II.A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményeiA
képzési kapacitás bemutatása
1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben.
Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének
és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a
megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés
tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)
Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Központja 1973-ban jött létre.
Kezdettől fogva posztgraduális formában képez tolmácsokat és
szakfordítókat, kezdetben két, majd négy nyelvpárban (magyar-angol/
német/ francia, valamint korábban orosz, később spanyol), 10-12 fős
csoportokban. Az elmúlt 34 évben több mint 1500 szakfordító és
tolmács nyert itt képesítést – a magyar piacon dolgozó képzett
szakemberek jelentős része.
1999-ban mind az akkor 25 éve folyó Társadalomtudományi és
gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzést, mind
pedig az 1999-ben indított Európai Uniós szakfordító és
konferenciatolmács szakirányú továbbképzést akkreditálta a Magyar
Akkreditációs Bizottság, és 2000-ben a képesítési követelményekről
szóló rendelet megjelent. (“Az oktatási miniszter 15/2000.[VII.6.]
OM rendelete”, Magyar Közlöny 2000/71. 4535-4537.).
2000-ben az FTK elnyerte az European Masters in Conference
Interpereting nemzetközi MA konferenciatolmács diploma kiadásának
jogát, az erről szóló megállapodást dr. Boros László, az ELTE
nemzetközi rektorhelyettese írta alá Brüsszelben.
2011-ben az FTT felvételt nyert a European Master’s in
Translation (EMT) hálózatba, melynek jelenleg egyedüli
magyarországi tagja.
Az FTT a 7/1986 (VI.26) MM rendelet alapján, rendszeresen
(évente kétszer) szervez országos tolmács és szakfordító vizsgákat
olyan gyakorló szakemberek részére, akik korábban nem vettek részt
képzésben. A sikerrel vizsgázók e képesítő vizsga alapján
válthatják ki működési engedélyüket az önkormányzatoknál, amely a
közszférában való munkavállalás, közbeszerzési pályázatok esetében
elengedhetetlen. E vizsgák eredményeképpen eddig több mint 1200
jelölt szerzett tolmács vagy szakfordító igazolványt: ők
tekinthetők ma főhivatású nyelvi közvetítőknek Magyarországon.
A felhalmozott módszertani-kutatási tapasztalatoknak
köszönhetően az FTT programjai folyamatosan megújultak, és
megfelelnek a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak. Valamennyi
programja akkreditált.
Az FTT nagy szerepet játszik a helyes gyakorlat („best
practice”) elterjesztésében a szakmában és képzésben egyaránt:
szakmai kiadványok, szakmai szervezetekkel való együttműködés,
állásfoglalások, előterjesztések, nemzetközi együttműködés, szakmai
konferenciák formájában. Tanárai számos más hazai és külföldi
képzőhelynek nyújtanak szakmai segítséget, konzultációk és tanári
mobilitás formájában, továbbá számos saját kiadású szakkönyvet és
tankönyvet jelentetett meg magyar és angol nyelven, a fordítás és
tolmácsolás témaköréből.
Az FTT kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat épített ki nemzetközi
szakmai szervezetekkel (AIIC), 18 európai partneregyetemmel, az
európai intézmények fordító- és tolmácsszolgálataival (Európai
Parlament, Európai Bizottság, Európai Központi Bank).
Munkatársai részt vettek számos nemzetközi konferencián és
szakmai továbbképzésen, és maguk is szerveztek ilyeneket
Magyarországon (a legnagyobbak ezek közül a „Transferre necesse
est…” konferencia Budapesten 1996-ban, 40 ország 400 szakértőjének
részvételével és továbbképzés az EMCI-programban tanító
tolmácstanárok számára, 2000-ben, 20 országból 58 részvevővel;
valamint rendszeres évi szakmai konferenciák 1998 óta, neves
külföldi és hazai szakemberek részvételével).
Az FTT megalapította, és folyamatosan megjelenteti az első
magyar fordítástudományi folyóiratot a FORDÍTÁSTUDOMÁNY-t, amely
szakmai fórumot jelent a fordítástudománnyal foglalkozó magyar
kutatóknak.
Szerkeszti az ACROSS LANGUAGES AND CULTURES című angol nyelvű
nemzetközileg referált szakfolyóiratot, amely az Akadémiai Kiadó és
a Wolters Kluwer közös kiadásában jelenik meg.
A 2003/04 tanévben megindított önálló Fordítástudományi Doktori
Program révén nagy szerepet játszik a fordítással foglalkozni
kívánó fiatal kutatók képzésében, és ezáltal a magyar
fordítástudomány megteremtésében.
Ami a korábbi egyetemi végzettségi színvonallal való egybevetést
illeti, fordító és tolmács szak az egyetemeken és főiskolákon nem
volt, a képzettséget általában angol, német, francia szakos
bölcsészek/tanárok szerezték meg szakirányú továbbképzésben a
főiskola vagy az egyetem elvégzése után.
2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos
igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti
bemutatásával/dokumentálásával.
Az Európai multilingvalizmus fenntartása, és az ezzel járó
hatalmas méretű soknyelvű dokumentációs tevékenység miatt a nyelvi
közvetítők iránti igény a jövőben prognosztizálhatóan nőni fog. A
versenyképesség javításának kulcsa a gazdaság minden területén a
korszerű, jól alkalmazható nyelvtudás, és szükség esetén, a
megfelelő minőségű nyelvi közvetítésre – fordításra, tolmácsolásra
– való képesség
Bár még ma is elterjedt az a nézet, hogy a fordítás/ tolmácsolás
minőségének egyedüli kritériuma a megfelelő nyelvtudás, ez ma már
nem elég: az amatőr fordítók és tolmácsok ideje lejárt. A
szakmásodás jelentős mértékben haladt előre az utóbbi években, és a
szakképzett fordítóktól és tolmácsoktól a munkáltatók szakmai
ismereteket, készségeket és a legkorszerűbb információ és
kommunikáció-technológiai eszközök ismeretét is elvárják.
Társadalmi, politikai szinten az Európai Unióhoz történt
csatlakozás, az oktatás, főként a felsőoktatás területén pedig a
Bolognai Nyilatkozat aláírása és ezeknek a feltételeként, illetve
következményeként jelentkező jogi, szervezeti, igazgatási,
kulturális, szakmai, terminológiai stb. harmonizációs törekvések és
előírások új munkaerő-piaci igényt teremtettek. Olyan szakemberek
képzése vált szükségessé, akik a professzionális
(szak)nyelvismereten túl jól informáltak az általuk választott
forrásnyelvi és célnyelvi országok társadalmi, politikai,
diplomáciai, gazdasági és kulturális hátteréről, és ezek birtokában
a saját szakterületükön magabiztosan el tudják látni a nyelvi
közvetítés feladatát. A különböző szakterületek szintjén egyre
fokozottabban jelentkező nyelvi-szakmai transzferálhatóság igénye
olyan terminológiai ismeretek elsajátítását követeli meg, amelyek
biztosítani tudják az autentikus nyelvközi megfeleltetéseket. A
képzés létesítésében érdekelt intézmények a gazdasági, a jogi, a
politikai-diplomáciai, a közigazgatási, a műszaki stb. területek
szaknyelvének oktatásával – amelyeket általános terminológiai
elméleti kurzusok alapoznak meg – ennek a szakmai elvárásnak és nem
utolsó sorban ennek a piaci igénynek kíván megfelelni. A fordító-
és tolmács mesterképzési szakon végzett szakemberek alkalmasak
lesznek szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítésre a fordítás, a
szakfordítás (a gazdasági, a jogi, a politikai-diplomáciai, a
közigazgatási, a műszaki stb. szaknyelv) és a tolmácsolás
területén. A filmiparban a filmfeliratozásra,
kiadványszerkesztésre, (szak)nyelvi tanácsadásra,
szoftver-lokalizációs munkák elvégzésére, terminológiai
gyűjtemények, adatbázisok, glosszáriumok szakszerű elkészítésére és
szerkesztésére, a fordítástámogató eszközök szakszerű használatára
és a tolmácsolás területén: tárgyalási tolmácsolásra,
médiatolmácsolásra, közösségi tolmácsolásra és a
tolmácsberendezések használatára.
3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre,
illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori
képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.
A fordító és tolmács mesterszakon végző hallgatók doktori
képzésre való továbblépését biztosítja az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktoriskolájának Fordítástudományi
Doktori Programja, amely 2003-ban indult a Fordító és Tolmácsképző
Tanszékén.
A Fordítástudományi Doktori Program a fordítástudományt egy
olyan új interdiszciplináris tudományterületként fogja fel, amely
nem elsősorban a műfordítás kérdéseivel foglalkozik, hanem a
fordítás, mint kétnyelvű beszédtevékenység folyamatát, eredményét
és funkcióját kutatja. Ennek megfelelően a fordítástudomány
érintkezik a pszicholingvisztikával, a kognitív nyelvészettel, a
szövegnyelvészettel, a korpusznyelvészettel, a kontrasztív
nyelvészettel, a lexikográfiával, a terminológiával, a
szociolingvisztikával, a kommunikációelmélettel és más
tudományágakkal, tehát minden olyan diszciplínával, amelyekre a
fordító és tolmács mesterszak is épül.
Az alapozó kutatószemináriumok mellett (pl. bevezetés a fordítás
elméletébe, bevezetés a fordítás gyakorlatába – az átváltási
műveletek rendszere –, kutatásmódszertan I-IV.), valamint a
kötelezően választható tantárgyak mellett ( az angol, francia,
német, orosz és spanyol fordítástudomány klasszikusai és új
irányzatai) a doktoranduszok a szövegnyelvészet és
fordítástudomány, a fordítás és a kontrasztív nyelvészet, a
szótárírás elméleti és gyakorlati kérdései, a terminológia, a
retorika, a szemantika, a nyelvpolitika és fordításpolitika, és az
Európai Unió nyelvhasználata területén végezhetnek
kutatómunkát.
4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt
előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó
elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.
A fordító és tolmács mesterszakon a gyakorlatok 12-fős nyelvi
csoportokban folynak, tehát van lehetőség a hallgatók munkájának
személyre szabott figyelemmel kísérésére. A fordításokat a lektorok
egyénileg javítják, és személyre szabott útmutatásokat adnak a
minőség javítására.
Fontos, hogy a fordító és tolmácshallgatók részképzésen
vehessenek részt a fordító és tolmácsképzést folytató külföldi
egyetemeken (Karl-Franzens-Universität Graz, Johannes Gutenberg
Universität Mainz, Institut National des Langues et Civilisations
Orientales Paris (INALCO), Université Rennes 2, Universitat Rovira
i Virgili Tarragona stb.).
Szoros kapcsolatot kell fenntartani a munkáltatói szférával és a
hallgatóknak már tanulmányaik végzése közben kapcsolatba kell
kerülniük fordítóirodákkal, hogy reális fordítói feladatok
megoldása közben sajátítsák el a mesterséget.
5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az
érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói
létszám képzési formánként bemutatva.
A képzési kapacitás: A fordítás és tolmácsolás oktatói esetében
szoros kapcsolat van az oktató és kutatómunka valamint és a
gyakorlati fordító- és tolmácstevékenység között. Kívánatos, hogy a
szakfelelős oktatóknak a tudományos fokozat mellett fordítási és
tolmácsolási gyakorlatuk is legyen.
Ez a követelmény az FTT esetében maradéktalanul teljesül: mind a
szakfelelős dr. Klaudy Kinga, egyetemi tanár, mind a szakirány
felelősök dr. Horváth Ildikó, habil. egyetemi docens (tolmácsolási
szakirány) és dr. Barta Péter, egyetemi docens (fordítási
szakirány) rendelkeznek tudományos fokozottal, és
fordítási/tolmácsolási gyakorlattal is. A tanszék nyolc főállású
oktatója közül hétnek van tudományos fokozata. A nyelvi lektorok
személye és tudományos minősítettsége változó.
Mindazonáltal az oktatásba elkerülhetetlen bevonni meghívott
oktatókat, olyan szakembereket, akik egy bizonyos nyelvpárban, egy
bizonyos szakterület fordításának szakértői (olasz jogi
szakfordítás, olasz gazdasági szövegek fordítása, olasz pénzügyi
szaknyelv stb.).
A különböző nyelvi alapszakot végzett hallgatók közül sokan
képzelik el jövőjüket nyelvi közvetítőként, tehát feltehetően nagy
lesz az érdeklődés a fordító és tolmács mesterszak iránt. Számítunk
más szakos, de jó nyelvtudással rendelkező jelentkezőkre is. Az FTT
40 éves tapasztalata azt mutatja, hogy a kívánatos csoportlétszám
12 fő. Ha a lemorzsolódással számolunk, akkor is maximum 15 fővel
lehet indítani egy-egy nyelvi csoportot. A magas szintű B
nyelvtudás és a középszintű C nyelvtudás mellett a fordító és
tolmács pályára való alkalmasságról is meg kell győződnünk, tehát a
szakra való belépést alkalmassági vizsgának kell megelőznie. A
olasz nyelvből összesen évente 10-12 fő felvételét tervezzük.
III.A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok
leírásaA képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés
bemutatása
A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó,
óra és vizsgaterv
Összefoglaló táblázat
Képzési szakaszok
Alszakaszok
Modulok
Kredit
Modulnév
KR
Alszakasz
Főszakasz
Össz
Törzs-
anyag
A) Elméleti alapozás
A fordítás elmélete
18
50
120
A tolmácsolás elmélete
Háttérismeretek (európai tanulmányok, nemzetközi szervezetek
stb.)
B) Szakmai
törzsanyag
Fordítástechnika BA, AB, CA
32
Tolmácsolástechnika BA, AB, CA
Számítógépes segédeszközök
Differen-
ciált
szakmai anyag
C) Kötelezően választandó szakirányú modul
Terminológia
30
70
Konszekutív tolmácsolás BA, AB, CA
Szakfordítás BA, AB, CA
D) Szabadon választható
ismeretek
Intézményi szinten meghirdetett MA-kurzusok
20
E) Diplomamunka
20
Záróvizsga
Részletes hálóterv
A/B. TÖRZSANYAG
(50 kredit 18/32)
KódSorszám
Tanegység
Heti óraszám
Félévi óraszám
Jell.
Érté-kelése
Félév
Kre-dit
A) Elméleti alapozás
A1
Bevezetés a fordítás elméletébe
1
15
E
K
I
2
A2
Bevezetés a tolmácsolásba
1
15
E
K
I
2
A3
Bevezetés a fordítás gyakorlatába
1
15
E
K
II
2
A4
Európai tanulmányok
2
30
E
K
I.
2
A5
Szakmai fórum
1
15
E
K
II
2
A6
Nemzetközi szervezetek
1
15
E
K
II.
2
A7
Magyar nyelvhelyesség
1
15
E
K
I
2
A8
Gazdasági alapismeretek
2
30
E
K
III
2
A9
Jogi alapismeretek
2
30
E
K
IV
2
12
180
18
B) Szakmai törzsanyag
B1
Fordítástechnika BA I.
2
30
G
Gy
I
3
B2
Fordítástechnika BA II.
2
30
G
Gy
II
3
B3
Fordítástechnika AB I.
2
30
G
Gy
I
3
B4
Fordítástechnika AB II.
2
30
G
Gy
II
3
B5
Fordítástechnika CA I
2
30
G
Gy
I
2
B6
Fordítástechnika CA II
2
30
G
Gy
II
2
B7
Tolmácsolástechnika BA I
2
30
G
Gy
I
3
B8
Tolmácsolástechnika BA II
2
30
G
Gy
II
3
B9
Tolmácsolástechnika CA I
2
30
G
Gy
I
3
B10
Tolmácsolástechnika CA II
2
30
G
Gy
II
3
B11
Számítógépes fordítástámogatás
2
30
G
Gy
I
2
B12
Kontrasztív országismeret
2
30
G
Gy
II
2
24
360
32
C/D/E. DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK(70 kredit 30/20/20)
C) Kötelezően választandó szakos specializáció
KódSorszám
Tanegység
Heti óraszám
Félévi óraszám
Jell.
Érté-kelése
Félév
Kre-dit
CFOR Fordítási szakirány (30 kredit)
CFOR1
Szakfordítás (gazdasági) BA
2
30
G
Gy
III
3
CFOR2
Szakfordítás (jogi) BA
2
30
G
Gy
IV
3
CFOR3
Szakfordítás (gazdasági) AB
2
30
G
Gy
III.
3
CFOR4
Szakfordítás (jogi) AB
2
30
G
Gy
IV
3
CFOR5
Szakfordítás (gazdasági) CA
2
30
G
Gy
III.
3
CFOR6
Szakfordítás (jogi) CA
2
30
G
Gy
IV
3
CFOR7
Szakmai terminológia fordítóknak (gazdasági)
2
30
G
Gy
III.
2
CFOR8
Szakmai terminológia fordítóknak (jogi)
2
30
G
Gy
IV
2
CFOR9
Irányított önálló laborfoglalkozás fordítóknak I.
4
60
G
Gy
III
2
CFOR10
Irányított önálló laborfoglalkozás fordítóknak II.
4
60
G
Gy
IV
2
CFOR11
Szakmai gyakorlat fordítóknak
4
60
G
Gy
IV
3
CFOR12
Diplomamunka konzultáció fordítóknak
2
30
G
Gy
IV
1
30
450
30
CTOL Tolmácsolási szakirány (30 kredit)
CTOL1
Konszekutív tolmácsolás BA I.
2
30
G
Gy
III
3
CTOL2
Konszekutív tolmácsolás BA II.
2
30
G
Gy
IV
3
CTOL3
Konszekutív tolmácsolás AB I.
2
30
G
Gy
III
3
CTOL4
Konszekutív tolmácsolás AB II.
2
30
G
Gy
IV
3
CTOL5
Konszekutív tolmácsolás CA I.
2
30
G
Gy
III
3
CTOL6
Konszekutív tolmácsolás CA II.
2
30
G
Gy
IV
3
CTOL7
Szakmai terminológia tolmácsoknak (gazdasági)
2
30
G
Gy
III
2
CTOL8
Szakmai terminológia tolmácsoknak (jogi)
2
30
G
Gy
IV
2
CTOL9
Irányított önálló laborfoglalkozás tolmácsoknak I.
4
60
G
Gy
III
2
CTOL10
Irányított önálló laborfoglalkozás tolmácsoknak II.
4
60
G
Gy
IV
2
CTOL11
Szakmai gyakorlat tolmácsoknak
4
60
G
Gy
IV
3
CTOL12
Diplomamunka konzultáció tolmácsoknak
2
30
G
Gy
IV
1
30
450
30
D ) SZABADON VÁLASZTHATÓ ISMERETEK (JAVASLAT)(20 kredit)
DFT 1-4
Szabadon választható (FTK kínálatából)
0-4
30-120
E/G
K/Gy
I-III
0-8
DA
Szabadon választható (Angol MA tantárgyak)
10-12
30-90
E/G
K/Gy
I-III
18-20
DN
Szabadon választható (Német MA tantárgyak)
10-12
30-90
E/G
K/Gy
I-III
18-20
DF
Szabadon választható (Francia MA tantárgyak
10-12
30-90
E/G
K/Gy
I-III
18-20
12
210
20
E ) DIPLOMAMUNKA(20 kredit)
F) SZAKZÁRÓVIZSGA
2. Tantárgyi programok
A tantárgy neve: Fordítástechnika AB I-II. (magyarról első
idegen nyelvre) A tantárgy kódja: B3, B4
Tantárgyfelelős: Dr. Barta Péter, egy. docElőfeltétel: --
Kredit: 3+3
Félév: I-II.
Heti óraszám:2
Óratípus: gyakorlat
Értékelés: gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A gyakorlati foglalkozások célja a magyarról az első idegen
nyelvre való fordítás készségének fejlesztése.
Tematika:
Az idegen nyelvre fordítással szemben támasztható
követelmények.
A szóválasztás nehézségei különös tekintettel a honomínákra és
az összetett szavak képzésére.
Idegenszó-használat különbségei a magyar és az idegen
nyelvben.
Különbségek a nem latin betűt használó nyelvekből származó
nevek, szavak átírásában. Rövidítések kezelése.
Szempontok a személy-, hely- és intézménynevek kezeléséhez a
fordításban.
Párhuzamos szövegek használata a megfelelő szavak, fordulatok
felderítéséhez, szövegkritika.
Hogyan használjuk az internetes keresőprogramokat
fordításkor?
A fenti témákhoz tartozó példák elemzése, házi fordítások közös
megbeszélése, értékelése.
Kötelező és ajánlott olvasmányok:
1. Klaudy K. 1999b: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol,
német és orosz fordítástechnikai példatárral. Budapest:
Scholastica. (ötödik átdolgozott kiadás).
2. Környei T. (szerk.) Fordítói ABC/1. Hogyan kezdjem. Útmutató
fordítóknak és tolmácsoknak. Budapest: A Magyarországi
Fordítóirodák Egyesülete, 2005.
3. Környei T. (szerk.) Fordítói ABC/3. Fordítástechnikai
útmutató. Különböző szövegtípusok fordítása. Budapest: A
Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete, 2006.
Oktatók:
holland: dr. Eszenyi Réka, egy. adj.
A tantárgy neve: Szakfordítás (gazdasági és jogi AB (magyarról
első idegen nyelvre)I-II. A tantárgy kódja: CFOR3-4
Tantárgyfelelős: Dr. Barta Péter, egy. doc.Előfeltétel: A-B
tantárgycsoport
Kredit: 3+3
Félév: III-IV.
Heti óraszám:2
Óratípus: gyakorlat
Értékelés: gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
III. félév: gazdasági:
A magyarról idegen nyelvre való fordítás szempontjából releváns
szövegek kiválasztása: milyen jellegű szövegek tartoznak ebben a
kategóriába?
Szövegtípusok: cég- és termékbemutatás, éves jelentés szöveges
része, cégtárgyalási jegyzőkönyvek, emlékeztetők, általános
szállítási feltételek stb.
Szakkifejezések értelmezése, szakterminológia felderítése.
Egyes gazdasági szakszövegtípusok bemutatása, elemzése, házi
fordítások közös megbeszélése értékelése.
IV. félév: jogi:
Témaszűkítés: polgári jogi és cégjogi iratok. Legfontosabb
szövegtípusok: szerződés és bírósági határozat, ítélet. Eltérő
szavakkal kifejezett azonos tartalmak a magyar és az idegen
nyelvben. Ekvivalencia-használat szavak fordítása helyett. A helyes
terminus felderítése a fogalmak per definitionem azonosítása
segítségével.
Egyes szerződés- és okirattípusok, egyszerű bírósági ítéletek
bemutatása és elemzése a forrás- és a célnyelv kifejezésbeli
azonosságainak és különbségeinek tudatosítására. A nevek használata
a fordításban: mi az, ami nem fordítandó. Hogyan fordítsuk a
törvényhelyekre való hivatkozásokat? Házi fordítások közös
megbeszélése értékelése.
Kötelező és ajánlott olvasmányok:
1. Fazekas János, Fazekas Marianna, Hoffman István, Rozsnyai
Krisztina, Szalai Éva Fazekas Marianna (szerk.)Közigazgatási jog.
Általános rész I.: A közigazgatásról általában. Közigazgatási
szervezeti jog. Közszolgálati jog Budapest: ELTE Eötvös Kiadó,
2014.
2. Kisfaludi András: Társasági jog. CompLex Kiadó,
2012
3. Menyhárd Attila: Dologi jog Budapest: ELTE Eötvös
Kiadó, 2010
Oktatók:
Holland: dr. Eszenyi Réka, egy. adj.
A tantárgy neve: Konszekutív tolmácsolás AB I-II. (magyarról
első idegen nyelvre) A tantárgy kódja: CTOL 3-4
Tantárgyfelelős: dr. Horváth Ildikó, habil. egy.
doc.Előfeltétel: A-B tantárgycsoport
Kredit: 3+3
Félév: III-IV.
Heti óraszám:2
Óratípus: gyakorlat
Értékelés: gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A tantárgy célja az anyanyelvről az első idegen nyelvre való
nagyszakaszos (5 pereces) konszekutív (követő) tolmácsolás
készségének és az ehhez szükséges jegyzeteléstechnikai módszereknek
a kialakítása és fejlesztése.
Tematika:
· A helyes jegyzetelési módszer kialakítása B nyelvre,
jegyzetelési gyakorlatok.
· Célzott szókincsfejlesztés olyan általános témakörökben,
amelyek a tolmácsolás szempontjából relevánsnak tekinthetők.
· Blattolás B nyelvre (párhuzamos szövegek, háttéranyagok
segítségével).
· B nyelvi kifejezőkészség javítása (nyelvhasználat,
szókapcsolatok, hivatalos regiszter
· Beszédek tartása B nyelven, adott témakörökben.
· Felkészülés tolmácsolásra adott témában (háttéranyagok,
glosszáriumok).
· Szituatív tolmácsolási gyakorlatok.
· A beszélői szándék megragadása különböző tolmácsolási
helyzetekben és beszédtípusoknál.
· Ötperces beszédek tolmácsolása jegyzeteléssel, adott
időkeretben. Sűrítés, tömörítés, a tempó javítása.
Kötelező és ajánlott olvasmányok:
1. Az A és B nyelvi elektronikus és nyomtatott média,
kormányportálok, egyéb megadott hírforrások folyamatos követése
2. Szabari Krisztina: Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és
gyakorlatába. Scholastica, Budapest, 2004.
3. Herbert, Jean: The Interpreter’s Handbook (2nd edition).
Genève, Georg, 1968.
4. Szabó, Csilla (ed.): Interpreting: from Preparation to
Performance. British Council, Hungary, 2003.
Oktatók:
Holland: dr. Eszenyi Réka, egy. adj.
.
3. Kompetenciák elsajátíttatása
Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és
szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének
konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését
biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és
gyakorlatuk.)
Az európai keretajánlás („Key Competences and Lifelong Learning
- A European Reference Framework” - Kulcskompetenciák az egész
életen át tartó tanuláshoz – európai referenciakeret) nyolc
kulcskompetenciát sorol fel. Ezek a következők: (1) az anyanyelven
folytatott kommunikáció; (2) az idegen nyelven folytatott
kommunikáció; (3) matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák
a természet- és műszaki tudományok terén; (4) digitális
kompetencia, (5) a tanulás megtanulása, (6) szociális és
állampolgári kompetenciák, (7) kezdeményező- és vállalkozókészség,
(8) kulturális tudatosság és kifejezőkészség. Ezek közül a fordító-
és tolmács mesterképzés természetszerűeleg az anyanyelven
folytatott kommunikáció és az idegen nyelven folytatott
kommunikáció illetve a két nyelv közötti közvetítői készség
fejlesztését tekinti elsődleges feladatának, és a legtöbb tantárgy
ezt a célt szolgálja (B1-B10, CFOR 1- 8, CTOL 1-8). Ezen kívül
fejlesztjük a hallgatók digitális kompetenciáját (B 11, CFOR 9), a
tanulás megtanulását (CFOR 9-10, CTOL 9-10), a kezdeményező és
vállalkozókészséget (A7, CFOR 11, CTOL 11), a kulturális és
interkulturális tudatosságot (A 4, A 6, B12, DFT3).
A fordító- és tolmácsképzés mindenekelőtt készségfejlesztő
képzés, de ahhoz hogy a nyelvi közvetítők magas szinten végezzék
feladatukat, és váratlan helyzetekben is helyt tudjanak állni,
alapos háttérismeretekre van szükségük Magyarország, a nyelvország
és Európa intézményrendszeréről, kultúrájáról. Ezt szolgálják a
törzsanyag elméleti alapozásra szolgáló tárgyai (A1-A9).
Az alábbi felsorolás szemlélteti, a fordító és tolmács
mesterképzés során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő
általános és szakmai kompetenciákat (ismereteket, készségeket,
képességeket):
a) fordító és tolmács a mesterképzési szakon szerezhető
ismeretek:
· a fordítási és tolmácsolási tevékenység elméleti kérdései;
· nyelvi és kulturális ismeretek a forrás és célnyelven;
· nyelvpártól független háttérismeretek (gazdasági, jogi,
politikai);
· a fordító és tolmács szakma működésének
(intézményrendszerének, mechanizmusainak, szabványainak, etikai
kódexeinek stb.) ismerete;
· kommunikációs alapismeretek;
· protokoll alapismeretek.
b) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok
és készségek:
· megbízáselemzés;
· szövegelemzés (forrásnyelven);
· stratégiatervezés;
· szövegalkotás (célnyelven);
· terminológiai felkészülés,
· tematikus előkészítés.
c) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
· szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítés: fordítás, szakfordítás,
tolmácsolás;
· filmfeliratozás;
· kiadványszerkesztés;
· nyelvi tanácsadás;
· szoftver lokalizáció;
· terminológiai gyűjtemények készítése;
· fordítástámogató eszközök használata;
· tárgyalási tolmácsolás;
· médiatolmácsolás;
· közösségi tolmácsolás;
· tolmácsberendezések használata.
4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi
követelmények teljesítésének intézményi elősegítése,
feltételei.
Mivel a fordító és tolmács mesterképzés két idegen nyelven
folyik, a hallgatók a fordító és/vagy tolmács mesterszakos
diplomájukkal egyben egy aktív idegen nyelv és egy passzív idegen
nyelv tudását is bizonyítják. Az első idegen nyelv felsőfokú és a
második idegen nyelv középfokú ismerete egyébként bemeneti
követelmény. Mivel az idegen nyelvek tudásának meghatározott
szintje fordító és tolmácsképzésben bemeneti követelmény a képzés
elsősorban nem az idegennyelv-tudás fejlesztésére irányul, hanem a
fordításhoz és tolmácsoláshoz szükséges kompetenciák kialakítását
és fejlesztését tűzi ki célul.
5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés
bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként
elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek)
a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok:
· Első idegen nyelvből: anglisztika, germanisztika alapszak,
néderlandisztika szakirány alapszak és szakirányain szerzett
BA-diploma; valamint főiskolai és egyetemi szintű angol nyelv és
irodalom vagy nyelvtanár szakos diploma;
· Második idegen nyelvből: minor szakos diploma (50 kredit) vagy
az intézmény által elfogadott középszintű nyelvtudás, az intézmény
által meghatározott nyelvből;
· Külföldi megfelelő BA-végzettség
· Alkalmassági vizsga minden esetben szükséges, tehát a feltétel
nélküli alapszakok esetében is.
b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok,
ill. kreditkövetelmények:
· bölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl. gazdasági),
műszaki és agrár tudományterületekhez tartozó alapszakokon szerzett
diploma, vagy osztatlan képzés esetén három befejezett tanulmányi
év;
· főiskolai bölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl.
gazdasági, jogi), műszaki és agrár tudományterületekhez tartozó
szakokon szerzett diploma;
· az intézmény által elfogadott felsőszintű nyelvtudás az
intézmény által meghatározott első idegen nyelvből;
· az intézmény által elfogadott középszintű nyelvtudás az
intézmény által meghatározott második idegen nyelvből;
· a bemenethez előnyt élvez a BA képzés során abszolvált
fordító/tolmács vagy szaknyelvi specializáció.
· meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe
továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok,
illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti
főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a
kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése
alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága
elfogad.
· Alkalmassági vizsga minden esetben szükséges.
6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és
szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb)
bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes
elérhetősége.
A hallgatói követelményrendszer internetes elérhetősége:
https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf
Az értékelés a szemináriumok és szakdolgozati konzultációk
esetében gyakorlati jeggyel, előadások esetében kollokviumi jeggyel
történik. Az egyes szemináriumokhoz kapcsolódó konzultációk nem
külön tanegységek, jegy nem jár értük. A szakdolgozatára a hallgató
a szöveges értékelésen kívül érdemjegyet kap, majd végül jegyet kap
záróvizsgájára is. A tanulmányok során szerzett jegyekből számítják
ki az oklevél minősítését.
Gyakorlati jegy
A gyakorlati jegy ötfokozatú, amelyet a vizsgaidőszak első
hetének végéig kell megadni. A számonkérés a szorgalmi időszakban
történik, mégpedig tanórán tett írásbeli, szóbeli, gyakorlati
beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni
munkával készített feladat értékelésével. Ha a hallgató nem kapott
felmentést, az oktató a gyakorlati jegyet nem tagadhatja meg,
amennyiben a hallgató a meghirdetett foglalkozások legfeljebb
negyedéről hiányzott, viszont egyharmadot meghaladó távollét esetén
a gyakorlati jegyet meg kell tagadni.
Vizsga (kollokvium)
A vizsga lehet
a) szóbeli;
b) írásbeli;
c) „A” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és
szóbeli részből áll és az eredményét a tantervben rögzített módon,
a két rész eredménye alapján állapítják meg, azonban a sikeres
teljesítés feltétele mindkét rész sikeres teljesítése;
d) „B” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és
szóbeli részből áll és az írásbeli rész sikeres teljesítése
előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek, a vizsga eredménye
a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész
eredménytelensége esetén elégtelen.
A kollokviummal záruló tantárgyakat az ajánlott tanterv
határozza meg.
A végbizonyítvány (abszolutórium)
A végbizonyítvány annak igazolása, hogy a hallgató a szak
tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeknek (a
szakdolgozat, az előírt államilag elismert nyelvvizsga és a
záróvizsga kivételével) mindenben eleget tett, illetve a
szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képesítési
követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte. A
végbizonyítványt abban a félévben kell kiadni, mely félévben a
hallgató az abszolutórium feltételeit teljesítette.
A szakdolgozat (diplomamunka)
A szakdolgozat a képzési és kimeneti követelmény által előírt
tartalmú, a tanulmányok lezárásakor írt dolgozat. Minden
mesterképzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a
képesítési követelményekkel összhangban – szakdolgozatot ír. A
szakdolgozat formai követelményeit a szak képesítési követelményei
és tanterve rögzítik. A tartalmi és formai követelményekre a kari
tanács, a kari tanulmányi bizottság, illetve a kari tudományos
tanács ajánlásokat és kötelező előírásokat is megfogalmazhat.
A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie.
A bizottság ötfokozatú értékeléssel minősít.
A záróvizsga
A záróvizsga részeit a képesítési követelmények (képzési és
kimeneti követelmények) határozzák meg. A záróvizsga az oklevél
megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek
ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is
tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki a végbizonyítványt
(abszolutórium) megszerezte, tandíjjal, költségtérítéssel,
kártérítéssel, egyéb díjakkal és térítésekkel nem tartozik, az
Egyetem leltári tárgyait leadta, szakdolgozatát határidőre
benyújtotta, és azt legalább elégséges érdemjegyre
minősítették.
A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, a vizsgát
a bizottság zárt ülésen ötfokozatú értékeléssel minősíti.
Az oklevél
Sikeres záróvizsga alapján az Egyetem a hallgató részére – a
nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon
belül – kiállítja az oklevelet. Az oklevél a végzettség és
szakképzettség megszerzését igazolja. Az oklevél mellé
térítésmentesen ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa
Tanács által meghatározott oklevélmellékletet.
I. Diplomamunka a fordítási szakirányban: a hallgatók a második
félév végén diplomamunkát készítenek, amely 20 oldal (30 000
n) terjedelmű szakszöveg lefordítása idegen nyelvről magyarra. A
dolgozat felépítése a következő:
1. Bevezetés magyar nyelven a következő szempontok alapján:
· a megbízó bemutatása, célja a szöveg lefordíttatásával
· a szöveg szerzőjének rövid bemutatása,
· utalás a szöveg keletkezésének vagy megjelenésének
körülményeire, helyére és idejére,
· a szöveg és a fordítás céljának rövid leírása,
· a szöveg és a fordítás várható célcsoportjának rövid
jellemzése,
· a szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése,
· a szöveg témájának rövid összefoglalása, főbb fogalmak
értelmezése,
· párhuzamos szövegekre való hivatkozás, azok szókincsének
feldolgozása,
· előzetes szójegyzék készítése a fordításhoz az esetleges
párhuzamos szövegek alapján.
A bevezetést lehet vázlatszerűen, pontokba szedve, nem
összefüggő szövegként is elkészíteni, lényeg, hogy egyértelműen
tartalmazza a fentieket. A bevezetésből ki kell derülnie, hogy a
fordító végig elolvasta a fordítandó szöveget, megvizsgálta annak
környezetét, „mindent tud a szövegről”, hasonló szövegeket keresett
a célnyelven, amelyek terminológiáját és kifejezéseit
feldolgozta.
2. Az eredeti szöveg (könyvből v. folyóiratból vett szövegek
esetén fénymásolat)
3. A fordítás
Az esetleges lábjegyzetek a fordítás részét képezik. A
lábjegyzetekre való utalást folyamatos számozással a szövegben
helyezzük el. A lábjegyzetek állhatnak a lap alján vagy a szöveg
végén.
A fordító megjegyzéseire vonatkozó utalásokat (lásd 4. pont) a
szöveg szélén kell megadni.
4. A fordító kommentárja a célnyelven
Itt a fordító összefüggő szövegben vagy vázlatszerűen írja le (a
szöveg szélén elhelyezkedő utalási sorrendben), miért döntött az
adott fordítói megoldás mellett (pl. kézikönyvekben való
utánanézés, szakemberrel folytatott konzultáció, párhuzamos
szövegek stb.). Leírhatja, miért okozott nehézséget az adott
szövegrész fordítása, és hogyan próbálta azt kiküszöbölni. Meg kell
fogalmazni, mennyiben volt a fordítás nehezebb vagy könnyebb, mint
ahogyan azt a szöveg első elolvasása után gondolta.
5. Források
· szótárak (egy- és kétnyelvű szótárak a forrás- és a
célnyelven)
· lexikonok, enciklopédiák a forrás- és a célnyelven
· kézikönyvek (a témával kapcsolatos szakismeretek elmélyítését
szolgáló olvasmányok) a forrás- és a célnyelven
· párhuzamos szövegek a forrás- és a célnyelven
· egyéb segédeszközök (szerzőtől, szakemberektől,
szakintézményektől kapott felvilágosítás)
6. Összefoglalás
II. Diplomamunka a tolmácsolási szakirányban: a hallgatók a
második félév végén diplomamunkát készítenek, amelynek tárgya egy
tolmácsolási esemény leírása és az esemény kétnyelvű
terminológiájának elkészítése.
1. A tolmácsolási esemény adatai
Megbízó, hely, időpont, várható időtartam, az esemény
előzményei, a tolmácsolás módja, körülményei)
2. A tolmácsolási esemény szereplői
A szereplőkről és eddigi kapcsolatukról rendelkezésre álló
írásos anyagok (meghívó, cégismertetők, tájékoztató brosúrák, éves
jelentések, mérlegek, szerződések stb.) (anyagokat lehet
mellékelni)
3. A tolmácsolási esemény egyéb jellemzői
(írásban kifejteni, indoklással, magyarázattal az előzetes
anyagok és a megbízóval folytatott megbeszélés alapján)
a) az esemény helyszíne (valamelyik partner székhelye, szálloda,
konferenciaközpont stb.), helyszín hatása/befolyása a
tolmácsolásra, berendezés, elhelyezkedés, akusztika, tolmács helye
stb., mikrofonok elhelyezkedése, partnerek hazai pályán vagy idegen
környezetben mozognak
b) az esemény időbeli elhelyezkedése, eseménysor része
(előzményekről mi tudható, korábbi helyszínek stb.). egyedi
esemény-e
c) a kommunikációs partnerek kulturális közelsége rangja,
beosztása, státusza – egymáshoz viszonyított státuszuk, azonos-e az
előzetes információs szintjük
szakember – szakember vagy szakember – nem szakember
d) a kommunikációs partnerek várható szövegalkotási stratégiája,
spontán – vázlat alapján – elõre megírt beszéd? Vizuális
kísérõanyagok (videó, dia, fólia, handout, film, konferenciamappa,
meghívó stb.)
e) az esemény témájának meghatározása, univerzális –
kultúrspecifikus
szakmaiság foka (szakmai – ismeretterjesztő), célcsoport (széles
nagyközönség – nagyobb/ szűkebb szakmai csoport), megértéshez
szükséges elõzetes információk (“bennfentes-tudás“)
f) kommunikációs partnerek célja és érzelmi kötődése, azonos
vagy ellentétes célok
tájékoztatás, protokolláris esemény, szerződéskötés stb.,
objektív beszélgetés vagy erősen érintett (érzelmileg is involvált)
partnerek?
g) tolmácsolási esemény várható információintenzitása, partnerek
előzetes információs és tudásszintje - mi várható ehhez képest?
h) esemény formalizáltsága és belső szerkezete, szigorú
protokoll – informális szűkkörű beszélgetés, szokások, ceremóniák –
ehhez tartozó szövegkonvenciók
plenáris ülés, közgyűlés, sajtótájékoztató, megnyitó, műhely,
vita, előadás stb.
4. A témával kapcsolatos nyelvi segédeszközök ismertetése
A felkészüléshez felhasználható kétnyelvű és egynyelvű szótárak,
glosszáriumok, lexikonok, enciklopédiák felsorolása pontos
bibliográfiai adatokkal: szerző (vagy szerkesztő) megjelenés
évszáma, cím, kiadás helye, kiadó.
Internetes források felsorolása
A rendelkezésre álló források értékelése használhatósági
szempontból
A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek gyűjteménye két vagy
három nyelven
A párhuzamos szövegek lehetnek akár már elkészült fordítások,
akár azonos témájú egymástól független szövegek. A szövegeket nem
kell feltétlenül átgépelni, lehet fénymásolni is, de a
fénymásolatok forrását valamilyen formában fel kell tüntetni.
5. A témával kapcsolatos terminológiai gyűjtemény
Összehasonlító terminológiai gyűjtemény az előzetes információk
és a párhuzamos szövegek alapján – minimum 50 terminus részletes
összehasonlító feldolgozása, hivatkozott példákkal az egyes
jelentésekre a párhuzamos szövegek alapján.
6. Összefoglalás
A diplomamunkát 2-3 oldalas összefoglalás zárja, amelyben a
szerző leírja, hogy a szóbanforgó tolmácsolási eseményben milyen
szerepet játszott a terminológia, milyen nehézségeket jelenthet
(jelentett) a felkészülés, milyen nehézséget jelent az adott
szakterület magyar nyelvű terminológiájának megtalálása
(megteremtése), tudott-e használni kész szótárakat,
glosszáriumokat, melyek voltak azok, hogyan kellene azokat
továbbfejleszteni stb.
IV.A képzés személyi feltételei[footnoteRef:1] [1: ]
1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak
felelősei
Felelősök neve és a felelősségi típus
( szf: szakfelelős,
szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával!
zvf: záróvizsgatárgy felelős)
Tudományos fokozat /cím
Munkakör
Munka-viszony típusa
Hány mesterszak felelőse
Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy
felelőse
a szakon / az
intézményben /
Mo-on
Prof. Dr. Klaudy Kinga
Szf
DSc
egy. tanár
T (1)
1
18/18/18
Dr. Barta Péter
Szif (fordítás) és zvf
CSc
egy.doc
T (1)
0
24/24/24
Dr. Horváth Ildikó
Szif (tolmácsolás) és zvf
PhD
habil. egy.doc.
T (1)
0
20/20/20
2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói
A tantárgy oktatói
a törzsanyag tantárgyainak
megnevezése
(Alapozó és szakmai Törzstárgyak)
Oktató neve
(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék
fel)
Tud. fok. /cím
Munka-kör
Munka-viszony típusa
A tantárgy előadója
I / N
Gyakorlati foglalkozást tart I / N
Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy
felelőse
a szakon / az
intézményben / Mo-on
B 1-12 Törzsanyag (Szakmai törzsanyag)
B3-B4 Fordítástechnika
AB (magyarról első idegen nyelvre)
Dr. Barta Péter
CSc
egy doc.
T (1)
N
I
24/24/24
Holland: Dr. Eszenyi Réka
(-)
mb.
T (1)
N
I
(-)
Tolmácsolástechnika AB (magyarról első idegen nyelvre)
A tantárgy oktatói
a Differenciált Szakmai ismeretek tantárgyainak
megnevezése
Oktató neve
(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék
fel)
Tud. fok. /cím
Munka-kör
Munka-viszony típusa
A tantárgy előadója
I / N
Gyakorlati foglalkozást tart I / N
Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy
felelőse
a szakon / az
intézményben / Mo-on
CFOR 1-12. Differenciált szakmai anyag (kötelezően választható
modul - fordítás)
CFOR3-4 Szakfordítás AB (magyarról első idegen nyelvre)
.
Dr. Barta Péter
CSc
egy. doc.
T (1)
N
I
24/24/24
Holland: dr. Eszenyi Réka
(-)
mb
E
N
I
(-)
CTOL 1-12. Differenciált szakmai anyag (kötelezően választható
modul - tolmácsolás)
CTOL3-4. Konszekutív tolmácsolás AB (magyarról első idegen
nyelvre).
dr. Horváth Ildikó
PhD
habil. egy. doc.
T(1)
N
I
24/24/24
Holland: dr. Eszenyi Réka
(-)
mb
E
N
I
(-)
3. Az oktatók személyi-szakmai adatai
A IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók
adatlapja
Szakfelelős
Név
Dr. Klaudy Kinga
Születési év
1945.
Végzettség
Egyetem (ELTE BTK)
Szakképzettség
Történelem, orosz nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom
szakos középiskolai tanár
Jelenlegi munkahely, munkakör:
ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék
tanszékvezető egyetemi tanár
Miskolci Egyetem, BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
másodállású egyetemi tanár
Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc
DLA):
1982 CSc, alkalmazott nyelvészet, fordítástudomány
Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA
doktora (DSc); “dr habil” cím:
1997 MTA doktora (DSc) alkalmazott nyelvészet,
fordítástudomány
1997 Dr. habil. alkalmazott nyelvészet, fordítástudomány
-
Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása,
oktatásban töltött idő):
Oktatásban eltöltött idő: 35 év
Előadások: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe, Bevezetés a
pszicholingvisztikába, Bevezetés a nyelvészeti fordításelméletbe,
Átváltási műveletek a fordításban
Gyakorlati foglalkozások: Fordítástechnikai szemináriumok:
orosz-magyar fordítástechnika, angol-magyar fordítástechnika,
Fordításelméleti szövegek olvasása, Lektorálás,
Kontrollszerkesztés, Fordítás és magyar nyelvhelyesség.
PhD előadások: Bevezetés a fordítás elméletébe, Bevezetés a
fordítás gyakorlatába, Bevezetés a fordítás kutatásába.
PhD gyakorlatok: A tudományos kutatás eredményeinek írásbeli és
szóbeli bemutatása.
Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
1973. egyetemi adjunktus, 1986. egyetemi docens, 1997.
tanszékvezető, 1999 egyetemi tanár az ELTE BTK Fordító- és
Tolmácsképző Központjában. Fő tevékenység: a magyarországi fordító
és tolmácsképzés módszertanának kidolgozása, elméleti
megalapozása
1982. CSci értekezés megvédése, 1996. MTA doktori értekezés
megvédése, 1996. habilitáció a Pécsi egyetemen
1992. A Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének
megalapítása, másodállású tanszékvezetőként, 1997-től másodállású
egyetemi tanár
1991. A Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferenciák sorozatának
elindítása
1996. A Transferre Necesse est … nemzetközi fordítástudományi
konferencia megrendezése
1999. Az FTK éves fordítástudományi konferenciasorozatának
elindítása
1999. A Fordítástudomány és a Modern Filológiai Közlemények című
folyóirat megalapítása, 2000. Az Across Languages and Cultures című
folyóirat megalapítása
2003. Az FTK 30 éves évfordulójának megünneplése
2003-2004. A Fordítástudományi PhD Program megindítása
Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a
legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez
tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
Klaudy K. 2001. Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv
„korszerűsítéséért” Magyar Nyelvőr 125 évf. 2. szám 145-152.
Klaudy, K., Károly, K. 2002. Repetition in professional and
trainees’ translation. In: Hung, E. (ed.), Teaching Translation and
Interpreting, 4, Benjamins Translation Library, Vol. 42. Amsterdam:
Benjamins. 99-113.
Klaudy, K. 2003. Languages in Translation. Lectures on theory,
teaching and practice of translation. With illustrations in
English, French, German Russian and Hungarian. Budapest:
Scholastica. 473 pp.
Klaudy K. – Bart I. 2003. EU-fordítóiskola. Európai uniós
szövegek fordítása angolról magyarra. Bp: Corvina. 220 pp.
Klaudy K. 2004. A kommuniktív szakaszhatárok eltűnése a magyarra
fordított európai uniós szövegekben Magyar Nyelvőr 128.évf.4. szám:
389-407.
Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5
publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől
különböznek)
Klaudy K. 1999. Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest:
Scholastica. 205 pp. (ötödik átdolgozott kiadás).
Klaudy K. 1999. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol, német
és orosz fordítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastica. 285
pp. (ötödik átdolgozott kiadás).
Klaudy K. (főszerk.) 1999-2004. Modern Filológiai Közlemények
I-VI. évf. Miskolc: A ME Modern Filológiai Intézetének
kiadványa.
Klaudy K. (editor-in-chief) 2000-2006. Across Languages and
Cultures. A Multidisciplinary Journal for Translation and
Interpreting Studies. Vol.1-7. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Klaudy K. (főszerk.) 1999-2006. Fordítástudomány I-VIII.
évf.Budapest: Scholastica
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok
bemutatása:
Funkciók:
1982-1990Modern Filológiai Társaság, Fordításelméleti
Szakosztály (titkár)
1993-1996MTA I. Oszt. Fordításelméleti Munkabizottság
(elnök)
1993-1996MTA I. Oszt. Alkalmazott Nyelvészeti Bizottság
(titkár)
1996-jelenleg isMANYE alelnöke
1994-1997MTA közgyűlési képviselő
1997-2000NYOE Nyelvtanárok Országos Egyesületének (alelnök)
1998-2000 MTA I. Oszt. Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság
(társelnök)
2001-jelenleg is Modern Filológiai Társaság, Fordítási
Szakosztály (elnök)
1997-MTA I. Oszt. Nyelvészeti Bizottság
Konferenciaszervezés:
1990-2007 I-XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus
I-XVII.
1999-2007 I-IX. FTK Fordítástudományi konferencia és öregdiák
találkozó
2004-2007 I-IV. Fordítástudományi PHD Konferencia
Szerkesztői tevékenység:
Fordításelméleti Füzetek I-VI. Az MTA I. Oszt. Alkalmazott
Nyelvészeti Munkabizottságának Kiadványa (1983-1988)
Nyelv-Info. A Nyelvtanárok Országos Egyesületének lapja (1993 -
2000)
Modern Nyelvoktatás. Alkalmazott nyelvészeti szakfolyóirat.
(1995 -)
Modern Filológia Közlemények. (Tanulmányok a nyelvtudomány, az
irodalomtudomány és társtudományaik köréből) A ME Modern Filológiai
Intézetének közleményei. alapító főszerkesztő (1999-)
Fordítástudomány.(Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi
közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből) Az ELTE
BTK FTK kiadványa, alapító főszerkesztő (1999)
Nemzetközi szakmai kapcsolatok: Tagság nemzetközi
társaságban:
International Association of Applied Linguistics (A.I.L.A.)
(1982-)
European Society for Translation Studies (EST) (1992-)
FIT (International Translators Association) Translation Studies
Committee tagja
Nemzetközi konferenciaszervezés:
1992. 1st International Transferre Necesse Est ... Conference on
Current Trends in Translation Studies, Szombathely (szerv. biz.
tagja)
1996. 2nd International Transferre Necesse Est ... Conference on
Current Trends in Studies of Translation and Interpreting, Budapest
(szerv. biz. elnöke)
Nemzetközi folyóiratban szerkesztőbizottsági tagság,
elnökség:
2004 – jelenleg is „Transit: Translation, Mediation,
Communication” Led on Line. Electronic Archive of Academic and
Scientific Texts. LED Universitarie Edizioni di Lettre Economia
Dritte. (member of the board)
1999 – jelenleg is: „Across Languages and Cultures”. A
Multidisciplinary Journal for Translation and Interpreting Studies.
Budapest: Akadémiai Kiadó. (editor-in-chief).
1995 jelenleg is: "The Translator". Studies in Intercultural
Communication. Manchester: St. Jerome. (member of the board)
Tudományos kutatási területe az utóbbi években
· Átváltási műveletek rendszerezése, leírása, magyarázata
· Explicitáció és implicitáció a fordításban
Szakirányfelelős és záróvizsga felelős (fordítási szakirány)
Név
Dr. Barta Péter
Születési év
1960
Végzettség
egyetem
Szakképzettség
középiskolai tanár
Jelenlegi munkahely, munkakör:
Eötvös Loránd Tudományegyetem
egyetemi docens
Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc
DLA):
CSc (nyelvtudomány)
Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA
doktora (DSc); “dr habil” cím:
–
Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása,
oktatásban töltött idő):
francia nyelv- és stílusgyakorlat
francia nyelvészet
francia nyelvtan (morfoszintaxis)
parömiológia
francia-magyar általános, gazdasági és jogi fordítás
francia gazdasági és jogi terminológia
francia-magyar-francia konszekutív és szimultán tolmácsolás
30 év
Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
1/ Oktatás:
francia-magyar általános, gazdasági és jogi fordítás
francia gazdasági és jogi terminológia
francia-magyar-francia konszekutív és szimultán tolmácsolás
2/ Konferenciák (részvétel, előadás, szervezés)
lásd alább: Tudományszervezés és Vendégtanár
3/ Vendégtanítás:
2012: Vendégtanár a Madridi Complutense Egyetem Filológiai
Karának Francia Filológiai Tanszékén (doktori program):
parömiológia oktatása
Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a
legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez
tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
1/ Tudományszervezés
a/ 2009. szeptember 3–4.: A Kodolányi János Főiskola és a
Budapesti Gazdasági Főiskola által szervezett II. Magyar
Interdiszciplináris Humorkonferencia szekcióelnöke és
Programbizottságának titkára
b/ 2011. április 18–20.: Opponens a XXX. Országos Tudományos
Diákköri Konferencia Humántudományi Szekciójában
c/ 2012 óta: A Biblioteca fraseológica y paremiológica
kiadványsorozat (Madrid: Instituto Cervantes; szerkesztők: Julia
Sevilla Muñoz és Mª I. Teresa Zurdo Ruiz-Ayúcar) nemzetközi
tanácsadó testületének tagja
d/ 2014. november 13-14.: A Selye János Egyetem Tanárképző Kara
és az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke által szervezett
IV. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia szekcióelnöke és
Programbizottságának társelnöke
e/ 2014. november 13-14.: A Selye János Egyetem Tanárképző Kara
és az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke által szervezett
Nemzetközi Humorszimpózium Programbizottságának társelnöke
2/ Publikációk
a/ Barta Péter: „A házastársi hűségről – magyar viccek alapján”
= T. Litovkina Anna – Barta Péter – Hidasi Judit (szerk.): A humor
dimenziói. A II. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia
előadásai /Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 108./, Tinta
Könyvkiadó – BGF Külkereskedelmi Kar, Budapest, 2010, 11-28. o.
b/ Peter Barta: „Love on the Other Side of the Fence – Analysis
of Hungarian Jokes on Marital Infidelity” [Szerelem a szomszéd
kertjében – A házastársi hűtlenségről szóló magyar viccek elemzése]
= Anna T. Litovkina – Judit Sollosy – Péter Medgyes – Dorota
Brzozowska (szerk.): Hungarian Humour [A magyar humor] /Humour and
Culture 3/, Cracow Tertium Society for the Promotion of Language
Studies, Kraków, 2012, 185-204. o.
c/ Peter Barta: „Les rapports parents–enfants dans les proverbes
français” [Szülő–gyermek kapcsolat a francia közmondásokban] =
Benayoun, Jean-Michel – Kübler, Natalie – Zouogbo, Jean-Philippe
(szerk.): Parémiologie – Proverbes et formes voisines, Presses
Universitaires de Sainte Gemme, Sainte Gemme, 2013, I. kötet,
167-186. o.
d/ Györgyi Géró – Péter Barta: „The Popular and Urban Roots of
Hungarian Joke” [A magyar vicc népi és urbánus gyökerei] = Peter
Zolczer – Anna T. Litovkina – Péter Barta – Andrea Puskás
(vendégszerk.): Eruditio–Educatio (tematikus szám: Humor a mai
társadalmakban), IX. évfolyam, 3. szám, Selye János Egyetem,
Komárom, 2014, 85-105. o.
e/ Peter Barta: „Parent–Child Relationships in French Proverbs”
[Szülő–gyerek kapcsolat a francia közmondásokban] = Kevin J.
McKenna – Christian Grandl (szerk.): “Bis dat, qui cito dat” –
Gegengabe in Paremiology, Folklore, Language, and Literature.
Honoring Wolfgang Mieder on His Seventieth Birthday [“Bis dat, qui
cito dat” – Viszontajándék a parömiológia, folklór, nyelv és
irodalom területén. Wolfgang Mieder 70. születésnapja alkalmából],
Peter Lang, New York – Washington, D.C./Baltimore – Bern –
Frankfurt am Main – Berlin – Brussels – Vienna – Oxford, 2014.
(megjelenés alatt)
Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5
publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől
különböznek)
1/ Barta Péter: „Kísérletek a közmondás meghatározására magyar
és francia anyag alapján” = Filológiai Közlöny, XLI. évfolyam, 1.
szám, Balassi Kiadó, Budapest, 1995, 127. o.
2/ Peter Barta: „La place des proverbes-valises parmi les
proverbes détournés du français” [A közmondásvegyülések helye a
francia antiproverbiumok között] = Annales Universitatis
Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio
Linguistica, Tomus XXVI, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest,
2003-2005, 119-132. o.
3/ Peter Barta: „Au pays des proverbes, les détournements sont
rois – Contribution à l’étude des proverbes détournés du français”
[A közmondások között a ferdítés a király – Adalék a francia
antiproverbiumok vizsgálatához] = I. rész Paremia. Boletín de
Investigaciones Paremiológicas 14, Asociación Cultural
Independiente, Madrid, 2005, 139-152. o.; II. rész Paremia. Boletín
de Investigaciones Paremiológicas 15, Asociación Cultural
Independiente, Madrid, 2006, 57-71. o.
4/ Peter Barta: „Quelques caractéristiques des proverbes-valises
du français” [A francia közmondásvegyülések néhány jellemzője] =
Acta Ethnographica Hungarica, LII. évfolyam, 1. szám, Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2007, 191-206. o.
5/ Anna T. Litovkina – Katalin Vargha – Péter Barta –
Hrisztalina Gotthardt-Hrisztova: „Most Frequent Types of Alteration
in Anglo-American, German, French, Russian and Hungarian Proverb
Transformations” [Az angol-amerikai, német, francia, orosz és
magyar közmondások ferdítésének leggyakoribb módjai] = Acta
Ethnographica Hungarica, LII. évfolyam, 1. szám, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2007, 47-103. o.
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok
bemutatása:
1/ Tagság szakmai szervezetekben:
Magyar Néprajzi Társaság
Magyar Nyelvtudományi Társaság
Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete
Magyar Írószövetség (Műfordítói Szakosztály)
„Ranschburg Pál” Alapítvány a Dyslexiás Gyermekekért
kuratóriumának elnöke (2008-ig)
2/ Vendégtanár
1991: a Stockholmi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Francia,
Olasz és Klasszikus Nyelvek Tanszékén: parömiológia oktatása
1993–2000: Institut Supérieur de Gestion (Párizs): előadások a
magyar kultúráról
1996: Lille-i Újságíró Főiskola: francia sajtónyelv oktatása
2000: I. o. egyetemi docens az Angers-i Egyetem
Bölcsészettudományi Karán (Franciaország): morfoszintaxis
oktatása
2012: a Madridi Complutense Egyetem Filológiai Karának Francia
Filológiai Tanszékén (doktori program): parömiológia oktatása
3/ Kutatás és ösztöndíjak
lásd alább
19861987
A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának
tudományos továbbképzési ösztöndíja (francia nyelvészet: francia és
magyar közmondások, valamint európai megfelelőik összehasonlító
vizsgálata; eredetük)
1987. december 1988. február
Párizsban a francia közmondásokkal kapcsolatos kutatómunka
1992. július 1993. december
A Középeurópai Egyetem ösztöndíja (nyelvészet)
1993. május
Párizsban a mai francia nyelv tendenciáinak vizsgálata
1995. január-február
Párizsban a mai francia nyelv tendenciáinak vizsgálata
(folytatás)
1995. október
Kutatás Párizsban egy megvalósíthatósági tanulmány készítése
céljából egy kiegészítő kommunikációs képzésről az ELTE-n (FEFA
III, 1.2. alprojekt)
1996
A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány
támogatása (romológia)
1997. május
Egyetemközi tanárcsere keretében nyelvészeti kutatás Angers-ban
(Franciaország) az Angers-i Egyetemen (TEMPUS Turin Jep 7925.95;
téma: modern nyelvi képzés)
1998-2004
A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Klebelsberg Kuno
emlékére Szakalapítvány támogatása (filológiai kutatás,
könyvtárfejlesztés)
2000-2003
A CERIEC (Fikciót, Írást és Kultúrákat Kutató Központ – Angers-i
Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Équipe d’accueil n 922) külső
kutatója
2001. június
A francia Külögyminisztérium magas szintű nyelvészeti kutatói
ösztöndíja Párizsban
2001. június
Egyetemközi tanárcsere keretében nyelvészeti kutatás Párizsban a
Paris III (Sorbonne Nouvelle) Egyetemen – Centre de linguistique
française
2004-2006
Közös nyelvészeti kutatási projekt Bárdosi Vilmossal, Faluba
Kálmánnal, Hessky Pálné Hoffman Reginával, Klaudy Kingával,
Náray-Szabó Mártonnal és Rohrerné Fábián Zsuzsannával (ELTE; OTKA T
047 183): Európai frazeológiai univerzálék. Az európai
frazeológiakincs közös elemei
2005 óta
A Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport tagja (cikkek,
előadások társszerzőkkel)
2006. szeptember
A John Templeton Foundation (USA) támogatása
közmondáskutatásra
Szakirányfelelős és záróvizsga felelős (tolmácsolási
szakirány)
Név
Dr. Horváth Ildikó
Születési év
1970
Végzettség
Egyetem (JATE BTK)
Szakképzettség
angol nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom szakos
középiskolai tanár
Jelenlegi munkahely, munkakör:
ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék
habil. egyetemi docens, tanszékvezető
Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc
DLA):
PhD, nyelvtudomány
habil.
Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása,
oktatásban töltött idő):
Oktatásban eltöltött idő: 19 év
Munkahelyek:
1996-99: Szent László Gimnázium, Budapest
1999-től folyamatosan ELTE BTK FTK egyetemi tanársegéd, egyetemi
adjunktus majd egyetemi docens
Oktatott tárgyak: a tolmácsolás elmélete és gyakorlata,
tolmácsolástechnika, fordítástechnika, konszekutív tolmácsolás,
szinkrontolmácsolás
Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
Oktatói és tudományos tevékenység:
1996-1999: angol és francia nyelvórák tartása,
1999-től: szakfordítás oktatása, tolmácsolástechnika tantárgy
oktatása, tolmácsolástudomány előadás tartása, országos
szakfordító- és tolmácsvizsga kidolgozása, szervezése és
lebonyolítása minden nyelvből
2000-től kezdve folyamatos fordítói és tolmácstevékenység
különböző magyar állami és nemzetközi szervezeteknél
Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a
legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez
tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
Horváth, I. 2010. Creativity in interpreting. Interpreting 12:2.
146-159.
Horváth, I. 2012. Interpreter Behaviour. A psychological
approach. (261p). ISBN 978-963-08-4976-0
Horváth, I. 2013a. A fordító- és tolmácsképzés új kihívásai. In:
Klaudy (szerk.). Fordítás és Tolmácsolás a harmadik évezredben.
Budapest: Eötvös Kiadó. 149-157.
Horváth, I. 2013b. Gépi Tolmácsolás. Szaknyelv és szakfordítás.
Gödöllő: Szent István Egyetem, Nyelvi Központ. 106-113.
Horváth, I. 2013c. Bírósági tolmácsolás. Budapest: Eötvös
Kiadó.
Horváth, I. 2014a. A tolmácsoláshoz való jogtól a bírósági
tolmácsképzésig. Fordítástudomány 16. évfolyam 1 szám, 5-16.
Horváth, I. 2014b. Machine Interpretation. Revue Internationale
d’Études en Langues Modernes Appliquées Supplément au numéro 7/2014
« Comment peut-on être traducteur/interprète? »
Cluj-Napoca, le 11 Octobre 2013, 19–26.
Horváth, I. (szerk.) 2015. A modern fordító és tolmács.
Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5
publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől
különböznek)
Horváth I. – Szabari K. – Volford K. (eds) 2000.Fordítás és
tolmácsolás a világban. Scholastica Budapest.
Horváth, I. 2005c. The cognitive components of autonomous
learning in interpreter training.. In: Anderson, H. , Hobbs, M.,
Jones- Parry, J., Logan, S., and Lotovale, S. (eds.) Supporting
independent learning in the 21st century. Proceedings of the second
conference of the Independent Learning Association, Auckland NZ,
9-12 September 2005. Auckland: Independent Learning Association
Oceania.
Horváth, I. 2007b. Autonomous learning: what makes it work in
postgraduate
interpreter training? Across Languages and Cultures. Vol. 8. No.
1. 103–122.
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok
bemutatása:
Tagság hazai szakmai bizottságokban:
2003 – Magyar Alkalmazott Nyelvészek Egyesülete
2006 – Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete
Nemzetközi szakmai kapcsolatok:
2006: Kapcsolat az AIIC-kal (Konferenciatolmácsok nemzetközi
szövetsége)
2008: Kapcsolat az Európai Bizottság Tolmácsolási
Főigazgatóságával
2008: Kapcsolat az Európai Parlament Tolmácsolási és
Konferenciaszervezési Főigazgatóságával
2009: Kapcsolat az Európai Bizottság Fordítási
Főigazgatóságával
2012: European Masters in Conference Interpreting Konzorcium,
alelnök
2012: European Society of Translation Studies, tagság
Tudományos kutatási területe az utóbbi években
1. A tolmácsolás/fordítás oktatásának módszertana
2. A tolmácsolás pszichológiai aspektusainak vizsgálata
3. Gépi tolmácsolás
4. Önkéntes fordítás és tolmácsolás
Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók
Név
Eszenyi Réka
Születési év
1973
Végzettség
1997 ELTE BTK Néderlandisztika szakos előadó2000 ELTE BTK Angol
nyelv és irodalom szakos tanár2007 ELTE Neveléstudomány
(Nyelvpedagógia) PhD
2008 ELTE FTT társadalomtudományi és gazdasági szakfordító
vizsga HOLLAND nyelvből2009 ELTE FTT összekötő tolmács vizsga
HOLLAND nyelvből 2009 ELTE FTT társadalomtudományi- és gazdasági
fordító és tolmács oklevél ANGOL nyelvből
2012 ELTE European Masters in Conference Interpreting (EMCI)
oklevél angol és német nyelvből
Szakképzettség
Jelenlegi munkahely, munkakör:
ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék, egyetemi adjunktus
Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc
DLA):
2007 ELTE Neveléstudomány (Nyelvpedagógia) PhD 2009
Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA
doktora (DSc); “dr habil” cím:
Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása,
oktatásban töltött idő):
1998-tól
angol nyelven:
Fordítástechnika (angol-magyar)
Konszekutív tolmácsolás (angol-magyar)
Gazdasági fordítás (angol-magyar)
Jogi fordítás (angol-magyar)
Európai uniós tanulmányok ea.
Nemzetközi szervezetek ea.
holland nyelven:
Országismeret ea.
Nyelv- és stílusgyakorlat
Üzleti kommunikáció
Prezetációs technikák
Zsurnalisztika
Fordítástechnika (holland-magyar)
Jogi fordítás (holland-magyar)
Tolmácsolási gyakorlatok (holland-magyar)
Számítógéppel támogatott fordítás
Kutatásmódszertan az alkalmazott nyelvészetben
Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
1998-tól néderlandisztika, 2012-től fordítás és tolmácsolás
témakörében egyetemi oktató
szabadúszó fordító és tolmács (magyar-angol-holland)
konferenciatolmács
kutató a nyelvpedagógia és fordítástudomány területén
Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a
legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez
tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
(folyamatban) A fordítási kompetencia fejlesztése: modellek és
ötletek nyelvtanároknak. Szakpedagógiai körkép
II.
(2015) Hány lábon álljon a fordító? A modern fordító profilja.
In: Horváth, I. (szerk.) A modern fordító és tolmács. Budapest:
Eötvös Kiadó, 11-20.
(2015) A modern fordítóképző profilja - aki tudja, tanítsa. .
In: Horváth, I. (szerk.) A modern fordító és tolmács. Budapest:
Eötvös Kiadó, 173-182.
(2014) Vertaaloperaties in literair vertalen: het
verschil tussen keuzes gemaakt door studenten en de erkende
vertaler. Werkwinkel, 8/2, 113-122.
(2013) Lost and found in translation: A kultúra
megjelenítése átváltási műveletek segítségével holland regények
műfordításában. In: Beeldvorming, bijdragen tot de Neerlandistiek
in Debrecen, 9, p. 67-86. (A Debreceni Egyetem AMOS
tanulmánykötet-sorozatában.)
(2010) Nyelvtanulás és/vagy flow? Számítógépes
csevegő feladatok a nyelvórán. In: Az iskola fejlődési tendenciái.
Szerk: Bábosik István. Karácsony Sándor Könyvtár, p. 137-158. (Az
ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának
tanulmánykötet-sorozatában.)
Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5
publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől
különböznek)
(2007) Online chat in the secondary school EFL class : the
effects and implications of including pair/peer chat tasks in the
English class. 2007. Budapest : [KGRE BTK],
Bölcsészettudományi Kar. 279 oldal.
(2007) Új eszköz a nyelvtanításban: a számítógépes
csevegés (chat). Miért és hogyan csevegjenek diákjaink a nyelvórán?
Iskolakultúra 07 (1), 105-116.
(2006) társszerző: Van der Wijst, P.: Grounding
techniques in computer-mediated classroom tasks. Belgian Journal of
English Language and Literatures New Series, 4, 151-168.
(2005) első szerző: Van der Wijst, P.: Met of zonder
gezicht? Native-nonnative gesprekken face-to-face en in chat.
(Szemtől-szemben, vagy arc nélkül? Anyanyelvű-nyelvtanuló
párbeszédek szemtől-szemben és számítógépes csevegéssel.) In:
Bálint, C., Eszenyi, R. & Varga, O. (szerk.) Károli Studies
III. KRE, Budapest, 336-353.
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok
bemutatása:
Az European Masters in Translation (európai fordítói
mesterképzések) nemzetközi konzorcium tanszéki koordinátora.
4. Nyilatkozatok
.
Szándéknyilatkozat
Az intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy a fenti
táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való
foglalkoztatását biztosítja a felsőoktatási intézményben az
indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi
feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.
Alulírott, Dr. Mezey Barna intézményvezető (rektor) nyilatkozom,
hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon
való foglalkoztatását biztosítom a felsőoktatási intézményben az
indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodom a személyi
feltételekben bemutatott szakmai megfelelőségének
fenntartásáról.
Budapest, 2015. március 30.
…..……………………………
intézményvezető aláírása
Nyilatkozat
az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatóktól
arról, hogy kettőnél több munkaviszonyuk felsőoktatási intézményben
nincs
Alulírottak, az ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Tanszékén
foglalkoztatott oktatók nyilatkozunk, hogy kettőnél több
munkaviszonnyal felsőoktatási intézményben rendelkezünk / nem
rendelkezünk.
Budapest, 2015. március 30.
OKTATÓ NEVE
OKTATÓ ALÁÍRÁSA
RENDELKEZEM
NEM RENDELKEZEM
Fordító- és Tolmácsképző Tanszék
1. dr. Klaudy Kinga
2. dr. Barta Péter
3. dr. Horváth Ildikó
4. dr. Eszenyi Réka
5.
6.
7.
8.
V.A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei
1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek)
és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti
terület bemutatása.
Az ELTE FTT Magyarország legjelentősebb fordító- és tolmácsképző
intézete. Több mint harminc éves története során az ország
nemzetközileg is elismert vezető szakmai kutató, szervező és
továbbképző központjává emelkedett. Az ország egyetlen
fordítástudományi periodikájának (Fordítástudomány), valamint az
angol nyelvű Across Languages and Cultures szakfolyóirat
szerkesztése és kiadása az FTT-hez kapcsolódik.
Csaknem tíz éve évi rendszerességgel tudományos konferenciát
szervezünk, fordítás- és tolmácsolás-tudományi doktori iskolát
működtetünk, több szakmai továbbképző tanolyamot tartottunk
tolmácsoknak, továbbá az FTT jelentős segítséget nyújtott az ország
egyéb felsőoktatási intézményeinek saját tolmács- és fordítóképző
program létrehozásához.
Az FTT aktív részvevője a Európai Parlament és az Európai
Bizottság kezdeményezésére alakult European Masters in Conference
Interpreting Európai Uniós konferenciatolmács-képző programnak
annak 1998-as megalalkulása óta, a nemzetközi EMCI konzorcium
egyetlen magyar tagja, és az egyetlen magyarországi EMCI képzőhely.
Számos hallgatónk dolgozik az európai intézményeknél fordítóként
vagy tolmácsként.
Aktív kapcsolatokat ápolunk valamennyi magyarországi szakmai
szervezettel (Magyar Tolmácsok és Fordítók Egyesülete, ProFORD, a
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Fordító és Tolmács
Szakosztálya), valamint a felhasználói (fogyasztói) kör legnevesebb
képviselőivel (Országos Fordító ás Fordításhitelesítő Zrt. stb.),
közös rendezvényeket szervezünk, a szervezetek vezetői rendszeresen
meghívott előadóink.
2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló
infrastruktúra:
Az oktatás a Múzeum körúti campus F épületében folyik, ahol
jelenleg 6 helyiség áll kizárólagos rendelkezésünkre az órák
tartására (I/5. nagy tolmácsterem, I/6. számítógépes fordítólabor,
I/7. szemináriumi terem, I/8. kis tolmácsterem, I/11. könyvtár,
I/14. szemináriumi terem). Az előadásokat a közösen használt
földszinti nagyelőadóban tartjuk (Kerényi terem), amely saját
eszközeinkkel behangosítva meghívott előadók fogadására is
alkalmas.
Az alábbiakban a képzés szempontjából legfontosabb tolmácstermek
és a számtógépes labor infrastruktúráját részletezzük.
Európa terem (Nagy tolmácsterem) (MUK F épület I. emelet. 5)
Az országban egyedülálló felszereltségű terem kettős funkciót
tölt be: nyelvi laborként és szinkrontolmácsolásra kialakított
konferenciateremként is használható. A nyelvi labor funkció a
nyelvfejlesztés mellett a konszekutív tolmácsolási gyakorlatok
során is használjuk: ekkor egyszerre 6 hallgató dolgozhat, így a
képzés és az időkihasználás hatékonysága megsokszorozódik.
Az FTT az ország egyetlen tolmácsképzője, ahol egy teremben 6 EU
szabvány szerint méretezett és felszerelt tolmácskabin támogatja a
képzést.
A számokkal jelölt tolmácsfülkék a biztosítéktábláról kapták a
hálózati feszültséget, a fülkék mögött, illetve mellett 4-es
elosztóról. A tolmácsberendezés asztala 6-os elosztóról működik,
több egységet kell ellátni hálózati feszültséggel. Az informatikai
végpontokat a technikusi munkahely, illetve a tanári asztal
közelében alakították ki
Egy SONY 9000 LC gyármányú nyelvi laboratórium és Philips
gyártmányú Digital Congress Network típusú infravörös hullámhosszon
sugárzó 6+1 teremhang nyelvű tolmácspultokkal ellátott
tolmácsberendezés dolgozik párhuzamosan. Használhatók külön-külön,
de egyszerre is.
A nyelvi labor központi számítógép vezérelt egysége fülkénként
2, összesen 12 kazettás magnót működtet. Minden fülkében van egy
közepes méretű TV készülék, így nem csak az előadók hangját, hanem
pl. videofelvételt is lehet közvetíteni. Emellett a tanszék
műholdvevője segítségével pl. az Európai Parlament üléseinek élő
közvetítése is bejátszható.
A tolmácsberendezés 11 db mikrofonos delegátusi egységgel
rendelkezik, amelyek többféle egyéb funkciót biztosítanak az
előadások hangjának közvetítésén kívül (pl. szavazó lehetőség).
Kis tolmácsterem (MUK F épület I. emelet. 8)
A szemináriumi teremben két mobil tolmácsfülkét telepítettünk, a
Philips GCN felszereléssel kompatibilis vezérlőberendezéssel és
kézi mikrofonnal. A kabinok összekapcsolhatók. Így ebben a teremben
is tartható szinkrontolmácsolási gyakorlat.
I/6. Számítógépes fordítólabor
Számítógépes fordítólabor (MUK F épület I. emelet. 6)
Az FTT 12 gépből álló intranetet alakított ki, az UTP-s hálózati
kábelek egy 3Com gyármányú 100 Mbit/s sebességű 24 portos switch-be
futnak össze. Egy Linux operációs rendszerű 2 hálózati kártyával
ellátott gép a router (átjáró) szerepét tölti be, a Windows XP
operációs rendszerű munkaállomások ezen keresztül csatlakoznak az
ELTE hálózatához, az internethez.
A rekonstrukció során az F épület eddigi koaxiális kábelezését
strukturált kábelezésre cserélték, így az internet elérés
meglehetősen gyors.
A számítógépek Pentium III architekturájúak, ASUS TUV4X
alaplappal, 700 MHz órajelű Celeron mikroprocesszorral. Minden gép
minimum 256 MB SDRam mamóriát tartalmaz, és rendelkeznek CD
olvasóval, hangkártyával.
A tanári gép egy kicsit nagyobb teljesítményű, Pentium III (nem
Celeron) processzorral, DVD olvasóval. Ez a gép megosztja a
nyomtatóját a munkaállomásokkal, illetve a csatlakoztatott
projektor révén különböző prezentációk mutathatók be.
A főkapcsolótól minden asztalhoz vezetve a 220 V-os hálózati
feszültség, asztalonként 4-es elosztóval. Minden munkahely
áramellátása lekapcsolható a főkapcsolóval, kivéve a router
szekrényt, mely külön kismegszakítóról kapja az áramot, ennek a
gépnek éjjel-nappal mennie kell.
A terem felszereltsége egyedülálló abban a tekintetben, hogy a
hallgatói számítógépek nem csupán hálózati végberendezésként
működnek. A rendszert úgy alakítottuk ki, hogy lehetővé teszi a
számítógéppel támogatott fordítás (CAT) és a terminológiai
ismeretek magas színvonalú oktatását. Az előadó a tanári
terminálról ellenőrizni tudja a hallgatói gépeken folyó munkát, a
projektor segítségével kivetíthet egy-egy megoldást a
vetítővászonra, üzenetet küldhet a hallgatói monitorokra, stb.
Eszközeink segítségével demonstrálhatók a fordítói szoftverek
(MorphoLogic fejlesztések, Trados, Déjà Vu, WordFisher, stb.)
alkalmazásai, és bemutathatók a terminológiai munkához
nélkülözhetetlen adatbázisok és url-ek (online és CD/DVD alapú
enciklopédiák és szótárprogramok, Eurodicautom, Complex, EU
joganyag terminológiai adatbázisa, stb.)
Az Európa teremben és a számítógéplaborban vetítővászon is van,
projektor és laptop csatlakoztatható.
Az FTT rendelkezik még saját videokamerával, projektorral, MP3
felvevővel, valamint a teremhangosításhoz szükséges
eszközökkel.
Könyvtár, video- és hangtár, digitális könyvtár (MUK F épület I.
emelet. 11.)
A tanszéki könyvtár papíralapú állománya jelenleg mintegy 4000
kötet (ld. www.elteftt.hu). Az olvasótermi formában használható
lexikonok, általános és szakszótárak mellett a kurzusok kötelező és
ajánlott olvasmányait is magában foglaló szakkönyvtárunk darabjai
kölcsönözhetők. A társadalomtudományi és gazdasági szakfordító- és
tolmácsképzést támogatják folyóirataink is (pl. HVG, The Economist,
Time Magazine, Der Spiegel, Le Point, stb.). Az alkalmazott
nyelvészeti folyóiratok közül a legfontosabb a Fordítástudomány és
az Across, amelyek - a jegyzetekhez és kötelező olvasmányokhoz
hasonlóan – helyben meg is vásárolhatók. Könyvtári állományunkhoz
tartozik még számos uniós kiadvány, tájékoztató anyag, többnyelvű
glosszárium, konferenciaanyagok, stb.
Az FTT hangtárában jelenleg mintegy 300 órányi, kazettán
rögzített hanganyag (beszédek, konferenciafelvételek,
nyelvgyakorlást támogató anyagok) található, ezek a master copy
kivételével kölcsönözhetők. A digitális hangtárat a 2006-os tavaszi
szemeszterben kezdtük felépíteni, jelenlegi terjedelme mintegy 50
Mb, a számítógéplabor központi gépére telepítve, ahonnan szabadon
másolható.
Videókönyvtárunkat az európai intézmények alapozták meg, mintegy
40 kazettával. Ezek elsősorban az Európai tanulmányok kurzust
támogató informatív anyagokat, valamint tolmácsolási
gyakorlóanyagokat tartalmaznak. Könyv-, hang- és videóállományunkat
folyamatosan bővítjük.
Az FTT több módon támogatja a hallgatói tanulmányok eredményes
elvégzését. A tanórákon kívül lehetővé tesszük a a hallgatóknak a
számítógéplabor használatát (internet hozzáféréssel), a
tolmácstermekben irányított és egyéni gyakorlási időt biztosítunk.
A kazettás és digitális hanganyagokról technikusunk kérésre
másolatot készít. (Valamennyi hang- és képi anyagunk jogtiszta.). A
hallgatók saját felvételt készíthetnek órai tevékenységükről. A
tanszéken folyamatosan megvásárolhatók a kötelező olvasmányok és a
jegyzetek. A tolmácsolás gyakorlásának előmozdítása érdekében a
hallgatók diktafont kölcsönözhetnek a tanszékről (korlátozott
számban).
A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztrációt egy fő teljes
munkaidős tanszéki adminisztrátor látja el.
Az oktatást segítő egyéb feltételek közül kiemeljük a tanszéki
technikust, aki részmunkaidőben igen sokrétű feladatot lát el:
rendszergazda, felügyeli a számítógéplabor önálló használatát,
karban tartja a tolmácslaborok felszerelését, igény szerint videó-
vagy hangfelvételeket készít és másol, stb.
A normatív finanszírozáson kívüli egyéb források
Az FTT folytatni kívánja a mesterképzésre épülő, de külső
jelentkezők számára is hozzáférhető költségtérítéses posztgraduális
Európai Uniós konferenciatolmács (EMCI) programját. A tandíjak
mellett bevételi forrás még az Európai Parlament esetenkénti –
pályázati úton biztosított – támogatása.
Jelentős bevételek származnak az évente kétszer rendezett
országos szakfordító és tolmácsvizsga vizsgadíjaiból.
Elsősorban a szakmai-tudományos munkát támogatják partnereink
(BKIK, OFFI Zrt, MFTE), amelyek az éves konferencia, illetve a
továbbképző tanfolyamok megrendezését segítik anyagilag.
Publikációs tevékenységünket, valamint a hallgatói mobi