A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés Károssy Ágnes Milyen módon teremszthetünk zöldségeket? A zöldségnövények szaporítási módjai A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30
A követelménymodul megnevezése:
Zöldségtermesztés
Károssy Ágnes
Milyen módon teremszthetünk
zöldségeket? A zöldségnövények
szaporítási módjai
A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
1
MILYEN MÓDON TERMESZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET?
ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI MÓDJAI
ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET
1. ábra. Zöldségpalánták
Ahhoz, hogy az értékes és ízletes, jó minőségű zöldségnövények széles választéka jelenjen
meg a piacon, sok gondosságra, odafigyelésre van szükség. A zöldségtermesztés fontos és
szakértelmet igénylő szakasza a növények szaporítása, főként a palántanevelés követel
megfelelő hozzáértést. A legfontosabb előfeltétele a sikeres termesztésnek a kiváló
minőségű palánta.
Hogyan érhetjük el, hogy kiváló minőségű zöldségpalántát állíthassunk elő?
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
A zöldségnövények szaporításának célja: új egyedek létrehozása. A gyakorlatban a magvetés
és a növényi szervekkel történő szaporítás mellett egyre terjedőben van zöldségnövények
esetében is a mikroszaporítás.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
2
1. Ivaros szaporítás
A zöldségnövények nagy részénél alkalmazzuk ezt a szaporítási módot.
Vetőmag: ivaros úton létrejövő növényi szerv, amely önállóan képes új generációt létrehozni.
Fajtatulajdonság: az adott faj termesztési értékei, biológiai teljesítőképessége, amely
meghatározza a felhasználás területeit, környezeti igényét, betegség-ellenállóságát, egyéb
tulajdonságait.
Magyarországon a termesztett és behozott zöldségvetőmagokat törvény és szabvány alapján
minősíti az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Vetőmag-felügyeleti Osztálya.
Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. A minősítés
szavatolja, hogy a tasakban kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül.
Minősített vetőmag: állami elismerésben részesített vagy ideiglenes szaporításra
engedélyezett hazai vagy külföldi növényfajta, a szabvány szerint alkalmasnak minősített
állományból származó, meghatározott szaporítási fokozatú, szabványban előírt minőségű,
fémzárolt vetőmag.
- szuperelit: nemesítők által előállított vetőmag,
- elit: a szuperelit mag szaporulata,
- I fokú szaporulat,
- II. fokú szaporulat.
A maggal történő szaporítás sikere a felhasznált vetőmagok értékmérő tulajdonságaitól
függ. A vetőmagok értékmérő tulajdonságai a vetőmag gyakorlati értékét határozzák meg.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
3
2. ábra. Zöldségmagok1
Ezek a tulajdonságok:
- tisztaság,
- egészségi állapot,
- víztartalom,
- ezermagtömeg,
- térfogattömeg,
- osztályozottság,
- csírázóképesség,
- csírázási erély.
Tisztaság: az ép magvak és az idegen anyagok súlyaránya százalékban megadva.
Laboratóriumi körülmények között megvizsgálják, mennyi a törött, sérült mag, az idegen
szennyezőanyag, az idegen mag, a karantén gyommag a mintában. Ha a minta 70
százaléknál alacsonyabb tisztaságú, nem hozható forgalomba.
Egészségi állapot: a károsítás (élettani, fertőző betegségek, kártevők) jelenlétére vagy
hiányára utal. A magok egészségi állapotának meghatározása a magtermesztő területen és
betakarítás után történik. Megmutatja, hogy a magvak hány százaléka egészséges, és
maggal terjedő betegségek előfordulnak-e.
Víztartalom: a magvak tárolhatóságának mutatója. A zöldségnövények magjainak víztartalma
10-15%, olajos magvaké 9-10%. Akkor tárolható legjobban a vetőmag, ha a víztartalma 12-
14%.
Térfogattömeg: 100 dm3 térfogatú mag tömege kilogrammban kifejezve.
1 http://www.eskuvofoto.net/pix/vetomag.jpg(2011.04. 05.)
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
4
Ezermagtömeg: egy növényfaj ezer, a minta átlagának megfelelő ép magok szárazanyag-
tartalmának tömege grammban kifejezve. Az ezermagtömeg fajra, fajtára jellemző, de
bizonyos határok közt változik az időjárás és egyéb tényezők miatt.
Néhány zöldségnövény ezermagtömege és csírázási képessége:
Növény neve ezermagtömeg csírázóképesség
paprika 3-5 g A mag 3-4 évig csíraképes.
paradicsom 2,5-3,3 g
Csírázóképessége 90-98%-
os, a mag 4-5 évig
csíraképes.
uborka 23-36 g A mag a csíraképességét 6-8
évig megtartja.
borsó 100-400 g A mag a csíraképességét 4-6
évig megtartja.
bokorbab 250-500 g 3-4 évig csíraképes.
karósbab 250-500 g 3 évig csíraképes.
fejeskáposzta,
vöröskáposzta, kelkáposzta,
bimbóskel
3-4 g A mag a csíraképességét 4-5
évig megtartja.
spárgatök 300-500 g 4-5 évig csíraképes.
vöröshagyma 2,5-4 g A mag a csíraképességét 3-4
évig megtartja.
sóska 0,7-1,2 g
A mag a csíraképességét 3-4
évig megtartja, nehezen
csírázik.
sárgarépa 1,2-1,5 g 3-4 évig csíraképes.
petrezselyem 1,2-1,8 g 2-3 évig csíraképes a mag.
Osztályozottság: a magok méret szerinti egyenletességét fejezi ki. Ha osztályozott magot
használunk a szaporításhoz, egyenletesebb lesz a kikelő növényállomány, ami a termesztés
időzítése miatt fontos.
Csírázóképesség: a csíraképes magok arányát mutatja. A különböző zöldségfajok magjai
különböző ideig tartják meg csírázóképességüket. A sóskánál, a pasztináknál előfordul,
hogy csak egy évig.
Használati érték: a vetőmagszükséglet fokmérője. Kiszámítási módja:
Használati érték százalékban: a tisztasági százalék és a csírázási százalék szorzata.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
5
Használati érték: 100
% ességcsírázóképtisztasági
A vetőmagokat az értékmérő tulajdonságaik alapján a következő osztályokba sorolva hozzák
forgalomba:
- I osztályú,
- II. osztályú,
- forgalomba csak külön engedéllyel hozható.
Milyen információk vannak a tasakon?
A házikerti vetőmagok csomagolásán feltűntetik a faj és fajtanevet, tájékoztatók a vetés,
palántázás idejéről, leírás a szaporításról, szerepel a vetőmag mennyisége darabban vagy
grammban, érvényességi ideje.
A maggal történő szaporítás sikere a felhasznált vetőmagok értékmérő tulajdonságaitól
függ. A vetőmagok értékmérő tulajdonságai a vetőmag gyakorlati értékét határozzák meg.
Ezek a tulajdonságok: tisztaság, egészségi állapot, víztartalom, ezermagtömeg, térfogat-
tömeg, osztályozottság, csírázóképesség, csírázási erély.
2. Magvak vetés előtti kezelése
Vetőmagok tárolása: a megfelelő tárolás gondoskodik a csírázóképesség megőrzéséről. A
magvakat felhasználásig száraz, hűvös helyen kell tárolni. A magokat a papírborítón belül
csíramegőrző fémtasakban is csomagolják, célszerű bontatlanul tárolni.
A vetés előtti magkezelési eljárások célja a vetés megkönnyítése, az egyenletesség
biztosítása, a kelés elősegítése.
Előcsíráztatás: leginkább a melegigényes, hosszú csírázási idejű növényeknél használják.
Vetés előtt, párás körülmények között, 4-12 óráig langyos vízben duzzasztják a magokat,
majd nyirkosan tartva a magokat megindul a csírázás. Az előcsíráztatott magokat azonnal el
kell vetni, gondosan, hogy ne sérüljön a gyököcske. Célja: a tenyészidő megrövidítése, a
kelési százalék javítása.
Hőkezelés: hőmérséklet és szárítás hatására a magban különböző folyamatok indulnak meg,
ezáltal javul a mag csírázóképessége. A dughagyma hőkezelésével el lehet érni, hogy a
magszárkezdemények visszafejlődnek.
Osztályozás: az osztályozott vetőmag használatával biztosíthatjuk a vetés egyenletességét.
Drazsírozás (pillírozás): a vetés egyenletességét az ápolást segíti. Drazsírozáskor a magot
valamilyen burkolóréteggel veszik körül (tápanyag és növényvédőszer). A magok mérete,
tömege megnő, könnyebb vetni, a növényvédőszer pedig biztosítja a kártevők elleni
védekezést.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
6
Van olyan cég Magyarországon, aki bérmunkában végzi a pillírozást. A kertészek által
beszerzett zöldségmagokkal, igény szerinti méretben, elvégzik a magkezelési műveletet.
Növelik az apró magok térfogatát, tömegét. Ezzel az eljárással növényvédőszer is felvihető a
magra. Ajánlott: saláta, paradicsom, paprika, zeller, petrezselyem, hagymafélék,
káposztafélék magjainál.
Keverés: az apró, nehezen csírázó magokat (pl. petrezselyem) keverik fűrészporral,
kukoricadarával, így egyenletesebb lesz a magvetés.
Koptatás: a szőrös vagy kis kapaszkodókkal rendelkező magvakat (paradicsom, sárgarépa)
könnyebb szemenként vetni, ha koptatják a felületét.
Gamma besugárzás: különleges magkezelési eljárás. Alkalmazzák a máknál és a
majoránnánál. Ezek a növények a keléshez megfelelő sűrű állományt kívánnak, de ha sűrű az
állomány, nem fejlődnek megfelelően, egyelni kell. A sugárkezelt magok kicsíráznak, majd
elpusztulnak. Általában 30-40%-ban kevernek a magokhoz sugárkezelt magot.
Csávázás: a csávázáskor valamilyen szerrel vonják be a magvakat, megvédve a vetőmagot a
kártevőktől és a betegségektől. A csávázószer lehet por vagy oldat. A maggal terjedő vírusok
ellen a csávázószer nátrium-hidroxid, a baktériumok és gombabetegségek ellen réztartalmú
szereket használnak, a szívókártevők ellen szisztematikus szerrel kezelik a magokat.
3. Vetőmagszükséglet kiszámítása
Tenyészterület: egy növény rendelkezésére álló terület. A sor- és tőtávolság szorzata.
Az állománysűrűség kiszámítása: az 1 hektáron vagy 1 négyzetméteren elhelyezett növények
száma adja meg.
A vetőmagszükséglet függ a terület nagyságától, a vetés sűrűségétől és a mag
ezermagtömegétől. Ezekkel a tényezőkkel egyenesen arányos.
Fordítottan arányos a tisztasági százalékkal és a csírázási százalékkal.
A vetés előtti magkezelési eljárások megkönnyítik a vetést, lehetővé teszik a jobb csírázást.
Magkezelési eljárások: előcsíráztatás, hőkezelés, osztályozás, drazsírozás, keverés,
koptatás, gamma sugárzás, csávázás.
4. Magvetés
A magvetés helye szerint:
- szabadföldön,
- termesztőberendezésben.
A magvetés célja szerint:
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
7
- végleges helyre vetés,
- vetés palántanevelés céljára,
- vetés kétéves, valamint évelő növények nevelésére.
Végleges helyre vetés:
A legelterjedtebb szaporítási mód. A rövid tenyészidejű, egyöntetűen érő fajokat szaporítjuk
ezzel a módszerrel. Kizárólag helybenvetéssel szaporítjuk a következő zöldségnövényeket:
Zöldborsó, zöldbab, spenót, cékla, mángold, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, retek,
sütőtök, patisszon.
Főként magvetéssel szaporítjuk: sóska, fejes saláta, spárgatök, cukkini, uborka.
A kétéves, valamint évelő növények előállítását célzó magvetés különleges szaporítási mód.
Ebbe a csoportba tartozik a vöröshagyma dughagymatermesztését szolgáló magvetés, a
kétéves fajok dugványnevelését célzó magvetés pl. sárgarépa, petrezselyem, cékla,
pasztinák, zeller és egyes káposztafélék.
A vetés időpontja:
A szabadföldi magvetés időpontját meghatározzák: az időjárási viszonyok, a talaj
szerkezete, a hasznosítás módja (fő-, másod-, áttelelő vetés) a piac elvárásai.
Időjárás: a csírázáshoz fajonként különböző hőmérséklet szükséges. Meghatározza még
talaj nedvességtartalma, a várható fagyok, a megvilágítás időtartama.
Talajviszonyok: kora tavasszal módosíthatja a vetés idejét a talaj milyensége. A gyorsan
melegedő homoktalajokon hamarabb vethetünk.
A piac igényei: úgy kell a vetési időzíteni, hogy akkor kapjunk betakarítható termést, amikor
a piacon várhatóan igény lesz rá.
Fontosabb vetési időpontok szabadföldi helybe vetésnél:
1. Március elején, amint a talajra rá lehet menni, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat:
petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó.
2. Március közepén, amikor a talaj 5-8°C-ra már felmelegszik: hagyma, káposztafélék,
cékla, burgonyafélék, borsó.
3. Áprilisban, amikor a talaj 10-12°C-os: csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye,
uborka, zöldbab.
4. Június-júliusban: csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, uborka utolsó
szakaszai.
5. Augusztusban másodvetések: őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma.
6. Szeptember-októberben: áttelelő spenót, fejes saláta.
7. november vége-december eleje: tél alá vetés időszaka. Ilyenkor vetik a petrezselyem,
egyes kifejtőborsó magjait.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
8
8. Téli vetés: korai borsó.
A vetés mélysége:
A vetés mélységét a vetőmag mérete, a csírázás időtartama, a talaj szerkezete és
nedvességtartalma határozza meg. A vetési mélység egyenesen arányos a vetőmag
átmérőjével. A gyakorlatban általában úgy határozzuk meg a vetés mélységét, hogy ahány
mm átmérőjű a vetőmag, annak tízszeres mélységében vetünk. A talaj kötöttsége és
víztartalma módosítatja ezt az értéket.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
9
Magvetés módjai:
Eszköze alapján a vetés lehet kézi vagy gépi.
A kézi vetést kevés helyen, kisüzemi körülmények között alkalmazzák.
Vetésmódok:
- szórt,
- soros,
- ikersoros,
- fészkes,
- fluid vetés,
- sorjelző vetés.
A szórt vetést az egyenetlen tenyészterület miatt szántóföldön nem alkalmazzuk.
Soros vetésnél a sortávolság meghatározott, a tőtáv változik.
Ikersoros vetés a soros vetés egyik változata.
Fluid vetés: előcsíráztatott magvak folyékony vagy zselés anyagban.
Sorjelző vetés: lassan csírázó, kezdetben lassan fejlődő növényeknél.
3. ábra. Szemenként vetés, szaporítóládába
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
10
A magvetés helye szerint lehet: szabadföldön vagy termesztő-berendezésben.
A magvetés célja szerint lehet: végleges helyre vetés, vetés palántanevelés céljára, vetés
kétéves, valamint évelő növények nevelésére.
A vetés mélységét a vetőmag mérete, a csírázás időtartama, a talaj szerkezete és
nedvességtartalma határozza meg.
A vetés lehet kézi vagy gépi.
Vetésmódok: szórt, sorba, szemenként, soros, ikersoros, fészkes vetés.
5. Palántanevelés
A palántanevelés célja: a melegigényes és nehezen csírázó zöldségnövények előnevelése. A
magvetés helye különbözik a termesztés helyétől. A zöldségtermesztő területek mintegy
felén palántázott növényeket használnak.
A palántanevelés helye: fűtött vagy fűtetlen termesztőberendezés, szabadföldi ágy. Fontos,
hogy a palántanevelésre használt termesztőberendezés jól fűthető, világos fólia- vagy
üvegház legyen.
Előnye: a termesztés időzíthető, a szedés előre hozható. A kiültetésig kevesebb a helyigény,
több növény nevelhető egységnyi területen. Néhány hosszú tenyészidejű növény csak
palántaneveléssel nevelhető.
4. ábra. A palántanevelés helye: termesztőberendezés
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
11
A palántanevelés előnyei:
- Előbbre hozható a termésérés.
- Palántanevelés során a környezeti tényezőket jobban tudjuk befolyásolni.
- Kisebb területen nagyobb árbevétel érhető el.
A palántanevelés költséges.
A kertészeti növények termesztésénél az egyik legkényesebb szakasz a palántanevelés. A
sikeres termesztés előfeltétele az egészséges, fejlett palánta. Ahhoz, hogy megfelelő
minőségű palántát lehessen előállítani, a következő feltételek szükségesek: jó
termesztőközeg, megfelelő klíma, jó minőségű vetőmag, növényvédelem, öntözés és
tápanyag-utánpótlás a megfelelő időben és mennyiségben.
A palánta lehet: szálas, tápkockás, cserepes, tálcás. Előállítható tűzdeléssel vagy tűzdelés
nélkül.
Palántanevelési módok:
1. Tűzdelés nélküli: a tűzdelés nélkül előállított palántát sima vagy szálas palántának
nevezzük.
2. Tűzdeléses palántanevelés:
A tűzdelés előnyei:
- hely- és fűtés megtakarítás,
- tűzdeléssel egyenletesebb növényállomány érhető el,
- tűzdelés után a palánták bojtosabb gyökérzetet fejlesztenek.
A tűzdelés hátrányai:
- nagy a kézimunka igénye,
- terjeszti a betegségeket,
- egyes növényfajok nem tűrik a tűzdelést (kabakosok).
A tűzdelés végezhető: szaporítóládába, palántaágy talajába, tápkockába. Tűzdeléssel
elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása, erős, zömök, átültetést jól bíró palántákat
kapunk.
Tűzdeléssel elsősorban a korai káposztafélék, a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a
zellerpalántát termesztik.
Tűzdelés ideje: amikor a növény szikleveles vagy egy lombleveles. A növénynek ez az
állapota a vetéstől 2-4 hét elteltével tapasztalható. Tűzdelni általában egyszer szoktak.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
12
Menete: a tűzdelés előtt gondosan öntözzük be a növényeket, hogy könnyen kiszedhetők
legyenek. A szaporítóládában lévő magoncokat óvatosan szedjük ki a ládából. A kis
növényeket száruknál megfogjuk, tűzdelőfával a gyökerek alá nyúlva óvatosan, ügyelve a
sérülések elkerülésére, szedjük ki a növényeket. Ha nagyon összenőttek a gyökerek,
egyszerre több növénykét tudunk kiemelni, majd óvatosan szétválasztjuk azokat. Ha a
növény főgyökere túl hosszú, kézzel vissza lehet csípni. A kiszedéssel egyszerre
elvégezhetjük a növények válogatását is. A beteg, nem megfelelően fejlődő növényeket
kiselejtezzük. Ha szükség van rá, a kisebbeket külön is lehet tűzdelni.
Tűzdelési távolság: zeller: 4 x 4 cm; tojásgyümölcs: 7 x 7 cm; paradicsom: 8 x 8 cm;
káposzta: 5 x 5 cm; paprika: 6 x 6 cm; paradicsompaprika: 10 x 10 cm.
3. Tápkockás palánta:
Tápkocka: nedves földkeverékből készített kocka, henger vagy kúp. Különböző méretben
készítik, a növény igényei szerint. A földkeverék alapanyagai: tőzeg, komposzt,
gyepszintföld, érett istállótrágya. Dúsítható műtrágyával. Fontos követelmény, hogy a
földkocka ne essen szét, a gyökér ne sérüljön. A megfelelő víztartalommal elérhető a
tartósság: 1 köbméter földkeverékből kb. 6000 db 5 x 6-os tápkocka készíthető. A
tápkockába közvetlenül vetnek vagy tűzdelnek. A tápkockákat géppel készítik.
5. ábra. Tápkocka készítő
Előnye:
- könnyebb a palántázás,
- kiültetéskor a gyökér nem sérül,
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
13
- korábban fordul termőre,
- jobb termésátlagok,
- olcsóbb, mint a cserép.
A tápkockák méretét a növény igényei határozzák meg. Leggyakrabban használt tápkocka
méretek: fejes saláta: 4-5 cm, karfiol, fejes káposzta: 5-6 cm, paprika, kínai kel: 6-7 cm,
paradicsom, uborka: 6-8 cm, más kabakosok: 7-8 cm.
6. ábra. Tápkockás palánták
4. Cserepes palánta:
A cserépben nevelés lehetővé teszi a növénykék egyedi kezelését, megkönnyíti az ültetést.
Általában 7x7-es cserepeket használnak. Hajtatásban, amikor hosszú a nevelés, mert
fényszegény időszakban történik a termesztés, hasznos a cserepes palánta alkalmazása
(paprika, paradicsom) mert könnyebb a mozgatása, szétrakása. Az oltott sárga- és
görögdinnye palántákat cserépben nevelik, így történik az értékesítés is. A cserepes nevelés
megdrágítja a palántát.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
14
7. ábra. Cserepes palánták
5. Korszerű, tálcás palántanevelés:
A korszerű, tálcás palántanevelés elterjedőben van. Szinte minden mozzanata
automatizálható. A növények műanyag tálcába préselt, henger alakú mélyedésekbe kerülnek.
A tálcákon a henger alakú mélyedések mérete különböző lehet.
A magvetés közege kórokozó- és kártevőmentes, tőzeg alapú közegben történik. A
korszerűbb, nagy mennyiségű palántát előállító üzemekben a magvetéshez pillírozott
vetőmagot használnak, a magokat vákuum elven működő vetőgéppel vetik. A bevetett
tálcákat takarják, beöntözik. A korszerű üzemekben a bevetett tálcák csíráztatókamrába
kerülnek, ahol a szabályozott hőmérséklet és páratartalom mellett a csírázás gyors és
egyöntetű lesz. A kicsírázott növényeket aztán tálcástól kirakják a termesztőberendezésbe.
A palántanevelés célja: a melegigényes és nehezen csírázó zöldségnövények előnevelése.
A palánta lehet: szálas, tápkockás, cserepes, tálcás. Előállítható tűzdeléssel vagy tűzdelés
nélkül.
A palántanevelés előnyei:
Előbbre hozható a termésérés.
A palántanevelés során a környezeti tényezőket jobban tudjuk befolyásolni.
Kisebb területen nagyobb árbevétel érhető el.
Megfelelő minőségű palánta előállításának feltételei: jó termesztőközeg, megfelelő klíma, jó
minőségű vetőmag, növényvédelem, öntözés és tápanyag-utánpótlás a megfelelő időben és
mennyiségben.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
15
A palántanevelés ápolási munkái:
Az ápolási munkák a kiültetéstől, a kirakástól a kiültetésig tart. Cél: kellően edzett,
egészséges palánták előállítása a megfelelő időben. A megfelelő minőségű palánták
előállításához a kedvező környezeti feltételek biztosítása.
Ápolási munkák: víz és a páratartalom biztosítása, tápanyag utánpótlás, növényvédelem.
A vetés időpontját a kiültetés időpontja határozza meg.
A palántanevelés ideje:
- Fejes saláta, káposztafélék, kabakosok: 4-5 hét.
- Paradicsom, paprika: 6 hét.
- Zeller: 8-10 hét.
Hőmérséklet:
A palántanevelés sikere nagyban függ attól, hogy a növényfaj igényeinek megfelelő
hőmérsékletet biztosítunk a közegben és a légtérben. A túl alacsony hőmérséklet lassítja a
növekedést. Hideg talajba ne vessünk, és ne tűzdeljünk. A különböző zöldségfajok
hőmérsékletigénye eltérő lehet.
A gyakorlatban a zöldségpalántákat hőmérsékletigényük alapján két csoportba osztjuk:
Melegigényesek: paprika, paradicsom, uborka, dinnye, spárgatök.
Hidegtűrők: karalábé, fejes saláta, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol.
A növények fejlődésük során különböző hőmérsékletigényűek. A legmagasabb
hőmérsékletet csírázáskor igénylik a növények, szikleveles korban csökken a
hőmérsékletigényük, majd a lomblevelek megjelenésekor ismét növekszik a hőigény.
Zöldségnövények optimális hőigénye:
hőigény zöldségnövény
25°C paprika, görögdinnye, sárgadinnye, uborka, spárgatök,
22°C paradicsom, bab, kukorica, tojásgyümölcs,
19°C vöröshagyma, fokhagyma, cékla, zeller, spárga,
16°C sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, borsó, fejes saláta, spenót,
sóska, burgonya, az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék,
13°C káposztafélék, retek, torma.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
16
Általánosságban mondható, hogy kelésig a növény hőoptimuma felett 7°C-al tartják a
hőmérsékletet, szikleveles állapotban az optimum alatt 7°C-al. Ha magas a hőmérséklet, a
palánták megnyúlnak. A szikleveles kor 10-12 napig tart, ezután az optimumot tartjuk
edzésig. Ha kevés a fény, csökkenteni kell a hőmérsékletet. Nagyon káros a hőmérséklet
ingadozása.
Palántanevelés szempontjából a talaj, a termesztőközeg hőmérséklete is fontos.
Talajhőmérséklet igények:
- káposztafélék: 12-14°C,
- fejes saláta: 14-16 C,
- paradicsom 18-19 C,
- paprika 20 C,
- uborka 20-25°C.
Öntözés:
A növények a csírázáshoz szükséges vizet a vetőközeg beöntözésével biztosítják. A párolgás
mértéke takarással csökkenthető. Szikleveles korban érzékenyek a növények az öntözésre,
ilyenkor nem tanácsos öntözni. Szikleveles kortól, az időjárástól függően, 5-30 mm
öntözővizet juttatnak ki hetente.
Tápanyag-utánpótlás:
A magvetés, a palántanevelés közege tőzeg alapú, szükséges a tápanyaggal való dúsítása. A
tápanyagellátás történhet lassú hatású műtrágyák tőzegbe való keverésével, folyamatos
tápoldatozással vagy a két módszer kombinálásával. Elterjedtebb módszer a lassú hatású,
„retard” műtrágyák használata. Ezek a műtrágyák lassú lebomlásúak, vagy szabályozott a
tápanyagleadásuk. Lassú tápanyag-leadásúak azok, amelyek nagyon lassan oldódnak a
talajoldatban. Ilyen pl. a Buviplant. A szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák könnyen
felvehető formában tartalmazzák a tápanyagokat, de olyan anyaggal vonják be, ami a víznek
nehezen átjárható. Ilyen műtrágya, pl. a Plantacote vagy az Osmocote. Ezek a műtrágyák
elég drágák, ez az oka, hogy kevéssé elterjedtek.
A másik módszer a folyamatos tápoldatozás. Napjában akár többször is híg tápoldattal
(töménység: 0,1-0,2%) öntözik a növényeket, a tűzdeléstől kiültetésig. A tápoldatozást a
fény- és hőviszonyokhoz kell igazítani. Ha kevesebb a fény télen, a tápoldatot töményebbre
készítik.
Kombinált módszer: a két előbbi kombinálása.
A csírázó növények érzékenyek a sóra, a magas tápanyagszint lassítja a csírázást. A palánták
a főgyökér elágazása után, az első lomblevelek megjelenése után igényelnek tápanyagot. A
nem megfelelő mennyiségű tápanyaggal ellátott palánták ellenben gyenge szövetűek,
gyorsan megnyúlnak, rosszul gyökeresednek.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
17
Növényvédelem:
Az egészséges palánták előállításának egyik feltétele az egészséges, csávázott mag. Fontos
a megfelelő minőség. A másik fontos tényező, hogy a talaj, a vetőközeg fertőzésmentes
legyen. A szaporítóládákat is fertőtleníteni kell. Ezen feltételek megelőzik a betegségek
kialakulását.
A leggyakoribb betegség, ami palántanevelés során előfordul, a palántadőlés. Több
gombafaj okozza. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztaféléknél
tapasztalható, foltokban pusztulást okoz.
A kártevők közül a tripszek, a levéltetvek veszélyesek.
Edzés:
Az edzés a palántanevelés utolsó szakasza. Kiültetés előtt fokozatosan hozzá kell szoktatni
a növényeket a kinti viszonyokhoz. A kiültetés előtt 10-12 nappal lehet kezdeni az edzést.
Szétrakás:
Ahogy növekszik a fejlődő palánták térigénye, nagyobb térállásba rakják szét a növényeket,
így megfelelően egyenletes lesz a fényellátás.
Az ápolási munkák a kiültetéstől, kirakástól a kiültetésig tartanak. Cél: kellően edzett,
egészséges palánták előállítása, a megfelelő időben. A megfelelő minőségű palánták
előállításához a kedvező környezeti feltételek biztosítása.
Ápolási munkák: víz és a páratartalom biztosítása, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem.
6. Ivartalan szaporítás
Az ivartalan módon való szaporítás (vegetatív szaporítás) a növény valamely részével
történik. A zöldségtermesztésben ez a szaporítás kisebb arányú.
Vegetatív szaporítással szaporítjuk a következő növényeket:
Burgonya, vöröshagyma, fokhagyma, torma, metélőhagyma, rebarbara.
Burgonya: gumóval szaporítjuk. A burgonyagumó nem más, mint megvastagodott földalatti
szárrész.
Fokhagyma: a hagymát gerezdjeire szedjük, ezekkel szaporítjuk.
Rebarbara: szaporítható magvetéssel is, de ivartalan módon tőosztással is. Tőosztáskor 2-3
rügyes gyöktörzseket dugványozunk, tavasszal vagy ősszel, állandó helyre.
Vöröshagyma: dughagymával.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
18
Mikroszaporítás:
Szövettenyésztés: különböző növényi részeket izolálnak, laboratóriumi körülmények között
szaporítják. A szaporítás kiindulása lehet:
- csúcsmerisztéma (levélkezdemény nélküli tenyészőkúp),
- hajtáscsúcs (a hajtás egészen apró része),
- hónaljrügy,
- virágkezdemény,
- levélrészek: levélnyél, levéllemez,
- szár.
A növényi részeket táptalajon nevelik szabályozott körülmények között, hormonok
segítségével.
Mikroszaporítást használnak a következő zöldségnövényeknél: paradicsom, káposztafélék,
burgonya, torma, uborka, zeller, hagymafélék, spárga, tojásgyümölcs, görögdinnye,
rebarbara.
Oltás:
A zöldségtermesztésben is egyre inkább terjed a növények oltása. Ennek az eljárásnak a
célja a betegségek vagy kártevők elleni ellenállóság biztosítása, valamint a növény
életerősségének fokozása. Használják fűtött és fűtetlen fóliás hajtatásban, valamint
szabadföldi termesztésben is.
Oltást használnak a következő zöldségnövényeknél: paradicsom, paprika, uborka,
sárgadinnye, görögdinnye, tojásgyümölcs.
Dinnyét tök alanyra oltják. Előnye: az alany jobban tűri az alacsonyabb talajhőmérsékletet,
erősebb a gyökérzete, így jobb a tápanyag- és vízfelvétel, nagyobb a terméshozam, ellenálló
a gombás betegségekkel szemben. A paradicsomot és a tojásgyümölcsöt paradicsom alanyra
oltják. Célja: fonálféreg ellenállóság, nő a hozam, erősebb gyökérzet. Paprikát erősebb
gyökérzetű vad alanyra oltják. Uborka esetében az alany tök vagy cukkini.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
19
TANULÁSIRÁNYÍTÓ
1. feladat
Keresse meg az interneten a Palánta Plusz cég honlapját!
(http://www.palantaplus.hu/)
Válaszoljon a kérdésekre írásban!
a) Soroljon fel a tálcás palántákból legalább 6-ot, amelyek szerepelnek az ajánlatban!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
b) Milyen típusú palántákat árul ez a cég?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
c) Milyen tálcatípusok rendelhetők?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
d) Mikor kezdte meg a cég a működését, mekkora a terület, amin termelnek, mennyi
palántát állítanak elő?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
e) Mennyibe kerül a csemegekukorica tálcánként?
_________________________________________________________________________________________
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
20
2. feladat
Keresse meg a KITE Zrt. palánta ajánlatát az interneten!
(http://www.kite.hu/index.php?page=27)
Válaszoljon a kérdésekre írásban!
a) Milyen zöldségnövények palántáit kínálják?
b) Milyen tálcákban forgalmazzák a palántáikat?
c) Milyen különleges palántákat kínálnak?
a) _______________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
b) _______________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
c) _______________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
3. feladat
Olvassa el a Kertészet Szőlészet 2010. július 20-i számában megjelent „A robot oltja a
dinnyét” című cikket!
Megtalálja az interneten is: http://www.kerteszetesszoleszet.hu/node/370
Válaszoljon a kérdésekre írásban!
a) Mi a siker titka? __________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
b) Hogyan működik? _________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
21
4. feladat
Figyelje meg egy zöldségnövény vetőmagjának csomagolását! Milyen információkat
tartalmaz? Válaszát írja le a kijelölt helyre!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Megoldási javaslatok
1. feladat
a) paprika, padlizsán, paradicsom, zeller, dinnye, uborka, tök, saláta, káposztafélék,
póréhagyma.
b) tálcás, tápkockás, cserepes.
c) Cellaszám: 288, 200, 128, 98, 72, 40, méter cm: 2 x 2, 2,5 x 2,5, 3 x 3, 3,5 x 3,5, 4 x 4,
5,5 x 5,5.
d) A cég 2002-ben kezdte meg működését. A fóliával borított terület nagysága: 13 000
négyzetméter, 15 millió darab palántát állítanak elő.
e) 5790 Ft/tálca
2. feladat
a) paprika, sárga- és görögdinnye, káposztafélék, paradicsom, saláta, zeller.
b) hungarocell tálcákban más-más térállásban. Tálcák: 54-es, 96-os, 126-os, 176-os, 187-
es.
c) oltott dinnyepalánta.
3. feladat
a) Előny az egyenletesség, a tökéletes illeszkedés, a stabil oltási pont és a kiültetés után is
egyenletes állomány. Az igazi siker kulcsa az, hogy a gép a szik alatt olt, emiatt nem hajt ki
a tök alany, ezzel rengeteg munkától és esetleges károkozástól kíméli meg a gazdálkodót,
hiszen nem kell a „vadalással” foglalkozni.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
22
b) Az oltórobot egy tálca alannyal és nemessel foglalkozik egyidejűleg. Kamerák érzékelik,
hogy a tálcán belül melyik növénynek milyen vastag a szára. A robotkarok egy alanyt és egy
nemest emelnek ki a tálcából egyszerre – mindig azt a kettőt, amelyeknek a kamera által
közvetített adatok szerint tökéletesen azonos a szármérője. Ezután egy kés levágja az alany
felső részét, mindkét sziklevéllel együtt, a nemesről pedig az alsó, gyökeres részt távolítja
el. Az oltócsipesz zárt, a szárat teljesen körbevevő, kb. 1 cm magas szilikonhenger, amelyet
a robotkarok három oldalról megfognak, és megnyújtanak arra az időre, amíg a megvágott
alanyt alulról, a nemest pedig fölülről belecsúsztatja a másik két robotkar. Ezután elengedik
a szilikonhengert, amely rászorul az oltvány szárára úgy, hogy éppen középre kerül a két
érintkező vágási felület. A Zöldség Palánta Kft. által használt robot már létező konstrukció,
amit a szakismereteik segítségével alkalmaztak az uborka- és paradicsomoltáshoz használt
dinnyepalántára – mondta Lóczi János. Nehéz feladat volt például az oltócsipesz anyagának
kifejlesztése – vagyis eljutni arra a felismerésre, hogy az oltócsipesz anyaga problémaforrás
lehet. Ez a műanyag henger meghatározott idő alatt elporlad, ez az idő növényenként más
és más.
4. feladat
A vetőmagok csomagolásán általában a következő információk találhatók: Faj- és fajtanév, ki
állítja elő, minősítés, információk a felhasználásról, lejárati idő, mag mennyisége.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
23
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK
1. feladat
Írja le, melyik a zöldségnövényeknél alkalmazott leggyakoribb szaporítási mód!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
2. feladat
Sorolja fel a vetőmagok értékmérő tulajdonságait!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
3. feladat
Hogyan határozható meg a vetőmag használati értéke? Válaszát írja le a kijelölt helyre!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
4. feladat
Milyen vetés előtti magkezelési eljárásokat ismer? Válaszát írja le a kijelölt helyre!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
24
5. feladat
Írja le, milyen zöldségnövényeknél alkalmazunk helybenvetést!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
6. feladat
Párosítsa a növényeket a vetési időkkel! A megoldást írja a kijelölt helyre!
A) csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye, uborka, zöldbab.
B) petrezselyem, egyes kifejtőborsók magjai.
D) petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó.
E) hagyma, káposztafélék, cékla, burgonyafélék, borsó.
F) korai borsó.
G) őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma.
H) csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, uborka utolsó szakaszai.
I) áttelelő spenót, fejes saláta.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
25
1. Március elején, amint a talajra rá lehet menni, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat: _______________________
_________________________________________________________________________________________
2. Március közepén, amikor a talaj 5-8°C-ra már felmelegszik. ________________________________________
_________________________________________________________________________________________
3. Áprilisban, amikor a talaj 10-12°C-os: _________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
4. Június-júliusban: __________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
5. Augusztusban másodvetések: ________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
6. Szeptember-októberben: ____________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
7. november vége-december eleje, tél alá vetés időszaka: ____________________________________________
_________________________________________________________________________________________
8. Téli vetés: _______________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
26
MEGOLDÁSOK
1. feladat
Ivaros szaporítás: magvetés.
2. feladat
Tisztaság, egészségi állapot, víztartalom, ezermagtömeg, térfogattömeg, osztályozottság,
csírázóképesség, csírázási erély.
3. feladat
Használati érték százalékban: tisztasági százalék és a csírázási százalék szorzata.
4. feladat
Előcsíráztatás, hőkezelés, osztályozás, drazsírozás (pillírozás), keverés, koptatás, gamma
sugárzás, csávázás.
5. feladat
Helybenvetés:
A legelterjedtebb szaporítási mód. Rövid tenyészidejű, az egyöntetűen érő fajokat
szaporítjuk ezzel a módszerrel. Kizárólag helybe vetéssel szaporítjuk a következő
zöldségnövényeket:zöldborsó, zöldbab, spenót, cékla, mangold, sárgarépa, petrezselyem,
pasztinák, retek, sütőtök, patisszon.
Főként magvetéssel szaporítjuk: sóska, fejes saláta, spárgatök, cukkini, uborka.
A kétéves, valamint az évelő növények előállítását célzó magvetés különleges szaporítási
mód. Ebbe a csoportba tartozik a vöröshagyma dughagymatermesztését szolgáló magvetés,
a kétéves fajok dugványnevelését célzó magvetés pl. sárgarépa, petrezselyem, cékla,
pasztinák, zeller és egyes káposztafélék.
6. feladat
1. Március elején, amint a talajra rá lehet menni, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat:
petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó.
2. Március közepén, amikor a talaj 5-8°C-ra már felmelegszik: hagyma, káposztafélék, cékla,
burgonyafélék, borsó.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
27
3. Áprilisban, amikor a talaj 10-12°C-os: csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye,
uborka, zöldbab.
4. Június-júliusban: csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, az uborka utolsó
szakaszai.
5. Augusztusban másodvetések: őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma.
6. Szeptember-októberben: áttelelő spenót, fejes saláta.
7. November vége-december eleje: tél alá vetés időszaka. Ilyenkor vetik a petrezselyem,
egyes kifejtőborsó magjait.
8. Téli vetés: korai borsó.
MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI
MÓDJAI
28
IRODALOMJEGYZÉK
FELHASZNÁLT IRODALOM
Balázs Sándor (szerk.): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest 2004.
AJÁNLOTT IRODALOM
Keszei Attila: Kertészeti ismeretek I. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest,
2005.
Balázs Sándor (szerk.): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest 2004.
A(z) 2230-06 modul 002 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme
felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:
A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése
31-622-01-0010-31-04 Zöldségtermesztő
54-621-04-0010-54-01 Kertész és növényvédelmi technikus
A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:
20 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv
TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának
fejlesztése” keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.
Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
1085 Budapest, Baross u. 52.
Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063
Felelős kiadó:
Nagy László főigazgató