TÚLÓRA - Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete · 2019. 8. 8. · Mozaik 4–5. 20-22. 5 Pénz-ügyek 4 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja N em írta alá tavaly év

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapjaIII. évfolyam 2019. JÚLIUS–AUGUSZTUSJÚLIUS–AUGUSZTUS

és

TÚLÓRA

Érdek Védelem

Túlóra? Ügyesen „lepapírozzák”

túlóra: –

munkaidő: 8 óra

3A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

tartalom jegyzet

Érdek és VédelemA Magyar Szakszervezeti Szövetség lapjaKiadja: a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)Felelős kiadó: Kordás László, a MASZSZ elnöke Főszerkesztő: Német H. Erzsébet Munkatárs: Kun J. Erzsébet Fotó: Favics Péter Felelős szerkesztő: Kordás LászlóSzerkesztőség: 1068 Budapest, Városligeti fasor 46-48. Telefon: 06-1-323-2650 E-mail: [email protected]ántartási szám: 01-02-0015390

4-5

8-9

2

DöntéseinkIdőnként úgy kell döntenünk, hogy nem tudjuk előre, pontosan milyen hatása lesz. Úgy kell elfogadnunk vagy elutasítanunk felajánlott megál-lapodásokat, hogy számolnunk kell egyesek nemtetszésével. Sőt akár azzal is, hogy tévedünk. Szerintem az a lényeg, hogy mindig meggon-doltan, legjobb belátásunk és ismereteink szerint döntsünk. Néha nem teljesen válnak be a számításaink, máskor viszont nagyon is. Szerencsé-re ez utóbbiból van több.

A közelmúltban a KSH diadaljelentésében olvashattuk, hogy 11 száza-lékkal emelkedtek az átlagbérek. Ez persze jó hír. Különösen úgy, hogy tudjuk: a kormány tavaly 8 százalékos minimálbér és garantált szak-munkás bérminimum egyezséget ajánlott. Voltak, akik azt mondták, el kell fogadni. Úgy vélték, ez méltányos mérték. Mi pedig úgy gondoltuk, egyáltalán nem az. A MASZSZ elnökeként nem írtam alá a 8 százalékot. Teljes meggyőződésből volt ismét a MASZSZ a renitens. Mi nem tartot-tuk megfelelőnek és reálisnak sem ezt a mértéket. Ez volt az alkalom, amikor szinte biztos voltam benne, hogy igazam – igazunk – van. Az élet ezúttal be is bizonyította, mégpedig nem mással, mint a KSHI dicsősé-ges jelentésével. Már biztosan tudjuk, hogy jó döntést hoztunk akkor. És azt is tudjuk, hogy nem ez volt az első, de nem is az utolsó. Mert mindig a legjobbra törekszünk.

Kordás László

Pénz-ügyek4–5. Bölcsen döntött a MASZSZ

A legfőbb ideje 10 százalék alá szorítani az szja-t!

Lelepleződött a szegénységünk

Munka-ügyek6–7. Kevesebb túlóra

vagy ügyesebb „papírozás”?Kölcsönzött munkás

már nem kell?Érdekvédelem

8–9. Útlezárás a SuzukinálJogalkotás

10-11. Egyezmény a munkahelyi erőszak

és zaklatás ellenNyugdíj-ügyek

12-14. NyugdíjasokRöviden

15. Személyes fejlesztőnek lenni a legmenőbbA férfiak korán halnak

Szervezetten16-18. Javul a szakszervezetek

megítélése?Szegénységben

19. A magyarok fele nem nyaralÚton

20-22. Létszámhiány: senki nem találja a megoldást

Újabb béremelésÖsszevonás

hatástanulmány nélkül23. Mozaik

tartalom

4-5

4–5.

20-22

5

Pénz-ügyek

4 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Nem írta alá tavaly év végén a Magyar Szakszervezeti Szövet-ség (MASZSZ) a Versenyszfé-ra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) azt a megállapodást, amely szerint az idén nyolc százalék-kal nőhet a minimálbér, illetve a szak-munkás bérminimum. Az élet – és a KSH-jelentés is – igazolta, hogy a konföderáció helyesen döntött, hiszen a KSH-jelentésből kiderül, hogy az el-múlt egy év alatt jóval többel, 11 száza-lékkal nőttek az átlagbérek.

Májusban a KSH erősen vitatható számítása szerint 364 400 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél, de ha kiveszik a számításból a közfoglalkoztatottakat, akkor 374 700 forintra jön ki a bruttó átlagkereset. A nettó kedvezmények nélkül 242 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt.

A növekedés akkor is 11,2 száza-lék, ha a számítási módszertan miatt az összeg csak szemfényvesztés.

Ez pedig bő-ven megha-ladja a nyolc száza lékot , az élet tehát a MASZSZ-t igazolja. Annak ellenére is, hogy a kormány szándé-kai szerint alacsonyan kell tartani a fizetéseket. A  Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként korábban vizsgálatot folytatott, amelyből kide-rült: százból hetven ember nem kere-si meg az átlagbért. E szerint a felső tizedbe tartozók annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen. A bérolló ráadásul tovább nyílt.

A statisztikát torzíthatja az is, hogy abban az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az

Előrelátóan és bölcsen döntött a Magyar Szakszervezeti Szövet-ség, amikor nem írta alá a minimálbér és a garantált szakmun-kás bérminimum nyolc százalékos emeléséről szóló megállapo-dást – jelentette ki Kordás László elnök, a Központi Statisztikai Hivatal győzelmi jelentésére reagálva. A KSH ugyanis bejelentet-te: egy év alatt több mint 11 százalékkal nőttek az átlagbérek.

K ordás László, a MASZSZ el-nöke 10 százalék alá szorít-tatná az szja mértékét, mert így végre a munkavállalók terhei is csökkennének – olvasható a Nép-szavában. A konföderáció eleve az egyszámjegyű – vagyis tíz százalék alatti – szja bevezetését szorgalmaz-ta az eddigi tárgyalásokon. Miután ez a kérdés a gazdaság irányítói körében korábban is felvetődött, a

A LEGFŐBB IDEJE 10 százalék alá szorítani az szja-t!Támogatná, sőt sürgetné a Magyar Szakszervezeti Szövetség az szja további csökkenté-sét – reagált a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség Domokos Lászlónak, az Álla-mi Számvevőszék elnökének az egyik kormánypárti napilapban megjelent nyilatkozatára, miszerint lehetővé válhat a személyi jövedelemadó további csökkentése.

Alátámasztotta legfrissebb jelentésével az Eurostat (az Európai Bizottság egyik fő-igazgatósága) azt, amit a MASZSZ több kutatással, megalapozott számításokkal és statisztikával is visszatérően bizonyított: szégyen-teljesen rosszul élnek a magya-rok. Legalábbis nagy részük. Mint az most a nemzetközi kutatásból is kiderült, annyira rosszul, hogy már Romániában is jobb a hely-zet, s a régiós országok közül csak a bolgárok vannak mögöttünk. A MASZSZ elnöke, Kordás László emlékeztet, a szövetség rendsze-resen jelezte: döbbenetes az élet-színvonalbeli különbség a néhány-százezer nagyon gazdag ember alkotta szűk réteg és a keményen dolgozó többség között. Így aztán természetesen az a szintén friss Eurostat-jelentés sem lepte meg

a szakszervezetet, amelyből kide-rül, hogy a magyarok fele évek óta egyetlen hétre sem megy nyaralni, mert nincs rá pénze. Vagyis a mun-kavállalók nagy része szinte soha nem tudja kipihenni magát, nem képes megfelelően regenerálódni. Ez borzasztóan veszélyes, különö-sen a fizikai munkások körében – szögezi le Kordás.

A jelentés arról is beszámol, hogy a magyar állam korántsem áll olyan rosszul a listán, mint a háztartások. A fogyasztási kiadásait figyelembe véve ugyanis nemhogy nem se-reghajtó, de a középmezőny végén van. Kordás László szerint ez arról is árulkodik, hogy az egyes embe-rek boldogulását mélységesen alá-rendelik a kormány és egy szűk elit bőséges költéseinek, jólétének.

Kordás László szerint a helyzet tarthatatlan.

MASZSZ szorgalmazza: az ígéretek helyett ebben a kérdésben a kor-mánynak is lépnie kellene, miközben a 2020-as költségvetés tervezetében erről egyetlen szó sem esik. Vagyis marad a 15 százalékos szja. (A költ-ségvetést azóta el is fogadták, az adó mértéke nem változott.)

Óvatosan bánna viszont a szak-szervezet a munkaerőpiaci járulék csökkentésével, amelyet szintén az

ÁSZ-elnök által javasolt. Ez most másfél százalék, tehát nem igazán nagy tétel. Miután ebből fedezik például az unión belül már most is a legrövidebb ideig, három hónapig járó álláskeresési járadékot, a foglal-koztatás-ösztönzési programokat, illetve az átképzési költségeket, in-kább a képzés erősítésére kellene használni.

Forrás: Népszava

Nem takargathatja tovább a kormány: vésze-sen szétnyílt az életszínvonal-olló Magyar-országon egy viszonylag vékony gazdag

elit és az egyre szélesebb dolgos munkás-réteg között – közölte a Magyar Szakszerve-

zeti Szövetség az Eurostat legújabb jelenté-sére reagálva. A MASZSZ jó ideje figyelmeztet

arra, amit most az Európai Bizottság szervezete is közzétett: a magyarok többsége szégyentelje-

sen rosszul él.

Nem takargathatja tovább a kormány: vésze-

elit és az egyre szélesebb dolgos munkás-réteg között – közölte a Magyar Szakszerve-

zeti Szövetség az Eurostat legújabb jelenté-sére reagálva. A MASZSZ jó ideje figyelmeztet

arra, amit most az Európai Bizottság szervezete is közzétett: a magyarok többsége szégyentelje-

sen rosszul él.

Lelepleződött a szegénységünkBölcsen döntött

a MASZSZ

egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek. Az aktív dolgozók nagy-jából negyede ebbe a körbe tartozik. Őket pedig jellemzően minimálbéren jelentik be.

Lehet persze átlagosan több mint 240 ezer forintos nettó jövedelemről beszélni, de ennél érdekesebb, hogy ez mit jelent. A KSH kimutatásából ugyanis több mint egymillió aktív dol-gozó kimaradt, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos kerese-tet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.

A Magyar Szakszervezeti Szövet-ség álláspontja szerint a tényleges jövedelmi viszonyokat úgy lehetne bemutatni, hogy a statisztikában va-lamennyi aktív dolgozó szerepeljen. Ugyanakkor az átlagjövedelem mel-lett – amit úgy számolnak ki, hogy az összes kifizetett bért elosztják a mun-kavállalók számával – figyelemmel kellene lenni a mediánbérre is.

Akkor viszont egyértelműen kide-rülne, hogy a KSH adatai alaposan félrevezetők. Ez a győzelmi statiszti-ka nem más, mint szemfényvesztés, mert az emberek jelentős többsége bizonyosan nem visz haza havi 240 ezer nettót. A módszertan tehát rossz, s alkalmatlan a valós jövedelmi viszo-nyok bemutatására.

7A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Mostanra csaknem négyezer kölcsönzött dolgozónak szűnt meg az állása a Va-sas Szakszervezeti Szövetség által lefedett munkahelyeken – egyebek mellett erről beszélt a Vasasok alel-nöke az ATV Start című műsorban. Ez utóbbiakba tartoznak azok, akik nem közvetlenül a céggel szerződ-nek, hanem egy munkaerő-közvetí-tőn keresztül dolgoznak – mondta. Az alelnök szerint az is látható, hogy a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg és a fluktu-áció alapján megüresedett pozíció-kat sem töltik fel. Ez azt jelenti, hogy azoknál a cégeknél, ahol még van-nak rendelések, utórendelések, ott sokkal többet kell dolgozni azoknak, akik maradnak, hiszen kevesebben vannak ugyanarra a mennyiségű munkára - magyarázta.

Egyre kiszolgáltatottabbanA szakszervezet alelnöke szerint egy-re rosszabb a munkavállalók helyzete Magyarországon, mert egyre kiszol-gáltatottabbak. A médiában rabszol-gatörvényként elhíresült jogszabály

Csaknem felére csökkent a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzés-sel kapcsolatos jogsértések száma az év első hónapjaiban. Míg tavaly ilyenkor mintegy 6 ezer dolgozónál tártak fel ilyen visszaélést, addig az idén alig 3500-nál. Ezen belül is rendkívül látványosan, a tizedé-re – 806-ról 83-ra – zuhant vissza a túlórával kapcsolatos jogsérté-sek száma. Ez derül ki legalábbis a munkaügyi hatóság első negyed-éves ellenőrzéseinek tapasztalatait összefoglaló pénzügyminisztériumi jelentésből. Az ellenőrök csaknem 23 ezer munkavállalót és mintegy

Kevesebb túlóra vagy ügyesebb „papírozás”?

A tizedére zuhant vissza év elején a túlóráztatással kap-csolatos feltárt visszaélések száma. A szakszervezetek mégsem örülnek. Kordás László szerint a cégek évek óta lényegében következ-mények nélkül trükközhet-nek és kerülhetik meg a jog-szabályokat.

5900 munkáltatót vizsgáltak ebben az időszakban: éppen akkor, ami-kor a legnagyobb figyelem övezte a túlóráztatást. A kormány ugyanis tavaly év végén verte át a parlamen-ten viharos sebességgel és körül-mények között a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek ne-vezett, évi 400 óra túlmunkát is le-hetővé tévő jogszabálymódosítást, amelyet azután óriási felháborodás és számos tiltakozó akció követett.

Másként „papírozzák”A jelentésből kirajzolódó pozitív ten-

dencia nyilván ennek a kiemelt figyelemnek is köszönhető. Csakhogy nem abban az érte-lemben, hogy valóban csök-kentek volna a túlóráztatással vagy a munkaidővel kapcso-latos visszaélések. A cégek egyszerűen jobban oda-figyelnek a „lepapírozás-ra”, vagyis a jogsértések leplezésére – vélekedett Kordás László, a Ma-gyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Erre utal az is, hogy a jelentés szerint

nem javult a helyzet a munkaidőbe-osztás terén: számos cégnél még mindig nem vezetnek ilyet. Erre az ellenőrzések során mintegy 1700 dolgozónál derült fény. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos problé-mák pedig tavalyhoz képest harma-dával több, csaknem 4200 dolgozót érintettek. Az építőiparban például ilyet többnyire nem is készítenek, a kereskedelemben és a feldolgozó-iparban viszont inkább az a jellem-ző, hogy hamis adatokat írnak bele.

Márpedig ha nem rögzítik a mun-kavégzés kezdő és befejező idő-pontját és valótlan adatokat írnak be a munkaidő-nyilvántartásba, akkor ellenőrizhetetlenné válik a túlóráztatás mértéke is – mind a hatóság, mind a dolgozó számára. Ezt egyébként a pénzügyminisz-tériumi jelentés is elismeri. Annak, hogy az ellenőrök kevesebbszer in-tézkedtek túlóráztatással kapcsola-tos szabálytalanságok miatt, az az oka, hogy „a jogsértést hamis mun-kaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, így a rend-kívüli munkavégzés mértéke nem állapítható meg. A munkáltatók a tapasztalatok szerint szándékosan csak elvétve rögzítenek rendkívü-li munkaidőben végzett munkát a

Kölcsönzött munkás már nem kell?

alkalmazását ugyanakkor háttérbe szorítják a munkáltatók, amit László Zoltán a múlt év végén és idén janu-árban kirobbant tiltakozási hullám-hoz köt. Kiemelte: szerinte azért nem alkalmazzák a rabszolgatörvényben biztosított túlóráztatási lehetőséget, mert nem akarnak feszültséget a munkahelyen.

Az alelnök szerint a gazdaság lassulása már most érződik nálunk is, mivel csökken a megrendelések száma, és ezzel arányosan a munka mennyisége is. Ettől függetlenül még így is keveset látnak az események-ből, ugyanis az értékteremtési lánc alján lévő kisvállalkozásokról még ennyit sem lehet tudni. Az is sokat sejtető, hogy a munkáltatók nem tudják megjósolni az előttük álló 6-7 hónapot, ami azért is fura az alelnök szerint, mert a válságot leszámítva akár egyéves ütemben is előre látták azt, hogy mi várható. Azt is bizonyta-lanság övezi, hogy a technológia mi-att egyáltalán merre kell fordulniuk. László Zoltán előrejelzése szerint, ha Németországban 10 százalékkal las-sul a gazdaság, akkor Magyarorszá-gon ennek a duplája is elképzelhető.

Forrás: atv.hu

nyilvántartásokon, így leplezve an-nak anyagi következményeit” – ol-vasható a jelentésben.

Gátlástalanul trükköznekKordás László szerint a cégek évek óta lényegében következmények nélkül trükközhetnek és kerülhetik meg a jogszabályokat. A munka-ügyi ellenőrök létszámát, és ebből következően az ellenőrzések gya-koriságát olyan mértékben lecsök-kentette ugyanis a kormány, hogy ha most ellenőriznének egy céget, akkor az legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra. A 4,5 millió fog-lalkoztatott közül tavaly alig 70 ezer dolgozó foglalkoztatását vizsgálta a hatóság, így az eredmények nem a valós helyzetet tükrözik – tette hoz-zá. A kormány mindezzel azt üzeni, bármit meg lehet tenni a munka vi-lágában, a szabályokat nem kell be-tartani, csak jöjjenek ide befektetni – fogalmazott.

Forrás: Népszava

Tömeges elbocsátások tapasztalhatóak a fel-dolgozóiparban – nyilatkozta a Vasas Szak-szervezeti Szövetség alelnöke több helyen is. legutóbb az ATV Start című műsorában László Zoltán elmondta azt is, hogy a leépítések a tel-jes feldolgozóipart, így többek között az autó-ipart, a szerszámgépgyártást, a gépgyártást és a fémfeldolgozást is érintik.

A cégek évek óta lé-nyegében következmé-nyek nélkül trükközhet-nek és kerülhetik meg a jogszabályokat.

” ÚJABB ELBOCSÁTÁSOK LEHETNEKA Vasas Szakszervezeti Szövetség által lefedett munkahelye-ken egyetlen nap alatt, az ország több pontján április 30-ról május 1-re kétezer kölcsönzött dolgozónak szűnt meg az állása, ami megdöbbentő szám. László Zoltán szerint egyelőre bizony-talan a jövő, nem látni a pozitív trendeket, ezért a következő hat-nyolc hónapban nem számítanak javulásra, inkább további elbocsátásokra.

Tapasztalható még, hogy állnak a projektek is, melyeknek ha-tározott befejezési céldátumuk volt, azonban ezek egy jelentős

részét átsorolták határozatlanra, ami azt jelenti, hogy kivárnak a munkaadók. Egyelőre az egész iparban nem látszik, hogy mi-lyen trendek indulnak be. Az autóiparban például a hagyomá-nyos belsőégésű motorral meghajtott hajtáslánc kiváltására még nincs meg a kiforrott technológia, amely a dömpingszerű gyártást igényelné vagy lehetővé tenné. A dömpingszerű gyár-tást pedig lehet előre tervezni, jelen helyzetben azonban nem tudni, milyen irányba fog elmozdulni a technológia – olvasható a merce.hu oldalán megjelent interjúban.

6

Munka-ügyek

98 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Érdekvédelem

Útlezárás a Suzukinál

A MASZSZ-hoz tartozó több szakszervezet is erősítet- te a Vasas Szakszer-vezeti Szövetség július 16-ára szervezett félpályás útlezárá-sos tiltakozását az esztergomi Suzuki-gyárban tapasztalt tör-vénytelenségek ellen. Mint arról korábban az Érdek és Véde-lem is beszámolt, a cégvezetés minden eszközzel megpróbálja megakadályozni a gyárban ala-kult szakszervezet működését, az érdekvédelem megerősödés-ét. A vasasok közlése szerint a Suzuki továbbra is azt várja, hi-telt érdemlően igazolják, hogy a társaságnál valóban megalakult a helyi szakszervezet. Az alaku-ló jegyzőkönyvet már elküldték a cég vezetésének, de egyelőre nem történt előrelépés. A vasa-sok bírósághoz is fordultak ko-rábban, mert a cég kirúgta azt

a dolgozóját, akit a korábban frissen, a vállalat parkolójában megalakult szakszervezet veze-tőjének választottak.

A cégnél évek óta folyik a hu-zavona, hogy a japán autógyár-tónál működhet-e munkavállalói érdekképviselet, ami pedig nem is lehetne kérdés, hiszen a ha-zai szabályok szerint a dolgo-zók mindenütt létrehozhatnak szakszervezetet. Ehhez a mun-kavállalóknak joguk van, és ezt egyetlen cég sem vonhatja két-ségbe. Akár tetszik, akár nem, ezt tudomásul kell venniük. És ha van reprezentatív érdekképvi-selet, amely a dolgozók legalább tíz százalékát a tagjainak tudja, azzal a munkavállalókat érintő kérdésekben egyeztetniük kell. A  Suzuki viszont kizárólag az üzemi tanácsot fogadja el tárgya-lófélként. Ez pedig jogellenes.

Olaj a tűzreAz egyébként is elmérgesedett helyzetben csak olaj volt a tűzre május végén, hogy nem enged-ték be a Vasas Szakszervezeti Szövetség képviselőit a Suzuki-gyárba. Márpedig a munka tör-vénykönyve kimondja, hogy ahol akár csak egyetlen szakszer-vezeti tag is van, oda joga van bemenni a szakszervezetnek. Ehhez képest László Zoltán, a Vasas alelnöke jelezte: a cégnél működik a szakszervezet, így joguk van bemenni annak terü-letére, ráadásul látogatási szán-dékukat előre is jelezték. Ennek ellenére a kapunál a biztonsági szolgálat vezetője állta az útju-kat, és közölte: nincs tudomása arról, hogy a szakszervezet kép-viselőit várnák a gyárban. Nem is engedte be őket.

Nem ez volt egyébként a Su-zuki első, a munkavállalók jogait és érdekeit sértő tette: megala-kulása után a cég azonnal elbo-csátotta a helyi szervezet titkárát, de volt már példa arra is, hogy ellenzéki országgyűlési képvise-lőket sem engedtek be a gyárba, a szakszervezettel meg egye-nesen nem akartak tárgyalni, a munkavállalókat pedig elbocsá-tással fenyegették.

Reggeltől estigA júliusi demonstráció reggeltől délutánig tartott. Támogatóként megjelent a Magyar Szakszerve-zeti Szövetség is, Kordás László-val elnök vezetésével. A műszak-váltás idején a szakszervezet azt tervezte, hogy a hazafelé tartó dolgozóknak szórólapokat osz-togat, hogy tájékoztassa őket a

lehetőségeikről, illetve arról, hogy miként léphet fel a szakszervezet a munkavállalók érdekét kép-viselve. Csakhogy a Suzuki a munkavállalókat szállító buszo-kat inkább egy másik útvonalra terelte át, hogy a dolgozók még véletlenül se fussanak össze a bejárat előtt éppen értük tiltakozó szakszervezeti tagokkal.

Akkor a helyszínen nyilatkozott a Mércének – is – Szakács Gábor, a vasasok helyi alapszervezeté-nek kirúgott titkára is. Elmondta: február 7-én, mintegy 80 dolgozó részvételével alapították meg a helyi alapszervezetet, a gyár par-kolójában. Másnap reggel bizton-sági őrökkel távolították el a gyár-ból. A dolgozóknak azt üzente: „lépjetek be és tartsatok ki”.

A Suzukinál még mindig nem értikA Suzuki vezetése közlemény-ben sorolta a gyár eredményeit, s bizonygatta, jó a kapcsolat a munkavállalókkal, akiknek a 71 százaléka tíz évnél régebb óta dolgozik a cégnél. „Továbbra is azt tesszük, ami a feladatunk: gépjárműveket – köztük hazánk

legnépszerűbb autóját, a Vitarát – gyártunk és értékesítünk, több ezer magyar ember számára nyújtva biztos megélhetést” – ír-ták. A közleményben leszögez-ték: a gyár alkalmazottai tiszte-letet érdemelnek, s ezt a Magyar Suzuki komolyan is veszi. „A vál-lalat az elmúlt években számos olyan intézkedést hozott, amelyet a dolgozóinkkal és az üzemi ta-náccsal folytatott állandó és fej-lődő párbeszéd eredményezett. A vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen 30,5 százalékos bér-fejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében” – írták, majd hosszan ecsetelték a cég piaci helyzetét és eredményeit, amely-re szerintük a dolgozók sőt, egész Magyarország büszke lehet. A  közlemény végén visszauta-sítják a szakszervezet állításait, mert szerintük azok csak rontják a cég hírnevét. „A szakszerve-zettel kapcsolatban továbbra is az kérésünk, hogy hangulatkel-tés helyett inkább teljesítsék az együttműködés rájuk eső részét, amely számukra könnyen elérhe-tő dokumentumok beadásával kezdődik” – zárták a közleményt. Vagyis még mindig nem értik…

Félpályás útlezárásokkal tiltakozott július 16-án a Vasas Szakszervezeti Szövetség az esztergomi Suzuki gyárnál. Az érdekvédők azért léptek fel, mert a cég még mindig nem a jogszabályok szerint tartja a kapcsolatot és nem jogszerű a viszonya a szakszervezettel. A demonstráción több szakszervezet is részt vett, a Magyar Szakszervezeti Szövetséget mások mellett Kordás László elnök képviselte.

1110 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja 11

Az ILO a munkavállalók minden- napi létét alapjaiban megha- tározó szabályokat tárgyal és fogad el világszinten, méltatlanul ke-veset tudunk a szervezet tevékeny-ségéről. A teljesség igénye nélkül ILO-egyezmény az alapja például a szabadság meglétének és annak szabályozásának, a szervezkedés szabadságának, a kollektív tárgya-lások jogának, a munkabeszüntetés jogának, és most már a munkavál-lalókat érő munkahelyi erőszak és zaklatás témájának is. Az ILO szak-bizottságai egymással párhuzamo-san június 10. és 21. között tartották üléseiket. Az erőszak és zaklatás a munka világában témával foglalko-zó szakbizottság munkájában Her-cegh Mária is részt vett.

A munkahelyi erőszak és zaklatás tiltását tartalmazó egyezményt fogadott el az ILO (Nemzetközi Munka-ügyi Szervezet) 100. ülésszakán a témával foglalkozó szakbizottság, Genfben. A száznál több ország kép-viselőjéből álló bizottság munkájában a magyar kül-döttség egyik tagjaként Hercegh Mária, a MASZSZ, valamint a Vasutasok Szakszervezete női tagozatá-nak a vezetője is részt vett.

tett egyezményt fogadott el, mely-ben a jogalkotás későbbi irányát is meghatározta. Ennek értelmében a munkahelyi erőszak, illetve zaklatás nem kívánatos jelenségek, melyek megelőzése érdekében a Nemzet-közi Munkaügyi Szervezet a tripar-tit rendszerben (állam, munkaadó, munkavállaló) született dokumentu-mok saját jogalkotási rendszerükbe való beleillesztését várja a tagálla-moktól. A témát a MASZSZ és a VSZ

EGYEZMÉNYa munkahelyi erőszak és zaklatás ellen

Jogalkotás

EGYEZMÉNYZaklatást nem csak a munkahelyi vezető valósíthatja meg, a kollégák egymással szembeni, a munkáltató által tolerált, jogsértő magatartása is zaklatásnak minősül.

KiszolgáltatvaA mindennapokban rendszeresen tapasztalható, hogy a munkahe-lyeken a vezető beosztású munka-vállalók erőfölényükkel visszaélve szándékosan kiszolgáltatott hely-zetbe hozzák beosztottjaikat. Ezért az ILO ülésszaka egy igen jelentős célt tűzött ki maga elé: a munka-helyi erőszak és zaklatás területét nemzetközi szabályozás alá kíván-ja vonni. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a munkahelyi zaklatás visszaszorítása érdekében első lépésként egy ajánlással kiegészí-

figyelembevételével születik meg. Az kisebb csodának számít, hogy ennyi különbözőség és érdekellen-tét ellenére végül ebben a témában egyezségre jutottak a felek, a nem-zetközi küldöttek is.

Külön élmény volt az elfogadás katarzisa, amely a végleges szö-veg elfogadása után örömünnepbe torkollott ott a tanácsteremben, a munkavállalói oldal küldöttei felállva tapsoltak és együtt énekeltek, tán-coltak – számolt be a történtekről Hercegh Mária. Az ülés tagjai mind ünnepelték az elvégzett munkát, a szolidaritást az együttlét monotoni-tásának végét és természetesen az eredményt.

– Örülök, hogy részese lehettem a munkának. Látni akartam, hogyan születik egy ilyen fontos dokumen-tum. Láttam, és türelemre is tanított. Öt napon keresztül szinte éjjel-nap-pal folyt a munka, több száz javas-latot böngészett át szóról szóra száznál több ország képviselője, és így egyeztek meg a megszületett szövegben – összegezte Hercegh Mária. A tagozat vezetőjének a mun-kája a továbbiakban az, hogy gon-doskodjon az értékes gondolatok, a hasznos információk hazai gyakor-latba történő beépüléséről az érdek-egyeztetés hazai gyakorlatába is. A cél az, hogy az egyezményt és az ajánlást mihamarabb Magyarország is ratifikálja és építse be hétköznap-jainkba azokat a garanciákat, mely-től a hazai munka világában egyre kevésbé legyen jellemző az erőszak és a zaklatás. A védelem valameny-nyi foglalkoztatási formára kiterjed.

Forrás: Magyar Vasutas

is évek óta nagy figyelemmel kíséri és harcol a kedvezőtlen jelenségek ellen, illetve azok visszaszorításáért.

A hosszú út végeA közelmúltban megszületett egyez-mény és az ajánlás elfogadásáig hosszú út vezetett, s a háromoldalú tárgyalássorozat résztvevői tanúi le-hettek annak, hogy egy ilyen megál-lapodás mennyi szempont és érdek

Az kisebb csodának szá-mít, hogy végül egyezség-re jutottak a felek

”Mi minősül zaklatásnak?

Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb termé-szetű magatartás, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Védett tulajdonságok a nemen kívül az életkor, az egészségi álla-pot vagy akár más vélemény is. Zaklatás valósul meg tehát például abban az esetben, ha egy nyugdíjhoz közel álló munkavállaló munkavégzését nehezítik, őt „piszkálják”, megszégyenítik (például annak nyilvános hangoztatásával, hogy lassú). Nemi alapú zaklatás férfi ellen is irányulhat, bár tapasztalatok szerint nem az a tipikus.

1312 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Nyugdíj-ügyek

13

Az OECD (Gazdasági Együtt- működési és Fejlesztési Szer- vezet) friss kutatása szerint az európai férfiak átlagosan 18,1, a nők 22,5 évet töltenek nyugdíjban. A férfiak Magyarországon jelentős hát-rányban vannak, mert ők átlagosan csak 15,6 évig élvezik a nyugdíjas éveket, míg a nők a 21,9 évvel már jobban megközelítik az OECD orszá-gok átlagát. A vizsgált országok kö-zül Franciaország vezeti toronyma-gasan a statisztikákat, ahol a férfiak átlagosan 23,6 évet, a nők pedig 27,6 évet töltenek nyugdíjban.

Havonta 23 ezer forintot vesz ki a kormány a nyugdíja-sok zsebéből azzal, hogy a nyugellátás összegének eme-lését csak az inflá-cióhoz kötik, s nem veszik figyelembe a béremeléseket, valamint a GDP nö-vekedését – közölte a Magyar Szakszer-vezeti Szövetség nyugdíjas tagozata.

Mínusz havi 23 ezer forint

Nyugdíjasok

A nők és férfiak várható élettartama között majdnem 7 év a különbség, a nők javára. Leg-alábbis Magyarországon. Hazánkban a várható élettartam több mint négy évvel emelkedett 2000 és 2016 között, viszont ezzel még mindig az uniós átlag alatt maradunk.

Sajnos a várható élettartamban megmutatkozó nemek közötti kü-lönbség ebben a statisztikában is meglátszik hazánk eredményein: a nyugdíjban töltött évek számában is nagy a szakadék férfiak és nők között. A magyar nők 6,3 évvel több időt töltenek átlagosan nyugdíjban, mint a férfiak. Ennél nagyobb kü-lönbség csak Lengyelországban (6,9) és Portugáliában (6,5) mutat-kozik a nemek között. A szlovákok-nál 5,5 év, a szlovéneknél 5,1 év, míg az osztrákoknál csak 4,4 év a kü-lönbség a környező országok közül.

Rossz alapokról indultunkA legkorábbi adat 1970-ből szárma-zik, amikor a nők még 12,2 évet, a fér-fiak 9,3 évek töltöttek átlagosan nyug-díjban. Azóta ez az adat sokat javult, 2016-ra a nők már 9,7 évvel, a férfiak 6,3 évvel töltöttek többet nyugdíjban. Viszont a változás nem egyenletes: a statisztika szerint a legjobb év 2004

volt, amikor még a férfiak 17,3 évig, a nők 24,4 évig élvezhették a nyugdíjat. A folyamatos emelkedés 2002-2004-ig tartott kisebb visszaesésekkel, vi-szont azóta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat.

Az Európai Unió OECD által vizs-gált tagállamaiban a férfiak nagy-jából 19,1 évet, a nők pedig 23,7

évet tölthetnek nyugdíjban, tehát az OECD átlagnál cirka egy évvel többet. Viszont tagállamokon belül vannak jelentős különbségek: míg Luxembourgban 21,7 évig vannak nyugdíjban a férfiak, addig például Észtországban, Lettországban és Magyarországon csak 15,6 évet él-nek nyugdíjasként..

MIKOR?Jelenleg Magyarországon 64 év a nyugdíjkorhatár az 1955-ben születettek számára, amely jö-vőre 64 és fél évre emelkedik. Az 1957-ben születettek már 65  éves korukban mehetnek nyugdíjba, a jelenleg várható élettartam pedig 76,2 év.

Hazánk az uniós átlag alatt

1514 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Röviden

1515

a nyugdíjak reálértéken az utóbbi hat esztendőben több mint tíz szá-zalékkal nőhettek volna – állítja Ju-hász László. Ezzel szemben – fo-galmazott –, például 2016-ban több mint hét százalékkal nőttek a reálke-resetek, miközben a nyugdíjak 1,6 százalékkal emelkedtek. De a hely-zet később sem változott: a 2017-es 11 százalékos reálbér-növekedés mellett 2,4 százalékkal kaptak több pénzt a nyugdíjasok, míg tavaly már kilenc százalék volt a különbség.

A MASZSZ nyugdíjas tagozatának határozott álláspontja, hogy az öreg-ségi ellátásokat nem lehet csupán az inflációhoz kötni, mert a munka világából visszavonult szépkorúak

Miközben Romániában tör-ténelmi jelentőségű – két év alatt 70 százalékos – nyugdíjemeléssel megmentik a nélkülözéstől az idős embereket, Magyarországon ez a generáció csak igen „megfontolt”, inflációt kö-vető emelésre számíthat. A magyar átlagnyugdíj az év elején kevesebb mint 135 ezer forint volt, két év múl-va pedig várhatóan 142-143 ezer forint lesz abban az esetben, ha a jegybank által kalkulált infláció va-lósul meg, és a járandóság csupán a pénzromlás ütemével megegye-zően növekszik. Most a régióban Románia az egyetlen ország, ahol kevesebbet kapnak havonta az idő-sek, mint nálunk: Szlovákiában át-számítva 138 ezer forint volt tavaly az átlagnyugdíj, Csehországban 150 ezer, Lengyelországban pedig 164 ezer forint.

Súlyos gondok a rendszerbenA Magyar Szakszervezeti Szövet-ség nyugdíjas tagozatának vezetője mindezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy súlyos gondok vannak a hazai nyugdíjrendszer kapcsán is. Juhász László állás-pontja szerint sok tízezer forintot vesznek ki évente a szépkorúak zsebéből azzal, hogy a nyugdíjakat mindössze az infláció mértékével megegyezően növelik, és nem ve-szik figyelembe a bérek emelkedé-sét, illetve a GDP növekedését.

Amennyiben a korábban gyako-rolt vegyes indexálással számolnak,

Amit a vegyes indexálásról tudni kellA baloldali kormányok ezt a rendszert alkalmazták, vagyis amikor magasab-bak voltak a bérek, akkor nőttek a nyugdíjak is, de amikor az országnak gaz-dasági problémái voltak, például a válság idején, akkor a nyugdíjak értéke is csökkent. „Az Orbán-kormány által használt rendszer azonban arra ítélte a nyugdíjasokat, hogy stagnáló, inkább romló életszínvonalon éljenek”.

jelentős szerepet vállaltak abban, hogy az ország most milyen gazda-sági teljesítményre képes. Úgy vélik, a sikerekből a nyugdíjasoknak is ré-szesülniük kell: ha nagyobb a GDP, s ha nőnek a reálbérek, a már inaktív korosztályok is igényt tarthatnak rá, hogy ennek megfelelően emelked-jék az ellátásuk összege.

MéltatlanJuhász László kiemelte, hogy a MASZSZ évek óta kezdeményezi a vegyes indexálási rendszer vissza-állítását. A társadalmi igazságosság ugyanis azt követeli – mondta –, hogy amikor jól megy az országnak, annak hasznából mindenki részesül-jön. A nyugdíjasok is, hiszen a sikere-ket nagyrészt ők alapozták meg.

Ezzel szemben a nyugdíjas tago-zat számítása szerint 2013-hoz ké-pest idén már átlagosan havi 23 ezer forintot veszítenek a nyugellátásban részesülő emberek azzal, hogy az ő járandóságuk most is csak az inflá-ció mértékével megegyező mérték-ben emelkedik. A MASZSZ szerint ez méltatlan, elfogadhatatlan, és szembe megy a társadalmi szolida-ritás eszméjével.

Forrás: Pénzcentrum

Most a régióban Románia az egyetlen ország, ahol

kevesebbet kapnak havonta az idősek, mint nálunk.

”

Míg 2018-ban és 2019 első hat hónapjában a legtöbb állás-kereső adminisztratív alkal-mazotti pozícióban szeretett volna elhelyezkedni a Workania.hu interne-tes állásportálon, idén a meghirde-tett helyekre tizenháromszoros volt a túljelentkezés. Még úgy is, hogy ezekből volt a legnagyobb a kínálat. A leggyakrabban egyébként még szerelőket, munkásokat, gyártósori operátorokat és segédmunkásokat keresnek a munkaadók, de hiába érkezett ezekre a pozíciókra is több tízezernyi jelentkezés idén januártól júniusig, továbbra is nagy a munka-erőhiány – írja közleményében a por-tál. Az előző évekkel összehasonlítva

Személyes fejlesztőnek lenni a legmenőbbGyártósor és adminisztráció – ezeken a területeken szeretnének a legtöbben elhelyezkedni ma Magyarországon, a coach – személyes fejlesztő –, a területi képviselő és az asszisztensi állásokra pedig túljelentkezés van – derült ki a Workania.hu felméréséből. Mindeközben a mezőgazdaságba és a szálloda-iparba szinte alig lehet jelentkezőt találni – írja a Világgazdaság.

az alacsonyabb iskolai végzettségű pályázók inkább a gyártósort vá-lasztják az építőipari állások helyett, mert az előbbi területen jelentősen megnőttek a bérek, és bár sok a je-lentkező, még mindig több ezer be-töltetlen állás van a gyártás-termelés területén – idézik Motesicky Tamást, a Workania.hu country menedzserét.

A legtöbb pályázó a fent említette-ken kívül az eladó, elárusító, az értéke-sítői, asszisztensi, raktárosi és csoma-golói pozíciókra érkezett, de ezekre a területekre is óriási a kereslet.

A Workania összehasonlítása szerint 2019-ben a coach, a területi képviselő és titkárnő pozíciókban jóval többen szeretnének dolgozni,

mint ahány álláslehetőség van: egy meghirdetett helyre ugyanis átlago-san több mint 100 reakció érkezik. Érdekesség, hogy 2018-ban a légi-utas-kísérő volt hasonlóan kapós ál-láslehetőség.

A másik oldalt megnézve, na-gyon alacsony a reakciószám a concierge, a housemen pozíciókra a szállodaiparban, de ezek mellett alig találni pályázót a technikus, ha-jós, sommelier, C++ programozó, gumiszerelő munkatárs pozíciókra, valamint rendkívül nagy hiány van a mezőgazdaságon belül a traktorista és kombájnos állásokban is – olvas-ható a közleményben.

Forrás: Világgazdaság

A magyar férfiak átlagosan 6,8 évvel rövidebb életre számíthat-nak a nőknél, miközben a nemek közötti különbség uniós átlaga (EU-28) a várható élettar-tamnál 5,2 év - derül ki az Euro-stat legfrissebb, 2017-re vonatko-zó adataiból – ír-ja a napi.hu.

A nők EU-szerte hosszabb életre számíthat- nak a férfiaknál, a várható különbség uniós átlaga 5,2 év. A nemek közötti különbség a tagállamok közül a hollandoknál és a svédeknél a legkisebb, 3,2, illetve 3,3 év, s olyan európai országok is jól állnak e téren, mint Albánia (3 év) Izland (3,2 év) és Norvégia (3,3 év).

A lista másik végén álló országokban jóval az uniós átlag fölötti a nemek közötti eltérés a vár-ható élettartamban. Lettországban 9,9, Litváni-ában 9,8 évvel rövidebb életre számíthatnak a férfiak mint a nők, az észteknél 8,8, a lengye-leknél 7,9, a románoknál 7,4, Bulgáriában 7 év a nemek közötti eltérés a várható élettartamban.

A magyar adat is a lista innenső végén álló országok között található, az Eurostat 2017-es számai szerint a magyar férfiak átlagosan 6,8 évvel rövidebb életre számíthatnak a nőknél.

Forrás: napi.hu

A férfiak korán halnak

Nyugdíj-ügyek

17

Szervezetten

16 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja 17

A felmérés arra kereste a választ, hogy az elmúlt több mint fél év sztrájkjai, a rabszolgatörvény elleni megmozdulások, demonstrá-ciók milyen mértékben változtatták meg a 35 év alattiak véleményét a szakszervezetekről. A kutatás apro-póját az adta, hogy szubjektív tapasz-talatok alapján a rabszolgatörvény-hez kapcsolódó aktív szakszervezeti jelenlét és ellenállás nyomán egyre több munkavállaló kezdett érdeklőd-ni a taggá válás iránt. Az erről készült két korábbi felmérés jó alapot ad az esetleges eltérések szemléltetésére, ám a változás mértéke még az elem-zőket is meglepte.

Már nem „őskövület”?Évek óta, sőt többtíz éve él az a sztereotípia, miszerint a szakszer-vezetek elavultak, régimódiak, és a szocializmus hagyatékai, s már nem

A fiatalok véleménye kezd meg-változni az érdekvédelem eszméjé-ről, és úgy tűnik, a szakszervezetek átalakulása pozitív változást ered-ményezett. Figyelemreméltó adat, hogy 2018-hoz képest 37 száza-lékról 14 százalékra csökkent azok aránya, akik nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy a szak-szervezet a szocializmusból ránk maradt őskövület-e, ami arra enged

képesek betölteni egykori funkció-jukat. Nem lehet teljes mértékben megcáfolni ezt az állítást, azonban azt látjuk, hogy az elmúlt hónapok erőteljesebb, harciasabb szakszer-vezeti kiállása csaknem megkétsze-rezte azoknak a számát, akik szerint a szakszervezet nem a szocializ-musból ránk maradt „őskövület”.

Ezt mind az Y, mind a Z generáció egyre inkább így gondolja (az Y ge-nerációba az 1984 és 1994 között, a Z generációba pedig az 1995 és 2009 között születetteket sorolják). A  szakszervezetek – mondhatni – óvatoskodók voltak az utóbbi évek-ben, hallhattuk is gyakran, hogy lassacskán elfogynak, hiszen folya-matosan csökkent a létszám, míg mostanra már alig 10 százalékon áll az országos, átlagos szervezettség. Azonban a folyamat megváltozni lát-szik, aminek már számokkal kimu-tatható eredményei is vannak.

következtetni, hogy ilyen-olyan for-mában kapcsolatba kerülhettek a válaszadók a szakszervezetekkel, így sokkal nagyobb arányban meg tudják ítélni azokat. Azt is fontos kiemelni, hogy a fiatalok sokkal in-kább tisztában vannak azzal, hogy van-e a munkahelyükön szakszer-vezet. Egy egészen konkrét adatot nézve a tavalyi 7 százalékos átlagos szervezettségi arány a 35 év alatti-

ak körében mostanra 12 százalék-ra ugrott. Ez tehát alátámasztja azt a korábbi benyomásunkat, hogy megnőtt a hajlandóság a szakszer-vezeti taggá válásra. Még inkább bi-zakodásra ad okot, hogy ez a szám az átlagos szervezettséget is meg-haladja. Tehát jó okunk van azt felté-telezni, hogy a fiataloknak szimpati-kus ez az irány, és ez megfordíthatja a tagság elöregedő tendenci-

Egy alulról szerveződő mozgalomnak éppen a

közösségi részvétel a lényege és attól lesz erős, hogy tagjai

aktívak és kiállnak a maguk és egymás érdekeiért.

”

Beérni látszik a szakszer-vezetek sokéves próbálko-zása, hogy a mozgalmat fellendítsék és megszólítsák a fiatalokat. Legalábbis ezt támasztja alá a Policy Agen-da, a Friedrich Ebert Stiftung és a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) közös, reprezentatív felmérése.

Javul a szakszervezetek megítélése?

19

Szervezetten

1919

áját is. Ha pedig nagyon a számok mögé nézünk, ez azt is jelenti, hogy a társadalmi aktivizmusra is nyitot-tak, feltéve, hogy van rá terep, és megvan hozzá a támogató háttér.

Fontos adat, és a tájékozottság növekedését mutatja, hogy 12-ről 27 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint működik szakszervezet a munkahelyükön. Ez egyébként egyezik a KSH országos felmérésé-vel, amely szerint a munkahelyek 25 százalékánál működik szakszerve-zet. A növekedés okai között lehet az is, hogy az utóbbi fél évben több munkahelyen is megalakult a szak-szervezet.

Kiegyenlített arányokNemhogy a pályakezdők, még a szakszervezeti tagok közül is csak kevesen tudják, hogy a szakszer-vezet miben segíthet vagy, hogy egyáltalán munkahelyi probléma esetén is kérhetnek támogatást a szervezettől.

Azonban azzal az állítással, hogy „a szakszervezet valódi közösség, amely képes segíteni az egyéni problémák megoldásában” 56 szá-zalék értett egyet valamennyire, ami jelentős javulás a korábbi 2018-as 33 százalékhoz képest.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a bizalom kapcsán is, vagyis, hogy mennyire bízna meg a szak-

szervezetekben munkahelyi problé-mák megoldása esetén, figyelembe véve, hogy jelenleg mi a helyzet az országban. Különösen szembeötlő a változás a Z generációnál: majd-nem a válaszadók fele bízna meg a szakszervezetekben, míg 2018-ban ez csupán 30 százalék volt.

Tavaly év végén még mindössze 26 százalékuk bízott volna valami-lyen szinten abban, hogy a szerve-zet alkalmas bármilyen probléma megoldására. Ma az arányok ki-egyenlítettek. Itt sem tudunk mást feltételezni, mint hogy az akcióké-pesség demonstrálása, a sztrájkok, illetve a sztrájkok által elért eredmé-nyek miatt javult a bizalom.

Ez tehát jól mutatja, hogy van igény a közösség támogatására és az is látszik, hogy a „mai fiatalok” címszóval illetett, most még valóban nagyon fiatal generáció különösen fogékony erre. Az is érdekes, hogy a fent említett változások egy viszony-lag rövid, de intenzív periódusnak köszönhetők. Ez nem kifejezetten egy jól átgondolt stratégia eredmé-nye, azonban jó alapot adhat hosz-szabb távra, amely tapasztalatokra érdemes építeni.

Keressük a közös hangot!A biztató eredmények mellett a szakszervezeteknek még mindig ki-hívást jelent a 35 év alatti fiatalokkal megtalálni a közös hangot. Azt már

tudjuk, hogy megvan bennük a szo-lidaritás, de azt még nem, hogyan lehetne őket bevonni, aktívvá tenni. Érdekes jelenség, hogy úgy vált job-bá a szakszervezetek megítélése, hogy közben tagjai nagyobb pasz-szivitást mutatnak. A nyitottságuk is adott, a rabszolgatörvény miatti tiltakozásokat a válaszadók majd-nem fele követte valamilyen szinten, közülük pedig 66 százalék nem ért egyet azzal, hogy a szakszerve-zetek a szocializmusból itt maradt őskövületek, illetve 64 százalékuk szerint a szakszervezet valódi kö-zösség, amely segít az egyéni prob-lémák megoldásában.

Jól látható tehát, hogy akik kicsit is tisztában vannak a szakszerveze-tek tevékenységével, közel kéthar-maduk inkább pozitívan nyilatkozik róluk, mintsem negatívan.

Ez jól alátámasztja azt a feltétele-zésünket, miszerint nem jut el kellő mennyiségű és minőségű informá-ció a munkavállalókhoz, amit egyéb-ként maguk a szakszervezetek is érzékelnek. Vannak ugyan próbál-kozások, amelyek a hatékonyabb információáramlást hivatottak szol-gálni, azonban még mindig nincs elég hatékony eszköz a kezükben, amellyel széles rétegeket lehetne megszólítani.

(Részlet Kunert Annamária

és Kiss Nikoletta írásából – ujegyenloseg.hu).

Növekvő bizalom, csökkenő aktivitásA pozitív változások között határozott csökkenés figyelhető meg az aktivitást illetően. Az Y generáció esetében a tiltakozó levél és a demonstrációban való részvétel ért el növekedést – tehát a „puha” eszközök irányába tolódott el az érdeklődés – viszont a Z generáció esetében mindegyik tiltakozási formára való hajlandóság csökkent és megduplázódott köztük azok aránya, akik egyik tiltakozási formát sem választanák. Ennek az lehet az oka, hogy a válasz-adók szerint a szakszervezetek hatékonyabbak lettek az érdekérvényesítés szempontjából és nem gondolják, hogy ilyen eszközökhöz kéne folyamodniuk, ugyanakkor az is lehet, hogy nem tartják hatásosnak az utcai megmozduláso-kat. Itt érdemes elgondolkozni azon, hogyan lehetne tudatosítani a fiatalok-ban, hogy egy alulról szerveződő mozgalomnak éppen a közösségi részvétel a lényege és attól lesz erős, hogy tagjai aktívak és kiállnak a maguk és egymás érdekeiért. Hiszen egy szakszervezet erejét éppen a mögötte álló aktív tömeg adja, és ettől függ érdekérvényesítő képessége is.

18 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

A magyarok fele nem nyaralEgyetlen hétre sem tud elmenni a magya-rok 43 százaléka – közöttük természetesen nyugdíjasok is –, mert egyszerűen nem fut-ja még belföldi többnapos kikapcsolódásra sem – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat (az Európai Bizottság egyik fő-igazgatósága) friss adataiból. A speciális nyaralási rang-listán csak öt országot sikerült a magyaroknak lehagyniuk.

EUROSTAT Szegénységben

Tavaly a 16 év feletti uniós lakos-ság 28,3 százaléka nem enged-hetett meg magának külföldi uta-zást, ami jelentős javulás a 2013-ban mért 39,5 százalékhoz képest. A tema-tikus ranglistán Magyarország alulról a hatodik. Vagyis, csak öt országban tudnak még kevesebbet költeni nyara-lásra, mint nálunk. Romániában a leg-

rosszabb a helyzet, ott a lakosság 58,9 százaléka nem engedhet

meg magának egy egyhetes nyaralást, de Horvátország-ban is 51,3 százalékot mért az uniós statisztikai hivatal.

Két ország van még 50 százalék felett, Görög-ország és Ciprus (egya-ránt 51 százalékkal), de

Olaszországban is rosz-szabb a helyzet, mint itt-

hon: az olaszoknak ugyanis 43,7 százaléka nem tud hosz-

szabb időre elutazni, míg Magyar-országon 43 százalék.

Volt ez rosszabb isA magyar adat egyébként jelentő-sen javult az utóbbi években, hiszen 2009-ben (a válság évében) még 65,9 százalékot mértek. A negatív csúcsot 2012-ben értük el, akkor az ország la-kosságának több mint kétharmada, egészen pontosan 67,3 százaléka nem tudott elutazni egy hétre sehova. Eb-ben az évben egyébként Törökország-ban 85,9, Bulgáriában pedig 74 száza-lékot mértek. Ez utóbbi ország azért is érdekes, mert az azóta eltelt hét évben 30,5 százalékra tornászták le az átla-gukat, azaz még Magyarországot is megelőzték.

Tavaly a legjobb helyzetben a své-dek voltak, közülük a 16 év feletti la-kosság mindössze 9,7 százaléka nem tudott elutazni legalább egyhetes nya-ralásra, míg a képzeletbeli dobogóra Luxemburg (10,9 százalék) és Dánia (12,2 százalék) került fel.

Forrás: HVG

2120A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja 2121

Egy jegykezelő alapbére 200 ezer forint körül van, bruttó-val ez 270 ezer is lehet, ez utóbbi az alapvető műszakpótléko-kat tartalmazza. Ehhez jöhet még a jegyeladások és büntetések utá-ni jutalék – mondta el a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke az ATV

LÉTSZÁMHIÁNYSenki nem találja a megoldástPótlékokkal együtt nagyjából bruttó 270 ezret keres egy jegykezelő, ennek net-tója kellene ahhoz, hogy vonzó lehessen a MÁV – összegezve erről beszélt Zlati Róbert, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke az ATV Start című műsorban.

Start című műsorban. Zlati Róbert megjegyezte: bár a hírek szerint a MÁV-nál több mint ezer ember hi-ányzik, legfrissebb adatok szerint 658-cal vannak a tervezett létszám alatt, vállalati csoport szinten pedig ez a szám nagyjából 1500.

Mint mondta, az elegyrendezők között van a legnagyobb hiány, ide tartoznak például a kocsiren-dezők, váltókezelők és forgalmi szolgálattevők is. Egy mostanában

esedékes béremeléssel már az ő fizetésük is eléri a bruttó 200 ezer forintot. Az alelnök emlékeztetett: még erre az évre érvényes a ko-rábban kötött, átlagosan 30 szá-zalékos bérfejlesztési megállapo-dás, amely egyeseknél nem éri el a 30 százalékot, de lesz, aki 50-60 százalékot is kaphat. Zlati Róbert megjegyezte: erre az évre még egy bérfejlesztésre tett ígéretet tett a menedzsment.

Vasúton

Az alelnök szerint ugyan nin-csen veszélyben a napi működés a létszámhiány miatt, de a techni-kai hibák esetén megnőhet a hely-reállítási idő. Egyrészt kevesebben vannak, s csökken azoknak a szol-gálati helyeknek a száma is, ahol megtalálhatóak, így akár mesz-szebbről is kell érkezniük egy-egy hiba elhárításához. Mint mondta, jelezték, milyen pozícióban van-nak hiányok, de „senki nem találja a megoldást”. Szerinte ugyanak-kor fontos lenne, hogy a bruttó 270-300 ezer forintot nettóba ke-reshessék meg

Forrás: atv.hu

Az erre az évre vonatkozó bér- megállapodásban a MÁV vállalta, hogy a három évre szóló, átlagosan 30 száza-lékos bérfejlesztés végrehajtása után, legkésőbb 2019. július 31-ig további béremelésre tesz javas-latot. Ennek részben a kötelező munkáltatói szociális hozzájáru-lási adó, pontosabban annak az a része lenne a forrás, amely a július elsejei csökkentés után a cégek-nél marad.

Ennek megfelelően el is készült a MÁV bérfejlesztési javaslata, a kormány pedig támogatta a mun-káltatói közterhek csökkentésével felszabaduló források ilyen célú felhasználását. A javaslat alapján megállapodás született a szak-szervezetekkel arról, hogy a bértor-

Újabb béremelésHavonta 5-25 ezer forintos béremelést kap a MÁV-csoport 200 munkakörben dolgozó, mintegy 24 ezer munkavállalója – jelentette be Homolya Róbert elnök-vezérigazgató a 69. Vasutasnapon.

lódások kezelésére és a foglalkoz-tatáspolitikai szempontból kritikus munkakörökben – a bérpiaci po-zíció javítása érdekében – augusz-tus 1-jétől további béremelésben részesül a MÁV-csoport dolgozó-inak csaknem kétharmada, mint-egy 24 ezer munkavállaló. A ha-vonta átlagosan 5 és 20 ezer forint közötti béremelésben a vasút mű-ködése szempontjából meghatá-rozó jelentőségű munkakörökben dolgozók – csaknem 200 munka-körben, például forgalmi szolgálat-tevők, elegyrendezők vagy vezető jegyvizsgálók, járműszerelők, vo-nalgondozók, mozdonyvezetők – részesülnek. A megemelt bér először a szeptemberi fizetéssel érkezik meg a számlákra.

(Forrás: Magyar Vasutas)

23

Közúton

Öt év alatt kéne teljesen restaurálni az áprilisban leégett párizsi Notre-Dame-ot, de a munka egye-lőre áll. A tűzvész ugyanis több száz tonna ólmot szórt szét a környéken, és attól félnek, hogy a helyzet csak rosszabb lesz. A döntést az után hozták meg, hogy több szakszervezet és civil szervezet követelte, szepa-rálják el a munkaterületet, hogy ne kerüljön több ólmot tartalmazó por a levegőbe, ennek lehetőségeit vizsgálják most a hatóságok. Egy környezetvédelmi szervezet be is perelte Párizs városát a szennyezés miatt.

A CGT szakszervezeti szövetség képviselője szerint tel-jesen le kéne választani a munkaterületet úgy, hogy belül alacsonyabb legyen a nyomás, mint kívül, hogy az ólom ne jusson be a légkörbe. Így dolgoztak a kilencvenes

években egy olyan egyetem felújításán, ahol azbesztet találtak. A szakszervezeti szövetség azt is kéri, hogy hoz-zák nyilvánosságra az ólomszennyezettség friss térképét, és hogy hozzanak létre egy orvosi központot a közelben.

A SZAKSZERVEZETEK LEÁLLÍTOTTÁK A NOTRE-DAME ÚJJÁÉPÍTÉSÉTA szakszervezetek és a civilek kiakadtak az ólom miatt, megoldást keresnek a dologra – írja a Népszava.

23

A keresztrejtvényt online is ki lehet tölteni az alábbi linken: https://rejt.hu/ySBvpjA helyes megfejtést a [email protected] címre lehet beküldeni, augusztus 30-ig.

A tárgyba kérjük beírni: július-augusztusi keresztrejtvény

mozaik

22A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Utolsó pillanatra időzített munkaköri leírás

Több részlet is kiderül a Volánbusz Zrt. és a hat regionális közlekedési köz-pont integrációja kapcsán abból az emlékeztetőből, amely júliusban készült a társaság és a szakszervezetek találkozójáról – írta a Világgazdaság. A lap szerint Bánhidi-Nagy Attila, a cég vezérigazgató-helyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy folyik az a vizsgálat, amely meghatározza a jövőbeni ré-gióközpontokat.

A Szolnok, Budapest, Szombathely tagozódás tűnik a leginkább indokoltnak. Hozzátette, hogy a vállalatirányítási feladatok központosítása nem feltétlenül jelent majd minden esetben budapesti vezetést, mivel fontos az üzemek és a telephelyek fenntartása. A helyi közszolgáltatást irányító szervezet tervezett központja így például Székesfehérvár, a műszaki logisztikai tevékenységet Tatabányáról látnák el, az oktatási centrum pedig Szegeden működne. Ki-emelte, hogy az egyesülés magával vonja a vezetői létszám csökkentését. Elhangzott az is, hogy készül az új munkaköri struktúra, amelyről a munkavál-lalókat írásban, az integráció napjával egyidejűleg tájékoztatják majd. A kol-lektív szerződések harmonizációja még zajlik, mivel azok meglehetősen eltér-nek egymástól. A vezérigazgató-helyettes leszögezte, hogy a buszvezetőket a bekövetkező változás nem érintheti hátrányosan a szerződéseikben rögzített alapbér, valamint a pótlékok kifizetésében.

Forrás: Világgazdaság

érdekeire figyelemmel hatástanul-mány. Ami biztos: már ma is a bruttó 310-320 ezer forintos átlagfizetésért nem egyszer napi 10-11 órás mun-kaidőre vezénylik a dolgozókat, ami komoly aggályokat vet fel.

Hatástanulmány hiányában egye-lőre kérdéses, hogy az átszervezéssel mit nyernek, esetleg mit kockáztatnak majd a járművezetők és az utasok.

A regionális közlekedési központok összevonása – központosítása – több mint 18 ezer munkavállalót érint, miközben az átalakítást semmiféle hatástanulmány nem előzi meg. Ami biztos: már ma is a bruttó 310-320 ezer forintos átlagfizetésért nem egyszer napi 12 órás munkaidőre kényszerítik a dolgozókat. Ez meglehető-sen kockázatos.

K iemelt figyelemmel kíséri a Magyar Szakszervezeti Szövetség a közúti közös-ségi közlekedés terén történő ese-ményeket. Egyebek között ezért, vagyis az ott dolgozók sorsa miatti aggódásból tájékozódott az elnök, Kordás László a regionális közleke-dési központok egyetlen egységes cégbe, a budapesti székhellyel mű-ködő Volánbusz Zrt.-be történő be-olvadásáról.

Elhangzott ismét az, ami már ko-rábban is: a februári részvényesi határozatot követően a szakszerve-zetek és az központi üzemi tanácsi el-nökök rövid írásos tájékoztatást kap-tak. Májusban megismerhették az új társaság SZMSZ-tervezetét, amelyet a június 21-én született részvényesi határozat követett. A MASZSZ infor-mációi szerint az ősz folyamán vég-rehajtják az összevonást.

Lélekölő bizonytalanság Több, az integrációban érintett szakszervezet médiamegjelenése-iből és a Közúti Közlekedési Szak-szervezettől kapott információkból is az látszik, hogy a munkavállalók

Összevonás hatástanulmány nélkül

bizonytalansága jól érezhető a mun-kahelyeken. Ebben a helyzetben fontosnak tarjuk a dolgozók rend-szeres és érdemi tájékoztatását.

A nemzeti vagyonért felelős mi-niszter szerint az átalakulásnak szeptember 21-ig kellene megvaló-sulnia. Ez több mint 18 ezer munka-vállalót érint, miközben nem készült sem a dolgozók, sem az utazók

VOLÁNBUSZ

Nem szereted a szakszervezeteket?

PEDIG KIHARCOLTÁK • a béremelést,• az egészségbiztosítást,• a kollektív szerződést,• a munkajogi védelmet,• a nyugdíjat,• a 40 órás munkahetet,• az összes olyan munkajo-

got, amiről azt hiszed, hogy az alanyi jogon „jár” neked.