ELEKTRONIKUS ADATVAGYON FELMÉRÉS BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN MŰKÖDŐ IRATKÉPZŐ SZERVEK KÖRÉBEN Változat száma: 1.00 Minőségbiztosítás: Fájlnév: Adatvagyon_felmérés_BFL_2010 A dokumentumot készítette: FLEXUS Consulting Tanácsadó Kft. Oldalak száma: 252 Mellékletek száma: 1 FLEXUS – NEW DIMENSION OF REORGANIZATION [email protected], www.flexus.hu
380
Embed
Web viewa felmÉrÉs cÉlja, hatÓkÖre 4. vezetŐi ÖsszefoglalÓ - a fŐvÁrosban keletkezett elektronikus adatvagyon-felmÉrÉs...
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
ELEKTRONIKUS ADATVAGYON FELMÉRÉS BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA
ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN MŰKÖDŐ IRATKÉPZŐ SZERVEK KÖRÉBEN
Változat száma: 1.00Minőségbiztosítás:Fájlnév: Adatvagyon_felmérés_BFL_2010
A dokumentumot készítette: FLEXUS Consulting Tanácsadó Kft.Oldalak száma: 252
Mellékletek száma: 1
FLEXUS – NEW DIMENSION OF REORGANIZATION1125 Budapest, Istenhegyi út 103/B., (1) 412-0046, [email protected], www.flexus.hu
2.4. ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL ELLÁTOTT DOKUMENTUMOK KÜLDÉSE ÉS FOGADÁSA....................................................................................................18
ELŐZMÉNYEK: A BFL MUNKATÁRSAI ÁLTAL VÉGZETT FELMÉRÉS TAPASZTALATAI.................................................................................................36
A FLEXUS CONSULTING ÁLTAL KIDOLGOZOTT FELADATMEGVALÓSÍTÁS MÓDSZERTAN (2009-2010).................................................................................40
A FŐVÁROSI SZÉKHELYŰ ÁLLAMIGAZGATÁS TERÜLETI SZERVEI ELEKTRONIKUS ADATVAGYONÁNAK FELMÉRÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE.......................................................................................................60
A FŐVÁROSBAN MŰKÖDŐ ÖNKORMÁNYZATOK ELEKTRONIKUS ADATVAGYONÁNAK FELMÉRÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE. . .120
A FŐVÁROSI JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK ELEKTRONIKUS ADATVAGYONÁNAK FELMÉRÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE. . .158
A FŐVÁROSI RENDVÉDELMI IRATKÉPZŐK ELEKTRONIKUS ADATVAGYONÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE...................................192
A FŐVÁROSI EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS IRATKÉPZŐK ELEKTRONIKUS ADATVAGYONÁNAK FELMÉRÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE. . .198
A FŐVÁROSI OKTATÁSI-KÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK ELEKTRONIKUS ADATVAGYONÁNAK FELMÉRÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE. . .215
A KÖZTESTÜLETI ELEKTRONIKUS ADATVAGYON FELMÉRÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE...........................................................................225
A FŐVÁROSBAN ÖNKORMÁNYZATOKNÁL MŰKÖDŐ TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK FELMÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE..............................................228
MELLÉKLET - A legelterjedtebb térinformatikai rendszerek rövid leírása.........237
Oldalszám: 4 / 254
A FELMÉRÉS CÉLJA, HATÓKÖRE
Az elektronikus adatvagyon felmérésének alapgondolata az Elektronikus Levéltár
tervezésével kapcsolatosan merült fel. Ugyanis az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, az elektronikus
közszolgáltatások fejlesztése tárgyában az egységes elektronikus levéltári rendszer
„műszaki tervezése”, illetve a pályázat előkészítése már 2007-ben megkezdődött.
Felmerült a kérdés, mekkora legyen a rendszer? Mennyi és milyen jellegű adatot kell
befogadnia?
A Budapest Főváros Levéltárában korábban végzett felmérések, szervlátogatások
során elsősorban a papír alapú adathordozók helyzetét tárták fel, vagyis a
szervnyilvántartások nem tartalmaztak az elektronikus iratokra vonatkozó
információkat.
A világ azonban az informatika fejlődésével egyre gyorsabban változik és a
levéltáraknak is reagálni kell erre az új helyzetre. Hiszen a hagyományos
értelemben vett iratképző szerveknél egyre több elektronikus irat keletkezik, amelyek
elektronikus iktatóprogramok, iratkezelő rendszerek, e-mailek, adatbázisok –
úgynevezett e-iratok – formájában jelennek meg.
A levéltáraknak pedig fel kell készülnie az új helyzetre és képesnek kell lennie az
elektronikus úton keletkezett dokumentumok selejtezésére és a maradandó értékű
anyag átvételére, továbbá az azokból való adatszolgáltatásra. Fel kell készülni mind
műszaki, mind szellemi kapacitás tekintetében. Jelenleg erre egyetlen magyarországi
levéltár sem áll készen. A megoldás tehát egy olyan rendszer kialakítása, amely
kezelni képes az elektronikus adatvagyont.
A maradandó értékű elektronikus adatvagyon hosszú távú megőrzésének
biztosítására az EKOP-1.2.8-08-2008-0001, Elektronikus levéltár projekt
megvalósítása folyamatban van. A projekt keretében belül egy e-irattár szolgáltatás
is létrejön, a közigazgatási szervek e-iratvagyona biztonságos átmeneti tárolása
érdekében. A projekt célja, hogy a levéltárak e-levéltári szolgáltatásaikkal a
közigazgatás hatékony partnerévé lépjenek elő, a levéltári szolgáltatások széles
körben elérhetővé tételével növeljék az esélyegyenlőséget, hozzájáruljanak a
Oldalszám: 5 / 254
tudásalapú társadalom hatékony kiépítéséhez. Az elektronikus levéltári
szolgáltatások biztosítása által a levéltárak elősegítik, hogy az állami és
önkormányzati szervek ugyanazt a szolgáltatást kevesebb erőforrással, vagyis
költséghatékonyabban láthassák el. Nem kevésbé fontos cél, hogy a köziratképző
szervek – ideértve a törvényhozás, államigazgatás, igazságszolgáltatás szerveit,
valamint az önkormányzatokat - maradandó értékű elektronikus iratainak kezelésére,
kialakításra kerüljön az elektronikus iratok hosszú távú megőrzését biztosító
feltételrendszer. A fejlesztés eredményeként az érintett levéltári anyag a jogszabályi
keretek között hozzáférhetővé válik az érdeklődő külső szervezetek, illetve
magánszemélyek számára is.
A köziratképző szervek a projekt eredményeként lehetőséget kapnak arra, hogy
interneten keresztül csatlakozhatnak az elektronikus levéltári rendszerhez, és
amennyiben rendelkeznek Hivatali Kapuval, úgy automatikus rendszerkapcsolatot
építhetnek ki és szabványos, tanúsított elektronikus iratkezelő rendszereik
segítségével kezdeményezhetik a levéltári iratátadást. Sőt, a készülő megoldás egyik
legnagyobb előnye, hogy az e-levéltári rendszer keretein belül működő központi
irattári szolgáltatás révén a köziratképzők akár a törvény által előírt 15 éves határidő
lejárta előtt is elhelyezhetik itt irataikat, elkerülve ezáltal a hosszú távú megőrzés
technológiai, pénzügyi és más kockázatait.
A fent ismertetett rendszer műszaki kialakítása szempontjából pedig elengedhetetlen
az egyes iratképzőktől várható mennyiségi, minőségi (formátumok) mutatók és
alkalmazások (szoftverek) ismerete, vagyis a levéltári, maradandó értékű
elektronikus iratok feldolgozó, tároló és archiváló kapacitásának tervezéséhez
szükséges mutatószámok meghatározása.
Cél tehát az adatnyerés mellett az iratképzők által alkalmazott megoldások,
gyakorlatok vizsgálata, objektumtípusok meghatározása, amely az elkövetkező 10-
15 évben várhatóan keletkező adatvagyon megőrzéséhez szükséges.
A levéltárosok munkája új feladattal bővült, hiszen ezután a szervlátogatások
alkalmával az elektronikusan keletkezett iratok helyzetét is vizsgálniuk kell, és a
levéltár szervnyilvántartása számára az információk rögzítése szükséges.1
1 A közlevéltárak számára a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény felhatalmazása alapján alkotott 10/2002. (IV.13.) NKÖM rendelet 6. §-a előírja, hogy a levéltárak az illetékességi körükbe tartozó szervekről és ezek iratkezelésének fontosabb adatairól számítógépen, egységes program alkalmazásával nyilvántartást vezessenek.
Oldalszám: 6 / 254
Az elektronikus iratok körének pontos felméréshez azonban más módszerekre van
szükség, mint a papíralapú adathordozók esetében. Bár a köziratok kezeléséről
szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet nem választja ketté a hagyományos,
papíralapú iratkezelést az elektronikus ügyviteltől, ez a gyakorlatban mégis sok
esetben kölönválik. Az informatika területén dolgozók is érintettekké válnak,
papíralapú iratkezelési tapasztalatok nélkül. Ez a két terület közt összeütközéseket
okoz, az informatika az irattári területet esetenként a fejlődés gátjának érzi.
A helyszíni szervellenőrzésekkor a papíralapú irattározás felelősei az esetek
legnagyobb részében - ha használják is az ügyviteli szoftvert – nincsenek tisztában
az adattárolás feltételrendszerével. Így a levéltári szervellenőrzéseket az informatika
területére is ki kell terjeszteni, megküzdve azzal az ellenállással, amit a levéltári
munkatárs megjelenése okoz a szervek informatikai részlegénél.
A szervellenőrzések személyi feltételeit ugyanakkor a levéltárakban is meg kell
teremteni, informatikai biztonsági, tárolási alapelvekkel tisztában lévő
levéltárosoknak kell a szervellenőrzésre küldeni.
A Budapest Főváros Levéltára 2007, illetve 2008 során már folytatott reprezentatív
kérdőíves elektronikus adatvagyon felmérést, de a kapott eredmények nem
bizonyultak kielégítőnek, ugyanis azok csupán az adatállományok nagyvonalú
megbecsüléséhez szolgálhattak alapul (lásd 2008. évi e-iratfelmérés eredményei
táblázat). Megfogalmazódott a gondolat, hogy a fővárosi adatvagyont teljes körűen,
és szakmai szempontból is megalapozott (informatikai és levéltári) módon, valamint
helyszíni vizsgálatokkal (interjúkkal) kiegészítve kell lefolytatni. A felmérés szélesebb
körben történő elvégzésének célját Budapest Főváros Levéltára vezetése
megfogalmazta és az elektronikus levéltár projekt igényeivel összhangban a forrás is
megteremtődött.
Az adatvagyon felmérésének lefolytatására Budapest Főváros Levéltára 2009-ben
pályázatot írt ki. A vállalkozótól elvárt cél a Budapest Főváros Levéltára majdani
elektronikus levéltárába kerülő fővárosi közigazgatási adatvagyon és a létrejövő,
később selejtezhető adatvagyon minél szélesebb körű felmérése volt. A feladat
magába foglalta az elektronikus iratok mennyiségi és minőségi (formátumok)
felmérését, így az elkövetkező 10-15 évben várhatóan keletkező adatvagyon
megőrzéséhez szükséges feldolgozó, tároló és archiváló kapacitások
meghatározását.
Oldalszám: 7 / 254
A felmérés eredményét összegző tanulmány célja az adatnyerés mellett az
iratképzők által alkalmazott megoldások, gyakorlatok vizsgálata, objektumtípusok
meghatározása, amely nemcsak a műszaki tervezés, hanem a szabályozás számára
is megalapozó dokumentumként szolgál.
A vállalkozó a feladatok teljesítése során együtt kellett működjön a levéltár
munkatársaival, az egyes szakterületek felelőseivel, az eredményesebb végrehajtás,
illetve az egyes iratképző szervekkel történő egyeztetés, ellenőrzés érdekében.
Oldalszám: 8 / 254
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - A FŐVÁROSBAN KELETKEZETT
ELEKTRONIKUS ADATVAGYON-FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK
ÖSSZEGZÉSE
A vezetői összefoglalóban a szerveknek kiküldött kérdőív pontjai szerint összegeztük a felmérés főbb tapasztalatait. A részletes kiértékelések az egyes területek értékelő anyagában találhatóak meg.
2.1. Az elektronikus iktatás helyzete
Az elektronikus közigazgatás, ezen belül az elektronikus ügyintézés
fogalma különbözőképpen közelíthető meg. Egyrészt az e-ügyintézés
keretébe sorolhatók azok az alkalmazások, amelyek az adott szerven
belül egy vagy több számítógépen használva támogatják az
állampolgári ügyintézést, másrészt azok a szolgáltatások, amelyek az
interneten keresztül érhetők el.
Az elektronikus ügyintézés elérendő szolgáltatási szintjeire
vonatkozóan az EU a leggyakrabban használt 20 szolgáltatás
(Magyarországon ez 27 szolgáltatással fedhető le) esetében írta elő a
3. szint - mely magába foglalja a formanyomtatványok elektronikus
úton történő beküldése és azok elektronikus feldolgozásának
lehetőségét) - teljesítését, a többi szolgáltatásra vonatkozóan nincs
megkötés.
A felmérés során megállapítható volt, hogy a dekoncentrált szervek és
az önkormányzatok területén az informatika által gyakran támogatott
területek közé sorolhatók az adóügyek, a vagyonnyilvántartás, az
iktatás, a személyzeti ügyek, a szociális igazgatás és a gazdasági
ügyek, míg a kevésbé támogatott, de egyre nagyobb figyelmet kapó
Oldalszám: 9 / 254
területek közé kerültek az igazgatási és hatósági ügyek, az oktatási
ügyek, a testületi és bizottsági munka és az építéshatóság.
Az önkormányzatok körében még nagyon csekély az elterjedtsége a
csoportmunka szoftvereknek, a workflow, illetve a tudás- és
tartalommenedzsment megoldásoknak.
Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
hatálybalépésével összefüggésben merült fel először az iratkezelés
területén új, hatékony, költségkímélő eljárások és módszerek
kidolgozásának igénye, az elektronikus iratok egyre szélesebb körben
való elterjedése és az információ gyors, egyszerű, felhasználói
igényeknek megfelelő visszakereshetősége okán.
Az elektronikus irat- és dokumentumkezelési szoftverek szélesebb körű
elterjedése a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.)
módosításával, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet
hatálybalépése után történhetett meg.
Az iratkezelési informatikai rendszerek, eszközök alkalmazhatóságát
és a tanúsítás követelményrendszerét, a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-
NKÖM rendelet (szoftverrendelet) szabályozza. E rendelet, valamint a
tanúsító szervek kijelölésének részletes szabályairól szóló 16/2006.
(IV. 6.) BM rendelet alapján 2006 májusában került kijelölésre az első
tanúsító szervezet, a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható
Vagyis maradandó értékű irat (adat) a felmért elektronikus iratok (49 TB) több mint 56 %-a. A 2008. évi, korábbi felmérésben megállapított értéknél (4 TB) hétszer több.
A korábbi felmérésben feltüntetett adatokhoz képest az iktatási
adatállományok mérete kevesebb, mint ötödére esett vissza. Az
iratkezelés több mint hatszorosára, az e-mail termelés ötszörösére
nőtt. Az adatbázisok mennyisége majd hetvenszer nagyobb a
korábban mértnél, a hang- és képrögzítés tizenötszöröse.
Oldalszám: 35 / 254
A korábban nem vizsgált éves gyarapodás adataiból számított
maradandó érték tovább árnyalja a képet. Vagyis az éves maradandó értékű iratgyarapodás 4,2 TB.
A BFL illetékességű szervek őrizetében lévő maradandó értékű
Ugyanakkor a többi dekoncentrált szervvel ellentétben a földhivataloknak
nincs központi szervük, irányító hatóságuk a Vidékfejlesztési
Minisztérium Földügyi Főosztálya. Ugyanezen osztály irányítása alá
tartozik a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), mely a Magyar
Országos Levéltár illetékességébe tartozó szerv.
Oldalszám: 79 / 254
A földhivatalok komoly fejlesztései mind a FÖMI keretében történtek, az
adatok tárolása is ott valósul meg. A felmérést a MOL lesz jogosult
elvégezni. A FÖMI által a földhivataloknál működtetett rendszer az
alábbiakban ismertetjük, mivel az adatok megosztása, levéltári átadás-
átvétele szempontjából a kiépült rendszer komoly illetékességi
kérdéseket vet fel, amit a levéltáros szakmánk kell megválaszolnia.2
A fejlesztések első fontos állomása volt a TakarNet rendszer kialakítása
volt, amely egyrészt biztosítja a földügyi szakág hivatalainak
számítógépes összekapcsolását, másrészt lehetővé teszi a földhivatali
adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók (regisztrált fizető
felhasználók) pl. bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok,
közjegyzők, ügyvédi irodák stb. számára. 2002. június 10-én az ország
összes körzeti földhivatalában megkezdődött a TakarNet hálózaton
keresztüli tulajdoni lap másolat szolgáltatás, vagyis azóta mindegyik
körzeti földhivatal szolgáltat tulajdoni lap másolatot nemcsak saját
illetékességi területéről, hanem az ország bármely részéről. Külső
felhasználók 2003. áprilisa óta csatlakozhatnak a hálózathoz, ma már
több mint 9000 felhasználó használja a rendszer szolgáltatásait
üzemszerűen. A TakarNet regisztrált felhasználók a honlapon belépve
igénybe vehetik a számukra elérhető on-line földhivatali szolgáltatásokat:
elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap
másolat (szemle vagy teljes) – különböző keresési szempontok szerint,
pl. helyrajzi szám, helyrajzi szám intervallum, ingatlan postai címe,
postacím részlete alapján stb.
elektronikus dokumentumként szolgáltatott, elektronikusan hitelesített
ún. e-hiteles tulajdoni lap másolat (szemle vagy teljes) – különböző
keresési szempontok szerint, pl. helyrajzi szám, helyrajzi
szám intervallum, ingatlan postai címe, postacím részlete alapján stb.
térképmásolat – belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanokról
értesítés tulajdoni lap változásáról – széljegyzésről, címmódosításról,
szolgalom bejegyzéséről, tulajdonjog változásáról stb.
2 A földhivatalok minden papíralapú irata eddig a területi (megyei, fővárosi) levéltárakba került. A központosított nyilvántartást és adattárolást a FÖMI végzi, amely a Magyar Országos Levéltár illetékessége. A jövőbeni kérdés, hogy pl. a fővárosi ingatlanok TAKARNET-ben tárolt adatai melyik levéltárnál kerülnek majd hosszú távú megőrzésre.
Oldalszám: 80 / 254
elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles földhasználati lap
másolat (teljes vagy részleges másolat) – különböző keresési
szempontok szerint
Az elmúlt húsz évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (FVM FTF) - jelenlegi nevén
Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztálya (VM FF) - kezdetben
az EU PHARE programja segítségével, kisebb mértékben pedig a svájci
és a német kormány, valamint a magyar költségvetés, később pedig EU
pályázatok támogatásával jelentős beruházásokat hajtott végre az
ingatlan-nyilvántartás területén.
E beruházások eredményeképpen az összes tulajdoni lap adat
számítógépre került, valamint 2000 júniusa óta a TAKAROS (Térképen
Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer
üzemel az ország körzeti földhivatalaiban. Ez lehetővé teszi, hogy az
adatok karbantartását és az ügyiratkezelést számítógéppel végezzék.
Elkészült a földhivatalokat összekötő TakarNet hálózat is, amely az
ingatlan adatok távoli, elektronikus elérését biztosítja. 2007 óta
rendelkezésre állnak az ország teljes területének digitális ingatlan-
nyilvántartási térképei, amelyek szintén elérhetők távolról elektronikusan.
2009-ben országosan üzembe állt a digitális térképek
földhivatali karbantartását végző DATR rendszer, amely a térképi
adatokat a digitális alaptérképi szabványnak megfelelően kezeli.
A szolgáltató-felhasználó kapcsolat internet jellegű, web felületeken
keresztül valósul meg, így a felhasználók egy egyszerű internet böngésző
program segítségével érhetik el a TakarNet szolgáltatásokat. Web-lapok
segítik a felhasználók adatbázis-lekérdezéseit, illetve tájékoztatnak az
aktuális szolgáltatásokról, a szolgáltatások árairól, a földhivatalokról, a
földhivatalok ügyfélszolgálati rendjéről stb. A különböző szolgáltatások
igénybevételéhez eltérő web-lapok állnak rendelkezésre.
A szolgáltató-felhasználó kapcsolat interaktív, vagyis a kérés, kérelem
kitöltéséhez a rendszer támogatást nyújt, és az elsődleges ellenőrzés (pl.
Oldalszám: 81 / 254
létezik-e a megadott helyrajzi szám az illető földhivatalnál), valamint az
esetleges korrekció után azonnali válaszüzenet érkezik. Az ország
bármely pontjáról bármelyik földhivatal elérhető, vagyis pl. egy
balatonfüredi ingatlan tulajdoni lapja akár Budapesten vagy Miskolcon is
beszerezhető.
A TakarNet egy zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és
szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít a külső felhasználók számára.
A külső felhasználók kizárólag védett átjárókon keresztül érhetik el a
hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait. A biztonságos
üzenetforgalmat többszintű titkosítási rendszer segíti, sor kerül pl. az
üzenetek tartalmának titkosítására, digitális kulcsok, felhasználó
azonosítók, jelszavak stb. használatára. A rendszer rögzíti és pontosan
azonosítani tudja a kérelmet benyújtó felhasználót, a lekérdezés
időpontját és tárgyát.
Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap
másolat semmilyen formában (képernyőn megjelenítve, fájlba lementve,
kinyomtatva stb.) sem rendelkezik bizonyító erővel, ezért tartalmához
joghatások sem fűződnek. Hiteles tulajdoni lap másolatot és
térképmásolatot csak körzeti földhivatal szolgáltathat. A hiteles tulajdoni
lap másolatot 2002. február 4-e óta az erre a célra szolgáló biztonsági
elemekkel ellátott biztonsági papíron szolgáltatnak a földhivatalok.
Az EKOP keretén belül ez év szeptemberi tervezett megvalósítással
folyamatban van egy olyan projekt – „Földhivatali adatok elektronikus
non-stop szolgáltató rendszere ügyfélkapun keresztül” -, melynek
eredményeként a jelenleg 8 órás főmunkaidőben működő TAKARNET
rendszer a nap 24 órájában, elektronikus fizetési rendszer bevezetése
mellett lehetőséget biztosít a magánszemélyek számára is, hogy az
Központi Ügyfélkapun keresztül tulajdoni lap másolatokat kérdezzenek le.
honlapjuk szerint azonban több ügytípusban űrlapot elektronikusan
kitöltve és beküldve lehet ügyet intézni.
Elektronikus ügykezelés helyzete
Az önkormányzatoknál csak iktatásra használt ügykezelő szoftverekről
az alábbi táblázat nyújt áttekintést (a tanúsítvány rovatban nem mindig a
tanúsítvány számát, hanem csak a meglétét tüntették fel, de az
Önkormányzati Minisztérium honlapjáról a hiányzó információk
kideríthetőek voltak). A XX. és a XXIII. kerületben egyelőre a Wikt
iktatószoftver 7.0-s verzióját használják, melynek akkreditációja 2009.
október 31-én lejárt, az újabb verzió bevezetése még folyamatban van.
Az V. és a XVII. kerület pedig az IRMA nevű szoftver újabb, még nem
akkreditált verzióját használja, ráadásul a legutolsó akkreditált verzió, a
v1.9 tanúsítványa is lejárt 2009. december 31-én.
Gyártó Név Verzió Akkreditáció Tanúsítvány Érintett kerületek
Professzionál
Zrt.
Govsys 4.0 kibővített CERTOP: 02-
T7546/2006-04031
VII., IX., X., XVIII.,
XXI., XXII.
Magó
Informatikai
Kft.
Wikt 7.0 teljeskörű CERTOP: 02-
T778/2006-03486
XX., XXIII.
Magó
Informatikai
Kft.
Wikt 7.1 teljeskörű SGS: HU09/4443 IV.
AC Soft Kft. IRMA 2.0.
(V.
ker.),
2.1
(XVII.
ker.)
kibővített CERTOP: 02-
T782/2006-03598
V., XVII.
TIGRA Kft. Tigra ORP 2.7 teljeskörű CERTOP: 02- II., XVI., XIX.
Oldalszám: 124 / 254
Scriptor T7788/2006-03600
IBCnet
Magyarország
Kft.
City v2 nincs - III.
Rudas@Karig
Kft.
Gispán 3.19.0
0
nincs - VIII.
A következő táblázat pedig azokat a szoftvereket tartalmazza,
amelyeket iktatás mellett elektronikus ügyiratkezelésre is használnak:
Gyártó Név Verzió Akkreditáció Tanúsítvány Érintett kerületek
Axis
Consulting
2000 Kft.
Contentum.
Net
3.2 kibővített CERTOP: 02-
T9038/2007-
04442
főváros
Rd Systems
Kft.
Integrált
Igazgatási
Rendszer
1.01 kibővített Mátrix:
I_RDS07T_TAN
XIV., XV. (kizárólag a
telepengedély-
modulban folyik
ügykezelés, amúgy
csak iktatás)
Roxboro
Hungary Kft.
EWO
Drótlevéltár
2009
2.0 kibővített Mátrix: I-
RXB009F1_TAN
I.
Aquis Zrt. Doquis 1.3.46
.20
kibővített CERTOP: 02-
T8375/2007-
04218
XII.
GST-Max
Kft.
GST-
System
3.6.36
19.41
392
kibővített CERTOP: 02-
08725/07-05390
XIII. (nagyrészt
szociális határozatok,
egyébként főleg
iktatás)
Freesoft
NyRt.
KIR
eRecord
3.2 kibővített CERTOP: 02-
T7707/2006-
XI.
Oldalszám: 125 / 254
(Contentum) 03376
Az iktató/ügykezelő rendszerben található összes ügyszámot, illetve az
éves ügyszám-adatokat a következő táblázat mutatja, szervenkénti
bontásban (a XIII. kerületi extrém adatot az okozza, hogy ügykezelő
rendszerük tartalmazza a kerületi egészségház röntgenfelvételeit is):
Szerv Összes ügyszám
(fő-és alszámok)
Éves iktatott ügyek száma
Főváros 909435 -
I. kerület 1625000 -
II. kerület 3917403 -
III. kerület 2500000 213000
IV. kerület 2059313 209973
V. kerület 1450000 95000
VI. kerület 1768468 121417
VII. kerület 1875542 116611
VIII. kerület 2050000 325442
IX. kerület - 137154
X. kerület 1915607 -
XI. kerület 4075837 394698
XII. kerület 132098 (2007 óta) -
XIII. kerület 14450000 -
XIV. kerület - 249797 (2008)
XV. kerület 2042634 4800
XVI. kerület 1887683 -
XVII. kerület 166291 166291 (2009 óta fut a
Oldalszám: 126 / 254
Szerv Összes ügyszám
(fő-és alszámok)
Éves iktatott ügyek száma
szoftver)
XVIII. kerület - 214582
XIX. kerület 2111777 -
XX. kerület 1176069 106553
XXI. kerület 1866241 194524
XXII. kerület 1263503 124296
XXIII. kerület 1418146 104715
Összesen 50661047 -
Átlag 2412430,80952381 173678,3125
A használatban lévő (éles) adatállomány összmérete 553,937 GB.
Önkormányzat Adatmennyiség
(GB, csak iktatás)
Adatmennyiség
(GB, ügykezelés is)
Főváros - 70
I. kerület - 200
II. kerület - 3,6
III. kerület 20 -
IV. kerület 3,20 -
V. kerület 3,60 -
VI. kerület 1,5 -
VII. kerület 22 -
VIII. kerület 100,00 -
IX. kerület 50 -
X. kerület - 0,982
Oldalszám: 127 / 254
XI. kerület 6,00 -
XII. kerület - 23
XIII. kerület - 10
XIV. kerület - 120
XV. kerület 0,05 10
XVI. kerület - 10,655
XVII. kerület 1,14* -
XVIII. kerület 14 -
XIX. kerület - 2,9
XX. kerület 1,6 -
XXI. kerület 54 -
XXII. kerület 45 -
XXIII. kerület 1,8 -
* A korábbi iktatórendszer, a Polisz 2000-2009 közötti adatállománya 30 GB,
de ennek kb. 80%-a szóköz.
Az adatállomány teljes méretét azok a szervek növelik meg, ahol iktatás
mellett elektronikus ügykezelés is folyik, így csak az I. kerületi
Önkormányzatnál 200 GB-t tesz ki az adatállomány, a XIV. kerületnél
120 GB, a fővárosnál 70 GB az adatállomány teljes mérete. Ahol csak
iktatásra használják a szoftvert, elhanyagolható a méret. A VIII.
kerületnél ugyan 100 GB terjedelmet említettek, de ott az iktatórendszer
az integrált térinformatikai rendszer része, így ez az adat nemcsak az
iktatási, hanem a térképi stb. adatállományokra is vonatkozik.
A korábbi iktatórendszerekből a migrálás azoknál a szerveknél volt
sikeres, ahol a szoftverváltásnál a fejlesztők személyi kontinuitását
sikerült megőrizni. Van néhány önkormányzat, ahol egyáltalán nem
történt meg (egyes) korábbi iktatási állományok migrálása. Így egyelőre
nincsen minden korábbi iktatási állomány a jelenlegi ügyiratkezelő
szoftverbe migrálva a II. kerületi Önkormányzatnál (emiatt ott
Oldalszám: 128 / 254
informatikai személycseréket is végrehajtottak), a Fővárosnál (ahol a
jelenlegi ügyiratkezelő rendszer egy külön modulja, az eMigration kezeli
a korábbi iktatási állományokat, melyek nincsenek összekapcsolva az
éles iktatási állományokkal), valamint a XII. és a XVII. kerületnél.. A
migrálás kapcsán a leggyakrabban arról a problémáról számoltak be,
hogy egyes mezők (különösen a határidők, illetve az előzményezés)
átemelése nem sikerült maradéktalanul. Külön problémát szokott
jelenteni, ha a korábbi iktatóprogramban sokszor nem a megfelelő
helyre írták be az iktatók az egyes metaadatokat, (ilyenkor megoldás
lehetett pl. összevont tárgyszó mező alkalmazása a régebbi iktatási
állományokban, míg ezzel párhuzamosan az új szoftver iktatási
állományaiban strukturáltabb adatszerkezetet alkalmaznak). További
megoldandó nehézséget jelentett, ha a korábbi iktatóprogramokban
ugyanannak a mezőnek a tartalmát többféleképpen írták be (pl.
utcanevek eltérő variánsai), ilyenkor a legoptimálisabb (de nem
mindenütt alkalmazható) megoldásnak az adatok tömeges cseréje
bizonyult.
Az elektronikus iktató/ügykezelő szoftverek méretének növekedésére, a
jövőben keletkező elektronikus iratmennyiség terjedelmének
megbecslésére összehasonlításként érdemes összevetni a 2008-ban
Budapest Főváros Levéltára munkatársai által felmért három
önkormányzat esetében az elektronikus ügykezelés két egymást követő
évben megadott terjedelmi adatait.
Szerv neve 2008-as méret
(GB)
2009-es méret (GB) Növekmény (%)
I. kerületi Önkormányzat 50 200 400
XII. kerületi
Önkormányzat
10 23 230
Főváros 20 70* 350
Oldalszám: 129 / 254
* A Fővárosnál 2008 óta van elektronikus ügykezelés, így a 2008-as adat még lényegében csak az iktatási állományra vonatkozik. Az iktatási állomány mérete 2009-re elérte a 35 GB-ot, ehhez járul a digitalizált iratokat tartalmazó dokumentumtár 35 GB-os mérete.
A 2007-ben felmért 11 önkormányzatnál kapott iktatási állományok
méreteinek növekedését 2009-re az alábbi táblázat szemlélteti. Ezen
önkormányzatok közül csak az I., a XII. kerületben és a Fővárosban van
elektronikus ügykezelés, a többiben mind 2007-ben, mind 2009-ben
csak az iktatási állományok méretéről van szó - kivéve a VIII. kerületet,
ahol ugyan nincs elektronikus ügykezelés, de a megadott méret az
integrált térinformatikai rendszer egészére, tehát nemcsak az iktatási,
hanem a térképi stb. adatállományokra is vonatkozik. Az eltelt két év
alatt egyedül a Fővárosnál vezették be az elektronikus ügykezelést.
Szerv neve 2007-es
méret (GB)
2009-es méret (GB) Növekmény (%)
I. kerületi Önkormányzat 5 200 4000
III. kerületi Önkormányzat 1 20 2000
IV. kerületi Önkormányzat 0,11 3,07* 2790
V. kerületi Önkormányzat 0,275 3,6 1309
VIII. kerületi Önkormányzat 1 100 10000
XII. kerületi Önkormányzat 5 23 460
XVI. kerületi Önkormányzat 0,3 10,655 3551
XXI. kerületi Önkormányzat 0,755 54 7152
XXII. kerületi Önkormányzat 15 45 300
XXIII. kerületi Önkormányzat 0,05 1,8 360
Főváros 1 70** 7000
* 2010 januárjában ez az adat már 3,2 GB.** A Fővárosnál 2008 óta zajlik elektronikus ügykezelés, így a 2007-es adat még kizárólag az iktatási állományra vonatkozik. Az iktatási állomány mérete
Oldalszám: 130 / 254
2009-re elérte a 35 GB-ot, ehhez járul a digitalizált iratokat tartalmazó dokumentumtár 35 GB-os mérete.
Az önkormányzatok adatállományaikról jellemzően üzemeltetési
mentést végeznek, a mentett állományokból a többség nem készít
rendszeresen archivált adatokat, vagy csak esetlegesen. Az előírások
szerint pedig az iktatókönyvek év végi zárásakor archivált példányt
kellene letenni, ennek gyakorlati megvalósítása azonban közel sem
általános. Jól kidolgozott mentési-archiválási stratégiát azoknál az
intézményeknél találtunk – találhattunk, ahol ennek a technológiai-
műszaki háttere is megvolt. A legkidolgozottabb mentési és archiválási
stratégiák a fővárosnál és az I. kerületnél találhatóak meg.
Az exportra vonatkozó két kérdést (a szoftver export funkciója, illetve az
adatbázis-kezelő export funkciója) több helyütt nem tudták elkülöníteni.
Az ügyiratkezelő szoftverek akkreditációjának előfeltétele, hogy képes
legyen xml-formátumban exportálni az adatokat. Ennek ellenére
tapasztaltunk olyat is, hogy a szoftver menüjében ott volt az xml-export
ikonja, de a gyakorlatban nem működött a funkció (IV. kerület). (A IV.
kerület a Wikt 7.1-es verzióját használja, tehát a legfrissebbet, talán
azért csak ott nem működött az xml-export.) Bizonyosan nincs a (nem
akkreditált) City iktatószoftvernek xml-export funkciója, amelyet a III.
kerületben használnak (az akkreditált iktatószoftver bevezetéséig).
E-mail archiválás
Az e-mailek kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál szinte
valamennyi levelezési megoldásra találunk példát. Sok helyen
használnak valamilyen open-source alapú smtp és postafiók-kezelő
szoftver párost. Valamivel kevesebben vannak azon önkormányzatok,
amelyek fizetős levelezőrendszert alkalmaznak. Általános tapasztalat a
Oldalszám: 131 / 254
kliens oldali postafiók-kezelés, ez mentési, archiválási problémák
forrása, mivel a mentés csak a felhasználó gépén történik, a felhasználó
által megfelelőnek tartott ideig. Az open source megoldásokat alkalmazó
intézményekre inkább jellemző a fenti kliens oldali postafiók-kezelés
annak említett problémáival, de a dobozos terméket vásárlók között is
előfordul az ilyen megoldás.
Az e-mailek mentésére változó mentési stratégiák tapasztalhatóak a
szerveknél. Az viszont általános elv, hogy a hivatalos ügynek tekinthető
e-maileket ki kell nyomtatni, majd iktatni kell. A gyakorlat azonban
általában az, hogy az e-mailek kezelésére nincs kialakult protokoll. A
maradandó értékűként meghatározott e-mailek megőrzését a jövőben
leginkább jogszabályváltozások nyomán lehetne elérni, az iratkezelési
szabályzatokban a hosszú távú megőrzés szabályozásával, a magán-
és hivatalos elektronikus levelezésnek – adatvédelmi szempontokból is
feltétlenül szükséges –, a gyakorlatban is véghezvitt szétválasztásával,
az e-mailek e meghatározott körének mentési/archiválási stratégiáinak
kidolgozásával. Ez a szétválasztás létrejöhetne például bizonyos
(központi, vagy a hivatali hierarchiában magasabb) pozíciókhoz
kapcsolódó postafiókok kijelölésével, esetleg a hivatalos levél minősítési
rendszerének szabályozásával, de visszamenőlegesen az e-mailek
maradandó értékűnek történő minősítése, illetve levéltári átvétele nem
tűnik megvalósíthatónak. Visszamenőlegesen az irattári tervben tárgyuk
szerint szereplő e-maileknek és a kinyomtatott e-mailek átvétele látszik
biztosítottnak.
Általában nem különítik el a mentési állományokban az egyes évek
tartalmát. Egyedül a fővárosban, a VIII. és a X. kerületben különítik el
ténylegesen az egyes éveket, a IV. kerületben elvileg el tudnák
különíteni, de a gyakorlatban nem teszik meg.
Oldalszám: 132 / 254
A mentett e-mail-állomány méreteit a következő táblázat mutatja,
szervenkénti bontásban:
Önkormányzat Mentett e-mailek mérete
(GB)
Főváros 82
I. kerület 10
II. kerület csak felhasználói mentés
van
III. kerület 50
IV. kerület 100
V. kerület 105
VI. kerület 0,5
VII. kerület 100
VIII. kerület 70
IX. kerület csak felhasználói mentés
van
X. kerület 65
XI. kerület csak az egész rendszert
mentik
XII. kerület 32,5
XIII. kerület 150
XIV. kerület 16
XV. kerület 40
XVI. kerület 25
XVII. kerület 33
XVIII. kerület nincs mentés
XIX. kerület nincs mentés
Oldalszám: 133 / 254
XX. kerület nincs mentés
XXI. kerület csak felhasználói mentés
van
XXII. kerület 21
XXIII. kerület 16
Az adatok hozzávetőlegességére jellemző, hogy a Főváros a 2008-as,
előzetes felmérés kapcsán még 8 TB-nyi mentett e-mail állományt adott
meg.
Bármely típusú elektronikus aláírással ellátott e-iratok alkalmazásának helyzete
Míg 2009-ig a jogszabályi környezet az elektronikus aláírással ellátott
elektronikus iratforgalom bevezetését támogatta, addig a Ket. 2009-es
módosítása (2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról)
már a hivatali kapus/ügyfélkapus megoldásokat támogatja (részben
pedig elő is írja), az elektronikus aláírás a törvényszövegben csak
egyszer fordul elő. Bizonyos esetekben, elsősorban a felügyeleti
szervekkel való kommunikációban előírás továbbra is az elektronikus
aláírás alkalmazása, az ügyfelekkel történő kommunikációban már
egyértelműen a hivatali kapun/ügyfélkapun át történő elektronikus
iratforgalomra került át a hangsúly (bár néhány önkormányzatnál azt
említették, hogy jogszabályalkotói szinten újra tervbe vették az
elektronikus aláírás jelentőségének növelését). Bár a jogszabályok
szerint az iktatókönyvek év végi zárását elektronikus aláírással kell
hitelesíteni, a gyakorlatban sokszor erre sem használják az elektronikus
aláírást. Az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban az elektronikus
aláírás alkalmazása már a folyton megújítani szükséges hitelesítés
költségei miatt sem lehetett sikeres. 2010. január 1-jétől az egyéni
vállalkozók számára már kizárólag az ügyfélkapun át érkező
Oldalszám: 134 / 254
beadványokat írják elő a jogszabályok, hiteles elektronikus
iratforgalomnak ez annyiból nem tekinthető, hogy ezt az iratforgalmat
nem szabad integrálni az ügyiratkezelő rendszerekbe, hanem külön
hálózatot kell számukra fenntartani. A külön hálózatban a Közigazgatási
és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH)
előírása szerint, megadott könyvtárstruktúrában kell tárolni ezeket az
adatokat. Az ügyfelekkel ügyfélkapun át történő kommunikációt jó
elgondolásnak tartják az önkormányzati informatikusok, de
problémásnak látják a jelenlegi, sok felesleges lépésből álló
eljárásrendet (az iratok pen-drive-on történő mozgatása, sok, akár 10-12
lépésből álló folyamat az irat beérkezésétől az iktatásig, a Hivatali
Kapuhoz pedig - szemben az Ügyfélkapuval - nem tartozik tárhely, így,
ha nem mentik le az iratokat, olvasás után kitörlődnek onnan). Az
ügyfélkapus kapcsolattartás további problémája az, hogy az ügyfelek
gyakran nem a saját ügyfélkapus regisztrációjukat használják, és főleg
az, hogy nem megoldott az ügyfélkapus iratforgalom hitelességének
tartós megőrzése.
Elektronikus adatbázisok helyzete
Az egyes önkormányzatoknál számos adatbázist használnak, a
fővárosnál pl. legalább 100 adatbázist említettek. Ezek jó részére még
az informatikusoknak sincs rálátásuk, így az ebben a témakörben kapott
adatok csak hozzávetőlegesek lehetnek. Elég esetleges, hogy hol,
melyik adatbázist említették meg. A térinformatikai vagy a külön
pénzügyi, gyámügyi stb. adatbázist valószínűleg jóval több helyen
használják. Egyes helyeken csak a maradandó értékű iratokhoz
kapcsolódó adatbázisokat vették figyelembe, másutt minden fellelhető
adatbázisról számot adtak. Mindenesetre a számszerűsített adatbázisok
teljes mérete a 24 önkormányzatnál 1215,0026 GB (+ 1-1 GB már nem
használt szociális/segélyezési adatbázis a X. és a XXI. kerületi
Önkormányzatnál), az éves növekmény pedig 27,11 GB. Ezek az
adatok azonban, egyrészt a kérdőívek hiányos kitöltése miatt, másrészt
a szervenként egymástól gyanúsan nagymértékben elütő terjedelmi
Oldalszám: 135 / 254
adatok miatt valószínűleg nem használhatóak. Néhány esetben
azonban megadtak a teljes adatbázis-állományra (beleértve az iktatási
állományokat, e-maileket, közös fájlrendszeren tárolt fájlokat) vonatkozó
terjedelemadatot is, ezek alapján viszont sokkal nagyobb
összterjedelmet lehet becsülni (a XI. kerületnél pl. 10 TB, a XXII.
kerületnél 2-3 TB összterjedelmet említettek). A Fővárosnál pedig, ahol
a 2010-es kérdőívben az adatbázisok összterjedelméről még becslést
sem kockáztattak meg, 2008-ban 12 TB-nyi összes adatbázis-
terjedelmet (e-mailek és sql-mentések összterjedelmére pedig 20 TB-ot)
adtak meg. Feltehetőleg tehát egy felső becsléshez ez utóbbi adatok
megfelelőbb kiindulópontot jelentenek. Az önkormányzatoknál felmért
adatbázisok a következők:
Központi adatbázisok: (ezek országos adatbázisban vannak,
hivatalonként terjedelmet nem érdemes számolni):
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
ASZA anyakönyvi szolgáltató
rendszer
EIR egészségügy
KEKKH országos
járműnyilvántartás
KEKKH országos
lakcímnyilvántartás
Takarnet tulajdoni lapok lekérése
Vizuál regiszter Népességnyilvántartó Nincs Oracle,
MSSQL
Oldalszám: 136 / 254
Helyi adatbázisok:
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
ABACUS-WinGyer Gyámügy
Adónyilvántartás Adónyilvántartás Nincs Novell
Btrieve
Btrieve
ANDOC Testületi anyagok
rendszer
Van pdf speciális
egyedi
Anyakönyvi
névmutatók
adatbázisa
Anyakönyvi névmutatók
adatbázisa
sql
ArcGis v. ArcView Térinformatika
Burkolat bontás
Cafeteria Humánpolitika Foxpro
CashPro jogi nyilvántartó
Cityinform vagyonkataszter
CIVIL PÉNZ pénzügyi nyilvántartás
CIVIL TELEP telepengedélyek
nyilvántartása
CIVIL ÜZLET üzlethelyiségek
nyilvántartása
CIVILSoft telepengedély
nyilvántartás
Classys Pénzügyi rendszer Oracle
Creatív Contact Vagyonkezelő Oracle
Ctsrv Pénzügyi rendszer MsSQL
Csatérd program csatorna érdekeltségi
hozzájárulások
Oldalszám: 137 / 254
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
nyilvántartása
Datakart Térinformatika
Digikom Térinformatika mysql
Digikom 2004 műszaki nyilvántartás
Digitális alaptérkép
DOKK Könyvelés Nincs dbase
Dokumentumtár Van pdf Oracle
Dozvald János
fotógyűjteménye
Digitális fotók a kerület
épületeiről
E-DOK iratkezelés
+dokumentumtár
EDTR Előterjesztés kezelő
rendszer
Nincs prosgresql
Electra OTP ügyfélterminál Nincs spec.
eMigration régi iktatórendszer adatai
Építés címnyilvántartás Nincs MSSQL
építéshatóság Kép fájlrendsze
rben
Építéshatósági
térképadatbázis
ESRI Térinformatika
Eszköznyilvántartó
Exchange 2007 Levelező szerver Nincs beépített
Feladat
menedzsment
rendszer
Nincs speciális
egyedi
Oldalszám: 138 / 254
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
FORRÁS SQL pénzügy Van xls MSSQL 2005
Főprg kötelezettségvállalások
nyilvántartása
Gemini Építési Iroda és
Vagyonhasznosítás
Oracle
Gemini Térinformatika és
vagyonkataszter
Nincs Oracle
GISPÁN térinformatikai rendszer Nincs Oracle
Globomax
Mikrovoks
Testületi
szavazatszámláló
rendszer
Többféle
szöveges
állomány és
hangrögzítés
Gordius integrált pénzügyi
rendszer
Van ecf ms SQL
Hagyatéki
nyilvántartó
program
Hivatali portál,
fórum
Webszerver Nincs mysql
Hreg népesség Nincs MSSQL
IMI MÁK nyilvántartás,
bérszámfejtés
Oracle
Ingatlanvagyon-
kataszteri program
sql
Intermet Térinformatika
IQSYS Pénzügyi rendszer Nincs Oracle
Itiner Helyi nyilvántartás SQL
Oldalszám: 139 / 254
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
Joó Tamás-féle
program
lakás, központi fűtés
költség elszámolás és
eseti számlázási program
K11 könyvelési beszámoló Nincs dbase
Kalap Adóügyi rendszer Nincs Pervasive-
SQL
Kataszter vagyongazdálkodás Van xls dbf
Képviselő rendszer testületi munka
támogatása
Nincs
KIMÉRA GYÁM gyámügyek nyilván-
tartása
Van doc Ms sql
KIMÉRA SZOC szociális segélyek nyilván-
tartása
Nincs mysql
King 9.x (TERC)
software
költségvetés-tervező
program
Kisházi program pénzügy
Klinika Eb nyilvántartás Nincs ms-sql
Kolibri Térinformatika
Komunáldata Nyilvántartás Nincs MS SQL
KotVal Kötelezettség vállalás Nincs oracle
KÖLCSÖN
Közterület-
felügyelet
a hivatkozás
tárolható
kép, fájl-
rendszer-
ben
Oracle
Lakás Lakás FoxPro
Oldalszám: 140 / 254
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
MapInfo
Professional 9.0
térképszerkesztő program
MapInfo Prowiever térkép megjelenítő
program (légi fotó, KVSZ,
választási térképek,
iskolakörzetek, építési
előadói körzetek)
Mininform közterület-felügyelet
MKA munkáltatói kölcsönök
analitikája
dbase
Működési engedély Iparker Nincs FoxPro
Működési engedély
nyilvántartás
Működési engedély
nyilvántartás
Nincs Access
Népesség Népességnyilvántartás SQL
Önkadó helyi adók rendszere nincs Clipper,
Dbase. Oracle,
Mysql
Parkolás Parkolás
Pénzügyi rendszer Pénzügyi rendszer nincs Oracle
PMInfo pénzügyi program nincs dbase
Polisz integrált pénzügyi,
szerződés nyilvántartó
rendszer
nincs MySQL
Roxboro Drótirattár irattári nyilvántartás
Rudas és Karig térképi adatbázis (csak a
nyilvántartó rendszer)
Sáfár eszköznyilvántartó dbase
Oldalszám: 141 / 254
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
program
Saldo pénzügyi-számviteli
adatok
űrlapok pdf Oracle,
FoxPro, sql
Szálláshely
nyilvántartó
Iparker
SZEMIRAMISZ humánpolitikai program
Szociális modul szociális ügyek kezelése Oracle
Szociális-pénzügyi-
tárgyi eszköz
rendszer
Szociális-pénzügyi-tárgyi
eszköz rendszer
nincs Oracle
Szocinfo Szociális határozat
minták
doc MSSQL,
Oracle8i
Társasház Társasház van xls dbf
Tatigazd Főkönyvelés nincs Dbase
Tégla Építési
Tégla2 Építésigazgatás
Telepengedély
nyilvántartás
Telep
engedélynyilvántartás
- - Oracle,
FoxPro
Térinformatika Térinformatika van bármilyen Oracle
Testületi
Dokumentumkezelő
rendszer
Testületi
Dokumentumkezelő
rendszer
THK képviselő-testületi munkát
támogató rendszer
van rtf, doc,
xls, pdf,
jpg
Oracle
TIR Testületi Információs
Rendszer
Oldalszám: 142 / 254
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
TIR térinformatikai rendszer nincs Oracle
Uniker Városrendészet
Üzlet nyilvántartó
program
Működési engedély
nyilvántartó
nincs Access
Vagyonkataszter Vagyonkataszter Oracle
VHI Analitika a Vagyonhasznosítási
Irodához rendelt
költségvetési keretek
felhasználásának
analitikus nyilvántartása
Wbazis Hivatali leltár nincs Foxpro
WIN KÖZSZALL pénzügyi rendszer –
szállítói nyilvántartás,
kötelezettségvállalás
nyilvántartás,
ingatlanvagyon-kataszter
nincs mysql
Wingyer gyámügyek kezelése van rtf, doc Firebird 1.5.5
sql, interbase,
dbase,
Paradox
Winhat testületi határozatok van word, jpg dbase
Winszoc szociális ügyek kezelése van rtf, doc Firebird 1.5.5.,
sql, FoxPro,
Interbase
Wintiszt Humánpolitikai
nyilvántartás,
köztisztviselők
nincs Foxpro
ZAJ REGISZTER
Oldalszám: 143 / 254
Név Cél Csatolmány Formátum Adatbázis-
kezelő
Zala Tivadar telepengedélyek
nyilvántartása
van Access
Zsoli gazdasági rendszer,
bevételi analitika, már
nem használják
nincs speciális
egyedi
A rendszeres adatmentés az sql háttérrel nem rendelkező szoftverek
esetében fájl alapú üzemeltetési mentés, az sql alapúaknál sql dump
vagy valamilyen speciális mentőszoftverrel történik.
Eléggé változatos képet tapasztaltunk az adatbázis-szoftverek export
funkcióival kapcsolatban. Azoknál az adatbázisoknál, ahol lehetséges az
export, ott vagy az xml-export, vagy pedig egy xls vagy txt-export a
jellemző. Sok esetben azonban az informatikusok sem tudtak választ
adni a kérdésre, ami igazából csak egy esetleges migráláskor szokott
felvetődni. .
Hang- és képrögzítés
Globomax Mikrovoks-féle digitális hangrögzítés valamennyi
önkormányzatnál történik a képviselő-testületi üléseken, a bizottsági
ülések digitális hangrögzítése viszont korántsem általános. Digitális
hangfelvételek elterjedése a Mikrovoks új verziójának elterjedésétől, kb.
2005-től általános. A bizottsági üléseket azonban mindmáig gyakrabban
rögzítik analóg felvevő-berendezésekkel, mint digitálisan (digitális
hangfelvételek csak akkor készülnek, ha olyan helyiségben ülésezik egy
bizottság, ahol a Mikrovoks rendszer ki van építve). A képviselő-testületi
ülések hanganyagait 2000 óta az irattári terv szerint a jegyzőkönyv
Oldalszám: 144 / 254
elkészültét követő év március 31-éig kell levéltárba adni, ehhez képest a
hanganyagok levéltári átadásának jelenlegi helyzetét a következő
táblázat mutatja be: (a bizottsági ülések hanganyagainak levéltári
átadását csak a 2010. január 1-jétől érvényes irattári terv – a 29/2009
(X. 30.) ÖM-rendelet – írja elő, így ezek jogszabályban előírt átadására
még nem kerülhetett sor).
Önkormányzat Képviselő-testületi jegyzőkönyvek
átadott hanganyagai
I. kerület 1989-2008
II. kerület 1989-2007
III. kerület 1990-1991., 1998-2000
IV. kerület 1990-2004
V. kerület 1989-2006; 2009
VI. kerület 1993-1995 (hiányos), 1996-2007
VII. kerület 2000-2006
VIII. kerület
IX. kerület
X. kerület 2006-2009
XI. kerület
XII. kerület
XIII. kerület
XIV. kerület 2002-2006; 2008-2009
XV. kerület
XVI. kerület 1998-1999., 2001-2009
XVII. kerület 1996-2009 (bizottsági, kisebbségi
is)
XVIII. kerület 2001-2009
Oldalszám: 145 / 254
Önkormányzat Képviselő-testületi jegyzőkönyvek
átadott hanganyagai
XIX. kerület 1990-2008
XX. kerület 2001-2006., 2008-2009
XXI. kerület 1996., 2000., 2002-2006
XXII. kerület 1992-2001
XXIII. kerület 1995-2004, 2007
.
Digitális képeket elsősorban az építéshatósági osztályokon és a
közterület-felügyeletnél használnak, ezek alkalmazása eléggé vegyes
képet mutat: vagy egy belső meghajtón, könyvtárszerkezetben tárolják,
vagy ügyintézői gépeken; hol CD-n csatolják a képet az ügyirathoz, hol
pedig kinyomtatva. Egyes kerületeknél rendelkeznek a teljes kerületet
(VII., IX. kerület), illetve az önkormányzati tulajdonban lévő épületeket
(XIII.) tartalmazó épületfotó-adatbázissal, ezek levéltári átadása,
amennyiben használható utca-házszám fájlneve szerint vannak
rendszerezve, könnyen megoldható.
Hang- és képanyagok nyilvántartó alkalmazásaival (egyes periférikus
adatbázisokat leszámítva) lényegében sehol sem rendelkeznek.
Az eddig keletkezett/tárolt állományok mennyisége összesen 576,5 GB.
Szerv Hang- és képanyagok mérete (GB)
Főváros 110
I. kerület 10
II. kerület n.a.
III. kerület n.a.
IV. kerület 28
Oldalszám: 146 / 254
V. kerület n.a.
VI. kerület n.a.
VII. kerület 10
VIII. kerület 40
IX. kerület n.a.
X. kerület 80
XI. kerület n.a.
XII. kerület n.a.
XIII. kerület n.a.
XIV. kerület 1,5
XV. kerület 20
XVI. kerület n.a.
XVII. kerület n.a.
XVIII. kerület n.a.
XIX. kerület n.a.
XX. kerület 250
XXI. kerület 12
XXII. kerület 10
XXIII. kerület 5
Konvertálás, migrálás
A nem iktatórendszerként használt korábbi adatbázisok közül keveset
említettek meg a felmérés során. Ilyen volt a VII. kerületi
Önkormányzatnál a régi vagyonkataszter, továbbá a régi képviselő-
testületi határozatok adatbázisa, amely két, migrálásra került régi
szoftverből állt, valamint az Országosan Egységes Ingatlannyilvántartási
Oldalszám: 147 / 254
Rendszer (OER). Ez utóbbi az 1980-as évek végén készült, DOS alapú,
Clipper 87 adatbázis-kezelővel, a kerületi bérházak teljes felmérését
tartalmazza. Az OER alapvetően papíralapú, de elképzelhető, hogy
esetleg több kerületben is elektronikus adatbázisban is voltak az adatok.
(Budapest Főváros Levéltárában az V. kerületi IKV-tól behozott V.
kerületi felmérés adatlapjai vannak meg: XXIX.1703.c: Országosan
Egységes Ingatlannyilvántartási Rendszer (OER) adatlapok.)
Az V. kerületben említették meg az ABACUS működésiengedély-
nyilvántartást, a X. kerületben a Vista alapú, DOMINO elnevezésű,
szociális segélyeket nyilvántartó adatbázist (ennek mérete 1 GB), a
XVIII. kerületben a vagyonkezelő üzlethelyiségeit, illetve a
gáztámogatásokat nyilvántartó adatbázisokat, a XXI. kerületben egy
dBase alapú, 1 GB terjedelmű régi szociális segélyezési rendszert.
Intézményi honlap
A legtöbb helyen külső szolgáltató üzemelteti a honlapot, erről kevés
használható információt szereztünk. Várható, hogy a közeljövőben
egyre több kerületi honlapot közigazgatási portállá fejlesztenek. A
honlapokon nagy számban találhatóak meg nemcsak a kerületi hírek,
hanem képviselő-testületi jegyzőkönyvek, előterjesztések, határozatok,
rendeletek is, illetve térinformatikai adatbázisok. A honlapok egyik fontos
része az interaktív fórum rovat, melyek a kerületek életének témáit
taglalják. A honlapok levéltári archiválását igencsak megnehezíti, hogy
sokféle honlap-motort használnak, és különösen a dinamikus honlapok
esetében, a teljes környezetet is archiválni kellene. Megfontolandó
esetleg a maradandónak ítélt honlapokról egy levéltári központú,
rendszeres időközönként elvégzett pillanatfelvétel-szerű mentés. A
honlapok, amennyiben közigazgatási portálként üzemelnek, egyúttal az
elektronikus iratforgalom színterei is. Jelenleg az I. kerületben lehet
elektronikusan ügyet intézni a honlapon keresztül, a XIV. kerületben is
közigazgatási portállá fejlesztették a honlapot, csak éppen közben a
Oldalszám: 148 / 254
jogszabályi környezet megváltozása miatt nem tudják portálként
működtetni a honlapot. Általános tendencia, hogy igyekeznek minél
több, az ügyintézéshez szükséges űrlapot kitenni a honlapra, az űrlapok
kidolgozása és kitétele a legtöbb önkormányzatnál folyamatban van, de
közigazgatási portál igénybevételével elektronikus ügyintézésre másutt
XXIII. Kerületi Ügyészségek, valamint a Budapesti Nyomozó Ügyészség
és a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség esetében bírt
nyilatkozati kompetenciával.
A Fővárosi Igazságügyi Hivatal felmérése gyakorlatilag a Központi
Igazságügyi Hivatal épületében lévő fővárosi helyiségben zajlott, amit
indokolt az egyes Igazságügyi Hivatalok közös informatikai rendszerbe
való integrációja és folyamatos munkája (A kapott adatok a fővárosra
vonatkoznak).4
3 Nem hivatalosan kapott információ szerint 2010 folyamán iktató szoftver bevezetése, illetve kísérleti jellegű tesztelése folyik a szervnél.4 A helyzet megegyezik a rendészeti és a dekoncentrált szervek esetében tapasztaltakkal.
Oldalszám: 162 / 254
A Budapesti Fegyház és Börtönben tett látogatás során bizonyosságot
nyert, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek, hasonlóan a katonai
ügyészségi szervekhez, informatikai területen jelentős hátrányban
vannak5, ugyanakkor a központi szerv (Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnoksága) már rendelkezik informatikai háttérrel és az egyes
szervek levelező szervereit üzemeltetik. A helyzet tehát hasonló a
rendészeti és dekoncentrált területhez, ezért a Fővárosi Büntetés-
végrehajtási Intézet helyett közvetlenül a BVOP-nál folytattuk le az
interjút.
Az elektronikus iktatás helyzete
A jogszolgáltatási területen használt elektronikus iktató szoftvereket és
fontosabb paramétereiket az alábbi táblázat tünteti fel:
Szerv neve Gyártó Megnevezés Verzió Bevezetés Akkredi-táció
Tanúsít-vány
Fővárosi Bíróság
Merysoft
97.
Elnöki Iktató n.a. 1996.
Szept.
- -
Fővárosi Bíróság
PC-soft GH iktató
program
n. a. 1997. - -
Fővárosi Bíróság
KFKI Rt. BIIR-BIIR-Ó v1.5.7.
0
2005-től - -
Fővárosi Bíróság
KFKI Rt. BIIR-BIIR-S BÍR-S
1.3.7bir
s
2005-től - -
Fővárosi Bíróság
Kovács
László
Lajstrom
program
7.53 2000?-től - -
Fővárosi Ítélőtábla
KFKI Rt. BIIR-BIIR-Ó n.a. 2006 től - -
Fővárosi Legfőbb Büntető n.a. 1993.01.01 - -5 Oka a forráshiány, amely a nagyszabású informatikai beruházások megvalósítását akadályozza.
Oldalszám: 163 / 254
Főügyészség
Ügyész-
ség
Ügyviteli Iktató
Rendszer
(BÜR)
Fővárosi Főügyészség
Legfőbb
Ügyész-
ség
Magánjogi és
Közigazgatás-
jogi Rendszer
(MAKÖR)
n.a.
2005.01.01
- -
Fővárosi Főügyészség
Legfőbb
Ügyész-
ség
Igazgatási
Ügyviteli
Rendszer
(IÜR)
n.a.
1992.01.01
- -
Fővárosi Igazságügyi Hivatal -
kárpótlási
iktatóp-
rogramok
n.a. n.a. - -
A BIIR-BÍR-S a BIIR egy korábbi változata, egyfajta „vakvágánya”,
böngészős megoldással. A társadalmi szervek, alapítványok
nyilvántartására használják, az adatokat központilag, az OIT-nél gyűjtik.
Jelenleg egy új, ezt felváltó program fejlesztése folyik az OIT-nél.
A BIIR-BÍR-Ó az általános, minden bíróság (ítélőtáblák, LB is,
verziószám megegyező) által használt iktatóprogram, a Lajstrom adatait
ebbe migrálták át, a Lajstrom (a VH kivételével) nem is érhető el a
bírósági dolgozóknak. Nem tudni pontosan, mikortól tartalmaz adatokat,
valószínűleg 1994-től. Amikor – a vonatkozó szabályok betartásával a
levéltárosok közreműködésével - betekintésre nyílt lehetőség a
programba, jóval korábbi irat is előkerült, de az 1996-ban fejeződött be -
az pedig nyilvánvaló, hogy a Lajstrom bevezetésekor a folyamatba lévő
ügyeket fel kellett venni. Végül a BIIR bizonyos esetekben tartalmazza
az ítéleteket, mivel azok (anonimizálás után, ami a program egyik
funkciója) kikerülhetnek pl. bírósági honlapra.
A MAKÖR Sybase alapú, az alapítványi, társadalmi szervezeti stb.
ügyeket gyűjti. Az Igazgatási Ügyviteli Rendszer eredetileg Dbase alapú
volt, jelenleg (2004 óta) MS Access alapú és csak bizonyos
Oldalszám: 164 / 254
munkaállomásokon fut (részletesebben lásd az összefoglaló végén). A
BÜR tanúsított változatának kialakítása folyamatban van, a Legfőbb
Ügyészség tájékoztatása szerint 1-2 év múlva esedékes a bevezetése
A Fővárosi Igazságyügyi Hivatal iratkezelésében a kárpótlásnak három
nagy típusa van, vagyoni, személyi és árverések. Az idők folyamán
sokszor változott a kárpótlás módja, menete, ez gyakran külön iktató- és
elintéző-programok kifejlesztését jelentette. A vagyoni kárpótlási
ügyeknek gyakorlatilag nem volt iktatóprogramja. A személyi ügyeknél
viszont több szoftvert is fejlesztettek. A legrégibb egy DOS-os alapú, kb.
1,3 millió rekordot tartalmazó program, amelynek több ága is kialakult a
törvényi háttér változásai alapján. LexLib adatbázis-kezelővel futtatják.
Egy Windows alapú program, kb. 200000 rekord tartalommal, Clipper
alapon. E programokat mindmáig használják. Ezek nagyon informatívak,
mivel tartalmazzák a határozatokat, megítélt összegeket stb.
Létezik egy külön program is az iratmozgás követésére (vonalkód az
iratokon). Tartalmazza az összes ügyet (valószínűleg, csak az
iktatószámokat). Körülbelül 30 ezer ügyben 300000 „mozgás” történik
évente (ebbe minden beleszámít az adott irat irattárból történő
kiemelése, az egyik ügyintézőtől a másikhoz történő továbbítása stb.).
A büntetés-végrehajtáson kívül minden szervnél folytatnak elektronikus
iktatást. A szándék itt is megvan az akkreditált szoftver bevezetésére,
azonban sem a szükséges hardverfejlesztések, sem a szoftverek
(licenszek, stb.) költségét nem képes a BVOP előteremteni, ezért
pályázat révén igyekeznek megoldani a helyzetet. A BVOP 2010
júniusától teszt üzemmódban kezdi el alkalmazni az IBM Lotus Notes
rendszerét, melyet 2011. január elsejétől terveznek bevezetni az összes
magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben.
Az elektronikus iktatást legkorábban az ügyészségeknél vezették be
már 1992-1993 folyamán, míg a bíróságoknál ténylegesen csak
(1991)1996-tól.
Oldalszám: 165 / 254
A használt iktatóprogramok egyike sem akkreditált/tanúsított, de a
szándék megvan az akkreditálásra. Ugyanakkor korábban az akkreditált
iktatóprogramok bevezetéséről rendelkező jogszabály nem tette
lehetővé a bíróságokon használt iktatási módot, azóta a jogszabály
(335/2005. Korm. Rend.) megváltozott.
Korábban csak a bíróságon használtak más elektronikus
iktatóprogramot:
Szerv neve Gyártó Megnevezés Verzió Használat idejeFővárosi
Bíróság
Kovács László Lajstrom
program
7.53 2000-2006
Fővárosi
Ítélőtábla
Kovács László Lajstrom
program
7.53 2003-2006 körül
A bíróságon használt házi gyártású szoftvert, a Lajstromot a
bíróságokon fejlesztették ki, és a PKKB-n indult 1991 körül.
A kérdőívben 2000-2006 közötti időszakra tették virágkorát. 2006 után
felváltotta a BIIR, de a VH (végrehajtási) ügyekben továbbra is ezt
használják – vagyis élő adatbázis. Az adatbázis-kezelő, miként az elnöki
iktatónál, itt is Clipper.
A adatállományok migrálása a bírósági Lajstrom program esetében
történt meg, a többi szerv esetén erre még nem került sor. A migrálás
eredményességérről pozitívan nyilatkoztak: rendben megtörtént, de
részlegesen, ugyanis a végrehajtási ügyek (VH Lajstrom) még a régi
Lajstrom programban találhatóak.
A nem akkreditált iktató szoftverek adatbázis-kezelői rendkívül vegyes
képet mutatnak:
Szerv neve Szoftver neve Adatbázis-kezelő
Fővárosi Bíróság Elnöki Iktató Clipper
Oldalszám: 166 / 254
Fővárosi Bíróság GH Iktatóprogram Microkernel Database
Engine
Fővárosi Bíróság BIIR-BÍR-S: Oracle
Fővárosi Bíróság BIIR-BÍR-Ó: MySql
Fővárosi Igazságügyi
Hivatal
kárpótlási Lexlib, Clipper
Fővárosi Ítélőtábla BIIR-BÍR-Ó MySql
Fővárosi Főügyészség BÜR Dbf fájl
Fővárosi Főügyészség MAKÖR SYBase
Fővárosi Főügyészség IÜR MS ACCES
Az adatbázis-kezelők tekintetében csakúgy, mint a tanúsítványok esetén
igen elmaradott színvonalon állnak a jogszolgáltatási szervek. A
Fővárosi Bíróságon és az Ítélőtáblán mutatkoznak biztató jelek az
Oracle és MySql formájában, amelyek az E-levéltárhoz való on-line
kapcsolódást elősegíthetik
Felhasználói kézikönyvvel minden esetben rendelkeznek, ami szinte
természetes, műszaki dokumentációval azonban csak a Fővárosi
Bíróságon a BIIR-BÍR-S és Ó esetében, valamint a Főügyészségen
utaltak arra, hogy a Legfőbb Ügyészség, a program fejlesztője
rendelkezik vele.
Az alábbi táblázatban szervenként összesítve az éles, valamint az
évente keletkező adatállományok mennyiségét tüntettük fel:
Szerv neve Éles adatállomány (GB) Éves adatállomány (GB)Fővárosi Bíróság 18.9 2.1.
Fővárosi Igazságügyi
Hivatal
2.0 0.0
Fővárosi Ítélőtábla 2.0 0.5
Fővárosi Főügyészség 22.5 1.2
Összesen 45.4 3.8
Oldalszám: 167 / 254
Jelenleg az éles — használatban lévő — adatállomány terjedelme 45,4
GB. Nem túl jelentős mennyiség, de nem is meglepő, hiszen az
elektronikus iktatási állományok köztudottan nem terjedelmesek. Az
évente keletkezett adatállomány sem számottevő: mindösszesen 3,8
GB, a használatban lévő 10%-át sem éri el. Elenyésző mennyiségükkel
fordítottan arányosan nagyobb a maradandó és ügyviteli értékük,
megőrzésüket 100%-ban biztosítani szükséges. A Fővárosi Bíróságon a
BIIR-BIR-Ó a legnagyobb, 18 GB adattartalmat kezelő szoftver, míg a
Főügyészségen a BÜR tartalmazza az adatállományok 7/8-át. Az
Igazságügyi Hivatal esetében az éves gyarapodás gyakorlatilag
mérhetetlen, elenyésző.
A Főügyészségen automatikusan elkülönítik a programok az egyes
években keletkezett elektronikus adatállományokat. A többi szervnél ez
nem megoldott, így levéltári átvétel esetén az adott év szűrésével lehet
megoldani a leválasztást.
A szerveknél iktatott összes ügy számát (fő- és alszám) az
iktatóprogramban, illetve az éves ügyszámot az alábbi táblázat tünteti
fel. Utóbbi esetén általában az utolsó lezárt évfolyam, vagyis 2009
adatait kaptuk meg.
Szerv neve Szoftver neve
Összes ügyszám
Éves ügyszám
Fővárosi Bíróság Elnöki Iktató n.a. 3.590!
Fővárosi Bíróság GH
Iktatóprogram
56.000 100.000
Fővárosi Bíróság BIIR-BÍR-S: 32.599 994
Fővárosi Bíróság BIIR-BÍR-Ó: 3.844.183 378.405
Fővárosi Igazságügyi Hivatal
Kárpótlási 150.000 -
Fővárosi Ítélőtábla BIIR-BÍR-Ó - n.a.
Oldalszám: 168 / 254
Fővárosi Főügyészség BÜR 1.465.901 131.214
Fővárosi Főügyészség MAKÖR 182.271 Kb. 35.000
Fővárosi Főügyészség IÜR 47.568 Kb. 4.000
Fővárosi Fegyház és Börtön
- - Kb. 50.000
Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet
- - 162.439
Összesen 5.788.522 895.642
A Fővárosi Bíróságon közel 4 millió iktatott ügy, a Főügyészségen pedig
1.7 milliót megközelítő iktatott ügy adatait és iratait őrzik.
Az Elnöki iktató adatai csak az éves ügyszámokat tükrözik. A GH
iktatója esetén pedig meghökkentő, hogy az éves gyarapodás nagyobb,
mint a korábban keletkezett összes ügyszám. Az éves gyarapodás
esetén is a Fővárosi Bíróság és Főügyészség, továbbá a Fővárosi
Büntetés-végrehajtási Intézet számai kiemelkedők.
Az Igazságügyi Hivatal kárpótlási programjában a személyi kárpótlásnál
nem különíthetők el a budapesti ügyszámok, a 150.000 a budapesti
vagyoni kárpótlási ügyek és az árverések száma. Ebben az ügyszakban
gyakorlatilag már nincsenek újonnan induló ügyek.
Az adatvagyon felmérés során azt is vizsgáltuk, hogy van-e rendszeres
adatmentés a szerveknél? Továbbá milyen adathordozóra
történt/történik, milyen szoftverrel és milyen módszerrel, valamint
van(nak)-e archivált mentési állomány(ok)?
A Fővárosi Bíróságon rendszeresen mentik az adatokat a hálózati
meghajtóra, naponta és teljes körűen. A Főügyészségen szintén napi
mentéseket készítenek, DAT kazettára ntbackup programmal, időnként
teljes körűen, inkrementált módon. A kerületi ügyészségeken is külön-
külön mentenek hetente (péntek), helyi szerverekre. Az Ítélőtáblán LTO
kazettákra mentenek. Backup Exe programmal, teljes körűen. Az
Igazságügyi Hivatalnál az adatmentés a Novell funkciói révén, DAT
szalagokra (12/24 DDS3), napi, heti, havi rendszerességgel történik.
Oldalszám: 169 / 254
Sajnos egyedül az Igazságügyi Hivatalnál archiválják havonta az
adatmentéseket. A többi szervnél nem beszélhetünk archiválásról,
csupán üzemeltetési mentésekről.
A vizsgált jogszolgáltatási szerveknél alkalmazott szoftverek egyike sem
rendelkezik export funkcióval, ami az adatállományok migrálását
meglehetősen nehézkessé teszi. Ráadásul csak a bíróságon biztosít a
rendszer adatbázis-kezelő programja export lehetőséget: a BIIR-BIR-S
(Oracle) és a BIIR-BIR-Ó (MYSQL 4.0).
Elektronikus ügykezelő rendszerek alkalmazása
A fővárosi jogszolgáltatási szervek esetében az alábbi tábla tartalmazza
az általuk használt ügykezelő szoftverek listáját.
Szerv neve
Gyártó Meg-neve-zés
Verzió Bevezetés
Akkreditáció Tanúsítvány
Fővárosi Igazságügyi Hivatal
AC Soft
Kft./VHS
oft
IRMA 39845 3871
8
Kibővített
/közigazgatási
portál interface/
02-T7872/2006-
03598
Fővárosi Bíróság
MicroSec E-
Signo
3.1.39.
0
2005 Teljes mértékű
megfelelés az
ETSI TS 101903
xAdES
szabványnak
http://srV.e-
szigno.hu/menu/
e_szigno_tanusitvany
.html
Fővárosi Bíróság
MicroSec Media
tor
5.1 2005 - -
Fővárosi Bíróság
MicroSec OCC
S
- - - -
Oldalszám: 170 / 254
Fővárosi Bíróság
Nexon Nexo
n Bér
41-2 2006 - -
Fővárosi Bíróság
Nexon Nexo
n
Beren
c
szem
élyzet
i rész
2008/0
1
2006 - -
Fővárosi Bíróság
GriffSoft
Rt.
GIIR s.028v.
02.
2005 - -
Fővárosi Ítélőtábla
GriffSoft
Rt. GIIR
- - - -
A jogszolgáltatási szerveknél, amint az táblázatból is kitűnik, csak az
Igazságügyi Hivatal, illetve a Fővárosi Bíróság használ akkreditált és
tanúsított szoftvert.
A GIIR több modullal rendelkezik. Ezek a pénzügyi, számvitel,
valamint letétek, úgymint bírói, elnöki, tárgyi letét és a felszámolói
díjkiegészítés területét ölelik fel.
A MicroSec-es OCCS a cégbírósági metaadatok adatbázisa, Oracle
alapokon. A mérete nem jelentős, hiszen csak metaadatok tárolására
szolgál, az elektronikus iratokat az E-Signo tárolja. Ennek nagy mérete
miatt egyes megyei bíróságokon már voltak is tárolási problémák, ezen
az OIT hardverfejlesztéssel igyekszik úrrá lenni – de talán az E-irattári
szolgáltatásra is nyitottak lennének.
A Fővárosi Igazságügyi Hivatal fenti programja az IH szakterületeinek
zömét (mediáció, áldozatsegítés, jogsegély, lobbi (ez országos)
tartalmazza. A pártfogás szakterület külön áll, de ugyanúgy a VHSoft
által fejlesztett programban van.
Fontos kérdés volt, hogy korábban használtak-e más elektronikus
ügykezelő rendszereket, amelyeket már nem üzemeltetnek. A Fővárosi
Oldalszám: 171 / 254
Bíróságon ilyen, már használaton kívüli szoftvereit az alábbi táblában
gyűjtöttünk össze:
Szerv neveGyártó Megnevezés Verzió Használat
idejeFővárosi
Bíróság
IQSys BLR tárgyletét n.a. 2003-2006
Fővárosi
Bíróság
Microcom Bevételnyilvántar
tó
1.0 2005-2007
Fővárosi
Bíróság
Szijjártó Jenő Elnöki letét n.a. n.a.
Fővárosi
Bíróság
Szijjártó Jenő PCPénztár n.a. n.a.
Fővárosi
Bíróság
Saldo Főkönyv n.a. 2000-2005
Fővárosi
Bíróság
Nexon NexonBerenx-
illetmény
2006/14c 2002-2006
Fővárosi
Igazságügyi
Hivatal
IRMA elődje
A Fővárosi Igazságügyi Hivatalnál korábban az IRMA rendszer elődjét
alkalmazták, amely nem rendelkezett tanúsítvánnyal. Az IRMA
iktatórendszer szoros együttműködésben van a szakmai
tevékenységüket (Áldozatsegítés, Jogi segítségnyújtás, Pártfogás)
segítő elektronikus ügykezelő rendszerekkel.
Még az előbbi kérdésnél is fontosabb, hogy sikerült-e a már használaton
kívüli szoftverekből migrálni az adatállományokat. Ugyanis, ha nem
történt meg a migrálás, akkor tulajdonképpen veszélyeztetett
adatállományoknak kell tekintenünk őket – hiszen a mai informatikai
eszközökkel ezek a szoftverek már nem futtathatók, a korabeli
környezet pedig használhatatlanná válik, valamint az adatállományok
Oldalszám: 172 / 254
szerkezetét sem ismerik már. A kézikönyvek, műszaki dokumentációk
megsemmisülnek, vagyis aránytalanul nehézzé válik az adatállományok
felfejtése.
A Fővárosi Bíróság esetén az alábbi eredmények születtek:
BLR letét: nem teljes körűen, csak az aktuális ügyek
ESzigno: nem
Elnöki letét: nem teljes körűen, csak az aktuális ügyek
PCPénztár: egyáltalán nem
Főkönyv: egyáltalán nem
NexonBerenx-illetmény: egyáltalán nem
A Fővárosi Igazságügyi Hivatal korábban alkalmazott adatállományainak
migrálása 2005 végén megtörtént az iktató program és a szakmai
programok tekintetében. Az új szoftver bevezetésével a teljes
adatállomány migrálásra került. A migrálás hatékonysága 95-98%-os
volt. A néhány %-os migrációs problémát elsősorban nem az iktató
rendszerekben tárolt adatok, hanem a szakmai programok adatainak
eltérő adatbázis szerkezetbe történő áttöltése okozta.
A Fővárosi Bíróság esetében vázolt eredmények aggodalomra
adhatnának okot, de az ezekben a szoftverekben tárolt elektronikus
iratok — mint a hasonló tartalmú papíralapúak sem — nem képeznek
maradandó értéket, selejtezhetők.
A Fővárosi Bíróságon a nem akkreditált ügykezelő szoftverek az alábbi
adatbázis-kezelővel működnek/működtek:
BLR letét: Oracle
Bevétel nyilvántartó: DBase
Elnöki letét: DBase
PCPénztár: DBase
Főkönyv: DBase
Oldalszám: 173 / 254
NexonBerenx-illetmény: saját Nexon fejlesztés
ESzigno (OCCS): Oracle
Az Igazságügyi Hivatalnál az IRMA elődjének adatbázis-kezelője MSSql
alatt működött.
Az Ítélőtáblán a GIIR MySql segítségével fut, valószínűleg a Fővárosi
Bíróságon is.
A nem akkreditált ügykezelő szoftverek adatbázis-kezelői közül a MySql,
MSSql, Oracle modernebb, használhatóbb eszközök az E-levéltár
számára, de a Dbase-es állományok sok nehézséget okozhatnak majd
a Levéltár Technológiai Központ Laboratóriumának.
Felhasználói kézikönyvvel a Fővárosi Bíróságon az E-Szigno kivételével
rendelkeznek, illetve a Fővárosi Igazságügyi Hivatalnál is található
kézikönyv.
Jelenleg mennyi/mekkora az éles (használatban lévő) adatállomány?
(GB) Mekkora a keletkező adatmennyiség az elektronikus ügykezelő
rendszerben évente?(GB) Kérdésekre a válaszokat az alábbi
táblázatban összegeztük.
Szerv neve Szoftver neve Éles adatállomány (GB)
Éves adatállomány (GB)
Fővárosi Bíróság ESzigno 1011 100-500
Fővárosi Bíróság GIIR 40.4 5.0
Fővárosi Bíróság NexonBér 2.6 n.a.
Fővárosi Bíróság Nexon Berenc
személyzeti
2.2 0.65
Fővárosi Bíróság Mediator n.a n.a.
Fővárosi Bíróság OCCS Eszigno Eszigno
Fővárosi Ítélőtábla GIIR 4.0 1.0
Fővárosi
Igazságügyi Hivatal
IRMA 5.0 1.0
Oldalszám: 174 / 254
Összesen 1065.2 307.65
Az ESzigno éves adatait átlagoltuk.
Az összes ügyszámra (fő- és alszám) vonatkozó kérdésünkre csak a
Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Igazságügyi Hivatal válaszolt. Az
ESzigno 8.093.128, az Irma 500.000 ügyet tartalmaz összesen, azaz
mindösszesen az ügykezelő programokban: 8,593.128 ügy található. A
fentebbi táblázattal összevetve látható, hogy ennél a kettőnél jóval több
az ügykezelő rendszerek száma, ugyanakkor nagyságrendileg
mégiscsak útmutatónak vehetjük a Fővárosi Bíróságról közölt adatokat,
hiszen a fővárosi jogszolgáltatás legnagyobb irattermelője, túlsúlya
vitathatatlan.
Az egyes években keletkezett adatállományokat sehol sem különítik el.
Kivételt képez az E-Szigno, ahol ezt fájlrendszerben, mappaszinten
megteszik.
A Fővárosi Igazságügyi Hivatalnál a hatósági ügyintézéssel összefüggő
elektronikusan keletkezett iratok találhatóak a rendszerben, elsősorban
és döntően doc formátumban, melyeket külső fájlrendszerben tárolnak.
A Fővárosi Bíróságon az ESzigno e-akták formájában, speciális .es3
formátumban és fájlrendszer szintjén tárolja az e-iratokat. A GIIR-ben a
doc és a pdf, a NexonBér programban a pdf formátumokban történik az
elektronikus csatolmányok tárolása.
A Fővárosi Igazságügyi Hivatalnál rendszeres napi, heti és havi
adatmentés van DAT kazettára. A havi mentések archivált mentésként
funkcionálnak. Minden hónap végén elvégzett mentés 2003-ig
visszamenőleg a hivatal rendelkezésére áll.
A Fővárosi Bíróságon az ESzigno-t naponta mentik, NAS és
merevlemezre, szinkronizációval, GIIR-t, NexonBért és a Nexon Berenc
személyzeti részt szalagra, merevlemezre, optikai tárolóra, a teljes
adatbázist
Oldalszám: 175 / 254
A Fővárosi Bíróságon nincs a szoftvernek export funkciója. A Fővárosi
Igazságügyi Hivatalnál az iktatókönyveket, lekérdezések eredményét
lehet exportálni html, doc és xls formátumokba. Az iktatókönyvi
állományt év végén kiexportálták, kinyomtatták, illetve pdf-be
konvertálva CD-re kiírva archiválják.
A Fővárosi Bíróságon a rendszer adatbázis-kezelő programja támogatja
az alábbi formátumokat: az E-szigno az Oracle exportot, a GIIR és a
NexonBér adatbázis-kezelő az MSSql-t, xls-t, txt-t.
Az ügykezelő rendszerekben nyilvántartott iratok forrásértéke a levéltári
álláspont szerint a papíralapú változataik sorsát osztja, ahhoz viszonyul,
tehát ha az irattári terv szerint selejtezhető a papír dokumentum, akkor
azt elektronikusan is meg lehet tenni. Vagyis egy gazdasági/pénzügyi
jellegű szoftver adatállománya gyakorlatilag teljes mértékben
selejtezhető, míg egy IRMA kaliberű szoftver adattartalmát tekintve –
gondolva a bíróságokon folytatott papír alapú iratanyag értékelésekre –
akár a 40%-ot is elérheti a maradandó arány. Ugyanakkor
elgondolkodtató, hogy az elektronikusan tárolt adatállományok tárolási
helyigénye – megőrzésük esetén – elenyésző a papírhoz képest és
amilyen mértékben csökkennek az elektronikus tárhely árak,
megfontolandó nagyobb arányú megőrzésük.
E-mail archiválás
A Fővárosi Bíróságon, a Fővárosi Igazságügyi Hivatalnál és az
Ítélőtáblánál Novell GroupWise levelező rendszert, az ügyészségek és a
büntetés-végrehajtási intézetek a Microsoft Outlook rendszerét
használják levelezésre.
Oldalszám: 176 / 254
Ítélőtáblán tar-os tömörítéssel és teljes körűen mentik a levelezést.
Vannak archivált mentési állományok is, de nem különítik el évente az
adatállományokat.
A Fővárosi Bíróságon script alkalmazásával, eredeti fájlok másolásával,
teljes körű, napi teljes mentés történik. Archiválás egyénileg a címzettek
számítógépeire történhet.
A Fővárosi Igazságügyi Hivatalnál klasszikus értelemben a levelek
nincsenek külön mentve. A levelező rendszer és a benne aktívan
található levelek napi rendszerességgel kerülnek mentésre a
szervermentéssel azonos időben DAT kazettára. Így a mentés teljes
körű. Ezen felül lehetőség van felhasználónként levelezési archívum
kialakítására. Ezeket a felhasználók önmaguknak alakítják ki vagy a
szerverre, vagy a lokális gép merevlemezére. Az archiválás nem
kötelező, a felhasználóra van bízva a levelezési rendszerének
karbantartása (archiválás vagy törlés), de a levelező rendszerben
található anyagok összessége nem haladhatja meg a felhasználónkénti
100 MB adatmennyiséget. A Fővárosi Főügyészségen külön nem mentik
a levelezést, mivel az a napi mentés része.
A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben (bevallásuk szerint) teljes
körű tömörítéssel mentenek, míg a Budapesti Fegyház és Börtönben
egyáltalán nem mentik a levelezést. A BVOP ugyanakkor kijelentette,
hogy ők végzik az egyes bv. intézetek levelezését (Exchange szerver).
Kb. 1400 fiókot képesek kezelni, az egyes fiókok mérete 0,2 GB. Az
említett 1400 fiók kb. 8000 munkatársra jut ez még akkor is szűkös, ha
minden munkatársnak nincs szüksége e-mail fiókra. A budapesti bv.
intézmények kb. 400 munkatárssal és 64-68 fiókkal rendelkeznek.
Egyedül a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben különítik el a
mentési állományokban az egyes évek tartalmát. (Ez a kijelentés
kritikával kezelendő, ismerve hogy a BVOP látja el az e-mail
szolgáltatást.)
A mentett állományok méretét az alábbi táblázatban tüntettük fel:
Oldalszám: 177 / 254
Szerv neve Állomány mérete (GB)Fővárosi Bíróság 40
Fővárosi Igazságügyi Hivatal 4-5
Fővárosi Ítélőtábla 13
Fővárosi Főügyészség 32
Budapesti Fegyház és Börtön 0.1
Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet n.a.
Összesen 90 (kerekítve)
Összefoglalva a tapasztaltakat megállapítható, hogy az e-mailek
archiválására nem fordítanak intézményi szinten gondot, azt általában a
címzettre hagyják. Kiderült, hogy a mentés és az archiválás kifejezést is
gyakran összemossák az informatikusok. A személyes beszélgetések
során derült ki, hogy valójában csak üzemeltetési mentéseket folytatnak,
amelyeket meghatározott időközönként felülírnak.
Az e-mailek, mint elektronikus iratok forrásértékét tekintve
meglehetősen nehéz helyzetben vagyunk. Hiszen a rengeteg levél
között elvész a hivatali, vagy más értékes levélváltás. Bár nehezen
hihető, de tapasztalatunk szerint a jogszolgáltatás területén e-mail
küldésével hivatalos ügy nem indul egyelőre, szemben pl. a
közigazgatással, tehát ilyen jellegű maradandó iratok felbukkanására
meglehetősen kicsi az esély. Ugyanakkor történhetnek bizonyos
háttéregyeztetések, hivatalosnak tekinthető megbeszélések, amelyek
írásban zajlanak, de ezek kiszűrése egy független személy, pl.
informatikus által lehetetlen. Csak a címzett segítségével juthatunk ilyen
jellegű e-irat birtokába, amennyiben archiválta gépére; annál is inkább,
mivel a levelezésben általában magántermészetű anyag is található.
Ennek közlevéltárba való átvétele, még akkor is, ha a hivatali rendszert
használták továbbítására, messzire vezet, aggályos. Tudomásunk
szerint egyébként az utóbbi időben bírósági gyakorlattá vált, hogy a
tárgyalások jegyzőkönyveit az érintett ügyvédek számára elektronikusan
is megküldik, majd azok szintén elektronikusan válaszolnak, tehetik meg
Oldalszám: 178 / 254
megjegyzéseiket. Az e-mailek maradandó értékét a korábbi felmérés
során kb. 20%-os arányra becsülték, amely számot alapos okokkal
alátámasztva sem növelni, sem csökkenteni nem tudjuk. Továbbá az
átvételnek technikai és adatvédelmi akadályai is felmerülnek. Feltehető,
hogy ez az irattípus nagy jelentőséggel bír, de egyelőre központi
archiválásukra nem fordítanak gondot.
Bármely típusú elektronikus aláírással ellátott e-iratok alkalmazásának helyzete
A jogszolgáltatási szervek közül egyedül a Fővárosi Bíróságon
fogadnak, ill. küldenek, vagy belső forgalomban használnak fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott iratot. A
többi szervnél tervezik a hiteles elektronikus iratforgalom bevezetését,
de általános hivatkozási alap az intézményi költségvetés
forráshiányosságára való hivatkozás. A Budapesti Fegyház és Börtön
nyilatkozata szerint már el is vetették bevezetését. A Fővárosi
Főügyészség nyilatkozata szerint ez a Legfőbb Ügyészség feladata. Az
Ítélőtábla a törvényi előírásokra utalt, vagyis akkor vezetik be, ha
jogszabály írja elő számukra. Az informatikusuk úgy látja, hogy ez lesz a
jövő (l. közbeszerzési ügyek). A cégbírósági ügyekben már előírták
bevezetését.
Összegezve megállapítható, hogy amíg az állami költségvetés a
jogszolgáltatási szervek költségvetésében nem biztosít a feladatra
forrást, addig az elektronikus aláírás elterjedése, szélesebb körűvé
válása nem várható.
Elektronikus adatbázisok helyzete
Szerv neve Név Cél Csatol-mány
Formá-tum
Mé-ret
Éves gyarapo-
Adatbázis-kezelő
Oldalszám: 179 / 254
(GB) dás (GB)
Budapesti Fegyház és Börtön
Intranet
portál
doku-
mentum
megosztás
igen .xls, .jp
g, .pdf,
.doc, .
1.0 0,3 MySQL
BFBIMI bérszámfejt
és
nem 0,5 0 Oracle
BFBConfoto fénykép-
kezelés
igen .jpg, 0,1 0 MySQL
Fővárosi Bíróság
PostAdmin Postakönyv
előállítása,
elektronikus
beadás
- - 100
GB
1 TB InterBase
FB
E-Corvina
központi
tárolás
OITH
könyvtár-
nyilvántartó
- - - n.a. -
FBKis-Téka Könyvtár-
nyilvántartó
- - 0.04 n.a. MySql
FBBCS eszköz-
nyilvántartó
- - - - InterBase
FB
Munkaidő-
nyilván-
tartó
munkaidő
nyilván-
tartás,
beléptetés,
szabadság-
nyilván-
tartás
- - 0.2 0.1 MySql/
Possgres
Összes101.84
1000.4
A Budapesti Fegyház és Börtön (3 db) és a FB (5 db) rendelkezik
bármely célra rendszeresített elektronikus adatbázissal. Az adatbázisok
Oldalszám: 180 / 254
számbavétele esetén gyakori probléma volt, hogy félreértésből a
kérdőívben az iktató szoftvert is itt tüntették fel (pl. Ítélőtábla).
A Budapesti Fegyház és Börtönben megmutatták azt az intranetes
rendszert, amellyel az intézményvezető parancsait (ezek az utasítások,
hivatalos körlevelek stb. megfelelői) juttatják el a bv. dolgozókhoz. A
parancsok eredetije az iktatott iratok között található. Az intranet portál
php-joomla-mysql alapú. A csatolt dokumentumokat (xls, pdf, jpg, doc)
az intranet szerver a fájlrendszerében tárolja, ezek mérete kb. 1 GB. Az
adatbázist havonta mentik, ennek mérete kb. 0,02 GB. Korábbi
állományok megmaradnak. Az IMI adatbázis egy része számviteli
jellegű, amelyekben korábban migrálás történt.
A Confoto kb. 0,1 GB terjedelmű, amelyben az aktuálisan náluk lévő
letartóztatottakról készült fényképeket tárolják. Az adatbázis nem
növekszik, mert az intézményből elbocsátottak fényképét adatvédelmi
előírás alapján azonnal törölniük kell, így az adatbázisban mindig az
őrizetesek létszámának megfelelő számú fénykép van.
A BVOP-nál a büntetés-végrehajtás területén az 1990-es években indult
a fogvatartottak nyilvántartására szolgáló adatbázis, amelybe
visszamenőleg bevezették 1974-ig a fogvatartottak adatait. A
nyilvántartó szoftver Recital alapú Xbase adatbázisra épül, de a gyártója
már nem létezik. Az összes intézet adatait tartalmazza. Egyedi
fejlesztésű adatbázis-kezelő szoftver, szándék van MySql-re migrálásra.
Az adatbázis mérete kb. 70-100 GB. Az adatokat 50 évig kell
megőrizniük. A levéltár érdeklődésére számottartó, maradandó értékű
anyag.
A Fővárosi Bíróságon a frissen bevezetett PostAdmin program
metaadatokat tartalmaz, a postakönyvek kiváltására szolgál. A megadott
mérettel (100 GB, éves 1 TB – ez csak számított érték az eddigi
méretből) szemben a bírósági informatikusoknak is fenntartásaik
vannak, túlzottnak tartják. Egyedül a PostAdmin esetén a különítik el a
mentési állományokban az egyes évek tartalmát. szalagra, tar
programmal, teljes mentés.
Oldalszám: 181 / 254
Az alábbi szoftvernek van export funkciója, ami PostAdmin esetén csv,
xls, xlm, a Kis-Tékánál és a BCS-nél xls formátumokat támogat.
Az export lehetőséget biztosítja a rendszer adatbázis-kezelő programja
és ez alábbi formátumokat támogatja: Kis-Téka MySql, munkaidőnyilv.
MySql és Postgress.
Adatbázis-kezelő program színvonala, minősége (Oracle, Postgress,
MySql) az InterBase kivételével E-levéltári szempontból megfelelő
volna, de ezen adatbázisok - bérszámfejtő, gazdasági,
eszköznyilvántartó, munkaidő, posta, könyvnyilvántartó, fénykép (ez
utóbbi kivételével) – maradandó értéküket tekintve nem tartanak számot
a levéltár érdeklődésére, hiszen papíralapon selejtezhetők, (pl.
postakönyv) 5 év őrzési időt követően. A fotókat tároló adatbázisból
viszont törvényi alapon törlik a szabadlábra kerülők anyagát, tehát nincs
mit átadni a levéltárnak. Vagyis a jogszolgáltatási adatbázisok
tekintetében nem kell átvétellel számolnunk, ugyanakkor véleményünk
szerint általában – a gazdasági jellegűtől eltekintve - az adatbázisok
információtartalma maradandó értéket képez. Az átvétel mennyiségét a
gazdasági és ügyviteli jellegű adatbázisok arányából lehetne
prognosztizálni, de ez a jelen helyzetben, a hiányos adatok miatt,
megbecsülhetetlen. Ezen kívül még a BVOP-nál vezetett fogvatartotti
nyilvántartás adatállományai képeznek maradandó értéket6, de ezek
átvétele egyrészt törvényi, másrészt illetékességi (Magyar Országos
Levéltár) kérdéseket vet fel.
Hang- és képrögzítés
6 A BFB fényképadatbázisa és a BVOP fogvatartotti nyilvántartása részben vagy egészében ugyanaz lehet.
Oldalszám: 182 / 254
A kérdőívekre adott válaszok alapján egyik szervnél sem használnak a
hivatali tevékenység dokumentálására hang- és képrögzítésre alkalmas
eszközöket.
A helyszíni felmérés során azonban kiderült, hogy a helyzet ennél
sokrétűbb.
A Budapesti Fegyház és Börtön esetében a biztonsági kamerák nem az
informatikához, hanem a biztonsági osztályhoz tartoznak. A kamerák
egy része nem rögzít, más részükről – valószínűleg ez a rögzítésre
képes kamerák korábbi generációja – csak egyedi hardverrel vagy
szoftverrel, speciális formátumban menthető le a rögzített film, más
részük pedig merevlemezre ment, de akár pendrive-val is lementhető
róla a tartalom. A rögzített felvételeket alapesetben nem őrzik meg, a
felvételek 1-3 hét után felülíródnak; a különleges események felvételeit
parancsnoki intézkedésre külön kimentik valamilyen adathordozóra.
Ide tartozik a Confoto (l. adatbázisok), amely kb. 0,1 GB terjedelmű, és
az aktuálisan náluk lévő letartóztatottakról készült digitális fényképeket
őrzik. Az adatbázis nem növekszik, mert az intézményből elbocsátottak
fényképét azonnal törölniük kell.
A BVOP-n jelezték, hogy mind a fényképes nyilvántartás, mind a
távmeghallgatások miatt fontos lenne a hang- és képrögzítés
helyzetének megnyugtató megoldása, de ez még várat magára.
Az Ítélőtáblán valójában előfordul, hogy a peres felek (főként vádlottak),
illetve ügyvédek kérésére rögzítik a tárgyaláson elhangzottakat, és ezek
CD-re írva bekerülnek az aktába (és mint ilyen, 1. fokon irattározódnak,
nem itt!). A Fővárosi Bíróságon pedig külön kérésre analóg formában
használnak a hivatali tevékenység dokumentálására hang- és
képrögzítésre alkalmas eszközöket.7
7 Tapasztalataink szerint mindig készítenek audiofelvételt, azt írják át később, vagy ha azonnal gépelnek, akkor is készül hangfelvétel, hogy ellenőrizni tudjanak.
Oldalszám: 183 / 254
Mint az a helyszíni felmérések során kiderült, a terület nem tartozik
kimondottan az informatikus és irattáros szakterületek illetékességi
körébe.
A hang és képállomány nyilvántartás léte részlegesen, az adatok és az
audiovizuális állományok kapcsolata egyáltalán nem tisztázott. A
Confoto kivételével arra sem tudtak válaszolni, mekkora az eddig
keletkezett/tárolt állományok mennyisége.
Az elektronikus iratoknak ez a fajtája szintén átvételre tarthatna igényt a
levéltár számára és bíróságok esetében jó esélyjel meg is valósulhat. A
hivatali működés során keletkezett képállomány véleményünk szerint
100%-osan maradandó egy fényképes nyilvántartás esetében. A
büntető és egyéb peres ügyek esetében arányai viszonyulnak a
korábban folytatott, a papíralapú iratok vizsgálata során megállapított
30-40 %-os megőrzés mértékéhez.
Oldalszám: 184 / 254
Konvertálás, migrálás
Ebben a pontban csak az adatbázisok esetére kértünk választ, az iktató
és ügykezelő szoftverek esetében az aktuális fejezetben ismertettük.
Szerv neve Megnevezés Formátum GBFővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet
E-mail Zip 0.1
Fővárosi Bíróság BLR letét Oracle 50
Fővárosi Bíróság elnöki letét Clipper 1,8
Fővárosi Bíróság PCPénztár Clipper 1,2
Fővárosi Bíróság Saldo Clipper 1,48
Fővárosi BíróságNexonBerenc-
illetmény Pascal 2,1
Összesen 56.59
A formátumra vonatkozó kérdésünket félreértelmezve tömörítést és
adatbázis kezelőket írtak le.
A zip formában csomagolt (0.1 GB) e-mail-ek használatát a Fővárosi
Büntetés-végrehajtási Intézetnél az eredeti Outlook szoftverbe való
visszatöltéssel oldják meg.
A Fővárosi Bíróságon jóval több, mintegy 56,58 GB terjedelemben tárolt,
letéti és pénztári, illetményi jellegű adatállományokat szükséges
migrálni, konvertálni. Nem fejtették ki, de valószínűleg futtatják a korábbi
(Oracle, Pascal és Clipper) adatbázis kezelőkben.
Budapesti Fegyház és Börtön esetében a bérszámfejtés (IMI) szoftver
esetében korábban már történt migrálás, Dbase-ből Oracle-be, egy
külső cég által.
Oldalszám: 185 / 254
Az Ítélőtáblán a BIIR-be a Kovács-féle Lajstrom programból 2006-ban
Dbase-ből MySql-be történt konvertálás, amelynek az adattisztítása
hosszú és bonyolult művelet volt.
Nem sok olyan adatbázis került a felmérés látókörébe, amelyben történt
migrálás vagy konvertálás, de az arra várók száma sem magas.
Összességében megállapítható, hogy a szervek a folyamat költséges és
bonyolult volta miatt inkább a korábbi alkalmazás segítségével érik el
régi adataikat. Ritkán mégis megvalósítják a feladatot, de ekkor gyakran
külső cég segítségét veszik igénybe. A migrálás, konvertálás
tapasztalatait illetően is meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak (l. még
fentebb iktató és ügyiratkezelő szoftverek).
Intézményi honlapok
Mindenhol rendelkeznek intézményi honlappal, bár a Főügyészség, mint
központosított szerv esetében a Legfőbb Ügyészség az illetékes annak
gondozásában (www.mklu.hu).
A Fővárosi Igazságügyi Hivatal rendelkezik szintén egy központi
kezelésben lévő honlappal (www.kih.gov.hu). A portált Dokk Novell
keretprogram segítésével, napi rendszeres frissítéssel tartja karban
saját kezűleg az Igazságügyi Hivatal. Hasonló a helyzet a büntetés-
végrehajtási intézeteknél is, ahol a honlapot a BVOP szabályozza
(www.bvop.hu), de egy külső cég tartja karban. A Fővárosi Bíróságnak
(www.fovarosi.birosag.hu) és Fővárosi Ítélőtáblának (www.itelotabla.hu)
külön honlapja működik.
Az Ítélőtáblán nem archiválják a honlapot, a mentésről sem nyilatkoztak.
A Legfőbb Ügyészség nem adott erre vonatkozó információt. A Fővárosi
Bíróságon, a Fővárosi Igazságügyi Hivatalban, a Budapesti Fegyház és
Börtönnél, valamint a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél mentik a
(1998 óta kétévente egy (lombtalan) ortofotó-repülés. Az 1998-as felvétel
15 cm-es felbontású szürke árnyalatos, a későbbiek 10 cm-esek és
színesek), burkolatok, épületekszegélyek, kerítések. A fakataszter külön
adatbázisban van.
-------------
XXIII. ker. Térinformatikai rendszer nincs. A Gemininek csak a
vagyonkataszter-modulját használják (Oracle adatbázis-kezelő,
összterjedelem: 20GB).
A Gemini-X rendszer (részben vagy egészben) jelenleg a következő
intézményekben működik:
Budapest, Főpolgármesteri Hivatal
Budapest II. kerület, Polgármesteri Hivatal
Budapest XIII. kerület, Polgármesteri Hivatal
Budapest XV. kerület, Polgármesteri Hivatal
Budapest XV. kerület, Palota Holding Rt.
Budapest XVII. kerület, Polgármesteri Hivatal
Budapest XVIII. kerület, Polgármesteri Hivatal
Budapest XXII. kerület, Polgármesteri Hivatal
Budapest XXIII. kerület, Polgármesteri Hivatala
A GISPÁN rendszer (részben vagy egészben) jelenleg a következő
intézményekben működik:
Oldalszám: 238 / 254
Budapest, I. Kerület
Budapest III. kerület
Budapest, IV. Kerület
Budapest, VIII. Kerület
Budapest, XII. Kerület
Budapest XX. Kerület
Budapest, XXI. Kerület (Csepel)
MELLÉKLETEK - A legelterjedtebb térinformatikai rendszerek rövid leírása
1. sz. melléklet
A GISPÁN® Integrált Önkormányzati Térinformatikai Rendszer rövid leírása. Forrás: http://www.rudaskarig.hu/
GISPÁN® Integrált Önkormányzati Térinformatikai Rendszer egy térinformatikai alapokon működő, modulárisan felépített, a külvilággal szoros kapcsolatot tartani tudó programcsalád. A rendszer fejlesztése a Magyarországi adottságok és lehetőségek messzemenő figyelembe vétele mellett a legfejlettebb eszközök használatával történt. A technikai fejlődés irányait figyelve olyan építkezési filozófiát követ, melynek következtében az önkormányzatok minimális költségek mellett vehetik igénybe a legkorszerűbb számítástechnikai eredményeket.
A RENDSZER FŐBB JELLEMZŐITérinformatikaiA GISPÁN® teljes mértékben térinformatikai alapokon működik, melynek következtében az általa kezelt nyilvántartások mindegyike rendelkezik térképi kapcsolatokkal. A rendszer által kezelt adatbázison szöveges és grafikus eszközökkel térinformatikai elemzések végezhetőek.Modul orientáltA GISPÁN® úgynevezett alrendszerekből épül fel, amelyek az önkormányzati tevékenység egy-egy nagyobb területét fedik le, támogatják informatikai megoldással. Az alrendszerek egymástól függetlenül is képesek működni, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok saját igényeik és prioritásaik szerint – akár több lépésben is – bevezethessenek alkalmazásokat, ami rugalmasan ütemezhető anyagi és emberi erőforrás ráfordításokat jelent.IntegráltNoha a GISPÁN® egyes moduljai képesek egy-egy szakterületet önállóan kiszolgálni, amennyiben a Hivatalnál több modul is üzemel, azok egymással integráltan működnek. Az egyes alrendszerek működését egy robosztus üzenet
Oldalszám: 239 / 254
kezelő rendszer hangolja össze, lehetővé téve a több területet is érintő folyamatok biztonságos működtetését.Jogszabályi megfelelőségA GISPÁN® minden vonatkozásban és folyamatosan kielégíti az érintett területekre vonatkozó hatályos jogszabályokat, automatikusan elkészíti a kötelező statisztikai és egyéb jelentéseket. Állandóan figyeljük az egyes modulokkal kapcsolatos törvényi változásokat, ezeket azonnal belefejlesztjük, átvezetjük a megfelelő alrendszerekbe. Az önkormányzatokkal kötött követési szerződéseinkben – többek között – vállaljuk a jogkövetésből származó folyamatos továbbfejlesztési munkálatokat.Internet, kommunikáció orientáltA világ minden pontját elérő és behálózó számítógépes hálózat, az Internet lesz az ami, az elkövetkezendő években jelentős mértékben megnöveli a lakosság és a különböző települési intézmények igényét az önkormányzatokkal való elektronikus kapcsolattartásra. Rendszereink fejlesztése az Internetes technológiák egyre szélesebb felhasználása irányába halad (Lásd: Önkormányzati Publikációs Rendszer, Integrált Közműnyilvántartás).Elkötelezettség, fejlődés, folyamatos rendelkezésre állásA Rudas & Karig Kft. üzletági keretek között fejleszti a GISPÁN®-t. Ez azt jelenti, hogy a GISPÁN® fejlesztésével, oktatásával és bevezetésével foglalkozó munkatársak kizárólag az önkormányzati területen dolgoznak, hosszútávon folyamatosan biztosítva ezzel a GISPÁN® állandó fejlődését, a szükséges szakértelmet és megbízóink felé az állandó rendelkezésre állást.ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK
A rendszer grafikus alapszoftvere a Microstation. Az önkormányzati rendszer térképi moduljai a Microstation integrált fejlesztői nyelvén, MDL-ben készültek. Az alapszoftverrel az önkormányzati rendszer 2 dimenziós (síktérképek) és 3 dimenziós (műszaki tervdokumentációk) grafikus adatbázisai egyaránt kezelhetőek. A Microstation kiváló választás az önkormányzatok számára hiszen ugyanezen grafikus alapszoftvert használja az ország összes regionális földhivatala, sok települési önkormányzat, és számos közmű vállalat is.
Az alfanumerikus adatok tárolását az ORACLE RDBMS 9iR2, illetve 10gR2 biztosítja, a kiszolgáló munkahelyek kapcsolatát az operációs rendszer és az ORACLE hálózati eszközei biztosítják. Az ORACLE RDBMS a Microstation-höz hasonlóan szerepel az informatikai tárcaközi bizottság ajánlásában. A szakági alrendszereket az ORACLE saját alkalmazásfejlesztő eszközével, Developer 6i, és 10i -ben készítettük, amely modern szöveges adatkezelési módszereivel nagyszerűen kiegészíti a grafikus alapszoftvert.
Az alkalmazott illetve alkalmazható hardver és operációs rendszer komponensek az alapszoftverek és a ráépülő felhasználói alkalmazások platform függetlensége miatt széles választékot nyújtanak. Referenciáinkban a UNIX operációs rendszerű munkaállomások mellett a PC-s hálózatok jelentik a leggyakoribb környezetet.Referenciáinkban előfordul IBM RISC 6000-re épülő 5 felhasználói munkahelyes HOST-TERMINAL hálózat, AIX operációs rendszer alatt, illetve Intel P200 PC
Oldalszám: 240 / 254
szerverre épülő KLIENS-SZERVER hálózat, 25 felhasználói munkahellyel, WINDOWS NT/2000/XP operációs rendszer alatt.MINŐSÉG TANÚSÍTVÁNY
Az IBM Magyarországi Kft. laboratóriumában a rendszer az egész világra érvényes IBM szabvány szerinti minőségellenőrzési eljárás keretében tesztelésre került, aminek eredményeképpen megkapta az IBM Netfinity ServerProven minőség igazolást, amely egyben Y2K megfelelőséget is jelent.
ALRENDSZEREKAz Integrált Önkormányzati Térinformatikai Rendszer az önkormányzati tevékenység egyes részterületeit alrendszerekkel támogatja. Vannak általános tevékenységet támogató alrendszerek (pl. Keretrendszer, Partnernyilvántartás, Címkataszter) és vannak egy-egy konkrét szakterületet támogató alrendszerek (pl. Ingatlanvagyon-kataszter). Az alrendszerek mindegyike a hatályos és jelenleg érvényes, legújabb jogszabályi követelményeket elégíti ki. A GISPÁN® alrendszerei a következő területekre osztható:Központi modulokA rendszer alapvető működési környezetét biztosító modulok. A keretrendszerben kezelhető, rugalmas és korszerű felhasználói jogosultságokon keresztül működik a védelmi rendszer, mellyel az alapvető funkciók szintjén határozható meg a rendszerrel kapcsolatba kerülők hozzáférése. Felhasználói felülete lehetővé teszi a digitális térkép és a szöveges adatok együttes kezelését, a legalapvetőbb adatok karbantartását és kódolását, mint az alaptérkép, címkataszter (közterületgráf + utcanév-házszám adatbázis), partnernyilvántartás. A rajzi alrendszer hatékony tematikus térképkészítést és térinformatikai funkciókészletet biztosít. A magas fokú rendszerintegráció következményeképpen a többi alrendszer ezeket az információkat már kódoltan, redundancia mentesen használhatja. A központi modulokhoz tartozik az Iktató alrendszer, amely számos más alrendszerhez hasonlóan a térinformatikai felülettől függetlenül, önállóan is használható.Műszaki nyilvántartásokA polgármesteri hivatal törvényi kötelezettségek által meghatározott kötelező és legfontosabb alapnyilvántartásait jelenti. Az alrendszerek automatikusan elkészítik a különböző, kötelező vagy opcionális statisztikai kimutatásokat és jelentéseket. A műszaki nyilvántartásokban szereplő adatok elsődleges adatgazdái lehetnek külső autonóm szervezetek (pl. Földhivatalok, közművállalatok stb.), az ezekkel valamint a nagy országos informatikai rendszerekkel és programokkal (NKP, TAKAROS, TAKARNET, OTeIR, MTeIR stb.) való kapcsolattartás szabványos felületeken keresztül valósul meg, lehetővé téve online vagy automatizált offline adatcserét.Komplex vagyongazdálkodási alrendszerekA vagyongazdálkodási folyamatok nyomon követését négy alrendszer míg a kapcsolódó alapvető analitikákat két analitikus nyilvántartás végzi.Hatósági tevékenységet támogató alrendszerekAz építésigazgatás és város- illetve területrendezés hatósági feladatai mellett a környezetvédelem és zöldterület kataszter feladatait valósítják meg, támogatják az alrendszerek. Az alrendszerek az egyes dokumentumokat WORD formátumban automatikusan elkészítik és az iktatóval szorosan együttműködve katalogizálják.Kommunikációs alrendszerek
Oldalszám: 241 / 254
Internet-alapon működő, az adatok változását automatikusan követő (az adatbázisból dinamikusan generált HTML lapok révén) publikációs rendszer, ami a települést számos információs bázis alapján, multimédia eszközökkel mutatja be. Hivatali dokumentumok tölthetők le, a rendszer az első – de lényeges – lépés egy virtuális hivatal megvalósítása felé.A közmű vállalatok számára térinformatikai alapon működő, teljes szakági nyilvántartást valósítanak meg az egyes közmű modulok.
TÉRINFORMATIKAI KERETRENDSZERElsődleges feladata a térinformatikai rendszer kezelő felületének biztosítása, az alapvető térinformatikai funkciók ellátása – digitális térképek kezelése, rétegkapcsolás, közelítés-távolítás stb. –, a nyilvántartott objektumok alfanumerikus és grafikus jellemzőinek egyidejű kezelése.A rendszer moduláris felépítése rugalmas lehetőséget biztosít a hatósági és szakfeladatokat támogató alrendszerek folyamatos rendszerbe integrálására.A vezérlő biztosítja az önkormányzati alrendszerek együttes és párhuzamos működésének összehangolását és vezérlését, az egyes modulok között szükséges adatkommunikáció irányítását és lefolytatását.RAJZI ALRENDSZERAz alrendszer feladata hatékony tematikus térképkészítést és térinformatikai funkciókészletet biztosítása. A magas fokú rendszerintegráció következményeképpen a többi alrendszer ezeket az információkat már kódoltan, redundanciamentesen használhatja.CÍMKATASZTERTérinformatikai rendszerek sajátja, hogy megvalósítja a nyilvántartott objektumok földrajzi lokációjának szöveges és grafikus azonosítását. A mi megközelítésünkben ezt egy grafikus közterületgráfhoz rendelt szöveges nyilvántartás oldja meg, amely a szöveges nyilvántartásból kiinduló pontos postai címre vagy helyrajzi számra történő térképi lekérdezést tesz lehetővé. Ennek
Oldalszám: 242 / 254
az adatbázisnak a korrekt és pontos karbantartása az alrendszer feladata. Ezt a központi postai cím adatbázist használja minden modul, biztosítva a redundanciamentességet, valamint az egységes címnyilvántartásból fakadó előnyöket.PARTNERNYILVÁNTARTÁSAz alrendszer feladata az önkormányzattal, intézményeivel és önkormányzati cégekkel kapcsolatba kerülő személyek, vállalkozások, intézmények egységes elvek szerinti nyilvántartása. Ez a nyilvántartás az összes alrendszerből elérhető, ezáltal egyetlen centrális partnertörzs használható a hivatal összes osztályán. A Partner alrendszer egyes elemei beintegrálódnak az összes modulba így a rendszer felhasználói ugyanazon felületről érik el az egyes partner funkciókat.JOGOSULTSÁGKEZELÉSAz alrendszer faladata a felhasználók és a GISPÁN® alrendszerek által kezelt nyilvántartásokhoz való hozzáférést szabályozó jogosultságok, szerepkörök nyilvántartása. Az alrendszer kezelése rendszergazdai feladatkör, melyet fontosságán és felelősségi jelentőségénél fogva az üzemeltetés mikéntjétől függetlenül a hivatal belső munkarendjébe ágyazottan kell megoldani.LÉGIFOTÓ-KEZELÉSA Légifénykép-kezelés a Rajzi alrendszer opciója. Ennek segítségével a vektoros térképek mellett a légifényképek megjelenítése és hatékony kezelése is lehetővé válik GISPÁN®-ban.
IKTATÁSAz Iktató alrendszer feladata az önkormányzat ügyeinek és az azok iratainak nyilvántartása. Noha az Iktató hasonlóan az összes többi alrendszerhez összekapcsolható a GISPÁN® alaptérképi adatbázisával és térinformatikai keretrendszerével, attól függetlenül is teljesen működőképes.Az Iktató alrendszerrel mind centralizált, mind elosztott iktatási rendszert ki lehet alakítani. A modul biztosítja a decentralizált iktatáshoz szükséges védelmi és integrációs eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a Hivatal összes iktatási adata egyetlen központi adatbázisban tárolódjon, de minden szervezeti egység csak azon információhoz férhessen hozzá, amelyhez jogosultsága van.Az alrendszer megfelel a 38/98-as BM rendeletben és a 2005 évi "KET" törvény által előírt iratkezelési szabályoknak és mind adatbázisát, mind funkcionális jellemzőit tekintve 2006 év kompatibilis. INGATLANTÖRZSAz alrendszer feladata az ingatlanok – földrészletek, épületek, albetétek – alapadatainak, illetve az azonosítására szolgáló – helyrajzi szám, elsődleges cím - adatoknak a nyilvántartása, az ingatlanok térképi megjelenítése – megfelelő térképi szimbólumokkal való összerendelése.
Oldalszám: 243 / 254
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSA vagyongazdálkodás számos folyamatában a földhivatali ingatlan-nyilvántartás hiteles adatai nagy jelentőséggel bírnak. Az alrendszer feladata a hiteles földhivatalok információk szolgáltatása és az kezelése.INGATLANVAGYON-KATASZTERA 147/1992 számú kormányrendelet előírja az önkormányzatok számára a tulajdonukban lévő ingatlanok nyilvántartását. A rendelet és annak melléklete pontosan előírja a nyilvántartás informatikai követelményeit, az adatszolgáltatások adattartalmát. Az alrendszer feladata az előírásoknak megfelelő nyilvántartás kezelése és az adatszolgáltatás biztosítása, illetve az ingatlan vagyonnal való gazdálkodás támogatása.ÚTNYILVÁNTARTÁSAz Útnyilvántartási alrendszer az önkormányzatoknál régebben általánosan használt, kvázi-grafikus TUTORG program funkcionalitását váltja fel. A digitális alaptérképen a közterület gráffal összekapcsolva teszi lehetővé az önkormányzatok tulajdonában, illetve kezelésében lévő közterületekkel kapcsolatosan a parkolók, útszakaszok, csomópontok, útviszonyok stb. nyilvántartását és korszerű kezelését.ÉPÍTMÉNY MŰSZAKI NYILVÁNTARTÁSAz alrendszer feladata az ingatlanokra – telkekre, épületekre, lakás és nem lakás célú helyiségekre – vonatkozó műszaki adatok nyilvántartása és kezelése. Az alrendszer szöveges nyilvántartásában leírásra kerülnek az ingatlanok közmű ellátottságára, liftjeire, műszaki állapotára vonatkozó adatok és ezek mellé rögzíthető a digitális formában rendelkezésre álló grafikus műszaki dokumentáció. A dokumentáció állhat raszteres képekből és vektoros rajzokból. A beépített dokumentum kezelő képes a legelterjedtebb dokumentum formátumok csatolására és megjelenítésére (Pl.: TIFF, JPG, DGN, SVF, DWG stb.)KÖZMŰNYILVÁNTARTÁSA polgármesteri hivatalok számára elsőrendű fontosságú a területükön húzódó közműobjektumok geográfiai adatainak ismerete. A közműnyilvántartás egyrészt törvényi kötelezettség, másrészt a műszaki osztályok számára elengedhetetlen a beruházások tervezésében és az építési engedélyezésben.A polgármesteri hivatal és a települési közművállalatok számára az együttműködés keretét az integrált közműnyilvántartás (IKN) nyújtja. Az ebben résztvevő intézmények a rendszer adatkapcsolati felületein és kommunikációs szoftverein keresztül megosztják saját adatbázisaikat, amely révén egy mindenki számára hatékonyabb működést lehetővé tévő települési közmű adatbázis jön létre.A polgármesteri hivatal a GISPÁN® közműnyilvántartás alrendszere révén csatlakozik az IKN-hez. Ez lehetővé teszi számára, hogy az IKN közművállalataival megossza az önkormányzati alapadatbázisokat (digitális alaptérkép, közterület-nyilvántartás stb.), és rendszerébe illessze a közművek által szolgáltatott szakági
Oldalszám: 244 / 254
adatbázisokat (szakági közműtérkép, szöveges objektum-adatbázis).PÁLYÁZATKEZELÉSAz alrendszer feladata a vagyongazdálkodás folyamatok – elidegenítés, bérbeadás, beruházási fenntartási munkák – során lezárt, illetve folyamatban lévő pályázatok (versenytárgyalások, licitek, közbeszerzések), a beérkezett ajánlatok, értékelések adatainak nyilvántartása és kezelése.
BÉRBEADÁS – HASZNOSÍTÁSAz alrendszer feladata az önkormányzati bérlemények (telek, lakás, nem lakás célú helyiség stb.) hasznosításával (bérbeadásával), a bérleti szerződések, a hasznosítás feltételeit meghatározó övezetek, a hasznosítás ellenőrzéséhez, tervezéséhez szükséges felmérések, tervek nyilvántartása és kezelése.SZERZÉS – ELIDEGENÍTÉSAz alrendszer feladata az elidegenítés tervezéséhez, végrehajtásához és utólagos ellenőrzéséhez kapcsolódó ügyiratok, értékesítési feltételek, adásvételi szerződések, a szerződéskötés körülményeinek (vevőkiválasztás, pályáztatás stb.) és a szerződésekben rögzített fizetési és egyéb feltételek nyilvántartása és kezelése.BERUHÁZÁS – KARBANTARTÁSAz alrendszer feladata az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon végzett beruházások (felújítások), a mindennapi, rendeltetésszerű, folyamatos használatot biztosító fenntartási (kezelési és karbantartási) munkák, illetve a kapcsolódó ügyiratok, tervek nyilvántartása és kezelése. Segítségével az Önkormányzati hatékonyabban tudja a tervezni és felhasználni a fejlesztési és felújítási pénzalapokat, ellenőrizni a műszaki, pénzügyi teljesítéseket, határidőket, a megalapozott szerződéskötéseket.VAGYONANALITIKAAz alrendszer biztosítja az önkormányzati ingatlanok értékadat-változásainak nyilvántartását oly módon, hogy az automatikusan összehasonlítható az Ingatlanvagyon-kataszter alrendszerben tárolt ingatlanadatokkal. Ezáltal minimálisra csökken az a humán erőforrásigény, amely a két nyilvántartás összehasonlításához szükséges.A modul képes az INKÁ-ból fogadni és oda feladni ingatlan-értékadatokat, de a két rendszer egymástól független adatfeldolgozással működik. Felhasználja a GISPÁN®-ban meglévő egyéb alrendszerek adattartalmát (INKA, Címkataszter stb.), valamint lehetővé teszi a tárgyi eszközök alapadatainak és értékváltozásainak nyilvántartását is.
Oldalszám: 245 / 254
BEVÉTELI ANALITIKAA Bevételi analitika alrendszer feladata, hogy az önkormányzat rendszeresen befolyó kintlévőségeit, azok visszafizetési ütemezéseit és a tényleges befizetéseket nyilvántartsa. Segítségével az önkormányzat sokrétű bevételi pénzmozgásainak jelentős része kezelhető (lakásfenntartási támogatások, környezetvédelmi bírságok, gyermekgondozási díjak stb.). A rendszer folyamatosan követi az ügyfelek egyenlegeit és segítségével automatizált felszólítások hajthatóak végre a hátralékban lévő állományra nézve.KÖNYVELÉSAz alrendszer feladata a gazdasági alrendszerekben kezelt, a komplex vagyongazdálkodási nyilvántartásokhoz kapcsolódó pénzügyi adatok feldolgozása, illetve a komplex vagyongazdálkodás megfelelő nyilvántartásaiban való megjelenítéshez szükséges kapcsolatok (objektumhivatkozások) nyilvántartása.ÉPÍTÉSHATÓSÁGAz Építéshatósági alrendszer feladata az önkormányzatok műszaki osztályainak támogatása. Az alrendszer lehetővé teszi a teljes építéshatósági ügymenet számítógépes vezetését, a szükséges dokumentumok előállítását és tárolását. Az egyes ügytípusok és ügyiratok magas szinten paraméterezhetőek, ami biztosítja az önkormányzat belső előírásainak megfelelő ügymenetkezelést.VÁROSRENDEZÉSAz alrendszer feladata a digitális formában elkészült rendezési tervek szöveges és térképi adatainak kezelése. A rendszer az összes rendezési terv típust akár párhuzamosan is képes kezelni, így az Általános rendezési terv mellett párhuzamosan bekapcsolható tetszőleges terület Részletes rendezési terve illetve Házhelyosztási terve is. A különböző típusú (ÁRT, RRT, HHT) terveken belül mód van a tervek témáinak tetszőleges réteg szerinti kapcsolására is. Az alrendszer képes kezelni mind az OÉSZ mind az OTÉK szerint készült rendezési terveket, akár egymással párhuzamosan is.ZÖLDTERÜLET-KATASZTERA Zöldkataszter alrendszer segítségével végezhető el a standard és egyedi védettségű faállomány nyilvántartása, és végezhető a fakivágási engedélyek kiadása.
KÖRNYEZETVÉDELEMAz alrendszer feladata, hogy támogassa a polgármesteri hivatal környezetvédelmi nyilvántartásokkal, ügyekkel kapcsolatban végzett munkáját. Az alrendszer az alábbi környezetvédelmi területekkel foglalkozik: légszennyezés, zajterhelés, háttérsugárzás, parlagfű, környezetvédelmi program.
Oldalszám: 246 / 254
SZABÁLYSÉRTÉSAz alrendszer az önkormányzat szabálysértésekkel foglalkozó ügyintézőinek munkáját támogatja. Nyilvántartja a szabálysértési ügyeket és iratokat, a nyilvántartott adatok alapján lehetővé teszi különböző iratfajták félautomatikus, adatbázis alapján történő elkészítését a Microsoft Word szövegszerkesztő felhasználásával. Az iratminták Word dokumentum (.doc) formátumban állnak rendelkezésre, ezekbe illeszti be a rendszer az adatokat egy-egy konkrét irat készítésekor.A modul automatikusan kiszámítja és nyomtatja az éves, szabálysértésekre vonatkozó statisztika összefoglaló és részletes összegző tábláit. Biztosítja az előzményezés (priorálás) lehetőségét. Az ügyek alapadatai mellett nyomon követhetők a bírságok részletfizetési és törlesztési (befizetési) adatai is.POLGÁRVÉDELEMAz alrendszer feladata a polgárvédelmi szempontból lényeges térképi és szöveges objektumok, valamint a kitelepítési körzetek kitelepítési terveinek nyilvántartása. Segítségével könnyebbé válik a kitelepítések megtervezése és szervezett végrehajtása az egyes kitelepítési körzetekből a megfelelő befogadási körzetekbe. Támogatja a kitelepítési objektumok (kitelepítési körzet, gyülekezési hely, kitelepítési útvonal) térképi megjelenítését. A kitelepítési útvonalak megjelenítése egy megyetérkép rendszerbe való integrálásával oldható meg, amely fölé megrajzolhatók a település területén kívül található objektumok is.LAKOSSÁGI PUBLIKÁCIÓS ÉS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI RENDSZERNapjainkban egyre nagyobb hangsúllyal lép fel az önkormányzati adatok publikálása a lakosság és a vállalkozások számára. Elterjedtsége és hozzáférhetősége révén az Internet felel meg leginkább ezen adatok nyilvános megjelenítésének közegeként. A Polgármesteri Hivatalok azonban jelenleg többnyire nem rendelkeznek az Internet-alapú adatszolgáltatáshoz megfelelő infrastruktúrával, ezért ezt más önkormányzatok, illetve intézmények végezik, végezhetik számukra.A fenti adottságok figyelembevételével fejlesztettük ki a GISPÁN® Önkormányzati Publikációs Rendszerét (ÖPR), amely külön rendszerként a GISPÁN® nélkül is alkalmas az önkormányzatok adatainak Interneten történő megjelenítésére. Az ÖPR egyrészt képes a GISPÁN® adatbázisából adatokat átvenni, másrészt saját, önálló adatbeviteli felülettel rendelkezik, melynek segítségével a GISPÁN® adatbázisában nem szereplő adatok is a rendszerbe tölthetők. Az ÖPR egy robosztus Internet-alapú adatszolgáltatói szoftver, amely alkalmas egy időben tetszőleges számú önkormányzat adatainak Webes technológiákkal való publikálására.
Oldalszám: 247 / 254
REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATI TÉRINFORMÁCIÓS KÖZMŰA Regionális Önkormányzati Térinformációs Közmű (RÖTIK) egy komplex technológiai megoldás (szoftver rendszer, technológia, know-how), amely egy információs központként működve lehetőséget ad több önkormányzat integrált alfanumerikus és térképi adatbázisainak közös kezelésére és publikálására, régiók és önkormányzati települési társulások informatikai feladatainak egységes megoldására.
A GISPÁN® a Rudas & Karig Kft. bejegyzett védjegye.
2. sz melléklet
A Gemini-X önkormányzati vagyonkataszter- és műszaki nyilvántartó térinformatikai rendszer leírása. Forrás: http://www.protorusz.hu/gemini-x/
A Gemini-O moduláris felépítésű, főként szöveges adatok kezelésére alkalmas, sokoldalú alkalmazás. Az Oracle alapokon nyugvó adatbázis jellemzője többek között a beépített biztonság és a nagy teljesítmény. A rendszer nemcsak az ingatlanvagyon kataszter, hanem más műszaki és egyéb jellegű adatok kezelését is lehetővé teszi. A kezelői felület dinamikusan fejlődik, lehetőség van egyedi kérések megvalósítására is. A program használata billentyűzet és/vagy egér segítségével történik.
Biztonság
felhasználók és jelszavak kezelése, az adathozzáférés az egyes betétlapokig lebontható, a felhasználók vagyongazda-csoportokba oszthatóak. Ingatlanvagyon kataszter
A rendszer biztosítja az adat- és betétlapok teljeskörű nyilvántartását. Ezenkívül jellemzik még:
térképi hűség, a betétlapokhoz egyéb objektumok (képek, dokumentumok) csatolhatók, a rendszer jól meghatározott ellenőrző listák készítését biztosítja, az esetleges hibákra a betétlapok is felhívják a figyelmet, a KSH statisztikai adatszolgáltatás automatikusan elkészíthető, az elkészült statisztikai táblák akár vagyongazdánként is részletezhetőek, analitikus pénzügyi nyilvántartás, az értékcsökkenés automatikusan végrehajtható,
Oldalszám: 248 / 254
becsült érték automatikus számítása megoldott, egyedi igényeknek megfelelő vagyonkimutatás készítésére is lehetőség van. Műszaki és egyéb adatok
több mint 50-féle programmodul, többek között telekrendezés, fakataszter, résztulajdoni adatok és bérlők nyilvántartása, a felhasználók akár új táblázatokat is előállíthatnak. Leválogatások
A Gemini-O adatait a felhasználók leválogatások készítésével is megjeleníthetik. A program készítésénél a kezdő és a haladó felhasználók igényeit is figyelembe vettük. A modul főbb jellemzői:
több mint 300-féle listakép, több mint 150 listakép esetében TXT, HTML és PDF kimenet biztosított, több mint 2000-féle szűkítési lehetőség, felhasználói felület táblázatok egyedi előállítására. Térképkezelő szoftver: Gemini-View
A szoftver létrehozásának célja egy Windows környezetbe illeszkedő, a Gemini-O adatainak térképi megjelenítését támogató, a felhasználók valós igényeihez igazodó térképkezelő program elkészítése volt. A program az önkormányzatoknál digitális formában rendelkezésre álló rajzi információk kezelésére alkalmas. A felhasználó a digitális térképek, rajzi dokumentumok megjelenítési módját szövegállományok és a grafikus kezelői felület használatával, az aktuális feladat igényei szerint határozhatja meg. A program egyidejűleg több ablak megnyitását, használatát és a megjelenítendő térképi tartalom ablakonként történő kezelését támogatja.
Végrehajtható lépések
térképi állományok csatolása, illetve eltávolítása, térképi rétegek, rétegcsoportok kezelése, a térképi elemek megjelenítési szabályainak (szín, megjelenítései sorrend, stb.) változtatása. A térképi nézet beállításának lehetőségei
forgatás adott értékkel, illetve interaktív módon, nagyítás, kicsinyítés megadott pont(ok) körül, valamint adott méretarány szerint, a térkép mozgatása. Légifelvételek kezelése
A program alkalmas különböző időpontokban elkészített légifelvételek megjelenítésére. Kiemelt jellemzők:
a rendelkezésre álló fényképsorozatokból kiválasztható a repülés időpontja, a térképen kijelölhető a megjeleníteni kívánt terület. Tematikus térképek készítése
Oldalszám: 249 / 254
a kitöltő mintázat egyedileg meghatározható (határvonal, kitöltő szín, kitöltő mintázat), a megjeleníteni kívánt földrészletek kijelölhetőek egybefüggő területek szerint, egyenként, valamint a szöveges adatbázisban végrehajtott leválogatások eredménye alapján is. Nyomtatás
A program rugalmas felületet biztosít nyomtatott térképek elkészítésére. A felhasználó beállíthatja a nyomtatás méretarányát, valamint a megjeleníteni kívánt egyéb információkat (rajz neve, nyomtatás ideje, méretaránya, stb.).
A szöveges adatbázis és a digitális térkép elemei közötti kapcsolat
a térképen kijelölt földrészlet leíró adatainak megjelenítése a Gemini-O rendszerben, a Gemini-O rendszerben kiválasztott földrészletre pozicionálás a térképen, a térképen kijelölt földrészletek átadása a Gemini-O rendszernek leválogatási műveletek számára, a Gemini-O rendszerben végrehajtott leválogatások eredményéből tematikus térkép készítése.
3. sz. melléklet
A Datakart rövid leírása. Forrás: http://www.datakart.hu
TERMÉKEKDatakart UMN Mapserver 2009 Basic A Datakart UMN Mapserver Basic az önkormányzati digitális térképek megjelenítésére szolgáló szoftver. Az önkormányzati hivatalon belül dolgozók számára megkönnyíti a hivatali munkát, mert egy egyszerű WEB böngészőn keresztül megtekinthetik a térképeket (alaptérkép, közmű alaptérkép, közmű szakági térképek, rendezési tervek, stb.), légifelvételeket és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációkat. A Datakart UMN Mapserver Basic az önkormányzaton belül egyszerre több osztálynak is (pl. építésügy, környezetvédelem, szociális ügyek) alapvető térbeli információkat szolgáltat feladataik hatékonyabb ellátásához, a döntések előkészítéséhez. A térképszerver segítségével az adatok egyidejűleg több felhasználóhoz is egyszerűen és gyorsan jutnak el.
Datakart UMN Mapserver 2009 Standard A Datakart UMN Mapserver Standard a Datakart Mapserver Basic összes funkcióját tartalmazza, továbbá például lehetővé teszi a térképi adatok többfelhasználós on-line szerkesztését, továbbá a teljes felhasználói jogosultságkezelést valamint egyéb szolgáltatásokat nyújt.
Oldalszám: 250 / 254
Datakart UMN Mapserver 2009 Professional A Professional változat a teljes rendszer összes funkcióját magában foglalja a professzionális térkép megjelenítéstől kezdve, a térkép- és leíró adatok szerkesztésén át a hálózatos asztali (desktop) megoldásokig. Az asztali megoldások még termelékenyebbé teszik a munkafolyamatokat, még egyszerűbb eszközöket biztosítanak a geoprocesszáláshoz.
IP Víz A közüzemi szolgáltatók és önkormányzatok részére adatbázisokat és grafikus műszaki információs rendszereket kínálunk, melyekkel a szolgáltatók és önkormányzatok megoldhatják a közmű adatok gyűjtését, kezelését és kiértékelését. Jelenleg a csatorna, gáz, víz, áram, távközlés, szennyvíztisztítás, közvilágítás területen kínálunk alkalmazásokat. A közüzemi szolgáltatók és az önkormányzatok mellett egyre több magán vállalkozás használja ezeket az információs rendszereket, hiszen nagy mértékben hozzájárulnak a korszerű működéshez és a termelékenység növeléséhez. Az IP Víz magas színvonalú közműnyilvántartó szoftver, mely a valóságot jól megközelítően modellezi a vízhálózatot. A szakági szoftver az ESRI ArcGIS 9.x alapszoftver család (ArcView, ArcEditor, ArcInfo) kiterjesztése. Esettanulmány Dunaharaszti, DHRV Kft.
IP Csatorna Az IP Csatorna magas színvonalú közműnyilvántartó szoftver, mely a valóságot jól megközelítően modellezi a csatornahálózatot. A szakági szoftver az ESRI ArcGIS 9.x alapszoftver család (ArcView, ArcEditor, ArcInfo) kiterjesztése. A Datakart UMN Mapserver Basic az önkormányzaton belül egyszerre több osztálynak is (pl. építésügy, környezetvédelem, szociális ügyek) alapvető térbeli információkat szolgáltat feladataik hatékonyabb ellátásához, a döntések előkészítéséhez. A térképszerver segítségével az adatok egyidejűleg több felhasználóhoz is egyszerűen és gyorsan jutnak el. Esettanulmány Dunaharaszti, DHRV Kft. Útkezelő rendszer - Önkormányzati Közúti Adatbank A közútfenntartó és üzemeltető szervezeteknek az 5/2004 GKM rendelet szerint szükséges vezetni a közúti nyilvántartást. Ezeknek a szervezeteknek összetett térképi adatokat kell használni a közúthálózat adatainak kezeléséhez. A térkép segítségével kell történjen a közúti felújítási és építési tervek egyeztetése, a táblák, burkolati jelek, közlekedési lámpák elhelyezkedésének felülvizsgálata, a hibahely vizsgálatok ill. a közutak állapot adatainak gyűjtése. Az Önkormányzati Közúti Adatbank információs rendszer az önkormányzatok igényei alapján készült a régebben használt közutas nyilvántartások leváltására. A rendszer teljes mértékben megfelel az 5/2004 GKM rendeletben előírt önkormányzati közútnyilvántartási kötelezettségnek. Az Önkormányzati Közúti Adatbank rendszer célja a közutak nyilvántartását biztosító adatgyűjtések adatainak tárolása, az adatok karbantartása, mindenkori gyors és könnyű hozzáférhetőség megvalósítása. Ennek érdekében a rendszer szoros kapcsolatban működik a közúthálózat térképi nyilvántartásával és annak korszerű
Oldalszám: 251 / 254
megjelenítésével. Esettanulmány Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.ArcGIS ArcView Az ArcView a világon a legnépszerűbb asztali GIS és térképező szoftver, több mint 500.000 használt példányszámmal. Az ArcView biztosítja az adatok megjelenítését, lekérdezését, elemzését, és integrálását. Készíthetünk, és szerkeszthetünk új, és meglévő földrajzi adatokat. ArcGIS ArcEditor Képességei alapján ez a termék az ArcView és az ArcInfo közé helyezhető el. Az ArcEditor tartalmazza az ArcView összes funkcióját valamint plusz funkcióként lehetőséget arra, hogy több felhasználó szerkeszthessen egy geoadatbázist vagy fedvényt. Ezek a plusz szolgáltatások támogatják annak a lehetőségét, hogy több szerkesztő egyidejűleg módosíthasson, kiegészíthessen, átméretezzen sokfelhasználós geoadatbázisban lévő elemosztályokat, elemhez rendelt megírásokat, raszterképeket. ArcGIS ArcInfo Az ArcGIS szoftvercsaládon belül, az elérhető legátfogóbb GIS termék az ArcInfo. Tartalmazza mindazokat a funkciókat amelyeket az ArcView és az ArcEditor, valamint olyan további speciális lehetőségeket adat-átalakításra és geoprocesszálásra, amelyek az ArcInfo-t a GIS szabványává teszik. Az ArcInfo egy teljes rendszer GIS adatok létrehozására, korszerűsítésére, lekérdezésére, térképezésére és elemzésére. ArcGIS Server Weben keresztüli nyílt hozzáférést biztosít az elkészített térképekhez, modellekhez, az elemzések eredményeihez vagy bármely más kapcsolódó tartalomhoz. Segítségével térinformatikai tudását, vagyonát könnyen használható webalkalmazásokon keresztül oszthatja meg szervezetének valamennyi tagjával. Az ArcGIS Server két különböző változatban kapható: Advanced: téradat kezelés, vizualizáció (2D és 3D) és térelemzések Standard: téradat kezelés és vizualizáció (2D és 3D) Mindkét változat további két szinten érhető el. Enterprise szinten korlátlan számú felhasználó csatlakozhat a szerverhez és az adatbázis méretének sincs limitje.Workgroup szinten legfeljebb 10 felhasználó csatlakozhat közvetlenül és az adatbázis nem lehet nagyobb 4 GB-nál. A rendszerből Java és .NET alapú megoldás egyaránt elérhető, bármelyik megoldás választható. Az ArcGIS Server-hez számos bővítmény áll rendelkezésre, melyek egy-egy adott területen bővítik ki a rendszer képességeit. A bővítmények például: 3D Extension: fejlett három dimenziós modellező képességeket tartalmaz, mint például line-of-sight számítások vagy terepmodellezés. Data Interoperability Extension: több száz, különböző formátumú adathoz biztosít hozzáférést, segítve a különböző forrásokból származó adatok kinyerését, tisztítását és áttöltését. Geostatistical Extension: az ArcGIS Desktop-pal létrehozott rétegek webszolgáltatásként publikálhatók, így már a webalkalmazások felhasználói is komoly eszköztárat kapnak a kezükbe. Például: radioaktív sugárzás, légszennyezés vagy veszélyes anyag terjedésének előrejelzése; gabonatermesztés optimális feltételeinek meghatározása. Csak az Advanced változathoz érhető el. Image Extension: segítségével nyers vagy előfeldolgozott képeket rögtön webszolgáltatásként publikálhatunk; az optimalizált adatelérés és feldolgozás
Oldalszám: 252 / 254
jóvoltából a képek elérése szinte azonnali. A bővítmény rendkívül lerövidíti a képrögzítés és a kép végfelhasználókkal történő megosztása között eltelt időt. ArcGIS ArcIMS Az ArcIMS dinamikus térképek, valamint GIS adatok és szolgáltatások weben keresztüli terjesztését szolgáló megoldás. Mára már bármely információs rendszerrel szemben elvárás lehet, hogy az általa szolgáltatott adatok, eredmények a vállalati intraneten keresztül valamennyi érintett felhasználóhoz eljussannak, szükség esetén pedig az interneten keresztül a világ bármely pontjáról jól értelmezhető formában elérhetők legyenek. Az ArcIMS ezt az igényt szolgálja ki: egy jól alakítható keretrendszert ad GIS vagyonunk webes publikálásához. Az ArcIMS szolgáltatásait kliensek széles köre képes értelemezni, így web alapú alkalamzások, az ArcGIS Desktop, mobil eszközök és más, vezeték nélküli technológiát használó eszközök. Az ArcIMS-t használva az önkormányzatok, üzleti és egyéb szervezetek akár az egész világ számára elérhetővé tehetik GIS vagyonukat, egyúttal megismerkedhetnek a mások által publikált tartalmakkal is. ArcGIS 3D Analyst Az ArcGIS 3D Analyst az ArcGIS Desktop egyik bővítménye, melynek segítségével interaktív, és dinamikus térképeket készíthetünk, melyek elősegítik a földrajzi adatok megjelenítését, és elemzését. Az ArcGIS 3D Analyst lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy hatékonyan tudjunk elemezni, illetve megjeleníteni felszíni adatokat. Az ArcGIS 3D Analyst használatával többféle nézőpontból láthatjuk a felületünket, létrehozhatunk lekérdezéseket a felszínnel kapcsolatban, meghatározhatjuk a láthatóságot, illetve a látható területet a felszín egy adott pontjából és létrehozhatunk realisztikus perspektív nézetet, raszteres adat rávetítésével, vagy akár vektoros adat a felszín feletti elhelyezésével. ArcGIS Spatial Analyst Az ArcGIS Spatial Analyst az ArcGIS Desktop egyik bővítménye. Lehetővé tesz olyan térbeli elemzéseket mint például a felület-elemzések, a raszter-elemzések, és a grid algebra, mindezt egy interaktív térképi környezetben, ezzel biztosítva új információk levezetésének, gyűjtésének lehetőségét. Az ArcGIS Spatial Analyst biztosítja számunkra azokat az eszközöket is, amelyek szükségesek a széleskörű térbeli modellezésekhez, melyek segítségével, további elemzésével új információkat gyűjthetünk a földrajzi adatokból. Route Smart for ArcGIS - Magas-precizitású járattervezés Az ArcGIS Spatial Analyst az ArcGIS Desktop egyik bővítménye. Lehetővé tesz olyan térbeli elemzéseket mint például a felület-elemzések, a raszter-elemzések, és a grid algebra, mindezt egy interaktív térképi környezetben, ezzel biztosítva új információk levezetésének, gyűjtésének lehetőségét. Az ArcGIS Spatial Analyst biztosítja számunkra azokat az eszközöket is, amelyek szükségesek a széleskörű térbeli modellezésekhez, melyek segítségével, további elemzésével új információkat gyűjthetünk a földrajzi adatokból. Közösségi szolgáltatások: hulladékszállítás, hóeltakartás, úttisztítás Postai kézbesítés Újságkihordás Mérőóraleolvasás Az intelligens tervezéssel elérhető legfontosabb előnyök: Utazási idő csökkenése Kevesebb járművel végezhető el ugyanaz a feladatmennyiség Üzemanyagköltségek jelentős lefaragása Munkaerő-munkaszükséglet kiegyensúlyozása és optimalizálása
Oldalszám: 253 / 254
Kisebb környezetterhelés >>> Zöld Technológia Mobil GIS A mobil számítógépek lehetővé tették, hogy alapvetően megváltozzon a GIS felhasználási köre: lehetővé vált, hogy a GIS-t és annak adatait magunkkal vihessük a terepre, és közvetlenül, a minket övező környezet adatival dolgozhassunk. Microstation alapú termékek A legerősebb, a legnyitottabb és a legkompatibilisebb CAD platform a világ infrastruktúrájának tervezéshez, építéséhez és üzemeltetéséhez. Valószínűleg már tudja, hogy a világ infrastruktúrájának jelentős részét DGN és DWG fájl formátumban tervezték, fejlesztették. De tudta-e a MicroStation programról, hogy használói közvetlenül képesek szerkesztést végezni egyidőben, mindkét formátummal? A MicroStation programnak ez az együttműködő képessége teszi nélkülözhetetlenné ezt a CAD platformot. A MicroStation biztosítja az innováció lehetőségét az átfogó szoftverportfolióban. A VBA használatával lehetővé teszi a felhasználók számára az eszköztárak, alkalmazások testreszabását. A különböző szakági fejlesztések az iparágakhoz tartozó speciális megoldások használatával növelik a felhasználók termelékenységét, miközben a projekt teljes folyamatában mindvégig megőrzik a teljes adathűséget. Autocad alapú termékek Az AutoCADR szoftver használatával érthetően és hatékonyan öntheti formába, jelenítheti meg és dokumentálhatja ötleteit. Az AutoCAD esetében a gyártó Autodesk egy célt tűzött ki maga elé: a termelékenység növelését. Az új szolgáltatások meggyorsítják a feladatok elvégzését, lehetővé teszik a parancsok könnyű megtalálását és az új felhasználók gyors betanítását.