Tisza tavi ökocentrum

Tisza-tavi Ökocentrum

Poroszló

Néhány szó a Tisza-tóról:

A Tisza-tó a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó, melynek leánykori neve

Kiskörei-víztározó.

A mesterségesen létrehozott tóról csak néhány évtizede beszélhetünk. A Kiskörei vízlépcső

építésének célja az Alföld öntözési rendszerének fejlesztése volt, de itt létesült az ország

legnagyobb vízierőműve is, mintegy 30MW teljesítménnyel. Három ütemet terveztek, először a

kijelölt meder vízszintjének emelése, majd második ütemként, 1978-ban a tározó 1,5 m-es

elárasztása történt meg.

A harmadik ütemre (további 1,5-2 m-es vízszintemelés) már nem került sor, mivel, a természet

csodálatos vízi-világot hozott létre, igazi „vadvíz-ország”- ot, ahol a náddal borított

szigetecskék festői füzére, látványnak is gyönyörű, és számos madárfaj talált itt otthonra.

A tó, melyen keresztül folyik a Tisza, eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét aranyló

homokpadok, holtágak és szigetek tarkítják.

A gazdag növény és állatvilágból is kiemelkedik az itt meghonosodott és a vonuláskor itt időző

madárvilág fantasztikus bősége. A természet kedvelői, már több mint 200 madárfajt figyeltek

meg.

Az előforduló ritkaságokból néhány: a jégmadár, a bakcsó, az üstökös-gém, a kis és a nagy

kócsag, a fekete gólya, a nyári lúd, a küszvágó csér, vagy a függőcinege. A tó középső része

igazi horgászparadicsom.

A Tisza-tavi Ökocentrum

Poroszlón létesült Magyarország új turisztikai látogatóközpontja igazi látványosság. Az

Ökocentrum szórakoztató módon, modern, interaktív szemlélettel, játékosan mutatja be a

látogatók számára a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit és Magyarország második

legnagyobb tavának gazdag élővilágát.

Láthatóak itt gödények is. Ez a régies elnevezés valójában a pelikánt jelöli, melynek halászás

közben rengeteg víz kerül a csőre alatti rugalmas bőrlebenybe. Ha megtelt a zacskója, a madár

egyszerűen kicsorgatja belőle a felesleges folyadékot, a bent maradó halakat pedig lenyeli. „Az

iszik, mint a gödény”, mondás, tehát nem teljesen pontos. Az iszákos ember is mértéktelenül

tölti magába az italt, de nem köpi ki, hanem ereszti le torkán, ja és még halat sem eszik.

Az aranysakál:

Emlékszünk még Toldi Miklós küzdelmére a nádi farkasokkal?

„Jő az anya-farkas szörnyű ordítással,

Rohan a fiúnak, birkóznak egymással.”

(Toldi: Ötödik ének)

Az itt szintén megtalálható aranysakál népi neve „csikasz”, de „nádi farkas” néven is említik.

Toldi Miklós is aranysakálokkal küzd meg, ahol „toportyánféreg”-nek is nevezi a költő.

Az aranysakál a farkas szubtrópusi-trópusi megfelelője. Kisebb állatokat önállóan is képes

elejteni, de ezzel a lehetőséggel ritkán él, inkább csapatokba verődve vadászik.

Érdekesség, hogy az emberi üldöztetéstől eltekintve az aranysakál legnagyobb ellensége a

farkas.

Európa legnagyobb édesvízi akváriumában bekukkanthatunk a víz alatti világba, ami

különleges természet-közeli élményt nyújt. A látogatókat egy sejtelmes víz alatti világ fogadja.

Ha finom halételre vágysz a szomszédos halászcsárdában meg is kóstolhatod.

Az Ökocentrum állandó és időszakos kiállításaival, 3D vetítéseivel, valamint állat és

növényparkjával nem csak a turizmust szolgálja, de jelentős kutatási és oktatási bázis is. A

természet szerelmeseinek nagyszerű lehetőség a világörökség részévé választott

madárrezervátum megfigyelése, de a tavirózsák között ringó csónakok stressz űző hatása sem

lebecsülendő.

Nézzünk meg egy kis videót erről a gyönyörű helyről.

https://www.youtube.com/watch?v=vVCXLhaJXXk

2014 június Készítette: vinpet