PERIODICA OECONOMICA, II. ÉVF., 2009. MÁJUS (90–100. o.) 90 Munkaerő-piaci kompetenciaigény-felmérés az Egri kistérségben (Beszámoló a kutatás megszervezéséről és az adatgyűjtés folyamatáról) A Survey of Work-related Competence Needs in the Eger Microregion (Report on the Organization of the Survey and the Data Collection Process) M. VAS ISTVÁN Eszterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi Intézet, Szakmai Idegen Nyelvi Csoport Eger 3300, Egészségház u. 4 [email protected]felsőoktatás feladata a 21. század elején, hogy a munkaerőpiac számára megfelelő szakembe- reket képezzen. A munkaadók elvárásaikat a munkavállalókkal szemben kompetenciamodellek formájában fogalmazzák meg. Ezek a kompetenciamodellek a munkaadók által elvárt kompe- tenciákat tartalmazzák. A cikk egy kompetencia-igényfelmérés tapasztalatait összegzi. A felmérést az Egri kistérség munkaadói körében végeztük. Azt vizsgáltuk, hogy a potenciális munkaadók milyen kompetenciák meglétét várják el az Eszterházy Károly Főiskola gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatóitól. A felmérés eredményei alapján sor kerülhet a hallgatók célzott kompetenciafejlesztésére. he task of higher education at the beginning of the 21st century is to train suitable profession- als for the labour market. Employers draw up their expectations towards employees in the form of competence models. These models contain the competences expected by the employers. My article summarizes the experiences of a competence demand survey. The survey was carried out among the employers of the Eger Small Region. We examined the potential employers’ expectations from the students of Business Administration and Management major. On the basis of the results of the survey the aimed competence development of the students can be done. 1. Problémafelvetés A felsőoktatás feladata, hogy a hallgatókat, azaz a potenciális munkaerőt fel- készítse a munkaerő-piaci kihívásokra, belőlük olyan munkavállalókat képezzen, akik megfelelnek a munkaadók elvárásainak. Ez az érdeke magának a képzésben A T
11
Embed
Munkaerő piaci kompetenciaigény felmérés az Egri kistérségbengti.ektf.hu/anyagok/po/2009/PO2009_MVasI.pdf · Munkaerő-piaci kompetenciaigény-felmérés PERIODICA OECONOMICA,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
PERIODICA OECONOMICA, II. ÉVF., 2009. MÁJUS (90–100. o.) 90
Munkaerő-piaci kompetenciaigény-felmérés
az Egri kistérségben (Beszámoló a kutatás megszervezéséről és az
adatgyűjtés folyamatáról)
A Survey of Work-related Competence Needs
in the Eger Microregion (Report on the Organization of the Survey and
the Data Collection Process)
M. VAS ISTVÁN Eszterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi Intézet,
felsőoktatás feladata a 21. század elején, hogy a munkaerőpiac számára megfelelő szakembe-reket képezzen. A munkaadók elvárásaikat a munkavállalókkal szemben kompetenciamodellek formájában fogalmazzák meg. Ezek a kompetenciamodellek a munkaadók által elvárt kompe-
tenciákat tartalmazzák. A cikk egy kompetencia-igényfelmérés tapasztalatait összegzi. A felmérést az Egri kistérség munkaadói körében végeztük. Azt vizsgáltuk, hogy a potenciális munkaadók milyen kompetenciák meglétét várják el az Eszterházy Károly Főiskola gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatóitól. A felmérés eredményei alapján sor kerülhet a hallgatók célzott kompetenciafejlesztésére.
he task of higher education at the beginning of the 21st century is to train suitable profession-als for the labour market. Employers draw up their expectations towards employees in the form of competence models. These models contain the competences expected by the employers. My
article summarizes the experiences of a competence demand survey. The survey was carried out among the employers of the Eger Small Region. We examined the potential employers’ expectations from the students of Business Administration and Management major. On the basis of the results of the survey the aimed competence development of the students can be done.
1. Problémafelvetés
A felsőoktatás feladata, hogy a hallgatókat, azaz a potenciális munkaerőt fel-
készítse a munkaerő-piaci kihívásokra, belőlük olyan munkavállalókat képezzen,
akik megfelelnek a munkaadók elvárásainak. Ez az érdeke magának a képzésben
A
T
Munkaerő-piaci kompetenciaigény-felmérés
PERIODICA OECONOMICA, II. ÉVF., 2009. MÁJUS (90–100. o.) 91
résztvevőnek, hiszen ezáltal eredményesen tud munkát vállalni, de a munkaadók
szintén érdekeltek ebben, mert így a szakképzett munkást külön továbbképzés
vagy betanítás nélkül tudja alkalmazni. Ezt kell szem előtt tartania a kormány-
zatnak is, hiszen a gazdaság fejlődése vagy a munkanélküliség alakulása szem-
pontjából nem érdektelen, hogy a felsőoktatásból kikerülő pályakezdők mennyi
idő alatt találnak munkát, a szakmájukban tudnak-e elhelyezkedni, illetve meny-
nyi ideig maradnak meg munkahelyükön az elhelyezkedésük után. Az állam
ezenkívül mint munkaadó is érdekelt a megfelelő kompetenciakészlettel rendel-
kező szakemberek képzésében. Annak ellenére, hogy ezt minden szereplő így
látja, mégis a valóság nem, vagy legalábbis nem mindig ezt támasztja alá. A
hallgatók túlterheltségre panaszkodnak, úgy vélik, óriási mennyiségű tananyagot
kell elsajátítaniuk, melynek nagy része felesleges és túlságosan elméleti. A cé-
gek sorozatosan indítanak képzéseket, továbbképzéseket, különböző tréningeket
dolgozóik számára, ami azt mutatja, munkavállalóik nem felelnek meg teljes
egészében az elvárásoknak. Ha a Heves megyére vonatkozó statisztikai adatokat
megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a diplomás pályakezdők száma az elmúlt 3 évben
folyamatosan növekedett, míg a betöltetlen diplomás álláshelyek száma egyre
több lett. (ÁFSZ Statisztika [2008]) Ennek egyik oka az lehet, hogy a meghirde-
tett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges
kompetenciakészlettel. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy a felsőoktatási in-
tézmények nem veszik kellőképpen figyelembe a munkaerő-piaci igényeket. A
munkaerőpiac és a felsőoktatási rendszer nem kommunikál egymással megfele-
lően, sok esetben elbeszélnek egymás mellett. A problémát mindkét fél szóvá
teszi, a megoldás mégis várat magára. Egy 2001-ben végzett munkaerő-piaci
készségigény felmérés szerint a kommunikációhiánynak több oka van:
− a munkaerőpiacon nincs rendszeres adatgyűjtés az elvárt kompetenciák-
ra vonatkozóan,
− ha készül is felmérés, akkor az összegyűjtött információkat nem fordít-
ják le az oktatás nyelvére, azaz nincsenek olyan mechanizmusok, ame-
lyek hatására az oktatás az aktuálisan elvárt kompetenciák fejlesztésére
állna át,
− a felsőoktatás még mindig nem veszi kellő mértékben figyelembe, hogy
napjainkban nem egyszerűen művelt, nagy lexikális tudással rendelkező
embereket, hanem eladható munkaerőt kell képeznie.
A fent említett szempontokat kiegészíthetjük azzal, hogy a felsőoktatási in-
tézmény és a gazdasági szféra közötti kommunikáció mindkét fél részéről áldo-
zatokat követel, hiszen a két szféra képviselőinek folyamatosan együtt kellene
működnie. A felsőoktatási intézmény képviselőinek újra és újra fel kellene mérni
a munkaerő-piaci elvárásokat, meghallgatni a cégek véleményét, az így szerzett
információkat átültetni az oktatásba, a cégeknek pedig adott esetben kérdőíveket
kellene kitölteniük, bekapcsolódni a tananyagfejlesztésbe, az oktatásba, esetleg
üzemlátogatások keretében fogadni hallgatói csoportokat. Mindez időt von el
M. VAS ISTVÁN
92 PERIODICA OECONOMICA, II. ÉVF., 2009. MÁJUS (90–100. o.)
egyrészt a már egyébként is túlterhelt oktatóktól, másrészt a cégek esetében a
közvetlenül anyagi profitot hozó munkától. Ha így vizsgáljuk a dolgot, akkor
igen rövid távon gondolkodunk. Lehet, hogy adott pillanatban némi időt és ezál-
tal pénzt veszítenek a felek, de hosszú távon ez mindenképp megtérül. A felső-
oktatási intézmény a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakembereket
képez, vagyis piacképes diplomát ad hallgatói kezébe, amivel egyre keresettebb
lesz a továbbtanulni vágyók körében. A cégek pedig „azonnal bevethető” szak-
embereket kapnak, nem kell időt és pénzt áldozniuk arra, hogy igényeiknek
megfelelően képeztessék ki utólag a diplomás munkavállalót.
Összességében kijelenthetjük, hogy ma egy felsőoktatási intézmény akkor
lehet igazán sikeres és hatékony, ha folyamatosan követi, vizsgálja, és figyeli a
munkaerőpiac elvárásait, ezt konvertálja az oktatás nyelvére és ily módon az
általa képzett diplomások egyre nagyobb arányban tudnak tartósan elhelyezked-
ni.
2. A kutatás célja
A 20. század végétől a munkáltatók munkaerővel szembeni elvárásaikat kü-
lönböző kompetenciamodellek formájában fogalmazzák meg, azaz egy olyan
kompetencialistát állítanak össze, amely adott munkakör esetében a hatékony,
eredményes munkavégzés kritériumainak tekintett kompetenciákat tartalmazza.
A kutatás egyik célja annak megállapítása, hogy az Eszterházy Károly Főis-
kola szűk vonzáskörzetének tekintett Egri kistérség munkaerőpiacán, milyen
kompetenciák meglétét várják el a munkavállalók a gazdálkodás és menedzs-
ment szakos végzettségűektől.
Feltételezzük, hogy létrehozható egy olyan kompetenciahalmaz, amely a
gazdálkodás és menedzsment szakos végzettségű munkavállalók sikeres munka-
végzéshez leginkább elvárt kompetenciákat tartalmazza. Úgy véljük, amennyi-
ben a hallgatók kompetenciafejlesztése már az alapképzés során a kívánalmak-
nak megfelelően történik, akkor ők – diplomájuk megszerzése után – nagyobb
eséllyel indulhatnak a munkaerőpiacon, illetve sikeresebbek lehetnek munkájuk-
ban, hiszen a tőlük elvárt kompetenciák kialakítása és/vagy fejlesztése a munka-
adó részéről nem igényel idő-ráfordítást. A cégek ily módon azonnal bevethető
szakembereket kapnak. Ez egyrészt időmegtakarítást eredményez számukra,
másrészt pénzmegtakarítást is, hiszen a céges képzések jelentős forrásokat igé-
nyelnek.
Véleményünk szerint az Eszterházy Károly Főiskola gazdálkodás és me-
nedzsment szakos alapképzése akkor tekinthető sikeresnek, ha folyamatosan
felméri a munkaerő-piaci igényeket, majd a képzés során a munkaadókkal szoro-
san együttműködve a hallgatókban olyan kompetenciakészlet kialakítására tö-
rekszik, amely megfelelnek a munkaadók elvárásainak. Ennek a „kompetencia-
termelő” folyamatnak az eredményeként a hallgatókban kialakulnak azok a
Munkaerő-piaci kompetenciaigény-felmérés
PERIODICA OECONOMICA, II. ÉVF., 2009. MÁJUS (90–100. o.) 93
kompetenciák, amelyek lehetővé teszik egy adott munkahelyen a kiváló teljesít-
mény nyújtását. Érdemes a képzési idő végén a hallgatók körében egy olyan
mérést végezni, melynek eredményeként megállapítható, hogy az egyes hallga-
tók milyen kompetenciakészlettel rendelkeznek. A főiskola ezáltal segítheti a
hallgatókat és a cégeket abban, hogy a keresleti és a kínálati oldal egymásra
találjon, vagyis egyes munkahelyekre a munkaadó által elvárt kompetenciamo-
dellhez leginkább illeszkedő kompetenciakészlettel rendelkező gazdálkodás és
menedzsment szakos végzettségű diplomás kerüljön.
A munkavállalók körében végzett kompetencia-igényfelmérés ennek a fo-
lyamatnak az első fázisához nyújt segítséget, amennyiben a munkaadókkal érté-
kelteti az egyes kompetenciákat, majd megvizsgálja, hogy melyek azok a kom-
petenciák, amelyeket a potenciális munkaadók legfontosabbnak tartanak, azaz
milyen elvárásokat támasztanak a gazdálkodás és menedzsment szakos végzett-
ségű munkavállalókkal szemben. Ennek eredményeként egyrészt a képzést foly-
tató intézmény az elvárásokhoz tudja igazítani kompetenciafejlesztő tevékenysé-
gét, másrészt maguk a hallgatók is információt kapnak arról, hogy a munkaerő-
piaci versenyre készülve mely kompetenciák fejlesztésére kell tudatosan töre-
kedniük, ha sikeresen akarnak munkát vállalni.
A kutatás másik részében magukat a gazdálkodás és menedzsment szakos
hallgatókat kérdeztük meg, hogy mit gondolnak, mely kompetenciák meglétét
várják el tőlük a munkaadók.
A felmérést elvégeztük a gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatókat
tanító és vizsgáztató oktatók körében is, hogy megtudjuk, egyáltalán tudjuk-e mi
oktatók, hogy milyen kompetenciák fejlesztésére lenne szükség.
Vizsgálatunk tárgyát képezte továbbá az is, hogy milyen tényezők befolyá-
solják a fejlesztendő kompetenciákról alkotott képet. A hallgatók esetében van-e
összefüggés a kompetencia-elvárásokról alkotott kép, a kor, a tanult szaknyelv, a
főiskolán eltöltött idő és a nem között.
Ugyanígy megnéztük, hogy a tanárok elképzeléseit befolyásolja-e az, hogy
milyen tárgyat tanítanak, hol és mikor végeztek, alkalmaznak-e gyakorlatorien-
tált módszereket vagy éppen melyik nem képviselői. Ezekkel az összefüggés-
vizsgálatokkal arra kerestük a választ, hogy mik a kritériumai annak, hogy egy
hallgató vagy egy oktató reális képpel rendelkezzen a munkaerő-piaci elvárások-
ról.
3. A kutatás előzménye
A kutatás előzményeként két felmérést említünk meg. A gödöllői Szent Ist-
ván Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Vezetéstudományi
Tanszéke 2001-ben végzett az Oktatási Minisztérium megbízásából egy nem
reprezentatív országos felmérést, melyben többek között azt vizsgálták, hogy a
potenciális munkaadók az egyes magyarországi régiókban milyen kompetenciák
M. VAS ISTVÁN
94 PERIODICA OECONOMICA, II. ÉVF., 2009. MÁJUS (90–100. o.)
meglétét várják el a munkavállalóktól. A jelenlegi kutatáshoz használt kérdőív
első részében az itt alkalmazott kompetencialistát vettük át, mert ez a 105 elem-
ből álló kompetencialista maximálisan megfelelt az általunk végzett kutatás cél-
jainak is. A 2001-es kutatást országosan 400 vállalat körében végezték. Mi úgy
gondoltuk, hogy érdemes lesz inkább egy kisebb területen végeznünk a felmé-
rést, de ott lehetőség szerint minél több potenciális munkaadót kifejezetten a
gazdálkodás és menedzsment szakosokkal szembeni elvárásaikról megkérdezni.
Ha összehasonlítjuk az országos és az Egri kistérségre vonatkozó mintákat, lát-
hatjuk, hogy jóval kisebb területen arányait nézve jóval több céget kérdeztünk
meg (106 céget). A jelenlegi kutatásunk abban is különbözik a 2001-estől, hogy
most a hallgatók és az oktatók kompetencia-elvárásokra vonatkozó elképzeléseit
is vizsgáltuk, míg a Szent István Egyetem felmérése más szempontból közelítet-
te meg a témát. (Bajor és tsai. [2001])
A másik előzmény az Eszterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi Inté-
zete által az „Észak magyarországi összefogás a régió fiatal diplomásaiért” című
ROP-3.3.1-05/1.-2005-07-0010/31 számú projekt keretében az Észak-
magyarországi régióban végzett munkaerő-piaci felmérés volt, mely során kér-
dőívekkel és interjúkkal vizsgáltuk a munka-erőpiaci elvárásokat, valamint a
pályakezdők munkahelyi beilleszkedését. A vizsgálat során 2000 kérdőív került
kiküldésre, ebből 164 értékelhető kérdőív érkezett vissza. Ez a vizsgálat azonban
nem tartalmazott olyan részletes kompetencia-igényfelmérést, mint a jelenlegi,
így ezekből az adatokból nem lehetett a gazdálkodás és menedzsment szakosok-
ra vonatkozó kompetenciamodellt összeállítani. (Papanek [2005])
4. A vizsgálat területi kiterjedése
A kompetencia-igény felmérést az Egri kistérség munkaadói körében végez-
tük. Azért az Egri kistérségre esett a választásunk, mert ez a terület az Eszterhá-
zy Károly Főiskola legszűkebb vonzáskörzete. A főiskolán tanuló gazdálkodás
és menedzsment szakos hallgatók elsősorban az itt található cégeknél, szerveze-
teknél végzik szakmai gyakorlatukat, illetve nagy arányban a diplomaszerzés
után itt keresnek munkát.
Az Eger Körzete Kistérségi Társuláshoz Eger megyei jogú városon kívül 18
község tartozik: Andornaktálya, Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja,