Page 1
Jegyzet
1-1
FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.
A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS
1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA .... 1-3
2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE.......... 2-5
2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI ...................................... 2-5
2.2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS TERÜLETI ÉS HELYI SZERVEI......................... 2-7
3. A FÖLDHIVATALOK FELADATAI ........................................................... 3-9
3.1. AZ INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK ...................................... 3-9
3.2. A KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALÁNAK FELADATAI ............................... 3-9
3.3. A JÁRÁSI FÖLDHIVATALOK FELADATAI ....................................................... 3-9
4. EGYES INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK ........... 4-10
4.1. A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE ................................... 4-10 4.1.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése ............................................... 4-10 4.1.2. A termőföldre fennálló elővásárlási jogok ............................................... 4-12
4.2. A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA, A FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS .... 4-14 4.2.1. A termőföldek használata .......................................................................... 4-14 4.2.2. A földhasználati nyilvántartás .................................................................. 4-14
4.3. A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME ............................................. 4-17 4.3.1. A termőföld hasznosítási kötelezettség ..................................................... 4-17 4.3.2. A művelési ág megváltoztatása ................................................................. 4-17 4.3.3. A termőföld más célú hasznosítása ........................................................... 4-18 4.3.4. A termőföld időleges más célú hasznosítása............................................. 4-19 4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül ...................................................... 4-19
4.4. A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK......................... 4-21 4.4.1. Az általános birtokrendezés ...................................................................... 4-21 4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere ........................................... 4-21 4.4.3. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás .......... 4-22
4.5. A FÖLDÉRTÉKELÉS, FÖLDMINŐSÍTÉS ......................................................... 4-23 4.5.1. A földminősítés történeti áttekintése ......................................................... 4-23 4.5.2. A földek osztályba sorozása ...................................................................... 4-24 4.5.3. A kataszteri tiszta jövedelem ..................................................................... 4-25 4.5.4. A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése ................ 4-25
4.6. A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG ....................................... 4-26
4.7. A TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS ..................................................................... 4-29
4.8. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ................................................................ 4-30 4.8.1. Az ingatlan-nyilvántartás klasszikus alapelvei ......................................... 4-30 4.8.2. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya .............................................................. 4-31 4.8.3. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma ........................................................... 4-31 4.8.4. Az ingatlan-nyilvántartás részei ............................................................... 4-32 4.8.5. Az ingatlan-nyilvántartás módja ............................................................... 4-32 4.8.6. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás ............................................................ 4-32 4.8.7. Az adatszolgáltatás ................................................................................... 4-33
Page 2
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-2
5. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM, ELLENŐRZŐ
KÉRDÉSEK .......................................................................................................... 5-34
5.1. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ............................................................. 5-34
5.2. A FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................... 5-34
5.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ............................................................................ 5-35
5.4. MELLÉKLETEK ......................................................................................... 5-35
Page 3
Jegyzet
1-3
1. A földügyi szakigazgatási szervezet
kialakulása
A földügyi szakigazgatási szervezet jelenlegi formája a több mint százéves állami
földmérési és földnyilvántartási intézmények, a földbirtokrendezési szervezetek és a
telekkönyvi hatóságok fokozatos összevonása útján alakult ki.
Az állami földmérési és földnyilvántartási szervezetet eredetileg az adózási célból el-
rendelt kataszteri munkálatok végrehajtására létesítették. A polgári kataszteri föld-
mérés II. József uralkodása alatt indult meg. A földmérési szervezet központi igazga-
tási teendőit 1867-ig, vagyis a kiegyezésig a bécsi kir. Pénzügyminisztérium Földmé-
rési Igazgatósága látta el. A kiegyezés után e feladat Budapestre, a Magyar Pénz-
ügyminisztériumba került, s ennek egyik ügyosztálya látta el e feladatot. Hatáskörébe
tartozott a Háromszögelési Hivatal, a felmérési felügyelőségek, a térképtárak és a
térképek sokszorosítását végző Állami Nyomda irányítása.
A földmérés helyi feladatait a földmérési felügyelőségek végezték, számuk 1856-ban
12, az első világháború végén 24 volt.
Az 1875. évi VII. törvény alapján elrendelt földadó-szabályozási munkálatokat az er-
re a célra létesített kataszteri igazgatóságok hajtották végre.
Az 1885. évi XXII. törvény léptette életbe a földadó-kataszteri munkálatokat. Az új
földadómunkálatok készítése a helyszínelő kataszteri felügyelőségek feladatait képez-
te. A földadókataszter vezetését a községi nyilvántartók (adóügyi jegyzők) és a pénz-
ügyigazgatóságoknál alkalmazott nyilvántartási biztosok látták el.
A Pénzügyminisztériumhoz tartozó felmérési szolgálati ág megnevezése "Állandó ka-
taszter", 1894-től "Országos kataszteri felmérés" volt. 1918-ban elnevezését megvál-
toztatták Állami Földmérésre.
Az első világháborút követően kilenc földmérési felügyelőség és egy térképtár maradt
az ország területén.
A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló
600/1945.M.E. rendelet végrehajtását a földmívelésügyi miniszter irányítása alatt az
Országos Földbirtokrendező Tanács, a megyei földbirtokrendező tanácsok és a köz-
ségi földigénylő bizottságok, az adminisztratív lebonyolítást pedig az Országos Föld-
hivatal, valamint a megyei földhivatalok végezték.
A kormány 1950-ben az Állami Földmérési szervezetből, a földhivatalok műszaki osz-
tályaiból és a földadó-kataszteri szervezetből létrehozta az önálló Országos Földmé-
réstani Intézetet és ennek felügyelete alatt a megyei földmérési igazgatóságokat.
A Minisztertanács az Országos Földméréstani Intézetet 1952-ben - közvetlenül a fel-
ügyelete alá tartozó - Állami Földmérési és Térképészeti Hivatallá (ÁFTH) szervez-
Page 4
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-4
te át, a megyei földmérési igazgatóságokból pedig megyei földmérési irodákat létesí-
tett. Ez a szervezet végezte a részleges, majd később az általános tagosítások, illetve
földrendezések földmérési és földnyilvántartási munkáit, a tanácsi földrendezőkkel
együttműködve.
A Kormány rendeletére 1954-ben újabb szervezeti változás következett be, az ÁFTH-
tól az állami földnyilvántartási irányító szervezetet a Pénzügyminisztériumba, a me-
gyei földnyilvántartási dolgozókat pedig a tanácsi szervezetbe helyezték át. A föld-
nyilvántartási apparátus 1957. január 1-jével visszakerült az ÁFTH szervezeti kere-
tébe.
Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalt (OFTH) - a földügyi szakigazgatás
központi szervezeteként - 1967-ben állították fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztériumban. Az átszervezés területi szinten is megtörtént, összevonták a megyei
földmérési és földnyilvántartási felügyelőségeket, valamint a megyei és járási taná-
csok földrendező szervezeteit, és így hozták létre a megyei és járási földhivatalokat.
A Kormány 1973. január 1-jével alakította ki az egységes ingatlan-nyilvántartást, a
telekkönyvek vezetését a járási földhivatalok vették át a járásbíróságoktól.
A megyei földhivatalok tanácsi szakigazgatási intézményként működtek, a járási
földhivatalok a járási tanács, majd a járási hivatal intézményei voltak. A járási hivata-
lok megszűnését követően a járási földhivatalok a megyei földhivatal szakigazgatási
intézményei lettek.
A földügyi szakigazgatási szervezet központi irányítását 1990-ben a mezőgazdasági
és élelmezésügyi miniszter vette át.
A földügyi szakigazgatási szervezet irányítását, a rendszerváltást követően a Föld-
művelésügyi Minisztérium, illetve 1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium, 2010-től pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium látta el. A Földmérési
és Távérzékelési Intézet a szakigazgatási feladatokat háttér intézményként segítette.
A megyei, fővárosi földhivatal az irányító minisztérium dekoncentrált szerveként, te-
rületi szakigazgatási intézményeként másodfokon járt el, míg a körzeti földhivatal a
megyei földhivatal önálló hatáskörrel rendelkező helyi szakigazgatási intézménye el-
ső fokon járt el a feladatkörébe tartozó ügyekben.
A földhivatali szervezetet 2011. január 1-jével integrálták a létrehozott megyei, fővá-
rosi kormányhivatalok szervezetébe. A megyei, fővárosi földhivatal általános jog-
utódja a megyei, fővárosi kormányhivatal.
Napjainkban már helyesebb a földügyi elnevezés helyett az ingatlanügyi szakigazga-
tási feladatok ellátásáról beszélni.
Page 5
Jegyzet
1-5
2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI
SZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A földügyi szakigazgatási szervezet dekoncentrált jellegű szakigazgatási intézmény-
hálózat, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: VM)
(www.vm.gov.hu) szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése alá tartozik. A szer-
vezet tizenkilenc megyei és a fővárosi kormányhivatal földhivatalából, a száztizen-
nyolc járási földhivatalból, a Budapesti 1. és 2. számú földhivatalokból valamint a
Földmérési és Távérzékelési Intézetből (továbbiakban: FÖMI) áll.
2.1. A földügyi szakigazgatás központi szervei
A vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) a Kormány többek közt az
ingatlan-nyilvántartásért, térképészetért és földügyért felelős tagja, e felelőssége kö-
rében kodifikációs kötelezettsége van, ennek keretében előkészít jogszabályokat (tör-
vényeket, kormányrendeleteket)
- (az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adat-
szolgáltatásról,
- a földmérésről, térképészetről és a távérzékelésről, valamint – az érintett minisz-
tériumokkal együttműködve – az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötele-
zettségek teljesítéséről,
- a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és földhasznosítási
előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a földvédelemről, a
talajvédelemről, valamint a földhitel rendszeréről, valamint
- a földügyi informatikai rendszerről),
és miniszteri rendeleteket ad ki e tárgykörben, felhatalmazás alapján.
A miniszter a fenti körben való felelőssége keretében a földügyi szakigazgatási szer-
vezet útján
- gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból tör-
ténő adatszolgáltatásról,
- gondoskodik a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és föld-
hasznosítási előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a föld-
védelemről, valamint a földhitel rendszeréről,
- gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti (geodéziai, kataszteri,
topográfiai, kartográfiai) és a távérzékelési feladatokról,
- gondoskodik a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti a földügyi
információs rendszert,
Page 6
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-6
- biztosítja a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterrel közösen az államhatár
felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatár-
ral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését.
A miniszter a földügyért való felelőssége keretében felel a termőföld védelméért és a
talajvédelemért, (e körben
- meghatározza a termőföld takarékos felhasználása érdekében a földvédelmi és
talajvédelmi követelményeket, és ellenőrzi azok megtartását,
- gondoskodik a termőföld mennyiségének és minőségének védelméről, valamint a
külön jogszabályokban meghatározott védelmi követelmények érvényesítéséről,
- ellenőrzi a termőföld termőképességének megőrzését, javítását szolgáló tevé-
kenységeket, ideértve a rekultiváció, a talajvédelem, a talajjavítás, a talajvízház-
tartás-szabályozás, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás
feladatait).
A miniszter szakmai irányítást gyakorol a földhivatalok felett és irányítja a FÖMI-t.
A VM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya segíti a minisztert feladatai ellátá-
sában, felelős az ágazatot érintő
kodifikációs teendők ellátásáért,
koordinációs tevékenység kifejtéséért,
közhatalmi aktus kibocsátásért (engedélyezés),
EU és nemzetközi kapcsolatokért,
funkcionális feladatok ellátásáért így különösen:
a földhivatalok szakmai irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért,
a FÖMI irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért.
A Főosztály szervezete Ingatlan-nyilvántartási, Földmérési és Térinformatikai, vala-
mint Földvédelmi és Földhasználati Osztályokra tagozódik. A minisztérium szerve-
zetén belül a Főosztály tevékenységét a jogi és igazgatási helyettes államtitkár fel-
ügyeli.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) (www.fomi.hu) központi hivatal,
amelyet az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (jelenleg a vidékfejlesztési mi-
niszter) irányít, jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési
szerv. A Kormány a FÖMI-t a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerve-
zetként jelölte ki. Az intézetet a miniszter által kinevezett főigazgató vezeti. A fő-
igazgató Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg az intézet szervezetét,
működését, részletes feladatait.
A FÖMI 1988-ban alakult meg a Földmérési és Távérzékelési Intézet és a Földügyi
és Térképészeti Hivatal Gépi Adatfeldolgozó Központja jogutódjaként.
A FÖMI központi földmérési és térinformatikai szervezetként ellátja a téradat-
infrastruktúrák működtetését lehetővé tévő térbeli alapadatkörök (állami alapadatok)
gyűjtését, feldolgozását, tárolását, fejlesztését és szolgáltatását. A fenti feladatok ke-
retében fenntartja, fejleszti és szolgáltatja:
Page 7
Jegyzet
1-7
- a geodéziai vonatkoztatási rendszereket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatáso-
kat,
- az EOTR szerinti állami térképi adatbázisokat, domborzatmodelleket,
földrajzinév adatbázist, közigazgatási határ adatbázist és a geoportál működé-
sét,
- az állami földmérési és térképészeti tevékenység központi feladatait: államhatár-
ügyi, geodéziai munkákat, állami alapadatok előállításának ütemezését, készítte-
tését, állami átvételét, minőségbiztosítási és szakfelügyeleti feladatok ellátását.
Ellátja az ingatlanügyi és földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozását,
információs rendszereinek fejlesztését és irányítását, továbbá a vonatkozó ingatlan-
ügyi és földügyi adatok szolgáltatását.
Működteti a földhivatali információs rendszert az un. TakarNet rendszert,
www.takarnet.hu.
A FÖMI hazai és EU-s feladatok végrehajtásával megbízott intézményként ellátja a
mezőgazdasági földterületek egyedi azonosításával (MEPAR), a szőlőültetvények tér-
informatikai nyilvántartásával (VINGIS) kapcsolatos távérzékelési feladatokat. Gon-
doskodik a földfelszín mezőgazdasági, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási, kör-
nyezetvédelmi és felszínborítási szempontú távérzékeléses megfigyeléséről, elemzésé-
ről, ellenőrzéséről. Integrálja a szakigazgatás eszközrendszerébe a távérzékelés terü-
letén megjelent legújabb eredményeket.
A FÖMI törekszik a földmérési, távérzékelési és térinformatikai kutatások, fejleszté-
sek országos összhangjának biztosítására. Ellátja az országos egységet és korszerű
megoldásokat igénylő feladatokat, melyeken belül:
- szakmai szabályzatokat és jogszabály előkészítést végez,
- ellátja a korszerű információtechnológiai módszerek és szakmai ismeretek át-
adását a közép- és felsőfokú szakoktatás, valamint a posztgraduális képzés szá-
mára,
- szakterületi könyvtárat üzemeltet,
- nemzetközi szakmai szervezetekben képviseli az országot.
2.2. A földügyi szakigazgatás területi és helyi szervei
A földügyi szakigazgatási feladatokat a földhivatali szervezet
(www.foldhivatal.hu) látja el:
első fokon a járási földhivatalok és kirendeltségek,
másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban: fővárosi kor-
mányhivatal földhivatala (továbbiakban: kormányhivatal földhivatala).
A kormányhivatal földhivatala illetékessége a megye, illetve a főváros területére, a
járási földhivatal illetékessége a 149/2012. (XII.28.) VM rendeletben meghatározott
településekre terjed ki.
Page 8
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-8
A kormányhivatal földhivatala a kormányhivatal ágazati – ingatlanügyi – szak-
igazgatási szerve. A kormányhivatal földhivatala, mint a kormányhivatal szervezeti
egysége a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A kormányhi-
vatal földhivatala szakmai irányítási, törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési ha-
tásköröket, mint szakmai irányító szerv vezetője, a miniszter látja el.
A kormánymegbízott nevezi ki és menti fel a kormányhivatal földhivatala vezetőjét
és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A vezető minisztériumi főosztályvezetői besoro-
lású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A miniszter egyetértése szük-
séges a vezető kinevezéséhez, felmentéséhez.
A kormányhivatal földhivatala önálló költségvetéssel nem rendelkezik, a kormányhi-
vatal törzshivatala és a szakigazgatási szervek képeznek egy költségvetési szervet. A
kormányhivatalok gazdálkodását kormányrendelet szabályozza.
A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás szervezéséért
felelős miniszter (jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszter) normatív utasí-
tásban adja ki. A kormányhivatal földhivatala szervezetére, működésére vonatkozó
szabályokat a kormányhivatal szabályzata tartalmazza, e tekintetben a miniszternek
véleményezési jogköre van. A kormányhivatal földhivatala ügyrendben szabályozza a
szervezet és működés további kérdéseit. A megyei kormányhivatalok földhivatalai-
ban belső szervezeti egységként ingatlan-nyilvántartási, földügyi, földmérési és mű-
ködést támogató osztályokat alakítottak ki.
A járási földhivatal a járási hivatal (Budapesten a kerületi hivatal) önálló feladat- és
hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A kormányhivatal földhivatalának vezető-
je gyakorolja a járási földhivatal vezetője felett a kinevezési, felmentési és munkálta-
tói jogkört. A hivatalvezető nevezi ki a földhivatali kirendeltség vezetőjét, valamint a
földhivatal valamennyi munkatársát, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört
A járási földhivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási földhivatal
vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el, a hivatalvezető
és a kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintéző a közigazgatási hatósági eljárás-
ban nem utasítható.
A járási földhivatalokban osztályokat alakítottak ki az eredményesebb munkavégzés
érdekében.
A fővárosi földhivatali szervezet Budapest főváros különleges helyzetének felel meg,
korábban az elsőfokú földhivatali feladatokat valamennyi kerületre kiterjedő illeté-
kességgel egy szervezet látta el, jelenleg kettő földhivatal: a Budapesti 1. és a Buda-
pesti 2. számú földhivatal működik a fővárosban. A fővárosban másodfokon a fővá-
rosi kormányhivatal földhivatala jár el.
Page 9
Jegyzet
1-9
3. A FÖLDHIVATALOK FELADATAI
3.1. Az ingatlanügyi szakigazgatási feladatok
A földhivatali szervezet első sorban az alábbi ingatlanügyi szakigazgatási feladatokat
látják el:
a földtulajdon,
a földhasználat,
a földhasználati nyilvántartás,
a földvédelem,
a földértékelés, földminősítés,
az ingatlan-nyilvántartás,
a földmérés és térképészet,
a telekalakítás
külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatait.
3.2. A kormányhivatal földhivatalának feladatai
A megyei kormányhivatal földhivatalai szakmailag irányítják, felügyelik és ellen-
őrzik a járási földhivatalok munkáját, közvetítenek a hivatalok és a VM, valamint a
FÖMI közötti adatforgalomban. Másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. Felügye-
lik a földbirtokpolitikai tevékenységet, szolgáltatják a földügyi szakigazgatással kap-
csolatos statisztikákat. Felügyelik, műszakilag támogatják és koordinálják a járási
földhivatalok ingatlan-nyilvántartási és földmérési, térképészeti tevékenységét. El-
végzik az új felmérésekkel, térképfelújítással, az ingatlan-nyilvántartás átalakításával,
birtokrendezések előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
3.3. A járási földhivatalok feladatai
A járási földhivatalok vezetik az ingatlan-nyilvántartást, a földhasználati nyilvántar-
tást és a földmérési alaptérképet, karbantartják a kapcsolódó adattartalmat és archi-
válják azokat, ellátják a földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földértékelés,
földminősítés, telekalakítás elsőfokú feladatait, szolgáltatják az ingatlan-
nyilvántartási, földhasználati nyilvántartási, földmérési, térképészeti adatokat. A járá-
si földhivatalokban működnek az ingatlan-nyilvántartás decentrális számítógépes
rendszerei.
Jelen tananyagnak nem feladata a földügyi szakigazgatási feladatok részletes taglalá-
sa, ezért a továbbiakban csupán az egyes fontosabb feladatcsoportok áttekintését vé-
gezzük el.
A továbbiakban a földhivatalok megnevezésénél az ingatlanügyi hatóságok elne-
vezést is használjuk.
Page 10
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-10
4. EGYES INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI
FELADATOK
4.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése
A termőföld a mező- és erdőgazdasági termelés alapvető, mással nem pótolható,
folytonosan megújítható természeti erőforrása, elsősorban pedig az a földrészlet,
amelyet külterületen valamely művelési ágban (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, rét,
legelő, erdő, fásított terület, nádas, halastó) tartanak nyilván.
4.1.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése
A termőföld tulajdonjogának megszerzését a termőföldről szóló 1994. évi LV. tör-
vény (továbbiakban: Ftv.) általában korlátozott mértékben (birtokmaximum) teszi le-
hetővé, egyes jogalanyokat (jogi személyek, külföldiek) pedig kizár a szerzés lehető-
ségéből. A korlátozás és kizárás indoka alapvetően az, hogy hazánkban a termőföld
piaca nem alakult ki, teljes mértékben. Az átmeneti időszakban a korlátozás és a til-
tás hiányában egyesek a termőföld tulajdonjogát monopolizálhatnák, és ez torz bir-
tokszerkezet kialakulását eredményezhetné.
A termőföld megszerzése szempontjából bármely tulajdonos-változást eredményező
jogi tény tulajdonszerzésnek tekinthető, kivéve:
a törvényes öröklést,
az elbirtoklást,
a ráépítést,
a kisajátítást,
a kárpótlási célú árverést,
ez azt jelenti, hogy minden, nem említett jogcímű tulajdonszerzés esetében a törvényi
korlátozások alkalmazandók.
Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerző-
désben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötele-
zettséget, és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepart-
nernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a
cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely telepü-
lés közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.
Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685.
§ b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a Magyar Állam
javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltétele-
ként lehet átruházni.
Page 11
Jegyzet
1-11
A belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti
meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű ter-
mőföld legyen.
A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak
fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulaj-
donában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a te-
lepülés összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.
A termőföld területébe az alrészletként nyilvántartott művelés alól kivett föld (például
a mocsár) területét is bele kell számítani. Nem kell beszámítani a legfeljebb
6000 m2-rel kialakított tanya területén lévő termőföldet.
A magánszemély a törvény hatálybalépésekor (1994. július 27.) már meglévő termő-
földjének tulajdonjogát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem ha-
ladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti. Ez a szabály a terület-
nagyság és AK érték együttes figyelembe vételét írja elő, nem vagylagosságot és ak-
kor alkalmazható, ha a meglévő termőföld területi mértéke és AK értéke a birtokma-
ximum felett van.
A magánszemély a már meglévő termőföld kisajátítása esetén a kisajátítási kártala-
nítás összegéből tetszés szerinti mértékű termőföldet vásárolhat.
A magánszemély a már meglévő, de közös tulajdonban álló termőföldjének közös tu-
lajdonát a szerzési korlátozásra tekintet nélkül megszüntetheti. A közös tulajdon
megszüntetés bármely módja esetén alkalmazható, természetbeni megosztás, illetve a
tulajdonostárs által történő megvásárlás esetén is. A tulajdonostársak körén kívül ál-
ló személy azonban akkor sem szerezhet a birtokmaximum felett, ha az ügylet közös
tulajdon megszüntetéséhez kapcsolódik.
A törvény főszabályként nem teszi lehetővé a jogi személyek és jogi személyiséggel
nem rendelkező más szervezetek részére termőföld tulajdonjogának megszerzését.
Kiemelendő, hogy a gazdasági társaságok apportként (nem vagyoni hozzájárulás)
sem szerezhetnek termőföldet.
Korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdonjogot
a Magyar Állam (Nemzeti Földalap),
az önkormányzatok,
a közalapítványok.
Az egyházi jog személyek korlátlanul szerezhetnek termőföldet, de csak az alábbi
jogcímeken:
végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés, halálesetre szóló
ajándékozás),
ajándékozás (ajándékozási szerződés),
tartás vagy gondozás (tartási, gondozási szerződés) alapján
szerezhetik meg termőföld tulajdonjogát, de például adás-vétellel nem.
Page 12
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-12
A jelzálog-hitelintézet az 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és át-
meneti időtartamra szerezhet termőföldet.
A külföldi magánszemély és jogi személy termőföldet és védett természeti terület tu-
lajdonjogát nem szerezheti meg, csak a legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya
tulajdonjogát.
Kivételesen, a belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint szerezhetnek
termőföldet az Európai Unió azon tagállami állampolgárai, aki önálló vállalkozó me-
zőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve
folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékeny-
séget.
A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolá-
sokkal kell bizonyítania, másrészt – a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket – teljes
bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
A földhivatali szervezet feladata a termőföld tulajdonszerzésének ellenőrzése.
A termőföldet szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia
kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat
valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőriz-
heti.
A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis: tehát ha a törvényben
meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, vagy a megengedett
szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjo-
gának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló ér-
vénytelensége miatt a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasítja.
Az ingatlanügyi hatóság az eljárást ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében folytatja
le, az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmissé-
gének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
4.1.2. A termőföldre fennálló elővásárlási jogok
A termőföld vagy tanya eladása esetén elővásárlási jog illet meg egyes személyeket
illetve szervezeteket, az alábbi sorrendben:
- a Magyar Államot, a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
- a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
- a helyben lakó szomszédot;
- a helyben lakót;
Page 13
Jegyzet
1-13
- haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
Az egyes meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásá-
nak joga elsősorban a családi gazdálkodókat, majd őket követően a nyilvántartási
számmal rendelkező őstermelőket, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozókat illeti
meg.
Az elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, a
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ter-
mőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a
törvény hatálybalépéséig (1994. július 27.) zártkertinek minősült.
A tulajdonostársak közötti adásvétel esetén csak a Magyar Államot megillető elővá-
sárlási jog áll fenn.
A termőföld vagy tanya eladása esetén, ha a földtörvény, valamint a Polgári Tör-
vénykönyv (Ptk.) alapján törvényes elővásárlási jog áll fenn, a termőföld, tanya tu-
lajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot az ingatlan fekvése szerint ille-
tékes település önkormányzati hivatalában kifüggesztendő hirdetmény útján kell az
elővásárlásra jogosultakkal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek el-
adása esetén a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a Nemzeti Föld-
alapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A termőföldre fennálló elővásárlási jogok érvényesülését is a földhivatali szervezet
ellenőrzi, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése során, az ingat-
lan-nyilvántartási eljárás keretében.
Page 14
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-14
4.2. A termőföldek használata,
A földhasználati nyilvántartás
4.2.1. A termőföldek használata
A termőföldek használata a termőföld, és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló
belterületi föld
haszonélvezeti jogon,
használat jogán,
telki szolgalmi jogon,
földhasználati jogon,
haszonbérleti szerződésen,
feles bérleti szerződésen,
részes művelési megállapodáson,
szívességi használaton
alapuló használatát jelenti.
4.2.2. A földhasználati nyilvántartás
A földhivatalok a termőföldek használatáról önálló és közhiteles földhasználati nyil-
vántartást vezetnek.
A termőföldről szóló törvény 2000. január 1-jétől hatályos módosítása írta elő, hogy
a földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező-
vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló föld-
használati nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályait
kormányrendelet tartalmazza. A termőföldről szóló törvény módosítását a földhasz-
nálati viszonyok hazánkban akkor áttekinthetetlen volta tette szükségessé, ugyanis
nem volt olyan hiteles nyilvántartás, amely a termőföldek használati viszonyait rögzí-
tette volna.
A földhasználati nyilvántartás alapvető rendeltetése: a földhasználati viszonyok köz-
hiteles nyilvántartása és adatszolgáltatás egyes ügyekhez, így főleg az agrártámogatá-
sokkal kapcsolatosan.
Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldek, valamint a
mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról a közhi-
teles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást
vezet.
A földhasználati nyilvántartás tartalmazza
a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;
Page 15
Jegyzet
1-15
b) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély földhasználójának
természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, a személyi
azonosítóját,
c) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználó-
jának megnevezését, székhelyét (telephelyét), a statisztikai azonosítóját, a
cégjegyzékszámot;
d) a használat jogcímét;
e) a használat időtartamát, a határozott időre kötött földhasználati szerződés ese-
tén
Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított har-
minc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenté-
si adatlapon (meghatározott formanyomtatványon) - bejelenteni. Ha a használó nem a
tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési
adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell
írnia.
Zártkert esetében a bejelentési kötelezettség csak azt terheli, aki haszonélvezeti jogá-
nál fogva, vagy a tulajdonossal, illetve a haszonélvezővel való megállapodás alapján
használja a zártkertet.
A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos nyomtatványok (bejelentési lap, válto-
zás bejelentés, törlés, adatszolgáltatás iránti kérelem) az alábbi honlapról elérhetők:
http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/
A bejelentési kötelezettség vonatkozik:
a saját tulajdonú föld használatára,
a családi földhasználatra, szívességi földhasználatra, azaz a vele közös háztartás-
ban élő személy, közeli hozzátartozója tulajdonában lévő föld használatára,
a szerződésen alapuló – haszonélvezet, haszonbérlet, részes művelés, feles bérlet –
földhasználatra.
Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján
kötelező írásba foglalni, a bejelentéséhez elegendő a szerződés egy eredeti példányát
vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát benyújtani.
A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld
használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti.
A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles az
ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A földhasználó a földhasználat megszűnését is
köteles bejelenteni.
A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, ami-
nek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese,
azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél. A
meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az ingatlan-
ügyi hatóságot illeti meg.
Page 16
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-16
A földhivatal minden földhasználó nevére földhasználati lapot nyit, és a hivatal mű-
ködési területén az általa használt valamennyi termőföldet feltünteti. A földhivatal a
nyilvántartásba vételről a bejelentési lap záradékolt másolata, illetve a szerződés zá-
radékolt eredeti példánya megküldésével értesíti a földhasználót. Ha a földhasználat
nem szerződésen alapul, a használatba adó tulajdonos is értesítést kap, jogai biztosí-
tása érdekében.
A földhivatal ellenőrzi a földhaszonbérletre és az előhaszonbérleti jogra vonatkozó
jogi szabályozásban foglaltak érvényesülését, a haszonbérlet időtartamára és a ha-
szonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés
vagy szerződési kikötés semmis és ez esetben a földhivatal megtagadja a nyilvántar-
tásba történő bejegyzést.
Az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartásba vételre, a tartalmában bekö-
vetkezett változások átvezetésére irányuló eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
előírásai szerint folytatja le és hoz döntést. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szol-
gáltatási díjat nem kell fizetni.
Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés
ellenében papír alapon vagy elektronikus úton földhasználati lapot szolgáltat.
A földhasználati nyilvántartásból díjmentes az adatszolgáltatás:
a) a hatóság megkeresésére, annak hivatalból indított eljárásához,
b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához,
c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részé-
re jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.
Page 17
Jegyzet
1-17
4.3. A termőföld hasznosítása és védelme
A termőföld hasznosítása és védelme körébe tartozó rendelkezések azoknak a szabá-
lyoknak az összességét jelentik, amelyek a meglévő termőföld állomány óvását cé-
lozzák és a termőföldek mennyiségének csökkenését hivatottak az ésszerű határokon
belül megakadályozni, illetőleg korlátozni.
4.3.1. A termőföld hasznosítási kötelezettség
A földhasználó (a tulajdonos, illetve a földet más jogcímen használó személy) - vá-
lasztása szerint - köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően termeléssel
hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani
(ugarolni).
A művelési ágnak megfelelő hasznosítás azt jelenti, hogy a termőföldet az adott mű-
velési ágnak megfelelő módon, az adott művelési ág sajátosságainak megfelelő agro-
technikai és más eljárással kell hasznosítani.
A termőföld hasznosítása fontos nemzetgazdasági érdek, a kötelezettség teljesítését a
földhivatal rendszeresen ellenőrzi. A hasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a
földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.
A termőföld más célú használatának engedélyezése sem jelenti azt, hogy a földhasz-
nálót többé nem terhelik kötelezettségek. Abban az esetben, ha a termőföldnek a más
célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó a föld engedélyezett célú felhaszná-
lásáig is köteles az általános hasznosítási kötelezettségét - átmenetileg – teljesíteni
(ideiglenes hasznosítás).
Ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítása megvalósult, a használó válto-
zatlanul köteles a termőföldnek most már nem minősülő földön a növényzet gondozá-
sát rendszeresen elvégezni feltéve, hogy ez a föld más célú hasznosításának megfelelő
terület-felhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).
A más célú hasznosítás megszüntetése után a használó köteles a területet mező- vagy
erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni
(újrahasznosítás).
A földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót a fenti különleges haszno-
sítási kötelezettségek (ideiglenes, mellék-, újrahasznosítás) elmulasztása esetén.
4.3.2. A művelési ág megváltoztatása
Page 18
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-18
A művelési ág megváltoztatása főszabály szerint előzetes engedélyhez nincs kötve,
ez a tulajdonos, illetve a földhasználó döntési jogkörébe tartozik. A termőföld műve-
lési ágának megváltoztatását utólag be kell jelenteni a földhivatalnak. Erre a tényle-
ges állapottal egyező ingatlan-nyilvántartás miatt van szükség. A bejelentés elmu-
lasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót,
amelynek mértéke 10.000,- Ft.
A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásá-
hoz a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s az engedélyt a művelé-
si ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentése alkalmával csatolni kell.
Az ilyen termőföld művelési ágának az előirt engedély nélküli vagy az engedélytől
eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlan-
nyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani, és az előirt földvédelmi bírságot
megfizetni.
4.3.3. A termőföld más célú hasznosítása
A termőföld más célú hasznosításának minősül:
- a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés,
amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná
válik;
- termőföld belterületbe vonása;
- az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya
alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki léte-
sítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.
Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - első-
sorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.
A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az át-
lagosnál jobb minőségű termőföld, csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött
beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvé-
delmi követelmények betartása mellett mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy
gyenge minőségű területet kell kijelölni.
Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlá-
tozni.
A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.
A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
A termőföld más célú hasznosítását jelentő belterületbe vonást kizárólag a termőföld
fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat képviselőtestülete kezdeményezheti, a
Page 19
Jegyzet
1-19
területfelhasználási célt tartalmazó – képviselő-testületi döntés, valamint a település-
szerkezeti terv kivonata alapján.
Beruházás elhelyezésének kérelmezése esetén - a helyhez kötött beruházás és a hófo-
gó erdősáv kivételével - az elhelyezés céljára alkalmas több helyet kell megjelölni.
A földhivatal a más célú hasznosítás engedélyezéséről helyszíni vizsgálat alapján
dönt, illetőleg előterjesztést tesz az engedélyezésre jogosult megyei földhivatalhoz.
Az engedélyező földhivatal az igénybe vevőt - indokolt esetben - a termőföld meg-
óvásához szükséges munkák elvégzésére kötelezheti.
A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni
ennek mértékét, a termőföld törvény határozza meg. Kivételes esetekben a járulék fe-
lét, illetve, felével megnövelt összegét kell megfizetni, kedvezményezett esetekben
pedig nem kell fizetni földvédelmi járulékot.
4.3.4. A termőföld időleges más célú hasznosítása
A termőföld más célú hasznosítására sok esetben csak időlegesen van szükség, s ezt
követően a föld ismét az eredeti állapotának megfelelően hasznosítható.
A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az
érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik
be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkákat akadályozzák, vagy a talajszerkezet
károsodik.
A termőföld más célú időleges hasznosítása csak meghatározott időre, egy alkalom-
mal, legfeljebb öt évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termő-
földön - a határidő lejárta után - az igénybe vevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban
rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági
termelés céljára alkalmassá tenni.
Időleges hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító
használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását,
amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi
lehetővé. Ezt a tényt a jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül
a jogosult köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a
földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi birságként
kell megfizetni.
4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül
A termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha
a más célú hasznosítás megkezdésekor, azt még nem engedélyezték,
az engedély előírásaitól eltérően hasznosítják más célra a termőföldet.
Page 20
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-20
A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába kell helyreál-
lítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság – földvédelmi szempontok mérlegelése
alapján, indokolt esetben – kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájá-
rul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más
célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági intézkedés közlésétől szá-
mított 30 napon belül lehet előterjeszteni.
Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítá-
sát elrendelték vagy az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához
hozzájárult, földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú
hasznosításáért földvédelmi járulékot kell fizetni.
Az eredeti állapot helyreállítását – határidő megjelölésével – az ingatlanügyi hatóság
határozattal rendeli el. A kötelezett az eredeti állapot helyreállítását köteles az ingat-
lanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszí-
ni szemlét tart, a helyreállítás elfogadása esetén dönt a fizetendő földvédelmi járulék
és bírság megállapításáról.
Ha az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel
egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.
A földvédelmi járulék mértékét a földvédelemről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
rendelkezései szerint kell megállapítani. A földvédelmi bírság mértéke ezekben az
esetekben főszabályként a földvédelmi járulék háromszorosa.
Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárásokat – a művelési ág változás kivételé-
vel – a Ket. alapján folytatja le és hoz érdemi döntést. Az eljárás lefolytatásáért igaz-
gatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Page 21
Jegyzet
1-21
4.4. A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások
A termőföld tulajdoni szerkezet és birtokstruktúra kialakulásának időszakában a tu-
lajdonosok által a lehetséges különféle módokon - kárpótlási árverésen, eredeti- és
származékos részaránytulajdon kiadásával - magántulajdonba került vagy bármilyen
más polgári jogi jogcímeken szerzett földrészletek nem művelhetők meg minden
esetben gazdaságosan. A tulajdonosoknak a jog eszközeivel is segítséget kell nyújta-
ni abban, hogy a véletlenszerűen kialakult birtokszerkezetet a későbbiekben tudato-
san átalakíthassák, figyelemmel az ésszerű gazdálkodás szempontjaira.
A szétszórt külterületi földrészletek összevonására egyrészt az általános birtokrende-
zés, másrészt a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere intézménye áll rendelke-
zésre.
4.4.1. Az általános birtokrendezés
A törvény az általános birtokrendezésnek egyelőre csak a fogalmi kereteit határozza
meg. Az általános birtokrendezés lényegében a település egészére vagy annak egy ré-
szére kiterjedő polgári tagosítás lefolytatását jelenti, amelynek hazánkban is hagyo-
mányai vannak. A törvény rendelkezése szerint a tulajdonosok széttagolt külterületi
termőföldjeinek összevonásával a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési
feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kiala-
kítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthe-
tő egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni.
Ez a polgári tagosítás rendszerint a település külterületének átrendezésével, az úthá-
lózat megváltoztatásával, vízrendezési munkálatok lefolytatásával, meliorációval, er-
dősávok telepítésével járna együtt. A települések külterületének ésszerű átrendezésé-
hez azonban egyelőre hiányoznak a szervezeti, a személyi és az anyagi feltételek.
Az általános birtokrendezésről szóló törvényjavaslat előkészítő munkálatai elkezdőd-
tek, de a Parlament még nem alkotta meg az erről szóló törvényt.
4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere
A törvény határvonalat húz a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere és a polgári
jogi csere között, mivel a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere mentes a vissz-
terhes vagyonátruházási illeték alól, viszont ez nem mondható el a polgári jogi csere
esetében.
A birtok-összevonási célú önkéntes földcserének alapvető feltétele, kritériuma, hogy
a cserepartnerek egyike legalább két földrészlet tulajdonosa legyen és a csere ered-
ményeként az elcserélt földrészlet kerüljön közelebb a meglévő földhöz, illetőleg a
földek megközelítése, művelésük körülményei kedvezőbbé váljanak. A birtokösszevo-
Page 22
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-22
nás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a tulajdonos földjei közvetlenül egymás mellé ke-
rülnek.
A törvény számít arra, hogy az egyes tulajdonosok érdekeinek összehangolása sok-
szor szinte megoldhatatlan problémát jelent, ezért rendelkezik úgy, hogy több tulaj-
donos több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere
megszervezése a földhivatalnál is kezdeményezhető.
A földhivatal közreműködését az is indokolja, hogy a földek fekvésére, elhelyezkedé-
sére, aranykorona értékére, tulajdonosára és egyéb lényeges tulajdonságaira vonat-
kozó alapvető adatot a földhivatal tárolja, s így lehetősége van a cserepartnerek ösz-
szehozására és teljes körű tájékoztatására.
4.4.3. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás
A termelőszövetkezeti közös földhasználatban volt termőföldek tulajdoni és haszná-
lati viszonyainak rendezésére irányuló összetett földhivatali eljárásban részt vesz az
ingatlanügyi hatóság valamennyi belső szervezeti egysége.
Page 23
Jegyzet
1-23
4.5. A földértékelés, földminősítés
A földminősítés az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú termőföldek mi-
nőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra ke-
rül.
A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással álla-
pítják meg. Az osztályba sorozást osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és te-
lepülésenként kijelölt mintatérhálózat alapján kell elvégezni.
A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jö-
vedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.
A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése,
megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni kö-
teles. A földminősítési munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) elő-
zetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget a körzeti földhivatal, szükség esetén,
határozatban rendelheti el. A földminősítést végzőnek erre való jogosultságát igazol-
nia kell.
A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges
mértékben akadályozhatják. A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosá-
nak okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni.
4.5.1. A földminősítés történeti áttekintése
Magyarországon a földek arányos megadóztatása céljából - az 1875. évi VII. t.c. rendelte el az állan-
dó kataszter elkészítését. A törvény szerint a földadó alapja a föld tiszta jövedelme. A föld tiszta jöve-
delmének a közönséges gazdálkodás mellett tartósan elérhető középtermés értékének és a gazdálkodás
rendes költségeinek különbségét vették.
A föld tiszta jövedelmének megállapítása érdekében a gazdálkodásra alkalmas földeket különböző
művelési ágakba csoportosították. Nyilvántartották a művelési ágak egyikébe sem tartozó - földadó
alá nem eső - területeket is (az épületek, udvarok, utak, vasutak, folyók, tavak, patakok, árkok).
A földek tiszta jövedelmét becslés útján állapították meg. A becslést az ország egész területén
egyidőben végezték. Az ország területét, a gazdálkodási és értékesítési viszonyok figyelembevételével,
becslőjárásokra osztották fel. Becslőjárásonként állapították meg, hogy a szokásos gazdálkodási mód
mellett, a terméseredmények, a terményárak és a gazdálkodási költségek figyelembevételével, művelé-
si áganként, az azonos minőségű földeken kataszteri holdanként mennyi átlagos tiszta jövedelem érhe-
tő el.
Ha a becslőjáráson belül valamely területen a gazdálkodási viszonyok annyira különlegesek voltak,
hogy azokat a becslőjárás többi részével azonosítani nem lehetett, az ilyen területeken a tiszta jöve-
delmet a becslőjárás többi részétől függetlenül, külön állapították meg. Ezeket a területeket osztályo-
zási vidéknek nevezték.
Page 24
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-24
A földeket művelési ágon belül a gazdálkodás eredményére kiható természeti tényezők (talaj, dombor-
zat, éghajlat) figyelembevételével minősítették, osztályba sorozták. Minden művelési ágra egy becslő-
járáson (osztályozási vidéken) belül 8 minőségi osztály állítottak fel.
A becslőjárás (osztályozási vidék) területén minden művelési ágra és minőségi osztályra vonatkozóan
kijelöltek legalább egy területet, amely a föld minőségi osztályát, fekvését és a termelésre kiható
egyéb jellegzetes tulajdonságokat szembetűnően mutatta, Ezek a területek a járási mintaterek, ame-
lyek alapján minden községben - az ott előforduló művelési ágak és minőségi osztályok mindegyikére -
külön községi mintateret jelöltek ki.
A becslőjárás (osztályozási vidék) valamennyi művelési ágán belül a minőségi osztályokra vonatkozó-
an az 1 kat. holdra kiszámított tiszta jövedelmi összegeket - kerekítés után - tiszta jövedelmi fokoza-
tonként táblázatba foglalták.
A kataszteri tiszta jövedelem meghatározása óta a közigazgatási és agrotechnikai viszonyok jelentős
mértékben megváltoztak. Ezért a földek tiszta jövedelme is megváltozott, vagyis a földek talajának mi-
nőségét kifejező értékszám eltér a ténylegestől.
Az 1980-ban bevezetett új ökológiai földértékelési rendszer felhasználta a kataszteri tisztajövedelmen
alapuló rendszer azon elemeit, amelyek az új kialakításához megfelelő alapot biztosítanak.
A talajok alaptermékenységének mértékét 1-100-ig terjedő talajértékszámmal fejezték ki. (A genetikus
talajrendszerben az ország talajait 9 főtípusba és 40 típusba sorolták). A talajértékszámot a dombor-
zati, éghajlati és hidrológiai viszonyok tovább módosíthatták, végül a természeti tényezők összhatását,
a termőhelyi értékszám adta.
Kizárólagos használatának elrendelése azonban egyrészt a munka befejezetlensége, másrészt az öko-
nómiai tényezőkkel való kiegészítés elmaradása, főként pedig a rendszerváltással életbelépett földpri-
vatizáció végrehajtása miatt nem történt meg.
4.5.2. A földek osztályba sorozása
Az osztályba sorozás helyszíni földminősítési eljárás, egyszerű talajvizsgálat, amely-
nek során az egyes földrészletek talajának minőségi osztályát a járási, illetve községi
mintatér talajával történő összehasonlítás útján állapítják meg. Az összehasonlítás-
hoz a járási és községi mintatérjegyzék szolgál alapul, amelyben a becslőjárás, ille-
tőleg a község területén kijelölt valamennyi mintatér talajának részletes leírása meg-
található.
A mező- és erdőgazdaságilag hasznosított földek minősége a talaj természetes termő-
képessége, valamint a terméseredménye kihatással levő egyéb tulajdonságai szerint
különböző. Az azonos művelési ágban hasznosított területeket, a talajkülönbözősé-
geknek megfelelően, legfeljebb 8 minőségi osztályba lehet sorozni.
Az osztályba sorozás eredményét földminősítési térképen, valamint az ingatlan-
nyilvántartásban kell feltüntetni.
Osztályba sorozást kell végrehajtani többek között:
a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítésekor,
a földrészlet, alrészlet határvonalának vagy művelési ágának megváltoztatásakor,
a más célra hasznosított föld mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonásakor, új-
rahasznosításakor,
Page 25
Jegyzet
1-25
a termőföld minőségének megváltozásakor (talajjavulás, talajromlás),
az ingatlan-nyilvántartás átalakítása esetén.
4.5.3. A kataszteri tiszta jövedelem
A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az
azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.
A földek talajának minőségét értékszámmal kell kifejezni. A jelenleg érvényes földmi-
nősítési rendszerben ilyen értékszám a minőségi osztály, bár ez a talaj minőségek or-
szágos összehasonlítására nem alkalmas. Az ország területe ugyanis 211 becslőjá-
rásból ("osztályozási vidék" -ből) áll és ezek mindegyikében van 1. osztályú szántó-
föld, rét. Az azonos művelési ágú és azonos minőségi osztályú földek kataszteri tiszta
jövedelme osztályozási vidékenként is lényeges eltér egymástól. Országos összeha-
sonlítást csak a tiszta jövedelem aranykorona értéke útján lehet végezni.
A hozadékkataszter lényegéből következik, hogy a természeti (talaj, domborzati, ég-
hajlat) és a közgazdasági viszonyok változásainak következtében a földek hozadéka -
tiszta jövedelme - is változik, ezért a területegységre megállapított tiszta jövedelmet
időnként felül kell vizsgálni és helyesbíteni kell. Ilyen felülvizsgálatra azonban csak
egy alkalommal, 1909-ben került sor. Azóta, de különösen a második világháború
után, elsősorban a közgazdasági viszonyok terén - a közlekedési és értékesítési, piaci
viszonyok módosulásával, egyes helyeken új városok, ipartelepek, üdülőterületek ki-
alakulásával - történt jelentős változás következtében az egyes országrészek földjei
kataszteri tiszta jövedelmében aránytalanságok keletkeztek.
A kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona) az alapja azonban továbbra is a mező-
és erdőgazdasági területekkel kapcsolatos támogatási rendszernek, a termőföld más
célú hasznosítása esetén fizetendő földvédelmi járulék, illetve a termőföld hasznosí-
tására vonatkozó szabályok megsértése esetére rendelt földvédelmi bírság megállapí-
tásának.
4.5.4. A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése
A mintaterek megszűntetésével, új mintatér kijelölésével, földterület művelési ágával,
a föld minőségével, a földrészlet, valamint a minőségi osztály határvonalával kap-
csolatos változásokat a földminősítési térképen érvényesíteni kell, valamint a válto-
zást át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban is.
Page 26
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-26
4.6. A földmérési és térképészeti tevékenység
Földmérési és térképészeti tevékenységnek minősül
a) az ország területére vonatkozó földmérési, térképészeti és távérzékelési álla-
mi alapfeladatok,
b) az állami alapmunkák,
c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák,
d) az egyéb célú földmérési és térképészeti munkák
végzése;
A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a miniszter látja el. A
honvédelmi miniszter irányítja a katonai földmérési és térképészeti tevékenységet.
A földmérés és térképészet szolgáltatási szervezete a földhivatali szervezet, valamint
a központi földmérési szervezet, a FÖMI.
A szervezet feladatát képezi:
az állami alapfeladatok körébe tartozó földmérési és térképészeti munkák
végzése és vezetése,
az állami alapadatok, alaptérképek őrzése és kezelése,
állami alapadatok és térképek szolgáltatása,
a földmérési és térképészeti tevékenység ellenőrzése, az előírások betar-
tatása a földmérési szakfelügyelet útján.
Állami alapfeladat:
a) az állami térképi adatbázisok létesítése, fenntartása és működtetésének bizto-
sítása,
b) az állami alapadatok előállítása, karbantartása, kezelése, tárolása és szolgálta-
tása,
c) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység,
d) a nemzetközi kötelezettségből származó földmérési, térképészeti, távérzéke-
lési és térinformatikai feladatok ellátása,
e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása, ada-
tok szolgáltatása,
f) a földmérési, térképészeti és távérzékelési tevékenység országos összhangjá-
nak biztosítása, a szakmai követelmények meghatározása és érvényesülésük
ellenőrzése,
g) a fentiekkel kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés,
h) a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak létrehozása és fenntartása.
Állami alapmunka az ország térképellátása érdekében végzett tevékenység, így kü-
lönösen
a) az államhatár földmérési munkái,
b) az alappont-hálózatok létesítése és fenntartása,
c) az állami térképi adatbázisok készítése és fenntartása,
d) a Földrajzinév-tár létrehozása, fenntartása, működtetése.
Page 27
Jegyzet
1-27
Az állami alapadat az állami földmérési és térképészeti alapmunkák, valamint ingat-
lan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során kelet-
kezett, meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő, államilag átvett föld-
mérési és térképi adat, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata; állami
alapadat, továbbá bármelyik állami térképnek és térképi adatbázisnak vagy részleté-
nek sokszorosított vagy kinyomtatott példánya.
Az állami alapadatokat tárolni országos, illetve helyi adattárban, térképtárban kell.
Az állami alapadatok kezelését az ország egész területére a központi földmérési szer-
vezet, a helyi, területi vonatkozásban pedig a földhivatali szervezet látja el.
Az állami alapadatokba bárki betekinthet, másolatot igényelhet, a kezelő szerv díj el-
lenében szolgáltat adatokat.
Az állami térképi adatbázisok: a térképészetért felelős miniszter (vidékfejlesztési
miniszter) és a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó térképi adatbá-
zisok (az állami földmérési alaptérképi adatbázis, az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis, az állami topográfiai térképi adatbázisok és a honvédelmi célú tér-
képi adatbázisok) összessége;
Az állami földmérési alaptérképi adatbázis meghatározott adatok és kapcsolódó jel-
lemzők alapján létrehozott térképi adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:
a) a település azonosítóját,
b) a település közigazgatási és fekvéshatárait,
c) a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,
d) az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését,
e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,
f) a pincék bejáratait,
g) a művelési ágakat és azok betűjelét,
h) a minőségi osztályokat és azok megjelölését,
i) a földminősítési mintatereket,
Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázis kötelező alapja. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egy-
séges ingatlan-nyilvántartás geometriai alapja.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások
vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek (földhiva-
talok, FÖMI) feladata.
A járási földhivatal az alaptérképi adatbázist és a hozzá tartozó területi adatokat bár-
mikor, hivatalból is kijavíthatja felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba ese-
tén.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul szolgál az
adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevé-
kenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.
Page 28
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-28
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat a
földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, a változás bekövet-
keztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok elő-
írásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.
Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-
nyilvántartás tartalmának változását eredményező földmérési munkák, így különö-
sen:
a) a telekalakítások földmérési munkái,
b) a kisajátítás földmérési munkái,
c) a közigazgatási határvonalak megváltoztatásának földmérési munkái,
d) a földrészleten belüli (épület, alrészlet, művelési ág) változások földmérési
munkái,
e) az egyéb önálló ingatlanok alaprajzának változásával kapcsolatos földmérési
munkák,
f) a földvédelmi, földminősítési tevékenységgel kapcsolatos földmérési mun-
kák,
g) a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kiigazítására irányuló mun-
kák,
h) a telki szolgalmi jog, és egyéb jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez,
tények feljegyzéséhez szükséges földmérési munkák,
i) a földrészlet határainak kitűzésével kapcsolatos munka,
j) a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos munka.
Egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységnek minősülnek azon, az állami
alapfeladatok és alapmunkák körébe, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú földmé-
rési tevékenységek körébe nem tartozó, de az állami térképi adatbázisok adatain ala-
puló földmérési és térképészeti munkák, amelyek nem eredményezik az állami ingat-
lan-nyilvántartási térképi adatbázis megváltozását.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező föld-
mérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel ren-
delkező földmérő tanúsítja.
Ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:
a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgá-
lati eljárás irányításához,
b) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást
eredményező földmérési munka irányításához és minőségének tanúsításához,
c) a földrészletek elhatárolásához,
d) a változási vázrajz - ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait - hatósági
vizsgálatához és záradékolásához,
e) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzéséhez,
Page 29
Jegyzet
1-29
4.7. A telekalakítási eljárás
A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telek-
alakítási eljárás típusai a következők:
- telekalakítási engedélyezési eljárás,
- egyesített telekalakítási eljárás, amely magába foglalja a telekalakítás engedélye-
zésére és a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban
történő átvezetésére irányuló eljárást.
A telekalakítás célja lehet:
- telekcsoport újraosztása,
- telekfelosztás,
- telekegyesítés,
- telek-határrendezés.
A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített,
és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telek-
alakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási doku-
mentációt.
A telekalakítási eljárásban a kérelem nyomtatvány az alábbi honlapon érhető el:
http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/
Az ingatlanügyi hatóság a telekalakítási eljárásba a 338/2006. (XII.23.) Kormányren-
delet 4.számú mellékletében meghatározott szakkérdésekben a megjelölt szerveket
szakhatóságként keres meg. Így például a tervezett telekalakítás a helyi építési sza-
bályzat és szabályozási terv előírásainak megfelelősége kérdésében az első fokon el-
járó építésügyi hatóságot.
A telekalakítási eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az ingatlanügyi hatóság a telekalakítás engedélyezéséről a Ket. előírásai szerint le-
folytatott közigazgatási hatósági eljárásban hoz érdemi döntést, határozatot.
Page 30
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-30
4.8. Az ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartás egy különleges, meghatározott jogi, igazgatási, és gazdasá-
gi célokat szolgáló, az ország minden ingatlanára kiterjedő, a földhivatali szervezet,
mint ingatlanügyi hatóságok által településenként vezetett, számítógépes feldolgozá-
sú, nyilvános és kötelező használatú állami ingatlanregiszter, amely meghatározott
körben jogkeletkeztető hatállyal bír, és amely az ingatlanokhoz kapcsolódó törvény-
ben meghatározott jogokat és tényeket közhitelesen, rangsor szerint tanúsítja.
Az ingatlan-nyilvántartás jogi céljának tekinthető, hogy biztosítsa az ingatlanokkal
kapcsolatos jogok és törvényes érdekek védelmét, az ingatlanok békés birtoklását és
használatát, megbízható alapja legyen az alkotmányos tulajdoni rendnek és a piac-
gazdaság működésének.
Az ingatlan-nyilvántartás rendszerét a Melléklet 1.számú táblázata mutatja.
4.8.1. Az ingatlan-nyilvántartás klasszikus alapelvei
Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei határozzák meg a rendszer felépítésének és mű-
ködésének főbb jellemzőit, követelményeit.
A bejegyzés elve lényegében azt jelenti, hogy az ingatlanokhoz kapcsolódó egyes do-
logi jogok, így különösen az átruházáson (adásvétel, ajándékozás) alapuló tulajdon-
jog, a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog, jelzálogjog csak az
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, míg a bejegyzés nélkül is
létrejövő jogok (így különösen az öröklésen, elbirtokláson alapuló tulajdonjog, az
özvegyi jog, vételi jog) fennállását pedig hitelesen tanúsítja.
A nyilvánosság elve azt biztosítja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok-
ról, a feljegyzett tényekről és azt ott szereplő adatokról bárki tudomást szerezhessen,
ezért a tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, bárki megtekintheti,
feljegyzést készíthet, és másolatot kérhet.
A hiteles tulajdoni lap másolatot papíralapon szolgáltatják ki, formanyomtatványon
előterjesztett kérelemre, a nyomtatvány a kormányhivatalok földhivatalai honlapjáról,
de a földhivatali portálról www.foldhivatal.hu is letölthető. A másolatért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az ingatlan-nyilvántartás elektronikus feldolgozása lehetővé teszi a FÖLDHIVATAL
ONLINE keretében az elektronikus adatszolgáltatást, ennek igénybevételéhez Ügy-
félkapu regisztráció szükséges. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulaj-
doni lap másolatok, valamint térképmásolat a www.foldhivatal.hu Földhivatali Por-
tálról érhetők el. A szolgáltatások után igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A kérelemhez kötöttség elve azt jelenti, hogy a jogok bejegyzésére és a tények fel-
jegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás első sorban az ügyfél kérelmére
vagy hatósági megkeresésre indul meg és csak az a jog jegyezhető be és tény jegyez-
hető fel, amelyet a kérelemben megjelöltek, a kérelem formanyomtatványon terjeszt-
Page 31
Jegyzet
1-31
hető elő, a formanyomtatványok a kormányhivatal földhivatalai honlapjáról, de a
www.foldhivatal.hu honlapról is letölthetők. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás le-
folytatásáért ingatlanonként igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A rangsor elve azt jelenti, hogy a földhivatalhoz beérkező beadványokat (kérelmek,
megkeresések) a beérkezés időpontjának (napjának) sorrendjében intézik el. A bead-
ványokhoz minden esetben mellékelni kell a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló
okiratot, ennek hiányában az eljárás meg sem indul.
Az okirat elvéből következik, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának (adatok, jo-
gok, tények) megváltoztatásához a változást tanúsító teljes bizonyító erejű magánok-
iratok vagy közokiratok szükségesek.
A közhitelesség elve azt fejezi ki, hogy az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja a
bejegyzett jogokat és a feljegyzett tényeket. Ezen jogokról, tényekről vélelmezni kell,
hogy azt a személyt illetik meg, akit a nyilvántartás jogosultként feltüntet. A jóhi-
szemű jogszerző (aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez va-
lamely jogot) javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek kell tekin-
teni, ha a valóságos jogi helyzet a nyilvántartástól eltér.
4.8.2. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya maga az ingatlan, az önálló ingatlan, amelyet önál-
lóan lehet birtokolni, használni, azzal rendelkezni, azaz önállóan forgalomképes, ön-
állóan lehet tárgya tulajdonjognak, helyrajzi számmal megjelölve.
Önálló ingatlan a földrészlet a földfelszíne, annak elhatárolt része, amelyre azonosak
a tulajdoni viszonyok és egyéb önálló ingatlanok az olyan építmények (épületek,
műtárgyak), amelyek tulajdoni szempontból elkülönülnek attól a földrészlettől, ame-
lyen létesültek: az önálló tulajdonú épület, a társasházi öröklakás, a szövetkezeti la-
kás és a közterületről nyíló pince.
Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát a Melléklet 3. számú táblája ábrázolja.
4.8.3. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza:
- az ország valamennyi ingatlana adatait,
- a bejegyzett jogosultak (természetes és jogi személyek) adatait,
- az ingatlanokhoz kapcsolódó, törvény által megjelölt dologi jogokat,
- az ingatlanokhoz és jogosultakhoz fűződő, törvény által megjelölt tényeket.
Az ingatlan-nyilvántartás adatait, a bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körét
az oktatási segédlet Mellékletét képező 4 – 5 – 6. számú táblázatok tartalmazzák.
Page 32
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-32
4.8.4. Az ingatlan-nyilvántartás részei
Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített,
olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lap megszűnt be-
jegyzéseinek adatbázisából, az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll.
A tulajdoni lap három részből áll, az I. rész tartalmazza az ingatlanok adatait, a II.
rész a bejegyzett tulajdonjogot és vagyonkezelői jogot, a jogosultak adataival együtt,
míg a III. rész az ingatlanhoz kapcsolódó további jogokat és tényeket, a jogosultak
adataival együtt.
Az okirattár a bejegyzések, feljegyzések és az adatváltozások alapjául szolgáló ok-
iratokat és egyéb iratokat tartalmazza, a bejegyzési kérelmekkel és megkeresésekkel
együtt, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban keletkezett többi iratot, így kü-
lönösen az ingatlanügyi hatóság döntéseit (végzés, határozat).
Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép nyilvántartási pél-
dánya, amely digitális formában áll rendelkezésre. A térkép a földrészleteket ábrázol-
ja. Az egyéb önálló ingatlanok ábrázolását legalább 1:100 méretarányban elkészített
alaprajza szolgálja.
A törölt bejegyzések jegyzéke az ingatlan-nyilvántartás alapvetően fontos része, mi-
vel a közhitelesség elve megkívánja, hogy az ingatlanhoz fűződő bejegyzések lánco-
lata nyomon követhető legyen, ezért a számítógépes rendszer megőrzi, és szükség
szerint bemutatja a törölt bejegyzések tartalmát. A tulajdoni lap másolatok egyik
formája a teljes másolat, amely minden bejegyzést, a hatályos és törölt bejegyzést
egyaránt, megjelenít.
4.8.5. Az ingatlan-nyilvántartás módja
A számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartásban egy település valamennyi ingatla-
nát külön-külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani, figyelemmel arra, hogy az ingat-
lan-nyilvántartás tárgyát az önálló ingatlan képezi (reálfólium elve).
Az ingatlanok területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.
A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földeket, a rendszeres földhasznosítási
módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően valamely művelési ágban
kell nyilvántartani, míg művelés alól kivett területként a mező- és erdőgazdasági mű-
velés alatt nem álló ingatlanokat, amelyek elsősorban a belterületen találhatók.
Az ingatlan-nyilvántartás módját ábrázolja a Melléklet 7. számú táblája.
4.8.6. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során az
ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változáso-
Page 33
Jegyzet
1-33
kat kérelemre, megkeresésre az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíti. Az eljárás le-
folytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A jogok bejegyzésének és a tények feljegyzésének alapja olyan közokirat vagy teljes
bizonyító erejű magánokirat lehet, a jogok, tények keletkezését, változását, megszű-
nését igazolja. A bejegyzéshez, feljegyzéshez, törléshez szükséges az ingatlan-
nyilvántartásba már bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye (a vevő tulajdonjogá-
nak bejegyzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett eladó engedélye, a jelzálog-
jog bejegyzéséhez az ingatlan tulajdonosának engedélye).
A beadványokat a beérkezés napján nyilvántartásba kell venni, iktatni kell, és az ikta-
tószámot rögzíteni kell az ingatlan tulajdoni lapján, más szóval széljegyezni kell. Az
ingatlan tulajdoni lapján lévő széljegy tanúsítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljá-
rás megindult és a nyilvántartás tartalmában változás várható.
Az ügyben eljáró ügyintéző a kérelmet, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot és
egyéb iratokat alaki és tartalmi szempontból megvizsgálja és összehasonlítja a tulaj-
doni lap tartalmával. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a bejegyzésnek, fel-
jegyzésnek van-e akadálya vagy sem. Az esetleges hiányosságok egy része pótolható,
ennek teljesítésére a hatóság felhívja az ügyfeleket (hiánypótlási felhívás).
Meghatározott esetekben (egyes szerződő felek nem írták alá a szerződést, nincs be-
jegyzési engedély, ügyvédi ellenjegyzésről kellene gondoskodni) nincs helye hiány-
pótlásnak, a kérelmet nyomban el kell utasítani.
Az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés, feljegyzés teljesítéséről vagy a kérelem elutasí-
tásáról határozattal rendelkezik. A hatóság végzéssel dönt a nem érdemi kérdésekről.
A Földhivatali ügyvitel II. oktatási segédlet bemutat határozatot és végzést egyaránt.
Az ingatlanügyi hatóság döntései ellen az ügyfél rendes jogorvoslattal, fellebbezéssel
fordulhat a másodfokú ingatlanügyi hatósághoz (kormányhivatal földhivatala). A
meghozott döntése jogerős, ellene az ügyfél rendkívüli jogorvoslatként bírósági fe-
lülvizsgálatot kezdeményezhet, ha a döntés jogszabálysértő. A bíróság a keresetet ér-
demben bírálja el, a másodfokú határozatot meg is változtathatja.
4.8.7. Az adatszolgáltatás
Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságából fakad, hogy az ingatlan-nyilvántartást
bárki megtekinthet, feljegyzést készíthet, másolatot kérhet. A tulajdoni laptól hiteles
és elektronikus hiteles és nem hiteles másolat adható ki. A teljes másolat valamennyi
bejegyzést, az időközben törölteket is tartalmazza, a szemle csak a fennálló bejegyzé-
sek lényeges adatait tartalmazza. A nyilvánosság elve tárgyalásakor ismertettük az
adatszolgáltatás főbb szabályait.
Page 34
dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás
1-34
5. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS
IRODALOM, ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
5.1. A felhasznált jogszabályok
§ 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általá-
nos szabályairól,
§ 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,
§ 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehaj-
tásáról,
§ 338/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Táv-
érzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilván-tartási
eljárás részletes szabályairól,
§ 149/2012. (XII.28.) VM. rendelet a járási földhivatalok illetékességi területé-
nek kijelöléséről,
§ 212/2010. (VII.1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek … feladat- és hatás-
köréről,
§ 1994. évi LV. törvény a termőföldről,
§ 356/2007.(XII.23.) Kormányrendelet a földhasználati nyilvántartás részletes
szabályairól,
§ 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról,
§ 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről,
§ 105/1999.(XII.22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól,
§ 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről,
§ 16/1997.(III.5.) FM rendelet az 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról,
§ 21/1997.(III.12.) FM-HM együttes rendelet az 1996. évi LXXVI. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról,
§ 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelete a földmérési és térképészeti
állami adatok kezeléséről, adatszolgáltatásról és egyes igazgatási szolgáltatási
díjakról.
5.2. A felhasznált irodalom
Dr. Fenyő György - Hidvéginé dr. Erdélyi Erika - Dr. Papp Iván: Magyar in-
gatlan-nyilvántartási jog. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai
Kar Általános Jogi Tanszék, Székesfehérvár, 2007.
Hidvéginé dr. Erdélyi Erika: Ingatlan-nyilvántartás. NYME. Geoinformatikai
Kar, TÁMOP 2010. www.egeo.geo.info.hu
Dr. Papp Iván: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek. Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest 2013.
Dr. Papp Iván: Jogi és közigazgatási ismeretek. FVM. Vidékfejlesztési, Kép-
zési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2009.
Page 35
Jegyzet
1-35
5.3. Ellenőrző kérdések
1. A földügyi szakigazgatás mely feladatok fokozatos összevonásával alakult ki?
2. Vázolja a földügyi szakigazgatás intézményrendszerét!
3. Melyek a központi szervek és feladataik?
4. Melyek a földhivatali szervezetet alkotó szervek és jellemzőik?
5. Melyek az ingatlanügyi hatósági feladatok?
6. Melyek a termőföld tulajdon megszerzésére vonatkozó főbb szabályok!
7. A termőföldek esetében kiket illet meg elővásárlási jog, milyen sorrendben?
8. A földhasználati nyilvántartásba történő bejelentési kötelezettség kikre és milyen
földterületekre terjed ki?
9. Mit jelent a termőföld hasznosításának kötelezettsége?
10. Mit jelent a termőföld más célú hasznosítása?
11. Mit jelent a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása és mi az eljárás?
12. Mi a különbség a földvédelmi járulék és bírság között?
13. Mi a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere alapvető feltétele?
14. Mi a földminősítés lényege?
15. Melyek a földmérési és térképészeti szervezet feladatai!
16. Melyek az állami alapfeladatok és alapmunkák?
17. Mi a földmérési alaptérkép és milyen alapadatokat tartalmaz?
18. Melyek a telekalakítási eljárások típusai és melyek a telekalakítás céljai?
19. Mi az ingatlan-nyilvántartás fogalma és jogi célja?
20. Melyek az ingatlan-nyilvántartás klasszikus elvei?
21. Mely ingatlanok képezik az ingatlan-nyilvántartás tárgyát?
22. Milyen részekből áll az ingatlan-nyilvántartás?
23. Melyek az ingatlan-nyilvántartás tartalmának elemei?
24. Melyek az ingatlan-nyilvántartási eljárás főbb szakaszai?
5.4. Mellékletek
1) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás rendszere
2) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás statikája
3) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tárgya
4) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tartalma – Adatok
5) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tartalma – Jogok
6) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás tartalma – Tények
7) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartás módja
8) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 1. rész
9) Tábla: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 2. rész
Pécs, 2013. november 18.
dr. Papp Iván címzetes egyetemi docens