Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Vállalkozói készségvizsgálat a Miskolci Egyetem hallgatói körében Készítette: Guba Dávid 2010 Konzulens: Lukács Edit
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Gazdálkodástani Intézet
Vállalkozói készségvizsgálat a Miskolci Egyetem
hallgatói körében
Készítette:
Guba Dávid
2010
Konzulens:
Lukács Edit
2
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ............................................................................................................ 3
1. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ................. ........................... 5
1.1. GAZDASÁGI KÖRNYEZET .................................................................................. 5
1.1.2. A gazdasági világválság hatása .................................................................5
1.1.3. Munkaerőpiac ............................................................................................ 8
1.1.4. A kkv-k helyzete, vállalkozási aktivitás .................................................. 12
2. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ..................................................... 24
2.1 ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI BEMUTATÁS............................................................. 24
2.2 MUNKAERŐPIAC .............................................................................................. 26
2.3 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN .............................................................................. 29
3.VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS VIZSGÁLATOK................ ........................... 33
3.1. P&G ACADEMY KUTATÁS: A KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK
SZEREPE A KARRIERÉPÍTÉSBEN.............................................................................. 33
3.2. GLOBAL ENTREPRENEURSHIP MONITOR KUTATÁS ........................................ 35
4. KUTATÁSI EREDMÉNYEK ........................................................................... 38
5. JAVASLATOK................................................................................................... 62
ÖSSZEGZÉS........................................................................................................... 63
IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................ 66
SUMMARY............................................................................................................. 71
MELLÉKLETEK................................................................................................... 73
3
Bevezetés
Kutatásomat Magyarország és az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzete,
valamint kényszervállalkozóinak növekvő száma tette indokolttá. Véleményem
szerint bizonyos minimális változtatások a Miskolci Egyetem tantervében
nagymértékű, pozitív kihatással lennének régiónk, sőt akár országunk gazdaságára.
A változás, amit említettem a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos kurzusok
számának és mélységének növelése lenne, valamint elterjesztése az egyetem
minden karán. Véleményem szerint ez úgy lenne megoldható, ha a KKV-k
létrehozásával és működtetésével foglalkozó tárgyak nem kötelezőek, hanem
választhatóak lennének. Így mindenki kartól függetlenül dönthetné el, hogy szeretné
ezeket nagyobb óraszámban tanulni vagy sem, valamint, mindenképp úgy, hogy a
legkisebb mértékben sem szabad a jelenleg meglévő tanítási rendszer rovására
mennie. Tekintve, hogy a kikerülő frissdiplomások így a saját karuk
tudományterületén kívül vállalkozóként is képzettek lennének, nagyban javulnának
karrierépítési lehetőségeik. Lenne persze, aki azonnal vállalkozóként szeretne
elhelyezkedni. Ők az ehhez a réteghez szükséges tudás birtokában nagyobb eséllyel
lennének sikeresek, mint azok, akik kényszervállalkozóként kezdik el cégük
működtetését. Akiknek nem ez az elsődleges céljuk, azok kapnának egy második
lehetőséget. Vagyis ha esetleg nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni, vagy a
fizetésük nem egyezik az elképzeléseikkel, úgy felhasználhatják az egyetemi évek
alatt szerzett tudás „másik” részét, vagyis a vállalkozói életpályát megkönnyítő
tanulmányaikat. Bizonyos szempontból ők is kényszervállalkozók lennének, hisz
nem tervezték, hogy ezzel fognak foglalkozni, azonban felkészülten vágnának bele
ebbe a karrierútba.
Félreértések elkerülése végett tisztázni szeretném, hogy nem állítom, hogy egy
sikeres vállalkozónak minden esetben tanulnia kell a kis- és középvállalatokról.
Saját környezetemben is több olyan személy van, aki soha nem tanult a kis-és
középvállalkozásokról, mégis sikeres ezen a karrierúton. Ennek, azaz oka, hogy a
vállalkozói lét sokkal összetettebb annál, hogy egyszerűen néhány óra alatt
4
elsajátítható legyen. Sok olyan tényező van, ami valakit jó vállalkozóvá tehet, mint
például a gondolkodásmódja, vagy bizonyos emberi tulajdonságok. Azok a
személyek, akikben ez halmozottan megvan, úgy is sikeres vállalkozók lehetnek,
hogy nem tanulták azt, amiben sikeresek. Én csupán azt állítom, hogy azt, hogy
valaki mennyire „születik vállalkozónak” nem befolyásolhatjuk, azt azonban igen,
hogy mennyire lesz sikeres vállalkozó.
Egyetemünk vonzáskörzete az Észak-magyarországi régió. Gondoljunk bele,
hogyha a Miskolci Egyetemről kikerülő hallgatók jelentős része vállalkozóként is
képzett lenne, az milyen hatással lenne a régió környezetének gazdaságára. A
sikeres vállalkozások növekvő száma magas profitot, és új munkahelyeket
teremtene. A leendő vállalkozók megtalálnák azokat a gazdasági réseket, amelyeket
egy vállalkozási ötlettel ki lehet használni és nem kellene elköltözniük az egyetem
vonzáskörzetéből.
Vizsgálatom során a Miskolci Egyetem hallgatóinak vállalkozói készségfelmérése,
és annak elemezése jelenti a primerkutatást. Lényegében ez egy három kar
tanulóinak segítségével elvégzett felmérés, ami átfogó képet ad a diákok
karrierterveiről, és a vállalkozásokhoz való hozzáállásukról. Szekunder kutatásom a
kapcsolódó szakirodalmak valamint statisztikák tanulmányozásán, és felhasználásán
keresztül valósult meg.
1. Hipotézis: A Miskolci Egyetem hallgatói nyitottak a vállalkozási életpálya
irányába
2. Hipotézis: A Miskolci Egyetem hallgatói szívesen tanulnának KKV-kkal
kapcsolatos tantárgyakat.
5
1. Magyarország gazdasági helyzete
Ebben a fejezetben háttér információk kerülnek bemutatásra a vizsgálat makro-
szinten értelmezett területéről, azaz Magyarországról. Történik mindez a vállalkozói
készségek vizsgálata során felmerülő szempontok szerint, vonatkozó adatok
közlésével, majd nemzetközi összehasonlításokon keresztül.
1.1. Gazdasági környezet
Magyarország általában véve gazdasági tevékenysége valamint bérezései alapján,
világszinten vizsgálva gazdag fejlett országnak-, azonban az Európai Unió
tagállamai között szegénynek számít. Népessége a fejlett országokéhoz hasonlóan
korosodó. Fontos gazdasági szempont továbbá, hogy Magyarország az Európai
Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának a tagja.
1.1.2. A gazdasági világválság hatása
Magyarország gazdaságát nagymértékben befolyásolta a 2008-2009-es gazdasági
világválság, melynek oka a megelőző globális pénzügyi válság. A válság előtti
időszakban az Egyesült Államokban a hitelbírálat szigora egyre inkább enyhült. Ez
arra vezethető vissza, hogy az előző évek tapasztalatai alapján az ingatlanárak
folyamatosan emelkedtek, így nem tartottak attól, hogy az adósok majd nem tudják
visszafizetni a felvett kölcsönöket. Itt következett be a fordulópont, ugyanis az USA
gazdasági növekedése lassulni kezdett, ennek következtében pedig egyre több hitelt
nem tudtak visszafizetni. Ekkor azok az intézmények, amelyek
jelzálogkölcsönökkel foglalkoztak elkezdtek csődbe menni. A bankközi piacok
szintén elkezdtek befagyni, egymásnak is csak magas kockázati felárral
folyósítottak hitelt, sőt már magánszemélyeknek sem könnyen adtak kölcsönt. A
sok, lefoglalt ingatlan miatt azok ára csökkenni kezdett, ami további problémákat
jelentett. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban álló országokba fokozatosan
begyűrűzött a válság, majd egyre nagyobb területet érintett.
6
Magyarország főbb makrogazdasági mutatóinak alakulásáról tájékoztat az alábbi
táblázat. Az adatok az előző évihez összehasonlító áron viszonyítva szerepelnek, és
%-ban értendőek.
Magyarország makrogazdasági mutatói
1. Táblázat Mutatók 2008 2009 2009 2010
I. II. III. IV.
Bruttó hazai termék
(GDP) 0,6 -6,7 -7,5 -7,1 -4,0 -6,3 -0,3
Végső fogyasztás -0,6 -5,7 -4,9 -7,9 -7,0 -6,4 -1,7
Lakossági fogyasztás -0,6 -6,2 -6,0 -8,8 -7,9 -7,2 -2,0
Közösségi fogyasztás -0,3 -2,3 2,6 -1,4 -1,8 -0,7 0,2
Bruttó állóeszköz-
felhalmozás 0,4 -7,0 -3,4 -6,8 -7,6 -6,3 1,5
Bruttó felhalmozás 4,8 -29,5 -44,0 -30,2 -10,8 -28,3 9,8
Belföldi felhasználás 0,7 -9,8 -14,8 -13,3 -8,2 -11,6 0,2
Export (GDP alapon) 5,6 -17,8 -13,9 -6,9 -5,0 -11,0 2,0
Import (GDP alapon) 5,7 -21,5 -22,6 -14,6 -10,5 -17,5 2,9
Infláció 6,0 3,0 3,6 5,0 5,2 4,2 3,8
Forrás: www.ecostat.hu
Ahogy táblázat mutatja, országunk gazdasága 2009-ben mélyponton volt. Az elmúlt
évek gyenge teljesítményét tovább rontotta a gazdasági válság kirobbanása. A
tavalyi évben csökkentek a beruházások, valamint zuhant a készletállomány. Ez a
tendencia a gazdasági szférában nemzetközi szinten is megfigyelhető volt. A
külkereskedelmi termékforgalom adatai alapján 2009 első tíz hónapjában 3,8
milliárd eurós többlet volt kimutatható, szemben a megelőző év azonos időszakában
kimutatott 0,3 milliárd eurós deficittel. Ennek oka, az import nagymértékű-, az
exportét jelentősen meghaladó csökkenése.
7
Egy nemzetgazdaság vizsgálata esetén az egyik legkézenfekvőbb számadat a bruttó
hazai termék vizsgálata. Magyarországon a GDP alakulását az alábbi táblázat
mutatja.
A magyarországi GDP alakulása 2004-2010. II. n.év
2. Táblázat
Megnev. Bruttó hazai termék
Év értéke folyóáron,
milliárd Ft
volumenindexe, előző
év=100%
2004 20 822,40 104,5
2005 21 970,80 103,2
2006 23 730,00 103,6
2007 25 321,50 100,8
2008 26 753,90 100,8
2009 26 054,30 93,3
2010.
I.n.é. 6 018,30 -
2010.
II.n.é. 6 677,14 -
Forrás: KSH
A vizsgált időszak kezdetétől 2008-ig Magyarországon a GDP egyre kisebb
mértékben emelkedett. A 2004-es és 2005-ös aránylag magasabb emelkedésének
oka az állami beruházások ezen időszakban nagyobb mértéke. 2005-től az export
bővülése fenntartotta a gazdasági növekedést, de ez csak 2007-ig volt így. 2008-tól
kezdve csökkent a bruttó hazai termék. Ez arra vezethető vissza, hogy a gazdasági
világválság hatására csökkent a fogyasztás, és a beruházás, tekintve, hogy a sokakat
érintő elbocsájtások miatt, az embereknek nem volt miből növelni a vásárlásaik
értékét.1
1 http://www.kevesebbadminisztracio.hu/publikaciok/91-makrogazdasagi-folyamatok-magyarorszagon-2002-2009
8
1. ábra: Infláció ráta alakulása Magyarországon 2004-2009
Forrás: www.epp.eurostat.ec.europa.eu
Figyelmet érdemel továbbá az infláció, mint az ország gazdaságának mérőeszköze.
A következőkben nem elsősorban a diagram elemzésére, hanem a feltüntetett
adatokat kiváltó okok ismertetésére kerül sor. :
A feltűntetett időszak elején, 2004-ben emelkedtek az áfa-kulcsok, és ez árszínvonal
növekedést eredményezett. 2006-ban emelkedett a gáz, villamos energia, távfűtés,
gyógyszer, illetve a tömegközlekedés ára, aminek következménye az infláció 6%-os
emelkedése lett. 2007-től világszinten megnövekedett a nyersanyag-, a kőolaj-,
valamint az élelmiszerek ára, ezzel újabb inflációnövekedést eredményezve. A
tavalyi év ismét növekedést hozott, az áfa 20-ról 25%-ra való emelésével.
1.1.3. Munkaerőpiac
Kutatásom során elengedhetetlenül fontos kitérni a vizsgált terület munkaerő-piaci
helyzetére, mert ez döntően befolyásolja a KKV-k állapotát. Sok összefüggés
létezik a két terület között. Amennyiben alacsony a munkanélküliség, kevesebb
kényszervállalkozás jön létre, azonban nehezebb jó munkaerőt találni, tekintve hogy
kevesebb ember keres munkát. Ha magas az átlagbér, akkor könnyebb olyan
vállalkozást létrehozni, amire van kereslet, lévén az emberek megengedhetik
9
maguknak a luxustermékek megvásárlását. Ez csak néhány példa volt arra a sok
tényezőre, amiken a munkaerőpiac és a KKV-k helyzete egymással szoros
kapcsolatban álló fogalmak.
A legtöbb cég számára a munkabér és a járulékok teszik ki a költségek
legjelentősebb részét. A költségcsökkentést ezért legtöbb esetben létszámleépítéssel
tudják megoldani. A 2008-2009-es válság hatására országunk vállalkozásai
termékeire is csökkent a kereslet, továbbá ezek a cégek is nehezebben tudtak
hitelhez jutni. Ezért szükségük volt költségcsökkentésre, ez pedig tömeges
elbocsájtásokhoz vezetett, amit az alábbi diagram szemléltet.
2. ábra: A munkanélküliek száma Magyarországon (ezer fő)
Forrás: KSH
Az ábrán látható a munkanélküliek számának emelkedése. A legjelentősebb
változás, mely 28%-os 2008 és 2009 közt figyelhető meg, ugyanis ekkor érte el
hazánkat a gazdasági világválság. A tendencia tovább folytatódott 2009-ről, az idei
év első negyedévére további 18%-os emelkedés mutatkozott. Ahogy a diagramon
jól látható, a válság ideje alatt 51%-al nőtt hazánk munkanélkülijeinek száma, ami
hatalmas emelkedést jelent.
10
A magyarországi munkaerőpiac fontos részét képezik a vállalkozások dolgozói, így
azok vizsgálata során elengedhetetlen az ország munkaerőpiacának áttekintése.
2001-től 2009-ig a versenyszférában alkalmazottak száma 3,7%-al, körülbelül
1 822 000 főre csökkent. Az időszakon belül egyik évről a másikra növekedés,
mérséklődés és stagnálás egyaránt előfordult. 2002 és 2006 között a
vállalkozásoknál alkalmazottak száma 55 ezer fővel (2,9%-al) emelkedett. 2007-ben
ez a létszám döntően nem változott. Ekkor jött a fordulópont, 2008 őszén
kibontakozott a pénzügyi és gazdasági válság, ami tömeges elbocsátásokat
eredményezett. A fizikai dolgozók aránya 2001-ről 2009-re 5,9%-al csökkent,
62,6%-ra, ami szintén az elbocsájtások következménye. A globális gazdasági válság
hatására a szellemi dolgozók létszámában is csökkenés történt, viszont mindössze
2,4%-al szemben a fizikai dolgozók 9%-os munkavesztésével. Ezen leépítések
nagyban hozzájárulnak a kényszervállalkozók magas arányához napjainkban és a
közeljövőben. 2
A válság munkaerő-piacra gyakorolt hatása az ország gazdaságilag fejletlenebb
régióiban kisebb volt. Magyarországon 2009-ben átlagosan 4 millió 203 ezer fő volt
gazdaságilag aktív. Ez a szám nagymértékben nem változott a 2008-as adathoz
képest. Országosan az említett adat 54,7%-os aktivitási arányt jelentett. A
foglalkoztatottak száma 3 millió 782 ezer fő volt, 98 ezerrel kevesebb a 2008-asnál.
A munkanélküliek száma 2008-ról 2009-re 92 ezerrel emelkedett, így a tavalyi
évben 421 ezer főt érve el. A KSH felmérése szerint utoljára 1994-ben volt ennél
több munkanélküli országunkban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai
alapján, 2009 végén a nyilvántartott álláskeresők száma 604,6 ezer fő volt, ami a
2008-as adathoz képest 26,7%-os növekedést mutat. A nyilvántartott pályakezdő
álláskeresők száma minden régióban és megyében növekedést mutatott, átlagosan
23%-al, azonban a fővárosban csökkent. A munkabérek területi eltérései 2009-re
tovább növekedtek.
2 Statisztikai tükör IV.évfolyam 86.szám
11
A következőkben a diplomás pályakezdők helyzete kerül vizsgálat alá. A politikai
váltást követő időszak egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettséggel
rendelkezők számának ugrásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások
száma 1995 és 2004 között mintegy duplájára növekedett. Tekintve, hogy ezzel
párhuzamosan a gazdaság és a beruházások is növekedtek, egy ideig a diplomások
növekvő számát a bővülő álláslehetőségek fedezni tudták. Az ezredfordulót
követően azonban felbukkant egy szinte újnak mondható jelenség, a diplomás
munkanélküliség. Ennek eredményeképpen a diplomások egy része kénytelen volt
felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban elhelyezkedni. A gazdaság
növekedésének lassulása a diplomások egyre nagyobb túlkínálatát eredményezte,
ezért bérelőnyük visszaesett. A folyamat vizsgálatára kutatások indultak, amelyek
figyelembe vették a növekvő kínálatot, valamint a kereslet csökkenését. A feltárás
eredménye, hogy a folyamat kétségtelenül kedvezőtlenül hatott, azonban
számottevően nem romlottak a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyei,
azonban az álláskeresés időtartama megnőtt. Az utóbbi néhány évben bizonyos
területeken-elsősorban a műszaki végzettséget igénylő állásokban-nemcsak hogy
nincs túlkínálat, de szakemberhiány tapasztalható. A pályakezdők alkalmazása
kétoldalú dolog. Egyrészt a tapasztalatok hiánya a munkájuk minőségi hátrányát
jelentheti. Ezzel szemben általában alacsonyabbak a fizetési igényeik,
rugalmasabbak és formálhatóbbak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által
végzett 2008-as felmérésében a cégek 27%-a jelezte, hogy foglalkoztat diplomás
pályakezdőt. A kutatás megmutatta, hogy a frissen végzett felsőfokú végzettségűek
nagyobb eséllyel találnak munkát a külföldi tulajdonú, nagyobb méretű, közép-
magyarországi régióban működő vállalatoknál. 3
Kérdés persze, hogy a diplomás pályakezdők mennyire szeretnének a tanulással
töltött évek után, néhány évig alacsony fizetésért dolgozni, hogy ez alatt
megszerezzék a számukra szükséges szakmai tapasztalatot. Vajon az a személy, aki
3 (www.frissdiplomas.hu) Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet:
Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből – 2008
12
vállalkozó lesz, mert ugyan a diploma megszerzése után kapna munkát, de a
családját nem az általa elképzelt színvonalon tudná eltartani kényszervállalkozónak
nevezhető-e?
1.1.4. A kkv-k helyzete, vállalkozási aktivitás
Kutatásom időszaka az 1989-90-es politikai váltásig nyúlik vissza. Ez fordulópont
volt az ország vállalkozásainak történelmében, ugyanis innentől kaptak teret a
magánvállalkozók, ami sok ember számára kedvező lehetőségnek tűnt. A váltás
úgynevezett vállalat-alapítási boomot indított el, melynek lezárulását követően az új
vállalatok száma 2002-ig magas volt. Az ebben az időszakban alapított cégek nagy
része mikro-méretű volt, és tekintve hogy alapítóik közt nagy arányt képviselnek a
kényszervállalkozók, nagyrészük nem növekedett jelentős mértékben.
Az elmúlt tíz évben legfőképp a vállalkozással, a vállalkozások alapításával
kapcsolatos kutatások terjedtek el. Ezen vizsgálatok alapján belátható, hogy az
ezredforduló idején még viszonylag magas, 2004-ben azonban már a nemzetközi
átlag alatti a Magyarországon alapított vállalkozások száma. További romlást mutat
az érték a 2008-as felvétel alapján. Korábban a vállalkozók, az érintett lakosság
mintegy 12%-át tették ki, az átlagosnál többen voltak köztük fiatalok, férfiak, és
diplomások. A vizsgált időszakokban azonban egyezőség, hogy jelentősek voltak és
maradtak a mutató térségi különbségei. Értéke magasabb a fővárosban és a
falvakban, mint a kisvárosokban. Elkeserítő tény azonban, hogy változatlanul nagy
volt a kényszervállalkozók aránya. Ebbe a csoportba azok a vállalkozók tartoznak,
akik nem egy általuk jónak vélt üzleti lehetőség miatt választják a megélhetés e
formáját, hanem azért mert alkalmazottként nem tudnak elhelyezkedni, vagy ha
mégis akkor keresetük nem elég ahhoz, hogy megéljenek belőle.
Országunkban a kis- és középvállalkozási szektor teszi ki a vállalkozások 99,8%-át,
és előállítja a bruttó hazai termék több mint felét. Munkaerő piaci vizsgálat során
azonban még ennél is lényegesebb információ, hogy a versenyszférában
foglalkoztatottak több mint 70%-a ebben a szektorban tevékenykedik.
Magyarországon jelenleg 3,7 millió aktív foglalkoztatottat tartanak nyilván, közülük
13
1,3 millióan KKV-kban dolgoznak. Fontos azonban vizsgálnunk a kis- és közép
vállalkozások helyzetét, működésük környezetét. Magyarországon egy átlagos kis-
és középvállalkozás adóterhelése a nyereség körülbelül 60%-a, ami nemzetközi
viszonylatban is kiemelkedő tehernek számít. Ha ez még nem lenne elég akkor
szintén elrettentő tényező lehet a versenytársak vizsgálata. Bár sok szempontból
eltérő csoportba tartoznak, a KKV-k jelentős része számára mégis versenytársnak
számítanak az országunkban megjelent multi cégek leányvállalatai. Ez azért
említésre méltó szempont, mert adózásuk, valamint támogatási rendszerük sokkal
kedvezőbb a magyar tulajdonú vállalkozásoknál, vagyis a piacra belépni
szándékozó vállalkozó már a kezdetektől versenyhátrányban van a multinacionális
cégekkel szemben. E kutatás szempontjából kevésbé lényeges, azonban mégis
megdöbbentő adat, hogy ezek a nagyvállalatok évente 2000 milliárd forintnyi
profitot visznek el Magyarországról.4
A vállalatok adókedvezményeit szemlélteti a következő táblázat:
Adókedvezmények Magyarországon
3. táblázat
2005 2007 Megnevezés
milliárd forint % milliárd forint %
Mikro
vállalatok 818 0,7 743 0,8
Kisvállalatok 1464 1,2 1420 1,5
Közepes váll. 1319 1,1 1368 1,4
Egyéb 114980 97,0 90828 96,3
Összes 118581 100,0 94360 100,0
Forrás: Dr. Szabó Antal által közölt kutatás
4 Dr Szabó Antal által közölt kutatás alapján
14
Az alábbi táblázat a vállalati nagyságstruktúrát Magyarországon és az EU-átlag
szerint mutatja, %-ban kifejezve.
Vállalati nagyságstruktúra
4. táblázat
Vállalatok száma Foglalkoztatottak
száma Hozzáadott érték
Vállalatméret Magyar-
ország EU-átlag
Magyar-
ország EU-átlag
Magyar-
ország EU-átlag
Mikro-vállal. 94,7 91,8 35,8 29,6 15,8 21,1
Kisvállalat 4,4 6,9 18,9 20,6 16,3 19,9
Középvállalat 0,7 1,1 16,2 16,2 18,1 17,8
KKV 99,8 99,8 71,0 67,1 50,2 57,9
Nagyvállalat 0,2 0,2 29,0 32,9 49,8 42,1
Forrás: Dr. Szabó Antal által közölt kutatás
A vastagon feltűntetett KKV megnevezésű sor, a mikro-, kis-, és középvállalatok
összegeként számolható ki.
Az alábbi diagram szemlélteti a magyarországi hozzáadott érték nagyságát a
vállalatméretek szerinti csoportosításban.
3. ábra: A hozzáadott érték megoszlása
Forrás: Dr. Szabó Antal által közölt kutatás
15
A vállalkozási aktivitás fő mutatója adott területegység önfoglalkoztatóinak aránya.
A 2004-es OECD-rangsor alapján Magyarország 30 ország közül a 14. helyen
szerepelt. A 2004-es jelentés utáni öt évben azonban megváltozott a helyzet, így
Magyarország az OECD 2009-es kiadványban már 34 ország közül a 12. helyet
foglalta el. A kérdés persze az, hogy ez a KKV-k helyzetének javulását jelenti, vagy
pusztán a szükségvállalkozók száma növekedett drasztikusan?
A következőkben rövid összefoglaló olvasható a „A mikro-, kis és közepes
vállalatok növekedésének feltételei”című kiadvány vonatkozó fejezetéből.
A Magyarországon regisztrált KKV-nak csak mintegy fele „működik” ténylegesen
és csak negyede törekszik a fejlődésre. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a kkv
szféra volt az egyetlen olyan nagyobb gazdasági szegmens, amely bővítette
foglalkoztatását. Ahogy már fentebb említésre került, az ország GDP-jének
körülbelül a felét a KKV szektor adja, exportja pedig csak az országos export
egyharmada körüli, ez az arány lényegesen elmarad az EU-s átlagtól. 5
Az alábbi táblázat Magyarországon működő Vállalatok és KKV-k számát mutatja a
2005-től 2007-ig terjedő időszakban.
A KKV-k számának alakulása
5. táblázat
Vállalatok száma Ebből KKV-k Megnevezés
darab 2005=100 darab 2005=100 aránya
2005 314656 100,0 310587 100,0 98,7
2006 333297 105,9 325888 104,9 97,8
2007 333557 106,0 325588 104,8 97,6
Forrás:”A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedési feltételei
5 „A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei” című 2009-es kiadvány alapján
16
A táblázatból leolvasható, hogy 2005-től 2007-ig a vállalatok száma folyamatos
emelkedést mutat, a KKV-é azonban 2006-ig nő, azonban az azt követő évben már
csökken. Ezen folyamat eredménye, hogy részarányuk a magyarországi
vállalatokban csökkenést.
2007-ben a Magyarország vállalati szerkezete nagymértékű területi
differenciáltságot mutatott. A társas vállalkozások kétötöde Budapesten, több mint
fele Pest megyében működött. Az országosan vizsgált cégeknél a dolgozók létszáma
meghaladta a két millió főt. A cégek átlaglétszáma a vizsgált időszakban 6,9-ről
6,7-re csökkent, ezzel szemben a KKV szektorban foglalkoztatottak száma
emelkedett. Ezen folyamatok eredményeképpen a kis és középvállalatokban
dolgozók aránya 63,5 százalékról 66,4 százalékra emelkedett. Ellentétes a tendencia
a vizsgált időszak nagyvállalati dolgozóinak körében. Számuk 2006-ban 11400-al,
2007-ben pedig már 22300-al csökkent. Vagyis a nagyvállalatok munkaerő
szükséglete fokozatosan kevesebbé vált. Ezek az „elküldött” dolgozók tovább
növelhetik a KKV szektor dolgozóinak számát, akár alkalmazottként, akár
vállalkozóként. –azóta viszont a foglalkoztatottak létszáma egyértelmű csökkenésen
ment keresztül.
Jelen gazdasági és társadalmi környezetben jól képzett vállalkozókra van szükség,
akik munkahelyet teremtenek, beruháznak, adót fizetnek, és innovációs projekteket
vezetnek.
A kisvállalkozások sajátosságai:
Tőke: Kisebb tőkeintenzitás
Piacok: Fogyasztási piac orientáció jellemzi, kevés a viszonteladó, és még
kevesebbet exportálnak.
A hazai KKV-k nehézségei: Eladósodás és tőkehiány gyakorta körbetartozások
alakulnak ki. A munkanélküliség következtében szűkül, a fizetőképes kereslet
valamint ide tartozik a jogszabályok változása és a magas adóterhek, amelyek
17
tovább nehezítik működésüket. További nehézség a multi cégek leányvállalatainak
növekvő száma.6
A következőkben a magyarországi vállalkozói aktivitás kerül bemutatásra az
Európai Unió többi tagországával való összehasonlításon keresztül.
Az alább bemutatásra kerülő adatok megértéséhez azonban elengedhetetlen néhány
fogalom ismerete, ezért ezek most kifejtésre kerülnek.
Születőben lévő vállalkozásról akkor beszélünk, ha az alapítók már tettek lépéseket
a vállalkozás elkezdése érdekében. Fiatal vállalkozások a 42 hónapnál nem idősebb
vállalkozások. A fent említett két kategória közötti különbség az, hogy történt-e
több mint három hónapon keresztül bármilyen fajta bér kifizetése bárkinek. Ha igen
akkor beszélhetünk fiatal vállalkozásról. A születőben lévő- és a fiatal
vállalkozásokat együttesen korai fejlődési fázisú vállalkozásoknak nevezzük. A
megállapodott cégek azok, amelyek 3,5 évnél idősebbek.7
6 Lukács Edit: A KKV-k növekedési esélyei
7 Vállalkozási aktivitás vizsgálat Global Entrepreneurship Monitor 2005.
18
Az alábbi diagram a 18-64 éves korosztály azon százalékát mutatja, amely az adott
vállalkozói tevékenységben végzik munkáját.
4. ábra: Vállalkozásban dolgozók megoszlása
Forrás: 2005-ös GEM kutatás
A korai fázisú vállalkozások meglepően alacsony arányát azonban a kutatás
elkészítői nem tartották reálisnak, véleményük szerint ennek oka a felmérés
körülményeiben keresendő. Ebből kifolyólag megtörtént a felmérés során kapott
adatok korrigálása, amely szerint országunk korai fázisú vállalkozási mutató értéke
a 4,3-5,1 intervallumra tehető, azonban ezzel még mindig a lista alsó felébe esik.
Elmondható továbbá, hogy a 2002-2005-ös időszakot vizsgálva az új bejegyzésű
vállalkozások számát tekintve folyamatos a csökkenés.
Kutatásom során azonban legalább ilyen fontos az ok-okozati összefüggések
feltárása. A vállalkozási hajlandóság csökkenése annak befolyásoló, magyarázó
tényezőin keresztül lehetséges. A magyar lakosság mindössze 10,37%-a lát jó üzleti
lehetőséget a közeljövőben, szemben a 38,02%-os átlaggal. Vállalkozói készségek
tekintetében a felmérés válaszai alapján csupán Japánt előzzük meg. Sajnálatos adat
továbbá, hogy a vállalkozást jó karrierlehetőségnek tartók aránya csupán 35%,
19
azonban az átlag 60%.Szintén meglepően alacsony azoknak az aránya, akik szerint
a vállalkozás magas társadalmi státuszt biztosít.
A magyarországi vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezőkről az alábbi diagram
szolgáltat adatokat, összehasonlítva azokat a vizsgált országok átlagával.
5. ábra: A vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezők
Forrás: 2005-ös GEM kutatás
A diagramból jól látható, hogy a hat felsorolt tényező tekintetében a magyar adatok
alacsonyabbak az átlagnál. Ez az elszomorító tény nagyban felelős az új
vállalkozások csökkenő számáért.
Feltételezésem szerint, ha a felsőoktatásban nagyobb szerepet kapna a kis- és közép
vállalkozások alapítása és irányítása, ez nagymértékben változhatna a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők körében.
Jó üzleti lehetőség: Akik tanulják a KKV-k alapítását azok nagyobb eséllyel veszik
észre a jó üzleti lehetőségeket a környezetükben.
20
Vállalkozói készségekkel rendelkezik: Ha nem is teljes mértékben tanulható,
mindenképpen fejleszthető.
Ismer olyat, aki az elmúlt két évben vállalkozást alapított: A hallgatók közösségén
belül kétség kívül több olyan is lesz, aki vállalkozást fog alapítani. Így ebben a
közösségben egyértelműen lennének vállalkozók, és tekintve, hogy a tanulók
ismerik egymást, belátható, hogy ebből a szempontból is ugrásszerű lenne az
emelkedés.
A vállalkozás jó karrierlehetőség: Tekintve, hogy a hallgatók betekintést nyernek a
vállalkozások világába, láthatóvá válnak azok a szempontok, amelyekből jó
karrierlehetőségnek tartható egy vállalkozás.
Összegezve, a vizsgált szempontok statisztikái nagymértékben változnának, ha a
felsőoktatás nagyobb figyelmet fordítana a kis- és középvállalkozásokra.
A GEM 2005 kutatás alapján tehát elmondható, hogy országunkban a 2001-2006-ig
visszaesés tapasztalható a vállalkozói aktivitás területén. Azok aránya, akik a
közeljövőben vállalkozást szeretnének indítani Magyarországon rendkívül alacsony.
A GEM kutatás eredménye továbbá, hogy a vállalkozás indítás személyes feltételei
szempontjából szintén jelentős országunk lemaradása.
21
Kutatásom során az egyik legfontosabb kérdés, hogy a magyar lakosság hány
százaléka részesíti előnyben az alkalmazotti státuszt, és mennyi az önfoglalkoztatót.
A következőkben ezt a kérdést vizsgáljuk.
6. ábra: A foglalkoztatási preferenciák
Forrás: A KSH 2006-os kiadványa alapján
A diagramon látható az alkalmazotti státust preferálók magas aránya. Ez a tény
nagymértékben befolyásolja Magyarország gazdasági helyzetét.
Az iskolai végzettség szerinti megoszlás kutatás szempontjából legfontosabb része
az egyetemi/főiskolai végzettségű megkérdezettek válasza, ezért erről konkrét
adatokat is közlök. A felsőfokú végzettséggel rendelkező megkérdezettek 63,1%-a
az alkalmazotti státust részesíti előnyben. Meglepő adat, hogy ennél csak az
alapfokú végzettségűeknél mutatkozik nagyobb arány, a másik két kategóriában
alacsonyabb. Észrevehető továbbá, hogy a kettőt együtt preferálók aránya
kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, vagyis sokuk
a stabil alkalmazotti állás mellett vezeti vállalkozását.
22
7. ábra: A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
8. ábra: Életkor szerinti megoszlás
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
Kutatásom szempontjából kevésbé lényeges, mégsem elhanyagolható adat a
válaszadók kor szerinti megoszlása. A diagramból leolvasható, hogy minden
23
megkérdezett korcsoportban többségben vannak az alkalmazotti státuszt előnyben
részesítők, azonban az önfoglalkoztatást valamint a kettőt együtt választók aránya a
kor előrehaladtával csökken.
.
24
2. Az Észak-Magyarországi régió
2.1 Általános gazdasági bemutatás
A fejezet az Észak-Magyarországi régiót mutatja be, a TOP 100, 2009-es kiadvány
alapján. Mindez azért szükséges, mert kutatásom területe a Miskolci Egyetem,
melynek elsődleges vonzáskörzete az említett térség.
9. ábra: Az Észak-magyarországi régió területi megoszlása
Forrás: TOP 100 2009
Az észak-magyarország régió a hét magyarországi régió közül népesség és terület
tekintetében a negyedik helyet foglalja el. Területe 13 430 négyzetkilométer, amely
az ország 14,4%-át teszi ki. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét
foglalja magába, melyek területi megosztását a régióhoz viszonyítva mutatja a fenti
diagram. Lakossága 2009-ben 1 223 238fő (az országos 12,2%-a) volt. A régió
erősségei a jelentős mennyiségű termálvíz, a viszonylag nagyarányú erdősítés, a
változatos tájkép a védett természeti területek, továbbá az erős kulturális örökség, a
gyorsan növekvő idegenforgalmi ipar, valamint biogazdálkodás és a fenntartható
vidékfejlesztés kezdeményezései. A régió gazdasága alapozhat még borászatára,
ami nemzetközileg is híressé teszi a tájegységet. Elmondható továbbá, hogy a régió
ipari kultúrája fejlett, erős a helyi kultúra és közösségi szellem, és oktatási rendszer
jónak mondható.
25
A régió gazdaságának erejét a gazdasági szerkezetváltás előtt elsősorban a
nehézipar és a bányászat határozta meg. Mára ezek ágak leépültek, ami az ipari
termelés visszaesését eredményezte. Néhány nagyvállalat külföldi tőke segítségével
továbbra is megőrizte termelékenységét, azonban a régió elsősorban a gazdasági
centrumoktól való távolság miatt jelentős gazdasági lemaradásba került. Jelenleg az
autópályáknak köszönhetően a régió nyugati térségei ismét fellendülést mutatnak,
mivel csökkent a szállítási idő hossza. Pozitívumként elmondható, hogy a régió
jelentős K+F tevékenységgel rendelkezik, ami egyetemünknek is köszönhető.
A rendszerváltás éveiben kialakult gazdasági válságidőszakban a régió visszaesése
az országos átlagnál jelentőseb volt, és hosszabb ideig tartott, mivel helyzetét
súlyosbította a kohászat és a szénbányászat világgazdasági hanyatlása. A régió
gazdaságában nem következett be a válságidőszakot követő országos trendhez
mérhető fellendülés, így a gazdasági teljesítményéhez képest jelentősen
lemaradtunk. 8
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az Észak-Magyarországi régió az
országos GDP 7,9%-át állította elő. Az egy főre eső GDP 1627 ezer Ft/fő, ami
csupán 64,2%-z az országos átlagnak.(2534 ezer Ft/fő).
A régión belül a gazdaság súlyának nagy részét Borsod-Abaúj-Zemplén adja. 2007-
ben a vizsgált terület GDP-je 2 023 540 millió Forint. Ebből Borsod-Abaúj-
Zemplén megye 1 192 988- (59%), Heves megye 583589- (28,8%), Nógrád megye
pedig 246 963 (12,2%) millió Forintot teljesített. A régió az egy lakosra jutó GDP
tekintetében is elmarad az országos átlagtól, ami 2534 ezer Ft/fő. B.-A.-Z.
megyében 1670 ezer Ft/fő, Hevesben 1834 ezer Ft/fő, Nógrádban pedig 1167 ezer
Ft/fő. Az Észak-Magyarországi régió nettó árbevétel: 4 229 693 millió Ft, Exportja
1.453.782 millió Ft.
8 Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség
26
Az alábbi diagram Magyarország vállalkozásainak arányát mutatja százalékban
kifejezve. Leolvasható, hogy országunk vállalkozásainak 8,9%-a található az Észak-
Magyarországi régióban.
10. ábra: Magyarország vállalkozásainak aránya
Forrás: TOP 100 2009
2.2 Munkaerőpiac
A régió munkaerőpiacának bemutatása 2009-ben, országos összehasonlításban.
(Az adatok ezer főben értendőek.)
6. táblázat
Ebből Régió
Gazdaságilag
aktív foglalkoztatott munkanélküli
Gazdaságilag
inaktív
Észak-
Magyarország 467,7 396,7 71,0 455,5
Országos 4202,6 3781,9 420,7 3487,1
%-ban 11,13% 10,49% 16,88% 13,06%
Forrás: TOP 100 2009
27
2008-ról 2009-re az Észak-Magyarországi régió gazdaságilag aktív népessége 5800
fővel csökkent. A gazdasági válság rovására írható adat, hogy a foglalkoztatottak
száma a régióban 13500-al csökkent, mellette a munkanélküliek száma növekedett,
szám szerint 7700-al. A gazdaságilag inaktív népesség 9700 fővel lett kevesebb.
Ezzel megegyező az országos adatok elmozdulásának iránya. 2008-ról 2009-re
97500 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.
11. ábra: Az Észak-magyarországi régió dolgozóinak megoszlása iskolai végzettség
alapján
Forrás: TOP 100 2009
Kutatásom szempontjából lényeges tényező a régió dolgozóinak iskolai végzettsége,
amelyet a fenti diagram szemléltet. A körcikkekben feltüntetett adatok 1000 főben
értendőek. Az ábrán látható, hogy legmagasabb arányban (36,2 %) a gimnáziumi
végzettséggel rendelkezőek dolgoznak. Őket 33,3%-al követi a szakmunkás képzőt
illetve szakiskolát végzettek csoportja. 20,3%-ban végeztek a foglalkoztatottak
egyetemet vagy főiskolát, és végül a legkisebb arányban (10,2%) az általános iskola
8 osztályát vagy annál is kevesebb tanulmányt végzettek zárják a sort.
28
Definíció: „A KSH 15-74 évesek körében végzett lakossági munkaerő-felmérése azt
a személyt tekinti munkanélkülinek, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is
olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt, továbbá a kikérdezést megelőző
négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudott volna
állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül
dolgozni kezd.”
A munkanélküliek száma 2009-ben Magyarországon minden régióban emelkedett,
viszont reálisabb képet kapunk, ha a munkanélküliségi rátát vizsgáljuk. Ezt a
mutatót úgy kapjuk meg, ha a munkanélküliek számát osztjuk a megfelelő
korcsoport gazdaságilag aktív népességének létszámával. A régiók közül ebben a
tekintetben a leghátrányosabb helyzetű Észak-Magyarország. Itt a munkanélküliségi
ráta 15,2%.
A vizsgált régióban élő munkanélküliek 59%-a férfi. Kor szerint csoportosítva
18,7%-uk 15 és 24 év közé esik, 81,3%-uk pedig 25 és 64 év közé. A magasan
képzettek aránya Észak-Magyarországon a többi régióhoz viszonyítva alacsonynak
számít, az 5%-ot sem éri el.9
Álláskeresők
Magyarországon, 2009. év végén a gazdaságilag aktív lakossághoz viszonyítva
Észak-Magyarországon élt a legtöbb álláskereső (22,2%). Ehhez nagyban
hozzájárult Borsod-Abaúj-Zemplén álláskeresőinek száma 71,9 ezer volt, ez az adat
országos szinten a legrosszabb. Az Észak-Magyarországi régió foglalkoztatási
aránya 43%, ami országos szinten a legalacsonyabb.
Összességében elmondható, hogy a magyar munkanélküliek száma
nemzetgazdaságilag aggasztó, viszont régiónk adatai még ennél is elkeserítőbb
képet mutatnak. Ezzel a megállapítással elérkeztünk ahhoz a feltételezéshez, ami e
kutatást indokolttá tette. Nevezetesen, hogy megyénk gazdasági helyzete javulhatna,
9 KSH-A foglalkoztatás és a munkanélküliség regionális különbségei, 2009.
29
ha a Miskolci egyetem tanulói képzettek lennének a kis- és középvállalkozások
alapításában és működtetésében.
Az idei állapot Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
tájékoztatója alapján a 27 munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresők havi
átlagos létszáma 2010 első felében kedvezőtlen képet mutat. Az idei év első felében
113 556 álláskereső volt a régióban, ami 6,2%-al meghaladta az egy évvel korábbit.
Országos szinten még nagyobb mértékben, 11%-al nőtt ez a vizsgált adat.
Ugyanakkor érezhető módon élénkült a gazdasági szektor munkaerő-kereslete. 2010
első felében az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, illetve annak
kirendeltségei 52 156 személyt juttattak munkához, közel 30%-al többet, mint 2009
hasonló időszakában. 10
2.3 Borsod-Abaúj-Zemplén
A következő néhány oldalon gazdasági adatok kerülnek bemutatásra Észak-
Magyarországi régió legnagyobb megyéjéről, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén
megyéről.
A megye terület 7247 négyzetkilométer, lakossága 701 160 fő. Munkaerőpiacát
jellemzi a nagyarányú munkanélküliség. 2010 első negyedévében ebben a
megyében volt a legtöbb munkanélküli, 45,8 ezer fő, vagyis az országos létszám
9,2%-a. A válságot megelőzően ennyire nem volt rossz a helyzet. A foglalkozási
mutatók 2008-ban a következőképpen alakultak:
10 http://emrmk.afsz.hu/engine.aspx?page=emrmk_2010meropiac&switch-content=emrmk_2010meropiac_20100811_1&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full
30
Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország foglalkoztatási adatai
7. táblázat
Megnevezés B.-A.-Z.
megye Nemzetgazdaság
B.-A.-
Z./nem.gazd.
Foglalkoztatottak 225.9 ezer fő 3879,4 ezer fő 5,8%
Munkanélküliek 39,0 ezer fő 329,2 ezer fő 11,8%
Gazdaságilag aktívak 264,9 ezer fő 4208,6 ezer fő 6,3%
Gazdaságilag nem
aktívak 269,7 ezer fő 3501,6 ezer fő 7,7%
15-74 éves népesség 534,6 ezer fő 7710,2 ezer fő 6,9%
Munkanélküliségi ráta 14,7% 7,8% 188,2%
Aktivitási arány 49,6% 54,6% 90,8%
Foglalkoztatási arány 42,3% 50,3% 84,0%
Forrás: TOP 100 2009
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a társas vállalkozások száma a 2008-at megelőző
néhány évben stagnált, azonban nőtt a jogi személyiségű (rt., kft,. szövetkezet)
társaságok részaránya. Ebből következik, hogy csökkent a jogi személyiséggel nem
rendelkező- és a nonprofit szervezetek aránya. Egyre több nem jogi személyiségű
társaság változtatja jogi formáját kft-re, az üzleti felelősség alacsonyabb kockázata
miatt.
Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági szereplőinek eredménye a TOP 100, 2009-es
kiadvány alapján:
A megye piaci-gazdasági teljesítménye nagyrészt a társas vállalkozásoktól függ,
ugyanis 2008-ban az értékesítési bevétel 95,2%-át realizálták. A kiegészítő jellegű,
elsősorban szolgáltató tevékenységet végző egyéni vállalkozók részesedése 4%, az
eva szerint adózóké 0,8%.
Az alábbi táblázat a társas- és egyéni vállalkozások nettó bevételeinek alakulását
mutatja, a feltüntetett években. A legszembetűnőbb különbség, hogy a vizsgált
31
időszakban az összbevétel csökkenése mellett, az egyéni vállalkozók és az eva-
alanyok bevételei növekedtek.
A társas- és egyéni vállalkozások eredményei megyénkben
7. táblázat
Bevétel
(A társas vállalkozások nettó árbevétel)
2007 2008 Megnevezés
millió Ft megosztás millió Ft megosztás
Társas
vállalkozók 2 606 997 95,5% 2 585 374 95,2%
Egyéni
vállalkozók 102 220 3,7% 109 389 4,0%
Eva-alanyok 19 923 0,7% 20 666 0,8%
Összesen 2 729 140 100,0% 2 715 429 100,0%
Forrás: TOP 100 2009
Kutatásom szempontjából lényeges mutató az egyéni vállalkozók száma. 2009 első
felében 8224 főállású-, 7515 mellékállású-, és 4344 nyugdíjas egyéni vállalkozó
volt nyilvántartva. A megye gazdaságát jellemzi, hogy ezek az adatok évről évre
csökkennek. A megyében tevékenykedő egyéni vállalkozók száma 2005-ben még
23900 volt, azonban a folyamatos fogyás következtében 2009-ben már 20083
egyéni vállalkozót tartottak nyilván.
32
A következő diagramon Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek árbevétele látható,
gazdasági áganként.
12. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek árbevétele, gazdasági áganként
Forrás: TOP100 2009
A megye munkaerő-piaci viszonyai az országossal való összehasonlításban is
elkeserítően rossznak mondhatók. A megyei székhellyel rendelkező társas
vállalkozások által foglalkoztatottak száma 2007-ről 2008-ra 3,1%-al csökkent, ami
3042-velkevesebb foglalkoztatottat jelent. A megyei átlagbér (1661 ezer Ft/fő/év)
2008-ban nem meglepő módon az országos átlag (1953 Ft/fő/év) alatti.
33
3.Vállalkozói aktivitás vizsgálatok
A következőben két kutatás kerül bemutatásra, melyek készítői az általam vizsgált
témakört tanulmányozták.
3.1. P&G Academy kutatás: a képességek, készségek és kompetenciák
szerepe a karrierépítésben
A Procter&Gamble 2010-es tevékenysége nagyban hozzájárulhat az egyetemisták
és főiskolások jövőbeni karrierjének sikeréhez. A P&G Academy program lényege,
hogy a P&G az eddig is meglévő tevékenységeit, újjakkal kiegészítve „egy ernyő
alá gyűjtve” egészíti ki az egyetemi oktatást gyakorlati tapasztalatokkal. Ennek
négy fő vonala, a tréningek, az események a campuson, a nemzetközi
szemináriumok, valamint a gyakornoki programok. A felsorolt elemek nem csak
rámutatnak, hogy mennyire fontos megteremteni a kapcsolatot az egyetemen
megszerzett elméleti tudás és a valós környezet között, hanem segít is a
leglényegesebb képességek és kompetenciák fejlesztésében. A program résztvevői
találkozhatnak a P&G szakembereivel, akik bevezetik őket az üzleti világ
rejtelmeibe. A diákok kipróbálhatják tudásukat valós üzleti helyzetben, továbbá
részt vehetnek számos nemzetközi szemináriumon, tudásuk elmélyítése érdekében.
A P&G egész évben kínál gyakornoki pozíciókat, ahol a diákok fejleszthetik
képességeiket, tanulhatnak a folyamatos visszajelzésekből, úgy, hogy közben
nemzetközi környezetben végzik munkájukat. Ezek a tanulók csoportokban
együttműködve végzik feladataikat. Egy P&G coach támogatásával kezdettől fogva
kihívásokat jelentő projekteken dolgoznak. A Procter&Gamble több magyarországi
egyetemmel, valamint diákszervezettel együttműködve tevékenykedik.
„Úgy gondoljuk, hogy a többféle készség, képesség fejlesztésére koncentráló
program nagyon hasznos támogatást nyújt a felsőoktatási képzés mellett, segít a
diákokat felkészíteni a diploma utáni életre. Az egyetemen megszerzett tudással és
azzal a gyakorlati tapasztalattal, melyet a P&G Academy nyújt a fiatal
34
tehetségeknek – a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásával – minden lehetőségük
megvan arra, hogy a jövő üzleti vezetőivé váljanak.” – mondta Gerda Zsuzsa, a
P&G humánerőforrás menedzsere.
A Procter&Gamble megbízásából a Kutató Centrum több felsőoktatási intézmény
hallgatóinak megkérdezésével végzett kutatást, melyben a Budapesti Corvinus
Egyetem (76%), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (5%), a
Pécsi Tudományegyetem (9%), a Miskolci Egyetem (5%), a Szegedi
Tudományegyetem (3%), a Debreceni Egyetem (1%) és egyéb felsőoktatási
intézmények (1%) hallgatói vettek részt. A válaszadók 76%-a nő, 24%-a férfi volt.
Köztük 21%ban 18-19 éves, 36%-uk 20-21 éves, 31%-uk 22-24 éves, valamint
12%-uk 25 éves, vagy annál idősebb volt. Évfolyam szerinti megoszlásuk az elsőtől
az ötödik évfolyamig sorban 27%, 31%, 25%, 12% és 5%.
Kutatási eredmények:
A megkérdezettek csaknem fele (47%-a) a tanulmányok befejezését követően
multinacionális vállalatnál szeretne dolgozni, míg 38%-uk választana magyar céget.
Közel egyharmaduk menne külföldre dolgozni. Közel ugyanannyian (32%)
helyezkednének el a közigazgatásban, mint ahányan saját vállalkozást is
vezetnének. Mindössze 28%-uk nyilatkozta, hogy országunkban kis- és
középvállalkozásnál szeretne karriert építeni.
A kutatás eredményeként kiderült, hogy a hallgatók szerint a leendő munkaadóik
elsősorban nem a tanulmányi eredményeikre kíváncsiak. A leglényegesebb
tulajdonságok ebből a szempontból a nyelvismeret, a kommunikációs készség és a
szakmai tapasztalat. Talán erre vezethető vissza, hogy a válaszadók nagy része
(83%), úgy gondolja, hogy a képességek, készségek és kompetenciák fejlesztése
legalább annyira fontos, mint a tanulmányok során megszerzett tudásbázis, vagy a
felsőoktatási intézményben elért érdemjegyek alakulása. 59%-uk fontosnak tartja a
kompetencia-fejlesztő programokon való részvételt. A kutatást arra is kitért, hogy
ha a hallgatók ennyire fontosnak tartják a tanulmányokon kívüli fejlődést, akkor
tesznek-e, saját javulásuk érdekében. A kitöltők 16%-a jelentkezett már
tanulmányon kívüli tréningre vagy képzésre, valamint 37%-uk tervezi ezt a
35
közeljövőben. Arra a kérdésre, hogy mik számítanak még pályakezdésnél legtöbben
a gyakornoki programban való korábbi részvételt (60%) és a külföldi
tanulmányokat (27%) jelölték meg.
A kitöltő hallgatók közül sokan (60%) szeretnének a tanulmányok befejezése utáni
5 évben középvezetői pozíciót elérni, 23%-uk pedig felsővezető szeretne lenni. A
kérdőív kitért arra a kérdésre is, hogy mik egy jó vezető tulajdonságai. A
legjelentősebbnek a vezetői készség bizonyult, ezt a kommunikációs készség, a
magabiztosság, majd az emberismeret követte. Ebben a kérdésben a nyelvtudás
jóval kevésbé jelentősnek bizonyult, a tanulmányok ebben a kérdésben is a
legutolsó helyre lettek sorolva.
3.2. Global Entrepreneurship Monitor kutatás
A GEM kutatás a vállalkozói aktivitást, valamint a vállalkozást befolyásoló
tényezők alakulását vizsgálja. A kutatás az Egyesült Államokban indult, a bostoni
székhelyű Babson College és a London Business School vezetésével, 1997-ben.
Kezdetben 9 ország vett részt a munkában. A résztvevők száma 2005-re 35-re
emelkedett. Országunk 2001-ben csatlakozott a programhoz. Jelenleg
Magyarországon a kutatás vezetője Dr. Szerb László. A vállalkozói kutatás
jelentőségének bizonyítéka, hogy a világ lakosságának 67%-át, GDP-jének 93%-át
reprezentálják.
Immár hagyomány, hogy egyrészt készül „Executive Report”, mely az összes
résztvevő ország eredményeit tartalmazza, továbbá a résztvevő országok külön-
külön is jelentést készítenek. A hazai jelentések elsősorban a Teljes Vállalkozói
Mutató és a vállalkozók demográfiai jellemvonásainak bemutatására helyezték a
hangsúlyt. a 2005-ös jelentés alapján elmondható, hogy országunk vállalkozói
aktivitása csökken. A jelentés a visszaesés okait igyekszik feltárni.
A kutatás fő célja a résztvevő országok, vállalkozási folyamatainak elemzése. A
vállalkozási aktivitást három fő szempont alapján vizsgálja a program. Egyrészt az
egyes országok közötti eltéréseket, kutatják a jelentés készítői, másrészt a
36
befolyásoló tényezőket igyekeznek feltárni. A harmadik vizsgálati kérdés, hogy
melyek azok a gazdaságpolitikák, melyek a vállalkozói aktivitást sikeresen növelni
tudják. Ezen célok megvilágítása érdekében a GEM a vállalkozást széles értelemen
használja, és az egységek jelentőségére koncentrál.
A GEM két primer- és egy szekunder jellegű adatforrással rendelkezik. Az
adatbázis legértékesebb része a kérdőíves lekérdezés, melyet országonként általában
2000 fő megkérdezésével. A mintában 18 és 65 év közötti személyek szerepelnek.
A vizsgált téma nemzetközi szakértőivel, szakemberekkel, politikusokkal
vállalkozókkal, kutatókkal és oktatókkal a GEM nemzetközi kutatócsoportjának
tagjai készítenek interjúkat, és töltetnek ki kérdőívet. Másodlagos forrásként
szolgálnak az általános nemzetközi statisztikai adatok.
A GEM 2005 Magyarország jelentés rövid összefoglalója:
Az említett jelentés elsősorban leíró jellegű alkotás. A korábbi évek kiadványainál
kevesebb a hangsúly a gazdaságpolitikai ajánlásokon, elsősorban az adatok
bemutatására törekedtek az alkotók. Kivételt képez ez alól az ír-magyar
összehasonlító tanulmány.
A kutatás legjelentősebb hazai vonatkozású megállapítása, hogy a vállalkozási
aktivitás visszaesése 2005-ben tovább folytatódott. Rendkívül alacsonnyá vált azok
száma, akik vállalkozást szeretnének indítani a közeljövőben. Szintén elkeserítő
adat, hogy a vállalkozások társadalmi beágyazottságát vizsgálva a kutatásban
szereplő országok, és a volt szocialista országok között is az utolsó helyeken
szerepelünk. Ez azt jelenti, hogy országunkban a vállalkozók társadalmi
elfogadottsága, értékelése alacsony, ami mindenképpen csökkenti a vállalkozói
aktivitást. Szintén figyelemre méltó a lemaradásunk a vállalkozások elindításának
személyes feltételeit összehasonlítva. Innovációs folyamatok vizsgálatánál a
termékek és szolgáltatások megújítása az egyik legjelentősebb problémaforrás.
Tény, hogy működhet egy gazdaság anélkül, hogy a vállalkozási aktivitás magas
lenne, azonban az EU fejlett országaihoz való felzárkózásunk elképzelhetetlen jól
működő vállalkozások nélkül.
37
Az alacsony vállalkozói aktivitás több okra vezethető vissza. Országunkban
szigorúak a vállalkozás indításfeltételei, az EU-s csatlakozás pedig bizonytalanságot
idézhet elő az embereken. A legfontosabb probléma azonban a fent említett
alacsony kulturális beágyazottság. Ezen rövidtávon nem lehet érdemben változtatni.
Az GEM 2005-ös kutatás alkotóinak véleménye, hogy Magyarországon az emberek
nagy része, ha vállalkozásban gondolkozik, akkor olyan területet vesz célba, ahol
nagy a verseny és kicsi a haszon, és ez nagy probléma. A vállalkozások nagy
részéből hiányzik a kreativitás, az új ötlet, olyasmiben gondolkodnak, amiből már
sok van, mint például fodrászüzlet, kisbolt, vagy ingatlan kiadás. Ezen érdemben az
oktatás tudna változtatni. A készítők szerint a gazdasági alapokat általános iskolától
kellene oktatni, továbbá a középiskolákban is általánosan kellene oktatni a
vállalkozói ismereteket. Relatíve a legjobb helyzetben az egyetemisták vannak,de a
GEM kutatás alapján a felsőoktatási intézményeknek csak kis része tud megfelelni a
hallgatók elvárásainak ilyen téren. A GEM kutatás szerint tehát a vállalkozói
életpályára való felkészítést nagyobb mértékben be kellene építeni a magyar
felsőoktatásba. 11
11 www.epa.oszk.hu
38
4. Kutatási eredmények
Ebben a fejezetben a munkám során elkészített primer kutatás eredményei, és azok
elemzései kerülnek bemutatásra. Ennek módszere egy kérdőíves lekérdezés volt,
amit Excel táblába történő adatbevitel, majd elemzés követett. Az összesen 16
kérdést, valamint azok alpontjait tartalmazó kérdőív a megkérdezettek vállalkozási
készségét vizsgálja. Kitér a rövid- és hosszú távú karriertervekre, valamint azok
magyarázatára. Az elemzés során kapott válaszok összehasonlításokon keresztül is
be lesznek mutatva, továbbá egy részük diagramokon is szemléltetésre kerül a
könnyebb áttekinthetőség érdekében. A kérdőív megtalálható a mellékletek részben.
A nyomtatványt a Miskolci Egyetem 100 nappali tagozatos hallgatója töltötte ki.
Köztük 28-an a Műszaki Földtudományi Karra-, 16-an pedig a Állam- és
Jogtudományi Karra járnak. A mintában szereplő hallgatók többi tagja a
Gazdaságtudományi Kar hallgatója. Ez az arány tudatosan lett így kialakítva
tekintve, hogy a közgazdász hallgatók válaszai külön is elemezhetőek, és a többi
karral összehasonlíthatóak legyenek. A kitöltők nagy része nemrég kezdte meg
tanulmányait. (A kezdési éveik átlaga 2008,835 a 2008-2009-es tanévben kezdték
felsőfokú tanulmányaikat.) Nemek szerinti megoszlásuk 50-50%-os.
Kutatásom szempontjából központi kérdés, hogy a Miskolci Egyetem hallgatói, ha
szabadon választhatnak, akkor az alkalmazotti vagy az önfoglalkoztatói státuszt
részesítik előnyben. A vizsgálat eredménye, hogy több mint 78%-uk a vállalkozói
életpályát preferálja. Karok szerinti bontásban ennél valamivel magasabb a
közgazdászok aránya, a többi karé pedig nem sokkal alacsonyabb. Belátható tehát,
hogy a mintában szereplők sokkal inkább szeretnének független vállalkozóként
elhelyezkedni, mint diplomás alkalmazottként.
39
Tanulmányok
Kutatásom lényeges kérdése, hogy napjaink felsőoktatásának azok a hallgatói, akik
később független vállalkozóként szeretnének elhelyezkedni, milyen megítéléssel
rendelkeznek a tanulmányi rendszerről, aminek részei? Vizsgálatom kitér arra,
hogy a válaszadók véleménye szerint hasznát veszik-e tanulmányaiknak
vállalkozásuk vezetése során, és ha igen, akkor miért. Kérdőívem e részében a
kitöltők öt lehetőség közül választhattak. 49%-uk szerint hasznát veszik
tanulmányaiknak, mert az itt megszerzett ismereteket hasznosítani tudják. További
17%-uk szerint szintén hasznosak az egyetemi évek, azonban az ok, az, hogy ez idő
alatt sok kapcsolatra tettek szert. Vannak, akik azért tartják hasznosnak a diploma
megszerzését a jövőjük szempontjából, mert szerintük a diplomás emberekhez
máshogy viszonyul a környezetük. Ezek a személyek a minta 6%-át teszik ki. Az
előbbiek alapján elmondható, hogy a mintában szereplők 72%-a hasznosnak tartja a
tanulmányait egy jövőbeli vállalkozás vezetése során. Azonban a többi 28% sem
nemmel válaszolt a feltett kérdésre. Szerintük, az hogy tudják-e hasznosítani, amit
tanultak, vállalkozásuk típusától függ, ezért a „talán” kezdetű választ jelölték meg.
Tehát a 100 megkérdezett között nem volt olyan, aki szerint független
vállalkozóként egyáltalán nem tudja hasznosítani tanulmányait. Érdemes azonban a
gazdaságtudományi kar hallgatóit külön is vizsgálnunk, és eredményeiket
összehasonlítani a csoport többi tagjának elemzésével. A gazdászok több mint 56%-
a úgy gondolja, hogy konkrétan a megszerzett tudását tudja hasznosítani. A jogász
és mérnökhallgatók esetében ez az érték kevesebb, mint 40%. Szintén szembetűnő,
hogy az előbbieknek több mint 82%-a biztos benne, hogy az egyetemi évei hasznára
válnak, ha vállalkozóként képzeli el a jövőjét, ezzel, jóval meghaladva a többi kar
tanulóinak átlagát, ami 58,14%
Mindenképpen kedvező eredmény, hogy a jövő vállalkozói egyetemi tanulmányaikat
hasznosnak, és alkalmazhatónak találják, kartól függetlenül. Szembetűnőek azonban
a karok szerinti bontás különbségei. Ez véleményem szerint reális képet alkot a
jelenlegi kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos oktatásról. Vagyis a közgazdász
hallgatók részben betekintést nyernek a független vállalkozások világába, ellenben
40
a többi diák csak akkor tudja cégtulajdonosként alkalmazni megszerzett ismereteit,
ha az a tanulmányai fő vonalával alapítandó vállalatának területe egyébként is
egybe esik.
Feltételezem, hogyha a több olyan kis- és középvállalatokkal foglalkozó kurzus
indulna, ami nem csak a leendő közgazdászok számára érhető el, nagymértékben
javulna régiónk vállalkozásainak eredményessége.
Indokok
Országunk vállalkozói közt magas arányban vannak kényszervállalkozók.
Természetes azonban, hogy az egyetemisták nagy része nem tervezi, hogy
kényszervállalkozó lesz. Azt, hogy a hallgatók milyen okból lennének független
vállalkozók, az alábbi diagram szemlélteti.
13. ábra: Vállalkozás elindítási indokok
Látható, hogy alacsony azoknak az aránya, akik azt tervezik, hogy csupán
kényszerből kezdenének vállalkozásba. Azonban, azt, hogy a cég elindításához
szükséges ötlet megszülessen, és életképes legyen, nagyban elősegítheti, ha van
lehetőség vállalkozásokkal kapcsolatos kurzusok minél nagyobb területet lefedő
tanulására.
41
Motivációk
Az, hogy valakit mi vonz leginkább a független vállalkozói pályára, jelentős
szerepet játszhat abban, hogy milyen vállalkozó lesz. A kérdés elemzésének
eredményeként elmondható, hogy nagyrészük a magasabb jövedelem vagy a
nagyobb önállóság reményében választaná a független vállalkozói pályát.
Jelentősen alacsonyabb azok aránya, akiket családi tényezők motiválnak. Vannak,
akik úgymond „kizárásos alapon” lennének vállalkozók, vagyis szerintük nem
tudnának alkalmazottként elhelyezkedni, nem szeretik, ha mások mondják meg,
hogy mit tegyen.
Véleményem szerint ez mindenképp jó eredmény. Ha valaki a magasabb színvonalú
megélhetése miatt képes többet dolgozni, vagy szeretné ötleteit megvalósítani, az
gyakrabban sikerhez vezet, mintha az alkalmazotti pálya elől menekülve alapítja
meg cégét.
Karrier-utak
Arról, hogy milyen karrier utat képzelnek el maguknak a Miskolci Egyetem
hallgatói az egyetemet követő öt éven beül, az alábbi diagramon feltüntetett
válaszokat adták. Amennyiben a kitöltő nem tudott egyértelműen megjelölni a
számára legfontosabb karrier utat, akkor választhatta azokat amik „holtversenyben”
számára a leglényegesebbek. Így a 100 megkérdezett összesen 114 választ jelölt
meg.
14. ábra: Karriertervek 5 éven belül
42
A diagramon kutatásom szempontjából a legfeltűnőbb adat, hogy a válaszadók
mindössze 1,8%-a, konkrétan 2 fő szeretne a tanulmányai után következő 5 évben
független vállalkozása kezdeni. Azonnal felmerül tehát a kérdés, hogy van-e
létjogosultsága e kutatásnak, ha a hallgatók vállalkozási hajlandósága ennyire
alacsony? A válasz pedig: „Igen” Ennek okát a következő diagram megtekintése
után láthatjuk világosan.
15. ábra: Karriertervek 5 év után
A kérdés, melynek válaszai a második ábrán kerültek ábrázolásra, hasonló, az
elsőként bemutatotthoz, azzal a jelentős különbséggel, hogy a tervezett karrier utat a
végzéstől számított öt év után vizsgálja. A diagramon látható, hogy a független
vállalkozó státuszt preferálók aránya ugrásszerűen megnőtt. Erre a kérdésre 138
válasz érkezett, közülük 48-an szeretnének független vállalkozóként tevékenykedni,
míg azok száma, akik alkalmazottként szeretnének elhelyezkedni 80%-ról 33%-ra
esett vissza.
Véleményem szerint, ez az elmozdulás két okra vezethető vissza. Egyrészt a végzett
diplomáshallgatók nem érzik képesnek magukat arra, hogy független vállalkozóként
tevékenykedjenek, másrészt nagyrészüknél a tőkehiány is gátló tényező lehet.
Feltételezem, hogy amennyiben több olyan kurzus indulna, ami kis és
középvállalatokkal foglalkozik, úgy minkét probléma könnyebben áthidalhatóvá
válna. Ha egy tanuló célzottan azokat a kurzusokat tanulná, amik ilyen irányú
43
ismereteket adnak, szakmailag felkészültnek érezhetné magát a tanulmányai
befejezésekor. Az alapításhoz szükséges tőke hiányára már kevésbé jelentene
megoldást a szakértelem, azonban itt sem elhanyagolható szempont. Feltételezésem,
hogy egy szakmailag jól felkészült frissen végzett diplomás, aki vállalkozást akar
alapítani, változatlan színvonalon, kevesebb tőke befektetésével megvalósíthatja
célját, mint aki soha nem szerzett ilyen irányú tájékozottságot. Ennek oka, hogy a
kezdeti, sokszor tőkeveszteséggel járó hibák elkerülhetőek, ha valaki ért ahhoz, amit
csinál. Erre jó példa a kereslet pontos felmérése, amihez mindenképpen előny, ha
valaki szakemberként vág bele a vállalkozói életbe. Amennyiben a keresletfelmérés
pontos, úgy elkerülhető a túlzott árukínálat okozta veszteségek, illetve a túl
alacsony kínálat okozta profitkiesés.
Vagyis röviden összefoglalva, véleményem szerint, ha az egyetemünk minden karán
több olyan kurzus indulna, ami vállalkozásokkal foglalkozik, akkor ez a tendencia
szakmailag helyettesíthetné a jövő vállalkozói számára a végzés utáni öt évet,
amiben tapasztalatokat és tőkét szereznek vállalkozásuk elindításához.
Közel azonos változást mutat a leendő közgazdászok által kitöltött kérdőívek
elemzése. Öt éven belül kerekítve szintén 2%-uk szeretne független vállalkozóként
elhelyezkedni, öt év után viszont 38%-uk. A másik két vizsgált kar adatai sem
térnek el nagymértékben az átlagtól.
Hasonló eredményre vezetett a Szerb László és Márkus Gábor által végzett kutatás,
amelyet 8 magyar egyetem vizsgálatával valósítottak meg. Az eredmények minden
esetben megegyeztek abban a tekintetben, hogy a független vállalkozói pálya
preferálása nagymértékben növekedett a végzéstől számított öt év elteltével.
A válaszokat vizsgálva feltűnő a családalapítási szándék szintén nagymértékű
emelkedése, az öt év elteltével. Persze érthető, hogy a válaszadók először anyagi
biztonságot szeretnének teremteni, ugyanakkor jóindulattal, és a független
vállalkozói lét felé némi elfogultsággal is felmerül egy kérdés. Biztos-e, hogy egy
kezdő vállalkozás nagyobb anyagi biztonságot jelent, mint alkalmazotti státusz?
Véleményem szerint nem. Lehet az ember valamelyik oldal iránt kissé elfogult,
44
mégis belátható, hogy alkalmazottként a jövedelmek kiszámíthatóbbak, stabilabbak.
Ez alapján szerintem kijelenthető, hogy ha a frissen végzett diplomások a
tanulmányok befejezése után azonnal el tudnák kezdeni vállalkozásaikat, az
szociális szempontból is pozitív lenne. Egy vállalkozásról öt év alatt kiderül, hogy
adott gazdasági helyzetben életképes-e, vagyis ha a diplomások változatlanul a
jelentős részük által feltüntetett időszakban szeretnének családot alapítani, azt már
nem egy bizonytalan, induló vállalkozással a hátuk mögött kellene, hogy megtegyék.
Leendő vállalkozók
A következő kérdés során a válaszadók a diagramon látható négy választási
lehetőség közül választhattak.
16. ábra: Vállalkozásalapítással kapcsolatos tervek
Látható, hogy a megkérdezettek 68%-a vállalkozást szeretne működtetni. Tekintve,
hogy egyetemi hallgatókat vizsgálunk nem meglepő, hogy kevesen vannak köztük,
akik már alapítottak vállalkozást. A fent említett Szerb László és Márkus Gábor
által megalkotott, „A felsőoktatási környezet hatása a vállalkozói életpályára” című
kutatás e kérésben is hasonló eredményt hozott. A válaszadók 70%-a nem zárta ki a
vállalkozás alapítását életpályája során, ez az adat nemzetközi szinten viszont még
ennél is magasabb.
Alkalmazotti státusz előnyei
Megvannak persze az alkalmazotti státusznak is az előnyei. Ezek közt a mintában
szereplő hallgatók véleménye szerint kiemelkedő jelentőségű az alkalmazotti
45
státusszal járó kiegyensúlyozottabb jövedelem, valamint a kevesebb kockázat,
ezeket követi a pénzügyi források hiánya. Ez az eredmény a KSH „Kis- és
középvállalatok és a vállalkozói készség” című kiadványában közölt adatokhoz
képest jelentős eltéréseket mutat. Az említett kutatás a magyarországi és Európai
Uniós válaszok arányát mutatja be. Megegyezik a két eredmény abban, hogy a
stabilabb jövedelem a legfontosabb tényező, ami az alkalmazotti életpálya mellett
szól. A második helyen viszont már eltérések mutatkoznak. Az országos és az uniós
felmérés egyaránt a vállalkozói ötlet, tudás, érdeklődés hiányát tartotta a második
legjelentősebb szempontnak. A kisebb kockázat uniós szinten a harmadik, míg
országos szinten csupán a negyedik legfontosabb tényező volt.
Ha megfigyeljük azokat a szempontokat, amelyek valakit leggyakrabban
eltántoríthatnak attól, hogy független vállalkozó legyen, belátható, hogy egy jól
képzett szakember számára nagy részük kisebb a jelentőséggel bír, mintha a
témában járatlan személyt kérdeznénk. A”szokatlan és nehéz döntés”kevésbé lesz
szokatlan, a vállalkozói ötlet, felkészültség hiánya pedig magától értetődően
megoldódik. Ahogy fentebb említésre került véleményem szerint csökken a
tőkeszükséglet. A kockázat, ami a vállalkozói élet velejárója, ha meg nem is
szüntethető, de mérsékelhető. Van persze olyan szempont is, amin a felkészültség
sem változtat nagymértékben, így például az alkalmazottként dolgozók stabilabb
jövedelme.
Kezdeti lépések
Azok, akik szeretnének vállalkozást alapítani, csoportosíthatók aszerint, hogy
tettek-e már lépéseket ennek érdekében. Itt gondolhatunk olyan lépésekre, mint az
ötlet kigondolása, vagy megvitatása másokkal. Azt, hogy a kérdésben foglalt
„lépés” alatt konkrétan mit értünk szándékosan nem határoltam körül ennél
szűkebben. Véleményem szerint, ha valaki komolyan foglalkozik egy vállalkozás
elindításának gondolatával, akkor nem az a leglényegesebb szempont, hogy jogi
vagy pénzügyi műveleteket hajtott-e már végre. Amennyiben a válaszadó akár csak
informálódott adott ágazat iránt, és ő erre a kérdésre igennel felelt, akkor az azt
jelenti, hogy ez az időtöltése nem a hobbija, hanem ezt a leendő vállalkozásával
46
szorosan összefüggő tevékenységnek gondolja. A kérdés tág értelmezése ellenére
sem meglepő, hogy a válaszadók mindössze 8,5%-a tett konkrét lépéseket
vállalkozása létrehozásának érdekében. Figyelemre méltó adat azonban, hogy a
kérdésre igennel válaszolók kivétel nélkül a gazdaságtudományi karra járnak.
Véleményem szerint a vállalkozói ambíciójú egyetemi tanulók nagy része nem tudja
még, hogy milyen vállalkozást szeretne működtetni, ezért konkrét lépéseket sem tesz
annak megalapítása érdekében. Feltételezem, hogy gyakoribb, akit csak általában a
független vállalkozói életpálya vonz, és nem egy konkrét ötlet megvalósítása.
Tervezett időpont
Hasonló területet vizsgált az a kérdés, ami a vállalkozás megalapításának tervezett
időpontja iránt érdeklődött. A válaszadók között nem volt olyan, aki még a
tanulmányai ideje alatt szeretné megalapítani leendő cégét. Mint fentebb említésre
került, olyanok voltak, akiknek jelenleg is van működő vállalkozásuk, de aki eddig
ezt nem hozta létre, az nem is szeretné a tanulmányai befejezéséig. Ez talán nem is
meglepő, tekintve hogy nappali tagozatos hallgatókról van szó, akik idejük nagy
részét az egyetemen töltik. Szembeötlő azonban az a tény, hogy kevesebb, mint 6%-
uk szeretné a tanulmányai befejezése után rögtön megalapítani jövőbeni
vállalkozását. Túlnyomó többségük, több mint 76%uk, a tanulmányok elvégzése
után néhány év tapasztalattal szeretne vállalkozást alapítani. Ezek az adatok a
gazdaságtudományi kar hallgatóit vizsgálva minimális eltéréseket mutatnak.
Az eredményből megtudható, hogy a válaszadók több mint 18%-a nem tudja, hogy
mikor szeretne vállalkozást alapítani. Ez a Szerb László és Márkus Gábor által
végzett kutatással összevetve sok különbséget eredményez. Az általuk közölt
vizsgálat szerint a megkérdezettek 10-11 százaléka szeretne még tanulmányai alatt
vállalkozást létrehozni, szemben a Miskolci Egyetem megkérdezett hallgatóinak
0%-os eredményével. Azok aránya, akik néhány év tapasztalattal kezdenének csak
vállalkozásba az országos kutatás szerint 50% körüli, az általam készítet, jelentősen
kisebb mintából tájékozódó kutatásé, pedig ahogy fentebb említésre került a 76%-ot
is meghaladja. Ennek oka lehet a felmérések időbeli eltérése, illetve az általam
47
végzett kutatás mintájának jelentősen alacsonyabb száma. Az azonban mindkét
kutatás elemzése során egyértelmű, hogy a megkérdezettek alacsony része szeretne
már a tanulmányok ideje alatt vállalkozást alapítani. Valamivel nagyobb azoknak az
aránya, akik a tanulmányok befejezése után azonnal választanák a független
vállalkozói pályát, de messze elmarad azokétól, akik néhány év tapasztalat után
kezdenének bele a vállalkozói életbe.
Véleményem szerint a tanítási rendszer gyakorlatorientált irányultsága miatt nem
lenne szükség a tapasztalatszerzéssel töltött évekre. A gazdaságtudományi kar bsc
képzése alatt a hallgatók kötelező gyakorlaton vesznek részt, melyen szakmai
tapasztalatokat gyűjthetnek. Amennyiben a diákoknak sikerül olyan gyakorlati
helyre kerülniük, ahol tapasztalatokat szerezhetnek a leendő vállalkozásuk
elindításához, úgy a gyakorlat elérte célját. Ez alatt a 15 hét alatt a hallgatók
megtanulják gyakorlatba is átültetni azt, amit elméletben a három év alatt
megtanultak.
Nehézségek
A kutatási eredmények elemzése során, mérlegelnünk kell azt is, hogy egy
vállalkozás elindításának mindig lesznek nehézségei. Vannak köztük olyan
tényezők, amik nagy súllyal, és vannak, amik szinte elhanyagolható mértékben
nehezítik meg egy vállalkozás elindítását. Kérdőívem elkészítése során ezeket az
összetevőket a válaszadók véleménye alapján felmértem, a független vállalkozói lét
befolyásolásának mértéke szerinti rangsorba állítottam. A megkérdezett személyek
felsorolva láthatták a legfontosabb nehezítő tényezőket. Ezeket egytől hatig kellett
osztályozniuk, úgy hogy az egyes a legkevésbé jelentős, a hatos pedig a legnagyobb
jelentőséggel bíró osztályzat. A teljes mintában szereplő válaszok átlagát az alábbi
diagram mutatja.
48
17. ábra: Vállalkozásindítást nehezítő tényezők
A diagramon jól látható, hogy a Miskolci Egyetem megkérdezett hallgatói a
vállalkozás indítása során felmerülő akadályok közül a legjelentősebbnek a saját
pénzügyi kockázatot tartották. Ezt a tényezőt a maximális 6 pontból, átlagosan 4,81
ponttal értékelték. Ezt követték a gazdaság hullámzásai (4,80), valamint a kevés
tőke (4,45). Tehát a vállalkozás elindításához szükséges pénzösszeg sok esetben
nem áll rendelkezésre, ha mégis akkor pedig félti a vállalkozási szándékkal
rendelkező személy. Tekintettel a gazdasági válságra, és a Forint értékének
ingadozására nem meglepő, hogy a gazdasági helyzet ingadozása is visszaveti a
vállalkozói kedvet. A karok szerinti megoszlás szerint nem sokban térnek el az
adatok az átlagtól. Kizárólag a Műszaki-földtudományi kar három
legjelentősebbnek vélt tényezője nem egyezik meg az összes megkérdezett
átlagával. Az általuk kitöltött kérdőívek alapján nagyobb problémát jelent a
bukástól való félelem, mint a kevés indulótőke. Az említett eltérés sem
nagymértékű, tekintve, hogy a száz megkérdezett rangsora szerint a negyedik
leglényegesebb akadály, a szorongás, amit a kudarc lehetősége vált ki (4,21). Ezt
követik a bonyolult szabályok (3,92), és az üzleti környezet (3,40). A tizenöt
felsorolt szempont „középső” három helyén a kevés hitel (3,33), a vállalkozói
képességek hiánya (3,29) és know-how hiánya (3,22) szerepelnek. A felállított
49
rangsor átlagai alapján a vállalkozás indítási akadályok második felébe esik a kevés
bátorság(3,12), a kevés jó üzlettárs(3,01), és a kevés jó üzleti ötlet(2,87).
Számomra nem meglepő, hogy a kevés bátorság és a kudarctól való félelem között
több mint egy pont különbség van. Ezek alapján a leendő vállalkozókban van elég
bátorság belekezdeni cégük megalapításába, attól azonban tartanak, hogy nem fog
megfelelő módon működni. Ez nem föltétlen ellentmondás, épp ellenkezőleg. Az, ha
van a leendő vállalkozókban elég bátorság elkezdeni vállalkozásukat, az
mindenképpen jó. Azonban, ha nem tartanának a bukástól, az vakmerő döntéseket
eredményezne. Ebből kifolyólag, szerintem pozitív eredmény, hogy a leendő
független vállalkozók félnek ugyan a bukástól, de mégis van elég bátorságuk
elkezdeni az ötletük megvalósítását.
A rangsor végén szereplő tényezők, a kevés kapcsolat a vásárlókkal(2,85), az idő
hiánya(2,80), a legkisebb akadályt pedig a családi, baráti támogatás
hiánya(2,11)jelenti. Összegezve elmondható, hogy a megkérdezettek szerint a
független vállalkozói léthez megvan a megfelelő mennyiségű információ a piacról,
valamint a szükséges idő és családi, baráti támogatás is rendelkezésre áll ahhoz,
hogy valaki a jövőben vállalkozó lehessen.
Kutatásom szempontjából az, hogy az első helyek között a tőkeszükséglet hiánya,
valamint a gazdasági ingadozások vannak, azért indokolt, mert ezeken tanulással is
nehéz változtatni. A rangsor „középmezőnyében” vannak azok a tényezők, amiket
egy kifejezetten kkv-k irányítására tanított szakember számára kisebb problémát
jelentenek, mint másoknak. Ezt igazolja a kutatás eredményének karok szerinti
összehasonlítása is.
50
18. ábra: Vállalkozásindítást nehezítő tényezők karok szerint
A legnagyobb eltérés a közgazdász hallgatók és a másik két vizsgált kar tanulói
között a jó üzleti lehetőség felismerésében mutatkozik. Ebből a szempontból a GTK
hallgatóinak átlaga 0,95-el magasabb, mint a jogi-, és 0,18-al, mint a műszaki-
földtudományi kar hallgatói. Véleményem, hogy ez elsősorban annak tudható be,
hogy a nem közgazdász válaszadók egy üzleti lehetőségben szinte kizárólag a
kínálkozó lehetőséget látják, azonban a gazdaságtudományi kar hallgatói azokat a
nehézségeket is, amik a megvalósítása során felmerülhetnek. Több információval
rendelkeznek a jelenlegi adórendszerről valamint az indítás során felmerülő egyéb
költségekről. Vagyis szerintem a nem gazdász hallgatók olyasmit is jó üzleti
lehetőséget látnak, ami jobban megvizsgálva nem is annyira kedvező. Szintén
magasabb a gazdászoknál az akadály jelentősége a saját pénzügyi kockázat,
valamint a kevés hitel tekintetében. Ezek szerintem a fent feltüntetett
információmennyiség különbségre vezethető vissza.
Alacsonyabb az átlag a közgazdászoknál, abból a szempontból, hogy mennyire
érzik fontos akadálynak a vásárlókkal való kevés kapcsolatot. Az ok szerintem a
már említett tényezőhöz hasonló, vagyis jártasabbak a témában, tudják, hogy
hogyan lehet beszerezni információkat a vevőkről. Alacsonyabb továbbá a
51
gazdászok által kitöltött válaszok átlaga a „bonyolult szabályok” tekintetében.,
valamint a know-how hiányát. Szerintem teljesen egyértelmű, hogyha valaki nem
kifejezetten ezt tanulta, akkor bonyolultabbnak tűnik mintha nap, mint nap kis és
középvállalatokkal kapcsolatos kurzusokat hallgat. Ez is a mellet szól, hogy jó lenne
a többi kar számára is elérhetőbbé tenni a független vállalkozói lét oktatását. A
kevés bátorság szintén kisebb problémát jelent a gazdászoknak, ami abból fakadhat,
hogy tanulmányi felkészültségük önbizalmat teremt. A többi eredmény tekintetében
az adatok 1-2 tizeddel térnek el az átlagtól, amit véleményem szerint szükségtelen
vizsgálni, tekintve, hogy a minta csupán 100 főt, míg a nem gazdászok esetében