Zöld közbeszerzési tanácsok önkormányzati ügyfeleink részére ÖSSZEFOGLALÁS

Zöld közbeszerzési tanácsok Zöld közbeszerzési tanácsok önkormányzati ügyfeleink önkormányzati ügyfeleink

részérerészéreÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS

Fenntarthatóság – újabban minden fejlesztés alapja ez a szó. Nem véletlenül: az ember ráébredt arra, hogy az ipari forradalom kezdete óta csupán kihasználja a Föld javait, anélkül, hogy ebbe a tartalékba bármit is visszaforgatna – vagy ügyelne arra, hogy a fejlődés, a teljes élet lehetőségét az elkövetkező generációk számára biztosítani kötelesség. A tudomány és a politika igazán a kilencvenes években karolta fel ezt a témát, mely azóta egyre sürgősebb kérdéssé lesz.

• A zöld beszerzés nemzetközileg elfogadott definíció szerint azt jelenti, hogy minden beszerzésekkel, szerződéskötésekkel kapcsolatos döntés, az ár és a minőség mellett, környezetvédelmi kritériumok figyelembe vételével születik – nem lehetnek ez alól kivételek a közbeszerzési ügyletek sem. Furcsa is lenne, ha pont azok a szervezetek, melyek hatáskörüknél fogva a legtöbbet tehetik, nem vennék vállukra a fenntarthatóság ügyét.

• Nem csak azért fontos e piac, mert a közszféra arra hivatott, hogy jó példával járjon elől minden téren, de azért is lényeges, mert a fejlett országok GDP-jének 10-15%-a a közszféra fogyasztása. Ha ezt a szegmenst szabályozások által zölddé lehetne tenni, akkor az elég indok lenne a szolgáltatóknak, hogy fejlesszék ez irányú palettájukat – így ez a kezdeményezés a teljes fogyasztási szektorra kihatással lehet hosszútávon.

Egy szemléletes példa: ha minden önkormányzat átállna arra a gyakorlatra, hogy energetikáját 100%-ban megújuló forrásokból fedezi, akkor az uniós léptékben már 3%-os csökkenést hozna a kimerülő készletek felhasználási arányában.

A települési önkormányzatok az államnál jóval rugalmasabb szerveződések, sokkal könnyebben vezetnek be újításokat – így tulajdonképpen elvi kötelességük, hogy ezen a területen is példamutatással járjanak elöl.

Az önkormányzatok, mint közintézmények beszerzéseiket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kötelesek lebonyolítani. Hazánkban jelenleg a közbeszerzési törvény és a versenyjog határozzák meg e feltételeket.

Az Európai Unió jelenlegi definíciója szerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amelynek során a beszerző közintézmények a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és a környezetbarát termékek előállítását.

Fontos, hogy a megfelelő alkalmazáshoz át kell alakítani az önkormányzat jogi berendezkedését bizonyos területeken:

• Helyi rendeletek, belső utasítások a beszerzéssel kapcsolatban

• A Szervezeti és Működési szabályzatot is módosítani kell e tekintetben

Ha van Környezetvédelmi Program, akkor abba kell integrálni a zöldbeszerzési mozzanatokat – hogy az által támogatva alakuljon ki a gyakorlata.

Fontos, hogy az önkormányzat megfelelően informálódjon az elérhető zöld szolgáltatások iránt – és információit lehetőség szerint rendszerezze, majd megossza. Ez azért lényeges, hogy más intézmények számára kipróbált példával járjon elől. A világhálón számos helyen érhetőek el hasonló tanulmányok, melyek alapján a hivatal okulhat, tervezhet.

A beszerzéskor az önkormányzatnak el kell dönteni, hogy centralizál vagy sem szervezeti tekintetben. Egy kisebb városnál az előbbi megoldás a szerencsésebb, míg egy szélesebb körű ügyvitellel rendelkező településnél inkább a második – ez a helyi körülményektől függ.

Ha eldöntötték, hogy milyen keretek között végzik ezt a munkát, ki kell jelölni azt a munkatársat (vagy többet), aki – akik ezt a területet uralják, majd meg kell velük ismertetni a legújabb irányelveket, bevált gyakorlatokat.

Fontos őket ösztönözni arra, hogy ismereteiket, valamint a tárgykörhöz köthető szakmai ismeretségüket folyamatosan bővítsék – így válva jó referensévé az önkormányzatnak e kérdéskörben.

Az együttműködés elengedhetetlen ebben a témában, és ennek több oka van. Egyrészt a tudásmegosztás révén jó eszközévé válhat a tapasztalatok cseréjének, másrészt pedig e szervezetek együttesen nagyobb nyomást gyakorolhatnak a kínálatra vagy a jogszabályi háttér alakítására. Az együttműködés nem maradhat országhatárokon belül, legalább uniós szintre kell emelkednie, de ha egy ötlet az EU-n kívülről való, ám a közösség előírásaival nem ütközik, ugyanúgy érdemes átvenni. Magyarországon ma már léteznek önkormányzati szövetségek: ezek segíthetnék a tudáskoordinációt.

A helyi önkormányzatokhoz kapcsolódó beszerzések igen sokrétűek és alapvetően három csoportba sorolhatók.

• A polgármesteri hivatal működéséhez kapcsolódó beszerzések.

• Az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények beszerzései.

A részben vagy egészében önkormányzati tulajdonú vállalatok beszerzései

A zöldbeszerzést első lépcsőben érdemes csak az első kategóriában kiterjeszteni, egyrészt épp elég komoly a feladat, másrészt a tapasztalatok felhasználásával később könnyebb lesz nyitni az intézmények felé.

Az ilyen feladatok elindulásakor szükséges egy gyújtópont, mely elindítja az egész kezdeményezést. Ilyen lehet egy új és innovatív szakember, a szándék a környezet védelmére, valamely pályázati lehetőség, melynek keretein belül főcélként vagy kiegészítésként megvalósul zöldfejlesztés, illetve az a törekvés, hogy az anyagbeszerzés során minél hosszabb élettartamú, takarékosabb eszközöket vásároljon a hivatal.

Általános alapelvek a környezetbarát beszerzés kapcsán:• Amennyiben létezik az adott termék vagy szolgáltatás környezetbarát

termék minősítéssel rendelkező alternatívája (akár a magyar, akár valamelyik hiteles külföldi rendszer), azt a beszerzésekben feltétlenül előnyben kell részesíteni.

• Általános elvárás, hogy a termékek minél nagyobb arányban tartalmazzanak újrahasznosított anyagokat és konstrukciójukból adódóan minél könnyebben újrahasznosíthatóak legyenek.

• Általános alapelv az egészségre és a környezetre ártalmas veszélyes anyagok kerülése.

• Az elektromos áramot használó gépek, eszközök és berendezések beszerzésénél általános alapelv a minimális energiafogyasztás.

• Építési beruházásoknál és felújításoknál általános alapelv a víz- és energiatakarékos megoldások előnyben részesítése.

• Közbeszerzési eljárások során általános alapelvként kell érvényesüljön, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elve helyett általánosan az összességében legelőnyösebb ajánlat elve szerint folyjanak a tendereztetések.

Amikor a beszerzendő áru nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, a helyzet annyiban könnyebb, hogy ez esetben csupán a hivatali beszerző hozzáállásán és a belső szabályozás paraméterein múlik, hogy zöld alapanyagok kerülnek –e beszerzésre – így itt tehát a legkönnyebben érvényesíthető a fenntartható fejlődés, hiszen csupán a belső szabályozási kereteket kell hozzáigazítani, az pedig rugalmasabb az államinál.

A beszállítók és a termékek kiválasztásánál ma a legelfogadottabb elemzés az életciklus-elemzés, mely során a keletkezéstől a lebontásig az eszköz teljes életútját végigkíséri a figyelem, hogy minden tekintetben megfelel –e a környezeti alapelveknek, tömörít –e magában több képességet, alacsony –e az energiafogyasztása, tartalmaz –e mérgező alkatrészeket. Ezek mind olyan pontok, melyek összességében bemutatják a termék környezeti terhelését.

Az irodai gépek beszerzésénél figyelembe kell venni a különféle takarékossági ajánlásokat (p. Energy Star) és figyelni a készülék utántölthetőségét, leadhatóságát. Nyilván az az előnyösebb, ha a termék olyan szervizháttérrel rendelkezik, hogy az üzemidő lejárta után környezetbarát elbontásra leadható. Fogyasszon minél kevesebbet és tartson minél tovább – hiszen egy irodai eszköz e két területen tud a legveszélyesebb pazarlási forrássá válni. Szerencsére a legtöbb esetben a környezetvédelem már alapvető szemlélet a tervezés során.

• Az irodai eszközök komoly része készül műanyagból, de szerencsére reneszánszukat élik a hagyományos (fém, fa, papír) tárgyak is. Ha műanyag eszközöket szerzünk be, az az előnyös, ha újrahasznosított anyagból készültek és/vagy újrahasznosíthatóak. Ezt a legtöbb esetben a csomagoláson jelzik. Érdemes ezek számára külön hulladéktárolót fenntartani, majd a szelektív hulladékba üríteni. Ennek feltétele a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése hivatali szinten.

• A papír esetében szintén létezik fenntarthatósági elv: teljesen újrahasznosított és klórmentesen fehérített – ez a két hívó szó, melyekre a beszerzéskor figyelni érdemes. Bár az újrahasznosított valamivel többe kerül, mint a hagyományos, mindez csak technológia kérdése. Ha tömeges átállás lenne öko-papírra, az lényegesen csökkentené annak előállítási árait.

Figyelni kell, hogy az irodai berendezések képesek legyenek újrapapír használatára!

A világítás energiatakarékosságának fontos mivolta nyilvánvaló, ám az is fontos szempont, hogy a tervezésnél odafigyeljenek a természetes fény minél magasabb arányára.

Bár kevésbé ismert, de a fenntarthatóságnak részét képezik a hivatalban található háztartási gépekkel, takarítószerekkel és takarítóeszközökkel, valamint az étkeztetéssel kapcsolatos kérdések is.

Jelenleg az alulszabályozottság és az információhiány a két legfőbb oka annak, hogy a zöld közbeszerzés Magyarországon nem olyan szintű, mint a környező államokban. Több esetben a hivatal nem mer kockáztatni, hiszen a környezetvédelmi elveken alapuló döntéseket a vesztes ajánlattevők könnyen támadhatják. Amíg erre nem találnak ki egy biztos módszert, addig ezen a területen alacsony lesz az aktivitás. Így a fenntartható fejlődésnek van az intézményekben jogi oldala is.

Az összefoglaló az alábbi munkák alapján készült:

• Zöld beszerzési kézikönyv az önkormányzatok számára, Környezettudományi Központ, Budapest, 2003.

• Energiatudatos közbeszerzés – Követendő példák az európai gyakorlatból, Környezettudományi Központ, Budapest, 2006.

E két mű fontos eleme kell, hogy legyen minden önkormányzat beszerzéssel kapcsolatos szakanyag-gyűjteményének!