XX. évfolyam 3. szám 2017. július Budapesti Honismereti Híradó Városunk Közgyűjteményekben ingyenes A kiegyezést követő gaz- dasági fellendülésnek és az ahhoz köthető városias fej- lődésnek köszönhető többek között Budapest központi városrészei épületeinek mai egységes jellege. A 150 évvel korábbi törté- nés egyben a nagy ásatások elindulását, a magyar régé- szettudomány kezdetét is eredményezte – hangzott el a Kincsek a város alatt elne- vezésű régészeti kiállítás áp- rilis 12-i megnyitóján Sza- lay-Bobrovniczky Alexand- ra, Budapest főpolgármes- ter-helyettesének a Buda- pesti Történeti Múzeum Vármúzeumában tartott ér- tékelésén. Fővárosunk 12 régészeti régiójában az utol- só tíz év alatti 2000 építke- zés mintegy 100 ásatásának legjelentősebb leletei tárul- nak itt elénk – ismertette Farbaky Péter, a múzeum főigazgatója. „Az őskori arcos edények, kultikus temetkezések, a ró- mai kori limes mentén fekvő Sokak által felkeresett ro- mantikus hely volt mindig is a Budapesti Történeti Múze- um kezelésében működő Gül Baba Türbe, melynek rekonstrukciós koncepcióját a II. kerületi önkormányzat még 2013-ban dolgoztatta ki. Március végén eldőlt a türbe felújításának költség- megosztása. A magyar-török együttműködésben megúju- ló rózsadombi emlékhely re- konstrukciójához a török ál- lam 3 millió euróval járul hozzá (az iszlám hitet vallók- nak ez a legnyugatibb zarán- dokhelye), valamint „a II. kerületi önkormányzattal együttműködésben megújul három környező utca, közöt- tük a Gül baba utca is. Az építmény tágabb környeze- tében elhelyezkedő, minden- ki által látogatható közpark padokkal, díszkúttal, éjszakai világítással újul meg, továb- bá kialakítanak egy új zöld területet, egy egyedülálló függőkertet is, amelyben lép- csőzetesen követik egymást az örökzöldek és a virágos növények. Emellett felújítják A Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése szerint 1885-ben kapta jelenlegi el- nevezését az Arany János utca. Korábban Fő, illetve Felső (Hoch Strasse) utca a Duna-parttól a Bajcsy Zsi- linszky útig terjedő szakasza. Az eredeti német nyelvű ut- canév a Duna-parti Felső- Dunasorra utal, semmikép- pen sem a Fő, azaz Haupt Strasséra. Például a Vízivá- rosban lévő Fő utca párhu- zamos a Dunával. Az MTA könyvtárának homlokzatán – Arany János utca 1. szám épület – a költő fehér márványból mintázott portréja emlékeztet az utca névadójára. Ezt a dombor- művet 1942-ben Krivátsy Szűts Miklós szobrász-festő- művész készítette. Krivátsy munkássága a kevéssé is- mertek közé tartozó, ezért érdemes néhány életrajzi adatát ismer- tetni: 1898-ban Kas- sán született. Festő- nek tanult és a szol- noki művésztelepen Fényes Adolf tanítvá- nya volt. Szobrokat is készített, amelyek- ben átüt a festő látás- mód. Arany János domborművéhez hasonló Kincsek a város alatt Leletek a bronzkortól a 19. századig Arany János belvárosi emlékei Lakóhelyén, az MTA-ban ravatalozták fel (Folytatása a 6. oldalon.) (Folytatása a 2. oldalon.) (Folytatása a 3. oldalon.) Rekonstrukciójának látványterve (Fotó: MNV Zrt.) Tíz év mintegy száz ásatásának legjelentősebb leletei Portréja fehér márványból mintázott Rózsadomb emlékhelye Gül baba (Rózsa Apó) és sírja
16
Embed
Varosunk 2017 0314–16. számú épület őrzi a Belvárosban. Ybl Miklóshoz hasonlóan, Székesfehérváron, 1813-ban született. Életútjuk szo-rosan összekapcsolódik, leg-fontosabb
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
XX. évfolyam 3. szám 2017. július
Budapesti Honismereti Híradó
VárosunkKözgyűjteményekben ingyenes
A kiegyezést követő gaz-dasági fellendülésnek és azahhoz köthető városias fej-lődésnek köszönhető többekközött Budapest központivárosrészei épületeinek maiegységes jellege.
A 150 évvel korábbi törté-nés egyben a nagy ásatásokelindulását, a magyar régé-szettudomány kezdetét iseredményezte – hangzott ela Kincsek a város alatt elne-vezésű régészeti kiállítás áp-rilis 12-i megnyitóján Sza-lay-Bobrovniczky Alexand-
ra, Budapest főpolgármes-ter-helyettesének a Buda-pesti Történeti MúzeumVármúzeumában tartott ér-tékelésén. Fővárosunk 12régészeti régiójában az utol-só tíz év alatti 2000 építke-zés mintegy 100 ásatásánaklegjelentősebb leletei tárul-nak itt elénk – ismertetteFarbaky Péter, a múzeumfőigazgatója.
„Az őskori arcos edények,kultikus temetkezések, a ró-mai kori limes mentén fekvő
Sokak által felkeresett ro-mantikus hely volt mindig isa Budapesti Történeti Múze-um kezelésében működőGül Baba Türbe, melynekrekonstrukciós koncepciójáta II. kerületi önkormányzatmég 2013-ban dolgoztattaki. Március végén eldőlt atürbe felújításának költség-megosztása. A magyar-törökegyüttműködésben megúju-ló rózsadombi emlékhely re-konstrukciójához a török ál-lam 3 millió euróval járulhozzá (az iszlám hitet vallók-nak ez a legnyugatibb zarán-
dokhelye), valamint „a II.kerületi önkormányzattalegyüttműködésben megújulhárom környező utca, közöt-tük a Gül baba utca is. Azépítmény tágabb környeze-tében elhelyezkedő, minden-ki által látogatható közparkpadokkal, díszkúttal, éjszakaivilágítással újul meg, továb-bá kialakítanak egy új zöldterületet, egy egyedülállófüggőkertet is, amelyben lép-csőzetesen követik egymástaz örökzöldek és a virágosnövények. Emellett felújítják
A Fővárosi KözmunkákTanácsa döntése szerint1885-ben kapta jelenlegi el-nevezését az Arany Jánosutca. Korábban Fő, illetveFelső (Hoch Strasse) utca aDuna-parttól a Bajcsy Zsi-linszky útig terjedő szakasza.Az eredeti német nyelvű ut-canév a Duna-parti Felső-Dunasorra utal, semmikép-pen sem a Fő, azaz HauptStrasséra. Például a Vízivá-
rosban lévő Fő utca párhu-zamos a Dunával.
Az MTA könyvtáránakhomlokzatán – Arany Jánosutca 1. szám épület – a költőfehér márványból mintázottportréja emlékeztet az utcanévadójára. Ezt a dombor-művet 1942-ben KrivátsySzűts Miklós szobrász-festő-művész készítette. Krivátsymunkássága a kevéssé is-mertek közé tartozó, ezért
érdemes néhányéletrajzi adatát ismer-tetni: 1898-ban Kas-sán született. Festő-nek tanult és a szol-noki művésztelepenFényes Adolf tanítvá-nya volt. Szobrokatis készített, amelyek-ben átüt a festő látás-mód. Arany Jánosdomborművéhez hasonló
Kincsek a város alattLeletek a bronzkortól a 19. századig
Arany János belvárosi emlékei Lakóhelyén, az MTA-ban ravatalozták fel
(Folytatása a 6. oldalon.)
(Folytatása a 2. oldalon.)
(Folytatása a 3. oldalon.)
Rekonstrukciójának látványterve (Fotó: MNV Zrt.)
Tíz év mintegy száz ásatásának legjelentősebb leletei
Portréja fehér márványbólmintázott
Rózsadomb emlékhelyeGül baba (Rózsa Apó) és sírja
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július2
metropolis, Aquincum mo-zaikjai és falfestményei, abudai vár és a pasák palotá-jának fényűző tárgyai, a vár-ostromokról árulkodó fegy-verek mind a főváros földjé-nek rejtett kincsei, hazánktörténetének hiteles tanúi. Aleletek olyan kiemelt beru-házások és fejlesztésekhezkapcsolódnak, mint a buda-vári karmelita kolostor, a bu-dai városháza, a Mátyástemplom felújítása, vagy a
Margitsziget kutatása, a Kos-suth tér átépítése, az Eszter-gomi vasút rekonstrukciója,az M0-ás körgyűrű építése,de számos ipari park (pl. aGraphisoft park) vagy lakó-park építés (pl. Csúcshegy-
Harsánylejtő), illetve ma-gánház építése is értékes le-leteket eredményezett.
A több mint ezer restau-rált lelet, virtuális 3D-s re-konstrukciók, valamint amakettek és rekonstrukciósrajzok jó betekintést adnakfővárosi régészeink eredmé-nyeibe, akik persze abban aszerencsés helyzetben isvannak, hogy az európaifővárosok közül az egyikleggazdagabb régészeti lelő-helyekkel rendelkezőben,Budapesten kutathatnak. A
kiállításon azokra a kérdé-sekre is választ kaphatunk,hogy a főváros területénhol alakultak ki az első tele-pülési láncok, hol fejlődtekki az első települési közpon-tok és ez a fejlődés milyen
kapcsolatban állt az egykorikörnyezettel. Az értékes éssok esetben egyedülálló le-leteket, arany pénzeket, ék-szereket, az egykori írásbeli-ségre, műveltségre vonatko-zó tárgyak egészítik ki.Nemcsak történeti, hanemművészi értéket is képvisel-nek az őskori agyagműves-ség, a római kori mozaik-művészet és a középkori fal-festészet kiállított tárgyai...”– olvashatjuk a kiállítás is-mertetőjében.
Tárlatukon a másfél év-százados ásatások – és lele-
teik – bemutatása hangsú-lyozza az utolsó tíz év régé-szeti leletanyagának jelentő-ségét. Ezek többsége első íz-ben került most a szélesebbnyilvánosság elé.
A kiállítás főkurátora, ZsidiPaula régész, az AquincumiMúzeum igazgatója beszá-molt arról, hogy az itt bemu-tatott leletek az ie. 5200-tóla 19. század elejéig tartóidőszakot ölelik fel. Szep-tember közepéig lesz láto-gatható az európai viszony-latban is jelentősnek tekint-hető vármúzeumi tárlat.
A MagyarNemzeti Mú-zeum május20–21-én aMúzeumkert-ben 22. alka-lommal rendezte meg a Mú-zeumok Majálisát, amely amagyar múzeumok legfon-tosabb fesztiválja. Kapcsoló-dóan a Múzeumkert re-
konstrukciójá-hoz is a Múze-umok a kert-ben – kertekés múzeumokkiemelt téma-
körű programsorozaton idéntöbb mint száz hazai múze-um és egyéb közgyűjteményvett részt. Köztük szokás sze-rint bemutatkozott a Buda-
pesti Történeti Múzeum,Budapest Főváros Levéltá-ra, a Fővárosi Szabó ErvinKönyvtár, valamint Csepel,Ferencváros, Óbuda, Pester-zsébet és Újpest helytörténe-ti gyűjteménye/múzeuma.
A Pulszky Társaság – Ma-gyar Múzeumi Egyesület azelőző év kiemelkedő köz-gyűjteményi tevékenységeitdíjazva a BTM Kiscelli Mú-zeuma (igazgatója RostásPéter) #moszkvater – ASzéll Kálmán tér története
című időszaki kiállítását (ku-rátorok: Simonovics Ildikóés Maczó Balázs) különdíjjaljutalmazta. 2014-hez hason-lóan ismét elismerő okleve-let kapott a PesterzsébetiMúzeum (igazgatója D. Ud-vary Ildikó) a Doktor úr ké-rem… Egészség-ügyek ésorvos történetek Pesterzsé-beten a XX. században címűtárlatáért (kurátorai: D. Ud-vary Ildikó, BenyovszkyTóth Anita, Gulyás Péter,Göröcs Zsuzsanna).
Múzeumok MajálisaKülöndíj a Kiscelli Múzeumnak
Kincsek a város alattLeletek a bronzkortól a 19. századig
A BTM főigazgatója, Farbaky Péter köszönti a megnyitó résztvevőit
A Belvárosi Plébánia belső udvarában török kori gőzfürdőfeltárása (V. ker., Piarista u. 1. – Fotó: BTM)
Teljes asztali étkészlet a késő bronzkorból (Halomsíros kultúra, ie. 9. század)
l folytatás az első oldalról
2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3
Számos budapesti épülettervezője és kivitelezőjeWagner János, a reformkoriPest klasszicista építészeté-nek egyik meghatározó épí-tőmestere. Építészeti stílusalényegében a klasszicista ha-gyományokon alapszik. Épí-tőmesteri címet szerzett1844-ben, 50 éves jubileu-mát a Kossuth Lajos utca14–16. számú épület őrzi aBelvárosban.
Ybl Miklóshoz hasonlóan,Székesfehérváron, 1813-ban született. Életútjuk szo-
rosan összekapcsolódik, leg-fontosabb munkáikat Pestenalkották. A fiatal Wagner Já-nos a pesti építész céh előttkészítette el mestervizsga fe-ladatát, melynek eredmé-nyeként felvették a pesti épí-tőmesterek közé.
Ybl Miklós a pesti mester-jogot csak jóval később, aKárolyiak szolgálatában töl-tött időszak után, 1863-bankapta meg.
A Wagner-villát WagnerJános és fia Gyula saját tel-kén emelte. A Rózsadomb
villanegyedének első meg-határozó emléke volt, amelyarab udvarházak beépítésimódját követte. Nyitott ár-kádjával a pesti Duna-partfelé nézett, méltóként övezteés őrizte Gül baba sírját. Eza sajnálatosan lebontott ró-zsadombi épület a Gül BabaTürbét vette körül, zárt ud-varos, romantikus és mo-reszk építészeti elemekkel. Asíremlék (törökül türbe) mais a mohamedánok kedveltzarándokhelye – a folyamat-ban lévő rekonstrukció utántalán még inkább az lesz.
Wagner Jánosnak öt fiaszületett, akik közül négy az
építészeti pályán jeleskedett.Egy kivétel volt: WagnerGyörgy, Budapest tisztior-vosa.
Wagner János építészegész családja, fel- és leme-nő ága az építészetnek szen-telte életét. Ma is élnek Wag-ner János építész leszárma-zottai, és akik számon tartjákéletművüket. Bár Budapestostromakor a Múzeum kör-úti Wagner épületek elpusz-tultak a Wagner építészekhagyatékával együtt, mégismunkásságuk Pest város ésBudapest építéstörténetébenmáig meghatározó szerepű.
Vízy László
az emlékhely körüli lépcső-ket és parkolóhelyeket is.”
Gül baba az iszlám egyikharcos szerzetesrendjének –bektasi dervisrend – tagja-ként hirdette a muszlim val-lást, több szultánt is szolgál-
va. Neve magyarul „RózsaApó”-t jelent. Evlia Cselebitörök világutazó és történet-író munkájának köszönhet-jük Gül baba halála körül-ményeinek leírását: 1541.szeptember 2-án Buda váro-sát elfoglaló Szulejmán szul-tán nevére és tiszteletére át-nevezett és dzsámivá alakí-
tott Mátyás templomban(Nagyboldogasszony temp-lom) a győzelemért első íz-
ben tartott hálaadó ima köz-ben hunyt el Gül baba, aki-nek temetésén a szultán isrészt vett. A szabályos nyolc-szög alakú türbét 1543–1548 között JahjapasazádeMehmed, a harmadik budaipasa építette a sír fölé – már1914-ben műemlékké nyil-vánították, az első műemlékifelújítása 1918-ban fejező-dött be.
Gül Baba Türbéje és a Wagner-villa
Wagner János építőmester (1813–1904)
Budapesti életképek egykor és maA Kiscelli Múzeumban április 21-től június végéig fővárosunk utcáinak 20. századi és mai
mindennapjait bemutató fotókiállítás várta az érdeklődőket. A Képlet – Budapesti street-fotó, kezdetektől napjainkig című tárlatuk két tematikus egységre különült el: részben a szá-zadforduló zsánerképein át villantja fel a Budapesten dolgozók és lakók hétköznapjait,részben kortárs fotóművészek képeivel tükrözi a rendszerváltoz(tat)ás után megváltozottéletritmusú főváros életét.
Rózsadomb emlékhelyeGül baba (Rózsa Apó) és sírja
Gül Baba Türbéje a Wagner-villa udvarán, archív képeslapon(Fotók: Vizy László)
A síremléket övező egykori Wagner-villa archív képeslapon
Gül Baba Türbéje napjainkban
l folytatás az első oldalról
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július4
Budán köztudottan kevésa közintézmény, de mindigsok olyan neves ember la-kott errefelé, aki sokat tett atudomány, a kultúra terén.Kivétel kerületünkben a Ke-leti Károly utca, amelynekintézményekben is gazdagoka házai, és amelyek több ne-ves embernek adtak otthont.Erről tanúskodnak többekközött az épületek falán el-helyezett emléktáblák.
Ezt az utcát azonban százévvel ezelőtt még nem ez
jellemezte, hanem a ritkáb-ban beépített földszintes há-zak sora, mint amilyen ak-koriban volt a Rózsadombdéli-nyugati lejtője, a Vízivá-ros, az Országút (a mai Mar-git körút). Az 1903-ban ala-pított „érseki”, a mai Rákó -czi Gimnázium hatalmasépülete kimagaslott az apróházak és üres telkek vonula-tából. Iskolatársaim, az öregérsekisták mesélték, hogyígy volt ez, amikor tíz éveskorukban beiratkoztak az is-kolába, érettségijük idejérepedig már felépültek a sok-emeletes Mailáth-házak, apáros oldalon pedig az inté-zetek és a bérházak épületei.
Most talán csak az utcaelején, a páratlan oldal né-hány házáról essék szó. Ma-
gának az utcának az elneve-zése is többször változott.Hivatalosan 1908-ban Osz-lop utcának, 1913-tól Heltaiutcának nevezték el. HeltaiFerenc közgazdasági írónak,Budapest főpolgármesteré-nek itt volt háza, amely mégma is épségben áll a KitaibelPál utca sarkán. 1921-től vi-seli a statisztikus Keleti Ká-roly nevét, aki az intézmény-nek igazgatója is volt.
Visszatérve az Oszlop utcanévre általában az a nézet
alakult ki, hogy az utca tor-kolatánál az 1945-ig meglé-vő Nepomuki Szent Jánososzlopszerű szobráról kaptakülönös elnevezését. Azigaz ság azonban az, amit afőváros önkormányzatánakhivatalos utcanévjegyzéke isigazol, hogy 1874-től Zöldoszlop utcának (Grüne Säu-len) hívták a Mailáth teleksarkán álló zöldszínű telek-oszlopról. Otthon nézegetveegykori iskolám évkönyveit,ezek címlapján is nyomonkövethető az utcanév válto-zása (Oszlop-Heltai-KeletiKároly utca).
A Bimbó út és a Keleti Ká-roly utca sarkán hatezernégyszögöles park ékeske-dett, amelynek közepén Ma-iláth Károly gróf szép kúriát
építtetett. Egykori leírásokszerint a parkban értékesnövények voltak, amelyekaz udvarházat körülvették. Amásodik világháború utána mai nagy bérházak udva-rán még sokáig látható voltkét mitologikus kőszobor ésegy töredék, valamint a hoz-zájuk tartozó római oltártutánzó öt maszkos, volutástalapzat. Ezek a szobrok na-gyon régen kerültek ide, hi-szen a telek – a valamikorimajorság – 1812-ben Glo-govitz Sándor püspök dísz-kertje, 1825-től BatthyányImréé, majd a Prónay csa-lád tulajdona volt. Az itt álltkúriát Mailáth József lebon-tatta amikor a telek tulajdo-nába került, és helyébe Rai-ner Károly építésszel medi-terrán stílusú ötemeletesépületeket emeltetett.
Az utcánkban két év alattfelépült olaszos villasor1930-ra lett kész. Ezek azépületek nemcsak szép kivi-telükkel nyerték meg a ró-zsadombi polgárok tetszését,hanem a bérházak panziósszolgáltatásai miatt is. Azépületekben állandó porta-ügyelet volt, a kényelmet je-
lentette többek között a köz-ponti fűtés, a lift, a mosó- ésszárítóhelyiségek, és az is,hogy a lakások hő- és hang-szigeteltek voltak. Újdonság-
ként hatott még abban azidőben ez a boarding-housetípus, ahol minden a bérlőkkomfortját szolgálta. A há-zak egyik első lakója FesztyMasa művésznő volt, a ké-sőbbiekben itt lakott RátonyiRóbert is, sok ismert művészés közéletünk számos nevesszereplője. A nagy építkezéskölcsöneit Mailáth gróf nemtudta törleszteni, az épületeka Hitelbank tulajdonába ke-rültek.
Érdekes megemlíteni,hogy a 19. század első felé-ben a régi udvarház épületeután a hóhér, az ítéletvégre-hajtó háza következett. Ahóhér városi alkalmazottvolt igen alacsony fizetéssel,amit a kivégzettek ingósá-gainak eladásával egészít-hetett ki. A budai hóhér kö-telessége volt a kivégzése-ken kívül a kínvallatásokvezetése és a testi fenyíté-sek végrehajtása is. Foglal-kozása a családon belülöröklődött, később munka-köre kiegészült a gyepmes-teri feladatokkal, azaz az el-hullott állati tetemek eltaka-rításával. Társadalmilagmegvetett voltuk miatt ahóhérok, a gyepmesterek alegszegényebb emberek kö-zül kerültek ki. 1848-ban avárosi hóhérok állása meg-szűnt. Az utóbbi rosszízűemlék is hozzátartozik az ut-ca történetéhez.
Székely Imre
Időutazás a Keleti Károly utcábanA hóhérháztól a mediterrán stílusú bérházakig
A Mailáth-házak építtetője,gróf Mailáth József
Feszty Masa önarcképe(Grafika: papír, szén)
Az egykori „érseki”, ma Rákóczi Gimnázium kápolnája
2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó5
Budapest Főváros Levél-tára és a Magyar Levéltáro -sok Egyesülete 2017. június9-én és 10-én közösen ren-dezte meg az I. Levéltáripikniket, amely az első or-szágos levéltári seregszemle.Június 9-én nem csupán aLevéltári piknik vette kezde-tét, hanem útjára indult a„Nyitott Levéltárak 2017”országos programsorozata,valamint megnyíltak „A pes-ti serfőzéstől a sörgyártásig”és a „Prost Heidelberg! Aheidelbergi sörfőzdék és sö-rözők története” című kiállí-tások, amelyeket októbervégéig hétköznaponként 9és 18 óra között ingyenesentekinthetnek meg az érdek-lődők a levéltár aulájában,illetve első emeleti kiállító-termében.
A rendezvényen az országszámos levéltára, múzeumaés könyvtára mutatkozott bea levéltár udvarán. Az intéz-mények különböző módonmutatták be munkájukat. Alegtöbben kiadványaikatárusították népszerűsítették,de a legtöbb helyen játékos,kvízek, rejtvények is várták afelnőtt és gyerek látogatókat.
A két nap folyamán gaz-dag programokkal várták azérdeklődőket a szervezők. Ameghirdetett levéltári sétákra
az összes hely elkelt. A más-fél órás séta során nemcsakaz épülettel, hanem az ott fo-
lyó munkákkal, így példáulaz iratőrzéssel vagy az állo-mányvédelemmel is megis-merkedhettek a látogatók. Asörtörténeti tárlatvezetésekiránt olyan nagy érdeklődésmutatkozott, hogy HidvégiVioletta, a kiállítás kurátoratöbb pót-vezetést is tartottmindkét napon.
A szombati nap délelőttjé-nek középpontjában a gye-rekek és a családok álltak. Alevéltár-pedagógusok segít-ségével pecsétet készítettek,
amelyeket előre elkészítettoklevelekre lehetett önteni.Bárki kipróbálhatta a papír-
merítést is. Az „Etelka kis-asszony bálba megy” címűfoglalkozáson a reformkortmegidézve legyezőkkel le-hetett ismerkedni, sőt készí-teni is. A felnőttek is érdek-lődve időztek az állatsimo-gató sátrában. A családi cir-kusz klasszikus műsorszá-mokat mutatott be. A bohócbevonta műsorába a gyere-keket is, majd artista, zsong-lőr és késdobáló számoknaktapsolhatott a nagyérdemű.Különösen a kislányok kö-
rében volt népszerű az arc-festés.
„Halhatatlanok – Limano-wa, a magyar győzelem1914”, „Kereszthegy” és„Őseink nyomában a Dél-Urál mentén” címmel há-rom dokumentumfilm vetí-tésére került sor.
Az Arcanum AdatbázisKft. már több mint 30 milliódigitalizált oldallal büszkél-kedhet. Az Arcanum mun-katársai a rendezvényen adigitalizálás kulisszái mögéengedtek betekintést nyerni– a helyszínen élőben mu-tatták be a munkafolyama-tokat, amelyek közül a láto-gatók néhányat ki is próbál-hattak. Mindkét napot élőkoncert zárta.
Az első Levéltári piknik agasztronómia témája köréfűzte fel a programokat,ezért nem csupán a szellemifelfrissüléshez adtak megminden lehetőséget a szer-vezők, hanem a kulináris él-vezeteknek is teret biztosíta-nak: lacikonyha, rózsafagy-lalt és kézműves sörök vár-ták a kikapcsolódni vágyó-kat. A 472 felnőtt és 100gyermek látogató a visszajel-zések szerint jól érezte ma-gát, kellemes élményekkelgazdagodott.
Garami Erika
Pesten három, Budán egyutca és egy köz – mindkettőa II. kerületben – nevévelemlékeztet az 1849-ben, akökös–uzoni csatában el-hunyt székely honvéd őr-nagyra, Gábor Áron fegy-verkovácsra. Munkájánakköszönhető, hogy az erdélyihonvédő hadsereg többmint ötven ágyút kapott akézdivásárhelyi öntödéből.
A pasaréti Gábor Áron ut-ca – 1930-tól viseli ezt a ne-vét – és a Szilágyi Erzsébetfasor sarkán egy felrobbant
ágyúgolyót és Gábor Áronmellképét is ábrázoló szoboráll, amely március 14-én aII. kerületi Önkormányzat1848-as megemlékezésénekméltó színhelyeként szolgált.A kerület polgármestere,Láng Zsolt hangsúlyozta,hogy „mára vállalhatóvá lettminden, amit nagy magyar-jaink 1848-ban a zászlajukratűztek, és a nemzeti önren-delkezés akkori törekvéseiirányt mutatnak napjainkküzdelmeihez is. Független-ségünk birtokában is úgy
akarunk az európai nemze-tek nagy családjához tartoz-ni, hogy a világ mozgásai,kihívásai ne lehessenek be-
folyással alapvető nemzetiértékeink, hagyományainkés identitásunk megőrzésé-re”.
Levéltári piknik Gasztronómiától a digitalizálásig
Gábor Áron emlékműve1848. márciusára emlékeztek
A levéltári sétákra az összes hely elkelt (Fotó: Tálas Tibor)
A kerület polgármestere, Láng Zsolt mondta az ünnepi beszédet (Fotó: www.masodikkerulet.hu)
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július6
Negye-dik gene-
rációs belvárosi vagyok, ittélek, itt jártam iskolába,hosszú ideig itt dolgoztam,így ezer szállal kötődöm„szűkebb hazámhoz”. Épí-tészmérnök lettem és a sorsúgy hozta, hogy műemlék-épületek is szerepeltek fela-dataim között.
1990 után lassan kezdtekhasonlítani az épületek régiönmagukra, azuniformizálódás,nemtörődömséghelyett az igé-nyességre, egye-diségre való tö-rekvés kezdett di-vatba jönni, sőthelyenként mégforrások is akad-tak a megújulás-hoz. Mindehhezszükség volt a ré-gi tervek, levéltári adatokmegismerésére, fényképekfelkutatására – így számom-ra, de többünk számára fo-kozatosan nyilvánvalóvá
vált, hogy kincsek közöttélünk. Egyre jobban erősö-dött a gondolat, hogy ezeketa kincseket fel kellene kutat-ni, megismertetni másokkal.Egy nyári délutánon 2009-ben összeállt 16 ember éselhatároztuk, hogy alapítunkegy civil szervezetet. Azegyesület neve már szintemagától adódott. Egyesüle-tünk hivatalos formát 2009-ben öltött.
Első tevékeny-ségünk sétákszervezése volt.Mára húsz kidol-gozott belvárosisétánk van, amikmerőben eltér-nek attól, mintamit egy idegen-vezetői képzésmagába foglal. Alexikális adato-kon túl a házak
jelenét legalább annyiraigyekszünk bemutatni, minta múltját, sőt, ha lehet, sze-repel a jövőkép is. Alakuló,élő városról van szó, a há-
zakban intézmények, boltokműködnek, esetleg kiváló,értékes emberek éltek, vagyélnek, így a teljes képhezezek megismertetése is hoz-zátartozik.
Egy séta azonban csaknapi élmény, ezért már2009-ben elha-tároztuk, hogysaját kiadásbanlétrehozzuk aKincses Belvá-ros Kalendáriu-mát, melybenleírjuk mindazt,amit szóbanhosszú lenne el-mesélni. A Ka-lendárium ötévig élt, majdkeménykötésben, részbenszínes képekkel 2015-benmegjelent az első Belváros–Lipótváros Kincsei köny-vünk. Most dolgozunk a má-sodikon melynek bemutató-
ja novemberre várható. Akönyvírás és szerkesztés ösz-szehozott bennünket, igénymerült fel további közösegyüttlétekre.
Megszülettek a klubestekmeghívott előadókkal, a ha-zai egynapos és külfölditöbbnapos városnézések,valamint az alkotó tagjainkműveit bemutató kiállításunk2017 januárjában. A fiatal-
ság bevonásáraévente helytör-téneti vetélkedőtszervezünk a ke-rületi általánosiskolák VII. ésVIII. osztályosaiszámára.
Mára tagsá-gunk létszámahetven körül járés valamennyiprogramunkra
szívesen látjuk a téma irántérdeklődő vendégeket is.Céljaink és programjaink awww.kincsesbelvaros.huhonlapon megtekinthetők.
Kacskovics Fruzsina
alkotása a Bajcsy ZsilinszkyEndrét ábrázoló utcanévtábla. 1982-ben Budapestenhunyt el.
A Magyar TudományosAkadémia épületében lakottArany János, az akadémiafőtitkára, 1865-től 1882-ig,haláláig. (A régi források azAkadémia utca 2. számúépületet a korabeli számozásszerint Akadémia utca 1.szám alatt tüntetik fel.)
Arany János holttestét isitt ravatalozták fel, az akadé-mia épületének előcsarno-
kában, ahol korábban DeákFerencét. Utóbbi szép fehér-márvány domborművétHolló Barnabás szobrász-művész készítette.
A Magyar TudományosAkadémia első emeleti fo-lyosóján az Izsó Miklós általkészített gipsz-mellszobralátható, amelynek eredetijéta Magyar Nemzeti Galériaőrzi.
Felfigyeltünk a Szabadságtéren az egykori Újépületbenelítélt és kivégzett vértanúk
emlékművére: fehér kőtöm-bön egy Dósa Farkas And-rás (1902–1982) által min-tázott bronz-mécses, amely-nek peremén ott a felirat: ÉSVISSZA NEM FOLY AZIDŐNEK ÁRJA, ELŐREDUZZAD FELTARTHATAT-LANUL.
Az idézet magyarázó alá-írása 1940 óta hiányzik:Arany János – a Magány-ban című versének részleteez.
Vízy László
Alapítunk egy civil szervezetetKincses Belváros Egyesület
Arany János belvárosi emlékei
Lakóhelyén, az MTA-ban ravatalozták fel
Klauzál Napok TéténybenA Klauzál Gábor Társaság 12. alkalommal rendezte meg
a Klauzál Napok Tétényben címmel a már hagyományos-nak tekinthető rendezvénysorozatát. A négy helyszínen(Klauzál Ház, Nagytétényi Kastélymúzeum, Klauzál-villa,Szent Mihály kápolna) futó rendezvények idén az 1867.évi kiegyezés 150. évfordulójáról emlékeztek meg. Hely-történeti vetélkedő 10–14 éves diákoknak, megemlékezé-sek és koszorúzások, tudományos előadások várták a Kla-uzál Nap rendezvényein résztvevőket, a szervező egyesü-lettől már megszokott magas színvonalon.
l folytatás az első oldalról
Arany János mellszobra(Izsó Miklós, 1863)
2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó7
A Tomory Lajos MúzeumPestszentlőrinc, Üllői út címűidőszaki kiállítása április 19-én nyílt meg a Kossuth tériPavilon Galériában. A kiállí-táson archív és mai fotókatnézegetve „elsétálhatunk” alajosmizsei sorompótól aBéke térig, megismerkedhe-tünk az Üllői utat szegélyezőtelepek történetével, meg-tudhatjuk, milyen volt amúlt század eleji lőrinci „be-vásárlóutca”, melyik szaka-szán működött a korzó, aholvasárnaponként szívesentettek sétát az itt élők. A gaz-dag fotó- és képanyagot új-sághirdetések és az egykor
az Üllői úton működő mű-helyek, üzletek és cukrász-dák hangulatát megelevení-tő tárgyösszeállítások egészí-tik ki. A kiállítást FodornéNagy Veronika Sára törté-nész muzeológus rendezte,Szegediné Mucsi Eleonórakivitelezte.
Minden település képét –a legkisebb falutól a legna-gyobb városig – meghatá-rozza főutcája. Pestszentlő-rincen ez az Üllői út, amelyBudapest egyik legrégibb fő-útvonala is. Szinte középenszeli ketté a települést. Azészakabbi Gyömrői és a dé-
lebbi Nagykőrösi út mellett aXVIII. kerület egyik fő ütőe-re. Az előbbi mellé zömmelgyárak települtek, az utóbbipedig a falusiasabb jellegűPestszentimrén halad keresz-tül.
Pestszentlőrinc birtokosaia 19. század második felé-ben házhely parcellázásokbakezdtek, így alakultak ki azelső telepek az Üllői út mel-lett (Villatelep – Lónyayte-lep, Ezerháztelep – Bókayte-lep). A mai 22 telepből 11kisebb-nagyobb szakaszonérintkezik a „főutcával”.
Az Üllői út különböző sze-repeket töltött be Pestszentlő-
rinc életében az elmúlt bő150 év alatt. A történelemviharos éveiben az itt élőkúgy érezhették, hogy egy ha-
di út mellett laknak. Az Üllőiút kötötte össze Pestet az Al-föld városaival, falvaival. ADuna és 1847-től a vasútmellett ezen az országútonszállították a fővárosi ipartermékeit délre, a mezőgaz-dasági termékeket pedig afővárosba. A 19. századutolsó harmadától dinami-kusan benépesülő Pestszent-lőrinc birtokosai és lakosaifelismerték ennek előnyeit,így az üzletek, műhelyektöbbsége, a piacok és jó né-hány gyár is az Üllői út men-tén vagy közvetlen szom-szédságában létesült (traktor-gyár, kispesti textilgyár, sza-lagszövő- és csipkegyár,szentlőrinci téglagyár). A ke-reskedők, iparosok és ven-déglősök is itt nyitották megüzleteiket, amelyek a lajos-mizsei sorompótól a Szarvascsárdáig, majd a Béke térigegymást érték, így egyfajta„bevásárlóutca” jött létre.
A helyi lakosság a Kossuthtértől a Szarvas csárdáig azÜllői utat korzóként is hasz-nálta. Igaz, a kilátás nemvolt olyan pazar, hiszen azegyik oldalon a téglagyárüzemelt, de a park, az útmenti üzletek, a vendéglőkés a Japán mozgó (későbbHerrich mozi) a mai Város-ház utcában kellemes kör-nyezetet teremtettek a sétá-hoz.
1936-ban Pestszentlőrincvárosi rangra emelkedett.Ekkora kiépült a közvilágítása keramitkockával burkoltÜllői úton. Lehetett sétálni aKossuth téren, bevásárolni apiacon, a mai Piac téren,megnézni egy izgalmas fil-met a Herrich vagy Fórummoziban, beülni süteményrea Fórum cukrászdába, be-térni a Baumeister-vendég-lőbe. Közel 50 éve zötyögöttekkor már az 50-es villamos– kezdetben gőzvasút – azÜllői úton, 1929-től a Béketérig.
A kiállításon a korabeli ésjelenkori fotók mellett erede-ti képeslapok felnagyítottmásolatai és az üzleteket,szolgáltatókat megidéző tár-gyak mesélnek az Üllői út-ról, az épületekről, az egyko-ri pezsgő mindennapokról.Tárlatunk szeptember köze-péig látható a Pavilon Galé-riában.
Rozgonyi Sarolta
A mi Üllői utunk Kiállítás a Pavilon Galériában
Rákoskert NapjaEredményes munkamegosztással jött létre a május 27-én
több helyszínen is megvalósított Rákoskert Napja címűegynapos rendezvényfolyam. Színpadi és egyéb program-jaik gazdája a Rákoskerti Művelődési Ház, a helytörténetirendezvények gondozója a Rákoskerti Polgári Kör volt. Arákoskerti vasútállomáson a második világháború rákos-kerti áldozatainak emléktáblájánál koszorúztak, majd aPlatánsoron helytörténeti vetélkedővel egybekötött körsé-tát szerveztek. Rákoskerti lovas kocsis körútjuk a Platánsor-ról, időutazó buszuk Rákoskert új főteréről indult.
Gazdag fotó és képanyag a tárlat falán három sorban
A Kossuth téri Pavilon Galéria, az épület elején
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július8
A kiegyezés után az államiszámvevőszék felállításárólés hatásköréről az 1870. éviXVIII. törvénycikk rendelke-zett. Az állam bevételeinekés kiadásainak, az államva-gyon és az államadósság ke-zelésének és számvitelének
ellenőrzése létrehozott hiva-tal céljára a kincstár tulajdo-nában lévő Veres Pálné utca24. szám alatti Festetich-há-zat választották ki. A MagyarKirályi Legfőbb Számvevő-szék a frissen kialakított má-sodik és harmadik emeletirodáiban kezdte meg mű-ködését, az ellenőrzési fela-datok bővülésével azonbanjelentősen megugrott az in-tézmény létszáma. A kinőttépület kiváltására a kor-mány 1909-ben tervpályá-zatot írt ki új székház építé-sére a budai Fő utca 81. –Ganz utca 1–3. – Margit rak-part 47. által határolt kincs-tári területre.
A Magyar Építőművészet1910/1. számában közöltpályázat szigorúan megkö-tötte a mérnökök kezét:„Földszint. 1. Elnök termé-szetbeni lakása; irodaigazga-tó természetbeni lakása; se-gédhivatal; portásfülke; ko-csibehajtó, melyből az elnöklakosztálya könnyen megkö-
zelíthető legyen. 2. Az elnökilakás, az első emeletre he-lyezendő elnöki hivataloshelyiségekkel csupán az I-sőemeletig vezető és csakis azelnök rendelkezésére állóbelső személyfelvonóval kö-tendő össze. [...]
Elnök lakása. 2 előszoba,2 egyablakos szoba, 5 két-ablakos szoba, 1 nagyobbszoba kb. 40 m² alapterület-tel, 1 fürdőszoba, l konyha,2 cseléd-szoba, 3 kamra, 2klozet. [...] I. Emelet. Elnökhivatalos helyiségei; alelnökhivatalos helyiségei; elnökiosztály; nagy tanács-teremmegfelelő előtérrel; könyv-tárhelyiség. Figyelemmel azelső emeleten elhelyezendőhelyiségekre, megkívánta-tik, hogy az emelet magas-sága, a menyezetszerkezettelegyütt 6.00 méter legyen.”
A beérkezett tizenhárompályaterv közül a neves épí-tészekből és a számvevőszékszakembereiből álló bírálóbi-zottság Bálint Zoltán és Jám-bor Lajos munkáját tartottaa legjobbnak: „Alaprajzi el-rendezése a program köve-telményeit teljes mértékbenkielégíti; a tervezet alapos ta-nulmányról tanúskodik éscsak apróbb jelentőségű hiá-nyok észlelhetők. [...] Hom-
lokzata a modern formákfelhasználásával lett tervez-ve, jó arányokat mutat ésegy középület jellegével bír.”
A szecessziós építészet ge-ometrikus változatához iga-zodó háromemeletes palotátMárton Ákos és Szalka Ja-kab kivitelezte. Az épület fő-bejárata a Ganz utca – Mar-git rakpart sarkáról nyílt,mely a kupolával fedett,szobrokkal díszített lépcső-házba vezetett. A MagyarKirályi Legfőbb Számvevő-szék székházát dr. ThuróczyVilmos elnök avatta fel1914-ben, Dunára néző, kör
alakú irodájában pedig úgyhelyezte el íróasztalát, hogymögüle rálásson a Parla-mentre.
Az épületet 1944-ben vet-te birtokba a Külügyminisz-térium. Ágotha Antal és RiesGyula tervei alapján a palo-tát kisebb irodákra osztottákfel, leverték a főhomlokzat-ról a koronás címert és a„mellékutcai” timpanono-kat. A ház a Budai KatolikusKör egykori bérpalotájávalegybeépülve lett a Külgaz-dasági és Külügyminisztéri-um A, B és C épülete.
verrasztó
A számvevőszék budai palotája
Pénzügyektől a külügyekig
Néprajztudós a Váci utcában
Erdélyi Zsuzsanna emléktáblája
A Belváros első négyemeleteslakóházában, a Váci utca 79. ka-pualjában dr. Dobozy ElemérnéErdélyi Zsuzsanna (1921–2015)emléktábláját január 11-én avatta fel a Belváros-Lipótvá-ros Önkormányzata. Archaikus népi imádságokkal és köl-tészettel, a népi vallásossággal foglalkozott, a 20. századmásodik felének és a 21. század elejének egyik legismer-tebb, nemzetközi szinten is elismert magyar néprajztudósavolt – a Népművészeti Európa-díjjal, Kossuth-díjjal, a Ma-gyar Művészeti Akadémia Nagydíjával kitüntetet tudós aNemzet művésze és a Belváros-Lipótváros díszpolgára el-ismerést is megkapta. Kanyargós életútja során egyetemitanulmányai után első munkahelye a Külügyminisztériumvolt (1944–1948), ahonnan politikai okokból elbocsátot-ták. 1953-tól haláláig a népköltészettel foglalkozott. Emlék-tábláját születésének 95. évfordulóján avatták fel.
A Külügyminisztérium épületének Fő utcai /Ganz utcai sarka(Fotók: Soós Dániel)
A szecessziós építészet geometrikus változatánakháromemeletes palotája
2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó9
A második kerületi Orsóutca 43-ban Bauhaus stílusú,kétszintes, külön személyzetiskerti épülettel rendelkező házrejtőzik a fenyőfák mögött.Neves tervezője, Kozma La-jos nem sejthette,hogy napjainkbana magyar történe-lem részeként em-lékezünk meg róla:1949 és 1956 kö-zött ez volt a már-tír miniszterelnök,Nagy Imre és csa-ládja utolsó ottho-
na. Az 50-es években azország politikai, közéleti éskulturális életének jelentősszemélyei egyaránt meg-fordultak nála. Itt írta1953-as reformprogram-ját, 1955-ös leváltása utánivitairatait, rendszerkritikáit.Itt töltötte utolsó szabad éj-szakáját a november 4-iszovjet megszállás előtt.
1958. június 16-án vé-gezték ki ’56 állami veze-
tőit, köztük Nagy Imre mi-niszterelnököt. 1989. június16-án százezres tömeg róttale kegyeletét a Műcsarnoklépcsőjén felállított koporsó-ik előtt. A magyar emigrán-
sok által Párizsbankiadott IrodalmiÚjság 1988. évi 3.számában a Párizs-ban élő ’56-osemigráns újságíró,Méray Tibor java-solta, hogy a buda-pesti Orsó utcai vil-lában jöjjön létreegy Nagy Imre emlékház. Ez2002-ben meg is nyílt – akerítésajtó jobb oldalán aNagy Imre Emlékház táblá-ja, bal oldalán Nagy Imrebronz emléktáblája fogadjaa látogatókat.
Kivégzésének 50. évfordu-lóján, 2008-ban az emlék-
házat felújították, napjaink-ban egy interaktív kiállítás ésemlékszoba őrzi az 1956-osforradalom és szabadság-harc mártír miniszterelnö -kének emlékét.
A II. kerületi önkormány-zat képviselői június 16-ánNagy Imre miniszterelnökre,
kivégzett társairaés újratemetésük-re emlékeztek –Láng Zsolt polgár-mester helyezte ela koszorút NagyImre egykori lakó-helyén, az emlék-táblánál.
gt
Három kutatócsoporttal,Prof. Dr. habil. Szakály Sán-dor vezetésével kezdte megműködését 2014 februárjá-ban a Veritas TörténetkutatóIntézet, amelynek célja az1867 és a 1990 közti idősza-kunk korábban kevésbé ku-tatott területeinek elfogult-ságtól mentes feltárása ésbemutatása. Munkatársaielőadásokat tartanak, konfe-renciákat szerveznek, ered-ményeiket publikálják – mo-linójukon Deák Ferenc sza-vait olvashatjuk: „...hazudninem szabad.” A Veritas Tör-ténetkutató Intézet és a Bu-dapesti Gazdasági Egyetemegyüttműködésének köszön-hetően az utóbbi V. kerületi,Markó utcai aulájában má-jus 23-án öt olyan kiadványtmutattak be, melyek létre-hozatalában a Veritas mun-katársai működtek közre.
Történészként vall életút-járól – 1944-es emigrációjá-ról, a befogadó országról –Rezsőházy Rudolf Testis his-
toricum – Adalékok egy kormegértéséhez 1944–2015című kis kötetében, melyetBoross Péter volt miniszter-
elnök ismertetett. A Veritassorozat 8. kötetét Fodor La-jos ny. vezérezredes méltat-ta – Kiss Dávid monográfiá-ját, amely A Munkásőrségtörténete és előzményei ne-vet kapta. ’56-os menekül-tekkel készült interjúkatpublikált Rácz János a Ma-gyarországról jöttünk, mes-terségünk címere: életreva-lóak könyvében – a Veritassorozat 10. kötetéről KőAndrás újságíró gondolataitJezsó Ákos, a Veritas mun-katársa olvasta fel. A Ma-gyar Nemzeti Levéltár fői-gazgatója, Szabó Csabamutatta be a Veritas 2016-os évkönyvét, Zombori Ist-ván, a Móra Ferenc Múze-um ny. igazgatója Mind-szenthy József 1956–1971közötti, a Vatikánnal folyta-tott levelezése angol nyelvűkiadását ismertette.
Ház az Orsó utcábanNagy Imre emlékét őrzi
Könyvbemutatók a Markó utcában
„...hazudni nem szabad.” (Deák Ferenc)
A könyvbemutatók közreműködői: Zombori István, Fodor Lajos, Szakály Sándor (állva), Boross Péter, Szabó Csaba, Jezsó Ákos
A miniszterelnök rekonstruáltdolgozószobája (Fotók: www.nagyimreemlekhaz.hu)
Emlékház Nagy Imre egykori utolsó lakóhelyén
Interaktív kiállítás is őrzi itt emlékét
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július10
A városma-jori Barabás
Villa konferenciatermébentartotta meg Társaságunkmájus 18-án közgyűlését. Anapirend előtt Balázs Attila,a Hegyvidéki HelytörténetiGyűjtemény és Galéria ve-zetője a Hegyvidéki Hely-történeti Gyűjteményről tar-tott vetített képekkel kísértelőadást – a gyűjtemény1973-ban történt alapításá-tól a jelenlegi Beethoven ut-cai székhelyéig, ahol napja-inkban is időszaki kiállításaés helytörténeti kutatóhely
várja az érdeklődőket. AHegyvidék önkormányzatá-nak támogatásával a gyűjte-mény idén ősztől már az1870-ben épített zugligetilóvasúti végállomás felújítottépületében fog a jelenlegi-nél is jobb körülmények kö-zött működni.
Ezt követően BreinichGábor, a Társaság elnökeadta át Debreczeni-DroppánBélának, Rojkó Annamáriá-nak és Szombathy Jánosné-nak a Budapesti Honisme-reti Társaságban végzett 10éves munkájukról megemlé-kező társasági emlékérmet.
A Társaság 2016. évi te-vékenysége és gazdálkodásaellenőrzése során tapasztal-takról Fericsán Kálmánné,az Ellenőrző és Számvizsgá-ló Bizottság elnöke számoltbe: A Társaság 2016-banvisszakapta közhasznú beso-rolását, éves tevékenységétazonban 70 eFt veszteséggelzárta, amelynek fedezetét2015. évi áthozata fedezte.Jelentési kötelezettségeinekaz előírt határidőkön belüleleget tett: pályázati elszá-molások, NAV bevallások,statisztikák. Az íratok nyil-vántartása, tárolása, kezelé-se megbízható volt. Összes-ségében is megállapította,hogy a Társaság az Alapsza-bályában rögzített feltételek-nek megfelelően működött,feladatait színvonalasan lát-ta el az elmúlt évben.
A 2016. évi tevékenysé-gükről az egyesületi évesbeszámolót és a közhasznú-sági mellékletet, valamint a
2017. évi munka és költség-vetési tervet Gábriel Tibortitkár írásban terjesztetteelő. Előterjesztéseit szóbanis összefoglalta és az egye-sület 2016. évi tevékenysé-gét bemutató képek vetíté-sével illusztrálta. Hozzászó-lásában Debreczeni Drop-pán Béla, a HonismeretiSzövetség elnöke bejelentet-te, hogy a szövetség korábbipélda nélküli módon idéntagszervezetei tevékenysé-gét – így a Társaságot, mintfővárosi tagszervezetét is –anyagi támogatásban tudjamajd részesíteni.
Az Egyebek napirendiponton belül többek közöttfoglalkoztak a júliusi, XLV.Országos Honismereti Aka-démián a főváros képvisele-tének előkészítésével (Sá-rospatak, 2017. július 2–7.),mely a reformációnak amagyar művelődésre kifej-tett hatásába ad majd bete-kintést.
RÓLUNK – RÖVIDENBudapesti Honismereti Társaság
Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák cí-
mű előadóest-sorozatát minden hónap lehetőség szerint elsőszerdai napján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Főváros Le-véltára Gárdonyi Albert termében tartjuk (Budapest, XIII.ker., Teve u. 3–5.). Ezek nyilvánosak, belépődíj nélküliek,minden érdeklődőt szeretettel várunk.Nyári szünet!Október 4.– Évforduló: Az 1867-es kiegyezés és következményei– Előadó: Anka László történész, tudományos munkatárs– Utcanév változások Pest centrumában a kiegyezés után– Előadó: Vízy László ny. műemléki felügyelőNovember 8.– Lengyelek Pesthidegkúton (1939–1945)– Előadó: Dr. Czaga Viktória ny. főlevéltáros– Veszedelem napja – az Ördögárok áradása– Előadó: Breinich Gábor ny. főlevéltárosDecember 13.– Az óbudai Kiscelli zarándokhely története– Előadó: Viszket Zoltán, történész-muzeológus– Belváros-Lipótváros kincsei– Előadó: Kacskovics Fruzsina helytörténész
GratulálunkA Honvédelem Napja alkalmá-ból dr. Simicskó István honvé-delmi miniszter május 21-én ál-lami kitüntetéseket adott át aHonvédelmi Minisztérium és aMagyar Honvédség kiemeltenfontos feladatai megvalósításá-nak támogatásáért. Dr. RóbertPéter, a Budapesti HonismeretiTársaság és a Városunk szerkesztőbizottságának tagja, aHonvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata kitüntetést ve-hette át.
Balázs Attila, Breinich Gábor és Gábriel Tibor az elnökségi asztalnál
A városmajori Barabás-villa bejárata (Fotók: Oláh Albert)
2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó11
Napjaink művészettörté-nészei a Jászai Mari téri Halakú Képviselői irodaházatfontos modern építészetiemlékként tartják nyilván,amelyen a 40-es évek mo-dern stílusa, a szocreál építé-
szet és a német modern épí-tészet jellemző jegyei egya-ránt azonosíthatóak.
Az épületre kiírt tervpályá-zatot Preisich Gábor és Gá-doros Lajos közös pályázatanyerte el. Előbbi építész iro-dája, a Preisich-Vadász iro-da, a harmincas-negyvenesévekben a főváros modernépületeinek elismert terve-
zőjeként van ma is nyilván-tartva. Az 50-es, 60-as évek-ben Preisich jelentős építész
karriert futott be, munkássá-ga máig érzékelhető nyo-mott hagyott Budapesten –sok állami kitüntetése mel-lett 1992-ben Budapestdíszpolgárává is választot-ták. Gádoros Lajos főkéntbelsőépítészeti munkákatvégzett a harmincas évek-ben. Utásztisztként megjártaaz orosz frontot, majd ame-
rikai hadifogságból hazatér-ve építészként dolgozott.1956 után lemondott igaz-gatói megbízatásáról (Közé-pülettervező Iroda NemzetiVállalat), majd a műszakiegyetemen tanított.
Az irodaház Duna-partitelkére már a 20. század ele-jén bérház épült, ami a má-sodik világháborúban rom-má vált, bombatalálat miatt.Helyén az építkezést 1947-ben kezdték el. A belügy ak-kori vezetőjének, Kádár Já-nosnak (1948–1950. máju-sáig) azonban nem sikerültazt a Belügyminisztérium(BM) számára megtartani,mivel az Államvédelmi Ha-tóság (ÁVH korábban ÁVO)vezetője, Péter Gábor szék-
házának választotta. A ma-gát a „párt ökleként” defini-áló szervezet egységei így azAndrássy út 60-ból (ma Ter-ror Háza) és egyéb irodáiból1950 decemberében és akövetkező év januárjábanköltöztek át ide.
Az ÁVH új székháza pin-céjében volt a fogda és aközponti nyilvántartás egyrésze. Első emeletén az ÁVHtitkársága és a felsővezetőkirodái működtek. A több tu-cat szovjet „tanácsadónak”,az ÁVH pártbizottságának, aszemélyzeti főosztálynak ésa vidéki szervezetek irányí-tóinak a második emeletenkerítettek helyet. A harma-
dik emeletet a kormányőr-ség és az operatív technikakezelői foglalták el. Követke-ző szinten a kémelhárításirodái működtek, a későbbiBM III/II. csoportfőnökség.Ötödik emeletére a katonaielhárítás került, hatodikemeletén a belső elhárítás –későbbi BM III/III. csoportfő-nökség –, a cenzúra, a levé-lellenőrzés irodái voltak. Pé-ter Gábornak azonban nemhozott szerencsét az új szék-háza, mivel 1953-ban itt,diófa borítású irodájábantartóztatták le.
Az 1953-as változásokegyik eredményeként meg-szűnt az ÁVH önállósága,összevonták a Belügymi-nisztériummal. A Jászai Ma-ri téri épületet a Belügymi-nisztérium, majd az Orszá-gos Rendőrfőkapitányságkapta meg. 1961-ben Kádár
János egy többszöri épület-cserével (HM-BM-MSZMP)az MSZMP KB székházávátette, és villájából napontaaz első emeleti irodájábajárt be dolgozni a pesti „Fe-hér Házba”. E találó elneve-zés azonban nem az épületszínéhez, hanem a hatalom-gyakorlás központjához köt-hető.
A rendszerváltoz(tat)ásután ismét funkciót váltvaKépviselői irodaházként mű-ködik a Jászai Mari tér 1. ésa Széchenyi rakpart 19.szám alatt. Irodái, ha mesél-ni tudnának, közel fél évszá-zad titkairól árulkodnának.
gábriel
Miért nézzem meg a
www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon találom meg:
• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövidebb
utat a hazánkban kiadott történettudományi, levél-tári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténeti folyó-iratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, magyarelektronikus újságokhoz, honlapokhoz;
• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytörté-nettel foglalkozó civil szervezetekrõl, köz gyûj te mé -nyek rõl;
• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertóri-umait;
• a Budapesti Históriák 131 előadásának szerkesztettváltozatait.
Csak ezekért!
Egy jelképes épületsorsIrodaház a Duna partján
A Kádár korszak „Fehér Háza” – MSZMP KB székház
Belügyminisztériumi ünnepi dekoráció 1950. augusztus 20-án(Fotók: FORTEPAN)
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július12
Óbudai MúzeumVezető: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020cím: 1033 Bp., Fő tér 1.,nyitva: K–V: 10–18 óra.Neogrády László Helytörténeti GyűjteményVezető: Szöllősy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óra.Ferencvárosi Helytörténeti GyűjteményVezető: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.Kőbányai Helytörténeti GyűjteményVezető: Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14, Cs: 14–18 óra.Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti GyűjteményVezető: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.Etele XI. kerületi Helytörténeti GyűjteményVezető: Farkas Zsolt, tel.: 204-6788; 06-70-682-2144, cím: 1116 Bp., Gyékényes u. 45–47., nyitva: H–P: 10–19 óra.Hegyvidéki HelytörténetiGyűjtemény és GalériaVezető: Balázs Attila, tel.: 457-0501,
cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b.,nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra.Angyalföldi Helytörténeti GyűjteményMunkatárs: Dr. Simonné Hortobágyi Zsuzsanna, tel.: 06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.Samodai József Zuglói HelytörténetiMűhely(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Millisits Mátétel.: 220-6777; 06-70-675-8393cím: 1146 Bp., Hermina u. 3.nyitva: időegyeztetés alapjánRákospalota, Pestújhely és ÚjpalotaHelytörténeti GyűjteményeVezető: Ozsváth Gábor Dániel, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óraKertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Villányi Péter, tel: 06-20-417-1956, cím: 1165 Bp., Veres Péter u. 157.,nyitva: H–Cs: 9–16, P: 9–14 óra.Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és KiállítóteremVezető: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.
Esterházy János halálának60. évfordulója alkalmábólmeghirdetett Esterházy Em-lékév 2017. programjaihozkapcsolódva, az Újpesti Vá-rosvédő Egyesület kezdemé-nyezésére, a Nemzetstratégi-ai Kutatóintézet támogatásá-val Újpest Önkormányzatais megemlékezett a magyar-ság érdekeit töretlenül kép-viselő államférfiról.
Május 12-én az újpesti vá-rosháza dísztermében em-lékülés előadói idézték fel apolitikus alakját – a konfe-rencia fővédnöke dr. KövérLászló az országgyűlés elnö-ke volt, a részvevőket dr.
Zsigmond Barna Pál alpol-gármester köszöntötte.
Az időpont kiválasztásátaz a 75 évvel ezelőtti ese-mény indokolta, amikor Es-terházy János a 62 tagúszlovák parlamentben egye-düliként mondott nemet azsidók deportálásáról szóló68. számú törvényre. Azesemény részvevői hallhat-tak Esterházy életútjáról, po-
litikai tevékenységéről, a fel-vidékről kitelepített magya-rok helyzetéről.
Az emlékülés hitelességét,színvonalát szakavatott elő-adók biztosították. Előadásttartott többek között dr. La-
torcai János, az Országgyű-lés alelnöke, a Nemzetstra-tégiai Kutatóintézet képvise-lője, dr. Bali János és Pau-lisz Boldizsár, az EsterházyJános Szülőföldjéért Alapít-vány elnöke. HirmannLászló, az Újpesti KárolyiIstván 12 évfolyamos Gim-názium igazgatója, a holo-kauszt, a kitelepítések okta-tásban való megjelenésérőlbeszélt.
A felvidéki magyarság je-les képviselőjéről Újpesten2011-ben közparkot nevez-tek el. A konferencia zárása-ként a részvevők közös meg-emlékezésen koszorúzási ün-
nepségen tisztelegtek Ester-házy János emléke előtt.
Újpestet soknemzetiségű,felekezeti szempontból vál-tozatos összetételű, toleránspolgári lakosság jellemzi, ki-alakulását sok tekintetben azalapító, gróf Károlyi Istváneredeti szándéka befolyásol-ta. A történelem során be-következett tragédiák a vá-ros lakosságát is érzékenyenérintették. Az idő múlásávala veszteségérzés csökkent,de szükséges az utódok szá-mára is időről-időre levonnia tanulságot. Ez a megemlé-kezés is alkalmat adott erre.
Szöllősy
Esterházy emlékév ÚjpestenEgyedül mondott nemet a deportálásra
Az Országgyűlés alelnöke, dr. Latorcai János is előadott
Esterházy János megkoszorúzott emléktáblája (Fotók: Várai Mihály)
2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó13
Másfélszáz éve, az 1867-ben történt kiegyezés a bel-városi utcaneveinkre is meg-határozó hatást gyakorolt.
A Szépháromban tartottelméleti helytörténeti sétánka kétszáz éves Szép utcával(Schöne Gasse) kezdődik,amelynek névadója még Jó-zsef nádor volt – napjaink-ban a Kossuth Lajos utca 3-tól a Reáltanoda utca 4-ighúzódik. 1817-ben a szépmesterségeknek, amint azt a
reformkorban nevezték, aművészetnek, a kultúránakmegnyitott utca volt a Nem-zeti Múzeum tervezett helye.A tervet Hild János el is ké-szítette. Azonban a múzeumszámára szűkösnek bizonyulttelek miatt más megoldástkerestek. De a szép paloták-kal ékes kis utca végül is be-épült, benne az Almássy-pa-lota, a László-ház, a NemzetiKaszinó, a Horváth-ház.
Egy-egy palota történeté-ről érdemes szót ejteni. Aegykori László-házban (Széputca 3.) lakott fiatal házas-ként Kossuth Lajos. Politikaiellenfelei a szemközti házonfeliratokat helyeztek el (falfir-kákat). Kossuth inasa pró-bált rendet teremteni, a fir-kálót jól elagyabugyálta. Perlett a dologból és a függet-len bíróság méltó ítéletet ho-
zott – a rendteremtő inastmarasztalta el.
A Horváth-házat (KossuthLajos u. 3.) Pollack Mihálytervezte, 1816-ban épült fel.Ebben az épületben műkö-dött a Landerer-Heckenastnyomda, ahol 1848. márci-us 15-én a 12 pontot és aNemzeti dalt kinyomtatták.
A mai Kossuth Lajos utcasarkán álló néhai Cziráky-palota adott helyet Széche-nyi István Nemzeti Kaszinó-
jának, és adott otthont grófBatthyány Lajos miniszterel-nöknek pesti tartózkodásaidején. Budapest ostroma-kor elpusztult. Helyén sokáigüres telek állt, majd a temp-lomtornyok magasságát ismegcélzó ház, az egykoriHungarotex székház épültide. Az Almássy-palota volt
évtizedekig aKERTI terve-zőiroda szék-háza. Mostjobb sorsáravár. EgykorPollack Mihályépítette a Széputca 6-bangróf AlmássyIgnác számára.
A pesti utcanevek magya-rosodása a Bach-korszakidején kezdődött meg. Egyikelőzménye volt a BelvárosiFőreáliskolában – ma Eöt-vös József Gimnázium –1861-ben bevezetett ma-gyar nyelvű oktatás! A né-met nyelvű oktatásról valóáttérést kisebb népszavazáselőzte meg, a tanulók szüleidöntöttek ebben. A kiegye-zés idején már zömében két-nyelvű, de jobbára magyarutcaneveket találunk.
Pesten és Budán a kiegye-zést követően az 1870. éviX. törvénycikk rendelkezetta főváros fejlődésének alap-jairól. Ennek egyik alapvetőszervezeti egysége volt a Fő-városi Közmunkák Tanácsa(FKT). Az FKT volt jogosultaz egységes utcanév-rend-szer megalkotására és az újutcanevek elfogadására. Akerületekben elkerülték anévismétléseket, a feleslegesszámokat elhagyták (Két,Három...) és Szerecsen, Sas,Szív... utca lett.
A pesti oldalon az Erzsébethíd és Rákóczi út tengelytőlészakra és délre növekvőházszámozásról döntöttek.Kivétel talán a Váci utca volt,tekintettel arra, hogy annakkezdte még a Vörösmartytér. Bár akkor még csak egyrésze volt Váci utca, hogyazután a millenniumkor a la-kók kérésére az egykori Lipótutcával egyesüljön.
Legnagyobb változás azErzsébet híd építésekor ke-letkezett. A városháza, és akörülötte lebontott házakmiatt az utcák is sorra meg-szűntek, és újak keletkeztek.
Neves személyiségek kap-tak utcanevet. SemmelweisIgnác 1906-ban, amely1874 óta Újvilág volt. AHatvani utca neve KossuthLajos halálakor 1894-benváltozott meg. Kiegyezésreutaló utcanév volt az Eskütér, a Március 15. tér – a rak-partok a király, I. Ferenc Jó-zsef és a trónörökös, Rudolfnevét kapta.
A közterületek nevei amindenkori hatalom, politi-ka sajátos lenyomata. Válto-zásainak ma is tanúi va-gyunk. A kiegyezés utáni félévszázad utcaneveit követ-tük a Belvárosban. A világ-háború végén azután újabbnagy változások következ-tek, ezért csak e korszakkalfoglalkoztunk. Az AranytízHelytörténeti Klub ősziprogramjában a lipótvárosiutca elnevezéseket is átte-kintjük.
vízy
Belvárosi utcaneveink, épületeinkA kiegyezéstől a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntött
EgypercesA Pasaréti út és a Nagyajtai út sarkán álló ház falán em-
léktábla hirdeti, hogy egykor itt lakott Örkény István.1967-ben megjelent Egyperces novellái nem csupán ha-zánkban, de világirodalmi szinten is maradandónak számí-tanak. Egy abszurd korszakban csak abszurd drámát lehetírni – ennek Örkény mestere volt. Groteszk humor, tragé-diából néhol komédiába forduló események fémjeleztékírásait. Az évtizedekig a II. kerületben élt író, a kerületposztomusz díszpolgára. Emléktáblája előtt április 5-én,születése 105. évfordulóján helyezte el Láng Zsolt polgár-mester az emlékezés koszorúját.
A Horváth-ház bejárati díszes homlokzata (Fotó: www.egykor.hu)
Az Almássy-palota felújított homlokzata (Fotó: www.irodalmiradio.hu)
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július14
A magyarországi Ágoston-rend a XIII. század végénalakult, 1309-ben a remetebarátoknak már templomaés kolostora állt a Víziváros-ban, ami a török hódoltságalatt elpusztult. Újbóli letele-pedésüket Széchényi Pál ka-locsai érsek és a Kamara1700-ban engedélyezte Bu-dán, telküket (Margit körút23.) is ekkor utalták ki, de arend Pamer János házát ismegvette, hogy a kolostorfelépítéséig legyen hol lakni-uk a szerzeteseknek. A mun-kát az ideköltözött tarto-mányfőnök, Achinger Józsefirányította.
Az első templomot 1707-ben emelték, 1723-ban pe-dig engedélyt kaptak az or-
szágúti plébánia megalakítá-sára, ezért nagyobb kolos-torra volt szükségük. Hölb-ling János is részt vett azalapkő letételén, őt tartják arendház építőjének. Az egy-emeletes klastrom utcaihomlokzatából csak a refek-tóriumot is magába foglalórizalit ugrott ki, folyosója az
udvari oldalon futott végig.A kéttornyos barokk temp-
lomot Nepauer Máté tervez-te, építése 1752-ben kezdő-dött. 1767-ben már tető alattállt a templom, belső terét atornyok által közrefogott elő-csarnok, a háromszakaszoshajó és az íves szentély al-kotta, a sekrestye, a felettelévő oratórium és az oldalfo-lyosók később épültek meg.A templomot 1770. szep-tember 23-án szentelte felZbiskó Károly bosnyák fe-rences püspök Szent Istvánelső vértanú és Szent Istvánkirály tiszteletére.
1785-ben II. József felosz-latta az Ágoston-rendi kolos-tort, a templomot és a rend-házat a vízivárosi ferencesek
kapták meg, akik Fő utcaiotthonukat adták át az Er-zsébet-apácáknak. A feren-cesek alig végeztek átalakí-tást a templomban, de1835-ben a rendházat újszárnnyal bővítették Kim-nach Lajos budai építőmes-ter terve alapján. 1882-benaz utcai kolostorszárny man-
zárdját azonban statikaiokok miatt le kellett bontani,a Margit körút szélesítésénekpedig a kerítés és a rendházkiugró része esett áldozatul.
1903-ban a repedezőtemplomhajó boltozatát ra-bitz-szerkezettel erősítettékmeg, tönkretéve ezzel aszentély barokk freskóját. Arestaurálás folyamán kicse-rélték az eredeti főoltárt tiroliStuflesser-féle felépítményre,a húszas években UnghvárySándor festette ki a meny-nyezetet Assisi Szent Ferencéletének jeleneteivel és szí-nes üvegablakokkal díszítet-ték a templomot.
A második világháború-ban súlyosan megsérült azépület főhomlokzata, a tető-szerkezet és a két torony is.Az ablakok betörtek, a főol-
tárkép és a Mária kegyképelpusztult, ezeket későbbMárton Lajos festményeivelpótolták. 1947-ben belülről,négy év múlva kívülről állí-tották helyre a templomot.
1989-ben Ungár Péter re-konstruálta az utcára nézőkolostorszárnyat, visszaépít-ve a lebontott manzárdszin-tet, majd a templomteret újí-tották fel. A szentély padoza-tát megemelték és márvány-nyal burkolták, az új liturgi-kus tér kialakítása CságolyFerenc munkája. A szembe-miséző oltár előtt a Golgotá-ra emlékeztető sziklatömbáll, a feszületet idős Mada-rassy Walter készítette, az el-pusztult ablakok helyébeKontulyné Fuchs Hajnalkafestett újakat.
Verrasztó Gábor
A XVIII. kerület reformáci-ós ünnepi évének nyitó ese-ményeként dr. Lévai IstvánZoltán alpolgármester febru-ár 1-én vágta át a Reformá-
ció 500 – Pestszentimrei re-formátusok 100 című kiállí-tás képzeletbeli szalagját.Pándy Tamás – a kiállítás ké-szítője – megemlékezett az
500 évvel ezelőtt történtek-ről, majd megidézte a helyireformátusok kapcsolatát areformációval.
Az első világháború kellősközepén, 1916-ban alakultleány (fiók) egyházközséggéa mai pestszentimrei gyüle-kezet. Mivel a férfiak többsé-
ge a frontokon teljesített szol-gálatot, ezért csak a hitéletlegfontosabb tételeire jutottidő. Az első „komolyabb”megmozdulásra 1917. no-vember 3-án került sor. Ez aközösségi alkalom nem voltmás, mint a refor-máció 400. évfor-
Templom a Margit körútonÁgoston rendiek és a ferencesek alkotása
Kézművességről AlbertfalvánA Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú
Egyesület és az Albetfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjte-mény a Korán tanítsuk meg szeretni a szépet című közöskiállítását a gyűjteményben május 25-én Tüskés Tünde, azegyesület elnöke nyitotta meg. Tárlatuk június végéig voltlátogatható.
Pestszentimrei reformátusok 100 éves a pestszentimrei gyülekezet
Országúti Szent István első vértanú templom és rendház a mai Margit körúton (Fotó: FORTEPAN)
2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó15
dulója. A korábbie lmondásokból
tudjuk, hogy a gyülekezetférfi tagjai is nagy számbanvoltak jelen. (Úgy látszik afronthelyzet többeknek „sza-badságot” engedélyezett).
Ez a 100 évvel ezelőtti ün-nepi alkalom késztette a Dr.Széky Endre PestszentimreTörténeti Társaságot arra,hogy létrehozza ezt a kiállí-tást, s ezt a 100. évet a cím-ben is feltüntesse, hiszen ek-kor találkoztak a helyi refor-mátusok a reformációval. Ezaz ünnepség a mai Szélsőutcában állt Szalay-féle ven-déglő zsúfolt nagytermébenzajlott le. Egyhangúlag hatá-roztak egy templom felépíté-séről, s erre alapot hoztaklétre – szépen gyűlt a pénzaz istenházára és a harang-alapba is.
Az ünnepi szónok nemvolt más, mint Széky Endreteológus. Ma már nem tud-juk milyen benyomások ér-ték településünkben az ifjút,de tény, hogy, amikor lehe-tősége nyílt, ennek a gyüle-kezetnek a lelki gondozására
kérte magát. 1922-ben írtaalá a segédlelkészi kinevezé-sét Ravasz László püspök.
Hatvan éven át szolgálta ahelyi reformátusokat és la-kosságot. Közben háromtemplomot épített, kultúrhá-zat vásárolt, cserkészcsapa-tot vezetett, országos hírűdalárdát alapított, színi előa-dásokat rendezett, nőegyle-tet, takarék asztaltársaságothozott létre. Legkiemelke-dőbb alkotása a helyi szere-tetház-együttes volt. Magya-rország legnagyobb és leg-kényelmesebb aggmenhe-lyét hozta létre Pestszentim-
rén. Majd tíz évig ő volt azOrszágos Református Szere-tetszövetség titkára is.
Természetesen nevéhezfűződik az önálló egyházköz -ség megalapozása, valaminta második világháború utániújraszervezése is. Két dokto-rátust szerzett. Meghatározóközéleti szerepe elvitathatat-lan – például megalapítottaaz első, Pestszentimre törté-netét kutató csapatot is.Nem véletlen, hogy a XVIII.kerület első imrei díszpolgá-ra lett.
A kiállítást is a nevét 28.éve viselő Dr. Széky Endre
Pestszentimre Történeti Tár-saság valósította meg. Atablókon a Budapest-Pest-szentimrei Református Egy -házköz ség 100 évének ese-ményei láthatók. Az üvegestárlókban a reformáció 400.évi jubileumának eredeti,1917-es dokumentumaitnézhetik meg a látogatók. Avitrinek páratlan tárgyi esz-közöket rejtenek, például az1944-ben fel is robbantotttemplom harang jának egydarabját, vagy a Kádár-tit-kárság levelét, mely a temp-lom újjáépítésének engedé-lyét takarja. Dr. Széky Endrediplomái, kitüntetései, tár-gyai mellett cserkész-, dalár-da-, kultúrház-relikviák ke-rültek közszemlére. A meg-alakulás 100. évfordulójá-nak fotói, emléklapjai, ké-peslapja, kiadványai, 2016-os eseményei is helyet kap-tak.
Kiállításunk szeptemberiglátható. Előzetes bejelentke-zés alapján tárlatvezetést isbiztosítunk (www.szekytarsa-sag.hu).
TÁPÉ
A magyar vasúttörténet azelső magyar gőzüzemű vas-útvonallal lépett történel-münk színpadára. 1846. jú-lius 15-én a Magyar Közép-ponti Vasúttársaság Duna-
balparti, Pest–Vác közti vas-útvonalának pesti ünnepé-lyes megnyitóján az országpolitikai, gazdasági, társa-dalmi vezetése, kormány-pártiak és ellenzékiek, az or-szág nádora, Széchenyi ésKossuth egyaránt képviseltemagát. Ezrek és ezrek álltaka vasútállomásokon és a sí-nek mentén, miközben a„Pesth” és „Buda”mozdonyok általhúzott nyolc kocsi59 perc alatt meg-tette az egyébkéntfél napig tartó Pestés Vác közötti utat.
A vasútvonal éselőzményeinek tör-ténetéről legtelje-sebben Gábriel Ti-bor munkáiból tájé-kozódhatunk (lásd:
Gazdaságpolitikai küzdel-mek a reformkorban I–II. A
váci vasút és előzményei –Dunakanyar 1986/2. és
1986/3.; A magyarvasútépítés kezdetei– Vasúthistória Év-könyv 1996), de jóbetekintést ad ebbea Zuglói Civil Ház-ban június 23-ánmegnyílt 170 éves amagyar vasút cím-mel Nehéz György-nek köszönhetőmostani vasúttörté-neti kiállítás is.
Vasúttörténetről Zuglóban
Az üveges tárlóban a települési reformáció eredetidokumentumai (Fotó: a szerző felvétele)
Kisvállalkozók számára a munkák nyilvánosmeghirdetése (Pesti Hírlap, 1844)
Az első magyar gőzüzemű vasútvonal megnyitása Pesten(Grafika, 1846)
Hirdetés a pest–váci vasútvonal megnyitásáról(Pesti Hírlap, 1846)
à
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július
Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum.
Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság:1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652, e-mail: [email protected]
internetes változat: www.bpht.hu.Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor,
Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter,Sándor P. Tibor, Sipos András.
Belföldi előfizetési díja 640 Ft/év. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Elő-fizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront/), e-mailen a [email protected] címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar PostaZrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront/), postán: 1900 Budapest, telefo-non: 06-1-767-8262 és e-mail-en: [email protected]. A Budapesti Történeti Múzeumban, BudapestFőváros Levéltárában, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi és fiókkönyvtáraiban, a kerületek hely-történeti gyűjteményeiben/múzeumaiban és a Budapesti Históriák előadóestjein ingyenesen terjesztett.
Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata és az V. kerület, Belváros-Lipótváros Önkormányzata támogatásával készült lapunk.
Nyomda: Print and Press Works Nyomdaipari Kft. • ISSN 1418-4273
1616Városunk – Budapesti Honismereti Híradó
Az erzsébe-ti vendéglá-tás kezdete a
gubacsi határcsárda meg-nyitásával a 17. század vé-gére esik, de a helyi vendég-látóipar igazi kialakulásacsak a 19. század másodikfelére tehető. A kocsmákazonban kongtak az üres-ségtől és csak a felük műkö-dött törvényes keretek kö-zött. Hirdetések sora jelezteaz erzsébeti kávéházak meg-jelenését is. Az 1920-as évekmásodik felétől a vendéglő-sök a fogyasztási adó és azitalmérési illeték csökkenté-séért lobbiztak. Az 1930-aséveket a borcsempészek el-leni küzdelem kísérte végig,1939 augusztusában több
országos lap is beszámoltrendőri felügyelet alá helye-zésükről.
Az „új idők szele” hamaréreztette hatását: 1948 már-ciusában letartóztatták Eng-lerth Józsefet, a Pesterzsébe-ti Vendéglősök Szikvízgyárá-nak igazgatóját.
1950. január 1-jén meg-alakult a Budapesti Vendég-látóipari Vállalat, s ebből, azItalbolt Vállalatból valamintaz államosításra került ma-gánvendéglátó egységekből1951. október 1-jén létrehoz-ták a XX–XXI. kerületi Ven-déglátóipari Vállalatot. 1965.január 1-jén a IX. kerületi ésa XX–XXI. kerületi Vendég-látóipari Vállalat összevoná-sával megalakult a Délpesti
Vendéglátóipari Vállalat.(Később a XVIII. és a XIX.kerület is ide tartozott.)Igazgatóhelyettese BorossPéter lett, akit 1971 decem-berében kineveztek igazga-tónak. Ezt a pozíciót egé-szen 1989. februári nyug-díjba vonulásáig töltötte be.
1992 októberében nyi-tották meg újra a CSILI ét-termét, s ekkor készítettekinterjút Nyisztor Imrével, azétterem vezetőjével. Ő üze-meltette az Aranycsillag ét-termet is, a két vendéglátó-helynek külön profilt szánt:a CSILI az olcsóbb és egy-szerűbb, az Aranycsillag adrágább és elegánsabb vo-nalat képviselte.
Kiállításunkban (Főúr fize-tek!) a pesterzsébeti vendég-látás fent vázolt eseménydústörténetét mutatjuk be. Abejárattól egy kertvendéglővezet el a kiállító teremig,ahol egy kávéházi belsővel
elevenítjük fel a második vi-lágháború előtti világot, az1960-as, 1970-es éveket pe-dig egy talponállóval idéz-zük meg. A bemutatásra ke-rülő tárgyi anyagot részbenhelyi gyűjtőknek, részben aMagyar Kereskedelmi ésVendéglátóipari Múzeum-nak köszönhetjük.
Skaper Brigitta
A WekerleiTársaskör Egye-sület pályázatifelhívást adott kiamatőr és profialkotók ipartörténeti és hely-történeti dokumentumfilmje-ire, melyek bemutatását no-vemberben a We ker lei Kul-túrház és Könyvtárban, a
Cégér – wekerleifilmfesztivál, hely-történeti és ipar-történeti film-szemlén tervezik.
Az országos szintű pályá-zatra október 2-ig négy ka-tegóriában is lehet nevezni.Részletesebben: www.we-kerletelep.hu
Budapest Főváros V. kerü-let, Belváros-Lipótváros Ön-kormányzata Vízy László ny.műemlékvédelmi felügyelőt,az Aranytíz HelytörténetiKlubjának vezetőjét, kiadvá-nyunk rendszeres szerzőjét avárosrész megújulása érde-kében végzett jelentős inno-
vatív munkájáért a Jövő Vá-rosáért Díjjal tüntette ki. Ki-tüntetését május 26-án, aBelvárosi Fesztiválnak aSzent István-bazilika előttitéren felállított színpadánSzentgyörgyvölgyi Pétertől,a Belváros-Lipótváros pol-gármesterétől vehette át.
Főúr fizetek!Pesterzsébet vendéglátásáról
Hely- és ipartörténeti filmek
Vízy László átveszi kitüntetését Szentgyörgyvölgyi Pétertől(Fotó: Váczi Márta)