Szocializmus II

Dr. Prof. Székely Gábor

A majority of Americans believe that capitalism is a better system than socialism, according to the Rasmussen Reports national telephone survey. When asked if capitalism or socialism is a better system 53% of Americans said capitalism was better, 20% said socialism, and 27% were unsure.On April 9, 2009 - 12:50pm. US News.

Irodalom (jelezve némi egocentrizmust)Székely Gábor: Zimmerwald – Berlin –

Moszkva. A Komintern létrehozása – polgárháború és világforradalom. In: Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves. ELTE, Budapest 2010. 519-531. o.

Székely Gábor: Lenin és a szocializmus. Múltunk, 2001. 2-3. sz. 130-177. o.

Székely Gábor: A Komintern és a fasizmus. Kossuth Könyvkiadó 1980. 274 pp.

Karl Kautsky (1854– 1938)

Eduard Bernstein (1850-1932)

Forradalom - evolucióOsztályharc – osztályegyüttműködésProletárdiktatúra – polgári demokráciaInternacionalizmus – nemzeti gondolatGyarmatok ellen - gyarmatosítás

Éles vita az Internacionálé amszterdami (VI. )kongresszusán, 1905.A kongresszus többsége elítélte Millerand kormányba lépését – de ellene szavazott a holland Émile Vandervelde, a Nemzetközi Szocialista Íroda elnöke, a tekintélyes osztrák Victor Adler, és a belga Pieter Troelstra.

 1861-1930

Émile Vandervelde(1866 – 1938)

Victor Adler (1852-1918)

A kongresszus javasolta, hogy egy országból csak egy párt vegyen részt – az orosz bolsevikok (Lenin) és a bolgár tesznyákok (Dimitar Blagojev) ezzel nem értettek egyet.

Dimitar Blagojev (1856-1924)

1905 forradalom Oroszországban: V.I. Lenin (1870-1924) az NSZI tagja lesz. A háború ellen, Rosa Luxemburggal (1871-1919), Jean Jaurés-zel és Martovval (1873-1923) javasolja: a háború kitörése esetén „…lépjenek fel, s minden erejükkel felhasználják a háború előidézte gazdasági és politikai válságot arra, hogy mozgósítsák a tömegeket és meggyorsítsák kapitalista osztályuralom bukását.”

Julij Martovval (1873-1923Jean Jaurés 1859-1914

Az egyetlen napirend: a háború elleni fellépés lehetőségei. Megerősítették az 1907-es határozatot, de nem fogadtak el akcióprogramot a közeledő háború ellen. Ennek eredménye a szociálsovinizmus; míg Jean Jaurés nem szavazta meg a hadiköltségvetést – életével fizetett ezért -, addig E. Vandervelde, J. Guesde, M. Sembat, Albert Thomas, Arthur. Hederson belépett a háborús kabinetbe... (Ebben az évben, a korlátózó választási törvények ellenére mintegy 12 millió szocialista szavazó volt ezekben az országokban,)

Jules Guesde1845-1922

Marcel Sembat1862-1922

.

A szociáldemokrácia irányzatokra bomlása – elmélet és gyakorlatMarx kiindulópontja:

"Nem az én érdemem, sem a modern társadalomban levő osztályok létezésének, sem ezek egymás közötti harcának felfedezése. Polgári történetírók már jóval előttem ábrázolták az osztályok e harcának történelmi fejlődését, polgári közgazdászok pedig az osztályok gazdasági anatómiáját. Ami újat én tettem, az volt, hogy kimutattam:

hogy az osztályok létezése csak a termelés fejlődésének meghatározott történelmi szakaszaihoz van kötve;

hogy az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet;

hogy maga ez a diktatúra csak átmenet az összes osztályok megszüntetéséhez és az osztály nélküli társadalomhoz" (Marx levele Weydemeyerhez, 1852., Marx és Engels Művei 28. k. 479. old.)

„A kapitalizmusból a szocializmusba, a szükségszerűség birodalmából a szabadság

birodalmába való átmenet szerinte (ti. Engels – SzG.) nem lassú átmenet, nem „belenövés”, hanem: ugrás, forradalom. „

Lukács György: Proletár, 1920. novemberhttp://www.marxists.org/magyar/archive/

lukacs/fe100.htmÉs a különféle irányzatok szerint?

Rusznyák István, Lukács György, Komor Imre és Nagy Imre a Parlament folyosóján

A három irányzat…

Eduard Bernstein Karl Kautsky Vlagyimir Lenin

A szocializmus családfája

A fő kérdés, amely megosztotta a munkásmozgalmat:Folytatható-e a reformista szociáldemokrata

politika a háború idején, még inkább azt követően?

A többségi szociáldemokrácia igennel válaszolt, a forradalmi baloldal nemmel, felhívva a figyelmet arra, hogy a kapitalizmus fennmaradása csak újabb háborúkat, sőt, újabb világháborút jelent. E gondolatok éppúgy megtalálhatóak voltak Lenin írásaiban, mint Rosa Luxemburgnál.

A bolsevikok:„Egy új, jobb társadalmi berendezést

akarunk…: ebben az új, jobb társadalomban nem lehetnek gazdagok és szegények, mindenki köteles részt venni a munkában. A közös munka gyümölcseit nem maroknyi gazdagnak, hanem valamennyi dolgozónak kell élveznie… Ezt az új, jobb társadalmat szocialista társadalomnak nevezik. A róla szóló tanítást szocializmusnak nevezik. Azokat a munkásszövetségeket, amelyek ezért a jobb társadalmi berendezésért harcolnak, szociáldemokrata pártoknak nevezik.” Lenin, 1903.

Rosa Luxemburg (1871-1919)Karl Liebknecht (1871-1919)

De vita folyt a baloldalon belül is:az új Internacionáléról és a proletárdiktatúráról

Lenin véleménye

„A III. Internacionáléra vár az a feladat, hogy a tőkés kormányok elleni forradalmi rohamra, az összes országok burzsoáziája elleni polgárháborúra szervezze a proletariátus erőit a politikai hatalom kivívása, a szocializmus győzelme érdekében!” S megvalósuljon a proletariátus diktatúrája, a legmagasabb fokú demokrácia.

Rosa Luxemburg véleménye„… A lenini-trockiji elmélet alapvető hibája

éppen az, hogy a diktatúrát, pontosan úgy, mint Kautsky, szembeállítja a demokráciával. ‘Diktatúra vagy demokrácia’ – így hangzik a kérdésfeltevés mind a bolsevikoknál, mind Kautskynál. Az utóbbi természetesen a demokrácia mellett dönt, mégpedig a polgári demokrácia mellett, amikor ezt a szocialista átalakulás alternatívájaként tünteti fel. Lenin és Trockij, éppen fordítva, a diktatúrára szavaz a demokrácia ellenében, és ezzel maroknyi személy diktatúrája, azaz polgári típusú diktatúra mellett dönt. A két ellenpólus egyformán messze van a valódi szocialista politikától.”

A Munkás- és Szocialista Internacionálé (1919-1923)a Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaközössége (1921-1923) és azegyesülés: a Szocialista Munkásinternacionálé (1923-1940) vezetői

Johan Willem Albarda (1878 – 1957) az Internacionálé utolsó elnöke (1939-1940) egy munkásgyűlésen

Friedrich Adler (1879-1960)Az SZMI titkára

Émile Vandervelde (1866-1938)Az Internacionálé elnöke 1939-ig.

A német küldöttnek,Eberleinnek 5 szavazatállt rendelkezésére

A Kommunista Internacionálé 1919-1943 vezetői

Grigorij Zinovjev(1883 – 1936)

Karl Radek1885 – 1939)

Nyikolaj Buharin(1888 – 1938)

Georgi Dimitrov(1882 -1949)

Lenin jegyzetel a II. kongresszuson

Meghatározó szocialista vezetők Európában…Willy Brandt

1976-1992 az SZI elnöke

Olof Palme

Francois Mitterand Tony Blair Bruno Kreisky

Szocialista Internacionálé1951-ben alakult újjáközpontja London168 tagszervezete vanLegnagyobb tagszervezete:Party of European Socialists – 32 tagszervezettel.- Az EU parlamentben 161 mandátuma van

TársszervezetekInternational Union of Socialist YouthInternationale Falken Bewegung Internationale Sozialistischen Frauen-

A Kominform1947 – 1956

Nem a

Komintern utóda

Pártvezetők a világban, akik a szocializmusban gondolkodtak…

Mao Ce-tung1893-1976

Salvador Allende1908-1973

Palmiro Togliatti

Georgi Dimitrov1882-1949

Ho Si Minh1890-1969

Magyar pártvezetők 1918 - 1989

Kun Béla (1886–1938) Rákosi Mátyás

(1892 -1971)

Nyers Rezső (1923 - )

Grósz Károly (1930 – 1996)

Kádár János (1912 – 1989)

Gerő Ernő(1998 – 1980)

Jurij Vladimirovich Andropov (1914 – 1984))

Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971)

Leonyid Iljics Brezsnyev (1907-1982)

Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko (1911-1985)

Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931- )

Szovjet pártvezetők Sztálin után:

Borisz Nyikolajevics Jelcin (1931 – 2007)

██ Szélsőbal██ Szocialisták██ Regionalisták és zöldek██ Zöldek██ CDI, TGI██ Függetlenek██ Liberális demokraták

██ Radikális Szövetség (liberálisok)██ CD / EPP██ Forza Europa██ Konzervatívok██ Euroszkeptikusok██ Nemzeti konzervatívok██ Szélsőjobb

Politikai pártcsoportok az Európai Parlamentben 1979–2009 (felülről)

A Magyarországra jutó 22 mandátum megoszlása 2009: Fidesz – KDNP 14,

MSZP 4, Jobbik 3,

MDF 1

Anarchizmus

Az anarchizmus, az egyéni felelősséget állítja előtérbe, minden jogi, vagy parlamentáris hatalommal szemben.

A szocializmus és a liberalizmus eszméinek ötvözete – egyesek szerin.

Legátfogóbb értelemben az uralomnélküliség követelése.

Marx és Bakunyin közötti vita lényege:

Proletárdiktatúra versus önmegvalósítás

Mihail Bakunyin(1914-1976)

Keresztényszocializmus: "A keresztényszocializmus a keresztény

etika alapján gondolja útját állni a hatalmaskodó individualizmus által előidézett társadalmi igazságtalanságoknak.

Szociális reformok rendszere, amelyek a keresztény igazságosság megvalósítását óhajtják a társadalmi és gazdasági életben.

A mozgalom, XIII. Leó pápa (1810-1903, pápa 1878-tól) Rerum Novarum (Az új dolgok…), a tőkések és a munkások viszonyáról 1891-ben megjelent enciklikájával erősödik fel.

Magyarországon, a keresztényszocializmus leghitelesebb képviselője, Giesswein Sándor pápai prelátus volt. Életének utolsó éveiben óriási egyházi és politikai nyomás nehezedett rá. Jelentős szerepet töltött be a magyar és a nemzetközi békemozgalomban.

Giesswein Sándor (1856-1926)

További pápai enciklikák…1931. XI. Pius pápa a Quadragesimo Anno

kezdetű enciklikájában is megjelenik a szociális igazságosság fogalma, a társadalmi intézményeket átható „szociális szeretet” igényét fogalmazva meg.

1961. XXIII. János pápa a Mater et Magistra kezdetű enciklikájában konkretizálja ezen eszme követelményeit pl. munkabérre. Fő elve: szubszidiaritás .

Szubszidiaritás - a kisegítés elveA kereszténydemokrácia fontos alapelve, mely szerint amit egy adott

szervezeti szint meg tud oldani, abban magasabb szint nem jogosult dönteni.

A magasabb szervezeti szintek feladata a kisegítés, az önszerveződés támogatása, és döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben. - A ~ elvéből következik: 1) a társadalom (egyén, család, egyházközségek, lakóhelyi és munkahelyi közösségek, települések, régiók, nemzeti szervezetek, állam, nemzetközi közösségek) életének hierarchikus rendezőelv szerinti szemlélete ; 2) országos és nemzetközi területi szinten a föderalista berendezkedés; 3) állami szinten széleskörű önkormányzati rendszer; 4) pluralizmus a szellemi életben és az oktatásban; 5) demokratikus módszerek alkalmazása a legalacsonyabb közösségektől a legmagasabbakig; 6) az egyének joga és kötelezettsége a társadalom életében való cselekvő részvételre és a hatalom ellenőrzésére.

Egyetemes vizsgakérdések

1. A konzervativizmus keletkezéstörténete2. Konzervativizmus, nacionalizmus, fasizmus

a 20. században3. A liberalizmus keletkezéstörténete4. Liberalizmus, nacionalizmus,

neoliberalizmus a 20. században5. A szocializmus keletkezéstörténete6. Szocializmus, kommunizmus, bolsevizmus,

sztálinizmus a 20. században

Magyar vizsgakérdésekA századelő reformnemzedéke, a

Társadalomtudományi Társaság, a Huszadik Század. Ady Endre, Jászi Oszkár, Tisza István, Bethlen István (földbirtokpolitikai programja)

A forradalmak ideológiai háttere. Szabó Ervin 1948/49 képe és annak hatása a magyar szociáldemokráciára. A kommunisták jövőképe, a dzsentri ellenforradalmi programja, Gömbös Gyula: Egy vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról

Szekfű Gyula Három nemzedék c. műve és annak szellemi környezete. Teleki konzervativizmusa, Bethlen István konzervatív liberalizmusa

A nép írók jövőképe, a második szárszói konferencia, Németh László és Erdei Ferenc vitája

Szocializmus és nemzet. Párthatározat a népi írókról. A Művelődéspolitikai Munkaközösség állásfoglalása. Kádár János nemzetképe

Az SzDSz programja, az MDF programja, Antall József világképe

Vizsgák időpontja:Május 17. 14h – írásbeli. Két kérdésből esszé, esszénként max. 2 oldal.Május 21. 9h. szóbeliMájus 22. 9h.Június 4. 9h. Uv.