A felső és az alsó végtag anatómiája:
Csontok, ízületek, szalagok, erek és idegek
Lektorálta:Dr. Székely Andrea egyetemi adjunktusDr. Somogyi György egyetemi docens
Szerkesztette:Tóth Csaba oh.
2005.
1
Anatómiai alapfogalmak: fő síkok és irányok
1., Három fő sík:
a., coronalis v. frontalis sík - arccal párhuzamos
b., horizontális v. transversalis sík - merőleges, vízszintes
transpyloricus sík planum transpyloricum L1-es csigolyára fektetett horizontalis sík, itt található a gyomor pylorusa is
subcostalis sík planum subcostale a 12-es bordákra fektetett síktransversospinalis sík planum transversospinale spina iliaca anterior superiorok
vonalára eső transversalis síksupracristalis sík planum supracristale a crista iliacák legmagasabb pontjára
fektetett sík
c., sagittalis sík - nyílirányú sík
mediansaggitalis sík - felezi a testetparamediansaggitalis síkok - az összes többi saggitalis sík:
medioinguinalis sík - spina iliaca anterior superior és a symphysis ossium pubis felső végét összekötő ferde vonal közepét metsző sík
medioclavicularis sík mammalis sík - clavicula közepén átmenő saggitalis sík
2., Tengelyek és irányok:
cranialis - fej felé esőcaudalis - farok felé eső
superior-ius - felsőinferior-ius - alsó
dexter-a-um - jobbsinister-a-um - bal
anterior-ius - elöl a test hossztengelyére merőleges irányban
posterior-ius - hátul
ventralis - hasoldalidorsalis - hátoldali
medialis - frontalis síkban a saggitalis síkhoz közelebb eső
lateralis - frontalis síkban a saggitalis síktól távolabb eső
medianus-a-um - saggitalis középsíkban lévő
medius, intermedius - három nagyon hasonló képlet közül a középső
proximalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén a törzshöz közelebb eső részlet
distalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén a törzstől távolabb eső részlet
plantaris - talpidorsalis - lábháti
volaris - tenyéridorsalis - kézháti
radialis - hüvelyk felőliulnaris - kisujj felőli
tibialis - kisujj felőli (lábon)fibularis - szárkapocs felé eső
2
Csontokról általában latinul: os, ossis - csont tsz: ossa kb. 206 db csontunk van valódi belső váz, a mozgás passzív rendszerének fő alkotói a
csontok, melyeken az izmok és a szalagok rögzülnek kóros csontosodás: időskorban egyes porcok elcsontosodhatnak a fogak cementrétege mindenben hasonlít a csontszövethez
Csoportosítás:
1., Ossa longa hosszú csöves csontok fő részei:
2 vég: epiphyis extremitas proximalis törzshöz közelebb esőextremitas distalis törzstől távolabb eső
közepe: diaphysis seu: corpus (a diaphysis jelentése közbenövés, az epiphysisé pedig ránövés)
fiatal korban vörös csontvelő medulla ossium rubra tölti ki, felnőttkorban a humerus és a femur proximalis epiphysisében marad csak meg, a többi helyen sárga csontvelő medulla ossium flava, seu: zsírvelő veszi át a helyét
2., Ossa plana lapos csontok vörös csontvelő és szivacsos csontállomány tölti ki az agykoponya csontjai ill. a scapula tartoznak ide felépítés:
2 tömött lemez: lamina corticalis (externa et interna)közötte szivacsos állomány: diploe
3., Ossa brevia rövid csontok
ujjpercek phalanges, kéztőcsontok ossa carpi
4., Ossa irregularia szabálytalan csontok pl.: csigolyák
5., Ossa pneumatica légtartalmú csontok
főleg az arckoponyán maxilla (sinus maxillaris), os frontale (sinus frontalis), os ethmoidale (cellulae ethmoidales)
3
Csontok anyagi felépítése70 % víz
Szerves anyagok (35%) rugalmasságot biztosítanakkollagén (osteocollagen)proteoglikánosszein
Szervetlen anyagok (65%) keménységet biztosítanakhydroxylapatit Ca2+, Mg2+, S, P-sók, karbonátok
Dekalcinálás: a csontot híg szerves savba vagy EDTA-ba tesszük ezáltal a szervetlen sók kioldódnak, a csont hajlékony lesz
Kalcinálás: égetéssel, a csont merev lesz
Csontok szerkezetePeriosteum
külső kötőszöveti hártya, mely a csontokat kívülről borítja az ízületi felszínek kivételével
kollagénrostos kötőszövet 2 rétege van:
stratum fibrosumstratum osteogenicum seu: cambium
sok eret ideget tartalmaz, ezek hozzák létre a csontfájdalmat (ütéskor, töréskor) belső rétege a cambium képezi az új csontsejteket, így a vastagodásban van fontos
szerepe, a periosteum képes az egész csontot újraképezni csonttörések fractura ossea után innen származnak az osteoblastok (str.
osteogenicumból) és a periosteum felől indul meg az ossificatio
Substantia spongiosa
szivacsos csontállomány felépítése trajectoriális elrendezést mutat, azaz a lemezek az erő és a mechanikai
igénybevétel hatásának irányába mutatnak, és ezek változásakor átrendeződnek
Substantia compacta seu: substantia corticalis, stratum compactum
tömör csontállomány szerkezetét ld. szövettan
4
Cavum medullare velőüreg diaphysist tölti ki és endosteum borítja
Endosteum a periosteumhoz hasonló, de annál jóval vékonyabb hártya velőüreget tölti ki kifejlett állapotban a laminae generales internaet építi fel az endosteumon keresztül a csontszövet Volkmann-féle csatornáiból
canales perforantes kilépő vénák kapcsolatot létesítenek a csontvelő érhálózatával (e vénák a vörös csontvelőben újra sinusoid capillarisokra bomlanak)
egyéb jellegzetességek:
a porccal borított területek mellett a csont felszíne érdesebb, likacsos ami a végdarabra belépő ereknek és az ízületi tokot rögzítő Sharpey-féle rostoknak köszönhető
a diaphysis közepe táján található a foramen nutricium, ennek a folytatása a canalis nutricius, a csontot tápláló erek belépési helyeemissarium - a foramen nutriens csatornává való tágulása, elsősorban vénák átlépésére (pl.: koponya emissarium mastoideum, emissarium condylare)
5
A felső végtag csontjai
vállöv cingulum membri superioris + szabad felső végtag membrum superius
Vállöv: 2 csont alkotja: scapula (lapocka), clavicula (kulcscsont)
Szabad felső végtag:
Felkar Brachium 1 csont: humerusAlkar Antebrachium 2 csont: radius (medialisan), ulna (lateralisan)Kéz Manus
Kéztő carpus 8 db csont 2 sorban, radio-ulnaris irányban:proximalis sor: os scaphoideum
os lunatumos triquetrumos pisiforme
distalis sor: os trapezium os multangulum majusos trapezoideum os multangulum minusos capitatumos hamatum horga: hamulus ossis hamati
Kézközép metacarpus 5 db kézközépcsont alkotja: ossa metacarpaliaUjjak digiti manus
ujjpercekből állnak: phalanx phalanx proximalis, media, distalis a hüvelykujjnak csak 2 phalanxa van, egy proximalis és egy distalis trochlea phalangis - az 1. és 2. ujjperccsont (phalanx) distalis végének ízületi
felszíne ujjak elnevezése:
I. pollex hüvelykujj, 2 phalanxII. index mutatóujjIII. digitus medius középsőujjIV. digitus anularis gyűrűsujjV. digitus minimus kisujj
6
Scapula lapos háromszögletű csont 3 él - 3 szöglet:
margo superiormargo medialismargo lateralis
angulus superiorangulus inferiorangulus lateralis
2 felszín:
facies costalis elülső felszín kissé kivájt: fossa subscapularis
az árokban néha izomtapadásra szolgáló vonalak tarajosodnak:
linea muscularis in fossa subscapulari
facies posterior/dorsalis 2 részre osztja: spina scapulae
felette: fossa supraspinataalatta: fossa infraspinata
a spina scapulae háromszögletű mezővel ered a medialis oldalon, ez a: trigonum spinae
További képletek:
acromion - a spina scapulae folytatása, rajta ízfelszín található a claviculával való ízesülésre: facies articularis acromii
angulus acromialis - az acromion és a spina scapulae találkozásakor létrejövő szöglet(tájékozódási pont)
collum scapulae - scapula nyaka
cavitas glenoidalis - az angulus lateralison található ízfelszín a humerus fejével való ízesülésre
felette: tuberculum supraglenoidalealatta: tuberculum infraglenoidale
processus coracoideus - hollócsőrnyúlvány, lateroventralisan derékszögben meghajlítva laposan végződik és az acromionnal, illetve a köztük feszülő szalaggal lig. coracoacromiale az articulatio humeri stabilitását biztosítják fornix humerale
incisura scapulae - margo superioron található bevágás, lehet lyuk is foramen scapulae
7
Tájékozódási pontok:
spina scapulae Th3 csigolya magasságában
angulus inferior scapulae Th7-8 csigolya magasságában
scapularis sík planum scapulare az a sík melyben a scapula lapja fekszik, ez a sík a symmetriasíkkal 60-os szöget zár be ( a cavitas glenoidalis ezáltal lateral felé és előre néz)
Scapula szalagjai:
ligamentum coracoacromiale proc. coracoideus - acromion közöttligamentum transversum scapulae superius incisura scapulaet hidalja átligamentum transversum scapulae inferius spina scapulae széle - cavitas glenoidalis között
Clavicula egy S-alakban hajlott csont, mely előrefelé a csont medialis 2/3-át kitevő konvexitást,
lateralisan pedig konkavitást mutat
képletek:
extremitas sternalis facies articularis sternalisimpressio ligamenti costoclavicularis
corpus claviculae sulcus musculi subclaviiextremitas acromialis facies articularis acromialis
tuberculum conoideumlinea trapezoidea
8
Humerusextremitas proximaliscorpus humeriextremitas distalis
Proximalis vég:caput humericollum anatomicumcollum chirurgicumtuberculum majus folytatása: crista tuberculi majoris
sulcus intertubercularistuberculum minus folytatása: crista tuberculi minoristuberositas deltoidea
Corpus humeri:
facies anterior medialis határolja: margo medialisfacies anterior lateralis határolja: margo lateralis
distal felé kiszélesednek és a hasonló helyzetű érdességbe mennek át:
crista supracondylaris medialiscrista supracondylaris lateralis
facies posterior rajta: sulcus nervi radialis
Distalis vég:
epicondylus medialis (erősebb)epicondylus lateralis
condylus humeri két része van: trochlea humericapitulum humeri
felette: fossa radialis
fossa coronoidea
sulcus nervi ulnaris a trochlea humeritől medialisan futó barázda (epicondylus medialis alatt)fossa olecrani a trochlea humeri felett a hátsó felszínen található mély árok
(olecranon fekszik bele)
Humerus egészben:
1. Caput-corpus torsio szöge: 20 ( a caput a corpushoz képest hátrafelé rotált helyzetű)2. A humerus hossztengelye a fejjel 130-os szöget zár be.3. A distalis végdarab az ízületi haránttengellyel 76-89-os szöget képez.4. Collum anatomicum/collum chirurgicum bezárt szöge: 60
(oldalfelé nyílt szög)
9
Radiusextremitas proximaliscorpus radiiextremitas distalis
Proximalis vég:caput radiifovea articularis radiicircumferentia articularis radiicollum radii tuberositas radii - a caput/corpus átmenetnél található érdesség
Corpus radii háromszög keresztmetszetű
facies anteriorfacies lateralis rajta érdesség: tuberositas pronatoriafacies posterior
margo anterior
facies anterior facies lateralis margo interossea facies posterior
margo posterior
Distalis vég:
processus styloideusincisura ulnarisfacies articularis carpea
radialtól ulnar felé 4 sulcus látható az egyes extensorok befekvésére:
1. sulcus: (proc. styloideuson van) m. abductor pollicis longusm. extensor pollicis brevis
2. sulcus: m. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevis
3. sulcus: m. extensor pollicis longusa 3. sulcustól lateralisan kiemelkedő csontléc: tuberculum dorsale
4. sulcus: m. extensor digitorumm. extensor indicis
10
Ulnaextremitas proximaliscorpus ulnaeextremitas distalis
Proximalis vég:olecranonincisura trochlearisprocessus coronoideusincisura radialis ebbe illeszkedik a circumferentia articularis radii
folytatásába esik: crista musculi supinatoris
tuberositas ulnae test és a proximalis vég határánál
Corpus ulnae háromszögletű
facies anteriormargo anterior
facies medialismargo posterior
facies posteriormargo interosseus facies anterior és facies posterior találkozásánál
Distalis vég:
caput ulnae rajta: circumferentia articularis ulnaeprocessus styloideus 1 cm-el rövidebb distal felé, mint a radius hasonnevű nyúlványa
11
KéztőcsontokOssa carpi
Os scaphoideum sajkacsonttuberculum ossis scaphoidei palmaris oldal felé néző, bőrön át tapintható kiemelkedés
ízületei:proximalisan: radiusdistalisan: os tarpezium, os trapezoideummedial felé: os lunatum, os capitatum
az erek az érdességen át lépnek bele, ami a csont törése esetén a proximalis tördarab necrosisához vezet
Os lunatum holdascsont ízületei:
proximalisan: radius + discus articularismedial felé: os triquetrumlateralisan: os scaphoideumdistalisan: os capitatum (néha még: os hamatum)
Os triquetrum háromszögletű csont pyramis alakú ízületei:
lateralisan: os lunatumproximalisan: discus articularisdistalisan: os hamatumpalmarisan: os pisiforme
Os pisiforme borsócsont
legkisebb kéztőcsont dorsalis felszínével kapcsolódik a triquetrumhoz
12
Os trapezium nagy sokszögű csonttuberculum ossis trapezii
tőle medialisan a m. flexor carpi radialis inának befekvésére szolgáló barázda helyezkedik el
ízületei:distalisan: I. metacarpus (nyereg alakú felszín)medialisan: os trapezoideumdistalis és medialis ízfelszín között: II. metacarpusproximalisan: sajkacsont
Os trapezoideum kis sokszögű csont
ízületei:proximalisan: sajkacsontdistalisan: II. metacarpuslateralisan: os trapeziummedialisan: os capitatum
Os capitatum fejescsont
legnagyobb carpuscsont ízületei:
proximalisan: os scaphoideum, os lunatumlateralisan: os trapezoideummedialisan: os hamatumdistalisan: III. metacarpus + részben: II., IV. metacarpus
Os hamatum horgascsont jól tapintható:
hamulus ossis hamati palmaris helyzetű, lateralisan hajlított horog
kapcsolatban van:m. flexor digiti minimi brevisligamentum pisohamatum
ízületei:distalisan: IV. és V. metacarpuslateralisan: os capitatumproximalisan és medialisan: os triquetrumproximolateralisan: os lunatum
13
Ossa metacarpaliacaputcorpusbasis
palmarisan enyhén konkávdorsalisan enyhén konvex görbületük van
dorsalis felszínük a caput felé jellegzetesen háromszögletű
I. metacarpus proximalis felszíne nyereg alakú, pollex alappercével ízesülII. metacarpus proximalis vájulata ízesül: carpus
medialis felszíne ízesül: III. metacarpusIII. metacarpus processus styloideus - a proximalis részen dorsoradialisan található nyúlvány
radialisan ízesül: II. metacarpusulnarisan ízesül: IV. metacarpus (2 db ízfelszínnel)
IV. metacarpus radialisan 2 ízfelszín a III. metacarpusszal való ízesülésre ulnarisan 1 ízfelszín az V. metacarpusszal való ízesülésre
V. metacarpus radialisan 1 ízfelszín a IV. metacarpusszal való ízesülésre
Ossa digitorum manusUjjperccsontok
az ujjaknak 3 percük phalanges van kivétel: hüvelyk (2 phalanx)
phalanx proximalisphalanx mediaphalanx distalis
Phalanx proximalis palmarisan lapos, dorsalisan transversalis irányban konvex és érdes kiélesedő szélei a hajlító ínhüvelyek rögzítésére szolgálnak részei:
basis phalangis metacarpusokkal való ízesülésre szolgáló haránt-ovális vápa (prox.)corpus phalangiscaput phalangis seu: trochlea phalangis
Phalanx media basison vezető léc caput phalangis proximalisszal ízesül, a trochlea phalangisba
fekszik bele, így az ízületi kongruenciát biztosítja
Phalanx distalis basison vezető léc
tuberositas phalangis distalis caputot lezáró lapát alakú végdarab
itt tapad: m. flexor digitorum profundus
14
Ossa sesamoidea lencsecsontocskák általában az articulatio metacarpophalangeáléban figyelhető meg a nagyujjon számuk általában 2: 1 medialis és 1 lateralis változó számban a többi ujjnál is előfordulhat
15
Csontok közötti összeköttetésekArtrhoses, Articulationes,
Juncturae ossiumI. Folyamatos összeköttetések
Synarthroses
1. Articulationes fibrosae kötőszövet köti össze a csontokat váz anyagfolytonosságának megszakítása nélküli csontkapcsolat
a., Sutura
a koponyatető lapos csontjai közötti varratok a csontokat mikroszkópikus kötőszöveti szálak rögzítik egymáshoz typusai:
1. sutura serrata fogazott varrat, agykoponyán található2. sutura plana majdnem egyenes varrat, arckoponyán fordul elő3. sutura squamosa
pikkelyvarrat, ferdén elmetszett csontszélek jellemzik halánték és falcsont között squama occipitalis
b., Syndesmosis
szalagszerű kötőszöveti köteg vagy lemez a két csont között pl.: ligmentum interosseum, membrana interossea
c., Gomphosis
beékelődés, a fogak gyökerei és a maxilla/mandibula között a foggyökerek és az állcsont között a Sharpey-féle rostokhoz hasonló
mikroszkópikus kollagénrostrendszerek feszülnek, rögzítve a fogakat
2. Articulationes cartilagineae porcszövet köti össze a csontokat
a., Synchondrosis az epiphysisporc és szomszédos csontszövet kapcsolatát nevezzük synchondrosisnak ilyenek a csigolyák között elhelyezkedő discus intervertebralisok synchondrosisok vannak még a koponya egyes csontjai között:
synchondrosis sphenooccipitalis üvegporc tölti ki
16
b., Symphysis a törzs csontjain, középvonalban fordulnak elő symphysis pubica ha rés támad a két csontot összekapcsoló porcban akkor, a kapcsolat neve: hemidiarthrosis
c., Synostosis eredetileg (gyermekkorban) synchondrosis volt, azonban a porcréteg a pubertás kor után
elcsontosodott (pl.: a synchondrosis sphenooccipitalis a koponya basisán) illetve a medence is 3 csont összecsontosodásából jön létre: os ilium, os pubis, os ischii
II. Megszakított összeköttetésekDiarthroses
Articulationes synovialesÍzületek
A csontvégeket porc borítja, kötőszövetes tok tartja össze, és a csontvégek között ízületi üreg van
1. Articulatio plana a csontfelszínek síkfelszínek - egymáson elcsúszva egy tengely mentén mozognak speciális típusa az amphiarthrosis, amely rendkívül feszes, alig mozog pl.: articulatio sacroiliaca
2. Articulatio trochoidea
forgóízület, amely a tengely/csapágy viszonyához hasonlítható egytengelyű ízület mozgás: rotatio az ízület tengelye egybeesik a csont hossztengelyével oldalszalag nincs pl.: articulatio atlantoaxialis
articulatio radioulnaris proximalis et distalisarticulatio talocalcaneonavicularis
3. Ginglymus csuklóízület, amelyekben az ízfejet trochleanak nevezzük egytengelyű ízület mozgás: flexio-extensio az ízület tengelye merőleges az ízesülő csontok hossztengelyére az ízárokban vezető léc található a ginglymus jellemzője a 2 oldalszalag ligamenta collateralia pl.: articulatio interphalangeae
articulatio talocruralis
17
4. Articulatio ellipsoidea seu: articulatio ovoidea
tojásízület, elliptikus felszínekkel kéttengelyű ízület mozgás: flexio-extensio, adductio-abductio pl.: articulatio radiocarpea
articulatio atlantooccipitalis
5. Articulatio sellaris
nyeregízület, amelyben az ízfelszínek nyereg alakúak 2 majdnem azonos ízfelszín kapcsolódik, az egyik 90-al el van forgatva a másikhoz képest kéttengelyű ízület mozgás: adductio-abductio, oppositio-repositio pl.: articulatio carpometacarpea pollicis
6. Articulatio condyloidea
kondylosz = ököl kissé domború, hengeres ízfelszínek, amelyek két tengely mentén is képesek mozogni pl.: articulatio genus
7. Articulatio spheroidea golyóízület (gömbízület), a gömbfelszínek egymáson elmozdulva több tengely mentén
mozgatják a csontokat bármilyen irányba mozoghat kitüntetett mozgások:
a., haránttengely: flexio-extensiob., saggitalis tengely: adductio-abductioc., konstrukciós tengely: rotatiod., kombinált mozgás: circumductio
pl.: articulatio humeri
8. Articulatio cotylica seu: enarthrosis
a gömbízület speciális típusának tekinthető, az ízvápa fejet az equatorán túl is magába foglalja, ezáltal nagy stabilitást biztosít az ízületnek (a vápa nem tisztán csontos keret, hanem rostporcos labrum articularis tartozik hozzá)
dióízület pl.: articulatio coxae
18
Az ízületek tengely szerinti osztályozása:
Egytengelyű ízületek:1. articulatio plana2. articulatio trochoidea3. ginglymus
Kéttengelyű ízületek1. articulatio ellipsoidea2. articulatio sellaris3. articulatio condyloidea
Soktengelyű v. Szabad ízületek1. articulatio spheroidea2. articulatio cotylica
19
Az ízületek általános felépítéseI. Obligát alkotórészek
1. Facies articularis - ízfelszín két felszín kapcsolódik:
ízfej: caput articularevápa: cavitas articularis
porc cartilago articularis borítja az ízületi porc általában hylainporc, de... rostporcos ízületek:
articulatio sternoclavicularisarticulatio temporomandibularisarticulatio sacroiliaca
2. Capsula articularis - ízületi tok
két rétege van:kívül rostos: membrana fibrosa collagenrostos seu: capsula fibrosabelül vékonyabb: membrana synovialis a synovialis réteg termeli a synoviát, az
ízületi nedvet, amely folyamatosan termelődik és mucoid jellegű (fibroblastok termelik)
3. Ligamentum articularis - ízületi szalag
tsz: ligamenta articularia feladata az ízületet alkotó csontvégek összekapcsolása tömött collagenrostos kötőszövet de: ligamenta flava elasticus rost gátló funkciója is lehet a sternoclavicularis ízületben a claviculát az I. bordához
rögzítő szalag, a: lig. costoclaviculare
4. Cavum articulare - ízületi üreg seu: cavitas articularis szűk, synovia tölti ki vizsgálata arthroscopia
20
II. Járulékos ízületi alkotórészek
1. Discus articularis - ízületi korong rostos porc alkotja feladata az ízfelszínek közötti incongruentia kiegyenlítése összenő a tokkal előfordulás: art. sternoclavicularis
art temporomandibularis
2. Meniscus articularis - gyűrűbetét
rostos porcból áll nem nő össze a tokkal (?) előfordulás: art. genus
3. Labrum articularis - ízvápaajak tsz: labia articularia rostos porc alkotja körkörösen helyezkedik el, ezáltal ízvápa mélyebb lesz előfordulás: art. humeri labrum glenoidale
art. coxae labrum acetabulare
4. Bursa articularis
az ízületi tok zsákszerű kiöblösödése feladata az ízület és a környező szövetek védelme előfordulás: art. genus, art. cubiti
5. Vagina synovialis nyákkal telt zsák elcsúszást segíti a mozgás során előfordulás: art. humeri
6. Musculi articulares
az izületi tokon eredő v. tapadó izmok, melyek az ízületi tok feszítésével megakadályozzák a mozgás során a tok becsípődését
Ízületek ér- és idegellátása
gazdag ér- és idegfonat veszi körül az ízületet a kisebb verőerek az ízület körül összefüggő anastomosis rendszert, ún. recét alkotnak,
ennek neve: rete articulare arteriosum az ízületi tok és a szalagok idegei a helyzetmeghatározásban fontosak
21
Az ízületek főbb mozgásai
A mozgás neve A tengely ill. tengelyek iránya
A mozgás eredménye
Flexio transversalis a mozgásban lévő csontok közelednek egymáshoz
Extensio transversalis a mozgásban lévő csontok távolodnak egymástól
Rotatio a csont hossztengelye a csont a saját tengelye körül forog
Abductio saggitalis a csont távolodik az axiális váztól
Adductio saggitalis a csont közeledik az axiális vázhoz
Supinatio az ulna hossztengelye a radius és az ulna párhuzamosak egymással
Pronatio az ulna hossztengelye a radius forgása következtében keresztezi az ulnát
Oppositio az articulatio carpometacarpea pollicis mindkét tengelye
a hüvelykujj szembehelyezése a többi ujjal
Repositio az articulatio carpometacarpea pollicis mindkét tengelye
a hüvelykujj visszavitele a tenyér síkjába
Inversio lateromedialis ferde tengely a tuber calcanei és a talus feje között
a talp medialis széle felemelkedik (mint amikor a talpakat egymás felé fordítjuk): supinatio, adductio és plantarflexio kombinációja
Eversio lateromedialis ferde tengely a tuber calcanei és a talus feje között
a talp lateralis széle emelkedik és a talp kifelé fordul: pronatio, abductio és dorsalflexio kombinációja
Circumductio a mozgásnak 3 fő tengelye van a tér három irányának megfelelően
a csont vagy végtagrész kúppalást mentén mozog (flexio, extensio, abductio, adductio és rotatio kombinálódnak - ez a szabadízületek mozgásformája)
22
A fenti mozgások aktív (izmok által generált) mozgások, és helyzetváltoztatásban nyilvánulnak meg. Az ízületekben passzív mozgások is vannak, amelyek az ízfelszínek egymáson történő elcsúszásai - ezek az aktív mozgásokat kísérik és az ízületi felszínek alakjából következnek (az art. plana esetében ez az egyetlen mozgásforma).Laza pozíció (loose-packed position): az ízületeknek olyan helyzete, amelyben az ízületi tok feszülése minimális és a csontvégek anatómiai sajátosságaiknak megfelelően illeszkednek. A laza pozíció jelentősége akkor kerül előtérbe, amikor betegség miatt az ízületet a legkevésbé megterhelő helyzetbe kell hozni.
arthroplastica ízületek operációja (protézis)arthroscopia ízületek endoscopos vizsgálataarthritis ízületi gyulladás
Hosszantartó ízületi fertőzések az ízületi porcot elpusztíthatják és a csupasz csontvégek összenőnek, összecsontosodnak, és az ízület elveszíti mozgathatóságát, magát az összenövést ankylosisnak nevezzük.
23
A felső végtag ízületei
Articulatio sternoclavicularis korlátolt szabad ízület 50 circumductio (kúp alakban) sternum és clavicula közötti ízület ízfelszínek: facies artcicularis sternalis
incisura clavicularis az ízfelszíneket rostos porc alkotja, és az ízületi incongruentiát
egy rostporcos korong egyenlíti ki ízületi szalagok: ligamentum sternoclaviculare (anterius et posterius)
ligamentum interclaviculareligamentum costoclaviculare (fő gátló szalag, a claviculát az
1. bordához rögzíti) mozgások:
1. saggitalis t.: emelés-süllyesztés elevatio-depressio2. verticalis t.: előre-hátracsúszás protractio-retractio 3. longitudinalis t.: rotatio
Articulatio acromioclavicularis korlátolt szabad ízület ízfelszínek: facies articularis acromialis
facies articularis acromii ízületi szalagok: ligamentum coracoclaviculare (lig. conoideum et lig. trapezoideum)
ligamentum acromioclaviculare a ligamentum coracoclaviculare két szalagból tevődik össze: az egyik a clavicula
tuberculum conoideumáról jövő ligamentum conoideum, a másik a linea trapezoideán eredő ligamentum trapezoideum
van benne rostos porc - discus articularis mozgások: clavicula forog: előre, hátra, fel, le
rotatio, circumductio
24
Articulatio humeri korlátolt szabad ízület bizonyos keretek között minden irányban mozgatható
(v. szabad ízület) ízesülő felszínek: caput humeri
cavitas glenoidalis
szalagok: ligamentum coracohumerale proc. coracoideusról eredligamentum coracoacromiale fornixot alkotjaligamenta glenohumeralia tokot erősítő 3 gyenge szalag
fornix humeri (vállboltozat): a vállízület felett keletkező boltozat, amely segít a humerusfej rögzítésében; alkotó szalagok:
ligamentum coracoclaviculareligamentum coracoacromiale
hyalinporc borítja a felszínét a vápa:fej arány 1:6 az ízülethez tartozó porcgyűrű azonban javít ezen az arányon és
így a tényleges arány 1:3 lesz labrum glenoidale a cavitas glenoidalist mélyítő 1-2 mm vastag porcgyűrű laza ízület, az izmok tónusa tarja össze az ízületet (subluxatio) vagina synovialis intertubercularis az ízületi tok kitüremkedése, mely a m. biceps
brachii kilépő caput longumának inát követi a sulcus intertubercularisban (a m. biceps brachii eredő ina tehát egy szakaszon benne fut az ízületi tokban)
ízületi tok: magában foglalja a tuberculum supraglenoidalet, illetve van egy kiöblösödése a hónalj felé eső részen: recessus axillaris
mozgásai:anteflexio - retroflexioadductio igazi adductio: kis anteflexio + adductioabductio az abductio a vízszintesig az articulatio humeriben megy végbe,
vízszintes fölé már a scapula cavitas glenoidalisának is fordulnia kell felfelé (ekkor a mozgást már elevationak nevezzük)
rotatio tengelye a konstrukciós tengely ( caput humeri - capitulum humeri)circumductio
25
Articulatio cubiti 3 csont ízesül: humerus, radius, ulna 3 ízület az egész ízületcsoportot tekintve: trochoginglymus jellegű
1. articulatio humeroulnaris hengerízület ízfelszínek: trochlea humeri
incisura trochlearis szalag: ligamentum collaterale ulnare (mediale)
2. articulatio humeroradialis korlátolt szabad ízület gömbfelszínű ízület ízfelszínek: capitulum humeri
fovea capitis radii ízületi szalag: ligamentum collaterale radiale (laterale)
3. articulatio radioulnaris proximalis forgó ízület (art. trochoidea) ízfelszínek: circumferentia articularis radii
incisura radialis
szalagok: ligamentum anulare radiiligamentum quadratum collum radii - incisura radialis ulnaechorda obliqua tuberositas ulnae - radius margo interosseus
mozgás: flexio - extensio trochlea humeri saját tengelye körül, max. 140supinatio - pronatio
a mozgások kivitelezéséhez szükséges mind az art. radioulnaris proximalis, mind az art. radioulnaris distalis elmozdulása, ugyanis supinationál és pronationál a radius az alkar konstrukciós tengelye körül forog
ízületi tok: 1. a tok magába foglalja a fossa radialist, fossa olecranit és fossa coronoideát2. a ligamentum anulare radii alatt a tok kiöblösödik: recessus sacciformis superior
ez a kiöblösödés biztosítja, hogy a radius a saját tengelye körül el tud fordulni
fiziológiás abductio: a felkar és az alkar kifelé nyílt helyzetben tompaszöget zár be,ennek értéke átlagosan: 168,5
membrana interossea antebrachii a radius és ulna margo interosseusait összekötőrostos lemez (syndesmosis)
az alkar és a kar nyílásszöge: max. extensióban: 180 (nőkön ennyi, férfiakon kisebb: 175)max. flexióban: 35 oka: lágyrésztorlódás
26
Articulatio radioulnaris distalis forgó ízület ízület tengelye: caput radii - processus styloideus ulnae (alkar konstrukciós tengelye) ízfelszínek: caput ulnae
incisura ulnaris radii az ízületben rostporcos lemez (discus articularis) is található recessus sacciformis inferior az ízületi tok kiöblösödése az ulna teste felé mozgások: supinatio - pronatio
Articulatio radiocarpea szabad jellegű ellipsoid ízesülő felszínek:
caput articularis: os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum első 3 prox. kéztőcsontcavitas articularis: facies articularis carpea (radiuson) + discus articularis
szalagoktenyér: ligamentum radiocarpeum palmarekézhát: ligamentum radiocarpeum dorsaleulnaról: ligamentum ulnocarpeum palmare (volárisan)
ligamentum collaterale carpi ulnareligamentum collaterale carpi radiale
mozgások: dorsalflexio - volarflexioabductio radialis et ulnarispasszív rotatio aktív beavatkozás kell a mozgás kivitelezéséhez:
meg kell fogni a kéztőt
Articulatio intercarpea seu: articulatio mediocarpea feszes ízület a proximalis és distalis kéztőcsontok között 2 fő felszíncsoport:
ulnarisan: eminentia carpi ulnaris(os pisiforme, hamulus ossis hamati)
radialisan: eminentia carpi radialis(os scaphoideum, os trapezium)
szalagok: ligamenta intercarpea volarialigamenta intercarpea dorsalialigamenta intercarpea interossealigamentum carpi radiatumligamentum pisohamatum
sulcus carpi: proximodistalis barázda, amely az eminentia carpi ulnaris et radialisközött keletkezik
canalis carpi - kéztőcsatorna úgy keletkezik, hogy az eminentia carpi radialis et ulnaris között feszülő szalag (ligamentum carpi transversum, seu: retinaculum flexorum) a sulcus carpit csatornává zárja
27
Articulatio carpometacarpea feszes ízületek a distalis kéztőcsontok és a kézközépcsontok közötti ízületek mozgás: adductio - abductio szalagok: ligamentum pisometacarpale
ligamenta carpometacarpea palmarialigamenta carpometacarpea dorsalialigamenta metacarpea interossea
articulatio carpometacarpea pollicis os trapezium és I. metacarpus közötti ízület nyeregízület korlátolt szabad jellegű a mozgását tekintve mozgás: oppositio - repositio
abductio - adductiopasszív rotatio
Articulatio metacarpophalangea tsz: articulationes metacarpophalangeae korlátolt szabad ízületek dorsalisan: gömb - palmarisan: henger az ízületi árok dorsalisan bő és vékony
ízfelszínek: metacarpusok fejeproximalis phalanxok basisa
szalagok: ligamenta collateralia (dorsalisan erednek, erősek, palmarflexioban feszülnek)
ligamenta palmaria volarisan a tokba épülő rostporcos lemezligamentum metacarpeum transversum profundumligamentum metacarpeum transversum superficiale
mozgások:flexio - extensioabductio abductiot gátolja: collateralis szalagok, palmarisan hengerfelszínadductio III. metacarpushoz, mint középvonalhoz történik a közelítéspasszív rotatio 50
Articulatio interphalangea tisztán ginglymus ízület ízfelszínek: phalanxok fej és bázisa
ízfej: trochlea phalangisízvápa: basis phalangis
szalagok: ligamenta collateralia (2 db) mozgás: flexio - extensio
28
A kéztőízületek mozgásai
Fő mozgások:radialabductioulnarabductiopalmarflexiodorsalflexio
Kombinációs mozgások tokszalagok lazaságából következik
I. Oldalmozgások1. tiszta radialis abductio
közreműködő izmok:m. extensor carpi radialis longusm. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. flexor carpi radialism. flexor pollicis longus
a tiszta radialis abductio következtében az os scaphoideum palmar felé kibillen és bőrön át tapintható lesz, ez a billenő mozgás egy radio-ulnaris transversalis tengely körül megy végbe
tengely: os capitatum fejét átszelő dorsocarpalis tengely
2. tiszta ulnaris abductio
ulnaris abductionál a proximalis kéztőcsontok dorsalis irányba billennek ki, ill. tolódnak el
közreműködő izmok:m. extensor carpi ulnarism. flexor carpi ulnarism. extensor digitorumm. extensor digiti minimi
az ulnaris irányba történő elmozdulás ismét a capitatum fejecsét átszelő dorsopalmaris tengely körül megy végbe, míg a kéztőcsontsor billenő mozgása a radioulnaris tengely körül történik
Az abductiós mozgások kiterjedése:
a középállásból történő abductio minden irányban közel azonos mértékben lehetséges
középállás: 12-os ulnaris abductiós helyzetnek felel meg
normál állás: ilyenkor a 3. ujj os capitatumon átmenő tengelye és az alkar hossztengelye egybeesik
normál állásból kiindulva radialis abductio: 15
ulnaris abductio: 40
29
lényegesen nagyobb szögű kitérések képződnek pronatioban, a könyökízületben elfordult humerus mellett, ennek a magyarázata a megfelelő izmok nagyobb működési hatásfokával magyarázható
alkar tengelye: fovea articularis radii - processus styloideus ulnae
II. A kéz hajlító mozgásai: Palmar- és dorsalflexio
a proximalis kéztőcsontok dorsalflexionál palmarisan, palmarflexionál dorsalisan tolódnak el
mozgástengelyekproximalis sor: os lunatumon megy átdistalis sor: os capitatumon megy át
a kéz hajlító mozgásai a 2 tengely körül történő részmozgásokból tevődnek össze a dorsal- és palmarflexio maximális terjedelme: 170
palmarflexio radiocarpalis ízületbendorsalflexio mediocarpalis ízületben történik
közreműködő izmok
palmarflexio: hosszú ujjhajlítókkéztőhajlítókm. abductor pollicis longus
dorsalflexio: radialis kéztőextensorokujjak feszítő izmai
30
Általános izomtan Systema musculorum
Myologia
1. Általános izomtan: contractilis szövetek: myoepithel (m. dilatator pupillae)
simaizomszívizomharántcsíkolt izom
önálló, szerv jellegű anatómiai egység felépítésében is részt vehet harántcsíkolt izom:1. garat, gége, nyelőcső, nyelv2. sphincterek (gyűrű alakú záróizmok)
érzékszervi izmok: szemizmok, dobüreg izmai
2. Musculus egységes kötőszöveti vázzal és többnyire gyenge burokkal (perimysium) összetartott, és meghatározott irányokba rendezett izomrostköteget nevezünk izomnak
Izom főbb részei
eredés (origo) lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom rögzítettebb vége: punctum fixumtapadás (insertio) lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom szabadabb vége: punctum mobile
az origo és insertio alakja lehet:
lapos inas lemez (aponeurosis) hengerded
venter - izomhas
3. Izmok alakja: orsó hasáb pánt lapos lemez
31
4. Izmok eredései, tapadásai:a., több résszel eredő (caput), majd összeolvadó és közös ínnal tapadó:
m. biceps brachii et femorism. triceps suraem. quadriceps femoris
b., a két has nem egyesül, az ín közös (biventer)
m. digastricusm. omohyoideus
c., inas megszakítások lehetnek az izmokban - intersectio tendinea seu: inscriptiones tendineae
m. rectus abdominis
5. Izmok rostozata: párhuzamos (izmok többsége) tollazott (pennatus)
unipennatusbipennatus
6. Az izmok kötőszövetes borítása:Fascia - egy vagy több izmot borító kötőszövetes lemez, melynek a vénás keringés
támogatásában van fontos szerepe
Perimysium - az izom húsos részének a váza, amely sövényeket bocsát az izom belsejébe, ezáltal rekeszekre osztja az izmot (elsőd-, másod-, harmadlagos rekeszek); a sövényekben futnak az izom nagyobb erei
epimysium perimysium externum - külső tokperimysium internum - nagyobb sövény, több izomrostot vesz körbeendomysium - a legkisebb fasciculusokon belüli sövény, gazdag hajszálérhálózattal
Peritendineum - a perimysium az izom ín határon éles határ nélkül megy át a peritendineumba, itt ágaznak el az ín erei, idegei
Sarcolemma - az izomrostot körülvevő sejthártya, mely két rétegből áll: az egyik az izomrost sejthártyája, a másik az ehhez szorosan hozzáfekvő lamina basalisokhoz hasonló hártya
Az erőt a csontra a collagenrostok viszik át, a csontokra az ínrostok v. perimysium rostjai Sharpey-féle rostok formájában vannak lehorgonyozva.
durván köteges izmok: m. gluteus maximus finoman köteges izmok: m. psoas major
32
7. Surlódást csökkentő berendezések:a., bursa synovialis
külső rostos, belső sejtdús rétegből áll lencse alakú nyúlós nedvet tartalmaz nagyobb ízületekben fordul elő sokszor a bőr és az alatta lévő csont között is lehet:
pl.: bursa prepatellaris subcutanea
b., vagina tendinum (ínhüvely)
két rétege van:vagina fibrosa - külső rostos burok (csőszerű)vagina synovialis - kettős falú:
belső: stratum synoviale befelé az ínnal nő összekülső stratum fibrosum
külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín felszínéhez tapad, közöttük sikamlós nedv található
mesotendineum: csonthoz v. ízülethez tapad, ereket visz az ínhoz, a külső lemez kettőzés folytán áthajlik a belső synovialis rétegbe
8. Antagonista és synergeta izmokextensorok - flexorokabductorok - adductorok
9. Izmok beidegzése peripheriás és segmentalis innervatio is van az ideg az izomhas közepén v. attól kissé proximalisan lép az izomba
az ideg a perimysiummal fonatot képez:
párhuzamos izmoknál kis területen pennatus és bipennatus izmok esetén jóval kiterjedtebb az ideg
elágazása
a., sensoros innervatio: izomorsó Golgi-féle ínorsó (inaknál)
b., motoros innervatio:
motoneuron perikaryon: gerincvelő elülső szarvában, agytörzsben
motoros véglemez az izom és a mozgató neuron közötti kapcsolatmotoros egység: egy motoneuron és az általa beidegzett izomrostok összessége
szemizmok: 1 motoros egység 2,5 rostot idegez bevégtagizmok: 1 motoros egység 4-500 izomrostot idegez be
33
10. Izmok működése:
fázisos (fehér) izmok: gyors és erőteljes összehúzódásra képesek, ok: sok a myofibrillum
tónusos (vörös) izmok: lassabban működnek, plazmában dús myofibrillum, de kevesebb izomrost
aktivitási hypertrophia - a rostok száma nem változik, csak az izomrostok vastagság nő
inaktivitási atrophia - csonttörésnél, ficamnál jelentkezik, 2-3 nap után a rostok elvékonyodnak
bénulásos atrophia - motoneuronok elpusztulnak v. az ideg megsérül
degeneratio - az izomrostok száma csökken
34
A felső végtag izomrendszere
Vállizmok - Scapuláris izmokm. deltoideus
e: clavicula lateralis harmada, acromion, spina scapulae (inas lemez) t: tuberositas deltoidea i: nervus axillaris az eredésnek megfelelően 3 részre osztható:
pars clavicularispars acromialispars spinalis
durva rostos, többszörösen bipennatus mozgás: abdukál (az abductiot 90-ig végzi)
pars clavicularis: erős flexor és medialis rotatorpars acromialis: erős abductorpars spinalis: extensor és lateralis rotator
m. supraspinatus e: fossa supraspinata scapulae t: tuberculum majus humeri felső izombenyomata i: nervus suprascapularis rövid vaskos izom abdukál , humerust a vápába fixálja gyakori elváltozás a m. supraspinatus tendopathiája, amely túlerőltetés v. trauma
következtében lép fel: a tuberculum majus közelében mészlerakódás keletkezik az ínban, ami abductioban erős fájdalmat vált ki
m. infraspinatus e: fossa infraspinata scapulae, spina scapulae t: tuberculum majus humeri középső izombenyomata i: nervus suprascapularis háromszögletű izom mozgás: kifelé rotál
m. teres minor e: margo lateralis scapulae t: tuberculum majus humeri alsó izombenyomata i: nervus axillaris orsó alakú kifelé rotál, addukál
35
m. teres major e: angulus inferior scapulae t: crista tuberculi minoris i: nervus subscapularis kicsit nagyobb, mint a teres minor mozgás: kar medial felé történő retroversiója (vele egyidejűleg befelé kisfokú rotatio)
m. subscapularis e: scapula elülső (costalis) felszíne t: tuberculum minus i: nervus subscapularis háromszögletű vaskos izomlemez a scapula elülső kivájt felszínét tölti ki mozgás: befelé rotál (abdukált kar addukcióját segíti)
36
Thoracohumeralis izmok - Mellizmok
légzési segédizmok, nehézlégzésnél v. kóros esetben (auxiliaris légzőizom)
m. pectoralis major e: pars clavicularis clavicula medialis fele
pars sternocostalis membrana sterni, 2-6. bordaporcpars abdominalis rectus hüvely elülső lemeze
t: crista tuberculi majoris (keresztezett rostokkal) i: nervi pectorales C5-Th1 legyező alakú mozgás: addukál és előre húzza a kart, valamint befelé rotálja
m. pectoralis minor e: 3.-5. borda elülső vége t: processus coracoideus i: nervi pectorales majdnem zárt legyező alakú mozgás: lapockát előre és lefelé húzza
m. subclavius e: 1. borda medialis vége (csont-porc határon) t: clavicula lateralis vége (sulcus musculi subclavii) i: nervus subclavius vékony orsó alakú claviculát rögzíti , lefelé húzza
m. serratus anterior e: 1.-9. borda elülső felszínén a m. obliquus externus abdominis
eredésével alternáló csipkékkel t: margo medialis scapulae i: nervus thoracicus longus tapadási vonala alapján 3 részre osztható:
pars superior angulus superiornál lévő részpars intermedia margo medialison tapadó rostokpars inferior angulus inferioron tapadó rostok
legyezőszerű, csipkékkel szegélyezve mozgás: scapulát rögzíti, a cavitas glenoidalist felfelé fordítja, a kart a vízszintes fölé
emeli izom bénulása esetén: scapula alata és a kar nem eleválhat, azaz 90 fölé nem emelhető
differenciáldiagnosztika: megfontolandó, hogy a m. rhomboideusok bénulásáról van-e szó, ugyanis ez utóbbi is scapula alatával jár, de itt a kar elevatiója zavartalan
37
Spinohumeralis izmok - Felületes hátizmok
m. trapezius e: protuberantia occipitalis externa, C1-Th12 csigolyák processus spinosusán
végighúzódó szalagon a ligamentum supraspinalen t: spina scapulae, acromion, clavicula lateralis része részletesebben kibontva:
pars descendens e: linea nuchae superior, protuberantia occipitalis externa,
ligamentum nuchae t: clavicula oldalsó harmada
pars transversa e: C7-Th3 (processus spinosus, ligamenta supraspinalia) t: spina scapulae, acromion
pars ascendens e: Th2-3-Th12 (processus spinosus, ligamenta supraspinalia) t: trigonum spinae, spina scapulae
i: nervus accessorius (ramus trapezius) rombusz alakú mozgás: scapulát rögzíti, hátra-, fel-, ill. lefelé húzza, fejet fordítja
m. levator scapulae e: felső cervicalis csigolyák processus transversusa (C1-4) t: angulus superior scapulae i: nervus dorsalis scapulae karcsú, pántszerű izom lapockát emeli
m. rhomboideus minor e: C6-7 csigolya processus spinosusa t: margo medialis scapulae i: nervus dorsalis scapulae lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza
m. rhomboideus major e: Th1-4 csigolya processus spinosusa t: margo medialis scapulae i: nervus dorsalis scapulae lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza
38
m. latissimus dorsi e: pars vertebralis Th9-12 csigolya processus spinosusa
pars iliaca fascia thoracolumbalis, crista iliaca hátsó harmadapars costalis 3 alsó borda hátsó végepars scapularis angulus inferior scapulae
t: crista tuberculi minoris humeri i: nervus thoracodorsalis lapos legyezőszerű izomlemez, testünk legnagyobb izma mozgás: abdukál, befelé rotál és hátra húzza a kart erőltetett kilégzésben és köhögésnél is működik (köhögő izom)
A vállöv izmainak funkcionális csoportosítása
1. Saggitalis tengely menti mozgások:AdductioAbductio 90-igElevatio 90 felett, vízszintes fölé, nem a vállízületen belül, hanem a scapula
forgatásával valósítható meg
2. Frontalis tengely menti mozgások:Anteversio kar előreemeléseRetroversio kar hátraemelése
3. Rotatiós tengely caput humeri - processus styloideus ulnae
ez a tengely egyben az alkar pronatios-supinatios tengelye is, és így a rotatio a pronatiós és supinatiós mozgás fokozódásához vezet
Kifelé rotatioBefelé rotatio
4. Circumductio kifelé és befelé
ez esetben a humerus egy 50 kúp palástja mentén mozog
39
A mozgást kivitelező izmokAdductorok: m. pectoralis major
caput longum m. tricipitism. teres majorm. latissimus dorsicaput breve m. bicipitism. deltoideus p. clavicularis, p. spinalis
Abductorok: m. deltoideusm. supraspinatusm. biceps caput longumm. serratus anteriorm. trapezius a scapula kisfokú rotatiójával segíti az abductiót
Elevatio: m. serratus anterior
az elevatiót megelőzően a kart a m. supraspinatus, m. biceps caput longum és a m. deltoideus segítségével abdukálni kell
az abdukció elevációba való átmenetét a m. serratus anterior és a m. trapezius támogatja
Anteversio: m. deltoideus p. clavicularis (részben p. acromialis)m. biceps brachiim. pectoralis major (p. clavicularis, p. sternocostalis)m. coracobrachialism. serratus anterior
Retroversio: m. teres majorm. latissimus dorsicaput longum m. tricipitism. deltoideus p. spinalis, p. acromialis
a retroversio mindenképpen az articulatio acromioclavicularis mozgásaival jár együtt
Kifelé rotatio/lateralis rotatio: m. infraspinatusm. teres minorm. deltoideus p. spinalis
m. infraspinatus: legerőteljesebb kifelé rotáló izom a kifelé rotatióval egyidejűleg a scapulát és a claviculát a m. trapezius és a mm.
rhomboidei hátrafelé húzzák, ezáltal a sternoclavicularis és acromioclavicularis ízületekben is mozgás keletkezik
Befelé rotatio/medialis rotatio: m. subscapularism. pectoralis majorm. biceps brachii caput longumm. deltoideus p. clavicularism. teres majorm. latissimus dorsi (leggyengébb hatás)
feszített könyök mellett a m. biceps caput brévéje kisfokban hozzájárul a befelé rotatiohoz
40
Klinikoanatómiai vonatkozások:
1. Serratusbénulás: csak csekély, mintegy 15-ig terjedő elevatio jön létre, amit a m. trapezius hoz létre.
2. Humerus törése:a., tuberositas deltoideától proximalisan: a proximalis tördarabot az adductorok túlsúlya
medial felé húzzab., tuberositas deltoideától distalisan: a proximalis tördarabot a m. deltoideus túlsúlya
lateralisan és előre téríti el
3. Scapula alata (winging): serratusbénulásban ugyan az anteversio kiváltható, de a scapula kifejezetten elemelkedik.
4. Hirtelen kifelé rotatio esetén a legerősebb befelé rotáló izom, a m. subscapularis antagonisztikus húzóhatása a tuberculum minus humeri leszakadását eredményezheti.
41
Vállövi fasciákA vállövi izmok saját fasciával rendelkeznek, amelyek az izmok egymáson való elmozdulását teszik könnyebbé.Jellegzetesen megerősödött fasciák:
fascia deltoidea a m. deltoideust borítja be és számos sövénye az egyes izomrostok között a mélybe terjed folytatása:
elöl: fascia pectoralishátul (megerősödve). m. infraspinatus fasciájába megy átdistalisan: fascia brachii
rögzül még: spina scapulae, acromion, clavicula
fascia pectoralis a m. pectoralis majort felszínesen behüvelyezi, majd a sulcus deltoideopectoralisban a
m. deltoideushoz húzódik, és összefügg a fascia axillarisszal
fascia clavipectoralis a m. subclaviust és a m. pectoralis minort hüvelyezi be, de részben a
m. coracobrachialisra is ráterjed a m. pectoralis minort és a m. pectoralis majort elválasztja egymástól a m. pectoralis minor lateralis szélénél a fascia axillarisba sugárzik
fascia axillaris a fascia pectoralis folytatását képezi és átmegy a m. latissimus dorsit borító fasciába nem egyöntetű tömöttrostos kötőszövet alkotja, hanem könnyebb lebontható, lazább
szövésű részeket is tartalmaz a fascia axillaris lazább szövésű részeinek eltávolítása után egy ovalis terület tűnik fel,
melynek proximalis fascia szegélye a: Langer-féle hónaljív
Az egyéb izomfasciák említésre méltó sajátossága, hogy a m. infraspinatus és a m. teres major térségében aponeuroticus jelleget öltenek, és izomrostok eredésére szolgálnak.
42
A kar izmai
I. Flexorok
m. coracobrachialis e: processus coracoideus t: humerus medialis felszíne (crista tuberculi minoristól distalisan) i: nervus musculocutaneus a kar gyenge adductora és flexora a humerus anteversiojában működik közre a humerusfejet stabilizálja az ízületi árokban a nervus musculocutaneus átfúrja az izmot
m. biceps brachii e: caput longum: tuberculum supraglenoidale
caput breve: processus coracoideus t: tuberositas radii, aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus) az ulnaris
fascia medialis részébe sugárzik bele i: nervus musculocutaneus az alkar flexora és supinátora, a caput longum a kar flexora is a caput longum áthalad a sulcus intertubercularison, itt még az art. humeri tokja
borítja (vagina synovialis intertubercularis), a caput longum a humerusfejet hypomochlionként használja működéséhez
m. brachialis e: humerus distalis részének elülső felszíne, septa intermuscularia t: tuberositas ulnae, ízületi tokon (m. articularisként) i: nervus musculocutaneus az alkar flexora
43
II. Extensorok
m. triceps brachii e: caput longum: tuberculum infraglenoidale
caput mediale: sulcus nervi radialistól distalisan, septum intermusculare medialecaput laterale: sulcus nervi radialistól proximolateralisan, septum intermusculare laterale
t: olecranon i: nervus radialis a caput longum a m. teres minor előtt és a m. teres major mögött distal felé húzódik a tapadás környékén rendszerint bursák találhatók:
bursa subcutanea olecranibursa subtendinea musculi tricipitis brachiibursa intertendinea olecrani (járulékos)
mozgás: az alkar extensora, a caput longum a kar extensora is
m. anconeus e: epicondylus lateralis t: olecranon i: nervus radialis mozgás: könyök extensor
44
Hónaljárok - Fossa axillaris
Def.: az elemelt kar mellett a thoracohumeralis izmok néhány vállizommal és a m. latissimus dorsival négyoldalú pyramis alakú gödröt hoznak létre
elülső fal: m. pectoralis minor et major (elülső hónaljredő)medialis fal: m. serratus anterior, thoraxlateralis fal: szabad felső végtag felső részehátsó fal: m. latissimus dorsi, m. teres major, m. subscapularis (hátsó hónaljredő)alapja: fascia axillaris (behúzódik) a fascia clavicopectoralis rögzíti a claviculához
a fascia axillaristcsúcsa: hiatus scaleni felé mutat (itt lép ki a plexus brachialis)
Fossa axillaris tartalma:(a) Axillaris nyirokcsomók
gyakorlati fontosságúak (onkológia), a fascia axillaris fellett van néhány felületes nyirokcsomó; a fascia belső oldalán pedig néhány centrális nyirokcsomót találunka felületes nyirokcsomók a fascia axillaris kerek v. ovális nyílásán át tartanak kapcsolatot a centrális nyirokcsomókkal
néhány nyirokcsomó van még a hónaljárok medialis, hátsó és lateralis falán lévő erek kíséretében
az axillaris nyirokcsomók egy-két nagyobb nyirokérbe gyűlnek össze, melynek neve: truncus subclavius
gyűjtőterület:
1. egész felső végtag2. válltájék3. a törzs egész elülső és hátsó falának felületesebb rétegei, a köldökön átfektetett vízszintes felett4. emlőmirigy
(b) A hónaljárok medialis fala:a. thoracica lateralis (ex: a. axillaris)n. thoracicus longus (ex: plexus brachialis)
(c) A hónaljárok hátsó falaa. subscapularis (ex: a. axillaris) m. subscapularis, m. teres major közötti vályúban
ágai: a. circumflexa scapulae medialis hónaljrésbe nyomul be
a. thoracodorsalis
45
(d) A hónaljárok lateralis falavena axillaris medialis helyzetű, a karon felületesen futarteria axillaris centralis helyzetű, a plexus brachialis fasciculusai veszik körbe, két nagyobb
ágát itt lehet megtalálni:arteria subscapularisarteria circumflexa humeri posterior
plexus brachialis fasciculusai ill. közvetlen ágain. musculocutaneusn. medianusn. axillaris
Hónaljrések Hiatus axillaris medialis et lateralis
A m. teres minor és a m. teres major V-alakban széttér a humeruson való tapadása felé, és a két izom közt halad át a m. triceps brachii caput longuma, úgy, hogy a caput longum a m. teres minor előtt és a m. teres major mögött húzódik distal felé.
Hiatus axillaris medialis háromszög alakú határolja: m. teres minor et m. teres major és a m. triceps brachii caput longuma rajta áthaladó képlet: arteria circumflexa scapulae
Hiatus axillaris lateralis négyszög alakú határai:
felül: m. teres minoralul: m. teres majorlateralisan: collum chirurgicum humerimedialisan: m. triceps brachii
áthaladó képletek: nervus axillarisarteria circumflexa humeri posterior
Nyálkatömlők:
bursa subdeltoidea - a tuberculum majus humeri és a m. deltoideus közöttbursa subacromialis - acromion alatt, a m. supraspinatus inának mozgásait biztosítja
46
A kar izomrekeszei: a karizmokat körülvevő fascia brachii két izomközti sövényt bocsát a humerus
medialis és lateralis éléhez:septum intermusculare brachii medialeseptum intermusculare brachii laterale
elöl lesznek: flexorokhátul lesznek: extensorok
a m. biceps brachii medialis és lateralis oldalán egy-egy sekély barázda keletkezik:sulcus bicipitalis medialissulcus bicipitalis lateralis
Sulcus bicipitalis medialis
határai: m. biceps brachiiseptum intermusculare brachii medialem. triceps brachii
képletei:n. cutaneus antebrachii medialis (ramus anteriorja)n. cutaneus brachii medialisn. ulnaris legmedialisabb, a septum intermusculare brachii medialera fekszik,
majd a septumot átfúrva az epicondylus medialis alatti sulcus nervi ulnarishoz fut
n. musculocutaneusn. medianusa. brachialisvv. brachiales
Sulcus bicipitalis lateralis
subcutan fut benne: vena cephalica
Spatium subdeltoideum
a m. deltoideus és a vállízület tokja, valamint a tuberculum majus és a tuberculum minus humeri és a rajtuk tapadó izmok közötti szövettér
47
Az alkar izmaiI. Flexorok
I/a. Alkar felületes flexorok
m. pronator teres (i: n. medianus)m. flexor carpi radialis (i: n. medianus)m. palmaris longus (i: n. medianus)m. flexor carpi ulnaris (i: n. ulnaris)m. flexor digitorum superficialis (i: n. medianus)
m. pronator teres e: caput humerale: epicondylus medialis
caput ulnare: processus coronoideus ulnae t: tuberositas pronatoria (radius középtája) m: pronál, art. cubitit hajlítja
m. flexor carpi radialis e: epicondylus medialis t: II. metacarpus basisa (palmaris felszínen) m: palmarflexio, radialis abductio
m. palmaris longus e: epicondylus medialis t: aponeurosis palmaris m: palmarflexio az izom hiányozhat, de az aponeurosis palmaris ilyenkor is megvan
m. flexor carpi ulnaris e: caput humerale: epicondylus medialis
caput ulnare: olecranon, margo posterior ulnae t: V. metatarsus basisa m: palmarflexio, ulnaris abductio
m. flexor digitorum superficialis e: caput humerale: epicondylus medialis
caput ulnare: processus coronoideus ulnaecaput radiale: radius
t: II.-III.-IV.-V. középperc basisán a tapadásnál az inak szétválnak (m. perforatus) és a köztük keletkező barázdában fut a
m. flexor digitorum profundus m: a kéz és a proximális ujjpercízületek hajlítója (maximálisan behajlított kézízületben
már insufficiensé válik
48
I/b. Mély alkar flexorokm. flexor pollicis longus (i: n. medianus)m. flexor digitorum profundus (i: n. medianus, n. ulnaris)m. pronator quadratus (i: n. medianus)
m. flexor pollicis longus e: radius volaris felszíne t: pollex körömpercének basisán m: pollex körömpercének flexora
m. flexor digitorum profundus e: ulna, membrana interossea t: II.-III.-IV.-V. körömperc basisán m: csuklót és ujjízületeket hajlítja
m. pronator quadratus e: ulna (palmaris felszínének distalis negyedében) t: radius (palmaris felszínének distalis negyedében) i: n. medianus n. interosseus ramus palmaris m: pronál
49
II. Alkar extensorok
Innervatio: nervus radialis !
Csoportosítás:1. Radialis alkarizmok:
m. brachioradialism. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevis
2. Dorsalis alkarizmok:a., Felületes/ulnaris réteg:
m. extensor digitorumm. extensor digiti minimim. extensor carpi ulnaris
b., Mély réteg:m. supinatorm. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. extensor pollicis brevism. extensor indicis
m. brachioradialis e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale t: processus styloideus radii m: egyízületű izom, az alkart pronatio és supinatio közötti középhelyzetbe hozza és e
helyzetben flektálja
m. extensor carpi radialis longus e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale t: II. metacarpus basisán tapad m: hajlított kart gyengén pronálja, feszítettet supinálja, dorsalflexio, radialis abductio
m. extensor carpi radialis brevis e: epicondylus lateralis caput commune t: III. metacarpus basisán m: a kézfej dorsalis flexióját végzi, valamint ulnarabductióból a középhelyzetbe hozza a két radialis extensor (longus et brevis) elősegíti a markolást, ekkor ugyanis a kézfej
enyhe dorsalflexióban kell legyen, hogy a flexorok maximális hatásfokkal működjenek ha markolás esetén az epicondylus lateralis humeriben fájdalom lép fel, az
epicondylitisre utal; ennek okaként a két radialis feszítő eredési vidékének túlterhelése következtében létrejövő periostealis izgalom jöhet szóba (teniszkönyök)
m. extensor digitorum e: epicondylus lateralis
50
t: II.-III.-IV.-V. ujj közép- és körömpercén tapad inaival a II.-III.-IV.-V. ujjak dorsalis aponeurosisát képezi, széttérő inai között a
gyűrűsujjtól a kisujjhoz húzódó inas nyalábok találhatók connexus intertendinei
m. extensor digiti minimi e: epicondylus lateralis (a m. extensor digitorummal közös fejjel caput commune ered) t: az V. ujj dorsalis inába sugárzik bele (ált. 2 ínnal) m: kisujjflexio, kéz dorsalflexioja, ulnaris abductio
m. extensor carpi ulnaris e: epicondylus lateralis (caput commune részeként) t: V. metacarpus basisán tapad m: a kézfej legerősebb abductora ! (antagonistája: m. abductor pollicis longus)
m. supinator e: epicondylus lateralis, crista musculi supinatoris ulnae t: rácsavarodik a radiusra m: az alkart minden flexiós és extensiós helyzetben supinálni képes
m. extensor pollicis longus e: ulna facies dorsalis, membrana interossea t: pollex körömpercén tapad m: a radius III. ínhüvely rekesztől lateralisan fekvő csontélét, a tuberculum dorsalet
hypomochlionként használva feszíti a hüvelykujjat, kéztőízületet dorsalflektálja és radialis abductiót hoz benne létre
m. extensor pollicis brevis e: radius, membrana interossea t: pollex 1. percén m: pollexet extendálja és abdukálja
m. extensor indicis e: ulna facies dorsalis distalis harmada, membrana interossea t: II. ujj dorsalis inába megy át m: mutatóujjat feszíti, kéztőízület dorsalflexiójában is működik közre
m. abductor pollicis longus e: ulna, membrana interossea t: pollex metacarpusának basisán m: hüvelykujjat abdukálja
51
Az alkar és a könyökízület izomzatának működés szerinti csoportosítása
1. Könyök mozgásai:A könyökízületben flexiót és extensiót különböztetünk meg. A mozgás tengelye: a humerus epicondylusain átmenő egyenes. A tengely előtt futó izmok flektálnak, a tengely mögött futó izmok pedig extendálják a könyökízületet, azonban a könyökízületre gyakorolt hatásuk a szomszédos ízületek helyzetétől is függ.
a., Hajlítás - Flexio
m. biceps brachiim. brachialism. brachioradialism. extensor carpi radialis longusm. pronator teres
csekély jelentőségű: m. flexor carpi radialis, m. extensor carpi radialis brevis, m. palmaris longus
a legerőteljesebb flexio - szinte minden flexor megrövidülésével - pronatiós helyzetben végezhető, kivétek két izom: m. brachialis és m. biceps brachii, melyeknek a hajlítóereje pronatióban megcsappan
b., Feszítés - Extensio
m. triceps brachiicaput laterale et mediale primaer erőkifejtéscaput longum secundaer erőkifejtés
m. anconeus
2. Pronatio - Supinatio forgómozgások, melyek az art. radioulnaris distalisban és proximalisban a
humeroradialis ízület közreműködésével játszódnak le pronatios-supinatios tengely: fovea capitis radii processus styloideus ulnae a pronatio és supinatio közel azonos erővel (hajlított könyök mellett természetesen
jóval erősebben) kivitelezhető a pronatio kitérése a vállízület befelé rotatiójával látszólagosan növelhető
Supinatio:
m. supinatorm. biceps brachiim. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. brachioradialism. extensor carpi radialis longus feszített kar esetén működik supinatorként
52
Pronatio:m. pronator quadratusm. pronator teresm. flexor carpi radialism. brachioradialism. palmaris longus
3. Csuklóízületben (art. radiocarpea) végbemenő mozgások:a., Dorsalflexiob., Palmarflexioc., Radialabductiod., Ulnarabductio
A mozgások tengelye:
Dorsal-palmarflexio: os capitatumot átszelő transversalis tengely
Radial-ulnarabductio: os capitatumon dorsopalmarisan átmenő tengely
a szóbanforgó mozgások közül a palmarflexió a legerősebb a flexorok significansan erősebbek az extensoroknál a flexorok közül az ujjhajlítók a legerőteljesebbek hosszan tartó nyugalmi állapotok után (törések gyógyulása) a kézfej a flexorok
túlereje folytán palmarflexióban fixálódik; ezért kell a nyugalmi helyzeteket mindig dorsalflexióban rögzíteni
A mozgásokat kivitelező izmok:a., Dorsalflexio:
m. extensor digitorumm. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevism. extensor indicism. extensor pollicis longusm. extensor digiti minimi
b., Palmarflexio:
m. flexor digitorum superficialism. flexor digitorum profundus (legerősebb flexorok)m. flexor carpi ulnarism. flexor pollicis longusm. flexor carpi radialism. abductor pollicis longus
53
c., Radialabductio:
m. extensor carpi radialis longusm. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. flexor carpi radialism. flexor pollicis longus
d., Ulnarabductio:
m. extensor carpi ulnarism. flexor carpi ulnarism. extensor digitorumm. extensor digiti minimi
54
A kéz izmaiI. A thenar izmai
thenar a hüvelyk párnája, a hüvelyket mozgató izmok
m. abductor pollicis brevis e: tuberculum ossis scaphoidei, retinaculum flexorum t: radialis sesamcsont, hüvelyk 1. perce i: nervus medianus
m. opponens pollicis e: tuberculum ossis trapezii, retinaculum flexorum t: I. metacarpus radialis széle i: nervus medianus m: opponál, addukál
m. flexor pollicis brevis e: caput superficiale: retinaculum flexorum (i: nervus medianus)
caput profundum: os trapezium, trapezoideum, capitatum (i: nervus ulnaris) t: a 2 fej közösen a radialis sesamcsonton
m. adductor pollicis e: caput transversum: III. os metacarpale egész hosszában
caput obliquum: szomszédos kéztőcsontokon t: hüvelyk alappercének ulnaris sesamcsontján tapad mindkét fej i: nervus ulnaris
II. A hypothenar izmai minden izmot beidegez: nervus ulnaris nincs teljes izomgarnitúrája (adduktor nincs)
m. abductor digiti minimi e: os pisiforme, lig. pisohamatum, retinaculum flexorum t: kisujj alappercbasisának ulnaris szélén m: tiszta abductio
m. flexor digiti minimi e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati t: kisujj alappercbasisának palmaris felszínén
55
m. opponens digiti minimi e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati t: kisujj metacarpusának ulnaris felén
III. A mesothenar izmai1. Gilisztaizmok (4)
mm. lumbricales
e: m. flexor digitorum profundus inainak radialis oldaláról t: a palmaraponeurosistól fedetten és a ligg. metacarpea transversa profundától
palmarisan húzódnak és a feszítő izmok aponeurosisába és az alapízületek tokjába sugároznak
beidegzés:2 medialis nervus medianus2 lateralis nervus ulnaris (r. profundus)
2. Csontközti izmok - mm. interossei mozgásuk: az alappercízületben hajlítanak; a közép- és körömpercízületben feszítenek
m. interosseus volaris (3 db)
e: II., IV., V. metacarpus t: megfelelő alapperceken, ill. a megfelelő dorsalaponeurosisokon tapadnak i: nervus ulnaris m: II., IV., V. ujjakat a középsőhöz közelítik, zárják az ujjakat
m. interosseus dorsalis (4 db)
e: az öt metacarpus egymás felé tekintő felszíneiről erednek 2 fejjel t: proximális phalanxokhoz húzódnak és a dorsalis aponeurosisba sugároznak i: nervus ulnaris
A thenar izmainak funkció szerinti összefoglalása
56
Adductio:m. adductor pollicism. flexor pollicis brevism. opponens pollicis
Abductio:m. abductor pollicis brevism. flexor pollicis brevis
Oppositio:m. opponens pollicis- támogatja:
m. flexor pollicis brevism. adductor pollicis
Repositio a dorsalis oldal hosszú izmai végzik:m. extensor pollicis brevism. extensor pollicis longusm. abductor pollicis longus
57
Aponeurosis palmaris a palmaris aponeurosist kétféle rostköteg alkotja:
fasciculi longitudinalesfasciculi transversi
a palmaris aponeurosist a tenyér mély fasciájával 9 septum köti össze (ezek közül 8 a m. flexor digitorum profundus et superficialis inait határolja minden oldalról, míg a 9. septum az első radialis m. lumbricalis radialis oldalához húzódik)
ezek a septumok a fasciculi longitudinales et transversiről erednek, és a mély tenyérfascia kézközépcsontokhoz való rögzülése nyomán az aponeurosis palmarist kellőképpen rögzítik
fasciculi longitudinalesrostok végződése: 2-5 ujjhajlítók ina (vagina fibrosa)
ligg. metacarpea transversa profunda et superficialeujjak alappercízületeinek szalagkészüléketenyér coriuma
fasciculi transversi proximálisan a fasciculi longitudinalesnél mélyebben fekszenek, de distalisan már láthatóak és a hosszanti rostokkal azonos rétegben találhatók
m. plamaris brevis a hypothenar területén található, visszafejlődésben lévő izom, ami az aponeurosis palmarist és a retinaculum flexorumot a kéz ulnaris szélének bőrével kapcsolja össze
A felső végtag fasciaviszonyaiFascia brachii
a felkaron a hajlító és feszítő izmokat borítja a humerus 2 oldalán egy-egy sövény (septum) található:
septum intermusculare medialeseptum intermusculare laterale
a septumok rögzítik a fascia brachiit a humerushoz
septum intermusculare mediale proximalisan a m. coracobrachialis tapadása magasságában kezdődik
septum intermusculare laterale közvetlenül a tuberositas deltoideától distalisan kezdődik
a fascia axillaris közvetlen folytatásába esik a fascia brachii, mely a fascia antebrachiiba folytatódik
a fascia brachiin egy nyílás található a könyökárok felett: hiatus basilicus (v. basilica lép át rajta)
58
Fascia antebrachii szoros kapcsolatban áll az ulna dorsalis felszínével az alkarfasciába sugárzik: aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus) az alkarfascia az egyes izomcsoportok között erős septumokat bocsát a mélybe az alkar distalis végének dorsalis felszínén a fasciát megerősítő harántkötegek az
izmokat leszorító szalagot hoznak létre, ez a: retinaculum extensorum
a palmaris felszínen: Guyon-páholy a m. flexor carpi ulnaris radial és distal felé leszálló izomrostjai a kéztő közelében a fascia antebrachiiba sugároznak, ezen utóbbi és a mély izmokat befedő fasciák nyomán keletkező önálló térség
Fascia dorsalis manus
a retinaculum extensorumnak durva, erős harántrostozatú közvetlen folytatását képezi, ami distalisan az ujjak dorsalis aponeurosisába megy át (és a connexus intertendineikkel is szoros kapcsolatban van)
a fascia dorsalis manus a kézhát radialis és ulnaris szélén a metacarpuscsontoknak megfelelően rögzül
Palmaris fasciákretinaculum flexorum folytatását alkotja: aponeurosis palmarismély tenyéri fascia (fascia palmaris profunda) 9 septum segítségével kapcsolódik egymáshoz az aponeurosis palmaris és a m. interosseus palmarisokat borító mély tenyéri fascia
ligamentum metacarpeum transversum superficiale az ujjak tövénél található vékony, harántul futó szalag, mely szorosan rögzül a subcutisban
ebbe a szalagba sugárzik az aponeurosis palmaris fasciculi longitudinalese
59
Vagina tendinum1. Dorsalis carpalis ínhüvelyek2. Palmaris carpalis ínhüvelyek3. Palmaris digitalis ínhüvelyek
1. Dorsalis ínhüvelyek - Vaginae synoviales dorsales retinaculum extensorum ligamentum carpi dorsale és a septumai által fedve fut a 6
db ínrekesz
így a keletkező osteofibrosus rekeszek 9 különböző hosszúságú ín befekvésére alkalmas vagina synovialist tartalmaznak
1. rekesz: m. abductor pollicis longusm. extensor pollicis brevis
2. rekesz: m. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevis
3. rekesz: m. extensor pollicis longus
4. rekesz: m. extensor digitorumm. extensor indicis
5. rekesz: m. extensor digiti minimi
6. rekesz: m. extensor carpi ulnaris
2. Palmaris carpalis ínhüvelyek - Vagina synovialis palmaris a retinaculum flexorum által csatornává záródott canalis carpin a n. medianus mellett a
különböző hajlító inak, 3 vagina synovialis palmarisban lépnek át:
I. vagina synovialis tendinis musculi flexoris carpi radialis (os trapezium külön csatornája, a vagina a retinaculum flexorum tapadását 2 részre osztja)
II. vagina synovialis musculi flexoris pollicis longiIII. vagina synovialis communis musculorum flexorum
m. flexor digitorum superficialis, m. flexor digitorum profundus
60
3. digitalis ínhüvelyek - Vagina synovialis digitorum manus az 5 vagina synovialis digitorum manust körülveszi 5 darab:
vaginae fibrosae digitorum manus
részei:pars anularis vaginae fibrosaepars cruciformis vaginae fibrosae
a vagina synovialis parietalis és visceralis lemezei között ereket és idegeket tartalmazó mesotendineum található
a digitális ínhüvelyek térségében kétféle mesotendineumot különböztetünk meg:
vinculum tendinum longumvinculum tendinum breve
a m. abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis brevis ínhüvelygyulladásai gyakoriak, és a processus styloideus radiira lokalizált fájdalmat eredményeznek
Fossa cubiti
61
lefelé tekintő csúcsú háromszög alapú gödör határai:
proximálisan: m. biceps brachii (tendo)ulnarisan: m. pronator teresradialisan: m. brachioradialisalapja: m. brachialis
két oldalról határolja: sulcus bicipitalis medialis et lateralis medialisan: a flexorok fasciájába besugárzó aponeurosis musculi bicipitis brachii
(lacertus fibrosus) a könyökárok medialis rekeszét a felszín felé lezárja
Canalis carpi a sulcus carpi és a retinaculum flexorum által létrehozott csatorna
sulcus carpi: proximodistalis barázda, melyet két oldalon az eminentia carpi radialis és az
eminentia carpi ulnaris határol (a retinaculum flexorum zárja csatornává) benne fut:
m. flexor pollicis longusm. flexor digitorum superficialism. flexor digitorum profundusm. flexor carpi radialis mellette lévő kötőszövetes barázdában fut a n. medianusn. medianus
felette fut:m. palmaris longusm. flexor carpi ulnarisarteria ulnarisvena ulnarisnervus ulnaris
Foveola radialis (fossa Tabatiére) a hüvelyk abdukciójakor és extensiójakor a csukló radialis oldalán a m. extensor
pollicis brevis és a m. abductor pollicis inai radial felől és a m. extensor pollicis longus ulnar felől ráncban kiemelik a bőrt, a két ránc közötti gödör a foveola radialis
orvosi szempontból is fontos, mert mélyében halad át ferdén az arteria radialis
62
AngiologiaÁltalános értan
Erek - vasa sanguinea feladatuk a vér áramoltatása, elosztása, szívhez viszonyított helyzetük szerint:
artéria bal kamrából az aorta O2-dús vért szállít, a truncus pulmonalis pedig a tüdő felé szállít CO2-dús vért szállít
capillaris feladat: vér és szövetek közötti gáz és anyagcserevéna vena cava superior et inferior jobb pitvarba CO2-dús vért szállít
Az erek falának szöveti szerkezete:1. tunica intima (minden érszakaszon azonos)2. tunica media3. tunica adventitia
I. Arteriae
I./a Elasticus típusú artériák systoléban a falai kitágulnak és a diastoléban folyamatosan húzódnak össze, ezzel
folyamatos véráramlást biztosítanak rétegek jellemzői:
tunica intima endothelsejtréteg határolja a lumen felé, alatta egy subendothelialis sejtréteg van, ami
elasticus rostból és kevés kötőszöveti sejtből áll fő részét durva és körkörös lefutású elasticus és kisebb részben collagen rostok
alkotják külső határán az elasticus rostok lapokba rendeződnek fenestrált elasticus membrán
tunica media újszülöttben 40, felnőttben 70 koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll sok simaizomsejt és amorf sejtközötti állománya van, ami glükózaminoglikánokból áll
tunica adventitia vékony, szabálytalan, hosszanti rendezettségű elasticus és collagen rostokból áll benne találhatóak az ér tápláló erei: vasa vasorum
63
I./b Izmos típusú középnagy artériák
feladata a test különböző részeibe szétáramló vér eloszlatása
tunica intima egy rétegnek látszik, de az endothelréteg alatt vékony, finom rostozatú kötőszövet
található, ez a: membrana elastica interna (elasticus fenestrált lemez) idősebb korban a MEI többrétegű lehet, sclerotisálhat
tunica media körkörösen v. lapos spirálba rendezett simaizomszövet, mely között kevés elasticus és
collagenrost található az izomsejteket rácsrostból álló kötőszöveti hártya veszi körül
tunica adventitia membrana elastica externa belső körkörös és külső hosszanti lefutású elasticus és collagen rostokból áll a nagyobb erek adventitiájában vasa vasorumokat találunk
II. Arteriolák a capillárisok elé kapcsolt arteriolák nyomásredukciós szerepet töltenek be
tunica intima hosszanti elrendeződésű endothel sejtek, mely a vékony membrana elastica internára fekszik
tunica media 3-4 simaizomsejt-réteg a nagyobb arteriolákban és 1 réteg a precapilláris arteriolákban a sejtek között csak rácsrostváz van a belső rétegben (v. egyetlen rétegben) a simaizomsejtek körülérik az ér körfogatát
tunica adventitia a nagyobb arteriolákban hosszanti elasticus és collagen rostköteg alkotja a precapilláris arteriolákban ez a réteg minimális lehet
64
Az artériák O2 és tápanyagellátása: az artériák belső fala elegendő O2-t és tápanyagot kap a tunica intimán keresztül
diffúzóval, ezt segíti még a fenestrált elasticus membrán a nagyobb artériák adventitiájában vasa vasorumok vannak, amelyek a tunica mediaba
is benyomulhatnak
Az artériák beidegzése:a., érző beidegzés
baro- és chemoreceptorok az aortaív falában és az arteria carotis kezdetének sinusszerű tágulatában
(sinus caroticus) az adventitia mélyebb rétegében szőlőfürtszerűen szétterülő tok nélküli idegvégződések találhatók
b., motoros beidegzés velőtlen idegek fonata hálózza be az adventitiát, e fonat ingerületátadó hálózata
behatol az adventitia mélyebb rétegébe, rásimul a media külső felszínére, de oda soha nem hatol be
nincsenek idegvégződések, ún. alapfonatos beidegzés van az idegrostok kilépve a Scwann-sejtek plasmájából a simaizomsejtek közvetlen
közelében adják le mediator anyagaikat:sympathicus vasoconstrictor rostok: noradrenalinparasympathicus vasodilatator rostok: acetil-kolin
III. Capillarisok
1. Muscularis capillaris metarteriola preferenciális (kitüntetett) nagyobb ércsatorna, ami a precapilláris arteriolát a
postcapilláris venulával ív alakban összeköti simaizomsejtek és pericyták veszik körbe a pericyták differenciálatlan mesenchymasejtek
2. Valódi capillaris endothelsejtek intenzíven osztódnak: regeneratio, új capillaris sejtek kapcsolódása: lumen felé: zonula occludens
lumentől távol: macula adherens lehet fenestrált, azaz 0,1 m-es nyílások vannak rajta, pl.: vese glomerulusai, endocrin
szervek a sejtekben pinocytotikus hólyagok az endothelsejteket lamina basalis veszi körül, mely kb. 50 nm vastagságú
finomszemcsés szerkezetű hártya
65
Angiogenezis1. Angiogenezist serkenti:
fibroblast növekedési faktor FGF és tumor necrosis faktor TNFvascularis endothelialis növekedési faktor VEGF
2. Angiogenezist gátolja:
thrombospondinangiostatinendostatin
Endothel által secretált anyagok:1. III-as típusú collagen, laminin, fibronectin2. endothelin: O2-hiányos, ischaemiás állapotban termelődik és erős
simaizomcontractiót vált ki3. thrombocyta aktiváló faktor PAF: endothelsérülés esetén szabadul fel4. von Willebrand faktor5. NO simaizomrelaxációt okoz
IV. Vénák falszerkezetük változatos bő nyirokhálózat van a venák falában
tunica intima endothel borítja subendothelialis kötőszövet minimális az endothel a laza subendothelialis kötőszövettel rögzül a membrana elastica internához
tunica media vékony kevés simaizom főként collagen építi fel nem lesz tartása a venáknak
tunica adventitia a vénák legvastagabb rétege hosszanti és magas menetű spiralis lefutású rostokból áll kevés simaizom és elasticus rost vasa vasorum mélyen behatol, biztos vérellátás
66
Vénabillentyűk - Valvula venosae venás keringést segítik párosával, ritkábban egyesével találhatók zsákszerű intima kettőzetek a lábon, kézen és a bordák közötti venákban találhatók megakadályozzák a vér visszaáramlását
Vénás sinusok, sinusoidok capillarishoz hasonló szerkezetű, szabálytalan alakú, tág gyűjtőerek, melyek falát nem
vascularis rendszerhez tartozó képletek támogatják, pl.:
1. májlebenyke hajszálereinek capillárissinusoidjai2. hypophysis elülső lebenyének capillárisai3. a lép postcapilláris vénás sinusai
valódi sinusok: 1. dura mater sinusai2. vörös csontvelő vénás sinusai3. koponyatető canales diploicijei
Artériák elágazódása:1. Ízületi anastomosishálózatok
az ízületeket erős artériás ágak látják el, amelyek az ízület tokján kívül rete articularet képeznek, ennek jelentősége, hogy az erek a mozgás során összenyomódhatnak és a vér így csak a kollaterális keringés útján tud továbbáramolni
2. Árkád alakú artériás anastomosisok főleg cső alakú zsigerek ellátásában vesznek részt, a zsigert ellátó 2 v. több artéria
szomszédos ágai közt árkádszerű összeköttetés jön létre
3. Gyűrű alakú artériás anastomosisok agyalapi artériás anastomosis gyűrű circulus arteriosus Willisii
Végartériák:a., absolut v. anatómiai végartériák: az a terület artériái, melyet az artéria ellát és máshonnan
nem kap vért (pl.: agy)b., relatív v. funkcionális végartériák: azon terület artériái melyet több artéria lát el
67
Vénák elágazódása: változatos elrendeződésűek hajlamosak a fonatképződésre:
medencebeli szervek vénás fonataiarc mély fonataigerinccsatorna és gerinc körüli vénás fonatok
1. Nagyvénák:vena cava inferior et superiorvena axillarisvena femoralisvena jugularis interna
2. Másodlagos v. harmadlagos vénák:a., mély v. kísérő vénák venae commitantes kettesével futnak az artériák mellett, az artérián végighaladó pulzushullám, a vénában
egy-egy szakaszt összeprésel, a vér csak a szív felé tud elmozdulni a vénás billentyűk miattb., felületes v. bőrvénák erős simaizom faluk van a végtagokon, de az alsó végtagon mégis varicosus
értágulatok alakulnak ki a fascián kívül a bőr alatt vannak
Kettős hajszálérrendszerek - artériás csodarecék, portális venák1. artériás csodarece: az arteriola néhány capillarishurokra oszlik, majd ezek újra egyesülnek
egy arteriolában, és majd ezután oszlik valódi capillárisokra (pl.: vese glomerulusai)
2. portális vénák:
a v. portae hepatis belépve a májba újra capillarisokra bomlik, majd a máj lebenykéit átjáró sinusoidokat alkot; ezek a sinusoidok vénákba szedődve a máj gyűjtőereivel (vv. hepaticae) együtt csatlakoznak a vena cava inferiorhoz; funkció: az emésztőrendszerből felszívott anyagok nem jutnak közvetlenül a keringésbe és a máj ártalmatlanná tudja tenni az idegen és mérgező anyagokat
hypophysis elülső lebenyének vénái
Arteriovenosus anastomosisok, érzáró készülékek
arteriovenosus anastomosis: az arteriolákat és venulákat közvetlenül összekötő, kisebb arteriolának megfelelő ágak
lehetnek bennük lumenzáró berendezések, ezek az intima párnaszerű kiemelkedései; pl.: chromaffin szövetek, nemi szervek erectilis szövetei
68
Kisvérkör:ventriculus dexter
truncus pulmonalis
arteria pulmonalis dextra et sinistra
capillarisok
venae pulmonales dextrae et sinistrae
atrium sinistrum
Nagyvérkör:ventriculus sinister
aorta
artériák
arteriolák
capillarisok
venulák
venák
vena cava superior et inferior
atrium dextrum
69
Aorta
3 szakaszra osztható:1. felszálló aorta: aorta ascendens2. aortaív: arcus aortae3. leszálló aorta: aorta descendens
Aorta ascendens eredése felett megvastagodás van: bulbus aortae
sinus aortae külső formai megnyilvánulása, amit a 3 semilunaris billentyűtasak kiöblösödése okoz
a két elülső sinusból ered az arteria coronaria dextra et sinistra az aorta ascendens kb. 10-12 cm-en a pericardiumon belül halad
Arcus aortae
3 ága van:1. ág: truncus brachiocephalicus seu: a. anonyma. a. innominata, a. brachiocephalica
kettágazik: arteria subclavia dextra
arteria carotis communis dextra2. ág: arteria carotis communis sinistra3. ág: arteria subclavia sinistra
az arteria carotis communis a pajzsporc magasságában oszlik arteria carotis internára és arteria carotis externára
arteria carotis interna agy vérellátásaarteria externa fej lágyrészeinek ellátása
arteria subclavia arteria axillaris arteria brachialis
Aorta descendens a L1 csigolya előtt halad át a rekeszen: hiatus aorticus
a nyílás felett: aorta thoracicaa nyílás alatt: aorta abdominalis
az aorta abdominalis folytatása: arteria iliaca communis dextra et sinistra
70
Az arteria subclavia ágrendszere
Három szakaszát különböztetjük meg: az ún. mellkasi szakaszát a fossa scalenotrachealisban, a muscularis szakaszát a scalenus hasadékban és a nyaki szakaszát a scalenus hasadékon túl a clavicula alatti kilépéséig.
1. Mellkasi szakasz (fossa scalenotrachealisban)
a., arteria vertebralis a jobb és baloldali arteria vertebralis a nyúltvelő és a híd határán egyesül és mint arteria basilaris halad tovább
b., arteria thoracica interna anastomisál az arteria epigastrica inferiorral (ex a. iliaca externa)
seu: a. mammaria interna
ágaiarteria pericardiacophrenicaarteria musculophrenica rectus hüvelyen belüli része: arteria epigastrica superior
c., truncus thyrocervicalis ágai
arteria cervicalis ascendensarteria cervicalis superficialisarteria suprascapularisarteria thyroidea inferiorarteria transversa scapulae a. circumflexa scapulae
2. A muscularis szakasz ágai (scalenus-hasadékban)
truncus costocervicalis ágai
arteria intercostalis supremaarteria cervicalis profunda
3. A nyaki szakasz ágai (scalenus hasadáktól a claviculáig)
arteria transversa colli
71
Az arteria axillaris ágrendszere
Az arteria axillaris az arteria subclavia egyenes folytatása a kulcscsont alatt való áthaladásán túl. Lefutása lógó kar mellet nehezen határozható meg külső tájékozódási pontokhoz viszonyítva. A clavicula alsó szélének közepétől kifelé és felfelé domború ívben a scapula processus coracoideusának kitapintható csúcsától medialisan hajlik le függőleges irányba. Biztosabban meghatározható a helyzete a törzs frontalis síkjában vízszintesig abdukált kar mellett. Irányát és helyét megközelítőleg egy olyan egyenes adja meg, amely a clavicula alsó szélének közepét a könyökhajlatban kitapintható m. biceps brachii inától medialisan fekvő ponttal köti össze. Ez a vonal nemcsak az arteria axillaris, de a folytatásába eső arteria brachialis lefutását is jelzi. Arteria axillarisnak számítjuk az eret, a hátsó hónaljredővel való kereszteződéséig, azon túl már arteria brachialis. Felső szakasza - különösen lógó kar mellett - még ráfekszik a mellkas falára, alsó fele a fossa axillaris oldalsó falához fekve a kar medialis felszínére húzódik át. Tőle medialisan halad a vena axillaris. A plexus brachialis idegtörzsei eleinte nagyobbára lateralis oldalát ölelik körül, majd alsó szakaszában a karfonat három fasciculusa mindinkább közrefogja az artériát. Elölről az ér nagy részét takarja a m. pectoralis major és a fascia clavipectoralis. Az elülső hónaljredőn túl, a fossa axillaris oldalsó falán, a bőrön kívül az ér-ideg köteget csak a fascia axillaris takarja, mely a m. coracobrachialis által okozott kiemelkedés mögött abdukált karon jól kitapintható, sőt sovány egyénen jól látható is az arteria axillaris lüktetésével együtt.
Ágak:
1. szakasz:
arteria thoracoacromialis ágai
ramus deltoideusramus acromialisrami pectorales
arteria thoracica suprema (seu: a. thoracalis suprema)
2. szakasz:
arteria thoracalis lateralisarteria subscapularis
ágaiarteria circumflexa scapulae a fossa supraspinata mélyén anastomosál az
arteria suprascapularissalarteria thoracodorsalis
3. szakasz:
arteria circumflexa humeri anteriorarteria circumflexa humeri posterior
72
Vena cava superior (jobb pitvarba ömlik)
vena brachiocephalica dextra et sinistra
vena jugularis interna + vena subclavia
angulus venosus Pirogov-szöglet: vénás szöglet, mely a vena jugularis interna és a vena subclavia összeömlésénél jön létre, a két ér itt egyesül vena brachiocephalicává
balról beleömlik: ductus thoracicus (3/4 nyirok)jobbról beleömlik: truncus lymphaticus dexter (1/4 nyirok)
Vena cava inferiordiaphragmán átlép: hiatus venae cavae inferioris
L4-5 csigolya közti porckorong magasságában kezdődik
vena iliaca communis dextra et sinistra(70-80-os összeömléséből jön létre)
vena iliaca externa et interna
vena femoralis
73
A felső végtag artériás rendszere
arteria brachialis az arteria axillaris folytatása a hátsó hónaljredővel való kereszteződésétől lefutása: a sulcus bicipitalis medialisban halad a könyökárok közepe felé
a m. biceps brachii inától medialisan halad az aponeurosis musculi bicipitis alatt
a fossa cubiti közepén ágazik el két végágára: arteria ulnaris
arteria radialis ágai: arteria profunda brachii
a m. teres major et minor ina alatt válik le, és a n. radialis kíséretében a sulcus nervi radialisban a kar dorsalis oldalára kanyarodik
a felkar közepe táján két végágra oszlik: arteria collateralis radialis (n. radialisszal)arteria collateralis media
arteria collateralis superiorarteria collateralis inferior átfúrja a septum intermuscularet és a könyökhöz megyarteriae nutriciae
74
arteria ulnaris
a fossa cubitit a m. flexor digitorum profundus felett hagyja el
medialis irányba fut és az alkar harmadánál eléri annak medialis szélét, ahol csatlakozik hozzá a nervus ulnaris
ezután a m. flexor carpi ulnaris által fedve az os pisiforme felé tart
a csuklótájékon felületessé válik, de vastagodott fascia antebrachii takarja
az os pisiforme és a hamulus ossis hamati radialis oldalán lép be a tenyérbe az ideggel együtt, a retinaculum flexorum felett
felületes tenyérívben folytatódik: arcus palmaris superficialis
(ramus palmaris superficialis) ágai: arteria interossea communis
arteria interossea anteriorarteria mediana n. medianust kíséri seu: a. comitans nervi mediani
arteria interossea posteriorarteria recurrens interossea
arteria recurrens ulnaris anteriorarteria recurrens ulnaris posterior
ramus palmaris profundus az os pisiformetól distalisan átfúrja a hypothenar izmait, a tenyér mélyébe megy, ahol részt vesz a mély tenyéri ív alkotásában
rr. carpales dorsales et palmaresrr. musculares
75
arteria radialis az arteria ulnarisnál kicsit gyengébb ág a fossa cubititől a processus styloideus radii felé tart a radius elülső felszínén csak a bőr és a fascia antebrachii takarja pulzustapintás lefutása a kézen: a m. abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis brevis ina alatt
belép a fossa radialisba, majd a m. extensor pollicis longus ina alatt áttér a kézhátra és az I. spatium interosseum tövén befut a tenyér mélyébe, ahol a mély tenyéri ívet alkotja
ágai: arteria recurrens radialisramus palmaris superficialis felületes tenyéri ívet lezáró ágramus carpalis dorsalis foveola radialisban válik leramus carpalis palmarisarteriae metacarpae dorsales az ujjak dorsalis oldalát látják el a középpercek közepéig
arteriae digitales dorsalesarteria princeps pollicisarteria metacarpalis I.arteria radialis indicis
végága alkotja: arcus palmaris profundus
Arcus palmaris profundus
a kézközépcsontok basisánál található mély tenyéri ív: m. interosseusok volaris felszínén, aponeurosis palmaris alatt résztvevő erek: arteria radialis (I. spatium interosseum
tövénél mélybe furakodott ága)arteria ulnaris ramus palmaris profundus
ívből erednek:
arteria metacarpea palmaris 4
2-5. ujjak metacarpusközeiben ellátják a tenyér mély szöveteit anastomosálnak:
1. arteriae digitales palmares communesszal2. rami perforantes dorsalis kézközépartériákkal létesít kapcsolatot
az anastomosisrendszer biztosítja, hogy a felületes tenyéri ív összenyomása esetén is elegendő vér jusson az ujjakhoz
76
Arcus palmaris superficialis
distalisan, a metacarpusok feje közelében, aponeurosis palmaris felett résztvevő erek: arteria ulnaris
arteria radialis ramus palmaris superficialis
az ívből erednek:
arteria digitalis palmaris communis 3 2-3., 3-4., 4-5. ujjak felé irányulnak, majd szétoszlanak
arteria digitalis palmaris propria
az ujjak volaris oldalának szélén haladnak de a középső ujjperc közepétől distalisan az ujjak dorsalis felszínét is ellátja
arteria digitalis propria kisujjhoz futó ág, mely közvetlenül a tenyéri ívből ágazik learteria princeps pollicis
Rete articulare cubiti
a könyök artériás hálózata jelentősége: az arteria brachialis lekötése után ezen hálózat segítségével gyorsan,
kielégítő collaterális keringés alakul ki résztvevő erek:
arteria collateralis ulnaris superiorarteria collateralis ulnaris inferiorarteria recurrens ulnarisarteria recurrens radialisarteria recurrens interossea
77
A felső végtag vénás rendszere
két fő csoport:1. mélyvénás rendszer2. felületes vénás rendszer
1. Mélyvénák: az artériákkal együtt haladnak és az arteria brachialis közepétől lefelé két véna kísér egy artériát
vena ulnaris vena radialis
vena brachialis
vena axillaris
vena subclavia
vena brachiocephalica
vena cava superior
2. Felületes vénás rendszer
rete venosum palmare manusrete venosum dorsale manus plexus venosus dorsalis manus
2 nagyvéna vezeti el ulnarisan: vena basilica
radialisan: vena cephalica
az alkar harmadánál a volaris oldalra fordulnak át
vena basilica
a sulcus bicipitalis medialisban halad
hiatus basilicuson átfúrja a fasciát n. cutaneus antebrachii medialisszal
fut vena brachialisba ömlik
vena cephalica
sulcus bicipitalis lateralisban halad, majd a sulcus deltoideopectoralisba fekszik, ezt követően a trigonum clavipectoralehoz fut
vena axillarisba torkollik( a vena axillaris a szívkatéterezés vénája)
78
Anastomosisok nagyobb erek összeköttetései a normális keringés biztosítása érdekében pl.: rete articulare cubiti, plexus venosus dorsalis manus vena cephalica és vena basilica közötti anastomosisok:1. N-alakú
vena basilica vena cephalica
vena mediana cubiti (vérvétel, iv. injekció)
2. M-alakú
vena basilica vena cephalica
vena mediana basilic vena mediana cephalica
vena mediana antebrachii
Felületes vénás elvezetés:Dorsum manus:
venae metacarpeae dorsales közöttük néhány ág igen fejlett, így jön létre a vv. metacarpeae dorsalesek összeömléséből a: vena cephalica accessoria seu: vena salvatellavena basilica kisujj vena metacarpea dorsalisából indulvena cephalica nagyujj vena metacarpea dorsalisából indul
a tájék vénái anastomotikus hálózatot hoznak létre, melynek neve:
rete venosum dorsale manus(a vénáktól takartan itt található: n. ulnaris r. dorsalis; n. radialis r. superficialis)
Antebrachium:vena cephalica (lat.) n. cutaneus antebrachii lateralis kísérivena basilica (med.) n. cutaneus antebrachii medialis kísérivena mediana antebrachii az alkar közepén a tenyérből felszálló vénák
anastomosálnak és ebből a rendszerből ered a vena mediana antebrachii
vena mediana cubiti
N- és M-alakú anastomosis!
79
Brachium: vena cephalica sulcus bicipitalis lateralis sulcus deltoideopectoralis
trigonum clavipectorale vena axillarisba ömlikvena basilica a hiatus basilicuson átjut a fascia brachiin és a vena brachialisba ömlik
Vena axillaris vena brachialis egyenes folytatása felveszi:
vena jugularis internavena occipitalisvena jugularis anterior (arcus venosus jugularis)
vena thoracoepigastricavena thoracoacromialisvena thoracica interna
folytatása: vena subclavia (2) vena brachiocephalica (2) vena cava superior (1)
80
A felső végtag idegellátása
P L E X U S B R A C H I A L I S
1., radixok közvetlen ágai:
n. dorsalis scapulae C5n. thoracicus longus C5-6-7
2., truncusok közvetlen ágai tr. superior:
n. subclavius C5-6n. suprascapularis C5-6
3., a fasciculusok közvetlen ágai, melyek nem mennek ki a végtagra:
nn. pectorales mediales et laterales C5-6-7-8-Th1nn. subscapulares C5-6n. thoracodorsalis C5-6-7
4., fasciculus posterior ágai:
n. axillaris C5-6n. radialis C5-6-7-8-Th1
5., fasciculus lateralis ágai:
n. musculocutaneus C5-6-7n. medianus (pars lateralis) C6-7
6., fasciculus medialis ágai:
n. medianus (pars medialis) C8-Th1n. ulnaris C8-Th1n. cutaneus brachii medialis C8-Th1n. cutaneus antebrachii medialis C8-Th1
n. intercostobrachialis: a Th2 bordaközti ideg ága, anastomosál a nervus cutaneus brachii medialisszal
81
A P L E X U S B R A C H I A L I S Á G R E N D S Z E R E
1., C5-8 és Th1 szelvényből ered:
C5-6: a ganglion cervicale mediusból ramus communicans griseust kapnakC7-8: a ganglion cervicale inferiusból ggl. stellatum kapnak rostokat
a radixok a m. scalenus anterior et medius eredő csipkéi között a hiatus scalenin keresztül lépnek elő a fonat alatt halad az a. subclavia
2., A karfonaton 2 részt különböztetünk meg:
pars supraclavicularis truncusok alkotjákpars infraclavicularis fasciculusok alkotják
az elsődleges kötegeknél truncust superiort, mediust és inferiort, míg a fasciculusokat az arteria axillarishoz való viszonyuk alapján nevezzük el: fasciculus lateralis, fasciculus medialis et fasciculus posterior
82
V á l l ö v i á g a k :
n. dorsalis scapulae
tr. superior ága innervatio: m. levator scapulae et mm. rhomboidei
n. thoracicus longus
tr. superior ága innervatio: m. serratus anterior
n. suprascapularis
tr. superior ága az arteria suprascapularis kíséretében halad, de az ideg a ligamentum
transversum scapulae superior alatt, míg az a. suprascapularis afölött lép át innervatio: m. supraspinatus et infraspinatus, érzőágakat ad az
art. acromioclavicularishoz és art. humerihez
n. subclavius tr. superior ága lehet a n. phrenicus mellékága is innervatio: m. subclavius
nn. subscapulares fasciculus posteriorból ered innervatio: m. subscapularis, m. teres major
n. thoracodorsalis fasciculus posteriorból ered arteria subscapularis et arteria thoracodorsalis mentén halad lefelé innervatio: m. latissimus dorsi
n. pectoralis medialis et lateralis
fasciculus medialis et lateralis ága átfúrja a fascia clavipectoralist innervatio: m. pectoralis minor et major
83
A s z a b a d f e l s ő v é g t a g i d e g e i
nervus musculocutaneus fasciculus lateralisból ered átfúrja a m. coracobrachialist innervatio: kar flexorai érző végága: n. cutaneus antebrachii medialis
a m. biceps brachii inától lateralisan lép elő a fascián
nervus medianus fasciculus lateralis et medialisból ered
sulcus bicipitalis medialisban fut arteria brachialistól lateralisan fut
alsó harmadában a medialis oldalra tér ágakat ad könyökhöz
a fascia antebrachii a felületes flexorokhoz rögzíti alulról az alkaron
a m. palmaris longus alatt belép a canalis carpiba
oszlása:
nn. digitales palmares communes
ujjak tövén: nn. digitales palmares proprii 2-2érzően beidegez volarisan 7 ujjszélet radial felől
ágai:
rr. musculares - alkarflexorokat innerválja, kivétel: m. flexor carpi ulnaris és m. flexor digitorum profundus
n. interosseus antebrachii anterior
m. pronator quadratusm. flexor pollicis longusm. flexor digitorum profundus pars radialis
ramus palmaris hüvelypárnák és a pollex radialis részét innerválja
nn. digitales palmares communes
nn. digitales palmares proprii
bénulás: hajlításkor "eskükéz”-tartás, amikor csak a IV-V. ujjakat tudjuk hajlítani, a thenarizomzat elsorvadt
nervus ulnaris
84
fasciculus medialis ága a sulcus bicipitalis medialisban az arteria brachialis medialis oldalán halad
a felkar közepén átfúrja a septum intermusculare medialet
az epicondylus medialis alatt lévő sulcus nervi ulnarisba fekszik
m. flexor carpi ulnaris által fedve az alkar elülső felszínére kerül
az arteria ulnarisszal halad és az os pisiformétól radialisan a retinaculum flexorum felett lép be a tenyérbe
ágai:
rami musculares - m. flexor carpi ulnaris és m. flexor digitorum profundus
ramus dorsalis nervi ulnaris nervus digitalis dorsalis 5db dorsalisan 5 ujjszél ulnar felőli innervációját látja el
nn. digitales dorsales communes
nn. digitales dorsales proprii 5 dorsalis ujjszél ulnar felől, a középperc közepéig
ramus palmaris nervi ulnaris ulnaris regio a hypothenar felett
ramus profundus nervi ulnaris
kisujjpárnamm. interosseim. lumbricalis II.-IV.m. adductor pollicism. flexor pollicis longus
ramus superficialis nervi ulnaris palmarisan ulnar felől 3 ujjszél
nn. digitales palmares communes
nn. digitales palmares proprii
n. ulnaris bénulása: "karomkéz"-tartás a mm. interossei és mm. lumbricales denerváció miatt az alappercek feszítettek, míg a distalis percek hajlított helyzetűek az antagonisták hatására
85
nervus cutaneus brachii medialis fasciculus medialis ága 2. vagy 3. bordaközti ideggel alkotott anastomosisa: n. intercostobrachialis
nervus cutaneus antebrachii medialis a hiatus basilicuson keresztül kerül a bőr alá:
ramus anteriorramus ulnaris
nervus radialis fasciculus posteriorból ered lefutás: a. axillaris et a. brachialis mögött
az arteria profunda brachii kíséretében a sulcus nervi radialisba kerül
spiralisan megkerüli a humerust és a felkar alsó és középső harmada táján átfúrja a septum intermusculare lateralet
a könyök hajlat lateralis részében 2 végágra oszlik
ramus profundus
végága:n. interosseus antebrachii posteriorkéztőízületet innerválja
ramus superficialis
a foveola radialis alatt éri el a kézhát bőrét
végága:nn. digitales dorsales communes
nn. digitales dorsales propriidorsalisan 5 ujjszélet innervál radial felől
n. radialis felkari ágai:
nervus cutaneus brachii posterior
rami musculares m. triceps brachii, m. anconeus, m. brachioradialis, m. extensor carpi radialis longus et brevis
nervus cutaneus antebrachii posterior septum intermusculare laterale mentén éri el bőrt
nervus radialis bénulás: "lógó kéz" - a feszítők kiesése miatt sem a csuklóízületben, sem az ujjak ízületeiben nincs lehetőség a feszítésre
86
nervus axillaris fasciculus posteriorból ered:
hiatus axillaris lateralis
m. deltoideus alatt ágazódik el
érző ága: nervus cutaneus brachii lateralis superior
innervatio: m. deltoideus, m. teres minor
87