1 n-t 5 kr., kettős erejű, nehezebb bajoknál ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ B alkalmazandó 2 frt 10 kr.
Valódi csak akkor, ha a melletti védjegygyei el van látva. Dr, Boron párisi általános sebtapasza mindenféle sebek, genyedések és daganatok, körömgyuladások, égések, bárminemű sérülések, harapás, sznrás, ütés, vágás, tyúkszem, fagyás stb. ellen. — Egy köcsög ára a használati módszerrel együtt 70 kr., kisebb köcsög 25 kr.
Valódian kapható TW\ á~\ • > á~\ ~T7- T gyógyszertárában L \ J IX \ J J V *3 • ntosa 12. szám a. Budapesten, király-
tJL» \» «A—^ 50 kr. é x i , X\» JOx, JL v i /
csúz és köszvény ellen és 1 írtért kapható minden gyógyaz.-b
1 K \/C ARGUERITE CREME * • • I ^ / I J^L a legdivatosabb arozbőr-finomitó. Minden elegáns hölgy pipere-asztalán ysa.-ban, ; «A» T « A » « A » * A J otthonos. — Teljesen ártalmatlan. — Egy köcsög ára 2 forint.
Kriegner György gyógyszertára a „Magyar Koronához" Budapest, VIII. Egy köcsög ára 2 forint.
kerület, Kálvin-tér.
44 SZÁM. 1889. BUDAPEST, NOVEMBER 3. XXXVI. ÉVFOLYAM. Blöfizetési feltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és | egész évre 1 2 írt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: í fél évre _ 6 • Csupán a VASÁBNAPI ÚJSÁG egész erre
félévre _ 8 fit 4 «
Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK J egész évre 6 Irt I félém _ 3 •
Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is caatolandc
AZ ATHÉNEI NÁSZ.
PERIKLÉSZ kora látszott fölvirradni újra a múlt napokban Athéné fölött, a mennyiben, mint akkor, most is ő feléje tekintett
a világ, a hol egy családi ünnep keretében talán a világrész története ért egyik forduló pontjához.
A még csak hatvan éves új Hellasz, melynek mai dynastíája eddig mindig csak az orosz uralkodóházzal lépett rokonsági kötelékbe, melylyel már férfi-ágon is atyafi volt, — tanuja most annak, hogy koronájának leendő viselője egy oly uralkodóházból nősül, mely az ujabb történeti fejlemények folytán úgy a dániai uralkodóházzal, melyből királya, mint az orosz udvarral, melyből királynéja származott, ha nem is ellenséges, de meglehetősen hideg viszonyban állt.
Konstantin görög trónörökös III. Frigyes elhalt német császárnak legifjabb leányát, a jelenlegi császár testvérhugát vezeti oltárhoz. Erre az al
kalomra gyűltek egybe Athénében II. Vilmos német császár, Anglia és Oroszország trónjának örökösei s a dán királyi ház tagjai. Osztozásuk a családi örömben biztató jel a béke barátainak, mert hiszen épen az itt képviselt fejedelmi házaknak az országai azok, melyeket európai bonyodalmak esetén ellenséges táborokba szoktak osztani. A nagy politikára sem közönyös tehát, ezeket most közös családi ünnep engesztelő melegénél egybegyűlve látni.
Múlt évi szeptember 3-áról jelenték a berlini lapok, hogy a súlyos megpróbáltatásoktól oly kegyetlenül sújtott német császári családban ime örvendetes esemény fordult elő : a császár legifjabb testvérhúga, Zsófia herczegnő Konstantin herczeggel, Görögország trónjának örökösével jegyet váltott.
Ezt az összeköttetést már Hl. Frigyes császár is óhajtotta, s örömmel látta szövődni a gyöngéd frigyet a két fiatal szív között. Örömmel, és pedig nem csupán mint apa,^ a ki boldognak vá
gyik látni gyermekét s örül, ha annak sorsát egy megbízható, derék férj kezébe teszi le, hanem mint békeszerető s a népek nyugalmát biztosítani óhajtó fejedelem is, a ki e házasság által enyhíteni óhajtotta azt a feszült viszonyt, mely a dán királyi s ennek révén az orosz császári udvar és a német császári ház között az 1864-iki háború óta annyiszor vált már fenyegetővé.
Konstantin herczeg apai ágon ugyanis unokája IX. Keresztély dán királynak, anyai ágon pedig unokaöcscse az orosz czárnak. 1868 aug. 2-án Athénben született, most tehát huszonegy éves. Anyja, Olga herczegnő, Konstantin orosz nagyherczegnek, II. Sándor czár testvéröcscsé-nek a leánya, kinek anyja, egy altenburgi herczegnő, már leányába is beleoltá a Németország iránti rokonszenvet. A spártai herczeg — ez a görög trónörökös czime, — nevelőül is német tudóst kapott dr. Lüders személyében, a ki a tehetséges tanítványt az összes tantárgyakban szép sikerrel oktatá.
KONSTANTIN HERCZEG, A GÖRÖG TRÓNÖRÖKÖS ÉS N E J E , ZSÓFIA N É M E T CSÁSZÁRI HERCZEGNŐ.
710 VASÁENAPI ÜJSAG. 44. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.
A trónörökös korán kimutatta szellemi tehetségeit. Philemon, Athéné mai főpolgármestere s azelőtt az ott megjelenő «Aon» czimü radikális lap szerkesztője már több évvel ezelőtt elismerte ezt egy czikkében a spártai herczegről, de ugyanekkor egyszersmind tiltakozásának adott kifejezést az ellen, hogy bizonyos athónei lapok az uralkodó gyermekeit a görög nemzet hagyományaival ellentétben herczegeknek, nem pedig a •királyfiak* -nak czimezik.
A herczeg már tizennégy éves korában élénken foglalkozott állami kérdésekkel s az országok, népek javát megalapító tényezőkkel. Minden tervet, mely a nép jóllétének emelésére irányult, melegen karolt föl s a mennyire módjában volt, előmozdította. E miatt fölötte népszerű Athéneben, a hol minden udvari feszesség nélkül keveredik a nép közé. Nagy barátja a hosszú gyalogsétáknak és evező kirándulásoknak, kitűnő tornász és szenvedélyes katona. Katonai hevelője Kolokotronisz ezredes volt, a mai Hellasz legképzettebb katonája, kinek vezetése alatt á piraeusi nyilvános katonai nevelő-intézet is áll.
Athéné utczáin Konstantin herczeg és testvérei igen népszerű jelenségek voltak mindig. Dr. Lü-derssel aherczegek minden délelőtt és délután a Hódos Stadionon át a Patissianevü kis nyaraló helyre, vagy Kipsifiába nagyobb gyaloglásokat tettek. Midőn 1882-ben Athéné utczáin az első lóvonatú vasutat megnyitotta egy belga társaság, a spártai herczeg volt az első utas, ki az ország demokratikus szokásaihoz hiven a polgárok soraiban vett részt a próba-uton. Athénében azt is tudják, hogy a herczeg, ép úgy mint atyja, igen szabadelvű nézetekkel bir. Az elhalt Komondu-rosz kormányelnökön például, ki egyszerű szakácsból emelkedett a legmagasabb államhivatalba, Konstantin herczeg egész tisztelettel és szeretettel csüngött.
Miután a herczeg a tengerészeti szolgálatban is oktatást nyert Lejeune franczia tengernagytól, s befejezte Athénében az egyetemi tanfolyamot, hosszabb tanulmányútra külföldre indult. Paris nem felelt meg csendes, szemlélődő természetének ; kerülni szereti a zajt és a társaságot, s azért inkább szeretett Németországban tartózkodni. Lipcsében folytatta tanulmányait, honnan gyakran rándult el látogatóbara szomszédos fejedelmi udvarokba, igy Berlinbe, illetőleg Charlottenburgba is, a hol utóbb úgyszólván mindennapos vendég lett s a porosz katonai szolgálat elsajátítása végett a 2-ik gyalog testőrezredbe is belépett.
Ez időből szerénységét igen jellemző történetet beszélnek róla. Ö ugyanis látogatásait Fried-richskronban is rendesen polgári ruhában teljesítette, s magánbérfogaton hajtatott a potsdami pályaudvarhoz s Potsdamból a Friedrichskron palotába. Mikor a herczeg első látogatását tette ott az eljegyzési tervek alkalmából, hivatalosan akarták fogadni. Ehhez képest a potsdami, pályaudvarban egy szalonkocsit állítottak rendelkezésére, s a királyi várótermet is megnyitották. De a herczeg Berlinben bérkocsiba ült, s polgári öltözetben észrevétlen hajtatott ki a potsdami pályaudvarba, a hol egy rendes első osztályú jegyet váltott s azon ment Potsdamba a rendes vonattal. E közben a pályaigazgatóság táviratozott Potsdamba, hol szintén egy udvari kocsi állt készen a kiszállásnál, hogy a herczeg nem indult el. Az udvari kocsis ennek daczára bevárta a vonat megérkezését, s mikor látta, hogy a trónörökös nem jött meg, visszahajtatott Friedrichskronba. A herczeg pedig ezalatt kiszállott a potsdami pályaudvaron és ismét bérkocsiba ülve, Friedrichskronba vitette magát. De mikor a kastély kapujához ért, az őrt álló katona megtagadta bebocsáttatását. Hiába erősítgette a herczeg, hogy ő a görög trónörökös, a kötelességéhez hű őr csak ennyit mondott: • Ezt akárki is mondhatja.» Végre a herczeg kénytelen volt egy lapot kiszakítani jegyzőkönyvéből s arra ráimi: «A görög trónörökös kéri felségedet, bocsáttassa be a friedrichskroni palotába.» Egy szolga e czédulát mindjárt Frigyes császárnéhoz vitte, ki aztán természetesen mindjárt rendeletet adott, hogy bocsássák be a trónörököst, kit már rég vártak.
Katonatársai is igen szerették, mint általában mindenki, a ki érintkezésbe jött vele. Rendkívül barátságos, lekötelező modorú, s politikai elveire nézve határozottan szabadelvű. Görögországnak teljes joga van reá, mint egy szebb jövő zálogára, reménynyel tekinteni.
Arája, Zsófia Dorothea Alice 1870-ben június 14-ikén született, igy hát két évvel ifjabb vőlegényénél. Mint a «nagy esztendő* szülöttje — ekkor volt a franczia-német háború, — kedven-cze volt a német népnek. Első nevelőnője, mint a trónörökös-pár minden gyermekénél, egy angol nő volt; de később nagyanyja, Auguszta császárné felügyelete alatt növekedett, kinek szintén kegyencze lett.
Mint fölötte jámbor, vallásos elvekben nevelt gyermek, korán megszerette a templomi zenét és festészetet s rendkívüli fogékonyságot tanúsított idegen nyelvek megtanulására, mi által föltárultak előtte választott tanulmányainak eredeti forrásai. Lelkes barátnője a természetnek s Németországban, Ausztriában, Angliában, Svájczban és Olaszországban tett utjai széles látkört nyitottak meg előtte, melyben kitűnően képzett anyja volt tájékoztatója, a ki minden útjában elkísérte s a jótékonyság gyakorlásának nemes mesterségébe is bevezette többi nővéreivel együtt.
Sophia görög nyelven bölcseséget jelent s I. Vilmos úgy is nevezte ezt az okos, tanult kis unokáját: «a mi kis bölcseségünk.» Szive soha se volt a szegények iránt idegen és sok ezer szív hálája, áldása-lesz menyasszonyi koszorújának láthatatlan s mégis legszebb ékessége.
A fiatal herczegnő, a ki azelőtt mindig csak zavartalan családi boldogságot látott maga körül, korán izlelé meg az életnek fájdalmas oldalát. Szenvedő atyjának kínjai sötét árnyat borítottak szivének fakadozó boldogságára. Mert lelkéből szerette választottját s annyiból volt szerencsésebb testvem énjén él, Viktória herczegnőnél, kinek kezét Battenberg Sándor herczegtől állami tekintetekből tudvalevőlf-g megtagadták, — hogy szíve vágya szülőinek, nagyszülőinek óhajtásával is találkozott s boldogságának útjába nem léptek semmiféle tiltó magasabb állami érdekek. I. Vilmosnak igen tetszett a lovagias görög királyfi, Frigyes császár pedig betegágyán maga tévé egymásba a fiatal pár kezét. Az eljegyzésnek a herczegnő születése napján nyilvánosan kellett volna végbemenni; de a vértanú császár halála megakadályozta ezt. «Maradj oly jó és jámbor, a minő eddig voltál», ez volt hozzá a haldokló atya búcsúszava, melylyel megáldotta.
A gyász e szomorú napjaiban Zsófia herczegnő fájdalmában igaz részvéttel osztozott a herczeg, a ki utóbb jegyese lön s most férje lett; de hogy frigyöket ily végtelen szomorúság szentelte meg, azt is zálogául vehetik a boldogságnak, mely reájok vár. | ^
EGY 1859-IkI LÉGIONÁRIUS IRATAIBÓL. Olaszországban és Afrikában irt naplójegyzetek.
(Folytatás.)
Punzen magaviselete a legkihivóbb volt. Igy pl. Szabónak polczáról annak ruháját és oldalfegyverét dobta le, a többinek az ágyát fordította fel, a békés németekre pedig nyelvet öltött és szarvakat mutatott. Elhatároztuk tehát, hogy a sergeant de jour-nak följelentjük, de ez Pon-zennek adott igazat.
Erre aztán még kihívóbb lett. Másnap a tiz órai reggelire, mint rendesen, megharsant a kürt, a kenyérleves és húsból készült reggelit nagy pléhtálakban tálalták fel. Mindegyik tálhoz négyen ültünk. A két spanyol Szabóval és a malayival került össze. Mi többiek a transport-ház előtti konyha körül foglaltunk helyet.
Szabó, ki hirtelen ételü ember volt, gyorsabban merített a tálból, mint a két spanyol; e miatt Ponzen hatalmasat ütött az ujjára. Erre Szabó megelégelvén az eddigi boszantást, oly hatalmasat vágott a balkezében lévő saját faragta bicska fanyelóvel Ponzen körmeire, hogy mind az öt azonnal kék lett. Erre a spanyol felugrott s a tálat fellökte. Szabót tóikon ragadván. Szabó egy hatalmasat ütött, Ponzen kezére, úgy, hogy ez megmeredve bocsátotta el a torkát. Erre néhány bámész zuáv és chasseur d'Afrique rohant Szabónak. Mi közbe vetettük magunkat. Az általános elhatározás az lett, hogy Szabó és Ponzen párbaj utján egyenlítsék ki a dolgot (ez a Légion etrangére-ben szokásos dolog volt).
Szabó a kétélű karddal akart vívni, a spanyol pedig az ökölviadalt akarta. Végre is megállapodtak az ökölviadalba. Mi, legionáriusok Szabóval az egyik oldalon, a két spanyol és a zuávok a másik oldalon állottak fel. oMessieurs la guerre commence. L'Autriche contre l'Espagne» (Uraim! A harcz megkezdődött. Ausztria Spanyolország ellen) — ordított át egy zuáv. «Nous ne sommes pas des autrichiens, nous sommes d'Hongrie» (Mi nem vagyunk osztrákok, mi magyarok vagyunk) — kiáltottam vissza. «Oa toute mémechose» (ez egyre megy) válaszolt a zuáv. «No majd neked is megmutatom, mi az a toute mérne chose, te pávián pofájú zuáv», — ordított át Szabó.«Aprés l'Epagne la Francé ! mr. zuave!» (Spanyolország után Francziaország, zuáv ur.) «Eh bien, elfogadom»-— válaszolt a zuáv. Szabó védekezési poziczióba állt, Ponzen támadt. Egy ügyes mozdulattal Szabó félreugrott, Ponzent a csípőjén ragadta meg és oly erősen vágta a földhöz, hogy egy félórai locsolás után jött magához. A nagyszájú zuzu be sem várta a kihívást, hanem kereket oldott. A magyarok becsülete meg volt mentve, a zuzuk ezután békében hagytak, a két spanyol is kibékült velünk.
Néhány napi tartózkodás után a sergeant a légió transportját appel-ra (napi parancsra) hivta össze, tudtul adva, hogy másnap 8 órára gyülekezzünk a Korszika szigetére induló hajó fedélzetén.
Az első idegen ezred akkor ott feküdt. Két zászlóalj Bastia városában, a többi pedig Asacio-ban (Ajaccio) és St.-Florentben volt szétszórva. Transportunk a bastiai zászlóalj egyikéhez lett vezényelve.
Szabó és én hamar belenyugodtunk sorsunkba, de Kásának sehogy sem akart a fejébe férni, hogy az a Korszika olyan egy sziget, a mire csak gályán viszik az embert. Szerinte ott madártojással és gummival élhetnek az emberek. Mily nagy lett meglepetése a hogy Bastiába érkeztünkkor nagy palotákat, fényes kirakatu boltokat és pompás fogatokat látott. Hogy sok szép ház van, azon nem csodálkozott, hisz van ennek a görbe országnak elég köve, de a lovakat csak gályán h ózták ide és ezek is csak magyar lovak lehetnek, mert valamennyi kicsi fajta.
A kaszárnya udvarán egy csoport légionista várt reánk. «Hol vannak a németek?" «Van-e olasz köztetek?* «Van-e spanyol és hány?" «Az oroszok előre!» «Ki tud muzsikálni? talán csehek is vannak?" «Hát hollandiak nincsenek?" hangzott össze-vissza. Tehát minden nemzet-bélit várnak, csak magyart nem . . . Nagy lett meglepetésünk a midőn egy francziásan borotvált, jobb alsó karján két arany sujtást viselő ember elkiáltja magát: «Tengerre magyarok! • Magyarok előre! Vannak magyarok?" "Vagyunk éspedig hárman!" kiáltánkunisono. «Jól van, jertek velem, majd én elvezetlek a századotokhoz és gondotokat viselem."
Ez az őrangyalként megjelent ember Galambos, 48-as honvéd-főhadnagy, most a legióbeli voltigeur-századnál sergeant-major (első őrmester) volt. Chévront viselt, azaz két arany zsinórt a felső balkarján, jeléül annak, hogy már a második kapitulácziót szolgálja. Régi afrikánus volt. A krimiai hadjárat és egy afrikai expedi-czió alkalmával érdemeket szerzett. Őrnagyának életét Krimiában az által mentette meg, hogy három támadó orosz közül kettőnek a fejét zúzta be a fegyvertussal, egyet pedig leszúrt. Algiriában pedig 8-ad magával 60 kabylt szu-ronytámadással vert szét és a kabyl főnököt elfogta. Nagy is volt becsülete Kolumbus papának (a francziák igy nevezték őt) a légió mindkét ezredje előtt. Szabót a saját voltigeur-századjához vitte. En a gránátosokhoz, Kása pedig a pattantyúsokhoz jutottunk.
44. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.
Megkezdődtek a regrutai sanyarú napok, a naponkinti 8 — 10 órai exerczirozás. Én és Szabó a franczia komandó szót hamar megtanultuk, de Kása nem tudott hozzá szokni. Büntetésből azután eorcée quartiert kapott eleget. Ez annyit tesz, hogy szabad idejében a kaszárnyát és annak titkos helyeit kellett sepernie, lévén ott az az üdvös szokás, hogy a regrutát nem szabad sem szóval, sem pedig ütleggel bántalmazni. Hosszú ideig nem is láttuk Kását szabad idejében máskép, mint seprűvel a kezében, de végre is Galambos őrmester közbenjárása által felmentetett a seprő-munkától. Én az irodában nyertem alkalmazást, Szabó pedig mint faragáshoz értő ember, sátorbotokat faragott.
Máskülönben nem volt okunk panaszkodni, mert a regruta-hetek letelte után jól ment a dolgunk. Azon általánosan elterjedt hir, hogy a francziák az idegen ezredekkel rosszul bántak, csak roszakaratu koholmány. A discziplina a legszigorúbb ugyan, de nem barbár. Igy pl. a bajtársi lopás 6—8 évi fogsággal büntettetik, minden ellenszegülésre a legszigorúbb büntetés van mérve, de viszont a katonát szóval vagy tettel bántalmazni a legszigorúbban tiltva volt. Egy sergeantnak, ki egy legionistának gyakorlat közben az orrát peczkelte meg, a balkarján levő arany sujtás lefejtetett. «Ki a katonával ugy bánik, mint a kutyával, nem érdemes az arany gallon viselésére", monda a napiparancsot kiosztó kapitány.
Az alattvaló a felebbvalóját a légiónál nem urazta. Az altisztnek csak a czimét adta meg, a tisztnek odatettük még a mon megtisztelést is. Pl. sergeant (szakaszvezető) Huboldi, sergeant-major Ponet (Ponet őrmester), sergeant fourier Corne (Corne manipulás). A tiszteket-pedig «mon lieutenant", «mon capitain», «mon colonel" czimmel szólítottuk meg.
Ha legióbeli altiszt vagy közember a tisztnek valamit jelentett vagy átnyújtott, akkor poziczióba vágta magát, oda szalutált fezéhez vagy kaskétájához emelt kifordított tenyérrel, elmondta mondókáját, ezután komót poziczióba állt és várta a további diszpozicziót. Egyébiránt a közember csak a tisztnek szalutált, az altisztnek nem.
Az élelmezés a légiónál egyszerű, de tápláló volt. Volt reggelenként felváltva fekete kávé vagy egy quart veres bor, tiz órakor délelőtt ós 4-kor délután kenyérleves, egy-egy adag hússal vagy főtt szalonna, ezenfelül két napra 1V2 kilo fehér kenyér. A közember zsoldja Korszikában naponként egy sous (2 kr.) volt. Algiriában azonban 2 soust kaptunk. A sergeant-majornak 15 sous lénungja volt. A zsold kevés volt ugyan, de kaptunk szalonnát, dohányt, bort, kávét, tisztításhoz szükséges eszközöket, egy szóval mindent. A ruházatot és a fehérneműt a 86 frankra kiszabott átalányból (masse) szereztük meg. A mi az átalányból megmaradt, készpénzben fizették ki.
Az egyenruházat szintén egyszerű, de az éghajlatnak megfelelő volt. Egy sötétkék rézgom -bos spenczliböl, kék köpönyegből, veres bő bugyogóból, veres fezből (parádéra kaskétánk volt), fehér bőr-kamásliból és hosszú kék pamut nyakkendőből (melyet lazán kötöttünk nyakunkra) állott. Megkülönböztetésül a gránátosok veres, a voltigeurök sárga, a pattantyúsok (fusillierek) zöld epauletteket viseltek. Ezenfelül a gránátosok és a voltigeurök bojtnélküli, kétélű, réznyelü római kardot is kaptak. A fikák csak panganéto-san jártak. Fegyvereink nagy kaliberűek, nagyrészt vont csövűek voltak. (Folyt, köv.)
VASÁENAPI ÜJSÁG.
A FORTH-HID SKÓCZIÁBAN. Eiffel nevét a szó szorosabb értelmében világ
hírűvé teszi a párisi modern Bábel-torony, melyről még a közép ázsiai sivatagok műveletlen lakói is meseszerű bámulattal tudnak regélni.
, De bármily hatalmas alkotás is az a nagy torony, a szakértő építészek egybehangzó nézete szerint tekhnikailag sokkal nagyobb világcsoda az a most már befejezéséhez közeledő • Forth-hid Skócziában, melyet két angol mérnök, Foaler János és Baker Benjámin építettek. Az ő nevök bizonynyal nem lesz oly világhírű, mint Eiffelé, mert a párisi torony mesés magasságával a képzeletre hat, mig a Forth-hid bámulatot kelt fel egyes laikus előtt is, de megértéséhez szakismeret is szükséges : mindamellett kétségtelen, hogy e két hires férfiú a tudományos világban meg-
! örökítette nevét, melyek századunk első tekhni-kusai között fognak említtetni. Összehasonlítás végett azonban fölemlítünk egy pár adatot. A Forth-hid hossza 2740 méter, mig az Eiffeltorony magassága tudvalevőleg csak 1000 láb, pedig a Forth-hid is közel 500 méter magasságra emelkedik, olyan magasságra, mint a római Szent Péter kupolája s a hires Cheops gúla, a földgömbnek évezredeken át legmagasabb épülete. Összehasonlító képünkön is látható a hid nagyszerűsége. Az Eiffel-toronyhoz 7500 tonna vasat használtak fel, a Forth-hidhoz 53,000 tonna
j aczélt. A torony hat hó alatt épült fel, a hidon körülbelül ugyanannyi munkás már hét év óta
1 szünetlenül dolgozik. A jövő évben akarják megnyitni, a midőn Edinburgban annak emlékére nemzetközi villamos kiállítást is rendeznek.
Hogy ezt a mesés nagy hidat, mely magasságra háromszor s hosszúságra csaknem ötször múlja felül fővárosunk egyik büszkeségét, a lánczhidat, egész lényegében megismerjük, fel kell említenünk, hogy az egy tengeröböl felett épült, melyet a Forth folyó torkolatánál vágtak ki hosszú idő alatt a tenger hullámai. Ez az öböl Skóczia fővárosa, Edinburg közelében terül el, a fővárosnál 10 kilométer széles, de kissé beljebb, Queens Ferry mellett már 1600 méternyire keskenyedik. Skóczia éjszaki részének fejlett ipara élénk közlekedést tesz szükségessé közte és a főváros között s ez most igen nagy kerüléssel csak Stirling mellett történhetik, ahol a Forth folyó már egészen folyó alakot ölt. A dúsgazdag és vállalkozó angolok nem sajnálták a milliókat, hogy ezt a rövidebb utat lehetővé tegyék, mely még a leggyorsabb vasutaknál is mintegy másfél óra előnyt biztosít s ők tudják, hogy az idő pénz. Queens Ferry pedig kiválóan alkalmas helynek látszott a hid-építésre, mivel az öböl közepe táján Inch-Garvie nevezetű kis sziget-zátony van, hol a hid egyik oszlopát köny-nyen el lehet helyezni.
A hid építésénél nagy nehézséget okozott, hogy a tengeröböl igen mély, átlag 60 méter és ezenkívül még a sziget által nyújtott előnyök felhasználásával is a föiveknek 500 méternél nagyobb nyilásuaknak kellett lenni, tehát nagyobbnak, mint a new-yorki világhírű hídnál, melyről annak idején szintén megemlékeztünk. Harmadik és egyátalán nem legkisebb -nehézség abban áll, hogy itt a Forth torkolatánál rendkívül erős szelek uralkodnak. Mennyire veszélyes ez, szomorúan tanúsítja a Forth-tól nem messze fekvő Tay-öböl felett, Dundee mel-
j lett épített hid összeomlása 1879 ben deczember 29 én éjjel, midőn, mint olvasóink bizonynyal
| emlékezni fognak, a vihar nemcsak a hid egy részét törte szét, de a rajta épen akkor keresztülhaladó vonatot is a tengeröbölbe sodortaLs oly módon, hogy — vasúti szerencsétlenségeknél példátlanul — csaknem teljesen nyomtalanul tűnt el s az összes utasok közt egyetlen egy sem
j menekült meg. még hullájukra sem akadhattak. A Forth-hid tervezői, midőn 1881-ben tervük
kivitelét elhatározták, a lehető legnagyobb részletességgel tanulmányozták ezeket a nehézségeket, többek közt az említett Inch-Garvie szigeten külön állomást építettek a szél erejének megmérésére s megtudván, hogy a legerősebb orkán is a megtámadott felület négyzetméterére 170 küogramm nyomást gyakorol legfelebb, számításaikban 270 kilogramm nyomást vettek fel alapul. Általában az óriási hid teljes önsúlya 50,000 tonna, mely mennyiség nagyságáról fogalmat nyújthat az az adat, hogy a hidon átmenő leghosszabb vonat súlya annak alig öt szá-
| zalékát teheti. A szigetet is felhasználva, három óriási osz-
711
lopót állítottak fel a hid számára, kettőt a par-mellett a egyet a szigeten. Idomtalan nagy tornyok ezek, a víz tükre felett 100 méterre emelkedve s fenn első pillanatra zűrzavarosnak látt szó hálózatot alkotva ferdén hajló s egyenes gerendákból, melyek mindegyike a legjobb aczél-ból készült, s melyek összevéve oly nagy meny-
i nyiséget alkotnak, hogy egymásután rakva 68 I kilométer hosszúságra nyúlnának, azaz épen j kétszer oly hosszura, mint a Budapest és Vácz I közt levő távolság. Mesteri munka volt ezeknek
a tornyoknak alapját lerakni a viz mélyén, mintegy 30—30 méter átmérőjű területen. Vas-szekrény alakú kis házakban nyomultak le, melyből a vizet kiszivattyúzták, a földet vagy szikla pedig hydraulikiiH gépekkel távolították el. Ezekben a szekrényekben villamvilágítás mellett hónapokon át dolgoztak a munkások két légköri nyomás alatt, azaz minden négyszöghüvelykre 32 font nyomással, melyet mesterséges légszivattyúk által kellett enyhíteni. Oly nagy volt itt mindamellett a légnyomás, hogy nem egyszer történt meg, hogy a tapasztalatlan munkások-
1 nál, midőn feljöttek, a sziverösitőül magukkal vitt s félig kiürített pálinkás palaczkok dugója a kisebb légnyomás hatása alatt rögtön kidurrant, s a ruhában lyukat fúrva repült fel. Mindamellett a munkások egészségük veszélyeztetése nélkül órákig dolgozhattak igy a viz alatt, sőt kíváncsi látogatókat is bocsátottak be.
A vizből a kőszerkezet csak pár méternyire emelkedik ki a az oszlopok felső lapján egy-egy 100 méter magas s körülbelül 3 méter átmérőjű vascaő mered az égnek, fenn és lent vízszintes vasszerkezettel összekötve, melyeket az átszö-gellők irányában ismét vascsövek szilárdítanak. Az igy alakult óriási vasrámából két hatalmas, — egyenként 207 méter hoaazu — szárny nyúlik ki a szomszéd torony a illetőleg a part felé, oly formán, mint a budapesti lánczhidon is látható, csakhogy még jobban komplikálva, hogy a karok vagy szárnyak egymást a toronyhoz képest folyton és teljesen ellensúlyozzák, mivel a nyüt tengeröblön külön állványokat építeni nem lehet.
Repülő-hid a Himalája vidékén.
Igen sajátságos, hogy ezeket a karokat nem építették össze. A tornyok között áthidalandó tér 521 méter levén, a két szárny között még 107 méteres nyilas marad. Ide uj hidakat építenek repülő hid alakjában, a mint az, természetesen sokkal kisebb méretekben, a felvonó várbi-daknál s hegyi patakok mélységei felett épült repülő hidaknál régóta divatos. Mutatványul bemutatunk egy ily primitív repülő hidat is a Himalája vidékéről. Ezeknek az úgyszólván levegőben függő k:.s hidaknak itt az a feladatuk, hogy a mikor a vasúti vonat a nyílás közepén van s igy a tornyokra a legnagyobb nyomás gyakoroltatik, a vonat súlya a közbetett kisebb hid által a két torony között oszoljon meg. Laikus ember előtt ily óriási hidnál a közbetett repülő hid a legveszélyesebbnek látszik, a mérnökök azonban azt állítják, hogy épen ez a leleményes szerkezet biztosítja a Forth-hidat legjobban a viharok ellen is. Általában a hid rendkívül biztos, 8 egyetlen komoly aggodalom, melyet felhoztak a szerkezet ellen, az, hogy a kőoszlopok nagyon alacsonyak s igy a vasszerkezet a hullámokkal könnyen érintkezhetik s annál hamarabb megrozsdásodik.
Nagyon nehéz volna csak megközelítőleg is helyes képet nyújtani ennek a tekhnikai csodának részleteiről. Szakértők mondják, hogy az építés közben felmerült egyes részletek mathe-
I matikai kiszámítása s az egészszel összhangzatba hozatala magában véve is nagy tudományos alkotás s hogy ennél a hidnál egész sereg uj, kizárólag ez alkalommal feltalált s alkalmazott
j tekhnikai fogás van, ugy hogy még a gyakorlott í mérnökök is hónapokon át csaknem napóraként j új-ój dolgot találnak rajta. Olyan ez a nagy mű, I mint Rafael vagy más nagy művész mestermun-
712 VASÁBNAPI ÚJSÁG 4 i . SZÁM. 1 8 8 9 . XXXVI. ÉVFOLYAM,
Láb
500
450
400
350
300
200
150
100
50
TG
17 18 29 33 39 41 47 49 5á 57 58 60 64
A F O R T H - H I D MAGASSÁGA A V I L Á G L E G N E V E Z E T E S E B B É P Ü L E T E I V E L Ö S S Z E H A S O N L Í T V A .
67 70 73
t . AnankingiporczellántoronyKhi-nában „ 200
2. A Szent-György-csarnok Liverpoolban _ 85
3 . Theodorik nírja Ravennában ... 50 4. Chiehesteri székesegyház _ 271 5. Viktória-torony Westminsterben
(London) 331 6. Boston -templom t Lincolnshire
angol megyében... „ 291 7. Taj Mahal Agrában 220 "8. Yorki székesegyház ... .„ ... 198 D. Bacchus temploma Theos szi
getén __ ... _ _ 50 10. Sándor-oszlop Szentpétervárt ... 154 11. A júliusi szobor Parisban... „. 154 12. Asinellí-fcorony Bolognában „ 370 13. A Campanilla Velenczében ... 323
(Az alábbi táblázatban a magasság angol lábban van jelölve.) 14. Colosseum Rómában (584 láb
hosszú)... 157 15. Freiburgi székesegyház ... 385 16. Baalbeci naptemplom 120 17. Ilissus temploma Athénében ... 25 18. Erechtheium Athénében ... _ 35 19. Chartresi székesegyház 403 20. Sz. Genovéva temploma Parisban 274 21. A londoni emlékszobor ... ... 202 22. Amiensi székesegyház ... 383 23. Theobald temploma Thannhan 320 24. Albert Hall Londonban 154 25. Sz. István-székesegyház Bécsben 441 26. Cremonai torony 396 27. Invalidusok palotája Parisban... 310 28. óriások temploma Agrigentum-
ban ... „ . _ ... _. ... 116 29. Parthenon Athénében „ ... 66
30. A ghizei második gúla *. 31. Strassburgi székesegyház ... _. 32. Roueni székesegyház 33. Eleanor kereszt Walthamban ... 34. Kölni dom ... „ . „ 35. A nagy pyramis „ 36. Római Szent Péter-templom ... 37. Londoni Szent Pál-templom ... 38. Albert-emlékBzobor Londonban 39. Luxori obeliszk „ 40. ív-templom Londonban ... „ 41 . Kleopátra tője nevű obeliszk ... 42. A Szent Pál-templom Londonban 43. Szent Mária-templom Lübeckben 44. Szent István-apátság Caenben... 45. Szent Márton temploma Lands-
hutban „ 46.'A pisai baptisterium _
U 7 4-7. « 8 48. 460 49.
50 50. 510 51. 460 ta. 418 58. 360 54. 180 55. 75 M.
Kt5 57. 68 58.
508 59. 400 60. 400 SÍ.
(H. 460 oa 190
. Mylasai sír Káriában 50
. Sz. Péter temploma Hamburgban 380
. A laterani obeliszk Rómában ... 153
. Antwerpeni székesegyház 403
. Bell Harry-torony Canterburyban 235
. A szelek tornya Athénében ... 45
. Firenzei székesegyház 376
. Brüsszeli városház 374
. Aja Sofia Konstantinápolyban... 182
. Pantheon Rómában 143
. Pietro Montorio-kápolna (Róma) 40
. Lysicrates emlékszobra Athénében 34
. Salisbury-székesegyház 404
. Római Traján-szobor 134
. Frankfurti székesegyház ;_. ... 326
. Mycerinus gúlája • ... ... 218
. Szent Miklós temploma New-cöKtlebftn ... ... ... 201
Jupiter Stator temploma Rómában 98 Mechlini székesegyház 319 Firenzei harangtorony 566 Absolon sírja Jeruzs lemben ... 54 Norwichi székesegyház 309 A pisai g'Jrbe torony 188 Pompejus oszlopa Alexandriában 100 Szent Izsák temploma Szentpétervárt 336 Liclifieldi templom középorma 252
« « nyugati orma 19^ Konstantin diadal-íve Rómában 70 Iván Veliki-torony Moszkvában 260 A londoni kristálypalota közép-kereszthajója 198 Kensingtoni ipariskola 110 Vesta temploma Tivoliban ... 55
A F O R T H - H I D SKÓCZIÁBAN.
4 4 . SZÁM. 188 ' J . XXXVI ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG 713
VIRÁGOT A HOLTAKNAK
Virágot a holtaknak! Oh, mondjátok, mi van Búsabb a sírhalomnál, A mely virágtalan ?
Hiszen miért az élet, Mért tűrünk, szenvedünk, Könnyek között ha túl nem El emlékezetünk P
Az egyszerre letört hős, Kit fed közös halom, S fűz árnyán a kedves, kit Megölt mély fájdalom, —
Másban talál nyugalmat Mint sír és szemfedél: Élnek, kikért ők haltak, S addig nevök is él!
Egy nap övék az évben, Csak egy a holtaké, Oh, gyújts egy lángot, tégy egy Rózsát a sir fölé!
A fény lobogjon játszva, Mint hű emlékezet, S virág a holtnak súgja, Hogy még ki él, szeret!
Virágot a holtaknak! Halandó, ne feledd Megkoszorúzni a sírt Hervadt szivök felett!
Mely lenn porlad ma, a szív Tegnap még így virult, S holnap talán sírodra Tesznek fris koszorút!
Bartók Lajos
HALOTTAK N A P J A A K E R E P E S I - U T I TEMETŐBEN. Darrc Tivadar rajza.
714 VASÁENAPI ÚJSÁG 44. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.
kaja, melyet a szakértők nem győznek eleget tanulmányozni. Abban azonban mindenesetre különbözik ezektől a remekmüvektől, hogy aes-thetikailag nem oly szép. A hatalmas három oszlopnál épen a biztonság legnagyobb fokának elérhetése végett az aczélgerendákból oly sokat kellett összehalmozni, hogy a hálózat kissé zűrzavaros lett, a mint az bizonynyal olvasóinknak is fel fog tűnni a képen, mivel emlékükbe a budapesti lánczhid egyszerűségében oly kecses s nem egyszer szép szűz karcsú derekához hasonlított nemes arányai mélyen bevésődtek. De azért a Forth-hid is imponál. Mérföldnyi távolságokban, hol egyes házak, sőt városok képe is elmosódik, szem elé tűnik égnek emelkedve a hatalmas három torony, az emberi munka és tehetség nagy diadaloszlopai.
A jelen év szeptember havában már teljesen kész volt a három oszlop vasgerenda hálózatával és szárnyaival. A többinek építése már ezekhez képest valóságos gyermek-munka, valamint a hidat a szárazfölddel összekötő viadukt-szerű apró hidaké. Már is épitik az uj vasutakat, melyek e hidhoz vezetnek s a déli parton levő Ha-wes-Inn nevű régi fogadóban, melyet Walter Scott egyik regényében örökített meg, naponként egész sereg turista száll meg, kik messze földről jöttek ide az új világcsoda bámulására. Maga a híres Eiffel is itt járt nem régiben s nagy gonddal nézett meg mindent. A magasztaló utasok között azonban irigyek is vannak, mondanunk sem kell, hogy az amerikaiak, kik, mióta mesés gyorsasággal a földgömb leggazdagabb emberei lettek, minden világcsodát maguknak szeretnének kaparítani. Ismeretes, hogy tornyot akarnak építeni, mely másfél oly magas legyen, mint az Eiffel-torony. A Forth-hiddal is versenyre akar kelni Lindenthal mérnök: New-York és New-Yersey közt egy oly óriási függő hidat óhajt építeni, a melynek oszlopai 860 méter távol essenek egymástól s a melyen naponkint 900 vonat mehessen át. Addig is azonban, mig e merész terv létesül, a Forth-hid a modern tekbnika egyik legbámulatosabb alkotása marad, büszkesége ennek a századnak, mely oly sok bámulatos dolgot látott létrejönni.
A KEREPESI TEMETŐ. Ez év április elsején múlt negyven éve, hogy
a főváros határából a kerepesi-uti temetőt kihasították. Négy évtized előtt elhagyatott pusztaság volt itt, a hová csak ritkán tévedt a pesti ember. A Rókus volt a város vége, a melyen tul közfelfogás szerint nem igen volt tanácsos járni. Sokan ugy idegenkedtek tőle, akárcsak mi a kőbányai új temetőtől. Messzeség volt az akkortájt nagyon. S ime, rövid negyven év alatt odáig jutottunk, hogy a távoli temető valósággal bent van a város közepében. A kerepesi temető nem elhagyatott hely többé, nincs is messze többé, mert a rohamosan fejlődő főváros elért hozzá s ma a halottak országa körül pezsgő élet uralkodik. Vasutak hálózzák körül, előtte, utána és mellette házak, gyár- és ipartelepek épülnek s most már sokan azt a szemrehányást teszik a régi pestvárosi tanácsnak, hogy ezzel a temetővel megakasztotta a főváros egészséges fejlődését. Van is e vádban valami igaz, de a néhai jó magisztrátust igazságtalanul illetik vele. Ezért inkább azok felelősek, a kik a főváros egyéb részeinek fejlődését akadályozták meg mesterséges módon, pályaházak, gyártelepek, kórházak és kaszárnyák építésével.
A régi pesti tanácsnak az a terve sem vált be, hogy ez a temető százados temetkező helye legyen a fővárosnak. A kerepesi temető óriási, kétszáz holdnyi terjedelmű, s ma alig van benne üres hely. Negyven év alatt roppant aratása volt Budapesten a halálnak. Pusztító járványok nem egyszer megtizedelték a főváros lakosságát, s gyorsan szaporodtak a sírhelyek. Legkiáltóbb bizonyítéka ennek az a szomorú statisztika, melyet a temető-igazgatóság vezet s a melynek utolsó jelentése szerint a kerepesi temetőben 1849 április 1 tői 1889 január l-ig összesen 251,062 embert temettek el. Rendkívüli szám, ha tekintetbe veszszük, hogy ugyanezen idő alatt a budai részen három temetőbe is temetkeztek, s hogy a kőbányai új temetőben, mely 1886 május 1-én nyilt meg, mostanáig 16,500 halott van eltemetve. A temetkezések száma azonban a kerepesi temetőben egyre fogy, a mióta a fővárosi tanács fölemelte a sírhelyek árait. Jelenleg már csak gazdag ember temetkezhetik ide, |
mert a legolcsóbb sírhelynek kerek száz forint az ára (kivéve az olcsó gyermek-sírhelyeket) s kis sírbolté 1600 s nagy sírbolté 2400 forint. De még e magas árak mellett is nagy volt a temetések száma, a mit legjobban mutat az, hogy a főváros az elmúlt évben mintegy 85 ezer forintot vett be e temető után, igaz, hogy földmunkáira s tisztántartására 26 ezer forintot adott ki.
A kerepesi temető szomorú hivatása daczára nem rideg hely. Három kapuja a biztató «Fel-támadunk» igével három széles főútra nyilik, melyet két oldalt gondosan ápolt lombos fák szegélyeznek. A Fő-ut, a Batthyány-ut, a Deák ut s a Feltámadás-utja becsületére válnának bármely sétahelynek, mig a Deák-mauzoleumot érintő s a temetőt keresztbe metsző pompás nyárfasor speczialitása a fővárosnak. A lankás fekvésű temető e széles sétányokkal kellemes, derült benyomást tesz a látogatóra. Nem ugy mint a külföldi nagy városok temetői, köztük a párisi Pere Lachaise is, hol alig járható szűk utak vezetnek a sírok közt. A csillogó márvány-emlékek, az üde pázsitos, nyiló virággal borított sírhantok csak növelik az hitet, hogy a síron tul is van élet.
Nem az enyészet, a halandóság, gondolata szállja meg az embert, mikor a temetőbe lép, hanem inkább az emlékezeté. Az utak mentén felállított sírkövek «beszélő kövek.» Negyven éves multunk, küzdelmünk mennyi kimagasló alakja pihen itt. Ez a temető a mi igazi nemzeti Walhallánk. Mágnás-családaink ugyan nem nyugosznak itt, azok haza vágynak az ősi kriptába. Ha végig bolyongjuk a temetőt, csak az Andrássy. Batthyány, Czcbrián, Korniss, Maj-thényi, Mikes, Podmaniczky, Piret, Ponyráiz, Szapury és Wass főúri családok egy-két tagjának a sírjára akadunk. Budapest régi érdemes polgár-családai azonban annál nagyobb számmal vannak képviselve. A temető három sarkán épült mauzóleum is három patriczius-családé a ez a három név olvasható rajtok: Ganz, Sebas-tiani, Thalmayer.
A magyar közélet, tudomány, irodalom és művészet kiváló alakjai közül itt aluszszák örök álmukat:
Arany János, Arányi Lajos egy. tanár, Bajza József és neje, s fia Bajza Jenő a széptehetségü fiatal költő, Balassa János, Balogh Kálmán, Balázs Sándor, Barna Zsigmond fővárosi tanácsnok, Batthyány Lajos gróf és neje, Bergh Antal híres német színész, Bergh Károly műépítész, ki egész vagyonát jótékony czélra hagyta. Bérezi) Károly, Bernáth Gáspár, Beöthy László, Böszörményi László, Bugát Pál, Éulyovszky Gyula, Czech János történetbuvár, Czakó Zsigmond, Gzuczor Gergely, Csányi László 1849-íki miniszter, Csengery Antal, Csepreghy Ferencz iró, Cherny József jogtanár, Dallos Gyula, Darmay Viktor fiatal költő, Deák Ferencz, Dorner József természettudós, Diescher János egyetemi tanár, Eqressy Bénj, és Gábor, En-gesszer Mátyás zeneszerző, Éber Nándor, Fán-csy Lajos, Flór Ferencz orvosi iró, Fogarasi János, Forinyák Géza, Földy János, Frankén-burg Adolf és neje, Carina operaénekesnő, Gaal József, Garay János, Gyó'ry Sá/idor akadémiai tag, Gyó'ry Vilmos. Greguss Ágost, Greguss Gyida, Hajnik Pál, Halmi Ferencz, Ha-berern Jontahán egyetemi tanár, Henneberg Károly lovag, Hegedűs Lajos szinműiró, Horváth Ignácz műegyetemi tanár, Horváth Mihály, Horváth Vinczéné, a népszínház egykori tagja, Huber Károly, Huszár Adolf Hunfalvy János, Horváth Cyrill, Henszlmann Imre, In-dali Gyula fiatal költő, Izsó Miklós, Jókai Mórné Laborfalvy Róza, Karácson Mihály jog-iró, Kászonyi Dániel, Kempelen Győző tanügyi iró, Kisfaludy Károly, Kiss Károly 1848/9-iki honvéd-ezredes és hadtörténetiró, Korizmics László, Kőnek Sándor, Kövér Lajos vigjátékiró, Kovács Sebestyén Endre, Lehmann Mór színházi festő, id. és ifj. Lendvay Márton, Lenhos-sék József, Lisznyay Kálmán, Lewin Jakab nemzetgazdasági iró, Major Béla fiatal iró, Ma-tolay Elek, Matkovics Pál (Bús vitéz), Márkus István, Miklós és Elek, Márkfi Samu egyházi iró, Mátrai Gábor, Morócz István, Mészöly Géza, Mosonyi Mihály, Nagy Ignácz, Ney Ferencz, Noszlopy Gáspár 1849-iki vértanú, Ober-nyik Károly, Orlay Soma, Pákh Albert, Paulay Edéné Gvozdanovits Júlia, Pauler Tivadar, Pártényi János színész, Petőfi szülei, Petőfi Sándorné Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Pe-
regriny Elek pedagógus, Petzwal Ottó, Pólya József m. t. akadémiai tag. Pongrátz Emil báró, Prónay Jószcf belügyi államtitkár, Pulszky Pe-renezné Walter Teréz, Reguly Antal, Rétiig Miháli/, Remellay Gusztáv, Récsy Emil jogi iró, Reviczky Gyula, Reviczky Szerb; Rochlkz Gyula kiváló mérnök, Róder Alajos, Rökk Szilárd. Sámi Lajos, Sárosi Gyula, Simoniji Ernő, Schedius Lajos akadémiai tag, Stockinger Tamás egyetemi tanár, Suhajda János, Szalay László, Szalay Ágoston, Szacsvay Imre 1849-iki vértanú, Szabókij Adolf, Szerdahelyi Kálmán, Szerdahelyi József és Nelli, Szentpétcry Zsigmond, Székács József, Székiiy Imre zeneszerző, Székács József, Szénássy Sándor nyelvész, Szilágyi István, Szilágyi Béláné, Harmath Ida színésznő, Szigligeti Ede, Szinorácz György jogi iró, Szontagh Gusztáv, Szőnyi Pál, Tasner Antal (gr. Széchenyi István titkára), Táncsics Mihály, Toldy Firencz, Tihanyi Miklós színész, Toldy István, Tóth Ilonka színésznő, Tóth Kálmán, Tóth Ede, Tóth József, Tótji Sándoi; Török János, Török Pál, Trefort Ágoston, Udvarhelyi Sándor színész, Vahot Imre. Vackot Sándor, Vas Gereben (Radákovits József), Vész János Ármin, Vörösmarty Mihály és neje Csa-Jághy Laura, Vetter Antal, Volkmann Bóbert, Wagner László, Wass Samu gróf akadémiai
tag, Weninger Vinczc, Wohl Stefánia, Woro-nieczky Micziszláv herczeg, Zilahy Károly és Züahy Imre, Zlamál Vilmos és Zsivora György, továbbá a hires három czigányprimás, Berkes Lajos, Rácz Pál és Patikárus Fcrkó.
Ez a névsor nem teljes ugyan, de a legelső, a mely felsorolni igyekszik valamennyi nevezetesebb halottunkat. Majd mindnek sirköve is van már, közülök harmincz disz-sirboltban nyugszik, csak épen a két kitűnő magyar szobrász : Izsó Miklós és Huszár Adolf sirja jeltelen még.
Művészeti tekintetben nagyszerű alkotás a Deák-mauzoleum, mely pompás freskóival, remek szarkofágjával egyik legnagyobb nevezetessége fővárosunknak. Kiváló becsű a Vetter tábornok síremléke, szarkofágján a bronz oroszlánnal. De a többi emlék közt kevés a művészi alkotás. Többnyire egyszerű gúla, piramis, kereszt s elvétve néhol egy-egy kis dombormű vagy szobor. Azt hiheti az idegen, hogy szobrászatunk nincsen. Pedig van s becses művekkel gazdagítaná a temetőt is, ha tehetősebb közönségünknek nem lenne az a rósz szokása, hogy' kőfaragókhoz fordul szobrászok helyett. Alig egy pár kivétel van ez alul, de ezek fel is tűnnek, mint például csinos szobraikkal a Mendl és Hübner családok sírboltjai. Remélhető, hogy a jövőben fordulat áll be ezen a téren is s az a közönség, mely áldozatokat hozhat a kegyeletnek, tekintettel lesz a módra is, a melylyel ezt teszi. Csak így lesz a kerepesi temető igazán disztemető s csak igy felel majd meg teljesen Budapest világvárosias jellegének.
DR. KOVÁCS DÉNES.
SZÁZ ÉV ELŐTT. — Emlékezések a franczia forradalomra. —
XVII. A fogoly királyné. A király kivégeztetésének hirét az újságáru
sok kiáltozásai még aznap elvitték a Templeba. Képzelhető a boldogtalan család kétségbeesése. Erzsébet herczegnő szemeit ég felé emelve mondta: «A szörnyetegek! Most már ki vannak elégítve U Mária Antoinette néma fájdalomba merülve fásultan nézett maga elé, mig gyermekei könnyeikkel s csókjaikkal borították kezeit.
Még ugyanazon nap Mária Antoinette engedélyt kért magának és családjának a gyász viselésére, a mi meg is adatott.
Egyébként nem szabad azt hinnünk, mintha a párisi hatóság nagyon ragaszkodott volna a királyi család mellett kijelölt felvigyázói szerepéhez, mely könnyen érthetöleg rendkívül terhes felelősséggel járt. Ellenkezőleg, azok az okiratok, melyeket a legutóbbi pár év alatt Chan-tetauze az Archive nationalban felkutatott és már többször említett müvében feldolgozott, kétségtelenné teszik, hogy a párisi tanács nagyon is rajta volt, hogy a kellemetlen köteleB-segtol szabaduljon.
De magasabb politikai szempontok tették szükségessé, hogy a királyi család a nagy felelősséghez mórt őrizet alatt maradjon.
Tudták jól a konventben, hogy ennek a
44. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 715
gyermeknek ügye esetleg uj fordulatot adhat a dolgoknak, tudták, hogy ő érette fogott fegyvert Lyon, Marseille, Toulon, Bordeaux, Caen és a hősies Vendée, tudták, hogy miatta vérzett el annyi áldozat a vérpadon és a csatatéren. Nem volt-e nyilvánvaló, hogy X VII. Lajos fogsága egyetlen akadálya a monarkhia helyreállításának, és hogy legnagyobb mértékben megbénítja a királypárt működését ? És épen ez az, a mi hihetetlenné teszi, hogy a konventben bármi néven nevezendő titkos terv létezett volna a kis dauphin élete napjai megrövidítésére. Hiszen ellenkezőleg, rendkívül fontos volt rajok nézve, hogy XV11. Lajos életben maradjon, mert mihelyt meghal, utódja személyében a királyság menthetetlenül új erőre serken. Belátták ezt a konvent politikusai, de nem ugy a párisi községtanács emberei; ezekre hárul minden vádja a szerencsétlen gyermek élete lassú kioltásának.
Legelőször Giéry szúrt szemet bizalmatlanságuk előtt, a hű komornyik, kinek családja szolgálatában meghagyását XVI. Lajos utolsó kegyként kérte. Gyanúsnak kezdett tetszeni előttük, azzal gyanúsították, hogy jegyzeteket tesz a Templeban, hogy megírja ura ós úrnője fogságának történetét. Megtiltották neki jövőre a Temple hivatalos irataiba való betekintést, egyedül étkezésre szorították, s eltiltották a tanácskozásokban való részvételtől.
Ezzel egyidejűleg a legszorgosabb figyelemmel kisérték mindent, a mi az özvegy királyné házi életére bírt vonatkozással. Több izben tartottak kutatásokat a foglyoknál, hogy ha lehet, nyomára jöjjenek a külvilággal folytatott levelezéseiknek — de eredmény nélkül. Csak egyszer találták meg Erzsébet herczegnő ágya alatt XVI. Lajos kalapját, s mikor kérdőre vonták, hogy kitől kapta, azt felelte, hogy fivére adta neki emlékül. Arra az ellenvetésre, hogy egy kalap aligha alkalmas emléktárgy, megmaradt állítása mellett. Ennek daczára a biztosok nem érezték magokat meggyőzve, s utána nézvén a kiadások jegyzékében, kiderítették, hogy a királynak csak egy kalapja volt. A kalapot tehát némi alappal tarthatták a foglyoknak a külvilággal való érint-kezésök kétségtelen jeléül, s mint ilyet le is foglalták, mindamellett Erzsébet herczegnő rimánkodására azzal az Ígérettel, hogy vissza fogják adni.
S valóban a boldogtalan két nő nem is maradt titkos, de meghitt szövetségesek nélkül. Magok a községi tanács részéről kiküldött biztosok közt akadtak ilyenek, annak daczára, hogy a részvét legkisebb jele mindjárt főbenjáró bűnnek vétetett. E jóakaró barátok közé tartozott bizonyos Macé, a királyi háznak egykori ékszerésze, ki szótlan ragaszkodását később vérével pecsételte meg. Mint a Templeba szolgálatra kirendelt hatósági biztos, egyszer jelen volt, midőn kollegái a kis dauphint legyeknek gombostűre szúrásával mulattatták. Mária Antoinette látva ezt, intette fiát, hogy hagyjon fel ily kegyetlen játékkal. De a biztosok kinevették a királyné érzékenységét, s goromba kifejezésekkel illették. Macé közbeszólott, hogy tiszteljék az anya elveit. Ez elég volt, hogy még az nap denuncziálják, mint «mérsékeltet», s csak a közbecsülés, melynek öryendett, menthette meg a bebörtönöztetéstől.
De a terroristák nem feledték el Macé leczkéz-tetósét, s ime, miképen boszulták meg magokat fajta később. Mikor Erzsébet herczegnő halálos ítéletét kihirdették, Macét rendelték ki szolgálattételre a kivégzéshez. Az aggastyán habozott, de családapa volt, engedelmeskednie kellett. A kivégzés pillanatában aztán, nem viselhetve el a szörnyű látványt, ájulva rogyott össze, s bár eszméletét visszanyerte, szélütött maradt rövid idő múlva bekövetkezett haláláig.
Bátorság tekintetében a királynéval titkon rokonszenvező hatósági biztosok között Toulon tűnt ki, röviddel előbb még köztársasági, de a kit az oly nemesen tűrt boldogtalanság látása szívvel-lélekkel megnyert a királyság ügyének. Mikor, mint emlékezünk, az utolsó útjára készülő király apróságait azon kérelemmel adta át Clérynek, hogy juttassa azokat emlék gyanánt családjához, a hatóság közegei az átadott tárgyakat visszakövetelték Clérytől s lepecsételve a tanácsteremben letétbe helyezték, — Toubn volt az, a ki egy őrizetlen pillanatban feltörve a pecsétet, a kegyelet e tárgyait magához vette s később pontosan átszolgáltatta XVIH. Lajosnak. A községi tisztviselők közönséges lopást gyanítottak H gyanujok nem terjedt ki Toulonra.
Toulon azonban nem elégedett meg eny-nyivel, sokkal merészebb terven járt az esze: — megszöktetni a királyi családot a Temple-ból. Tervét közölte a királynéval, ki hálás szívvel fogadta azt, s a maga részéről régi hivét, Jarjaycs lovagot is beleavatta abba. Toulon és Jarjayes most közösen fogtak a dologhoz s megállapodtak abban, hogy a királyné ós Erzsébet biztosi egyenruhában, háromszínű jelvénynyel hagyják el a Temple-t, mig a két gyermek, ke-zökben pléhdobozzal, mint lámpagyujtó inasok követik őket.
Minden el volt rendezve: jelentékeny pénzösszeg, útlevelek, stb. de a kitűzött nap előtti estén, az ellenséges hadak közelgésének fenyegető hirére, váratlanul megkettőztették a Temple őrségét, s az előkészületek dugába dőltek. A felvigyázat ettől fogva napról-napra szigorúbb lett.
Egyéb óvintézkedések közt, melyek a fogoly család helyzetét mindjobban súlyosbították, a hatóság nem tartotta feleslegesnek Cléry mellett második komornyikul bizonyos Tisont és nejét adni még a királyné mellé, a kiknek szerepe volt nemcsak a királyné és családja, de sőt a hatósági személyek körül is kémkedni. Tison behízelegte magát áldozatai bizalmába s a kétszínű agent-provocateur szerepét játszva, kileste titkukat, s aztán kímélet nélkül denuncziálta őket. Ily módon árulta be a királynét, hogy megnyerve hivatalos környezete közül némelyeket, általok értesül a külvilág eseményeiről s velők levelezéseit közvetíti. Meg is nevezte a gyanúsított hatósági biztosokat, köztük Toulont és l.e-pitre-t is, a kiket HéLcrt indítványára kitörültek a Temple biztosainak névsorából, s ugyancsak az ö indítványára a legszigorúbb motozást rendelték el a foglyoknál éjnek idején. Az alvó kis herczeget kirántották ágyából, ki sirva menekült anyja karjai közé, azután átkutatták még a derékaljat is, hogy valami titkos levelezésnek jöjjenek nyomára, de nem találtak egyebet egy rúd pecsétviasznál. Báadásul, szakértő czipé-szek jelenlétében, még czipőik talpát és béllését is átvizsgálták, de eredménytelenül.
Azonban Tison asszonyra oly benyomást tett a gyűlöletes szerep, melyre kényszerítették,hogy súlyos beteggé lett s lázálmai éjjel-nappal a börtönök, a vérpad rémképeivel gyötörték, mig beleörült. Ily állapotában a királyné lábai elé vetette magát, bocsánatát esdve, mig emez maga vigasztalta öt, biztatta és ápolta. Tison asszonyt tébolydába kellett szállítani; de Tison is, kit meghatott a királyné jósága neje iránt — e naptól fogva egészen megváltozott, ugyany-nyira, hogy nemsokára magamagát is gyanússá tette a királyi család iránti odaadása, s foglárból rövid időn szintén fogolylyá lett.
Május első napjaiban a kis herczeg beteg lett, láz és főfájás gyötörte. A királyné hathatós kérelmei daczára nem engedték, hogy háziorvosuk látogassa a beteget, a rendes börtönorvost, 'lhicrryt utasították a beteg ágyához. Mária Antoinette gyermeke unalma elűzésére a «Gű Blas« regény elküldését kérte a tanácstól. Thier-ryn kivül még Soupé sebész és Pipelet sérvgyógyász tettek látogatást a kis betegnél: ez utóbbi majdnem kierőszakolta a beteg meglátogathatá-sát, s tiszteletteljes magatartása, melylyel a királyi család iránt viselte magát, szerfölött rósz vért szült a hatósági tisztviselőknél. Kényszeríteni akarták, hogy kalapját tartsa fenn, de ő azzal felelt, hogy szivesebben van födetlen fővel, s következő alkalommal volt gondja rá, hogy kalapját összeütközések kikerülése végett már a torony bejáratánál lenn hagyja. A mi a beteg állapotát illeti, mindent elkövettek, hogy Pipe-let-t annak beösmerésére birják, hogy a gyermeknek vére van megromolva, de az orvos nem konstatálhatott egyebet egyszerű sérvnél, melyet játék közben vont magára.
Nagy nyugtalanságot keltett ez időben egy XVI. századbeli jóslat is, mely *Mirabilis Hber* czim alatt a párisi nemzeti könyvtárban találtatott s többek közt ezt a passust foglalta magában: «JuvenÍ8 captivatus, qui recuperabit co-ronam li l i i . . . fundatus, destruet filios Bruti.» (A fogoly ifjú, visszanyerve a liliom-koszorút, a trónon le fogja sújtani Brutus fiait). A könyvtár azon tisztviselőinek, kik a jóslatot a kíváncsiaknak megmutogatták, letartóztatását rendelték el.
Említsük meg végre, hogy meg május ál-iket megelőzőleg Héi-aidt Séchelles is egy rendkívül szenzácziós leleplezéssel döbbentette meg
a jakobinusokat. Bizalmas utón nyert értesülés alapján kijelentette ugyanis hogy kiterjedt összeesküvésnek jött nyomára, melynek czélja XV11. Lajost a Temple-ból elragadni, hogy Danton, regenssé kiáltatva ki, felmutassa a népnek, kezében az 1791-diki alkotmánynyal.
Miben állt a dolog, nem tudunk bővebb részleteket róla; de tény, hogy egyidejűleg ezzel egy ujabb összeesküvés szálait szőtték rejtett kezek, melynek lelke és központja a már röviden említett Batz báró legendái alakja volt. E roppant vagyonú főúr, a Constituante legnagyobb fináncz-kapaczitása, nemcsak rendíthetlen hive volt a királyság ügyének, de ennek érdekei előmozdítására bőkezű áldozatkészsége sem ismert határt. Már a forradalom első idejében 512 ezer livre-et kölcsönzött XVI. Lajosnak, majd a vérpadra vezető útja közepette akart kísérletet tenni a király megszabadítására. Mindenütt jelen volt és sehol sem volt feltalálható; valódi vándor-patkány életet élt Parisban, s pénzével nemcsak a konvent és a párisi hatóság több tagját tudta megvesztegetni, de zsebében tartotta a rendőrséget is. Máskép alig lett volna lehető, hogy két ízben fogatva el, egyszer a plessis-i börtönből menekült, másodszor pedig, 1800-ban, egyenesen a vesztőhelyre menet ragadta ki magát a csendőrök kezei közül.
A terroristák e réme Cortey polgárőrrel szövetkezett, ki őt álöltözetben a Temple őrizetere vezényelt csapatjába beosztva, a börtönbe csempészte, hol pontos helyszíni tanulmányok után megállapította tervét. Megnyerte magának a Temple egyik biztosát, Michonis-i is, azután még 30 embert a Lepelletier szekczióból. A kivitelt akkorra kellett halasztani, mikor Cortey ós Michonis együtt lesznek szolgálaton. Elérkezve e nap, Batz báró megint becsempésztette magát álnév alatt a Templeba, s a három férfi akként rendelkezett, hogy bizonyos időben a harmincz összeesküvőre egyszerre jusson a szolgálat sora. Ily módon két teljes órán át a Temple át lett volna adva a királyi család megszabadi-tóinak. A foglyok álszakállal, fegyveresen lépnek ki a Templeból a távozó őrjárattal, hol aztán kocsik, lovak várnak készen a menekülés eszközlésére.
Tizenegy órát ütött; mái- csak néhány perez választotta el az aggódó foglyokat a szabadulás rég várt pillanatától, mikor egyszerre feltűnik Simon varga, a napos felügyelő alakja, a mint fürkésző tekintettel járatja szemét a jelenlevőkön s igy szól Corteyhez: «Ha nem látnálak itt, nem volnék nyugodt.» Batz átlátja, hogy minden fel van fedezve, s tényleg Simon előtte való nap névtelen levelet kapott e sorokkal: «Michonis ma éjjel elárul.» Batz báró első gondolatja, h°gy pisztolyával szétlocscsantja Simon agyvele-lét, de belátja, hogy maga magát vesztené el, visszanyomja tehát indulatát. Ellenben Simon megkettőzteti az örséget s Michcnist a tanács elé idézteti. Batz báró is csak szerencsés véletlennel menekülhetett ki a távozó őrjárat közé keveredve.
Michonis higgadt magatartása, tagadása kikerültette vele a nagyobb bajt a községtanács előtt; Simont képzelődőnek nyilvánították, de azért ez az epizód is lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy nem sokkal rá elszakítsák a küályné-tól fiát. Az angouléme-i herczegnő (Mária Antoinette leánya) későbbi emlékiratai megható képét rajzolják e jelenetnek. Július 3-ikán este 10 órakor jelent meg a tanács hat küldöttje, hogy tudtára adja a királynénak a kegyetlen határozatot. A kis herczeg, ki már ágyban volt, alig értette meg a felolvasott határozatot, sikoltva vetette magát anyja karjai közé. A királyné maga ágya elé állott, és ugy akadályozta meg a biztosok közeledését. Mikor pedig amazok erőszakkal fenyegetőztek : • Megölhetnek — úgymond kétségbeesett elszántsággal — de nem engedem elszakíttatni gyermekemet.* Tovább egy óránál tartott a kinos jelenet a hatósági kiküldöttek fenyegetései között, mig végre oly módon léptek fel, hogy a királyné, rettegve gyermeke életéért, engedett, s mivel maga ereje fogytán volt már, sógornője és leánya gyorsan felöltöztették a remegő gyermeket, s átadták a biztosoknak. Köny-nyekben fürödve búcsúztak tőle, s könnyektől ázva ölelte meg a gyermek utoljára hozzátartozóit, kik jól sejtették, hogy soha sem fogják többé viszontlátni.
716 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 4 4 . SZÁM. 18SW. XXXVI. ÉVFOLYAM.
AUGER EMIL. 1820—1889.
Azoknak egyike, a kik a franczia szellemet a művelt világ színpadain divatba hozták s mondhatni, uralkodóvá tették, — az újabb franczia drámairodalom egyik legelőkelőbb, legünnepeltebb zászlóvivője, Augier Emil ez év október 24-én, 69 éves korában kiszenvedett.
Vele sirba szállt a franczia szinirodalom egyik legnagyobb büszkesége s talán legköltőibb lelkületű tagja annak a híres triásznak— Dumas, Augier, Sardou, — melyet együtt szokás emlegetni, mikor arról van szó, kik emelték a franczia társadalmi drámát arra a magaslatára, melyen az ma áll. Augier e költői háromságnak épen az a tagja volt, a ki a színpadi tekhnika és a divatos társadalmi irány mellett a valódi költészetet is érvényesítette műveiben, a mit nem mondhatni ily határozottan másik két társáról, a kik lehettek nála leleményben erősebbek, külső zajos hatásokban gazdagabbak, de költői lendületre, finomságra, erőre és valódi érzésre sem ők nem multák felől, sem senki más a mai színműírók közül. Nem az értelemhez kívánt ő szólani, mint Dumas, nem vadászott hatásra, mint Sardou, — az ő eleme a költészet volt a maga tisztaságában. Ö volt talán az egyetlen, a ki typusokat tudott teremteni s jellemeket igaz színekkel festeni.
1820-ban Valenceban született s szülői a szép tehetségű ifjút ügyvédi pályára szánták. Ö azonban ellenállhatatlan vágyat érzett a költészet iránt s már 24 éves korában elérte azt a ritka sikert, hogy mindjárt első színmüvével nemcsak a maga költői hírnevét alapította meg, hanem virágzásba hozta azt a színházat is, mely azt előadta. Valóban az Odeon-szinház, mely a Theatre Francais által visszautasított darabot elfogadta, Augiernek köszönhette szerencséjét, hol a «La Cigüe» nevű szinmü oly sikert aratott, hogy három hónapon át minden este tele ház előtt adták.
Augier ettől kezdve egészen a szinmű-irásnak élt s múzsája előtt csakhamarmeg-nyilt a kényes ízlésű Theatre Francais színpada is, melynek utóbb egyik legnagyobb büszkesége lett.
Hat kötetre menő színművei közül természetesen nem mindeniket adták egyenlő sikerrel. De vannak köztük olyanok, melyek a franczia irodalomnak első rendű gyöngyeivé lettek s melyekben szerzőjük mind a mai napig utolérhetetlenül áll. ((Gábriellé* czimü színművét például, melyet a családi tűzhely drámai megdicsőülésének szeretnek nevezni, a franczia akadémia a Montyon- díjjal tüntette ki, mint egy rendkívül «erényes alkotást*, — a mi a franczia iránydrámáknak nem épen finnyás erkölcsű szelleme mellett valóban méltó a följegyzésre, a • La Contagion» czimtí színművének első lenyo-matásáért pedig az «Événement» hirlap szerkesztője tízezer frankot igért.
Augier költői pályája kezdetén a Ponsard által képviselt klasszikái iskolához tartozott s kötött beszédben irta színműveit s azon fölül irt költeményeket. Első müveiben még erősen ragaszkodott az Arisztoteles által riesthetikai törvénynek fölállított hármas egységhez. Lassan azonban áttért a realisztikus irányhoz, a nélkül azonban, hogy levetkezte volna költészetét. Még azokban a müveiben is megtartotta azt, melyeket «harczias drámák»-nak szeretett nevezni s melyekben oly társadalmi kérdéseket
dolgoz föl drámailag, a melyek a kor szellemeit élénken foglalkoztatják. Azért volt Augier kiválóan korának a költője. Maga mondja: «Igen, alkalmi müveket, iránydrámákat volt szándékom irni; de nem, hogy tán megdicsőítsem a bűnt, hanem hogy lesújtsam. — Erkölcshirdető könyveket már nem olvas mai napság senki, a templomi szószékről lehangzó morálhirdetésekre is alig hallgat valaki. De a színházba, oda csődül és áramlik a tömeg, s azt akarja, hogy a költő és a művész mulattassa. A színház tehát ma jóformán az egyedüli hely, a hol a közönségre közvetlen hatást ^gyakorolni lehet s hangolhatjuk jóra, roszra. Én a magam korának a saját tükrét tartottam oda. Öntudatom tiszta a felöl, hogy — habár sokszor a művészi siker rovására — csak erkölcsös irányban gyakoroltam hatást s működésemnek az összeségre nemesítő hatása volt.»
Művei közül, melyekben finom szellemmel foglalkozott a lélektani és társadalmi, sőt némelyikben a politikai problémákkal is, fölemlítjük a következőket: «Un homme de bienk, «L'Aven-turiére», «Gabrielle», «Lejoueur de flute». Bach el, a kitűnő tragikai művésznő kértére 1852-ben irta a «Diane» czimü darabot, mely-
főszemélyében a párisi társaság Veuillotra, a híres ultramontán íróra s az «Univers» czimü lap> szerkesztőjére vélt rá ismerhetni. E darabjátsok á nem akarták színpadra bocsátani s Augiernek magának kellett III. Napóleon császárnál előszobázni müve érdekében, a ki aztán minisztertanács elé vitte a dolgot s ott döntöttek a színdarab sorsa fölött. «Forestier Pál» színtér* sokszor adott darab nálunk. De legnagyobb sikert ért el Augiernek «Fourchambault-család^ czimü darabja, melylyel aztán le is tette a drá-mairó-tollat s többé nem is volt rábírható, hogy újra felvegye.
Augiert többször jelölték akadémiai tagságra s 1858-ban meg is választották. 1870-ben, tekintettel irodalmi érdemeire, Napóleon császár szenátornak nevezte ki, de a beállott nagy fölfordulás már nem engedett időt a kinevezés kihirdetésére. A becsületrendet még 1850 ben, annak commandeur-jelvényét 1868-ban kapta.
Már hetek óta feküdt súlyos betegen Bougi-val melletti croissy-i nyaralójában, hol elvonultan tölte életét. Október 19-ikén hunyt el, s nagy részvét között temették el Parisban az irodalom e nagy férfiát, kinek végtisztességtételén a franczia kormány is képviseltette magát.
A U G I E R E M I L .
nek azonban minden erőlködése daczára sem volt sikere. «La pierre de touche» darabját Jules Sandeauval együtt irta. A «Mariage l'Olympei) czimü darabjával, melyet a Vau-devilleben adták elő, sikamlós térre lépett. Jules Sandeauval irta a «Gendre de M. Porier» -t is. 1858-ban irja a «Jeunesse»-t, melyben a társadalmi problémákat szatírával ostorozza. Ugyan- e fajhoz tartozik az «Effrontés». További darabjai : «Le fils de Gibover», «Maitre Guerin», «La Contagion,» A darabot «Báron d'Estr igaud» czi-men a Theatre francaisban adták elő, aztán pedig bejárta Francziaország összes színpadait. Még nagyobb hatása volt «Paul Forestier» -nek. A hatvanas évek végéről s a hetvenes évekből megemlíthetők még a következő darabjai: «Le post-criptum», oLievre et renard», «Jean da Thom-meray», «Le divorce», «Les Fourchambault». — Jules Sandeauval és Alfréd de Mussettel irta : «La chasse an roman»-t, a «L'habit vert»-et és «Sappho»-operát, melyhez Gounod irt zenét. A drámai irodalmon kívül a lírai költészettel is foglalkozott. Költeményei együttesen Parisban 1856-ban jelentek meg.
A magyar nemzeti színházban Augiernek több darabja van állandóan a műsoron. Ilyenek a «Giboyerfia» mely már nemcsak társadalmi, hanem határozottan társadalmi iránydráma s
EGYVELEG * Zsófia porosz herczegnft
a spártai herczeggel történt esküvője alkalmából csaknem minden koronás főtől kapott menyasszonyi ajándékot. Nagyanyja, Viktória angol királynő két indiai shawlt, ezüst thea- és kávé-készletet, Honilon-csipkét, gyémánt nyakékszert s kedvencz müveit tartalmazó könyvszekrényt adott; másik nagyanyjar Auguszta császárné két gyémánt csillagot, Vilmos császár diademet, nyaklánczot, brillian-tokból álló brochet adott türkiz kereszttel, melyet egykor Anna küálynőtől kezdve folyvást az angol királynők hordtak. Legsajátságosabb ajándékot-kapott vőlegényétől: egyiptomi múmiák gyűjteményét. Leendő alattvalói közül sokan küldtek hasznos tárgyakat, minők a smyrnai szőnyegek, teknősbékacsontból készült Íróasztal, odesz-szai ezüst ékszerek. A sok ajándékból akár egy múzeum is kikerülne.
''' A gyakori hajnyirást tartják sokan a kopaszodás ellenszerének, mások szerint azonban ez bizonyos fokig még elősegíti a kopaszodást s a beteg hajat épen nem erősíti meg. Bendes körülmények között a levágott haj 3—6 év múlva már lassabban nő, mint előbb. A haji megerősítése a gyökereknél tör-
Eremkép után. ténhetik s ennek egyedüli módja a fejbőr tisztán s egészségesen tartása.
* Az őz agancsai igen gyorsan növekednek, ha oly helyeken legelhetnek, melyeket phosphorsavas mészszel trágyáztak, pl. a czukorrépa-tenyésztő helyeken.
* Beaconsfield nejéről érdekes részleteket beszól el Vitzthum gróf emlékirataiban. A nő, ki férjénél idősebb volt, de a szegény irót gazdaggá tette, rajongott érte s rendkívüli figyelmet tanúsított i ránta . Csupán azért, hogy férjét ne zavarja, soha sem ment el beszédét meghallgatni, de azért elkísérte mindenkor a parlamentbe. Egy alkalommal Disraeli má r kocsiban ült, neje gyorsan szaladt hozzá s akkor a szolga kis ujját á kocsi ajtajához szorította. A nő tudta, hogy férje beszélni fog a parlamentben s ezért elnyomta fájdalmát, és annyira uralkodott magán, hogy csak akkor ájult el, midőn férje már kiszállt, s eltávozott. Vitzthum azt is mondja, hogy Beaconsfield maga beszélte el a hihetetlennek látszó történetet Viktória királynőnek, midőn először társalgott vele mint miniszterelnökkel.
* Kutyák paradicsomának nevezhetik el nemsokára Londont. A batterseai kutya-menedékházban 2619 elhagyatott és utczáról összefogott kutyát ápolnak, e mellett mintegy 4-00-at helyeztek el magán-kosztban. A batterseai intézetet ezrenként látogatják és sokan vesznek onnan kutyákat.
* Egy marhakereskedö sürgönye:«Holnap minden disznó a vasúton, ön is. Előbb jönnék, de a személyvonat nem visz ökröket. Marha drágább, vigyázzon. Ha ökörre van szüksége, gondoljon reám. x.»
44. SZÁM 1889^XXXVI. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. Í 717
BERZEVICZY TIVADAR. 1817—1889.
A magyar közmívelödésnek, a hazai közoktatás ügyének érdemes régi bajnoka hunyt el okt. 19-én váratlanul, csöndesen a sárosmegyei Ber-zeviczén.
A régi, már-már kihalóban levő patriarkhalis magyar társadalom egyik nemes alakja, a hazáért nem szóval, :le tettel lelkesedő, fenkölt gondolkozású férfiú tért hosszú, közhasznú tevékenységben eltöltött élet után, okt. 22-én — örök nyugodalomra.
A kiváló erények és nemes tulajdonok, melyek a megboldogultat oly általánosan tiszteltté tették, mintegy örökségképen látszanak átszál-lani a családnál apáról fiúra. Ilyen erényeket örökölt Berzeviczy Tivadar atyjától, Rikolftól és édes anyjától, Kolosy Jankától; s a családi életnek azt az ideális felfogását, a melyben ő is élt nejével, Szinnyey Merse Amáliával, a régi magyar matrónák igazi példányképével s a melyben gyermekeiket is nevelték.
Családi jellemvonásnak kell tekintenünk náluk a közmívelődés iránt tanúsított élénk érdeklődést és finom érzéket, melyek által a család számos tagja kitűnt. Ilyen volt a XVI. század folyamán a család egyik legkiválóbb tagja, Berzeviczy Márton, a ki Báthory Istvánnak, mint erdélyi fejedelemnek, majd mint lengyel királynak kanczellárja, egyike volt kora legtanultabb férfiainak. A múlt század végén Berzeviczy Gergely, úttörője s megalapítója hazánkban a nemzetgazdaság tudományának. Századunk első tizedeiben báró Berzeviczy Vincze a magyar színészet művészetté fejlesztése terén szerzett hervadhatatlan babérokat, midőn Kassán, mint az ottani színház intendánsa a legnagyobb ambi-czióval maga tanítgatta a kezdődő magyar színészet első apostolait, későbbi koripheusait, Szentpéterit, Udvarhelyit, Egressyt, Szerdahelyit, Megyerit, Dérynét, stb.* A színészet fejlesztése érdekében levelezett Kazinczyval s másokkal s ébresztgette az ország érdeklődését, a miért a m. tud. akadémia őt tiszteleti tagjává választá.
E rokonának nemes példája kétségkívül hatással volt az ifjú Berzeviczy Tivadarra is, a ki iskolai tanulmányait előbb Kis-Szebenben, majd épen Kassán b. Berzeviczy Vincze közelében végezte. Üdvös hatással volt reá egy másik rokona, Berzeviczy Albert is, a ki hosszas és ta-nulmányos utazásokat tett Európa kultur-államaiban, haza jövet Berzeviczén, majd Kassán lakván, gyakorta érintkezett széptehetségű uno-kaöcscsével, Tivadarral, a ki fogékony lélekkel merített világlátott bátyja ismeretei és eszméi gazdag tárházából.
Berzeviczy Tivadar a családi tűzhelyen kivül is ilyen befolyások alatt állván, természetes, hogy nemesebb eszmékért lelkesülve lépett a közélet szinterére. Előbb joggyakornokoskodott. 1839/40-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjúság lelkes soraiban találjuk, Sárosmegye egyik követe, Pulszky Ferencz oldalán. 1840-ben (miután Pesten ügyvédi oklevelet nyert) a megyei szolgálatra lépett önhazájában, a patriarkhalis Sáros-vármegyében. Fokonként emelkedett ott a főjegyzői állásra s ebben maradt a szabadság-harczig, a melyben ő is részt vett mint önkény-tes és jelen volt a kassai ütközetben.
Az abszolutizmus korszakában visszatért ber-zeviczei birtokára s ott hársak és gesztenyefák lombjaival beárnyékolt kerekbástyás ősi kúriájában megvonulva, tanulmányainak, a gazdálkodásnak s megnősülvén, családjának szentelte életét.
A politikai élet újra ébredése őt is a közpályára szólította. Sáros-vármegye tb. főjegyzője,
* Ez adatokat maga a boldogult Berzeviczy Tivadar jegyezte fel e sorok írója szamára csak az elmúlt télen — adalékul Berzeviczy Vincze élettörténetéhez. S íme ilyen az emberi végzet, hogy egy félév multán a saját magáról való emlékezés keretébe kell azt illesztenünk I
majd a megyei törvényszék elnöke s később a vármegye alispánja lett; 1865-ben pedig a hét-hársi kerület által országgyűlési képviselővé választatott.
A parlamentben, mint a Deák-párt hive, tevékeny részt vett azon bizottság munkálataiban, a mely a nemzetiségi törvény előkészítésével foglalkozott. 1869-ben líjra beválasztatott a parlamentbe, de ekkor nem sokáig maradt a ház tagja, mert midőn 1870-ben a tanfelügyelőségeget szervezték, ő két vármegye, Szepes és Sáros tanfelügyelősége elvállalására szólíttatván fel: új munkakör nyílott meg előtte.
Ezen a téren fejtette ő ki a közügy javára legáldásosabb működését; a felvidéki tanügy fejlesztése érdekében tett buzgó és sikeres fáradozása által elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Két nagy és nehéz tankerület vezetésére vállalkozva, kitartó és fáradságos munkát kellett végeznie, de feladatát emberül teljesítette. Mint régi megyei tisztviselő és jeles adminisztrátor, gyakorlati tapasztalásait új és szervezetlen hivatala érdekében oly ügyesen érvényesítette, hogy hivatala beosztás, áttekintés ós gyakorlati kezelés tekintetében ma is mintaszerű.
Alapjából kellett mindent újra építeni. A tankötelezettség pontos keresztülvitele megtöltó a szűk és rozoga iskolákat, de kitűnt, hogy azok a gyermekek befogadására elégtelenek. Ekkor megindította megyeszerte az iskolaépületeknek részint átalakítását, részint újraépítését, s az iskolák legtöbbjét tankönyvekkel, taneszközökkel ellátta.
Legnagyobb alkotása az iglói állami tanítóképezde, mely hivatva van a felvidék ezen részét képzett, jó tanítókkal ellátni; méltóan sorakozik ehhez a berzeviczei nagy állami iskola, mélynek óvodával való összekapcsolása szintén az ő érdeme, ezen iskolának csaknem haláláig tényleges vezetője, gondozója ő volt.
Az előbbihez hasonló kulturfeladatot teljesít még az általa felállított számos állami iskola, melyeket abban a nehéz időszakban tervezett, mikor az állami iskoláknak a felekezeti féltékenység útjában állott.
Tankerülete tanítói szellemi és anyagi jóllétének emeléséről is gondoskodott, s nemes érdeklődósét és jó lelkű támogatását irányukban utolsó napjáig megtartotta. Gyöngélkedő egészsége daczára még utolsó napjaiban is a hozzá
nagy számban folyamodók minden kérésének utánajárt, azokat támogatta, s keresztülvinni igyekezett. Mindenki előtt ismeretes volt az a tulajdonsága, hogy egyetlen egy levelet vagy kérést sem hagyott figyelmen kivül, válaszolat-lanul.
De nemcsak szorosan vett hivatáskörén belül tett kiváló szolgálatokat a hazai kultúrának, hanem szélesebb körben, társadalmi utón is. A Sárosmegyében oly fontos kulturmissziót teljesítő tEpcrjcsi Széclieniji-körn-nek ő volt úgyszólván megteremtője a hosszú időn keresztül nagybuzgalmu, kitűnő elnöke. Általában a sárosmegyei társadalmi életben a vezérszerepet játszók és hangadók közé tartozott az ö közkedvelt egyénisége mindenkor.
Nemes buzgalmát szép siker koronázta minden téren, főkép hivatalos működésében, melyet másfél évtizeden keresztül folytatott. Az idő azonban őt sem kímélte meg s a fáradhatatlan, munkás férfiúból lassanként törődött testű, tisztes aggastyán lett. Szellemi rugékonyságán, derült kedélye üde frisseaógén nem fogott ugyan ki a 68 óv terhe; de a lankadatlan munkásságban kifáradt test nyugalom után vágyódott. 1885 október havában megvált tehát hivatalától, a midőn is (mint tanfelügyelősége elején a kir. tanácsosi czimet) most a vaskorona-rend keresztjét nyerte kitüntetésül.
Azóta a nyarat rendesen Berzeviczén, a telet azonban a fővárosban töltötte. Az a boldog uj otthon, melyet Budapesten nagymíveltségü nejével, a sárosmegyei jótékony nőegylet elnöknőjó-vel együtt, fia, a közoktatási minisztérium államtitkárja, menye és két kis unokája közelében feltalált, elfeledtető vele hanyatló kora és gyengülő egészsége ezernyi apró bajait.
Családi élete általában példaszerű volt. Házánál az ősi patriarkhalis erények, az igazi magyar miveltség, a nemzeti kultúra ápolása mellett a modern kor általánosabb miveltséget kívánó igényei is kielégíttetést találtak. Gyermekeit (fiát, Albertet, leányát, Ninont, jelenleg Szmre-csányi Jenő sárosmegyei főispán nejét, és Bózsát, Máriássy Ödön immár elhunyt nejét) kitűnő nevelésben részesítette. Szorgalmasan tanulták az idegen nyelveket, s a mennyire csak tehette maga, pl. zongorára is ö oktatta gyermekeit. Az önálló gondolkozáshoz jó korán hozzá szoktatta őket. A gyermekeknek minden héten egy kis
Divald K. fényképe után. BERZEVICZY TIVADAR.
718 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 44. SZÁM. 1889. XXXVI. ÉVFOLTAM,
folyóiratot kellett szerkeszteniök s annak vasár-naponként a reggelinél egy-egy ujabb számával beszámolniuk, a melyet aztán ő a szerető atya gyöngédségével, de egyszersmind a pedagógus szigorával szokott volt megbírálni és kijavítani. Ez a nevelési rendszer mintegy megmagyarázza fiának a közpályán s főkép a publiczisztika terén már kora ifjúságában aratott sikereit.
Lehetett volna-e gazdagabb jutalma a közoktatás terén szerzett érdemeinek, s szebb bizonyítéka nevelési rendszere mintaszerüségének, mint az, midőn megérte, hogy a mit ő szűkebb hatikok között két vármegyében alkotott: az ő neveltje, fia, mint a közoktatásügy államtitkárja az egész országban széleskörű hatalommal felruházva folytathatja.
Méltán tekinthetett vissza büszke öntudattal élete alkonyán pályafutására, boldog családi köréljen. E boldogságot azonban 1888 tavaszán pótolhatatlan veszteség, szeretett nejének váratlan halála zavarta meg. A koronájától megfosztott családi kör most már csak vigaszt és enyhülést, de teljes boldogságot többé nem nyújthatott neki. Csendes megnyugvással várta azóta ő is az utolsó leszámolást az élettel, minden emberi törekvések eme végső határát. Miguem 1889 okt. 10-én épen oly csöndben, zajtalanul, mint a müyen szerény az ő nemes egyénisége volt, elszenderült.
Sajátságos találkozása a véletlennek, hogy a miképen neje másfél év előtt épen akkor hunyt el hirtelen és váratlanul, midőn Budapestről Berzeviczére akartak költözni s épen induló félben voltak: úgy ő épen a fővárosba akart feljönni, úti készületekkel foglalkozott, s megírta levelét, melyben jövetelét jelezi, a midőn hirtelen meglepte ós elragadta a halál.
Temetése okt. 22-én történt a berzeviczei családi sírboltba. Ez alkalommal fényesen nyilvánult a köztisztelet ós szeretet, mely őt életében is környezte, s mely halála után is kegyelettel őrzi emlékezetét.
Sz—Y.
WOHL STEFÁNIA. (f 1889. okt. 11.)
WOHL STEFÁNIA.
Buzgó és tehetséges munkását vesztette el a magyar irodalom abban a nőben, a kinek neve e sorok fölött áll. Wohl Stefánia egyike volt a nevesebb magyar kónőknek, kinek munkássága nem csak a magyar irodalomban töltött be számot tevő helyet, hanem a külföldi irodalmakban is, melyeknek nyelvén müvei megjelentek, elismerést vívott ki.
Már mint fiatal leány, az iskolai tanórák alatt foglalkozott a költészettel s kezdetben néhány naiv lyrai költeményben kisérlé meg erejét. A versírással azonban csakhamar fölhagyott s tisztán a prózára adta magát, a hol mindjárt első művével, a «Regék könyvé"-vei föltűnt. Költői kedély, szelíd ábránd, találékonyság jel-lemzé e munkáját, mely a női világnak csakhamar kedvencz olvasmánya lett.
Arany János is megemlékezett e regékről s « Figyelő* czímü lapjában a következőket irta :
«A képzelem, kedély és érzelem oly frissesége ömlik el e naiv szerzeményeken, hogy méltóknak láttuk megismertetni a Figyelő olvasóival. Wohl Stefániának már több csinos regéje fordult meg kezünkön,
leginkább virágokról, de mi ezekből csak egyet ve-vénk, az I. számút, hogy a másik kettőben más-más oldalról mutathassuk be a fiatal szerző tehetségét. Ez igen kedves kétségkívül, csupán azt ajánljuk neki, ne írjon felettébb sokat, nehogy ismétlésbe találjon esni, s egyhangúvá legyen utoljára; s igyekezzék a' nyelvet teljesen sajátjává tenni, azaz a németesség legkisebb árnyalatától is megszaba-dítni, — mi olykor még zavarja az élvezést.*
«Egy szerelem életrajza" volt Wohl Stefánia második műve, mely egyúttal a fiatal írónő fejlődésében az első korszak befejezését is jelenti. Következő nagyobb műve az «Arany füst» czímü regénye volt, az életből merített tárgygyal, melyet női tapintattal kezel s egyúttal az életnek oly ismeretét árulja el, mely szinte meglepő egy ifjú Írónőnél. E munkáját németre is lefordították s a német sajtó nagy része dicsérettel emlékezett meg róla, míg itthon a ((Budapesti Szemle» szigorú kritikában mutatta ki hibáit, de e kritikus is elismerte, hogy «Wohl Stefánia sok csinos dolgokat irt, tárezákat, apróbb csecsebecséket. Van bennök finomság, rokonszenves érzékenység" stb.
Wohl Stefánia, nővérével, a szintén irodalmi nevű Jankával együtt, a kiváló műveltségű magyar nők közé tartozott. Több európai nyelvet nemcsak beszélt, hanem választékosan irta is. Több külföldi lapnak és folyóiratnak volt a munkatársa, igy az Edinburgban megjelenő cScotchman»-nak, a franczia «Revue Internationale »-nak s több német szépirodalmi és kritikai lapnak.
Evek óta szerkesztette az Athenaeum kiadásában megjelenő «Magyar Bazárt", melyben nem csak azon igyekezett, hogy azt a nők munkakörébe vágó dolgozatokkal töltse meg, hanem azon is igyekezett, hogy azok női kezekből származtak legyen. E hézagot pótló vállalat a két nővér kezében valóban a mai műveltség színvonalán álló női közlöny s nem csupán divatlap, hanem, gyakorlati iránya mellett, az élet művészibb fölfogásának és a finomabb ízlésnek is közlönye lett.
A Wohl-nővérek szerény budapesti polgárcsaládból származtak. Atyjok sebész volt, ki a szabadságharczban mint honvédfőorvos szolgálta a hazát. Anyjok kiváló műveltségű nő, kit szerény állása daczára már a forradalom előtt oly kitűnőségek látogattak házánál, mint Brunswick Teréz, Teleki Blanka grófnők, a tudós Sché-dius, Szemere Pál, Döbrentey Gábor, Tavaszy Lajos, Ballagi Mór s mások. Tudván, hogy gazdag hozományt nem adhat leányainak, oly nevelésben igyekezett őket részesíteni, mely önállókká s az élet viszontagságai közt is megállani képesekké tegye őket. Hogy az anya e gondoskodása mennyire megtermé gyümölcseit, bizonyítja a két árván maradt leány irodalmi neve s a munkakör, melyet magoknak kivívtak.
Daczára, hogy mindig együtt éltek, s irodalmi foglalkozásukban egymást támogatták, mégis niiud a kettő külön önálló irodalmi egyéniséggé fejlett. Stefániát költői kedély, vonzó előadás jellemezte s kisebb rajzaiban, tárczaczikkeiben is kivált az elbeszélői erő jellemezte. Leszámítva azt a néhány iskolai versét, nem irt költeményt, de "Regéit" még igen fiatalkorában irta. Később saját fordításában s illusztrálva az angol «Good Wrords« folyóirat tette közzé, s azontúl különféle angol lapok közölték dolgozatait, melyeket angol nyelven irt, vagy saját angol fordításában közölt.
Általában majdnem minden mtivét maga ültette át idegen nyelvekbe. így az ((Aranyfüst" Costenoble jénai kiadónál jelent meg tőle németül, míg franczia nyelven, ugyancsak az ő tollából, ('Clinquant1* czim alatt a «Bevue internatio-nale» közölte. Csak az angol kiadás, melyet Ward and Downey londoni kiadók vettek meg, jelen meg közelebb önálló könyvalakban másnak, Sincox angol írónak a fordításában.
Pár év előtt «Beszélyek és tárczák" czim alatt nővérével együtt adott ki egy terjedelmes kötetet, tavaly pedig ő maga tett közzé egy kötet be-szélyt «Eva» czímmel, csinosan, szellemesen írt kisebb dolgozataiból.
Wohl Stefánia az utóbbi időkben sokat betegeskedett. De még a nyáron is, mikor a kór végkép elcsigázta, reszkető kézzel is hozzá fogott egy új munkához, melyet «Elők és halhatatlanok* czímmel nővérével közösen szándékozott megírni s mely külföldön tett útjaikról tartalmazott volna emlékezéseket. Meg is írt két-három fejezetet s a kik olvasták, meghatottan emlékeznek ez utolsó töredékes munkájára, melyről azt hiszik, hogy eddigi alkotásait irodalmi értékben
fölülmulta volna. Most már bánatos nővére egymaga fogja ígéretéhez képest befejezni a kötetet, mely az elhunyt írónő emlékének lesz szentelve.
Wohl Stefánia az volt az életben is, a minek művei mutatják: finom érzésű, szellemes és gyöngéd kedélyű költőnő.
Kis szalonjukban közéletünknek számos kitűnősége találkozott. Arany atyai pártfogójuk vala. Gyakori látogatójuk volt Liszt Ferencz, Trefort, ngy szintén Haynald, gróf Zichy Géza, Fraknói Vilmos, Hubay Jenő. Grünwald Béla, Aggházy Károly s mások. Az elhunyt írónő összeköttetésben állott Verescsagin festővel, De Gubernatissal 8 Florenczben úgy, mint Parisban, Londonban vagy Bécsben voltak jó ismerősei az irodalmi és művészi körökben.
Wohl Stefánia hosszas betegség és szenvedés után okt. 14-én hunyt eJ, 41 éves korában, és temetése élénk részvét mellett ment végbe.
DTVATLEVELEK. Paris.
Zeng a sűrűség, harsog a vadászkürt, s az erdők visszhangja kuszált hangú zsibajjá szövi a robogó lovasnép tarka cavalcade-ját. A mi élvvágy lüktet a párisi világ zajos pezsgésében, a mi tündöklés szórja sugarait a születés, rang és vagyon legmagasabb csúcsairól, az mind a sport örömeiben találja kielégítését, ott nyer átmeneti tért iiigyelt szereplésére. A vidéki élet természetes szabadsága sajátságos kinyomatta olvad az ódon kastélyok termei hagyományos czere-móniásságával, s ha a nemes vad kéjjel üzése, a leterített foglyok, fáczánok és nyulak hatalmas battiic-i valami feudaliskori barbár ünnepélyességgel szólnak is a romantikus képzelődéshez, de viszont a hangversenyek, bálok, műkedvelői előadások, ebédek és ozsonnák könnyed szalontónusa a modern Paris finomult szellemét költözteti a lombos rengetegek sárguló avarjai közé, a falusi uri környezet ama felfrissülésében, melynek légkörében olyan jól találják magokat Ohnet alakjai.
A franczia vadászati sport két külön ágat foglal magába, a ciiasse á course-ot, vagy tulajdon-képeni hajtóvadászatot, a mi az angol hunting:-nak felel meg szorosabban vett értelmében s a chasse á tir-t, mely egyszerű cserkészés, puskával a vállon. Compiegne, Fontainebleau, Rani-bouillet, Ferriéres a hajdani nagyúri vadászatok klasszikus földjei; ezek látták a «nagy» királyt fényes kíséretével űzni a deli szarvast; ezek voltak tanúi a második császárság romlott udvari orgiáinak, s szolgáltatták Rochefort maró tollához a politikai satyra szinterét a szarvasbőrbe bujt Rouher állam-miniszterről hangzó mesében, melyen egész Paris kacza-gott. Itt fogadta a piqueur en chef csapatja élén kürtriadóval az érkező vendégeket, mig a cwée -festői jelenetében az egyenruhás vadásznép félkörbe állt az udvaron, kezeikben felgyújtott fáklyával, majd a piqueur-ök ráfújtak, s az éhes falka kikapta részét a leterített zsákmányból.
Azután a hires chantilly-i vadászatok, a hagyományos vörös kabátban, fehér nadrággal és a nagy Chantilly-csizmákkal; La Gaudinióre, hol Dondeauville herczeg egész más vadászjelmezt szentesített: a piros kabátot, sötétkék-nadrággal és chamois-mellénynyel; vagy Bonnelles, Paris közeli szomszédságában, D'Uzés herczegnő székhelye, mely mai nap is egyike a legjobb vadászó helyeknek. Megannyi fölfedező helyei a divat geográfiájának is, hol az előkelő világ amazonjai merész öltözetekben múlják egymást fölül. Kin tyroli kalap, tetején kakastollal, rövid ránezos szoknya, csúcsos végű piqué vagy bőr mellény, azután sapka, czilinder, vagy a mi legelegánsabb: háromszögletű kalap, térdig érő és a derékon bőrövvel leszorított blúz, vagy vörös kabát — ezek képezik a festői öltözékek leglényegesebb elemeit, melyeknek mindenki hódol s legelső sorban a párisi grófné, kit fegyverrel kezében, yadásztarisznyával oldalán látni mái- egész megszokott dolog.
De hány azon szerencsések száma, kik egy-egy kaczéran kigondolt lovagló, vadászó vagy labdázó öltözet birtokában gyönyörködhetnek! A legtöbb megelégszik, ha sportszenvedélyének egy-egy nielltü vagy karcsatt szerényebb "keretébe foglalt vadászjelenetben adhat kifejezést. Ily apróságok most a legdivatosabb «meet»-eken sűrűn láthatók ós teljesen megfelelnek a most hordott, kissé szintén férfias nyakkötöknek.
44. SZÁM. ISS'.i. xxxv i . KvyonfAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 719
Gyakorlatiasabb hajlammal nyilvánul a divat szeszélye abban, hogy ujabban az ékszereket bizonyos használati tárgyakkal szereti összekötni. Egy ideig apró irón szolgáltatta a praktikus függeléket a legelegánsabb karcsattokhoz, később picziny zsebóra, most pedig az illatszeres üveg a nélkülözhetlen kiegészítő rész. És mily meglepő gazdag változatokban! Az antik római szagosüvegektől a czifra arabig, a szivalaku német múlt századbeli illatszertartóktól az olasz renais-sance apró mestermüveiig vagy a mexikói fecskendőkig. A divat apró organizmusai ujabban még egyéb csinos semmiségekkel is szaporodtak ; ezek a toilette-asztal nélkülözhetlen tüi, melyek oly lényegesek egy-egy makacs fodor vagy redő helyreigazítására. Mindezeknek most díszes aranyozott, vagy igaz-gyöngy fejei vannak ; de kaphatók utánzatokban is minden lehető és lehetetlen színben csekély áron.
Azőszi divatnak multalkalommalprogrammba helyezett kilátásait kiegészítik még a tolldiszek, melyek ez idén egészen háttérbe szorítják — legalább az őszön — a drága és költséges szőrméket. Az estélyi ruhák hosszabbaknak mutat-
és A uzmik utódai termeiben is. A legkecsesebbek egyike ezek közt egy egybeszabott (polonaiae) gyapjú vigogne ruha, fekete és világos széles sávokkal, melyek Eiffel-csúcsba éleződnek össze, a derékon egyszerű rézsútos drapéria van alkalmazva. Hasonló kettős rámás szövetek, melyekben a fekete alapszín az állandó s azzal rezeda-szín, kék vagy heliotrop sávok váltakoznak, — \ mint ugyancsak Monaszterly és Kuzmik utódainak az idén is rendkívül gazdag raktárából meg- : győződtünk,— a legdivatosabb őszi újdonságok.
De van ezenkívül nagy választék posztó-szövetekből is, többnyire kék, sárga, zöld vagy re-zedaszin hímzésekkel, melyek elöl tablierbe alkalmazandók, továbbá beszőtt virágokkal, vagy csikókkal, melyek kettévágva, écharpe-alakban jönnek a sima aljra. A derék is sima, mint a ruharész, vagy legfölebb kevés csíkos kelme van rajta. A bordás kelmék bordazatai közt az idén sokat találunk skótos koczkás szegélyt, valamint a sima kásmir szövetekbe is néha tenyérnyi és
] virágosán mintázott selyem sáv van beszőve, mely elől tablierbe jőve függélyesen megy alá a középen. Az igen kedvelt selyem- vagy bársony
sipkák (toque), az angol hölgyek e gyermeteg kedvencz viseletei, segítik az átmenetet. Sajnos, hogy a tollakon kivül a madarak sem tűntek le még mindig a kalapdiszek sorában elfoglalt helyűkről, sőt — bátran fölmelegíthetjük megint a banális frázist,—jobban tartják magokat, mint valaha. Egész galambok lebegnek ártatlanságuk hófehér színében a kalapok, to-que-ok, capote-ok fölött s kissé nagyon emlékeztetnek a muzeumok praeparáló készülékeire.
Alkalmunk volt Mullcr*Katalin váczi-utczai raktárában néhány eredeti párisi újdonságot venni szemügyre, Virot, Ribaud és Pouyenne termeiből. A legizlésesebb három darab a kö-
l vetkező: Ribaudtól egy mohzöld kasztor-kalap, bársony tetővel, rajta madárdisz; alakja háromszögletű, lapos kerek tetővel, hátul fölhajtva kissé a széle. Virot elismert remekei egyikét gazdagította egy rendkívül díszes és ép oly rendkívül egyszerű, sétakocsizáshoz való kalappal, melyet Toscáról nevezett el. E modell igen széles mindkét oldalt, anyaga fényes fekete atlasz, belől mohazöld atlaszszal bélelve. Kivül gazdag fekete strucztollak diszitik, szám szerint hat
ESTELYI RUHA. ŐSZI RUHA.
koznak, de a sótaöltózetek inkább rövidebbek, ugy, hogy némileg látni engedik a lábak hegyét, melyeket nem ritkán borít fehér patent bőr fekete kappnival, vagy megfordítva, s ezek fe-kete harisnyákhoz megkapó ellentétet képeznek. E mellett a különféle azinü orosz bőr is mindinkább terjedni látszik a morocco hátrányára.
Szövetek közül a foulard, e leglágyabbika és | gyöngédebbike minden eddigi gyártmányoknak, i derült és puha színével megtartotta helyét a ; demi-toilette-ekben, s hogy a csipkedisz minden más diszt sarokba szorít, az is bizonyos. Worth : egyetlen párisi versenytársának a Morin-Blos-sier czégnek termei telvék a szebbnél-szebb és diszesebbnél-diszesebb öltözékek garmadáival, melyek az alj, a derék és az ujjak különböző részein egész csipkebetéteket mutatnak fel. A színek legszerencsésebb kombinácziói közé a fekete és fehér esik, a fehér-kék, a vörös fekete, a sárga és a fehér számíthatók.
Két képünk Laferriérc két rendkívül Ízléses kompoziczióját állítja ezúttal az olvasó elé.
Budapest. Paris első divatárusainak, Lcbouvierntk,
Ratidnitznak néhány kiváló szép mintadarabja pompázik első divatárus czégünk, Monaszterly
hímzések közt olykor csipke-applikácziók is vegyülnek el.
A legérdekesebb és feltűnőbb darabok egyike, mely a czég kitűnő ízléssel összeállított gyűjteményéből kiválik, egy piros circassienne ruha, sima ruharészszel és sajátságos borzas fekete angóra szövésű keskeny csikókkal, melyek leg-alól az aljra kereken jönnek két-három sorban. A derék ehhez vagy egészen fekete, vagy pedig ujjai pirosak, itt-ott szintén néhány keskeny angora-csikkal, a az egész asztrakánnal szegélyezve, mely mögül festöileg csillan elő a hajtókák és ujjak széles arany paszomántja. Az egész fantasztikus és rendkívül szeszélyes benyomást tesz.
Az ujjak az idén ismét határozott közeledést I mutatnak az előbbi szűk, tapadó ujjakhoz, de a
húzott ujjak sem engednek a térből s a legújabb '. lelemény rajtok egy fölfelé felhasított epaulette-j rész, keleties stylben, mely alól dudoros ujj jő
elő, a szegélynél összetartva. A kalapokban lényeges eltérést mutat a divat
az eddigi iránytól, a mennyiben határozottan az alacsony és lapos az uralkodó forma, a mi kissé gyors és szokatlan átmenet; nem csoda, hogy hölgyeink egyelőre még idegenkednek ez újdonság feltétlen felkarolásától. Szerencsére a kis
darab; elől négy rövid, két oldalán két hosszú. A tető lapos, redőkbe szedve s körüle keskeny és hosszan lecsüngő, méter hosszú bársony szalag van kötve. Végre elöl, a perem belső felén keskeny bársony szalagból kötött kis rozette fejezi be a tökéletes mestermüvet, melyet az invenczió merészsége és biztossága jellemez.
A toque-ok közt különösen szép Pouyenne asszony modellje; fekete bársony, oldalt sima ránezokba szedve, elöl lazán redőzve. Oldalt előfelé világos és sötétbarnán árnyalt habos tollazatú madárdisz van alkalmazva, hátrafelé pedig a ránezok közt kaezér kis créme-szinü rozette.
Egészen új árnyalat a halvány vöröses Eiffel -szin, mely szintén több csinos kompoziczióban szerepel, ép ugy, mint a zöld vagy créme is.
A MAGYAR TUD. AKADÉMIÁBÓL. Október 28-ikán, mint a hónap utolsó hétfőjén a
tud. akadémia összes ülést tartott, b. Eötvös Loránd elnöklete alatt. Ezen az ülésen foglalta el helyét Szily Kálmán, az uj főtitkár, ki működését már megkezdte s az ülésen jóravaló inditványnyal állt elő.
Az ülés emlékbeszéddel kezdődött. Ezt Kondor
720 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 44. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.
Gusztáv tartotta az 1883-ban elhunyt Petzval Ottó rendes tag fölött, kit mint egyetemi tanárt, mint szaktudományi irót, mathematikust méltányolt.
Fraknói Vilmos tett ezután előterjesztést a Konstantinápolyban járt küldöttség kutatásainak eredményeiről. Szept. 21-ikén érkeztek a török fővárosba, hol kitüntető fogadtatásra találtak. A bizottság három irányban indított! meg munkálatait, u. m. a császári könyvtárban őrzött egész könyvkészle-tet tüzetesen átvizsgálni és leirni; a császári palotában és a mecsetek könyvtáraiban netán föllelhető nyugati kéziratokat megtekinteni; a török birodalom régi levéltárában a hazánk történetet érdeklő iratokat kiszemelni. Megnyilt előtte a császári könyvtár, melyben a hadjáratokban zsákmányul ejtett értéktárgyakkal együtt a tudományos kinc ek is elhe-lvezést nyertek. A Hzottság reméu/ei azonban teljességükben nem valósultak meg. Habár kétségtelen hogy a hazánkban hódítva végigvonuló törökök az egyházi és világi könyvtárakban talált könyveket válogatás nélkül zsákmányul ejtették és több izben indítottak könyvszállítmányokat Sztambulba, habár az is konstatálható volt, hogy e tudományos kincsekből a törökök századok folytán nem semmisítettek meg semmit, mert a katholikus egyház szertartási könyveit is gondosan megőrizték, mindennek daczára a szultánok régi palotájában, a Szerail-ban csak csekély számú nyugoti kéziratokat és ősnyomtatványokat találtak. Amazoknak száma 53 (köztük 36 görög), utóbbiaké 7. Az uj császári palota, a Jildiz és a mecsetek könyvtárainak átvizsgálása után sem nyert gyarapodást ez a szám. Ezeknek nyugoti könyvkészlete néhány XVI—XVII. századbeli földrajzi és orvosi nyomtatott könyvre szorítkozik. Ezek között nem találták meg sem az ősmagyar bibliát, sem a Mátyás király udvarában énekeft hősdalokat, sem a régi magyar egyházi énekeket és a királyi jegyző- és a számadási könyveket. A kutatás eredményéről különben részletes ismertetést fognak adni az osztály-üléseken Thaly Kálmán, Ábel Jenő és Csontosi János. Ismertette ezután Fraknói részletesben az egyes könyveket és okiratokat. Megjegyezte, hogy a császári levéltár átvizsgálása még hosszas munkát igényel. Végül indítványozta : fejezze ki az akadémia háláját a miniszterelnök utján ő felségének, ki a kutatásokra 6000 frtot adományozott. Fejezze ki a hálát a török szultán iránt; mondjon köszönetet Vámbérynak, ki a szultán engedélyét kieszközölte, végül utasítsa a történelmi bizottságot, hogy az terjeszszen mielőbb javaslatot az akadémia elé az i ránt : miként lesz lehetséges a kutatásokat tovább folytatni. Az összes ülés mind a négy indítványt egyhangúlag elfogadta, s a kutató bizottságnak is elismerést nyilvánított.
Szily Kálmán főtitkár adta elő ezután a jelen' eni valót. Először is felhívta az akadémia figyelmét az akadémia veterán tagjára, Szabó Istvánra, kit félszázad előtt, 1839. nov. 23-ikán választott tagol az akadémia. A jubiláns akadémikusnak az elnök küldi el az akadémia jó kívánságait. A Szabó István megválasztására vonatkozó iratok fölkeresése közben Szily két érdekes tag ajánlásra talált szintén 1839. november haváról. Az egyik Deák Ferenczet, a másik br. Eötvös Józsefet ajánlja megválasztásra. Az ajánlásokat irodalmunk és közéletünk számos jelese irta alá, s ezért kiválóan érdekes okirat, melyet ezennel hü másolatban is bemutatunk.* Jelentette ezután a főtitkár, hogy a Török József levelező tag indítványát az akadémia mind a három osztálya mellőzendőnek találta. Ez indítvány abból áll, hogy az oly akadémikust, a kit még a hetvenes években választottak meg, de székfoglalóját meg nem tartotta, egyszerűen törüljék ki : a nyolezvanas években megválasztott tagoknak pedig határidőt tűzzenek a székfoglaló megtartására. Az akadémia osztályai abban a véleményben vannak, hogy akadémikusokat nem megtartandó székfoglaló értekezésért választanak, hanem kifejtett érdemes munkálkodásért. Különben is az ügyrend a székfoglalót nem tartott tagnak nem engedi meg, hogy a választásokban részt vegyen, szavazatot gyakoroljon. A III. osztály a Török indítványával kapcsolatban mégis óhajt bizonyos intézkedéseket, tekintve, hogy az akadémia tagjainak száma most megvan határozva. Hozzáteszi tehát, hogy ennek megbeszélésére bizottság küldessék ki. B. Eötrös elnök itt megjegyzi, hogy a harmadik osztály a székfoglaló kérdését ugy akarná megoldani, ha az újonnan megválasztott tag emlékbeszédet tartana arról az akadémikusról, kinek he-
-•'• Az aláiróK közül elégnek tartjuk csak néhány régebb elhunyt és ma már kevésbbé ismeretes akadémiai tagról följegyezni itt egyet-iuást, pl. hogy Kállay Ferencz történetíró lí-41-ben huuyt el, Péezely József szintén történetíró 1849-ben, Kossovieh Károly rendes tag pályadijat is nyert az akadémiánál egyszerre Horváth Mihályival »A kereskedelem története Magyarországon* ez. dolgozatával, Szilassy János tiszteleti tag bölcsészetiró volt, Sztrokay Antal r. tag, a ki az akadémiánál több alapítványt is tett, Balásházy János gazdas_ági iró, Lnczenbacher későbbi magyarosított nevén (Érdy) ismert régész, Vásárhelyi lál r. tag, a híres mérnök, Schedins Lajos az egyetemen az sesthetika tanára, Frivaldszky Imre természettudós, Stettner György ujabb «Zádor» neve alatt ismert jogtudós. «Balogh»-ról is elég" annyit említenünk, hogy ez itt Almásy Balogh Pál névaláírása.
lyébe megválasztották, mint ez afranczia akadémián ; is szokás. Az ülés a tagok kötelességeire vonatkozó I megbeszéléseket egy bizottsághoz utasítja, melybe | 2—2 tagot választ minden osztály. Elhatározták azt • is, hogy az orosz czári kormánynak, a pétervári ! tudományos akadémiának köszönetet nyilvánít az
akadémia azért a meleg figyelemért és támogatásért, melyben az Urai-vidéken járt Munkácsi Bernátot és Pápai Károlyt részesítették. — Botschild párisi kiadó kéri az akadémiát, engedné meg, hogy a magyar koronáról Parisban készült szines rajzokat fölhasználhassa egy V. Károly császárról szóló díszmunkához. Akadémiánk megengedi, mert igy a külföld is megismeri a magyar korona régiségét és mübecsét. Végűi Szily főtitkára maga részéről tett indítványt az akadémia * Értesítő* -jenek átalakítására és bővítésére. Az akadémia üléséről szokta közölni a jegyzőkönyvet. Szily azt indítványozta, hogy az «Értesítő* újévtől kezdve megnagyobbított tartalommal minden hóban egyszer jelenjék meg, és számoljon be minden tekintetben az akadémia működéséről, közöljön ismertetéseket az akadémiában felolvasott értekezésekről, az akadémiai kiadványokról stb. Az Értesítőt ingyen kapnák az akadémia összes beltagjai, alapítványt tevői, a hazai intézetek és társulatok, olvasó körök és kaszinók ; magánosok évi 3 frt előfizetési árral szerezhetnék meg. Az indítványt javaslattétel végett az osztályelnökökből és titkárokból, valamint az akadémiai elnökből és titkárból álló bizottságnak adták ki, mire az ülés véget ért.
A főtitkár itt közöljük.
által bemutatott 1839-iki két iratot
I.
Deák Ferencz ajánlása. A honi közjó, s különösen a nemzeti nyelv
iránt oly sok érdemekkel díszes hazafit, kinek érdemeit esméri a haza, tiszteli a hazafi, Deák Ferenczet, tiszteleti tagnak ajánljuk
J^ w
II. Báró Eötvös József ajánlása.
Báró Eötvös József urat, a Börtön-rendszerről irt jeles munka szerzőjét, az Árviz-könyv és Kölcsey munkái kiadóját Tiszteleti Tagul
ajánlja
dlxlay <&*<>*£ y-Mint nagy díszét literaturánknak «Carthausi»
czimü philosophiai regényével
IRODALOM ÉS M Ű V É S Z E T A Budapesti Szemle novemberi kötete már el
hagyta a sajtót, a közlemények váltazatos sorozatával.
Első czikkében dr. Szabó József irja le a párisi kiállítást tudományos szempontból. Magasztalva szól róla átalában, aztán sorban foglalkozik a kiállítás alatt tartott kongresszusokkal,imajd a geológiai kiállítást veszi szemle alá. Megemlékezik az Eiffel-toronyról, Edisonról, s hangoztatja, hogy a tudomány mily bő okulást szerezhetett a világtárlaton. Badics Ferencz folytatja és befejezi «Fáy András politikai működése a megyén és az országgyűlésen' czimü dolgozatát, mely a régibb évtizedok nyilvános életének is érdekes képét festi. Munkácsi Bernát megkezdi "Nyelvészeti tanulmány utón a vogulok földén» czimen az Urai-vidéken tett ntazásának leírását. Munkácsi az akadémia támogatása mellett indult a nagy útra, Keguly nyomdokain, és még talált oly emberekre, kik emlékeztek a magyar utazóra. Munkácsit az serkentette az utazásra, hogy a Beguly gyűjtötte nyelvanyag megérthetésére tegyen tanulmányokat, mert Beguly följegyzéseit senki sem értette a vogulok pedig mindinkább beleolvadnak az oroszok közé több tájszólásuk már el is enyészett. A fiatal utazó szerencsésen járt, nagy nyelvanyaggal tért vissza és Beguly gyűjteményeinek értelme sem titok többé. Baross Károly tanulságosan értekezik a • Mezőgazdasági reformokról.»-A szépirodalmi részt Levay József két szép költeménye («A szinnai kő virága* és «Szeptemberben*) s «A szeg* czimü elbe-sseles képezik. Ez utóbbi spanyol novella Pedro de Alarcontól s Haraszti Gyula fordította. König Gyula a hazai felsőbb oktatásügyhöz szól hozzá «Az egyetemi kérdések Magyarországon* czim alatt. Az .Értesítő*-ben pedig a Majláth Béla által sajtó alá rendezett «Gr. Széchenyi István leveleiről. Szilágyi
44. SZÁM. 1889 xxxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI Ú J S Á G . 7 - }
A KEREPESI-UTI TEMETŐBŐL. Mészöly Géza síremléke.
Állíttatta édes anyja.
Sándornak" I. Bákóczy György diplomacziai levelei-xől és keleti összeköttetéseiről (ismerteti Acsády Ig-nácz) továbbá a természettudományi társulat kiadásában megjelent «A világforgalom*-ról találunk ismertetéseket. A «Budapesti Szemle* előfizetési ára «gész évre 12 frt, félévre 6 frt.
Politikai röpirat. Uj korszak és politikai prog-rammja czim alatt az Athenaeum kiadásában 155 lapra terjedő politikai röpirat jelent meg Attikustól kiben egyik ismert publiczistát gyanítják. Mindenesetre avatott toll irta, mely több új eszmét vett föl, s eleven észszel bonczolja a jelenlegi állapotokat. Érdekes része a röpiratnak az, mely a hitbizomá-nyok intézményét támadja meg.
A Fzeviö előszavában a többi közt ezeket mondja müvéről: «E munka nem harczi, sőt nem is pártirat. Nem támad meg sem osztályokat, sem pártokat ; a fenforgó viszályokat egészen tárgyilagos, pártatlan álláspontról tekinti, midőn itt ott foglalkozik velük. Alapgondolata az, hogy nemzeti politika tervét kell részletesen kidolgozni, s a pártprogrammok csak annyiban jogosultak, a mennyiben e tervet egészében és részleteiben felkarolják* A könyv a következő fejezetekre oszlik: Uj korszak, Nemzeti eszme, Közjogi kérdések, Külügyi helyzet, Beform-jaink és a közszellem, Uj állam, régi társadalom, A városok társadalmi és nemzeti jelentősége, Közigazgatási, gazdasági és parlamenti reform különös tekintettel a városokra, Miért nem szaporodik eléggé a magyar nemzet ? Földbirtok-viszonyok, Hitbizo-mány, Közoktatási (kultúrai) és egyházi politika, Erdély. A könyv ára 1 frt 30 kr.
Felső oktatásunk reformja czimmel Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő ujabb röpiratot irt, melyben válaszol az Egyetérté;nek, a Pester Lloydnak, a Budapesti Szemlének és a Nemzet-nek azokra, a mit egy hónappal ezelőtt megjelent hason'ó czimü röpiratáról irtak. A 24 oldalra terjedő, polemikus hangon irt füzet ára 20 kr.
Nemzeti színház. Október 25-ikén eredeti 3 felvonásos szinmű bemutató előadása volt. Az uj darab czime : Éva, szerzője pedig Kabos Ede, kit a szépirodalmi lapokat figyelemmel kisérő közönség elbeszélései után már ismerhet. A szinmű első kísérlete,
s ezzel korán bocsátották a színpadra a fiatal nzerr zőt. A közönség még nem igen tanúsított oly visszautasító magatartást, mint e darabbal szemközt. Az első felvonást elég jó hangulattal fogadta, de a második felvonás gyöngéinek szigorú kritikusa lett, s a nézőtéren gúnyos derültség uralkodott, és közbeszólások hangzottak föl. A közönség e magatartása a szereplőket is nem kis zavarba hozta. A darab annyira megbukott, hogy a következő napra kitűzött második előadása is elmaradt, s az első előadással végkép letűnt a nemzeti színház játékrendjéről.
A darab hőse, Éva, egy hiu fiatal asszony, ki szépségét annyira félt, hogy mikor egvetlen gyermeke himlőben fekszik súlyos betegen, elhagyja. A gyermeket egy másik nő ápolja, de a kis beteg meghal. A férj szive elfordul a hiu asszonytól, és szeretni kezdi azt a nőt, ki a gyermeket ápolta. Eva észreveszi ezt, eleinte boszura gondol, de jobb érzelmei győznek, bocsánatot esd, hanem a férj nem bir megbocsátani. Éva megtudja, hogy többé férje mellett nincs helye s öngyilkos lesz. Ez a szinmű meséje, rövidre vonva. A szerző bizonytalan keze nem volt képes megadni neki az elfogadható drámai alakot, és a tartalomba is annyi mindenfélét szorított bele, hogy egy furcsa halmaz lett belőle. Jászai Mari, Márkus Emilia, Mihályfi, Gyenes, Gabányi, Újházi játszották a nagyobb szerepeket.
EÖZINTÉZETEK. ÉS EGYLETEK. A Kisfaludy-társaság október 30-iki havi ülésére
oly nagy közönség jelent meg az akadémia kisebb termében, hogy a tagok is csak szorongtak. Az ülésnek, melyen Gyulai Pál elnökölt, érdekes tárgyai voltak.
Beöthy Zsolt titkár jelentette, hogy dr. Lederer Béla száz írttal alapító tag lett, az elhunyt Kovács Kálmán miniszteri tanácsos pedig az alaptőkére 200 frtot hagyott. Becses emlékekkel gyarapodott az ereklyetár is Geist Gáspár ajándokából. Petőfi István, a nagy költő testvéröcscse ugyanis, ki sokáig a Geist-család gazdatisztje volt, Geist Gáspárra hagyott egy dobozt, melyben Petőfi Sándor, a költő neje, atyja s a maga levelei vannak, továbbá száradt virágok Murány váráról és Kazinczy Ferencz sirjá-ról, az első nemzeti kokárda, melyet márczius 15-én valószínűleg a nagy lírikus viselt, stb. Mivel az ily
A KEREPESI-UTI TEMETŐBŐL. Bükk Szilárd síremléke.
«A nemes emberbarátunk állíttatta testvéröcscse.*
emlékek magán embernél veszendőbe mehetnek: tulajdonosuk beküldte az ereklyetár gyarapítására. A társaság örömmel fogadta s levélben fogja megköszönni. Ezután Szász Károly olva-ta föl Léray Jpzsef .Emlékezések Tompa Mihályról* czimü munkáját, mely számos adattal f-zinezi Tompa jellemét. A hallgatóság zajosan megtapsolta a visszaemlékezéseket. (Lesz még alkalmunk bővebben is szólni erről.) Ezután Yadnai Károly olvasta föl Béri Gyula vendégnek «Dalok a tűzhely mellől* czimü, tetszésben részesült verseit. Ugyancsak Vadnai Károly felolvasta az ő saját novelláját «Bolla Nella» czimmel, mely a Singer és Wolfner-féle «Almanach »-ban legközelebb megjelenik. Az elbeszélés hősnője egy a forradalom viharai közt élt, indulatos
A FORTH-HID HÁROM «TORNYA» AZ ÉPÍTÉS ALATT.
A FORTH-HID EGYIK «TORNYA» ÉPITES KÖZBEN.
természetű lány, ki elveszt egy német tisztet, a ki őt nagyon szerette, s ennek emlékétől kopárodik el aztán szive és egész élete. Megéljenezték felolvasását. — Volt zártiilés is, melyen a többi közt az Ipolyi Arnold által gyűjtött magyar népmese-gyűjteményt is bemutatták ; ennek bírálói lesznek Gyulai Pál és Arany László. A külföldi klasszikus dráma fordított pályamüveinek bírálói Szász Károly, Thewrewk Emil és Ábrányi Emil ; a monológokéi pedig Bérezik Árpád, Paulay Ede és Várady Antal lesznek.
MI UJSAG. Halottak napja. A temetők látogatásának napja
volt e hó elseje. Ez a fővárosban mindig a legnagyobb ünnepek egyike, mely az élő Budapestet a halottak országába vonzza. Kora reggel megkezdődött a sirok látogatása, s a kerepesi utón végtől végig szakadatlanul tartott a népvándorlás. A különböző egyesületek testületileg, zászlók alatt vonultak ki, hogy halottjaik birkára köszörűt tegyenek. Az egyetemi ifjúság kivonulása a legfeltűnőbb mozzanatok közé tartozott most is. Fölkeresték a jelesek sírját beszédeket tartottak és koszorúkat helyeztek el. A kerepesi-uti temetőben már a déli órákban oly nagy volt a tömeg, hogy csak tolongva tudott lassan tovább
1-2Ű VASÁRNAPI UJSAG. 44. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.
mozogni. Sokan mentek ki az új temetőbe i«, Kőbányán tul .
A halot tak emlékének ünnepén nyitva volt a budai királyi paloia Zsigmond-kápolnájának sírboltja is. I t t van eltemetve József nádor, második és harmadik feleségével, Hermina és Mária Dorottya fő-herczegnővel továbbá ot t nyugszanak elhunyt gyermekeik, köztük István főherczeg, az utolsó nádor és az ifjan elhalt Hermina főherczegnő is. A sírbolt , mely egész éven zárva van, Mindszentek napján délután 3—6 óráig megnyílt s szombaton, halot tak napján délelőtt 8—12 óráig nyi tva lesz a kegyeletes közönség előtt. A kriptában elhelyezett kilencz koporsót koszorúk borították s a sírbolt fényesen ki volt világítva.
A k i r á l y Miramareba utazott , a királynéhoz, hogy a halot tak ünnepét a fájdalom csendes elvonultsá-gában együtt töltsék. Ő felsége nov. 4-ikén készült elhagyni Miramaret, a mikor a felséges asszony Korfuba megy, hol legalább öt, de valószínűleg ha t hét ig fog tartózkodni. I n n e n egyenesen Gödöllőié jön.
Rudol f t r ó n ö r ö k ö s k o p o r s ó j á n á l . A kapuczinu-sok bécsi sírboltjába már október első napján megérkeztek az első koszorúk néhai Rudolf trónörökös koporsójára. Az egyik kaméliákból és babérból font, Stefánia özvegy trónörökösnő adománya, fehér atlasz szalagján e fölírassál: Stefániától. A kis Erzsébet főherczegnű koszorúja fehér immortel . Az özvegy trónörökösné nevében még három koszorut-helyeztek el a császári sírboltban.
A b o l g á r fe jedelem Rudo l f t r ó n ö r ö k ö s s í r j á n á l . A külföldi útjából visszatérő Ferdinánd bolgár fejedelem a múl t hetet Bécsben töltötte. Október 30-ikán alkonyatkor e lment a kapuczinusok sírboltjába, imádkozott a néhai trónörökös koporsójánál s ezüst koszorút helyezett arra.
S t e f á n i a ö z v e g y t r ó n ö r ö k ö s n é jól érzi magát Pozsonyban, s az egész m ú l t he te t ot t töl töt te Fr i gyes főherczeg családja körében. A fejedelmi hölgyek többször kilovagoltak a város környékére, 8 gyalog sétákat is tet tek a városban, betérve több bol tba vásárlások végett.
Október hó 25-ikén Stefánia t rónörökösné Izabella főherczegnővel kilovagolt az ó-ligetbe. Ez t megelőzőleg fölhajtottak kocsin a pozsonyi várba is, hol egykor Mária Terézia királynő lakott . Megnézték apróra egész belsejét a kastélynak, fölmentek egészen a tetőre, s gyakran megálltak egy-egy régi freskó mellett , melyet az idők moha meghagyot t a falakon. A trónörökösné néhány vonással papírra is | vetet te a kastély egyik szögletét. Volt a székesegyházban is Izabella főherczegnővel. I t t Rimély apát- I plébános, a trónörökös egykori t anára fogadta en- :
nek özvegyét.
Az a l c s u t h i ü n n e p é l y e k . Október 27-ikén az ! alcsuthi föherczegi kastélyban fényes ünnopélyek ; közt adta föl Simor János bibornok-primás a bérmá- í
lás szentségét Margit főherczegnőnek és József Ágost főherczegnek.
Az ünnepélyre megjelent Károly Lajos főherczeg, nejével Mária Terézia főherczegnővel és leányával Mária Anuncziata főherczegnővel. A föherczegi udvarhoz tar tozó személyiségeken kívül Fejérráry j báró honvédelmi miniszter és Pejacsevieh gróf had -testparancsnok is hivatalosak voí t ik . Reggel fél tiz órakor a kastély kápolnájában nagy mise volt, me- ' lyet maga Simor herczegprimás m o n d o t t az egész föherczegi udvar és fejedelmi vendégeinek jelenlétében. A mise után Simor János herczegprimás megbérmál ta Margi t főherczegasszonyt, kinek bér-maanyja Mária Terézia főherczegasszony volt, majd József Ágost főherczegnek adta fel a bérmálás szentségét, kinek bérmaatyja Károly Lajos főherczeg volt. A herczegprimás szép beszédet in téze t t a megbér-máltakhoz. A szertartásnál a budavári Mátyás t emplom énekkara működöt t közre. Az este 6 órakor tart o t t ebédet hangverseny fejezte be. A főudvarmes té r i hivatal meghívta P i n t é r Pál t , a népszínház volt czimbalmosát, Rácz Pá l zenekara szintén meghívást kapot t erre az alkalomra, s a banda hamarosan be- \ tanul ta a Margit főherczegnő által i r t tGavot te»-ot . \
A hangversenyről a következő tudósí tást kaptuk.
Vasárnap este fényes sikerű hangverseny ta r ta to t t József főherczeg alcsuthi kastélyában a magas vendégek Károly Lajos főherczeg és neje Mária Te- \ rézia főherczegnő tiszteletére. Előadásra kerül t több nyolczkezes darab, melyeknél „maguk a szerzőnők Mária és Margit főherczegnák, valamint József I Ágost és László főherezegek, Szkíray Irma grófnő, udvarhölgy, Kuliffay Izabella föherczegi zenetaná rnő , és Köppl Károly föherczegi tanár működtek közre. A főherczegnők azonkívül több dalt is éne
keltek tanárnőjük Cselkó Irma kísérete mellet t . Kellemes meglepetést szerzett Tum-Tavis Albert herczeg, ki szintén énekelt, még pedig a többi közt magyar népdalokat is, «Fekete szem éjszakája*, 'Az alföldön halászlegény vagyok ént sat. A változatos műsor többi számát a meghívott művészek töl töt ték be. Zichy Géza gróf néhány köl teményt olvasott föl; Hubuy Jenő és Aggházy Károly több, főként magyar darabot játszottak együtt hegedűn és zongorán, végül Kuliffay Izabella magyar rhapsodiá t zongorázott . Az előadók zajos tetszést a ra t tak , s hangverseny u tán cercle volt, melynél úgy a fenséges család tagjai, min t magas vendégeik a közreműködöt t művészeket megszólítással tün te t t ék ki .
A b u d a v á r i M á t y á s - t e m p l o m újra építésének eddigi költségei már közel egy millió forintot tesznek, s még mintegy 000,000 frtra van szükség.
A . V a s á r n a p i Ujság» 3!)-ik számában közölt szórejtvény megfejtését tárgyhalmaz m i a t t csak egy hét tel később, jövő het i számunkban közölhetjük.
Az e l ő v i g y á z a t egy ik k ö v e t e l m é n y e . Egész éven át a vér folyvást használhatat lan anyagokat választ ki, melyek ha ideje korán n e m távol í t ta tnak el a testből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel van arra helyes idő, hogy az év folytán tes tünkben lerakódott akadályozó anyagokat s nedveket (epe és nyálka) egy szabályos, a testet n e m rongálló, tisztító kúrával eltávolítsuk s ez által más súlyos bajoknak, melyek ez anyag lerakodásából könnyen keletkeznek, elejét vegyük. Nemcsak azoknak, kik emésztési zavarokban, székrekedésben, kólikában, bőrkiütésekben, vértolódásban, szédülésben, a tagok elzsibbadásában, hisztér iában, aranyérben, gyomor-, máj és bélbajokban s tb . szenvednek, hanem az egészségeseknek vagy a magokat egészségeseknek hívőknek is sürgősen ojánlanunk ke l l : hogy azt a drága, piros életnedvet, mely ereinkben kering, igyekezzenek a maga teljes t isztaságában és működésének teljes erejében czél-szerü és szabályosan használt kúrával óvakodva fön-t a r t an i . E r r e nézve, m i n t les jelesebb szert, a Brand Rich. gyógyszerész-féle svájczi labdacsokat, melyeket legtekintélyesebb orvosaink is,- ugy k i tűnő hatásuk, m i n t teljesen ár ta lmat lan vol tuknál fogva, melegen ajánlanak, — a legjobb akarat tal s meg-győződézsel javasoljuk mindenkinek. Kapható a gyógyszertárakban, egy doboz ára 70 kr, de a vételkor mindig különös figyelemmel kell lenni Brand Richárd gyógyszerész keresztnevére, mer t csalódásig hasonlóan kiál l í tot t s a hasonló névvel jelzett labdacsok is nagy számban árusítl á lnak . Szigorúan ahhoz ta r t suk magunkat , hogy védőjegyül m i n d e n doboz czimlapján egy fohér kereszt vörös mezőben s ez az elnevezés «Brand Rich. gyógyszerész svájczi labdacsai» található. Minden más fajta dobozt visz-sza kell u tas í tani .
HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : báró SENNYEY
VIKTOR, néhai Sennyey Pál tárnokmester és később országbíró testvéröcscse, 64 éves korában, Ki-íálytelken, h o n n a n hol t testét a zemplénmegyei Bot tyánba szállították, s hírneves bátyja hamvai melle t t temet ték el. — PERLAKY MIHÁLY, dr., a magy. kir . állami főszámvevőség főszámvizsgálója, hosszas szenvedés u tán , 75 éves korában, Budapesten . Résztvett a szabad-ágharczban, melynek leve-retése u t á n főleg irodalmi tevékenységeért 8 évre í télték. Egy évet töl töt t az olmützi várban, azután kegyelmet nyer t . Kiszabadulásakor Svájczban kereset t menedéket , h o n n a n 1867-ben té r t vissza Magyarországba. Hazatér tekor az állami főszámvevőségnél nyer t alkalmazást, melynek haláláig buzgó hivatalnoka volt. A 60-as és 7ö-es években különösen pedagógiai és szépirodalmi müvei kel tet tek köztetszést. — Koós KÁROLY, a bodrogközi Tisza-szabályozó társulat nyugalmazot t számvevője 67 éves, S.-A.-Ujhelytt. — GÁKGOL KÁROLY, Somogymegye bizottsági tagja, Somogy-Kilt in. — SOMOGYI IGNÁCZ, a szolnoki gimnázium fiatal tudós tanára, a . lipótmezői tébolyházban, hová gyógyíthatat lan elmebetegsége mia t t hónapok előtt vitték. Hol t tes té t Szolnokra szállí tották. — GEBZSELYI VILMOS, a váczi siketnéma-intézet gondnoka. — KULINYI BERNÁT, köztiszteletü polgár Szentesen, élete 78-ik évében. — VOJNICS IMRE, Szabadka városi főpénztárnoka 49 éves. — DEUTSCH SÁMUEL, hosszabb ideig békés-gyulai rabbi, 76 éves, Nagy-Váradon. — VÁGÓ FERENCZ. Báránd nagyközségnek és az országos jegyzői egyletnek örökös tiszteletbeli főjegyzője, a közigazgatási szakban elismert jeles tehetségű férfin, 61 éves korában.
W E N Z E L GUSZTÁVNÉ, szül. Brunner Adél, a jeles tudósnak, a budapest i egyetem hírneves t anárának neje, 53 éves korában, Budapesten. — Özv. SIMAINE, szül. Collins Jemina asszony, ki a hires Cook hajóskapi tány családjából származott , m i n t árva Parisban nevelkedett s első izben gróf Teleki Miksa neje
volt, Szilágy-Panitban. — Gróf SIGRAY FÜLÖPNÉ, szül. báró Augusz Klára, az olaszországi Nerviben, hová nővérének, Anna bárónőnek halála u t án u tazot t , 3-2 é v e s . — FISCHER IRMA, KLIMM MIHÁLY, szül. műegyetemi rektor elvált fiatal neje, gazdag buda i család tagja, ki öngyilkossággal ve te t t véget é le tének, Budapesten.
SZERKESZTÖI MONDANIVALÓ. K o m o r , b o r o n g ó s ő s z i n a p . A kezdő sor nagyon
is emlékeztet Arany János ismert sorára: «Híves, borongós őszi nap.» Ez azonban véletlen is lehet, mert több hasonlóságot nem látunk; nagyobb baj, hogy az egész versen végig vitt hasonlat sokszor sántít. Különösen a vége zavaros.
A m e g e l é g e d é s . Közölni fogjuk. A r c h l m e d e s . A két Heine-fordítás nem veszett el,
csak nem keríthettünk sort az értesítésre. Különben is a kísérlet nem sok szót érdemel; a ki a verselés legelemibb szabályait sem ismeri s lépten-nyomon ilyen rímeket használ: hajósát—dallamát, trónusa—koronája, uralkodni—lenni, az ne fordítson Heinét.
K É P T A L Á N Y .
te <$fc1iÍfr<elt0 X te te Jl te te y i
A «Vasárnapi Ujság» 42-dik s zámában közölt kép -t a l ány megfej tése: Vadászat.
SARKJÁTÉK. 1 5 7 3 . számú feladvány, Abbat t W. A. tói.
SOTET.
_JPI
a b c d e f g h VILÁGOS.
Világos indul s a harmadik lépésre roatot mond.
A z 1 5 0 7 . s z á n n i f e l a d v á n y m e g f e j t é s e
Jenpenen J.-tiil.
Megfejtés. Világos. Sök't. Világos. a. Sötét.
1. Yh6—cl . . . Fa3—cl : (a) 1. . . . . . . . . . Bdl—cl : (b) •1. a2—a4 . . . b4—a3: t. F t — d S . _ Bet—c5 : 3. b3— b4 f . . . t. sz. 3. d4—c5 : . . . t. sz. i Ff5—c-2—c8 mat. 4. Ha7—c6 mat.
6. e. 1. . . . . . . B e l - h l (c) 1. . . . . . . . . . B d l - d 4 : 2. Vcl—a3 f b4—a3: ->. Ffö—d3. . . Bd4—d3 : 3. b3—b4 + stb. 3. Vcl—c4 stb.
H e l y e i é n f e j t e t t ék m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andortí S. — Kovács J. — Szempczen: Pintér János. —
A pesti sakk-kör.
HETI-NAPTÁR, november hó. \ap KatholUiHS és protestáns Görög- Orosz Israelitn
8|». JP 21 PiraminpkF 20 Hubert 22 A 21 Abercz 9 4 H. (Károly pk. jlmre 23 Jakab ap 10 5 K. Imre herczeg Blandina 24 Arétász és t. 11 6S. Léhárt hv. Lénárt 25Marczián 12 7 0. Engelbertpk. Engelb. 26 Demeter 13 81". Gottfrid pk. IGottfrid 27 Nesztor vt. 14 9S. Tivadar vt. Tivadar 28 Terencz vt. 15S. \.
HoldválUzáiai. ® Holdtölte 7-én 5 éra 21 pk. este.
felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . ' (L. egyeiein-tér H. szám.)
Farbige Seidenstoffe von 60 kr. bis fi. 7.65 p . Met. — glatt und gemuster t (circa 2500 versch. Farben und Dessins) — versendet roben- und stüek-weise portó- und zollfrei das Fabrik-Dépöt G. H e n n e -b e r g (K. nnd E. Hoflieferant), Z ü r i c h . Muster um-gehend. Briefe kosten 10 kr. Portó.
]847 éta, tnhát tübb mint 40 éve, hogy a legnagyobb sikerrel alkalmaztatik a Németország első orvosi kollégiuma által megvizsgált s kitűnő használhatósága miatt a magas helytartóság által
- ^ ^ ^ B Magyarországban szabad. WEBER-féle
Köszvény-vászon köszvény, csúz, tagszaggatás, keresztcsont-fájás, vörheny, mell-, hát- és derékfájdalmak, lábköszvény, csipőfájdalom és ischias stb. ellen, mindennemű görcsök, a kezek és lábakban, különösen görcsös , , , ,
rek danadt taiíok, ficzamodások és oldalszurások biztos eredménynyel gyorsan gyógyíttatnak ezen iTvnlívhfttiiRos köszvényvászon által. Kgy csomag ára 1 fit 5 kr., kettős erejii, nehezebb bajoknál *" B• — alkalmazandó 2 fit 10 kr.
Valódi csak akkor, ha a melletti védjegygyei el van látva. D r . B ú r o n pá r i s i á l t a l ános seb tapasza mindenféle sebek, genyedések és daganatok, köiömgynladások, égések, bárminemű sérülések, harapás, szúrás, ütés, vágáQ, tyúkszem, fagyás stb. ellen. — Egy köcsög ára a használati módszerrel együtt 70 kr., kisebb köcsög 85 kr.
V a l o d i a n k a p h a t ó fTI f \ ~wy / \ ~TZ~ T gyógysze r t á rában B u d a p e s t e n , k i r á l y - 1 U l i U J V *J • n toza 12. szám a.
IP v iéff # #
Nagy bevásárlások folytán azon helyzetben vagyunk,
i n t i l n t t i t , kilósén 6112 személyre Telét, abroszokat, asztalkendőket és törül közöket
WF" m é l y e n l e s z á l l í t o t t á r o n a d h a t n i . ~W) D u s v á l a s z t é k i t
szőnyegraktárunkra különösen figyelmeztetünk. Smyrna-szönyegek Gméterként 10 írttól feljebb.
$0f~ Helyes m é r t é k é r t kezesség. ~W)
KUNZ JÓZSEF ÉS TÁRSA B u d a p e s t , D e á k - é s E r z s é b e t - t é r s a r k á n .
A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható
JULES VERNE érdekes iratai magyar fordításban.
A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent s mindsn könyvárusnál kapható
Az egyévi önkéntes a közös hadseregben és a magyar kir. honvédségben
Kézikönyv EGYÉVI ÖNKÉNTES-JELÖLTEK,
t o v á b b á p a p n ö v e n d é k e k , taní tó je lö l tek , ö rök lö t t m e z e i gazdaságok b i r tokosa i , c s a l á d f e n n t a r t ó k és a
h a t ó s á g o k s z á m á r a . Az uj v é d e r ő - t ö r v é n y (1889. V I . t. ez.) a lapján
H I T E L E S F O R R Á S O K B Ó L ( t ö r v é n y e k b ő l , r e n d e l e t e k b ő l , s z a b á l y z a t o k b ó l és u t a s í t á s o k b ó l )
szerkeszté
K A C Z I Á N Y G É Z A magyar kir. sz. k. v. honvédhadnagy.
lr;il\mintákkal. — Harmadik teljtsen átdolgozott és teteniestn bővített kiadás. E l s ő f ü z e t : A r a f i lzve 8 0 k r .
CT?" -A. m á s o d i k füze t sa j tó a l a t t v a n és l e g k ö z e l e b b j e l e n i k m e g .
^ a 5 E 5 S H 5 H 5 a 5 H S H S H S H 5 H S 3 S a s a 5 E 5 E 5 H B 5 5 H S E 5 H S H 5 H H 5 5 B S H H 5 ^ líj A iFranklin-Társulat» kiadásában Budapeeten megjelent és minden könyárusnál kapható: |u
I Á MI HADSEREGÜNK. 1 S AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA NÉPEI jjj § FEGYVERBEN ÉS ZÁSZLÓK ALATT. Cí In ni Szécsi Mór, Bankalari Gusztáv, Rieger Ferencz közreműködése mellett S
szerkesztette
D A N C Z E R A L F O N S .
fe^efyJ672-di|jzáUL Fordí tot ta H n a » á r I m r e . 38 képpel. 1 fit 20 kr.
Haza, Francziaorszáoba! Gil Braltar. Éjszak a dél ellen.
Fordította H u s z á r I m r e . Képekkel. 1 frt 60 kr.
Fordította H a s z á r I m r e . 85 képpel. 2 frt
A hódító Robur. 2 frt. Regény. Fordította H u s z á r I m r e . 44 képpel. Fűzve Eegény. Fordította H u s z á r I m r e . Benett L. eredeti rajzaival. Két
• kötet fűzve 4 frt. Eegény. Fordították György A l a d á r és I l l é sy P i r o s k a 40 ^ ^ ^ ^ ™ 2 frt. Kérabaii a vasfejű. U^TF]™
A R o M l l S O U O k i S k O l á j a ^ o ^ i t o j t e V U l I m r . . 46 képpel. Fűzve 1 frt 60 kr.
\ föld felfedezése. II. l-ötet
Fordította B r o z i k K á r o l y . I. hcitet: A híresebb utazók története a legrégibb időktől a XVU1. századig. Fűzve 2 frt.
A XVIII . század hires hajósai. Fűzve 2 frt.
Ul
[J{ 1 1 s z í n n y o m a t u k é p p e l é s 139 s z ö v e g b e l i á b r á v a l M y r b a c h F e l i c i á n b á r ó K ' fú e r e d e t i r a j za i u t á n . [Jj
A r a s z í i m y o i u a t u b o r í t é k b a t ű z v e 6 í r t .
nj Tartalom : Bi i ibus unitis. — A tiszt. — A gyalogesapatok. — Hadi képek. — n] }{] A helyőrségi szolgálat. — A lovasság. — A tüzérség. — A műszaki fegyvernemek }5 ul és a műszaki eiök. — A várak. — A katonai egészségügy. •— A vonatesapat és a f{j Ül hadrakelt sereg vonatai. — Az élelmezés. — A magyar honvédség és az osztrák líj Ul Landwehr. — A katonaföldrajzi intézet. — A katonaképző és nevelő intézetek. — ul
nj A lokkantak. — Csapataink Boszniában és Herczegovinában. •— Viribus unit is . In
^ 5 B 5 5 5 5 5 B S a g B 5 H 5 B 5 H 5 H S B 5 H a 5 5 B 5 B 5 B 5 B 5 B 5 B g g 5 B 5 a a 5 5 H g a S H ^
utazás a holdba és a hold körül. Második kiadás. Képekkel. Fűzve 1.20 kr.
Öt hét léghajón. Utazás Afrikában. J S a s ^ k J ^ 1 ^ " r g » ^ I Három orosz és három angol kalandjai. ISSÍi&ÉS'St^}
* ' ' Második kiadás. Képekkel. Fűzve 2 frt. Utazás a föld körfiTnyoiczvan nap alatt.
Utazás a tenger alatt^ekkei. Fűzve Grant kapitány gyermekei
2 frt.
Fordította V é r t e s i A r n o l d . képpé). Fűzve
Két kötet. Sok 4 frt.
Strogoff Mihály'iiitaKSr "k"ík'e •"--"kiadás. Képekkel Fűzve Szász K á r o l y
1 frt 60 kr.
Servadac Heetor kalaados utazása K S I S U V Ü " 0 . ' 8 0 " * ?" ' ! . _ m » • ü l i JC.1A..
A Bégnm ötíröaTlniii^ lázadói. S S . átdolgozta Szász K . Képekkel. Fűzve , . L E Í :
A tizenötéves kapitány. Regény. Franeziából Szász K á r o l y . Képekkel. Fűzve 1 frt 80 kr.
A Nyolczszáz mérttöld az Amazonon. Franeziából fordította V i s l I m r e . Képekkel. Fűzve • . ' • 2 frt.
Dél csillaga. A gyémántok hazája. Franeziából fordította G y ö r s ^ A l a d á r . 50 képpel . r_* ün u . Fűzve 1 frt 6Ö"kr.
KL ERJEDÉS CHEMIÁJÁNAK KÉZIKÖNYVE.
SIÍÍI- ÉS tiiritirozol, wiü\, toileiifUt és ctEiiiizot számára. Irta
Dr. SZILÁGYI GYULA okleveles műszaki chemikns.
A S Z Ö V E G KÖZÉ N Y O M O T T Á B E Á K K A L . Á r a f ű z v e 2 I r t .
T a r t a l o m : Elö ízó .—Bevezetés . — Az erjedés fogalma. — Az erjedés története és elmélete. — Az erjedés organizmusairól általában. — A mikroorganizmusok részletes ismertetése alaktani tekintetben (mcrjholcgia). •—A baktériumokról. — Penészgombák. — Az alkoholos erjedést okozó gombák (sarjadzók). — A fermentumokról általában. — Az alktholos eijedés mint fiziológiai tünemény. — Az eijedés mint chrmiai fiziológiai tünemény. — Az erjedés organizmusainak táplá lás i feltételeiről. — Az alkoholképzödéshez szolgáló Bzénbidiátók. — Az ' alkoholos erjedéssel egyidejűleg fellépő mellékerjedésekröl. — Az erjedés terményeiről általában. — A diasztázról.
A lángban álló szigettenger. 5 Franeziából fordította H u s z á r I m r e . 47 kép-Fűzve 2 frt.
724 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 44. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVPOLYA*.
rfTTrvyvrfVT7?Tt'.~Tr4:'éT'̂ TÍTT'.*'.~i~.v•.'K-t-.'r; K~ivT7yT^Vi-7^vÍTr.7Í.-4-,'i".-f74'.'y. K~*
anAj*r>& MAGASINS DU
Príníeinps NOUVEAUTÉS
Kérjük a téli évad 5 8 0 legújabb mintarajzot tartalmazó nagy illusztrált Catalpgusát. Szétküldése ingyen és b é r m e n t v e kik bérmentesített levelekben kérik az alanti czégtöl
JULES JALUZOT fi C PARIS
Ugyancsak bérmentve küldetnek a Prin-temps óriási raktárán levő szövetek mintái, árat és fajt lehetőleg meghatározni kéretik.
Expeditio a v i lág minden országába. Portó és vámmentes üldeményekre nézve
a feltételek a Catalogusban találhatók. Tolmács minden ney lven
látogató közönségünk rendelkezésére.
M i k kösz vény folyadékj a évek óta kipróbált házi^zer
csiíz, koszvény és idegbajok ellen. Valórt i lag c s a k az i t t m e l l é k e l t v é d j e g y -
í j g y e i . — K a p h a t ó A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g m i n d e n g y ó g y s z e r t á r á b a n .
' F ö l e t é t Magyarország r é s z é r e : B u d á é n T » r 5 k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n . E g y ü v e g g e l 1 frt o. é.
C^T N a p o n k i n t i pos ta i s z é t k ü l d é s a fő- letét adtad:
K W I Z D A F E R E N C Z J Á N O S , osztrák cs . kir. é s r o m á n kir. udv . szál l í tó kerület i
gyógysaertára Kornenbnxgban , B é c s mel l e t t .
>
Gyors és biztos segély gyoiuorbántaliuak és követkéz-lll"(Jlllí"ÍLríi' A l egészsés; fenntartására, a nedvek, valamint a vél U i n í J C i M C . tisztítása és tisztántartására és jó emésztés elősegítésére a legjobb és hathatósb szer, mindenhol i smerve m á r és kedvelves:
Dr. ROSA „ÉLETBALZSAMA" Ez, a legjobb *s legnagyobb erejű gyógynövényekből a leggondosabban készítve, mindennemű emész té s i bájolt, g-yomoigörcsök, é tvágytalanság; , savanyai felböfögés. v é r t o l u l a s , a r a n y é r stb. e l teiben teljes biztossággal állja meg helyét. Eme kitünö hatásánál fogva az most már a népnek biztos és megpróbált h a z i s i e r é v é vált. Nagy üveg ára 1 frt, kicsié 60 kr. Elismerő levelek ezrével állnak megtekintésre.
á\a*f§ o f Csalódások elhárításit érdekében *^C/ff«<*>» figyelmeztelek mindenkit, hogy az eredeti szabály szer itt egyedül tőlem készített d r . R o s a é l e t b a l z s a m kék kartonba van göngyölve, mely hosszoldalán e felírást: • Dr. Rosa életbalzsama a »Fekete sas* gyógy szertárból, B. Fragner, Prága 205—3« német, cseh. magyar éB franczia nyelven Tiseli, s a melynek homlokoldalai a törvényes letétben álló mellékelt védjegygyei vannak ellátva. —
Val. Dr. Rosa életbalzsam csak készítőjénél B T 1 - n o r / n A n ..zuin s c h w a r z e n Ad le r " g-yógyszer-
- X l a g l l t í l t á r b a n P r á g a , 2 0 5 - 3 . k a p h a t ó . —
Budapesten kapható Török József és Budai Emiinél. Az osztrák-magyar monarchia minden nagyobb gyógyszertárában van ez életbal'samnak raktára. Ugyanott kaphau :
Prágai egyetemes házikenőcs a köszönő iratok ezrével elismert biztos gyógyszer min
den gynladás, seb és daganat ellen. Biztos sikerrel alkalmazható a női mell gynladása, tejrekedése ós ke-mény édesénél, a gyermek elválasztásánál, genyedés, vérdaganat, geny-fakadás, pokolvarnal ; körümdaganatnál, a kéz* és lábujjakon támadó úgynevezett körömméregnél, keményed éstk, duzzadások, mirigy daganatoknál ; szalonnadagnál, holttetemnél. — Minden gyuladást, daganatot, keményedést, duzzadást, a legrövidebb idő alatt gyógyít meg; hol azonban már genvképzÖdés következett be, a fekélyt a legrövidebb idő alatt felbúzza és meggyógyítja. Sze lenczékben 25 és 35 kra jczár .
/"Vl*/ / e f Mivel a prágai egyetemes v^f/'-C-O* házikenőcsöt igen gyakran u tánozzák , figyelmeztetek mindenkit, hogy azt, eredeti szabályában. csak én egyedül készítem. Csak akkor az v a l ó d i , ha a sárga érczszelenczék, melyekbe töltve van, vörös használati utasításokba (9 nyelvű nyomtatványban) s kék kartonokba — melyek a fennebbi védjegyet viselik — vannak göngyölve.
T W í 1 T \ Q 1<7GÍ1 TVI A iegkipróbáltabb s számos kísérlet után is-* * * * WfWX»fi»<lilIli méretes legmegbízhatóbb szer* nehéz halláí gyógyulására s a teljesen elvesztet* hallás viitgzaszerzésére. I palaczk 1 frt
4061
A l e g j o b b a r c z p o r o k
Leichner . zsirpora
Leichner l i e rmel inpora . E jeles gyártmányok a legmagasabb körökben s a legelső művésznőktől előszeretettel használtatnak; az arcz-nak fiatalosan szép viruló külsőt adnak. — Kaphatók a gyárban : B e r l i n , S c h i i t z e n s t r a s s e 3 1 , valamint minden illatszerésznól. Valódilag csak '.árt szölenczék-ben, melyeknek fenekére czég és védjegy van belevésve.
L. Leichner , Ber l in Parfümerie-Chemiker, k. k. Hoftheater-Lieferant.
ii-ii.ui.iuu;uii-tu.uu^.i:Uiiuuu Legjobb é s Leghirnevesebb
Pipere Hölgypor
y* *+ CH. FAY, Különleges Riispor
• ÚTTAL VEGYÍTVE
_§LATSZERÉSZ. 9 , rna de la Palx , 9 — PARIS.
cs^T^z ? 5 S ^ S ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ 5 ^ ^ ^ ^ ^ 3 ^ ^ ^ ^ ^ ^ P ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ S ^ 3 + T í í
A «Franklin-Társalat» kiadásában Budaija pesten megjelent és minden könyvárasnál kapható: I iffi| m m m I VÁLOGATOTT EGYHÁZI
I 1
PÁZMÁNY
I BESZÉDEI. Ijjl Beveze t é s se l és szó tá r ra l .
BELLAAGH ALADÁR.
Ára fűzve 60 kr.
I^SHIffiSÜB
RE S7 x x JU\» X X JL v i / Xi» B V esti/, é s k ö s z v é n y e l l e n "VH
50 kr. és 1 írtért kapható minden gyógysz.-ban. MA1 HGr u E K l ^ K C R E M E a legdivatosabb arczbőr-finomitó. Minden elegáns hölgy pipere-asztalán otthonoB. — Teljesen ártalmatlan. — Egy köcsög ára 2 forint.
Kriegner György gyógyszertára a „Magyar Koronához" Budapest, VIII. kerület, Kálvin-tér.
A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható gj
GYAKORLATI ORVOSTAN HALADÁSA. Kiadta a „G-yógyászat" szerkesztősége.
Ára fűzve 1 frt 20 kr.
1. Á belgyógyászat-jelen állása. — Dr. Székácj Bétától. II. Az ideggyógyászat jelen állása. — Dr. Sehwarz Arthurtól.
III. A sebészet jelen állása. — Ujabb műtétek a bélhazam betegségeinél. Dr. Báron Jónástól.
IV. A húgyszervek sebészetéről. — Dr. Bakó Sándortól. V. A sebkezelés haladása. — Dr. Schachter Miksától.
VI. A szülészet és nőgyógyászat haladása. — Dr. Szabó Dénestől. VII. A szemészet haladása. — Dr. Grossmann Lipóttól.
VIII. A szemészet némely részeinek haladása. Dr. Szili Adolftól. IX. A laryngologia baladása. — Dr. Jelenffy Zoltántól. X. A fülgyógyászat haladása. — Dr. Purjesz Ignácztól.
XI. A gyermekgyógyászat haladása. — Dr. Erőss Gyulától.
rffff
A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapes ten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:
A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve.
A fennálló törvényekből és rendeletekből rendszeresen összeállította
G E Ü N W A L D B É L A . Első rész : A közigazgatás f e ladata i .
I. kötet: A közigazgatás és a személyi élet. II. kötet: A közigazgatás és a gazdasági élet.
III. kötet: A közigazgatás és a gazdasági élet (folytatva). — A közigazgatás és a társadalom. — Gyámi és gondnoksági ügyek. — Igazságszolgáltatás. — Katonai ügyek.
Második rész : A közigazgatás közegei a törvényhatóság körében.
IV. kötet, (befejező): A község. — A törvényhatósági joggal felruházott város. — A vármegye.
Harmadik, bővített és javított kiadás. Ára fünve 12 frt.
A n é g y k ö t e t csak e g y ü t t k a p h a t ó .
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza 4. szám.)
45. SZÁM. 1889. BUDAPEST, NOVEMBER 10. XXXVI. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és | egész évre 1 2 frt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: ( fél évre _ 6 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG I egész évre
1 félévre _ 8 frt 4 •
' I egész évre Ő frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK j ^Urte _ 3 ,
Külföldi előfizetésekhez a postaiig meghatározott viteldíj ÍB csatolandó
A BUDAI HONVÉDSIROK.
IDŐ KELLETT hozzá, a mig az 1848—9-iki honvéd-egyletek központi országos bizottsága házi bajaiból, melyek belső életét kezdetben oly
sajnálni való módon háborgatták, kibontakozhatott. De a mint egyszer ez az idő bekövetkezett, mindjárt érezhető is lön az egyetértés áldásos hatása mind azokban a czélokban, melyeket a honvéd-egyletek magok elé tűztek.
A mi nevezetesen az országos központi bizott- i ságot illeti, az egyebek között azt az elismerésre j méltó föladatot is maga elé tűzte, hogy a sza- j
badságharcz s abban különösen az akkori honvédség múltjának emlékeit kegyelettel ápolja, annak kiegészítésére s a történelem világánál való igaz mivoltában feltüntetésére törekszik, s ez irányban nyilvánuló minden törekvést számba vesz, segít s esetleg maga kezdeményez.
így tette magáévá a többi közt azt a szép és kegyeletes eszmét is, -mely hazánk egy megyei székvárosában évek előtt fölmerült s melynek megvalósítására néhány száz forintnyi tőke is gyűjtetett, hogy a Buda várának 1849 május 21-én történt bevételénél hősi halállal halt s a budai temetőben hamvadozó «névtelen félistenek* sirhantjait megőrzi a feledéstől s azokat diszes kerítéssel véteti körül.
A hazában létező mintegy 90 honvéd-egylet egyetemének szokásos évi országos gyűlésén, 1887 május 19-én elő is adta indítványát, mely önként érthetően egyhangúlag el is fogadtatott s a központi honvédbizottság Tisza László elnöklete alatt b. Lipthay Béla, Degré Alajos, V. Kovách László, Busbach Péter, Vadnay Károly, Spur János személyében, ós Mikár Zsigmond jegyzővel a kivitelre nézve albizottságot küldött ki, teljhatalommal ruházva föl azt oly értelemben, hogy a főváros polgárainak hazafiságához intézze kérő szavát, s ha lehetséges, azok áldozatai segítségével iparkodjék a fölvetett eszmét megvalósítani.
A kiküldött kis bizottság minden egyes tagja
H O N V É D S I R O K A B U D A I T E M E T Ő B E N . Fénykép után.