-
Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés
ésszerűsége
Fogalmak:
a jogegyenlőség elve, jogsérelem,
jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok
korlátai (mások jogai,bűncselekmény)
a szerződések alapvető formai és tartalmi
követelményei, a jogorvoslati lehetősége
-
Jogi norma, jogszabály, jogrend, jogrendszerAz emberi közösségek
mindig is védekeztek a létüket vagy tagjaik életét, testi épségét,
egészségét veszélyeztető, az egyén, illetve a közösség
tevékenységét akadályozó magatartások ellen. Az állam kialakulása
előtt ezt a szabályozó funkciót az erkölcsi-etikai normák, az
illemszabályok és a közösségben kialakult szokások töltötték
be.
Az állam megjelenését követően a magatartás szabályozásának egy
sajátos új formája jelent meg: nevezetesen a jogi norma. A jogi
normában testet öltött magatartásszabályok alapvetően különböznek a
korábbi erkölcsi-vallási, szokás-alapú normáktól: a jogi normát az
állam alkotja, és a benne rögzített magatartásszabályok betartását
saját hatalmi apparátusával kikényszerítheti.A jog tehát állami
kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási
szabály
-
Jogi norma (jogszabály): konkrét cselekvési mintát határozmeg
legitim állami kényszer kilátásba helyezésével.
Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak
összessége
Jogforrások:
¨ Alkotmány: 1949. évi XX. tv.¨ Törvények (Országgyűlés
alkotja)¨ Kormányrendeletek¨ Miniszterelnöki, miniszteri
rendeletek, MNB elnökének rendelete¨ Önkormányzati rendeletek (csak
az ÖK területén hatályos)
-
A polgári ügyekben eljáró bíróságok
Első fokon:
- helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság)- megyei
bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi
perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja azötmillió
Ft-ot.
Másodfokon:
- helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: megyei bíróság(Fővárosi
Bíróság)
- megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla- az
ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság.
-
Vajon a bűn elkövetését miért bünteti a társadalom?Mi a büntetés
célja?Mit jelent a büntetés arányossága?Milyen alternatív formái
vannak a büntetésnek?
-
- szakrális büntetés- talio elv- Platon -igazságos megtorlás-
középkor -elrettentés- felvilágosodás-jogbiztonság- 1978. BTK
A hatályos törvény szankciórendszereA büntetési nemek
Főbüntetések Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés
(Btk.40-52.§§) MellékbüntetésekKözügyektől, foglalkozástól és
járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, pénzmellékbüntetés
(Btk. 53-65.§§)
-
A büntetés célja maA Magyarországon hatályos 1978. évi büntető
törvénykönyv szerint ―a társadalom védelme érdekében annak
megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más, bűncselekményt
követhessen el.
A büntetőjogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség
megelőzési célt szolgál, illetve erősíti a jogállamiság elvét.Az
elkövető tudja az elkövetéskor, hogy bűnt követ el és azt mivel
fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli meg ezt.
A bíróság által kiszabott büntetés megerősíti az igazságosság
eszméjét és annak közösségi tudását, befolyásolja a társadalom
tagjainak és az elkövetőnek a gondolkodását.A végrehajtás pedig a
nevelést, a reszocializációt hivatott biztosítani.
-
Példa:Milyen változtatás szerepel a törvényben?Van-e visszatartó
ereje a büntetés növelésének? Gyűjts a statisztikai adatok alapján
érveket mellette és ellene!
1. A három csapás törvényAz elfogadott törvénymódosítás beemeli
a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E törvénymódosítás "a
bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének
felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három,
személy elleni erőszakos bűncselekmény.
A büntetés célja maA Magyarországon hatályos 1978. évi büntető
törvénykönyv szerint ―a táradalom védelme érdekében annak
megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más, bűncselekményt
követhessen el.
-
� A büntetőjogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség
megelőzési célt szolgál, illetve erősíti a jogállamiság elvét.
� Az elkövető tudja az elkövetéskor, hogy bűnt követ el és azt �
mivel fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli
meg ezt.
� A bíróság által kiszabott büntetés megerősíti az igazságosság
eszméjét és annak közösségi tudását, befolyásolja a társadalom
tagjainak és az elkövetőnek a gondolkodását.
� A végrehajtás pedig a nevelést, a reszocializációt hivatott
biztosítani.
-
További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így
felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban
lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre
életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre
életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés
enyhítésének nincs helye - mondja ki a jogszabály.
A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két
paragrafusának büntetési tételeit, így az intézkedést végrehajtó
rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó pedagógust,
nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz
egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó
szabadság-vesztéssel.
-
A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a
holokauszttagadásról szóló passzuson is, és kimondta, hogy aki nagy
nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek
által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények
tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti
fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság
előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a
holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen
színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.)
-
A fogvatartottak létszáma 2007
-
A fogvatartottak létszáma 2007.
-
Magyarországon
-
A fogvatartottak iskolai végzettsége, 2009
-
A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió
forintjába kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a
pénzből három munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az
Egyesült Államokban egy elítéltre többet kell költeni, mintha a
legdrágább és legjobb amerikai egyetemre járatnák teljes tandíjjal.
Ezek a költségek bizonyos aggályokat keltenek a börtönbüntetés
ésszerűségével kapcsolatban. S ezek a kétségek csak fokozódnak, ha
meggondoljuk, hogy a börtönből kikerülők jelentős része megmarad a
bűnözői pályán. A betöréses bűncselekmények elkövetőinek kétharmada
bűnismétlő, harminc százaléka visszaeső.
-
II. PéldaVita az eutanáziárólSZABAD-E EGY ANYÁNAK MEGÖLNIE
GYERMEKÉT?Egy különös haláleset évekkel ezelőtt mélyen felkavarta a
magyar közvéleményt: egy gyermekét egyedül nevelő anya vízbe
fojtotta tízéves kislányát, mivel az gyógyíthatatlan betegségben
szenvedett. Egy képes hetilap tanúsága szerint így vallott a
tragédiáról:Kislányom egészségesen született, és ki lencéves koráig
- a szokásos gyermekbeteg ségeken kívül - teljesen egészséges volt.
Ép pen a harmadik osztályt kezdte az iskolában, amikor egy
ismeretlen betegség támadta meg. Magas láza volt és állandóan
hányt. El vittem orvoshoz - akkor már csak ketten voltunk, mert
előző évben váltam el a fér jemtől, aki más városba költözött, és
nem nagyon törődött a gyerekkel -, s az küldöz getett mindenhová
bennünket. Kivizsgálás ról kivizsgálásra jártunk, de nem tudták
megmondani, hogy mi baja. Végül kiderült, hogy a kislánynak nagyon
speciális betegsé ge van, amely a legritkábbak közé tartozik a
földön: a saját immunrendszere támadta meg. Ez a betegség az
orvostudomány mai állása szerint teljességgel gyógyíthatatlan. Még
a fájdalmakat sem tudják igazán csillapítani. Mert akkor már egyre
nagyobb fájdalmai voltak, lesoványodott, kihullott a haja, s már
többet volt kórházban, mint otthon. Két évig csináltuk ezt a
szenvedést, kórházról kórház ra jártunk, természetgyógyásztól
csodadokto rig mindent kipróbáltunk. Minden hiába! Egy re csak
fogyott, egyre gyengébb és kiszolgáltatottabb lett. Én meg már az
őrület határán jártam. Kiléptem a munkahelyemről, fokoza tosan
feléltünk mindent. Már csak ő tartotta bennem a lelket, mert nagyon
bizakodott, hogy meg fog gyógyulni. Sokat segítettek barátaink is,
az osztálytársai is rendszeresen látogatták a kórházban is meg
otthon is.
-
Aztán valami „eltörött" benne. Fájdalmait egyre nehezebben
lehetett csillapítani, sokszor órákig vergődött az ágyban hangosan
jajgatva. Én meg ott álltam tehetetlenül Senkinek nem kívánom azt
az érzést. Egyik tiszta pillanatában azt mondta - bele is írta a
naplójába -, hogy nem bírja tovább, "menjünk föl a tetőre és
ugorjunk le" - mondta Aztán meg olvasta valahol, hogy valaki
hajszárítót dobott a kád vízbe, amelyben fürdött, és úgy halt meg.
Könyörgött, hogy tegyem meg vele én is. Akkor még nem tudtam, nem
akartam megtenni, de amikor a következő vizsgálat után közölte a
doktor úr, hogy ő itt már nem tud mit tenni, s láttam, hogy egyre
nagyobb fájdalmai vannak. Éppen fürdött, amikor rátört egy
irtózatos| fájdalomroham, amitől elájult. Én meg már nem emeltem ki
a fejét.Miután meghalt, kiemeltem a kádból, virágokat tettem köré,
majd elmentem a remdőrségre. Úgy gondolom, jogom, sőt kötelességem
volt megtenni. Én szültem, én akartam, hogy legyen. Életre, örömre.
Nagyon szerettem. Nem bírtam elnézni, hogy egyre jobban szenved. És
már ő sem akart így élni. Az anyja vagyok, meg kellett tennem.
(Lányi András- Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok)Mi az
eutanázia?Magyarországon milyen jogi szabályozás van
érvényben?Milyen emberi jogokat mérlegelnek az eutanázia
kapcsán?Hogyan ítélhetjük meg az esetet?
-
HáttérinformációkAz eutanázia szó az eu (jó) és a Thanatos (a
görög mitológiában a halál istene) szavakból származtatható.
Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia végrehajtásának módja
szerint aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív az
eutanázia, ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg
életét, míg passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt megtenni
valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia
esetén tehát az orvos megöli a beteget, passzív eutanázia esetén
csak hagyja meghalni.…Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett
gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, nagyfokú fizikai fájdalomnak
kitett 11 éves lányával, gyermeke kérésére. A kislány fürdővizébe
egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermekét,
aki néhány másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó
anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek
végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészi
fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberben úgy
döntött, hogy az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a
vádlottnak le kell töltenie.Az ítélet szerint, ha a büntetőjogi
szabályozás lehetőséget adott volna az eutanáziára, azt akkor is
egyértelműen az orvos és a beteg viszonyára kellett volna
leszűkíteni. A bíróság kitért arra is, hogy a magyar büntetőjog a
passzív eutanázia megítélésében is szigorú, ilyen esetekben
emberölés állapítható meg.Az LB ítélete után Binder Györgyi a
köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért; Göncz Árpád akkori
államfő 1996 májusában négy évi próbaidőre felfüggesztette az
asszony börtönbüntetésének végrehajtását.
-
A kegyes halál kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az
úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán került újból az érdeklődés
középpontjába, bár a bíróság szerint a fővárosi Nyírő Gyula kórház
volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővért emberölésért,
illetve annak kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi
fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi
Bíróság.Magyarországon az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény
szerint a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén
egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás
következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratban, írásképtelensége esetén két tanú együttes
jelenlétében utasíthat vissza.A törvény szerint az életfenntartó
vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben
van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely
az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül -
megfelelő egészségügyi ellátás mellett is -halálhoz vezet és
gyógyíthatatlan. ……Európában csak két országban, Belgiumban és
Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban
jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált választók
segítőire. Svájcban nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi
klinikán az utóbbi 4 évben mintegy 150 ember, köztük az idén az
első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz.
Nagy-Britanniában ugyanis az eutanázia-tilalom megsértői 14 évig
terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.Amerikai Egyesült Államok
legfelsőbb bírósága nem ismerte el sem a végső önrendelkezést mint
alapvető alkotmányos jogot, sem pedig azt, hogy a polgárokat
hátrányosan érinti az a törvényi rendelkezés, amely bünteti az
orvos aktív közreműködését a halál siettetésében.
-
Hollandiában 1973-ban alakult meg az Eutanázia Társaság, miután
egy orvosnőt súllyosan beteg édesanyjának megöléséért bíróság elé
állítottak (Boven doktornő egy hét felfüggesztett börtönt kapott
egy év próbaidővel). A tárgyaláson – amely precedens értékűvé vált
– a bíróság kimondta, hogy a holland orvosok automatikusan
mentesülnek a holland büntetőtörvény 293-as paragrafusa alapján
indítható vád alól (ez tiltja az eutanáziát), amennyiben a beteg
gyógyíthatatlan; fizikai vagy szellemi szenvedése embertelen; vagy
határozottan kérte, hogy életének vessenek véget vagy segítsenek
szenvedése megszüntetésében; vagy mert haldoklik, és nagyon közel
van a halálhoz.Hollandiában a törvények kidolgozottsága elősegíti,
hogy a lehetőségekhez mérten a lehető legkifinomultabb kontroll alá
kerüljön a betegek, ápolók és orvosok kapcsolata. Maga a halálba
segítés rituáléja is kidolgozott: ideje van a végső döntésnek
(amely természetesen meggondolható és visszavonható), az
elbúcsúzásnak és a távozásnak.Az eutanázia így semmiképpen sem egy
ember döntése és magányos cselekedete, hanem egy egész csoporté,
beleértve a beteg hozzátartozóit is, akiknek ezáltal jelentősen
könnyebb lesz a gyászt elviselniük és lezárniuk.S éppen, mert
meghatározott körülmények között – de csakis így – megengedett az
eutanázia, sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy bárki a saját,
egyéni belátása alapján, akárőszinte szánalomból, akár egyéb okból
mások halálba segítése mellett döntsön.(Mégis , kinek az élete? –
12. évfolyam)
-
5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil
közösségekhez
tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.-
Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142-
Fogalmak: állam, államformák, politikairendszerek, a
demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai,
törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia,
nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak,
törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti
és közvetlen demokrácia
-
Az állam fogalma
• Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén
(egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer
• Erőszak-szervezet, amely írott vagy íratlan törvények keretei
között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül
gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)
-
Az állam feladataiKlasszikus állami funkciók • Belső: rend
védelme• Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai
létfenntartásához
szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés •
Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása •
Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok
tarása
Modern állam funkciók • Szervező - pl. tömegközlekedés•
Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny
gazdasági
hátrányait mérsékli• Szociális : szegénység elleni küzdelem)•
Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást•
Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó• az
oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása•
környezetvédelem
-
Az állam típusaiI. a) Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú
(egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai) – despotikus (a hatalom
egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett
despota=uralkodó)b) Antik típusú (athéni demokrácia, római
arisztokratikus köztársaság) • Athén: közvetlen demokrácia,Róma:
választott hivatalnokokII. Feudális állam• A földtulajdon a
gazdasági és politikai hatalom alapjaa) Patrimoniális állam• „Az a
fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje
felett való tulajdonon alapszik• a hatalom egyik alapja a
kereszténység, a másik a földbirtok- a hűbériség kialakulása ->
az uralkodó katonai erejét a feudum
(hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri államb) Rendi monarchia- az az
államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen
gyakorolják
a hatalmat- rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú,
gazdasági helyzetű és
érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja- az uralkodói
hatalmat már nem tekintik korlátlannak
-
c) Abszolút monarchia-az uralkodó a rendek félretolásával
kormányoz- az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására
(felfedezések, gyarmatok, monopóliumok)-nincs rendi gyűlés-zsoldos
hadsereg-királytól függő hivatalnoki réteg
III. Polgári államTudati előkészítője a felvilágosodás volt:•az
ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és
elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius,
Locke)•társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a
nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta•a
hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és
a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu)népszuverenitás, népfelség
elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau)• angol
alkotmányos monarchia (1689)• az USA-ban a világ legrégebbi
érvényes alkotmánya (1789)• francia forradalom (1789)
-
IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.)A XIX. sz. második felétől
megvalósuló választójogi reformok
nyomán jöttek létre.
1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognakalkotmány:
valamely állam alaptörvényeinek összessége
2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő,
szabadságjogok érvényesülése
3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van
4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és
döntéshozói hatalom elkülönítése
5. kisebbségi jogok védelme
-
A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új,
szociális-gazdasági szerepvállalása→ jóléti állam (állami
szociálpolitika, oktatáspolitika
-
V. Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás
nélküli kormányzást jelentenek1. autoritáriuscél: a politikai
stabilitás megteremtése,fenntartása- a hatalmi elit pragmatista (a
gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó)- nem akarja a társadalmat
teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran
érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni
a modernizációs célok érdekébenpl. Horthy-rendszer, mai arab
államok2. Totális diktatúrákA kifejezés Mussolinitől származik. A
totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer
olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és
társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy
egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság,
a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik.
Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést
és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A
demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a
szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az
uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer
érvényesül.)
-
Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali
fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus.
- ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji
uralom)- egypártrendszer – a hatalom alapja a pártban viselt
pozíció- a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik,-
nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének
érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent
politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a
gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a
hajviseletig- kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat-
titkosrendőrség hegemóniája(Magyarországon a német megszállás
alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom
megszakításával)
-
I. feladatA forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre!„A
közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia)
lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a
közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti)
demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott
képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a
választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen
demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A
polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének.
A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája,
amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi
megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek,
államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent
a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény
van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak
idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek
középiskolásoknak)
•Mi a közvetlen demokrácia lényege? Mi a közvetlen demokrácia
klasszikus példája?•A szöveg szerint mikor van fokozott igény
közvetlen demokráciára?•Mi ennek az oka?•Hol és mikor volt erre
példa a történelemben?•Mi a közvetlen demokrácia legismertebb
formája ma Magyarországon?•Miért van nagyobb szerepe a közvetlen
demokráciaintézményének helyi vagy regionális szinten?•Melyek a
közvetlen demokrácia korlátai?
-
A közvetlen és a képviseleti demokrácia napjainkban
Közvetlen vagy részvételi demokrácia
- Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl.
a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog
(egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak
átadott felhívás)
- modern formája : népszavazás = referendum
Közvetett, képviseleti demokrácia- a polgárok elsősorban
választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a
hatalom átruházása
-
• …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív
népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő
vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3)
bekezdés).
• …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet
alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a
törvényes feltételeknek megfelel . Az Országgyűlésnek ekkor tehát
nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az
országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre
kötelező . Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó
választópolgárok több mint fele, de legalább az összes
választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos
választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés
az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás
törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény
megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III
törvény 8. § (1) bekezdés).
Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpP
Milyen fajtái vannak a népszavazásnak?Mikor érvényes a
népszavazás eredménye?
II. példa
-
• A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az
országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így
lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a
népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy
véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt
megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyilvánító
népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést.
Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G2qj5f6
-
Az ALKOTMÁNYBÓL• (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:•
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a
központi
adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók
központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
• b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről,
illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények
tartalmáról,
• c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló
rendelkezéseiről,
• d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és
szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
• e) az Országgyűlés feloszlásáról,• f) a Kormány programjáról,•
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és
szükségállapot
kihirdetéséről,• h) a fegyveres erők külföldi vagy országon
belüli alkalmazásáról,• i) a helyi önkormányzat
képviselő-testületének feloszlatásáról,• j) a közkegyelem
gyakorlásáról.Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást
kezdeményezni? Miért?
-
téma Igen % Nem % Részvétel1990. jún.
A köztársasági elnök közvetlen megválasztása
85,9 14,1 13,9
1997. nov.
NATO csatlakozás 85,33 14,67 49,24
2003. ápr.
EU csatlakozás 83,7 16,24 45,62
2004.Dec.
Kettős állampolgárság 51,57 48,43 37,49
Kórházi napidíj eltörlése 84,48 15,92 50,512008. márc.
Államilag támogatott felsőfokú ta. tandíja
82,22 17,78
http://www.valasztas.hu
Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?
-
Téma: Államunk felségjelvényei és a magyar választójog
Fogalmak: állami szuverenitás, állami felségjelvények, címer,
állampolgárság
-
� Az állam szuverenitása (azaz önállósága és függetlensége) az
államhatalom nélkülözhetetlen ismérve, annak politikai és jogi
kifejeződése.
�
� (Szuverenitás: az államnak az a tulajdonsága, hogy saját
területén ez államhatalmat teljes joggal, minden idegen befolyástól
és korlátozástól menten gyakorolja.)
�
� Belső szuverenitás jelenti az államnak azt a jogát, hogy
önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét,
valamint azt a hatalmat, amelyet a területén tartózkodó személyek
és dolgok felett gyakorol.
�
� A külső szuverenitás az államnak a nemzetközi jog és
cselekvőképességére irányuló joga.
-
�Az állami szuverenitást megjelenítő történelmileg kialakult
szimbólumok az államiság jelképei, melyeket az alkotmányok
rögzítenek. Az Alkotmányban intézményesített jelképek kifejezik a
nemzeti összetartozást.
-
� Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az
állami lobogója és a himnusz. A címer hegyes talpú, hasított,
tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel
hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany
koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a
magyar Szent Korona nyugszik. Az állami lobogó a nemzeti zászló
három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes
sávja, fehér sávjában a címerrel. A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz
című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. A nemzet ünnepei március
15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a
modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, augusztus
20-a, Szent István király és az államalapítás ünnepe, amely
hivatalos állami ünnep, valamint október 23-a, az 1956. évi
forradalom és szabadságharc kezdetének napja.
� http://www.parlament.hu/biz/aeb/resz/munkaanyag.htmMelyek az
állami szimbólumok?
-
� A kettős kereszt Bizáncban már nem az egyház, hanem az állam,
a hatalom jelképe volt. És mivel III. Béla Bizáncban nevelkedett,
átvette ezt a felfogást és formát . Először az általa veretett
pénzen jelent meg, 1190 körül. Később bekerült a címerbe is, amely
a magyar függetlenséget hangsúlyozta ki.
� A hármashalom eredetileg zöld pázsit alátétet jelképezett, e
talapzat megtöréséből alakult a ki a 13.században a hármashalom
� a 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer
vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere
� A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a
mai formájukban a 16. század elején rögzültek.
Példa: Mikor alakult ki a magyar címer, mit jelképeznek a főbb
elemei?Miért a koronás címert választotta 1990-ben a magyar
országgyűlés, amikor Magyarország államformája köztársaság?
-
1849. a Habsburg-ház trón-fosztásakor Kossuth-címer
Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték
kiscímernek.
1918-ban az első magyar köztársaság a Kossuth-címert tekintette
állami jelképének.
1919 végén a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi
kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve.
1938-tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra a középcímert (1915)
használták hivatalosan.
1946-tól ismét a Kossuth-címer volt a magyar állam címere.
1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert vezettek
be
Mikor vezették be a következő címerek használatát?
-
� Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer
volt használatban
� 1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer)
� A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti
vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező
korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje
az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság
hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia.
-
�1848/49-es zászló
�Magyar állami zászló 1867-1918, az Osztrák–Magyar Monarchia
idején
�1956-os zászló
�mai
-
A választójog mai értelme a népképviselet elvében gyökerezik.
Hazánkban a rendi képviselettel szemben az 1848:V. tc. teremtette
meg a népképviselet elvén alapuló országgyûlésválasztásának
lehetõségét; elfogadása a polgári fejlõdés irányába tett jelentõs
lépés volt. Ezt követõen több választójogi törvény is születtet,
sõt rendeleti úton történõ szabályozás is volt. Az 1945. évi VIII.
tv. az általános választójog alapján egy demokratikus, többpárti
parlament létrehozására lajstromos választási rendszert vezetett
be, melynek nyomán arányos képviselet jött létre. Két választást
tartottak a kötött lajstromos rendszer alapján (1945-ben és
1947-ben), de a képviselet jellege alapvetõenmegváltozott. A
többpártrendszer felszámolása után 1949-ben a pártok az
országgyûlési képviselõ választásokon már nem külön-külön
programmal indultak, hanem a Magyar Függetlenségi Népfrontban közös
lajstrommal - ily módon formálissá váltak a választójogi normák, és
maguk a választások is.
-
�Magyarországon 1989 óta működik polgári demokrácia. Akkor nem
hoztak létre új alkotmányt, hanem a meglévőt módosították jelentős
mértékben.
� Mi történik akkor, ha az egyéni választókerületi első
fordulóban a választópolgárok kevesebb mint fele szavazott, de a
szavazók több mint fele ugyanazt a jelöltet támogatta?
� Milyen minimális részvételi arány szükséges az egyéni
választókerületi körzetben a második fordulóban ahhoz, hogy
eredményes legyen a választás?
� Mi a szerepe és a jelentősége a területi listának?� Ki
szavazhat az országgyűlési választásokon ma Magyarországon?
-
� „5. § (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább
hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása
szükséges. [...]
� (3) A területi választókerületben - területi listán - pártok
jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi
választókerületben [...] az egyéni választókerületek egynegyedében,
de legalább két egyéni választókörzetben jelöltet állított.
[...]
� (4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét
területi választókerületben állított listát.
� 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási
fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta
az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a
szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele
szavazott. [...]
� (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület
választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt
sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [...] a
második, választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az
első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt
százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor
az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt;
[...]
� képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot
kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület
választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott."
� (Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi
XXXIV. törvényből)
-
7. Témakör: Állampolgári ismeretekTéma:Az Európai Unió és
intézményei
Fogalmak:, az Európai Unió, az EU parlamentje, bizottság,
főbiztos, alapszerződések, csatlakozási szerződések, euró
Mi az Európai Unió, melyek létrejöttének fontosabb
állomásai?Melyek az EU fontosabb intézményei?Hogyan működik az
EU?Hazánk mióta tagja az Európai Uniónak?Mi a feladata az Európai
Bizottságnak?A cikkek felhasználásával térjen ki a döntéshozatali
mechanizmusra is!
http://eur-lex.europa.eu/hu/droit_communautaire/droit_communautaire.htm#3.2
http://www.eutrio.hu/
Magyarország 2011. jan.1-jétől látja el az Európai Unió
Tanácsának soros elnöki tisztét. Milyen feladatokat ró ez ránk?
Segédanyag:Száray: IV. o. történelem tankönyv 239-240. o.
-
Az EU jelenleg 27 tagországot számlál. További három ország
kérelmezte, hogy az EU tagjává
válhasson: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és
Törökország.
-
Az EU létrejötte
1952Az Európai Szén- és Acélközösség
hat állam – NSZK, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium
és
Luxemburg
1958Római Szerz ődések:
Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac)
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerz ődés
1992Maastrichti Szerz ődés:
Szerződés az Európai Uniórólaz európai valuta bevezetése
(pénzunió terve) 2002. 12 tagállam bevezetteközös kül- és
biztonságpolitika kialakításaegységes vízumpolitika
életbeléptetésea közös intézmények – az Európa Parlament és Európai
Bizottság –szerepének kiszélesítésaz EK elnevezése Európai Unióvá
(EU) változott,
200410 új állam, közte
Magyarország csatlakozása
2003Nizzai Szerződés
2007Lisszaboni Szerz ődés
(aláírva, ratifikálásra vár)
1995Schengeni egyezmény
az unió tagállamai között „lebontotta a határokat” (személyi
ellenőrzés sincs), viszont a külső határokon szigorúbb ellenőrzést
írt elő
i
-
Az Európai Unió a II. világháborút követően jött létre, melynek
alapvető célja az volt, hogy, megteremtse a szomszédos európai
országok közötti békét és együttműködést. Első lépésként hat
tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország
és Olaszország) 1951. április 18-án Párizsban aláírta az Európai
Szén- és Acélközösséget. 1957-ben aláírják a Római Szerződést,
mellyel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a
közös piac, melynek lényege, hogy a személyek, az áruk és a
szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül. 1973.
január 1-jén 9 országra bővül az Európai Közösség, Dánia, Írország
és Nagy-Britannia csatlakozásával.1986-ban aláírják az Egységes
Európai Okmányt, amelyben írásba foglalták, hogy 1992. december
31-ig megvalósítják az „egységes piac”-ot azaz a négy szabadság: az
áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlását.1992.
február 7-én aláírták az Európai Unióról szóló Maastrichti
Szerződést, mely 1993. november 1-jén lépett hatályba. A Szerződés
jelentős változást hozott az EU történetében, mert a tagállamok
elhatározták, hogy gazdasági és monetáris unióra lépnek és 1999-ig
közös valutát vezetnek be. „Európai Közösség” elnevezés helyébe
„Európai Unió” lép.2003. április 16-án ez a 10 csatlakozni
szándékozó ország aláírta a csatlakozási szerződést Athénban, így
2004. május 1-én csatlakoznak Ciprus, Csehország, Észtország,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta Szlovákia
és Szlovénia . 2007. január 1-én az Európai Unió tagállamainak
száma 27-re nő a két kelet-európai ország: Bulgária és Románia
csatlakozásával valamint tagjelölt országok közé lép Horvátország,
Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország.
-
Lakosság millió főben, (2007)
497
1322
128 142
301
EU Kína Japán
Oroszország USA
EU Kína Japán Oroszország USA
10 793
1 326 3676
468
10 035
Bruttó hazai termék (GDP)milliárd euróban, 2006-ban
Az európai országokat sok évszázados kulturális és történelmi
hagyományok fűzik egymáshoz. A XX. század nagy háborúi megmutatták,
milyen katasztrófákhoz vezethet a kontinens politikai
megosztottsága. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió
létrehozásához, s az elért eredmények sokban igazolták a
várakozásokat. Tény viszont, hogy a kül- és biztonságpolitikai
együttműködés kevésbé sikeres, mint a gazdasági integráció. Már a
15-ök uniója felülmúlta az egyetlen szuperhatalmat, az Egyesült
Államokat mind a népesség számában, mind a gazdaság
teljesítőképességében, ugyanakkor katonailag nem tudott ütőképes
erőt fölmutatni. Az utóbbi évtized válságai azt mutatták, hogy az
Európai Unió egyelőre képtelen az egységes és hatékony fellépésre a
nemzetközi politikában.
-
Az Európai Unió intézményrendszereAz Európai Unió bonyolult
rendszerében az Európai Bizottság tekinthető az EU kormányának, az
Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, egy fontos
megszorítással: egyik sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel,
mint egy nemzetállam kormánya és egy nemzetállam parlamentje.Az
Unió legfontosabb döntéseit ugyanis továbbra is az egyes tagállamok
kormányai által alkotott testületek, mindenekelőtt a tagállamok
állam- és kormányfőiből álló úgy nevezett Európai Tanács, illetve a
tagállamok minisztereiből álló ún. Európai Unió Tanácsa határozzák
meg.
-
Európai Bizottság – Europen Commission
A szerv egyszerre tölt be javaslattevő (döntéselőkészítő,
jogszabály-kezdeményező), végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és
képviseleti funkciókat. Elvileg az Európai Bizottság tesz
javaslatot új jogszabályokra, de azokat a Parlament és a Tanács
fogadja el. Ezeket ezután a
Bizottság és a tagállamok hajtják végre, és a Bizottság szerez
nekik érvényt.
2007. január 1-től a Bizottság 27 tagú. A tagállamok kormányai a
tagokat az Európai Parlament hozzájárulásával öt évre
választják.
José Manuel Barrosó, portugál
politikus az EB elnöke
-
Az EU intézményei és egyéb szerveiEurópai Parlament
(EP); Választásokat
ötévente tartanak, és
az EU minden polgára
jogosult választani és
jelöltetni magát. A
Parlament
munkájában jelenleg
27 EU-tagállam 785
képviselője vesz részt.
Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de
módosíthatja vagy
megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos
területeken tanácskozási
joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját,
jóváhagyja a testület
kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja.
Ellenőrzi az EU
költségvetését is.
-
Európai Tanács
A tagállamok állam – vagy
kormányfőinek fóruma. Európa Unió tagállamainak állam-és
kormányfői évente általában négyszer (két formális + két informális
ülés) hívják össze. Az európai integráció történetét áttekintve jól
látható, hogy az Unió működése az utóbbi 2-3 évtizedben alapvetően
a csúcstalálkozók köré szerveződik. Az állam- és kormányfők ekkor
véglegesítik a legfontosabb döntéseket, és határozzák meg az
előttük álló időszak fő teendőit.
A Tanács főépülete, a Justus Lipsius
Brüsszelben
-
Az Európai Unió TanácsaA Tanács az Unió legfőbb döntéshozó
testülete. Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Tanácsot is az
1950-es években, az Alapszerződések értelmében hozták létre. A
Tanács a tagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes
nemzeti kormányából egy-egy miniszter vesz részt.Az, hogy melyik
miniszterről van szó, az a napirenden szereplő témáktól függ. Ha
például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a
tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és
azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik.Az Unió külkapcsolataival az
Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa foglalkozik, mivel
azonban e testület szélesebb felelősségi körrel rendelkezik az
általános politikai kérdésekben is, ülésein a kormányok által
választott miniszter vagy államtitkár vesz részt.
-
Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült
Királyság:
29
Spanyolország és Lengyelország: 27Románia: 14Hollandia: 13
Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és
Portugália:
12
Ausztria, Bulgária és Svédország: 10Dánia, Írország, Litvánia,
Szlovákia és
Finnország:7
Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia:
4
Málta: 3ÖSSZESEN 345
Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza.Minél több lakosa van
egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban. A
szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak
kedvez:
-
(Forrás: HVG 2005. december.)
Példa: Ismertesse az EU-ban a bizottságok feladat- és jogkörét!
A cikk felhasználásávaltérjen ki a döntéshozatali mechanizmusra
is!„A brüsszeli EU-csúcsértekezleten a 2007–2013 közötti
keretköltségvetésének számairólkellene határozni. Bár az EU a
tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének elenyésző részével(nagyjából
egy százalékával) gazdálkodhat csak, ez erre a hétéves időszakra
így is hatalmas,800-900 milliárd euró közötti összeg lesz.Az
Európai Unió jelenlegi, brit elnöksége másfél héttel ezelőtt az
EU-s bruttó nemzetijövedelem, a GNI 1,03 százalékát kitevő
költségvetési tervezetet terjesztett a tagállamokelé. A brit
tervezet jócskán elmaradt az Európai Bizottság eredeti
javaslatától, illetve azEurópai Parlament által idén nyáron
megszavazott összegtől – de alatta maradt a korábbi,luxemburgi
elnökség 1,06 százalékos elképzelésének is.A kiadások megkurtítását
az EU nagy nettó befizető államai akarják, amelyek még az
1,06-osluxemburgi tervezetet is sokallják, és 1 százalékig
szeretnének visszamenni. S a brit elnökség– ha már a közös
költségvetés legnagyobb tételéhez, az EU-s pénzek 40 százalékát
felemésztőközös agrárpolitikához egy korábbi megállapodás miatt nem
nyúlhatott – a második legnagyobbtételnél, a főként az új belépők
felzárkóztatását szolgáló strukturális és kohéziós
politikáknálpróbált spórolni.A mostani csúcsértekezleten nem
annyira az új tagállamok és a brit elnökség, hanem a régitagállamok
egy része és London között várják a legnagyobb
vitákat.Nagy-Britannia a nyolcvanas években elérte, hogy
EU-befizetései egy részét visszatérítéskéntmegkaphassa, s ehhez a
gyakorlathoz még most is ragaszkodik, pedig ma már az EU
egyiklegfejlettebb államának számít. A visszatérítés kérdésének
újragondolását London a közösagrárpolitika megreformálásához köti,
ami szintén jogos lenne – ám itt meg a franciákellenkeznek, mivel
ők ezen politika legfőbb haszonélvezői. Ez a probléma hiúsította
meg amegállapodást a júniusi brüsszeli csúcsértekezleten, s a vita
mind a mai napig tart.”
-
Példa II.:Meghiúsult az utolsó kísérlet, hogy megállapodás
szülessen a 2011-es EU-költségvetés keretéről, miután az Európai
Parlament és a Tanács delegációja nem tudott kompromisszumra jutni
hétfő éjszaka. Az Európai Bizottság új költségvetési javaslat
kidolgozására kényszerül, melyet a decemberi csúcstalálkozón még
megszavazhatnak a vezető állam-és kormányfők. Amennyiben év végén
nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást, a következő évi
finanszírozás alapját a 2010-es év keretösszege biztosítja. A
tárgyalás kudarcáért a felek most egymást hibáztatják.
-
A vita forgatókönyveAz Európai Parlament a jövő évi büdzsé
meghatározása kapcsán 130,5 milliárd euró kifizetési keretet
javasolt, mely a kiadási oldal hat százalékos növekedését
jelentené. Ugyanakkor 12 - zömében nettó befizető - tagállam
szilárdan elzárkózott 2,9 százaléknál magasabb emelés
lehetőségétől. Az Európai Parlament a nemzeti kormányok szűkös
anyagi helyzetét figyelembe véve hajlandó lett volna alkut kötni és
belemenni abba, hogy a 2011-es költségvetés csak szerény mértékben
növekedjen, azonban cserébe ragaszkodott ahhoz, hogy a Parlamentet
is bevonják az uniós finanszírozás reformjának tárgyalásaiba. A
Tanács azonban éppen ezt a követelést kifogásolta.Miután a két
intézménynek nem sikerült megállapodásra jutnia, most az állam- és
kormányfőkön a sor, hogy a december 16-i fórumon még év vége előtt
megoldást találjanak. Abban az esetben, ha nem sikerül tető alá
hozni a megegyezést, az EU jövőre minden hónapban a 2010-es büdzsé
egy-tizenketted részével gazdálkodhat.
-
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso keddi
nyilatkozatában anélkül, hogy külön megnevezte volna Hollandiát és
az Egyesült Királyságot, akik a leginkább vonakodtak a képviselők
igényeinek eleget tenni, csalódva mondta el: a megbeszélések során
néhány ország "nem volt hajlandó európai szellemben
tárgyalni".Magyar EU-elnökség a reflektorbanA Bizottság új
előterjesztésére év végéig még rábólinthatnak Brüsszelben az unió
vezetői, azonban erre csekély az esély - állítja Lewandowski. A
költségvetési biztos véleményével a parlamenti delegáció néppárti
képviselője Surján László is egyetért, aki állítja: egy ilyen
javaslat szabályszerű átfutási ideje hónapokat is igénybe vehet,
így ez a feladat nagy valószínűséggel átcsúszik a jövő félévre. Ez
annyit jelent, hogy várhatóan a magyar elnökségre marad az Európai
Unió 2011-es költségvetésének ellfogadása.
http://kitekinto.hu/ 2010. november 24, szerda,
-
Barroso bizakodikJosé Manuel A Bizottság elnöke megjegyezte, sok
a közös vonás a magyar célok és az Európai Unió prioritásai között.
Ilyen például a további bővítések kérdése, Horvátország
csatlakozásának segítése, a Duna-stratégia, energiabiztonság, a
regionális politika hatékonyságának növelése, családpolitikai
kérdések vagy a fent említett romaügyi stratégia. A megvalósítást
azonban kétségessé teszik a gazdasági körülmények.