Tóth Ferenc: MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Alapfogalmak, kulcsfogalmak 1. táblázat A munkaügyi kapcsolatok tágabb fogalma A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK TÁGABB FOGALMA Dimenziók Kapcsolatrendszer, szereplők, intézmények FELTÉTELEK (gazdasági, társadalmi, politikai) A piacgazdaság két évszázados szerves fejlődésének eredményeként SZEREPLŐK (autonóm és független szereplők) a munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve képviseleti, érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között kialakított KAPCSOLAT JELLEGE intézményes (jogilag szabályozott és/vagy megállapodásokon nyugvó) kapcsolatok rendszere EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÁNYADÓ CÉLJA az együttműködés fenntartására a konfliktusok megelőzésére a kialakult konfliktusok megoldására EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYESÍTÉSE bipartit (kétoldalú) intézmények által tripartit (háromoldalú) intézmények által 2. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok tágabb és szűkebb fogalma Munkaügyi kapcsolatok tágabb, bővített fogalma 1
51
Embed
Tóth Ferenc: - gau.huinterm.gtk.gau.hu/hem/2004tavasz/muaf1.doc · Web viewTervgazdasági munkaügyi kapcsolatok - a szocializmus időszakának – piacgazdasági értelemben felfogott
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Tóth Ferenc:MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
Alapfogalmak, kulcsfogalmak
1. táblázat A munkaügyi kapcsolatok tágabb fogalma
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK TÁGABB FOGALMADimenziók Kapcsolatrendszer, szereplők,
intézményekFELTÉTELEK
(gazdasági, társadalmi, politikai)
A piacgazdaság két évszázados szerves fejlődésének eredményeként
SZEREPLŐK(autonóm és független
szereplők)
a munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetveképviseleti, érdekképviseleti szervezeteik, valamint
az együttműködés fenntartásáraa konfliktusok megelőzésére
a kialakult konfliktusok megoldására EGYÜTTMŰKÖDÉS
INTÉZMÉNYESÍTÉSE
bipartit (kétoldalú) intézmények általtripartit (háromoldalú) intézmények által
2. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok tágabb és szűkebb fogalma
Munkaügyi kapcsolatok tágabb, bővített fogalma
Bipartit kapcsolatok(munkaügyi kapcsolatok szűkebb fogalma)
Tripartit kapcsolatok
individuális kapcsolatok
kollektív alku (kollektív
tárgyalások és megállapodások)
munkaügyi konfliktusok,
viták és rendezésük
munkavállalói részvétel
(participáció)
makroszintű konzultáció
makroszintű tárgyalások és
megállapodások
3. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok fogalmának értelmezése a Munka Törvénykönyve szerint
Munkaügyi kapcsolatok
Szakszervezetek Kollektív szerződés Munkavállalók részvételi joga
Országos érdekegyeztetés
1
2
4. táblázat A munkaügyi kapcsolatok fogalmának értelmezése Magyarországon
(1990-1998)
Munkaügyi kapcsolatok
Individuális kapcsolatok
Kollektív alku
Kollektív viták
rendezése, sztrájk
Participáció Makroszintű, országos érdekegyeztetés (tripartizmus)
Makroszintű konzultáció
Makroszintű tárgyalások,
megállapodások
5. táblázat A munkaügyi kapcsolatok fogalmának értelmezése Magyarországon
(1999-től 2002 júliusig)
Munkaügyi kapcsolatok
Indiv-iduális kapcso-
latok
Kollek-tív alku
Kollek-tív viták
rende-zése,
sztrájk
Participáció Társadalmi párbeszéd (Makroszintű, országos érdekegyeztetés - tripartizmus,
multipartizmus)Általános
gazdasági-szociális konzultáció fóruma
(makroszintű konzultáció )GT*; EIT**; Nemzeti ILO
Tanács
A munka világának érdekegyeztetési
fóruma (makroszintű
tárgyalás, megállapodás)
OMT***
A jogalkotással kapcsolatos
véleménynyilvánítás intézménye
Megjegyzés: *Gazdasági Tanács **Európai Integrációs Tanács ***Országos Munkaügyi Tanács
6. táblázat A munkaügyi kapcsolatok tárgya
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK TUDOMÁNYOS DISZCIPLÍNA
TÁRGYA
A MUNKA VILÁGÁNAK SZEREPLŐIT ÁTFOGÓ KAPCSOLATRENDSZER VIZSGÁLATA:
milyen intézményi formát öltenek a munkaügyi kapcsolatok szereplői közötti viszonyok különböző társadalmakban, időszakokban, foglalkozási jogviszonyokban, stb;
az intézmények működtetésére milyen szabályokat állítanak fel
miért kerülnek kialakításra a szabályok a szabályok hogyan és miért változnak (vagy nem változnak)
a rendszert érintő a környezeti tényezők módosulása következtében
JELLEMZŐI
alapvetően empirikus tudományág, ugyanakkor saját elméleti iskolái is léteznek
interdiszciplináris tudományág: más tudományterületek teóriáit, eszközeit, eredményeit használja, alapvetően gazdasági, jogi, szociológiai, történeti, pszichológiai, szociálpszichológiai jelenségek találkozási pontján helyezkedik el
integrálja más tudományok teóriáit, ugyanakkor visszahat ezen tudományágak fejlődésére (pl.: a kollektív munkaügyi kapcsolatok kialakulását, kihívását követően jött létre a kollektív munkajog intézménye)
3
7. táblázat A munkaügyi kapcsolatok szereplői, a szereplők típusa szerintA MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI
Szereplő típusa Munkavállalói oldal Munkaadói oldal Kormány
Individuális szereplő munkavállaló(k) munkaadó
minisztériumok, főhatóságok,
az államot képviselő
kormányzati szervek
Koa
líció
Ideiglenes koalíció munkavállalók csoportja munkaadók csoportja
VÁLLALATI SZAKSZERVEZET helytől függetlenül szervezi tagjait)ÁLTALÁNOS SZAKSZERVEZET Vertikális és horizontális szervezési elvek
“FEHÉR-GALLÉROS” SZAKSZERVEZET együttesen megtalálhatóak“SÁRGA” SZAKSZERVEZET A munkáltató irányítása, befolyása alatt álló,
attól nem független szakszervezet
4
9. táblázat A szakszervezetek tömörülése a különböző nemzetállamokbanSZÖVETKEZÉS SZINTJEI TÍPUSAI
SZAKSZERVEZETEK
VÁLLALATI SZAKMAI, ÁGAZATI ÁLTALÁNOS “SÁRGA”
SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGEK
ÁGAZATI, SZAKMAI, REGIONÁLIS “VEGYES” (ÁLTALÁNOS) SZÖVETSÉGEK REGIONÁLIS, HELYI
TAGOZATAI
SZAKSZERVEZETIKONFÖDERÁCIÓK
(KÖZPONTOK):“ERNYŐSZERVEZETEK”
VAGY DÖNTÉSI, TÁRGYALÁSI CENTRUMOK
EGYETLEN KÖZPONTI SZÖVETSÉG (AZ ÖSSZES LÉTEZŐ SZAKSZERVEZET TÖMÖRÍTÉSÉRE)
TÖBB, EGYMÁSSAL IS VERSENGŐ SZAKSZERVEZETI KÖZPONT
(IDEOLÓGIAI, VALLÁSI, POLITIKAI, ETNIKAI ELVEK ALAPJÁN TÖMÖRÜLVE)
10. táblázat A szakszervezeti konföderációk típusai
EGYETLEN KÖZPONTISZÖVETSÉG, KONFÖDERÁCIÓ
(AZ ÖSSZES LÉTEZŐ
KÖZPONTI SZÖVETSÉG
CSUPÁN A SZÖVETSÉGEK "ERNYŐSZERVEZETE".
(Németország)SZAKSZERVEZET, SZÖVETSÉG
TÖMÖRÍTÉSÉRE)KÖZPONTI SZÖVETSÉG ALAPVETŐ DÖNTÉSI
JOGOKKAL (Ausztria, Anglia, Írország, Norvégia)
KETTŐKÖZPONTI SZÖVETSÉG
“KÉKGALLÉROSOK” “FEHÉRGALLÉROSOK" KÜLÖN KONFÖDERCIÓBAN
(Dánia, Svédország)
TÖBB,EGYMÁSSAL IS VERSENGŐ
VALLÁSI, IDEOLÓGIAI, ETNIKAI MEGOSZTOTTSÁG ALAPJÁN
(Belgium, Hollandia)SZAKSZERVEZETI KÖZPONT POLITIKAI, IDEOLÓGIAI MEGOSZTOTTSÁG
ALAPJÁN (Franciaország, Olaszország, Portugália,
Spanyolország)
5
11. táblázat Szakszervezeti konföderációk Magyarországon (2002)TAGSÁGI FOK KONFÖDERÁCIÓ
Az országos érdekegyeztetés fórumain tagsággal
rendelkező konföderációk, szakszervezeti központok
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA
Szakszervezetek) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)
Az országos érdekegyeztetés fórumain tagsággal nem
rendelkező konföderációk, szakszervezeti központok
Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ)
Önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége (ÖNÉRT) Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája (SZSZDL) Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség Szövetségen Kívüli Szakszervezetek Országos Koordinációja
(SZKSZOK)
12. táblázat A munkáltatói szervezetek típusaiTAGSÁG
JELLEGESZERVEZET TÍPUSA
MUNKÁLTATÓI SZERVEZETEK
(érdekképviseletek, képviseletek)
önkéntes tagság(egyesület)
gazdasági érdekképviseletMUNKAADÓI (MUNKÁLTATÓI
ÉRDEKKÉPVISELETnem közjogi gazdasági kamarák
kötelező tagság(köztestület)
közjogi gazdasági kamarákközjogi státuszú szakmai kamarák
Ipartestület
6
MUNKA-ÜGYI
KAPCSO-LATOK
SZINTJEI
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI
Individuális szereplők
Kollektív szereplők Koalíciók Kooperációk
Ideiglenes koalíciók Tartós koalíciók Participációs munkavállalói
képviseletMunkaadók
csoportjaMunkavállalók
csoportjaMunkaadók Munkavállalók
Mikroszint
Munkacso-port
Műhely vállalat,
intézmény
Munka-adó
Munka-vállaló
-sztrájkot kezde-ményező csoport
- a munkáltató által kollektív alku kötésére elismert
csoport
Munkaadó
Szakszervezet- taggal rendelkező szakszervezet
- képviselettel rendelkező szakszervezet- reprezentatív szakszervezetSzakszervezetnek minősülő munkavállalói egyesület
Az állam - közvetlenül - tárgyaló fél és konzultációs szereplő:
elosztó, disztributiv funkciójából következően vesz részt a
makroszintű tárgyalásokon, konzultációkon
Szintjeimakro, országos (szektoriális)
mezo (ágazati, szakmai, regionális) mikro
makro, országos (szektoriális)mezo (regionális)
2
A munkaügyi kapcsolatok fogalmának tágabb (bővített) értelmezése: bipartizmus és tripartizmus<---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------->A munkaügyi kapcsolatok fogalmának klasszikus (szűkebb)
értelmezése: a bipartizmus dominanciája<--------------------------------------------------------------->
Transznacionális cégek konzultációs rendszere
(Európai Üzemi Tanács)
Makroszintű tárgyalások és megállapodások (paktumok)
Kollektív munkaügyi viták rendezése – a sztrájk szabályozásaMunkaügyikapcsolatokKollektív alku intézménye “bővített”
fogalmaKorai
participáció*“szűkebb”
fogalma
Individuális munkaügyi kapcsolatok a munkahelyek szintjén
1800 1830 1880 1900 1916 1950 1970 1994 (év**)
* konzultáció a paternalizmus által biztosított participáció esetében, az ún. “meghallgatás” intézményének keretében** a szakaszhatárokat megjelölő évszámok tájékoztató jellegűek (néhány kivételtől eltekintve a szórások átlagát jelzik)
16. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok kronológikus táblája
3
17. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok intézményei az egyes jogviszonyokban Magyarországon (2002)
Foglalkozási jogviszony
Kollektív szerződés
Kollektív szerződés kiterjesz-
tése
Participációs intézmény
Sztrájkjog Jogvita szabályai
Munka jv. van lehetséges van Van Mt. szerintKözalkalmazotti jv. van Nem
lehetségesvan Van Mt. szerint
Köztisztviselői jv nincs - nincs Van (korlátozottan)
sajátosak
Ügyészségi sz.jv. nincs - van Nincs sajátosakSzolgálati jv. nincs - nincs Nincs sajátosak
18. táblázat: A magyar szakszervezetek kialakulásának fontosabb eseményeiÉv Esemény Főbb jellemzők
1448Az első
magyarországi bérmegállapodás
létrejötte
Hunyadi János helybenhagyta Manini Odoard és Szegedi Máté erdélyi sókamarásoknak a sóvágókkal kötött “egyezségét”, a béreket 25 dénárban állapították meg.
XIX. sz. első fele
A magyar vándorlegények ismereteket szereztek külföldön a modern munkavállalói szervezkedés formákról
1802,1807
Az első bérharcok Pesten A vargalegények és a kőművesek “összebeszélése”, sztrájkja
1830-as évek
Első legényegyletek megalakulása
Kiéleződnek a céheken belüli ellentétek
1848Az első magyarországi kollektív szerződés:
“Nyomdaipari Árjegyzék”+ a tripartizmus kezdete
A nyomdatulajdonosok és a nyomdászok kötötték - a Batthyány-kormány, s személyesen a
miniszterelnök közreműködésével. A munkabérről, a munkaidőről, a felmondási időről, a bérfizetés
módozatairól,stb. rendelkezett.1862 A nyomdász egylet
újjászerveződéseAz egyleti mozgalom éledése
1867után
Az egyleti mozgalom fellendülése
Önálló egylet, önképző egylet, vegyes egylet
1868január
1869
Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakulása
Az Egylet létrehozza az Általános Betegsegélyző
és Rokkant Pénztárat
az “önsegélyezés” elvét vallotta a munkások anyagi helyzetének javítását,
gazdasági küzdelmét támogatta Munkások Újsága kiadása
1868 február
Általános Munkásegylet megalakulása
(A lassalleanizmus képviselői)
az általános választójog, egyesülési- és gyülekezési jog követelése
önálló munkásszervezeteket kívántak elutasították a munkaharcot elutasították az önsegélyezést” az Arany Trombita kiadása
1
1870-1871
Szakegyletek megalakulása
csatlakoznak az Általános Munkásegylethez
1871 vége Az Általános Munkásegylet
szolidaritása a Párizsi Kommünnel
A Párizsi Kommün leverésekor az Általános Munkásegylet és a szakegyletek feloszlatása,
vezetőik bíróság eléállítása(“hűtlenségi per”)
1871-1875
Hosszabb apály a szakegyleti (szakszervezeti) szervezkedésben.
1872 I. Ipartörvény biztosította az iparszabadságot, megszüntetve a
céheket biztosította az egyesülési és a koalíciós jogot
(sajátos módon) tiltotta az “összebeszéléseket”
1876Az angol ún. “trade-
unionizmus” jelentkezése a magyar szakszervezetek
körében
az angol politikamentes, szakmai szervezkedés követése
legfejlettebb szakma, a nyomdász szakegylet volt a kezdeményező
a szakegyletek többsége “szakegyleti öncélúságnak” minősítette, s nem követte
1889
A Szociáldemokrata Párt újjászervezése
szakegyletek integrálása a
pártbaA “politikamentes trade-
unionizmus helyett” egyetlen politikai párthoz kapcsolása a
szakegyleteknek:erősen agitatív gazdasági,
politikai harc kezdete
a párt nem alapíthatott vidéki fiókokat a meglévő szakegyleteket fejlesztette
szakszervezetekké és pártszervezetekké szorossá fűződik a párt és a szakegyletek
kapcsolata a szakegyleti mozgalom középpontjába az
érdekvédelem és az állandó gazdasági harc került
a segélyezést fenntartották az önképzést támogatták a szakegyletek területi szerveződési elvét
elvetették, helyette a szakmai szerveződés lett a meghatározó
1891 Szakegyletekké szerveződés kiterjesztése
minden szakmára
szakmánként országos szakegyletek (szakszervezetek) létrehozása
1891 Szakszervezeti Tanács (első) megalakítása
Nem működött az elképzeléseknek megfelelően
1898.
Az első szakszervezeti
konföderáció létrehozása: Szakszervezeti Tanács
(Szaktanács) újjáalakítása
Fő feladatai: szakegyletek kiépítése, alapszabályaik
kidolgozása munkások politikai nevelése munkássajtó terjesztése bér- és sztrájkmozgalom szervezése
1899 Első országos Szakszervezeti Kongresszus
Célkitűzés: Szakegyesületek közötti kapcsolatok erősítése
2
1901 Alacsony szervezettségi szint
Szakszervezetek taglétszáma :9999 fő
1901Szakszervezetek II.
KongresszusaHatározat az országos szakmai szövetségek létrehozására,
a rokonszakmák egyletei között szövetség kötésére
1904 Szakszervezetek III. Kongresszusa
Kimondják: országos szakszervezeti központok a
tárgyalópartnerei a munkáltatói szervezeteknek
Szaktanács a szakszervezetek központi képviselete
tárgyal a kormányzati szervekkel, hatóságokkal
1904 Szakszervezeti Értesítő első számának megjelenése
Havi rendszerességgel beszámolt: munkavállalók gazdasági helyzetéről sztrájkokról, munkáskizárásokról iparfelügyeletekről békéltető bizottságok munkájáról
20. táblázat A munkaadói szervezetek kialakulásának szakaszai Magyarországon
Év Esemény Főbb jellemzők1835 OMGE: Országos Magyar Gazdasági
Egyesületa gazdatársadalom szervezete (Széchenyi által kezdeményezett szervezet)
1841 Országos Iparegyesület az ipar érdekében kifejtett általános propaganda állt tevékenysége középpontjában.
1850 Tizenegy gazdasági kamara létesítését rendeli el a császári
ideiglenes pátens
az összes iparűzőkre és kereskedőkre kötelező a tagság
1868. VI. tc.
Törvény a kereskedelmi és iparkamarákról
kényszertársuláson alapuló szervezetek
1872 I. Ipartörvénymegteremtette meg a teljes iparszabadságot, a segéd és a tanuló viszonyát a vállalkozóval szemben teljesen a szabad egyezkedésre bízta.
1872 Ipartársulások létrejötte: az iparosok ügyeit intéző szabad (nem
kötelező) egyesületek
az Ipartörvény kimondta, hogy ha a volt céhtagok többsége a törvény életbelépését követő kilenc hónapon belül ipartársulást hoz létre, akkor oda a céh vagyonát átviheti
1884 II. ipartörvény
képesítéshez köti az ipar gyakorlását. létrehozza a képesített kisiparosok
kötelező Ipartestületét, amelyet hatósági joggal ruházott fel.
kötelezővé teszik a Munkakönyv alkalmazását
1891 Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete megalakul
Év Esemény Főbb jellemzők
1894 Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülése megalakul
1901 Az 1900-as évek elején osztrákok részéről árubojkott
Válaszul létrejön az Országos Iparpártoló szövetség
1902 Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Országos Egyesülete megalakul
1902 Magyar Bőrgyárosok Országos Egyesülete megalakul
1902 GYOSZ (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége) megalakul
a nagyipar, gyáripar központi érdekképviselete
alakuláskor 235 taggal rendelkezik1904 Országos Magyar Kereskedelmi
Egyesülés (OMKE) létrejötte1922 Az Ipartörvény 1922. évi módosítása a gyárszerűen űzött ipart a képesítési
követelmények kényszere alól kivették1922 Magyar Munkaadók Központja
megalakulaz első csak munkaadói érdekképviseleti funkciót ellátó munkáltatói szervezet
1933 Ipartestületek Országos Központja (IPOK).
az 1932. VIII. tc. alapján alakult meg a kisipar munkaadói szervezete
5
21. táblázat A munkaadói szövetségek (1990-2002)
Rövid név SzervezetÁFEOSZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI
SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (1990 - )AMSZ AGRÁR MUNKAADÓI SZÖVETSÉG (1995-től)
Magyar Agrárkamara ( 1991 - 1995-ig)IPOSZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (1995-től ismét)
Megjegyzés: * Amikor az ÉT megalakult, akkor a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség is a munkavállalói oldal tagja volt
9
25. táblázat OÉT és ÉT: a hatáskörök és jogok különbségei
Országos Érdekegyeztető Tanács Érdekegyeztető Tanács
illetékesség(kompeten-
cia)
meglehetősen körülhatárolt: bérmeghatározáshoz kapcsolódó kérdések, illetve a foglalkozási válságkezelés néhány eleme
gyakorlatilag a gazdaság- és szociálpolitika összes területe, különös tekintettel a munkaügyi kapcsolatokra
feladatok és kapcsolódó
jogok
tárgyalásokat folytasson és tripartit jellegű, országos megállapodásokat kössön egyes bér-kérdésekben (így az országos minimálbérre vonatkozóan; a bérszabályozás alóli kivételeket illetően; a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó ajánlások tekintetében);
közösen (tripartit egyetértéssel) határozza meg a kritikus körzeteknek szánt támogatás mértékét foglalkoztatási válság esetén
tárgyalásokat folytasson és tripartit, országos megállapodásokat kössön egyes bér-kérdésekben (így az országos minimálbérről; a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó ajánlásokról);
konzultációt folytasson a gazdasági, szociális és munkaügyi törvénytervezetekről, illetve minden olyan jogszabályról, amelyet a szociális partnerek különösen fontosnak tartanak, beleértve a jogszabályokat megalapozó koncepciókat is ("jogszabályalkotást megelőző konzultáció")
konzultációt folytasson az országos jelentőségű, a szociális partnereket érintő gazdasági és szociális kérdésekről ("általános konzultáció")
10
26. táblázat OÉT és ÉT: a szervezeti struktúra különbségei
Országos Érdekegyeztető Tanács
Érdekegyeztető Tanács
(állandó) bizottságok*
nem voltak bizottságok
10 bizottság jött létre**: Bér- és Munkaügyi Bizottság Gazdasági Konzultatív Bizottság Információs Bizottság Jószolgálati-Etikai Bizottság Jövedelempolitikai Bizottság Munkaerőpiaci Bizottság Munkavédelmi Bizottság Országos Képzési Tanács Privatizációs Bizottság Szociálpolitikai Bizottság
titkárság nem volt titkárság kis létszámú, tripartit titkárság, amelynek elsődleges feladata a plenáris ülések előkészítése,
elkülönült, kormányzati titkárok (titkárságok) a bizottságok kiszolgálására
* Mind az OÉT, mind az ÉT ad-hoc bizottságokat is felállíthatott egy-egy feladat elvégzésére, amellyel több esetben éltek is
11
27. táblázat Az érdekegyeztetés fórumai (1990-1999)Országos érdekegyeztetés Területi,
Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT)Országos Szakképzési Tanács (OSZT)
Megyei Területfejlesztési Tanács
Létszámleépítési Bizottság;
Tárca szintű fórumok
Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT)Tárcaközi Érdekegyeztető Fórum Egészségügyi Érdekegyeztető TanácsFelsőoktatási Érdekegyeztető TanácsFöldművelődésügyi, Élelmiszeripari, Fagazdasági Érdekegyeztető Tanács (FÉT)Honvédségi Érdekegyeztető Fórum (HOF)Ipari és Kereskedelmi Érdekegyeztető Tanács (IKÉT)Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Konzultatív Érdekegyeztető Fórum (KHVKÉF)Közoktatáspolitikai Érdekegyeztető TanácsKulturális Érdekegyeztető Tanács (KÉT)Művelődési Ágazati Érdekegyeztető Tanács (MÁÉT)Országos Köznevelési TanácsSzociális Tanács (SZF)
Önkormány-zati Érdekegyeztető Tanács
Munkába Elhelyező Bizottság (MEB)
Alágazati,Szakterületi fórumok
Agrároktatási- és Kutatási Érdekegyeztető TanácsÉlelmiszeripari Érdekegyeztető Tanács Építésügyi Egyeztető FórumFagazdasági Érdekegyeztető TanácsFelsőoktatási Érdekegyeztető Fórum (FÉT)Halászati- és Vadászati Érdekegyeztető TanácsHatárőrségi Érdekegyeztető TanácsIKÉT – Bányászati és Energiaipari BizottságIKÉT - Építő- és Építőanyagipari BizottságIKÉT – Idegenforgalmi- és Vendéglátóipari BizottságIKÉT - Ipari BizottságIKÉT – Kereskedelmi BizottságKözlekedési Konzultatív Érdekegyeztető Fórum Mezőgazdasági Érdekegyeztető TanácsPolgárvédelmi Érdekegyeztető TanácsRendőrségi Érdekegyeztető TanácsTávközlési Érdekegyeztető FórumTűzvédelmi Érdekegyeztető TanácsVízügyi Konzultatív Érdekegyeztető Fórum
Megjegyzés: szürke mező jelzi az érdekegyeztetés mezoszintű fórumait
12
28. táblázat A megyei munkaügyi tanácsok feladatai és hatásköre
A MUNKAÜGYI TANÁCSOK TEVÉKENYSÉGEA.: Döntés a Munkaerőpiaci Alap megyei foglalkozási alaprészének felhasználási elveiről, arányairólB.: Döntés a munkahelyteremtő támogatások elveirőlC.: A Munkaerőpiaci Alap megyei szintű felhasználásának figyelemmel kíséréseD.: A közhasznú foglalkoztatás támogatási elveinek meghatározásaE. Munkahelyteremtő pályázatok, kérelmek véleményezéseF.: A külföldi állampolgárok munkavállalásához benyújtott előzetes csoportos keretengedély kérelmek véleményezéseG.: A csoportos létszámleépítés következményeinek enyhítésére vonatkozó lépések véleményezéseH.: A megye foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos programok kezdeményezése, illetve azok véleményezéseI.: A megyei munkaerőpiaci szervezet működésének véleményezéseJ.: A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből kiírt pályázatok tervezetének véleményezéseK.: A munkaügyi központ vezetőjének beszámoltatása a feladatok végrehajtásárólL.: Előzetes véleményezési jog gyakorlása a Munkaügyi Központ vezetőjének kinevezésekorM.: Pályakezdők foglalkoztatásánál a különös méltánylást igénylő körülmények meghatározásaO.: A szakképesítések körének meghatározása a munkatapasztalat szerzéshezP.: Részvétel a szakképzés területi érdekegyeztetésében, álláspont kialakítása a megye szakképzést érintő kérdéseibenR.: Részvétel a képzési irányok meghatározásábanS.: A szakképzési alaprész pályázatainak véleményezéseT.: Közhasznú szervezetek támogatásának véleményezéseU.: Álláspont kialakítása a képzésen, munkahelyteremtésen kívüli aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök pályázati kiírásáról és elnyerésérőlV.: Egyetértési jog gyakorlása a Munkaügyi Központ ideiglenes kirendeltségének létrehozásáról
13
29. táblázat Az érdekegyeztetés rendszere 1999-2002 között
A MUNKA VILÁGÁNAK ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI (1999-2002)
Országos érdekegyeztetésTerületi, regionális
érdekegyez-tetés
Mikroszintű érdekegyez-
tetés
Makroszintű fórumok
Országos Munkaügyi Tanács (OMT); Nemzeti ILO Tanács;Gazdasági Tanács (GT)Európai Integrációs Tanács (EIT)
Megyei Munkaügyi
TanácsMegyei
Területfej-lesztési TanácsHelyi,
önkormány-zati,
közszolgá-lati,
fenntartói érdekegyez
-tető fórumok
Vállalati Érdekegyeztet
ő TanácsLétszámleépí-tési Bizottság;
MunkábaElhelyezőBizottság (MEB)
Makroszintű funkcionális fórumok (testületek)
Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT)Országos Szakképzési Tanács (OSZT)
Kutatási Felsőoktatási Közoktatási Kulturális Szociális Humán-
egészségügy
Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT)
Országos Önkormányz
ati Köztisztvisel
ői Érdekegyezte
tő Tanács (OÖKÉT)
Belügyi Érdekegye
ztető Tanács (BÉT)
Honvédségi
Érdekegyeztető
Fórum (HÉF)
Minisztériumok, országos hatáskörű szervek ágazati-fenntartói érdekegyeztető fórumai
14
30. AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS, A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZERE (2002 szeptembertől - )
A makroszintű érdekegyeztetés csúcsfóruma: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)Az Országos Érdekegyeztető Tanács Szakfórumai Nemzeti ILO Tanács
Európai Integrációs Tanács (EIT)Ágazati Tanács
Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságai és munkacsoportjaiA makroszintű konzultáció fóruma: a Gazdasági és Szociális Tanács
A funkcionális érdekegyeztetés rendszereA funkcionális érdekegyeztetés országos fórumai
Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT)Szociális Tanács (SZT)Országos Területfejlesztési Tanács (OTT)Országos Szakképzési Tanács (OSZT)Országos Felnőttképzési Tanács (OFT) Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT)
A funkcionális érdekegyeztetés területi fórumaiA Megyei (Fővárosi) Munkaügyi TanácsokRegionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok
A költségvetési szféra országos szintű érdekegyeztető fóruma: a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács A költségvetési szféra szektoriális, tárcaközi, ágazatiérdekegyeztető fórumai
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT)Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT)Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT)
31. táblázat Az érdekegyeztetés változó szerepei
I. szakaszKözponti
bérszabályo-zást oldó
tripartizmus
II. szakaszElmozdulás a gazdasági és
szociális konzultáció
felé
III. szakaszKísérletek a "társadalmi összehango-
lásra"
IV. szakaszVisszatérés a
konzultációhoz
V. szakaszA
konzultáció dominan-
ciája; érdekegyeztetés helyett társadalmi párbeszéd
15
Intézmény Országos Érdekegyeztető Tanács
Érdekegyeztető Tanács OMT; GT; EIT; Nemzeti ILO Tanács
Időszak 1988 augusztus - 1990 tavasza
1990 augusztus - 1994 tavasza
1994 közepe – 1995
1996- 1998 tavasza
1998 közepe -
A szakasz tömör jellemzése
államigazgatásba integrált tripartizmus
tripartizmus - tanuló szereplőkkel
Tripartizmus – túlzottan ambiciózus szereplőkkel
tripartizmus - óvatos szereplőkkel
Korlátozott tripartizmus – erősödőMultipartizmus
Hatáskör (a témaköröket illetően)
szigorúan körülhatárolt
bővebb hatáskör, amely ismételten vita tárgya
Szinte korlátlannak tűnő
törekvés a korábbiaknál jóval szűkebb, szigorú határok elfogadtatására
Megosztott a fórumok között, a tripartizmus a munka világára szűkül
Legjellem-zőbb jog
együttdöntés (meghatározott szereplők körében)
konzultáció + kísérlet az együttdöntés témaköreinek bővítésére
Együttdöntés ígérete
konzultáció konzultáció
A tripartizmus szerepének meghatározó alakító(i)
kizárólagosan a kormány
alapvetően a szociális partnerek - a kormány reaktív, közvetetten korlátozó
Kormány a szociális partnerekkel közösen, a későbbiekben már a szociális partnerek dominanciája által
kormány, a szociális partnerekkel konzultálva
kormány, a szociális partnerek reaktív szerepben
16
32. táblázat A makroszintű fórumok
Időszak Érdekegyeztető fórum Össze-tétele Szereplői
1988-1990Országos Érdekegyeztető
Tanács (OÉT)Kvázitripartit
Kormány, Szociális partnerek (csak a
politikai legitimációval rendelkezők)
1990-1999 Érdekegyeztető Tanács (ÉT) és Szakbizottságai
Tripartit Kormány, szociális partnerek
1999-2002
Országos Mun-kaügyi Tanács (OMT) és Szakbizottságai,
Gazdasági Tanács (GT), Európai Integ-rációs
Tanács (EIT), Nemzeti ILO Tanács
Tripartit és multipartit
Kormány, szociális partnerek, MNB, kamarák, kamarai jellegű szervezetek
2002-Országos Érdekegyeztető
Tanács (OÉT)+
Gazdasági Szociális Tanács
Tripartit
Multipartit
Kormány, szociális partnerek
17
EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD
33. A szociális párbeszéd fejlődése az Európai Közösségben
Konzultáció és párbeszéd a Római Szerződés 138. és 139. cikkelyei szerint
Autonóm (közösségi szintű) párbeszéd
Concertation
Ágazati szintű konzultáció és párbeszéd
Közösségi szintű konzultáció
1957 1963 1970 1985 1993
18
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK(Kulcsfogalmak)
autonóm szociális párbeszéd – értelmezése kétféle lehet: a) szinonimája az európai szociális párbeszéd eredeti értelmezésének; b) általánosságban jelöli a szociális partnerek bipartit párbeszédét, függetlenül annak megvalósulási szintjétől. Ez utóbbi esetben a szűken értelmezett szociális párbeszéd fogalomnak a szinonimájaBipartit együttműködés, bipartit kapcsolatok - a munkaügyi kapcsolatok individuális szereplői
(munkáltató, munkavállaló), a szociális partnerek (munkáltatói- és munkavállalói érdekképviseletek), valamint a munkáltató és a munkavállalói participációs képviselet egymás közötti, kétoldalú együttműködése, kapcsolata (amikor az állam – közvetlenül – nem válik szereplőjévé a munkaügyi kapcsolatoknak).
bizottsági határozat – az Európai Bizottság által hozott meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, amely teljes egészében kötelezi címzettjeitCEEP – Állami Vállalatok Európai Központja (European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Interest)Céhek - az egyazon mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szervezetei. Jogilag a céh a céhtagok önkéntes (autonóm) szervezkedésével megteremtett és a város központi hatósága vagy a város ura, később az ország fejedelme, királya részéről elismert és szabályozott közjogi korporáció, amely gazdasági feladata mellett közigazgatási, illetve közrendészeti (némely helyen politikai) funkciókat is teljesített. Engedélyezett iparűzésre csak a céhtagsággal volt mód, a céhbe nem tartozókat, az onnan eltávolítottakat (az ún. kontárokat) üldözték.civil párbeszéd – olyan együttműködési formák és mechanizmusok, amelyekben a szociális partnereken kívül egyéb érdekcsoportok képviselői – azaz a szociális párbeszéd szemszögéből tekintve “civilek” – is részt vesznek concertation – a konzultáción túllépve, magában foglalja az adott területre vonatkozó (szak)politika megvitatását, együttes kialakítását, majd együttes kötelezettségvállalást a közösen meghatározott (szak)politika végrehajtásáértDimenzió (a fogalom dimenziói) - a fogalomból analitikusan levezetett, a fogalmat meghatározó, leíró
összetevők.Direkt akció: a szakszervezetek, a munkavállalói csoportok, valamint a munkáltatók által alkalmazott,
általában legitim nyomásgyakorló eszközök, intézmények.Egységes Európai Okmány (Single European Act –SEA) – az Európai Közösségek alapító szerződéseinek egyik módosító szerződése, amelyet a tagországok 1986. február 18-án írtak alá, majd 1987. január 1-jén lépett életbe. Legfontosabb rendelkezése az egységes piac 1992. december 31-i határidőig történő bevezetéséről hozott döntés volt. Emellett több kérdésben módosítva a Római Szerződést mélyreható intézményi változtatásokat eredményezett. Az európai szociális párbeszéd szempontjából különösen fontos szerepet játszott azzal, hogy a szociális párbeszédet, általánosságban, az elsődleges jog részévé tette.Eljárási szabályok (a munkaügyi kapcsolatok alrendszerben): a tartalmi szabályok megállapításának,
módosításának, valamint azok végrehajtásának, betartatásának formáit, szabályait határozzák meg, s elsősorban a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek erőviszonyától és hatalmi pozícióiktól függenek
Ellenérdekű szereplők - a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek érdeke alapvetően ellentétes egymással, amelyet megerősít együttes szükséglet kielégítésük limitált lehetősége. Míg a munkaadó a profitmaximalizálásra törekszik, addig a munkavállalók és érdekképviseletük dominánsan a profitból való minél nagyobb részesedésre.
Erő-stratégia: a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek vagy valamelyik szereplőjének olyan cselekvési formáját jelenti, amely során nem veszik számításba a másik fél érdekeit céljaik elérése során, ennek következtében nem csupán közös céljaik elérését, hanem saját céljaik teljesülését is veszélyeztetik
ETUC – Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation)Európai ágazati szint – az Európai Unión belül, a tagállamok összessége gazdaságának valamelyik fő területére korlátozódó illetékességet jelöli; pl. európai acélipar; európai mezőgazdaság, stb.
19
Európai Bizottság – az Európai Unió döntés-előkészítő, javaslattevő, s bizonyos esetekben végrehajtó, illetve végrehajtást ellenőrző szerve. A Bizottság kifejezés egyaránt vonatkozik az ún. biztosokból álló politikai testületre, valamint az irányításuk alatt dolgozó mintegy húsz erez fős hivatalnoki kar egészére. A Bizottság feladata a közösségi érdekek és közösségi politikák megtestesítése. európai szociális párbeszéd (eredeti értelmezés) – a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek európai csúcs-szervezetei közötti bipartit párbeszédeurópai szociális párbeszéd (jelenlegi, tágabb értelmezés) – a szociális partnerek közötti bipartit párbeszéd, továbbá mindazok az intézmények, amelyek az Európai Gazdasági Közösség létrejötte óta valaha is a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek a közösségi döntéshozatalba történő, intézményesített bevonására szolgáltak.európai szociális párbeszéd (szűkebb értelmezés) – a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek (szociális partnerek) közötti bipartit párbeszéd
Foglalkoztatási jogviszony (foglalkoztatásra irányuló jogviszony) fogalma szerint: a foglalkoztató és a foglalkoztatott között jogi kapcsolat áll fenn, e jogviszonynak tárgya maga a munkavégzés; a szolgáltatás nem ingyenes, hanem ellenértékhez kötött. Nem tartozik például a foglalkoztatási jogviszonyok körébe a vállalkozási szerződés, valamint a megbízási szerződés alapján végzett
munka. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. A munkáltató és a
foglalkoztató megjelölés általában átfedésben van egymással.Gazdasági és Szociális Tanács – Economic and Social Committee (ESC), az Európai Unió egyik konzultatív testülete
Ideiglenes koalíció: olyan kollektív szereplő, amely meghatározott érdekérvényesítési akció érdekében tömöríti, képviseli a munkavállalók vagy munkáltatók kisebb vagy nagyobb csoportját, s a koalíció
az érdekérvényesítést követően feloszlik.interakció – kölcsönös egymásra hatásIntézmény (munkaügyi kapcsolatok intézménye) - a szereplők közötti együttműködés - történelmileg és
funkcionálisan meghatározott, kialakult - formája, szervezeti kerete. Az ellenérdekű felek által követett szabályrendszer.
Intézményesítés célja - munkaügyi kapcsolatok szereplői közötti együttműködés fenntartása és szabályozása; előzetes eljárási rend kialakítása a konfliktusok megoldására.
Intézményesített kapcsolatok - a munkaügyi kapcsolatok szereplői között az “ad hoc” és informális kapcsolatokon kívüli, jogi kötelmeken vagy megállapodásokon nyugvó együttműködés.
Jogharmonizáció: a magyar belső jog hozzáigazítása az uniós normákhoz, amely nem csupán az EU joganyagának formális átvételét, hanem a normák tényleges érvényesülését biztosító szabályok megalkotását is jelenti
Keresztény-szociális szakszervezetek: XIII. Leo pápa 1891-ben közzétett Rerum Novarum (Új dolgokról) kezdetű enciklikáját programjuknak valló szakszervezetek.
Koalíció: az egyesülési jog és a szervezkedési jog szabályainak megfelelően önkéntesen létrehozott szervezet, érdekvédelmi szervezkedés, szervezeti tömörülés. A szervezet rendeltetése tagjai gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme. A koalíciók egymással tárgyalásokat folytathatnak és nyomásgyakorló eszközöket alkalmazhatnak. A koalíciók nem látnak el semmilyen közjogi feladatot. A koalíciós szervezkedés két alapvető pólusa: a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek.
Koalícióképesség: koalícióképes az a jogi személyként működő egyesület, amelynek tevékenysége vagy a munkáltatók, vagy a munkavállalók gazdasági, szociális érdekképviseletére, az ezekkel kapcsolatos tárgyalásokra, kollektív szerződés kötésére, továbbá azok betartásának felügyeletére, kikényszerítésére terjed ki.
Koalíciós szabadság: a munkavállalók, munkáltatók – az egyesülési szabadság alapján – szabadon beléphetnek, tömörülhetnek egyesületekbe (szakszervezetbe, munkáltatói érdekképviseletbe), vagy kívül maradhatnak belőlük, és ezek miatt semmiféle hátrány nem érheti őket.
Kollektív intézmények - a kollektív szereplők közötti együttműködés intézményei (pl. kollektív alku).
20
Kollektív szereplő (munkaügyi kapcsolatok kollektív szereplői) - a munkavállalói érdekképviseletek (munkavállalói csoport, szakszervezet, szakszervezeti szövetség, konföderáció), munkavállalói képviselet (üzemi tanács); a munkáltatói érdekképviselet (munkáltatók csoportja, munkáltatói szövetség, konföderáció), a kormány képviselői.
Kollektív szerződések lefedettségi rátája: mekkora azoknak a munkavállalóknak a százalékos aránya, akikre a kollektív szerződések kiterjednek. Konszenzusos döntés (a tripartizmusban): olyan döntés, amikor egyik fél sem emel vétót, azonban
valamelyik félnek joga van tartózkodni a támogatás kinyilvánításától.Konszenzus-stratégia: a munkaügyi kapcsolatok szereplői figyelembe veszik kölcsönös függésüket, a
kölcsönös érdekmaximalizálás lehetőségére törekednekkontroll – a gazdasági, szociális tényezőket, tevékenységeket a (szociális partnerek által meghatározott) célmegvalósítás irányába terelő folyamatKonzultáció (általános fogalma) - két vagy több, független és autonóm szereplő közötti önkéntes
együttműködés, amelynek célja egymás véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése, befolyásolása; adott esetben közös vélemény kialakítása annak érdekében, hogy harmadik (további) felekre befolyást gyakoroljanak. A konzultáció a vélemények artikulálására és megvitatására irányul, mindezek ellenére, a szereplők aktív magatartását feltételezi, részben abból következően is, hogy az eredményes konzultáció alapját képezheti későbbi alkuk megkötésének.
Korrigált lefedettségi ráta: a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók aránya a kollektív szerződésekkel potenciálisan lefedhető foglalkoztatottak számához viszonyítva Közös ideológia (a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek közös ideológiája): kölcsönösen elfogadott
értékek, a közös eszmék együttese, amely az ellenérdekű felek ideológiájának minimális kompatibilitását, konzisztenciáját fejezik ki. Ez által értékelik egymást a felek: utasítják el egymást vagy kötnek kompromisszumokra épülő megállapodásokat
Közösségi szint – az európai ágazati szinttől való megkülönböztetés érdekében használt kifejezés, amely az Európai Unió egészére, a tagállamok összességére kiterjedő illetékességet jelöliKvázi-tripartizmus: olyan tripartit együttműködés, amikor nem minden érdekképviselet jogosult a
részvételre, hanem csak a megfelelő kormányzati legitimációvak rendelkező szervezetMakroszintű konzultáció - a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek (konföderációk), az
állam, (bizonyos esetekben az előbbiekben túlmenően további érdekképviseletek, szereplők) közötti önkéntes együttműködés, ami általában arra irányul, hogy alkalmat adjon valamennyi résztvevőnek véleménye kifejtésére, mások véleményének megismerésére meghatározott, országos jelentőségű kérdésekben, és esetleg tegye lehetővé közös, de nem kötelező álláspont kialakítását. Az együttműködés konzultációs jellege nem zárja ki azt, hogy a felek a konzultáció során, annak fórumán, illetve később, a konzultáció eredményeként, bizonyos kérdésekben megállapodásra jussanak, s ezeket szerződésekben is rögzítsék.
Makroszintű tárgyalás és megállapodás - olyan kompromisszumos megállapodásra, egyezségre való törekvés a szociális partnerek és az állam (bizonyos esetekben az előbbiekben felsoroltakon kívüli szereplők között), amely mindegyik érintett fél számára elfogadható. A makroszintű tárgyalás során olyan megállapodás elérése a cél, amely pontos kötelezettségeket fogalmaz meg az érintett felek számára, később követendő magatartásukra. A megkötött megállapodás tiszteletben tartása (pontosabban betartása és betartatása) mindegyik érintett fél számára kötelező – még akkor is, ha magának a megállapodásnak nincs jogi ereje.
Multipartit kapcsolatok - a tripartitnál többszereplős kapcsolatok, amikor a szociális partnereken és a kormányon kívül politikai pártok, civil szervezetek s egyéb szereplők is részeseivé válnak a makroszintű tárgyalásoknak és megállapodásoknak. Az együttműködést alapvetően azonban a munkaügyi kapcsolatok rendezését szolgálja.
Munkaadó (munkáltató): a munkajogviszonyban az fél, aki részére a munkaviszony keretében a munkavégzés történik. Megkülönböztetjük a munkáltatót, mint szervezetet, valamint a munkáltatót, mint munkáltatói jogkört gyakorló személyt. A munkáltató mind az individuális munkaügyi kapcsolatoknak, mind a kollektív kapcsolatoknak szereplője lehet.
Munkaadói tartós koalíciók: munkaadói (munkáltatói) érdekképviseletek a munkaadók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervei, amelyek tevékenységük során a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, minden állami, önkormányzati, politikai s egyéb szervezettel szemben érdekképviseleti tevékenységre jogosultak.
21
Munkabéke intézményei - a nyomásgyakorló eszközök alkalmazását nem alkalmazó intézmények, általában a participációs intézménye (pl. az üzemi tanács).
Munkaharc intézményei - a nyomásgyakorló eszközök alkalmazását is felhasználó, vagy annak alkalmazását kilátásba helyező munkaügyi kapcsolat intézmények (kollektív tárgyalás, sztrájk, munkáskizárás, stb.)
Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet: az, amelyik alapszabálya szerint az adott munkáltatónál képviseletre jogosult szervet működtet, illetve tisztségviselővel rendelkezik.
Munkáskizárás (lock out): a munkaadók direkt akciója, a munkavállalók munkavégzésének tömeges megszüntetése, illetve felfüggesztése a munkából történő kizárás, vagy az üzem (ideiglenes) bezárása által.
Munkások önsegélye - e fogalom keretébe sorolták a munkavállalók (egyben a munkáltatók) szervezkedésének, szerveződésének formáit, intézményeit, az állami közreműködés intézményeit, így a szakszervezeteket, munkaadói egyesületeket, munkaviszályokat (sztrájk, lock out, stb.), a munkások harci eszközeit, a kollektív szerződést, a munkaügyi viták rendezésének eszközeit, az üzemi tanácsot, a munkaügyi bíróságot. (A fogalmat 1948-ig alkalmazták Magyarországon.)
Munkaügyi kapcsolatok (Industrial Relations) - eredendően az iparban dolgozó szervezett munkavállalóknak a képviselőik (szakszervezeteik) útján a munkáltatókkal folytatott közvetett (munkahelyeken kívül folytatott) együttműködését (tárgyalásait, megállapodásait), a kollektív alku létrejöttét jelentette.
Munkaügyi kapcsolatok alrendszer környezeti tényezői: a technológia tipusa, a munkaerőpiac állapota, a piaci verseny jellemzői, a költségvetési korlátok, a munkaügyi kapcsolatok szereplői között kialakult erőviszonyok
Munkaügyi kapcsolatok általános fogalma - a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszer.Munkaügyi kapcsolatok individuális szereplői - a munkaadó és a munkavállaló.Munkaügyi kapcsolatok intézményei: azon intézményeknek az összefüggő rendszere, amely garanciát
nyújt a munkavállalók és a munkáltatók, azok érdekképviseleteik, képviseleteik - illetve adott esetben az állam - között az együttműködés biztosítására, a feszültségek és konfliktusok megelőzésére, illetve megoldására.
Munkaügyi kapcsolatok specifikus fogalma - több dimenzió komplex együttese segítségével leírt, meghatározott fogalom.
Munkaügyi kapcsolatok szereplői: a munkajogviszony (pontosabban a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok) individuális alanyai, a kollektív munkajogi viszonyok alanyai (a különböző koalíciók, illetve kooperációk), valamint az állam meghatározott (kormányzati) képviselői.
Munkaügyi kapcsolatok szűkebb (klasszikus) fogalma - a munkavállalók, a munkáltatók, illetve érdekképviseleti, képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszere, amely a szereplők közötti együttműködés folyamatos fenntartására, a konfliktusok megelőzésére és – a már létrejött – konfliktusok megoldására irányul.
Munkaügyi kapcsolatok tágabb, bővített fogalma - a munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve érdekképviseleti, képviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint a szociális partnerek és az állam (kormányzati szervek) intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszere, amely alapvetően a szereplők együttműködésének fenntartására, a konfliktusok megelőzésére és – a már létrejött – konfliktusok megoldására irányul.
Munkaügyi kapcsolatok tárgya: a munkáltatók, a munkavállalók, illetve szervezeteik, valamint az állam közötti kapcsolatok körébe tartozó jelenségek vizsgálata.
Munkaügyi konfliktus: a munkaügyi kapcsolatok különböző, ellentétes érdekű vagy az érdekközösség által egymásra utalt szereplői között a munkaszervezetben, vagy a szervezeteik között felmerült, a munkaviszonnyal közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban lévő nyílt, manifesztált vagy rejtett ellentét.
Munkavállaló: a munkajogviszonynak a munkavégzői pozícióban lévő alanya, aki a munkáltató részére, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott keretek között, a
munkaszerződésben megállapított munkabér ellenében, a munkáltató utasításai szerint rendszeresen és folyamatosan munkát végez.
Negatív koalíciós szabadság: a munkavállalót nem szabad hátrányos helyzetbe hozni amiatt, hogy valamely szakszervezetnek nem tagja, vagy a szakszervezetből kilép.
Nyomásgyakorló eszközök - munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek legitim, a másik fél magatartásának megváltoztatására irányuló eszközei (sztrájk, lock out, bojkott, demonstráció, stb.).
Paktum (szociális paktum) - központi, országos szinten folytatott tripartit vagy multipartit tárgyalások, amelyeken a kormány és a szociális partnereken kívül a politikai pártok, civil szervezetek és egyéb érdekképviseletek is részt vesznek, vehetnek. A paktumok általában kettő-három-négy évre kötődnek, s egy tárgyalási csomagról történő megállapodást jelentenek. Mind gazdasági konjunktúra, mind dekonjunktúra esetén alkalmazzák. Válság időszakában a válság enyhítését és a jövedelemegyenlőtlenségek lassítását segíti. Fellendülés időszakában a szociális partnerek között a növekedés eredményein történő osztozkodást biztosítja. Ezek a megállapodások általában segítik stabilizálni egy új demokrácia kialakítását.
párbeszéd – a szociális partnerek közötti folyamatos interakció, amelyet annak érdekében folytatnak, hogy megállapodásra jussanak abban, hogy milyen módon gyakorolnak kontrollt bizonyos gazdasági és szociális tényezők felettParticipáció munkaügyi kapcsolatok fogalma: a munkaügyi kapcsolatok két, ellentétes érdekű
szereplőjének a sajátos, intézményes együttműködési viszonya, amikor a tulajdonos, a munkáltató tulajdona feletti jogait részben korlátozza, átengedi a munkavállalóknak, annak érdekében, hogy azok a szervezeti döntéshozatalnak - közvetlenül vagy közvetetten (képviselőik útján) – részesei lehessenek.
Pozitív koalíciós szabadság: a munkavállalót nem szabad hátrányos helyzetbe hozni amiatt, hogy valamely szakaszervezetbe belép vagy annak tagja.
rendelet – az Európai Unió olyan általános hatályú, közösségi normája, amely minden részletében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandóReprezentatívitás: a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek meghatározott ismérvek szerinti
támogatottságát fejezik ki adott körben (pl. a munkahelyen, ágazatban, országosan, foglakozási csoportban)
Reprezentativitási kritérium – azon, többnyire számszerűsíthető, mérhető jellemzőknek az összessége, amelyeket valamely munkavállalói vagy munkáltatói érdekképviselet reprezentativitásának megítélésére alkalmaznakStratégiai választás elmélete: a rendszerelmélet által feltételezett visszacsatolásokat tagadja,
képviselőik szerint a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek van módjuk arra, hogy eldöntsék, hogy követik-e a környezet kihívásait, vagy nem. Az elmélet választ ad arra, hogy miért reagál a munkaügyi kapcsolatok alrendszer egyes országokban, foglalkozási csoportokban, stb. eltérően ugyanazon kihívásokra
Szakmai szakszervezet: egyetlen szakma munkásainak tömörítő, országos szerveződésű érdekvédelmi szervezet.
Szakszervezet fogalma Magyarországon (a két világháború között): a szaklap köré szervezett, szabadszervezetekkel kiegészített szakegylet, szakegyesület
Szakszervezet típusok: a szakszervezetek - attól függően, hogy milyen munkavállalói körből toborozzák tagságukat - különböző típusú szervezetek lehetnek: vállalati-, szakmai-, ágazati-, és általános szakszervezetek.
Szakszervezet: önkéntesen - az egyesülési jog, a koalíciós jog alapján - létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, s céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét, tehát tagjai szervezeti életet élnek. A munkavállalók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervei, amelyek tevékenységük során a munkáltatóval és annak érdekképviseleti szerveivel szemben, minden állami, önkormányzati, politikai s egyéb szervezettel szemben érdekképviseleti tevékenységre jogosultak. A szakszervezetek a munkáltatóval szemben – meghatározott feltételek fennállása esetén – nyomásgyakorló eszközöket alkalmazhatnak
Szakszervezetnek minősülő munkavállalói egyesületek: olyan munkavállalói egyesületek, amelyek magukat formálisan nem minősítik szakszervezetnek, azonban alapszabályuk működési célja alapján szakszervezeti funkciókat látnak el. (Magyarországon a munkástanácsok).
23
Szereplők – azok a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek értjük, amelyek az európai szociális párbeszédben, annak valamely formájában részt vesznek Szervezeti elemzés, analízis - az adott (munkaügyi kapcsolat) intézményen belüli érdek- és hatalmi
viszonyok elemzése, az intézmény dinamikájának vizsgálatSzindikalista szakszervezetek: mind a politikai pártokkal, mind az álammal való együttműködést
elutasítják, s egy elképzelt “szakszervezeti forradalom” lehetőségét keresik, előnyben részesítve a munkavállalók “direkt akcióit”, a sztrájkot, a bojkottot.
Sztrájk: több, munkaviszonyban álló munkavállaló által kezdeményezett kollektív munkabeszüntetés, a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából, oly módon, hogy a munkavállalók távol maradnak munkahelyüktől.
Tanácsi határozat – az Európai Unió Tanácsa által hozott meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, amely teljes egészében kötelezi címzettjeitTárgyalás - tárgyalásról akkor beszélhetünk, amikor a felek valamely témakört annak érdekében
vitatnak meg, hogy megegyezésre jussanak. Tehát az együttműködés szándéka, célja eleve megállapodások megkötése. A tárgyalás már nem csupán véleménycserét és vitát jelent, mint a konzultáció, hanem egy olyan alku és kompromisszum elemeket magában foglaló folyamatot, amelynek során olyan egyezségre törekednek az érintett felek, amely mindegyikük számára elfogadható.
Társult tagság – korlátozott jogokkal és kötelezettségekkel járó speciális szervezeti kapcsolatTartalmi szabályok (a munkaügyi kapcsolatok alrendszerben): az alkufolyamat következményeiként,
az alkuban elért erőviszonyok kifejeződéseként létrejövő szabályok, amelyek meghatározzák a munkaszervezeten (munkaügyi kapcsolatok alrendszeren) belül a jövedelmeket, a munkavégzés követelményeit, a munkavállalók jogait és kötelességei, stb.
Tartós koalíció: a munkaügyi kapcsolatok kollektív szereplője, az egyesülési jog (illetve a szövetkezési jog) alapján létrejövő speciális, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező
szervezetek, egyesületek. Tervgazdasági munkaügyi kapcsolatok - a szocializmus időszakának – piacgazdasági értelemben
felfogott - kvázi munkaügyi kapcsolatok rendszere, ahol nem volt biztosított a szereplők függetlensége, így nem a tárgyalásos, szabad alku, hanem a központi irányítás érvényesült.
Törvényes munkásvédelem - a szociálpolitika (társadalompolitika) egyik részterülete, ága, amely intézményes alapokon, a munkaviszony szabályozásával garantálja a gyengébbek (a munkavállalók) védelmét. (A fogalmat 1948-ig alkalmazták Magyarországon).
Tripartizmus, tripartit együttműködés - a kormány, a szakszervezeti és a munkáltatói érdekképviseletek közötti, elsősorban országos szintű tárgyalások és megállapodások.
UNICE – Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (Union of Industrial and Employers’ Confederations of Europe)