zeg kvp 0302 - Zalaegerszegzalaegerszeg.hu/dokumentum/2390/zeg_kvp_0302.pdf · ZALAEGERSZEG VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. 1012 Budapest,

ZALAEGERSZEG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

I

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ................................................................................................................................1

1. A város és környékének jellemzése..................................................................................4

2. A város általános bemutatása .........................................................................................5

ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS ...........................................................................................6

I. ELLÁTÁSI RENDSZEREK, INFRASTRUKTÚRA ........................6

1. Vízellátás...........................................................................................................................6 1.1. A regionális vízmű vízi-létesítményeinek bemutatása ...................................................8

1.1.1. A vízbeszerzés létesítményei.................................................................................8 1.1.2. A vízkezelés berendezései.....................................................................................8 1.1.3. A vízellátó rendszer létesítményei.........................................................................8 1.1.4. Üzemirányítás.......................................................................................................9

1.2. Az üzemeltető szervezet..............................................................................................10

2. Szennyvizek keletkezése, elvezetése és tisztítása ...........................................................17 2.1. Csatornahálózat jellemzése. ...................................................................................17 2.2. A szennyvíztisztító telep működése........................................................................19

3. Felszíni vízelvezetés ........................................................................................................26 3.1. Belterületi vízrendezés, csapadékvizek .......................................................................29

3.1.1. A Zala folyó jobb parti vízgyűjtő területek..........................................................30 3.1.2. A Zala folyó bal parti vízgyűjtő területek ............................................................31

3.2. Állóvizek....................................................................................................................32

3.3. Külterületi vízrendezés...............................................................................................32

3.4. A felszíni vízelvezetés problémái ................................................................................33 3.4.1. A felszíni elvezetés kiemelt problémai ................................................................33

4. Energiaellátás .................................................................................................................34 4.1. Villamos energiaellátás .............................................................................................34

4.2. Fűtési rendszerek.......................................................................................................34 4.2.1. Gázellátás ...........................................................................................................35 4.2.2. Egyéb fűtési módok ............................................................................................35

II. SZEKTORÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS....................................36

1. Az ipar és a szolgáltatások környezetterhelése..............................................................36 1.1. Az ipari tevékenységek levegőminőségre gyakorolt hatása.....................................36

1.2. A közületi és lakossági fűtés légszennyezőanyag kibocsátása .....................................38

2. A mezőgazdaság környezetterhelése..............................................................................41

ZALAEGERSZEG VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

II

2.1. Külterületi gazdálkodás .............................................................................................41

2.2. Belterületi állattartás.................................................................................................44

3. A közlekedésből származó környezetterhelés................................................................45 3.1. A közlekedés levegőminőségre gyakorolt hatása ........................................................45

3.1.1. Közlekedés levegő-szennyezettségének vizsgálata ..............................................53 3.1.2. Mintavételi, mérési módszerek............................................................................53

III. KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK ÁLLAPOTA60

1. A levegő állapota.............................................................................................................60 1.1. A környezeti levegő minősége ....................................................................................61

1.2. Légszennyező források...............................................................................................67

2. A föld állapota ................................................................................................................69 2.1. Talaj állapota és igénybevétele ..................................................................................69

2.2. Kőzetek, ásványok és igénybevételük..........................................................................72

3. A vizek állapota ..............................................................................................................72 3.1. A felszíni vizek állapota .............................................................................................72

3.2. A felszín alatti vizek állapota .....................................................................................73

4. Élővilág állapota .............................................................................................................74 4.1. Tájhasználat, tájvédelem............................................................................................74

4.2. Élővilág.....................................................................................................................75

4.3. Védett természeti értékek............................................................................................76

4.4. Nem védett területek természeti értékei ......................................................................78 4.4.1. Gébárti-tó ...........................................................................................................78 4.4.2. Alsóerdő .............................................................................................................78 4.4.3. Bozsoki-domb.....................................................................................................78 4.4.4. Zala-völgy ..........................................................................................................79

5. Épített környezet ............................................................................................................79 5.1. Védett épületek, építmények .......................................................................................79

5.2. Településszerkezet .....................................................................................................82

5.3. Zöldterületek, településökológiai adottságok .............................................................82

5.4. Közlekedésszervezés ..................................................................................................82 5.4.1. Tömegközlekedés ...............................................................................................82 5.4.2. Egyéb közlekedés ...............................................................................................84

5.5. Felhagyott ipari és egyéb területek, kijelölt iparterületek ...........................................85

6. Önállóan kezelt hatótényezők ........................................................................................85 6.1. Hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás ...................................................................85


II

6.1.1. Települési hulladékok, köztisztaság ....................................................................86 6.1.2. Termelési hulladékok..........................................................................................90 6.1.3. Veszélyes hulladékok..........................................................................................90

6.2. Zajterhelés.................................................................................................................91 6.2.1. Közlekedésből származó zajterhelés....................................................................92 6.2.2. Ipari tevékenységből származó zajterhelés ..........................................................96 6.2.3. Szórakoztató létesítményekből származó zajterhelés ...........................................98

IV. EGYÉB TÉNYEZŐK ....................................................................................98

1. Emberi egészség állapota ...............................................................................................98

2. Környezeti nevelés, oktatás ..........................................................................................100

Mellékletek .......................................................................................................................101


PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. 1012 Budapest, Logodi utca 52. 1

ELŐSZÓ Zalaegerszeg a Nyugat-magyarországi Zala megye központjaként a Göcseji-dombvidék észak-keleti csücskén, domboktól körül vett vidékén terül el. Zala megye hazánk délnyugati sarkában fekszik. Délről Horvátországgal és Szlovéniával északról Vas, északkeletről Veszprém, keletről pedig Somogy megyével határos. Dombokkal völgyekkel tagolt változatos felszínű vidék. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hazánk egyik büszkesége, mely nem pusztán kiemelt üdülőterület, hanem fontos élőhely, gyönyörű tájképi elem is a megyében. Az Észak-göcseji dombságot a Zalalövő-Zalaegerszeg-Bak-Lenti szabálytalan négyszögben, a Felső-Zala, a Felső-Válicka, a Cserta és a Kerka között találjuk. Itt található a környék legmagasabb pontja a Kandikó, mely tengerszint feletti magassága 302 m. Az Észak-göcseji dombságon terül el hazánk egyik jellegzetes és ismert tájegysége a Göcsej. Zalaegerszeg évszázadok óta stratégiai jelentősséggel bír. A Dunántúl középső és keleti felénél kiegyensúlyozottabb klímájú, erősen tagolt, gazdag állatvilágú táj, pedig az ember letelepedéséhez kínált mindig is kitűnő lehetőséget. A város földrajzi helyzete és környezeti lehetőségei vonzóvá teszik a várost, mind az ott lakók, mind a városba látogatók számára. A nyugodt békés és környezetvédelmi szempontból ideálisnak minősíthető város, vonzerő lehet az ökoturizmus és a rekreációra vágyók körében. A környezetvédelmi programot megalapozó állapotértékelés egyik súlyponti területének választottuk, a város értékelését az idegenforgalom kiterjesztésének szempontjából. A természeti erőforrások szempontjából a ma még érintetlen, de legalábbis kevésbé bolygatott természeti táj, a termál kincs és az emberi egészség felfrissülését szolgáló adottságok együtt képeznek felértékelődő potenciált.



BEVEZETÉS Magyarországon a környezet védelméről legmagasabb jogszabályi szinten a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény rendelkezik. Az Alkotmány 18. és 70/D. cikkelye szerint a Magyar Köztársaságban az egészséges környezethez való jog érvényesíthető és elismert jog. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi egészséghez. Az Alkotmányban elismert jogok érvényesítését a Magyar Köztársaság többek között a környezet védelmével valósítja meg. A környezetvédelmi feladatok teljesítése érdekében a Magyar Köztársaság jogszabályban rögzíti a feladatokat, létrehozza és feljogosítja a végrehajtó szerveket, illetve a feladatok végrehajtása érdekében biztosítja a pénzügyi feltételeket. A környezetvédelmi feladatok legalapvetőbb törvényi szintű összefoglalását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) tartalmazza. A környezetvédelmi törvény céljai összhangban vannak az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás 79. cikkelyének központi célkitűzéseivel. Az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat során Magyarország az Európai Megállapodásban vállalta, hogy hazánknak a Közösségbe történő gazdasági integrációjának egyik alapvető feltételeként az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelíti a Közösség jogszabályaihoz. Az Európai Megállapodás 67. cikkelye szerint Magyarország biztosítja, hogy jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetőek lesznek. A csatlakozást követően az Európai Unió joganyaga (acquis communautaire) közvetlenül hatályos lesz, Magyarországnak ebben az időpontban képesnek kell lennie ennek végrehajtására, illetve tudnia kell használni az Unió nyújtotta pénzügyi eszközöket. A környezetvédelmi törvény több helyen rendelkezik az egyes feladatok végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok elfogadásának szükségességéről, emiatt kerettörvény jellege van. A kerettörvény jellegből fakad, hogy a környezetvédelmi törvény rendelkezéseivel több törvénynek is összhangban kell állnia, illetve számos végrehajtási rendelet megalkotására ad felhatalmazást. A települési környezetvédelmi program készítését a környezetvédelmi törvény 46. §-ának (1) bekezdése írja elő. A törvény szerint: „A települési önkormányzat … a környezet védelme érdekében

- az illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, melyet képviselő-testülete, közgyűlése hagy jóvá;

- a lakosságot tájékoztatja szükség szerint, de legalább évente; - a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja; - a jóváhagyott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve

az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával – szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával – végrehajtja.

A törvényi kötelezettségnek megfelelően Zalaegerszeg Város települési környezetvédelmi program elkészítésére adott megbízást a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. (1012 Budapest, Logodi u. 52.) részére.



A települési környezetvédelmi programot fentiek figyelembevételével a környezetvédelmi törvény 47. § (1) bekezdésében meghatározott tartalom szerint dolgoztuk ki. A program kidolgozása során a környezetvédelmi törvény előírásain túl figyelembe vettük:

• a Nemzeti Környezetvédelmi Program II-ben. és alprogramjaiban: o a Nemzeti Környezet-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Akcióprogramban, o Városi környezetminőség Akcióprogram o a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben foglalt követelményeket, továbbá

• Zalaegerszeg Város Közgyűlése által jóváhagyott Szabályozási Terv előírásait • Zalaegerszeg Város Közgyűlése által elfogadott, a környezet védelmét érintő helyi

rendeletekben foglalt előírásokat. A program készítéséhez felhasználtuk:

• a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, • a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, • a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, • a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, • a KSH Zala Megyei Igazgatósága, • az ÁNTSZ Zala Megyei Intézete Zalaegerszeg Városi Intézete, valamint • Zalai Erdészeti és Faipari Rt. (Zalaerdő Rt.) • Zalavíz Rt. • Zala-Depó Kft. • Zalaegerszeg Város Polgármesteri Hivatala által szolgáltatott adatokat,

dokumentációkat. A fenti szervezeteken túl adatokat szolgáltatott egyedi megkeresés alapján a gázszolgáltatást biztosító Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt., a villamos energiát szolgáltató ÉDÁSZ Rt., a MÁV Rt. Zalaegerszegi Állomásfőnöksége, továbbá a települési szilárd hulladékok és városi zöldfelületek kezelését végző Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. Az adatok megalapozásához több helyen került sor egyedi mérésekre. Így levegő légszennyezettség-, illetve közlekedési zajmérésre. A települési környezetvédelmi program szerkezete három fő részre tagolódik:

• az állapotrögzítésre; • a célállapotok meghatározására; • a környezetvédelmi programra.

A program megalapozásához feltétlenül szükséges a jelenlegi állapot lehetőség szerinti minél teljesebb bemutatása, értékelése, melynek ismeretében lehet meghatározni az elérendő környezetvédelmi célokat, célállapotokat. A célok, célállapotok ismeretében lehet meghatározni az azokhoz vezető feladatokat, programokat és az azok megvalósításához szükséges erőforrásokat. Az Európai Unió partnerségi elvének betartásával a tervezési folyamat során, mind a három fázisban folyamatos kapcsolatot tartottunk fenn a városi önkormányzat képviselőivel, a polgármesteri hivatal munkatársaival, a civil szervezetek és a hatóságok képviselőivel.



A települési környezetvédelmi program kidolgozásánál szem előtt tartottuk, hogy a program elemeinek összhangban kell lennie a város településpolitikájával és területfejlesztési célkitűzéseivel, a térséget érintő és a helyi programokkal, tervekkel, továbbá a környezeti állapot minőségjavítását célzó és már folyamatban lévő beavatkozásokkal, intézkedésekkel, beruházásokkal.

1. A VÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK JELLEMZÉSE Zala megye területén három földrajzi nagytáj találkozik:

• a nagyobb részét a nyugat-magyarországi peremvidékhez sorolják a geográfusok, • míg északkeleten a Dunántúli középhegységhez tartozó Keszthelyi hegység teszi

változatossá, végül • a délkeleti széle pedig átnyúlik a Dél-Zalai-dombságra.

Termőföldje általában gyenge minőségű, rossz vízgazdálkodású, több helyen agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Ez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének, a régi gazdálkodási formákat, életmódot, szokásokat, és a népművészetet a közelmúltig megőrző elkülönültségének.(http://www.sienet.hu/zalamegy/zmfoldr.html) A megye határait az évszázadok során többször is átrajzolták, a jelenlegiek 1979-ben alakultak ki. A 3784 km2-es zalai földön 346 lakott hely volt. A 257 önkormányzat területén ma kb. 300 ezer ember él, melyből a 7 városban a lakosság száma meghaladja az 50%-ot. A megye éghajlata hűvös, csapadékos. Felszíni vizeit két folyó, a Mura és a Zala vezeti le. A Balatonnak csak a délnyugati csücske tartozik a megyéhez. A domborzat erős tagoltsága, a talaj összetétele eredményeként rendkívül változatos növénytakarót, még ma is sokszínű zárt erdőket találunk. A megye állatvilága ugyancsak gazdag, őz- és vaddisznóállománya gazdasági szempontból is számottevő, a zalai szarvas pedig messze földön híres. www.zalaegerszeg.hu Zalaegerszeg a megye közel 62.000 lakosú városa. Mint megyeszékhely, az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Ma már jelentős ipari centrum és idegenforgalmának fejlesztésében is fontos előrelépések történtek. Magyarország egyik legzöldebb, legvirágosabb városának tartják. A zöldellő Zalai-dombvidék által körülölelt Zalaegerszeg több szempontból lehet vonzó az érdeklődő számára. Nemcsak a természeti környezet, a kiegyensúlyozott éghajlat, hanem az elmúlt években jelentős fejlődésnek indult gazdasági élet is okot adhat a város felkeresésére. (www.zalaegerszeg.hu)

http://www.sienet.hu/zalamegy/zmfoldr.html

http://www.zalaegerszeg.hu

http://www.zalaegerszeg.hu



1. számú táblázat: Zalaegerszeg város fontosabb statisztikai mérőszámai fekvésenként

Földrészlet statisztika fekvésenként

Fekvés földrészletek száma

egyéb önálló épületek száma

egyéb önálló lakások száma

összes terület (km2)

Belterület 10.525 1.427 19.076 22,4 Külterület 5.801 12 24 63,5

Zártkert 9.245 127 41 14,1 Összesen 25.571 1.566 19.141 100,0

Forrás: www.takarnet.hu

2. számú táblázat: Zalaegerszeg város területének megoszlása művelési áganként

Földrészlet statisztika művelési áganként

Művelési ág Összes alrészlet terület (km2)

erdő 18,9 fásított terület 0,007 gyep (legelő) 6,0

gyep (rét) 9,1 Gyümölcsös 3,5

Halastó 0,003 kert 2,6

kivett 33,4 szántó 28,3 szőlő 3,8

Forrás: www.takarnet.hu

2. A VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Zalaegerszeg környezetében számos, önmagában is kiemelkedő értékű terület található. Az egyedi környezet azonban –sérülékenysége miatt– egyedi védelmet igényel. A természet és a környezet védelme során a feladatok több szinten oszlanak meg. Zalaegerszeg Város települési környezetvédelmi programja az Önkormányzat számára jelöl ki feladatokat. A Városi Önkormányzat vezetésével a település lakói a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi erőforrások felhasználásával a tennivalókat azzal a tudattal végezhetik el, hogy a program megvalósításával Magyarország környezeti értékek szempontjából egyik legkiválóbb életminőségű települését teremtik meg. Az uniós csatlakozás követelményeinek megfelelően Magyarországon is kialakult idegenforgalmi régiók közül Zalaegerszeg a Nyugat-Dunántúli régió tagjaként arra törekszik, hogy minél inkább kihasználja meglévő adottságait. Fejlődési potenciáljainak kihasználása érdekében a környezetvédelemre is kiemelt hangsúlyt fektetnek. A város gazdasága – többek között – az itt működő gazdasági szervezetek számával jellemezhető:

http://www.takarnet.hu

http://www.takarnet.hu



Működő jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások száma 1099 db, ebből

• korlátolt felelősségű vállalkozások 1064 db, • szövetkezet 35 db,

Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma:5673 db, ebből

• betéti társaságok száma 1516 db, • egyéni vállalkozások száma 4157 db,

Forrás: KSH Zala Megyei Statisztikai Évkönyv, 2002 A program áttekinthetősége érdekében a szerkesztésnél az eddigi szokásoktól eltérő felépítést választottunk annak érdekében, hogy a környezetgazdálkodás stratégiáját hangsúlyozottan kiemeljük. Ezért a célállapotok meghatározása, majd a program ajánlásai megelőzik a környezetállapotot rögzítő fejezetet. A környezetvédelem fő célja a természeti és mesterséges (épített) környezetben lévő értékek védelme. A környezetvédelem céljai számos területen megegyeznek a területfejlesztés és a vele szorosan összefüggő területrendezés törekvéseivel. Mindezek alapján a környezetvédelem céljait, majd a programját integrálni kell a területfejlesztés terveibe, így a koncepciókba és a programokba.

ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS Zalaegerszeg a nyugat-magyarországi Zala megye közel 62.000 lakosú városa, területe mintegy 100 km2. Mint megyeszékhely, az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Ma már jelentős ipari centrum és idegenforgalmának fejlesztésében is fontos előrelépések történtek. Magyarország egyik legzöldebb, legvirágosabb városának tartják. A tervezési terület elhelyezkedését a 1. számú melléklet 1. számú térképe mutatja be.

I. ELLÁTÁSI RENDSZEREK, INFRASTRUKTÚRA

1. Vízellátás Zalaegerszeg város ivóvízellátása a Zalaegerszeg és térsége regionális Vízműről történik. A vízellátó rendszer üzemeltetője az Észak-zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat a regionális vízmű vizilétesítményeire Zala/512. felső V./138 vizikönyvi számon nyilvántartott, egységes szerkezetbe foglalt 11.308/1/2003 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az ivóvíz-szolgáltatás főbb adatait a következő táblázat mutatja be.



3. számú táblázat: Ivóvíz-szolgáltatás főbb adatai

Vízigény Település neve Népesség

száma m3/d m3/d csúcs m3/aug. hó m3/év

Ellátás módja

Zalaegerszeg 61.310 15.634 23.452 570.654 5.706.540 vezetékes Teskánd 893 140 210 5.101 51.010 vezetékes Bocfölde 1.046 117 175 4.260 42.600 vezetékes Csatár 517 48 71 1.736 17.360 vezetékes Sárhida 750 71 107 2.605 26.050 vezetékes Kiskutas, Kálócfapuszta

223

24

36

882

8 820

vezetékes

Nagykutas 460 45 67 1.641 16.410 vezetékes Babosdöbréte Rám, Kökényesmindszent

476

43

65

1.574

15 740

vezetékes

Hottó, Zalaszentmihályfa

337 23 35 855 8.550 vezetékes

Böde 323 19 28 692 6.920 vezetékes Összesen: 66.335 16.164 24.247 590.000 5.900.000 A táblázatból látható, hogy a rendszerről Zalaegerszeg városon kívül további 13 település ivóvízellátását biztosítják. A vízmű mértékadó kapacitása 28.500 m3/nap, a szolgáltatott vízmennyiség napi csúcs értéke 24.247 m3. Zalaegerszeg város ivóvíz ellátottsága a lakásokba a való bekötöttség tekintetében 92 %-os. Zalaegerszeg 2002. évi ivóvíz termelési adatait az alábbi táblázat mutatja be. 4. számú táblázat: Zalaegerszeg 2002. évi ivóvíz termelési adatai negyedéves bontásban

2002. Ivóvíz termelés (m3) I. né. 1.240.263 II. né. 1.370.307 III. né. 1.367.121 IV. né. 1.284.417

Összesen: 5.262.108 Forrás: Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése, Linakron Mérnöki Iroda Kft., 2003.

A kitermelési adatokból jól látható, hogy a vízkitermelés üzemmenete folyamatos A város 2002. évi ivóvíz értékesítési adatait az alábbi táblázat mutatja be. 5. számú táblázat: Zalaegerszeg 2002. évi ivóvíz értékesítési adatai negyedéves bontásban

2002. Lakossági vízfogyasztás (m3) Közületi vízfogyasztás (m3) I. né. 608.913 292.313 II. né. 790.212 324.956 III. né. 709.108 371.134 IV. né. 769.404 347.408 Összesen: 2.877.637 1.335.811 Mindösszesen: 4.213.448

Forrás: Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése, Linakron Mérnöki Iroda Kft., 2003.



Az egy főre jutó ivóvíz felhasználás Zalaegerszegen meglehetősen magas (128 l/fő/nap), szemben a környező települések 60-80 l/fő/nap-os fogyasztásával

1.1. A REGIONÁLIS VÍZMŰ VÍZI-LÉTESÍTMÉNYEINEK BEMUTATÁSA 1.1.1. A VÍZBESZERZÉS LÉTESÍTMÉNYEI

Zalaegerszeg város és térsége vízellátása a Keleti- és Nyugati víznyerő területről történik, jelenleg összesen (25+8) 33 db fúrt kútból. A kutak pontos elhelyezkedését, műszaki adatait, illetve fontosabb vízminőségi adatait a 2. számú melléklet tartalmazza. A kutak átlagos szűrőzési mélysége 35-100 m között változik. A kitermelt rétegvizek vas- mangán és gáz tartalma miatt a Keleti vízbázis esetében vízkezelésre van szükség, míg a Nyugati vízbázis esetében az egyes kutak vízének megfelelő arányú keverése esetén vízkezelés nélkül is biztosítható a megfelelő ivóvízminőség. A víztermelés a kutakból búvárszivattyúkkal történik. A különböző víznyerő területről szolgáltatott ivóvizek keménységükben is különböznek egymástól. A Keleti víznyerő terület keménysége 120-160 mg/dm3 CaO egyenérték (közepesen kemény), a Nyugati víznyerő terület keménysége 40-60 mg/dm3 CaO egyenérték (lágy). A víznyerő helyek körül a védőterületek a 11/1961.(U.É. 8) EüM-OVF együttes utasítás előírásainak megfelelően kerültek kialakításra. 1.1.2. A VÍZKEZELÉS BERENDEZÉSEI A Keleti víznyerő terület kutjaiból kitermelt nyersvizek kezelése a vízmű telepen üzemelő 6 db kettős szűrőrendszerű, VÍZGÉP gyártmányú vastalanító szűrőtartály segítségével történik. Az oxidációs levegő bevitele vízsugárszivattyúval történik. A szűrés során víz mangán tartalma is megkötődik a szűrőréteg felületén. A kezelt víz metángáz tartalma a szűrés során kiválik, egy kéményen a szabadba távozik. A víz elő és utóklórozását ADVANCE típusú klórgáz adagolóval oldják meg. A kezelt víz 2×500 m3-es tisztavíztároló medencékbe kerül. 1.1.3. A VÍZELLÁTÓ RENDSZER LÉTESÍTMÉNYEI Tároló kapacitás:

• A térség vízellátó rendszerében összesen 9.125 m3 ivóvíz tároló kapacitás áll rendelkezésre, amely számos térszíni, ill. magaslati tárolóból adódik össze.

• A domborzati viszonyok miatt kialakított többzónás rendszeren a megfelelő hálózati nyomást az átemelő és nyomásfokozó szivattyúk, valamint a magaslati tárolók biztosítják.



Hálózat jellemzése:

• Az ivóvíz vezetékhálózat hossza több mint 220 km, ebből 62 km a főnyomó vezeték hálózat, 158 km az elosztó hálózat vezetékeinek hossza.

• A hálózat anyaga: o 69 %-a azbesztcement cső, amely sérülékeny és elöregedett, nagyobb részük

25 évnél régebbi. o 28 %-a műanyagcső, o 3 %-a acél-, illetve öntöttvas cső.

Az ivóvíz vezetékek átmérő szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. 6. számú táblázat Ivóvíz vezetékek átmérő szerinti megoszlása

Névleges átmérő (mm) Hossz (fm) 100 115.021 150 43.028 200 14.251 250 12.986 300 29.860 400 5.215

Összesen: 220.361 Forrás: Zalavíz Rt.

1.1.4. ÜZEMIRÁNYÍTÁS A teljes ivóvízellátó-rendszer irányítása a zalaegerszegi vastalanító épületében lévő diszpécser központból történik. A vastalanítóra termelő kutak távműködtetése jelzőkábelen keresztül történik, a kutak irányítását a beosztott műszakos gépkezelők végzik, az előtározó vízszintje alapján. A vízmű-telepi átemelő szivattyúk üzemeltetését a jánkahegyi tárolók vízszintje alapján irányítják (itt található az összes tárolókapacitás közel fele). A többi átemelő- és nyomásfokozó szivattyúk vezérlése automatikus, az általuk töltött magaslati tárolók szintje, illetve hálózati nyomás mérésének segítségével. A rendszer szükség esetén kézi vezérléssel is irányítható. A vízellátó kutak jellemzése A jelenleg vízkitermelésre használatos kutak létesítése 1957-1996. között történt. A vezetékek anyaga főként acél, de egyes esetekben eternit. A napi csúcs vízigény 9.834 m3 volt, ami azt jelenti, hogy üzemzavar esetén a rendelkezésre álló tárolókapacitás Zalaegerszeg egy napi ivóvízigényét fedezi. A 4. számú és az 5. számú táblázat mutatja, hogy a Zalaegerszeg környéki víznyerőkből származó ivóvíz mennyiség fedezi Zalaegerszeg (és a környező települések) felhasználási igényeit. A termelt és az értékesített ivóvíz közötti 1 millió m3-ny i eltérés oka nagy valószínűsséggel a vízellátó rendszer, nevezetesen a vezetékrendszer hibáira vezethető vissza.



1.2. AZ ÜZEMELTETŐ SZERVEZET Zalaegerszeg város vízellátásának biztosítását a Észak-zalai Víz- és Csatornamű Rt. végzi. A tevékenységhez az üzemeltető jól felszerelt eszközállománnyal rendelkezik és ISO 9001:2000 és az ISO 14001:1996 szabványok szerint végzi tevékenységét. Az integrált minőségügyi- és környezetközpontú irányítási rendszerüket auditáltatni kívánják. Folyamatos 24 órás hibaelhárító szolgálatot működtetnek, és tapasztalt szakembergárda garantálja az egészséges vízellátás folyamatosságát. Az üzemelő vízbázisok védelem alá helyezése A Kormány 3058/3581/1991. (XII. 9.) határozatával elfogadott rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. Felelőse a közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) / ma a KÖVIM /, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), a Földművelődésügyi Minisztérium (FM), a Belügyminisztérium (BM) és a Népjóléti Minisztérium (NM) bevonásával. A vízbázisvédelmi program célja a sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezésének megalapozása. Az ivóvízbázis-védelem folyamata három fő fázisra bontható:

• diagnosztikai fázis • biztonságba helyezési fázis • biztonságban tartási fázis

A Zalaegerszeget és térségét ellátó regionális ivóvízellátó rendszer vízbázisai a Válicka-patak mentén húzódó kútsorból álló Keleti, illetve a Zala völgyében húzódó Nyugati vízbázis. A két vízbázisból folyó víztermelést 1960-2001. között az 1. számú ábra mutatja be.



1. számú ábra: A zalaegerszegi vízmű termelése 1960 és 2001 évek között

Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, 2002. Látható, hogy a Nyugati vízbázis csak a 80-as években kezdett termelni és a termelés nagyobb része jelenleg is a Keleti vízbázisból történik. A kitermelt rétegvizek vas- mangán és gáz tartalma miatt a Keleti vízbázis esetében vízkezelésre van szükség. A Keleti vízbázis védelme A vízbázisvédelmi feladatok első fázisának végrehajtása érdekében a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint beruházó 1997. évben elindította a Zalaegerszeg város Keleti vízbázis védelmét megalapozó diagnosztikai munkákat a Zalavíz Rt. Fővállalkozásában, aki alvállalkozóként bevonta az Aquifer Kft.-t. A diagnosztikai program fő célja a vízbázisról összegyűjtött információk alapján a vízbázis biztonságba helyezési és biztonságban tartási tervének elkészítése. A vízbázisvédelem során, a vízmű védőterületein folytatható tevékenységekre vonatkozó korlátozások meghatározása szükséges. A felszínalatti vízbázisok védőidomainak, védőövezeteinek méretezése elérési idők alapján történik, mely méretezésnek az alapja a hidrodinamikai modellezés.



A diagnosztikai munka 2000. novemberében lezárult. A diagnosztikai fázisban elvégezték a potenciális szennyező források részletes felmérését, térképi ábrázolását, a vízbázis hidrodinamikai modellezését. A hidrodinamikai modellezést a MODFLOW háromdimenziós, moduláris felépítésű programcsomag felhasználásával készítették, a transzport szimulációkat az MT3D többkomponensű transzportmodellel. A felszínalatti vízbázisok védőidomainak, védőterületeinek meghatározására vonatkozó előírások a 123/1997. számú kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően készültek. A vízmű két üzemállapotához (20.790 m³/nap és 13 596 m³/nap teljes víztermelés) határozták meg a rendelet előírásai szerinti védőövezeteket. A 20 napos elérési időhöz tartozó belső védőidomnak és a 6 hónapos elérési időhöz tartozó külső védőidomnak egyik változat esetén sincs felszíni metszete. Az egyes változatokhoz tartozó hidrogeológiai „A” és „B” védőterületeket 3. számú mellékletek mutatják be. A vizsgált üzemállapotok esetén a vízbázis környezetében várható vízmérleget az alábbi táblázat mutatja be. 7. számú táblázat: A vízbázisok környezetének vízmérlege Termelési nélküli állapot 2. termelési változat 1. termelési változat Oldalirányú vízforgalom 11.872 19.307 24.584 Termelés 0 -13.596 -20.790 beszivárgás 1.347 1.347 1.347 folyó csapoló hatása -13.219 -7.058 -5.141 Forrás: Aquifer Kft. (Zalavíz Rt.) Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg keleti vízbázis 7. számú melléklet, 2002. Az üzemeltető a záró-dokumentációban foglaltaknak megfelelően elvégezte a monitoring rendszer üzemeltetésére vonatkozó méréseket és vizsgálatokat. Ezeknek az adatoknak a kiértékelését az Aquaprofit Rt. végezte el. A Keleti vízbázis diagnosztikai vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a vízbázis kapacitásának mintegy 35%-a nehezen megvédhető, sérülékeny földtani közegben van. A vízbázis védelmének fenntartása a beépítettség és a szennyezések kizárása miatt, a növekvő beruházási és üzemeltetési költségek miatt kérdésessé teszi a hosszútávra tervezetten a vízbázis fenntartását. Ebből következik, hogy a jelenleg még kis kapacitással működő Nyugati vízbázis szerepe a térség vízellátásában jelentősen meg fog növekedni, ezért ennek a vízbázisnak a biztonságban tartása, vízminőségének megóvása is kiemelten fontos feladat.



A Nyugati vízbázis védelme A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2000. évben pályázatot írt ki a Zalaegerszeg város Nyugati vízbázis biztonságba helyezési munkáinak elvégzésére, melyet az Aquifer Kft. nyert el. 2000-2002. közötti időszakban elvégezték a vízbázis diagnosztikai munkálatait, felderítették a potenciális szennyező forrásokat, értékelték a vizsgálatokat, meghatározták a védőterületeket és javaslatot tettek a vízbázis biztonságba helyezéséhez, illetve biztonságban tartásához szükséges intézkedésekre. A termelőkutak a 16-160 m közötti vízadó rétegeket csapolják meg. A víztermelés megoszlását a három vízadó réteg között a 2. számú ábra mutatja be. 2. számú ábra: Víztermelési adatok a Nyugati vízbázis 3. vízadó rétegéből

Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, 2002. Látható, hogy a két felső vízadó terhelése közel azonos, míg a legalsóból csak a termelésnek kb. ötödrésze, származik. A diagnosztikai vizsgálatok kezdetén megerősítést nyert, hogy a vízbázis valóban sérülékeny földtan környezetben van, ezért fokozott védelemre szorul. Figyelemmel arra, hogy a Keleti vízbázis kapacitásának mintegy 35%-a nehezen védhető, sérülékeny földtani közegben van, s emiatt a jelenleg még kis kapacitással működő Nyugati vízbázis szerepe a térség vízellátásában jelentősen meg fog növekedni, vizsgálatra került miként lehetne, mintegy 7.000 m³/nap mennyiséggel növelni a jelenlegi víztermelését.



A vizsgálat eredményei alapján javaslatot tettek a 3. vízadó szint intenzívebb igénybevételére, 3 db. 1 500 m³/nap hozamú új kút fúrásával. Ily módon a tervezett termelésnövekedés ellenére várhatóan nem fog jelentősen növekedni a felszíni védőterület és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések köre. Az 1-3. vízadó szintek szükséges védőterületeit a javasolt bővítés esetén az alábbi mutatják be. 3. számú ábra: Javasolt védőterületek bővítés esetén az 1. vízadó szint számára

Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, 2002.



4. számú ábra: Javasolt védőterületek bővítés esetén a 2. vízadó szint számára


5. számú ábra: Javasolt védőterületek bővítés esetén a 3. vízadó szint számára




A nyugati vízbázis termelőkútjainak vízminősége, az összes keménység kivételével, a legtöbb paraméterét tekintve megfelel az ivóvízzel szemben támasztott követelményeknek. Az összes keménység a kutak többségében nem éri el a megkívánt 50 CaO mg/l értéket. Tartósan csak a D-4 és a D-5 kutak vizének keménysége esik az elfogadható tartományba. A D-1 kút vizének ammónium tartalma, valamint a D-4 és a D-5 kutak vizének vas és mangántartalma határértéket meghaladó. A termelő kutak egyikéből sem nyerhető olyan víz, amely valamennyi vízminőségi jellemzőt tekintve megfelelő, ez csak a vizek keverésével biztosítható. A diagnosztika során az azonosított és a vízbázis szempontjából veszélyesnek ítélt szennyező források hatását feltáró fúrásokkal és szennyezés figyelő kutakkal követték nyomon. Elkészült a vízbázis biztonságba helyezési terve, amely a 123/1997. számú kormányrendeletnek megfelelően vizsgálja a védelmi zónákat. Megállapítást nyert, hogy

• a vízmű termelőkútjainak környezete már jelenleg is úgy van kialakítva, hogy az megfelel a belső védőterületre vonatkozó előírásoknak.

• a Nyugati vízbázis termelőkútjai környezetében a külső egészségügyi védőterület kijelölése nem indokolt.

• a Nyugati vízbázisra a földtani sajátosságokat, valamint a hidrodinamikai matematikai modell eredményeit figyelembe véve, felszíni védőterületként csak a „B” hidrogeológiai védőterület jelölhető ki.

A védőidom felszíni vetületét az 5. számú ábra mutatja be. 5. számú ábra: A Nyugati vízbázis védőidom felszíni vetülete



Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, 2002. A Nyugati vízbázis esetében az 50 éves elérési időhöz tartozó felszíni védőterületen szerencsére viszonylag kevés tényleges és potenciális veszélyt jelentő szennyező forrás, ipari létesítmény van. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Nyugati vízbázis mostani állapotában jelentős mennyiségű és jó minőségű ivóvizet tartalmaz, amely kellő odafigyeléssel, szakszerű üzemeltetéssel hosszú távon biztosítani képes a térség ivóvízellátását. Az Aquifer Kft biztonságban tartási javaslata a vízmű kutakat esetlegesen elérhető szennyezések korai észlelésére megfelelő monitorozási rendet tartalmaz.

2. SZENNYVIZEK KELETKEZÉSE, ELVEZETÉSE ÉS TISZTÍTÁSA Zalaegerszeg város és a térségében lévő további 10 település szennyvizeinek elvezetése és tisztítása a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszeren és szennyvíztisztító telepen történik. A rendszert üzemeltető Északzalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszerre és szennyvíztisztító telepre Zala/139 vizikönyvi számon nyilvántartott, egységes szerkezetbe foglalt 12.171/1/2002 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, mely engedély érvényességi ideje 2003. december 31-én lejárt, meghosszabbítása jelenleg folyamatban van. 2.1. CSATORNAHÁLÓZAT JELLEMZÉSE. Zalaegerszeg szennyvízcsatornázása 1945 után kezdődött és a mai napig tart. Az 1970-es és 80-as években a gyorsult a városfejlesztés üteme és ezzel együtt a csatornahálózat kiépítése is felgyorsult. A 90-es években pedig elkezdődött a kertvárosias peremvidékek közművesítése is. Zalaegerszegen és a regionális szennyvízelvezető rendszerre csatlakozó 10 településen elválasztó rendszerű, többségében gravitációs üzemű szennyvízcsatorna hálózatok épültek. Kivételt képez Bagod község, ahol nyomás alatti Presskán rendszer működik. Zalaegerszeg város szennyvízcsatorna hálózatának hossza 134,1 km a kapcsolódó településeken 76,6 km a hálózat hossza. A hálózaton 46 db MOBA és 100 db Presskán átemelő működik. A csatorna ellátás jellemző adatai:

• város csatornázottságának mértéke 85,9 %, • csatornarákötés aránya 83,7 %, azaz • a város lakosságának közel 72 %-a vezeti csatornahálózaton keresztül a

szennyvíztisztítóba szennyvizét. • a csatornahálózat hossza hozzávetőlegesen 201 km, ennek 82 %-a gravitációs-,

18%-a nyomott szennyvízvezeték.



A szennyvízelvezető rendszerben az azbesztcement csövek részaránya 27%, mely az ivóvízhálózatban megtalálható 69%-hoz képest nem magas érték. Az eltérés annak köszönhető, hogy a szennyvízhálózat kiépítése később kezdődött, mint az ivóvízhálózaté, azaz a szennyvízhálózat kiépítéskor már lehetőség nyílt más csőanyagok alkalmazására. A szennyvízlevezető hálózatok anyagaira vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 8. számú táblázat: A szennyvízelvezető hálózat anyagfajták szerinti megoszlása

Anyag Átmérő (mm)

Csatornahálózat hossza (fm)

100 117 150 3.462

Acél

200 353 50 34 80 720

100 354 125 310 150 52 200 8.141 250 5.212 300 12.102 400 2.243

AC

600 414 150 3.000 200 28.115 250 303 300 11.179 400 1.976 500 1.643 600 175

Beton

800 819 150 1.188 200 39.464 300 7.529 400 507

KG-PVC

500 181 150 947 200 2.322

KM-PVC

250 1.164 KPE 63 74

Összesen: 134.100 A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra csatlakozó egyes ipari tevékenységet folytató vállalatok szennyvíz előtisztítóval rendelkeznek, és csak előtisztítás után engedik szennyvizeiket a csatornahálózatba (Zalahús Rt., Zalabaromfi Rt., Pannontej Rt. (fiziko-kémiai tisztítás); Goldsun Rt. (eleveniszapos tisztítás)). A szennyvízhálózat állapota megfelelő, de a dinamikus terhelésnek kitett, rideg csőanyagoknál jellemző a repedéses meghibásodás, továbbá tokos csőkötéseknél a tömítetlenség, ami a talajvízállástól függően exfiltrációs vagy infiltrációs szivárgási problémát okoz. Az exfiltrációs folyamatok nagy környezeti kockázattal járnak, megelőzésére külön gondot kell fordítani. Infiltrációs folyamatok során a rendszerbe kerülő idegen anyagok a szennyvíztisztító működésében okozhatnak problémát, valamint megnövelik a tisztítandó



szennyvízmennyiséget. Hasonló gondot okoz a szennyvízcsatorna-hálózat szabálytalan bekötésein és az akna fedlapokon keresztül bejutó csapadékvíz. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a csatorna ellátás fejlesztése indokolt, mivel a

• város csatornázottsága nem teljes legalább 10%-os csatornafejlesztés indokolt. • csatornarákötés fokozandó a jelenlegi értéket közel 12 %-kal emelni szükséges. • a város lakosságának még 28 %-a nem vezeti el csatornán keresztül a

szennyvizét, így az el nem vezetett szennyvíz mennyisége 805.738 m3 évente. • a csatornahálózat folyamatos ellenőrzése és annak fokozása az illegális

rákötések és a csatorna állagának vizsgálata miatt szükséges. 2.2. A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MŰKÖDÉSE Zalaegerszeg, illetve további 47 település önálló szennyvízelvezetési és tisztítási rendszert alkot. Valamennyi település a Zala-folyó vízgyűjtő területén található, vagyis a települések nagymértékben befolyásolhatják a Zala-folyó (közvetve a Balaton) vízminőségét. Jól belátható, hogy a térségben kiemelkedő fontosságú a felszíni vizek védelme, így a szennyvíztisztítás is. Zalaegerszeg, valamint az említett települések szennyvize a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen történik. A szennyvíztisztító telep 1983-ban létesült 20.000 m3/d kapacitású mechanikai tisztítással és 10.000 m3/d biológiai tisztítással, iszapkezeléssel. Ezt követően 1985-ben került sor a totáloxidációs biológiai egység második 10.000 m3/d kapacitású csatornamedencés levegőztető medencéjének és a fertőtlenítés műtárgyainak kiépítésére. A biológiai tisztítás során keletkező fölösiszap víztartalmának csökkentésére gépi iszapvíztelenítést alkalmaztak. A telep névleges kapacitása 20.000 m3/nap, azonban a telep napi átlagos hidraulikai terhelése 2003-ig ezt az értéket nem érte el. Az EU csatlakozással összefüggésben az üzemeltető tervezi a szennyvíztisztító telep fejlesztését. Elsősorban a tisztított szennyvíz foszfortartalmának csökkentését tervezik. A telep tisztított szennyvizének befogadója a Zala folyó, amely a 9/2002. (III.1.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján 1. vízminőség védelmi kategóriába tartozik. A szennyvíztisztító telepen jelenleg szippantott szennyvízfogadás nincs. A szippantott szennyvíz elhelyezés Kispáli 040/a hrsz-on működő barázda teknős kialakítású területre történik. A szennyvíz elhelyezés megelőző talaj alkalmassági szakvéleményt 1996-ban végezték 3,42 ha területre. 2003. januárjában utóellenőrzés volt, melynek során megállapították, hogy a talajt jelentős károsodás nem érte kismértékű só felhalmozódás ugyan tapasztalható, de a technológiai szerinti forgó (3 éves) betartásával – pihentetve – az eredeti állapot visszaállítható. Nehézfém szennyezés nem történt. Zalaegerszeg Megye Jogú Város pályázatot írt ki a szippantott szennyvizek kihelyezésére, mely szintén a Kispáli határában lévő ártalmatlanító telepen történő ártalmatlanítást jelölte meg. Az összegyűjtött szennyvíz –a környék településeiből négy fő irányból érkezik Zalaegerszegre. A déli irányból (Bak felől) érkező szennyvizek a régi szennyvíztelepi átemelőre kerülnek a Zalaegerszeg-Csácsbozsok városrész szennyvizeivel együtt, majd innen jutnak a telepre. Az északi irányból (Zalaszentiván felől) érkező szennyvíz a Zala utcában lévő átemelőbe kerül. Ugyanebbe az átemelőbe köt be a nyugati ág (Andráshida irányából) melyhez csatlakozik a Teskándról érkező szennyvíz is.



Zalaegerszegen a 2002-es év során 4.001.031 m3 szennyvíz keletkezett. A szennyvízmennyiség időbeni megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. 9. számú táblázat: Zalaegerszeg 2002. évi szennyvízelvezetés adatai negyedéves bontásban

2002. Lakossági szennyvíz (m3)

Közületi szennyvíz (m3)

I. né. 552.730 316.015 II. né. 645.193 375.562 III. né. 597.844 458.199 IV. né. 642.788 412.700 Összesen: 2.438.555 1.562.476 Mindösszesen: 4.001.031

Forrás: Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése, Linakron Mérnöki Iroda Kft., 2003

A szennyvízhányad (lakossági szennyvizeket tekintve) Zalaegerszegen közel 85%, azaz a felhasznált ivóvizek 85%-a kerül vissza szennyvíz formájában a tisztítóba. Ez az érték a környező településeken 75% körüli. A különbség oka az lehet, hogy a környező településeken öntözési célra több vizet használnak, mint Zalaegerszegen. A fenti táblázatokból kitűnik, hogy a közületi szennyvíz mennyisége több, mint az értékesített ivóvízé. Ennek az az oka, hogy egyes cégek saját fúrt kúttal rendelkeznek. A csapadékvíz bekerülése teljes egészében nem zárható ki a rendszerből, azonban az adatok alapján rögzíthető, hogy az infiltráció mértéke túl magas értéket nem képvisel. Ezt a megállapítást a szolgáltatott ivóvíz és elvezett szennyvíz adatainak ismeretében tesszük, figyelembe véve a csatornára történt rákötés mértékét. Az egyes ipari cégeknél (pl. MOL Rt., GE Hungary Rt., Tungsram Rt.-olajfogó; Zalahús Rt., Zalabaromfi Rt., Pannontej Rt.- fizikai kémiai tisztítás, flottálás, Goldsun Rt.-eleveniszapos tisztítás) üzemeltett előtisztítók hatásfokára jellemző, hogy a kibocsátott szennyvíz csak néha és csak néhány paraméterében haladja meg a befogadóra vonatkozó határértékeket. Közvetlen felszíni vízbe vezetést csak a MOL Rt. végez. Zalaegerszegen több ipari szennyvízkibocsátó is működik, ezek közül kiemelésre érdemesek a következők: 10. számú táblázat: Zalaegerszeg jelentős szennyvízkibocsátói és a kibocsátások jellemzői

Ipari bebocsátó neve

Szennyvíz mennyiség

(m3/d) Szennyvíz típusa Előkezelési

technológia típusa Szennyező típusa

Zalahús Rt. 1.450 Húsfeldolgozás, vágóhíd

Fiziko-kémiai tisztítás/flotálás

Oldott szervesanyag

Zalabaromfi Rt. 1.000 Húsfeldolgozás, vágóhíd

Fiziko-kémiai tisztítás/flotálás

Oldott szervesanyag

Pannontej Rt. 800 Tejipari Fiziko-kémiai tisztítás/flotálás

Oldott szervesanyag tápanyaghiányos

Gold Sun Rt.* 1.500 Növényi eredetű Eleveniszapos tisztítás Oldott szervesanyag Central Mosodák 150 Mosodai - Felületaktív anyag *- nagy mennyiségű és szennyezettségű kibocsátás június - szeptember hónapban Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv



A szennyvíz mennyiségeknél a jelenlegi kibocsátási maximumokat tüntettük fel, ugyanakkor az ipari üzemek ennél nagyobb lekötött kibocsátási szennyvízmennyiségekkel rendelkeznek. A szerves anyag terhelés szempontjából a tej-, húsipar és hűtőház (Gold Sun Rt.) kiemelkedők. A hűtőház által okozott terhelés csak időszakosan júniustól szeptemberig tart. A többiből állandóan jelentkező terhelések vannak, s melléjük viszonylag alacsonyabb tápanyagok társulnak. A tápanyagokról nem áll rendelkezésünkre sok mérés, szakirodalmi és tapasztalati értékek alapján határoztuk meg őket. Bizonyos esetekben, illetve időszakosan az összes foszfor-koncentráció befolyásolhatja a tej és húsipar, illetve az ammónia-kibocsátást tekintve a húsipar tekinthető potenciális kibocsátónak. Az ipari szereplők által kibocsátott előtisztított szennyvíz mennyisége hozzávetőleg a teljes mennyiség harmada körül van. Mindegyik ipari üzem előtisztítója megfelel a jelenleg érvényes magyar előírásoknak. Ezt a rendszeres ellenőrzések és az önkontroll megerősítik, ugyanakkor időszakosan előfordulhatnak, általában technológiai fegyelmezetlenségből adódó, nagyobb szennyezőanyag tartalmú kibocsátások. A Vízmű ezek kiszűrésével próbálja folyamatosan kényszeríteni az ipari előtisztítókat a határértékek betartására. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a BOI5-re nincs határérték. A keletkező és elvezetésre kerülő szennyvizek jellemzői Zalaegerszeg városban és térségében keletkező, a regionális szennyvízrendszeren elvezetésre kerülő szennyvízmennyiségeket és az azokat jellemző koncentráció értékeket a 11. számú táblázat tartalmazza A jelenlegi szennyvízkibocsátás a Zalavíz Rt. adatainak értékelése alapján a következőképpen összegezhető (jellemző esetnek azt tekintettünk, amikor a szezonális ipar is dolgozik). 11. számú táblázat: Zalaegerszeg városban és a térségében keletkező, elvezetésre kerülő szennyvízmennyiségek és jellemző koncentráció értékeik

Szennyvízkibocsátók Napi hozam (m3/d)

KOI (mg/l)

BOI5 (mg/l)

NH4-N (mg/l)

Össz. N (mg/l)

Össz. P (mg/l)

Zalaegerszeg kommunális szv. 8.000 1.050 640 66 102 20 Regionális kommunális szv. 900 1.100 700 100 154 20 Szippantott szennyvíz - - - - - - Zalahús Rt. 1.450 1.200 800 48 74 10 Zalabaromfi Rt. 1.000 1.200 700 13 20 8 Pannontej Rt. 800 1.200 800 6 9 15 Gold Sun Rt. 1.500 1.200 800 1 2 10 Centrál Mosodák Rt. 150 600 300 3 5 20 Összesen: 14.000 Számolt koncentráció: 1.101 688 51 78 17

Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv A térségre vonatkozó vízminőség-védelmi követelmények. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról szóló 2035/2001.(II.23.) Korm. Határozat előírja, hogy a Balaton vízgyűjtőjén lévő, 300 m3/d –nél nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepeknél el kell érni, hogy a kibocsátott összes foszfor koncentráció ne haladja meg a 0,5 mg/l értéket.



A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ennek megfelelő egyedi határértéket írt elő, mely szerint a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepről kibocsátásra kerülő szennyvizek összes foszfor kibocsátása 2003. december 31-től napi átlagban nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket. Zalaegerszeg város és a térségében lévő települések, a Balaton vízgyűjtő területén I/1 kategóriájú kiemelt vízminőség-védelmi területen helyezkednek el ezért mind a felszíni, mind a felszínalatti vizek megkívánt védelme érdekében szükségessé válik a települések teljes körű csatornázásának megvalósítása. A zalaegerszegi szennyvíztisztítóból kibocsátott szennyvíz minősége átlagértékeket tekintve megfelel a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM. rendelet 1. számú mellékletben előírt határértékeknek. A szennyvíztisztító telep jelenleg kiegyensúlyozottan és jól működik. Ezt támasztja alá, hogy a befolyó szennyvíz BOI5 ingadozásaival szemben a tisztított szennyvíz BOI5 értéke stabil. A szennyvíztisztító telepre befolyó és a telepről elfolyó szennyvizek mennyiségére és minőségére jellemző adatokat az alábbi táblázatokban mutatjuk be. 12. számú táblázat: A szennyvíztisztító telepre befolyó és kifolyó szennyvizek mennyiségei és jellemzői

Befolyó (m3/d) 2001. 2002. 2003.

(jan.1. – márc.13.) Átlag 12778 12967 13063 Maximum 24034 25321 16623 Minimum 7842 8600 10200 pH

2001 2002 2003. (jan.1. – márc.13.)

Maximum 8.4 8.3 7.8 Minimum 6.1 6.0 6.3 KOI (mg/l) (befolyó)

2001 2002 2003. (jan.1. – márc.13.)

Átlag 993 1113 1267 Maximum 3450 3800 2000 Minimum 410 440 880 KOI (mg/l) (elfolyó)

2001 2002 2003. (jan.1. – márc.13.)

Átlag 31 31 38 Maximum 78 58 60 Minimum 18 18 22 BOI5 (mg/l) (befolyó)

2001 2002 2003. (jan.1. – márc.13.)

Átlag 629 689 762 Maximum 1700 3100 1150 Minimum 310 370 480 BOI5 (mg/l) (elfolyó)

2001 2002 2003. (jan.1. – márc.13.)

Átlag 4.9 10 10 Maximum 12.0 12 15 Minimum 4.0 10 10 NH4N (mg/l) (befolyó)

2001 2002 2003 (jan.1. – márc.13.)

Átlag 49.3 51.1 57.6 Maximum 85.0 82.0 98.0 Minimum 19.6 29.0 38.0



NH4N (mg/l) (elfolyó)

2001 2002 2003 (jan.1. – márc.13.)

Átlag 0.21 0.2 0.74 Maximum 3.30 6.6 6.30 Minimum 0.04 0.1 0.05 NO3 (mg/l) (elfolyó)

2001 2002 2003 (jan.1. – márc.13.)

Átlag 29.5 30.3 27.9 Maximum 54.0 59.0 45.0 Minimum 0.9 10.1 2.9 teljes foszfor (mg/l) (befolyó)

2001 2002 2003 (jan.1. – márc.13.)

Átlag 17.8 18.6 19.4 Maximum 42.0 47.0 40.0 Minimum 4.8 9.0 12.2 teljes foszfor (mg/l) (elfolyó)

2001 2002 2003 (jan.1. – márc.13.)

Átlag 0.5 0.4 0.31 Maximum 3.6 6.7 0.76 Minimum 0.1 0.1 0.12

Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv Az adatok gyakorisági elemzését a következőkben mutatjuk be. 13. számú táblázat: A befolyó szennyvizek mennyisége és minőségi adatai

Befolyó Hozam (m3/d)

KOI (mg/l)

BOI5 (mg/l)

Ammónia (mg/l)

Összes P (mg/l)

2001. 13000 – 14200 860 – 1050 520 – 640 49 – 58 15 – 19 2002. 13200 – 14000 1090 – 1190 590 – 740 49 – 58 17,6 – 20,6 2003. 13250 – 13500 1100 – 1280 700 – 800 54 – 62 14 – 20 Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv

14. számú táblázat: A tisztított szennyvíz minőségi adatai

Elfolyó KOI (mg/l)

Ammónia (mg/l)

NO3 (mg/l)

Összes P (mg/l)

2001. 31 – 37 0,05 – 0,1 30 – 38 0,3 – 0,6 2002. 28 – 37 0,05 – 0,1 33 – 39 0,2 – 0,35 2003. 40 – 48 0,05 – 0,1 28 – 36 0,35 – 0,5 Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv

15. számú táblázat: Az iszap szárazanyag tartalma

Év Eleveniszap szárazanyag tartalma

(g/l) 2001. 5,85 – 6,55 2002. 6,55 – 7,25 2003. 6,5 – 6,8 Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv

Összefoglalóan megállapítható, hogy az alábbiak miatt a fejlesztés indokolt: Az egyes mintavételi napok esetében 1-1 paraméter esetében minimális (néhány %-os) határérték túllépés történik és így nem biztosított a telepről kibocsátott tisztított szennyvíz



összes foszfor komponensének napi szinten és stabilan 0,5 mg/l határértéken tartása. Ezért a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a vízjogi üzemeltetési engedélyt 2003. december 31-i érvényességi határidővel javasolta megadni, menyet a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság figyelembe is vett. Másik probléma a nátrium egyenérték határértéken tartása, mivel az ivóvíz minőségéből adódóan a tisztítandó szennyvíz alacsony Ca és Mg értékekkel rendelkezik és így magas lesz a Na egyenérték tartalma, mely bírságolandó komponens. Megjegyezzük, hogy mindaddig, amíg a foszfor megfelelő szennyvíz tisztítási technológia kiépítésével az előírt határértékre csökkenthető, addig a Na egyenérték a jelenlegi jogszabályba előírt határértékre, elérhető beruházási költségek mellett nem tisztítható. Tervezett fejlesztés A térségi vízvédelmi követelmények megkívánják a térség településeinek teljes körű csatornázását és a szennyvizek magas fokú tisztítását. A fejlesztési elképzelésekben ennek megfelelően szerepel Zalaegerszeg város és a regionális rendszeren már rajta lévő települések csatornahálózatainak fejlesztése, a térségében lévő többi település csatornázása és csatlakoztatása a regionális szennyvízrendszerre. Továbbá a szennyvíztisztító-telep bővítése a növekvő szennyvízterheléshez, különös tekintettel a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség egyedi határérték előírására, mely szerint a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepről kibocsátásra kerülő szennyvizek összes foszfor kibocsátása 2003. december 31-től napi átlagban nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket. A távlati szennyvízmennyiségekre vonatkozó tervezési adatokat az alábbi adatsorok mutatják be. A távlati szennyvízkibocsátás jellemzését a következő táblázatban foglaljuk össze. 16. számú táblázat: A távlati szennyvízkibocsátás várható adatai

Szennyvíz kibocsátók Napi hozam (m3/d)

KOI (mg/l)

BOI5 (mg/l)

NH4-N (mg/l)

Össz. N (mg/l)

Össz. P (mg/l)

Zalaegerszeg kommunális szv. 9.000 1.000 600 64 98 20 Regionális kommunális szv. 1.900 1.100 620 100 154 20 Szippantott szennyvíz 300 2.500 1000 130 217 40 Zalahús Rt. 1.600 1.200 800 48 74 10 Zalabaromfi Rt. 1.500 1.200 700 13 20 8 Pannontej Rt. 1.200 1.200 800 6 7 15 Gold Sun Rt. 2.350 1.200 800 1 2 10 Centrál Mosodák Rt. 150 600 300 3 5 20 Tungsram Rt. 600 1.200 600 30 46 10 MOL Rt. 100 1.200 600 50 77 10 Ipari növekmény 1.300 1.200 600 48 74 15 Összesen: 20.000 Számolt koncentráció 1.144 692 51 78 17

Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv



A szennyvíztelep távlati tervezési adatai A telep szennyvíztisztításra vonatkozó tervezési alapadatai:

• A telep hidraulikai kapacitása: 20.000 m3/d (QBe); • Órai csúcshozam: 1.250 m3/h, óracsúcs tényező: 1/16; • Átlagos szennyvízhozam kiegyenlítés után: 833 m3/h • A telep biológiai kapacitása: 230.000 LE. • A nyers szennyvíz hőmérséklete: 13-24 0C. • Nyers szennyvíz jellemzők:

Napi hozam

(m3/d) KOI

(mg/l) BOI5 (mg/l)

NH4-N (mg/l)

Össz. N (mg/l)

Össz. P (mg/l)

Tervezési koncentráció és hozam értékek 20.000 1.100 690 55 85 20 Előírt tisztított szennyvíz paraméterek A telepről kibocsátott szennyvíz minőségére előírt határértékek a 9/2002. (III.1.) KöM – KöViM együttes rendelet szerint az egyes paramétereket tekintve: 17. számú táblázat: A szennyvíztelepről kibocsátott szennyvíz minőségére előírt határértékek

Határérték, mértékegység KOIk 50 mg/l BOI5 15 mg/l Nösszes 15 mg/l Pösszes 0,5 mg/l (egyedi határérték) Összes lebegőanyag 35 mg/l Aktív klór 2 mg/l Ammónia-ammónium N 2 mg/l Szerves oldószer extrakt 2 mg/l Coliform szám 10 i/cm3

Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv

Az UTB Envirotec Kft javaslata szerint a tervezett telep hidraulikai kapacitása 20.000 m3/d, biológiai kapacitása 230.000 LE. A fejlesztés során új szippantott szennyvíz fogadó, egy új szennyvíztisztítási vonal és egy új utószűrő egység épül ki, amelyekkel biztosítható lesz minden kibocsátási követelmény kielégítése. A keletkező és kihelyezett iszap jellemzése A telepen jelenleg csak az iszap sűrítése és víztelenítése történik, így stabilizálatlan iszapot kell elhelyezni mezőgazdasági területen, ami a szaghatás miatt egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A keletkező szennyvíz iszapot Pozva külterületén két föld medencében helyezik el, mely a szennyvíztisztító teleptől 2 km-re található. A földmedencék térfogata 9.000 m3, és 11.000 m3. A földmedencék a területen található agyaggal 0,5 m vastagságban vannak szigetelve, a medencék töltése szintén agyagból épült. Mindkét medence önállóan tölthetők a töltő műtárgyon keresztül. A medencék kerítéssel körülvett területen helyezkednek el.



A szennyvíz iszap mezőgazdasági területen történő kihelyezését a Zala megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedéllyel végezték. Mivel az engedély érvényességi határidejét a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2003. december 31-ben határozta meg, ezért jelenleg folyamatban van annak meghosszabbítása. A szennyvíziszapot mezőgazdasági célra –talajjavításra– használják. A folyékony iszap mennyisége kb. 100.000 m3/év, ennek szárazanyag tartalma 2.300 t/év. A víztelenített iszap mennyisége ~15.000 m3. A kihelyezhető mennyiség 15.000 m3/év, melynek kihelyezési módja szakaszos, beszántásos elhelyezés szántóföldön. Az iszap jelenlegi kezelése nem felel meg a lakossági elvárásoknak, annak bűzhatása miatt. A szennyvíztisztító fejlesztésével egyidejűleg az iszap kezelés technológiája is fejlesztésre kerül. A tervezett megoldás szerint olyan új iszapkezelés létesül, ami stabilizált és fertőtlenített iszapot állít elő, hogy a mezőgazdasági elhelyezést hosszútávon biztosítani lehessen. Összegzés Megállapítható, hogy Zalaegerszegen az elmúlt 30-40 év során a fő szennyvízelvezető csatornákba több tíz kilométer hosszúságú csapadékvíz elvezető csatornarendszer (zárt csatornák, nyílt árkok) lett csatlakoztatva, mely egy része nem rendelkezik működési, ill. üzemeltetési engedéllyel. Ezen csatornák javasolt a vízjogi fennmaradási tervek beszerzése, valamint az ezekhez kapcsolódó tervek elkészítése. Új létesítmények tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az új létesítmény csapadékelvezető rendszerét a vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező csapadékelvezető rendszerig kell tervezni, illetve kiépíteni.

3. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS A vizsgálati terület rövid jellemzése Zalaegerszeg legjelentősebb vízfolyása a Balatont tápláló és a megyének is nevet adó Zala-folyó. A város közigazgatási területét mintegy 11,2 km hosszban keresztezi. A folyó mederszélessége 5-15 m, mélysége 1-2,5 m. Középvízállásnál 6 m3, árvízkor 50-100 m3 körüli vízmennyiséget szállít másodpercenként átlagosan. A sok lebegtetett hordalékot magával sodró folyó esőzéskor gyorsan megárad, de hamar le is apad. Az utóbbi években 1988-ban és 97-ben volt jelentős árvíz, amely a várost is érintette. A Zala legnagyobb mellékvize a város közigazgatási területén a Felős-Válicka-patak. További mellékvizei a Pózva-patak, a Nagypáli-patak, Bozsóki-ér, a Ságodi-patak és Szentmárton-patak, valamint a Zsigér-patak és a Szentmihályfai-patak. A város közigazgatási területén folyó egyéb vízfolyások az Egerszegi-patak, Csukás-patak, Csörge.patak, valamint a csapadékvíz elvezetésben jelentős szerepet játszó Vizslaréti-patak. A felsorolt vízfolyások jellemző adatait az alábbi táblázat foglalja össze, valamint a 2. számú térkép ábrázolja.



18. számú táblázat: Zalaegerszeg felszíni vízfolyásai

Vízfolyás neve Hossza (km)

Vízgyűjtő területe (km2)

Befogadó Jellemző vízhozam NQ m3/s

Jelleg Kezelője

Utolsó beavatkozás jellege és éve

Zala 11,2* 5,8** Balaton 88 állandó NyDu-VízIg.

Fenntartó kaszálás 2003.

Pózva-patak 2,6 6,8 Zala 4,7 állandó Vízitársulat

Jókarba helyezés 2001.

Nagypáli-patak 9,4 15,9 Zala 7,5 állandó Vízitársulat


Felső-Válicka-patak

8,2* 10,4** Zala állandó NyDu-VízIg.


Avas-árok 4,6 4,3 Felső-Válicka - időszakos Önkormányzat


Ságodi-pata 5,8 5,4 Gébárti-tó (Zala)

- állandó Vízitársulat


Szentmártoni-patak

7,2 6,9 Gébárti-tó (Zala)

- állandó Vízitársulat


Vizslaréti-árok 7,1 10,2 Zala - állandó Önkormányzat


Bozsóki-ér 2,1 6,5 Felső-Válicka - időszakos Önkormányzat


Szentmihályfai-patak

0,8* 1,2** Zala - állandó NyDu-VízIg.

Zsigér-patak 5,0 6,0 Zala 4,3 állandó Vízitársulat


Csörge-patak 3,2 5,8 Felső-Válicka 4,3 állandó Vízitársulat


Csukás-patak 5,7 9,9 Szentmihályfai-patak

- időszakos Önkormányzat

Botfai-patak 2,8 4,5 Felső-Válicka - időszakos Önkormányzat

Bazitai-patak 1,9 2,7 Pálosfai-patak - időszakos Önkormányzat

Kökényesi-patak

3,0 3,6 Pálosfai-patak - állandó Önkormányzat

Pálosfai-patak 8,4 22,6 Szentmihályfai-patak

állandó Önkormányzat

Megjegyzés: * Közigazgatási területre eső hossz ** Közigazgatási területre eső közvetlen vízgyűjtőterület A jelentős vízfolyások kezelője a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, kezelésében van a Zala, mint kiemelt jelentőségű vízfolyás, a Felső-Válicka-patak, valamint a Szentmihályfai-patak. A vízfolyásokon évente fenntartó munkálatokat végeznek, a Zala árvédelmi töltéseinek rendszeres kaszálása megoldott. A Felső-Válicka-patak medre helyenként növényzettel benőtt. A város területén a vizitársulati kezelésben lévő vízfolyások a Pózvai, Nagypáli, Ságodi, Szentmártoni, a Zsigér és a Csörge-patak. A vizitársulati feladatokat a Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Tanács látja el. A felszíni vizek minőségére vonatkozó adatok csak néhány vízfolyás esetében állnak rendelkezésre. A vízminőségi méréseket a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Mérőállomása végezte el 2002. és 2003. során. Éghajlat, csapadékviszonyok



Az éves napsütéses órák száma 1900 körül ingadozik. Nyáron 760-770 óra, télen 190 óra a várható napfénytartam. Az évi középhőmérséklet érték 9,5 oC, a nyári félévi átlaghőmérséklet 16,0 oC. Az évi középhőmérsékletet meghaladó napok száma (ápr. 15 tájától okt 14-ig) 180-182 nap. A fagymentes időszakok száma (ápr. 25-26. és okt. 16. között) 173 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32-33 oC. A téli abszolút minimumok átlaga -17,0 oC közelében található Az ariditási index 0,92. A kistérség Ny-K-i irányítottsága ellenére az É-i és D-i irányú szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A csapadék évi összege 750-800 mm, a nyári félévé 450-500 mm. Az átlagos maximális hóvastagság 30 cm körüli. Geomorfológia A Zala és Kerka folyók, valamint több más eróziósan kialakult völgy is -a földkéreg szerkezetét tekintve- eleve meghatározott. Felszínének sajátos arculatot adnak az észak-dél irányú, egyenes lefutású, eróziós, viszonylag széles déli völgyek, melyek között 200-300 méter tengerszint feletti magasságú Pannon dombvonulatok futnak le. A völgyekben vízválasztók alakultak ki, és ezek a vizet a Zala és a Dráva folyók felé irányították. A tetők egy részét erdő borítja, ez a vidék jó mezőgazdasági terület. A Zalai-dombság, a Mura és a Zala völgyei által határolt tájegység nagy részét pannóniai homokos-agyagos üledék borítja. A párhuzamosan futó gerincek közül legjelentősebb a 70 km hosszú Zalaapáti-hát, amely majdnem a Dráváig húzódik le és helyenként 300 méter magasra emelkedik. A Zala észak-déli folyásától keletre húzódik a Kelet-zalai-dombság, legmagasabb pontja a Bezerédi-hegy (331 m). Éghajlatát tekintve ez az ország legcsapadékosabb és legkiegyensúlyozottabb hőmérsékletű vidéke; gyakran és erőteljesen érvényesül az atlanti és a mediterrán hatás, valamint az Alpok hatása. Zalaegerszeg a Felső-Zala-völgy kistájon helyezkedik el. A kistáj kiterjedése 150 km2. A Felső-Zala-völgy legszembetűnőbb alakrajzi és szerkezeti-morfológiai vonása az „aszimmetrikus teraszos árok” jelleg. A rácsos vetődésrendszert követő szerkezeti árok különböző időben megsüllyedt völgyszakaszokból fűződött fel. Az egyes völgyszakaszok merev, egyenes futású, éles megtörésű, egymást keresztező irányú kisebb völgyrészletekből állnak. A Zala-patak jobb partja (északias lejtő) nagyon meredek (15-30o), alámosott, s deráziós völgyekkel, fülkékkel és csuszamlásokkal aprólékosan tagolt. Ezzel szemben a bal partot (délies kitettségű lejtők) kevésbé tagolt, fokozatosan alacsonyosodó, hosszú lankás lejtők (0-5, 5-8o) szegélyezik. További jellemző vonása, hogy 2-800 m széles, feltöltött völgysíkja a folyás mentén fokozatosan kiszélesedik, s a rácsos vetődések kereszteződésében (a mellékpatakok torkolatában) 1-2 km széles völgytágulatokká fejlődik. Esése is jelentős (1,5 m/ km), de nem egyenletes, mert a mellékpatakok torkolatában nagy mennyiségű hordalék rakódik le. A terület domborzati viszonyait jól ábrázolja a 3. számú térkép, valamint az esésviszonyokat ábrázoló 4. számú térkép.



A Zalaegerszeg területe a geomorfológiai adottságok következtében a három fő szerkezeti egységre bontható:

1. Zalaegerszeg városközpont, a Zala és a Vizsla-völgy csatlakozásánál kialakult közel sík terület, átlagos magassága 150-155 mBf, lejtése 0-2º közötti.

2. Zala jobb partján a belvárost D-ről övező zártkerti területek változatos magasságú, a

Zala-völgyére közel merőleges futásirányú dombokra települtek. Ezen területek magassága tághatárok között 200-300 m között változik, a lejtés a nagy szintkülönbségek következtében 10-25º közötti, de a lösz sajátos lepusztulási formái miatt előfordulnak ennél nagyobb lejtésű szakaszok is, illetve közel függőleges leszakadások is.

3. Zala bal partja, délies kitettségű, kevésbé tagolt, fokozatosan lealacsonyodó, hosszú

lankás lejtők.

3.1. BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVIZEK Zalaegerszegen a csapadékvíz és szennyvíz elevezetés elválasztott rendszerben történik. A felszíni vízelevezetés a város épülésével párhuzamosan a belterületi részeken teljes egészében elkészült. A felszíni vízelvezető rendszer kiépítése magában foglalta a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését, valamint a felszíni vízfolyások mederrendezését is. A felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos munkálatok döntő része a 70-es években folyt a VIZITERV Vízügyi Tervező Vállalat (Budapest) tanulmányterve alapján (1970. 12. hó). Jelenleg a felszíni vízelvezető- és csapadékvíz elvezető rendszer az alábbi főbb adatokkal jellemezhető:

• Hossz: 228.526 fm o melyből nyílt földárok hossza: 194.280 fm o burkolt, illetve zárt szakaszok hossza: 34.246 fm

A város belterületi, illetve nagyobb esésű részein a csapadékvíz elvezetés burkolt, és döntően zárt rendszerben történik, míg a külterületi részeken a nyílt földárkok a jellemzőek. A felszíni vízelvezető rendszer négy szervezet kezelésében van:

• Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: 20.690 fm, melyből holtág 10.367 fm • Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Tanács (Vízitársulat): 25.138 fm, • Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht.: 48.619 fm, • Megye Jogú Város Önkormányzata: 134.115 fm.

A Megye Jogú Város Önkormányzata a 2000. év során a további fejlesztések érdekében felmérette a meglévő csapadékvíz elevezető rendszer jogi állapotát (üzemelés vízjogi üzemelési engedély alapján, vagy engedély nélkül). A felmérést a ZALATERV Építészeti és Mérnöki Kft. végezte el. Az összefoglaló jelentés 2001. januárjában készült el. A felmérés további célja a csapadékvíz elevezető rendszer továbbfejlesztése a beépítettség és a fejlesztési területek figyelembe vételével.



A város felszíni vízelvezető rendszerét a kettőség jellemzi. A belterületi szakaszokon a felszíni vízelvezető rendszer az előrelátó tervezés alapján megépült és egy szignifikáns szakasz kivételével jól funkcionál. A várost övező volt zártkerti településrészeken a vízelvezető rendszer csak részben épült ki a beépülést követően nem egységes tervek alapján, hanem a kényszer hatására. Ebből adódik, hogy a további fejlesztések csak szűk korlátok között, nem mindig az optimális műszaki megoldások felhasználásával lehetséges. Az alábbi táblázatokban a felszíni vízelvezetés tekintetében a természetes vízgyűjtőktől kissé eltérő kialakítású vízelvezető rendszert ismertetjük. A csapadékvíz elvezető rendszer főbb elemeit az 5. számú térkép mutatja be. A Zalaegerszeg területén található vízgyűjtő és csapadékelvezető rendszer két fő részre osztható. Az egyik rendszer a Zala folyó jobb oldalán található területekre, másik része pedig a folyó bal oldalán található területek. 3.1.1. A ZALA FOLYÓ JOBB PARTI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETEK Az alábbi táblázatban mutatjuk be a Zala folyó jobb parti vízgyűjtő- és csapadékelvezető területeit. 19. számú táblázat: Zalaegerszeg főbb víz- és csapadékgyűjtő területei a Zala folyó jobb oldalán

Jel Helye Kiterjedés (km2)

Levezető csatorna /

vízfolyás jele Befogadó Befogadó kiterjedése,

megjegyzés

1. sz. Avas árok 4,30 CS 1-0-0, Avas-árok

Felső-Válicka

Páterdomb-Mezőúti zárt csatorna, Baki úti iparterület, Zrínyi út

2. sz. Kovács Károly tér és környéke 0,90 CS 2-0-0 Zala

Kossuth L. utca, Hunyadi út, Kertváros kis része, részben vízjogi engedély nélkül üzemel

3. sz. Vizsla árok 10,20 CS 3-0-0,

Vizslaréti -árok

Zala

Vágóhíd u., Rákóczi F. u., Gasparich u., Göcseji u., Csendes u., Köztársaság u., volt KISZ lakótelep. Két záportározó került kiépítésre, mégis a Göcseji u.-Dériné. u.-Vizslaparki úti szakasz erősen túlterhelt.

4. sz. Malom úti árok- Hock J. u. és Platán sor út térsége 1,60 CS 4-0-0 Zala Hock J. u., Malom út, Platán

sor út

5. sz. Malom út- 76. sz. főút közötti terület 1,25 Z-1

főcsatorna Zala Malom u., Zala Bútorgyár

6. sz.

Malom u.- Zala jobb part- védőtöltés- Zalalövői vasút- Hock J. u. közötti terület

0,60 CS 6-0-0 Zala holtág Zala

Malom u., Falumúzeum 2001. januárjában még nem rendelkezett fennmaradási engedéllyel

7. sz. Vorhota és Szenterzsébethegy egy része

1,54 - Szentmihályfai-patak

Vorhota, Szenterzsébethegy egy része, Ola u-i iparterület

8-11. sz. Szenterzsébethegy és 9,9* Csukás-patak Szentmihály Szenterzsébethegy és






megjegyzés

Ebergény közötti terület fai-patak Ebergény, a mély vonulatokon kiépítetlen, rendezetlen vízfolyások vannak

12. sz. Csács városrész É-i területei 2,12 - Felső-

Válicka

Csács városrész É-i terület és Csács-hegy, nem volt létesítési és üzemeltetési engedély sem 2001. januárjában

13. sz. Csács városrész D-i területei 6,45 Bozsóki-ér Felső-

Válicka

Csács városrész D-i területei, Bozsók, 2 db záportározó került kiépítésre

14. sz. Mezőgazdasági-, külterületek, Botfai városrész zöme

8,08 - Felső-Válicka

Botfa, CsácsBozsók.-mező, Válicka u., Részben rendezetlen és funkciójukat nem ellátó levezető árkok, egy részük vízjogi engedély nélkül

15. sz. Felső-Válicka- Balatoni út- Pipahegy- Gévahegy térsége

2,95 - Felső-Válicka

Felső-Válicka- Balatoni út- Pipahegy- Gévahegy térsége, Az árkok egy része jókarba helyezendő

16. sz. Zalabesnyői városrész 5,86 Csörge-patak Felső-Válicka

Zalabesenyő, Flextronics üzem, az utóbbiak vízjogi engedéllyel nem rendelkeznek

*Becsült adat 3.1.2. A ZALA FOLYÓ BAL PARTI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETEK A Zala folyó bal partján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Zala folyóba a következő patakok érkeznek: Zsigér patak, Szentmártoni patak, Ságodi patak, Pózvai patak, ill. Nagypáli patak. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a Zala folyó bal parti vízgyűjtő- és csapadékelvezető területeit. 20. számú táblázat: Zalaegerszeg főbb víz- és csapadékgyűjtő területei a Zala folyó bal oldalán




megjegyzés

Bp1. sz. Gébárti-tó környéke 0,32 CS 1-0-0 Zala Gébárti-tó környéke

Bp2. sz. Gébárti termálfürdő környéke 1,48 CS 2-0-0 Zala Gébárti termálfürdő környéke

Bp3. sz. Andráshida városrész K-i része 0,36 - Zala Andráshida K-i része,

engedélyek nem fellelhetők

Bp4. sz. 76. sz út andráshidai része, ill. Hatháza városrész

1,90 Szentmártoni-patak Zala Andráshida, Hatháza

Bp5-8. sz. Andráshida u. és Gazdaság útja közötti terület

10,5* - Zala Andráshida- mezőgazdasági területek

Bp9. sz. Újtemető út környéke 14,7* Nagypáli-patak Zala Kiserdei út, Újtemető

Bp10. sz. Beépítetlen terület Zala Beépítetlen terület,






megjegyzés

Bp11. sz. Pózvai városrész 6,1* Pózvai-patak Zala Pózva városrész, Részben vízjogi üzemelési engedély nélkül

*Becsült adat

3.2. ÁLLÓVIZEK Zalaegerszeg legjelentősebb állóvize a Gébárti-tó, mely jóléti víztározóként épült 1976 és 79 között. Átadására 1979. augusztus 20-án került sor. A tó felülete 29,5 ha. Az elmúlt évek aszályos időjárása következtében a tó vízszintje az üzemi vízszint alatt 1,8 m-en van. A Tó vízminőségét a csökkenő vízszint és a vízgyűjtőterületen folyó intenzív mezőgazdasági művelés, elsősorban a szerves anyag utánpótlás, trágyázás kedvezőtlenül befolyásolja. A tó vízminőségét szintén kedvezőtlenül befolyásolja a horgász tevékenység. A nyári szezonban jelentős a strand terhelése. További mesterséges tavak találhatók a Felső-Válicka mentén, valamint a Kaszaházán a Zala mellett, az Alsóerdők területén a Budai völgynél és az Aranyoslapi-forrásnál, valamint Pózván a kavicsbányánál és a korháztól É-ra, bár az utóbbi jelentősen feliszapolódott, és növényzettel benőtt. Ezen állóvizek összfelülete mintegy 5,9 ha, vízmélységük a bányató kivételével csekély, vizükre az erőteljes eutrofizáció a jellemző.

3.3. KÜLTERÜLETI VÍZRENDEZÉS A területen található közepes tulajdonságokkal rendelkező talajtípusok igényelték az országra –a rendszerváltást megelőzően– jellemző nagy térségekre kiterjedő meliorációs beavatkozásokat. A rendelkezésre álló adatok szerint a Zalaegerszegi ÁG. és a Zalaegerszegi Zalavölgye MgTSz. területén 1980. december 31-ig 849 ha területet komplex meliorációban részesítettek, ami magába foglalta a drénezést, tereprendezést és a mélylazítást is. Káros vízbőség csak kora tavasszal a hirtelen bekövetkező hóolvadás esetén fordul elő, amikor a belvizek jelenlétével számolni kell. E folyamat azonban részben megelőzhető, ha rendszeresen mélylazítást végeznek. A térség az ország csapadékos vidékei közé tartozik, ezért az elmúlt években az alábbi meliorációs beruházások valósultak meg:



21. számú táblázat Meliorációs beruházások

Beruházás éve Érintett terület nagysága (ha) Beruházás/beavatkozás jellege

1988-ban 73 vízrendezés 73 mélylazítás 73 drénezés 1989-ben 286 nyílt vízelvezető építése 227 mezőgazdasági területrendezés 42 vízrendezés 42 mélylazítás 42 drénezés 1990-ben 295 mezőgazdasági területrendezés 295 vízrendezés 99 mélylazítás 1991-ben 1005 mélylazítás 1854 kémiai talajjavítás 1992-ben 963 mélylazítás 797 kémiai talajjavítás

A bemutatott adatok nem csak Zalaegerszeg külterületére vonatkoznak, hanem magába foglalja azokat a területeket is, ahol az említett két üzem tevékenykedett. E fejlesztések a termelésbiztonság érdekeit szolgálják. Meg kell jegyeznünk, hogy a külterületi árkokban a feltöltődésen kívül több helyen bokrok, fák találhatók. Nagyon fontos feladat a kiépített nyílt vízelvezető rendszerek karbantartása, az árkok kaszálása. E munkákra – pályázat alapján – állami támogatás is igénybe vehető.

3.4. A FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS PROBLÉMÁI 3.4.1. A FELSZÍNI ELVEZETÉS KIEMELT PROBLÉMAI

• A 3. sz. vízgyűjtő területen a Vizsla-árok a Göcseji u. -Dériné. u. -Vizslaparki úti szakasz erősen túlterhelt, nagyobb csapadékok alkalmával a csapadékvíz kiöntés gyakori, átépítése szükséges (ZALATERV Kft.).

• A 4-11-es sz. vízgyűjtő területek esése a befogadó irányába nagy, ezért az árkok

erodálásával kell számolni. Az erodálódás megakadályozására a műszaki beavatkozás szükséges, amelyet nagyban nehezít a már meglévő beépítés, valamint a kifejezetten szűk úthálózat, ami csak magas költségű megoldások kivitelezését teszi lehetővé (pl. zárt csatornarendszer). A műszaki tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a beépítési arány növekedésével jelentősen változnak a lefolyási viszonyok, és megnő az elvezetendő csapadékvíz mennyisége, ezért a fő levezetők hidraulikai felülvizsgálata is javasolt.

• A 14. sz. vízgyűjtő terület 1. részterületén a nyíltárkok elhanyagoltak, benőttek,

funkciójukat csak kevéssé látják el, ezért vizenyős területek alakultak ki.

• A 15. sz. számú vízgyűjtőterületeken a víz lefolyása a 74. sz. út miatt akadályozott, továbbá a terület jelentős beépítésével, burkolt felületek megnövekedésével kell



számolni, ezért a terület vízelvezető árkai hidraulikai, hidrológiai felülvizsgálatra szorulnak.

• A Bp3. vízgyűjtő területen lévő, illetve egyéb engedély nélkül létesített csatornák

esetében a műszaki dokumentációk nem fellelhetők. Összefoglalóan megállapítható, hogy a csapadékvizek elvezetése többnyire megoldott, azonban a fentiekben részletezett problémák megoldása indokolt.

4. ENERGIAELLÁTÁS Ebben a fejezetben a város energia-ellátottságát, valamint az egyéb fűtési rendszerrel működő háztartások megoszlását mutatjuk be. A vezetékes energiahordozók közül a villamos-energia és a földgáz a települések energiaellátására szolgál.

4.1. VILLAMOS ENERGIAELLÁTÁS Zalaegerszeg város összenergia fogyasztása 2002-ben 202.443 MWh volt. Az áram fogyasztók száma 34.324, melyből 32.252 villamos energiával ellátott lakások száma. A háztartások összesen 47.760 MWh villamos energiát használtak fel, azaz egy háztartásra 1.480,8 kWh jutott villamos energiát használt fel. A kisfeszültségű hálózat hossza 475,7 km. A villamos energiaellátás helyzetét elemezve megállapítható, hogy a városban ellátatlan terület nincs, a kiépített kapacitásokkal a jelenlegi igények kielégíthetők. A jelenlegi ellátási rendszer működése a város területén környezetterhelést nem okoz. A város távlati fejlesztési igényeihez kapcsolódó villamos energia hálózati és egyéb kiegészítő létesítmények fejlesztése a város területén további környezetterhelést nem jelent, mivel az energia előállítás más térségben történik. Az ellátási helyzetből adódóan a környezetvédelmi program keretében a továbbiakban a villamos energia ellátással nem foglalkozunk.

4.2. FŰTÉSI RENDSZEREK Zalaegerszeg 23.551 lakásos lakásállományának túlnyomó része (18.959 db lakás, 80 %) vezetékes gázt használ a lakások fűtésére, a részükre szolgáltatott gáz mennyisége (melynek csak kis része szolgál fűtéstől eltérő célokra) kb. 67,4 millió m3. Egy háztartásra 3.555 m3 gázfogyasztás jut. Megjegyezzük, hogy a gázellátásba bekötött lakások száma lényegesen magasabb, mely adatokat a gázellátás fejezetben adjuk meg. A távhőellátás aránya alacsony, összesen 1.128 lakás fűtése történik ezzel a módszerrel, azaz az összes lakás 4,8%-a. A fűtéshez három kazánház szolgáltatja az energiát 6,3 MW, 4,8 MW, 0,8 MW-os teljesítménnyel. A távhőszolgáltatás jelentős alapproblémája a nehéz szabályozhatóság. Zalaegerszegen is gyakran előfordul az egyes lakások túl-, illetve alulfűtöttsége.



4.2.1. GÁZELLÁTÁS Az országos tendenciákkal párhuzamosan az utóbbi években Zalaegerszegen is nagy mértékben nőtt a vezetékes földgáz ellátás. A város földgázellátására vonatkozó adatokat a Kögáz Rt. (Nagykanizsa Zrínyi M. u. 32.) az alábbiak szerint bocsátotta rendelkezésünkre. 22. számú táblázat A gázellátásba alakulása Zalaegerszegen

Fogyasztás jellege 2002. 2003. Összes gázfogyasztók száma db 25.508 25.926 Gázzal fűtött lakások száma db 23.600 24.000 Háztartási gázfogyasztók száma db ua. ua. Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége em3 66.000 70.620 Ebből a háztartások részére m3 1.600m3/lakás 1.600m3/lakás Az összes gázcsőhálózat hossza km 645 645,5 Forrás: KSH

4.2.2. EGYÉB FŰTÉSI MÓDOK Gáz- és távfűtéssel történik a lakások kb. 85%-ának fűtése, az egyedi fűtési módok (olaj- és szilárd tüzelőanyagok) 15 %-os aránya nem elhanyagolható. Ez jól belátható a légszennyezettségi adatok vizsgálatából a fűtési és nem fűtési félévek esetében. 23. számú táblázat: Zalaegerszeg 2002-es légszennyezettségi adatai

Átlagos immisszió Paraméter Nem fűtési félév Fűtési félév Határérték

Ülepedő por (g/ m2/ 30 nap) 14 7 16 Kén-dioxid (μg/ m3/ 24 óra) 1 2 125 Nitrogén-dioxid (μg/ m3) 20 46 85

Forrás: KSH Az ülepedő por mennyiség a fűtési szezonban alacsonyabb, ennek oka téli légköri viszonyokban keresendő.



II. SZEKTORÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS

1. AZ IPAR ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK KÖRNYEZETTERHELÉSE Az építőanyag-ipar legnagyobb cége a Zalakerámia Rt. (Zalaegerszeg), ahol padló- és falburkolólapokat, cserépkályhákat gyártanak. Termékeik harmada Európába és Japánba kerül. A vegyipar megyei reprezentánsa a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Rt. Zalaegerszegi Gyára. Testápoló és hajápoló szereket, mosó- és mosogatószereket, felülettisztító szereket készítenek. Ugyanakkor saját kutató-fejlesztõbázisuk van, és alapanyaggyártással is foglalkoznak. A ruhaipari cégek közül a legnagyobb a Zalaegerszegi Ruhagyár, de számottevõ termelést tudhat magáénak a Color Kft. E cégek jelentõs exportot is bonyolítanak. Az élelmiszeripar legnagyobb gazdasági egysége közé tartozik a Zalatej Rt. (Zalaegerszeg), ami biztosítja a megye nagy részének ellátását. Mindezeken túl termékeinek egyharmada az Egyesült Államokba, Japánba és Nyugat-Európába kerül. A Zalahús Rt. (Zalaegerszeg) az ország egyik legnagyobb húsipari üzeme. Termékeit idehaza 6200 üzletbe szállítják, de jelentõs exportot bonyolít Franciaországba, Horvátországba, Nagy-Brittaniába, Olaszországba és Spanyolországba. A Zalabaromfi Rt. (Zalaegerszeg) a megye egyik legfontosabb élelmiszeripari cége, ami friss, fagyasztott, illetve feldolgozott termékeit 35-40%-os arányban osztrák, svájci, olasz és közel-keleti piacokon értékesíti. A Zalagabona Rt. (Zalaegerszeg és Nagykanizsa) szintén jelentős exportot bonyolít. a. A vegyipar és a bányászat meghatározó szereplője a MOL Rt., tevékenységével közvetlenül és közvetve is hatást gyakorol a környezetre. 1.1. AZ IPARI TEVÉKENYSÉGEK LEVEGŐMINŐSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA A Zalaegerszeg nem jellemzően ipari jellegű város. Azonban kedvező adottságaiból következően a településen találkozhatunk ipari létesítményekkel, melyek kibocsátásait az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A Zalaegerszeg város területén található (10 legnagyobb termelő vállalat), a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartásában szereplő bejelentett helyhez kötött pontforrásokra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés köteles diffúz forrásokra vonatkozó 2001. évi adatokat a zalaegerszegen működő 10 legnagyobb vállalat esetén az alábbiakban részletezzük. Itt jegyezzük meg a 2003. évi adatok még nem kerültek feldolgozásra, a bejelentések feldolgozása a hatóságnál még folyamatban van.



24. számú táblázat: Zalaegerszeg ipari tevékenységek levegő terhelése (kg/év)

Telephely azonosító Telephely neve Légszennyező

anyag

1. negyed év

2. negyed év

3. negyed év

4. negyed év

Éves (kg)

kén-dioxid 57844 78270 72734 69037 277885 nitrogén-monoxid 14787 17492 16193 16877 65349 szén-monoxid 11914 24587 33029 26292 95822

292047 MOL Rt.

nem toxikus por 0 0 0 0 0 kén-dioxid 1185 710 740 1209 3844 nitrogén-monoxid 848 431 405 750 2434 szén-monoxid 5521 3306 3442 5629 17898

390792 MŰBÚTOR RT.


597658 TUNGSRAM RT.


281352 CSERÉPKÁLYHA

GYÁR II. ÜZEM

GÉPMŰHELY nem toxikus por 145 142 145 132 564 kén-dioxid 0 0 0 0 0 nitrogén-monoxid 1008 595 70 632 2305 szén-monoxid 421 294 45 275 1035

14244 ZALAHÚS RT.


110558 PYLON-94 KFT.


706241 ZALABÚTOR RT.


364445 PANNONTEJ

TEJTERMÉKGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELEM


216177 KREMS-CHEMIE

MAGYAR GYANTA KFT.


83744 VILLAS HUNGARIA KFT.

nem toxikus por 33 57 57 49 196 Forrás: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2001. évi adatfeldolgozása (a 2002.,2003. évi feldolgozás alatt)

A fenti táblázat alapján bemutatott légszennyezőanyag kibocsátók összes levegőterhelését az alábbi táblázat tartalmazza



25. számú táblázat: Zalaegerszeg összes ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátása

Légszennyező anyag Kibocsátás (kg/év)

Kén-dioxid 281.871 Nitrogén-monoxid 87.381 Szén-monoxid 125.692 Nem toxikus por 6.245

A fenti mérési eredményeket az értékek szemléletesebbé tétele érdekében az alábbi diagrammokon komponensenként mutatjuk be. 1. számú diagram. Zalaegerszeg összes ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátása

281871

87381

125692

62450

50000

100000

150000

200000

250000

300000

Kén-dioxid Nitrogén-monoxid

Szén-monoxid Nem toxikus por

Komponensek

Kon

cent

ráció

(kg/év

)

Összegezve megállapítható, hogy a település ipari tevékenysége a környezetet minimális mértékben terheli, hatása nem jelentős.

1.2. A KÖZÜLETI ÉS LAKOSSÁGI FŰTÉS LÉGSZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSA A tevékenységből eredő környezetterhelő anyagok önbevallására eltérő jogszabályok vonatkoznak. A levegő tisztaság védelméről szóló 21/2001 (II. 14.) Kormányrendelet szerint, 2001 július 1.-e után a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések esetében áll fenn bejelentési kötelezettség, melyet a területileg illetékes (esetünkben a Nyugat-dunántúli), környezetvédelmi felügyelőséghez kell megtenni. A vezetékes gázellátás fokozatosan egyre népszerűbbé vált az egyéb alternatív fűtési módok mellett. Meg kell említeni azonban, hogy a gázzal ellátott lakások esetében is jelentős a vegyes tüzelés használata, mert a lakosság a korábbi tüzelő berendezéseit is üzemben tartja. Az energia árak további emelkedésével várható a hagyományos vegyes tüzelés alkalmazásának növekedése, ezáltal a légszennyezés időszakos emelkedése.



Zalaegerszeg vezetékes földgáz ellátó rendszerbe van bekapcsolva, így mind a háztartásokban, mind az intézményekben, közületekben a fűtés és melegvíz előállítás gáztüzeléssel történik. A gáztüzelésből elsősorban szén-monoxid és nitrogén-oxidok légszennyező anyagok kerülnek a környezeti levegőbe. A város földgázellátására vonatkozó adatokat a KÖGÁZ RT. (Nagykanizsa Zrínyi M. u. 32.) az alábbiak szerint bocsátotta rendelkezésünkre. 26. számú táblázat: A gázellátásba alakulása Zalaegerszegen

Fogyasztás jellege 2002 2003. Összes gázfogyasztók száma db 25.508 25.926 Gázzal fűtött lakások száma db 23.600 24.000 Háztartási gázfogyasztók száma db ua. ua. Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége e m3 66.000 70.620 Ebből a háztartások részére m3 1.600m3/lakás 1.600m3/lakás Az összes gázcsőhálózat hossza km 645 645,5 Forrás: KSH

Az eltüzelt földgáz mennyiségét alapul véve végzett műszaki számítások eredményei alapján a város fűtéséből és melegvíz előállításából eredő, 2003. évre vonatkozó légszennyező anyag kibocsátás az alábbi táblázatokban összefoglalt adatokkal lehet jellemezni. 25. számú táblázat: Zalaegerszeg gázfelhasználásából adódó légszennyező anyag kibocsátás

2002. év

Zalaegerszeg Fogyasztott gáz

mennyisége (em3)

Füstgáz kibocsátás

(em3)

Szén-monoxid kibocsátás

(kg)

Nitrogén-oxidok kibocsátás

(kg) Háztartás nyári 7552 105728 9516 11630 Háztartás téli 30208 422912 38062 46520 Háztartás összes 37760 528640 47578 58150 Egyéb nyári 5648 79072 7116 8698 Egyéb téli 22592 316288 28466 34792 Egyéb összes 28240 395360 35582 43490 Nyári összes 13200 184800 16632 20328 Téli összes 52800 739200 66528 81312 Mindösszesen 66000 924000 83160 101640

26. számú táblázat: Zalaegerszeg gázfelhasználásából adódó légszennyező anyag kibocsátás

2003. év

Zalaegerszeg Fogyasztott gáz

mennyisége (em3)

Füstgáz kibocsátás

(em3)

Szén-monoxid kibocsátás

(kg)

Nitrogén-oxidok kibocsátás

(kg) Háztartás nyári 7680 107520 9677 11827 Háztartás téli 30720 430080 38707 47309 Háztartás összes 38400 537600 48384 59136 Egyéb nyári 6444 90216 8119 9924 Egyéb téli 25776 360864 32478 39695 Egyéb összes 32220 451080 40597 49619 Nyári összes 14124 197736 17796 21751 Téli összes 56496 790944 71185 87004 Mindösszesen 70620 988680 88981 108755



2. számú diagram: A fűtésből eredő kibocsátások megoszlása 2002-2003. években, (kg)

47578

58150

48384

59136

35582

43490 40597

49619

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Nitrogén-oxidok

2002 2003

kg/é

v

Háztartás összesEgyéb összes

Az előzőekben vizsgált légszennyező pontforrásokon kívül a települések területén folyamatosan működő, jelentős hatással bíró diffúz légszennyező forrás nincs. Hosszantartó, száraz időben és bizonyos építési-bontási munkák során kerül szilárd anyag olyan mennyiségben a környezeti levegőbe, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó szennyezettséget okoz. A városban, elsősorban az élelmiszeripari területeken (Zalahús, Pannontej, stb) esetenként zavaró hatás tapasztalható elő közvetlen környezetében a szaghatás miatt, azonban a zavarás mértéke elhanyagolható. A fenti, főként lokális és nem folyamatosan jelentkező hatások a város levegőjének minőségét alapvetően nem befolyásolják. Megszüntetésükre intézkedéseket kell kidolgozni, a közterületek megfelelő takarítására, százaz időszakban a locsolására, az építési-bontási munkák szakszerű végzésére és ennek ellenőrzésére. A fentiekből megállapítható, hogy a lakossági fűtésből származó légszennyező-anyagok mennyisége nem számottevő, azonban az esetleges egyéb tüzelési módból származóan lokális légszennyezettségi problémák alakulhatnak ki az alacsony kibocsátási magasság és az égetési hatásfok miatt.



2. A MEZŐGAZDASÁG KÖRNYEZETTERHELÉSE

2.1. KÜLTERÜLETI GAZDÁLKODÁS

Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a talaj. Talajkészleteink védelme, megóvása és ésszerű hasznosítása ezért környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. Egy korszerű -a környezetvédelem egészébe integrált- agrár-környezetvédelemnek mindkét problémacsoport kezelésére, megoldására megfelelő stratégiával, rövid-, közép-, hosszú távú akcióprogrammal kell rendelkeznie, s erre tudományosan megalapozott, gazdaságilag jól indokolt, konkrét és részletes intézkedési terveket kell kidolgoznia, számítva a társadalom egészének közreműködésére. Sajnos a talajt érő stresszhatások és az ezek hatására bekövetkező káros folyamatok köre egyre szélesebb, azok egyre erősebbek, egyre inkább fenyegetik talajkészleteink mennyiségét és minőségét, a talaj sokoldalú funkcióinak zavartalanságát. A talaj szennyeződése veszélyezteti annak élővilágát, a potenciálisan toxikus elemek táplálékláncba jutása pedig az állatvilág és az ember egészségét, sőt életét is. A talajfolyamatok szabályozásának legfontosabb területei az ésszerű talajhasználat, a korszerű és környezetbarát agrotechnika, valamint - szükséges esetben - a rekultiváció és melioráció. Annak meghatározása, hogy hol és mikor, ezek mely elemeire van szükség, és ezek milyen intézkedéseket, milyen módszerek, eljárások, technológiák alkalmazását teszik szükségessé, az az ún. "fenntartható mezőgazdasági fejlődés" elveinek történő megfelelést jelenti. A mezőgazdasági környezetterhelés vizsgálatakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: mű- és szervestrágyázás, növényvédő szerek használata, hígtrágya-, szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezés. A II. Világháborút követően régiónk talajainak tápanyagállapota igen kizsarolt volt az érvényesülő negatív tápanyagmérleg eredményeképpen. Teljesen indokolt volt a műtrágyahasználat ugrás-szerű növekedése a 60-as évek közepétől, hármas cél érdekében - a talaj kizsarolt tápanyagállapotának javítása, - a bevezetésre kerülő nagy genetikai potenciálú növényfajták tápanyagigényének

zavartalan kielégítése, - a koncentrált, iparszerű állattartó telepek létrehozásának eredményeképpen kieső

istállótrágya pótlása. A gyorsan felfutó műtrágyahasználat jelentős mértékben hozzájárult a növényi terméshozamok 60-as években bekövetkező gyors növekedéséhez. Tény, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minőségében ebben az időszakban következett be jelentős romlás. Ez az egybeesés azonban még nem bizonyítja a két tény közötti oksági össze-függést. Ugyanezen az időszakban növekedett meg ugyanis ugrásszerűen a többi potenciális



szennyezőforrás is: a koncentrált állattartó telepek megoldatlan elhelyezésű hígtrágyája (évente kb. 9 millió m3), a kiskertek ellenőrizhetetlen szennyvízelhelyezései és műtrágyázása, az ipari fejlődés és turizmus, a maga megoldatlan hulladék és szennyvízelhelyezésével, valamint a nyíló "közmű-olló". Ezért nem megalapozott és főképp nem általánosítható az az állítás, hogy a bekövetkező vízminőség romlásnak a műtrágyázás volt a fő oka. Az ésszerű műtrágya-használat nem, vagy csak kismértékben lehet veszélyes vízkészleteinkre. Annak során ugyanis csak annyi műtrágyát juttatunk a talajba, amennyire a termesztett növény zavartalan tápanyag-ellátásához az adott körülmények között szükség van, minimálisra csökkentjük a műtrágyázással kiadagolt tápanyagok veszteségeit és maximálisan biztosítjuk azok hatékony érvényesülésének feltételeit. Sajnos az utóbbi években - részben a mezőgazdasági üzemek jövőjének bizonytalansága, a kialakuló új gazdálkodó egységek tőkehiánya, másrészt a műtrágyákra nyújtott jelentős állami támogatás visszavonása miatt - drasztikus csökkenés következett be a műtrágyahasználatban. Hozzájárult ehhez az a tulajdonosi tévhit is, hogy a rendszeres műtrágyázás (sőt a növényi tápanyag-visszapótlás) nem szükségszerű, és nélkülözhetetlen eleme az eredményes és jövedelmező növénytermesztésnek, hisz a terméseredmények műtrágyázás nélkül sem esnek vissza jelentős mértékben. A 80-as évek során államilag dotált műtrágyákkal alaposan feltöltött talajokon egy-két évig valóban nem tapasztalható radikális terméscsökkenés (a környezetet semmibe vevő túlműtrágyázóknak lett igazuk, akik az olcsó műtrágya talajba mentését, talajban tárolását tartották racionális megoldásnak, ami természetesen szakmai hiba). Ez azonban nem jelenti a rendszeres tápanyag-utánpótlás szükségtelenségét, s a talaj tápanyagkészletének kimerülése után katasztrofális következményekhez, drámai terméscsökkenéshez vezet. A növényi tápanyag-utánpótlás helyes kulcsszava a "Megfelelő". Megfelelő a természeti adottságoknak, a termőhelyi viszonyoknak, a termesztett növény igényeinek, valamint a környezetvédelem követelményeinek egyaránt. A település külterületén a rendszerváltásig nagyüzemek dolgoztak. Jelenleg a szántóterületen 2.333 db földhasználót tartanak nyilván. Ennek megoszlását az alábbi tartalmazza.

27. számú táblázat: A mezőgazdasági termelők megoszlása

Gazdálkodók száma Ebből egyéni Zalaegerszeg 2.333 2.277

Forrás:KSH, Budapest

Az adatokból látható, hogy a településen a társas vállalkozások száma mindössze 56. A város művelési ágak szerinti bontását a 28. számú táblázat tartalmazza.



28. számú táblázat: A település művelési ágak szerinti megoszlása

Zalaegerszeg Művelési ág Terület (ha) Belterület Szántó 4 Rét 2 Legelő 2 Erdő 91 Külterület Szántó 2.549 Kert 2 Gyümölcsös 58 Szőlő 5 Rét 783 Legelő 576 Erdő 1.661 Zártkert Szántó 207 Kert 256 Gyümölcsös 286 Szőlő 370 Rét 108 Legelő 12 Erdő 76 Összesen: 7.048 Forrás: Földhivatal, Zalaegerszeg

Az adatokból látható, hogy a terület 39 %-a a szántó művelési ágba tartozik, az erdő részaránya mindössze 26 %. Bár szőlő kevés van, de ennek ellenére a szőlő megbecsült kultúrája a térség lakosságának. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény melléklete szerint a térség borvidékként nem szerepel. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásáról szóló 29/1997.(IV.30.) FM rendelet 2. számú melléklete szerint a települések erdészeti tervezési körzetszáma 124. A kárpótlási eljárásból következően jelentősen nőtt a földrészletek száma, ami rávilágít a birtokrendezés szükségességére. A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, mert a felhasznált műtrágyáról nem kötelező az adatszolgáltatás. Az állatállomány csökkenése miatt a szerves trágya minimális szinten kerül felhasználásra. Az állatállomány megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be. 29. számú táblázat: Az állatállomány összetétele

Állatfajta Száma (db) szarvasmarha 1.000 sertés 15.201 ló 84 juh 663 tyúkféle 315.988

Forrás: KSH, Budapest Hígtrágya elhelyezés Zalaegerszeg 0689/6 hrsz-ú 34,8407 ha külterületi legelőn történik. Az elhelyezés a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélyével folyik



(engedély száma: T 11-042/99). Az engedélyezési eljárás során figyelembe vették, hogy a település a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint besorolást nyert a nitrátérzékeny települések közé. A többi állattartó telepen almos tartástechnológiát alkalmaznak.

A növényvédő szerek felhasználása csökkenő tendenciát mutat, ami több tényezővel magyarázható.

• a földhasználók számának ugrásszerű változása miatt egy jelentős rétegnek nincs meg a felkészültsége a vegyszerek használatához (lásd gyomos kukoricatáblák),

• a szerek lényegesen hatékonyabbak a korábbiaknál, 1-1 hektárra esetenként néhány grammra van csak szükség,

• a nagy hatékonyságú szereket csak képzett szakemberek vásárolhatják, illetve használhatják fel.

Megállapítható, hogy a növényvédő szerek okozta környezetterhelés csökkenő tendenciájú, környezetszennyezés csak az előírások be nem tartása esetén következhet be.

2.2. BELTERÜLETI ÁLLATTARTÁS Zalaegerszeg belterületi állattartását a 7/2000. (III.3.) számú rendelettel módosított 15/1997. (V.1.) számú rendelete szabályozza. Az állattartási rendelet célja, hogy a lakosság gazdasági-és kedvtelési célú állattartását (tenyésztését) a törvényben nem szabályozott kérdéseinek tekintetében szabályozza a települések területén, meghatározva az állattartók jogait és kötelezettségeit. További cél az is, hogy a lakosság állattartását felelős alapokra helyezze, gondos-körültekintő magatartásúra bírja. Így segíthető elő, hogy a lakossági-, kedvtelési- és gazdasági állattartás humánussá, elfogadhatóvá váljon mind az állattartók, mind a tartott állatok, mind pedig az állattartás környezetében élő, állatot nem tartó lakosság számára egyaránt. A rendelet három övezetre bontja a várost. Ezek áttekintő ismertetése a következő:

• első övezetbe tartozik: belváros • második övezetbe tartozik: kertváros • harmadik övezetbe tartozik: zárt kertek

Az első és második övezetben nagy- és kishaszonállat tartása tilos, a harmadik övezetben pedig csak egyes korlátozások (közintézményektől legalább 50 m-es távolságra, többszintes-, vagy négynél több lakásos épületekben) betartásával lehetséges. Kisállat tartása az első övezetben csak családi házakban engedélyezett, második övezetben kisállat tartható. Haszonállat tartása csak a környezetvédelmi és építésügyi szabályok teljesülése esetén valósulhat meg (pl. védőtávolságok betartása, környezetszennyezést kizáró állattartás). Kutyatartás a város egész területén lehetséges a vonatkozó szabályok betartása mellett.



3. A KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ KÖRNYEZETTERHELÉS A városból kivezető főutak A 76-os úton nyugati irányba a Balatonhoz illetve továbbhaladva a 7-es, majd az M7-es föúton Budapestre juthatunk el. Déli irányban a 74-es főúton Nagykanizsa és a Magyar-Horvát határt vehetjük célba. Északi irányba a 74-es útvonalon Vasvár, nyugati irányban a 76-os úton Körmend érintésével a 8-as főutat érhetjük el amelyről Budapest, és a Magyar-Osztrák határ egyaránt gyorsan és kényelmesen megközelíthető. 30. számú táblázat: Néhány település távolsága Zalaegerszegtől

Békéscsaba: 392 km Nagykanizsa: 54 km Budapest: 225 km Nyíregyháza: 468 km Debrecen: 450 km Pécs: 190 km Győr: 154 km Siófok: 118 km Hévíz: 39 km Sopron: 124 km Kecskemét: 258 km Szeged: 342 km Keszthely: 47 km Székesfehérvár 161 km Miskolc: 403 km Szombathely: 62 km

3.1. A KÖZLEKEDÉS LEVEGŐMINŐSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA Zalaegerszeg térségében a közúti közlekedés légszennyezőanyag kibocsátása számottevő, tekintettel arra, hogy a Szombathely-Győr – Rédics-Szlovénia, és a Balaton-Budapest – Szombathely-Graz irányokban generálódó forgalom keresztül halad a városon. Az első forgalmat a 74. számú, a második forgalmat a 74. számú másodrendű főközlekedési út bonyolítja le. A városban található főbb közlekedési útvonalak közül kizárólag a közúti közlekedés légszennyező kibocsátása a meghatározó, a vasúti légszennyezés a pálya villamosítása miatt elhanyagolható mértékű. A légszennyező anyagok levegőminőségi határértékeit a 2001. július 1-től hatályba lépett 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelete alapján az alábbi táblázatban adjuk meg az általunk vizsgált komponensekre. 31. számú táblázat: Levegőminőségi határértékek

Határértékek Légszennyező anyag mértékegység órás* éves

szén-monoxid [µg/m3] 10.000 3.000 nitrogén-oxidok [µg/m3] 200 100

* rövid idejű légszennyezettség A 74. számú és a 76. számú másodrendű főközlekedési útra vonatkozóan rendelkezünk megbízható, az AKMI által végzett forgalomszámlálási adatokkal, így az azokból biztonsággal számíthatók a kibocsátások.



A városban bonyolódó forgalom okozta levegőterhelés becslése érdekében a város számos pontján végeztettünk a város iskoláinak közreműködésével forgalomszámlálásokat. Tekintettel arra, hogy a forgalomszámlálás nem a vonatkozó szabványoknak, illetve előírásoknak megfelelően történt, ezért az abból származó adatokból becsült levegőterhelési értékeket csak tájékoztatásként adjuk közre. Forgalomszámlálási pontok a városban:

1.) Hock- Platán út 2.) Göcsej- Platán út 3.) Zrínyi- Kosztolányi út 4.) Kossuth- Rákóczi út 5.) Kazinczy tér 6.) Kosztolányi- Balatoni- Batthyány út kereszteződés 7.) Csácsbozsok, Tüttő sarok (76. számú út) 8.) Andráshida, Gébárti sarok (76. számú út)

A forgalomszámlálási pontokat a térképmelléklet 6. számú térképe mutatja be. Az alábbiakban részletezzük a forgalomból adódó légszennyezőanyag kibocsátást. A 74. számú másodrendű főközlekedési út Zalaegerszeg települést K-i területét, É-D-i irányban mintegy 7 km hosszban érinti. A 76. számú út a várost K-Ny-i irányban kb. 8 km hosszban szeli ketté a várost. A 76. számú út Andráshidától Zalaegerszeg belvárosán át Csácsbozsokon keresztül haladva a rajta bonyolódó forgalom miatt jelentős levegőterhelést okoz. A főút nagy forgalma, a település viszonylag zárt beépítettsége miatt, a komfort érzet jelentősen lecsökkent. Az elvégzett forgalomszámlálás alapján jelentős forgalmat bonyolít le a településen belül kb. 1200 m-en keresztül húzódó Platán, a 1300 m-en keresztül húzódó Göcsej, a kb. 850 m-en keresztül húzódó Mártírok, 800 m-en keresztül húzódó Kossuth út és a vele párhuzamosan futó Kosztolányi út is. Ezen utak kereszteződésén generálódó jelentős forgalmi eseményeket az alábbiakban ismertetjük levegőterhelési szempontból. A fenti paramétereket, a forgalomszámlálási adatokat, valamint az egyes gépjárműtípusok jellemző fajlagos légszennyezőanyag kibocsátásait figyelembe véve kiszámítottuk az utak Zalaegerszeg várost érintő szakaszán zajló forgalomból eredő légszennyezőanyag kibocsátást. A számításaink eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze.



32. számú táblázat: Zalaegerszeg közlekedéséhez kapcsolódó légszennyezőanyag kibocsátás

Számított kibocsátás (g/h) Utak jármű (db/óra) Szén-monoxid Nitrogén-oxidok 74. számú út 627 3.003,9 1.440,5 76. számú út 1.701 6.671,1 2.830,7 Hock- Platán út 1.303 5.598,4 2.286,4 Göcsej- Platán út 1.352 5.878,3 2.420,5 Zrínyi- Kosztolányi út 951 4.317,8 2.007,3 Kossuth- Rákóczi út 1.252 5.199,0 1.962,2 Kazinczy tér 1.105 4.813,0 2.039,0 Kosztolányi út 615 2.553,4 969,8

A fenti táblázat alapján elmondható, hogy a jelenlegi közlekedésből adódó légszennyezőanyag kibocsátásának pillanatnyi értéke jelentős, azonban a meteorológiai viszonyokat figyelembe véve (szélgyakoriság), gyorsan felhígul, a központi területeken viszont a viszonylag zárt beépítés miatt problémát okoz. A közlekedésből adó legnagyobb légszennyezés a 76. számú út által lebonyolított forgalomhoz kapcsolható. A szennyező anyagok kibocsátása általában talajszinten, maximálisan 50 cm magasságban történik. A kibocsátás pillanatában a koncentráció viszonylag magas értéke a kibocsátástól távolodva hirtelen lecsökken. A vizsgált utak közül a lebonyolított forgalom nagysága alapján az alábbi sorrend állítható fel, forgalom szerinti 33. számú táblázat: A vizsgált utak forgalom nagyság szerinti sorrendje

Sorsz. Utak jármű (db/óra)

1. 76. számú út 1.701 2. Göcsej- Platán út 1.352 3. Hock- Platán út 1.303 4. Kossuth- Rákóczi út 1.252 5. Kazinczy tér 1.105 6. Zrínyi- Kosztolányi út 951 7. 74. számú út 627 8. Kosztolányi út 615

A fenti számlálási eredményeket az értékek szemléletesebbé tétele érdekében az alábbi diagrammon mutatjuk be.



3. számú diagram. A vizsgált utak forgalomi nagyságának sorrendje

1701

1352 1303 12521105

951

627 615

0200400600800

10001200140016001800

76. számú út Göcsej-Platán út

Hock- Platánút

Kossuth-Rákóczi út

Kazinczy tér Zrínyi-Kosztolányi

út

74. számú út Kosztolányiút

Utak

Jármű/ór

a

A fenti táblázat alapján elmondható, hogy a település esetében a közlekedésből adódó légszennyezőanyag kibocsátás, mértéke nem elhanyagolható. Terjedési modell Elkészítettük két csomópont levegőterjedési modell számítását a:

• Göcsej-Platán kereszteződésre és a • Kazinczy térre.

A kapott eredményeket az alábbiakban mutatjuk be.

x. számú ábra. Éves szélrózsa

Látható, hogy a leggyakoribb szélirányok az északi, észak-északkeleti és a dél-délnyugati szél. A Zalaegerszegre érvényes meteorológiai adatok alapján megállapítható, hogy az órás szélsebesség, szélirány és Pasquill stabilitás szerinti relatív gyakorisága éves kimutatásban leggyakoribb eset a nyugati szélirány, 1,1 m/s szélsebesség és D stabilitás esetén fordult elő az

Éves szélrózsaszélcsend 10.7%

0

2

4

6

8

10

12N

NNE

NE

ENE

E

ESE

SE

SSE

S

SSW

SW

WSW

W

WNW

NW

NNW



1990-2001 időtartam alatt. A második leggyakoribb eset az északi szél, 3,1-5,1 m/s szélsebesség, D stabilitás mellett alakult ki. A rövid időtartamú modellezést az utóbb említett paraméterek mellett végeztük el. Levegőminőség A modellezett légszennyező anyagok levegőminőségi határértékeit a 2001. július 1-től hatályba lépett 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelete alapján a 1. sz. táblázatban adjuk meg az általunk vizsgált komponensekre. 34. számú táblázat: Levegőminőségi határértékek

Levegőminőségi határérték Légszennyező anyag Mértékegység órás Éves

Nitrogén-oxid [µg/m3] 200 100

A terjedési képeket térinformatika segítségével térképen ábrázoltunk (lásd a melléklet 1-4. sz. ábráját). A két kereszteződés forgalmi adatai alapján készített modellezés alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszak alatt a nitrogén-oxidok koncentrációja a Göcseji u. Platán sor kereszteződésben maximálisan 120 µg/m3 értéket érheti el. A Kazinczy téren azonban a 190 µg/m3 értéket is elérheti. A transzmisszió során azonban a lokálisan előforduló magas koncentráció értékek kis távolságon belül, gyorsan felhígulnak. A magas értékek a kereszteződések középpontjában alakulnak ki.









3.1.1. KÖZLEKEDÉS LEVEGŐ-SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Winkler Lajos Környezetvédelmi Laboratóriummal (8800, Nagykanizsa, Sugár Út 13.) a fentiekben vizsgált csomópontokra elvégeztettük a városban bonyolódó forgalom okozta levegőszennyezettség vizsgálatát. Az elkészített mérési jegyzőkönyvet teljes terjedelmében az 4. számú melléklet tartalmazza. A mérés összegzését az alábbiakban adjuk: 3.1.2. MINTAVÉTELI, MÉRÉSI MÓDSZEREK A vizsgálat során rövid idejű (30 perces) mintavételeket végeztek 30 dm3/h-s térfogatáram mellett. Vizsgált paraméterek

• szén-monoxid • nitrogén-oxidok • szén-hidrogének*

* Megjegyezzük, hogy a CH-k mérését azért tartottuk szükségesek és fontosnak, mert koncentráció értéke a közlekedés terhelését minősíti. Vizsgálati pontok

• 01 mérési pont: Hock J. – Platán sor kereszteződése • 02 mérési pont: Göcseji – Platán sor kereszteződése • 03 mérési pont: Zrínyi u. – Kosztolányi u. csomópontja • 04 mérési pont: Kossuth u. – Rákóczi u. kereszteződése • 05 mérési pont: Kazinczy tér • 06 mérési pont: Balatoni út – Kosztolányi u. – Batthyány u. kereszteződése

A vizsgált pontok helyzetét szintén a térképmelléklet 6. számú térképe mutatja be. Vizsgálat időpontja

• 2003. 12. 02. 800 - 1500 • 2003. 12. 03. 800 - 1500 • 2003. 12. 08. 1600 - 2200

Mérési eredmények Az elvégzett méréseket az alábbi táblázat mutatja 35. számú táblázat: 2003. 12. 02. 800 - 1500 időszakban mért mérések eredményei

NOx koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont mért tájékoztatási

küszöbérték 01 800 - 900 137 350 02 900 - 1000 92 350 03 1000 - 1100 89 350 01 1100 - 1200 198 350



02 1200 - 1300 258 350 03 1300 - 1400 191 350

CH koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont mért tájékoztatási

küszöbérték 01 800 - 900 4173 nincs adat 02 900 - 1000 3783 nincs adat 03 1000 - 1100 4230 nincs adat 01 1100 - 1200 3644 nincs adat 02 1200 - 1300 3697 nincs adat 03 1300 - 1400 4256 nincs adat

CO koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont mért tájékoztatási

küszöbérték 01 800 - 900 823 20 000 02 900 - 1000 502 20 000 03 1000 - 1100 876 20 000 01 1100 - 1200 815 20 000 02 1200 - 1300 734 20 000 03 1300 - 1400 914 20 000

36. számú táblázat: 2003. 12. 03. 800 - 1500 időszakban mért mérések eredményei

NOx koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont mért tájékoztatási

küszöbérték 04 800 - 900 72 350 05 900 - 1000 86 350 06 1000 - 1100 146 350 04 1100 - 1200 70 350 05 1200 - 1300 125 350 06 1300 - 1400 94 350

CH koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont

mért tájékoztatási küszöbérték

04 800 - 900 4332 nincs adat 05 900 - 1000 4678 nincs adat 06 1000 - 1100 4725 nincs adat 04 1100 - 1200 4251 nincs adat 05 1200 - 1300 4812 nincs adat 06 1300 - 1400 4651 nincs adat

CO koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont

Mért tájékoztatási küszöbérték

04 800 - 900 923 20 000 05 900 - 1000 1256 20 000 06 1000 - 1100 1032 20 000 04 1100 - 1200 916 20 000 05 1200 - 1300 1564 20 000 06 1300 - 1400 1103 20 000

37. számú táblázat: 2003. 12. 08. 1600 - 2200időszakban mért mérések eredményei

NOx koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont

Mért tájékoztatási küszöbérték

01 1600 - 1630 218 350 02 1700 - 1800 190 350 03 1630 - 1700 88 350



04 1800 - 1900 165 350 05 2000 - 2100 143 350 06 2100 - 2200 75 350

CH koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont


01 1600 - 1630 4251 nincs adat 02 1700 - 1800 4357 nincs adat 03 1630 - 1700 4685 nincs adat 04 1800 - 1900 3854 nincs adat 05 2000 - 2100 3912 nincs adat 06 2100 - 2200 3985 nincs adat

CO koncentrációja [µg/m3] Mintavételi pont


01 1600 - 1700 765 20 000 02 1700 - 1800 523 20 000 03 1800 - 1900 845 20 000 04 1900 - 2000 876 20 000 05 2000 - 2100 1012 20 000 06 2100 - 2200 956 20 000

A fenti mérési eredményeket az értékek szemléletesebbé tétele érdekében az alábbi diagrammokon komponensenként mutatjuk be. 4. számú diagram: Az NOx koncentrációjának alakulása mérési helyenként [µg/m3]

198

258

191

72

125146

0

50

100

150

200

250

300

Hock J. – Platánsor kereszteződése

Göcseji – Platánsor kereszteződése

Zrínyi u. –Kosztolányi u.csomópontja

Kossuth u. –Rákóczi u.

kereszteződése

Kazinczy tér Balatoni út –Kosztolányi u. –

Batthyány u.kereszteződése

Mérési helyek

Kon

cent

ráció

( µg/

m3 )

NOx



5. számú diagram: Az CH koncentrációjának alakulása mérési helyenként [µg/m3]

3644 37834256 4332

4812 4725

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000





kereszteződése



Mérési helyek

Kon

cent

ráció

( µg/

m3 )

CH

6. számú diagram: Az CO koncentrációjának alakulása mérési helyenként [µg/m3]

0200400600800

10001200140016001800





kereszteződése



Mérési helyek

Kon

cent

ráció

( µg/

m3 )

CO

A táblázatok mérési adatai alapján elmondható, hogy a településen a közlekedéshez kapcsolódó immissziós mérések során a tájékoztatási küszöbértéket egy alkalommal sem érték el. Melyből megállapítható, hogy a közlekedés pillanatnyi levegőterhelése jelentős, azonban a kedvező meteorológiai események miatt a kibocsátások gyorsan felhígulnak, és a város levegőminőségét tartósan nem rontja. Országos mérési eredmények Zalaegerszegre vonatkozó adatainak ismertetése A Közlekedéstudományi Intézet Rt. Levegő tisztasági és Motortechnikai Tagozata 2002. évben elkészítette a „A hazai Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározását 2000-évre vonatkozóan”. A felmérés során az alábbi komponenseket vizsgálták:

• szén-monoxid • nitrogén-oxidok



• szén-hidrogének • kén-dioxid • ólom • részecske • szén-dioxid

A kibocsátásokat gépjármű kategóriáknak megfelelően megyénként, illetve megyeszékhelyenként vizsgálták, továbbá az ország teljes területét raszterekre felbontva értékelték. Az így kapott eredményeket az alábbiakban tájékoztatásként adjuk közre Zalaegerszegre, illetve Zala megyére vonatkozóan. 38. számú táblázat: A közúti közlekedés kibocsátásai Zala megyében, [t/év]

Gépjármű kategória CO CH NO2 SO2 Részecske CO2 személygépkocsi 16853,9 2894,0 1853,8 10,2 153,8 181286,7 tehergépkocsi 2929,2 91,8 1140,4 28,6 546,3 138152,9 autóbuszok 470 44,1 434,0 6,0 42,3 23050,8 Összesen 20253,1 3029,9 3428,2 44,8 742,4 342490,4

39. számú táblázat: A közúti közlekedés kibocsátásai Zalaegerszegen, [t/év]

Gépjármű kategória CO CH NO2 SO2 Részecske CO2 személygépkocsi 519,6 80,2 92,0 0,5 4,9 10299,0 tehergépkocsi 95,1 3,4 58,5 1,2 15,5 3812,7 autóbuszok 13,9 1,1 25,1 0,3 1,8 1134,2 Összesen 628,6 84,7 175,6 2 22,2 15245,9

A fenti táblázatok összesített értékeiből az alábbi táblázatban, illetve diagramon ábrázoltuk Zalaegerszeg város közlekedés kibocsátásának részesedését a megyei értékekből. 40. számú táblázat: Zalaegerszeg város részesedése a megyei értékekből

Arány CO CH NO2 SO2 Részecske CO2 Százalék 3,1 2,8 5,1 4,5 3,0 4,5



7. számú diagram: Zalaegerszeg város részesedése a megyei értékekből

3,12,8

5,1

3,0

4,5 4,5

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

CO CH NO2 SO2 Részecske CO2

Komponens

%

A fentiek alapján megállapítható, hogy a város részesedése a megyei értékekből 2,8-5,1 % között változik. A minimális százalék érték a szén-hidrogén értékeknél, míg a maximum érték a nitrogén-oxidok (mint nitrogén-dioxid) értéknél mutatkozik. A levegő szennyezés szektorális megoszlása Az alábbiakban összehasonlítjuk a fűtésből származó és az ipari létesítmények kibocsátásait. 8. számú diagram: A fűtés és az ipari létesítmények kibocsátásai

88981

108755

87381

125692

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

Szén-monoxid Nitrogén-oxidok

komponensek

Kon

cent

ráció

(kg/év

)

Fűtésből eredőIpari eredetű

A fenti adatok %-os megoszlását az alábbi diagram mutatja. 9. számú diagram: A fűtés és az ipari létesítmények kibocsátásai %-os megoszlásban



Nitrogén-oxidok kibocsátás megoszlása

57%

43%

Fűtésből eredő Ipari eredetű

Szén-monoxid kibocsátás megoszlása

43%

57%

Fűtésből eredő Ipari eredetű

Összefoglalás A városban a további levegőterhelést jelent a lakossági fűtés során jelentkező kibocsátások, illetve a településen található ipari létesítmények tevékenységéből adódó kibocsátások, ám ezek mértéke egyik település esetében sem jelentős. Összegezve megállapítható, hogy a városban a légszennyezés elsősorban a közlekedéshez kapcsolódik, azon belül is a 76. számú főút által lebonyolított forgalomhoz.



III. KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK ÁLLAPOTA

1. A LEVEGŐ ÁLLAPOTA Egy település lakosságának környezet-egészségügyi érdeklődése elsősorban a levegő minőségére terjed ki. A levegővel kapcsolatos környezeti tudatosság és kiemelkedő érzékenység érthető, hiszen a levegő közvetlenül hat minden élő szervezetre, és pótlása műszaki beavatkozással nem lehetséges. Biológiai és közegészségügyi szempontból tiszta az a levegő, amelyben a szennyezőanyagok mennyisége nem haladja meg a kísérletileg megállapított élettani – egészségügyi és ökológiai – határértékeket, azaz növényre, állatra és az emberre sem rövid, sem hosszútávon káros vagy kellemetlen hatást nem fejt ki. A levegőbe kerülő szennyezőanyagok nagy része bizonyos idő és távolság megtétele után kihullik, vagy a csapadékkal együtt kimosódik, kisebbik része befolyásolja a globális levegőminőséget. A levegőnek – az élővízhez és a talajhoz hasonlóan – természetes öntisztulása van. Ezt a folyamatot alapvetően befolyásolják adott helyen a légszennyező anyagok tulajdonságain kívül a klimatikus viszonyok is. Mindezek alapján a levegőtisztaság-védelemben elsősorban a helyi szabályozásnak van kiemelkedő szerepe. A helyi szabályozásnak a következő fő csoportokon kell alapulnia:

• környezetvédelmi jogszabályi hierarchiához történő illeszkedés, • éghajlati, földrajzi és az ebből fakadó klimatikus viszonyok, • a települési légszennyező források.

A levegő védelmével kapcsolatos végrehajtási jellegű jogszabályokban 2001. év során lényeges változások történtek. A változások oka részint a környezetvédelmi törvény végrehajtása, részint pedig Magyarország Európai Uniós várható csatlakozása. A jogszabályok kötelező megalkotásán túl a leglényegesebb változás, hogy a korábbi szabályozással ellentétben a légszennyezettségi határértékek azonosak az ország egész területén, megszűntek a „védett I.” és „védett II.” besorolások. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a teljes tervezési terület kiemelten védett, hiszen a térség kiemelt üdülőkörzeti volta kiemelt levegőminőséget kíván. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése érdekében. E rendelet további végrehajtási rendeletének tekinthető a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet. A terület éghajlati, földrajzi és az ebből fakadó klimatikus viszonya meghatározó az adott térség levegőminőségének alakításában. Az éves napsütéses órák száma 1900 körül ingadozik. Nyáron 760-770 óra, télen 190 óra a várható napfénytartam. Az évi középhőmérséklet érték 9,5 oC, a nyári félévi átlaghőmérséklet 16,0 oC. Az évi középhőmérsékletet meghaladó napok száma (ápr. 15 tájától okt 14-ig) 180-



182 nap. A fagymentes időszakok száma (ápr. 25-26. és okt. 16. között) 173 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32-33 oC. A téli abszolút minimumok átlaga -17,0 oC közelében található Az ariditási index 0,92. A kistérség Ny-K-i irányítottsága ellenére az É-i és D-i irányú szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A csapadék évi összege 750-800 mm, a nyári félévé 450-500 mm. Az átlagos maximális hóvastagság 30 cm körüli. A területen található növényzet részint a klimatikus viszonyok és az emberi beavatkozás függvénye, ugyanakkor a növényzetnek a települések mikroklímájában meghatározó szerepe van, így kihat a levegő minőségére is. További haszna a növényeknek, hogy nagy felületüknek köszönhetően megkötik a port, párologatásukkal csökkentik a szárazságérzetet, fotoszintézisükkel a széndioxidot oxigénné alakítják. A levegő minőségének alakításában meghatározók a települési légszennyezési források és a háttérszennyezés. A települési légszennyezési források az alábbi kibocsátásból összegződnek:

• ipar és szolgáltatás, • a közlekedés, valamint, • az egyedi és lakossági fűtések

A település levegő minőségét a háttérszennyezésen kívül az előzőekben felsoroltak emissziója határozza meg.

1.1. A KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINŐSÉGE A levegő minőség ellenőrzésére szolgálnak, az ún. légszennyezettség (immisszió) mérő állomások, mintavételi helyek. Az Egészségügyi Minisztérium hatáskörében és az Országos Közegészségügyi Intézet szakmai irányítása mellett működik a RIM, azaz a Regionális Immisszió Mérő hálózat. A méréseket 2001. május 15-ig a területileg illetékes ÁNTSZ-ek végezték. 2001. július 1-i hatállyal ez a feladatkör átkerült a Környezetvédelmi Minisztériumhoz illetve a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségekhez. A hálózat keretén belül Zala megyében is több ponton végeznek levegő minőség ellenőrzésére irányuló méréseket. Zalaegerszegen belül telepített mérőpontokat az alábbi táblázatban ismertetjük. 41. számú táblázat: Zalaegerszegen belül telepített mérőpontok

Forrás: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Mért komponensek Törzs szám Mintavételi hely Kód

SO2 – NO2 Ülepedő

por Szálló

por Ólom

11 Kosztolányi u. 11.-17. Petőfi Á. I. 1685 4822 x x x x 12 Köztársaság u. 50. Gyógyszertár 1675 4813 x x 13 Zrínyi u. 4. Fészek Áruház 1665 4821 x x 14 Zrínyi u. 1. Megyei Kórház 1680 4821 x 15 Platán sor 8. Ruhagyár 1686 4811 x 16 Balatoni út 4. Rendőrség 1693 4823 x



A levegő minőségi mintavételek során az alábbi paramétereket vizsgálják:

• kén-dioxid (SO2), • nitrogén-dioxid (NO2), • ülepedő por, • szálló por, • ólom.

A kén-dioxid és a nitrogén-oxid esetében a mintavétel naponta történik, míg az ülepedő pornál 30 napos ülepedést vesznek figyelembe. A szállópor, és az ólom koncentrációját havonta két alkalommal ellenőrzik. Az immissziós adatokra vonatkozó részletes mérési eredményekkel az Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség rendelkezik. Az adatok viszonylagos nagy tömege miatt a bemutatásra nincs lehetőség, ezért a mintavételi pontok vizsgálatának havi maximum eredményeit az alábbiakban mutatjuk be 2002-2003. évekre vonatkozóan. A fűtési és nem fűtési időszakot külön nem bontottuk meg, azonban a tapasztalatok alapján a zömmel földgáz alapú fűtés mellett a légszennyezettség fűtési időszakban sem esik kifogás alá. 42. számú táblázat: A városra jellemző légszennyezettségi mutatók 2002. évben

SO2 NO2 Ólom Ülepedő por Szálló por Mintavételi hely Hónap µg/m3 g/m2×30 nap µg/m3

január 14 54 0,032 1,3 46,8 február 16 72 0,042 1,8 63,2 március 6 32 0,044 3 104,1 április 2 93 0,019 16,2 27,4 május 2 25 0,033 15,7 21,3 június 3 27 0,007 17,5 46,8 július 1 23 0,042 5,9 234,8 augusztus 2 20 0,012 2,6 79,3 szeptember 1 28 0,008 3,9 172,7 október 2 30 0,007 1,7 43,6 november 3 42 0,007 0,9 121,3 december 6 30 0,007 2 40,0

I.

ZALAEGERSZEG – Kosztolányi u. 11.-17.

Petőfi Á. I.

1685-4822

Évi maximum 16 93 0,044 17,5 234,8 január <3 21 3,8 február <3 26 4,4 március 3 42 5,6 április 3 47 10,4 május 1 15 14,7 június 2 14 83,7 július 2 15 16 augusztus 2 16 2,4 szeptember 1 20 3,1 október 3 24 4,2 november 3 19 3,6 december 19 23

-

1,6

-

II.

ZALAEGERSZEG – Köztársaság u. 50.

Gyógyszertár

1675 4813

Évi maximum 19 47 - 83,7 -



január <3 26 5,9 február <3 33 11 március 5 59 9,7 április 2 40 12,9 május 2 47 18,3 június 3 48 18,2 július 8 46 4,2 augusztus 7 45 13,9 szeptember 1 42 11,1 október 2 49 9,6 november 3 43 5,3 december 3 42

-

6,8

-

III.

ZALAEGERSZEG –

Zrínyi u. 4. Fészek Áruház

1665 4821

Évi maximum 8 59 - 18,3 - január 4,3 február 4,4 március 4,8 április 6,9 május 25 június 12,2 július 8,5 augusztus 6,1 szeptember 4,2 október 19,7 november 36 december

- - -

3,3

-

IV.

ZALAEGERSZEG – Zrínyi u. 1. Megyei Kórház

1680 4821

Évi maximum - - - 19,7 - január 2,3 február 1,9 március 3 április 17,8 május 12,5 június 59,3 július 3 augusztus 2,5 szeptember 5,4 október 56,9 november 11.8 december

- - -

1,6

-

V.

ZALAEGERSZEG – Platán sor 8. Ruhagyár

1686 4811

Évi maximum - - - 59,3 - január 5,2 február 6,7 március 4,6 április 15,4 május 35,3 június 4,8 július 4,6 augusztus 6,8 szeptember 2,6 október 6,4 november 2,6 december

- - -

4,2

-

VI.

ZALAEGERSZEG – Balatoni út 4. Rendőrség

1693 4823

Évi maximum - - - 35,3 - A fenti mérési eredmények éves maximum eredményeit az értékek szemléletesebbé tétele érdekében az alábbi diagrammokon komponensenként mutatjuk be.



9. számú diagram: Az SO2 és NO2 immissziós koncentráció értékei [µg/m3], 2002 .év

16 19

8

93

47

59

0102030405060708090

100

I. Kosztolányi u. 11.-17.Petőfi Á. I.

II. Köztársaság u. 50.Gyógyszertár

III. Zrínyi u. 4. FészekÁruház

Mintavételi helyek

Kon

cent

ráció

( µ

g /m

3 )SO2NO2

10. számú diagram: Az ülepedő por immissziós koncentráció értékei,[g/m2×30 nap], 2002. év

17,5 19,7

59,3

35,3

18,3

83,7

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

I. Kosztolányi u.11.-17. Petőfi

Á. I.

II. Köztársaságu. 50.

Gyógyszertár

III. Zrínyi u. 4.Fészek Áruház

IV. Zrínyi u. 1.Megyei Kórház

V. Platán sor 8.Ruhagyár

VI. Balatoni út4. Rendőrség

Mintavételi helyek

Kon

cent

ráció

(g/m

2 ×30

nap)

Ülepedőpor

43. számú táblázat: A városra jellemző légszennyezettségi mutatók 2003. évben

SO2 NO2 Ólom Ülepedő por Szálló por Mintavételi hely Hónap

µg/m3 g/m2×30 nap µg/m3

január 6 97 0,007 1,5 96,6 február 3 106 0,025 0,3 168,7 március 3 112 0,029 7,2 241,3 április 3 75 0,019 8,6 210,7 május 10 104 0,025 4,0 243,4 június 1 66 0,019 0,6 282,4 július - 0,007 7,6 92,9 augusztus - 0,017 6,2 93,9 szeptember 2 83 0,009 3,1 81,1 október 2 80 0,011 3,6 84,8

I.

Kosztolányi u. 11.-17. Petőfi Á. I.

1685-4822

Évi maximum 10 112 0,029 8,6 282,4



január 21 90 2,4 február 11 72 1,2 március 4 112 5,9 április 3 60 12,3 május 1 42 3,9 június 2 46 2 július 1 42 - augusztus 1 50 4,8 szeptember 2 55 3,1 október 2 55

-

5,2

-

II.

Köztársaság u. 50. Gyógyszertár

1675 4813

Évi maximum 21 112 - 12,3 - január 3 123 3,1 február 1 142 3,7 március 2 155 14 április 5 158 7,9 május 1 133 9 június 2 266 9,9 július 1 95 15,8 augusztus 1 261 14 szeptember 3 126 12 október 4 67

-

14

-

III.

Zrínyi u. 4. Fészek Áruház

1665 4821

Évi maximum 5 266 - 15,8 - január 1,9 február 1,3 március 7,1 április 8,2 május 9,1 június 8,5 július 7,5 augusztus 5,9 szeptember 4,8 október

- - -

16

-

IV.

Zrínyi u. 1. Megyei Kórház

1680 4821

Évi maximum - - - 9,1 - január 1 február 0,7 március 2 április 7,3 május 4,9 június 12,1 július 6,1 augusztus 5,2 szeptember 7,5 október

7,5

V.

Platán sor 8. Ruhagyár

1686 4811

Évi maximum - - - 12,1 - január 1,2 február 2,7 március 7,3 április 7,6 május 13,5 június 11,8 július 7,5 augusztus 7,7 szeptember 6,3 október

- - -

12

-

VI.

Balatoni út 4. Rendőrség

1693 4823

Évi maximum - - - 13,5 -



A fenti mérési eredményeket az értékek szemléletesebbé tétele érdekében az alábbi diagrammokon komponensenként mutatjuk be. 11. számú diagram: Az SO2 és NO2 immissziós koncentráció értékei [µg/m3], 2003 .év

10 215

112 112

266

0

50

100

150

200

250

300

I. Kosztolányi u. 11.-17. Petőfi Á. I.

II. Köztársaság u. 50.Gyógyszertár


Mintavételi helyek

Kon

cent

ráció

( µg/

m3 )

SO2NO2

12. számú diagram: Az ülepedő por immissziós koncentráció értékei,[g/m2×30 nap], 2003. év

8,6

12,3

15,8

9,1

12,113,5

02468

1012141618

I. Kosztolányi u.11.-17. Petőfi Á. I.

II. Köztársaság u.50. Gyógyszertár


IV. Zrínyi u. 1.Megyei Kórház

V. Platán sor 8.Ruhagyár

VI. Balatoni út 4.Rendőrség

Mintavételi helyek

Kon

cent

ráció

(g/m

2 ×

30 n

ap)

Ülepedőpor

A mérési pontokat a térképmelléklet 6. számú térképén mutatjuk be. A táblázatban összefoglalt mérési eredmények alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Zalaegerszeg térségében a levegő állapotát jónak minősítette. A vizsgált légszennyező anyagok levegőminőségi határértékeit a 2001. július 1-től hatályba lépett 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelete alapján az alábbi táblázatban adjuk meg a vizsgált komponensekre.



44. számú táblázat. Levegőminőségi határérték

Levegőminőségi határérték vagy tervezési irányértékek Légszennyező

anyag mértékegység órás éves v. 24 órás Kén-dioxid [µg/m3] 250 - Nitrogén-oxid [µg/m3] 200 100 Szálló por [µg/m3] 200 50 Ülepedő por [g/m2×30 nap] 16 - Ólom [µg/m3] 0,3 0,3

A 2002-2003. évi mérési sorokat értékelve, Zalaegerszegen a vizsgált komponensek szerint az alábbiak állapíthatók meg:

(a) Kén-dioxid A kén-dioxid egy órás határértéke 250 µg/m3. A 2002-2003. években mért immissziós értékek havi maximumai a határérték 2-8,4 %-a között ingadozott. A maximális koncentráció értéket, 21 µg/m3-t a Köztársaság u. 50. (Fészek Áruház) előtt lévő immissziós mérési pontnál mértek.

(b) Nitrogén-oxid A 2002-2003. években mért nitrogén-oxid immissziós értékek havi maximumai a határérték 23,5-56 %-a között alakult. Az észlelt értékek a határértéket két alkalommal, 2003. júniusában és augusztusában lépte túl. A határérték túllépés mértéke 33 % volt.

(c) Szálló por A 2002-2003. években mért szálló por értékek havi maximumai több alkalommal lépték túl a megengedett 200 µg/m3-es határértéket. 2002. júliusában 234,8 µg/m3-es koncentráció, míg 2003. év márciustól-júniusig zajlott mérési időszakban a havi maximumok 210-282,4 µg/m3-es értékek között változtak, melyek jelentős, mintegy 17-41,2 %-al haladták meg a megengedett határértéket.

(d) Ülepedő por A város légkörében az ülepedő por havi maximum koncentráció értékei 2002. évben a megengedett határértéket – 16 g/m2×30 nap – folyamatosan túllépte. A 2003-as évben azonban a koncentráció értékek jelentős mértékben csökkentek, mely következtében határérték túllépés nem következett be.

(e) Ólom Az ólom koncentrációja a két éves mérési sorozat során a határértéket meg sem közelítette, mely érték elsősorban az ólommentes üzemanyaggal működő gépjárművek elterjedésével magyarázható.

1.2. LÉGSZENNYEZŐ FORRÁSOK A város környezeti és gazdasági adottságaiból adódóan a légszennyezőanyag kibocsátások elsősorban a lakossági és közületi gázfelhasználáshoz, a közlekedésből adódó levegőszennyezéshez, valamint az ipari létesítményekhez kapcsolódnak.



14/2001. (II.14.) KÖM-EüM együttes rendelet 1.1. számú melléklete rendelklkezik a légszennyezettség egészségügyi határértékeivel

A térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani. [CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma]

45. számú táblázat: A) Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok

Határérték [g/m3] órás 24 órás éves

Légszennyező anyag [CAS száma] határérték tűréshatár határérték tűréshatár

Veszélyességi fokozat

Kén-dioxid [7446-09-5]

250 a naptári év

alatt 24-nél többször

nem léphető túl

50% amely 2001. I. 1-jétől évenként

egyenlő mértékben csökken, és 2005.

I. 1-jére eléri a 0%-ot

125 a naptári év alatt 3-nál többször

nem léphető túl

50 - III.

Nitrogén-dioxid*

[10102-44-0]

100 a naptári év alatt 18-nál

többször nem léphető

túl

50% amely 2001. I. 1-jétől évenként

egyenlő mértékben csökken, és 2010.


85 40

50% amely 2001. I. 1-jétől

évenként egyenlő mértékben

csökken, és 2010. I. 1-jére eléri a

0%-ot II.

II.

Nitrogén-oxidok (mint

NO2) 200 - 150 100 - II.

Ózon [10028-15-6] - - 110** - - I.

Szén-monoxid

[630-08-00] 10 000 - 5 000*** 3 000 - II.

Ólom [7439-92-1] - - 0,3 0,3 - I.

Új létesítmények engedélyezésénél a tűréshatár nem vehető figyelembe. * Emisszócsökkentő intézkedési terv készítésénél a nitrogén-dioxid határértéket kell figyelembe venni. ** 8 órás középértékre, mely egy nem-átfedő mozgó átlag; naponta négyszer kell kiszámítani a 8 órás

középértékekből 0 és 9.00, 8.00 és 17.00, 16.00 és 1.00, 12.00 és 21.00 óra között. *** 8 órás mozgó átlag. 46. számú táblázat: Határértékek

Határérték [g/m3] órás 24 órás éves

Légszennyező anyag [CAS

szám] határérték tűréshatár határérték tűréshatár

Veszélyességi fokozat

Szálló por (PM10) -

50 a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl

50% amely

2001. I. 1-jétől évenként egyenlő

mértékben csökken, és 2005.


40

20% amely

2001. I. 1-jétől évenként egyenlő

mértékben csökken, és 2005 I. 1-jére eléri a

0%-ot

III.

Szálló por (TSPM: összes

lebegő portartalom)

200 100 50 III.

Benzol**** 40 5 100% I.



[71-43-2] amely 2006. I. 1-jétől évenként

egyenlő mértékben

csökken, és 2010. I. 1-jére

eléri a 0%-ot Megjegyzés: A szálló por PM10 frakciójának meghatározása az MSZ EN 12341 szerint. Összegezve megállapítható, hogy a városban a légszennyezés elsősorban a közlekedéshez kapcsolódik, azon belül is a 76. számú főút által lebonyolított forgalomhoz. A forgalom által okozott levegő szennyezettség több alkalommal is okoz egészségügyi határérték túllépést azonban a túllépések rövididejűek.

2. A FÖLD ÁLLAPOTA A földtörténet pliocén korának végén és a negyedkorban bekövetkezett szerkezeti mozgások erősen feldarabolták és kiemelték a Zalaegerszeg környéki területet is, melynek lepusztulása a klímától és a kőzet minőségétől függően folyamatosan tart. A kistáj folyóvölgy jellegéből adódóan a réti öntések és a lápos réti talajok tekinthetők jellegzetes talajképződményeknek. Területi részarányuk azonban együttesen sem teszi ki a kistáj talajainak felét (43%). Zalaegerszeg környékén leginkább a vályog mechanikai összetételű allúviumon felszíntől karbonátos lápos réti talajok találhatók. Vízgazdálkodásuk kedvező. A kistáj talajainak jelentős hányadát a folyóvölgyet szegélyező löszös üledékeken keletkezett barna erdőtalajok és harmadidőszaki üledékeken keletkezett barnaföldek képviselik. Területi részarányuk 29% és 4%.

2.1. TALAJ ÁLLAPOTA ÉS IGÉNYBEVÉTELE

A mezőgazdasági területek okszerű és szakszerű talaj használatának meghatározásához alapvető információt jelent az előforduló talajtípusok ismerete, és azok területi elhelyezkedése. A talajtípusok ismeretében lehet kialakítani a területen használatos kultúrákat. A genetikus talajtípusok közigazgatási területen történő elhelyezkedését a melléklet 7. számú térképe mutatja be. A térkép méretarányának megfelelően tartalmazza az információkat, ennek megfelelő pontosságú. A nagy lépték ellenére is kiválóan alkalmas regionális tervezéshez, a mezőgazdasági fejlesztés fő irányainak kijelöléséhez, a legfontosabb alapelemek meghatározásához. Részletesebb talajtani információkat megadó térkép és adatanyag elkészítése szükséges:

- egy-egy kisebb terület, tábla, mezőgazdasági gazdálkodó egység részletes fejlesztési tervének kidolgozásához,

- mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozás kiviteli tervének elkészítéséhez, - egy-egy tábla adott növénysorrendje agrotechnikai rendszerének meghatározásához.



Az uralkodó talajtípusok agyagbemosódásos barna erdőtalaj és Ramann-féle barna erdőtalaj. A térség talajképző kőzeteit a térképmelléklet 8. számú térképe ábrázolja. A talaj állapotát a talaj típusából kiindulva vizsgáljuk, elemezzük. Az érintett település részletes vizsgálatát 1988-ban a Zala megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat végezte el. Ekkor minden hat hektáros egységről történt mintavétel. E vizsgálati eredményekből a következőket lehet megállapítani. A terület talajának fizikai féleségei:

homok: 5,0 % homokos vályog: 2,1 % vályog: 28,6 % agyagos vályog: 62,4 % agyag: 1,9 %

Az adatokból látható, hogy a közepes és nehéz mechanikai összetételű területek találhatók, ezek a talajok tömörödésre hajlamosak, ezért a mélylazítást az agrotechnikai műveletek sorába be kell illeszteni.

A terület talajainak megoszlása a kémhatás alapján:

savanyú 4,5 % gyengén savanyú 73,5 % semleges 22,0 % lúgos -

A gyengén savanyú területeken fenntartó meszezést, a semleges kémhatású területeken pedig esetenként mésztrágyázást célszerű végezni. A terület talajainak megoszlása humusztartalom alapján:

igen gyenge (1 % alatt) 5,5 % gyenge (1,01-1,5 %) 51,0 % közepes (1,51-2,00 %) 43,5 % jó (2,01-4,00 %) -

A talajok humusztartalma a genetikai tulajdonságok függvényében meghatározott, ezen változtatni antropogén beavatkozással csak rövidtávra lehetséges. A talajok szervesanyag tartalmát azonban rendszeres szervesanyag-utánpótlással magasabb szinten lehet tartani. Ilyen beavatkozás lehet az istállótrágyázás, zöldtrágyázás stb. A terület talajainak megoszlása foszfortartalom alapján:

gyenge ( - 100 ppm) 11,6 % közepes (100-200 ppm) 78,1 % jó (200-300 ppm) 10,3 % igen jó (300 ppm fölött) -

A terület talajainak foszforellátottsága összességében közepes, pótlására csak a vizsgálatokra alapozott szaktanácsadásban foglaltak szerint szükséges. A terület talajainak megoszlása káliumtartalom alapján:



közepes (100-200 ppm) 70,9 % jó (200-300 ppm) 19,9 % igen jó (300 ppm fölött) 9,2 %

A káliumellátottság összességében kedvező képet mutat, pótlása csak talajvizsgálat alapján indokolt

Az előzőekben ismertetett talajtulajdonságok elsősorban a növénytermesztés szempontjából közelítették a talajtulajdonságokat. Környezetvédelmi szempontból a megítélés elsősorban a toxikus illetve nehézfémek előfordulása, azok mennyisége illetve nagysága a döntő szempont. Magyarországon 1992. óta működik a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM), amelynek az a lényege, hogy minden év azonos időszakában (szeptember 15. és október 15. között) az ország 1248 pontján 150 cm mélységig genetikai szintenként talajmintákat gyűjtenek be, azokat levizsgálják, és így a talajok tulajdonságainak változásait nyomon követhetik. Az érintett település közigazgatási határain belül 3 ilyen pont van. E pontok vizsgálati eredményeit az alábbi 42. számú táblázat mutatja be. Magyarországon a talajokban megengedhető határérték-koncentrációkat a 10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2. számú melléklete határozza meg (a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről). A határértékeket összevetve a 42. számú táblázatban közölt adatokkal, megállapíthatjuk, hogy sehol sem lépik túl a szennyezettségi értékeket, tehát a talajok nem szennyezettek. 47. számú táblázat: Talajmérési eredmények

I-0620 S-4120 S-4220 Háttér koncentráció „A” határérték

(mg/kg)

Szennyezettségi határérték „B”

(mg/kg)

As 5,11 5,03 5,32 10 15 Cd >0,50 >0,50 >0,50 0,5 1 Co 4,94 3,64 7,53 15 30 Cr 14,60 17,94 24,02 30 75 Cu 13,06 11,68 22,29 30 75 Hg 0,02 0,03 0,06 0,15 0,5 Mo 0,93 0,96 1,23 3 7 Ni 11,23 10,51 12,12 25 40 Pb 14,79 12,63 19,29 25 100 Zn 31,72 27,99 55,43 100 200

A fentiek alapján rögzíthető, hogy a vizsgált területen a talajvédelemben jelentősebb probléma nem tapasztalható. A legnagyobb gondot –az ország más településeihez hasonlóan– az illegális szemétlerakók jelentik, amelyek közvetlenül szennyezik a talaj felső rétegét és a talajvizet. Ezért fontos az illegális lerakók felmérése, megszüntetése és felszámolása. A mezőgazdaságban végbement változások, a pirvatizácó során a nagyüzemi termelők mellett új gazdasági szereplőkként megjelentek a kis területekkel rendelkező földtulajdonosok. A megváltozott szerkezetben fokozott figyelmet igényel az egyes termelők műtrágya, vegyszer,



növényvédő szer használata, azok megfelelő minőségű, mennyiségű, környezetkímélő felhasználása. Fokozott figyelmet kell fordítani a földhasználók képzésére, továbbképzésére. A vizsgált terülten az erózió (víz- és szél) veszélye nem jelentős. Az erózió mértékére vonatkozó jellemzőket a térképmelléklet 9. számú térképe mutatja be.

A talajok vízgazdálkodási tulajdonságait a térképmelléklet 10. számú térképe ábrázolja.

2.2. KŐZETEK, ÁSVÁNYOK ÉS IGÉNYBEVÉTELÜK A kistérség legértékesebb természeti kincse a hévíz és a durvakerámia-ipari nyersanyag. Az olajbányászat által feltárt, s vízhasznosítás céljára átadott, termelő hévíz kutakká kiképezhető 8 kút közül a víz várható hőfoka 4 kút esetében 30-60 oC, 3 kútnál 60-90 oC, egy kút esetében pedig >90 oC hőmérsékletű. Zalaegerszegen nagy készletet tartalmazó, kitűnő minőségű durvakerámia-ipari nyersanyag (tégla nyersanyag) van. A város közigazgatási területén belül a területileg illetékes Pécsi Bányakapitányság 3 működő bányát tart nyilván, melyből kettőben homok, és egyben kavics haszonanyag kitermelése folyik. Ezen kívül a város területén jelentős területre adott ki a Bányakapitányság kutatási engedélyt. A működő bányák és a kutatási területek adatit az 5. számú melléklet tartalmazza, elhelyezkedésüket a térképmelléklet 11. számú térképe mutatja be.

3. A VIZEK ÁLLAPOTA

3.1. A FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTA A felszíni vizek minőségére vonatkozó adatok csak néhány vízfolyás esetében állnak rendelkezésre. A vízminőségi méréseket a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Mérőállomása végezte el 2002. és 2003. során. 48. számú táblázat: Felszíni vizek vízminőségi adatai 2002-2003.

Vizsgált csoportok

Oxigén háztartás

Tápanyag háztartás

Mikrobiológiai paraméterek

Szerves- és szervetlen

mikro-szennyezők

Egyéb paraméterek

Víz minőség

Víz minőség Vízfolyás neve

2002 2003 2002. 2003. 2002 2003 2002. 2003. 2002. 2003. 2002. 2003. Zala

(Andráshida) III. IV. III. III. IV. IV. III. IV. II. II. IV. IV.

Alibánfa III. III. IV IV. IV. V. II. III. III. III. IV. V. Felső-Válicka (Zalegerszegi

vízmérce) III. III. III. III. V. IV. IV. IV. IV. III. V. IV.

Avas-árok (Balatoni útnál) V. V. V. V. V. V. V. V. IV. V. V. V.

Vizslaréti-árok (Stadionnál) V. V. V. V. V. V. V. V. V. V. V. V.



A részletes elemzések alapján megállapítható, hogy valamennyi vízfolyásnál a város hatása egyértelműen kimutatható. A vízfolyások közül ki kell emelni a Zala folyó. A város feletti és alatti szakaszán vett mérési eredmények elemzése alapján megállapítható, hogy az egyes vízminőségi csoportok közül a mért komponensek a város alatti szakaszon lényegesebb szennyezettebb értékeket mutatnak. Mind e mellett a vízminőség végső minősítésében alig érzékelhető ez az esetenkénti lényeges különbség. A Gébárti tó és az azt tápláló Szent Márton patak vízminősége általánosan III. vízminőségi kategóriába sorolt. Fontos megjegyezni, hogy a Szent Márton patak vízminőségének javítása az esetleges szennyező-forrásoktól való mentesítése nagyon fontos, mivel a minősége közvetlenül befolyásolja a tó minőségét. A tó belső terhelése a tápanyag gazdagsága miatt fokozott figyelmet igényel, ezért az éves fenntartási tervekben tervezni kell a tó jó karba tartásának tervezését. A tó környékén megfelelő védőtávolság megtartása indokolt vízminőség-védelmi szempontból. A Környezetvédelmi Felügyelőség által átadott vízminőségi jegyzőkönyveket és a vizsgálat paraméterek részletes bemutatását a 6. számú melléklet tartalmazza.

3.2. A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTA A város területe felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szempontjából a 33/2000.(III.17.) Korm.rendelet értelmében érzékeny területen fekszik. A felszín alatti vizek védelme különösen fontos, mivel a város ivóvíz ellátását a területén található két vízbázis, nevezetesen a keleti és a nyugati biztosítja. Mindkét vízbázis vízadó rétegei sérülékenyek. A vízbázisok biztonságba helyezésének vizsgálatakor készült dokumentumok - AQUIFER Kft.-ZALAVÍZ Rt. -, részletesen feldolgozták és modellezték a vízbázisok és azok környezetében működő és a felméréshez telepített figyelő kutakat. Általánosságban megállapítható, hogy a vízadó képződményeket jelentő felsőpannon illetve pleisztocén korú kavicsos homok, illetve homok rétegek találhatók. A nyugati vízbázis vízadó rétegei – kavicsos homok rétegek – elsősorban a sekély 20-60 m közötti vízadót jellemzik, azonban 160 m mélységből is történik vízkivétel. A vízbázis jelentős vízkészlettel rendelkezik. A kitermelt víz minősége jellemzően nátrium-hidrokarbonátos. A határértéket megközelítő, helyenként kismértékben meghaladó ammónium tartalom vélhetően réteg eredetű, amely a vízadó szint kialakulásának földtani körülményeivel hozható összefüggésbe. A termelés hatására vízminőség változási tendencia nem tapasztalható. A város területén jelentős hévíz készletek állnak rendelkezésre, melyet elsősorban a Termálfürdő és az Aquapark hévízigényének biztosítására, továbbá az egészségügyi létesítmények fűtésére használják. Az engedélyezett kitermelhető hévíz mennyisége kb. 550.000 m3/év. Megjegyezzük, hogy a rendelkezésünkre bocsátott vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyek érvényességének jókarban tartása nem folyamatos. Összefoglaló



A város területe alatt elhelyezkedő felszín alatti vízkészlet védelme mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a város egyik kiemelkedő környezetvédelmi feladat kell, hogy legyen. A keleti vízbázis környezetében található kutak vízszintjét is értékelve, a maximális vízszint –az adott kút mérőpontjához viszonyított relatív értékek -, általánosságban –3 m körül van, a jellemző érték az első vízadó rétegre települt kutaknál 8-22 m közöttire tehető. A vízminőség kifogásolható, ezért tisztítást igényel.

4. ÉLŐVILÁG ÁLLAPOTA

4.1. TÁJHASZNÁLAT, TÁJVÉDELEM Zalaegerszeg tájhasználati jellemzői a tájat felépítő domborzati viszonyok és talajtani viszonyok függvényében nyerték el mai arculatukat. A jellemző domborzati formák az árkos vetődésben kialakult aszimmetrikus eróziós teraszos völgy, melynek északi lejtői meredek, deráziós völgyekkel sűrűn tagolt, míg délies lejtői fokozatosan lealacsonyodó hosszú lankás lejtők. A kettős arculatú domborzati viszonyoknak megfelelően a Zala jobb és bal partjának tájhasználata is eltérő, annak ellenére, hogy mindkét oldalon a mezőgazdasági művelés volt a meghatározó tájhasználat. A Zala jobbpartján a domborzati viszonyok következtében a kisparcellás, kézi művelésű gyümölcsösök, szőlők, a laposabb fekvésű térszíneken a keskenyparcellás szántógazdálkodás a jellemző. A 70-es évek elejétől megindult üdülőépítési hullám következtében ezen területeken jellemzőek a kis alapterületű egységes építészeti arculatot nélkülöző hétvégi házak, nyaralók. A város terjeszkedése is elsősorban ezen területek irányába indult meg. A jobbparti mellékvölgyek völgytalpain a felszíni vizek elvezetésében szerepet játszó időszakos, vagy állandó vízfolyások mentén puhafa ligetek, kisebb vizes élőhelyek tarkítják. Az erdősültség mértéke viszonylagosan magas, az erdők elsősorban a szőlő és kertművelésre alkalmatlan területeken maradtak meg, a zártkerti területek erdőfoltjai jellemzően akác összetételűek. A Zala balparti oldalán a hosszú egyenes lejtőket kevésbé tagolják mellékvölgyek. Ennek megfelelően a tájhasználatot is elsősorban a nagytáblás intenzív mezőgazdasági művelés határozza meg. A településrészek közvetlen közelében alakultak ki csupán kisebb zártkerti jellegű szőlők, gyümölcsösök, melyeken a hétvégi házas beépítés jelentős mértékű. A kevés számú oldalvölgy a lösz jellegzetes lepusztulási formáinak megfelelően keskeny, meredek oldalfalú, a völgytalpon időszakos, vagy állandó vízfolyással. Összességében a tervezési területre is a Zalai-dombvidékre jellemző táji arculat és tájhasználat a mértékadó. Ezen jelentős tájképi értéket degradálja a város fejlődésével együtt járó nagyvárosias beépítés a fejlődő iparterületek, valamint az energia ellátást és közlekedést szolgáló vonalas létesítmények.



Az iparterületek vonatkozásában ki kell emelni az iparterületek kisvárosi, vagy természeti tájképi látványt megbontó hatását, mely hatás a tervezési területen diffúz módon, több térségre kiterjedően jelentkezik. Megemlítendő továbbá a Zalaegerszegi TV torony, illetve Öreg-hegyi mikrohullámú torony kevésbé kedvező tájképi hatása.

4.2. ÉLŐVILÁG Növényrajzi térbeosztás tekintetében a kistáj a Magyar vagy Pannóniai flóraállomány (Pannonicum) átmeneti flóravidékének (Praenoricum) Göcseji flórajárásába (Petovicum) és a Nyugat-balkáni flóraállomáy (Illyiricum) Zalai flórajárásába (Saladiense) tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), az égerligetek (Alnetum glutinoincanae), a gyertyános tölgyesek (Querto-Carpinetum) és a mészkedvelő erdei fenyvesek (Cytiso-Pinetum). A jellegzetesebb lágyszárú fajok között a kornistárics (Gentiana pneumoananthe), a kockás liliom (Fritillaria meleagris), az aranyvessző (Solidago gigantea), a tarka lednek (Lathyrus venetus), a zalai bükköny (Vicia oroboides) említhető. Az erdőgazdasági területeket vegyeskorú, zömmel keménylombos erdők borítják. A folyónövedék átlagos évi nagysága 4,5-5,5 m3/ha. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza (20-30 q/ha), az őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha) és a silókukorica (100-200 q/ha). Az állatvilág állapotára, illetve a tervezési terület állatvilágára vonatkozóan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért az alábbiakban csak a területre érvényes általános megállapításokat tudunk tenni. Az állatvilág tekintetében az eltérő, mozaikos jellegű élőhelyek következtében viszonylagosan nagyobb a fajgazdagság. Azonban a jelentős kiterjedésű városrészek és az intenzív emberi jelenlét miatt az élővilágot elsősorban a zavarást jól tűrő, illetve városi környezethez szokott fajok többsége jellemzi. A nagyobb kiterjedésű erdőkben az irányított erdőgazdálkodás következtében jelentős a vadászati értéket képviselő nagyvadak egyedszáma. A Zala-völgye, mint jelentős vizes élőhely fontos szerepet játszik a vonuló madárfajok táplálkozásában, pihenésében, a vonulási időszakokban a fajgazdagság és védett fajok egyedszáma is kiemelkedő lehet. Ezen okok miatt is lényeges a Zala-völgyének Natura 2000 területté való besorolása.



5. számú ábra: Környezetérzékenység az élővilág szempontjából

4.3. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Zalaegerszeg közigazgatási területén országosan védett természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet nem található. A térség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának működési területéhez tartozik. Elsőként a város közigazgatási területén a 17/1993. sz. helyi önkormányzati rendelettel az Azáleás-völgyet és az Aranyoslapi-forrást helyezték védelem alá. Az Önkormányzat 32/2001. (X. 26.) sz. rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelmét szabályozza és egyben módosította a 17/1993. sz. rendeletet. A rendelet célja, hogy a Természetvédelmi törvénnyel összhangban védelmet biztosítson a természeti értékeknek az országosan is védett egyedi fajok nagyobb előfordulási helyeinek természeti területté nyilvánításával, valamint a helyi jelentőségük miatt arra érdemes növény és állatfajok, természeti tájak, élő vizek természetes állapotának megőrzésével biztosítsa azok védelmét, fennmaradását. A rendelet hatálya kiterjed a rendeletben megjelölt, országosan védett természeti értékek helyi egyedeire, illetve a helyi természeti értékekre, valamint ezek tulajdonosaira, kezelőire, használóira. A helyi védettségű természeti területen a jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet. Az országosan védett növény- és állatfajok gyakori előfordulási helyei, illetve a helyi természeti értékek előfordulási helyei alapján helyi védettség alá kerültek az alábbi területek:



49. számú táblázat: Védett természeti értékek

Védett terület/objektum Védelem jellege Védett érték Á-NÉR kód

Csácsi Arborétum Helyi természetvédelmi terület

Franciaperjés dombvidéki rétek, bükkösök, gyertyános tölgyek, bokorfüzesek, égerligetek, tájidegen fenyvesek, folyóvizek, állóvizek, más védett növényfajok Az erdő a zalai klimax erdőtársulások jellemző, fajban gazdag reprezáns képviselője.

E1, K3, J3, J5, S5, U8, U9

Deák téri park Helyi természetvédelmi terület

Dendrológiai értékek, ídős, hatalmas fák, melyek a vegetációs időszakban jelentős esztétikai értéket képviselnek: döntően juharlevelű platán (platanus x hybrida)

P6M

Platánsorok* (Platán sori út, Landorhegyi út, Zrinyi M. út és Bíró M. út)

Helyi természetvédelmi terület

Urbánus környezetben esztétikai céllal telepített, az út mellett álló hatalmas platánok (platanus x hybrida)

S7M

Dózsa-liget Helyi természetvédelmi terület

Dendrológiai értékek, ídős, hatalmas fák, melyek a vegetációs időszakban jelentős esztétikai értéket képviselnek: döntően juharlevelű platán (platanus x hybrida)

P6M, S7M

Göcsej vendéglő kertje Helyi természetvédelmi terület

A kert területén található dendrológiai értékek, hatalmas, idős fák, melyek a vegetációs időszakban jelentős esztétikai értéket képviselnek.

P6M

Szenterzsébethegyi gesztenyefa

Védett egyedi természeti érték

A jelentős botanikai értéket képviselő, idős gesztenyefa (Castanea sativa) P5

Olai temetőben lévő hársfa


A jelentős botanikai értéket képviselő, idős hársfa (Tilia cordata) S7M

Olai vasútállomásnál lévő hársfák


A jelentős botanikai értéket képviselő, idős hársfák (Tilia cordata) S7M

Botfai vadgesztenyesor Védett egyedi természeti érték

A jelentős botanikai értéket képviselő, idős vadgesztenye fák (Aesculus hipposcatum) S7M

Aranyoslapi-forrás és - Azaleás-völgy (Róka-völgy**

Helyi természetvédelmi terület

Arborétum jellegű, telepített dendrológiai értékek K3, S5, U8, U9

*Platán sor, Landorhegyi út, Zrínyi út, Bíró M. út ** A 32/2001. (X. 26.) sz. Önkormányzati rendeletben nincs felsorolva A felsorolt védett területek védetté nyilvánításának célját, a védett értékeket és a kezelés módját a 32/2001. (X. 26.) sz. Önkormányzati rendelet mellékletei részletezik. A védett helyeket a 12. számú térkép mutatja be. A rendeletben (a Csácsi Arborétum kivételével) kisebb kiterjedésű területeket döntően esztétikai és egyedi botanikai értékeket képviselő társulások helyi védelmét oldották meg. A város közigazgatási területén belül azonban számos további olyan terület található, mely a helyi klímaviszonyokhoz és élőhelyi adottságokhoz alkalmazkodott ökoszisztémák jellemző előfordulási helyei. Ilyenek lehetnek a zalai klimax erdőtársulások az Alsó-erdőben, puhafás-ligetek és vizes élőhelyek a Felső-Válicka mentén, illetve löszpuszta és lejtősztyepp rétek Botfa térségében. Természet közeli élőhelyek illetve védelemre javasolt területek elhelyezkedését a 13. számú térkép szemlélteti.



4.4. NEM VÉDETT TERÜLETEK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI A 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet szereplő védett területeken kívül számos olyan terület található, mely élővilág-társulásai védelemre jogosultak. A város közigazgatási területén belül számos eltérő jellegű élőhely alakult ki, melyeken igen eltérő jellegű és fajösszetételű ökoszisztémák fejlődtek. 4.4.1. GÉBÁRTI-TÓ A tó a város északnyugati részén található, patakok felduzzasztásával hozták létre, természetes vizes élőhelynek tekinthető, továbbá ősztől tavaszig fontos madárvonuló élőhely. A tó környezete nagy részben magántulajdonban van. A terület védelembe helyezésének esetében a terület egyes területeire művelési korlátozásokat kellene bevezetni. Ezek a korlátozások ugyan ettől függetlenül is javasoltak, hiszen a tó fürdési célokat is kielégít, melyet a mezőgazdasági művelés (kemikáliák) veszélyeztet. Ugyancsak feladat a tájidegen fajok (akác, aranyvessző) visszaszorítása. A területen védett növényfaj ugyan nem található, de a város ökoturisztikai céljaihoz jól kapcsolódna a terület fokozottabb védelme. Védett állatfajok viszont előfordulhatnak, a tó térségén jelentős számban költenek, telelnek, illetve vonulnak át madarak. 4.4.2. ALSÓERDŐ Alsóerdő a várostól délre húzódó összefüggő erdőterület. A terület jelenleg állami tulajdonban van a Zalaerdő Rt. kezelésében. Az Azáleás-völgy és az Aranyoslapi forrás már védelem alá lett helyezve, de újabb területek védelme is javasolt. Az erdőben nagy számban találhatóak botanikai-, zoológiai (elsősorban ornitológiai) értékek. Az itt található ökoszisztéma védelmében művelési korlátozások bevezetése javasolt. Továbbá ez az erdő a város lakosainak egyik kedvelt kirándulóerdeje, így jelentős rekreációs szerepe is van. Fel kell hívnunk a figyelmet az erdők több funkciót ellátó szerepéből következő problémákra. Az erdőgazdálkodás gazdasági érdekei, a lakosság pihenési célja, az erdő sport célú használata (technikai sportok, outdoor sportok, vadászat), természetvédelem- élővilág védelem eltérő igényeket támaszt az erdő használatával szemben. Ezen igények egy területen belül csak egymás rovására elégíthetők ki, azaz egy adott célhoz rendelt funkció dominál a többi használati cél kárára, azaz mindig lesznek olyan csoportok, melyek érdekei sérülnek. Ezen ellentmondások feloldása érdekében javasoljuk az erdőkkel kapcsolatban álló szervezeteknek (Zalaerdő Rt. Önkormányzat, Nemzeti Park Igazgatósága, vadásztársaságok) az egymás közötti kommunikáció javítását, valamint ún. nyílt napok szervezését egymás igényeinek pontosabb, jobb megismerése érdekében. 4.4.3. BOZSOKI-DOMB



A terület a város bozsoki városrészében található. A területen a művelésből felhagyott területeken kialakult másodlagos növényesedés (szukcesszió) és az értékes eredeti előhely-töredékek komplexe jellemzi. Mivel a terület mezőgazdasági értéke alacsony, így a terület védetté nyilvánítása nem jár nagy gazdasági haszon elmaradással. A területen számos védett és fokozottan védett (méhbangó) növény és állat (gyurgyalag) található, mely a védelem alá helyezést indokolja. A javasolt területen az ingatlanok főként magántulajdonban vannak. 4.4.4. ZALA-VÖLGY A várost Nyugatról Kelet felé átszelő folyóvölgyben fennmaradt értékes vizes élőhelyek, gyepek, erdők összefüggő élőhelykomplexét az ott található botanikai és zoológiai értékek miatt érdemes megtenni. A területen megtalálhatóak a Zala folyót végigkísérő jellemző, értékes, fajgazdag (védett növényfajokban is gazdag) élőhelyek. Ezen területrész egyik kiemelkedő egysége a Pózvai égerláp és láprétek. A terület jelenleg nagyobbrészt magántulajdonban van, továbbá az új vasútvonal is ezen a területen halad el (ld. 5.4.1. fejezet). Összefoglalóan megállapítható, hogy a Zala-völgye, mint jelentős vizes élőhely fontos szerepet játszik a vonuló madárfajok táplálkozásában, pihenésében, a vonulási időszakokban a fajgazdagság és védett fajok egyedszáma is kiemelkedő lehet. Ezért is lényeges a Zala-völgyének Natura 2000 területté való besorolása.

5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET

5.1. VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlésének 22/2003. (VII. 11.) sz. rendelettel módosított 11/2002. (V. 17.) önkormányzati rendelete szabályozza az épített környezet helyi védelmével kapcsolatos teendőket. A helyi védettség alá helyezést (illetve annak megszüntetését is) bármely természetes vagy jogi személyiség írásban kezdeményezheti. A kezdeményezés kedvező elbírálása esetén a Közgyűlés rendeletben rögzíti az új helyi védettséget élvező védendő értéket. A Közgyűlés a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében pénzügyi alapot hoz létre. Az alapból támogatást pályázat útján a védetté nyilvánított építészeti érték tulajdonosa, kezelője, használója kaphat. Az épített környezet védelméről szóló rendelet az alábbi védelmi kategóriákat tartalmazza:

• Védett település szerkezet: utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal (jelölése: HT1)

• Védett településkép: az épített és táji környezet együttese, épülethomlokzatok, sziluettek, műtárgyak, közterületi bútorzat, stb. (jelölése: HT2)

• Védett településkarakter: a településszerkezet, a településkép elmeinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese (jelölése: HT3)



• Védett épület, építmény: épület, műtárgy, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészettörténeti, vagy műszaki-iapri-agrár szempontból jelentős alkotás (jelölése: HE1)

• Védett épületrész: épületrész, épülettömeg, amely egészében nem védett építménye, építményben helyezkedik el (jelölése: HT2)

Zalaegerszeg védett épített környezeti elemit a 11/2002. (V.17.) sz. önkormányzati rendelet melléklete rögzíti: 50. számú táblázat: Zalaegerszeg védett épített környezeti elmei Sorszám Megnevezés Védelem

jellege Sorszám Megnevezés Védelem jellege

1. Ispotály köz 2-4. Volt Egészség ház, jelenleg Postabank

HE1

42. Jákum F. u. 10. lakóépület keleti homlokzat + kerítés HE2

2. Eötvös J. u. 2. lakóépület keleti és és északi homlokzat

HE2

43. Sütő u. 1. lakóépület üzletekkel HE1

3. Berzsenyi D. u 2-6. Magyar Posta Épülete HE1 44. Mérleg tér Mérlegház,

üzlettel HE1

4. Berzsenyi D. lakóépület HE1 45. Várkör 5. vendéglátó épület nyugati homlokzat HE2

5. Kossuth L. u. 2. Belfegor ház HE1 46. Kazinczy F. tér 5. lakóépület

üzletekkel HE1

6. Kossuth L. u. 5. lakóépület, jelenleg irodaház HE1 47. Kazinczy F. tér 7. lakóépület

üzletekkel déli homlokzat HE2

7. Kossuth L. u. 4-6. Marassy dombormű a Csipke üzletház homlokzatán

HE1

48. Kazinczy F. tér 4. irodaépület

HE1

8. Kossuth L. u. 53. lakóépület keleti homlokzat HE2 49. Jókai M. u. 1. lakóépület

üzletekkel HE1

9. Csány tér 1. MÁV lakóház

HE1

50. Eötvös J. u. 4. szolgáltató épület északi homlokzatvédelem

HE2

10. Csány tér Evangélikus templom HE1 51. Ady E. u. 8. vendéglátó

épület HE1

11. Zárda u. Református templom HE1 52. József A. u. 2. lakóépület HE1

12. Kálvária környéke HT1 53. Kossuth L. u. 59. lakóépület HE1

13. Zárda u. 1. Evangélikus parókia nyugati homlokzat HE2 54. Ady E. u. 40. és 42.

lakóépületek HE1

14. Zárda u. 2. Református parókia nyugati homlokzat HE2 55. Ady E. u. 36. és 38.

lakóépületek HE1

15. Bajcsy-Zsilinszky tér 1. MÁV állomás HE1

56.

Mártírok u. 69. lakóépület homlokzatrész Újraépítve: 2001.

HE2

16. Zárda u. 21. Notre Dame Rendház épülete HE1 57. Ady E. u. 1. HE1

17. Zárda u. 14. lakóépület HE1 58. Ady E. u. 3. HE1

18. Bartók B. u. 60. Keresztúry villa HE1 59. Ady E. u. 9/a. HE1

19. Kosztolányi u. 23-41. sz. közötti villasor

HT1, HE1

60. Ady E. 9. HE1

20. Kosztolányi u. 45-47. sz. közötti villasor

HT1, HE1

61. Ady E. u. 10. HE1



Sorszám Megnevezés Védelem jellege Sorszám Megnevezés Védelem

jellege

21. Kölcsey F. u. 2. volt Kummer Kávéház HE1 62. Ady E. u. 11. HE1

22. Batthyány L. u. 1. volt lakóépület, jelenleg irodaház HE1

63.

Honvéd u. Pléh Krisztus HE1

23. Kölcsey F. u. 27. lakóépület nyugati és déli homlokzat HE2 64. Kazinczy tér 1. sz. előtti

trafik HE1

24. Ady E. u. 2. Iskolaépület, jelenleg irodaház HE1 65. Rákóczi u. 66. Olai Templom

és Rendház HE1

25. Iskolaköz 3. HE1 66. Vörösmarty u. Szt. Vendel szobor HE1

26. Ady E. u. 15. Óvodaépület HE1 67. Andráshida u. Volt ÁG. irodaépülete HE1

27. Ady E. u. 27. Ady E. Általános Iskola, Ady E. utcai régi épülete

HE1

68. Apátfa – kőhíd

HE1

28.

Ady E. u. 14. volt Zsinagóga, jelenleg Városi Hangverseny- és Kiállító terem

HE1

69.

Botfa Várberki u. Hűvös-kastély kápolna

HE1

29. Petőfi S. u. 8. lakóépület HE1 70. Nagycsarit u. 24. Ebergényi Kápolna HE1

30. Mártírok u. 5-7. Kaffka Margit Leánykollégium homlokzatok

HE2

71. Szenterzsébethegy Kereszt

HE1

31.

Rákóczi F. u. 28-32. Zrínyi Miklós Gimnázium HT1

72.

Gógánhegy Kereszt

HE1

32. Jókai u. 2. Városi Rendőrkapitányság, jelenleg Ügyészség

HE1

73. Rákóczi u. 39. lakóépület

HE1

33. Mártírok u. 2. lakóépület HE1

34. Rákóczi F. u. 35. lakóépület déli homlokzat HE2

35. Ady E. u. - Göcseji u. sarok volt MÁV lakóház, jelenleg lakóépület homlokzatok

HE2

36. Ady E. u. 19. lakóépület keleti homlokzat HE1

37. Ady. u. 17. lakóépület HE1



40. Munkácsy M. u. 1. lakóépület üzletekkel HE1

41. Andráshida u. 35/b. lakóépület üzletekkel HE1

Zalaegerszeg védett épületeinek bemutatását a 7. számú melléklet tartalmazza.



5.2. TELEPÜLÉSSZERKEZET Zalaegerszeg településszerkezetének legjellemzőbb tulajdonsága a zöldterületek magas részaránya. A város rendeltetési övezetek szerint jellemzően nem tagolt, azaz egy-egy városrészben igen változatos használatok találhatók. Zalaegerszeg közigazgatási területének rendeltetési övezetek szerinti felosztását illetve rendezési terv egyéb kapcsolódó térképeit a 8. számú melléklet tartalmazza. A város két nagy részre osztható: a Zalától északra, illetve a Zalától délre található területekre. A Zalától északra fekvő területre főként a mezőgazdasági művelés jellemző. Ezen belül megemlítendő, hogy a Gébárti tó környezete „Korlátozott mezőgazdasági övezet” kategóriába tartozik. Ipari-/ kereskedelmi terület, valamint falusias lakóterület is található. A Zalától északra fekvő területen található még a repülőtér, melynek szerepe az elkövetkező években jelentősen nőni fog. A Zalától délre eső közigazgatási terület belvárosi részére legjellemzőbb a belvárosias övezetek előfordulása (pl. /település/központi vegyes övezetek, kereskedelmi-, ipari övezetek) előfordulása. A külterületi részeken pedig jellemzően az erdős és zárt kertes övezetek találhatóak.

5.3. ZÖLDTERÜLETEK, TELEPÜLÉSÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK Zalaegerszegen a zöldterületek aránya a beépült környezethez viszonyítva országos szinten is kiemelkedően magas, továbbá Magyarország egyik legvirágosabb városa. Nagy zöldfelületi arány lehetőséget kínál a város otthonossá, termeszetközelivé tételéhez. Ennek biztosítása azonban nagy feladatokat ró az illetékes szervezetekre. A parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatát, fenntartásának-, védelmének szabályait a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlésének 29/1993. (XI. 1.) sz. rendelete írja elő. A rendeletben felsorolt célok megvalósításáért elsősorban a Városgazdálkodási Kft. (az Önkormányzat 100%-os tulajdona) felelős.

5.4. KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS 5.4.1. TÖMEGKÖZLEKEDÉS A város úthálózata jól igazodott a térség észak–dél, illetve kelet–nyugat irányú forgalmához. A kisebb utcák is többségükben követik ezeket az irányokat, csak a század második felében fektettek a domborzati viszonyokhoz igazodó utakat. Kelet felől érkezve a Balatoni úton érünk a városközpontba. Az útpálya négysávos, a forgalmat lámparendszer irányítja. A Kovács Károly térig tartó haladást segíti a 70 km-es sebesség engedélyezése. Erre az útvonalra csatlakozik a Nagykanizsa–Vasvár irányába eső forgalom is. A központot elkerülő szakasz tervei már készek, az új útvonal építése a közeljövőben elkezdődik. A városközponttól nyugat felé a Rákóczi úton haladhatunk tovább. Az útpálya itt is többsávos. Sajnos a párhuzamos közlekedés az olai városrészben megszűnik, s így a haladás a jelzőlámpák segítsége mellett is jelentősen lassul. A belváros észak–dél irányú forgalma a 74-



es út elkerülő szakaszának megépítésével jelentősen csökkent. Ha dél felől a Zrínyi úton haladunk a városba, a viszonylag keskeny útpályája és az itt található telephelyek forgalma miatt a haladás jelentősen lelassul. A vasútállomástól kezdve a forgalom megoszlik az egyirányúsított Kosztolányi és Kossuth utcákon. Mindkettőn biztosított a párhuzamos közlekedés és a jelzőlámpás forgalomirányítás. A központon túl, elhagyva a Mária-Magdolna plébániatemplomot a forgalom ismét két sávra szűkül. Ezen az útszakaszon található a leágazás a piac felé, ahol a kanyarodásra váró gépkocsik jelentősen visszafogják a haladást. A városközpontból és a környező utcákról az áthaladó tehergépkocsi-forgalom ki van tiltva, és a városközpontot elkerülő egyéb felsőbbrendű utakra táblák segítségével van átirányítva. A város mellékutcáinak csak csekély része egyirányúsított. A belvárosban a könnyebb megállás, a viszonylag gyors, és biztonságos közlekedés érdekében pár éve parkolási rendet vezettek be. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen található tereken és utcákon kialakított parkolókat hétköznap 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között csak fizetés ellenében vehetők igénybe. Parkolójegyet a táblával kijelölt helyen felállított automatából kaphatunk. A fizetendő összeg, függ a tervezett parkolás idejétől, és attól, hogy a kiválasztott parkoló melyik díjzónában található. Közúti közlekedés A város helyi tömegközlekedése 21 vonalon 40 autóbusszal naponta közel 800 járattal, évente 22 millió utas szállításával bonyolódik. 1. számú fénykép: Buszpályaudvar

Helyközi tömegközlekedésre jellemző, hogy vonalhálózat Zala megyét teljeskörűen lefedi, a megye összes településére közlekedik autóbuszjárat öt telephely valamelyikéről. Távolsági járatok a Dunántúl szinte valamennyi megyeszékhelyére és nagyvárosába közlekednek autóbuszok minden nap, ezenkívül Budapestre, Szegedre és Gyulára is naponta el lehet jutni. Vasúti közlekedés Ugyancsak fontos közlekedési eszköz a vasút. Zalaegerszeg vasútvonala Szlovénia irányában az EU folyosók egyike, emiatt kiemelt jelentőségű. Eddig nem volt közvetlen vonat Budapestre, így a folyosó kialakítása nagy hozadék a város számára, emiatt az önkormányzat is kiemelt prioritással kezelte. Azért, hogy a nemzetközi vonatok megfelelő sebességgel haladhassanak pályamódosítást is végezni kellett (az előző nyomvonal lakóövezetben haladt),



illetve Y-kialakítású volt a pályaudvar. A nyomvonal kiválasztása már megtörtént, illetve a műszaki tervezés fázisa történt meg, a beruházás 2004-ben indul. A jelenlegi nyomvonal a Zalaegerszeg-Zalalövő vasútvonalon kis szakaszon érint védett természeti területet (a zalaegerszegi biológiai oktatókertet), illetve lakóterületet, mivel elsősorban ipari területek, illetve intézmények mellett halad. Ebből következik, hogy a megnövekedett forgalom a víz minőségére, valamint a föld állapotára nincsen jelentős hatással. A nyomvonal a kiemelt vízminőség-védelmi területet nem érinti, a vízfolyások mederkorrekciójára nincs szükség, nem jár jelentősebb területfoglalással, valamint a talaj vízgazdálkodását sem módosítja. A Zala folyó revitalizációja megvalósítható, az árterület magas ökológiai, rekreációs, valamint esztétikai potenciálja megőrizhető. A talajra, illetve vízre gyakorolt negatív hatások kiküszöbölhetők (odafigyeléssel, gondos kezeléssel, környezeti neveléssel, technológia fejlesztésével stb.). A jelenlegi nyomvonalon megnövekedett forgalom jelentősebb hatással a levegőtisztaságra, valamint a zajra van, amely elsősorban a vasúttal délre határos lakóterületet (kb. 950 méter hosszúságban) érinti. Határérték túllépés különösen éjjel fordul elő, amelynek mértéke 10 dB-es túllépést is tapasztaltak. A nappali határérték teljesítéséhez 20 méterre, az éjszakaihoz 73 méterre szükséges a vasút és a legközelebbi lakóépület távolsága. Zaj ellen védő műszaki létesítmények a vasútvonal és a lakóterület között jelenleg nincsenek. Kiszámítottuk a nemzetközi forgalom előtti zaj mértékét. Napi két teher, valamint egy személyvonattal számolva a vasúti zaj nappal 63,7 dB volt, tehát annak idején nem történt határérték túllépés. Ez azt jelenti, hogy 5-10 dB-lel megnőtt a zaj a korábbi állapothoz képest. A jelentősen megemelkedett zaj- és rezgésterheléssel kapcsolatos lakossági panaszok jogosak. Az érintett lakóépületek annak idején a vasút védőtávolságán belül létesültek, igaz, ekkor még a Zalaegerszeg-Zalalövő vonalon nem volt nemzetközi forgalom. 5.4.2. EGYÉB KÖZLEKEDÉS Zalaegerszeg-Andráshida nem nyilvános fel- és leszállóhely jelenleg meglévő füves kifutópályával rendelkező repülőtér. A repülőtér jelen állapotában a környezetre jelentős hatást nem gyakorol. A jelenlegi terület fejlesztéssel alkalmas lesz nemzetközi kereskedelmi repülőtér kialakítására, mely kapcsolatot teremthet a hazai és az európai repülőterekkel, régiókkal. A tervezett fejlesztés megvalósítása elősegíti a repülőtér vonzáskörzetébe tartozó multinacionális vállalkozások számára a térség gyors és hatékony elérését a további külföldi befektetők üzemeinek letelepedését és a turizmus fejlődését. A tervezett repülőtér környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: 1119/6/2003. sz. határozata).



5.5. FELHAGYOTT IPARI ÉS EGYÉB TERÜLETEK, KIJELÖLT IPARTERÜLETEK Felhagyott egyéb területnek minősül a volt Petőfi Laktanya területe. A mintegy 40 ha-os terület a város Ny-i részében helyezkedik el. A város 1998-ban elvégeztette a terület környezeti kárfelmérését (munkaszám: 464/1998, Mérnökgeológia Tervező és Fővállalkozó Kft. 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. u. 12., ). A kárfelmérés megállapította, hogy a volt potenciális szennyező források mellett lokális szennyezések fordultak elő. A város elkészítette (Vámosi és Tsa. Építész Iroda Bt. 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. u. 14.) tovább hasznosításra a területre a részletes szabályozási tervet. A terv értelmében a fejlesztések szervesen illeszkednek a város belső területének intézményi terület fejlesztéséhez.

6. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK

6.1. HULLADÉKKEZELÉS ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Zalaegerszeg város területén keletkező nem veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására, előkezelésére és lerakással történő végleges ártalmatlanítására a Zala-Depo Kft., mint közszolgáltató jogosult. A Kft. 2001. szeptember 29-én alakult, a Városgazdálkodási Kft. jogutódaként. A Kft. az ISO9001-es és ISO14001-es szabvány előírásainak megfelelően végzi tevékenységét. A várostól D-i irányban, az Alsóerdei út mellett megépített kommunális hulladéklerakó kapacitása 409.000 m3, az egy naptári évben elhelyezhető hulladék mennyisége 50.000 t lehet. A 2002-ben lerakott mennyiség 32.331 t volt, 2003. október végéig 41.660 t volt, ami azt jelenti, hogy a deponált hulladék mennyisége több, mint másfélszeresére nőtt, megközelítve a lerakó kapacitását. A lerakóra beszállított hulladék 60 %-a származik a lakosságtól. A lerakóra a környező településekről is szállítanak, a Zalaegerszegen keletkezett hulladék részaránya mintegy 50%. A hulladék begyűjtéséhez használt edényzetek kommunális hulladékgyűjtés esetén a lakosság tulajdonában vannak (eltekintve a konténerektől), cégek esetén saját tulajdonú, bérleti konstrukciók is rendelkezésre állnak, azonban a gyűjtőedények térfogata nem midíg elégséges, a keletkező hulladék mennyiségéhez képest különösen a több napos ünnepek időszakában. Önkormányzati rendelet szerint lakóépületeknél az egy főre eső gyűjtő edényzet térfogata nem lehet kevesebb 25 l/hét nagyságnál, melynek folyamatos ellenőrzése indokolt, betartását ellenőrizni szükséges. A településen a szelektív hulladékgyűjtés is üzemel, jelenleg bevezetési fázisban van. 15 helyszínen van egy-egy 1,1 m3-es konténer a vegyes műanyag és vegyes papír gyűjtésére. Két helyszínen (ezek közül az egyik a Zala-Depó Kft. telephelyén található) pedig négyfrakciós, 15 m3-es gyűjtőkonténer található, itt papír, műanyag, üveg és fém gyűjtését oldják meg. Ezen kívül a kertvárosi városrészben 1998 óta 200 db papírgyűjtésre alkalmas 150 literes



gyűjtőedény került kihelyezésre az elmúlt években. Ezeket a Kft. háromhetenként térítésmentesen üríti, míg a szelektív hulladékgyűjtésre használt edényzeteket hetente, szintén térítésmentesen. Zöldhulladékok főként temetőkből, zártkertekből érkeznek a lerakó területére, valamint a Városgazdálkodási Kft. is itt helyezi el a zöldhulladékokat. Komposztálni nem tudnak, nem rendelkeznek hulladékok komposztálására vonatkozó engedélyük nincs. A szelektív hulladékgyűjtés (ezen belül a biohulladék gyűjtése is) kiemelten fontos, mert így nagymértékben lehetne csökkenteni a deponált hulladékmennyiséget. 6.1.1. TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK, KÖZTISZTASÁG A közterületen keletkezett települési hulladékokról a Városgazdálkodási Kft. köteles gondoskodni. A Kft. a munkáját önkormányzati tulajdonban, nehéz anyagi viszonyok mellett végzi. A Zala-Depo Kft-vel egy telephelyen működnek. A Városgazdálkodási Kft. feladata növények nevelése, árusítása (kertészet), a zöldfelület ápolása, közterület tisztítás, illegális lerakók felszámolása (ált. zártkerteknél), járdák síkosság mentesítése. Az előző pontban említett 25 l hulladék/ fő/ hét egyenérték csak átlagosan igaz, így előfordulnak olyan területek ahol a gyűjtőedényzet nem elegendő a keletkezett hulladék tárolására, így a lakosok a gyűjtőedényzet mellé helyezik ki hulladékaikat. Ezen hulladékokról is a Városgazdálkodási Kft. gondoskodik. 6.1.1.1. ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓK Az illegális hulladéklerakások hatékonyabb felderítésének érdekében a Földmérési és Távérzékelési Intézettől (FÖMI) rendeltünk légifelvételeket. A megkapott légifelvételek 2000. év nyarán, a július-augusztusi kampány során készültek, a képek méretaránya M≈1:30.000. Az illegális lerakások felderítéséhez a képek tartalmi elemzése (interpretációja) szükséges. A tartalmi elemzést -tekintettel a felderíteni kívánt jelenség változatos előfordulási viszonyaira- vizuális interpretációval végeztük el. Számítógép segítségével történő tartalmi kiértékelést az illegális lerakások változatos környezetben való előfordulása és viszonylagosan kis mérete (felbontási korlát feletti érték, 1-10 m > 1-10 képpont) nem teszi tipizálhatóvá, így felismerési algoritmus is nehezen készíthető, valamint a felismerés megbízhatósága sem éri el a kívánt 80-85%-os mértéket. Ennek megfelelően a képeket egyenként átvizsgálva kell felderíteni azokat a pontokat, melyek nagy valószínűséggel illegális hulladéklerakások lehetnek. A légifelvételek kiértékelése négy lépésben történt:

1. A terület előzetes kiértékelése, a valószínűsíthető pontok térképlapon történő feljegyzése; cél a terület megismerése, a vizsgálni kívánt jelenség apriori felderítése



2. Interpretációs kulcs összeállítása; cél a rendelkezésre álló légifelvétel anyag megismerése, a vizsgálati terület tematikus információinak rendszer szerinti felkutatása, a vizsgálati terület pontos megismerése

3. A légifelvételek tényleges kiértékelése, a valószínűsíthetően illegális lerakások GIS rendszerben történő rögzítése

4. Terepbejárás; cél a kiértékelés pontosságának ellenőrzése, az egyes lerakók adatainak (kiterjedés, a felhalmozott hulladék fajtája, becsült mennyisége) rögzítése, esetleges fényképes dokumentálása

A légifelvételek előzetes kiértékelése A felvételek előzetes kiértékelése a vizsgálati terület jobb megismerését, a rendelkezésre álló fényképanyag tulajdonságainak megszokását segíti, elő, valamint támpontot nyújt a tényleges kiértékelés számára, melyek azok a terepi hatások, amelyek a kiértékelés megbízhatóságát döntően befolyásolják. Az előzetes kiértékelés alapján a valószínűsíthetően illegális lerakásokat a megrendelt légifelvételek kinyomtatott példányain rögzítettük, melyeket a 9. számú melléklet tartalmazza. Az előzetesen feltárt pontok, területek száma: 83. Interpretációs kulcs A felvételek végleges interpretációját megelőzően a kiértékelés megbízhatóságának növelése érekében egy interpretációs kulcs összeállítása szükséges, melyet a 10. számú melléklet tartalmaz. Az interpretációs kulcs alkalmat biztosít a kiértékelést végző személy (személyek) számára, hogy megszokja a felvételi anyag szín és tartalmi információ világát, valamint előzetes ismereteteket szerezzen a vizsgálati területről. A felvételek kiértékelése, terepbejárás és a kiértékelés megbízhatósága A felvételek egyenkénti kiértékelése során térképen ábrázoltuk az előzetesen illegális hulladéklerakásként véleményezett helyeket. A légifelvételek kiértékeléséből összesen 78 db lerakást észleltünk. Ezt követően a 2003. november 20. és december 20.-a között három alkalommal került sor terepbejárásra, mely alatt az előzetesen lehatárolt helyeket kerestük fel. A terepbejárás célja kettős volt, egyrészt a légifelvételek kiértékelését ellenőriztük, másrészt az illegálisan lerakott hulladék mennyiségét és összetételét becsültük meg. A terület bejárása során összesen 91 illegális lerakást tártunk fel. A mintaterület bejárása és az előzetesen kijelölt pontok terepi ellenőrzése során a következő eredményre jutottunk: 51. számú táblázat: A légfelvételek kiértékelésének megbízhatósága

Minősítési kategória Légifelvételek alapján Terepbejárás alapján Darabszám %

Igen Igen 66 72,5



Igen Nem 12 13,2 Nem Igen 13 14,3 Mindösszesen 91 100,0

A légifelvételek kiértékeléséből és a terepbejárás alapján felmérd eredmények összevetéssel megállapítható, hogy a légifelvételek alapján Zalaegerszeg területére vonatkozóan 72,5%-os biztonsággal deríthetők fel az illegális hulladéklerakások. 14,3 %-ban a növényzet takarása és a kiértékelést végző személy(ek) hibája miatt nem kerültek feltüntetésre az illegális lerakások, valamint 13,2%-ban tévesen minősítette a kiértékelő vadlerakásnak a tereptárgyat. A légifelvételek kiértékelésének viszonylagosan alacsony megbízhatósága elsősorban a vizsgálati terület domborzati viszonyaira vezethetők, vissza, másodsorban a rendelkezésre álló légifelvételek készítési időpontjában jellemzősen erős vegetáció. Az első tényező abban nyilvánul meg, hogy a vizsgálati területen jelentős a löszön kialakult mélyutak, bevágások, horhosok száma az ún. zártkerti területrészeken, melyek jelentősen veszélyeztetettek az illegális lerakás szempontjából. A bevágások mérete csekély, fényviszonyaik nem kielégítőek a felderítés szempontjából. Ezen megbízhatóság rontó hatást súlyosbítja a felvételkészítés időpontjára jellemző aktív és erőteljes vegetációs időszak. A növényzet takaró hatása tovább rontotta a kiértékelés eredményét. Az illegálisan kihelyezett hulladékok mennyisége Az illegális hulladékok légifelvételek és terepbejárás alapján történt felméréséből a kihelyezett hulladék mennyisége az alábbi mennyiségekkel becsülhető:

• Vegyes kommunális hulladék: 192,5 m3 • Építési törmelék, inert hulladék: 211,0 m3

Összesen: 403,5 m3 A kihelyezett hulladékok viszonylag nagy számú (91 db lerakás) helyen fordulnak elő, azonban az egyszerre kihelyezett hulladék mennyiség átlagosan (kommunális és inert hulladék együttesen) 2 m3 körüli. 52. számú táblázat: A kihelyezett hulladékok mennyiségi eloszlása

Lerakásban lévő hulladék anyag (kommunális és inert együtt)

m3 Darabszám

0-1 33 1-2 24 2-5 24 5-10 3 10-20 3 20-30 2 30-50 2 Összesen 91



A mennyiségi eloszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb lerakás (a lerakások 63%-a) 1-2 m3 mennyiségű hulladékot tartalmaz. Ebből következik, hogy a lerakások tájképi romboló hatása viszonylag kismértékű, kevés az egyszerre nagy mennyiségben (20 m3 fölötti) lerakás száma. 53. táblázat: A legjelentősebb illegális hulladéklerakások

Hulladéklerakás helye

Vegyes kommunális

Hulladék (m3)

Inert hulladék

(m3)

Összes hulladék

mennyiség (m3)

Andráshida: Iskola u. 76-os főúttól É-ra eső szakasza mellett 0 40 40 Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán 2 20 22 Nekeresd: Nekeresd utca első szakasza, erdő előtti tér 0 25 25 Andráshida: Lovász utca 0 50 50 Botfa-Rapács: Öreghegy 20 0 20 A táblázatban felsorolt lerakásokban található az összes illegális hulladék 39%-a. A felmért lerakások adatait a 11. számú melléklet tartalmazza, illetve a lerakások elhelyezkedését a térképmelléklet 14. a-b számú térképei mutatják be. Az illegális hulladéklerakások elhelyezkedéséből levonható megállapítások, következtetések Az illegális hulladéklerakások elhelyezkedését tanulmányozva, valamint a vizsgálati terület terepbejárását és a polgármesteri hivatalban történt interjúk tapasztalatai alapján bizonyos törvényszerűségek, szabályosságok állapíthatók meg a hulladék illegális elhelyezésére vonatkozóan.

1. Jelentősebb lakos-számú településrészek esetében, ahol a hulladékgyűjtést a közszolgáltató heti rendszerességgel végzi az illegális hulladék elhelyezés kisebb mértékben jellemző. A lakosságnak kisebb kényelmetlenséggel jár a hulladékot összegyűjteni és a közszolgáltatóval elszállíttatni, mint saját járművel a település határába kijuttatni. Ezt a folyamatot erősíti, ha a településen a lakosságnak lehetősége van az átlagoson felül keletkező hulladékot (lomtalanítás, idényjellegű zöldhulladék, építési törmelék) hulladékudvarba, vagy lerakóra díjmentesen beszállítani.

2. Kisebb lélekszámú településrészeken, ahol a beépítettség jellege falusias, és

közszolgáltató gondoskodik az összegyülekező hulladék elszállításáról, a település határaiban, főleg kisebb erdőfoltok, és mezei utak mentén jellemző az illegális hulladék elhelyezés.

További erősítő tényező, hogy ezen településekről a többlethulladékot csak beszállítási díj ellenében tudja a lakosság hulladékudvaron, vagy lerakón elhelyezni, melynek szállítási távolsága is gyakran meghaladja a 10-20 km-t. A település határában történő elhelyezést erősíti, hogy akár gyalogosan, akár kerékpárral a határban található lerakások percek alatt elérhetők. Számos esetben a külterületen fekvő kertek napi megközelítésekor egyszerűbb a hulladékot az út melletti „eldugottabb” helyeken elhelyezni.

3. A Zalaegerszeg vonzáskörzetében található üdülő jellegű településrészeken (zártkertek), ahol jelentős a hétvégi terhelés, és a közszolgáltató gyűjtőkonténerek



kihelyezésével oldja meg a hulladékgyűjtést, minden esetben tapasztalható, hogy a hétvégi terhelés alatt a konténer tárolókapacitás nem elegendő, azaz a szemét elönti a konténer környékét.

Ezen esetekben is megnő az illegálisan elhelyezett hulladék mennyisége a környéken, a hulladék megint csak a település nem túl távoli határaiban kerül lerakásra. Ezen település részeknél jellemző a hulladék elhelyezése a közeli erdők szegélyén, valamint a településrészre bevezető földutak és burkolt utak kereszteződésének közelében, horhosokban.

4. Minden esetben érvényesül az ún. „A szemét vonzza a szemetet” alapelv. Ennek

értelmében, ha a területen már van illegális lerakás, akkor ott a későbbiekben megnő az illegálisan elhelyezett hulladék mennyisége. Azokon a helyeken, ahol már volt illegális lerakás, de felszámolták, nagyobb valószínűséggel fordul elő ismételt hulladék elhelyezés. Az alapelv azokra a területrészekre is vonatkozik, ahol ugyan illegális hulladék elhelyezés még nincs, de a terepfelszín ember által erősen bolygatott, nem rendezett (pl.: felhagyott homokgödrök, kubikusgödrök, stb.). Ezekben az esetekben függetlenül a környező településektől való távolságtól, a hulladék a rendezetlen tájsebeken megjelenik. A vizsgálati terület tájsebeinek, bejárása alapján megállapítható, hogy ezen helyek 95%-a illegális hulladéklerakóként is funkcionál.

6.1.2. TERMELÉSI HULLADÉKOK A termelési hulladék nagy része inert hulladék. A hulladék begyűjtését nagy részben a Zala-Depo Kft. végzi, de lehetőség van esetenként, külön szerződéssel történő elhelyezésre is. Inert hulladékokat a lerakó egy külön kijelölt részére rakják le. Az inert hulladék alkalmas a hulladéklerakó egyes szegmenseinek takarására: Jelenleg nem a beszállított inert hulladékot használják takarásra, mert egyelőre a hulladéklerakó létesítése során kitermelt nagy mennyiségű földet használják. Évente 5-7000 t inert hulladékot hoznak be. 6.1.3. VESZÉLYES HULLADÉKOK A Zala-Depo Kft-nek jelenleg nincs engedélye veszélyes hulladékok átvételére, átmeneti tárolására. Az engedély beszerzése folyamatban van. Az átmeneti időszakban a kommunális hulladékban talált, valamint a beszállított veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkező cégnek adják tovább. Ez az altevékenység a Kft. számára veszteséges. Összefoglalóan megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a közszolgáltatás egész városra kiterjed, az illegális hulladék lerakó helyek száma közel 100 db, Felszámolásuk folyamatos, azonban a végső megszüntetésük a jelenlegi ellenőrzöttség és a jelenleg alkalmazózott szankcionálhatóság mellett szinte kilátástalan.



6.2. ZAJTERHELÉS A zajvédelem a környezetvédelem speciális területe, a többi szakterülettől eltérő szemléletet igényel. A zajhatás nem olyan látványos környezeti hatás, mint az egyéb környezeti elemek – például a hulladék, vagy a légszennyezés – esetében megfigyelhető, ezért a szakterület általában nem kapja meg az őt megillető figyelmet, annak ellenére, hogy a zajnak jelentős élettani hatásai vannak. Tudományos vizsgálatok alapján megállapították, hogy már egészen kis hangnyomásszintek is reakciókat váltanak ki az emberi szervezetben. Zajos környezetben élők vagy dolgozók körében gyakori a magas vérnyomás, tartósan ható 60 dB-es zajszint vegetatív idegrendszeri, esetenként keringési rendellenességet okozhat. Azonban ennél kisebb – 40 dB körüli – zajszintek is zavarják már a nyugalmat, ami különösen az éjszakai pihenőidőszakban kellemetlen, megszokhatatlan, és ezért igényel odafigyelést. Az iparosodás, és a motorizáció XX. századi ugrásszerű fejlődésével a zaj a települések meghatározó környezeti hatásává vált. Egyre nagyobb mértékű zajterhelés éri a lakosokat, ami különösen a nagyobb városokban meghatározó, és ad okot egyre több esetben panaszra mind a közlekedés, mind az üzemi létesítmények esetében. Zalaegerszeg zajhelyzetének elemzése során – mint általában – három fő területre kell kitérni. Ezek a következők:

• közlekedés • ipari tevékenységek • kulturális, szórakoztató ipar.

A település környezeti zajhelyzetét döntő módon a közlekedés határozza meg. Az üzemi vagy szolgáltató jellegű létesítmények zaja lokálisan hat, általában csak a közvetlen környezetben érzékelhető, vagy okoz problémát. Ezzel szemben a közlekedés az egész település szükséglete, így kisebb nagyobb mértékben minden közlekedési létesítmény környezetében kell zajterheléssel számolni. A legnagyobb zajszintek a főközlekedési utak mentén adódnak. Zalaegerszeg közlekedési helyzetét döntő módon meghatározza, hogy a településen két másodrendű országos főútvonal is keresztül halad, a 74. és 76. számú főutak. Ezen kívül a település gyűjtő és forgalmi útjai is jelentős forgalmat bonyolítanak. Számolni kell továbbá a település szélén húzódó vasútvonalon, és a vasútállomáson történő közlekedés környezeti hatásával is. Az ipari létesítmények zajhatása helyi problémát okoz. Jelentős zajterhelés az adott területen intézkedést igényel, de a teljes település zajhelyzetét nem befolyásolja döntő mértékben, annak ellenére, hogy Zalaegerszeg esetében a lakóterületek és az ipari területek nem különülnek el egyértelműen egymástól. Problémát okozhatnak azonban a kulturális, szórakoztató létesítmények, rendezvények. Különösen a szabadtéri rendezvények zajhatása okozhat jelentős zavarást. A helyi sajátosságokat elemezve megállapítható, hogy Zalaegerszeg zajhelyzetét döntő módon a közúti közlekedés határozza meg, ezért vizsgálatunk során kiemelt figyelmet fordítottunk ezen problémának.



A környezeti zajterhelési határértékek ezért úgy kerültek meghatározásra, hogy biztosítsák az egészség védelmét, megadják a lehetőségét a nyugodt pihenésnek. Jelenleg a környezeti zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet szabályozza külön-külön az üzemi és közlekedési létesítményekre, valamint az építkezésre. A település területi felhasználása, és a probléma összetettsége miatt zajvédelmi szempontból a térség differenciált szabályozása szükséges. Meg kell határozni az érzékeny, kiemelt védelmet igénylő létesítményeket, területeket, és ki kell jelölni a fokozottan védett területeket, valamint a csendes övezeteket. (Zajvédelmi szempontból a természetvédelmi oltalom alatt álló területek bizonyos, meghatározott részei is igen érzékenyek, így fokozott védelmük szükséges.) Vizsgálni kell azonban a jelentős zajjal terhelt, különösen a közlekedési létesítmények környezetében fekvő területeken az intézkedési lehetőségeket is. 6.2.1. KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS A történelmi fejlődés során a települések általában a fő közlekedési útvonalak mentén, vagy azok csomópontjában alakultak ki, mivel csak így volt biztosítható a megközelítésük. Ez a tény azonban a XX. századi motorizációs fejlődés következtében több hátrányt okoz, mint amit az elérhetésből származó előnyök biztosítottak. Mára már mindenhol felismerték a forgalom káros hatásait, melyek közül igen jelentős a zajhatás. Zalaegerszeg közlekedési helyzetét, mint már említettük, döntő módon meghatározza, hogy a településen két másodrendű országos főútvonal is keresztül halad, a 74. és 76. számú főutak. Ezen kívül a település gyűjtő és forgalmi útjai is jelentős forgalmat bonyolítanak. Fokozza a problémát a város térségben betöltött szerepe, ami helyi, és célforgalmat indukál. Számolni kell továbbá a vasút, és az állomás zajterhelő hatásával is. A közlekedési létesítményekből származó környezeti zajterhelésére vonatkozó határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete határozza meg, melyet a térségre vonatkozóan az alábbi táblázatban ismertetünk: 54. számú táblázat: Közlekedési zajterhelési határértékek

Határérték az LAM,kö megítélési szintre (dB)

üdülő, lakóépületek és közintézmények közötti

forgalomtól elzárt területeken, pihenésre kijelölt közterületeken

kiszolgáló út, átmenő forgalom nélküli út

mentén

gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút, vasúti mellékvonal és

pályaudvara, repülőtér, illetve helikopter-állomás, leszállóhely

mentén

autópálya, autóút, I. rendű főút, II. rendű

főút, autóbusz-pályaudvar, vasúti

fővonal és pályaudvara, repülőtéri, illetve

helikopterállomás, leszállóhely mentén

Zajtól védendő terület

nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45 35 50 40 55 45 60 50

lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű

50 40 55 45 60 50 65 55

lakóterület (nagyvárosias beépítésű) vegyes terület

55 45 60 50 65 55 65 55

gazdasági terület és különleges terület

60 50 65 55 65 55 65 55



A fenti határértékeknek az új tervezésű, vagy megváltozott terület-felhasználású területeken a meglévő közlekedési létesítményektől származó zajterhelésre is teljesülnie kell, de új út létesítése, meglévő korszerűsítése esetén is biztosítani kell a betartását. Közúti közlekedés A települések zajhelyzetét, az akusztikai komfortfokozatát döntő módon a közlekedés határozza meg. Ezen belül is a legnagyobb részarányt a közúti közlekedés képviseli. Zalaegerszeg helyi sajátosságait vizsgálva megállapítható, hogy a település zajhelyzetét döntő módon a közúti közlekedés határozza meg, ezért kiemelt figyelmet fordítottunk ezen problémának. A közlekedés által okozott környezetterhelések meghatározására forgalomszámlálási adatok alapján műszaki számításokat végeztünk. A törzshálózati pontokra vonatkozó forgalomszámlálási adatokat az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (továbbiakban ÁKMI) bocsátotta a rendelkezésünkre. Ezen kívül 2003-ban reprezentatív jellegű forgalomszámlálást végeztünk a főbb gyűjtő és forgalmi utak mentén. Az Országos Közúti Forgalomszámlálás alapján 2002-ben a településen az alábbi gépjármű forgalom volt tapasztalható: 55. számú táblázat: A település gépjármű forgalma ÁNF

Vizsgált út Személy gépkocsi

Könnyű tehergép

kocsi.

Nehéz tehergép

kocsi

Szerel-vény

Szóló busz

Csuklód busz

Motor kerék-

pár 74. sz. főút déli bevezető

szakasz 3129 445 330 312 46 - 6

74. sz. főút Batthyány u.

3656 354 609 305 29 - 41

76. sz. főút külterület 5922 740 444 263 173 7 52 74-76. sz. főút

Balaton u. 10173 1613 711 368 594 35 95

76. sz. főút Rákóczi u.

12173 1750 453 352 389 306 267

A 2003. évi reprezentatív forgalomszámlálás során a település gyűjtő és forgalmi útjain az alábbi forgalom volt regisztrálható: 56. számú táblázat: A település gépjármű forgalma ÁNF


Könnyű tehergép

kocsi.

Nehéz tehergép

kocsi

Szerel-vény

Szóló busz

Csuklód busz

Motor kerék-

pár Hock J. u. 12334 1638 591 208 196 185 10

Ola u. 6958 254 808 138 162 104 - Platán sor

(Hock J – Gasparich u.) 5377 162 381 7 35 81 10

Platán sor (Gaparich – Göcsej)

5290 1130 390 90 30 - 10

Göcsej u. (Dezső u. – Göcsej u.)

6250 1600 270 70 60 90 30

Göcsej u. (Platán sortól délre)

4930 760 210 37 30 90 20




Könnyű tehergép

kocsi.

Nehéz tehergép

kocsi

Szerel-vény

Szóló busz

Csuklód busz

Motor kerék-

pár Dezső u. 4880 1050 52 - 92 83 -

Kosztolányi u. 3610 850 190 80 164 192 25 Zrínyi u.

(Csányi tér–Kosztolányi) 4810 763 208 150 181 172 10

Zrínyi u. (Kosztolányitól délre)

6025 1050 270 163 173 180 31

Kossuth u. 4730 1110 160 50 220 120 30 Mártírok u. 4260 910 190 180 50 100 10

Köztársaság u. 3970 1050 140 40 70 40 10 Andráshida

(Gébárti sarok) 5240 860 400 280 100 - -

Csácsbozsok (Tutti sarok)

4380 1000 280 300 80 - 20

A reprezentatív forgalomszámlálási adatokból számítással határoztuk meg a közlekedési zajterhelést. A számítást a jelenleg érvényes, a „Közúti közlekedési zaj számítása” című, ÚT 2-1.302 útügyi műszaki előírás szerint végeztük. A szabvány szerinti alkalmazások a következők voltak:

Akusztikai járműkategóriák: • I. járműkategória: személy- és kisteher-gépkocsi • II. járműkategória: szóló autóbusz, könnyű tehergépkocsi, motorkerékpár,

segédmotoros kerékpár • III. járműkategória: csuklós autóbusz, szóló nehéz tehergépkocsi,

tehergépkocsi szerelvény A forgalmi adatokból először meghatározásra került a referencia távolságra – az úttengelytől 7,5 m-re – a kiindulási hangnyomásszint, majd az átlagos beépítési körülmények figyelembe vételével számítottuk az immissziós pontok zajterhelését, az egyenértékű A-hangnyomásszintet. A számítások eredményét az alábbi táblázat tartalmazza: 57. számú táblázat: A közúti közlekedésből származó zajimmisszió

Út/útszakasz Zajimmisszió dB(A) nappal

Zajimmisszió dB(A) éjjel

74. sz. főút déli bevezető szakasz 72,1 65,2 74. sz. főút

Batthyány u. 68,6 61,8

76. sz. főút külterület 73,8 66,2 74-76. sz. főút

Balaton u. 73,3 65,8

76. sz. főút Rákóczi u.

73,9 66,9

Hock J. u. 73,5 66,4 Ola u. 71,7 63,6

Platán sor (Hock J – Gasparich u.)

69,5 62,6

Platán sor (Gaparich – Göcsej)

70,3 63,1

Göcsej u. (Dezső u. – Göcsej u.)

69,9 62,8

Göcsej u. 68,6 61,6



(Platán sortól délre) Dezső u. 68,1 61,1

Kosztolányi u. 67,9 60,6 Zrínyi u.

(Csányi tér–Kosztolányi) 70,1 62,2

Zrínyi u. (Kosztolányitól délre)

70,0 63,2

Kossuth u. 69,0 62,1 Mártírok u. 68,6 61,8

Köztársaság u. 68,0 61,2 Andráshida

(Gébárti sarok) 69,6 62,8

Csácsbozsok (Tutti sarok)

69,4 62,5

A számítások eredményéből megállapítható, hogy a közúti forgalomból származóan igen magas környezeti zajterhelés éri a várost, ami különösen az éjszakai időszakban okoz zavaró hatást. A legnagyobb zajterhelés a 76. számú főút települési átkelő szakaszán tapasztalható, de a reprezentatív forgalomszámlálási adatok alapján vizsgálva a település gyűjtő és forgalmi úthálózata mentén is jelentős zajterheléssel kell számolni. A tapasztalt magas zajszinteket csak részben okozza az átmenő forgalom. Jelentősnek mondható a település belső forgalma is, ami Zalaegerszeg térségben betöltött szerepéből adódik, továbbá abból, hogy a város ipari körzetei szétszórtan, a város különböző pontjain fekszenek. Ez utóbbi magyarázza az úthálózaton tapasztalt tehergépjármű forgalom egy részét is. A nagy arányú tehergépjármű forgalom jelentős mértékben befolyásolja a közlekedésből származó zajterhelés mértékét. Zajtól védettebb területnek csak a kis forgalmú, lakóterületeket kiszolgáló utak, valamint a forgalom elől elzárt belvárosi területek környezete minősülnek. Különösen veszélyezteti a forgalom, és annak környezeti hatásai – légszennyező-anyag kibocsátása, közlekedési zajterhelés – a város fokozott védelmet igénylő intézményeinek működését. Ilyen kiemelt védelmet igénylő létesítmények lennének a korházi épületek, ezzel szemben a Megyei Kórház, valamint a Tüdőbeteg Gondozó a zajnak különösen kitett területen fekszik. A város nyugati részén, a Lador-hegyen, illetve annak térségében számos oktatási intézmény – általános iskola, középiskola, főiskolák – fekszik. Ezt a térséget jelenleg még nem éri veszélyes mértékű környezeti zajterhelés. Ezzel szemben azonban számos oktatási intézmény a jelentős forgalmú úthálózat mentén található. Ilyenek például a Rákóczi u. mellett lévő Zrínyi Miklós Gimnázium, a Ságvári Endre Gimnázium, valamint a József Attila Általános Iskola, de meg kell említeni a Mártírok u. forgalmával terhelt Ady Endre Általános Iskolát, a Göcsej utcában lévő Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskolát, vagy a Dezső utcában álló Petőfi Sándor Általános Iskolát is. A fő- és forgalmi, valamint a gyűjtőutak forgalma határértéket meghaladó zajjal terheli ezen iskolákat. A Városháza épületét a Kossuth utca zajterhelése éri, a de a város területén fekvő számos orvosi rendelő, művelődési és egyéb intézmény is ki van téve a közlekedés környezeti hatásainak.



A település közlekedéséből származó környezeti hatások, a zajterhelés feltárására tájékoztató jellegű műszeres zajméréseket végeztettünk a Nagykanizsai Zsigmond Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Középiskola Winkler Lajos Környezetvédelmi Laboratóriumával, melynek eredménye szerint a vizsgálati pontokon nappali időszakban az alábbi zajterhelés adódott:

• Hock J. – Platán sor kereszteződésében: 72 dB(A) • Göcsej u. – Platán sor kereszteződésében: 72 dB(A) • Zrínyi u. – Kosztolányi u. csomópontjában: 73 dB(A) • Kossuth L. u. – Rákóczi u. kereszteződésében: 72 dB(A) • Kazinczy téren: 71 dB(A) • Balatoni út – Kosztolányi u. – Batthyány u. kereszteződésében: 73 dB(A)

A mérési jegyzőkönyvet, a mérési eredmények kiértékelését részletesen a 12. számú melléklet tartalmazza. A zajszámítások eredményeit a szemléletesség fokozására térképi megjelenítéssel támasztjuk alá. A térképmelléklet 15. a-b térképei tartalmazzák a nappali és az éjszakai időszak közlekedéséből származó zajimmissziót Zalaegerszeg településen. A „zajtérkép” készítése során az MSZ ISO 1996-2 szabvány előírásait alkalmaztuk. A vasúti közlekedésből származó zajterhelés rövid értékelése Zalaegerszeg belterületi részét érinti a Szombathely, Budapest, illetve Nagykanizsa, Pécs és Rédics között összeköttetést teremtő vasútvonal, ennek mintegy 2-2,5 km-es szakasza halad lakott területek között, a további pályaszakasz külterületen, vagy iparterületen húzódik. A lakóterületi szakaszon a beépítés távolsága 30-40 m, de helyenként ennél közelebb is találhatók lakóépületek. A települést érintő vasútvonal nem tekinthető kiemelt forgalmú szakasznak. A forgalmi viszonyok alapján a vasúti közlekedésből nem várható határértéket meghaladó környezeti zajterhelés. Ennek ellenére a vasúti zaj zavarónak tekinthető, mivel az egyenértékű megítélési szintnél kedvezőtlenebb megítélésű a szerelvény elhaladásának zajesemény-szintje. A vonatközlekedés hatásán kívül a MÁV pályaudvar a közvetlen térségében további zajterhelést okoz. További említés érdemel még a Zalalövő felé leágazó, Zalaegerszeg északi településszélét érintő vasútvonal, ám ez fekvése, és forgalmi viszonyi alapján zajvédelmi problémát nem vet fel. 6.2.2. IPARI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS A közlekedési zajtól eltérően a gazdasági tevékenység által okozott zaj lokális jellegű csak a zajt kibocsátó termelő vagy szolgáltató környezetét terheli, így a lakosságnak csak kisebb részét érinti. Ugyanakkor az üzemi létesítményekből származó zajhatás társadalmi megítélése kedvezőtlenebb, mint a közlekedésié, a lakosság kevésbé tudja tolerálni nyugalmának ilyen jellegű zavarását.



Az üzemi létesítményekből származó környezeti zajterhelés megengedett értékét a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A követelményeket a következő táblázatban ismertetjük: 58. táblázat: Üzemi létesítményekből származó zajterhelés határértékei zajtól védendő területeken

Határérték dB(A) Zajtól védendő terület nappal éjjel

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45 35

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

50 40

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55 45

Gazdasági terület és különleges terület 60 50 Zalaegerszeg ipari szempontból speciális helyzetben van, a város nagyipara fejlődésének időszakában a környezetvédelem, ezen belül a zajvédelem nem játszott szerepet az ipartelepítésben. A település hagyományos iparában szerepet játszott a térség kőolaj és földgáz kitermelésére alapuló iparágak kialakulása, a kerámia ipar, a bútorgyártás, és a nyomdaipar. A rendszerváltást követően az ipar szerkezetváltásával növekvő szerepet játszanak a feldolgozóipar területén létesülő vállalkozások. A település hatályos szerkezeti, illetve szabályozási terve, a kialakult település struktúra részben megtartásával, másrészt továbbfejlesztésével ipari, gazdasági, illetve kereskedelmi gazdasági területeket jelöl ki. Ezek csak részben különülnek el a település zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeitől. A város déli területein, a Zrínyi Miklós, illetve a Posta utca mentén fekvő gazdasági területek északi, lakott területekkel határos része kereskedelmi funkciójú, az iparterületek a várostól távolabb kerültek kijelölésre. Jelentős ipari terület fekszik a településtől Dél-keletre, a 74. számú főút felé eső területen, ami azonban a védendő létesítményektől jól elkülönül. Észak-keleten, a vasút, a 74. és 76. számú főutak közötti területen kialakított ipari-gazdasági terület szintén részben lakott területtel is határos. Jelentősebb ipari terület fekszik a Hock János utca kivezető szakasza mentén, azonban az Ebergényi úttól délre lévő ipari-gazdasági területet lakóterületek, védendő létesítmények veszik körül. Mindezek ellenére, a területileg illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott információk szerint a településen jelentős zajvédelmi problémáról, határértéket meghaladó zajkibocsátású üzemi létesítményről a hatóságnak nincs tudomása. A lakott területekkel határos iparfejlesztés, meglévő üzemek esetében pedig a tervszerű zajcsökkentés zajvédelmi szempontból fokozott figyelmet igényel. Az elmúlt tíz év tendenciájaként Zalaegerszegen is megfigyelhető a lakóterületeken a kis- és magánvállalkozások elszaporodása mind az ipari, mind a szolgáltató szakterületeken. Ezek zajhatása a közvetlen környezetüket zavarhatja, még akkor is, ha a zajterhelési határértékek betartásra kerülnek.



6.2.3. SZÓRAKOZTATÓ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvényről és egyéb helyhez kötött zajforrástól származó zajterhelés megengedett értékeit a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A követelményeket a következő táblázatban ismertetjük: 59. táblázat: Szórakoztató (üzemi) létesítményekből származó zajterhelés határértékei zajtól védendő területeken

Határérték dB(A) Zajtól védendő terület nappal éjjel

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45 35

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

50 40

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55 45

Gazdasági terület és különleges terület 60 50 Alkalmi kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől származó zajterhelésre a környezetvédelmi hatóság – az üzemeltetőnek, illetve a rendezvény szervezőjének szakértői véleménnyel alátámasztott kérelmére – meghatározott időtartamra a fenti határértékekhez képesti eseti túllépést engedélyezhet, amelynek mértéke legfeljebb 10 dB lehet. Zalaegerszegnek a térségben betöltött szerepe jelentős célforgalmat vonz a kultúra, és a vendéglátás területén is. Az üzletek, bevásárló központok a vásárlói szokások változását követve multifunkcionális feladatokat látnak el, jelentős környezeti hatást okozva mind maguk a létesítmények, mind az azok kiszolgálását szolgáló célforgalom által. Az ellátást biztosító szórakoztatóipari, kulturális illetve vendéglátó létesítmények és rendezvények működési jellegükből adódóan közvetlen környezetüket terhelik. A lakossági zavarást általában a hangosító berendezések okozzák, de zavaró lehet a hűtő és légkondicionáló berendezések kültéri egységeinek működése is. A város belterületén ezen létesítmények koncentráltan jelennek meg, növelve a belváros zajterhelését. Az igazán komoly, a település nagyobb területét is érintő zajvédelmi problémát azonban a szabadtéri rendezvények, események zajhatása okozza.

IV. EGYÉB TÉNYEZŐK

1. EMBERI EGÉSZSÉG ÁLLAPOTA Magyarország egészségi állapotáról szóló felmérések azt mutatják, hogy Európában a legrosszabb statisztikájú országok közé tartozunk, noha észlelhető kis mértékű javulás az előző évekhez képest. Zalaegerszeg egészségügyi mutatói sem térnek el jelentősen az országos átlagtól. A korcsoportok szerinti vizsgálat az mutatja, hogy a férfiaknál 0-34 éves



korosztályban többen vannak, mint a nők. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a 50 év feletti korosztályban a nők magasabb számban képviseltetik magukat, mint a férfiak. Sajnálatos módon Zalaegerszegen is megállapítható a népességfogyás ténye csakúgy, mint Magyarország összességét tekintve. Ennek mértéke ugyan nem magas (0,45 ezrelék) és ennek oka az élveszületések alacsony számának köszönhető, mivel a halálozási arány az Európai Uniós átlagnak megfelelő. A csecsemőhalandóság az elmúlt tíz évben közel felére csökkent, az EU-s átlagnak megfelel. A születéskor várható élettartam az elmúlt tíz évben 69,0 évről 72,3 évre emelkedett. Ez utóbbi a legmagasabb érték az elmúlt száz év adatsorainak tekintetében. Az EU-ban 78,3 év ez az érték. 1993 óta a férfiak fertőző betegségei, keringési, légző- és emésztőrendszeri betegségei főcsoportjában a többlethalandóság csökkent, míg a daganatos és az erőszakos cselekmények okozta halálozások főcsoportjában emelkedett. A férfipopulációban lényegesen nagyobbak az életkilátásokban rejlő tartalékok, mint a női populációban. A nők várható élettartamának meghosszabbodását nehezíti, hogy társadalmi szerepük és ennél fogva munkakörülményeik, életmódjuk egyre hasonlóbbá válik a férfiakéhoz, mely velejárója, hogy körükben az egészségkárosító kockázati tényezők közelednek a férfiakéhoz. A szív- és érrendszeri betegségek tekintetében Zalaegerszeg az országban talán a legrosszabb statisztikát mutatja. Itt a legmagasabb a halálozási arányszám, hiszen az országos átlag 100000 ember tekintetében 200 haláleset, míg a megyében ez 200-230 között mozog. 2001-ben a daganatos betegségek száma sajnos nem csökkent. Sajnálatos tény, hogy azon rosszindulatú folyamatok halálozási aránya, melyek a dohányzással, illetve az alkoholfogyasztással kapcsolatosak –miközben a nők körében emelkednek- a férfiaknál már valószínűleg túljutottak a tetőzésen. A nemdohányzók védelme érdekében hozott 1999. évi XLII. Törvény már érezteti hatását, mert a közintézmények, szórakozóhelyek „füstmentes” állapota az egyén közérzetét javítja. Az emésztőrendszer betegségei között szám szerint most is az alkoholos májzsugorodás a legnagyobb arányú. Alkoholfogyasztási mutatóink nem javultak. Az alkoholfogyasztásnak a közlekedési balesetek esetében is nagy szerepe van. 2001-ben 34 ilyen baleset történt (2000-ben 25 volt). A bélrendszerek betegségeinek száma stagnál, melyben a lakosság ismereteinek bővülése nagy szerepet játszik. Az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők összlétszáma egy év alatt csökkent ugyan, de ennek részletesebb elemzése szükséges a pontosabb következtetésekhez. A testmozgás terén még vannak javítási potenciálok. A napi ráfordított idő tanulók esetében napi kb. 20 perc, felnőttek körében még ennél is kevesebb 10 perc körüli. Az elmúlt évekhez hasonlítva javulás állapítható meg, mely oka a fitness centrumok megjelenése lehet. Esetenként azonban megfigyelhető az ellenőrzés nélküli edzés és energiabevitel, mely elsősorban a testépítő fiatalok körében fordul elő. Kedvező változásként említhető azonban a „wellness” életforma „divatossá” válása, azaz a korszerű táplálkozási- és mozgáskultúra elterjedése, igaz egyelőre még csak a jómódú rétegek „kiváltsága” még.



A fiatal korosztállyal kapcsolatos gond az alkohol, valamint a drogok kipróbálása, használata. A fiatalkorúak diszkó drogokat (marihuánás cigarettát), míg a fiatal felnőttek már erősebb változatokat (heroint) használnak.

2. KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS Az iskolarendszerű képzés keretében a környezeti nevelés hazánkban sok jó eredményt hozott, ami bizonyos nemzetközi összehasonlításokban is megállja a helyét, esetenként kiemelkedő. A környezeti nevelés nem kizárólag ismeretközlés, hanem készségfejlesztés, tudat- és magatartásformálás, mely csak komplex pedagógiai fegyvertárral valósítható meg eredményesen. A környezeti neveltségi szint meghatározása, mérése nehéz feladatot jelent. Zalaegerszeg lakosainak környezeti tudatosságáról a város általános helyzetéből kiindulva általános képet kaphatunk. Az általános képet pontosítani lehet az oktatásban és nevelésben legfontosabb szerepet betöltő általános iskolák oktatási anyagának ismertetésével. Zalaegerszeg általános iskoláiban mind a nyolc évfolyam kap a környezet állapotával és védelmével kapcsolatos oktatást. Az alsó tagozatosok részére oktatott környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Az ötödik és hatodik évfolyam számára oktatott természetismeret nevű tantárgy a környezetismeret tantárgyra épülve a tanulókat a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére készíti fel. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában az élő- és élettelen természeti környezet, a táj- és a környezet védelme áll. A hetedik és nyolcadik osztályban oktatott földrajz a társadalmi-gazdasági alapismereteken túl a természeti környezettel is foglalkozik. Mind a tananyag szerkezete, mind az oktatott korosztály érzékenysége lehetővé teszi, hogy az ifjúság meg- és felismerje a környezeti problémákat és azok súlyát. A városban található középiskolák is magas szintű környezetvédelmi oktatást végeznek. A középiskolákban a nemzeti alaptanterven felül lehetőség van környezetvédelemmel foglalkozó fakultációk választására. A szaktantárgyak oktatását szakképzett oktatók végzik. Az iskolák minden évben tanulmányi versenyeket, illetve kirándulásokat szerveznek a diákok környezet tudatos nevelését elősegítendően. Az általunk vizsgált tantervekből kiviláglik az is, hogy az oktatásban különös hangsúllyal szerepel Zalaegerszeg és környéke – így a Kis Balaton és a Zalaegerszeg környéki területek – környezeti állapotának ismertetése. Az ismeretanyag átadását célzó oktatáson túlmutatóan több helyen és hangsúlyosan szerepel a magatartásminták átadását célzó nevelés fontosságának hangsúlyozása. A környezeti oktatás és nevelés komplexitása biztosítja a jövő nemzedékeiben a környezeti tudatosságot és felelősségérzetet.



MELLÉKLETEK



1. melléklet Zalaegerszeg épületeinek bemutatása

Több, mint 750 esztendeje Zalaegerszeg első írásos említését tartalmazó oklevél keletkezésének. A város jelenlegi közigazgatási határa 23 hajdan önálló települést olvasztott magába. A középkori vára nem volt időtálló, a mai városközpont helyén állt. Az 1885. év fontos dátum Zalaegerszeg építészetének életében. Kovács Károly ügyvéd és mozgalma elérte, hogy a várost rendezett tanácsú várossá nyilvánítsák, miután a századvég gazdasági élénkülésének eredményeként pénzügyi székházak, szálloda, gimnázium, laktanya és sok polgárház épült.

Azonban 1900-as évek eleje nem nevezhető a város nagy korszakának. Az első-világháborús időben szomorú nevezetesség, egy nagy hadifogolytábor létesült. Ebből internálólótábor majd tüdőszanatórium lett, ma a helyén az un. Külső kórház áll. 1920 és 1940 között a lélekszáma alig nőtt, de a város épült-szépült. Bővítették a Kvártélyházat és a plébániát, a Széchenyi tér mai meghatározó két épületét. A Zárda tanítónőképzővel, az Ola utca temploma, új posta, új vasútállomás, rendőrségi, tűzoltósági, betegbiztosítási és pénzügyi középület gyarapította várost.

A XX. sz. első felének építészeti képe a meghatározója a mai Zalaegerszeg múltat idéző belvárosának. Az újszerű törekvések mellett az előző századok hangulatát idéző épületek hiánya miatt a historizáló stílus is megtalálható. A neobarokk mellett az eklektikus és a neoromán stílusjegyű épületek is fellelhetők.

Az 50-es évek településpolitikája, Új ipari üzemek létesültek - ruhagyár, kőolaj-finomító húsipari vállalat, bútorgyár-. A fejlődés a város életében soha nem létező gyorsasággal következett be. Munkahelyek létesültek tömegesen, emberek ezrei választották új otthonuknak Zalaegerszeget. Lakótelepek nőttek a kukoricatáblák helyén, intézmények sokasága létesült, jött létre.



A 90-es évek változásai hatására az országszéli fekvése erénnyé változott, a város ma az ország egyik kapuja, Ausztriától, Szlovéniától és Horvátországtól egyaránt kb. 50 km-re fekszik. Fiatal város, polgárai és épületállománya átlagéletkora is alacsony. A műemlékek száma nem túl sok, mindössze 24 db van belőlük, a helyi védelmű építészeti értékek száma 70.

Az új városközpont építészeti értékei Hild érmet jelentettek a városnak, elismerést váltottak ki annak idején országosan is 1975-ben. A régi és új iskolák, művelődési házak, kórházak, kereskedelmi és szolgáltató épületek, sportlétesítmények, színház, fedett uszoda, sportcsarnok, mind-mind egyedi arculatú építészeti értékek. Zalaegerszeg nem arról híres, hogy sok Ybl díjas épülete van, viszont jó híre van arról, hogy városképe, arculata, építészeti összeredménye elismerésre méltó.

Zalaegerszeg az ország első szabadtéri néprajzi falumúzeumának is otthont ad. A népi építészeti értékek „begyűjtése” ugyan szakmai szemmel nem a legjobb megoldás a megőrzésre, szerencsésebb lett volna a helyben védelem.

A barokk plébániatemplomot a város földesura, a veszprémi püspök Padányi Bíró Márton építtette 1750-60 között. Freskóit Johann Cymbal festette. 44 méter magas tornyai messziről láthatók. A templom legértékesebb műemléke egy 17. században készített Pieta szobor. Az eredetileg fehér szobor ma színezett. A főoltárkép Mária Magdolnát ábrázolja, aki a templom védőszentje, s ez szerepel a város történelmi címerében is. A templom északi oldalán 18. századi barokk Szent Flórián szobor, a déli oldalán copf stílusú Szentháromság szobor található. A templommal szemben látható a plébániaház 1770 táján egyemeletesnek épített épülete, ezt századunk harmincas éveiben alakították két emeletesre. A falon Mindszenti József bíboros emléktáblája látható, aki a két világháború között - akkor még eredeti nevén Pehm Józsefként - Zalaegerszeg apátplébánosa volt veszprémi püspökké történt kinevezéséig.



A plébániaház és a templom között vezet a Balatoni út, emellett találjuk a 4700 nézőt befogadó sportcsarnokot. A plébániával szemben áll az Arany Bárány Szálló, vele egybeépülve a Megyei Levéltár, és egy háromszintes irodaház. Eredetileg földszintes volt, 1765-ben a katonaság tisztjei számára készült az ún. "kvártélyház", első emeletét a múlt században, a másodikat századunk első felében kapta. Földszintjén Széchenyi István 1991-ben felavatott emlékműve (Béres János alkotása), és a zalai katonáknak emléket állító kerámia (Németh János alkotása). A város legforgalmasabb utcáján, a Kossuth utcán végigmenve először a posta épületét látjuk, mellette az "ispitát", valaha a város kórháza volt, oldalán a gyógyítás egyik védőszentjének, Szent Rókusnak kerámia domborműve (Németh János alkotása). Külön figyelmet érdemelnek a köznyelv által csak "csipkeházaknak" nevezett épületegyüttes (Vadász György tervei alapján épültek) sajátos építészeti megoldásai. A két "csipkeház" közötti téren, a Dísz téren áll egy szökőkút (Szabolcs Péter és Pelényi Gyula alkotása) amely tulipánmotívuma arra utal, hogy Zalaegerszeget gyakran nevezték a virágok városának. Vele szemben a városháza, előtte Zrínyi Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek 1989-ben felállított lovasszobra (Tóth Béla). A városháza mögött találjuk a Városi Hangverseny- és Kiállítótermet, ami 1904-ben épült zsinagógának. A Dísz tér másik oldalán érjük el a Hevesi Sándor Színházat. (A nagykanizsai születésű Hevesi Sándor a magyar színházművészet egyik megújítója volt századunk első felében.) Az utca végén Csány Lászlónak, a reformkor zalai politikusának, későbbi miniszternek és a szabadságharc vértanújának szobra áll, mögötte az evangélikus templom. Nem messze tőle nyugati irányban a Göcsej felé vezető úton találjuk az 1942-ben épített magyaros stílusú református templomot és egy 18. századi kálvária kápolnát. A város közepén lévő parkban állították fel 1997-ben IV. Béla szobrát. A város két legtöbbet látogatott szabadtéri múzeuma a Göcseji Falumúzeum és a Magyar Olajipari Múzeum egymás mellett helyezkednek el. A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A város körül három irányban három kirándulási lehetőséget ajánlunk az érdeklődőknek. A Balaton felé vezető úton a központtól 4 km-re a Csácsi városrészben található egy arborétum, mely 84 hektáros területén bemutatja a hazánkban tenyésző fafajokat. A Göcsej felé vezető úton érünk ki az Alsóerdőhöz, ami kedvelt kirándulóhely.



A város északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. Egy patak felduzzasztásával hozták létre 1975-ben. Kényelmes strand és a kézművesek alkotóháza található a partján kellemes környezetben.



2. melléklet Zalaegerszeg vízbázisainak (hidrológiai védőterülettel), ivóvízvezeték rendszerének, víztisztítási technológiájának átnézetes térképe 3. melléklet Zalaegerszeg ivóvíz- és szennyvíz elvezető rendszerének kora,

hosszának csőminőségtől függő felosztása 4. melléklet Zalaegerszeg ivóvízminőségét bemutató adatok 5. melléklet Zalaegerszeg levegőminőségi mérési jegyzőkönyve 6. melléklet Zalaegerszeg közlekedési zaj mérési jegyzőkönyve 7. melléklet Genetikus talajtípusok Zalaegerszeg térségében 8. melléklet Talajképző kőzetek Zalaegerszeg térségében 9. melléklet Erózió mértéke Zalaegerszeg környezetében 10. melléklet Talajok vízgazdálkodási tulajdonságai Zalaegerszeg térségében



11. melléklet Zalaegerszeg településszerkezete (Szabályozási terv, VÁTI KHT., 2003)

12. melléklet Interpretációs kulcs

zeg kvp 0302 - Zalaegerszegzalaegerszeg.hu/dokumentum/2390/zeg_kvp_0302.pdf · ZALAEGERSZEG VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. 1012 Budapest,

Documents