TUDOMÁNYOS ÍRÁSMŰ KÉSZÍTÉSE (Különös tekintettel az andragógiai kutatásokra)

TUDOMÁNYOS ÍRÁSMŰ KÉSZÍTÉSE

(Különös tekintettel az andragógiai kutatásokra)

Elérhetőségek

WEB: http:// feherkatalin.hanoi.hu

E-mail: [email protected]

KÖVETELMÉNYEK, NAPPALI TAGOZAT

• Heti két óra• Szeminárium• Gyakorlati jegy, melyet az

elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását igénylő feladatokkal lehet megszerezni.

• Szemináriumi dolgozat a megbeszélt szempontok szerint

- könyvismertetés + - kérdőív, vagy interjú, vagy - mikrokutatás tervezése

• Leadási határidő 2011. december 10.

Szakirodalom• Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó,

Bp., 2003.

• Falus Iván (szerk): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1993., 1998.

• Falus Iván, Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest, 2000.

• Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Bp., 2004.

• Velics Gabriella: Andragógiai kutatásmódszertan, tanulási segédlet andragógia szakirányos hallgatóknak. BDF, Szombathely, 2001.

Adjon erőt a jövő kutatóinak, hogy van bővenfelfedezni való, mert minden módosításra szorul.De ehhez ismerniük kell mindazt, amit előttünk

létrehoztak.

Így aztán, kutató, küzdhetsz és bízva bízhatsz (sőt, még higgyél is) — eredményeidben.

Tomcsányi Pál akadémikus

A tárgy gyakorlati haszna

• Az MA-n kizárólag elméletileg és gyakorlatilag kifogástalan szakdolgozatot fogadunk el

• A szakdolgozati téma kiválasztása – II. félév• Cél: mindent megtanulni elméletben és

gyakorlatban, ami ehhez szükséges• Távolabbi cél: ha valaki egyetemi oktató,

kutató akar lenni = ezek alapvető ismeretek

A tudományos írásművek fajtái

• Könyvismertetés• Tudományos igényű cikk (rövidebb)• Tudományos tanulmány (hosszabb)• Tudományos könyv• Tudományos igényű dolgozat (pl.

szakdolgozat kézirata)

Kutatás = megismerés

Az emberi megismerés sajátosságai- Cél: megismerés- Megismerés = tudásszerzés, tanulás- Tudás: tapasztalati tudás, elfogadott tudás - Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem?- Válasz = Tudomány

Az ismeretszerzés forrásai

Ismereteket két forrásbólszerezhetünk: • az elme működése révén • a tapasztalatból Akkor mondhatjuk, hogy hitünk tudás,ha az tudományosan igazolt.

A kutatási témák hierarchiája A kutatási témák hierarchiája

• Tudományterület Tudományterület (pl: andragógia)(pl: andragógia)• TudományágTudományág (pl.andragógiatörténet) (pl.andragógiatörténet)• Témakörök (Témakörök (pl: a népfőiskolák története (általában)pl: a népfőiskolák története (általában)• Téma Téma (pl:népfőiskola-történet valamilyen (pl:népfőiskola-történet valamilyen

vonatkozásban)vonatkozásban)• IdőbeliIdőbeli elhatárolás (A népfőiskolák története 1920-1945) elhatárolás (A népfőiskolák története 1920-1945)• Térbeli Térbeli elhatárolás (A sárospataki népfőiskola története )elhatárolás (A sárospataki népfőiskola története )• Új, még nem vizsgált probléma Új, még nem vizsgált probléma (fontos a nemzetközi és (fontos a nemzetközi és

hazai szakirodalom alapos ismerete!)hazai szakirodalom alapos ismerete!)

A kutatások célja

• A kutatások célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével hozzájáruljunk az eddigi ismeretekhez.

• A kutatások során olyan eljárásokat, technikákat kell használni, amelynek segítségével a kutató képes a megismerési (kutatási) folyamatot a tudomány kívánalmainak megfelelően elvégezni.

A kutatások fajtái• Elméleti kutatások (alapkutatások) =új ismeretek

szerzése a meglévő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Fő célja az elméleti ismeretek gazdagítása

• Empirikus (alkalmazott kutatások) =célja az elméleti tételek, fogalmak gyakorlati szituációban való vizsgálata általánosítható alkalmazások kidolgozása érdekében. (Az elméleti tételek gyakorlati alkalmazásának előmozdítása)

A kutatási probléma kiválasztása

A kutatási probléma = egy kérdés, melyre a kutatássorán választ keresünkMilyen kutatási problémát érdemes választani?• Várható-e, hogy a probléma megoldása hozzájárul –e

a tudományterület, (pl. az andragógia) elméleti ismeretanyagának bővüléséhez?

• A szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna?• Időszerű-e az adott téma (divatos témák!)• Megfelel-e az adott téma a kutató számára?

A téma meghatározása

• Személyes érdeklődés (ez a legfontosabb!)

• Kutatási probléma: előző ismereteink igazolása – továbblépés lehetőségének feltételezése

• Hipotézisek felállítása: a kutatási problémára adott feltételezett válasz

• Kutatási módszer: olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel a hipotézisek igazolásához vagy elvetéséhez szükséges adatok feltárhatók, feldolgozhatók

A kutatási probléma megfogalmazása

Mit kell figyelembe vennünk?

• A téma ne legyen se túlságosan tág, se túlságosan szűk

• Legyen megfelelő számú nemzetközi és hazai szakirodalma

• Legyen elismert hazai szakértője• A választott téma legyen valamilyen

szempontból új (lerágott csont!)

A kutatás előkészítéseA kutatás előkészítése• A célok kitűzése (mit akarok kutatni? A A célok kitűzése (mit akarok kutatni? A

hipotézisek megfogalmazása)hipotézisek megfogalmazása)• A kutatási terv (vázlat) elkészítéseA kutatási terv (vázlat) elkészítése• A legfontosabb fogalmak, tárgyszavak A legfontosabb fogalmak, tárgyszavak

összeállításaösszeállítása• Szakirodalmi kutatás elvégzése, dokumentálásaSzakirodalmi kutatás elvégzése, dokumentálása• Hiányzó ismeretek tisztázásához szükséges Hiányzó ismeretek tisztázásához szükséges

hipotézis(ek) megfogalmazásahipotézis(ek) megfogalmazása• Egységek (fejezetek) megtervezéseEgységek (fejezetek) megtervezése

A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása

A hipotézisek olyan kijelentések, amelyek a kutatókfeltételezéseit fejezik ki a problémára vonatkozóan• A kutatás megkezdése előtt a kutatónak vannak

feltételezései a megfogalmazott kérdésekre vonatkozóan

• A hipotéziseket a kutatás megkezdése előtt célszerű megfogalmazni (bizonyítjuk, hogy a témával kapcsolatban megfelelő előismeretekkel rendelkezünk, a jól megfogalmazott hipotézisek vezérfonalul szolgálnak a kutatás lebonyolításához)

• Ne fogalmazzunk meg olyan hipotéziseket, melyekre előre tudjuk a választ.

A hipotézisekkel szemben támasztott követelmények

• A hipotéziseknek támaszkodniuk kell a meglévő ismeretekre

• A hipotéziseket egyszerűen, tömören kell megfogalmazni

• A hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy elvethető

• Leggyakoribb hiba: a hipotézisek már a kutatás kezdetekor „józan ésszel” igazolhatóak – ez nem kutatás!

A kutatási terv elkészítéseA kutatási terv elkészítése

• A források megkeresése:A források megkeresése:• Szakirodalmi forrásmunkák, és megállapításaikSzakirodalmi forrásmunkák, és megállapításaik• Megfigyelés, kísérlet, adatértékelés, korábbi Megfigyelés, kísérlet, adatértékelés, korábbi

kutatások anyagainak ismételt áttekintésekutatások anyagainak ismételt áttekintése• Saját gondolataink, ötleteink dokumentációjaSaját gondolataink, ötleteink dokumentációja

• Az analizáló fázis:Az analizáló fázis:• Összerendezés, logikai csoportosítás Összerendezés, logikai csoportosítás

• A szintetizálásA szintetizálás: az előző alapján: az előző alapján• Az eredményekAz eredmények, következtetések kialakítása, következtetések kialakítása

A források

Hogyan érdemes a szakirodalom feltárásátelkezdeni?• Nézzünk át néhány hazai és külföldi lexikont, enciklopédiát,

kézikönyvet témánk szempontjából• Nézzük át a jelentős folyóiratok témához kapcsolódó cikkeit• Az irodalom olvasását mindig a legfrissebb, legátfogóbb

művekkel, a legfontosabb tanulmányokkal kezdjük• Állítsuk össze a kulcsszavak listáját, amelyek témánk

szempontjából fontosak• Szerezzük be a kigyűjtött elsődleges forrásokat• Olvassuk el, és jegyzeteljük ki az elsődleges forrásokat

Néhány jelentősebb összefoglaló mű

• Brookfield, S. (1986). Understanding and facilitating adult learning. San Francisco: Jossey-Bass.

• Cross, K. P. (1981). Adults as learners. San Francisco: Jossey-Bass.

• Knowles, M. S., Holton, E. F, & Swanson, R. A. (2005). The adult learner (5th ed.). Burlington, MA: Elsevier. (6 kiadás, több nyelvre lefordították)

• Lindeman, E. C. (1926). The meaning of adult education. New York: New Republic, Inc.

• Merriam, S. B., Caffarella, R. S., & Baumgartner, L. M. (2007). Learning in adulthood: A comprehensive guide (3rd ed.). San Francisco: Jossey-Bass.

Andragógiai (referált)tudományos folyóiratok

• Adult Education Quartarly (A Journal of Research and Theory)– Penn State University – American Association for Adult and Continuing Education (1950--) kutatási, kísérleti eredményeket, esettanulmányokat tartalmaz. Célközönsége: kutatók, egyetemi oktatók, felnőttoktatók.

• New Horizons in Adult Education (A Scholarly

Electronic Journal) (http://fiu.edu/newhorizons) (1987--)

SZÍN - KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS

Országos közművelődési folyóiratMegjelenik kéthavonta.

Kiadja: a Magyar Művelődési Intézet (1996--- )

www.mmi.hu/ kiadványok

Cédulázás• 10x15 cm-es kemény lapon• Minden gondolati egységet új cédulára írjunk• Jól el kell különíteni a jegyzetek három rétegét: A szó szerinti idézetet A szerző átfogalmazott gondolatát A saját észrevételeinket• Az idézeteket idézőjelbe kell tenni• Az eredeti szövegből kihagyhatunk lényegtelen részeket.

Ezt ….- tal kell jelölni (A kihagyás ne torzítsa a szerző gondolatmenetét)

A címadás követelményeiA címadás követelményei• A A CÍMCÍM nem egyenlő a nem egyenlő a TÉMÁVAL!TÉMÁVAL!• A cím ne legyen hosszúA cím ne legyen hosszú• Az alcím: magyaráz Az alcím: magyaráz • A téma körülhatárolása kerüljön a bevezetésbeA téma körülhatárolása kerüljön a bevezetésbe• A végleges címet a végén adjuk, többszöri átolvasás, A végleges címet a végén adjuk, többszöri átolvasás,

érlelés és javítás utánérlelés és javítás után• A jó címA jó cím::

– TalálóTaláló– FigyelemfelkeltőFigyelemfelkeltő

A tudományos közlemény szerkezeteA tudományos közlemény szerkezeteBevezetés:Bevezetés:

• A téma körülhatárolásaA téma körülhatárolása• A téma eddigi kidolgozottsága a szakirodalom alapjánA téma eddigi kidolgozottsága a szakirodalom alapján• A dolgozat célkitűzésének megfogalmazásaA dolgozat célkitűzésének megfogalmazása

Fő részFő rész::• Az első témakör (a majdani új tudományos eredmény!)Az első témakör (a majdani új tudományos eredmény!)

– CélkitűzéseCélkitűzése– Helyzet, előzmények, az eddigi eredmények bemutatása a hivatkozott Helyzet, előzmények, az eddigi eredmények bemutatása a hivatkozott

irodalom alapján és azok elemző értékelése, elfogadása, vagy cáfolásairodalom alapján és azok elemző értékelése, elfogadása, vagy cáfolása– A saját célkitűzés konkretizálása: hipotézisekA saját célkitűzés konkretizálása: hipotézisek– Az alkalmazott vizsgálati módszerek bemutatásaAz alkalmazott vizsgálati módszerek bemutatása– A kísérleti/vizsgálati eredmények ismertetéseA kísérleti/vizsgálati eredmények ismertetése– Következtetések, megállapításokKövetkeztetések, megállapítások– Az új tudományos eredmények összefoglalásaAz új tudományos eredmények összefoglalása

• A második és a további témakörök kifejtéseA második és a további témakörök kifejtéseBefejezésBefejezés

• ÖsszegzésÖsszegzés• Az új tudományos eredmények rögzítéseAz új tudományos eredmények rögzítése• BibliográfiaBibliográfia• Mellékletek, mutatókMellékletek, mutatók

Véglegesítés: közlemény, előadás, Véglegesítés: közlemény, előadás, vagy szakdolgozat formájábanvagy szakdolgozat formájában• A nyers kézirat csiszolása (tárgymutató, A nyers kézirat csiszolása (tárgymutató,

következetes szóhasználat ellenőrzése, új következetes szóhasználat ellenőrzése, új fogalmak definiálása, stílus ellenőrzése)fogalmak definiálása, stílus ellenőrzése)

• Az eredmények hasznosításának előkészítése Az eredmények hasznosításának előkészítése (írásmű elkészítése, gyakorlati felhasználás (írásmű elkészítése, gyakorlati felhasználás lehetőségeinek kimunkálása)lehetőségeinek kimunkálása)

• A kutatás hasznosítása (publikálás, a dolgozat A kutatás hasznosítása (publikálás, a dolgozat megvédése, tananyagfejlesztés és alkalmazás, megvédése, tananyagfejlesztés és alkalmazás, elterjesztés, továbbfejlesztés)elterjesztés, továbbfejlesztés)

• A témára vonatkozó alapvető szakirodalmat A témára vonatkozó alapvető szakirodalmat meg kell ismernimeg kell ismerni

• Érdemes a téma korábbi kutatóira hivatkozniÉrdemes a téma korábbi kutatóira hivatkozni• A saját (vagy sajátnak vélt) kutatási A saját (vagy sajátnak vélt) kutatási

eredményeket - korrekt irodalmi hivatkozással - eredményeket - korrekt irodalmi hivatkozással - jól elkülöníthetővé kell tenni, meg kell jól elkülöníthetővé kell tenni, meg kell különböztetni mások korábbi eredményeitőlkülönböztetni mások korábbi eredményeitől

• A saját kutatási adatok igazolják, vagy cáfolják a A saját kutatási adatok igazolják, vagy cáfolják a saját hipotéziseket. saját hipotéziseket.

• A bizonyított hipotézisek saját új tudományos A bizonyított hipotézisek saját új tudományos eredményeknek tekinthetők.eredményeknek tekinthetők.

Formai követelményekFormai követelmények

• FormátumFormátum: a dolgozatot A/4-es formátumban, : a dolgozatot A/4-es formátumban, szövegszerkesztővel írva kell leadniszövegszerkesztővel írva kell leadni

• BetűtípusBetűtípus: Times New Roman : Times New Roman • BetűnagyságBetűnagyság: 12 : 12 • TerjedelemTerjedelem: 50 oldal a mellékletek nélkül: 50 oldal a mellékletek nélkül• Szerkesztés módjaSzerkesztés módja: sorkizárt: sorkizárt• MargóMargó: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5 cm.: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5 cm.• OldalszámozásOldalszámozás arab számokkal, a lap tetején középen arab számokkal, a lap tetején középen• BibliográfiaBibliográfia: sorszámozott, szerzői alfabetikus sorrend: sorszámozott, szerzői alfabetikus sorrend

Igényesség a szakirodalomban

Az igényesség függ a kutatás céljától, jellegétől,tárgyától, de:• Egy szemináriumi dolgozathoz 20, • Egy szakdolgozathoz 40-60,• Egy doktori disszertációhoz 100-200 mű

felkutatása és elolvasása indokolt.• Az utóbbi kettőnél idegen nyelvű

szakirodalom ismerete is elvárt.

BibliográfiaBibliográfia• A hivatkozott szakirodalom megjelölésére, A hivatkozott szakirodalom megjelölésére,

azonosítására szolgáló adatok (a dolgozat azonosítására szolgáló adatok (a dolgozat végén)végén)

• SzakkönyvSzakkönyv• Szakmai folyóiratSzakmai folyóirat• Gyűjteményes kötetGyűjteményes kötet• Interneten közzétett anyag (a letöltési idő)Interneten közzétett anyag (a letöltési idő)

Könyv esetén:

• A szerző vezeték és keresztneve• A mű címe és alcíme• A kiadás helye• Kiadó• A kiadás éve• A mű teljes oldalszáma

Könyvfejezet, gyűjteményes kötet esetén:

• A szerző vezeték és keresztneve• A tanulmány vagy fejezet címe• A kötet szerkesztőjének neve• Sorozatcím (ha van)• A kiadás helye• Kiadó• A kiadás éve• A tanulmány oldalszáma (tól-ig)

Folyóiratban megjelent tanulmány esetén:

• A szerző vezeték és keresztneve• A tanulmány címe• A folyóirat neve• (A folyóirat évfolyama)• Évszám, szám• A tanulmány oldalszáma (tól-ig)

Hivatkozások a szövegben• A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés

évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények ...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...].

• Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998).Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998).

• A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg. A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. p.).

• Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

• Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó. A kiadás helye. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.

• Szerkesztett könyvek: Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó. Kiadás helye. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.

• Könyvfejezetek: Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe. Kiadó, A kiadás helye. Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

• Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k), (évszám), Tanulmány cím. Folyóiratcím, (évfolyam száma) Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma. Pl. Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99. A "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van.

Mi kerül a lábjegyzetekbe?Mi kerül a lábjegyzetekbe?• Forrásmegjelölések Forrásmegjelölések • Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az

nem kíván táblázatos formátnem kíván táblázatos formát• Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi

kifejtést zavarnákkifejtést zavarnák• Rövid példák, szakmai szempontból Rövid példák, szakmai szempontból

periférikus közlésekperiférikus közlések• Utalások a dolgozat más részeire, a már Utalások a dolgozat más részeire, a már

kifejtett szakirodalomrakifejtett szakirodalomra

FüggelékFüggelék

• Teljes anyagok, törvények, jogszabályokTeljes anyagok, törvények, jogszabályok• Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák, Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák,

tervezetek, stb. tervezetek, stb. • Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani

fejtegetésekfejtegetések• Terjedelmes bizonyítások, levezetésekTerjedelmes bizonyítások, levezetések• EsetpéldákEsetpéldák

MutatókMutatók

• TárgymutatóTárgymutató• NévmutatóNévmutató• Helynévmutató (földrajzi nevek)Helynévmutató (földrajzi nevek)• Rövidítések mutatójaRövidítések mutatója

A tudományos publikációk minőségi A tudományos publikációk minőségi mutatóimutatói

• Könyvek (Kiadó, lektor)Könyvek (Kiadó, lektor)• Lektorált folyóirat (Két titkos és független Lektorált folyóirat (Két titkos és független

opponens)opponens)• Referált folyóirat (Abstract!)Referált folyóirat (Abstract!)• Kumulatív impakt faktor (szerzői)Kumulatív impakt faktor (szerzői)• Citációs index (szerzői)Citációs index (szerzői)

A szakmai publikációk köreTudományos közleményként csak az olyan nyomtatott és/vagy

elektronikus közleményt (folyóiratcikk, egyetemi tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet veszik figyelembe,

• mely a saját kutatási eredményeket mutatat be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik),

• pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz,• ISBN vagy ISSN számmal ellátott,• lektorált,• referált (közismert adatbázisban megtalálható)• a tudományág függvényében impakt-faktoros,• szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg;• nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál,• magyar, vagy szakmai körökben elismert idegen nyelven,• tudományos és közkönyvtárakban megtalálható, vagy

megvásárolható.

Tudományos közleményként nem veszik figyelembe :• napilapban, vagy nem szakmai hetilapban megjelent írást

(akkor sem, ha a témája szakmai vonatkozású),• saját kiadásban megjelentetett írást (ha az sem nyelvileg,

sem szakmailag nem lektorált),• egyetemi, jegyzetet, segédanyagot, példatárat,• rövid írást konferencia kiadványban• (könyv)fordítást• pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási

jelentést,• szakdolgozatot, diplomamunkát, disszertációt,• ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő publikált írást (pl. Élet és

Tudomány, IPM)• nem kutatási célú és igényű interjút

A kutatások etikai kérdései. 1.

A szakma becsülete ellen vét a kutató, ha:

• Más kutató szellemi termékét eltulajdonítja, gondolatokat, idézeteket hivatkozás nélkül átvesz

• Nem publikált idegen kéziratot a saját nevén közöl

• Kutatási adatokat hamisan értelmez

A kutatások etikai kérdései. 2.

A témaválasztás szabályai • Olyan témát válasszunk aminek kutatásához

megvannak a szakmai alapjaink• A szakdolgozóktól nem várható el, hogy alapvetően

új tudományos eredményeket hozzanak létre, de:• Bizonyítani kell a választott témában való széleskörű

jártasságukat• Fontos etikai szempont a tartalom igazsága. (kutatási

eredményeket nem szabad meghamisítani)

A tudományos kutatás és az internet

• Az interneten történő információk nem pótolják a hagyományos forráskutatást

• Kiegészítő szerep• Számos esetben bizonytalan a forrás eredete• Nehéz kiválogatni a kutatási téma szempontjából

biztonsággal használható adatokat• A valóban használható adatbázisok nem ingyenesek• Csak internetes irodalom alapján megírni pl. egy

szakdolgozatot, kockázatos vállalkozás• Kezelje óvatosan, fenntartásokkal ezeket a forrásokat!

A KUTATÁSOK FAJTÁI

ELMÉLETI KUTATÁSOK

• Elméleti kutatások (alapkutatások) = új elméleti ismeretek szerzése a meglévő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Fő célja az elméleti ismeretek gazdagítása

Mikor végzünk (elméleti )deduktív kutatásokat?

• Ha egy probléma, fogalom, jelenség gyökereit. történetét akarjuk feltárni

• A feltárás a dokumentumokból leszűrt tények alapján történik

Az elméleti jellegű kutatás folyamata

• A források felkutatása• Forráskritika• A források értelmezése: a tények elkülönítése• Általánosítások• Oksági összefüggések megfogalmazása• Mit jelent az új elméleti eredmény mai

szempontból?

A források felkutatása• Forrás = minden olyan nyomtatott vagy kéziratos, valamint szóbeli (pl. oral history) vagy tárgyi anyag amelyből kutatásunkhoz

tényeket használhatunk fel.

• Hol találhatóak?

KönyvtárakKézirattárakLevéltárakMúzeumok

Forráskritika

• A forráskritika feladata:hogy különböző szempontok szerint feltárja a forrás valódiságára, megbízhatóságára vonatkozó adatokat

• Fontos tudni, hogy a forrás eredeti-e vagy másolat?

• Hihetők-e a forrásban közölt információk?• Milyen más forrás támasztja alá a közölteket?

A források értelmezése• A források értelmezése: a kutatási folyamatnak az a

fázisa,amelyben a felkutatott, és megfelelő kritikával kezelt forrásokból a felvetett problémára vonatkozóan új következtetéseket, megállapításokat fogalmazunk meg.

• A kutatás során feltáruló összefüggéseket, folyamatosan és ismételten át kell gondolni, felmerülő újabb adatokkal, tényekkel kiegészítve újra kell fogalmazni - egy magasabb szinten.

Az elméleti kutatások során elkövethető hibák

• A problémát túl általánosan fogalmazzuk meg• A forráskritika elmarad, vagy csak részleges• A következtetések túl általánosakKérdések, amit fel kell tennünk:• Világosan megfogalmazódott a probléma?• Megfelelő számban rendelkezésre állnak-e az

elsődleges források?• Képes-e a szerző az adatokat egy szélesebb (történeti-

interdiszciplináris mezőben elhelyezni?• Világos, informatív-e a stílus? • Tükrözi az elért eredményeket?

EMPIRIKUS KUTATÁSOK

• Empirikus (alkalmazott kutatások) =célja az elméleti tételek, fogalmak gyakorlati szituációban való vizsgálata általánosítható alkalmazások kidolgozása érdekében. (Az elméleti tételek gyakorlati alkalmazásának előmozdítása)

AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOKFOLYAMATA

• A kutatási probléma kiválasztása• A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése• Kritikai elemzése• Hipotézisek felállítása• A vizsgálni kívánt minta kiválasztása • A kutatás végrehajtása• Az adatok elemzése, általánosítása• A kutatás eredményeinek publikálása

A mintavétel

Célja: hogy az alapsokaságról a lehető legtöbb információt gyűjtsük

A minta: Az alapsokaság olyan részhalmaza, melyet megfigyelünk, hogy ennek nyomán a teljes sokaság tulajdonságaira következtethessünk

Egy adott minta minősége: mennyire reprezentatív, mennyire tükrözi a teljes sokaság legfontosabb tulajdonságait

A mintavétel a kutatási terv része, a kutatás alapja.

A mintavételi eljárás lépései• A sokaság meghatározása• A mintavételi keret listázása• A mintavételi módszer meghatározása• A mintaanyag meghatározása (függ az

alapsokaság nagyságától, a kutatás természetétől, a rendelkezésre álló időtől és anyagi forrásoktól)

• A mintavétel kivitelezése• Ellenőrzés

A mintavételek fajtái 1. Valószínűségi mintavétel:• Jól reprezentálja a teljes populációt• Előnye, hogy a kutató nem tud részrehajlóan beleavatkozni a

minta kialakításába• A sokaság minden elemének egyforma esélye van a bekerülésre• Egyszerű, szisztematikus• A minta nagyságának növelésével csökkenthető a mintavételi hibaa. Szisztematikus mintavétel: a teljes sokaság minden x. elemét

vizsgáljukb. Rétegzett mintavétel:a sokaságot homogén részcsoportokra

bontjuk, és mindegyikből a sokaság és a minta arányához viszonyított elemet választjuk ki

A mintavételek fajtái 2.

Nem-valószínűségi mintavétel:

• a. Önkényes mintavétel: a válaszadókat nem szűrik. Olcsó, kevésbé időigényes, de nem reprezentatív, torzít

• b. Hólabda mintavétel: egy vagy néhány ember véleményéből indulunk ki, és ők ajánlanak további 3-6 embert stb. Ezek véleményét kérdezzük.

Hibalehetőség

Mit tegyünk azokkal, akik nem válaszolnak?• Megelőzés• Olyan módszer választása, amivel növelhető a

válaszolási hajlandóság• Korrekció: a nem-válaszolókból külön mintába

rendezni, személyesen megkeresni – az így nyert eredményeket kiterjeszteni a nem-válaszolók teljes mintájára

AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOKMÓDSZEREI

a. A megfigyelésb. A kísérletc. Kérdőíves vizsgálatd. Az interjúe. A terepkutatásf. Az esettanulmány

a. A megfigyelés A megfigyelés: A tudományos kutatások fontos adatgyűjtésimódszere. A tudományos megfigyelés céltudatos, tervszerű,rendszeres, és objektív tényeken alapul.észlelés.Fajtái: • kötetlen megfigyelés (18. század óta)• strukturált megfigyelés (1920-30-as évek)

A megfigyeléseket elő kell készíteni, lebonyolítani,(rögzíteni a megfigyelt eseményt), majd ezeketelemezni.

A megfigyelések formái 1.

Naplók, feljegyzések:• Kötetlen rögzítési forma• A megfigyelő huzamosabb ideig részt vesz a

csoport életében• Előnyük: mindent rögzítenek,később az

elemzés során szelektálnak• Hátrányuk: a megfigyelő a jelenségeknek

csak egy részét látja, a megfigyelő szubjektivitása erősen érvényesül.

A megfigyelések formái 2.

Teljes jegyzőkönyv: • a teljes jegyzőkönyv-vezetés során a megfigyelők

valamennyi verbális és nem verbális megnyilatkozást igyekeznek rögzíteni.

• Teljes jegyzőkönyvvezetést akkor érdemes alkalmazni, ha nem látható előre, mely események lényegesek.

• A módszer rendkívül munkaigényes• A legkorszerűbb technika alkalmazása mellett is rejtve

maradhatnak bizonyos, később fontosnak ítélt mozzanatok.

A megfigyelések formái 3.

Szelektív jegyzőkönyv:• A kutató nem törekszik teljességre• Tudja, mi a fontos számára, és mi nem• Szelektálással kiemeli a jelenségek egy körét,

ezen a körön belül minden eseményt rögzít (szó szerint rögzíti az elhangzottakat, látottakat)

b. A kísérletCélja: az ok-okozati viszony vizsgálata. Amódszerrel ellenőrizhetjük, hogyan viselkedneka vizsgálat alanyai, hogyan reagálnak afeltételrendszer változásaira• Kísérletezés a természettudományokban és a

társadalomtudományokban (környezeti hatások szerepe)• A kísérlet előfeltétele a kutató felkészültsége, a jelenség

elméleti modelljének kialakítása• A tényezők kapcsolatát úgy kell elemezni, hogy a

változás mérhető legyen

c. A kérdőíves vizsgálatA leggyakoribb kutatási információszerzési módszerCélja: információkat gyűjteni egy meghatározott csoportról.Menete:• Pontos megfogalmazása annak, mit akarunk megtudni• A kérdőív megszerkesztése• A minta kiválasztása• A kérdőív ellenőrzése és véglegesítése• A kérdőív eljuttatása a mintában szereplőknek (a vizsgálat

elvégzése)• Az adatok elemzése, a következtetések megfogalmazása

A kérdések:Különböző típusú kérdéseket lehet feltenni:• Nyitott kérdések (a válaszadó a saját szavaival válaszol)• Zárt kérdések (a válaszadó a kérdőíven lévő válaszok közül

választ)• Számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdések (életkor,

jövedelem)• Sorba rendezési kérdés (a válaszadónak rangsorolnia kell)• Ismereti kérdés (a válaszadó felkészültségét méri egy-egy

témakörben)• Ellenőrző kérdés (a válaszadó szavahihetőségének ellenőrzése)• Értékelő kérdés (arra irányul, hogy megtudjuk, a válaszadó

egyetért, nem ért egyet, részben egyetért-e egy állítással)

A kérdőív szerkesztése:

• A kérdőív hossza, formája, a kérdések sorrendje, a kitöltési útmutató befolyásolja az eredményt

• Nevet vagy személyes adatokat nem szabad kérdezni• A kérdőív elején üdvözölje a válaszadót, közölje a célt• Csak olyasmit kérdezzen, amilyen információra szüksége van• Minden kérdés legyen egyértelmű • Egy kérdésben egy dolgot kérdezzen• Tapintatlan kérdéseket ne tegyen fel• Sugalmazó kérdéseket ne tegyen fel• A kérdőív végén köszönje meg a válaszokat• (Kínálja fel a kutatás eredményeinek megismerését)• Végezzen próbafelvételt kis mintán, az eredményeket vegye

figyelembe a végleges változat elkészítésénél

d. Az interjúA beszélgetés szerepe a mindennapi életbenAz interjú, mint információgyűjtési módszer atudományban• A légkör• A kérdező személyisége, viselkedése• Az előzetes felkészülés fontossága• Az interjúk fajtái• Az interjú készítésének buktatói• Értékelés és felhasználás

A kérdező viselkedésének modelljei

• „Puha interjú”: cél – a laza, oldott szituáció megteremtése – bizalmas kapcsolat kialakítása

• „Semleges interjú”: a kérdező a kutatás eszköze, szerepe - a válaszok rögzítése

• „Kemény interjú”: a kérdező tekintélyi helyzetet teremt

Felkészülés

• Fel kell készülni az interjú témájából (az adott szakterületről)

• El kell készíteni az interjú vázlatát

• Tesztelni kell az interjú tervezett anyagát

• Az interjú során elhangzottakat rögzíteni kell (a technika, az interjúalany óvatossága)

Az interjúk fajtái 1.: - többféle csoportosításlehetséges• Irányított interjú: előre elkészített kérdések – cél:

őszinte kimerítő válaszok. A kérdező nem érvelhet, nem sugalmazhat

• Kötetlen interjú: a téma meghatározott, előre elkészített kérdések nincsenek. Segíteni kell a kérdezettet, barátságos, de kritikus módon.

• Telefonos interjú: a téma meghatározott. A kérdések rövidek. Nincs közvetlen kapcsolat a kérdező és az interjú alanya között. Időtartam: 20-30 perc

Az interjúk fajtái 2:

• Beszélgetés: előre nem egyeztetett kérdések. A beszélgetés hossza az interjúalanytól függ. Sok információ, a feldolgozás nehéz

• Személyes interjú: a beszélgetés témakörét előre egyeztetjük a kérdezettel, az adott kérdéskörön belül szabadon beszélgetünk. Időtartam egy óra.

• A legfontosabb adatközlővel való beszélgetés: konkrét, lényeges kérdéseket kell feltenni. Érdemes előre tisztázni a kutatás legfontosabb kérdéseit a kérdezettel. Időtartam: 30 perc.

• Kiscsoportos interjú: homogén csoport (4-5 fő). A kérdező az adott témáról vitát „provokál” a csoporttagok között. Egyszerre több ember véleményét tudhatjuk meg. Fontos az alapos felkészülés.

Az interjúk készítésének szabályai, nehézségei

• „Bizalmi kapcsolat” kialakítása a kérdező és a kérdezett között• Biztosítani kell az interjúalanyt, hogy válaszait, a közölt információkat

bizalmasan kezelik• Közölni kell a kutatás célját, témakörét• Egyszerre csak egy kérdést tegyen fel• Érthetően tömören fogalmazzon• A „nem tudom”, a szokatlan, furcsa válaszok kezelése• Lehetőleg ne szakítsa félbe az interjúalanyt• Ha nagyon elkalandozik, udvariasan terelje vissza a témához• A beszélgetés végén köszönje meg az információkat• Az interjút rögzítse a kapott információkat írásban is• Az interjú írott szövegét egyeztetni kell az interjúalannyal

e. A terepkutatás

Fogalma: a társadalmi jelenségek közvetlenmegfigyelése saját természetes környezetükben.Szereplők, szerepek:• Résztvevő: aki a vizsgált közösség életében részt vesz• Résztvevő megfigyelő: részt vesz a közösség

életében, de megfigyelései a kutatás céljait szolgálják• Megfigyelő: aki nem vesz részt a közösség életében,

csak passzívan szemléliA módszer használata a szociológiai és etnográfiaikutatásoknál gyakori

f. Az esettanulmányFogalma: a egyes időszerű jelenségek széles körűforrásanyaggal alátámasztott, tapasztalati, a különbözőfolyamatok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatánalapuló kutatási módszer.Célja: egy elmélet tesztelése, egy bizonyosszervezetre történő alkalmazhatóságának vizsgálataFajtái: • Egyszerű esettanulmány• Összehasonlító esettanulmányA módszer használata: egy-egy szervezet mélyreható,sok szempontú, vizsgálatánál ajánlott

A kutatási eredmények elemzéseHibák: sok jó adat, leírás. A dolgozat írójabemutat, de nem elemez. A „miért” alegfontosabb.A kutatási eredmények elemzése statisztikaimódszerekkel történik:• Főkomopnens analízis• Faktoranalízis• Diszkriminancia analízis• Idősorokelemzése• Tartalomelemzés

Általános tanácsok az íráshoz 1.• Elég időt kell hagyni az írásra. Ne a véső időponthoz

kapcsolódva tervezze a dolgozat elkészülését, hanem legalább egy héttel előre

• Beosztani, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mennyit „kell” megírni

• Az első néhány oldal • Íni csak teljes napokon át lehet (szakaszosan, időnként pár

oldalt nem)• Célszerű egy nap alatt egy-egy fejezetet megírni• Ha a vázlat módosul írás közben• A végső formázás, egységesség.

Általános tanácsok az íráshoz 2.• Bekezdések• Rövidítések• Ne hivatkozzon közismert forrásokra (pl. lexikonok

szócikkeire)Végső formázás• A fejezetek fejezetrészek új oldalon kezdődjenek (kiemelések)• Ne legyenek 10-12 soros alfejezetek• Helyesírás• Stílus • Ne tegyen 80- 100 oldalnyi szöveget egy fájlba• A késznek tartott formázott szöveget több helyre mentse el• A kész dolgozatot juttassa el konzulensének, fogadja el

tanácsait, javítson

A dolgozat megvédése a záróvizsgán 1.

• Prezentálni kell a dolgozatot (időtartam 10 perc)• Reagálni kell a bírálatokra• A bizottság érdeklődésének felkeltése fontos (kik

vannak a bizottságban?)• Megjelenés• Magabiztosság (feltétele az alapos előzetes

felkészülés)• Miről beszéljünk? (A téma, új eredmények. Célok, a

kutatás kérdései, válaszok a bírálatokra)

A dolgozat megvédése a záróvizsgán 2.

Hibák:• Ne legyen zsúfolt a prezentáció• Szabadon adja elő• Ne érje felkészületlenül, ha félbeszakítják• Választékosan, a tudományos terminológiát

használva fejtse ki mondanivalóját• Ne lépje túl a megszabott időt• Ne kritizáljon