TÁRGYI, NYELVI ÉS DRAMATURGIAI MAGYARÁZATOK ...

TÁRGYI, NYELVI

ÉS DRAMATURGIAI

MAGYARÁZATOK,

KONKORDANCIÁK

Tanulmányok

a 80 éves

Nagy Imre

tiszteletére

TÁRGYI, NYELVI ÉS DRAMATURGIAI

MAGYARÁZATOK, KONKORDANCIÁK

Tanulmányok

a 80 éves

Nagy Imre

tiszteletére

SzerkesztetteJankovits László

Pálfy EszterPap Balázs

Tóth Orsolya

TÁRGYI, NYELVI

ÉS DRAMATURGIAI

MAGYARÁZATOK,

KONKORDANCIÁK

Tanulmányoka 80 éves

Nagy Imretiszteletére

Pécs, 2020

A kötet megjelenését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.

Készült aPécsi Tudományegyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarMagyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

Klasszikus Irodalomtörténeti ésÖsszehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén

ésa Verso irodalomtörténeti folyóiratnál

http://versofolyoirat.hu

ISBN 978-963-429-622-5

© a szerzők, 2020

A borítón Nagy Imre egyetemi irodájának ajtaja látható.A festék kopását Nagy Imre kulcsai okozták.

Ta r t a lom

Előszó 7Hetesi István„ValamiLéleküldöz…” 9 

I. Tárgyi, nyelvi magyarázatok

Imre LászlóA Tariménes utazásaműfajikomplexitásaésvirtuálishatástörténete 17Milbacher Róbert

„a menny fog a földre leszállni”A„földimenny”megteremtésénekprogramjaPetőfilátomásos-politikai költészetében 25Knapp ÉvaAveritasdiskurzusaII.RákócziFerencműveiben 41BíróFerencFejezetafelvilágosodásgondolatvilágából.Antropológia 79

II. Dramaturgiai magyarázatok

P.Müller PéterKitörésadobozszínpadikeretből:magyarShakespeare-előadásoksajátos térhasználata 89S.Laczkó AndrásSzéptestbenszéplélek?SzereleméshonszerelemDegréAlajosEljegyzés álarcz alatt cíművígjátékában 103Tóth OrsolyaWeilernékönnyei.MegjegyzésekKazinczyFerencAz atlacz papucscíművígjátékánakkétszövegváltozatáról 117Demeter JúliaSegszpirpapafalatnyiszalonnája(FőhajtásKatonaelőtt) 131Takáts JózsefAnépalapító.MadáchImre:Mózes 139

III. Konkordanciák

Szajbély MihályJókai,1887.augusztus20. 155SzántóF.István

A Magyar művészet és a Forradalom a művészetben 165Pap Balázspulp 181Jankovits LászlóRimayJánoselválik 189

7

Előszó

Ezévjúlius25-énünnepelte80.születésnapjáttanszékünkörökifjúdoyenje,dr.NagyImreirodalomtörténész,egyetemitanár,azMTAdoktora.Készültünkanagynapra.Egyévtizedeazakkoriszületés-napot olyan kötettel köszöntöttük, amelybe szerte az országból írtak tudóstársak,tanítványok.Idénahazaikutatóműhelyekbőlegy-egyolyan kollégát hívtunk meg, akikhez az ünnepelt személyesen ésszakmailagerősenkötődik.Konferenciátterveztünk,amelyenőkésapécsikollégákadnakelő,súgygondoltuk,hogyezekazelőadásokjelennekmajdmegtanulmánykötetben.Habetsuumfatumhiclibellus,sajátossorsúezakötet.Akonfe-

renciát,aközösünneplést,akönyvbemutatótmegakadályoztákko-runkszomorúkoronázásieseményei,amelyekatudományoséletetiskaranténnalfenyegették–többokbólissikertelenül.Haazünnepeltettekintjük,őtérintettéktalánalegkevésbéakór

szabtakorlátok.Hallomásbólidézzükszavait:őmárévtizedekótaka-ranténbanvan,ésremekülérzimagátbenne.Afilológiakellemeska-ranténjára,aBessenyeiutcaitusculanumdolgozószobájáraérdemesgondolni itt, a mindennapi filológiai szorgalmatosságra, amelynekeredményeiannyiunkpolcátékesítik.HaaNagyImre-olvasókat,ku-tatótársakattekintjük,alighalehetakadályatérbelitávolságebbenahétköznapivirulenciákfelettállóközösségben.Amipedigakötetetilleti,mostmégtöbbetsegítettavirtuáliskapcsolattartás:akötettü-relmesszerzőiés jól-rosszulmunkálkodószerkesztőiszámáranagykönnyebbség volt, hogy villanypostán, hálózati találkozóhelyeken tudtakdolgozni,sekképpenadhatjákközreekönyvetis.ÍgyolvassajelespolgáránaküdvözlésétaVáros:ezútonisköszönjükönkormány-zatunkKulturálisBizottságánaktámogatását.Ígyköszöntialmama-tere,kollégái,barátai.Legyenúgy,hogyjövőremegvalósulaKarve-zetésénekterve,tanárunk,kollégánkszemélyesköszöntése,egynemszokványos,deugyanolyanfontosalkalommal,a81.születésnapon.Addigisüdvözöljükígynevében,tetteibenisNagyKollégánkat!

Aszerkesztők

9

Hetesi István

„Valami Lélek üldöz…”

*

Dr.NagyImreegyetemitanárnyolcvanadikszületésnapjára

Mintegymásfél-kétévtizeddelezelőtt–ritkatétlenperceinkvalame-lyikében–tanszékiszobánkbanbeszélgettünkadolgoséletideáljáról.Imre megemlítette, hogy a szorgalmasan eltöltött évek tekintetében nekiazédesapjaapéldaképe.NagyImrebácsikésőöregkoráigdol-gozott,scsakakkortettelemunkaeszközét,amikorkórházbakellettvonulnia.Azalmanemesettmesszeafájától.Dr.NagyImreegyetemitanár,aMagyarTudományosAkadémiadoktora,aPécsiTudomány-egyetemprofessoremeritusa,tucatnyimonográfiaésnagyszámútu-dományoscikk,tanulmány,recenziószerzőjemost,nyolcvanévesenisdolgozik, írjakövetkezőkönyvétésértekezéseit,vagyéppenóráttarthallgatóinak.Minthategnaptörténtvolna–amúgyvagyharmincesztendeje–,

hogy akkori, harangtorony alatti közös szobánkban azon merengett, hogyvalamikorkisdiákkorában–talánaz1940-esévekvégefelé–társaival rendszeresen ugyanebben a teremben gyülekeztek, mertkezdődöttaPius templomkórusánakpróbája.Útjakésőbbmásfelévezetett, de tudásszomja, munkaszeretete és talán a hely szellemekétszeris–előszörfőiskolásdiákként,másodszor,immárvéglegesen,tanárként–visszahozta.Nemközhely,hanemmegéltvalóság,hogyaBölcsészettudományiKarpatinásépületemásodikotthona.Személyesismeretségünkrégikeletű.Pályánkelejénmindketten

középiskolában tanítottunk. Az 1970-es évek közepén iskolámbanegyszerarralettemfigyelmes,hogyfiatalmagyartanárainkizgatot-tansuttogjákegymásközött:„megjöttazújszakfelügyelő!”Ő volt Dr. Nagy Imre, akiről az a hír járta, hogymindent tud

ésmindenre emlékezik.És valóban:márfiatal tanárként arról voltnevezetes, hogy hatalmas a szép- és szakirodalmi olvasottsága,

* A szöveg eredetileg a Jelenkor2020.szeptemberiszámábanjelentmeg.

10

általában a humán műveltsége, s ehhez kiváló emlékezőképességtársul,memóriájaszámontartmindenjelenséget,amiazirodalom-mal,afilmművészettel,aszínháziélettelvagyéppenszeretettszülő-városa,Pécshely-éskultúrtörténetévelkapcsolatos.Egyetemidoktoriértekezését1969-benvédimeg,detudományos

kutatóipályájafelsőoktatásiintézménybekerüléseutánbontakozikkiigazán.1980-banhívjákmegaPécsiTanárképzőFőiskolára,majd1982-től, a főiskolaegyetemi rangraemelkedéseótaaPécsiTudo-mányegyetem irodalomtörténeti tanszékén tanít. 1986-ban szerzimegazirodalomtudománykandidátusaakadémiaifokozatot.Érte-kezése–az1993-bankönyvalakbanismegjelenőNemzet és egyéniség –igazimeglepetésselszolgálaszakmaiközvéleményszámára.Bennea szerző az 1810-es évek drámairodalmánakmonografikus igényűfeldolgozását végzi el, igazolva, hogy a Bánk bán előttislétezettma-gyar dráma.Az áttekintett,mamár jobbára ismeretlen közel százmű irodalomtörténeti feldolgozásamegvilágítjaanemzeti tragédiamegszületésefelévezetőutat,ésaBánk bán –NagyImrekutatásá-nakköszönhetőenis–nemtűniktöbbéelőzménynélküli,magányoshegyoromnak.

A Nemzet és egyéniség csakazelsőazokközöttakönyvekközött,amelyekben Nagy Imre a 18. század végének, 19. század elejénekirodalom-,műfaj- éspoétikatörténeti jelenségeit vizsgálja. „ValamiLélek üldözmely tsak akkor hágy nyugodni ha irással fáradok, és gondolkozvaafejemelszédül”–idéziBessenyeiGyörgyszavaitaTa-riménes útazása kritikai kiadásának Bevezetésében, de Az értelemnek keresésébőlszármazótöprengéstőmagaissajátjánakvallhatja.Sok-éviismeretségalapjánúgyvélem,a„Lélek”őtmagátisakkorhagyjanyugodni,haotthon,gazdagkönyvtáránakmennyezetigérőpolcaiközt,íróasztalánálülés„gondolkozva”„írássalfárad”.Ilyenkorgyakrankerülsokrétűésváratlanirodalomtörténészifela-

datelé.Magaisbevallja,hogyamikorBessenyeiGyörgyÖsszesMűve-inekkritikaikiadása(sorozatszerkesztő:BíróFerencésKókayGyörgy)során neki a Tariménes útazása sajtóalárendezése(1999)jutottosztály-részül,az„irodalmiműrőlkialakítottfelfogását…aBessenyeiművé-velvalóküzdelem(sőt,…aBessenyeiművéért folytatottharc)bizonyosmértékigátformálta” (NagyImre:Utazás egy regény körül,7.).ATari-ménes útazásánakugyanisnemmaradtfennhiteles,egységeskézirata,nemvoltteljeskiadása.Aregényszövegét–benneaVilágosítást és az ötkönyvet–asajtóalárendezőNagyImrénekkellettrekonstruálnia,úgy,hogynégykéziratálltrendelkezésére.„Ezekközül”–írjaőmaga

11

–„háromtöredékes, illetverészleges (azegyikaszerzőkezétőlszár-mazik,amásikkettőegykorúmásolat)”(NagyI.Bevezetése,Tariménes útazása,20.).Afilológiaésa textológiagazdageszköztárátmozgósí-tó,BessenyeieredetiszövegéthelyreállítómunkáraNagyImreötévetáldozott,minekeredményekéntolyanművetvehetkezébeazolvasó,amilyennekírójaa19.századelejénmegalkotta.Aszövegkonstituálótevékenységegysorirodalomtudományita-

pasztalattal,felismerésseljárt,amelyeketazirodalomtörténészegy-részt a kritikai kiadásban, másrészt az Utazás egy regény körül (1998)címűkötetébenosztottmegérdeklődőolvasóival.Ekétkönyvalap-művévéváltaBessenyei-kutatásnak.A tapasztalatok, felismerések újabb alkalmazására, illetve to-

vábbgondolásáranéhányesztendőmúlvaadódikalkalom.NagyImreugyanisfelkéréstkapKatonaJózsefkoraidrámáikritikaikiadásánaksorozatszerkesztésére és egyben a Jerú’sálem’ pusztúlása (2017)címűalkotássajtóalárendezésére.AkárcsakaTariménes esetében, a fel-adat a Jerú’sálem’ pusztúlása kapcsánsemegyszerű.Adrámaittsemegy, hanem több, pontosan három kéziratban hagyományozódott ránk,ráadásulaharmadikelpusztult,csaknyomtatottpublikációbólismerhető.NagyImreakötetbeegyarántfelvetteadrámaautográffogalmazványát,cenzoripéldányátésaversesátdolgozástöredékét.Akönyvalaposösszefoglalástadakiadástörténetielőzményekről,atárgyi,nyelviésdramaturgiaitudnivalókról,aszöveghagyományról,adrámatárgytörténetikontextusárólésutóéletéről.A két kritikai kiadás komoly tudományos eredményekkel járul

hozzá Bessenyei és Katona alkotói nagyságának megértéséhez, hite-les irodalmi szövegeik megmentéséhez és megismeréséhez, valamint atovábbiirodalomtörténetikutatásokserkentéséhez.Aszerzőtollaakétnagymunkaközött(ésmellett)sempihen,a„ValamiLélekül-dözése”újabb„írássalfáradozást”eredményez,minekkövetkeztébenmegszületik az Ágistól Bánkig(2001)ésazIskola és színház (2007)címűkétkötet.AzelsőaBánk bán előttifélévszázaddrámaterméséttekintiát,ésolyanírókkalfoglalkozik,mintBessenyei,Csokonai,Kisfalu-dy Károly, Katona és Ungvárnémeti Tóth László, a második pedig Csokonaivígjátékaitközéppontbahelyezverajzoljamega18.századimagyariskolaikomédiatörténetét.HaNagy Imre jelzettmunkáivalbeírtanevétahazai tudomány

történetébe, akkor Pécshez, Baranyához kötődő írásai a szeretettszülőváros,arégiókultúrhistóriájábanjelölnekkiszámáratiszteletreméltóhelyet.ABeszélgetés és tanulmány alcímet viselőBertók Lász-

12

ló-könyv(1995)ésahozzácsatlakozó,Bertókkéseiköltészetétvizs-gáló A második kapu (2015)alapmonográfiánakszámítanak.Megke-rülésükkelalighalehetenemrégelhunytkiválóköltőrőlmagvasatéshitelesetírni.Talánmárnemismeglepő,hogyakövetkező,Várkonyi Nándor.Portré és tabló(2017)címűműszinténúttörőjellegű.Azzalareménnyelíródott,hogyszempontokat,interpretációslehetőségeketkínálamindenbizonnyalelkövetkezőfilológiaiésértelmezőifolya-matnak.AszerzőVárkonyimunkásságátnemönmagábanszemléli,hanememberi,írótársiviszonyokközéhelyezi.AzéletműáttekintésemellettígytalálkozunkakönyvbenVárkonyiésHamvas,Kodolányi,Weöresésmásokkapcsolatátvizsgálófejezetekkel,továbbáVárkonyiNándoregyetemimagántanáriésJanusPannoniusTársaságbelite-vékenységénekleírásával.Azalkotóegyéniségeknek(Bertók,Várkonyi)szenteltmonográfi-

ákon túl Nagy Imre fantáziáját átfogóbb kultúrhistóriai téma is foglalkoztatja. Ez pedig a pécsi irodalmi műveltség története akezdetektőlahuszadikszázadig,amelynektáglátókörűösszefoglalásátaz Öttorony (2013) című jelesalkotás tartalmazza.Acím tudatosantöbb jelentéstartalmat játszategymásba:utalPécsvárosánaknevé-re(lásd:avárosidegennyelvű,példáullatin,németelnevezését),devonatkozikaNagyImrekoncepciójaszámárafontosintézményiszer-kezetre is,amelyavárosszellemiségénekhátterétalkotja.Aszerzőötintézményt,öt„tornyot”különítelavárosszellemitörténetében:ezekapécsipüspökség,azegyetem,akönyvtár,majda19.századtólaszínházésasajtó.„Azintézményialaponfelfogottirodalmat…cél-szerűbbaszépirodalomkörénél…tágabbanértelmezni.…Ezért»pé-csi irodalom«helyett »pécsi irodalmiműveltségről«beszélünk…”–fejtikiNagyImre(Öttorony,9.).Akönyvkétnagyfejezetbenbontjakitárgyát.AzelsőA magyar Athén,amelymár2010-benönállókötetbenismegjelent,samelyapécsiirodalmiműveltségtörténetét1009-től,Mórpüspöktevékenységétől1780-igkövetinyomon.Amásodikrész,A déli védbástyaatémakutatását1780-tól1923-igfolytatja.NagyImrenagyszeretetteléslelkesedésseldolgoziktárgyán,hisz

gyermekkoraótaismeriavárosköveit,házait,utcáit,tudja,merrejár-takésholalkottakPécsszellemiéleténeknagyjai,ismeri,kikvoltakakultúramegidézése,megörökítéseterénelődei,ésaztistudja,hogyelméletialapvetésesegítségévelmilyenutakvezetnektovább,milyeniránybakella leendőkutatónakhaladnia.Tollanyománnagyszerű,a pécsi irodalmi műveltség legbelsejét szakaszosan végigpásztázómonográfiaszületett.Az1990-esévekbenegyszermegkérdeztemNagy Imrét,nemfá-

13

rasztó-e,hogyegésznapos szellemi tevékenységután, csütörtökes-ténkéntbeülamoziba,megnézegyfilmalkotást,mégaznapeste(néhamásnapreggel)megírjarólakritikaiészrevételeit,ésvisziisaszerkesz-tőségbe,hogyaDunántúli Napló neki fenntartott Futnak a képek rova-tábanfilmlevelemegjelenhessen. Imre,minthaez lennea legtermé-szetesebbavilágon,aztfelelte,hogyegyáltalánnem,sőt,aszövegektanulmányozása vagy egyetemi előadás és szemináriummegtartásaután amozgókép világa inkább felüdülést jelent számára.Hihetünkneki,mert1990-től2006-ig,többmintmásfélévtizedig„vezette”fil-mesnaplóját,ésazegyeslevelekolvasásaesztétikaiélményt,afilm-kultúravilágábavalóbeavatástjelentettanapilapolvasóiszámára.Az élmény úgy vált újra felidézhetővé, hogy afilmlevelek 2013-

ban válogatva, könyvalakban is megjelentek A Lumière-örökség című kétkötetes gyűjteményben.Nagy Imremár a kiadvány elejénszerényenmegjegyzi,hogyőnemfilmesztéta,nemfilmszakember,ésazirodalomfelőlnéziafilmet.Nekünk,olvasóknakponteza„kettős”(azirodalmiésafilmes)látásjelentettésjelentkülönlegesélményt.A két kötetbe beválogatott mintegy négyszáz filmkritika ma is azelevenélményerejévelhat,legyenszóafilm,arendezés,azoperatőrimunka, a színészi játék, a mese megítéléséről. Azaz a szerző úgymondjaelfilmesélményét,hogyazegybenbevezetőisafilm(készítés)formavilágába.NagyImrefilmleveleimaissegítenekeldönteni,milyenfilmeket

érdemeskeresniazarchívumokban,ésmilyeneketnem.Kár,hogyavilágfilmiparábanmamárvalószínűlegkevésarchiválásraméltóműkészül,éskár,hogyanapilapokbólabecsüketmérőfilmkritikákiseltűntek!Nagy Imre a magyar felvilágosodás és reformkor, a magyar és

nemzetközifilmművészet,valamintaVáros,Pécsezerévesszellemiéleténekkiválókutatója.Nagyfelkészültségűtanár,akivendégkénttanít(vagytanított)aVeszprémiEgyetemenésaKároliGáspárRefor-mátusEgyetemen.VolttanszékvezetőPécsettésVeszprémben,tudo-mányoskonferenciákgyakorirésztvevőjeés(nemegyszer)szervező-je.Kutatócsoportokatirányít–azegyikilyenteamazőésMerényiAnnamária szerkesztésében „Mit jelent a suttogásod?” (2002) címentetteközzétudományoseredményeit,sakötetaromantikaeszméit,világképétéspoétikájátvizsgálja.ACsorbaGyőzőTársaságelnöke,PécsTükeDíjánakbirtokosa,valamintavárosdíszpolgára.Külsőmegjelenéseésírásosmegnyilatkozásai,viselkedéseésöl-

tözködése harmóniában vannak gondolkodása eleganciájával, pro-

14

fesszoristílusamértéktartóésmértéketadóízlésével,választékossá-gával.Miutánönmagaszámárakiírtnapimunkájátelvégzi,samikora„ValamiLélek”pihennihagyja,NagyImrekedvencestiidőtöltése,hogy kiül háza teraszára, és egy pohár barna sörrel a kezében, gesz-tenyefáisusogásáthallgatvaaVárosneszeirefigyel,Pécsfényeibengyönyörködik.Jelentájt,szépéletpályájának80.évébenaVárosnakisvanmire,svankireahegyoldalmagasafeléfigyelni!

TÁRGYI, NYELVI

ÉS DRAMATURGIAI

MAGYARÁZATOK,

KONKORDANCIÁK

17

Imre László

A Tariménes utazása műfaji komplexitása

és virtuális hatástörténete

A nyolcvanéves Nagy Imre professzornakajánlom barátsággal, nagyrabecsüléssel,

jókívánságokkal

GyörgyLajos A magyar regény előzményeicíműmonográfiájábanutalarra, hogy mivel a Tariménes utazása ötnegyed századig kéziratban maradt,nem lehetetthatással amagyar regény fejlődésére.1 Holott egyáltalánnemvonhatókétségbe,hogyBessenyeiemeművébenma-gasnívónéltaprózaepika(akkorésmégsokáig)korszerűneknevez-hető vívmányaival. Előremutató eredményei voltak például a szép-próza intellektuális telítettségének dolgában. Gondolhatunk akáraforizmaszerű megfogalmazásaira: „soha senki a’ maga javát nemkereshetiúgy,hogyazáltalmásoknakishasznáranelegyen.”2 A kor többaktuálisvitatémáját issűrűnérinti,példáulavallást.Abeve-zetőVilágosításbantöprengéseit„életközeli”információvalhitelesíti:kiemelkedőtudósoknakszemérevetette,hogymiképpenlehetnekavilágbölcsei,haavallásirántközömbösségettanúsítanak.3Néhánylappalutóbbírjaezzelkapcsolatban.„Egyetlenegyszembetűnőhibá-jaUralkodásánaktehátez,hogyaTéritéshezerőszakotisragasztott.DeezM.Theresiánaknemerkőltsigyengeségevólt,éstermészetiresemtartozott.EgészVilágbünevoltezmindaddig,migaJózanOkos-ságazEmberiÉrtelemnekhatásárafelnemjött.”4Gyakranolyanant-ropológiaiéstársadalombölcseletidiskurzustkapunk,melynemhogyhitelét és érdekességét vesztette volna, de minden korábbinál érdek-

1 GyörgyLajos, A magyar regény előzményei,Bp.,1941,342–343.Haddutaljakazonbanarra,hogymintannyimásesetben,erreisNagyImrehívta fel afigyelmemet:Nagy Imre, Utazás egy regény körül. Bessenyei Tariménese,Pécs,ProPannonia,1998,152.2 BessenyeiGyörgy,Tariménes utazása,s.a.r.NagyImre,Bp.,Balassi,1999,132.3 Uo.,,16.4 Uo.,117.

18

keltőbbmaradta20.században,példánakokáértPirhomegászésSci-piolivitájában:„Denemazafelvettzél,hogyazEmberekollyanokkátétessenek, a millyenek nem lehetnek, hanem hogy aggyák meg leg alábbmagoknakaztalehetöjót,melytermészetektülkitelik.”5

A Tariménes utazása intellektualizmusát elevenné, élvezhetővéteszi szemléletessége, szókimondó találékonysága: „A’ nagy vilá-giméltóságbannélő rossz erkőlts, és tudatlan elmeollyanmint azaranytsészébebotsátottvizellet:azedénnyétbetsűlik,a’bennevalótutálják.”6Aszemléletesség„realizmusa”semhiányzikaleírásokból,példáulaBerettyó-partivilágmegjelenítésében,„apucufalvikörnye-zetrajzvastagecsetvonásaiban,vagyis–atárgyielemeketát-átstili-zálva–epikusminőséggétranszformálva”.7 A néha „elvont” gondol-kodónakvéltBessenyeitájleírásaivalóságérzékérőlgyőznekmeg:„E’fel emelkedésnek ajjánn fokadott egyForrás;mellyeknek széleibenegymásradűllöngöttordaskövektűlmeg-rakva,mellyeknekmohosóldaloka’szüntelenrajtokhabzóvizennzöldszakállakateresztettek.E’mélységugrássalhánnyafelhabjait,mellyektsendeszugássalfut-vánamosojgótérségekreszámtalantsergedezőpatakokbanterülnekszéllyel,holatsevegőmadárkákferedneks’repdesnek.”8

Természetesnek vehető, hogy a szentimentális próza jegyei ismegvannak a regényben, amikor példáulmegtudjukTariménesről,hogy„szűntelenamiattemésztetett,halátogathat-é,vagynem:for-ró vágyódása szivét égette; félelme, szemérmetessége akaratát ra-boskodtatta”.9 Vallomásában nem mindennapi feszültségek, érzelmi végletekkapnakhangot:„akeservénektengerébenúszószivpanasz-szalfújjakifájdalmát!jajjazollyanéletnek,melymagátsenkielőttfel nem fedezheti; és gyötrelmét egy halandó társának semmond-hatja ki!…meg folytottVezuvius, oly,melynek tűze,magát főzi!”10 Ezaszentimentális„pszichológia”–persze–megvanDugonicsnál,Kármánnál is, a Tariménes utazásában azonban olyan letisztult in-tellektuális szemhatárra tesz szert, mely Fáy Andrástól KeményZsigmondig sokakat ihlethetett volna: „Arténismaga,hatalmának,méltóságának, kintsének közepette, mivel bóldogabb másnál? talán, hogyőltözetitündöklő,éseledelebővennvan?ezekbennőérezhetőörömötnemlát.Mindégilyensorsotélvénn,vigasztalástbennenem

5 Uo.,476.6 Uo.,198.7 Nagy, Utazás… i. m.,174.8 Bessenyei, Tariménes…, i. m.,197.9 Uo.,381.10 Uo.,383.

19

tanál.Valaminta’ természet tsudáitkitsinységünktől fogvanapon-kéntlátván,tekintetbenemveszszük:úgya’melyéletnekmódjáhozszokvavagyunk,javaitkűlönösgyönyörűséggelnemérezzük.”11 Bes-senyeiszépírói talentumátbizonyítjákkifejezőhasonlatai is: „Tari-ménesnekeltsillapodottérzéseiolyhirtelenlármábajöttek,mintapuskaszórafelrezzentmadaraknaksebesfelrepűlések.”12Aműszókimondóanerotikusmozzanataiisinspirálhattákvolna

a19.századimagyarprózaepikaantropológiaiambícióit:„Reszketőkezeimet erköltsödnek méltósága, és az elöt álló szemérmetességem megkötik,deatermészetnekégőösztöneiszentségtörö,ésszeméremnélkülvalókívánságaitszívemrülellenedküldik:Alyakidonfügge-nekgondolatimban fel emelkedett téj színmejjednekhajlásaközötlappangnak, melynek domborodásait szivednek sohajtásai emelge-tik!”13 A Tariménes utazásailymódonsokféleértékével,előremutatóeredményévelegybizonyosműfajikomplexitásjegyébennyeri(nyer-hettevolna)elfejlődéstörténetifunkcióját.Ememűfajikomplexitástettelehetővé,hogymáigszólóanerede-

ti formájábanamagyarpolitikai regénymodellje lehessen (lehetettvolna).MáraművetindítóVilágosítás arról értekezik, hogy Mária Te-réziamagyarkirálynőnekállítemléket,denyombantörténelemböl-cseletiokfejtésbemegyát:beismeri,hogyakirálynőnagyságátpusz-taemberierényekkelékesíti,illetvemagyarázza(nehezenbüntetett,örömmelvoltkegyesstb.),ezazonbanazún.„nagypolitikában”(ezami terminusunkezúttal) isdöntővé válhat.Kétségtelen,hogy ilyentartósanésilyen„közelről”kevésmagyaríró„látottbele”alegfelsőszintűpolitikába(talánazArany–Gyulai-körKeményZsigmond,il-letveDeákFerencrévén),bár (sokszorosáttétellel) többigenfontosmagyarregény (aTündérkerttőlazÉgető Eszterig)hátterébenjátszikszerepetavilágpolitikamozgástere.(Ebbőlaszempontbólisleront-jaaTariménes utazásabölcseletinívójátNagyFrigyespamfletszintűszerepeltetése.)Persze,aszakirodalomsokféleműfajivariánsthozszóba,követ-

kezőenaműgazdagkapcsolatrendszeréből.Valóbantöbbpéldanyo-mán választhatta Bessenyei az államregény azon változatát, melyben afőhősaz„utazó”nézőpontjábólkereséstalálmagyarázatota„nagy-politika”,azállamiberendezkedéskérdéseire.Márnemisazaktuálisállamelmélet,hanemsokezerévestapasztalatjegyébenmegfogalma-

11 Uo.,232.12 Uo.,378.13 Uo.,538.

20

zódóokfejtésekalakjátöltvetisztázódnakolyanalapfogalmak(példá-ulazegyenlőség),amelyekmanipulatívközéletiszerepeltetésea20.századigvilágbirodalmaksorsáthatároztameg.LegemlékezetesebbTrézénibeszédeazországgyűlésben:„AzUralkodásmódjábanven-niszokottTársaságbéliegyenlőség,nemaztteszi,hogykinekkinekegyenlő vagyona, rangja, hivatala, tehettsége legyen, mivel ennektsakkívánása,vagypróbája iseszetlent illetne.AzegyenlőségtsakTörvénybennáll,hogyerejéhezképestviseljekikiterhéta’közjóra,ésazigazságalegkisebbnekisott,a’hovásorsahelyheztette,szinténúgykiszólgáltassonminta’legnagyobbnak.Külömbségnekkelllenni,mertugyanazonegysorsaléskötelességgelegyTársaságsemállhatfenn.”14Azmáskérdés,hogy a sokféleműfajibesorolás (utazási regény,

államregény,vadember-regény,utópia,szatírastb.)Bessenyeimintáinyomán elkerülhetetlen-e, vagy inkább a választott (s a korban is-mert)műformákalkalmazásánakamódjaaz irányadó. Jócskánvanpolitikai,sőtdidaktikaimeghatározottságaBessenyeieme„tantörté-net”-ének,amivelfeltehetőenmagaistisztábanvolt.Trézéniszerint„a’KirályiVezéreknekigazhireket,nagyneveket,nemUralkodások’módja,semnema’Despotihatalom,hanema’nagyerköltsszerzi”.15 MáriaTeréziapéldájaBessenyeiszámáraemetételtvalóbanigazol-hatta, ám ennek ellentmondó esetekkel is kellett találkoznia. (Bártökéletescáfolatát,BonaparteNapoleonpályájánakkibontakozásátnemértemeg.)Kétségtelenugyanakkor,hogyolyanszembeállításokmegjelenítésesikerülnekiebbenaregényben,amipáratlanaktuali-tástbiztosítottvolnaszámáraa19.századsorán.NagyImrekitűnőmonográfiája–sokegyébmellett–akéseiBes-

senyei-művek (A természet világa, Rómának viselt dolgai)viszonylatá-banértelmeziaregényt:„aTariménes utazásaminthagyűjtőmeden-céjelenneakéseiművekkomplexumainak,minthaazepikusfikciókeretei között és szabad szellemi mozgást biztosító közegében a szer-ző, tehátaregényvilágsajátos fényviszonyaiközött,újra,mégegy-szer szemügyrevennéazőtáltalában foglalkoztatóproblémákat.”16 NagyImre–természetesen–számotvetaTariménes utazása világiro-dalmielőzményeivel(abarokkregény,agálánsudvariregénystb.),ahangsúlyazonbanatöbbműfajivariánsösszekapcsolódásárakerül.Platón ÁllamátólMorusTamásUtópiáján keresztül egészen a Can-

14 Uo.,231.15 Uo.,322.16 Nagy, Utazás… i. m., 20.

21

dide-igvezetőgazdagodáshatározzamegaTariménes utazását, mely a filozófiairegény,azállamregényésapedagógiairegényhatárvidékénáll,avadembermotívumávaléssokmásegyébbelgazdagítva.17(FriedIstván,igennyomósérvekkel,afejlődésregénybevonásátisindokolt-naktartja.18)Röpkeáttekintésformájábanmegkísérelhetőannakvé-giggondolása is:kik indultak,kik jártakhasonlóúton,mely fontosművekneklehetettvolnaihletőjeaTariménes utazása, ha ismerhették volna.Tehát„virtuálishatástörténet”jegyébenkeresünkválasztarraa kérdésre, hogy miképpen válik a magyar gondolati regény „mintá-jává”a Tariménes utazása anélkül, hogy olvasását, ismeretét bizonyí-tani lehetne.Megjegyzendő:a Tariménes utazása kézirata olvasható volt,többenolvastákis.ZávodszkyKároly(Bessenyeielsőmonográ-fusa) 1872-ben publikált könyvében szövegismeret birtokában szólróla.BeöthyZsolt az 1880-as évekbenmegjelent, többszörkiadott,igen ismertmunkája (A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalom-ban) alapján széleskörűen számoltak Bessenyei regényével, s többműfajtörténetiösszefoglalás (CsászárEleméré,SzinnyeiFerencé) isismerttétettea20.századelsőharmadában.Hogykiolvasta,kinema Tariménes utazását,nemmindigtisztázható.HorváthJánospéldáulaz1920-asévekbenelőadott„fejlődéstörténetében”(melymajdcsak1976-ban jelenikmeg azAkadémiaiKiadónál) többször is idézi azakkormégcsakkéziratbanolvashatóregényt.Valójábanazonbanmegkísérelhető,hogyolyanírókadottművei-

benlássunk„folytatást”,melyszerzőkmindenbizonnyalnemolvas-tákBessenyeiregényét,legfeljebb„tudtakróla”.Amagunkrészére–alegcsekélyebbmértékben semminősülhetveBessenyei-szakértőnek– azötlet (legalábbis részben) abból voltmeríthető,hogy sokévvelezelőttmegpróbáltam„szembenézni”DugonicsEtelkájánakfejlődés-történetifunkciójával.19Amegjelenésekor(1778)nyombanóriásisi-kert arató Etelka nyilvánvalóan hathatott a Tariménes utazására, köz-vetítvenemcsakapolitikaiállamregényvoltaire-iváltozatát,hanembizonyosszentimentálisjegyeketis.EgyébkéntazEtelka is nehezen volt besorolhatóműfajtörténetileg.Összefüggésbehozták abarokkudvariregénnyel,aheroikusregénnyel,aszentimentális,anevelődé-

17 Uo.,139.18 Fried István, Jegyzetek Bessenyei GyörgyTariménesutazásacímű regé-nyéhez,ItK,1981/2,210–220,219.19 Imre László, Az Etelka fejlődéstörténeti funkciójának kérdéséhez (Best-seller és/vagy átmenetek kombinációja) = Kolligátum: Tanulmányok a hetve-néves Bíró Ferenc tiszteletére,szerk.Devescovi Balázs, Szilágyi Már-ton, VadernaGábor,Bp.,2007,189–199.

22

si,apolitikairegénnyel,séppolyokkalvoltszembetűnőakulcsszerű-ség is benne, mint a Tariménes utazásában.(AdirektpolitikaiszándékegészenpamfletszerűtendenciózussághozvezetDugonicsnálésBes-senyeinélis.)SmivelazEtelkát(snemisoknélkül)azelső„eredeti”magyar regénynek tartották, nagyon is számon tartható Bessenyei ihletőiközött.Mindazokamagyar regénytörténetben jelentékeny szerepet ját-

szó „alapművek”, melyek tematikája és szerzői szándéka némilegösszefüggésbe hozható Bessenyei regényével, szinte számbavehetet-lenek.A Bélteky-ház című Fáy András-regény például talán éppenazelsőállomásazonazúton,amelya„voltaire-irománkától”ape-dagógiaiesszéregényfelévezet.A Bélteky-házraisjellemzőbizonyosintellektuálistelítettség,amennyibenaszereplőkgyakrangondolatipozícióikszerintnyerikelfunkciójukat.Természetesenaszerzőiszö-vegisgazdagelmélkedésekben.(Amikorpéldáularrólvanszó,hogyaszülőiházbamegtérőBéltekyGyulánaknemsikerülgazdálkodásiújításokrarábeszélnietiszttartóját:„Hajlunkkülönösenagazdaság-rólazthinni,hogyazegyedültapasztalásnakkivonatja,annálfogvarendesenátalljukabbanazifjabbtanácsadót.”)Fáyregényeamagyarpszichológiaiepikánakiskiindulóműve,hiszen (bárhakezdetlegesformában,demégis)tudatosanépítanevelésről,agörögfilozófusok-ról,agazdálkodásrólstb.megfogalmazottnézetekre,amelyekmindigazadottszereplőjellemzéséreisszolgálnak.20Arramegtalánelegendőrövidenutalni,hogyEötvösnagyregé-

nyeiben is megvan a Tariménes utazásavilágpolitikai,sőtvilágtörté-nelmiperspektívája.A karthauziban– francia környezetben – teszimérlegreazíróakornagydilemmáit.A falu jegyzőjeannakahumánusésliberálisközéletiségnekajegyébenszületikmeg,melyetaTarimé-nes utazásaMáriaTeréziához(ésrészbenTrézénihez)kötvemajdfél-százévvelkorábbanfogalmazottmeg.AMagyarország 1514-ben pedig többszázévespolitikaidilemmasortjelenítmegaz1848-asforradal-makelőérzetébenugyanolyankonklúziókkal,mintBessenyei regé-nye.EötvösnélnemcsekélyebbmértékbenfolytatójaKeményaTarimé-

nes utazása társadalom-és történelembölcseletének.Példáulabban,hogypolitikai,deepikusműveiben isazösszeurópaiperspektívaameghatározó, s ahogy Bessenyeinek Bécsben, a magyar politikaiéletben,őnekiisközvetlenélményeivannakazországgyűlés,akor-

20 Imre László, Egy „kedves, ósdi román”. ABélteky-ház és a regényműfaj hagyományai,ItK,1998/1-2,188–199.

23

mányoktevékenységéről,nemisbeszélveanagypolitikaigéniuszok(Wesselényi,Széchenyi,Kossuth)döntéseinek,illetvekoncepcióinak„viselkedéstanáról”.A Gyulai Pálcíműregényében„aparányiErdélyésszerényállamférfiaiolyanjátéknakfigurái,amelyetPrágaésKons-tantinápolymozgat”.21Ahogyebbenaregényben(deA rajongókban, a Zord időbenis)azerdélyifejedelmekpolitikájaösszeurópaitávlatotkap, az igen hasonló a Tariménes utazásaerkölcscentrikus„nagypoli-tikai”elképzeléseihezéstanulságaihoz.JókaiistöbbregényéheznyerhetettvolnainspirációtaTariménes

utazásából,leginkábbszembetűnőazonbanezaRab Rábyesetében.Ennek főhőseBécstől (II. József császártól) vár támogatástdemok-ratikuséshumánusalapelvekérvényesítéséhezamaradiéskorruptmagyarvilágellenében.Akiegyezésutánsokféleképpeniskiaknáz-hatólettvolnaBessenyeiregényeaktuálpolitikaiszempontból,hiszenDeák,de főképpenAndrássyésmások is,bárelsősorbananemze-tiségek elszakadási törekvéseinek féken tartását remélték a magyar (Habsburg) királytól, de hozzáértették egy humánus, magyarbaráturalkodó(nemisFerencJózsefhez,inkábbegydarabigtalánfia,Ru-dolfszemélyéhezkötve),illetveuralkodásesélyétis.Azilyesfajta,aTariménes utazásávalrokoníthatóambíciók(illetve

remények)kora–természetesen–azelsővilágháborúvégévellejárt,slegfeljebbtávoli(ámbárlényegi)analógiákemlíthetők.NémethLász-ló az Utolsó kísérletregényciklusábanafőhősnemzetépítő,„nemzet-nevelő”koncepciójátrészletezi(újnemesség,minőségelvstb.).Akortmeghatározóeszmék(aneobarokkrestaurációtólamarxizmusig)olymódon szabjákmeg JóPéter „fejlődését”, ahogyanTariménes teszimagáéváatotoposzihatalmiésgondolatiperspektívákértelmezését.(NémethLászlóaz Utolsó kísérlet írásakor már ismerhette Bessenyei regényénekVajthóLászló-félekiadását.)EsterházyPéterpedig (akitartósanhangoztatta,hogyszámáraelsősorbana19.századisazaztmegelőző tradíció jelentett ihletet és kiindulást) aHarmonia Cae-lestisszelacsaládtörténet formájátöltőnevelődési regénykorábbanismeretlen változatát teremtette meg, úgy azonban, hogy Bécshezköthetőmozzanataival aTariménes utazása bizonyosmotívumait ismegidézi.Mondható végül is, hogy inkábbműfajtörténeti hipotézis,mint

fiktív hatástörténeti mechanizmus a Tariménes utazása valóságos értékein alapuló hagyomány modelljének rekonstruálása. Hiszen

21 Barta János, Kemény Zsigmond [bevezető tanulmány] = Kemény Zsigmond, Gyulai Pál,Bp.,Szépirodalmi,1967,5–89,38.

24

gondolati,megformálásbeli,motivikusstb.jegyekalapjánmegnemvalósuló recepcióepikai és gondolati értékek alakulásrendjéből kö-vetkeztethetőki.Sbármennyiretudománytalanis(mertlényegébenmégiscsak az!) a fenti gondolatmenet: nyomon követ egy roppantértékeseszmetörténetiésepikaihagyományt,mely (természetesen)számtalanittszóbanemhozottművelvolnamégszembesíthető.Cé-lunkazonbanmégsempusztánegykockázatos (mertbizonyíthatat-lan!)műfajiképletkikövetkeztetettérvényesülésénekfikciója,hanemegyelődmű(aTariménes utazása)értékeinekésfunkciójánakérvény-resajnálatosmódonnemjutó,demégisbiztosravehető„életképessé-gének”illusztrálásais.

25

Milbacher Róbert

„a menny fog a földre leszállni”

A „földi menny” megteremtésének programja

Petőfi látomásos-politikai költészetében

„A világ immár nem kibetűzésre váró könyv, hanem egy másik,teljesen soha nem olvasható világ írása, töredékek halmaza:

szemünk előtt Isten írásának talányos fragmentumai lebegnek.”1

Mintközismert,az1846-osLevél Várady AntalhozutánPetőfipoliti-kai költészetének2apokaliptikusvíziójáta„földimenny”megterem-téséneknagyszabásúlátomásauralja:

Ez nagyszerü, de véres kor leszen,Ésúgyisillik,hogyvéreslegyen!...Már vizözön volt, most egy vérözön kell,Hogymegtisztuljonavilágaszennytől,Amelyfölöttemeggyülekezék;Egyvérözönkell!éshaazlefolytmajd,A megmosdott föld tiszta szép leend,És lakni fognak emberek fölötte,Hasonlitókazistenképihez. (Dömsöd, 1846. május 22.)

Ez a Jelenések könyvébőlcsakrészbenlevezethetőcélképzetazon-bannemPetőfiinvenciója,hanemVörösmartyromantikusprogram-jánaksohaelnemérhetővégpontjakéntkörvonalazódottaz1820-asévektől.3EnnekatanulmánynakahipotéziseszerinttehátPetőfiittVörösmarty „földimennyet” keresőprogramját konvertálja és egy-

1 Nagy Imre, Palástra varrt betűk. Vörösmarty A’ bujdosók című drámá-ja mint palimpszeszt = Vörösmarty és a romantika, szerk.Takáts József, Pécs–Bp.,MűvészetekHáza,2001,196.2 Petőfi politikus image-éről vö. Kalla Zsuzsa, Petőfi politikusi képe 1848–49-ből = A márciusi ifjak nemzedéke, Bp.,MagyarNemzetiMúze-um, 2000, 79–101. http://real.mtak.hu/38655/1/Kalla_Marciusi_ifjak_Petofi_u.pdf3Vö.Martinkó András, A „földi menny” eszméje Vörösmarty életművé-ben = Uő, Teremtő idők,Bp.,SzépirodalmiKiadó,1977,172–221.

26

bensajátítjaki;immárapolitikai/társadalmicselekvéssikerétőlvagysikertelenségétőlteszifüggővéannakmegvalósítását,amivelviszontazt is sugallja egyben, hogy a tökéletes boldogág, a „földi Paradi-csom”visszanyerésecsakisacselekvőemberenállvagybukik.4 Ezzel Petőfi az eredendően miltoni ihletésű „romántos”5 kérdésfelvetést humanizálja, és politikai cselekvésprogrammá egyszerűsítve„elmismásolja” annak nyugtalanítóan lezárhatatlan metafizikusperspektíváját.

Az elveszett ParadicsomX.könyvébenmegígértésvalóbanaJelené-sek könyvébenbeteljesedő„újégésújföld”képzete,aFöldönmegvaló-sulóújJeruzsálemmárVörösmartyfantáziájátisfoglalkoztatta,ésazindividuálisboldogságformákmellettaközösségi,pontosabbannem-zetimegújulásegyikalapvetőképzetévéváltaz1840-esévekújor-szágotépítőhevületében,ugyanakkorbűnként,hübriszkéntjelentke-zikavilágosibukásután,különösenazElőszótörténetfilozófiájában.

János Jelenéseinek21.fejezetevázoljaennekaképzetnekazalap-vetését:„Ésláttamújegetésújföldet,mertazelsőégésazelsőföldelmúlt,ésatengersincstöbbé.Ésaszentvárost,azújJeruzsálemetisláttam,amintalászállamennybőlazIstentől,felkészítve,mintegymenyasszony,akiférjeszámáravanfelékesítve.”

Az elveszett Paradicsom a megígért megváltást végső célként,Isten ajándékaként aposztrofálja, amely vagy a Föld mennybeemeltetésként, vagy amenny Földre szállásaként fogmegvalósulniavégső időkben:„Magába’ ismeg-mozdúlhatlanTrónusodat tartyaedgyetlenedgyFijad,a’kiazEmberiNemzetnekMeg-váltójalészen,ésa’kiaztfogjatselekedni,hogyegyörökkévalóanújjFöld,ésújjÉgfel-emelikmagokat edgyszerre, avagypedig a’Mennyországból alászállanak!6

4 Petőfipolitikai költészeténeküdvtörténeti vonatkozásairól lásd Szi-lágyi Márton, Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a forradalom), Irodalomismeret, 2017/3. http://www.irodalomismeret.hu/files/2017_3/szilagyi_marton.pdf5Eztaszóalakotjóokkalhasználomabevettéstúlszélesjelentésűro-mantikus helyett, ennek magyarázata egy korábbi tanulmányombanitt:Milbacher Róbert, ...a’ miénk az ohajtásnak szava...”. Kísérlet a ma-gyar irodalom „romántos” hagyományának visszanyerésére,Alföld,2020/2,50–60. (https://epa.oszk.hu/00000/00002/00257/pdf/EPA00002_al-fold_2020_02_050-060.pdf,utolsóletöltés:2020.november25.)6 Bessenyei Sándor prózai fordításában idézem, mert Vörösmarty és kor-társaieztforgattákleginkábbakorban:Elvesztett paraditsom Milton által, ford. frantziából Bessenyei Sándor, Kassa, Ellinger, 1796, X. könyv, 121.

27

Míg Vörösmarty esetében valószínűsíthető Milton „közvetítő”szerepe,addigugyanezPetőfinélnemmondhatóel,éssokkalvaló-színűbbaJelenések könyvének használata mellett éppen Vörösmarty közvetlenhatása.Az1847-esÍtélettisztánennekachiliasztikusnar-ratívánakanyelvétbeszéli:

Ésanépeket,eldöntőviadalra,kihíja.Kétnemzetleszaföldekkor,sezszembefogállni:Ajóksagonoszak.Melyeddigveszteörökké,Győznifogittajó.DelegelsőnagydiadalmaVértengerbekerűl.Mindegy.Ezleszazitélet,Melyetigértisten,prófétákajkaiáltal.Ezleszazítélet,sezutánkezdődikazélet,Azöröküdvesség;séretteamennyberöpűlnünkNemleszszükség,mertamennyfogaföldreleszállni. (Pest, 1847. április)

Az „isten képihez hasonlító emberek” nyilvánvalóan Vörösmarty antropológiájánakegyikalapvetésétmondjaésegybengondoljaújra,tudniillikazembereredendő„istenarcúságának”tételét.Természe-tesen az „istenarcúság” aTeremtés könyvének antropológiai alapve-tése, miszerint az Isten eleve a maga hasonlatosságára teremtette azembert: „ÉsmondaIsten:Teremtsünkembertamiképünkreéshasonlatosságunkra;ésuralkodjékatengerhalain,azégmadarain,abarmokon,mindazegész földön, és a földöncsúszó-mászómin-denféleállatokon.TeremtétehátazIstenazembertazőképére,Is-tenképéreteremtéőt:férfiúváésasszonynyáteremtéőket.”(MózesI.könyve1.26–27.)UgyanakkorVörösmartyszámáraennekazontológiaistátusnak

aproblematikussága leszalapkérdéssé:mennyibenés főleghogyanlehetméltóazember,eza„féligisten,féligállat”azistenarcúságra,ami többek között a Gondolatok a könyvtárban vagy Az emberek alapve-tőéskínzódilemmájakéntaposztrofálódik.Ennekaproblémánakazősforrásaazonbannemközvetlenülbiblikuseredetű,hanemMiltonművénekazonrészéhezkötődik(XI.könyv),amelybenMihályarkan-gyalmegmutatjaÁdámnak,mifélekövetkezményeilesznektettének,vagyisabűnbeesésnek,azazmegmutatjaneki,hogyhányfélerette-netesformábanfogjaelérniazembertahalál.„Ah,hogylehetaz,hogyazEmberbe’,a’kielőszöra’jóságnakés

fel-magasztaltatásnak állapottyábann hellyheztetett, ámbár bűnöslett-is,azIstennekképe,azirtóztatóláthatófájdalmak,ésretteneteskínokáltalennyiremeg-tsúnyíttatott?Avagynemtarthattamegaz

28

Ember legkissebb jeleit isennekazIstenihasonlatosságnak?Hogyjuthatott erre a’ nagy utálatosságra? Szerzőjének képétmiért nemkellett benne kímélni?”7

MihálymegmagyarázzaÁdámnak,hogynemIstenképesérül,haazemberbűnös, vagyis istenhasonlatosságáhozméltatlanéletetél,mertolyankorazIstenmagárahagyjaőt:

Ez az Isteni ábrázat, feleleMihály, elvonnyaMagát azEmberektől,ha magok magokat megalatsonnyittyák, rendetlen kívánságaiknak rab-jokkátészik,ésgödénytorkúakkálésznek,a’melyleg-főbbokavoltazÉva’ bűnének.A kínok tehát,mellyeket ők szenvednek, nem az Isten’képitmotskollyák-bé,hanemamagokét,avagyhaazIsten’képebennökmeg-változik,midőnnőkaböltsTermészetnektörvénnyétőlőkel-álla-nak,akkormeg-kapjáka’mitérdemlenek,mivelazIsten’képit,a’mellyőketelevenítti,nemtisztelték.8

Talán nem túlzás ebben a dilemmában keresnünk Vörösmarty fel-világosult-romantikus antropológiájának alapkérdését, vagyis hogymiméltóésminemméltóaz istenhasonlatossághoz– csak immárnemfeltétlenülmorálteológiai,hanemkulturális,etikai,nevelési-csi-nosodásikontextusban.9 Jóllátható,hogyPetőfiaz„istenarcúság”méltóésegyetlenkrité-

riumátaszabadságban,aszabadságkivívásábanlátja,amiegynagyapokaliptikuscsata, a jókés rosszakcsatájaután fogelkövetkezni.EnnyibenPetőfiképzeteinemfeltétlenülaJelenések könyvének logi-kájátkövetik,ugyanisJánosJelenéseibenazapokalipszisnekcsupánegyik eleme a gonoszok és jók, pontosabban a diadalmasKrisztuscsatája: pusztán része azutolsó ítéletnek, nempedig egyetemes ésfőlegnemmindenteldöntőharc.Petőfivilágakétpólusú,vagyisva-lamifélegnosztikushagyománytidézőképzetekkelteli,aholanagycsatamagadöntielavilágmegigazulásánakésajógyőzelménekvagya gonoszság diadalának kérdését.A Jelenések könyvéből talán a 19.fejezetállhatehhezlegközelebb,amelyKrisztusmegjelenését,vala-mintaSátánésföldiszövetségeseinekharcátbeszéliel:

7 Milton, i. m.,XI.könyv,180.8 Milton, i. m.,XI.könyv,180–181.9 Vörösmarty antropológiájáróllásdGere Zsolt, A szépség tudományának mitizálási kísérletei. Schedius Lajos János filozófiájának fogalom- és narratí-vaképző szerepe Vörösmartynál,It,2007/1,3–50.és:Uő, „Meglehet, köztár-sasága volnánk angyali lényeknek”. Vörösmarty történetfilozófiai felfogásá-nak néhány jellemzőjéről = Vörösmarty és a romantika, i. m.,171–179.

29

És láttam, hogy a fenevad, a föld királyai és seregeik gyülekeznek, hogyharcrakeljenekalovonülőésseregeellen,defoglyulesettafenevadés vele együtt a hamis próféta, aki a csodákat tette az ő színe előtt,amelyekkel megtévesztette azokat, akik a fenevad bélyegét magukravették,ésimádtákannakképmását:élvevettetettmindakettőakénnelégőtűztavába.Atöbbiekpedigmegölettekalovonülőkardjával,amelya szájából jöttki, ésamadarakmind jóllaktakazőhúsukból. (Jel. 19, 19–21.)

VagyisóvatosabbankellbánnunkPetőfikapcsánazapokaliptikuspárhuzamokkal,legalábbisazokbibliaieredetétilletően.RáadásulazistenképérehasonlítóembertoposzaszorospárhuzamotmutatVö-rösmarty1843-asHonszeretetcíműverséneknemzetképzetével:10

Ujúlvafeldobog.Ésújrafelvirúlaföld,Amerre a szem néz,Ésminden,akirajtaél,Munkáratettrekész.

S a nemzet isten képe lesz,Nemes,nagyésdicső,Hatalma, üdve és neveAzéggelmérkező.

AVörösmarty-szövegoptimizmusanyilvánaz1840-eséveknem-zetépítőhevületébőlfakad,ésminthaéppenamiltoniszöveghelyreadnaválaszt,vagyisarra,hogyahazáértvalócselekvéstesziméltó-vá azembert istenarcúságához.Ugyanakkor, talánekkormégegy-fajta szándéktalan „elvétésként”,már itt ismegjelenikaz aképzet,amely a Gondolatok a könyvtárban Bábel-allegóriáját idézi a jövőbevetettbizalommaltelten,ésamelymajdaVilágosutániönvizsgálathevületébenahübriszlegfőbbjelévéválik.Az„éggel”való„mérkezés”nem az égihez való viszonyítás (összemérhetőség) büszke öntudatalesz,hanemavelevalóversengésgőgjévéválik.11

10AverspolitikaieszmetörténetikontextualizálásátlegutóbbS.LaczkóAndrásvégezteelmintaszerűtanulmányában.S.Laczkó András, Pénz, fukarság, alku és honszeretet. Vörösmarty Mihály Honszeretet című versének értelmezési kontextusáról, Verso, 2020/1, 9–51. http://versofolyoirat.hu/verso2020_1.pdf11ACzuczor–Fogarassy-szótár szerint: „MÉRKÉZIK, (mér-k-éz-ik) k.m.mérkez-tem, –tél, –ett, par. –zél. Átv. ért. akár testi, akár szellemierőre,ügyességrenézvevalakivelpróbálkozik,smintegyellensúlyozzasaját ereje által az ellenerőt. Ily emberrel, mint te, merek mérkezni.

30

Az Előszóújegetésújföldet,vagyisvalamiféleújteremtéstelőké-szítőszorgosmunkálkodásaimmárasátánisuperbiakéntlepleződöttleabukástükrében,lévénmindeznemamégolyjószándékúember,hanemazomnipotensistenkompetenciája.EzzelegybenVörösmartyminthaaztiskeserűenbeláttavolna–mintegyvisszatérveaboldog-ság, a földi menny megteremtésének lehetetlenségét állító romanti-kustételig:azégiszépetsemmiföldönnemtalálni–,hogyanemzet-ben,azújhazaépítésébenvalamiféleújJeruzsálemetlátnielhibázottlépésvolt.EhhezképestPetőfi–talánaSzörnyű idő…kataklizmájátólelte-

kintve–programszerűkövetkezetességgelérvela földiParadicsomvisszaállíthatóságánakcélképzetemellett,amelyhezelőbbazemberég felé irányuló vágyait kell illúziónakminősítenie, amelynek leg-tisztábbmegfogalmazásátaz1847.októberiMenny és földcímű vers nyújtja.

A Menny és földegyfajtavéglegesleszámolásazifjúsághamisil-lúziókkalteli,álomnakminősítetttörekvéseivel,ésimmáraférfihezméltócselekvésbenjelölikiakövetendőprogramot:

Istenhozzád,gyönyörűhazugság,Eszményképek,ábrándokvilága!Márkezembentartomajtódkulcsát,Mégegypercsörökrezárvalész.

Túlazéjnekfejérszivárványán,Atejútontúlröpűltemegykor,SottazégimagasokbanjárvánÉpitélek,széptündérvilág.

Ott töltöttem ébren álmodozvaAcsapongóifjuságidőit,Álmaimnaknemvoltvége-hossza,Sszebbnél-szebbekvoltakálmaim.

Azégfelétörővágyakálommádegradálásaavalóságújszínbenvalóláttatásávaljár,amiegyedüliterepelehetazemberboldogulásá-nak,ésnyilvánezértkellidelentmegteremteniaParadicsomot:

Lovaglásban, fegyverforgatásban, céllövésben kevesen mérkezhetnekvele.”A magyar nyelv szótára, Negyedik kötet, AMagyar TudományosAkadémiamegbízásából készítették: CzuczorGergely és Fogarasi János,M.Tudom.Akad.rendestagok,Pest,EmichGusztáv,1867,497.

31

Leamennyből,letehátaföldre!Vígy le, vígy le, képzeményim szárnya,Mielőttlebuknámösszetörve,MintlebukottegykorPhaëton.

Hogyjönekönnyszemempillájára?Aggalomsbú,hagyjatok,haddmenjek,Hiszaföldazemberekhazája,Embereknekcsakaföldvaló;

Ennek a diagnózisnak a következménye az lesz, hogy az ember aboldogságotcsakisaföldönlelhetimeg,amiegybenaztisjelenti,hogyboldogtalanságánakokaiscsupánföldi,értsd:politikaieredetűlehet.Ezazazút,amelyPetőfi„szabadság-vallásához”vezet,12 hiszen míg a romántos szemléletmetafizikai síkon találtameg, és éppenezértfelszámolhatatlannaktételezteazembereredendőboldogtalan-ságánakokát,addigPetőfiennekametafizikuskérdésfeltevésnekahelyébeállítottaapolitikumot,ami,lévénföldidimenzióésemberikompetenciakérdése,egybenlehetőségetkínálaboldogtalanságfel-számolásárais.Ennek a látványos váltásnak az előzményeként metaforikus és

szimbolikustérenisvégrehajtjaaromántosmennyképzetek„metafi-zikátlanításának”gesztusát,amineklegszemléletesebbdokumentu-maaz1847.júliusiKard és lánccíműviszonylaghosszúallegóriája.Averskétnásznakatörténetétmeséliel,mindkétesetbenvalamifajtatranszcendenslény(angyal,ördög)folytatottszerelmikapcsolatotföl-dihalandóval(szűzlány,legocsmányabbboszorkány).Azelsőnászból(angyal,lány)születettaszabadság,amelynekakardleszaszimbólu-ma,amásodikbólpedig(ördög,boszorkány)arabság,amelynekakor-bácsajelképe.AtranszcendensésazevilágiköztinászaCsongor és Tündealaptörténete,csakhogyottatétazújemberlehetségesminő-sége:haCsongorMiriggyel,illetveazőhelyettesítőivelnemziajövőemberét, akkor a földi és a zsigeri/démonikus, haTündével, akkoraföldiésazégikereszteződésébőlszármazikazújember,mondjukúgy:aromántosemberideálja,akiegybenazújésmagasabbrendűvilág,haza,nemzetmegteremtésénekagaranciájaislehetegyben.

12Ennekkritikáját lásd Margócsy István, A szabadelvű Petőfi = Uő, Petőfi-kísérletek. Tanulmányok Petőfi Sándor költészetéről, Pozsony, Kallig-ram,2011,199.skk.ÉsazáltalaishivatkozottZentaiMária-tanulmányt:Zentai Mária, Fény és árny szimbolikája Az apostolban,ItK,1977/1,72–89.http://www.epa.hu/00000/00001/00301/pdf/itk00001_1977_01_072-089.pdf,utolsóletöltés2020.november25.

32

Petőfiaszabadságésrabságtranszcendenseredettörténetévelva-lójábannemnyitújdimenziót,hiszenarabság–szabadságdichotómiapolitikaimezőbeneddigislétezett,ámazzal,hogyatranszcendensperspektívábahelyezi,konkretizáljaésegyben leszűkítve leegysze-rűsítiaromantikaemberiboldogságrairányulóantropológiaiésme-tafizikuskérdésfölvetését.

És a mennynek s a pokolnakKét szülötte, a szabadságSszolgaság,akardsalánc,Harcotűzélet-halálra,Hosszuharcot,hosszuharcot,Elfáradva,nempihenve.Tompa,csorbamárakard,Dealáncisszakadoz.Várjunk,várjunkegykicsit,Megtudjukmárnemsokára:Melyik lészen úr a földön?Melyiké lesz a világ?

Valószínűsíthetjük,hogyaKard és láncannakaz1846-osfordu-latnakakiérleltcélképzetétésideológiájáttükrözi,amelyegybentu-datoselfordulásvolta főlegVörösmartytól tanult,denyilvánakorköltészetétanyanyelviszintenuralóromántosköltőinyelvtől,amelyegyértelműenbeazonosíthatóapályakezdőPetőfiszövegeiben.Meg-találhatjukkoraiszövegeibenaszerelemégieredeténekésaszerel-meshordoztamennyországképzetének tipikusanvörösmartyskép-zetét(Hűtelenhez):

Édeneknyilánakénelőttem,Nemborultakfellegekfölöttem,Tőlemabúmindelköltözött.

Ámdemilyrövidvoltboldogságom,Milykoráneltűnemennyországom,Én,ah,nemgondoltamvolnaazt!Estemédenbőlnagypusztaságra,Ésjutékkeservesárvaságra,Marjaabúszívem,éshervaszt. (Selmec, 1838. október 26.)

Vagy az ég és szerelem azonosítását az Álom(1840?)címűversben:

33

És láttam ottAszőkelányt,NemhidegenMárszűmiránt;

Hozzám vonáA szerelem,S eget leleEkebelen.

Deazénfelhatalmazásánakégieredetűlegitimációjátisfellelhet-jükminttipikusanromántostoposzt,egyrésztaJövendölésben(1843.március5.előtt):

„[…]Szárnyimnövének,sátröpűltemAlevegőt,avégtelent.”[…]Égigröpűltabűvösének,Lehoztaahírcsillagát,Ésaköltőnek,súgarábólFonthomlokárakoronát.

Illetvenagyjábólafentiversselegyidőbenszinteteoretikuskifej-tettséggel az Éncíműversben(1843.március):

Tisztaekebelnekmélye;ÉgikézlöveltbeléjeLángokat.ÉsalángokszűzenégnekSzent oltárúl az erénynekElnemromlottszívalatt.

Kétségtelen persze, hogy sokféle szótár keveredik ezekben a szö-vegekben(akeresztényantropológiátólazantikhírnév-diskurzusig),deazbiztosanállítható,hogyapályakezdőPetőfimagátólértetődő-en, ha tetszik, „anyanyelvi szinten” beszéli a romántosság nyelvét, használjatoposzait,identitássémáit.Perszeazisvilágos,hogyebbenaformábanmindezaVörösmartytól(ésperszeanémet,valamintazangolromantikából)tanulthagyománymásodkézbőlvalóalkalmazá-sa,aminyilvánakadályozzaaz„erősköltő”imázsánakkialakítását.Az eredetiségre való törekvés olyan megszólalási módokat igényelt, amelyekközülanépiességkézenfekvő,derövididőutánfojtogatóan

34

szűkterepetkínáltPetőfinek.Nefeledjük,hogyéppenaz1846-osévaz,amelyszimbolikusanaFelhőkciklussalradikálisváltásthoztöb-bekközöttanépiességpolitikaidiskurzussákonvertálásának terénis.AFelhőkciklustperszesokanHorváthJánosnyománszerepkeresőmodorosságként,13 mások egzisztenciális válságként értékelik,14 de vannak, akik azúj, főleg forradalmiútkeresésdokumentumaként15 tartják számon.Mindenesetre a különféle nézetek közös nevezőjétabbantalálhatjuk,hogyamellett,hogyezaciklusvégetvetanépi-eshangvételdominanciájának,egybenaköltőeredetiségrevalótö-rekvésétkorlátozóésaVörösmarty-hagyománnyal azonosított „ro-mántos”diskurzuskisajátítását és egybenújrakontextualizálását iselvégzi.Ennekaromántosember-ésvilágszemlélettelvalóleszámolásnak

aprogramadószövegeaszintén1846-osTündérálom,amelyrőlSzege-dy-MaszákMihályeztírja:„AkoraiPetőfialapvetőenelégikusköltő;a Tündérálomegészaddigifejlődésétösszegezi…”16 Az összegzés egy-benújiránykeresésétisjelenti,mégpedigéppenapályakezdésegyikalaprétegekénthasználtromántosképzetekkelvalótudatosleszámo-lás,azazonvalótúllépésformájában.

A Tündérálomegyfajtaéletút-elbeszéléskereteiköztagyerekkorés az ifjúkor, illetve az ifjúkor és a felnőttkor közötti szimbolikushatárátlépéseket beszéli el. Teszi mindezt az emlékezés segítségé-vel: „Haldoklóhattyúm, szépemlékezet!”17Azelbeszélés jelenéneksajka-metaforájaafelnőttségállapotátaSorsnakvalókitettség („kisajkámugyhányod-veted”)determinisztikusésegybenértelemnél-

13 Horváth János, Petőfi Sándor,Bp.,PallasIrodalmiésNyomdaiRész-vénytársaság,1922,185–194.14„AteljesFelhők-korszakaszuverénalkotóiszemélyiségveszélyezte-tettségérőlszól…”KerényiFerenc,Petőfi Sándor élete és költészete. Kriti-kai életrajz,Bp.,OsirisKiadó,2008,205.15 Fekete Sándor, Petőfi evangéliuma.A költő és a francia forradalmak, Bp.,PIM,2011,https://reader.dia.hu/document/Fekete_Sandor-Petofi_evangeliuma-261, Pándi Pál, Petőfi Felhők-ciklusához,It,1975/1,3–48.16 Szegedy-Maszák Mihály, Világkép és stílus Petőfi költészetében, ItK, 1972/4, 441. http://efolyoirat.oszk.hu/00000/00001/00278/pdf/itk00001_1972_04_441-456.pdf 17Ahattyú-motívumHorváthJánosszerintShelleyEpipsychidionjábólvaló:„Sweetlamp!mymoth-likeMusehasburneditswings/Or,likeadyingswanwhosoarsandsings...”Horváth, i. m.,575.skk.AkritikaikiadásszerintPetőfiéppenekkoriban,aTündérálom keletkezésének ide-jébennémetközvetítéssegítségével,deeredetibőlfordítottaSzökevények címmelaThe Fugitivescíműversét.

35

külihaladásként láttatja,amelyetaz1846.áprilisiSors, nyiss nekem tért…programadószövegébenmárértelemmelbírócélképzetváltfel:„Sors,nyissnekemtért,haddtehessek/Azemberiségértvalamit!”ASorshoz fohászkodó Én kérésének legitimitását abban az égi eredeté-benmutatjaföl(„Lángvanszivemben,égbül-eredtláng,/Fölforralómindencseppvért;”),amelyaromántosemberképmeghatározókép-zete,csakhogymígpéldáulVörösmartynálezazégikapcsolódás(hatetszik:istenarcúság)márönmagábanisproblematikus,ésazemberszámárahollehetőségként(lásd a Gondolatok a könyvtárban),holátok-ként(lásd Az emberek:„ezőrültsár,ezistenarcúlény”)megnyilvánulósajátosság(égésföldfia),vagyismegoldandó/megoldhatatlanfeladat,addigmindeztPetőfiazemberiségjaváértvállaltcselekvésprogramlegitimációjaként„csatornázzabe”. (PerszevégsősoronVörösmartyis„becsatornázza”,hiszenanemzetfelvirágoztatásánakprogramjá-nak hajtóerejét, egy „új ember”megteremtésének lehetőségét látjabenne,desúlyoskételyekkelterheltenkezeli,ésvégülkeserűenvisz-szavonja.)

A Tündérálom a gyerekkor állapotát a vágyak és azok betöltésének harmonikusságábanmutatjabe,amelyanaivitáskiegyensúlyozott-ságánakérájaként,smintolyan,aboldogság,vagylegalábbisaszen-vedésmentességérájakéntartikulálódik:

Amire vágytam, bírni is reméltem,Samitreméltem,aztelisnyerém;Talánazért,mertnemsokvolt...

Agyerekkorbólazifjúkorbavalóátlépéstalélekvégtelennétágu-lásávalésakeletkezőűrbetölthetetlenségévelmetaforizáljaPetőfi:

De most egyszerre szívem, melyet aVilággaltöltékmeg,tágulnilátom:Szivem tágúla, vagy tán a világKisebbedett?aztnemtudom,deérzém,Hogy kebelemben hézag támadott,Hézag,keblemneklegmelegebbrészén. Ésnapról-napranőttön-nőttezűr,S ez ür miatt nem szállhatott már lelkem,Félt,hogymélyébehull...

Akeletkező„hézag”,vagyishiányállandósóvárgáshoz,asóvár-gáspedigboldogtalansághozvezet: „Szivemsovárgott és én sorva-

36

dék”. A hiány betöltésének és a boldogtalanságmegszüntetésénekmódozatai, amelyek a Csongor és Tündevándorainakboldogságkeresőprogramjait látszanakmegidézni, elégtelennek bizonyulnak: „Nemkellettkincsésnemkellettdicsőség”.Ésnemvéletlen,hogyugyan-csakVörösmartynyománaszívből támadt„tündéri lények”tűntekképesnek a végtelenre irányuló vágy betöltésére,18 de ahogyan azt mesterétőlmegtanulta,ezekatündérilényekelérhetetlenekazemberszámára.Ennekegyikokarészbenperszeabbankeresendő,hogysa-játszívébőltámadtakelények–„Szivembüljötteketündérilények,/Szivemneknemrégtámadtüregébül”–,amiegybenelőrevetítiaversés részben a romántosságtól való továbblépés lehetőségét, ugyanisnemtranszcendenslétezőkként,hanemegyemberiállapot,azifjú-ság teremtette illúziókként tételezi őket. (Ne feledjük, hogy ugyanCsongorúrfikereséseisazonaparadoxononbukikmeg,hogyazégiszépet semmi földön sem találta, de éppen ez a kudarc, az emberiakaratbukásateszilehetővé,hogymagaatranszcendenslény,Tündetaláljonráazifjúra.)Petőfiszövegébenakeresés,aromántoslogikátkövetve,amenny

felé irányul, vagyismiközben saját szíve teremti a tündérlényeket,azoknakifjúkéntvalóságoslétettulajdonít,amiperszeaföldilétde-szakralizálódásávaljár:

Smeguntameztaföldiéletet,Mellyelvesztetteszépségétszememben.Föl,föl!mondám,amennybe!ahováFájószivemnektündérnépelebben;Fölamennyekbe!

Ennekaföldilétezéstleértékelőésfigyelmenkívülhagyómaga-tartásnak egyetlen megoldása a halál, amely éppen a mennyben meg-pillantottégilénycsábításánakkövetkezményelehet:19

18 „A tündérezésmintáját pedig – nem sorok tárgyimagyarázatáhozköthetőmódon–akkoris,1839/40-benésmostiselsősorbanVörösmar-tybanlátjuk.”Petőfi Sándor, Összes művei,4.kötet,Petőfi Sándor összes köl-teményei. 1845. augusztus–1846,s.a.r.KerényiFerenc,Bp.,AkadémiaiKiadó,2003,436.(továbbiakban:PÖM4.)19 A Kritikai kiadás Horváth nyomán Byron Manfredjénekmotívumátlátjaajelenetben(I.felv.2.jelenet),acímszereplőt,akiaJungfraucsú-csárólakarjamagátlevetni,egyzergevadászmegmenti,PÖM4.i. h.,vö.Horváth, i. m.,578.

37

Ábránd-alakjaimlegszebbikeOttvoltazégben.Ajkamozgott;szinteHallottamhívóhangjait...dejólLáthattam,hogyfelémkezévelinte.Megyek!mondám,sabércszéléreléptem,Aholszázölnyimélységnyiltalattam.Már-márugrám...hátúlegykézragadtmeg...Eszméletnélkülvisszahanyatlottam.

Csakhogyazégijelenésegyszerűkáprázatkéntlepleződikle,ésatündérhelyébehús-vérleánylép,akiaföldrerántjavisszaazugranikészülőfiút:

„Ilyen közel van hát a föld az éghez?”Zavart elmémmel ekkép gondolkodtam,„Im a mennyben vagyok szép angyalomnál,Selébbegyperccelmégaföldönvoltam.”

„Énlyányvagyok,”szólt,„földilyány,nemangyal;Aholvagyunk,ezaföld,nemazég,S te itt a mélybe estél volna, ámdeÉnmentésedremégjókorjövék.”

Innentőlkezdveamennyfelésóvárgástaszerelemmindentfelka-varó,delegalábbföldiléptékkelmérhetőtapasztalataváltjafel,amelybetöltenilátszikabetölthetetlenneklátszóhiányt,ugyanakkorérze-lemmé„degradálja”azeredendőenmetafizikusvágyódást,ésegybenfeledtetiatranszcendensfeléirányuló„emésztősóvárgást”.

„Tekintskörül”,szólottacsókutánA lyányka, „látod, milyen változás?Énnemtudom,honnan,smikéntvanez,Demostanégésföldegészenmás.Kékebbazég,sugárosabbanap,Sefákalattitthűvösebbazárnyék,Spirosbarózsa,illatosbalég...Ah,minthacsakegymásvilágbanjárnék!”

Aszerelemnekmintemberi léptékkelmérhetőboldogságformá-nakamegtapasztalásaegybenvisszazárjaavégtelensóvárgástazér-zelmekkorlátaiközé,éstulajdonképpenmagátaromántosságotmintegybizonyoséletkor(azifjúság)sajátospszichés,de„kinőhető”jel-lemvonásávászegényíti.

38

Azótaarcoméskezembegyógyult,Arcomskezem,mittüskesértemeg,SszivembőliskivannakirtvamárAzelválástóltámadottsebek;Deesebeknéljobbanfájnekemmost,Jobbanfájaz,hogymár-márfeledemÁbrándjaidnakédesüdvességét,Ohtündérálom,elsőszerelem!

Mégazelsőszerelemtőlvalómegválásfájdalmasemlékeisarraszolgáltehát,hogyelfedjeazeredendőenavégtelenreirányulóifjúko-riállapotromántosságát,ésaférfikorjózanságánakfényében„szép”,ámcsupánnosztalgikusanfájdalmasemlékkékonkretizálja.Areali-tásban,aföldöntörténőújjászületéseseményemagaa„metafizikát-lanítás”fordulataPetőfiköltészetében,amiutánmárezenavilágonkeresi a boldogság formáit, hol a személyes lét biedermeier Paradi-csomában,holpedigavilágszabadságegyetemes,dearomántosvég-telenhezképestmégiscsakkonkrétéshatárokkalbírómítoszában.Szemléletesakoltóiversek(1847ősze)hangneme,amelyabieder-

meierParadicsom,vagyisabeteljesedett szerelembenelnyugvóvá-gyódáshelyétvesziátprogramszerűkövetkezetességgel.Ugyanennekabeteljesedésnekakülönöshozadékaabiedermeier

apokalipszis megteremtése például a Beszél a fákkal a bús őszi szél… (Koltó,1847.szeptember)kezdetűben:

Vérpanorámalengelőttemel,Ajövendőkorjelenései,SajátvéröktavábafúlnakbéAszabadságnakellenségei!...Egy kis mennydörgés szívem dobogása,Svillámokfutnakáltalfejemen,Skeblemrehajtvafejecskéjét,alszikKisfeleségemmélyen,csendesen.

AbiedermeierParadicsomésbiedermeierapokalipszisprogramjamajdaz1849-esévnagyversében–Pacsirtaszót hallok megint…(Bet-len,1849.március8.)–összegződik:

Ki lelkem üdvessége vagy,Kitistentőlazértnyerék,Hogymegmutassa,hogynemodafönn,Delennaföldönvanazég.

39

Ugyanakkor azt kell mondanunk, hogy Petőfi utolsó versének(Szörnyű idő…)képrendszerébenegyszeribenkijózanítóerővelmutat-kozikmegaddigiprogramjánakgyengeségeésilluzórikussága–rész-benVörösmartymindenillúzióvalleszámolónagyverseinek(Előszó, A vén cigány)rettentőlátomásátmegelőlegezve–amindenakaratotmagaalágyűrő,kiszámíthatatlanésbefolyásolhatatlansorsszerűségmindentelpusztítóerejéhezképest.20

Ezenapontonlehetjelentőségeannak–amintaztaszövegShel-ley-és(kisebbmértékben)Byron-reminiszcenciái21mutatják–,hogya Tündérálom főleg az angol romantika elveszett Paradicsomutánivágyánakésannakvisszanyerésére irányulóprogramjánaksegítsé-gével lép túl a kor költészeti köznyelvévé és egyben közhellyé váló, a fellengzősség stb. jegyében ekkorramár erősen kritizált (például PetőfiA helység kalapácsánaknarrációjábaneztgúnyolja,vagyAranyKarakány Jónás álnéven közzétett Szerelem és egyébcímű,deKísérlet az „úgynevezett” fönségesbenalcímmelellátottnyilvánvalóstílparódi-ájában22iskipellengérezte)németromantikadeterminisztikus,mertazemberiséglétállapotából(kereszténységmintaromántosparadig-ma)levezetettparadigmáján.Azonbanaz1846-osfordulatittnemállmeg, és a földiParadicsomvisszanyerésének lehetőségeit a franciaromantikushagyománybólmegismert,aboldogtalanságotazembe-rek közti viszonyokból, tágabb értelemben a társadalmi igazságtalan-ságbóllevezető,ésígyaztapolitikaicselekvésbenhelyreállíthatónakgondoltparadigmájábanoldjaföl.

20Vö.Szörényi László, Apokalipszis helyett kataklizma.Petőfi utolsó ver-se = Uő, „Multaddal valami kezdeni”. Tanulmányok, Bp.,Magvető, 1989(JAKfüzetek,45),94–118.21Vö.KardosLajos,A „Tündérálom” és Byron „The Dream” (álom) című költeménye,EPhK,1913,636–637.22 Karakány Jónás, Szerelem és egyéb (Kísérlet az „ugynevezett” fönséges-ben),Életképek,1846/2.

41

Knapp Éva

A veritas diskurzusa II. Rákóczi Ferenc műveiben

A veritasa17–18.századegyikközpontifilozófiaiésteológiaiprob-lémája.Descartesevidenciánnyugvóbizonyosságkénthatároztamegazigazságot,melynekgaranciájaIstenmintazigazságokteremtője.1 Leibniz az észigazságok és a tényigazságok megkülönböztetésével, valamintatapasztalatiigazságokkalfoglalkozottelsősorban,melye-ketazelégségesokelvérevezetettvissza.2MígMalebrancheháromkötetes értekezésben tárgyalta az igazság keresésének kérdéseit, s az igazságésazigazságosságembereketegyesítőszerepéthangsúlyoz-ta,3askolasztikaigazság-terminológiájátésteológiájáttovábbfejlesz-tőújskolasztika többekközöttkidolgoztaaz igazságelleplezésének(occultatio veritatis) új elméleteit és ezek bírálatait. A janzenistákveritas-koncepciói rendszerint történetfilozófiai és erkölcsteológiaikeretekközéilleszkednek.Afranciaemlékiratokveritas-diskurzusai,azemlékíróksajátosviszonyaaveritas-problémáhozönállókutatásitémáváváltazutóbbiévtizedekben.Kiemelkedőszerepetjátszikave-ritas-fogalomSaint-Simonemlékirataiban;BethlenMiklósönéletírá-sábanmagátIstenthívjabizonyságul,hogy„igazsággalír”.4Akoraújkori teológiaiveritas-diskurzusok fő forrása–aBiblia,

azonbelülJánosésPálapostolmellett–Augustinus,akiazigazságfogalmátállítottagondolkodásánakegyikközéppontjába.AConfes-siones X.könyvénekXXIII.fejezetében,melyreaConfessio peccatoris végénRákóczikülönhivatkozott,Augustinusazigazságmindenek-fölött való szeretetének fontosságát,5aXII.könyvXII.fejezetébenazigazságváltozhatatlan(incommutabilis)voltáthangsúlyozza.Különbö-zőműveibenholazAtyával,holazIgével,holKrisztussalazonosítjaazigazságot(vö.példáulConf.VII,IX,13;De Trin.VIff.);aDe civitate

1 René Descartes, Med.III;Disc.4.2GottfriedWilhelmLeibniz, Monadologie,32.§.3NicolasMalebranche, De la recherche de la vérité… = Uő, Oeuvres, II, éd. Geneviève Rodis-Lewis,Paris,Gallimard,19791,19922,t.I.,223(BibliothèquedelaPléiade).4GrófBethlen Miklós, Önélet irása, kiad., tan.TolnaiGábor,Bp.,ArdóiKönyvkiadó,[1943],XXVI–XXVII.5Vö.továbbáAugustinus, De vera religione,XLIX,95.

42

Deiegyiktémájaaveritas, a tévedhetetlenség és a tekintély problémá-ja.Augustinusahazugságlegnagyobbellensége(Contra mendacium;De mendacio); az igazság–hazugság/hamisság szembeállításaaCon-fessionesegyikismétlődőmotívuma.Továbbijellegzetesaugustinusitémákazönszeretetésazigazságellentéte(De civitate Dei, XIV, XIII, 1),valamintaz igazságelőírásaszerinticselekvés.Aklasszikusau-gustinusi gondolat,mely szerint az igazság a szívben lakik, s csakaszeretetrévénlehetmegismerniazt,a17.századmásodikfeleer-kölcstanigondolkodásánakegyiktoposzávávált.6

A veritas-diskurzusjelentőségéreII.RákócziFerencéletművébenKöpecziBélahívta fel afigyelmet.AMémoires… kritikai szövegki-adásáhozkészítetttanulmányábanaztírta,hogy„azigazság[…]elő-térbeállításában […] a janzenizmushatását is felfedeznivéljük”.7 A bujdosó RákóczicíműösszegzőmunkájábanRákóczi janzenizmusa,8 továbbá a Confessio peccatoris és a Réflexions tárgyalásakor9 foglalko-zottazigazságproblematikájával.10Hangsúlyozta,hogyRákóczira-gaszkodikAugustinusigazságkeresőszelleméhez,ésmunkáibanfo-lyamatosanösszevetiaz„igazember”tulajdonságaitavilágfiéval.11 A közelmúltbanaRákóczi-kutatástovábbilehetségesirányánakszám-bavételekor,12majdkijelölésekorTüskésGáborirányítottaismételtenafigyelmetaveritasfogalomvizsgálatánakszükségességére.13AmikorII.RákócziFerenc1711.február21-énátlépteamagyar–

lengyelhatárt,nemtudhatta,hogyörökreelhagyjahazáját. Néhány

6 Béatrice Guion, Pierre Nicole moraliste, Paris, Honoré Champion, 2002,159,191.7 Köpeczi Béla, II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai = II. Rákóczi Ferenc fejede-lem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig – Mémoi-res du prince François II Rákóczi […], ford.VasIstván,tan.,jegyz.Köpeczi Béla,kiad.KovácsIlona,Bp.,Akadémiai,1978,427–450, (II.RákócziFerencművei,1),itt:444.8 Köpeczi Béla, A bujdosó irodalmi hagyatéka = Uő, A bujdosó Rákóczi, Bp.,AkadémiaiKiadó,1991,467–569,itt:481.9Az„igazságosság–justice”-tminterénytmutatjabe.Köpeczi, A buj-dosó…, i. m.,527,8.jegyzet.10 Köpeczi, A bujdosó…, i. m.,489–499,8.jegyzet.11 Uo.,493,499.12 TüskésGábor,Janzenizmus, felvilágosodás, emlékirat = A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon,szerk.Balázs Mihály, Bartók István,Szeged,SZTEMagyarIrodalmiTanszék,2016,23–39.13 TüskésGábor,Fikció és valóság – a bűn fogalma és retorikája a Confes-sio peccatorisban,előadásazMTABTKIrodalomtudományiIntézetében,2018.november13.

43

évvelkésőbb,az1715.évi49.törvénycikk2.paragrafusaértelmében–mivelelutasítottaaszatmáribékeszerződést–követőivelegyüttül-dözendő,bárholelfogandószeméllyévált,ahazaellenségévé,árulóvá,azigaziszabadságfelforgatójává(eversor verae libertatis)ésszáműzöt-té (proscriptus) nyilvánították.14E törvényhíre, franciaországi hely-zetének alapvetőmegváltozása, XIV. Lajos betegsége, majd halálaegyarántösztönözteRákóczitagrosbois-ielvonulásra,ahol–mintis-mert–életgyónástvégzett,kamalduliajánlásrakönyveketolvasott,15 és elsősorban Augustinus mintáját követve elkezdte papírra vetniműveit.Élethelyzete,személyénekésfejedelmitörekvéseinekegyrenyilvánvalóbbháttérbeszorulásaazeurópaipolitikábanelősegítetteaszembesüléstamúlttalésajelenkihívásaival.Bárazéletműkülön-féleműfajúéscélzatúszövegekbőláll,16mindegyikbenelőkelőhelyetfoglalelazigazságtémája.Azigazságeszméjeésösszetettfogalmirendszereajezsuitákáltalgondosannevelt,magasszinteniskolázottRákóczinak egyszerre jelentett önmagában vizsgálható problémát,kontextuáliskihívástésegyhatalmátvesztettfejedelem(államférfi,hadvezér,politikus)vágyátkorábbidöntéseinekigazolására.Rákócziveritasra irányulófigyelméta reményés akilátástalan-

ságkettősségemellettalapvetőenmeghatározzafolyamatosanválto-zóönértelmezése.AConfessio peccatoris egyik helyén Istent egyedül méltónak tartott „beszélgetőtársnak” nevezi, s a következőképpenmutatjabemagát:„Találnifogszbennemmeglehetősenkiemelkedőszármazást, melyet hazám történelmében ünnepeltek, szerettek, és javadalmakbirtoklásávalteljesítettekki;nemesjellemet,sokféletu-dománnyalkiművelterkölcsöket;megtalálodbennemavilágitisztsé-

14[…]RákócziusetBerchénius[…]PatriaepubliciHostes,Perduelles,ve-raequeLibertatisEversores,vipraesentisStatutilegitimeproscripti,et[…]demeritumJurispoenampersequendi,etcaptivandi[…]declararunt.DecretumI.Anni1715,Articulus49,§2=Corpus Juris Hungarici…,Tom.2,Budae,Typ.RegiaeUniversitatis,1779,109.15Ígypéldául„MultummihiproderatlectiolibellispiritualisquemmihilegendumdederatP.MajorCamaldulensiumdeImportantiaSalutis[…]”Principis Francisci II. Rákóczi Confessiones et Aspirationes principis christia-ni,Bp.,MTA,1876,240.AConfessio peccatoris e kiadását a továbbiakban aCPrövidítésselésoldalszámmalhivatkozom.AjelzettműRenéRapin,De importantia Salutis – L’importance du Salut címűmunkája rendelke-zésreálltarodostóikönyvtárbanis.Vö.Knapp Éva, TüskésGábor,II. Rákóczi Ferenc rodostói könyvtárának új rekonstrukciós kísérlete = A felvilá-gosodás előzményei… i. m.(12.jegyzet),227–247,239,nr.62.16Ígyemlékirat,vallomás,elmélkedés,fejedelmitükör,értekezés,imád-ság.

44

gekésazerkölcsierényekkövetőjét,abarátságotésa[…]hűségesba-rátot,ahazájátszeretőpolgárt,ahazaszabadságánakvédelmezőjét,akoronákmegvetőjét,azigazságszeretőfejedelmet[…].”17 Közvetlenül erészelőttRákóczifelvázoljaaszámárafontostársadalmiközegetis:„[…]bárkivagyis[…]bármelyvilágirangúlégyis,akárfejedelem,akárudvaronc,akárfilozófus,akárkatona,akárpolitikus[…]”.18 A két idé-zet lényegébenegybehangzik,sbizonyítja,hogyműveibenRákóczinemtud(ésvalószínűlegnemisakar)elszakadnivagyelvonatkoztat-niönmagától,látószögétalapvetőenmegszabjafejedelmitudata.Eztazalapértelmezéstegészítikiénképénektovábbielemeivel:azudvariemberével(ahogyőiséltafranciakirályiudvarban),akatona-hadve-zérével(akisérelmiharcotvívott1703–1711között),apolitikuséval,snemutolsósorbanazéletváltozóhelyzeteivelszüntelenülszembesülővagyszembesülnikényszerülő íróéval.Ezaszemlélet folyamatosanérvényesülaz1711utáni,Magyarországhatárainkívülleéltévtize-dekben, amikor Rákóczi visszatekintve bemutatja és példázatnak(exemplum)állítjaönmagátmintbűnös,istenkeresőésesendőembert.E keretek között a veritas-diskurzusegyéniésegyénivétettváltoza-taiazéletműegyikfőrendezőelvekénttűnnekfel.EzzelkapcsolatosreflexióibanRákóczimindvégigkimagaslójelentőségettulajdonítazisteniakaratnakmintazigazságbeteljesítőjének.

A veritas-értelmezések elsősorban az öntudat és önbecsülés, azértelemésazérzékekkontextusábanhelyezkednekel.Ugyanakkorérdemes felhívni afigyelmet arra, hogymíg amagyarnyelvben az„igazság”fogalmáraegyetlenkifejezéslétezik,amelyjelzőkkelellát-va módosítható,19alatinbanésafranciábantöbb,ígyaveritas/véraci-té, verum, justitia/justice, aequitas/équitable.Ezekafogalmakmagyar-rafordítvaegyarántjelenthetikazigazságotésazigazságosságot,s

17 „[…]habebis inmeoriginemsat illustremet inpatriaemeaehisto-riis celebratam amatam et possessione bonorum completam, indolem,moresmultarum rerumscientiis excultos,habeshonestatismundanaeetvirtutummoraliumsectatorem,amicumfidelemamicitias,[…]civempatriamamantem,etlibertatisejusdefensorem,coronarumcontempto-rem,Principemjustitiaeamantem[…]”CP247.AConfessiopeccatorismagyar fordítását a RákócziFerenc,Vallomások, ford.Szepes Erika, Pécs,AlexandraKönyvesház,2019.címűkiadásbólhivatkozomVrövidí-tésselésoldalszámmal,itt:V202.18„[…]quisquises[…]exquocunquestatumundanoseuprinceps,seuau-licus,seuphilosophus,seumiles,seupoliticus[…]”CP246–247/V202.19Azigazságszinonimáikéntszámontartottkifejezések,ígyavaló,va-lóság,faktum,tény,realitásjelentésenemfediteljesmértékbenazigaz-ságfogalomértelmét.

45

egymáshozviszonyítvaszinonimáklehetnek.Arégimagyarnyelvbena veritaskifejezésta ’valóság’szóval isvissza lehetettadni,20 ennek felelmegafranciábana’lavérité’,’laréalité’,’leréel’,’levéridique’ésa’levrai’jelentése.Rákóczifolyamatosanélaveritas és a justitia fogalmakkal, valamint azok változataival, részben azonos vagy közel azonosértelemben; Istentpéldául egyarántnevezteveritas aeterná-nak és justitia aeternának.Ugyanakkortöbbszörmegfigyelhető,hogyeltér egymástól a veritas és a justitiakifejezésekjelentéstartománya.Míg a veritas követi a görög alétheiajelentését(leplezetlenség),ésvo-natkozikazemberitudattólfüggetlenlétezőnektartott,megváltoz-hatatlan igazságra is, addig a justitia kollokáció egyaránt hordozzaaz ’igazságszolgáltatás’, ’méltányosság’, ’igazságosság’, azaz emberimegegyezésen,jogonalapuló,akülönbözőtörténelmikorszakokbanváltozótartalmúfogalom,illetveazisteniigazságosságjelentését.AfelsoroltakmellettRákóczifolyamatosanhasználjaa’justificatio’ki-fejezéstis,az’igazzátevés’,a’helyescselekvés’ésa’bűntőlvalómeg-menekülésIstenkegyelmeáltal’tartalommal.Averitas–justitiakettősfogalomhasználat további nyelvi változatokat is létrehozott, így pél-dáulazigazságelhallgatása(reticentia veri),azigazságszerint(ex vero),azigazságos(aequus, justum est, justus)kifejezéseket,valamintolyanjelzősszerkezeteket,mintasuprema veritas és a veritas pura.Rákócziegyaránthasználtaameztelen,pucérigazság(veritasértelemben)ésavakvagyserpenyősigazságláttatóerejűképétajustitiára,amije-lezhetiaXVII–XVIII.századi irodalmiemblematikabizonyos fokúismeretét.

Az Aspirationesazegyetlenírásazéletműben,melybennémikö-vetkezetességet fedezhetünkfela fogalomhasználatot illetően.21 Az Aspirationes Principis ChristianicíműelsőrészbenRákóczihétalka-lommal következetesen a „justitia”22 kifejezést alkalmazza, amikor

20 Dictionarium Latino-Hungaricum … cura a … Alberto MolnarSzentziensicollectum…studio…FrancisciPárizPápai … opera Petri Bod,Cibinii,S.Sárdi,1767,581.21 II. Rákóczi Ferenc fohászai – Aspirationes principis Francisci II. Rákó-czi – Aspirations du prince François II Rákóczi,szöveggond.Déri Balázs, KovácsIlona, jegyz.HoppLajos, ford.,CsókaGáspár,Déri Balázs, Bp.,Akadémiai–Balassi,1994 (II.RákócziFerencművei,4).Atovábbi-akbanazArövidítéssel,azoldal-ésaszövegsorszámávalhivatkozom.Atanulmánybanazéletműdarabjaitakutatásáltalalapnyelvűkéntkezeltszövegekbőlidézem.22„injustitia”A11,5;„thoracemjustitiae”A12,7; justitiae”A12,9;„tribunaljustitiae”A12,19;„vicariusjustitiaetuae”A12,21;„justitia”A12,23;„justitiatua”A21,13.

46

valamiféleembericselekvésheztársítjaazt,scsupánegyszera„veri-tas”-t,azelőzőtmeghaladóértelemben.23Ugyanezenműmásodikré-szébenmindösszeegyszeremlítiazigazságot,„justitia”formában.24 A harmadik, Aspirationes contemplativae ante et post sacram communio-nem című, legterjedelmesebb részbeneleinteöt „justitiá”-val,majdvegyesen veritas–justitiaszóhasználattalszembesülünk,39:27gyako-risággal,eltérő,azelsőrészhezközelállóárnyalatokban.25

További nehézséget jelent a vizsgálatban az életmű kronológiaibizonytalansága.26Aművekbenmegtalálhatódatálásokatésakikö-vetkeztetettvagykikövetkeztetnivéltidőrendetrelativizáljaakörül-mény,hogyRákóczivisszatérőenjavította,illetvejavíttattaszövegeit,módosítottaéskiegészítetteírásait.Adolgozatazéletműeddigmeg-jelentkritikaikiadásáraés aConfessio peccatoris 1876-oskiadásáratámaszkodik,sépítazazokbanközölttanulmányokra,valamintRá-kócziirodalmihagyatékánakösszegzőáttekintéseire.27 További ösz-tönzéstjelentettekaRákócziíróimunkásságánakmélyebbmegisme-résétcélzó,aközelmúltbankészült,akorábbivizsgálatoktólrészbeneltérőmódszertanú dolgozatok,melyek az önismeretet, a fikció ésvalóságkapcsolatát,egyhangsúlyosfogalmat(bűn),28 valamely teoló-

23„Spiritus[…]veritatis”A14,5.24A25,2.25A45–84.oldalakon.26Vö.Köpeczi, A bujdosó… i. m., (8.jegyzet),489–569;TüskésGábor,A meditációíró Rákóczi = II. Rákóczi Ferenc meditációi – Meditationes prin-cipis Ferenc II Rákóczi, Méditations du prince François II Rákóczi, kiad.,jegyz.Déri Balázs, Kovács Ilona, tartalmi összefoglalók TüskésGá-bor,Bp.,Balassi,1997,959–980,(II.RákócziFerencművei,5),itt:959–964.AszövegkiadásPentateuchus-elmélkedéseireatovábbiakbanazMPrövidítéssel, az 1723-as év elmélkedéseire azM1723 rövidítéssel és azoldalszámmalhivatkozom.27 Archivum Rákóczianum III. Osztály: Írók, II. Rákóczi Ferenc művei I, III, IV, V; CP; Köpeczi, A bujdosó…, i. m.(8.jegyzet),467–569;HoppLajos,Az író Rákóczi = RákócziFerenc, Vallomások…, i. m. (17. jegyzet),357–478;Kovács Ilona, Rákóczi irodalmi profilja,Napút22(2020/4),121–134.28FerencTóth,Justice divine ou droit des gens? L’idée de justice dans les écrits autobiographiques de François II Rákóczi = L’idée de justice et le dis-cours judiciaire dans les mémoires d’ancien régime (XVIIIe–XIXe siècles),sousladirectiondeJeanGarapon et Christian Zouza,Nantes,C.Defaut,2009,93–106;GáborTüskés, Psychomachie d’un prince chrétien: au carre-four des genres autobiographique et religieux: François II Rákóczi: Confessio peccatoris, Première partie = Chroniques de Port-Royal,66(2016)401–426;Uő, Psychomachie d’un prince chrétien: au carrefour des genres autobiog-raphique et religieux: François II Rákóczi: Confessio peccatoris, Seconde

47

giai-dogmatikaitanítás(kegyelem)egyéniösszetevőit29vagyegy-egyműforrásvidékétjárjákkörül.30 Adolgozatbanválasztkeresekakérdésre,hogyanbefolyásoljaa

veritas fogalmaazéletműszerveződését,amásszövegekhezfűződőviszonyt,milyen szerepet töltbeazelbeszélő formákalakításában,Rákóczi önábrázolásában, az események bemutatásában, valaminthogyanalakítjaatárgyésanyelvkapcsolatát,astílussokféleségét.Megvizsgálomaztis,milyentípusúhelyzetekben,milyenszövegösz-szefüggésekbenésmilyenszintekentárgyaljavagyemlítiRákócziaveritas fogalmát,vannak-ekülönbségekazegyesművekveritas-dis-kurzusaiközött,svan-eRákóczinaksajátveritas-koncepciója.

Rákóczi és az igazság: alapvetés

A veritas-diskurzusegyik,viszonylagkorainakfeltételezett,fon-tosdokumentumaaMémoires-hoz31készültszerzőiajánlólevél,mely-nek címzettje az Örök Igazság/La Vérité Éternelle. A kifejezés ittegyértelműen Istenre vonatkozik, akiRákóczimeglátása szerint azigazságnaknemcsakismerője,hanemazonosvele,őmagaazigazság.AzÖrökIgazságszókapcsolateszerintmegszemélyesítiazigazságot,metaforikuskifejezésIstenre.EgyúttalőRákócziválasztott,mezte-lenvezetője,32 akihez az a vágya irányította, hogy tanúságot tegyen az Igazságmellett.33AzutóbbikifejezéstRákóczimindenvalószínűség

partie = Chroniques de Port-Royal,67(2017),323–341;Uő, Schuld und Sü-hne in der Confessiopeccatoris von Fürst Ferenc Rákóczi II. = Simpliciana: Schriften der Grimmelshausen Gesellschaft, 38(2016),379–414;Uő, Fikció és valóság a Confessiopeccatorisban: A lengyelországi emigráció ábrázolása, ItK,,122(2018)/5,,565–579;Uő, A bűn fogalma és retorikája a Confessio peccatorisban, ItK,122(2019)/4,415–432.29 TüskésGábor,A kegyelem fogalma és elmélete II. Rákóczi Ferenc Con-fessiopeccatoris című művében=AntikvitásésReneszánsz,5(2020)167–220.30 Knapp Éva, II. Rákóczi Ferenc Aspirationes/Aspirations című művének irodalmi mintáihoz=ItK,122(2019),433–464.31 II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai…: Mémoires… i. m. (7.jegyzet).AtovábbiakbanazMMrövidítéssel,azoldal-ésaszövegsorszámánakamegadásávalhivatkozom.32„C’estpourquoi,prenantpourguidelavéritétoutenue[…]”MM12,16.Ameztelenigazságjólismertamegszemélyesítettigazságképiábrá-zolásairól,aszövegkörnyezettőlfüggőenlehetallegóriavagyembléma.33„Leseuldésirderendretémoignagea laVérité […]” /„Csakavágy,amit tőledkaptam, tanúságot tenniaz Igazságmellett […]”MM11,6 /MM295,5–6.

48

szerintaBibliábólmerítette:atanúságtételottaSzentlélekrevonat-kozik,34Rákócziittönmagáravonatkoztatja.Ugyanittnéhánysorralkésőbbegyújabbfordulattalazújszövetségipéldázat tékozlófiújá-valazonosítjamagát,akinek„szerepében”Istenhezfordulvainkábbirgalmat, semmint igazságotkérmagának.35AzajánlásszövegénekigazsággalkapcsolatostovábbidiskurzusaszerintRákócziítéletetvárazÖrökIgazságtól.36Megállapítja,hogyateremtményigazságacsakaTeremtőtőlszármazhat,37sjogosnaktartjaIstenigazságánaksze-mélyérevonatkozóelismerését,mivel–meggyőződéseszerint–örökistenitörvényekhatároztakróla.38Végülmegerősítiszándékát,hogymunkájábanatiszta(meztelen)igazságotakarjaelőadni.39Azajánló-levélalapjánmegállapítható,hogyRákóczigondolkodásaaveritasról többszörösenösszetett,értelmilegváltozó,terminológiájaéslogikájaingadozó,kifejezésmódjaesetenkéntköltői-retorikus,pontosannemmindigkövethető.

A Confessio peccatoris I. könyvében a „creatura” igaza kapcsán,avilágiembersajátos logikájával–elsősorbanaugustinusiallúziókigénybevételével–arrólértekezik,hogyazembernekcsakazlehetasajátja,amitaTeremtőadniakartneki,ésmagaazisteniigazságnemengedte,hogyazemberbűnösnekteremtessék.40 A gondolat folytatá-saazemberbűnbeesésére,Istenegészteremtéstáthatóakaratáraéselrendelésére, az embernek adott szabad akaratra vonatkozik, retori-kaikérdésformájában:haazembernemvétkezik,vagyabűnbeesésutánIstenvisszahelyeztevolnakorábbiállapotába,Istenvajonkivelszembengyakorolhatnáigazságosságát(„justitamtuam”)?41

341Jn.5,6.35„Jenesouhaiterien,sinonqueparlaconnoissancedespremières,ilsreconnoissentquejesuisunpécheuretquevousêtesunDieuplusremplidemiséricordequedejustice;enfinquevousêtesunPèretendre,etquej’aiétéunenfantprodigue.”MM12,22–26/MM295,30–33.36„Quelejugementdecequejedoisrapportersoittoujoursàvous,OVERITEETERNELLE!”MM13,16–17/MM296,8–9.37„[…]puisquetoutebontéettoutevéritédelacréaturenepeutémanerqueduCréateur.”MM13,19–20/MM296,11.38„[…]ilestjustequejereconnoissedansl’humilitémaprésomption,etvotreJustice,decequevousenavezselonvosDécretséternelsdispo-séautrement,etd’unemanièreplusavantageuseàmonsalut.”MM14,23–25/MM296,39–41.39„Recevezcettepureintentionquej’aiderapporterlavéritétoutenuedanscequej’aifait.”MM15,2–3/MM296,47–297,1.40„Ipsajustitiatuanonpermisit,uteumpeccatoremcreares”CP76/V68.41CP76/V68.

49

Rákóczi hódol az igazságosságnak („adoro justitiam”),42 s arra vágyik, hogy írói munkáját áthassa az igazság („pateat veritas”).43 Kutatja,kívánjaaveritas aeterna megismerését,44 és eközben az „in-ternaveritas”megerősítésétreméliszívében.45 A Confessio peccatoris egymásikhelyén,aholarrakériIstent,hogyfogadjaeltőleazadottévben írt Vallomását,megjegyzi,hogyannakigazságátésegyszerű-ségét(őszinteségét)egyedülIstenismeri(„tusolusnostiveritatemetsimplicitatemejus”),őpedigérzi,hogymindeztazörökigazság,azazIstenszíneelőtt,azőtanításáraéssugallatáraírtale.46Megjegyziaztis,tudjaésismeri(„scioetnosco”)azisteniigazságosságot(„justitiamtuam”),melyáltalIstenszáműzetésreésnyomorúságraítélte.47 Ha-sonlógondolatotfogalmazmegRákócziaRéflexions sur les principes de la vie civile et de la politesse d’un chrétien gyermekeihez írt beve-zetőjében(Rodostó,1722),amikorazigazságmegismerésétazistenigondviseléstőlrámértcsapásokkalhozzaösszefüggésbe,48 s az igaz-ságnaktulajdonítja,hogymegtanulta,mindenemberútonjáróaföl-dön.49 A Tractatus de potestatePrologusaisaszerzőIstentőlszármazóbüntetésének tudatosításával, sorsának az igazságosság példájává(„exemplumJustitiae”)alakításávalkezdődik,megfellebbezhetetlen,uralkodóihangvételűmegszólítással:„AuditePrincipesetPopuliter-

42CP78/V70.43CP247/V203.44„[…]overitasaeterna,quamquaeroetdesidero,utteplusagnoscendoplusappetametappetendoplusdiligem!”MP321.45„Tuscis,Domine,menonaltumsapere,nonsuprameambulare,nondenique his, quae scripsi, alios docere velle, sed pro nutrimento fideipropriae,proconfirmationeinternaveritatisincordemeocontemplandoconscripsisseet scriptaconservare,ut ex illis,quaebona sunt, sit tibisoli,Deus,honoretgloriainsaeculasaeculorum.”MP334.46 „Sentioego,oaeternaveritas,haecomniame inconspectu tuo, tedocenteetdictante,conscripsisse”CP377/V310.47CP332/V274.48„MesChersEnfans,laprovidencedeDieudontlesvoiessontimpe-netrablesauxhommes,par les traversesqu’ellem’aenvoyées,m’ayant’conduitalaconnoissancedelaverité […]”Réflexions sur les principes de la vie civile et de la politesse d’un chrétien = II. Rákóczi Ferenc erkölcsi és politikai végrendelete – Testament politique et moral de François II Rákóczi, ford. SzávaiNándor,Kovács Ilona, tan., jegyz.KöpecziBéla,kiad.Borzsák István, Kovács Ilona, Bp.,Akadémiai, 1984, 13, (II. Rákó-cziFerencművei,3)1–3,atovábbiakbanazRrövidítéssel,azoldalésazadottsor(ok)számávalhivatkozom.49„Laveritém’afaitconnoitre quetouthommeetoitvoiageursurlaterre,[…]”R13,9–10.Hasonlógondolatotl.a72.jegyzetben.

50

rae[…]”.50IttisarrólbiztosítjaIstent,hogyalegteljesebbalázattal,azőigazságánakésigéjénekszíneelőttír.51 Az egyik aspiratióban Isten igazságosrendeléseikövetkezményeinektudjabeazéletkeserűsége-it,melyeketIstenszereteteteszédessé.52

A Confessio peccatorisbanacenzorokáltalelmarasztalt,maszöveg-szerűenismeretlenelmélkedésérőlRákócziaztírja:annakfolytatásaegyúttalgyóntatójaáltalkiróttpenitencia,hogyjobbanmegismerjeaz igazságot („ut ampliusmeditarer cognoscerem veritatem”).53 Az utóbbikörülmény–kimondatlanul is–érzékelhetőamózesiköny-vekről(Pentateuchus)készültmeditációkonésaz1723-asévelmélke-désein.ASzámok könyvérőlkészítettmeditációkbannyíltanemlítésttesz arról, hogy papi vezetésben részesül, mégpedig az igazság által („perveritatem”),ésígyérhetmajdcélhoz,azazKrisztusáltalIsten-hez.54 Meditációinakcéljaállításaszerintnemaz,hogymásokatoktas-

son, hanem hogy saját lelkét táplálja („nutrire animammeamme-ditando”),melyneksoránhűazigazságdoktrínájáhozésazegyháztanításához(„conformiaessefirmitercredo”).55 Ugyanakkor a fenti-ekkelellentétbentöbbkörülményarrautal,hogyműveitkiadásra,anyilvánosságnakszánta,éssajátteológiai-filozófiai-morálismeggyő-ződésétérvényesítetteazokban.Gyermekeihezfordulvaaztkívánja,hogyIstenszerettessemegvelükazáltalaleírtigazságokat.56 Egyút-talfigyelmeztetiőketatájékozódásnehézségéreafejedelmiudvarok-ban,aholafejedelemkivantéveahazugságnak(„ouvresesoreillesaumensonge”), és így bűnöket és igazságtalanságokat követ el („ils’exposeàfairemilpechezetinjustices”).57 A Tractatus de potestate

50 Tractatus de potestate = II. Rákóczi Ferenc erkölcsi és politikai végrendele-te… i. m.(48.jegyzet),99,1–3,atovábbiakbanaTrövidítéssel,azoldalésazadottsor(ok)számamegadásávalhivatkozom.Eműtovábbirészébenismételten,ugyanakkormárnemcsakaszerzőrevonatkozóanolvasha-tó,hogyazemberi létnyomorúságaabűnigazságosbüntetése (T124,28–30), illetvehogyabűnigazságosbüntetésekéntIstenaztadjamin-denkinek,amitőakarésamiigazságos(T124,44–45).51T99,35–36.52 „Charitas porro tua dulcorat amaritudines vitae hujus, quia suntsequelaejustaeordinationistuae.”A37,24–25.53CP361/V297.54„Secusenimveritatesnonessent,simealioducerent.Sedmeduxe-runtperveritatem,etsicadteperveniperChristum,adquemmeduxe-ratconsideratiosacerdotalis[…]”MP258.55MP340.56R15,9–11.57R46,35–39.

51

epilógusábanarraintifiaitMátéevangéliumánakegyikrészletével,hogykeressékIstenországátésazőigazságát(Mt.6,33),mertcsakezszükséges.58Istentlehetarrakérni,hogyazigazságoterősítsemegazemberben,ígyRákócziszívében.59Istennekmintavallomástevő„ere-jénekés fényének”meg lehetvallaniaz igazságot,amelynemmás,mintRákóczierőtlenségeéslelkisötétsége.60 Az igazságról szóló diskurzus kapcsán Rákóczi esetenként utal

forrásaira is, ígymindenekelőttAugustinusra,61 továbbá Avilai Te-rézreés Jacques-BénigneBossuet-re.Ugyanakkormellőzi az általabiztosanismertésolvasott,arodostóikönyvtárbanmeglévő janze-nistavagyrészbenjanzenistaművek,62 az Unigenitus bulla63 és Janse-niusAugustinusa64 említését. Bár a szakirodalom kételkedik abban, hogyRákócziolvastaJanseniuseművét,nemlehetmegkerülniakö-rülményt, hogy veritasdiskurzusábanJanseniusáltalkövetkezetesenhasználtkifejezéseksoratalálható.Ezekközétartozikpéldáulave-ritas és a justitia közös említése, szinonimaként való használata,65 az „aeterna veritas”,66 a „veritas Dei”, az „aeterna Dei veritas”, a „veritas

58T164,30–31.59 „[…] confirma,Deus […] uthanc veritatemconservem in cordemeo[…]”CP91.60„Justumest,ofortitudoetlumenmeum,utconfiteartibidebilitatemettenebrasmeas.”MP32.61 „[…] debilitatem luminismei confiteor.Tenetur intellectus vinculishumilitatis imcaptivatus,manducat veritatem a sancto tuoAugustinoexpositam[…]”MP299.Ismeretes,hogyAugustinuskülönféleműveibenértekezettatémáról,ígypéldáulaConfessionesX.könyvének23.(Gaudi-um de veritate omnes volunt)és41.(Veritas et mendacium)részében.62 Knapp, Tüskés, i. m. (15.jegyzet).Akönyvtárbantöbbolyan,nemjanzenistamunkais található,melybenhangsúlyosrészektalálhatókaveritasról.ÍgypéldáulThomasaKempisDeimitationeChristijének(Li-berI.,caputIII.De doctrina veritatis)franciafordítása.Knapp, Tüskés, i. m.240,nr.70.63IsmeretéreutalaConfessio peccatorisvégéna„condemnatasJanseniipropositiones”kifejezés.CP379.64CorneliusJansenius, Augustinus, Tom. I–III,Lovanii,J.Zeger,1640.SaintCyran(JeanDuvergierdeHauranne)szerintJanseniusraIstenlé-nyének vonásai közül a legnagyobbhatással az igazság volt. „Rogatusaliquandoasodali,quodnamDeiattributummaximeeiessetcordi,etveneraretur,Veritatemrespondit.”Synopsis vitae = Jansenius, Augusti-nus…, i. m., Tom.I,a4v.65Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., I,243;II,510,542,718,721,959;III,437,495,515;CP99,100–CP359,360.66Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., I,163;II,99,195,386,388,396,612,661,717,718,801,905;III,497,499,518,737,778,807;CP99,100,107,109,113,164,268,327;MP158,MP336;M1723422,425,506.

52

divina”,67a„lumenveritatis”,68a„luxveritatis”,69a„decretumverita-tis”,a„regulaveritatis”,az„aeternasveritatisregulas”,70a„lexverita-tis”,71 a „veritas amara”,72a„veritasimmutabilis”,73 a „veritas latens”,74 a „veritas nuda”,75 az „incarnata veritas”,76 a „profunda veritas”,77 a „gladiumveritatis”,78a„veritassuprema”79ésa„veritassimplex”.80 A Rákóczi-féleveritas-diskurzusforrásainakvizsgálatakülönfeladat.

Igazság-párhuzamok Rákóczi életében

A Confessio peccatoris elején születésének körülményeitRákócziösszevetiJézuséval,majdfelsóhajt:„[…]etfac,utadoreminveritatehumilitatemtuam […]”,81 azaz önnön világra születésének körülmé-nyeit„jobbnak”ítélteJézusénál,akinekalázatát„inveritate”szeret-néimádni.Akifejezéstartalmakisséhomályos,ugyanakkorkifejeziRákóczielégedettségétsajáttársadalmiállapotával,melyrőlnemtudésnemisakarlemondani.

A Réflexions-banfeltesziakérdést,vajonlesújt-eazigazságotis-merő gondviselés két, bűnös kapcsolatban álló emberre. Válasza –különösebbmagyarázat nélkül – egyértelműen „nem”, ugyanakkor–írja–,azemberekszámáraérthetetlenmódonidőveleltávolítjaőketegymástól,megismertetivelükhibáikat,éselfelejtikegymást.82

67Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., I,24,347;II,75,696;MP71.68Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., I,192;II,397;M1723440.69Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., I,459;CP99,100.70Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., II,32,314,315611;III,500,603;CP82–83.71Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., II,696;III,806;MP149.72Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., I,381;CP351.73Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., II,131,242,383;III,807;CP376.74Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., II,296;MP75,148,221.75Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., II,679;CP297,MP72.76Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., II,696;T153,22.77Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., III,59;MP188.78Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., III,157;MP59.79Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., III,425;A45,14.80Pl.,Jansenius, Augustinus…, i. m., III,500;MP72,117–118,T100,13–14.81CP5/V11.82 „Deuxpersonnesontdes attachemens criminels, cet oeil immenselesvoitetconnoitlaverité,laprovidencelesfoudroye-t-elled’abordlor-squ’elleveutlesdetacher?Non,certes,maisellelessepareparmileve-nemensincomprehensiblesauxhommes,elleeloignel’undel’autre,ellerepandtantd’amertumessureux,qu’àlafinilsreviennentàconnoitreleursfautes,ets’oublientàjamais.”R72,21–26.

53

Érdekes felismerést fogalmazmeg – saját egykori hadvezérségetudatában,aztmintegyfelülírva1722tájánRodostóban–aháború-ról:Istenabékeszelleme,ésazigazságosnaklátszóháborúcéljaiskizárólagabéke lehet.83 A háborút isteni fenyítésként magyarázza, melymegrontjaafejedelmitanácsadókat,ezértalegigazságtalanabbokiskiválthatja.84Megállapítása,hogyaháborúbanafejedelemlegi-gazságosabbkiadásaahadakfizetése,85szinténvisszautaláskéntér-telmezhetősajátegykorihadvezérségéreésazegyidőutánbekövet-kezettfizetésképtelenségére.Sajátmenekülésben,majdszáműzetésbeneltöltöttéletérereflek-

tál,amikorarrólír,hogyegyfejedelemnekmégakkoriskötelezett-ségei vannak népével szemben, ha elragadták tőle a kormányzást.Ilyenkor Istentől kell várnia sorsának alakulását,mert a fejedelemnemmás,mintIstenigazságosságánakaletéteményese.86Költőikérdésként,bizalmasvallomásként, egybenamúltraésa

megírás jelenére egyaránt reagáló önmegerősítésként értékelhetőRákóczimegszólalása,amikormegvalljafélelmét,hogynemtudele-get tenni a justitiakövetelményének:„Nemkell-emégmostisfélnemigazságosságodtól,melynekelegettenninemtudok?”87Valószínűleg,ez a gondolat ösztönözte arra, hogy kérje Istentől, vitája kizárólagbelsőellenségével(„inimicomeointerno”)legyen,atöbbithaddbízzaIstenirgalmasigazságosságára.88

Itáliai útjára, a velencei templomok látogatására visszagondolvaazzal vádoljamagát, hogy a szent helyekennem Istent kereste, s ehelyekrőleltávozvaelhagytaőt,mertnemvágyódottIsteniránt„inveritate”.89Másuttarrólír,hogyesküjeésamagyarnéppelvaló„com-

83„L’espritdeDieuestunespritdepaix,celuyquisuggerelesguerresdoitetresuspectetbienexaminé,carquelquejustequeparoisselaguerrequ’unPrincepourroitentreprendre,ellenedoitavoirpourbutquelapaix[…]”R78,1–3.84 „Cesprincipes sont assezconnusdans la chretienté,mai s lorsqueDieuveutchatier leshommes, ilcorrompt lesconseilsdesPrinces,enlesabandonnantà l’espritd’erreurquiest leurpropreprudence:et lesraisonslesplusinjustesleurparoissentequitables.”R78,6–9.85„D’oùils’ensuitqueladepenselaplusessentielle,laplusjusteetlaplusnoblequ’ilpuissefaire,estcelledepaier,d’habiller,etderecompen-sersestroupes[…]”R78,40–42.86R89,18–29.87V22/„[…]nonneadhuctimeredebeojustitiamtuam,cuisatisfacerenequeo?”CP19.88CP344/V284.89CP35/V35.

54

passiója” inkábbhajlamaikiélésénekvágyából, semmint „examorejustitiaetuae”fakadt.Ugyanezzelmegvádolmásokatis,akiketegy-szerűen„peccatores”-neknevez,majdmintegyáltalánosfelmentés-ként, bibliai allúzióval az emberben elrejtett (eltitkolt, alattomos)dolgokra hivatkozik, „melyek miatt még az igaz ember sem állhat nyugodtanateigazságodszíneelőtt”.90A bécsújhelyi börtönből tervezett szökése érdekében kigondolt

hazugságközbenutólagosállításaszerintmegfeledkezettarról,hogyazörökigazságjelenlétébenbeszél,sígyvétkezettellene.91Aszécsé-nyi országgyűlésen játszott szerepére 1717-ben visszaemlékezve azokotelhallgatvaazzalvádoljamagát,hogymivelelűzteavilágosságot(„lumen fugi”), nemkereste az igazságot („veritatem”).92 Edirnében 1717. február 21-ike után vetette papírra, hogy – bibliai allúzióvalélve – sok éven át sem lélekben, sem igazságban nem imádta Istent, ígymegsértetteőt.93Később,egymásikkontextusbanarrólír,hogytörekedett nem megsérteni az igazságot a Portával szemben folytatott kétkulacsospolitikával.94Az örök igazság elleni vétekkel vádoljamagát akkor is, amikor

arrautal,hogyanapibeszélgetéseksoránaválaszadáskényszerhely-zetébenolykorhazudik,sezértkériIstent,„helyezzeőrizetalászá-ját”.95 Ebben az összefüggésben némileg mesterkélten, önigazolástól semmentesen elmélkedik egyrészt az örök igazság elleni vétkéről.Másrészt megbánva vétkét úgy fogalmaz, hogy „szembeszegült velem azigazság,amikegyelmedrévén(»pergratiamtuam«)költözöttaszí-vembe,hogynehazudjam”.96

90V 67 /„[…] propter quaenec justuspotest esse securus coram faciejustitiaetuae”CP75.91„[…]egoobliviscebarmeloquiinpraesentiaaeternaeveritatis,contraquampeccabam[…]”CP118/V94.92CP158/V130;IttIstenvilágosságárólvanszó,aminemmás,mintahit,seznemembericselekedetműve,lásdCP160/V132.93CP166/V139.Egondolatotkövetiszáműzetésbenmaradásárólszólóelhatározása:„[…]exulanteminimeetvelmaximeubiconservatousqueadfinempopularifavoremeincordibusipsorumsemperpermansurummanifestumest.”CP173/V142.94CP288/V239.95 „[…] vetat conscientia falsumdicere, nolo haesitare in responso, etproptereaquandoquementiendocontingitmihipeccareinte,overitasaeterna…poneergo,Domine,custodiamorimeo”CP329/V272.96„[…]inestsuperbiaedelectatio,sedquidjucunditatissentio,dummeveritatiaeternaequodammodooppono”CP330–331/V272–273.

55

Meditációiban többször hangot ad félelmének, hogy elhajlik azigazságtól.97 Minden valószínűség szerint az „Örök Igazság” megnem sértésének vágyát és a fejedelmi gyóntatókkal kapcsolatos ta-pasztalataitösszegezteagyermekeinekszánttanácsban,hogyinkábbválasszanak jámbor és egyszerű gyóntatót,mint félig tudóst.A ja-vaslattekintélyimegerősítésekéntAvilaiTerézrehivatkozik,akiígycselekedett.98

Rákóczitvisszatérőenfoglalkoztatjaabűnbeesésgondolata.Egyalkalommal arról elmélkedik, hogy a bűn elkövetésekor az igazsá-gosságot(„justitiam”)háttérbeszorítjaacupiditas(bűnösvágy)ésazamor proprius(önszeretet),ésazemberígymegbántjaIstent,99jóllehettovábbraisazisteniigazsághatalmaalattmarad.100 Az egyik aspirati-óbanfelismernivéli,hogymilyenkönnyenképeselhajlaniazigazság-tól,miveltermészeteszerintállszembenvele.101Másuttbocsánatotkér Istentől, ha eltávolodik az igazságtól, s egyáltalán nemgondolarra,hogytévelyeg.102

Antropológiai, morálfilozófiai megjegyzések

Rákócziegyfajtamisztériumkéntértelmezi,ahogyIstenazigaz-sághozkapcsoltaazembert.Abűnbeesésszerinteaztisjelenti,hogyennek révén válhat az ember az isteni igazságosság tárgyává („ob-jectumjustitiaetuaefactumest”).103ATeremtéskönyvérőlírtegyikmeditációbanakövetkezőképpenközelítimegazigazságmibenlétét:„Dehavalakimegkérdeznétőlem,miazigazság,aztmondanám,azigazság az, ami az Egyház tanításával vagy ennek lelkével … egybe-hangzik”.104Néhány sorralkésőbbennél személyesebben fogalmaz:

97Ígypéldául„[…]oDomine,parce,siaveritatedeviantforsmagisin-geniosaecogitationesmeae[…]”MP215–216.98 „C’est donc sansdoutepar là queSainteTheresedecidequ’il vautmieuxavoirunconfesseurpieuxetsimplequ’undemysçavant[…]”R56,28–30.99T101,16–17.100T102,43;103,1–6.101„Quoplusmeconsidero,quidsim,eomagisagnosco,quampronus,quamfacilissumdeclinareaveritate.Quodquiamihiquamvisnolenticontingit,repraesentatmihimetipsi,quamsimdenaturameaoppositusveritati.”A45,20–22.102„Parcemihi,siatuaveritateaberro,erraretamennonputo!”A46,7–8.103CP78–79/V70–71.104 „Sed si quisme interrogaret, quid est veritas, dicerem veritatemesse,quoddoctrinaeEcclesiaeautspirituiejus(inillis,dequibusnec-dumdoctrinaconstat)consonumest.”MP75.

56

„Érzem az igazság illatát, de íme,meghatározni nem tudom”.105 A kérdéstmegválaszolhatatlannakminősíti.ATractatus de potestate ok-fejtéseszerintazemberneknemönmagátólvanléte,hanemIstentől,éssaját,önállóigazságossága(justitia)sincs.Azemberiigazságaláve-tettazeredendő,nemteremtettigazságnak,amelytőlhaeltávolodik,azigazságigazságtalansággálesz.106AfiainakszántRéflexions-banaszabályozottszeretetalapjaként

ésazudvariasságegyetlencéljakéntmutatjabeaz igazságotRákó-czi.107Hangsúlyozza,hogyönmagunknaktartozunkazigazsággal,108 ésarrafigyelmeztet,hogyazembereneluralkodótestelrejtiazigaz-ságot.109Azazonosrangúakkal(ittakitételegyértelműenafejedel-mekrevonatkozik)szembenihelyesviselkedésszabályaikapcsánarrahivatkozik, hogy az önszeretet ingerültté, hevessé és oktalanná tesz, mígazigazságotkövetőkóvatosanéskíméletesencselekszenek.110Azigazságismereteésszeretetenélkülnemérhetőkelmáseré-

nyek, így például az állhatatosság (fermeté – szilárdság, akaraterő,rendíthetetlenség) erénye sem.111 Az állhatatosság Rákóczi szerintnemjellemzőpéldáulaz„eretnekszekták”vezetőire,mertőkmesz-szekerültekazigazságtól.112Következtetése:„Mivelazonbanazigazkereszténytanulékony,olyanhajlandóságúnakkelllennie,hogysajátnézeteitisfeláldozzaazigazságkedvéért,amintarraráébred”.113

105„Egoquippesentioodoremveritatis,sedecce,veritatemdesignarenescio”MP75.106T102,37–42.107„Ortoutamourregléetantfondesurlajustice[…]”R15,19–20;„Lapolitesserendainsiàunchacun,cequiluyestdûselonlessusditsegar-ds,sansaucunautreinteretetveuequecelledelajustice,fondéedanslavolontéetcommandementdeDieu.”R16,20–22.108R17,1–4.109R17,34–37.Ugyanebbenamunkábanhasonlóanérvelanőkkelkap-csolatosudvariasságottárgyalva:„Maismalheuràlapolitessequin’estpasfondéesurlajusticedeueàDieu,caralorsellen’estplusqu’unelac-hetésuggeréeparlacupidité.”R39,12–14.110„Enfinlorsquedanscesoccasionsl’amourpropreagitdansleshom-mes,ilssesententpiquezvivementeuxmemes,etalorsilsagissentavecemotion,etsouventavecprecipitation, inconsiderationet imprudence,maisquandonn’aquelajusticeenvûe,onfaittoutdesangfroid,aveccondescendence,prudence,etmenagement,sansriennegliger,parpa-ressed’esprit,nonchalance,tiedeuretpusillanimité.”R23,9–14.111R31,1–4.112R31,32–34.113„Maisunveritablechretienetantdocile,doitetredansladispositiondesacrifiersespropresoppinionsàlaveritéaussitotqu’illaconnoitra”R33,13–15;346,17–19.

57

Azigazság–Rákócziszerint–definiálhatatlanságaellenéremeg-ismerhető,ennekegyiklehetségesútjaasajátos,ellenvetésekkelélővizsgálódás,melyhozzásegítazigazságvilágosabbáválásához.114

Az igazság teológiája

Amegszemélyesítettigazságot,azazIstent,akivelRákóczifolya-matosmonológban folytat elképzeltdialógust, változatos formábanszólítjameg.ŐmagaazÖrökIgazság,115 aki örök boldogságot áraszt, ésazigazságvilágosságára(„adlucemveritatis”)vezet.116 A gyakori „aeterna veritas”megszólításmellett, azonos funkcióban előfordula„justitiaaeterna”117ésakettős„aeternaveritas,summajustitia”118 is.UgyanakkorIstenttartjaabékeésazigazságosságszerzőjének,119 akinekmintegytulajdonaazigazságosság(justitia divina).120Őa„ve-ritassuprema”121ésa„principiumomnisjustitiae”.122Rákóczi hangsúlyozza, hogy Jézus, a „verbum aeternum”mind-

össze három évet töltött az emberek között az igazság hirdetésével („annos…tresinpredicationeveritatiscomplevisticumhominibus”).MagyarázataszerintmivelpéldájávalvezetteazembereketazAtyá-hoz,őazút,akiazigazságottanítja,segyúttalőisveritas aeterna, akit az embernek igazságként kell követnie, és benne kell élnie, mert őazörökélet(vita aeterna).123 A Számok könyvérőlkészültmeditációkszerint„mindennekvégeéskezdeteKrisztus,azörökigazság”.124 Jé-zusazAtyaigazságánakelegettéveaszeretetésazirgalomországátalkottamegválasztottainak.125MásuttKrisztusaz„incarnataVeri-tas”,akipéldájávalmindenembert folyamatosan tanít,bármelyál-

114„Nonvereamurnobismetipsisetiamscrupulosasobjectionesfacere,uteomagiselucescatveritas”T110,8–9.115Ígypéldául,„OVERITEETERNELLE”MM16,19–20/MM298,17;R26,10,56,23;„oaeternaveritas”,„overitasaeterna”CP99,100,107,109,113,164,268,327;MP158,MP336;M1723422,425,506.116CP99,100.117CP359.118CP360.119„Dieu,auteurdelapaixetdelajustice[…]”MM57,32/MM323,36–37.120CP80.121A45,14.122A28,27.123CP86,89,90/V77,79,80.124„[…]omniumfinisetinitiumChristus,veritasaeterna[…]”MP258.125CP90/V80.

58

lapotábanéséletkorában.126ŐazAtyaáltalevilágraküldött„veritasaeterna”;127lelke–evangéliumiutalással–azigazságlelke(„SpiritusVeritatis”);128őaSzentháromságmásodik személye; sőaz igazság,azIgeésaFiú,akimagáravállalta,hogymegismertesseazigazságotazemberrel.AzutóbbicéleléréséhezRákóczi szerintháromdologszükséges: azemberi természet felkészítéseaz igazságbefogadásá-ra;azemberitermészetmegtisztítása,hogyazembermegismerje,ésIstenLelkénekakiáradása,hogymegszeresseazigazságot.129 Ez az okfejtés távolról emlékeztetAvilaiTeréz „viaperfectionis”modell-jére.130 Az AspirationesbenKrisztusa„veritasincarnata”,a„spiritusveritatis”,a„veritasetvia”,„via,veritasetvita”.131

Justitia és misericordia

Rákóczivisszatérően foglalkozikkét isteniés fejedelmierény,ajustitia és a misericordia szoroskapcsolatával,az igazsághoz fűződőviszonyával,sesetenkéntiszembeállításukatamegváltással,megvál-tottsággalegyenlítiki.Állástfoglalamellett,hogyIstenbenvégtelen(infinita)azigazságosság,ugyanakkorirgalmánaksincsenekhatárai(„sednecmisericordiatuahabetterminos”),132és„[…]numquamjus-titiatuaseparaturamisericordia”.133 A Számok könyvérőlelmélkedveúgyvéli,egyvilágifejedelemazidőbenzajlódolgokkapcsángyako-roljaakönyörületességet,mígapapihivatallelkidolgokbanszolgáljaazigazságosságot.Egondolatnaknémilegellentmondvaugyanittaztisvallja,hogyafejedelmekhordozzákIstenigazságosságánakakard-ját.Akétmegközelítéskiegyenlítéséremegjegyzi:„ugyanisazigaz-ságnakmegfelelőenennélisfontosabb,hogyafejedelemérvényesítiaz igazságosságot, mint igazságosságot, de a papok úgy érvényesítik azigazságosságot,mintahogyte,Uramgyakorlodazirgalmat”.134

126M1723434;Veritasincarnata:T153,22.127T150,17.128T150,26.Vö.,Jn14,17;16,13.129T150,10–17.130AvilaiTerézRákócziegyikszívesenolvasottszerzője,életműveré-szevoltarodostóiRákóczi-könyvtárnak.Knapp, Tüskés, i. m.(15.jegy-zet),240.nr.68–69.131A45,32;A47,26–27;A49,13;A61,6.132CP80.133MP252.134 „Vereenimapotioriprincepsexercet justitiamqua justitiam,sedsacerdotesexercentjustitiam,uttu,Domine,faciasmisericordiam.”MP252.

59

Másutt, a megváltás kapcsán azt kérdezi, „vajon mindezek ir-galmasságodvagy igazságosságodművei voltak-e”?Következtetéseszerint az igazságosságé,135 azaz a misericordiát egyértelműena jus-titiamögérendeli.Ajustitiaelsőbbségétvalljaakkoris,amikorátad-jamagátIstenigazságosságának,ésirgalmáhozfohászkodik.136 Más esetbenmegfordulnilátszikasorrend,Istenirgalmanagyobb,mintIstenigazságosságánakbosszúja.137KáinésÁbeltörténetétértelmez-venemsoroljaegymásmögéakéterényt:felismernivéli,hogyKáinmegértette az isteni justitiát,viszontnemvetttudomástamisericordi-áról,ígymellőzteazigazságot(„IgnoravithancveritatemCain[…]”).138RákócziÖrökIgazsághozcímzettajánlóleveleszerint(Mémoires)

Istentől inkábbirgalmat,semmintigazságosságotkérmagának.139 A justitia és a misericordiaközösemlítésekorRákócziismételtendiskur-zust folytat e két erény személyére kiható kapcsolatáról.AConfes-sio peccatorisban elismeri az igazságosság elsőbbségét, ugyanakkorönmaga számára következetesen az igazságosság háttérbe szorítá-sát kéri a misericordiajavára.140Eztagondolatotáltalánosérvényűvéemelte egyik aspiratiójában,melybenarrólír,hogyIstenirgalmanél-kül az isteni igazságosságminden embert elkárhoztatna.141Másuttmegelégedésselnyugtázza,hogyazistenimisericordia felülkerekedett azigazságosságon,jóllehetazigazságosságismeriazőtévedéseit,kö-telességszegéseitéshamis fájdalmait („falsosdolores”).142 A Számok könyvérőlírtelmélkedéseibenkifejezettenkönyörületetkérmagánakIstentől,nempedigajustitiaérvényesítését.143Abűnbeeséskapcsán,akiűzetéstkövetőenaztateológiaiérvet

hangoztatja–mindenvalószínűségszerintelsősorbanAugustinustésajanzenistafelfogástkövetve–,hogyaromlásanyaga(„corruptionis

135„[…]anhaecomniaoperamisericordiaetuaeanjustitiae”CP81–82/V73.136CP122/V97.137 „Sedomnibushismajor fuitmisericordia tua, quaprosequebaris,vindictajustitiaetuae,quampromeritusprovocabam[…]”CP218/V179.138MP24–25.139MM12,22–26/MM295,30–33.140„Suspendistimepeccantemagnaliajustitiaetuae,etostendistimihifaciemmisericordiarumtuarum[…]”CP12/V16.141A57,13–14.142„Sedinteromneshosfalsarumpropositionumetpraevaricationumactus, falsosdolores,praevaluitmisericordiatuasuperjustitiamtuam,proqualaudenttemecumomnescreaturaetuaeinaeternum.”CP25/V27.143MP273.

60

massa”) azértmaradmegazemberi testben,hogy Isten igazságos-ságotéskönyörületetgyakorolhassonazzal,akivelakar.144Másuttabűnbeeséstolyanexemplumként értelmezi, melyben Isten igazságos-ságaésirgalmamutatkozottmegazemberinemmegromlottanya-gában.145Itáliaiutazásáraemlékezve,avelenceiekszabadoséletmódjátfel-

idézveszólazistenikönyörületrőléstürelemről,melyfelfüggesztvetartjaIstenlesújtanikészjobbjátapogányéletetélőkfölött.146 E felis-meréskapcsánIstenigazságosítéleténektudatamegválaszolatlanulhagyott–teológiainézőpontbólkockázatos–kérdésreösztönzi:vajonIstencselekedetei–éppúgy,mintazemberéi–nemfüggnek-eajustit-ia és a misericordia mérlegén?147Hasonlóanambivalensértelmű,amikorRákóczisajátönelégültsé-

gérőlértekezik.KériIstent,hogykönyörületességétőlsegítveelegettehessenigazságosságának,majdsajátmagátdicsérveazzalfolytatja,hogy„egészkésőbbiéletemfolyamánavágyehívságosösztönzésétőlhajtvaigensokerkölcsierényttanúsítottam,ésazországotkormá-nyozvaazigazságosságotgyakoroltam”.148 A justitia és a misericordia kettősségébenhangsúlyozzaaztis,hogyIstenigazságosságánakbün-tetésekéntélimeg fejedelmiméltóságaelvesztését,melyetegyúttalazisteniirgalomdöntésénekistart.149

Az Aspirationesbenazigazságosságbüntetésekéntíratestifájdal-makról,megjegyezve,hogyatestigyötrelemazirgalomáltaleltöröltvétekellenérejogosansújtjaazembert.150Ugyanezenműmásodikré-

144„utjustitiametmisericordiamexerceas,inquemvolueris”CP76/V68.145„inmassacorruptagenerishumani”MP24.146„[…]admirandampacientiametmisericordiamtuam,quacivitatemhancinpeccatorumetnefandorumscelerummarinatantemconservas,etsupertotmilliahominumsubnomineChristianorumpaganorumvi-tamducentiumsuspensumtenesjustitiaetuaebrachium.”CP34/V34147CP35/V35.148„Abfuitameambitioetdignitatismajorisautcoronaeaequirendaedesiderium,sedeononobstanteregebatmevanumilluddesideriumautpotiusdelectamentumcontentationispropriae;dequibusfacme,quaeso,poeniterequantumoportet,utmisericordiatuaadjutussatisfacerepos-simjustitiaetuae;vereenimtotiussubsequentisvitaemeaecursuvanishisconcupiscentiaestimulisactusplurimasexercuimoralesvirtutes,etregnumregensexercebamjustitiam;”CP69/V62–63.149„Decretumjustitiaetuaefuit,utpuniresmepeccatorem;decretummisericordiaetuaefuit,utpuniresmeintemporeamissionedignitatisprincipatusmei,[…]”CP184/V151.

61

szében Isten irgalmas igazságosságát kéri háború esetén az ellenség megpillantásakor, hogy ne válhasson az ember a kapzsiság és a bosz-szúeszközévé.151Esetenkéntakegyelemrőlvallottnézeteitisbelehe-lyeziakéterényáltalakifejtettkapcsolatába.152RákóczivisszatérőentematizáljaIstenigazságosságátésirgalmát,

egy-egyalkalommalmintegyretorikai játékotűzveakétkifejezés-sel:„Merthiszem,Uram,hogyigazságosésirgalmasvagy,decsupánnekedvanmódodarra,hogytuddésakard:vajoninkábbirgalmasle-szel-e,mintigazságos,vagyinkábbigazságos,mintirgalmas.”153 Ar-rólisbiztosítjaIstent,felismerte,hogyazisteniigazságosságkeserűkelyhét(„calicemjustitiaetuaeamarum”)–utalvaJézusOlajfák-he-gyimegpróbáltatására–megédesítiazirgalom(„dulcoratmisericor-dia”).154 Az egyik aspiratióban Istennel való szembenállásáról és arról panaszkodik,hogynemtudfolyamatosangondolkodniróla,majdazellentétetpozitívképzettéalakítja:„Demertéppenezaszembenállásteszengemigazságosságodésirgalmadtárgyává,legyekcsakolyan,amikéntakartad,hogydicsőségedmegnyilvánuljonbennem!”155

A justitia és a misericordia mellé esetenként más erényeket is társít, köztükaszelídségetésahűséget.156Fiainakszánt fejedelmi tükré-benafejedelemáltalérvényesítendőigazságkettősségétfogalmazzameg az irgalmas szeretet („charité compatissante”) és büntető sze-retet („charitépunissante”)kapcsán:„Il faut,dis-jedansunPrince

150A21,11–13.151„[…]fac,utsimusinstrumentamisericordisjustitiaetuae,noncupi-ditatisetvindictaenostrae!”A25,1–2.152„[…]proutjustitiatuasuamhabuitmensurampergratiam,habeatetmisericordiaperjustitiametsicquaelibetregnetinaeternumjustitiaindamnatosexercendo,misericordiaminelectos,quorumvitacharitasillaaeternaest,quaeillostecumunitinhacvitaetregnarefacitinaeterni-tate.”CP199/V164.153„CredoenimDomine,teessejustumetmisericordem;sedtuumestunicescireetvelleessevelplusmisericordemquamjustum,velplusjus-tumquammisericordem,nunquamtameneristamjustus,quinnonsisetmisericors,sednectammisericors,quinnonsisetjustus.”CP344/V284.154CP351/V289.155„Sedquiahaecipsaoppositiofacitmeobjectumjustitiaeetmiseri-cordiaetuae,simtalis,proutvoluisti,utsitgloriatuaexme!”A28,19–20;257,16–18.156„LaudatDeusMoysenafidelitateetamansuetudine,ethasvirtu-tes essentialiter requirit in vobis. Fidelitas enim secum fert justitiam,mansuetudocomprehenditmisericordiam,etunaetalteraefficitverampietatem,quaeinfidelitateetinmansuetudineconsistit.”MP282.

62

unecharitécompatissanteetindulgente,unecharitépunissante,ettollerante,parcequ’ilfautqu’ilsoitjustesansetretropjuste[…]”.157 Másuttadicsőségettársítjaazigazságossággal.158 Ezekben az esetek-ben kivétel nélkül a justitia és nem a veritaskifejezésthasználja.

Az igazság és a történelem

RákócziértelmezésébenIstenéppúgyuraatörténelemnek,minta teremtett világ egészének. E nézet fogalmazódik meg aMémoi-res-ban, amikor a magyar nép feletti idegen uralmat Isten fenyítőigazságossága következményének tartja, amelyet bűneivel érdemeltki.159Igyekszikharcánakigazamellettérvelni,amikoratörténelmetelfogulatlanul vizsgáló személyekre hivatkozik, akik a lázadást eltudjákkülöníteniaszabadságigazságoséstörvényesvédelmétől.160Hétköznapiértelembenazigazságegykijelentésnekvagyállítás-

nakasajáttárgyáhozvalóviszonyátjelenti.Rákócziebbenalegnyil-vánvalóbb értelemben viszonylag gyakran él a kifejezéssel, ha együgy, hír vagy esemény igazságtartalmáról ír. Így példáulEmlékira-taibanleírja,hogyamikorBrezánbanfelkeresték,éskérték,álljonafelkelésélére,Bercsényivelegyüttúgydöntött,hogykövetségbeküld„[…] egy embert, akimegtudakolja,mennyi az igazság abban, amitnekünk előadtak […]”.161Másutt biztosítja az olvasót, hogy „bíztamügyemigazságosságábanésIstensegítségében”.162Rákócziazigazsá-gosságpéldáit(„exemplesdejustice”)állítjaavétkesekellenében,163 nemkételkedikahírigazságában(„delavéritédecettenouvelle”),164 közvetítőketakarmeggyőzniügyeigazságosságáról(„delajusticedenotreCause”.165Éppúgyfontosnaktartjakideríteniazügyigazságát

157R56,37–39.158A49,25–26;A49,36–37.159„SespéchésontattirésurellelavergedeferdesPrincesétrangers,dontlajusticedeDieul’afrappée,ensortequetouslesEtatsduRoyaumeenontressentilescoups.”MM16,4–6/MM298,3–5.160„[…]maisilestaiséàceuxquilisentlesHistoiressanspréoccupation,dediscernerlestumultescausésparlarébelliond’aveclesjustesetlégi-timesdéfensesdelaLibertécommune[…]”MM54,7–9/MM321,8–10.161„[…]nousrésolûmesd’envoyerunhommedenotrepartpourrecon-noîtrelavéritédecequ’onnousavoitrapporté[…]”MM21,20–22/MM300,45–46.162„MeconfiantainsidanslajusticedemacauseetdanslesecoursdeDieu,[…]”MM25,5–6/MM302,35.163 MM27,20/MM304,4.164 MM30,32/MM305,46.

63

(„rei veritatem”),166mintmegvizsgálni ahírnökök szavahihetőségét(„veritatemdictorumreferentium”).167Eza fajta igazságesetenkéntközhelyjellegű,mintpéldáulazEmlékiratok végén olvasható szenten-ciában,„[…]felismertemaztanagyigazságot,amelyetmindenkiteleszájjalhirdet,decsakkevesenhisznekbenneigazán:embertervez,Istenvégez”.168Ahegyaljaifelkelés(1697)személyéveléscsaládjávalkapcsolatos

történéseirőlszólvatöbbszörkitérahírésahíresztelésbizonytalanigazságára („famae veritas”, „ad veritatem rumorem”),melyek kap-csánavalódiigazságáltal(„rerumveritate”)szétoszlottafélelem.169 A börtönből történt szökése után Lengyelország felé vezető útjáraemlékezvemegjegyzi,hogyennekleírásahasznoslehet„adveritatemdetegendam”.170BottyánJános(VakBottyán,1643?–1709)tábornokotjellemezve, szigorúságamellett leírja azt is, hogy katonáinakmin-denkorigazságotszolgáltatott,haigazukvolt.171NémelyhelyzetbenRákóczi megélte az igazság leplezetlen (meztelen) kimondásánakkényszerét is,mint például 1718-ban a török vezírrel folytatott ta-nácskozássorán.172Összegezvea„mindennapokigazságának”lénye-gét, a Réflexions-ban a polgári törvények céljaként ír az igazságos-ságáról (igazságszolgáltatásról – justice),melynek végkifejlete aközüdve,javaésnyugalma.173

A Confessio peccatorisban Rákóczi egyrészt hangsúlyozza, hogyszándéka nem történelmet írni vagy azt magyarázni, hanem számot adnilelkiismeretéről.174 Ugyanakkor emlékeire vagy mások elbeszé-

165 MM133,28–29/MM376,30.166CP138–139 /V111.A„reiveritatem”kifejezéstésváltozatait, ígypéldáula„circumstantiaeveritatem”szókapcsolatotfolyamatosanhasz-náljavilágitörténések,politikaifordulatokleírásakor,CP216/V177;CP218/V179;CP275/V228;CP303/V251;CP320/V265.167CP142/V114.168 „[…] j’ai reconnu la grande vérité que tous les hommes ont en labouche, mais il s’en trouve peu qui la croyent fermement, savoir quel’hommepropose,etDieudispose.”MM200,30–31/MM425,8–10.169CP54,56,57/V50–53.170CP133/V106.171„[…]maisilluirendoitjusticeentoutoùiIavoitraison”MM100,23/MM353,27–28.172„Nihilpoteramadhaecreponerequidem;sedressuspicionemauxe-rat,etcoepitmeveritatemVezirionuderepraesentare.”CP297/V246.173„Lesloixcivilesetablissentl’autoritédecesvicaires,etcesvicairesenlesconfinnant,donnentdelavigueurauxloixparcequ’ilss’engagentalesexecuter.Quelobjetont-ellescesloix?Lajustice:etquelobjeta-t-ellecettejustice?Lesalut,lebien,etlatranquilitépublique.”R41,1–5.

64

léseire támaszkodva történelmi események sorát beszéli el úgy, hogy nemfoglalkozikazokhitelességénekkérdésével.175Kifejti,hogyko-rántsemmindenkihez,hanemafejedelmekhez(„adPrincipes”)szól,akiketIstenanépekkormányzásárahívottmeg(„adregendospopulosvocasti”), azazbizonyosértelembenmégis „történelmet”kíván for-málni.Úgylátja,hogyazuralkodóIstenképviselőjeaföldön,őkaptamegIstenigazságosságánakkardját,ésőjogosultkezelni(szétoszta-ni)az isteni irgalmat (misericordia)éskegyet (clementia).Minderről,mintírja,magaazörökigazság,azazIstengyőztemeg,ésígyismertefel–aszövegbensajátoskettősségetérvényesítve–,milyenelrettentőa fejedelemséget (pontosabban a fejedelmihatalmat) keresni, smi-lyen „érzékeny” dolog nem tenni eleget e feladat követelményeinek („quam horrendum sit ambire principatum et quam sensibile nonsequiobligationesejus”).176Afentigondolatmenetetfolytatvafelhívjaafigyelmetarra,hogyafejedelemmegteheti,sőtkötelessége(„potes,quinimodebes”)véleménytkérniagyóntatóktóléstanácsosoktólazigazság birtoklása vagy még inkább annak kifürkészése érdekében („proposcendaautpotiusindagandaveritate”).177Azemberitörténelemegyikmeghatározótényezőjeanépekveze-

tésétszolgálótörvényekértelmezéseésmagyarázata.MeditációibanRákócziúgyvéli,hogyaSzámok könyvereprezentáljaazecclesia mili-tanshelyzetét,sbenne„[…]exsurgitpotestasjustitiaeinprincipibus[…].178Az1723-asévelmélkedéseinekkövetkeztetéseszerinta„lumenadnoscendumveritatem”azazigazság,melykihatazemberitörténe-lemmegváltásutánikorszakára.179Ígypéldáulakereszténymártírokebbenazértelembenazigazságtanúi(„testiumveritatis”).180 Levon-jaavilágifejedelmekpolitikájáraérvényesáltalánoskövetkeztetést,hogyaz„subveritatiscolorequaerit”,azazleplezniigyekszikavalóscélt.181Akereszténykirály és fejedelembemutatásábanúgy véli, nincs174„conscientiaemeaereddererationem”CP188/V155.175Vö.Tüskés, Schuld und Sühne, i. m.(28.jegyzet);Uő, Fikció és való-ság, i. m.(28.jegyzet).176CP162–164/V133–135.Másuttaztfejtegeti,hogy„inconsiderationeprincipum”ír.CP190/V156.177CP164/V135.178MP251–252.179 „[…]patetextotahistoriaChristipostresurrectionemetexhisto-riadescensusSpiritusSancti,cujusfructusenarratApostolus,ethorumproprietates bene examinando in exemplis apostolorum elucescit […]”M1723440.180M1723453.181M1723457.

65

igazságosabbokukaháborúra,mintazaszeretet,mellyelafelebará-toknak,gyermekeknek,önmaguknakésahazánaktartoznak.Mind-eztJacques-BénigneBossuetbeszédeinyománfogalmazzameg,ésarávalóhivatkozássalerősítimeg.182

Az igazság természetrajza

Rákócziszerintazigazságnakszabályai(regulae)vannak,melyek-rőlelmélkedik.183Megállapítja,hogyIstenazigazságotaszeretetesz-közekéntadtaazembernek,ésafelebarátiszeretetápolásáhozajánljaaz igazságosság szabályainak („regulas justitiae”) érvényesítését.184 Meditációiban „certae justitiae regulae”-ről ír,185 a „lex veritatis”-tazonosítjaa„lexnaturae”-val,saztállítja,azemberelfordultettől.186 Másutteszabályokatmint„ordojustitiaetuae[ti.Dei]”említi.187

A justitiaRákóczinálnemcsupánerény,hanemsajátútjaivannak(„habetsuasjustitiavias”);afejedelmeknekezekközülaszabályosésközbenjáróutakatkellkövetniük,mertezekszolgálnakIstentetszé-sére.188Azigazságsajátosságaazis,hogyerősítiajót,mígarosszatgátolja.189 AmikorRákócziárulókéntmutatjabegrófKárolyiSándort,egye-

dülazőszemélyévelkapcsolatbanhasználjaa„rigorjustitiae”kife-jezést,mintamitnemtudottérvényesíteniirányában.190 Mózes har-madikkönyvéről(Leviticus)meditálvaazisteniigazságosságszigorakifejezésthasználja,atörvényekkontextusában.191Az eretnekségek kapcsán arról ír, hogy az igaz vallást („veram

religionem”) Isten azok tanítása révén tartotta fenn, akik az igaz-ságot ahit egyszerűségébenkeresték („veritatem in simplicitatefi-

182„[…]nullabellijustiorcausa,quamcharitasFratribus,Filiis,sibime-tipsis,deniquePatriaedebita[…]”T157,40–158,1;T158,14–18.183CP82–83/V74.184CP153/V126.185MP316.186„Impresseras,oDeus,Creatorhominis,legemveritatisincorcrea-turaetuae,quamadimaginemtuamcreaveras,ethancsemperretinuit,etpropterealexnaturaeappellatur.”MP149.187M1723450.188CP191/V157.189„Veritatisenimestproprietas,quaebonasunt,declarare,charitatisest,quaemalasunt,inhibere.”MP151.190CP180/V148.191„Magnusfuitjustitiaetuaerigor,Domine[…]injustitiamtuampec-cat,cuisatisfacerenollet[…]”MP196.

66

deiquaerebant”).Rákócziszerintezegyúttalaztjelenti:azafontos,hogymitéshogyankellhinni,nempedigaz,hogymiért.Vélemé-nyeszerintafentiekenalapszikazigazságigazfelismerése(„veraag-nitioveritatis”),mertaz igazat (verum)kizárólagaz igazság (veritas)tudjamegtanítani.192Azeretnekségekkelkapcsolatosazazokfejtésis,melyszerintaz igazságota tudálékosság (sciolitas) ésakérkedés(ostentatio)azértnemtudtaelhomályosítani(„obscurareveritatem”),mert az a szív egyszerűségében kereső hívekneknyilvánultmeg.193 Rákócziminderrőlközvetlenülmeditációinakeretnekséggeltörténtmegvádolásakapcsánír,sönmagátisazigazságotaz„insimplicitatecordis”keresőkközésorolja.194A„simplexveritas”fogalomfeltűnikabibliaielmélkedésekbenis.Ígypéldáulazégőcsipkebokorbanmeg-jelenőIstenválaszaMózesnek(„egosum,quisum”)magaasimplex veritas,mivelIstenmindenelmondhatóigazságalkotójaazáltal,hogyőteremtetteazt.A„vagyok,akivagyok”megmagyarázza,hogylégyaz,akiigazságbanlégy(leszel).195Másuttasimplicitas a rectitudo és a veritasközössajátosságaként(proprietas)jelenikmeg.196Rákóczimegállapítjaazt is,hogyaz igazságesetenkéntkemény

(„dura”)azemberszámára,mertnemegyeztethetőösszeasajátgőg-jével.197Másutta„pura(csupasz,egyszerű,tiszta)veritas”-ról198 vagy Istenrőlmintváltozhatatlanigazságról199szól.Meggyőződése, hogy az igazság fensége a misztériumok sok-

féleségébennyilvánulmeg.200Ígypéldáulazószövetségiáldozatbanazigazságmisztériumamély („profundumveritatismysterium”);ezegybenazújszövetségivértelenáldozatelőképe,melybenazigazságamennybőlleszálltkenyér.201Azújszövetségiáldozatszentostyájaahitmisztériuma („mysteriumfidei”),melyet testi szemeink tiszta igaz-ságbannemláthatnak.202Néhánytovábbijelző,amelyetRákócziave-

192CP306/V253–254.193CP319/V264.194CP319/V264.195„Deusomniacommunicandoveritatemcreavit,cumcreatisessede-dit.[…]Sum,quisumillustrat[…]quodsisquininveritatesis”MP117–118.196T100,13–14.197CP343–344/V283.198CP375/V308.199„[…]per[…]immutabilem[…]veritatemquaetumetipsees[…]commu-nicas”CP376/V309.200„indiversitatemysteriorumexprimereturveritatummajestas”.MP159.201„veritasautempanisest,quidecaelodescendit”MP188.

67

ritashoztársít:fenséges,magasztos(„sublimesveritates”),203elsődle-ges(„principalesveritates”),204csodálatos(„veritatesadmirandas”)205 ésérzékeny(„sensibilessunthaeveritates”).206 Az egyik ószövetségi elmélkedésbenarrólfilozofál,hogyalélekazigazságkiáradása(„ani-maestemanatioveritatis”).207Rákócziegyaránt justitiának nevezi az emberek és Isten igazsá-

gosságát,amikorekettőtszembeállítjaegymással.208 A sokféle igaz-ság érzékeltetésére nem veritasról, hanem több helyen következetesen „veritates”-rőlír.209ÍgypéldáulJákobésÉzsauameditációkbanfeli-dézetttörténetekapcsántöbbesszámúazigazság.210Az1721márci-usaésszeptembereközöttkészültmeditációkelejénarróltájékoztat,hogyaKivonuláskönyvénektörténetei(„historiae”)elsősorban„perseetinseveritates”érdeklik.211 A többes számban használt veritasról a Számok könyve12.fejezetekapcsánmintrémületetkeltő(„tremen-dae”)igazságokrólír,melyeketnemlehetabibliaitipológiakeretébenértelmezni.212AzigazságokegytovábbicsoportjaRákóczinála„spi-ritualesveritates”.213

A Leviticus áldozatról szóló részéről elmélkedve tesz említést akettősigazságról,214azazismeri,dejobbáraelkerülivagykörülírjaaveritas duplexskolasztikusfelfogását,ahitbeliésafilozófiai(éster-mészetfilozófiai) igazság lehetséges ellentétének tanát. Az igazságduplicitasát a Tractatus de potestatecíműmunkábanegyértelműenel-utasítja,mertlogikaiindoklásaszerintkétellentétesrésznemlehetegyarántigaz(„vera”)ugyanabbanazértelemben.215 Megkülönbözte-

202„oculienimnostricarnalescumnudamveritatemviderenonpossi-nt”MP207.203 „Magnae sunt,Domine, et sublimes veritates, quarumfidemhis,quaemihimanifestaredignatuses[…]”MP271.204MP303.205MP316.206MP325.207Továbbá„[…]veritassemperresidetinrationeejusvocaturquedicta-menconscientire,cuiseopponeresummumpeccatumest.Haecveritasseurectuminrationeproducitomnesvirtutesmoralesinhominibus,inquibusfalsumseupassionesnonpraedominantur.”MP204.208„[…]justejudicatenoninjustitiahominum,sedinjustitiaDei[…]”CP152/V125–126.209CP351/V289;CP356/V293–294;MP324.210MP85,86.211MP111.212„Quamtremendaesunthaeveritates,nonfigurae!”MP281.213MP158.214MP239.

68

tiazigazságkülső(„externaveritatiscognitio”-t)ésbelsőismeretét(„veritas interna cognitio”-t),melyekközül azutóbbi az Istennépeszívébentalálható„lelkiírás”.216Krisztusláthatóésláthatatlantes-tének disparitasáról gondolkozik az 1723-as év elmélkedéseiben.217 Az igazság belső igéje („verbum internum veritatis”) az igazságotigazságbanlátja(„veritateminveritatevidet”),mígazigazságkülsőigéje („verbumexternumveritatis”) harcol az igazságért a világban(„militatproveritate inmundo”), s ekét részegy testből tevékeny,részbenagyőzedelmesből,részbenaharcosból,218azazagyőzedelmesésharcosegyházsajátja.AzOltáriszentségésaveritaskapcsolatárólelmélkedveRákócziarraakövetkeztetésrejut,hogyazEucharisztiaszentségébenamegtestesültigazságpozitívigéitkívánjukhinni.219Az 1723-as év elmélkedéseinek 17. meditációjában elkülöníti

egymástólaszívvilágossága(„lumencordis”)kettősségét.Azegyik„lumencordis”az,amelyetazapostolokkaptakmegaSzentlélektől,amikorazláthatóképpenleszálltrájuk(„receperuntaSpirituSanctoapostoli indescensu ejus visibili”), amásik az igazság felismerése;ezutóbbivilágosságazigazságszeretetérevan.220Abűnbeesettem-ber–újabb szembeállítással–elpártolt azörök igazságtól, azörök

215„Ubiautemestduplicitas,nonreperiturveritas,quiaduplicitasne-cessario,idestexnaturasuacontrarietatemgenerat,cujusutraqueparsnequitineodemsensuaequaliteressevera.”T115,11–13.216„Lexscriptaetexternaveritatiscognitiohaecexternasignaetpra-emonitionesrequirebat,sedaquolexincordibuspopulituispiritualisscriptaestetveritatisinternadataestcognitio(perfidem,quaeadcre-dendailla,quaenonvidet,elevataest)longeexcellentioremdasmemori-amlegistuaeetillamjusterequirisafiliistuis,quiamplectunturillam.”MP291–292.217„[...]internumnutriensveritatemadsaluteminillis,quicordeprofi-tenturadjustitiam,verbumveritatisexternumestproillis,quiveritatemore profitentur ad salutem in unione intelligentiae seu communionis.Quitaliterunitiinspirituveritatemincordeanimaehabentdiligentesveritatem,inveritateaudiunt,leguntetintelligunt,quiaveritasestinil-lis,sedquiveritatetamquamvestimentoindutiextrinsecusportantillamperconfessionemsolummodooris,docenturperveritatisspiritum,seusicutdictum,peruniformemdoctrinamillorum,quiineademintelligen-tiaveritatisuniuntur.”M1723423–424.218„Hitamenetilliexunocorporeexercitussunt,partimtriumphantis,partimmilitantis”M1723424.219„[…]insacramentoEucharistiaecredendumpositivaverbaveritatisincarnataejubent”M1723431.220„Alterumestlumenadnoscendumveritatem,hocestlumenaddili-gendamveritatem”M1723440.

69

jótólazalkotottigazsághozésazalkotottjóhoz(„abaeternaveritate,abaeternabonoadcreatamveritatemetcreatumbonum”),melynektárgyai(„objecta”)mindenkorhamisak(„falsa”).221 A két zászlóról írt, jezsuitahatástsejtetőelmélkedésrészletben(„duovexillaerectavideo[…]”)avilágiakésazeretnekekazok,akiklátjákakeresztenaszíne-ket,deakeresztigazságánakfényétnemlátják.222 Azigazságosságésatörvényekkapcsolatárólírvaiskétkülönbö-

zőigazságrólnyilatkozik.AzegyikIstenörökigazságossága(„aeter-naJustitiaeDei”),melybőlmegváltoztathatatlantörvényekerednek.AmásikIstenigazságosságánakarendje(„ordoJustitiaeDei”),innenszármaznak azok a törvények, amelyek az emberek életére vonatkoz-nak.223Rákóczielismeri,hogyeztafajtaigazságosságotésszövegkör-nyezetét a Politica Scripturae Sacraeszerzője,Bossuetfejtegettehozzáhasonlóan,akinekamunkáját–mintismeretes–RákócziaTractatus-bankivonatolta.224

A Biblia és az igazság

E témát elsősorban, de nem kizárólag aMeditationesben lehet fellelni.Afejtegetésekbizonyostekintetbenközelállnakegymásiktematikához,a„köznapi” igazsághoz.Olyanmegállapításoktartoz-nak ide,melyek nem válthatnak ki lényeges ellenvetést vagy vitát.ErészekhezgyakranRákócziegyetértő,helyeslőfelkiáltásai225 vagy megjegyzései226társulnak.Rákóczialapvetőmeggyőződése,hogyIs-tenazÓszövetségben törvénytadottazemberiségnek,ugyanakkorannakigazságaitrejtvetartotta.227 A Tractatus de potestatecíműmun-kájábanviszont–sommásan–úgyösszegziazószövetségitörvényrőlvallott nézeteit, hogy ezek azonosak az összes kinyilatkoztatott igaz-sággal.228

Az özönvizet a világ és az emberi nem isteni igazságosság általi 221M1723489.222 „Videntcolores incruce, sed lucemveritatisejusnonvident”MP375–376.223T119,28–31.224Jacques-BénigneBossuet, Politique tirée des propres paroles de l’Écri-ture sainte,PartieI–II,Paris,P.Cot,1709,aszerzőposztumuszmegjelentmunkája.225Például„Quamjustuses,Domine,etjustasuntjudiciatua!”MP21.226Például„Sedquidemaudeam,cumhaecsitillaveritas,adquamdilu-cidandametrealitermanifestandamfactafuerintomnia”MP15.227„Deus[…]legemdedisti,veritatestuasoccultasti.”MP71.228 „[…] sat clare credimus nos explicuisse sub denominatione legumDivinarumnos intelligereomnesveritates inveteri testamentoaDEO[…]”T118,28–29.

70

megtisztításaként,befejeződésétazisteniigazságosságmélyforrása-inakbezárásakéntértelmezi.229ÁbrahámotIstenbevetetthitejuttat-ta el az igazsághoz,230ésugyanezahitnemengedteIzsákotfeláldoz-ni,mertaszeretetfelfüggesztetteIstenigazságosságánakkardját.231Néhány alkalommal Rákóczi a Szentháromság misztériumát is

bevonja az igazság-diskurzusba. A három isteni személy közül azAtya tanítja, a Fiú igazolja és a Szentlélek kinyilvánítja az igazsá-got. A Fiú az „incarnata veritas”, a test pedigmegszenteltetik „inveram resurrectionem”, azért, hogy az igazságban, az igazság általésaz igazsággalegyüttegyesüljünk Istennel, éséljünkszeretetbenörökké („inveritate,perveritatemetcumveritateuniamurDeo,etvivamus in charitate in aeternum”).232AFiú egyben az az áldozat,akiben, mint az igazság megtestesülésében, megszenteltetik az em-beritermészet.233Az igazságról szóló diskurzust a Pentateuchusról szóló meditá-

ciókbanRákóczi elsősorban afiguralizmuskeretében, a janzenistateológianyelvétisfelhasználvajuttatjaérvényre.Erreegyarántösz-tönözhette–többekközött–arodostóikönyvtárbanőrzöttLemaistredeSacy-féle,latin–franciakommentáltbibliafordítás,Jacques-JosephDuguetRegles pour l’intelligence des Saintes Écritures címűmunkájaésPierreNicoleművei.234 Ismeretes, hogy ezeket az elmélkedéseket Rá-kóczinemkívántacenzúráztatni,megírásukatugyanakkorlelkipász-toriösztönzéssegítette.235Istenhezkönyörög(„imploroauxiliumtuum”),mintírja,hogyal-229„aquaediluviimundumpurgantesjustitiaedivinae[…]”„clausisuntfontesabyssijustitiaetuaesuperuniversumgenushumanum”MP29.230MP37,41.231„dilectiojustitiaeDeigladiumsuspendit”MP59.232„Credereveritatemincharitateestte,oSanctissimaTrinitas,incor-dehabereettecumuniri.Cognosceredas,oPater,veritatemseuFilium,etveritatisagnitioproducitamoremveritatisseuSpiritumSanctum,etquoplusaugeturcognitioveritatis,eomajorefficiturdilectiocharitatis.Facigitur,oadorandaTrinitatisveritas,tepluscognoscere,utplusdil-igam,datediligere,uttepluscognoscam.”MP152.233 „[…] in incarnatione veritatis sanctificata natura humana et persacrificium satisfactorium veritatis deleto peccato per resurrectionemglorificata natura humana capax reddita fuisset, ut possit uniri tibi,Deus, et sic regenerata fieret denuo subjectum capax ad recipiendamgratiam,quaadjutushomopraestarettibicultumadorationisinspirituetveritate”MP183–184.234 Knapp, Tüskés, i. m. (15.jegyzet),234,nr.2;236,nr.21;238,nr.50,51,52,53,54.Lásdmég,TüskésGábor,A meditációíró Rákóczi = II. Rákóczi Ferenc meditációi – Meditationes… i. m., 964–968.235Vö.,53,54.jegyzet.

71

kalmazni tudja Isten igazságainak előképeit.236 Magyarázatai min-denekelőttazÚjszövetségre,Jézusraésamegváltásrairányulnak.Atipologikusgondolkodásaz1723-asévmeditációjaszerintazújszö-vetségiáldozat(sacrificium)nézőpontjából„visszafelé”,azÓszövetségegészéreisérvényes:ezazigazság,amelymegjelentazsidókmindenáldozatában.237 Esetenként azonban, így például a bűnbeesés kap-csán,elhatárolódikabibliaitipológialehetőségétől.238Rákócziszerintavilágkezdeteótajelenvannakazemberekkö-

zött az úgynevezett Jézus-előképek (így például Henoch, Illés). Ezegyrészt Isten igaz ítélete miatt van így, másrészt e tényben és a prefiguratív személyekben „manifestatur justitia” és a „veritas”.239 Legkedvesebb előképei közé tartozik Ábrahám és Mózes. A földizarándokútjukat járóegykoréltemberek,akikközéRákóczimagátis számítja, a „figurá”-k, akik egyúttal az igazságokban (veritates)zarándoklókelőképei.240Ábrahammindenigazemberelőképe,„pro-totypus”-a,akibenfeltűntaveritas.241 Izsák feleségében, Rebekában a reménykülönfélerejtőzködőigazságait(„latentesveritates”)ésazokfiguráit véli felfedezni.242Ugyanígy JákobésÉzsau történetében is„veritates latent”.243AmikorJákoboltártépítettIstennek„infiguraaedificavit,aedificaturierantinveritate”,mertJákoboltáraabibliaitipológia értelmébenRákóczinál azonos azzal az oltárral, ahonnanőajelenben(„hodie”)amennyeieledelbenrészesül.244Összegzővé-leményeszerinta lélekaz igazságbanhelyezkedikel,ésa jövőbeniigazság(elő)képekmögöttrejtőzik.245

A Tractatus de potestate címűmunkábanazószövetségi szertar-236„…utapplicarevaleamfigurissuisveritatibus”MP62.237„Haecestveritas,quaefiguratafuitperomniasacrificiaJudaica[…]”M1723452.238„AbsitamevellequaererefiguraminpraevaricationeAdami,quaeveritas fuita tepermissaetab ipso liberepatrata,quamquia futurampraevidisti,hasfigurasinfinemtuumordinasti.”MP18.239MP26,28.240MP35.Önmagáravonatkoztatottzarándok-motívummalélaTrac-tatus de potestatecíműmunkaprológusábanis.T99,5.241MP45–48.242MP67.243 MP67–70.244MP88.245„Spiritusigiturinveritateconsistit,veritasporrosubfigurislatet”MP 75.Másutt: „veritas latuerit in obscuritate figurarum, quae nobismanifestanda erat te semper et ipsis et nobis invisibili permanente” MP 148.Arejtőző,rejtettigazságrólmáshelyenlásdMP221.

72

táskönyv törvényeiben kinyilatkoztatott igazságok homályosságát tárgyalva Rákóczi megállapítja: ezeket Isten kizárólag azért adta,hogyelvezessenekKrisztushoz(„ad[…]LegislatoremChristum”),aki-nekatörvényeiáltalazemberösszhangbajutIstenigazságosságával(Justitia Dei).246 Azaz a homályos ószövetségi törvény praefiguratiójaanyilvánvalóújszövetséginek.Krisztusvilágosítottamegazigazságo-kat („veritates”),ésbeteljesítetteMózesfigurálisvagyceremoniálistörvényét.247

A Kivonulás könyvérőlszólómeditációkban–előzetesmegjegyzéseszerint–Rákócziabibliaitipológiakörénélbővebbenkívántreflek-tálni a veritasra.248ÍgypéldáulMózesalakja–mintKrisztus-előkép–nemegyszerűen„figurafuitveritatis”,mivelazeseményekigazsá-gaMózesáltalláthatóan,érzékelhetőenésvalóságosan(„perMoysenvisibiliter,sensibiliteretrealiter”)követhető.249 Mózes ötödik köny-véről (Deuteronomium) elmélkedveRákóczi folytatja a korábbi tipo-logikusgondolkodást,spéldáulKánaánföldjétaveritaselőképéneknevezi.250

A veritas retorikája

A veritasretorikájajelenvanazegészéletműben,deeltérőhang-súlyokkal.Rákóczimeggyőzőszándékkal,érvként is többszörélazigazságfogalmával.Ígypéldáulhitelesítőeszközkéntéslegfőbbfó-rumkénthivatkozikazigazságra,amikorarrólír,hogy„azÖrökIgaz-ságelőttíromezeketazEmlékiratokat,sezért […]bekellvallanom[…]”,251vagy„deelmondhatomazÖrökIgazságelőtt,akinekművemetajánlottam […]”.252Ugyaneza cél irányítja akkor is, amikorpéldáulúgy kezd egy mondatot, hogy „az igazság tisztelete kényszerít arra […],”253illetve„[…]csaktisztaigazságszeretetbőltettem[…]”.254

246T117,2–9.247„Christusveritatesmanifestassetlegemquefiguralem,seucaeremo-nialemMoysisadimplevisset”T118,36–37.248„Haectamenreflexiosensumspiritualemexhiberepotest,nonta-menfiguramexhibetveritatiinomnibuscircumstantiisapplicabilem.”MP111.249MP115.250„[…]perterramChanaanfigurataveritas.”MP355.251„EcrivantcesMémoiresdevantlaVéritéEternelle,[…]jedoisavouerque[…]”MM61,16–17/MM326,9–10.252MM158,8–9/MM394,35–27.253„Lerespectdûàlavéritémecontraintdeparlerainsi[…]”MM63,17–18/MM327,30.254MM137,16–17/MM379,11–12.

73

Másutt rejtettbibliaiallúziósegítségével, Jánosevangéliumábólmerítettfordulatokkalszólazigazságról.255Ugyancsakújszövetségipárhuzammal,választékosanírarról,hogyvárjaönmagánaz isteniigazságosságbeteljesülését:„haecestenimjustitia,quamesurireetsitiredebeo,necsaturarimeoportet”.256 Nemkevésretorikaigya-korlatot árul el, amikor úgy fordul Istenhez, hogy besoroljamagátaz igazságbanőt keresőkközé.257 Hasonló indíték vezeti, amikor a „nudus” (csupasz, meztelen) jelző változó kontextusokba helyezettismétlésévelfejezikivágyátazigazságmegismerésére:„Meztelenül(„nudus”)léptembeide[ti.aföldiéletbe]–írja–,meztelenül(„nudus”)távozom;tedd,hogyegyszerűen(„nudus”)éljek,hogybennedcsupasz(„nudus”) [legyek],mert az egyszerű (mesterkéletlen) igazságot [vá-gyom]megismerniésaboldogörökkévalóságotbírni.258

Akritikaikiadásbannemjelzettújszövetségiszöveghelyre(2Kor.5, 17) utal az a permutáció,mellyel Rákóczi Istenmegváltoztatha-tatlan igazságának időtlenségét kívánja nyomatékosítani: „omniavetera suntnova et nova sunt vetera in immutabili veritate tua”.259 Többször,egymássalrokonmegfogalmazásban,erőteljeshangsúllyalésfejedelmiöntudattaladjatudtul,hogymindazt,amitleír,magaamegtestesültIgazság(„Veritasincarnata”)vagyIstenkegyelme(„gra-tiatua”)nyilvánítottakiszámára.260Egy,azigazsággaliskapcsolatoskövetkeztetését variatív ismétlés formájában rögzítette: „Egy ahit,mertegyazigazság,ésmertegyazigazság,egyazigazságértelme;egyakeresztség,mertegyahit;egyazEgyház,mertegyahitéske-resztség”.261

255„Sectare,quisquises,inveritateveritatem,ethaecsolafactistuissemper reddet testimonium, dum ad aeternumperveneris praemium.”CP190/V156.256CP358/V295.257„[…]ineffabilemthesaurumreperisseinteitautvereexclamaremihioporteatoquamsuavises,Domine,teinveritatequaerentibusetreper-tumgustantibus”CP248/V203.258 „Nudus intravi ineum,nudusexibo; fac,utnudusvivam,ut in tenudam,quiasimplicemveritatemreperiametfelicemaeternitatemob-tineam!”MP369.259MP350.260Ígypéldául:„Haesunt,Domine,veritates,quasnobisVeritasincar-natamanifestavitetfidespromeritacredere,charitasincordibusdiffusaamarefacit.”MP355;„Haesuntveritates.Domine,quasmihimanifestatgratiatuaexmeditationespiritualilitterae.”MP357.261„Unaergofides,quiaunaestveritas,etquiaunaveritas,unaintel-ligentiaveritatis;unumbaptisma,quiaunafides;unaEcclesia,quiaunafidesetunumbaptisma.”M1723441.

74

Francianyelvűmunkáibólsemhiányzikaretorikaiigény.Azáll-hatatosság(fermeté )ésazigazság(verité )kapcsolatárólpéldáulígyír:„mertnincsállhatatosság,csakazigazságban,ésnincsigazság,csakIstenbenésabban,amitkinyilatkoztatott”.262 Az egyik aspiratióban úgymutatja be az igazság és irgalom kettősműködését, hogy akinemakarjaelfogadniazisteniprovidenciátólnekiszántcélt,azterrekényszerítiaz igazságosság,akipedigéppeneztakarja,aztvonzzaazirgalom.263Istenakaratánakelfogadásátkérve,paradoxonnalélveúgy fogalmaz, hogy „akaratod szeretete az igazság szeretete, az igaz-ságszeretetepedigateszereteted”.264Egymásikparadoxmegfogal-mazás:„Halehetségeslenne,hogyhazugságokkalnemsérthetőmegazigazság,aztkérném,hogynesértődjmeg.”265

Következtetések

Avizsgálatbólnyilvánvaló,hogyRákócziéletművéneknincsolyanrésze, amelyben ne foglalkozna valamilyen formában a veritas kérdé-sével.Jóllehetírásaibaneltérőaránybanéshangsúllyal,folyamatosankeveredikatörténelmi,teológiai,morális,logikaiésfilozófiaigondol-kodás,savallási,politikaiésetikaiirodalomműfajai„összeötvözve”jelennekmeg,aművek–egyetértveKöpecziBélakövetkeztetésével–ebbenavonatkozásbanisegymásrautalnak.SzerinteRákóczi„[…]egységesművetakartteremteniaműfajokkülönbözőségeellenére”,folyamatosanéstudatosan„építkezett”,variáltésjavított.266 Ezek a sajátosságokkülönösenszembetűnőekaveritas-diskurzusban.Rákó-czi nézőpontjamindvégigegykeresztényfejedelemé,sekörülménynemvezethetővisszaaművekkeletkezésiidejénekbizonytalanságá-ra.Műveiben–valószínűleglelkivezetőihatására–bármilyenműfaji

megnevezéssel illeti is azokat,267fontosnaktartjaafolyamatosszem-262„cariln’yadefermetéquedanslaverité,etiln’yadeveritéqu’enDieu,etencequ’ilarevélé”R31,16–17;344,16–18.263„Finis, inquemmecreasti,oSacrosanctaDeitatisTrinitas,gloriatuaest,etadhancducitomneshominesprovidentiatua;nolentescom-pellitjustitia,avolentestrahitmisericordia,uthaecetillaglorificenturinte.”A49,16–18.264 „Amor enim voluntatis tuae amor justitiae, amor autem justitiaeamortuusest.”A58,5.265„Quodsienimpossibileessetveritatemnonoffendimendaciis,hocpeterem,neoffendaris.”A65,1–2.266 Köpeczi, A bujdosó, i. m.(8.jegyzet),567–569.267Néhány ezekből:meditatio, meditatio in formam soliloquiorum, con-fessio, manifestatio, eloquium, cogitatio, contemplatio, réflexion, traité,stb.268Diplomáciaitevékenységénéslevelezésénkívülezttanúsítjafrancia

75

besüléstaz igazsággal.Keresiazt, reflektálazúgynevezettegyháziigazságokra,ésrészbenmegkísérli továbbgondolniazokat.Változa-tosszóhasználattal,igényesformábantörekszikmeggyőzniolvasójátazIstentkeresőemberattitűdjéről,azigazságkeresésénekfontossá-gáról,miközbenvalójában–holtáig–arrakészül,hogyismétteljesjogúfejedelemkéntélhessen.268„Rejtőzködő”módon,száműzöttkéntésvezeklő-bűnbánóként,defejedelmikiválasztottság-tudattaligye-kezettIstenválasztottaiközé.Ameglelnivéltigazságotvallottata-nítómesterének, miközben ismételten beismerte, hogy tisztában van gyarlóságával,személyeskorlátaival.RákócziAugustinus nyomán, kamalduli-janzenista ösztönzésre,

grosbois-iolvasmányélményekésarodostóimagánkönyvtárfelhasz-nálásávalfoglalkozottazigazságkérdésével.Azalapvetőenbibliaiésaugustinusieredetű,Janseniuséhozéstöbbmásszerzőéhezközelállófogalomhasználat révénaművektöbbféle igazság-felfogássalszem-besítenek,miközbenaszerzőfolyamatosanaztigyekszikbizonyítani,hogy ezen a téren is önállóan gondolkodik, és véleménye különbözik másokétól.Rákóczi veritas-koncepciója éppúgy szinkretista jellegű,mintabűnről,akegyelemről,aszabadakaratról,azeleveelrendelés-rőlésakiválasztottságrólalkotottfelfogása.Az igazság keresése,mérlegelése és reflektálása Rákóczinál va-

lójábanegyszerzőiszerep,melynekmegvannakazelőképei,samelyátfogóteológia-,filozófia-,spiritualitás-ésmoralitástörténetifolya-matokba illeszkedik. Az általa olvasott janzenista szerzők, köztükPierreNicole szerint igazságait Isten azért fedi fel, hogy a cselek-véstirányítóelvekkéváljanakazemberben,nemelvontspekulációktárgyaivá.269 Isten igazságait szeretni, tisztelni és imádni kell, nem egyszerűenismerni.Acselekvéstörvényeazigazságésaszeretetle-gyen,hangsúlyozzaNicole.270AhitigazságaiJansenius,Saint-CyranésNicole szerint végtelenül túlhaladják az ember képességeit.271 A dolgokat, állítjaNicole, az igazság szerintkellmegítélni, s csakazáltalalétrehozottésszabályozottítéleteketéslelkiindulatokatsza-badmegtűrni.A„dolgokigazsága”szerintlevontkövetkeztetéseketNicoleszembeállítjaaszenvedéllyekkel,adolgokszubjektívszerete-tével,272azigazságotakonkupiszcenciával.273

nyelvű végrendelete (Rodostó, 1732.X. 27) is,melyben régnem létezőjavaittestálja.II. Rákóczi Ferenc erkölcsi és politikai végrendelete – Testa-ment… i. m., 243–250.269 Guion, i. m.,164,649.270 Guion, i. m.,210.271 Guion, i. m.,204.272 Guion, i. m.,213–214.273 Guion, i. m.,376.274 Guion, i. m.,508–510.

76

AbűnbeeséselőttiÁdámközvetlenülláttamagátazigazságot,abukásutániemberazonbanelvesztetteerrevalóképességét,scsakképekésfigurákáltalláthatjaazt,274 mivel az emberi gyöngeség nem képesfelismerni,befogadniésszeretniameztelenigazságot.275Nico-leszerintazelokvenciacéljaamegerősítésahitbenésazigazságban;ameggyőzésnekazigazságonkellalapulnia,snemelégelmondaniazigazságot,hanemmegiskelltudnigyőzniróla.276MindezekalapjánnemnehézfelismerniaszoroskapcsolatotRákócziveritas-értelmezé-seésajanzenistaelképzelésekközött.

A veritas Rákóczi számára személyes fogalom, egyben a mű-vek alapvető tényezője és fontos szervező elve, de nem egyenlőmértékben, s nem vált olyanmértékben rögeszmévé,mint példáulSaint-Simonnál.277Afogalomegyszerrefejezkiegyéniszándékokatéselfogultságokat,általánoseszméketésmásoktólátvettnézeteket.Magában foglalja titkok leleplezését, kételyeket, tanúk felvonulta-tását, kihagyásokat, események, források és adatok elhallgatását és életénekigazolását.Ösztönzikonfliktusokfeltárását,jelziatársadal-mihelyzettel szembenielvárásokat,éskifejeziamegfelelési igénytafejedelmibeszédmódkívánalmainak.Afogalomjelentésetávolállakorabelitörténetírás„igazságnakmegfelelés”felfogásától;Rákóczinemtart igénytazúgynevezettpártatlanságra.Azörök igazság-,ameztelenigazság-ésazigazságkeresése-motívumokismétlésefon-toshitelesítőeljárásakétönéletrajziműben.Azt,amielsőpillantásraszéttartónakvagyösszefüggéstelennektűnikfelafogalombanamaiolvasónak,Rákóczivallásimeggyőződése, fejedelmiszerepértelme-zéseésszáműzötthelyzeteegyetlentényezőbenegyesíti.ARákóczi veritas-diskurzusát szervező főmotívumok közé tar-

tozikafejedelmiambícióeltakarása,afejedelmilegitimitásproblé-mája,avállaltfeladatteljesítetlensége,avallásoshit,avilágtólvalóvisszavonulásésazaktívpolitikai–katonaicselekvésvágyaköztife-szültség,valamintazutókorralfolytatottpárbeszéd.Alegitimitáshozvaló ragaszkodás a veritas-diskurzusegyikkulcsa.Rákóczitudatosanösszemossaegymássalediskurzuskülönbözőszintjeit,akronológiaésazelbeszélésfolyamatait,afogalomteológiai,spirituálisésvilágijelentéseit,afikcionálisésatörténetiolvasatlehetőségétazönéletraj-ziművekben.AveritasfogalmaittnagymértékbenhozzájárulRákó-

275 Guion, i. m.,513.276 Guion, i. m.,536,627–629,641.277MarcHersant, Les discours de vérité dans les Mémoires du duc de Saint-Simon,Paris,HonoréChampion,2009,132.278 Hersant, i. m.,163–164.

77

czisorsánakideologikusreprezentációjához.Folyamatosanjelenvana veritasésavalláskapcsolatánakproblémája,averitas mint vezérelv ésútmutató,averitas és a caritasösszeegyeztethetősége,averitas és Istenazonosításánakaugustinusitémája,valamintabibliaitörténetáltalbemutatottésgarantáltveritasésahozzáfűződőviszony.Rákó-czijólkidolgozottretorikaieszköztárbirtokábanésahagyományosvallásinyelvezetismeretébenvegyítiakülönbözőstílusrétegeket,el-beszélő,tudósító,meditatív,vallomásos,imádságosésmásformákata veritas-koncepcióelemeivel.VallásiértelembenazigazságRákócziszerint Istenmegnyilvánulása a világban, alapvető szakrális tekin-tély.Világi értelemben a hamisság ellentéte,míg önmagára vonat-koztatvasajátszemélyénektulajdonsága,miközbenmindentmegteszazért,hogyazigazságszeretetétönmagafőjellemvonásaként,önma-gátazigazsághősekéntábrázolja.Ebbenatörekvésében–akülönb-ségekellenére–RákóczilényegébenodaállíthatóSaint-Simonhercegemlékirataibanmegrajzoltalakjamellé.278

79

Bíró Ferenc

Fejezet a felvilágosodás gondolatvilágából

Antropológia

Voltaire1726-tólmintegyháromévenátAngliábantartózkodott,en-nek az időnek egyik hozadéka aLettres philosophiques (vagyLettres anglaises)címűtanulmánykötet,amelytöbbszempontbólistanulsá-gosgyűjtemény:aLondonbanszerzetttapasztalatokigazi,voltaire-iszellembenvalóleírása.Bennünketmostegyírásérdekel,ezatizen-harmadiklevél,amelynekacíme:Sur M. Locke.Eznemanagyangolbölcselőművénekátfogóismertetése,Voltaireebbenajegyzetbenaszenzualistafilozófiamegalkotójánakfőművébőlegyetlenrövidrész-letetveszszemügyresfedezifelbenneaparadoxont.JohnLockeÉrtekezés az emberi értelemrőlcíműművének(1690)IV.

Könyvében,aIII.fejezet6.számúcikkelybenmerülfeladescartes-ifilozófiávalfolytatottvitasoránazagondolat,hogyvégülisegyáltalánnemzárhatókiannakafeltételezésnekajogosultsága,hogy„vajonamindenhatóságnemadta-ebizonyosalkalmasanelrendezettanyagirendszereknekisazészrevevésésagondolkodásképességét”.1 Ennek alehetőségnekafelvetéseigenkomolytámadásadescartes-ifilozófiakét szubsztanciája ellen, hiszen az egyik állításnak ugyanolyan le-hetőségetad,mintamásiknak,nevezetesen,hogyazIsten„azerreelőkészítettanyaghozgondolkodóanyagtalanszubsztanciát iskap-csolt-eésrögzített-e”.2Ez–tudjuk–Descartesállítása.Lockeszámá-ramindakétváltozatéppenúgykétséges(„talánsohanemleszünkképesekmegtudni”),mintamennyireelgondolható.Azaz:elgondol-ható,hogyalélek,agondolkodóminőség(adescartes-irescogitans)nemmásésnemtöbb,mintazanyagnak(ezadescartes-iresextensa)aMindenhatóáltaladottképessége,amelymegszűnikaz„alkalma-san elrendezett anyag” – a testünk – alkalmas elrendezettségének, vagyisműködőképességénekmegszűnésével.Ebbena fejtegetésbenottlapulegyparadoxésprovokatívkövetkeztetésis.Eszerintugyanis

1 John Locke, Értekezés az emberi értelemről,2.kötet,ford.Dienes Valé-ria,Bp.,Akadémiai,1964(Filozófiaiíróktára,Újfolyam27.),155.2 Uo.

80

akikétségbevonjaalélekhalandóságát,azmegtagadjaIstentőlaztaképességet,hogygondolkodóerőt adhat az alkalmasanelrendezettanyagnak – azaz: az Istenmindenhatóságát vonja kétségbe. Lockemárközvetlenülnagyértekezésénekmegjelenéseutánvitáznikény-szerülteproblémáról.Azanyagilélektémájaakontinensreafranciaszellemiéletközvetítésévelkerült,GabrielBononagyösszefoglalásaszólerrőlakérdésrőlis.3Lockeművénekeztahelyét–minteziméntutaltunkrá–Voltairefedeztefel,aLettres philosophiques idézett le-velében,smalíciájaigenalaposankihasználjaazadódólehetőséget.Mindenesetreigenvalószínű,hogyezazeszmeazőgondolatvilágá-bannemhagyottkülönösebbenmélynyomot,RenéPomeauVoltairevallásosságárólkészültnagyművébennemtulajdonítnagy jelentő-séget aXIII. Levélnek, csak „persiflage”-nak véli, s nem látja úgy,hogy ez a nyers kérdésfelvetés lényeges befolyást gyakorolt volna az intoleránsegyháznagyellenségénekahitrevonatkozómeditációira.Kétségtelenugyanis,hogyVoltaire általábanvéveelfogadja a lélekhalhatatlanságánakeszméjét.4Lockemegjegyzésébenazonbansok-kaltöbbvan,mintamitVoltairemeglátottbenne,látnifogjuk,hogykomoly szerepet játszott abban a nagy hatásban, amelyet az angolbölcselőakontinens–elsősorbanfrancia–gondolkodóiragyakoroltaXVIII.századközepetáján.Ezértkellfigyelemreméltónaktartanunk,hogyakorlegjobbma-

gyar írói közül többen is érzékenyen reagáltak erre a különös állítás-ra,ésreakcióiknincsenekrokonságbanVoltairegunyorosmegjegy-zéseivel.Aprovokatívötletnálukjelentősebb,de–főleg–másfajtaszerepetjátszott,mintanagyfranciafilozófiailevelében.Először–éstöbbféleösszefüggésben–BessenyeiGyörgynekaz1770-esévekvé-génkészültírásaibanbukkanelő.Mielőttazonbansorravennénkamagyarfelvilágosodáselsőnagyalakjánakvonatkozómegjegyzéseit,arra kell utalni, hogy ez a kérdés – az ún. anyagi lélekproblémája–alegjelentősebbszerepetkétségkívülCsokonaiVitézMihályélet-művébenjátszotta.5Azéletművetlezárónagyértekezőköltemény,aHalotti versekgondolatiépítményébenkulcsszerepevan.Aversbeve-zetőjébenarrólértekezik,hogyalélekamagaminőségeiszerinthal-hatatlanlenneugyan,deagondolatmenetnekezenapontjánelőlépaz,akirőlahagyományosismeretekszerintúgytudjuk,hogyőbizto-

3GabrielBono, Les relations intellectuelles de Locke avec la France, Mo-dernPhilologie,1955,2.4 René Pomeau, La religion de Voltaire,Paris,1969,206–220,5 BíróFerenc,A lélek halhatatlansága istenfogalmáról,ItK,1983,259–267.

81

sítottaeztahalhatatlanságot.ElőléptehátazIsten,hiszenfennállalehetősége,hogyőmaga„fújja”a„léleklángjára”a„semmiségszelét,”megtestesültehátazalehetőség,amelyetLockevetettfelfőművénekamaVoltaireáltalészrevetthelyén.AléleklángjáraasemmiségszelétfúvódeusmalignuslehetőségétfelvetveCsokonaiolyangondolatme-netszerkezetétalakítjaki,amelyelvezetalélekhalhatatlanságánakigazolásához.Csakhogy:ehhezaz igazoláshoznemazIstenrőlvalótöprengésekfelőlérkezikel,ottgondolatainkóhatatlanulönkörükbefordulnakvissza(megmutatja:azállításmélyénantinómiarejlik),eztazigazolástőazemberiségáltalánosegyetértésénektézisérealapoz-za.Más lehetőségnincs.Aconsensusgentiumszerint a lélekörökéleténekeszméjeazemberi tudatnakelevebennerejlő (vagymárismeglévő,vagyottszunnyadósonnankifejlő)tulajdonsága.AkételytszülőparadoxontCsokonaiVitézMihályéppenakételyeloszlatására,atradicionálisvallásikeretekbőlkilépő,idealista,bölcseletinyugta-lanságátamegnyugvásfeléterelősnagyszabásúgondolatiépítménykialakításárahasználjafel.Másmódon,dehasonlóanpozitívszere-petjátszikezakételembőlálló–Istenlétezik,alélekesetlegmégishalandó–gondolati szerkezet afiatalKazinczyFerencgondolatvi-lágában.FelmerültOrpheus című folyóiratábanközölt Jegyzésében,ahol – tévesen–ChristianHollmannak,azáltalakésőbblefordítottATermészet ekonómiájaszerzőjénektulajdonítjaaztagondolatot,hogya„TeremtőiMindenhatóságnaknemvólttalámlehetetlena’testetany-nyiraraffinírozni,hogygondolkozhasson”.6Utóbb,PukyFerenchezírott s a szakirodalomban gyakran idézett levelében7 foglalja összeahithezvalóviszonyánakalakulását,selmondja,hogy„Istentnemtagadta”soha,devoltéletébenolyanidőszak,amikor„a’lelketnemhittemtöbbéhalhatatlannak”. Töprengései innen végülisredukált,deerőshithezvezették,amelyazonbantermékenyvolt,hiszenlelké-neknyugalmáthoztameg.Ezt a paradoxont szólaltatja meg először magyarul Bessenyei

György1777-ben,aBessenyei György társaságacíműkötetbenmegjelents Az elmének hánykódásárulcímetviselőeszmefuttatásában,azelmeittéppenazzalakérdésselviaskodik,hogylehetséges:Istenvan, s a lélekhalandó.Deahetvenesévekvégénnemcsakebbenazírásában

6 Orpheus. Eggy hónapos irás, a’ jozan-gondolkozásnak, igazabb ízlésnek és magyar történeteknek elő-segéllésére,1790,195.vagy:Első folyóirataink. Or-pheus,s.a.r.DebreczeniAttila,Debrecen,2001,68–70,69.7PukyFerencnek1803.március2-án.Lásd:Kazinczy Ferenc összes mű-vei, Harmadik osztály, Levelezés, III, 1803–1805,kiad.VáczyJános,Bp.,MagyarTudományosAkadémia,1892,34–37,35.

82

bukkanelőez agondolat.FelbukkanAz Úr vatsorájának titka cíművalláskritikai irat egyik részletében, ahol arról ír, hogy az „indiai, perzsiai,görög,római”filozófusoknakmilyen„esztelen”gondolataikvoltak,hiszen–egyebekközött–„hitték […],hogya lélekhalandó,mintmost is sokkeresztyénnevelésűemberekhiszikEurópában”.8 De találkozunk vele az 1779-es év elejénmegjelentA Holmi egyik cikkelyében is.A IVdik Rész ÖRÖK TEST: MATERIA UNIVER tér ki ismételten arra, hogy „Ki tudhattya már hogy az Isten az örök testnek adhategondolkodásra,ésértelemrevalóerőt, tehetséget: ismérszikaz oktalan állatokbamellyekbe értelmet tapasztalúnk. Innen vetteLokismagának,ezennagyAnglusFilosofusaztaszabadságotmellyszerint kérdésbe vészi, hogy ha az Isten örök testnek adhaté gondol-kodásravalóerötvagynem.Mondaninemlehet,hogynemadhat.AzIstenhatalmánakhatártnemszabhatúnk[…].”9Ebbőlarészletbőljólelőtűnik,hogyőakérdést–mostlegalábbis–utódaivalellentétbenVoltairetónusábankezeli,deVoltaire-relellentétbenőnemgúnyo-lódik,őszeretnebiztosattudni.Ittéppenhajlikannak„elhitelére,”hogyalélek„materiálisegzisztencia”,súgyvéli,ezegyáltalánnemzárjaki,hogyhalhatatlanlegyen–„egymaterialistaalélekmateria-litásának elhitelével még annak halhatatlanságát halandósággá nem teheti” –, éppen azért,mert az Istenhatalmátnemkorlátozhatjuk.A kereszténységnek arra az elterjedt meggyőződésére hivatkozik,amelyszerint„azIstenamegholttesteketítéletnapkoréletrehívja,nohatudjuk,hogyazokmindmateriálisdolgok”.Ebbenazállásfog-lalásbanazafigyelemreméltó,hogyő–ellentétbenagondolatmenetelejénfelsoroltfilozófusokkal(Fénelon,ClarkésYoung)és„többeze-rekkel,kikalélekhalhatatlanságáthiszik”,elfogadjaa„materialista”állítást, és azt akarjahitévelösszeegyeztetni.Minden jel arrautal,hogyezakérdésszámáraakételyterősítimeg.Errőlközvetlenülta-núskodikaharmadikemlítés.Aproblémairántiérdeklődésszületé-sének talánelső jelét találjukmegaz1777-bennapvilágot látottA’ Filosofuscíművígjátékában.Ebbenmondjaasokatelmélkedőfőhős,Párménió, Bessenyei alteregója a Harmadik Játék VI. jelenetében,hogy„eza’Lokk-istsaka’sokkéttségettsinálja”,10amiegyértelműutalás,főlegafolytatástükrében.Atovábbiakbanugyanisarrólvan

8 BessenyeiGyörgy,Programírások, vitairatok, el mél ke dé sek 1772–1790, s.a.r.BíróFerenc,Bp.,Argumentum–Akadémiai,2007,88.9 BessenyeiGyörgy,A Holmi,s.a.r.BíróFerenc,Bp.,Akadémiai,1983,215.10 BessenyeiGyörgy,Színművek,s.a.r.BíróFerenc,Bp.,Akadémiai,1990,542.

83

szó,hogyazangolfilozófusnál„nyilvábban”beszélRobinet,afran-ciafilozófus,demihaszna:„Robinétisazzalaméllyésszeltsakter-mészetbenokoskodik.”Errőlafranciafilozófusróltudnikell,hogyakortársi vélekedés az ő De la Naturecíműértekezését(amelyegyebekközötterőteljesenvitatjaazIstenantropomorffelfogását)a„spino-zista”művekközésorolta,11vagyis:ővalóban„nyilvábban”beszélt.Nekünkazonbanelsősorbanarrakellfelfigyelnünk,hogyBesse-

nyeiGyörgymégbevanzárvaazolyangondolkodásmódkörletébe,amely–aszóXVII.századiértelmében–metafizikairendszerekbenérezte biztonságban magát, de felfogásába már olyan fogalmak fész-keltékbemagukat,amelyeknemfértekmegegyrendszerkereteikö-zött.Nyugalmatcsakúgytalál,hogymegkerüliarendszerbenvalógondolkodásnormáját–amagyarművelődéstörténetennekköszön-hetiazt, amitBessenyeiprogramjának ismerünk, samelynekbizo-nyoselemei(elsősorbananemzetinyelvésanemzetinyelvenművelttudományokjelentősége)olynagyhatássalvoltakazutókorra.Amű-velődéskimenekítiazemberta„testvilág”(azanyag)hatalmaalól.Afiatalabbtársakatmárnemkötöttegúzsbaezaz„espritdesysteme”,Kazinczymegelégedettegyredukált–depraktikusésmindenirány-ba hatékonyan használható – vallásossággal, Csokonai Vitéz Mihály pedig olyan bölcseleti útra lépett, amely különös ésmeglepő tájakfelévezette,etájonImmanuelKantkritikaifilozófiájánakihletévelmeglepőhasonlóságokatmutatóelemektűnnekelénk.Tudjuk,hogyamagyarművelődésaXVIII.századbannemafilozófiában,hanemazirodalombanjutottelazigazimagaslatokra,mégis,alegérzékenyebb,már-márzseniálisösztönnelbírószerzőkmunkásságábanolyanfor-dulatnakajeleitfigyelhetjükmeg,amelyfordulatotafelvilágosodásegészénekjellemzőjekéntlátunk.Ennekafordulatnakazalapvetéseaz1740-esévekbentörténtmeg,sfontosszerepetjátszottbenneJohnLockefilozófiájánakakorfranciagondolkodóiratetthatása.EbbenLockeművénekaVoltaireáltalkiemelt,akoridézettma-

gyar írói által is hasznosított helynek jelentős szerepe van: ez vi-lágít rákülönöserővelarraa (talánhasználhatjukeztazerősszót)szakadékra,amelyamodernfilozófiavilágánbelülafelvilágosodásgondolkodóitelválasztjaDescartesbölcseletétől.Afilozófiatörténetközhelyei közé tartozik, hogyDescartes idealista gondolkodó volt,

11PaulVerniere,1954,I–II,19–34,BessenyeiésRobinetgondolatvi-lágánakösszefüggéseirőlvö.Eckhardt Sándor, Bessenyei és a franczia gondolat,EPhK,1919,193–220.ésBíróFerenc,A fiatal Bessenyei és íróba-rátai,Bp.,Akadémiai,1976,159–162.

84

deLockefelfogásánakidealistavoltaisazevidenciákközétartozik,őúgyvéli,hogyIstenléteszigorúbizonyítási folyamateredménye-képpen igazolható,12 s ebben olyannyira biztos, hogy elgondolása sze-rintazateistákkalszemben(mintkorábbanvoltrólaszó)nemérvé-nyesíthető türelem.A franciagondolkodók (többekközöttVoltaire,D’Alembert, Diderot, Condillac) azonban természetesen nem ezértbecsültéknagyras jelöltékkihelyéta legnagyobbakkal,Platónnal,Arisztotelésszelegysorban(sőt).Lockeművéneképpenazarészletevilágítrálegélesebben,amely-

rőlaziméntszóvolt,samelyizgalmatébresztettamagyarírókkö-reiben is.Ezakülönös fejtegetésközvetetten,deegyértelműenaztmondjaki,hogyazembertnemoszthatjukkettéegytestiésegylelkikomponensre.Azújonnanformálódóantropológiafogalmaegyarántmagába zárja az anatómiát (a testi felépítést) és a lélektant (a lelkiképességeket).A test – vallják az 1740körül évekLocke-ot követőfilozófusai–nemfoghatófelalélektőlkülönböződolognak,hanemugyanannak, legalábbisabbanazértelemben,hogycsakegyütt ta-nulmányozhatók.D’Alembert–azEnciklopédiátbevezetőnagy ta-nulmányban, a kor egyik fontos gondolkodástörténeti dokumentu-mában–azzalméltattaLocketeljesítményét,hogyametafizikátazzátette,aminekvalójábanlenniekell:alélekgyakorlatifizikájának.Séppenez– az emberfizikai ésmorálisoldalánakalapvetőegysége–azújantropológiaalapzata.Ezmeglehetősenelterjedtmeggyőző-désvolt,előfeltevéskéntott találjuka jelentősebbgondolkodók írá-saiban.Nagyáltalánosságbanaztmondhatjuk,hogyahagyományosfilozófiaigondolkodásszámáraahalhatatlanlélekálltazelőtérben,atestviszontamulandóságnakalávetetttényezővolt.Aspirituáliselvhatároztamegazemberlényegét.TermészetesenmagaDescartesisfoglyamaradtdualistameggyőződésének,hiszenszigorúanelválaszt-vaaszellemivilágésafizikaivilágrendjét,megoldhatatlanmaradtszámáraatestésalélekegységénekmegmagyarázása,pontosabban:avelünkszületetteszmékbentaláltamegeztakapcsolatot,amiaztjelenti:bekellvonniaIstenfogalmát,tehátametafizikátamaegységmegteremtéséhez.Azújkori antropológiamegalapozója így tehát JohnLocke volt,

akiegyfelőlbizonyítottaugyanamindenható Isten létezését,más-felőlviszontúgylátta:nemtudjuk,hogymiképpenműködikegyüttatestésalélek,aztsemállíthatjuk,hogyeztakétminőségetkülön-

12 John Locke, i. m.,IV.Könyv,10.fejezet (Tudásunk Isten létezéséről), 1–6.paragrafus,235–238.

85

különlehetnevizsgálni,ebbenavonatkozásbanazértelemneknincsmondanivalója.Atestéslélektapasztalatiegységemögött(ismételjük)azIstenbenvalóhitváltozatlanulerősmaradt,mégis,atestésalélekviszonyában bekövetkezett változással alapvetően megváltozott ahelyzet:immárnemcsakaspiritualitásalkotjaazemberlényegét.Atestugyanváltozatlanulideigleneslakhelyeahalhatatlanléleknek,deinnennézvemégistöbbannál,hiszenviszonyukat–atestésalélekviszonyát–ezazújfilozófiakomplikált és termékenyviszonyként,egy metafizikai tételre alapított állítás helyett nyomon követhetőtörténetkéntmutatja be. Ez a történet a megismerés folyamata, az érzékeléstőlareflexióig.Atudományosértelembenfelfogottantropo-lógiánakittvanamásiklényegesvonása.Ennekazafeltétele,hogyazembertúgytudjuknézni,mintazegyikteremtettlétezőtatöbbiteremtett létezőközött.Arisztotelész erre a szemléletremégképesvolt,deezanézőpontutóbb–akereszténységlétrejöttéveléselterje-désével–elveszett,azemberbenimmáralélekvált(atesttelszemben)meghatározótényezővé.Atudományosantropológiamegjelenésénekazújkorbanazalényegesvonása,hogyazemberilénytelsődlegesenneazIstenteremtményének lássuk,aTeremtőelkényeztetettgyer-mekének,hanem–azIstenhezvalóviszonyátmintegyzárójelbetéve–mintakiatermészethezistartozik.EnnekpedigazIstenviszony-lagosháttérbevonulásaafeltétele–ezváltlehetővéaXVIII.századfolyamán.Ebbenaperspektívábanazemberilénymintegységesléte-zőmutatkozikmeg,ennekazemberilénynekazanyagiságazalapja.Egyáltalán nem arról van tehát szó, hogy bárki is tagadná a lelket (vagyaszellemet),deezt–miközbenkorábbankizárólagosjelentő-ségettulajdonítottakneki–,immárcsakúgytekintik,mintazegyikantropológiaijellegzetességetatöbbiközött.EbbeaziránybaLockefilozófiájahozottáttörést,hiszeneztaszemléletetőkonzekvens(éshatározottanidealista)bölcseletialapzatrahelyezte,deamegismerésfolyamatábólkikapcsoltaazidealistametafizikát.Lockefilozófiája tehát alapvetően ismeretelmélet, amely csak a

tapasztalhatójelenségekkeldolgozik,denemdolgoziksemmilyenaprioritételezettelemmel.Főellenfeleígyadescartes-ifilozófia,ezértnemfogadjaelavelünkszületetteszmékfogalmát,de–mintláttukekisfejezetelején–vitatjaakétszubsztanciatételezésétis,amelyek-rőlnemtudhatunksemmibizonyosat.Azőidealizmusaegészenmásalapokrólépülfel,sennekőszenvedélyesvédelmezőjevolt–utolsóműveisennekvédelmébenkészültel.Nagyműveazonban–amely-rőleddigbeszéltünk–ismeretelméletimű,sőkizárja,hogyavilág

86

jelenségei,érzékeinkésértelmünkközébármikülső,akárazIstentőlszármazónak gondolt elemkerüljön.Kizárja tehát amásfajta idea-lizmusbeépítésétrendszerébe,amelyalapvetőenugyancsakidealistarendszer.

Az Értekezés az emberi értelemről hatását azonban nem lehetett kordábantartani,Angliábanugyannemtámadtakrámohóátértel-mezők,akontinensenazonbanéppenazokvoltakkevesebben,akikismeretelméletiműkéntolvasták.Idéztünknéhánymegnyilatkozást,amelyekúgymutatják:Lockeművénekóriásisikerevolt,főlegafran-ciaszellemiéletbenaratottsikert,snemiskelltúlfigyelmesenolvas-niavonatkozószövegeket(Condillac,D’Alembertírásait),hogylás-suk:afranciaolvasatmárelsőrendűenantropológiaiérdekűolvasatvolt,amelymesszemenőennélkülözteavallásosnézőpontjelenlétét.ÍgyolvastaegyHelvétiusnevűfiatalemberis,akinekgondolatvilágá-ban–ahogyőírjakésőbb–Lockeműveforradalmatváltottki.Errőltanúskodik a De l’espritcíműtanulmánya,amelyaszenzualizmusnakolyan szélsőséges értelmezését nyújtja, hogy a belőle kirajzolódómonista emberkép a filozófusok táborát is alaposan megosztotta,igaz, ők ellenvéleményüket inkább hallgatásukkal – nem publikáltjegyzeteikben– fejtettékki.ADe l’esprit hátterében természetesen változatlanulott vanaLocke-mű inspirációja, s az egyáltalán nem zavarta a francia szerzőt, hogy az inspiráció eredeti helyét egyidealistabölcseletkeretezi.Helvétiusazonbankivételnektekinthető.Úgy véljük, s a későbbiekben megkíséreljük feltételezésünket

kifejteni,hogyLockeÉrtekezése a század irodalmának egyik fontos ihletője volt: az érzékenység irodalmának alapját a szenzualizmusantropológiairányábólvalóolvasataadja,smajdnembiztos,hogyeznemmaterialistaolvasatvolt.Ennekafelfogásnakaszellemébenúgyszámolhatnakatermészetmindentelsöprőhatalmával,hogynemkellelkötelezniükmagukatsemmifélematerialistameggyőződésmellett.

TÁRGYI, NYELVI

ÉS DRAMATURGIAI

MAGYARÁZATOK,

KONKORDANCIÁK

89

P. Müller Péter

Kitörés a dobozszínpadi keretből:

magyar Shakespeare-előadások sajátos térhasználata

A 80 éves Nagy Imrének,40 éves ismeretségünk és

szakmai barátságunk évtizedeit is megidézve

A 19. század utolsó harmadától az első világháborúig FerdinandFellner és HermannHelmer vállalata 48 színházépületet tervezettés épített Európában, Németországtól Ukrajnáig. Ezek közétartozik Budapesten a Vígszínház és az Operettszínház, a vidékimagyar színházak közül – mások mellett – Szeged és Kecskemétszínházépülete.Csehországbanőképítették többekközöttaprágaiNemzetiOperát,Brno,KarlovyVary,Liberecszínházát,SzlovákiábanazőtervükalapjánéskivitelezésükbenjöttlétreapozsonyiNemzetiSzínház,HorvátországbanpedigpéldáulRijekaésZágrábszínháza.ÉpítettekezenkívülszínházatalengyelországiTorunban,azukraj-naiOdesszában ésCsernovicban, hogy csaknéhányat említsünk aközelfélszázépületből.Emellettnémetnyelvterületen–Ausztriában,NémetországbanésSvájcban–isszámosszínházépület létrehozásafűződikanevükhöz.Ezekaszínházépületekmaisnagyjábólugyan-úgynéznekki,mint amikorelkészültek,különösenabelső szerke-zetüket,mindenekelőttaszínpadésanézőtérviszonyát,arányaitésstruktúrájáttekintve.FellnerésHelmerszínházaijópéldákazolyanszínházépületekre,

amelyekmindennagynyugati színháziközpontbanmegtalálhatók,ideértvealondoniWestEndésamanhattaniBroadwayszínházait.Ez utóbbi színházi körzetma álló negyven színháza közül 1913 és1952között tizenhármatHerbert J.Krapp tervezett, továbbikettőtpedigátalakított.AWestEndszínházainaktöbbségét–aközelnegy-venbőlharminckettőt–1881és1937közöttépítették,ugyanabbanazépítészetistílusbanésfelfogásban,amelybenaziméntemlítettter-vezőkmunkái készültek.Mintezekazadatokjelzik,ugyanazoknak

90

azépítészeknekésazugyanolyantípusúszínházépületeknekadomi-nanciájahatároztaéshatározzamegapolgáriszínházjátszástérbelifeltételeit a 19. század végétől napjainkig.Deha nem is Fellner ésHelmertervezteésépítettea19.századmásodikfelénekésa20.szá-zadelejénekvalamelymagyarvidékiszínházát–legyenszóDebrecen(1865),Pécs (1895),Kaposvár (1911),Szolnok (1912)stb.kőszínházá-ról–,azokfőbbparamétereikbenmégisugyanaztamintátkövették,alapvetőenmegszabva a színpadés anézőtér viszonyát, az előadáskereteit.Ismert,hogyShakespearemásfajtaszínházitérreírtaadarabjait,

noha aKirályTársulata –mely számára darabjait írta, s amelynektagjavolt–időnkéntzártépületekben,királyipalotákbanisjátszott.EttőlfüggetlenülShakespearedrámáinaktöbbségeolyanszínpadraíródott, amelyet három oldalról vett körbe a közönség, ahol nappali fénybenjátszottak,kétoldalajtóthasználtakaszínpadkétoldalán,ésatérfüggőlegesenháromszintretagolódott.MarvinCarlsonszerint„[a]zállandózártszínháziterekkialakításaelőszörOlaszországban,majdEurópa-szertelehetővétetteazaprólékosankimunkáltszínpa-di hátterek továbbfejlesztését. A vizuális látvány ilyen gazdagításaazonbanaszínészekkorábbi,aszínpaditéráltallehetővétettrugal-masságánakkáráratörtént.”1

A Shakespeare-drámákban benne foglalt színpadi struktúra ésa 19–20. századi színreviteleketmeghatározó dobozszínpad közöttimarkánskülönbségszámosrendezőszámárakihívástjelentett:megkellett birkózni a feltételül kapott színház térbeli adottsága és a szín-revinnikívántShakespeare-műközöttfeszülőellentmondással.MaxReinhardtúttörőSzentivánéji álom-rendezése1905-benpéldáulbeve-zetteaforgószínpadot,részbenazért,hogymegoldjaa19.századkö-zepétőlaShakespeare-rendezéseksoránfolytonosangondotjelentőgyorsszínváltásokproblémáját.Peter Brook, aki rendezői karrierjének első szakaszát jelentős

részben innovatív Shakespeare-színrevitelekre építette, az üres-sécsupaszítotttérbenvéltemegtalálniaszínházielőadáseszményihelyét.Az üres tér című híres esszéjét azzal kezdi, hogy „[v]ehetekakármilyenüresteret,ésaztmondhatomrá:csupaszszínpad.Valakikeresztülmegyezenazürestéren,valakimáspedigfigyeli;mindösszeennyi kell ahhoz, hogy színházkeletkezzék.”2 Amit Brook a kötetében

1 Marvin Carlson, Tér és színház,ford.Bach Anikó = Uő, A színpadtól a színpadig,Szeged,Americana,2014,164–176,167.2 Peter Brook, Az üres tér,ford.KoósAnna,Bp.,Európa,1999[2.kia-dás],5.

91

nemvetttekintetbe,azaz,hogynincsenolyan,hogyürestér.Mégegytárgy- vagy embermentes helyszín is szükségképpen strukturált éskeretezettkulturálisanésmentálisan,azazsemmiképpensemüres.AmikorBrookaz1970-ben,aRoyalShakespeareCompanyáltal

bemutatottSzentivánéji álom-produkcióndolgozott,akkorastratfor-diRoyalShakespeareTheatre színpadáraegy fehérdobozt (kulisz-szát)helyezett.Azaligkétévvelazemlítettesszétkövetőenszínrevitt Szentivánéji álom térhasználata során Brook „a fehér dobozban alkalmazott világos színek révén azzal próbálkozott, hogy közelebb vigyeajátékotatúlságosantávolraültetettközönséghez”.3 A színpad és anézőkközötti távolságalapvetőproblémát jelentett és jelent adobozszínpad esetében. BrookAz üres tér „szent” színházról szóló fejezetétazzalzárja,hogy„[a] színházbanévszázadokonátarra tö-rekedtek,hogyaszínésztminél távolabbrahelyezzék,mondjukegydobogóra, aztán bekeretezték, földíszítették, megvilágították, kifes-tették,magassarkúcipőbebújtatták–mintegyazért,hogyatudat-lantmeggyőzzék:aszínészszent,ésaművészeteisaz”.4 Az üres tér koncepciójávalésegyesrendezéseivelBrookigyekezetteztatávolsá-gotcsökkenteni,illetvefelszámolni.Brookelőttaszínházielőadásnakazuralkodószínpadistruktúrá-

bóltörténőkiszabadításáravalótörekvésamodernszínházolyanko-rábbimegújítóitisjellemezte,mintEdwardGordonCraigésAdolpheAppia.Craigpéldáulhangsúlyozta,hogyaszínháznak„pusztánegytetővel,padlóvalés fallal rendelkezőüres térnekkell lennie. […] Ilymódonújszínházakatfogunkfelfedezni,miveladrámamindenfaj-tájaaszínpaditérnekegy-egysajátostípusátkövetelimeg.”5 Hasonló nézetetfogalmazottmegadíszlettervezőAppiais,amikor1921-benígyírt:„Rosszultesszük,haugyanazokkalazépületekkelakarjukki-szolgálni a standard repertoárt és amodernkísérletezést.Akötöttformakövetkezménye,hogyérezhetőenkorlátozbennünketaszabad-ságirántitörekvéselérésében.[…]Nelegyentöbbszínpad,nelegyentöbbszéksor.Előzetesenlegyencsupánegycsupaszésüresterem.”6

A fent említett törekvések és a performatív térhasználat alternatív gyakorlatánakszámospéldájaellenérenyilvánvaló,hogyaszínházielőadások–jelentémánkszempontjábólaShakespeare-produkciók

3 David Wiles, A Short History of Western Performance Space, Cambridge, CambridgeUniversityPress,2003,242.4 Brook, i. m.,87.5 Idézi Wiles, i. m.,246.6 Idézi Wiles, uo.

92

–többségeazokbanahagyományoskőszínháziterekbenkerülszín-padra,amelyeketafentiekbenrövidenjellemeztem,azazadobozszín-pad,a„kukucskáló”színpad,vagymásszóvalproszcéniumszínpadkeretében.Bárafizikaitér,aszínházépületénekésaszínpad–nézőtérviszonyánakjellegenemkizárólagos,mivelazelőadásbanmegidézettszereplőkéshelyzetekáltalmegteremtettképzeletiterekugyancsakfontosak, ám a tér konkrét,fizikai, szerkezeti adottságaimégis je-lentősmértékbenhatározzákmegegyszínházielőadáslehetőségeit.Különösenigazez,hatekintetbevesszük,hogyShakespeareidejébenaszínészekésanézőkközösszínháziszótáron,jelrendszerenosztoz-tak,amelynemkívántameg,hogymindenfiktívhelyszínrőlrészletesleíráskészüljön,vagyhogyatörténethelyszíneitdíszletekkelábrázol-ják.Mindkétféltisztábanvoltazzal,hogyegyjelenetegyuralkodóiudvarban, csatatéren, kocsmában vagymásutt játszódott, elegendővoltazegyedihelyszínrepárgesztussalvagykellékkelutalni.7

Színháztörténeti szempontból különbséget tehetünk aközött, hogyegyjelenetfiktívhelyszínétaszereplőkhozzák-ebemagukkalazáltal, hogy színre lépnek, vagy pedig egy már látható,érzékelhetőhelyszínre érkeznek, amikor bejönnek a színpadra.Manapságaszín-házi gyakorlat és anézőielvárás az, hogy a színpadon egyedített tér legyen látható, a bemutatott történet/epizód konkrét helyszíne, ésmindenszínpadimozzanateztameglévő(előzetesenmegteremtett)világotszolgálja.8Shakespeareidejébenaszínházigyakorlatnemeztazutatkövette.Akkorazegyesszíndarabokelőadásasoránaválto-zatlan térbe és színpadképbe belépő szereplők teremtettékmeg azéppeneljátszottjelenetfiktívterétazzal,hogymegnevezték azt, vagy utaltakrászavakkal,gesztusokkal.Ebbőladódóanajelenettereide-iglenesen jött létre, ésmegszűnt akkor, amikor a jelenet szereplői távoztakaszínről.Különbségetlehettenniaszínpadiinstrukciókkéttípusaközött

is:azegyikaszínrevittfikcióravonatkozik,amásikaszínpadtech-nikai,fizikaivetületére.Azazazelőbbiegytörténetbenmegidézettkonkréthelyszínrevagyszituációrautal,azutóbbiviszontaszínpad

7Vö.AlanC.Dessen,Stage Directions and the Theatre Historian = The Oxford Handbook of Early Modern Theatre, ed. by Richard Dutton, London,OxfordUniversityPress,2009.http://www.sddictionary.com/downloads/Dessen-SD1.pdf,utolsóletöltés2020.november25.8 Bernard Beckerman,The Use and Management of the Elizabethan Stage = The Third Globe,ed.byC.WalterHodges,S.Schoenbaum, Leonard Leone, Detroit, Wayne State UniversityPress,1981,151–163,152,158.

93

felszereltségére, szerkezetére.9 A 18. századtól kezdődően Shakes-pearedrámáibaakiadásokszerkesztőiszámos,afikcióterérevonat-kozóinstrukciótírtakbele.Példáulaz1594-eskvartóbanésaz1616-osFólióbanaTitus Andronicusnyitóinstrukciójaezvolt:„Belépneka tribunusok és a szenátorok fenn.Majd Saturninus és kísérete azegyikajtón,ésBassaniuséskísérete[amásikon],dobokkaléstrom-bitákkal[dobbalészászlókkal].”10Ezanyitóinstrukcióakésőbbiki-adásokésszerkesztőibeavatkozásoknyománerreváltozott:„Róma.ACapitoliumelőtt.AzAndronicusoksírjalátható;felettetribunusokésszenátorok.EgyikoldalrólSaturninuséskísérete,amásikrólBas-saniuséskíséretejön,dobbalészászlókkal.”11 A város megnevezésé-vel(Róma),azonbelülapontoshelyszínmegjelölésével(aCapitoliumelőtt)aszövegolyanfikciósterethozlétre,amelymárazelőttkészenvan,hogyadrámaszereplőiszínrelépnének.Eztateret,amelybeazalakokbelépnek, láthatóvá kell tenni.A Shakespeare-korabeli szö-vegváltozatokneméltekezzelamegoldással,azokbanazinstrukciók-banaszínpadkonkrétfizikaivonatkozásaikerültekemlítésre(„fenn”,azazazemeleten,másdarabokbanazerkélyen;illetveaszínpadkétoldalán elhelyezkedő ajtó).Afikció helyszínét a színre bejövő sze-replőkteremtettékmeg.Atizennyolcadikszázadtólviszontadrámaolvasóiésnézőimáraztkívánjákmeg,hogyamegjelenítetttörténetszereplőielevemeglévőterekbe,helyekrelépjenek.Mindennekhatásavananézőielvárásokra,amelymegerősítiazta

gyakorlatot,amiaShakespeare-drámákesetébeniselőremegteremtiafikciós teret.Amiazonbanellentmondadobozszínpadszerkezetisajátosságainak.Vajonmittehetnekamairendezőkezekközöttakö-rülményekközött?Hiszenadobozszínpadigenerősendetermináljaaszínrevitelterét,amelyteretmásfajtaszínházigyakorlat,másfajtaközönségésmásfajtaéraszámáraépítettekegy-másfélévszázaddalezelőtt.Ezakérdésmindtörténeti,mindelméleti,mindpedigkom-paratívszempontbólrelevánslehetaszínháztudományszámára.Mindazonáltal jelen írás csupán néhány olyanmagyar Shakes-

peare-előadásra összpontosít, amely a hagyományos dobozszínpadterében jött létre,ésamelyekesetébenanézőkszámáraazelőadásvizuáliskeretétaproszcéniumszínpadjelölteki.Apéldákatazezred-

9RichardHosley, The Gallery Over the Stage in the Public Playhouse in Shakespeare’s Time,ShakespeareQuarterly8(1957),15–31.10Akvartóésafóliónyitóinstrukciójakisséeltér.Afólióbanlévőválto-zattalálhatóaszögleteszárójelben.11 William Shakespeare, Titus Andronicus,ford.Vajda Endre = Uő, Összes művei,Bp.,Helikon,2005,541.

94

fordulóutániidőszakbólveszem,olyanesetekreösszpontosítva,ame-lyekebbenatradicionális,polgáriszínpadiszerkezetbenjötteklétre,olyanszínházépületekben,amelyekethosszúidővelezelőttépítettek.Bárazelemzettprodukciók(fel)használjákahagyományosszínpadistruktúrát,bizonyosfokigleromboljáka„negyedikfalat”ésapolgáriillúziószínházkereteit.Előszörvessünkegypillantástazokraaszínházépületekre,ame-

lyekben az alábbiakban elemzésre kerülő Shakespeare-bemutatóklétrejöttek.ASzegediNemzetiSzínházatFellnerésHelmerépítette,1883-banadtákát.Hagyományos,nagyméretűszínházépületrőlvanszó,amelyneknézőterenégyemeletmagasés680férőhelyes.

ASzegediNemzetiSzínháznézőtereésszínpada

FORRÁS:SZINHAZ.HU

ApéldáimbanszereplőkétmásikszínházBudapestbelvárosábantalálható,eredetilegmindkettőtmozinaképítettékahuszadikszázadközepén.AzÖrkénySzínházmégmoziként 1938–39-ben épült, dehamarosanszínházzáalakították,azelsőpremierre1940novembe-rébenkerültsor.1954és2004közöttaMadáchSzínházKamaraszín-házakéntműködött.2004-benváltönállóintézménnyéésvettefelazÖrkénySzínháznevet.397férőhelyesnézőterénektúlnyomórészétaföldszintiszékekadják,atöbbiazegyemeletnyierkélyentalálható.ARadnótiSzínházatugyancsakfilmszínháznaképítettékegyhéteme-leteslakóházföldszintjén.Azépítkezés1937-benkezdődött.Ahelyet

95

1942-tőlhasználjákszínházként.Attólkezdődőentöbbmintnégyév-tizedenátelsősorbanirodalmiesteknekadottotthont(IrodalmiSzín-pad,majdRadnótiMiklósSzínpadnévenműködött).Ahelyprofilja1988-banváltozottmeg,ekkorvettefelaRadnótiSzínháznevet.Aszínház 228 férőhellyel rendelkezik, ebből 159 a földszinten, 69 azerkélyen található.MindazÖrkény,mindaRadnóti Színházmére-tét tekintve inkább kamaraszínháznak tekinthető, nagyon keskeny–eredetilegmozicéljáraépült–színpaddal.Aszegediszínházaha-gyományos,klasszikusproszcéniumszínpaddalrendelkezik.

ARadnótiSzínháznézőtereaszínpadmélyérőltekintve

ElsőpéldámBenjaminBrittenoperája,aSzentivánéji álom, amely Shakespeare drámája alapján készült. Aművet a Szegedi NemzetiSzínház2001.február9-énmutattabe,ZsótérSándorrendezésében.AdíszletetAmbrusMária,ajelmezeketBenedekMaritervezte.Azoperalibrettója,amelyetBrittenésPeterPearsírtak,követiazeredeticselekményt,ámterjedelmecsupánafeleaShakespeare-darabnak.Aszegedielőadásszínpadánegykülvárosikörnyéklátható,melyetnégyfődíszletelemhatározmeg,egybuszmegálló, egy telefonfülke, egyitalautomataésegyaszínpadközepérehelyezett,avalóságosnálna-gyobbméretűszamártetem.Máskülönbenaszínpadüresésteljesennyitott.Nincsenekoldal-vagyháttérfüggönyök,ajátékteretnemve-szikkörülkulisszák.Aszínpadotövező,csupaszfalakonkívüllátha-

96

tókakülönféleszerelvények,létrákéshidak,tűzoltókészülékekstb.Ajátéktereaszínpadhátsófaláigterjed.Ezjelentősmértékbeneltérattól a térhasználattól, amely az operák hagyományos dobozszínpadi színrevitelétjellemzi,amikorajátékdöntőenazelőszínpadon,illetveannakközelébenfolyik.Aszínpadfizikaimélységévelszembenamásikirány,amelyfelé

azelőadásterekiterjed,anézőtér,mindmélységében,mindmagas-ságában.Azelőadáscsúcspontjánakirályipáholyésatöbbiemeletipáholyisrészévéválikajátéknak,amikorazénekesekmegjelennekezekenahelyeken,ésinnenhangzikfelazénekük.Azelőadásvégénpedig,azárókórusalattazénekesekanézőtérmindenpontjánmeg-jelennek:aföldszintenésvalamennyiemeleten,körülölelveaközön-ségetBrittenzenéjével.Mindezvarázslatoshatástkeltazzal,hogyatérfizikaidimenzióitakusztikusésspirituálisdimenziókbafordítja.

FOTÓ:VERÉBSIMON

Két énekes és a szamártetem a Britten-operaszegedielőadásában

Bárpéldáimbanaszínpaditérhasználatsajátoseseteivelfoglalko-zom,nyilvánvaló,hogyazelőadásegészének felforgató jellegevan,szakít tudniillikahagyományosoperajátszásszámosgyakorlatával,amikor például az énekesek eltúlzott gesztusokat használnak, de-monstratívmódonvonulnakaszínen,ésígytovább.Aláthatótérafikcióterét(ésnemafizikaiteret)erősítimeg,azáltal,hogymegsza-badulazathénierdőtől,atündérektőlésavarázslatoktól.Puckmagapéldáulnemtündér,hanemöregember.Adrámanégyifjúszerelme-se az előadásbanközépkorú értelmiséginek tűnik.A tündérekme-

97

revműanyagviseletethordanakvagysárgaballonkabátbanvannak,hajukkontybafogva–mindezzelegyfélévszázaddalkorábbidivatotidézve.Nohaazelőadástmeghívtáka2001-es(legelső)POSZTverseny-

programjába(atizenkétversenyelőadásközé),ésugyanaSzínikriti-kusCéhtagjai„háromdíjjaltüntettékkiazelőadást:alegjobbzenéselőadás,alegjobbdíszletésalegjobbjelmezdíjátítéltékoda”;apro-dukció„mindösszetízalkalommalkerültszínpadra”.12 Azaz értéke-ihez – köztük a színházi térhasználat innovatív megoldásaihoz – ké-pestméltatlanulkorántűntelarepertoársüllyesztőjében.MásodikpéldámazÖrkénySzínházban2014.március21-énbe-

mutatottHamlet, amelyet BagossyLászlórendezett.AdíszletetBa-gossyLevente,ajelmezeketIgnjatovicKristinatervezte.ABagossyfivérek az előadást egy sportstadion lelátójára helyezték, amely aprodukcióállandódíszlete.Alelátónak,azáltalaképviselttérnekamagapirosműanyagüléseivel,szürkebetonlépcsőiveléssoraivalazegészelőadásrakihatókövetkezményeivannak.Anyitójelenetebbenazelőadásbannemazőrségváltás,hanemClaudiusaudienciája,amialáhúzzaanyilvános térésahatalmi reprezentáció jelentőségét.Astadionlépcsőinnincslehetőségintimitásra,mindenmegnyilvánu-lása(drámabeli)nézőkszemeláttárazajlik,amitegybenszínháziön-referenciakéntisértelmezhetünk,hiszenegyszínházielőadásnakajelenlévőközönségevidensmódonaszemtanúja.AnyitójelenetbenClaudiusegyéppenzajlósporteseménysorán,mintegymelleslegin-téziazállamügyeket,mivelfigyelmétvalójábanamérkőzéskötile.Alelátószerkezetébőléstájolásábólazkövetkezik,hogyakommuniká-ciózömeközvetlenülanézőkfeléirányuljon,nemabbanazértelem-ben, hogy meg volna szólítva a színházi közönség, hanem oly módon, hogya szereplőkszámospárbeszédetnemegymás,hanemanézőkfeléfordulvamondanak.Azelőadásnakezatéralkotásiéskommu-nikációsvonásaamonológokesetébenválikközvetlenülanézőkhözintézettmegnyilatkozássá.EgylélektanirealistajellegűelőadásbanHamletmonológjaimintazőhallhatóvátettgondolataijelennekmeg.BagossyLászlórendezésébenezekaközönséghezcímzettmonológokanézőkkelmegosztotteszmékkéésdilemmákkáválnak.A lelátó az a hely, ahol a nemzeti válogatott szurkolói skandál-

hatjákazokatarigmusokat,amelyekkelariváliscsapatotvagyver-senyzőt támadják. Az előadásban elhangzó rigmusok leginkább a

12 KoczkaFerenc,Britten: Szentivánéji álom Szegeden. Előadás-emlékezés = Színház – jelentés – emlékezet,szerk.Kérchy Vera, Szeged, JATEPress, 2013,87–93,93.

98

radikális focidrukkerek agresszív jelszavait idézik. Például ezeketüvöltialelátónépe:„Fortinbras,norvégfasz!”,vagy„Jönnekanorvégcigányok!”Ezeka sporteseményeket idézőelemekBrechtnézeteireemlékeztetnek,akiigenerősenbíráltaarealistaszínházat,ésamagaepikusszínházátmintennekellentettjéthatároztameg.Brechtkri-tikájának egyikmozzanata az volt, hogy a színházi előadás legyenképes olyan feszültséget és izgalmat kelteni a közönségben, mint a sportesemények (például a boksz), amit a lélektani realista színházsohasemtudelérni.Aztnemmondhatjuk,hogyebbenazelőadásbanaszínpadésanézőtérstadionnáválna,deazkijelenthető,hogyakét,egymássalszembenelhelyezettszéksorkülönlegestérbelistruktúrátalkot,ésfelforgatjaahagyományosdobozszínpadikeretet.

FORRÁS:HTTPS://ORKENYSZINHAZ.HU

Éljenződánszurkolók.Hamletelkülönülatömegtől,Claudiusgyanakodvanézi

A Hamlet szereplői többször nézői pozícióban jelennekmeg azelőadásban. Az egérfogó-jelenetben ők a jelenet közönsége, másesetekbenleskelődnek,kémkednek.Anézésnekezakételtérőtípu-saugyanazoknakazeszközöknekahasználatával jutkifejezésreazelőadásban.Ajátéktérközepére(alelátóelé)kerülegyasztal,akétoldalánegy-egyszékkel.Ezleszazegérfogó-jelenethelyszíne,éské-

99

sőbbez lesza„closet”szín (akirálynőszobájában játszódó jelenet)helyszíneis.Mindenlátható,semmisincsrejtve.Azelőadásnakezazalapelvecsavaregyetashakespeare-idramaturgián,amiegyébkéntarraazelőfeltevésreépül,hogyaközönségnekkellalegtöbbettudnia,többet,mintazegyesszereplőknek,hiszenanézőkolyanjeleneteketéshelyzeteketislátnak,ismernek,amelyeketszámos,afiktívtörté-netbenmegjelenőalaknem.Anézőpontnakezzelafordulatávalúgytűnik,hogyaszínpadialakokugyanannyittudnak,mintanézőtérenülők.Amikorazelőadásvégénsorkerülahatalomátvételre,akkorFor-

tinbras(azazNorvégia)nemamérkőzésjátékterén,hanemalelátóngyőzedelmeskedik.Eztmegelőzőenazonbanméglezajlikasírásó-je-lenet,amelykapcsánfelvethető,hogyvajonösszekeverhető-e,össze-kapcsolható-e egymással a stadion és a temető.Nemkell azonbantúlmessziremennünksemtérben,semidőben,hogyemlékezetünkbeidézzükSzarajevóMezarjestadionját,amelyadélszlávháborútköve-tőentemetővévált,aholabosnyákfővárosellenibombázásokciviláldozatainakegyrészételtemették.Temetőésstadionmégközelebbkerültegymáshozakkor,amikor2015júniusábanazÖrkénySzínházHamlet-előadásarésztvettazazéviPécsiOrszágosSzínháziTalálko-zón.Napokkalkorábbanahelyi labdarúgócsapatkiesettaNemzetiBajnokságból,ésacsapatszurkolóijelképesenéskonkrétaniselte-mettékahelyifutballtastadionban.Amérkőzéstkövetőenegymar-kológépsírgödrötásottakezdőkörbe,amelybeaszurkolókleeresztet-tekegykoporsót,rajtaahelyifocicsapatnevével,ésaztánagödrötsajátkezükkelbetemették.13 Mindez persze tényleg távol esik a Ham-lettől,mindShakespeareművétől,mindBagossyLászlórendezésétől,deközvetettmódonvisszaigazoljaaztarendezőimegoldást,amelyajátékotmindvégigegystadionlelátójárahelyezi.Bárelkerülhetetlennektűnik,hogyazelőadásdíszletét,amegje-

lenítetthelyszíntösszekapcsoljukazelmúltévekmagyarbelpolitiká-jával,azezidőalattfelépültszámoslabdarúgóstadionnal,azÖrkénySzínház Hamletjenemtartalmazpublicisztikusutalásokatnapipo-litikaikérdésekre.Ugyanakkor teljeskövetkezetességgelérvényesí-tiannakazelőadásegészérekihatókövetkezményeit,hogyajátékotegystadionlelátójárahelyezi.EmiattistudtúllépniBagossy László

13Akövetkezőfelvételekrészleteiadjákatemetésiszertartásfőbbmoz-zanatait: https://www.youtube.com/watch?v=B1C2kRmwqHY (0:00–0:20;9:00–9:20;10:40–11:57);https://www.youtube.com/watch?v=W2olU3PbqVU (3:05–3:40; 5:10–5:35)

100

rendezéseazon,hogynapipolitikaiügyekrereflektáljon.Azelőadásmindaközönség,mindakritikusokkörébenjelentőssikervolt.2014-benelnyerteaSzínikritikusCéhlegjobbrendezőidíját,és2020-banisfennvan/voltazÖrkénySzínházrepertoárján.Aharmadikésegybenutolsópéldáma III. Richárd 2017. febru-

ár 18-án aRadnóti Színházbanbemutatott előadása, amelyet a ro-mán-amerikaiAndreiSerbanrendezett.AdíszletetMenczel Róbert, a jelmezeket Nagy Fruzsina tervezte. E dolgozat nézőpontja felőltekintve az előadás bizonyos értelemben visszatérés – legalábbrészlegesen – ahhoz a színpadszerkezethez, amelyre Shakespeare a drámáitírta.Nohasemaszínpadot,semanézőteretnemváltoztatjamegazelőadás,adíszletolyanszerkezetetalkalmaz,amelyateretazErzsébet-koriszínház(ígyaGlobe)gyakorlatánakmegfelelőentagol-ja.NohaaRadnótiSzínházszínpadaelevekeskeny,azelőszínpadrólnemisbeszélve,azelőadásszámosjelenetetaszínpadelőterébe,pe-remérehelyez,szószerintkarnyújtásnyiraaközönségtől.Adíszletetésatérstruktúrátaszimmetriaésazaranymetszésará-

nyaihatározzákmeg.Aszínpadalapvetőenüres.Sárgafalakövezikajátékteretoldaltésaszínpadmélyén,feketekontúrokkalkiegészítve.Feketefémcsigalépcsőkötiösszeaszínpadsíkjátafémhíddal(vagyerkéllyel).Acsigalépcsőazaranymetszésvonalábanosztjafüggőlege-senkettéateret,mígahídaszínpadnyílástvízszintesentagoljakétrészre,azaranymetszésarányaiszerint.

FORRÁS:HTTP://RADNOTISZINHAZ.HU

Aháttérbenafunkcionálisszínpadiszerkezet,elölIII.Richárdül,karnyújtásnyiraaközönségtől

101

Balraelölapadlóbanegycsapóajtó(ugyancsakShakespeare-ko-rabeliszínpadieszköz),melyetazelőadássorángyakranhasználnak.Az Erzsébet-kori színház gyakorlatát idézi az élő zene használata,ám a zenész ezúttal nem a színpad legtetején foglal helyet (ahhoznincselegendőbelmagasság),hanemanézőtérierkélysarkában.Azelőadás ahátsó színpadot teljesmélységébenkihasználja, s ezzel ajeleneteketel tudjakülöníteniolyanokra,amelyekazelőszínpadon,ésolyanokra,amelyekahátsószínpadonjátszódnak.Ezatérkezeléslehetővétesziagyorsjelenetváltásokat.Alátványvilágoturalósárgaszínegyrésztvizuálisellenpontjátnyújtjaaszínesjelmezeknek,más-résztközvetettenutalapolitikaipártoknakarraamanapságbevettgyakorlatára,hogyegy-egyexkluzívszínnelazonosítsákmagukat.Azelőadáskortárskellékekethasznál,plexipulpitust,mikroportotstb.Afénydramaturgiánakfontosszerepevanazegyesjeleneteklétreho-zásában.Párfényeffektussegítmegteremteniegy-egyhelyszín,jele-netközegét,legyenazazuralkodóiudvarvagyegyütközet.Több színész, mindenekelőtt Gloucester/III. Richárd (Alföldi

Róbert alakításában) gyakran közvetlenül szól a közönséghez, ad-resszáljaanézőket,kilépafikcióskeretből,mikéntazShakespeareidejébenistörtént.Nematérhasználathozkapcsolódik,debizonyosmértékig a színpad benépesítésével függ össze a szerepösszevonások alkalmazása.AcímszerepetalakítóAlföldiRóbertkivételévelatöbbi–mintegykéttucat–szerepettízszínészjátsszaazelőadásban.A produkció nem Gloucester híres monológjával kezdődik,

amelyben arról beszél, hogy úgy döntött, gazember lesz, hanem az eredeti mű harmadik jelenetével, amelyben Erzsébet és Richárdpárbeszédét láthatjuk. Az eredeti nyitómonológ kicsivel későbbhangzikel.Számostovábbimódosításfordulmégelőacselekményben.A bonyolult történelmi kontextus néhány főbb mozzanatraredukálódik, éppúgy,mint a szereplők száma.Az előadásmásodikrésze(aprodukciótegyszünetteljátsszák)számosutalásttartalmazkortársmagyareseményekre.Serban és Alföldi III. Richárdjaegyér-telmű siker (volt), 2018-banAlföldiRóbert elnyerte a SzínikritikusCéhlegjobbférfifőszereplőnekjáródíját,LászlóZsoltpedigaleg-jobbférfimellékszereplőét.A2018-asPécsiOrszágosSzínháziTa-lálkozón az előadás háromdíjat kapott:KovátsAdél a legjobbnőimellékszereplő,NagyFruzsinaalegjobbjelmez,BaumgartnerSándorpedigalegjobbvizuáliseffektusdíjátérdemelteki.Nyilvánvaló, hogy egy színházi tér készenkapott vagy az adott

produkciószámáramegalkotottstruktúrájaönmagábannemtudegy

102

előadástolyanerősenmeghatározni,hogyannakmindenmozzana-taatérbelifeltételekneklegyenalávetve.Ugyanakkor–amintaztajeleníráselsőfelébenszínháztörténetipéldákkal,amásodikrészé-benpedignéhánykortársmagyarelőadáselemzésévelillusztráltam– akadnak olyan Shakespeare-előadások, amelyek a hagyományosdobozszínpad térbelikereteit, „béklyóját”képesekáttörniésadott-ságait felforgatni. Ezek a példák aztmutatják és bizonyítják, hogya dobozszínpad színházi terének nem hagyományos használata, a különféletérbelimegoldásokjelentősszerepettölthetnekbeabban,hogyinnovatívésbizonyosértelembenfelforgatóShakespeare-előa-dásokszülessenek.Afentiekbenelemzetthárompéldaazezredfor-dulóutáni időszakmagyarszínházábólszármazik,olyanhivatásos,kőszínházi társulatoktól, amelyek a hagyományos polgári színházitérszerkezetben, a dobozszínpad szabta térbeli körülmények között tevékenykednek.Dacára ennek az igen erős térbelimeghatározott-ságnak,aháromelőadásaztmutatja,hogyigenislehet„gúzsbaköt-vetáncolni”.Ami–mintfeltételéskörülmény–perszenemsokbankülönbözikattólaközegtől,amelybenegykorShakespearetevékeny-kedett, akinek ugyancsak egy készen kapott színpadi struktúra ésmeghatározottszámúszínészálltarendelkezésére,amikoradarabja-it írta, és nem volt sokkal több eszköze e keretek meghaladására, mint azalkotóiképzelete.

103

S. Laczkó András

Szép testben szép lélek?

Szerelem és honszerelem Degré Alajos

Eljegyzés álarcz alatt című vígjátékában

DegréAlajosEljegyzés álarcz alattcíművígjátékaaNemzetiSzínház1845-ösrepertoárjánaklegsikeresebbdarabjaiközétartozott.1 Az év második felében nyomtatásban is napvilágot látott, több vidéki hely-színeniselőadott2színműkedveltségétazegykorúkritikákéstudósí-tásokrészbenműfajánakéskorszerű„irányának”vagy„eszméjének”tulajdonították.AzEljegyzés álarcz alattaz1840-esévekben–elsősor-

1 Az Életképekmár1844decemberébenarrólszámoltbeolvasóinak,hogyadarab„a’játéksziniválasztmányáltalegyhangulagelfogadtatott’sminthalljuk,mége’hónapbanfogszinpadrakerülni”. (Életképek, 1844.de-cember 11., 788.)A bemutatóra végül csak a következő év áprilisábankerültsor,ámazaddigelteltidőcsaknövelhetteaközönségérdeklődésétavígjátékiránt.1845februárjábanamárműsorratűzöttelőadásszín-lapról valóváratlan levétele irányította ráafigyelmet.APesti Divatlap csakrövid, gúnyoshangvételűkommentárbanadotthangotaDegré„fö-löttedicsért”darabjátértméltatlanságfelettirosszallásának,azÉletké-pekviszontkétszatirikusálrecenziótisközöltazelmaradtbemutatóról.(Vö.PestiDivatlap,1845. február16.,225; február23.,257;Életképek,1845. február22.,248–250.)Aszínműáprilisközepétőlzajlóelőadásaiáltalábanjókritikákatkaptak,snemcsakadarabközéletitémájátképe-zővédegyletügyéttámogató,hanemazazzalszembenkritikuslapokiskénytelenek voltak elismerni, hogy a darab igen nagy közönséget vonz, és tetszikapublikumnak.(Vö.példáulBudapestiHiradó,1845.április18.,263;Jelenkor,1845.április17.,185;NemzetiÚjság,1845.április18.,242.)2 DegréAlajos,Eljegyzés álarcz alatt,Pest,GeibelKároly,1845.–Ada-rab–részbenműkedvelőtársulatokelőadásában–akövetkezőévvégéig,sőtmégeztkövetőenisszámosvárosban(Debrecen,Fehérvár,Szombat-hely,Győr,Nagyvárad,Kolozsvár, Szamosújvár) színpadra került. (Vö.Életképek,1846.április15.,[oldalszámnélkül];Honderű,1845.novem-ber11.,377;1846.március31.,257;MúltésJelen,1845.augusztus22.,398;PestiDivatlap,1845.október9.,902;1847.november18.,[oldalszámnélkül])APesti Divatlapazúniórozsnyóiünneplésérőlszólóbeszámolójaszerintadarabrészevoltazünnepiprogramnak.(PestiDivatlap,1848.április1.,424.)

104

banEugèneScribeműveinekköszönhetően–ahazaiszínpadokonisigennépszerűúgynevezett „társalgásivígjáték”,amelynekszínpadihatásáhoznagybanhozzájárult,hogyadarabszerelmibonyodalom-raépülőcselekményétaszerzőaz1844végénországosmozgalommáváló,abemutatóévébensikereicsúcsán lévő,gyorsanterjedő ipar-védegylettámogatásánakügyévelfűzteössze.3

A Honderűadarabelső,áprilisközepielőadásárólszólószínikri-tikájaaműfajiproblémákfelőlközelítettaműhöz.Abírálóokfejtéseszerintatársalgásivígjátékkétokbóliskomolykihívástjelentama-gyardrámaírókszámára;egyrésztmivel fejletlenségemiattahazai„társalmiélet”azeredetiszínművekhezigenkevésanyagotszolgáltat,másrésztpedigazért,mert„íróinkalétezőtársalgásiélettelsemelég-gé ismeretesek”.4 Tehetségét ebben a zsánerben próbára téve ezért rendszerint „olly érdekhorgonyba kapaszkodik az író, melly szorosan vévemáratársalgásiéletköröntúlvág”.Ezpedignemegyéb,mintapolitika,amely,hanémilegkívül isesikaműfaj terrénumán,még-semnélkülözhető,„hamagyar,azazjellemzetbenmagyarszínművetakarunkírni,miutántársalmiéletünkbenmégmostmagyarjellemcsupánannyibanmutatkozik,mennyibenapolitikaiéletfejlődésnapimozgalmairá,srólavisszahatnak”.Akétszféraösszekapcsolásate-kintetébenakritikusEötvösJózsef1844októberébenbemutatottÉl-jen az egyenlőség!cíművígjátékátállítottapéldaként,mintolyanmű-vet, amelyben„eddig legszerencsésb sikerrel vanazalapjábanvévepolitikai eszme [...] társalmivá, vagyis társalgásivá feldolgozva”. AbírálóugyanebbőlaszempontbólDegrédarabjátissikerültnektar-totta,ámannakpolitikai„érdekhorgonyáról”,avédegyletügyéről–feltehetőenannakakossuthi„socialisúton”elértsikereire,divatos,ahétköznapi életet közvetlenül befolyásoló politikai eszmévé válására utalva–megjegyezte,hogyazönmagais„márjócskánatársalmikör-betartozik”.Akritikusakétvígjátékkülönbségérevonatkozómegfi-gyelésétnemfejtettekiennélrészletesebben,megjegyzéseiazonban

3 Ez természetesen éppúgy hangsúlyos eleme volt a darabról szóló szín-házitudósításoknakéskritikáknak,mintahogyazévközepetájánnap-világotlátottkötetreklámozásának.APesti Hírlapbanmegjelenthirde-tések külön felhívták a közönség figyelmét arra, hogyDegré drámája„többfeltönőjelenetekbentárgyaljaa’korszerűvédegyletet”,solyanmű,„mellyafejletlentársadalmiésnyelvbeliviszonyainknálfogvaollyrögösvígjátékíróipályán,különösenkorszerűirányánálfogva,hézagotpótol”.(Vö.PestiHírlap,1845.június22.,[oldalszámnélkül];július3.,7.)4ÜY.,[KritikaazEljegyzés álarcz alatt1845,április14–15-eielőadásai-ról],Honderű,1845.április19.,312.

105

arra engednek következtetni, hogy bármeggyőződése szerint azok„jellemzetbenmagyar”színművek,azennekbiztosítékátjelentőköz-életitárgy,politikaieszmebennükeltérőmódonviszonyulamagán-élethez, konkrétabbanamindkétdarab cselekményétmeghatározószerelmibonyodalomhoz, ígyaszerelemésházasságkérdéséhez is:mígEötvösnekügyesenmegválasztottdramaturgiaieszközökkelkel-lettösszekapcsolniaakettőt,Degréolyantémátválasztott,amelybenekapcsolateleveadottvolt.Eötvös cselvígjátékában az egyenlőségi elv két szerelmespár a

csakszóban liberális,ámvalójábanelőítéletesapákakarataellené-remegvalósulóházasságaáltalgyőzedelmeskedik.AzÉletképek re-cenzenseúgyvélte,adarabbanaszerelmet„többnekkelltekinteni,mintegypusztaindulatnak”vagyszokványosvígjátékitémának;azittanyilvánoséletbajai,„azelvekéséletköztiellentmondások[...]kiegyenlítője”.Akritikusértékeléseszerintakortjellemzőtípusai-ban, álságos közéleti magatartásformáiban és hamis frázisaiban re-mekülábrázolóműbenazegyenlőségielv végülnemkorszerűsége,igazságossága vagy észszerűsége miatt győzedelmeskedik, hanemmivelmegfelelaszerelemnek,azemberiszívbenlakozó„ősitősgyö-keresérzeménynek”,amivelaz„egyeskorszakokdivatai ’selőítéle-tei hasztalan jőnek összeütközésbe”,mindig diadalt arat.5 Az Éljen az egyenlőség! világában eszerint a szerelem úgy válik meghatározó közéletihatóerővé,hogylényegébenközömbösezzelazéletszférávalkapcsolatban, vagy legalábbis kívül/felül áll annak aktuális kérdé-sein,silyenértelembenapolitikusnaktekinthető.Akétszféraköz-ti távolság a szereplőknyelvhasználatában ismegmutatkozik;mintaztEötvösdrámáirólkészültelemzésébenNagyImrehangsúlyozta,szembenanyilvánosbeszédetadarabbanuralószínleléssel,aházas-ságiterveikmegvalósításaérdekébenugyancselreellencsellelvála-szoló,silyenértelembenugyancsakszínlelőszerelmespárokegymásköztikommunikációjátazőszinteségjellemzi.6 NohaEötvösvígjátékáhozhasonlóanazEljegyzés álarcz alatt cse-

lekménye is két pár szerelme és házassági tervei körül bonyolódik, s a köz-ésmagánéletharmonikusegybeolvadásávalzárul,mindkiindu-lószituációját,mindapolitikaésszerelembenneábrázoltviszonyát

5Vö.888.,[KritikaazÉljen az egyenlőség!1844.október26-ielőadásáról],Életképek,1844.október30.,586–588.6 Nagy Imre, A nyelv foglyai. Beszédalakzatok és nyelvi játszmák Eötvös József vígjátékaiban = Eötvös-újraolvasó. Tanulmányok Eötvös József szüle-tésének bicentenáriumára, szerk.DevescoviBalázs,Bp.,ELTEEötvösKiadó,2018,24.

106

tekintve eltér az Éljen az egyenlőség!-től.A darab elején Júlia – akia játékkezdetekormárháromhete tagja a védegyletnek–hirtelenelhidegül jegyesétől, amindenhoni terméketmegvetőÁrvay had-nagytól,sarokonával,akülföldimádószépözveggyel,Elvirávaljegy-ben járó, buzgó ipartámogatóNádoryhozkezd vonzódni, akimagaiselsőlátásraszerelemrelobbanalelkeshonleányiránt.Ezzelpár-huzamosan az özvegyben és a hadnagyban is felébred a kölcsönösszenvedély.Rövid ellenségeskedés után a férfiak egymásközt tisz-tázzákérzelmeikirányánakmegváltozását,éstervetszőnekahelyzetennekmegfelelőrendezésére,vagyisazeljegyzésekfelbontásáraésapárcserekivitelezésére.A cselekmény ezt követően az iparpártoláseszméjétől teljesen független, kizárólag a szerelmi bonyodalomhozkapcsolódó,elsősorbanhelyzetkomikumraépülő,félreértések,cselekés ellencselek sorozatából álló, a korabeli bírálók szerint is inkábbbohózati,semmintvígjátékbaillőjelenetekenkeresztüljutelahar-madikfelvonásmegoldásához.Akétpáravédegyletieszméteddigelutasítótagjai–amennyireazalélektanilagmeglehetősenalulmo-tivált cselekménybőlkikövetkeztethető– az eredeti jegyeseik irántújrafeléledőszerelemtőlvezérelve„megtérnek”,sahoniműiparlel-kestámogatóiváválnak,sezzelelhárulmindenakadályadarabelejéntervezett házasságok létrejötte elől. Eötvös ifjaival szembenDegréjegyesei afikció terénbelül szinte teljesen függetlennek látszanak,abbanlegalábbisnemjelenikmegadöntéseiketközvetlenülbefolyá-solószülőihatalom.Mígazonbanavédegylettelkapcsolatosmeggyő-ződésüknek(proéskontra)nyíltanésőszinténhangotadnak,egymásirántiérzelmeikhullámzásátigyekeznekeltitkolni;azEljegyzés álarcz alattbannemapolitika,hanemaszerelemadisszimulációterepe,sazÉljen az egyenlőség!-gelszembenminthainkábbazelőbbikorrigálnáazutóbbivisszásságait.Fontosmegjegyezni,hogynohaDegrédarabjaaziparvédegyletet

propagálja,ennekelsődlegeseszközenemacélokésstratégiakifejté-se.Mintaztegyikbírálójaírta,aszerzőugyan„azeszme’nagyszerű-ségérüliészszerűmeggyőzéstishasználjaembereinél,azonbanigen–szárnyszegetten”.7Báraszereplőkköztivitákbanfelbukkannakatárgyat illetőenazegykorúpolitikaipublicisztikából ismerősargu-mentumok, töredékes gondolatmenetek, a védegylettel kapcsolatosálláspontjukat a szereplők jellemzően nem politikai elvként, jóval

7ÜY.,i. m.,Honderű, 1845.április22.,320.−Afentihezhasonlóanérté-keltemonográfiájábanDegrédarabjátBayerJózsefis.(vö.BayerJózsef, A magyar drámairodalom története,II.kötet,Bp.,MTA,1897,144.)

107

inkább emócióként jelenítikmeg.Amozgalommal való azonosulásvagyannakelutasítása inkábbcsakszimptómájaahazávalkapcso-latos érzelmek, vagy ahogy az a darabban is többször elhangzik, a honszerelem meglétének, illetve hiányának. A bohózat bonyodalmakétféleszerelem,korabelikifejezésekkelélve,anemiéshonszerelemkezdetiellentétéreépül,sazokharmóniájábanoldódikfel.Ekétféle érzelmet a reformkori irodaloméspolitikai diskurzus

gyakranösszekapcsoltaegymással.AXIX.századmásodikfeléreazeredetilegtágabb,egymástátfedő,lényegébenszinonimértelembenhasznált ’szerelem’és ’szeretet’ szavak8 jelentésemáregyértelműenszétvált. ACzuczorGergely és Fogarasi János szerkesztette szótárszerinta’szeretet’jelenthetivalamelyszemély,ügy,dologiránti„bel-sővonzalom”számosfajtáját,azonban„amásneműszemélyekirántvonzódógerjedelem”,amit„amagyarkülönösenszerelem-neknevez”,nemtartozikfogalmaalá,köztükújabbnyelvünk,írjaaszótár,„sza-batoskülönbségettesz”,ígya„maikorbanakettőnemigencserélte-tikfel”.9Amiaz1840-eséveketilleti:ahazávalkapcsolatosaffektustjelölő ’honszeretet’, illetve ’honszerelem’ összetételeket utótagjaikkülönbségére való tekintet nélkül, gyakran egymással tökéletesen csereszabatos, legfeljebbnémistilisztikaieltéréstmutatókifejezés-ként használták. Az egykorú szépirodalomban és politikai publi-cisztikábanazonbanszámospéldaakadakétszóközöttmárlétezőszemantikaidifferenciatudatosretorikaikihasználásárais.AKét ga-rasegyikpasszusábanSzéchenyiazáltalahelytelennekítéltpolitikaimagatartásjellemzésérehasználtaa’honszerelem’kifejezést,abennerejlőkockázatokatpediganemiszerelemmelvalópárhuzambaállí-tásávalérzékeltette:„[M]indenszerelem,ésekképa’honszerelemis,bármillytiszteletreméltólegyenisegyébiránt,nemritkánfajullázraéstökéletesvakságra,’sekképnéhaellenállhatatlanultévedalegna-gyobbaberratiókba;azenthusiasmus[...]előbbutóbb,debizonyosan

8 A két szó szinonim használatáról a régi magyar irodalmi szövegekben lásdpéldáulKlaniczay Tibor, A neoplatonizmus szépség- és szerelemfi-lozófiája a reneszánsz irodalomban,FilológiaiKözlöny,1975/4,362−373.9Lásdaszótár’szerelem’és’szeretet’szócikkét.(A magyar nyelv szótára, ötödikkötet,szerk.CzuczorGergelyésFogarasi János, Pest, Athe-naeum,1870,1279−1280;1290−1291.)Aszótárbanszerepela’honszere-lem’kifejezésis,dea’szeretet’szójelentésénekmegfelelőmeghatározás-sal: „HONSZERELEM,HONSZERETET, [...] Szeretet,melylyel valakihonairántviseltetik,sannakjavát,diszételőmozdítanitörekszik,éretteélnihalnikészstb.” (A magyar nyelv szótára, i. m., második kötet, Pest, EmichGusztáv,1864,1675.)

108

kihül,ésannálszaporábban,minélnagyobbvolt”.10Széchenyinekahaza iránti effélevonzalommalanemiszerelemminttúlzottanerős,ezért kontrollálhatatlan (akár aberrációra is hajlamos), intenzitásamiattefemerszenvedélysötétoldalátasszociálóértelmezésévelszem-benKossuthazabszentizmustostorozóvezércikkébenéppenahon-szerelem, pontosabban a „magasztos honszerelem” fogalmával írta le ahazafihozegyedülillőérzelmibeállítódást.AhogySzéchenyi,úgyKossuthisahazairántiérzelmeknekanemiszerelemmelvalóana-lógiájáraépítette retorikáját.Avezércikkszerintazabszentistánál,akinek életét „gyávakéjvadászat tölti el”, a szerelmi érzéshelyét apusztatesti/anyagivágyakveszikát.Ahogyahonszámáranemasze-relem tárgya, hanemkizsákmányolható test (Kossuth képei szerintfejőstehén,vagyvalami,aminekazsírjátlehetszívni),úgyanemisze-relemnekiskizárólagatestioldalaérdekli;jellemzőmódonőaz,aki„a’ hon földének becses jövedelmét telhetetlen hárem-pióczáknak”vetimartalékul.11A„magasztos”honszerelemtőláthatotthonfitvi-szontnemcsupán ahaza iránti érzelmi ésmorális elkötelezettség,hanemavelevaló–hanemistesti–legalábbisanyagiviszonykölcsö-nösségejellemzi;élveziahonjavaitésvalamilyenformában(egyenesvagyközvetettadókáltal)viszonozzaezt.12

10Vö.Széchenyi István, Két garas XX.,Jelenkor,1843.december10.,525.;vagyUő.,Két garas = Uő, Adó és két garas,Buda,aMagyarKir.Egye-tembetűivel,1844,64–308,251.−Ehhezhasonlócéllalésértelembenjellemezte a „magyar honszerelmest” Széchenyi 1846. december 20-iakadémiai elnökibeszédében is. (Vö.Társalkodó, 1846.december 24.,405.)11Vö.KossuthLajos,Absentismus és pálinka,PestiHírlap,1842.május15.,343–344,343.12Hasonlópéldákatperszenemcsupánazegykorúpolitikaipublicisz-tikábanlehettalálni.VahotImreaPesti Divatlapban1845-benindítottsorozatának, a Szerelmi és házaséleti ismeretek tárának az Ábrándozásról szóló lexikonszócikk-paródiájátazzalvezettebe,hogyatárgyalt jelen-ség „[l]eginkábbanemiéshonszerelem,ekét leghatalmasabbszenve-dély következése”. (Vö. Vahot Imre, Szerelmi és házaséleti ismeretek tára, PestiDivatlap, 1845. április 3., 2.)Ugyanennekaz évneka végénaz Életképek aNemzetiSzínházdecemberelejiműsorátértékelő írásá-nakmeghatározásaszerint’honszerelmes’az,„ki,havalamiselejtesis,csakanemzetiségnevébenajánltassék,hazafiuikötelességénekvéli,azttorka szakadtával pártolni”. (Notram, [cím nélkül], Életképek, 1845.december 13., 773.) PákhAlbertA honszerelmesek című szatirikus írá-sánakcímszereplőiebbeatípusbatartozó,ahazáértaffektálvarajongó„divat”-hazafiés-honleány.(Vö.Pákh Albert, A honszerelmesek vagyis: Ignácz és Konstanczia,Életképek,1847.július4.,13–18;július11.,46–51;július18.,79–84.)

109

Akétféle szerelemanalógiájának,metaforikus összekapcsolásá-naka fentipéldákbanbemutatott retorikaikihasználásánál jellem-zőbb azokmetonimikus, vagy inkább szinekdochikus összefűzése.Az 1830-as évektől kezdve számos szerző mint a magánéleti bol-dogság egyik garanciáját ajánlotta olvasói figyelmébe, hogy a nőésférfiköztaközügyeketilletőenismeglegyenavélemény-ésma-gatartásbeli összhang.A jellemző érvelés szerint a családi béke éstartós boldogság, különösen pedig a házasság társadalmi célja, ahasznos,hazájukatszeretőpolgároknevelésemiattfontosharmónialétrejötténekmegelőzőfeltételeamegfelelőpárválasztás,anemiéshonszerelemszinergiája.13CsászárFerencaHonderű hasábjain1843-ban közölt Honszerelemcíműírásánaktárgyátnemcsakminta„nőierények’legmagasztosbikát”ajánlottaahölgyekfigyelmébe,hanemszerelmi ideáljukmegválasztásának fő szempontjaként is javasolta:„Éslenneaztánaférfiúieszményaz,kibenlegtöbb,leghőbbszerel-met tapasztalandnátok a haza iránt, melly, mint a nap tiszta nyári-délen,ugyuralkodnéklángsugárivalkebletek’mindenérzeményén;éslennesziveteknekhonszerelemsugalltaszentérzeményealegdi-csőbbbabér,mellyetadnátokahon’ügyeibenlegtöbbet,leglankadat-lanabbulküzdöttférfiaknak.”14 Az Athenaeum1838-asévfolyamának

13AkétszféraösszekapcsolásárólszólógondolatmenettelmáraHitel-benistalálkozni.(Vö.Széchenyi István, Hitel, Pest, Petrózai Trattner J.M.ésKárolyiIstván,1830,67–69.)Az1840-eséveksajtótermékeibenpedig már valóban könnyen lehet a kérdést fő- vagy melléktémakénttaglaló,különbözőműfajúszövegekrebukkanni.AfőszövegbenkésőbbidézettekentúllásdpéldáulBeöthy Zsigmond, Férj és nő I.,Honderű,1843.november25.,650–655;Pirker Adolf, Honszerelem, Pesti Divatlap, 1847.január24.,97–100;vagyaVahotImrelejegyezte,A radikál magyar hölgyek kívánataicímenmegjelentszövegtöbbpontját (vö.PestiDivat-lap,1848.április29.,521–523.).Areformkorralfoglalkozómonográfiá-jánakaz1843–1844-esországgyűlésttárgyalórészébenHorváthMihályakövetkezőképpenjellemezteanőkfokozódópolitikaiérdeklődésénekamagán-ésközéletügyeireegyarántkiterjedőhatását:„Anőkszövet-ségeapolitikaipártokkalsokkalnagyobbelőnyéreváltajobbárafiataltagokbólállósalegszebbésszellemdúsabbhölgyekkeldicsekedhetőre-formpártnak,mintellenfelének,melyetnagyobbrészbenidősebbhiva-talnokoksegyháziszemélyekképeztek.Abefolyás,mellyetaszövetségazországgyűlésmenetéregyakorolt,kiváltafiatalabbtagokattekintve,nemvoltcsekély:kiefiatal,szintolybájosmintlelkeshölgykoszorútár-salgási köréből kizáratni nem akart, a reformpárttal kényteleníttetettszavazni.” (Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarország történelméből, másodikkötet,Genf,PukyMiklós,1864,190.)14 CsászárFerenc,Honszerelem,Honderű,1843.március11.,322.

110

egyik–anévaláírásalapján–nőiszerzőjeörömétfejezteki,hogyazújabbmagyarirodalombanmár„nemcsakIdához,Rózáhoztalálunk[...]szerelmesrímeket”,mivel„[i]fjaink első szerelme most a’ haza”.Ezazonbannemsérthetiazutóbbivonzalombanosztozóhölgyekhiúsá-gát,akikszinténkitudjákmutatnihonszerelmüket;nemutolsósor-banahazairántközömbösifjakmegtérítéseáltal.Haegyhonleányhazafiatlanifjút„szerencséselbájolni–merttudjuk,hogya’szerelemnemész,hanemszív’dolga–neki,azt,mieddigmindensikernélkülmaradt,szerelmeáltalkönnyűleszenkedvesénélkivívni’sígymindmagánakmindhonánakhasznoslehet;magánakmertférjéttisztelet-reméltóváteheti;honánakmertegypolgártadvisszaneki”.15 Akár a honszerelemjelenikmegegyfajtaafrodiziákumként,mintCsászár-nál, akár a szerelemgerjeszti fel azt ott, ahol az érvek csütörtökötmondtak,akétféle(magán-ésközéleti)emóciótaszövegekelválaszt-hatatlanulegybefűzik.Akétféleszerelemkapcsolatátaz1840-esévekközepénavédegy-

let iránti lelkesedésmégszorosabbátette.Agazdaságpolitikaikér-déstapolitikahagyományosszíntereirőlamagánélet,azegyesház-tartásokkörébe áthelyező – az ezt kifejező egyik gyakran ismételtképszerintavámsorompókatazországhatárhelyettkényszerűségbőla házak küszöbén felállító16–,selvbentársadalmistátuszra,vagyonihelyzetre és nemre való tekintet nélkül bárki számára nyitott mozga-lom17ahonszerelemkifejezésénekanőkésférfiakszámáraegyaránthozzáférhetőnyilvánosterepelehetett.Azegyletalapvetőenanyagitermészetűcéljamiattpedigapolitikaimeggyőződésvagyérzelemkifejezése ismateriális formában,hazai termékek fogyasztásaáltaltörténhetett; nem utolsó sorban az annakmindennapi reprezentá-ciójára kiválóan alkalmas, honi gyártású szövetekből készült, s le-hetőlegmagyaros szabású ruhákviselésében.Ahonszerelemefféletestimegnyilvánulásaitamozgalmatpropagálószövegek–Kossuthazabszentizmusról szólóvezércikkéhezhasonlóan–amagánerköl-

15Vö.KlyNelli,Elszórt gondolatok,Athenaeum,1838.szeptember13.,350–351.16LásdpéldáulKossuthavédegyletrőlszóló1846-osértekezését.(Ma-gyar szózatok,Hamburg,VoigtH.G.,1847,92;142.)Aképetkülönbözővariációkban többször használták az 1843–1844-es országgyűlés alsó-táblájánakvitáibanfelszólalók,ésszerepeltafeliratijavaslatbanis.(Er-rőllásdpéldáulHorvát Elza, A védegylet története,Bp.,RévaiésSala-monKönyvnyomdája,1911,20–34.)17 Lásd az egylet alapszabályainak 2. §-át. (Az Országos Védegyesület alapszabályai és alakulásának rövid leírása,[h.n.],[k.n.],[é.n.],4.)

111

csökkelasszociálták.Akülföldimádókéjsóvártermészetemiattnemtudlemondaniazidegeniparcikkekről,vagyisnemképesuralnites-ti vágyait.Azerkölcsikarakternekezzel aközéletimagatartáskéntmegnyilvánuló,ámaháziboldogságraisbaljósárnyatvetőhibájávalszembenavédegyletistamorálisalapúönkorlátozásanemcsakanyagitekintetben(afényűzés,pazarláselutasításamiatt),hanemahazáhozvalótesti-lelkiragaszkodásanalógiájáraaházastársihűségtekinteté-beniskedvezőelőjelkéntértelmezhetőajövőbelicsaládiboldogságranézve.

A mozgalmat támogató szövegekben gyakran találkozni a szere-lempolitikaiinstrumentalizációjára,propaganda-vagynyomásgya-korlóeszközkéntvalóhasználatárabuzdítássalis.VahotImreA ma-gyar nőnem hivatásacímű (saját lányainakajánlott)emlékiratábanalüszisztratéi példa követését javasolta: „A valódimagyar honleány,haegyebetnemtehetneis,azokat,kikrenőiségénélfogvahódítóbe-folyásavan,bájolóhatalmával,ahonboldogítására lelkesíti;–shaezekvalamiképahazaérdekeiellendolgoznának,megtagadjatőlükszerelmét, smindaddig hidegséggel viseltetik irántuk,míg csak jóútranemtérnek.Ígylehetségescsakajóhazafiakatszaporítani,sahűtleneknagy számát sükeresengyéríteni; –deehhezerős lélek, sihletetthonleányi lelkesedéskívántatik.”18 A védegyletet propagáló művekben olykor a csábítás vagy a szerelmi színlelés is honleányi/hazafiúi kötelesség, hiszen a kétféle szerelemcsak együtt teljesed-hetki,atökéletesháziboldogságcsakahazaboldogságávalegyüttérhetőel.Azt,hogymennyireszoroskapcsolatálltfennakétszféraközött,jólmutatja,hogyolykoranemiszerelemtárgyaiköztiválasz-tásisahazafiasvásárlásanalógiájárajelenikmegakorabeliszöve-gekben.KovácsPál1845-ösIgen és nemcíműnovellájábanakülföldianyagijóléttalmicsillogásátólésabécsikalandornő,ahódítóLaurapiperézettbájaitólelvakítottvidékinemesifjút,Eleketföldije,alelkeshonleány Jolánhódítja vissza amaga és a hon számára.Az ifjúértversenyzőhölgyekjellemzéseavédegyletakülföldiéshoniiparcik-kekkapcsánhasználtretorikájávalanalóg.AzigézőLaurárólkiderül,hogyszépségecsupánElektestivágyainakfelkeltésére,afiatalemberelcsábításáraésperszevagyonánakmegszerzéséreszolgálóeszköz.AmegjelenésébenvetélytársnőjéhezképestelsőrekevésbécsábítóJo-lán(akirőlperszeazőtjobbanmegismerőazelbeszélőszerintvégülkénytelenelismerni,„ezvalóbancsinoshölgyecske!”)elsősorbannem

18 Vahot Imre, A magyar nőnem hivatása (Emlékirat leányaimhoz) – I. Honszerelem és nemzetiség, Pesti Divatlap, 1846.április9.,282.

112

testivonzereje,hanembelsőértékei,főkéntamindenhonitámoga-tásárakiterjedőhonleányierényei(ésperszeügyescselvetései)általgyőzedelmeskedikvégül,szerencsésenmegmentveafiatalembertazőtfenyegetőerkölcsiésanyagiromlástól.Adidaktikustörténetvégénazolvasóbanszemernyikétségsemmaradhatafelől,hogyazEleketabukástólmegóvóházasságárukapcsolássaljártegyütt;azelbeszélésugyanisakövetkezőcsattanóvalzárul:„Igaz!kedvesférjem,teméga’védegyletneksemvagytagja?kérdéhamisczélzássala’kedvesnőférjeégőarczaitsimogatva.–Jó,hogyemlékeztetsz,angyalom,feleltazkészséggel.Azelsőkaphatóaláírásiívrejegyzendemtüsténtneve-met,hogyezentúlkülföldiczikkreneisgondolhassak,miutánazelsőhoni[t.i.magaJolán]–ollyédes!”19

Az Eljegyzés álarcz alatt szerelmi bonyodalmának ez az értelme-zési kontextusa.Ebben a világbannem létezik a közügyektől elvá-lasztható intimszféra, érzelem, s ezért a politikától, legalábbis az itt a védegylettámogatásábanmegnyilvánulóhonszerelemtőlfüggetlenülelképzelhetetlenvalódiszerelemésboldogházasság.Júliaéppúgy„a’honszerelmetmintfőkelléket”20várjaelleendőférjében,ahogyNá-doryis,akinekéletébenahazavoltaz„elsőszerelem”,úgynyilatko-zik;„inkábbszivemfeléttépnémki,minthazaellenieshölgyetbirjakegykoron; –mert jópolgárt csakhonát szeretőanyanevelhet”.21 A honszerelem hiánya – a védegyletet propagáló számos szöveghez ha-sonlóanittis–kételyeketkeltaszerelemőszinteségét,vagylegalább-ismélységétilletően,mivelhedonista,kizárólagazérzékiörömökethajhászó,állhatatlankarakterreutal:„Honszerelem?migondjaarranőnek;nekünkpipere,csinésvigalomkell”22–mondjaadarabelejénElvira.Júliapedigaztgyanítja,hogyjegyese,ahonérdekébenatestiélvezetekrőlvalólegcsekélyebbmértékűlemondástis„majomszere-tetnek”minősítőÁrvayúj, egyszerűhoni kartonból készült ruhájamiattkezdiveleszembenfigyelmévelkitüntetniasokkalcsábítóbbanöltözöttfiatalözvegyet.23

A darab világában a honszerelem az igaz szerelem próbaköve vagy királyvize;egyedüláltalakülönböztethetőmegamagasztosérzésapusztatestigerjedelemtől.EznyitjafelNádoryszemétjegyesevalódijellemétilletően,sleplezileönmagaelőttissajátkorábbiszenvedé-

19Vö.KovácsPál, Igen és nem,Életképek,1845.december13.,748–758.20 Degré, i. m.,4.21 Uo.,100;101–102.22 Uo.,4.23 Uo.,7.

113

lyénekalacsonyrendűségét.MiutánazelsőfelvonásbanElvirahatá-rozottan elutasítja, hogy a szerelemvagy akár aházasságkedvéértváltoztassonfogyasztásiszokásain,Nádoryönostorozómonológbanfakadki:„Imádtamazonnőt,sőpiperéjéttöbbrebecsüliszerelmem-nél és édes hazájánál. De hogy is bódulhattam annyira külmázba,hogyabelsőértéketnefürkésszem?–Oh!nevádoljatok,énazthi-vém,szép testbenszép léleknekkell lakoznia.”24 A darab végén, az eredetipárokvisszarendeződésévelnemakiindulóállapotállhely-re; a régi-új jegyesek egymás iránti puszta testi gerjedelemnekbi-zonyultkorábbivonzalma,összeolvadvaahonszerelemmel,elériazEljegyzés álarcz alatt szerelemtanaszerinti legmagasabbszintet. Így–aszerelemművészetébenvalóminőségihaladásként–értékelikezta „megtért” külföldieskedők is; az özvegyként a nemi szerelembenfeltehetőennem járatlanElvira szégyenkezve valljabe,hogyeddignemismertehazáját,„deöntőlszeretnitanulni,oh,Arthur!ezistenivalami”.25Ahonszerelemavalódi szerelemmodelljeésegybenan-nakvégcéljais.Adarabvégénazegymástmostmárhelyesenszeretőpárokmegújítottjegyességeahazával(védegylettel)valóeljegyzésselválikteljessé:„Epercztőlhazáméésöné”26–esküszikújrahűségetNádorynak Elvira, Júliának pedig Árvay. A szerelmi cselszövéseikeredményétközösdiadalkéntünneplőfiatalokNádoryértékelésesze-rintettőlkezdvemárolyanmintakénttekinthetnekmagukra,amely-nekkövetéseegyszerregarantáljaházasságukésahazaboldogságát:„Naponkintezerillyünnepethazámban,éspolgárainehézdolgokatvehetnek czélba és vihetnekki.”27NohaDegré jegyeseinekproblé-májaafordítottjaannak,amivelEötvösifjaiküzdenek;hiszennemanyilvánoséletetkellszerelmükkelharmóniábahozniuk,hanemsze-relmüket kell egy politikai ideálnakmegfelelővé formálniuk,28 úgy tűnik,hasonlósikerrelabszolváljákafeladatot.Ajátékvégéreszerel-mükmetaforikusésszinekdochikusértelembenisösszhangbakerültahonszerelemmel.Azajosszínházisikerekrőlszólóbeszámolókszerintígygondol-

hattaeztaz1845-öselőadásokközönsége,ésígyértékeltékadarabrólszületettelsőkritikákszerzőiis.AHonderűazősbemutatórólszólómár idézett bírálata a szerelem és politika viszonyának darabbeli áb-

24 Uo.,15.25 Uo.,102.26 Uo.27 Uo.,103.28DegrévígjátékánakhasonlóértelmezésétlásdBayer, i. m.,145–146.

114

rázolását„lélektanilagigenhelyes”-nek,azabbóllevonhatótanulsá-gotpedigigenpraktikusnaktartotta:„Mertigaz,hogyszerelem min-dent tehet,sakülföldieskedőhölgybizonyosanörömesthajolfelölelniaszép,anagyszerűeszmét,mellymégamellettnekierényültudatikbe,márcsakazértis,hogyazáltalkedvese’szerelmétmagánakbiz-tosítsa.Másfelőlgyakorlatileczkétadszerzőifjainknak,miképphöl-gyeink’magyarrálelkesítésébenőktehetnénekigensokat,akezök-benlévőhatalmasfegyver–aszerelemáltal.”29

MindezekellenéreDegréművénekolvasójábankomolykételyekmerülhetnekfel,hogyazabbanajánlottmódszerrelvalóbanelérhetőazutolsófelvonásbanbemutatottideálisállapot.Nemutolsósorbanazért,mivelazEötvösifjaihozképestfüggetlennektűnőjegyesekma-gánéletidöntéseikbenalátszatellenéreegyáltalánnemszabadok.EzaszínművilágánbelülelsősorbanNádoryesetébenváliknyilvánva-lóvá,akimiutánbelátja,hogyhonszerelmét(pontosabbanvédegyletiesküjét)nemtudjafenntartaniazElvirávalkötendőházasságban,úgydönt,megpróbáljamagátmegutáltatnianővel,svelekimondatniaszakítást,ámhaebbennemjárnasikerrel,hajlandónekiadottszavátésszerződésüketakármagaisvisszavonni.Magánbeszédébenjegye-se tervezett megtévesztésének, illetve neki tett fogadalma megsze-gésénekmotivációjátnemelvhűségébenvagyhonszerelmébenjelölimeg,hanemabban,hogy,mintmondja;„avilágelőttbecsületesma-radjak”.30Báradarabfőszereplőiazthangoztatják,hogymagánéle-tüketsajátmeggyőződésüknekésérzelmeiknekmegfelelőenformál-ják,valójában–közvetlenvagyközvetettmódon–egyazelőítéletesszülőihatalomnáliserősebb,nehezebbenkijátszható,ezértnyomasz-tóbbkülsőerő,aközvélemény(politikaidivat)tartjaőketsakkban.NeyFerenc1846májusábanaBudapesti Hiradóban a védegylet és

adarab iránti lelkesedéselsőhullámánakelülteutánmegjelent,azakkorramár napvilágot látott kötetről szóló kritikájában nemcsaka szerelemDegré ajánlotta politikai instrumentalizációjának haté-konyságával,hanemannakerkölcsihelyénvalóságávalkapcsolatbaniskomolykételyeinekadotthangot.Neyúgytalálta,hogyDegréin-tenciója, vagyis annak „gyakorlati” bizonyítása, hogy „mikép lehetnémellyellenvéleményűketazügyrészéremegnyerni”aleghatalma-sabb emberi szenvedélyek, a szerelem és féltékenység által, a darab-baneredeticéljávaléppenellentéteseredményrevezetett.Aköz-ésmagánéletharmóniájátbiztosítócsodafegyverkéntünnepeltmegol-

29ÜY.,i. m.,320.30 Degré, i. m.,16.

115

dásszerinteolyaneszköz,amelynekhasználatavalójábanakétszférakölcsönöskorrumpálódásátgarantálja:„[V]ajjonmittarthatunkollyegyénekhazafiúielveiről,mellyekmindenesetreeföldönagyakor-lati élet legmagasztosbjai, smintegy tisztán szellemiek –mit tart-sunk,mondomillyegyénekhazafiságáról,kiklegemberibb’spedigérzékilegislegemberibbindulatban,aszerelemben,ollyingatagságotbizonyítnak?[...]Igazugyan,hogyezingatagságegymagasabbelvre,épen az elvek és szellemibb érzelmek öszhangzására támaszkodni lát-szik,decsaklátszik,mertaháttérbenmindigazérzékiördögcse–atestiszépségéskellem–pislongat.”31 Ney recenziója ugyannemutalt Eötvös vígjátékára,Degrémű-

vét mégis annak tökéletes komplementereként, az Éljen az egyenlő-ség!-ben sikeresnek ábrázolt modell egyfajta ellenpróbájaként írtale.Eötvösnél a szerelem–ahogyarra adarab szereplői többször isutalnak32–olyanerkölcsierőtésértéketképvisel,amelynemszorulkülsőmegerősítésre.Akifeléugyanszínlelnikénytelenszerelmesekadarabbanéppenintimszférájukfüggetlenségénekfenntartása,intaktmegőrzéseáltalgyőzedelmeskedhetnek,hiszencsakennekköszön-hetőenképesekegymásköztikommunikációjukazelvekésszavak,ajelentőésjelentettegységénalapulómodelljénekkövetésétkörnye-zetükrerákényszeríteni,ésezzelkedvezőváltozástelőidéznia (me-gyei)közéletbenis.33 Az Eljegyzés álarcz alattjegyeseinekhelyzete,haelsőpillantásrakedvezőbbnektűnikis,valójábansokkalkétségbeej-

31 NeyFerenc,[KritikaazEljegyzés álarczalattcíművígjátékról],Buda-pestiHiradó,1846.május10.,315–316,315.32EnneklegerőteljesebbkinyilatkoztatásaitermészetesenVilmosszájá-bólhangzanakel.AzifjúazelsőfelvonásbanígypróbáljaeloszlatniIlkaaggályait: „Ne féljen–holkét szív igentmond,a világhasztalankiáltnemetközükbe;–vanegytitkoserejeaszerelemnek,melyvégreelőítéle-teketislegyőz.”Amásodikfelvonáselejénpedigazzalnyugtatjahúgát,hogyanőibecsületkizárólagaszerelmiérzésőszinteségérealapozottér-telmezésétfejtikiszámára:„”Anőibecsület?–Ó,nefélj–jóltudomazt:nemkövetnivilági tekintetet,vagyont,szépnevet,külső fényt,hanemszívet;nemszínlelniszerelmet,hanemérezni;nemkínozniál-közönyös-séggelazt,kiértlángol;nemhazudni–egyszóval:énmástnemismerek[...].”(Eötvös József, Éljen az egyenlőség! = E. J. művei, A karthausi – Ver-sek – Drámák,szerk.WéberAntal,Bp.,MagyarHelikon–SzépirodalmiKönyvkiadó,1973,653;665.)33 Eötvös vígjátékának az egykorú politikai kontextusban való értel-mezhetőségérőllásdSzilágyiMárton, Egy vígjáték politika és irodalom metszéspontján – Eötvös József:Éljenazegyenlőség!=Eötvös-újraolvasó… i. m.,31–40.

116

tőbb.Aző–közvetlenszülőibefolyásáltalugyannemakadályozott– szerelmeiknek olyan intimszférában kell kibontakoznia, amely már magaisaközvéleménybefolyásaalattálló,apolitikadisszimulációraépülőnyelvistratégiájaáltaluraltközéletiküzdőtérrésze.Ebbenaközegbenpedigéppolynehézeldönteni,hogyJúliaésNádoryegymásirántihirtelenvonzalmavalódiérzelmekenalapul-e,vagycsupánapolitikai divathoz alkalmazkodásmotiválja azt,mint ahogy a kül-földieskedőkesetébensemegyértelmű,hogyváratlan„megtérésük”nemcsupánvágyaikelérésének„politikai”eszköze-e.Nohaadarabanemiéshonszerelemharmonikusegybeolvadásátünneplőfrázisok-kalzárul,azokigazságtartalmátilletőenmagaabohózataddigicse-lekményeébresztkételyt.Aszerelemugyanittisgyőz,ámgyőzelmealigha tekinthető valódi diadalnak; a politikai divatnakmagánéle-tükbenismegfelelnikívánófiatalok–ellentétbenEötvösszereplői-vel–nemcsakegymás,hanem–ahogyaztNádoryidézettmonológjasejteniengedi–mégtalánönmagukelőttisszínlelnikényszerülnek.Ebbenavilágban,Neylesújtóértékeléseszerint,alegmagasztosabbelvekéslegemberibbérzelmekiselvesztikerkölcsialapjukat,ahon-ésnemi szerelemegyaránt az „érzéki ördögcse” játékszerévé válik.Az Éljen az egyenlőség!-gelszembenittsemmisemszavatolja,hogyakimondottszavakmegfelelnekazelveknekvagyérzelmeknek.Neyfi-gyelmeztetése szerint az eötvösi modell megfordítása szükségképpen kudarcravanítélve;amagánélet(szerelem)politikaalárendelésévellétrehozott nemzeti szexuális utópia valójában morális disztópia,amelybeneredeticéljávalellentétbenazegyetlenbizonyosságaszéptestmarad,errőlazonbanezutánvégképpeldönthetetlenlesz,hogyszépléleklakja-e.

117

Tóth Orsolya

Weilerné könnyei

Megjegyzések Kazinczy Ferenc Az atlacz papucs

című vígjátékának két szövegváltozatáról

1831májusábanazörökifjúKazinczyFerencújműfajjalkísérletezett:megírtaéleteelsővígjátékát.Az atlacz papucs a széphalmi mester ha-lálautánháromévveljelentmegelőszörnyomtatásban,BajzaJózsefésSchedel(Toldy)FerencszerkesztésébenKazinczyEredeti Munkái-nak elsőkötetében,aköltemények prosábanalcímetviselőfejezetben.1 Aszerkesztőkjegyzeterövidenösszefoglaljaakeletkezéskörülmé-nyeit:

„A’m.academiáhozegy, lengyelből fordítottvígjátékadatottbe,azintézet’költségévelleendőkiadatásvégett.Kazinczyvolta’kézirat’egyikbírálója. Beadván máj. 24. 1831. véleményét, ahhoz a jelen vígjátékotis kapcsolta, illy sorokkal: „ABársonyczipő irántnyújtvánbe jelenté-semet, ámbár az nekem nem parancsoltatott, egyszersmind a’ darab’újradolgozásátnyújtombe.A’darab’fabulájátlegfőbbvonásaibanmeg-tartottamugyan,deazalkotás,a’dialógus,egészenazenyéim, ’snemfelejtém,hogya’szín’költőjéneka’vígjátékokbansemszabada’mora-litásrólelfeledkezni.Ámbárakevéstekintetűdarabnakújradolgozásom sokérdemetnemadhatott;úgyhiszemmégis,hogyszinészeinkennekisvehetikhasznátollynapon,mikoranagyobbdarabmellépótolásul még egy rövidebbet kell adniok.”2

A bírált vígjáték szerzőjéről, Setétkúti Setéth (más ortográfiaiváltozatok szerint Setétkuti, Setét, Setétt) Imréről keveset tudunk.ApjaSetéthBenedek,3KempelenBélacsaládtörténetimunkájaalap-ján Setét (Setétkuti) Imre ésfiai nemeslevelétNyitra vármegyebi-

1KazinczyFerenc’ Eredeti munkái, I.,kiad.Bajza, Schedel,Buda,1836,267–290.2 Uo.,305.3CsaládjáravonatkozóadatokatlásdaPalásthyMihályszámárakiadottörökösfelvállaló levélből:Palásthy Pál, A Palásthyak, III.,Bp.,1891,424.

118

zonyítványaalapján1817-benPestmegyébenhirdettékki.4 Szinnyei JózsefösszefoglalásaszerintSetéthImrenyugalmazottkatonatiszt,aki 1835-ben és 1838-ban is sikertelen pályázatot adott be a pestiegyetem orvosi karához, A marhavész gyógyításának módjárólcímmel.Abírálómindkétszerelutasítottaapályázatot.5 Setéth neve azonban legtöbbszöradrámafordításávalkapcsolatbanmerültfel.Afennma-radt források szerint lengyelről fordította aBársony Tzipőt, amelyet Német-Vargaikölteményneknevez.6AKazinczy-drámafordításokattartalmazó Külföldi Játszószín sajtó alá rendezői,CzibulaKatalin ésDemeter Júlia azonosították a vígjáték feltételezhető alapszövegét.AzeurópaivándormotívumravisszamenőszövegkönyvszerzőjeGiu-seppeMariaFoppa.LibrettójátMarcosAntónioPortugalzenésítettemeg, és az opera Le donne cambiatecímmelterjedtelEurópa-szerte.Eztaszövegkönyvetfordítottaleakorhíresbécsiszínháziembere,ChristianFelixWeisse,ésadtakiDer lustige Schuster, illetve Die ver-wandelten Weiber címmel.Valószínűlegezanémetnyelvűváltozatját-szottszerepetadarabközép-európainépszerűségében.7

ToldyésBajza fent idézett szerkesztőimegjegyzésearra isutal,

hogy a vígjáték átdolgozása a széphalmi mester akadémiai tevé-kenységéhez kötődik. Kazinczyt 1830. november 17-én a nyelv- ésszéptudományiosztályrendesvidékitagjáváválasztották.8Feladata–ViszontaGyulaösszefoglalásaalapján– részbenamármegjelentszövegek(atervezettakadémiaifolyóiratszámárakészült)ismertető

4Kempelen Béla, Magyar nemesi családok,IX.,Bp.,GrillKárolyKönyv-kiadóvállalata,1915,334.5Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái,XII.,Bp.,HornyánszkyViktorKönyvkereskedése,1908,955–956.KóssaGyula,Magyar állator-vosi könyvészet 1472–1904,Bp.,MagyarOrszágosÁllatorvos-Egyesület,1904,203.6LásdavígjátékegyrészénekKazinczyáltalkészítettmásolatát:MTAKK 601., 12a-19b. 1833-ban a Magyar Kurir Tudományos jelentés címűrovataSetéthpenz.Hadnagyaláírássalhárommunkamegjelenésétígéri,köztük a Bársony Tzipőcíműjátékszínielőadásét.Ajelentésnemcsupánarrautal,hogyamagyarfordításlengyelbőlkészült,hanemarrais,hogyalengyelfordításalapjafranciaszöveglehetett.MagyarKurir,1833.jú-lius15.,II.,2.sz.,16.7KazinczyFerenc,Külföldi Játszószín,kiad.Czibula Katalin,Deme-terJúlia,Kritikaikiadás,Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,2009,343–344.8 HeinrichGusztáv,Kazinczy Ferenc és az Akadémia, Akadémiai Értesí-tő,20.kötet,12.füzet,1909.december15,637–651.

119

összefoglalásából, valamint a kiadandó munkák kéziratainak elbí-rálásábólállt.9 Kazinczy ígykerültkapcsolatbaSetéthdrámájával,melynekelsőbírálója (ugyancsakazAkadémia felkérésére)Vörös-martyMihályvolt,aki1831.május5-redatáltjelentéseszerintvisz-szautasította„aroszirásmiattmajdolvashatatlan,’sa’mégrosszabbnyelvmiattszinteérthetetlenmunkát, ’saztmintkülönbeniscsakfordítást,a’bokrosnyelvhibákmiattteljességgelhaszonvehetetlen-nek”tartotta.10Vörösmartyaz1831.május16-ikisgyűlésenmutattabe jelentését, seztkövetőenkaptamegKazinczyvéleményezésreadarabot. Kazinczy bírálata (Vörösmartyhoz hasonlóan) egyrészt anyelviproblémákatérinti:figyelmeaszintaxisra,agrammatikáraésazortográfiáraiskiterjed.Másrésztaműfajikonvenciótfigyelembevévekitérakomikumforrásárais.Eztmindösszeabbanlátja,hogySetéth „a’németembertnémetesmagyarságbanbeszélteti”.Ehhezkapcsolódik ahatáskritikai norma, amelynek értelmében „a’ darabÍrójae,vagyfordítója,azimmorálistett’elbeszélésealatt,nemlátászükségesnek,a’Játékotarrahasználni,hogyaza’szívhezszóljonésaztnemesítse;nekielégvolthogynézőjit,s’azokatiscsaka’paradi-csomban-űlőket,megkaczagtassa”.11Kazinczyajelentéshezmellékeliasaját–immárAz atlacz papucscímetviselő–átdolgozásátis.Kazinczyabírálatmegírásávalnagyjábólegyidőbenhatároztael

sajátváltozatánakelkészítését,amellyelazakadémiaibeadványsze-rintkettőscéljavolt.Mintláttuk,Setéthmunkájátmorálisszempont-bólkívántakorrigálni,ugyanakkorakorabeliszínjátszásszempont-jait isfigyelembe vette: „Színészeink ennek is vehetikhasznát ollynapon,mikora’nagyobbdarabmellépoltolásúl még eggy rövidebbet kell adniok.”12

Kazinczy pesti útját rögzítő naplójában 1831májusából két be-jegyzésisutalrá,hogyavígjátékondolgozik.Azelsőtmájus19-redatálja:„dolgozomazAtlaszpapucsot.”13 A második az akadémiai be-adványidőpontjátrögzíti:„24BePestre.Űlés.BéadomazAtlaszpa-pucsot.”14NemsokkalkésőbbGuzmicsIzidornakírjaakövetkezőket:

9 ViszontaGyula,Kazinczy Ferencz müködése az Akadémiában, Akadé-miaiÉrtesítő,20.kötet,12.füzet,1909.december15,651.10 Vörösmarty Mihály Összes Művei,XVI., kiad.Horváth Károly, TóthDezső,1977,133;ViszontaGyula,Vörösmarty kisebb akadémiai jelentései,AkadémiaiÉrtesítő,1939,141–142.11MTAKRAL28/1831.,1b.12MTAKRAL28/1831.,1a.13 KazinczyFerenc,Magyarországi utak,kiad.Orbán László, Kritikai kiadás,DebreceniEgyetemiKiadó,Debrecen,2015,92.14 Uo.,92.

120

„AzAcademiánakegyBársonyCzipőnevűtheatrumidarabküldetettbenyomtatásvégett,’snekemadták,hogytekintsemmeg,sadjamitéle-temet.Vörösmartymárelébbrossznakitélte.Énisannak.Anyavalyásembernektetszettaza’frivolus történet, hogy eggyTiszteggySuszter-nétmagáhozcsal,’sharájövénférje,azasszonyteltakarja,’saSuszterrelmértéket vétet eggypárújjczipőre lábáról, mellyetazasszony,a’Tisztkényszerítésére,a’lepelalólnyújtki.Sadologimmoralitásfeddésnélkülmaradt.–Elúntambajlódnivele,megtartáma’ fabulát, seggymorálisVigJátékotcsináltambelőle,sazta’múltülésbenbeadtam.A’dologeggy kisbecsületemrevált,kiválthogyPalielmondá,hogyaVig Játék estvéig készenvala.”15

AGuzmicshozszólólevéltehátmegismétliajelentésnéhányele-mét:Kazinczyfrivolnak,morálisszempontbólvitathatónakneveziatörténetet,seközbenrövidenösszefoglaljaadrámaicselekményt.Alevélemelletttájékoztatástadadarabkeletkezésénekszűkreszabottidejéről,amely,hanemisakadályoztameg,delegalábbishatártsza-bottKazinczyjólismert,korrigálómunkamódszerének.Ámminthaezmostnemiszavarná.Asietséghangsúlyozásakapcsolatbanlehetaz eredeti szövegKazinczy által feltételezett csekélyművészi érté-kével,valamintazzal,hogyaszituáció(egyoldalú)költőiversenykéntis értelmezhető.Az aemulatio gyakorlata ebben az esetben inkábbSetéth(mesteri)kioktatásakéntjelenikmeg.Akönnyedségésaspon-taneitásviszontolyanértékek,amelyekkelKazinczykivívhattaafia-talgenerációelismerését.16ÁtdolgozásánaktöbbszörishangoztatottönállóságaafordításokhelyettimmárazeredetiségetkultiválóToldyésBajzaszámáraelegendőérvlehetettamellett,hogyfelvegyékadrá-mátaposztumuszKazinczy-kiadásba. Ígyazéletútvégénszületettvígjátékviszonylaghamarpublikussávált,ámsokáignemesettszórólaaszakirodalomban.ElsőkéntFriedIstvánvizsgáltarészletesen,rámutatva a dráma jelentőségére. Meglátása szerint nem annyiraszínháztörténetiaspektusbólérdekesezamű,haneminkábbgondol-kodás-ésmentalitástörténetiszempontból.17AKazinczy-életműösz-szefüggésébenszemlélveműfajváltástjelöl,skortársdrámatörténetikontextusbanezegybenaztisjelenti,hogyaszéphalmimesterolyan

15KazLev.XXI.5341.sz.,566.,KazinczyFerenc–GuzmicsIzidornak, Pest,1831.május27.16AToldyésKazinczyközöttifeszültségrőlakorrekció-elvkapcsánlásdTóth Orsolya, A mulandó és múlhatatlan. Kazinczy és kortársai irodalmi szemléletmódjainak diszkurzív határai,Bp.,Ráció,2009,148–149;152–157.17 FriedIstván, Kazinczy Ferenc elfelejtett vígjátéka,SzínháztudományiSzemle,1985,37–55,47.

121

műfajjal próbálkozott, amelybenKisfaludyKároly bizonyult ez időtájtkiemelkedőensikeresnek.18

Aszövegváltozatokösszehasonlításaelőttérdemesrövidenössze-foglalni aKazinczy drámájával kapcsolatos filológiai tudnivalókat.Kazinczyvígjátékánakkétkéziratosszövegforrásátismerjük.AzelsőazakadémiaiKazinczy-hagyatékAkadémiai dolgozásaim 1831gerinc-című, 36 fólió terjedelmű kéziratkötetében található, amely tartal-mazzaKazinczy1831.május24-redatáltjelentésétéslevelétaMa-gyarTudósTársasághoz(11a–11b),valamintalevélmellékletekéntazalábbikétszöveget:BÁRSONY TZIPŐ vagy is Német-Vargai Költemény. Három felvonásban. Mellyet Lengyelből fordétotta Némelly toldalékokkal és Megjobbításokkal Setétkúti Setétt Imre Hadnagy Magyar Huszár Ezred-től jött Érdem-fizetéssel 1827 Esztendőben(12a–19b),illetveAZ ATLACZ PAPUCS. Érzékeny Játék. írta Kazinczy Ferencz. Péczelen, eggy boldog napja’ emlékezetére. 1831. Május’ 19d.címűdrámaszövegeket(20a–36b).Mindegyik textusKazinczy kéziratábanmaradt fenn. SetéthműveacímalapjánKazinczynakadrámárólkészítetttöredékbenmaradtmásolatakéntazonosítható.19Vagyisazarchiválásiegységtartalmaz-zaSetéthdrámájánakazI.felvonás4.jelenetégigterjedőrészletét,ígylehetőségetkínálarra,hogyösszevessük SetéthvígjátékátKazinczyátdolgozásával.20 Ugyanakkor ebben a kéziratkötetben találhatjukKazinczydrámájának–általamájus19-redatált–változatátis.AToldy–Bajza-féle edíció21 forrását azonban az Akadémia egy-

kori, úgynevezett Főtitkári iratai között kell keresnünk. Ezek közétartozott Kazinczy levele (1a), illetve jelentése (1b) az Akadémiaszámára, valamint Az atlacz papucscíművígjátékszövege(2a–26b).22 A jegyzőkönyv szerint azAkadémiakisgyűlése elfogadtaKazinczyvéleményét.Aszövegetvisszaküldtékafordítónak,arrahivatkozva,

18 Fried, i. m.,53.19MTAKK601.,12a.20Akétszövegösszevetésérőlrészletesen:Tóth Orsolya, Két pár cipő: Kazinczy Ferenc Az atlacz papucs című vígjátékának szövegforrásáról = „Kö-zöttünk a Mester”. Tanítványi köszöntő kötet a 60 éves Debreczeni Attila tisz-teletére,szerk.Bódi Katalin, BodrogiFerencMáté,Debrecen,Debrece-niEgyetemiKiadó,2019,141–151.21AdrámaszövegétezenkiadásalapjánközölteújraFriedIstván:Ka-zinczyFerenc,Az atlaczpapucs,SzínháztudományiSzemle,1985,329–353.22ViszontaGyulaleírásaalapján:Főtitkári iratok,1831,28.sz.(lásdVi-szontaGyula,Kazinczy Ferenc müködése..., i. m.,655–656.)JelenlegazMTAKRAL28/1831jelzetalatttalálható.

122

hogyazalapszabályokcsakremekművekfordításátengedikmeg.Ka-zinczyátdolgozásáta levéltárbahelyeztékel,addig,amígazerede-tiszínjátékokrakerülasor.23Kazinczytehátmájus24-redatáljaazakadémiai jelentést, s ezzel együtt került aFőtitkári iratok közé Az atlacz papucsmásodikváltozata.AzultimamanuselvealapjánaFő-titkári iratokbantalálhatóvariánstkellakészülőkritikaikiadásalap-szövegének tekintenünk, ám az Akadémiai dolgozásaimban olvasható szövegváltozatlehetőségetkínálarra,hogybetekintéstnyerjünkazalkotóifolyamatba.Legfeljebbnéhánynap telikelakét szöveg rögzítéseközött,de

Kazinczykorrekcióra épülőmunkamódszere itt is azt eredményez-te,hogyegyetlenmondatsemmaradtváltozatlan.Ajavításokrólel-mondható,hogyegyrészükortográfiaijellegű,24 vagy a szóismétlés elkerülése25indokolta.Másuttszórendcserével,26 illetve a két szöveg viszonyát tekintvea fokozás retorikai alakzatával találkozhatunk.27 Vannak azonban más típusú változtatások is. Setéth drámájánakKazinczyáltallemásolttöredékébennemtalálunkkonkrétutalástahelyszínre,csupánadialógusokbólésazindirektutalásokbólsejthe-tő,hogy lengyel földön járunk.Kazinczyazonbanmindkétvariáci-óbankonkretizáljaahelyszínt,Miskolcrahelyeziacselekményt. Aszereplőknévváltoztatásátazindokolja,hogyadrámátmagyarkör-nyezetbehelyezi,ígyNogomalskikapitánybólErkényikapitánylesz,AntalnevűinasátPéterneknevezi.Setéthdrámájánaktovábbisze-replőimég:Sók,nyelvekbentökéletlenvargamestergazda,Kati,Sókfelesége, illetveFridrik,afia.KazinczyezzelpárhuzamosanWeilersusztertésWeilernétszerepelteti.28 A magyarítás láthatóan tenden-ciózus:azAkadémiai dolgozásaimbanWeilerfiátmégMichelnekhív-ják,aFőtitkári iratokbanviszontmáraMihálynévolvasható,scsakazapaszólítjaMichelnekagyermekét,smeglehet,hogyezistollhiba.

23ViszontaGyula,Kazinczy Ferenc müködése..., i. m. 655–656.24Apéldákbanakétforráströvidítvejelölöm:Akadémiai dolgozásaim:Ad, Főtitkári iratok:Fi.világotgyujt,hoszszú(Ad)–világotgyújt,hosszú(Fi).25„…kárhogybársony;a’ bársony vastagabbnakmutatjaa’lábatminta’selyem.”(Ad)–„Kárhogybársony;az vastagabbnakmutatjaa’lábatminta’selyem.”(Fi)26„…mígeggyszerőisfelakada’horgon.”(Ad)–„…míga’horgoneggy-szerőisfelakad.”(Fi)27„…azéa’ szépleányé.”(Ad)–„…azéa’gyönyörűleányé.”(Fi)28 Tóth, Két pár…, i. m.,148.

123

Az ilyen és ehhez hasonló eltérések – reményeink szerint – pontosan nyomonkövethetőklesznekadrámaszövegelektronikuskritikaiki-adásában.Atovábbiakbanalényegesebb,dramaturgiaiszempontbólisjelentősváltoztatásokatveszemszemügyre.Elsőkéntérdemesszótejteniaműfajimegjelölésmódosulásáról.

Az Akadémai dolgozásaimban a cím alatt az „érzékeny játék”,míga Főtitkári iratokbanazáltalánosabb„vígjáték”megjelölésttaláljuk,Setéthdrámájánakalcímébenviszont,mintláttuk,azunikális„Né-met-VargaiKöltemény” megnevezésszerepel.EzutóbbiKazinczyol-vasatábanadarabrajellemzőmiliőtvetítielőre,vagyis„Német-Var-gai; az az, suszteri világból vett, Víg Játék”.29Az „érzékeny játék”megjelölés viszont Kazinczy korábbi Goethe-fordításaira utalhat,mint amilyen az Esztelle vagy A’ Testvérek.30Azérzékenyjáték(comedyofmanners,Rührstück)elnevezésatájékozottolvasószámáraegya-rántsugallhattaazerénymegpróbáltatásaitésakibékítőmegoldást.Emegjelölésazértisfigyelemreméltó,merthipotézisemszerintKa-zinczySetéthdrámájánakújraírásasoránműfaj–,illetvetípusváltásthajt végre.Ennekértelmezéséhez érdemes itt újra felidéznünkKa-zinczynakazAkadémiaszámárakészítettbírálatát,melybenakomi-kumforrásátmindösszeabbanlátta,hogySetéth„a’németembertnémetesmagyarságbanbeszélteti”.EztigazoljaSetéthvígjátékánakránkmaradttöredéke,amelyben–ahogykorábbanláttuk–adrámaegyik szereplője Sók, a „nyelvekben tökéletlen vargamestergazda”.KazinczyhelyettemindkétváltozatbanWeilert,asusztertszerepelte-ti,akinekbeszédmódjanemmutateltéréstatöbbiszereplőhözképest.Setéthvígjátékánaknagyvalószínűséggelrészelehetett az a primer vagyszekundertöbbnyelvűség,amelyNagyImremeggyőzőérveléseszerintaXVIII–XIX.századimagyarvígjátékhagyományegyikjel-legzetessége.Evígjátékokbanakomikumforrásátgyakranazeltérőnyelvek,illetvebeszédmódok,dialektusokjelentik.31 Ennek egyik al-esete,amikoramásanyanyelvűszereplőtörtmagyarságajutdrámaiszerephez.32CzibulaKatalinhívtafelafigyelmetazokraadrámaszö-

29MTAKRAL28/1831,1b.30 Kazinczy Ferenc, Szép Literatúra, kiad. Bodrogi Ferenc Máté,Kritikai kiadás,Debrecen,Debreceni EgyetemiKiadó, 2012, 483–517,551–569.31 Nagy Imre, „Heraklit és Demokrit”. A kora reformkori vígjáték dramatur-giája = Uő, Ágistól Bánkig: A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pécs,ProPannonia,2001,220–236,221–222.32 Nagy Imre, Iskola és színház. Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia,Bp.,Balassi,2007,28–43,193.

124

vegekre,amelyekkifejezettenanémetnyelvhasználatávalalakítjákamagukszövegvilágát,akárehhezköthetődramaturgiaihelyzeteketteremtve,akárjellegzetestípusokathozvalétre.33Kazinczyakadémi-aijelentésealapjánarrakövetkeztethetünk,hogyszándékosanneméltanyelvikomikumSetétháltalkiaknázottlehetőségével,miközbenmegőrizteacselvígjátéknéhányelemét.A cseldráma típusát Nagy Imre tanulmányai alapján úgy fog-

lalhatjukössze,hogyaz ilyenszínműacselvetésmotívumáraépül,vagyisazegyikszereplő(nemmindenesetben,deáltalábanafőhős)csapdát,kelepcétállítvalamelymásikszereplőnekvagyaszereplőkegycsoportjának.Tettének indítékaazönzés,ahatalomvágy,vala-mely súlyos vagy annak vélt sérelemből táplálkozóbosszú, vígjáté-kokban gyakran egy kedvezőtlen fordulat elhárításának szándéka.Vagyiseszínműtípusokdramaturgiájábanalapvetőszerepet játszikaz ármány,adrámaicselekménytmozgatóhőstehátintrikus.Ezafi-guraéppúgylehetmindenreelszántmachiavellista,abosszúmegszál-lottja,mintarománcosdrámajótékony„varázslója”vagyavígjátékokfurfangosjátékmestere.Azilyendrámábanaszereplőkviszonyrend-szereegyközéppontihelyzetűhőskörérendeződik,akiazonban–aBécsyTamásáltal leírtközéppontosdrámátóleltérően–aktívhős:többlettudása, akimenetel szempontjából fontos információkmeg-határozó részének kizárólagos birtoklása miattdöntőfölénybenvanatöbbiszereplővelszemben.Vagyisahősdominánsszerepetjátszikavégkifejletalakulásában,ajátéktehátazőelképzelésénekmegfelelővéget ér – habár terve néha túlgördül rajta, hol azért,mert van azösszefüggéseknek egy olyan eleme, amellyel nem számolt, hol pedig kiderül,hogymagaisjátékszerevoltegynálanagyobberőnek.Avíg-játékokcselszövőipedigazérdemjutalmazásamellettbeérikameg-leckéztetett szereplők leleplezésével.34 Setéth változatában Antal, a szolgálógazdájaérdekébenvetcseltaKatinak,asuszterfeleségének,azt hazudva, hogyNogomalski kapitány valójában titkos tanácsos,akinekafeleségepapucsotrendelt.Nogomalskiörömmelfolytatjaazinasaáltalfelkínáltszerepjátékot.Acselszövéselsőeleme,asuszterfeleségénekházhozcsalásaKazinczyváltozatábanisazinasötlete,amásodikelem,asuszterérkezésekoralkalmazottlepel-trükkviszont

33 Czibula Katalin, Többnyelvűség a 18. század színpadán: a német nyelv-használat típusalakító szerepe az iskolai színjátszásban, ItK, 2014, 58–70,59–60,70.34 Nagy, Heraklit…, i. m., 228–229. Valamint: Nagy Imre, Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk az 1810-es években: A hazafiság drámai,Bp.,Argumentum,1993,146–147.

125

Erkényikapitányleleménye.Acseljóvátételeiskételemű:egyrésztanyilvánosbocsánatkérésbőlésasuszterfeleségénekfelmagasztalásá-bóláll,másrésztWeilerésfia,Mihálykibékítéséből.Vanazonbanacselvetésnekegyolyankövetkezményeis,amely„túlnő”ajátékmes-teren.AsuszterfeleségénekfeddhetetlenjellemeErkényitacselvetésésanőinemhezvalóviszonyánakrevideálásárakésztetik.Kazinczyfigyelmétésérdeklődésétláthatóanéppenez:ahűségesésmegalá-zottasszony,acéljátelnemérőcsábítóésamegalázottférjhármasaáltal teremtett35tragédiábaillőszituációkötöttele.MáraGuzmicsIzidorhozküldöttegyiklevelébenisolvashatunkarról,hogyaSetéthdrámájából a suszterné ellen elkövetett morális vétség megfelelőbüntetéséthiányolta:„A’darabfabulájaazasilánytörténetecskevala,hogyeggyKapi-

tányeggySuszternétszállásáracsalá[!],’smeglepetvéna’férjeáltal,lepedőkalárejtetteelazasszonyt,’sa’Susztertarrakényszeríté,hogyazelrejtettszemélyneka’leplekalólkinyújtottlábárólvegyenmérté-ket.’Sanyavalyásadarabotazimmoralitásfeddésenélkülhagyta”36

–írjaaszéphalmimester.Az „immoralitás feddéséhez” kínálhatott lehetőséget az érzé-

kenyjáték, amely Kerényi Ferenc meghatározása szerint a XVIII.századbannemegyszerűenalműfajvagyszínjátéktípusvolt,hanemazérzékenységszínpadielterjedése,melyhezhozzátartoznakabelsőérzelmekreutaló instrukciók,valamintazerkölcsi tanulságotmeg-fogalmazó, sabűnbánatésakegyelemstációit ismagában foglalózárómegoldás.37 Setéth drámatöredékét és Kazinczy drámájának első változatát

összehasonlítvajóllátszanakazokazeltérések,amelyekWeilernéésKativiselkedését,illetveakapitányhozvalóviszonyátérintik.SetéthdrámájábanakapitánypartnerttalálKatibanazévődéshez,ugyan-akkorazasszonyfolyamatosanjelzialávetettszerepét:erreutalnakgesztusai (a főhajtás), illetve megszólalásai („Ah tsókolom lábait

35EnnekkülönböződramaturgiaimegoldásairóllásdNagy Imre, A rej-tekajtó: A Bánk bán első felvonásának egy vitatott helyéről,ItK,2013,169–186,174–176.36KazLev.XXI.5343.sz.,569–570.,KazinczyFerenc–GuzmicsIzidor-nak, Pécel,1831.május31.37 KerényiFerenc,A régi magyar színpadon,Bp.,Magvető,1981,28–42.Az érzékenyjáték fogalmának további elemzéséhez lásd János-Szat-máriSzabolcs,Az érzékeny színház,Kolozsvár,ErdélyiMúzeumEgye-sület,2007,142–150.Afogalomváltozásáról:Kilián István, János-Szat-mári Szabolcs: Az érzékeny színház,Kolozsvár,2007,MKSz,CXXIV(2008),4.sz.,491–495.

126

kegyelmesUram”18b).Azakcióésadikciófeszültségeérzékelhetőa negyedik jelenésben. Kati szabadkozik a kávé elfogyasztásávalkapcsolatban („Hogy tselekedhetem én azt? Nem illik nekem ke-gyelmesUrammalkávétinni.”19b),ámnemellenkezik,amikortestikontaktusrakerülsor,sazinstrukciószerintakapitánya„kezétszo-rongattya”.KazinczynálWeilernéelfogadjaakávét,majdakapitánykérésérebeszélaházasságárólésférjeirántitiszteletéről.38 E változ-tatásokKazinczymorális szempontúkritikáját jelzik.AzAkadémai dolgozásaim és a Főtitkári iratokösszehasonlításaaztmutatja,hogyadrámaszövegenvégrehajtott aprómódosításokugyancsakKazinczyerkölcsi kritikájának szolgálatában állnak, illetve az érzékenyjátékműfajától elvárható jellegzetességeket erősítikmeg. Látszólag apróeltérésakétszövegváltozatközött,hogyalepelalattrejtőzőWeilerné másként reagálaméretvételre:

Akadémai dolgozásaim:

ErkényiKegyelmed,’snefelejtse,hogykatonateszia’kérést.–(A’ szög felé köze-lítvén.)–Itteggyszépleányttalálelrejtve,dea’kitKegyelmedlátninemfog.Térdeljenelébe, ’svégyemértékét.– (Weilernéhez, bántó pajkosság-gal.)Csigabiga,nyujtsdkilábad’…(Síráshallatszika’lepelalól’salábkinem nyúl.)–Nyújtsdkitehát,kérlek.39

Főtitkári iratok:

Erkényi..JőjönKegyelmed.–(a’ rekesz felé indúlván.)–Nefelejtse,hogykatonánálvan.–Eleplekalatteggyszépleánytlátelrejtve.Térdeljenhozzá,’svegyemértékét;kifogjanyujtanilábát.–(A’ láb ki nem nyúl.)–Szépcsigácska,bigácska,nyújtsdkilábad’…vagyhogyisvan?40

Jól látható, hogy a véglegesnek szánt változatból – a több apró eltérésen túl – kimarad a sírás, a megalázott Weilerné lélektani szempontból indokolható reakciója. A női könnyek később ismeghatározók az Akadémiai dolgozásaimból ismert változatban. IttWeiler távozása után az instrukció szerintWeilerné „sírva ’s dühig ment bosszújával” kéri számon az inast és a kapitányt, aki erre „mélyen

38MTAKRAL28/1831,10a.AszövegetaFőtitkári iratokalapjánbetűhívátírásbanidézem,demivelezenrészekolvasatanemmutatjelentőselté-réstaBajza–Toldy-féleKazinczy-kiadáshozképest,ezértennekoldalszá-mátismegadom.Kazinczy, Eredeti…, i. m.274.39MTAKK601.,29a40MTAKRAL28/1831,16a,Kazinczy, Eredeti…, i. m.280.

127

megilletődik”.AkapitányszámáraWeilerfiánakfelbukkanásarejtiajóvátétellehetőségét:„Helyrehozomgondatlanjátékom’vétkét”–ol-vashatjuk.AFőtitkári iratokban a Weilerné viselkedésére vonatkozó instrukció„dühig ment elkeseredéssé”41 változik, ami a kapitányból is mérsékeltebbreakciótváltki.Erkényitehátnemazasszonyfájdalmá-ra,hanemadühérereagál.EbbenahelyzetbenMihályfelbukkanásaakapitánynaképpen„kapórajön”:„Mellyszerencséstörténetreámnézve!eznélkülnemtudommivellehetettvolnalecsendesítenem”42 –olvashatjukazAkadémiaszámárakészítetttisztázatban.A„zoko-gósírás”ésazarcelfedésénekmotívumaittkizárólagaférjnektettvallomássoránjelenikmeg.Ezannál is inkábbérdekes,mertakétszövegváltozatösszehasonlításasoránegyezzelellentétestendenciátismegfigyelhetünk.AmikorWeilermegtudja,hogyafiakatonánakáll, az instrukcióban rögzített reakciója jajgatásból (Akadémiai dol-gozásaim)zokogássáválik43(Főtitkári iratok).Vajonmiindokolhatjaakét változat közötti különbséget? A Főtitkári iratok szerint miért sír Weiler és miért nem zokog Weilerné? A talány megoldásához ismét összekellvetnünkaWeilernévallomásátrögzítőkétszöveghelyet:

Akadémiai dolgozásaim:

WeilernéNemtudtammitcsináljak.Láttamhogyhaelnemrejtezem,felleszhá-borítvanyugodalmad;haelrejtezemaztfogomtennia’mittiltabecsű-let.’Sezenkétségeskedésimközt,e’habozásomban,a’szögletbenvalék,befedvelepleikkel.”44

Főtitkári iratok:

WeilernéNemtudtammitcsináljak.Láttam,hogyhaelnemrejtezem,felleszhá-borítvanyugodalmad;hapedigaztteszem,a’mireőkkényszerítettek,azőbecsűleteketiselvesztem;derettenésembengyengevalékfelérni,hogysikoltanirádalegjobbvoltvolna, ’smégészrevevémmagam,bévalékvonvatakarójikkal.–45

A második változatban Weilerné egy olyan kérdésre ad választ, amelykorábbannemmerültfel:azasszonymiértnemfedtefelmagátaférjeelőtt?Eztfigyelembevéveasíráséppolyárulkodójellenne,mint

41 Uo.42MTAKRAL28/1831,17a,Kazinczy, Eredeti…, i. m.281.43MTAKRAL28/1831,20a,Kazinczy, Eredeti…, i. m.285.44MTAKK601.,35a45MTAKRAL28/1831,24a,Kazinczy, Eredeti…, i. m.288.

128

asikoltás.Kazinczykiválódramaturgiaiérzékétjelzi,hogyakönnyekelmaradása–mintláttuk–nemmaradkövetkezményeknélkülatöb-biszereplőrenézvést.AzFőtitkári iratokközöttarchiváltváltozatbana könnyek hiányával hozható összefüggésbe, hogy elmarad Erkényi kapitány megrendülése és önvizsgálata, pontosabban később, dra-maturgiaiszempontbóladrámatetőpontjánkövetkezikmajdbe.AFőtitkári iratokbancsupánaférjnektettvallomáspillanatábanered-nekelanőikönnyek,sezekegyszerredekódolhatókaszégyenésazártatlanságjeleiként,akárcsakaBánk bánbanMelindakönnyei.46 A férjelőtthullókönnyekmegőriznekvalamitagesztusintimitásából,hiszen a szereplőknem sejtik, hogyErkényi kapitánykihallgatja apárbeszédet.Azemocionálismotívumkéntértelmezettnőikönnyekhozzájárulnakakatonamorálisönvizsgálatához: „Könnyűségemértkegyetlenűlmegvagyokbüntetve;pokol’gyötrésitérzemlelkembenmidőn itt látám ’s hallámmit szenved ő, mit szenved Kegyelmed;éshaaz,a’mitfijávaltevék,felejthetivétkemet,kérem,nyerjemegnekemfelesége’bocsánatját,’smagaisbocsássonmeg.”47 Weiler ko-rábbanfelidézettérzékenyreagálásaazterősítimeg,hogymennyirefontosvoltszámáraafiavisszatérése,vagyisErkényijóvátétele.Figyelemre méltó változás az is, hogy az Akadémiai dolgozása-

imbanmegőrzöttváltozatbanErkényikapitányarrólbeszél,hogya„pokolikínokelszenvedője”WeilerésWeilerné,mígaFőtitkári iratok szerint őmaga lesz az, aki elszenvedi a „pokoli kínokat”.Adrámalezárásamindkétvariációbanösszhangbanvanazérzékenyjátéktól,illetveacselvígjátéktőlelvárhatókibékítőmegoldással.Ámittisér-demesmegfigyelniakétzárómondatközöttikülönbséget:

Akadémiai dolgozásaim:

Erkényi[…]Éljétekszerencséteketteljesmértékben,méltókvagytokreá;’sazat-laczpapucsemlékeztessenbenneteket,hogyvannakesetek,mellyek közt a’tisztaisvétkesneklátszhatik.48

46Melindakönnyeirőlésanőisírásszemantikájáróllásd Nagy Imre, Melinda könnyei. A női sírás szemantikája a Bánk bán első felvonásában = Drámaszövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek, szerk.Egyed Emese, BarthaKatalinÁgnes,TarGabriellaNóra,Kolozsvár,ErdélyiMúze-umEgyesület,2011,266–279,278.47MTAKRAL28/1831,25a,Kazinczy, Eredeti…, i. m.289.48MTAKK601.,36b

129

Főtitkári iratok:

Erkényi[…] Éljétek szerencséteket teljesmértékben, ’s légyetek rajta, hogy aztsemmisoha többémegneháboríthassa.–DeMeisterUram,mégeggy kérést:–Az atlaczpapucs engem,midőnbohóságimújramegszállaná-nak, emlékeztetni fog arra, a’mimost történt, ’s elrettenteni újabb el-métlenségek’ követésétől: de emlékeztesse Kegyelmedet is, és kedvesfeleségét,hogybecsűlésekre,mindenbohóságommellett,énsemvagyokegészen én sem vagyok egészenméltatlan.Melly szerencsétlensége azéletnekhogynemmindenpillanatbanvagyunkhasonlókmagunkhoz,éshogyollykora’jókisbukdosnak!49

Azelső változatban a cselvígjáték szabályai szerint a cselszövő,„abábokatmozgató”intrikusszentenciávalzárjaadarabot,saz„at-laczpapucs” eszentenciaszimbólumáváválik.AmásodikvariációszerintErkényiasajátmagaszámáravonjaleatanulságot,saz„at-laczpapucs”számárajelentmementót.Őmagaaz,akiadrámavégénmegbocsátástvár.EgesztussalKazinczyméglátványosabbátetteaSetéthvígjátékábólszámárafájómódonhiányzóbüntetést.Akétkéziratösszevetésealapjántehátúgytűnik,hogyKazinczy

változtatásaitnemcsupán„bizonyosviszketeg”motiválta, ahogyanegykor Toldy nevezte50mesterejavítgatásikényszerét,hanemjólát-gondoltdramaturgiaicélokatszolgáltak.Smostmárillendő,hogyatanulságotamagunkszámáraismegfogalmazzuk.AKazinczy-kriti-kaikiadásegyikköteténeksajtóalárendezőjekéntaszövegváltoza-tokkülönbségének regisztrálásamérsékelt örömmel tölt el.Ámaz,hogy ezek segítéségével bepillanthatunk Kazinczy íróiműhelyébe,márkülönlegesajándék,vagyahogyanNagyImrefogalmazottBes-senyei-könyvében: jutalom.Hiszenaz író „törléseinek, javításainaksokszorkuszaképeszintemegidéziszámunkramagátazembert,töp-rengéseivel,gyötrelmeivel,alkotóidilemmáival”.51E jutalmatpedigNagyImreszövegkiadásaiésirodalomtörténetitanulmányaisegítsé-géveltudjukigazánértékelni.

49MTAKRAL28/1831,26a,Kazinczy, Eredeti…, i. m.289.50Kaz.Lev.XXI. 5268. sz.,ToldyFerenc –KazinczyFerencnek,Pest,1831.január11.51NagyImre, Utazás egy regény körül. Bessenyei György „Tariménes uta-zása” című regényének filológiai elemzése,Pécs,ProPannonia,1998,8–9.

131

Demeter Júlia

Segszpir papa falatnyi szalonnája

(Főhajtás Katona előtt)

Imrének,aki egyaránt otthon van

a19.,a20.ésa21.században

KatonaJózsefkétségtelenülegyművesszerző:aBánk bántjól-rosszulrendrejátsszákaszínházak,jelesszerzők(IllyésGyula,SzabóBorbá-la,NádasdyÁdám,számosszínházirendező)próbáltákszövegétkö-zel(ebb)hoznia20–21.századiolvasókhoz,nézőkhöz,középiskolásokésegyetemihallgatókkínlódnakolvasásávalésmegértésével,scsakigenkisrészükismerielésfelremekműként.Katonánaka20–21.szá-zadban a Bánk bánonkívül lényegébennemkerültszínredrámája,1 míga19. században,különösenaz1860-asévekiggyakran játszottszínháziszerzővolt.

Katona, aki a színpad igényelte német drámák fordításával kezdte színházipályáját,hamaráttértazönállódarabokra.Előszöradivatoskaland-ésrémtörténetekbőlmerített, ígyszületettkétvitézijátékavagylovagdrámája,A’ Borzasztó Torony és a Monostori Veron’ka.Ben-nünket most a korábbi és kezdetlegesebb A’ Borzasztó Torony érdekel, amelyben Katona a forrásul szolgáló, ismeretlen szerzőjű lovagre-gény, a Der böse Findling oder der Schauerturm (WienundPrag,beyFranzHaas,1798)ismétlődőtörténeteitéstörténetsémáitkövette.Azismétlődésnekkülönjelentőségevan,mertacselekménybenhasonlóeseményekkövetikegymást,eltérővár-ésszerepnevekkel;jólérzé-keltetieztaszínhelyekfelsorolása:„Az1söFelVonástörténikésa2dik Lövensteinvárábanésennekkörnyékén.A3dikGelhornbanéskörü-lötte.A4dikVolftzanvárában.Az5dikCsehországban.”FoglaljukösszerövidenaA’ Borzasztó Torony cselekményét:me-

rényttervelegy,illetvekétgonoszadrámátnyitójelenetekvára(Lö-

*AtanulmányazNKFIHK119580.sz.programjakeretébenkészült.11918-banKolozsváronegyelőadásavoltaLuca székének,1952-benpe-digkecskemétidiákokjátszottákegyszeraJeruzsálem pusztulását.

132

venstein),váruraésvárkisasszonyaellen.Nemsokárabelépegyisme-retlenlovag(Stannó,Zábernváránakura),akitüldöznek,selőzőlegelraboltákanyjátéskedvesét.Úgyhinnénk,övéleszamásikfőszerepéscselekményszál,denem:StannóelmeséltbalsorsacsakelőrevetítiAdolfét,afőszereplőét.Adolfotekkorérielahír,hogyvárát(Dittmár)feldúlták,szüleitmegölték,ezérthazarohan,hogybosszútálljonazelkövetőUlrikon(Gellhornváránakurán).ŐazonbanelfogatjaAdol-fot,segyrémes,kijáratnélkülimélységbeejtiaborzasztótoronyból.Onnanegymedvemégiskivezeti,s így folytathatjaelrabolthölgyekeresését.Egyújabbvárban(Volftzanéban)meghalljaegytoronyrab-ságábanszenvedőleányfájdalmasénekét,seleányrólkiderül,hogya húga, jóllehet húgról, s főleg annak eltűnéséről addig egyáltalánnemvoltszó.Hogy,hogynem,Stannóegykősziklásvidékenösszefutanyjávaléskedvesével.Fokozatosanelőkerülnektehátazelraboltnőksértetlenerénnyel,agonoszokpedigmeghalnak,elsüllyednek.Nem véletlenül érezte olykor paródiának mindezt Katona

monográfusa,BíróFerenc,2sazonsincscsodálkoznivaló,hogynem-igen beszélhetünk A’ Borzasztó Torony színpadiutóéletéről.Adrámacímeazonbantöbbeketmegihletett.NádasPéterVagyunk című,még az1980-asévekbenkészültrövidesszéjében3 Katonának a darabhoz írtrészletesszínpadi instrukcióját idézte,mertaz jólérzékeltettea magyar színjátszás hajnalát, küzdelmeit: „A Borzasztó Toronynakbelsörésze.Kézzelfoghatósetétség.Békák,Gyékok,ésKigyókmász-kálnakmindenfelé.EgyoszlopalattfekszikegymárféligelrothadottEmberitest.(:AdolfleeresztetikfelülrölegyKötélen,midönegészenle ért, a kötelet is le vetik, és hallatszatnak felülröl ezen szánakozó szavak:).”Ezazesszélettazelőszó4 a 19.századelejiszínjátszásdo-kumentumgyűjteményéhez, amely Katona borzongató drámacíméthasználtafel.5 Maga a találó cím lehetett egy sajátos előadás kiindulópontja,

ihletője is.VargaViktordramaturgA’ Borzasztó Toronyra építette a koraiKatona-életműszámosmásdarabjávalötvözöttkülönöshang-játékát,amelyKatonasoraiból,dramaturgiaimegoldásaibólésmotí-vumaibólegysohanemvoltKatona-drámátalkotott,Dobok és trom-

2Vö.BíróFerenc,Katona József. Monográfia,Bp.,BalassiKiadó,2002,44.3 Nádas Péter, Vagyunk = Uő, Kritikák,Pécs,JelenkorKiadó,1999,7–10.4 Nádas Péter előszava = A borzasztó torony. Képek a magyar ván-dorszínészet világából, vál., szerk., jegyz.KerényiFerenc,bev.Nádas Péter, Bp.,NeumannKht.,2004. 5–9.5 Uo.

133

biták, avagy A párducbőrös medve (Katona József előtanulmánya a Bánk bánhoz)címmel.VargaViktorazalábbiismertetéstcsatoltaaműhöz:„A Dobok és trombitákcíműprodukcióatökéletesképtelenségre:egynem létező színdarab sosem volt reformkori bemutatójának rádiósközvetítésérevállalkozott,hogyszórakoztatóformábankalauzoljaela hallgatót az eredeti magyarszínműirodalomforrásvidékére.”

A Dobok és trombitákcíműhangjátékotháromrészben,2000.de-cember20–21–22-énközvetítetteaBartókRádió,majd2006nyaránaMűvészetekVölgyeFesztiválHang-Színház rendezvénysorozatának keretébenfelvételrőlelhangzottataliándörögdikatolikustemplom-banis.IttmondokköszönetetVargaViktornak,akirendelkezésemrebocsátottaahangjátékteljesszövegét.Azalkotókésközreműködőkeredetilistája:

Azalkotók:

Rekonstruktőr:VargaViktor Szemtanú:SzőkeAndrás Rendező:MátéGábor Komponista:DarvasFerenc Zeneiszerkesztő:MolnárAndrás AfelvételtBorlaiKingaésKulcsárPéterkészítette

Aszereposztás:

VolfcánAdolf– MácsaiPál Ahúga,Vülfinda– Pap Vera AlpáriFarkas– KállaiFerenc A leánya, Veronka – Csákányi Eszter Mártonka, a fattyú – BalkayGéza A vad Tóbiz –Kaszás Attila Zembla anyó – MargitaiÁgi HugóDökur–LukátsAndor Dökurmeghittje,Pipin– Bán János Fridolin–HuszárLászló Muzsikusok– Erdei Csaba – Kaboldi András –KérdőGábor –MagyarFerenc

134

Afelhasznált,alkalmazottKatona-elemekkelVarganempusztánakorszak(18–19.századfordulója,19.századeleje)színpadi,hanemannálszélesebb–irodalmi,szemléleti–aspektusaitisigenjóérzék-keljellemezte.

A Dobok és trombitákI.felvonásanagyjábólA’ Borzasztó Torony tör-ténéseireépül,deeltérőszerepnevekkel.AlpáriFarkas,azidősatyaésVeronkalányaörvendezikAdolférkezésén,asarokbanazintrikusMártonka sunnyog. Itt többKatona-dráma szerepneveit halljuk:A’ Borzasztó ToronyMathildéjahelyébeaMonostori Veron’kacímszerep-lőjelép–ezmégsemlegesnévváltás,lévénmindkettőszelíd,pozitívifjúhölgyalak.NemilyenjellegűazonbanVeronkaapja,Prokobere-detinevénekFarkasracserélése–ugyancsakaMonostori Veron’kából −,mertígyajoviálisatyaamásikdarabnegatív,erőszakosfigurájá-naknevétkapja.A’ Borzasztó Toronyelvetemültintrikusának,Svert-lingnek a vonásait itt a Luca széketisztaszívűMártonkájaviseli.Avi-téz Adolf neve marad, s bár kezdeti viselkedése a Luca széke felbillent, hamleti Lázárjára hajaz, a továbbiakbanmegfelel a központi vitézhősnek,sfőlegazőszemélyekapcsánbontakozikkiavitézijátékokszokásosvagdalkozástörténete.UtóbbimögöttKatonakétkoraidrá-máján(A’ Borzasztó Torony; Monostori Veron’ka)túlKisfaludyKárolynéhány románca és novellája, sőt talán a koraiVörösmarty epikusköltészete,vagyisaz1810-es,20-asévekhazafiastörténetinarratí-vája is felsejlik.AzezutánmegjelenőFridolinnemismerősKatonaműveiből;„csupaseb,csupavérlovas”-ként nyargal be, s így összekö-ti A’ Borzasztó Torony párhuzamoscselekményszálait,mertAdolfap-jánakvárárólésVülfindarabságáróltudósít–eközben„jobbkezévelodanyújtjatőbőllevágottbalkezétAdolfnak”.Jóhírlegalább,hogy„vagyon egy rejtek-ösvény Bohémián át”. Ezután egy színváltozásMártonkát,TóbiztésZembláthozzaszínre(akétutóbbinevemeg-maradt),majdújabbváltozásvezetVolfcán várának üszkös romjaihoz.AII.felvonáselsőrészeaTóbizorvtámadásátvisszavernipróbáló

FarkasésVeronkaküzdelmétmutatja,majdaszínváltásutánabor-zasztótoronybelsejétlátjuk,ahol„Adolfhúga,Vülfindarágdicsálegygyermek-kezecskét”.ElátványaJeruzsálem pusztulása őrültMáriájátisidézi,ugyanonnanismerősa„folyásrostélya”–vagyisacsatornafe-dél–minthangsúlyozottszínhelyelemésanemsokkalkésőbbikoc-kavetésis.AtoronybelsejénekleírásátegyszerűenátkellettemelniA’ Borzasztó Toronyból.Atoronyba leeresztettAdolfésegyhanggal(itt:asötétbenláthatatlanVülfindával)valóbeszélgetéseakoraiKa-tona-drámákgyakorimotívuma,amelyekbenáltalábanSzózat a neve

135

azismeretlenbeszélgetőtársnak(vö.aLuca székekriptajelenetével,A’ Borzasztó Torony többrészletével,példáulStannóévalaIII. felvonáselejénstb.).VülfindánakvanegydalbetétjeKatonadarabjábanis,aKét rókacíműoperából,6 helyette itt Katona A Képzetcímű versének7 parafrázisátkapjuk.AfelvonásvégénAdolfésVülfindaelborzadvaértesülVeronkaelrablásáról.Avitézi játékműfajiszabályaiszerintaszerencsésmegmenekülésahölgyekerényeinekmegkímélt,sértet-lenvoltátisjelenti,ittazonbanFridolinhatározottancélozgatazifjúhölgyerkölcsibukásárais.AIII.felvonásZemblagonoszvarázslónőboszorkánytanyájánin-

dul,ottvanazöregFarkasis,TóbizpedigesküvőrekészülazegyelőrejelennemlévőVeronkával.MireVeronkamegjelenik,ottvanMár-tonka, a fő intrikus, eldicsekszik az alulról szagolt ibolya –Veron-kaerénye–leszakasztásával,amitazonbannemsaját,hanemTóbizalakjábanvittvéghez,valahogyúgy,ahogyazelvetemültKopárTa-másegyágycselleltettemagáéváazágyábaLórántotvárószűzKa-talint a Monostori Veron’kában.Bajvan,mertTóbizerővelbájitallalitatjaVeronkát–oh,Melinda!–,denemtudjukmeg,hogyababonásfőzetnekvan-ehatása.Színváltáskövetkezikugyanis,melyegyho-mokpusztáravezetminket,aholahomokból,famögül,vitorláshajón,kihonnanelőkeveredveszerencsésenösszetalálkozikAdolf,Farkas,Fridolin,Vülfinda.Újabbszínváltássalismétaboszorkánykonyhábajutunk,„MártonkaésVeronkaegy-egyketrecbenhimbálódzik,me-lyekakocsányostölgyrőllógnakalá”–ezsincsmesszeKatonaere-detidarabjától,amelybenazelraboltMathildeszobaleánya,Ildegárdegyszózathatásáraremeteasszonykéntélegyfán.Ezutánmárcsakazárórészvanhátra,ekkorkimérgetiszik,kit

Adolfdöfát,kielsüllyed(aboszorkányZembla,ahogykell),majdfel-hangzikafinálé,benneazösszesszereplőPálócziHorváthÁdámMa-gyar főldcíműversénekparafrázisátzengi.Fontos, talán a legfontosabb szereplő a valamennyi színhelyen

előlépőSzemtanú,akinekszövegeivalódiKatona-töredékek.Hang-játékróllévénszó,aSzemtanúfőkéntalátványtmeséliel,eztfejeziki

6Akétfelvonásos vígoperaeredetije a franciaUne folie (1802); zenéjétÉtienne Nicolas Méhul (1763–1817), librettóját Jean-Nicolas Bouily-ly (1763–1842) készítette. Német adaptációjaDie beyden Füchse címen(1803) Joseph Ritter von Seyfried (1780–1849)munkája, nyomtatásban1804-benjelentmegBécsben.7 Katona József versei, kiad., utószó Orosz László, jegyz. Orosz László, Sütő József, Bp.,SzépirodalmiKönyvkiadó,1991,32.

136

anyomtatásbanarendezőiinstrukciókkalazonostördelésis.Olykorazonbanösszegzőjeis–nempusztánatörténetnek,hanemegyúttalamagyarszínjátszáshőskorának,aleghangsúlyosabbanafináléelőtt,afattyúrolléjánakfolytatásában.Katonatöbbdarabjábanislapaljijegyzetbenhívtafelafigyelmet

adrámafigurasajátosságairaésaszükségesszínészijátékra,ígypél-dáulazAubigny ClementiaKövetalakjávalkapcsolatbanfigyelmeztet,hogy „neadattassonezazRolléComicusJádzónak”;8 vagy a Monos-tori Veron’kában„aTamásRolléját”vivőszereplőszükségesigyekeze-téről.ASzemtanúmegjegyzése„afattyúrolléjátvivőúr”-rólismerős,aszövegKatonaszínházrólésszínjátszásrólírtnagytanulmányának9 a színész ihletett feladatáról és el nem ismertségéről szóló keserűtanulságaitidézi,egybenaztismegmutatja,hogyandolgozott,milyenmódonhasználtaaKatona-szövegrészeketahangjátékösszeállítója.Alábbidézzükateljesrészletet,aSzemtanú szövegét,sbennedőlttelszedtükKatonaJózsefnagytanulmányánakszószerintiidézeteit:

„Afattyúrolléjátvivőúrazelőzőjelenésutánnémiképpenfelöntöttagaratra,decsodálhatni-e,midőna becsületes személy, aki színjátszónak beáll, letiporva véli emberségét azon balítélettől,mely szerént: a büszke magyar nem arra született, hogy pénzért másoknak bolondja légyen.Azutánpedigamindenkoriactorsohasemtudhatja,mikor enyészik el az az insti-tutum, mely őteltartja.Az ő élete csak szél – általhempereg könnyű sorsán, mert a mások szívét egybekötő indulatnemtarjamegőt,lévénmindennapabban feredvén, közönségessé válik előtte.Az ispotálybanazutánmagában maradva hever a nyomorult, és nincs egy szomszéd is, aki ágyához ülne, mert vándorélete megfosztotta attól!Elhagyatva hal meg, mert akiket pajtásainak nevezett, azokat a rendelés és a kenyérkeresés máshová szólította. Szerencse, ha vízeszűsége mellett valamije megmaradt, vagy van egy nemesszívű ember, aki eltemetteti. Még holtteste is megpirulhat! Mert sorsa eltévesztette vele a polgári társaság javait, melyekre ő sohasem is törekedett, mivel mestersége az egész országnak polgárává tette, de amelyet titkon mégis minden ember megtagadott tőle, mivel – komédiás volt!”10

A történet A’ Borzasztó Torony túlzsúfoltpárhuzamoseseményeire

8 Lásd a drámakritikai kiadását:Katona József, Három színjáték. A’ Lutza Széke, Aubigny Clementia, A Rózsa, s.a. r.Demeter Júlia, Nagy Imre,Bp.,BalassiKiadó,2020,292.9 Katona József, Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmes-terség lábra nem tud kapni(1821)=Katona József összes művei,I–II.,s.a.r.SoltAndor,Bp.,Szépirodalmi,1959,II.,71–89.10 Uo.,74–77.

137

épül, demég aparódia is csak csökkentett számbanhozza azokat;ezen túlmásdrámákmotívumait ishasználja.Ahangjátékcselek-ményeparódia-,vagytalánsokkalinkábbtravesztiajellegű,dagályosszavakésszövegekfordítjákvisszájáraazeredeti történéselemeket.Kisszerűhivatkozások, tárgyak kísérik a szereplőket (például a II–III.felvonásonvégigegybádogbilivelvonulFarkas, többször említve elhunytfeleségét,aki azonban itt a Luca székébőlvettRozinanévrehallgat). A szereplők áldialógusban tárgyalnak, a kérdésekre adottválaszok illogikusak.Ezek jórészt akorabelidrámákmeglévő sajá-tosságai,ésakoraiKatonánáliselőfordul,hogytúlbeszélésvagytöl-telékszövegeklassítjákadrámát;ennekegyikokaakorabeliszínházinyelvkezdetlegesvolta,nempusztánszövegszerűen,hanemaszínigesztusokatilletőenis,amelyekegyébkéntarosszvilágításitechni-kaközepette sem igen látszottakanézőtéren, aközönségnek teháttöbbsegítségrevoltszükségeamegértéshez.AKatonaáltalhasználtnyelvújításelőttinyelvmanehezenérthető,igensokszó,kifejezésamaivalakárellentétesértelmű,nemritkándagályosnak,üresnekér-ződik,holottamagakorábannemvoltaz.ADobok és trombiták szer-zőjee stiláris elemekkeldolgozik, igennagy leleménnyel; csaknemvalamennyiszövegrészvisszakereshetőa19.századelejiművekben.A cselekményelemek önmagukért beszélnek, s lényegében Katonakoraivitézijátékainakörökölt,adaptáltszüzséibőltáplálkoznak.AKatona-életművetjólismerőszámáraegyetlendrámabeemelé-

setűnhetkakukktojásnak:aJeruzsálem pusztulásáé, ezért erre ki kell térnünk. A gyermekkezecske rágásáról valóban nehéz lemondani,ha travesztiát, paródiát készítünk, ehorrormozzanat ugyanakkor aJeruzsálem pusztulása egyik nagy súlyú, a drámaszerkezetbe épített jelenetsora.Agyermekkezecskerágásátatravesztiaazillogikusvi-selkedésekésreakciókegyikpéldájakénthozza,sazutánnemfoglal-kozikvele,ámmégígyisfelbillenkisséajóízűparódiavonulat.Bárkevesenfigyelnek fel rá, hasonló, a paródiába kevéssé illő aprósága kockavetés, amely szintén súlyos dramaturgiai elem a Jeruzsálem pusztulásában, mert az élet kiszámíthatatlanságát, az értékrendben életéshalálvisszájárafordulásátjelzi,sakiszámíthatatlanságfelső-fokakéntakockadobásisfalseredménythoz.A„folyásrostélya”–acsatornafedél–mafurcsánhangzószínhelyeviszontbővenbeleillikanyelviparódiába.Látható,hogyahangjátékjólérzékeltetteakorszakmagyariro-

dalmi,színházihátterét;acímésamottórévénazonbanévszázado-kon átnyúlónemzetközi színháztörténeti kapcsolatokat is beemelt.

138

Afőcíma18.századiLondonigérőbrechtikölcsönzés:azírGeorgeFarquhar (1677–1707) The Recruiting Officer című darabját BertoltBrechtdolgozta átPauken und Trompeten (1955) címmel. (MagyarulDobok és trombitákcímen LázárMagdafordításábanolvasható.)Ahangjátékmottója,amelyKatonamagyarirodalomtörténetije-

lentőségére és a Shakespeare-hatásra utal, persze sajátos fintorral,AlfredJarry1896-banírtÜbü királyáigmegyvissza.

Az Übü királyeredetiajánlásaaSarahBernhardtszámáraaHam-letetadaptálóMarcelSchwobnak11szólt:„AdonclePèreUbuhoschalapoire,dontfutdepuisnomméparlesAngloisShakespeare,etavezdeluisouscenommaintesbellestragoediesparescript.”AnyakatekertfranciamondatRabelais-raemlékeztet.Azhoscha

la poireszójáték,aholazhoscha passé simple alakú, az sch Jarry álar-chaizálása.Főnévi igenevemaihelyesírássalhocher.Azhocher szót maaz’hocherlatête’fejcsóválástjelentőkifejezésbőlismerjük.(Lapoire=körte.)Azhoscha la poire-tazÜbüvelfoglalkozóRubyCohnangolula ’shookhispear’ (vagyiskörülbelüla ’körtéjétrázta’)kife-jezéssel adta vissza,12 tehát továbbferdítette Shakespeare nevének ’dárdát ráz’ (spear = dárda) jelentését (pear = körte),mivel azmin-denbizonnyalbelejátszottJarryfranciablődlijébe.JékelyZoltánma-gyarulishatásosszójátékokkalígyfordítottaazÜbü királyajánlását:„AkkoronÜbüpapaazhátuljátpirosravakará,miértisazángliusokSegszpirneknevezékvalael,ésenéventöbbgyönyörűségestragyő-diáthagyareánk.”Svégül:ezaJékely-fordításihletteKatonaJózsefsosemvoltdrá-

májánakajánlását:„Minekutána az hátulját valóságosan pirosra vakará, Segszpir

papa falatnyi szalonnát tett darabka kenyerére, miért is a magyarok Katonánakneveztékvalael,ésenéventöbbgyönyörűségesvitéziné-zőjátékothagyareánk.”A Dobok és trombiták  szerzője igen jó irodalmi és stílusérzékkel

úgykészítetteelavitriolosgúnydrámát,hogyazugyanakkor– Varga Viktorszavaival–valóban„amagyarnyelvűszínjátszáshőskoraelőt-tijókedvű,bolondosfőhajtás”lett.

11MayerAndréMarcelSchwob (1867–1905),franciaíróésfordító.12 RubyCohn, Modern Shakespeare Offshoots, Princeton,New Jersey,PrincetonUniversityPress,1976,52.

139

Takáts József

A népalapító

Madách Imre: Mózes

AlexanderBernátaz1923-asévMadách-évfordulójáraírottesszéjé-ben, amely természetesen Az ember tragédiája értelmezése köré épült, azegyiptomiművészetetidézőmonumentális,geometrikus,szimbo-likusműalkotásnaknevezteadrámaikölteményt,amelyetolvasva„afenségescsarnokába”lépünk.1ÉnugyanAz ember tragédiáját össze-tettebb költeménynek látom, amelymagában foglalja a komédia, ahumor,afonáklátószög,afenségesmegkérdőjelezésénekelemeitis,mégisemegállapítástólindítomelacikkemet,amelyaköltőMózes címűtragédiájárólszól,ugyanishaafőműnemis,aMózes valóban monumentálisstílusúdarab,amelyugyanakkortalánmégAz ember tragédiájánálisnehezebbeninterpretálható.Alexander1923-asesz-széjefelidéztesajátkorábbiMadách-kommentárjátis:többmintkétévtizeddelazelőttrészletesmagyarázatokkaladtakiAz ember tragé-diáját,sértelmezésénekazegyiksarokköveazvolt,hogyaműakivá-lóemberésanemtelentömegellentététvisziszínreegymástkövetőváltozatokban, a világtörténelmet a nép által meg nem értett nagy emberek kudarcainak sorozataként ábrázolva.2 Ha elfogadjuk egypillanatraAlexanderértelmezését,akáraztismondhatnánk,hogyaMózesugyanezentémáraírottújabbvariáció,smiveltárgyaazexodus, illikishozzáamonumentalitás.Ismeretes,hogyaz1861-benírottműnemnyertazonazakadémi-

aipályázaton,amelyreszerzőjebenyújtotta,egykorúbírálói„drama-tizált eposznak” nevezvemegkérdőjelezték, hogy egyáltalán tragé-dia-e,csakközelháromévtizedmúlvakerültszínpadra,sbemutatóitazótaisaszínszerűségévelkapcsolatoskételyekkísérik.Nemlévéndráma-ésszínháztörténész,azalábbielemzésbenezzelakérdésselnem foglalkozom.Ámeszmetörténetimagyarázatokat semkönnyű

1 Alexander Bernát, Madách = Uő, A művészet. Válogatott tanulmá-nyok,Bp.,Akadémiai,1969,386–387.2 Madách Imre, Az ember tragédiája,magy.AlexanderBernát,Bp.,1900,például:204–205.

140

fűzni aMózeshez.AMadách-életmű legnevesebb irodalomtörténé-szei–példáulHorváthKárolyésKerényiFerenc–politikaiallegó-riának tekintették a drámát, amelyben a szokásaihoz ragaszkodó, a civilizáltabbegyiptomibirodalomba integrálódninemkívánó, füg-getlenségrevágyózsidónépetallegorikusanaHabsburg-birodalom-malhasonlóviszonybanlévőmagyarnemzetneklehetmegfeleltetni.3 Nemalaptalanezazinterpretáció,nemisfogomvitatni,ámahogyanbonyolultszerkezetűéssokhangúalkotásokesetébenlenniszokott,azallegorikusértelmezéscsakelnagyolt(nohaolykornagyonisszug-gesztív) képetkínál aműről, amelyképnem terjeszthetőki annakszámosrészletére.

A Mózes kétségtelenül a kiváló ember és a tömeg viszonyát vizs-gálóalkotás,mintAlexandervélte;skétségkívülfelkínáltaazolva-sónakazallegorikuspolitikaimegértéslehetőségét,mintHorváthésKerényi feltételezte. Továbbá megmutatja, milyen következményeivannakazIstenközvetlenjelenléténekavilágban,serőstézistfogal-maz meg arról, hogy a politikai közösségnek nem a hazához, hanem anemzetiegységességhezkellragaszkodnia.Azittelsorolt,adrámaegészét meghatározó négy téma vagy tézis, úgy látom, ellentmondá-sos,delegalábbisfeszültviszonybanállegymással.AMózes tele van eldöntetlenséggel.Afőszereplőazegyikjelenetbenbüszkénszögezile,hogy„anépcsakdőreeszköz/Egyesnagyokkezében,akikvérévelavilágtörténelmetírják”.Öntudatoskijelentéseellentétbenállaműalapjáulszolgálóbibliaiszemlélettel,amelyistenitervszerűségetlátérvényesülniatörténelemben.AműnekJehovaisaszereplője,sazV.felvonásvégea„színrőlszínrelátást”isszínpadraállítja,ígynemcsakMózesrészesülazistenikegyelemből,hanemaszínházjegyétmegvá-sárlóbármelynézőis.Azilyesfajtaeldöntetlenségekésellentmondá-sokvalószínűlegelevehibárakésztetikaműértelmezését.Miaz,amitmégiselmondhatunkadrámáról?Mindenekelőttazt,

hogyegyvezérrőlszól,akianagyságvonzásábanéliazéletét,ural-kodniakarelsőfellépésétőlfogva–shogykinuralkodjék,azmásod-lagoskérdésnektűnikaszámára,sígyazolvasószámárais.MadáchMózese,ha jólértem,nemvallásalapító:nemamonoteizmus felta-lálója,4hiszenmégbúcsúbeszédébensemazegyetlen istenrőlbeszél,hanemnépénekistenéről–atöbbinépnekmás,sajátisteneivannak.

3 Horváth Károly, Madách Imre,Bp.,Gondolat,1984,253;Kerényi Ferenc,Madách Imre,Pozsony,Kalligram,2006,228.4 Jan Assmann, Mózes, az egyiptomi,ford.GulyásAndrás,Bp.,Osiris,2003,22–23.

141

Nemisállamalapító,hisznemhozlétresemmiféleformálisstruktú-rát.Nemisigazántörvényhozó:aműcselekményeMózesmásodik,negyedikésrészbenötödikkönyvénekatörténetétköveti,azelőírá-sokat,szabályokattartalmazóharmadikkönyvazonbannemjelení-tődikmegadrámában.Nemvallást,nemállamot,hanemnemzetetalapít:újraalapítjaazsidónépet.MadáchMózesekülönlegespoliti-kusfajta: vezér,méghozzá –MaxWebertől kölcsönzött kifejezésselélve–karizmatikusvezér.Nemhadvezér,hanempróféta,akivezetőiszerepétésképességétrészbenannakköszönheti,hogykapcsolatbanállnépeistenével,Jehovával.Madáchazzal,hogyJehovátmáraszín-laponszereplőkénttüntetifel(amiperszevallásiszempontbólvolta-képpenblaszfémia),egyértelműenállástfoglalanagyfelvilágosodáskorivitában,hogyMózesimposztorvolt-evagysem.5Adrámafőhősenyilvánvalóannemcsaló,hanemvalóbankiválasztott.

Érdekes fényt vet a MózesreJean-JacquesRousseauA társadalmi szerződésrőlcíműművénekatörvényhozórólésanépalapításrólszó-ló néhány fejezete.A franciafilozófus is szembenézett az imposz-tor-váddal. A törvényhozó, írja, valóban az „istenek tolmácsaként”lép fel, mert olyan tekintélyre van szüksége tevékenysége sikere ér-dekében,„amelyerőszaknélkülismagávalragad”.Azilyentörvény-hozónemcsalómódon,hanembölcsenjárel,amikor„aközemberekbelátását meghaladó, magasabb észnek a határozásait a halhatatlan lények szájába adja”.6 Rousseau szövegében,mint látható, az istenvagyistenekfiktívek,Madáchdrámájábannem.Asikerestörvényho-zó A társadalmi szerződésben„erőszaknélkül”jutelanépalapításhoz– a Mózesfőhősenagyfokú,sajátnépeellenirányulóerőszakárán.Asikeresnépalapításhozbékekell,írtaafranciaszerző;adrámaMó-zese ellenben szinte állandó rendkívüli állapotot tart fenn népe kö-rében.Azállamokat(ésveleanépeket)olykortörvényhozók,olykorzsarnokok alapítják, olvashatjuk a franciaműben;MadáchMózeseesetébennemigenlehetelválasztaniegymástólekettőt.

A társadalmi szerződésről idézettoldalaimégis többpárhuzamot,mint eltérést mutatnak drámánkkal. Vallás és politika egymáshozvaló viszonyáról ezt találjukbenne: „anemzetekkialakulásakor azegyikeszközeamásiknak”;elválaszthatatlanok.ÍgyvanezaMózes-

5Vö.Spinoza élete és szelleme, avagy Értekezés a három imposztorról,ford.,utószóBalázsPéter,Szeged,2006,Mózesrőllásd:52–59.6Jean-JacquesRousseau, A társadalmi szerződésről = Uő, Értekezések és filozófiai levelek,vál.,utószóLudassyMária,ford.KisJános,Bp.,Ma-gyarHelikon,1978,507.

142

benis.Asikertelenállam-ésnépalapítóraNagyPétercárthozzapél-dánakRousseau,eszavakkal:„nem[volt]valódilángelme,akimin-dentasemmibőlalkotésteremt”.7 Ugyanezt a politikára alkalmazott zsenielméletetlátjukviszontaMadách-műben,amikorafőszereplőígyértelmeziamunkáját:„újatkellasemmibőlteremtnem./Snemkorlátozhattörvényvagyszokás.”Adrámalegfőbbkonfliktusárairá-nyítja afigyelmünket afilozófus emondata: „Aki vanolyanbátor,hogyegynépmegszervezésérevállalkozik,annakelegendőtehetsé-get kell éreznie magában, hogy úgyszólván magát az emberi termé-szetetisátalakítsa:azegyént,eztazönmagábanvévezártésegye-dülálló egészet egy nagyobb összesség részévé kell változtatnia…”8 A drámábanaz„emberitermészetátalakításának”eművétapusztábanvaló negyven évnyi vándoroltatás végzi el, amelynek során kihal a régi,egyéniérdekeitnézőnemzedék,súj,immáregyöntetűnemze-déklépahelyébe.Anézet,hogyavilágtörténelemaNagyEmberekműve,19.száza-

dipopuláriseszmevolt,amelyleghatásosabbantalánThomasCarlyleHősökrőlcímű1840-eselőadássorozatábanöltötttestet;igaz,azan-golgondolkodókönyvébennemMózesapélda„ahősmintpróféta”esetére, hanemMohamed.Madách drámáját aHősökről polemikuskiegészítésénekistekinthetjük.Akiindulópontjukazonos:„aminténfelfogom a dolgot – írta Carlyle –, az egyetemes történelem, annak atörténetet. i.,amitazemberekevilágbancselekedtek,alapjábannemmás,mint ama nagy emberek története, akik ittműködtek.”9 MáridéztemaIII.felvonásbólafőhőshasonlóvéleményét,amelyetadarabigazolniislátszik:azsidótörténelemelbeszéltszakaszaMózes,anagyemberműve.Csakhogyazangolműbene tézishezmásik isjárul:„miazigazihűség,mindentársadalomnakéleteleme,hanemaHős-imádáskifolyásakéntazigazinagyirántvalóodaadócsodálat?ATársadalomaHős-imádásravan fektetve.”10 Pontosabban, a mo-dern,hitetlen,szkeptikustársadalomnemilyen–deilyenvoltarégitársadalom,s ilyenlesza jövőtársadalmaisCarlyle jóslataszerint:hősimádásraépülő.Amiszíndarabunkazonbanmásféleképetmutatarégitársadalomról.Adrámasoránahősújraésújravitábakeverediknépénektagjai-

val,akikelégedetlenekvele,mástszeretnének,mintő,másfélecéljaik

7 Uo.,509.8 Uo.,504.9 Thomas Carlyle, Hősökről,ford.Dr.VéghArthur,Bp.,Athenaeum,1923,19.10 Uo.,33.

143

vannak,olykorszörnyűnek találjákaz intézkedéseit,zsarnokinakaviselkedését – a nép többségét semmiféle hősimádás nemhatja át,csakegykisebbsége (Józsué,a leviták)viszonyulekkéntMózeshez.Ahősimádásraépülőtársadalomnemmagátólalakultki–mintazangolszerzőérvelésenyománvárhatnánk–azV.felvonásra,hanemerőszak,majdmegintcsakerőszakkelletthozzá,egyteljesgenerá-ció kihalása, az új generáció felnövekedése, azaz belenevelődése ahősimádatba;maúgymondanánk:akarizmatikusuralomvilágába.EzértnevezhetőaHősökrőlpolemikuskiegészítésénekaMózes:mertmegmutatja,hogynemafranciaforradalomutánimodern,hitetlenvilág jellemzője,mikéntazangolszerzővélte,ahősimádáselutasí-tása,hanemrégi,hívőtársadalmakatisjellemzett,sahősimádathi-erarchikusközösségétnemazembereknekaHőshöz,ahősihezvalóönkéntelen„isteniviszonya”hozzalétre,hanemazerőszakésabe-lenevelődés.

Az elméleti keret, amely a leginkább segíthet megmagyarázni a drámavilágánakaműködését,MaxWebermáremlítettleírásaaka-rizmatikusuralomrólGazdaság és társadalomcíműnagyművében.Akarizmatikusvezetőtnemválasztjaaközössége,„hanempontfordít-va:akarizmatikusképességekkelrendelkezőszemélytkötelesek elis-merniazok,akikaküldetéscímzettjei”–írtaanémetszociológus.11 A darabbanMózes engedelmességet követel közösségétől, de nemtörvényekreésszokásokra,hanemisteniküldetésérehivatkozva.„Akarizmabirtokosainak:azúrnak,valamintatanítványoknak…kívülkell állniok az evilági kötelékeken, a hétköznapi foglalkozásokon és amindennapicsaládikötelezettségekenahhoz,hogyelegettudjanaktenniaküldetésüknek.”12ÍgyMózesis,vezérréválva,otthagyjaacsa-ládjátéslemondaszexualitásról(„neérintsenmegtöbbénőiajk”),skésőbbugyaneztkelltennieJózsuénakis,avezérutódának.A„kariz-matikusstruktúrábannincsformavagyrendezetteljárásamegfelelőszemélyalkalmazásáravagy leváltására”, „nincsellenőrzővagy fel-lebbvitelifórum”.13 A drámában a nép, noha többször is elégedetlen avezérrel, smástdöntést szeretneelérni,mintamitőhozott,nemtudja–nemistudhatja–semmeggyőzni,semfelülbírálnivezetőjét.„Akarizmatikusautoritás lényegéből fakadóan jellegzetesen in-

gatag:akarizmabirtokosaelveszíthetikarizmáját…,híveiszámárais

11MaxWeber, Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvona-lai. 2/3,ford.ErdélyiÁgnes.Bp.,KözgazdaságiésJogi,1996,206.12 Uo.,207.13 Uo.,206.

144

bebizonyosodhat,hogy»megvanfosztvaazerejétől«.”Mózesugyanúgyvéli,hogyanépazértlázongellene,mertszolgalelkű,ámmi,We-berolvasói,akarizmatikusuralomvelejárójánakisláthatjukvezérésnépemeg-megújulókonfliktusait.NépeelégedetlenségeújraésújraarrakényszerítiMózest,hogybizonyítsaelőttük:nincs„megfosztvaazerejétől”.AII.felvonásközepétőlaIV.végéiganépzúgolódásá-nakésavezér„erejebizonyításának”ajeleneteiismétlődnek:aztismondhatnánk, a mű középrésze a karizmatikus tekintély ingatag-ságátvisziszínre.Arra,hogyMadáchfigyelmenkívülhagytaművemegalkotásakorMózesharmadikkönyvét,logikusmagyarázat,hogyerésznehezencselekményesíthető.DeaGazdaság és társadalomban is találunkrávalamifélemagyarázatot.„Avalódikarizmatikusuralom-ban…nincsenekjogitételekésrendeletek.”„A»tárgyi«jogittameny-nyeikegyelemésazistenekéhezhasonlóhősierőfölöttébbszemélyesmegtapasztalásánakakövetkezménye.”14 Amikor a drámában Mózes kiadjaaparancsotJózsuénak,hogyalévitákkaszaboljákleahűtlenzsidónépet,beleértveanőketésgyerekeketis,akkoreparancsazértjogszerű(azérthajtjákvégre),mertakarizmatikusvezértőlszárma-zik.Ebben a jelenetben Mózes testvére, a főpap Áron e szavakkal

igyekszikvisszafogniavezérdöntését:„Gondoldmeg,Mózes,kérlek,mitteszesz./Haajogmellettedbeszélneis”stb.Azolvasószámáraisegyértelműahelyzet:ajogittnembeszélavezetőmellett–ajogave-zetőbőlbeszél.SvégülegyutolsóidézetMaxWebertől:„Avalódika-rizmatikusuralomennélfogvamindentátértékel,forradalmimódonviszonyulmindentradicionálisésracionálisnormához,ésszuverénmódon megszegi a normákat…”15 Éppen ilyennek látta önmagát Ma-dáchfőszereplőjeis:„Óh,jaj,nehozzfelnékemősszokást,/Nerégitörvényt.Mindenléptemúj./Nemamúltnakfejleszteménvirágát,/Deújatkellasemmibőlteremtnem./Snemkorlátozhattörvényvagyszokás.”Aműegyikjelenetében–követveaBibliát–Mózeshozzamagával a hegyről a két kőtáblát, ám arról, hogymiféle törvényekolvashatók rajta, adarabbannemesik szó.Mondhatnánk, a szerzőkeresztény és zsidó olvasókra-nézőkre számított, s egyértelműnektekinthette,hogyismerikamózesitörvényeket.Mégiselgondolkod-hatunkazon,hogynemvéletlenülnemhangzikelaműbena„neölj”isteniparancsa,amelyetolygyakranmegszegavezér.Anémetszociológuselméletetermészetesenazértilliktöbbé-ke-

vésbé a Mózesre,mertrészbenugyanazonbibliaitörténetértelmezése

14 Uo.,209.15 Uo.

145

iskívántlenni,mintamagyardráma.MadáchlegfőbbleleményeazószövetségitörténetátírásábanegyébkéntazI.felvonásjelenetsora–ennekmegfelelőjétnemtaláljukmegaBibliában.AzittszereplőMó-zesmégegyiptomifiatalember,akiellentmondástnemtűrőhatáro-zottságával,Egyiptomügyévelvalóteljesazonosulásával,erőszakosmegoldási javaslatával tűnikki.Aszövegkétségtelenné teszi,hogyuralkodói ambíciói vannak –már jóval az „isteni küldetése” előtt.Alapvető jellemvonásainnemváltoztat a fordulata (megtudja,hogyzsidó,smelléjükáll):ezutánIzraelügyévelazonosul,sIzraelleendővezérekéntgondolmagára.AnagyságelérésénekMózesbenfeszülővágyaügyetkeresmagának:ezlehetettvolnaazsidókbeolvasztásá-nak/letörésénekazügye,delehetazsidónépmegszabadításais.Afordulatmégisdöntőjelentőségű:amikorMózesazsidókmelléáll,aszármazásamellettdönt(egyiptomi)kultúrájávalszemben.ZsidónaklenniMadáchdrámájában:származás.Saszármazáserejejóvalna-gyobb,mintakultúráé.MózesalakjánakmegformálásakoraszerzőeltértaBibliától,ami-

korMózestkiválószónokkéntábrázolta;minttudjuk,azÓszövetség-benaztmondjamagáról: ’énnehéz ajkúésnyelvű vagyok’.ArnoldSchönbergMózes és Áron című operájában ezt jeleníti megMózesprózai beszéde Áron éneklésével szemben.Madách hősének nincsilyen fogyatékossága, s egyáltalán nem szorul ráÁron segítségére.Amagyardrámábanmindenmásszereplőeljelentéktelenülafőhősmellett.Schönbergaztírtaegyiklevelébenbefejezetlenülmaradtze-neművéről,hogy„azénMózesem…leginkábbMichelangelóéraemlé-keztet.Egyáltalánnememberi.”16EzakijelentésMadáchMózeséreisigaznaktűnik.MárazI.felvonásbanfelmerülavád,hogyMózesja-vaslata(azsidókkalszembenierőszakosfellépéssürgetése)’levetima-gárólazemberit’.AII.felvonásbanÁronvetitestvéreszemére,hogyő,veleellentétben, „emberbőlvan”.AIV. felvonásbanazutódjelöltJózsuéfigyelmeztetiavezért,hogy„szeretetnélkülszörnyűnéppéle-szünk”.Feleségeszavaira,miszerint„mindaztpanaszolják,hogyolyhidegvagy”,Mózesígyfelel:„csakavezér,nemazember”.Csakhogyadrámaavezérrőlszól,akikiszorítjaazéletébőlvezérségeérdekébenazemberit,anagyságérdekébenahétköznapit.Aműlegérdekesebbvonásaazonbannemfőhőséneknyomasztó-

anemberfölöttialakja,hanemazonvitáksorozata,amelyekazelsőnégy felvonásban követik egymást, a leggyakrabban (nemmindig)

16Idézi:GeorgeSteiner, Schönberg:Mózes és Áron,ford.Szilágyi Ti-bor = Uő, Egyre távolabb a szótól,vál.,utószóSükösdMihály,Bp.,Euró-pa,1969,217.

146

Mózessel az egyikoldalon. Jóhúsz éve aTempefőit elemezveNagyImre „egymással viaskodó értékrendek és tusakodó beszédmódokküzdelmének”,adominánsnyelvipozícióért folytatottharcnak lát-tattanemcsakCsokonaidarabját,hanemáltalábanadrámaiműalko-tást.17 A Mózesvitáibanisértékrendek,beszédmódokütköznekössze.Agyakorlatias-megfontoltésaradikáliserőpolitikakettősségepél-dáulazI.felvonásbanazegyiptomiországlárésMózesszóváltásábanjelenikmegelőször,majdkésőbbújra,eltérőváltozatokban,ÁronésMózes,JethroésMózesvitáiban.Apolémiákatszinteaszereplőktőlfüggetlenül ismegítélheti az olvasó: szótárakat, értékeket, érveketkínálnakfelbennük,amelyekheztöbbféleképpenviszonyulhatunk.Ekisvitákpluralitásthoznakakarizmatikusuralomegységesítővilá-gába.Solykormeglepőentársítanakegymássalbibliaihelyzeteketésnembibliaibeszédmódokat.AIII. felvonáselejénpéldáulAbiramigazidemokrataszószóló-

kéntvesziráanépképviseletébenafőpapÁrontazaranyborjúelfo-gadására.Amegfogalmazásainemószövetségiek,hanemnagyonismodernek:’haanép,e„hatalmasúr”felkel,afőpapnemfogjatudnilenyomni’–ezazérvelésminthaA nép nevébentidézné;’Istenszentszavátanépajkárólhallhatod’–emondatpedigminthaTáncsicsMi-hály1848-askönyvcímét.AjelenetbencsakJózsuémaradhűaka-rizmatikusvezetőhöz.Őígybeszélanéprőlésfőpapjáról:„Oh,törpefaj!tenyegle[ti.Áron]őszhajaddal–/Sabölcseségbenkontár,–azthiszed /Hívatva vagymár nemzetet vezetni”.A karizmatikus ura-lom beszéde az Isten által elhívott, s ezért hivatott vezér és a „törpe faj”, azaz amagakisszerűségében élőnép ellentétére épül.Anép-képviseletiérvelésviszontasajátakaratátkifejezőnépnagyságáraésakaratánakszentségérehivatkozik.Azolvasópedig (1861-benvagy2020-ban)végiggondolhatja,hogyúgyképzeli-eelajópolitikát,mintAbiram,vagyúgy,ahogyanJózsué.AIV.felvonásbankerülMózesalegközelebbahhoz,hogyanép

immárnefogadjaelkarizmatikusképességeit.Értesülvearról,hogyKánaánföldjét,amelynekhatáráraelvezetteőketMózes,nagy,erősférfiak lakják, akik nem tűnnek legyőzhetőnek, immár kudarcnakérzik az exodusnagyvállalkozását,sígykiáltoznak:„Továbbnemtűr-jük.–Mértistűrtükeddig.–/Aföldrevéle.–Megkellőtkövezni.”AnépetezúttalisAbiramképviseli.LássukMózesselvalópárbeszé-dénekegyrészletét:

17 Nagy Imre, A Tempefői játékos magyar nyelve = Uő, Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája,Pécs,PannóniaKönyvek,2001,184–186.

147

ABIRAM AztjöttünkMózestőledkérdeni, Hogymitszándékszoltennimost,midőn hallottad kémeinket?

MÓZES Azt,mitazÚr rendelnifog.

ABIRAM Jóválaszgyermekeknek. De elmúlt a kor, dölyfös egyesek, Hogy a népet barom gyanánt vezessék, Miittegyenkintmindgondolkozunk.

Abiramláthatóanúgyvéli,hogyapolitikaivezetőészszerűmér-legelésutánhozdöntést,sazoknak,akikredöntésekövetkezményeihárulnak, jogukvanmegtudni,hogyankívándönteni,netán jogukvanbeleszólniisadöntésbe.Mózesviszontakarizmatikuspolitikalogikájaszerintjárel:adöntéseksugalltak,nemészszerűek,mindendöntésazistenrevezethetővissza,amitavezetőközvetítanépfelé,sapolitikaiközösségrecsakavégrehajtástartozik.Abiramválaszamár-márKantot idézi, aMi a felvilágosodás? híres szavait az ember kiskorúságáról, s egybeneszünkbe juttatjaMózeselső vezérimeg-szólalását népe előtt a II. felvonásból: „Ne aggódjál, csak tégy. Éngondolokhelyetted.”Abiramkétfelvonássalkésőbbfelelmegamagamodernbeszédével a vezér egyeduralmi tézisére. S szavainemcsakmásféle politikát, de másféle társadalmat is vetítenek elénk, mint a Mózeséi:individualistát,amelyben„egyenkintmindgondolkozunk”,samelybenaközösdöntéstegyénimérlegelésekelőzikmeg.Adrámába ékelődőkis vitákmajd’minden esetben arra a kér-

désrekeresikaválaszt:milyena jópolitika.Avitákáltalábannemúgyvégződnek,hogyazegyik félmeggyőziamásikat,hanemúgy,hogyazegyikfélvisszavonulamásikerejétérzékelve.AIV.felvonásAbiram–Mózesszóváltásasemkivétel.Ámezesetbenavezérszín-legenged,majdkiadjaaparancsotJózsuénakvitafeleielpusztítására.Mózesugyanis,A fejedelem híres megfogalmazását idézve, „fegyveres próféta”volt.MintMachiavelliírta,afegyvertelenprófétákelszok-takbukni,„afegyveresprófétákmindannyiangyőztek”.18AIV.fel-vonáserészearraemlékeztetiazolvasóját,hogyapolitikakérdései

18NiccolòMachiavelli művei,ford.LutterÉva,Bp.,Európa,1978,I.23.

148

nemnyilvános vitában dőlnek el, s végső soron az erő, az erőszakhatékony alkalmazójamarad a színen.Amorálisan kétes eljárásokisapolitikarészei:amegtévesztésis,agyilkosságis.Nemkétséges,hogyMózes szörnyűeszközökkelbizonyul sikerespolitikusnak,desikeresnekbizonyul:mindvégiguralmonmarad,sküldetését,anépújjáalapításátisteljesítenitudja.AlexanderBernát,emlékezhetünk,akiválóegyéniségésazértet-

len tömeg ellentétének témájára írott alkotásnak tartottaAz ember tragédiáját.AMózesugyankisebbjelentőségűmű,írta,de„anépve-zérnekacsőcseléknéppelvalószembeállításaemlékeztetafőműre”.19 Azelemzővoltaképpenafőszereplőértékelésétvetteátmeggondolásnélkül,hiszenaIV.felvonáselejénMózesfogalmazígysajátnépé-rőlJózsuéttanítva:„maroknyialjas,csőcselékcsoport”.Látnunkkellazonban,hogyavezérszemszögébőlnézveisvalójábankétzsidónép-rőlbeszélhetünk:aténylegesrőlésajövőbeliről.Avalósanadottrólésatételezettről.Akészentaláltrólésakineveltről.Azelőbbilépszín-padraazelsőnégyfelvonásban,sazutóbbiazötödikben.Mózesazistenitervvégrehajtásánakfeladatafelőlnézveítéli„maroknyialjas,csőcselék csoport”-nak a zsidókat – az I–IV. felvonásoknépét.Át-lagemberipillantással(sazolvasóktöbbnyireátlagemberek,ésnemHősök),azthiszem,efelvonásokzsidónépecsakolyan,„akáratöbbinép”,amelytényleges,ésnemtételezett.Megijednekahatalomkép-viselőjétől;amagánérdekükfontosabbnekik,mintaközös;hacsa-lódnakazegyikistenben,másikatkeresnekstb.Érdemesfelidézniajelenetet,amikorMózeselőszörtalálkozika

zsidóköznéptagjaival,AbirammalésKálebbelazI.felvonásvégén.Panaszrajőnekabíróhoz,Áronhoz.Azegyiptomiporoszlókelhajtot-ták a zsidók állatainak egy részét, történetesen Kálebnek valamennyi jószágát.MivelAbiramállataimegmaradtak,Kálebazttartanájogos-nak,haatársaátengednéamagatulajdonánakarányosrészét,hiszazegyiptomisarcolásazsidókegészétkívántabüntetni,nemegyedülKálebet.Abiramviszontnemkívánlemondaniamagántulajdonáról.Mielőttabíróítélhetne,Mózesítél(akimégcsaknemistagjaakö-zösségnek,nemhogytisztségviselőjelenne):AbiramadjaodaKáleb-nekállataiarányosrészét.Érveléseígyhangzik:„Van-emástörvény,minthogyIzrael/Testvérlegyen.Egybúésegyöröm/Lakozzékmin-denférfiúiszívben, /Segyszellemálljonőrtmindentanyán.”MaxWeberírtarról,hogyakarizmatikusuralomnakvelejárójavalamifélekommunistatulajdonlás.20 De nem ez a fontos itt, hanem a politikai

19 Madách, i. m.,251.20 Weber, i. m.,213–214.

149

közösségnek a testvériségként („fiktív szupercsaládként”,mondanáAnthonyD.Smith)21valófelfogása;azeszme,hogyazideálisközös-ségbenugyanazazérzésésgondolatkell,hogyáthassaatagokat.Azegységességnek,azegyöntetűségnekeztanormájátazV.felvonásraérielazsidónép.AmikorMadáchMózese„maroknyialjas,csőcselékcsoport”-nak

nevezte a zsidókat, bejáratott diszkurzusra támaszkodott. Lássukpéldául,hogyanírtrólukRousseauaLengyelországszámárakészülttervezetében:Mózesvoltazelsőnagytörvényhozó,aki„kigondoltaésvéghezvitteaztameglepőtervet,hogynemzetitestületetalkos-son egy rakás mesterség, fegyver, tehetség, erények és bátorság nél-küliszerencsétlenföldönfutóból,akiknemlévéntalpalatnyiföldjüksem, idegen hordaként bolyongtak a föld színén.Mózes volt olyanbátor,hogyebbőlabolyongóésszolgalelkűcsapatbólegypolitikaitestületet,egyszabadnépetalkotott.”22AfranciafilozófussorainakafényébenadrámabeliMózesidézettszavaielsősorbanaztjelentik:azsidók(avezérfellépteelőtt)prepolitikai állapotbanéltek.A„szabadnép”kifejezéssemRousseau,semMadáchművébennemaztjelen-ti,hogyenéptagjaiegyéniszabadsággalrendelkeznének.A„szabadnép” fogalma politikai állapotbanélőnépet,azazsajátintézményeinekmegfelelően,sajátvezetőialattélő,másnépuralmátólmentesnépetjelenteszövegekben.Rousseauamásnépekkelvalókeveredéstilal-mát tartotta Mózes legfontosabb népalapító döntésének. A drámaMózeseazV.felvonásbaninkábbasajáttörvényekhez,sajátistenhezvalófeltétlenragaszkodásttartotta’ahosszútávúetnikaifennmara-dásbiztosítékának’.Aleköszönővezérpolitikaivégrendeletének(V.felvonásbeliutol-

sóbeszédének)avelejeugyanisesorokbanrejlik:„Népemnehidd,hogyamelyegyesit,/Azaszenteszme,amelyösszetart,/Melynem-zetté tesz, a föld–ahaza;Mertdúskalászátnékedrengeti.–Nem,nem,–hisz tápláltakietlen is,Egyiptomis tápláltaőseid…”„Mertnemhitványgöröngy,melyettapodsz,/Deesátortörvényeteszzsi-dóvá.”Anempatria-központú, nem republikánus, leszármazáselvűnemzetfelfogáskrédójáthalljuk ittMózestől,amelybenahazasze-

21 Anthony D.Smith, Kiválasztott népek: miért maradnak fenn egyes nép-csoportok? = Eszmék a politikában: a nacionalizmus,szerk.Bretter Zol-tán, DeákÁgnes,Pécs,Tanulmány,1995,29.22Jean-JacquesRousseau, Elmélkedések a lengyel kormányzatról és terve-zett reformjáról,ford.Bakcsi Botond = Uő, Politikafilozófiai írások, össze-áll.,utószóLudassyMária,Bp.,Atlantisz,2017,598.

150

reteténekahelyéreasajátvalláshoz,asajáttörvényekhezvalóhűségkerül–mintakarizmatikusvezérhezvalóhűségújformája.Mózesebeszédbenvalóbantörvényhozókéntnyilatkozik.Mintkarizmatikusvezér,láttuk,azthangoztatta,hogyőtnemkorlátozhatjatörvényésszokás–most,búcsúzóvezérkéntaztkötiutódaésnépelelkére,hogyéljenazáltalahozotttörvényekkorlátaiközött.Búcsúszavaiéppolyharciasak,mintegészműködésevolt:„Maroknyinépvagyunk,fiam.Körűlünk/Tengernyiazellenség.Gyűlölet/Tarthatjacsakfennné-pétIzraelnek, /Szeretetcsúfosanolvasztanáfel.”Azöncélúetnikaifennmaradás,benemolvadásprogramjávaltávozikaszínrőlapoliti-kus,akikazI.felvonásbanazsidókbeolvasztásánaköncélúbirodal-miprogramjávallépettelénk.

A Madách-magyarázatok könyvtárnyi történetében AlexanderBernátegykoritézisea20.századközepénbukkantfelújra,LukácsGyörgy hírhedtté vált 1955-ös Szabad Nép-cikkében, illetve RónaiMihály András akkor kiadatlanul maradt válaszcikkében. Rónai,MadáchotésAz ember tragédiájátvédelmezve,cáfolnikívántaLukácsírásánakszámoskijelentését,eggyelazonbanegyetértett:Alexandertézisénekazelvetésében.Sőt,avitairatamégkevesellteisakommu-nistateoretikusbírálatát,akimindössze„aTisza-korszakálliberáliscinizmusa” megnyilvánulásának minősítette a kiváló egyéniség ésatömegellentéténektézisét.Rónaitovábbmentennél:azt írtaAle-xanderről, hogy „Madáchnak ő ilyenformán valóban tömegfóbiát,művénekvalóbanholmikoraiFührerprinziprevallótendenciáttulaj-donított”.Énugyan igaztalannakés történetietlennekvélemRónaiértékelését,mégiselgondolkodtatónak.Devajonhol vélte felfedez-niMadáchművébenaFührerprinzip érvényesülését? Ha valahol fel-fedezhető, sokkal inkábbaMózesben, mint Az ember tragédiájában.Hiszedrámábanavezérparancsatörvényerővelrendelkezik,snemkorlátozzákameglévőtörvények.Rónai eseteAlexanderrel és aFührerprinzippel tanúsítja,milyen

nehéz a Mózesttörténetimódonmegítélni.Aműnémelyvonásabal-jósanemlékeztet a jóvalkésőbbi totalitárius rezsimekműködésére,jogértelmezésére, ideológiáira, mert részben ugyanazon építőkoc-kákbólépült,mintazelőzőszázadpolitikaivallásai.Atörténelem–KarlLöwithkifejezésével–futurisztikus(azÍgéretföldjérefókuszált)szemlélete, az „új ember” kialakításának programja, a végső célokérdekében felszámoltpolitikai vita, a vezérelvűközösség, a tisztítóerőszakképzetestb.olyanstrukturáliselemek,amelyeketfelismerni

151

vélünk a Mózesbenésakommunista,náci, fasiszta rezsimekben is.Madáchműve ambivalens alkotás. Talán arrafigyelmeztet, hogy akarizmatikusvezéróhatatlanulzsarnokkáválik,suralmaerőszakbafordul.Talánarra,hogyasikeresnépalapításnak,ahosszútávúetni-kaifennmaradásnakezazára–shaezazára,akkormegkellfizetni.Akár Az ember tragédiája, váratlan alkotás a Mózes is, mert a római–la-tinhagyományoknak–bennearepublikánuserényeknek–elkötele-zettkultúrakellősközepénmutattafelanemzetiösszetartozásnemrepublikánus,vezérelvűmodelljét.Lehetséges,hogybírálóinakigazavolt,seműnemtartozikalegjobbtragédiákközé,ámlenyűgözőesz-metörténetiérdekességeelfeledtetivelünkeműfajikifogásokat.

TÁRGYI, NYELVI

ÉS DRAMATURGIAI

MAGYARÁZATOK,

KONKORDANCIÁK

155

Szajbély Mihály

Jókai, 1887. augusztus 20.

1

(Amiről nem beszélnek a források, de bizonyos, vagy lehetséges) Jókai7órautánébredtaznapreggel.Félrehúztaafüggönyt,azelőzőnapokhűvösszélhajszoltaszürkefelhőibőlhírmondósemmaradt.Csendesésverőfényes idő ígérkezett.2 Balatonfüredre gondolt, meg a Kisfa-ludygőzösre,amellyelháromnappalkorábbanhajózottátSiófokra,hogyadélivasúttalBudapestreutazzék.Nagyotsóhajtott,odalépettamosdótálhoz.InkábblettvolnaFüreden,múlónyárban.Reggelite-endői végeztéveldíszmagyart öltött éskocsithivatott.Nemsokkalmúlt8óraakkor.„AFerencziekterére!”3–instruáltaazőtnagyre-verenciával köszöntőfiákerest,majd elhelyezkedett ahátsóülésen.Nehéznapvártrá.

(Előzmények, amelyek bizonyosak) 1887 késő tavaszán tűzvészekborzoltákazújságolvasókkedélyét.Május1-énporráváltTorockó,május6-ánleégettEperjesbelsőrésze,ugyanazonanaponelpusztultNagykárolyegyharmada.4Azelsőhírekráadásularrólszóltak,hogyTorockómellettEperjesisteljesenelhamvadt,pedigekétvárosléteés virágzása, az Egercíműlapotidézve:

[…]országoshazafiúiügy,mertmindakettő[…]őrszemesvédőbástyá-javoltamagyarkultúraés[…]szellemelőhaladásánakalegexponáltabbhelyeken[…]holegyrésztapanszlavismus,másrésztadakoromanizmustitkosördögialattomossággalterjeszkedőtörekvéseialegéberebbfigyel-met,sellensúlyozástkövetelik.5

1Azeseményeknyomán,amelyekrőlittszólesz,születhetettvolnakese-rűtragikomédiaegyVajdaJános-típusúszerzőtollán.Haszületettvolna,bizonyosannemkerültevolnaelNagyImrefigyelmét.Demivelnemszü-letett,érjükbemostazelnemkészültműszüzséjével.2FővárosiLapok,1887.augusztus22.,1689.3Nemzet,1887.augusztus22.4 Eperjes és Nagykároly pusztulásának térképe,VasárnapiUjság,1887.au-gusztus14.,549.5Eger,1887.május17.,1.

156

Ezafejtegetés,melyakárosultakmegsegítéséreindultországosakcióindoklásakéntszületett,amindenkiszámáravitathatatlanér-tékre, a nemzetre való hivatkozással igyekezett megnyitni az adako-zókbukszáját.Élükre–kismagyarpornográfia–FerencJózsefcsá-szárállt,akimagyarkirálykénttöbbtízezerforintotadományozott.Azországgyűlésiképviselőkegynapiülésdíjukatajánlottákfel,Jó-kaielnökletévelpedigbizottságalakultegySegítségcímű,jótékonycélúemlékalbumkiadására.Május11-énkeltfelhívásukbanegyebekmellettezolvasható:

[…]adjunkkiegydíszesemléklapot,melyhezmindenírójaenemzet-nek,mindenhírnevesművészeehazának, fela legmagasabbakig,kik-nekneveitdicsekedvesorozzukaszellemiharczosoktáborához,járuljonegykézvonással […]Milliópéldánybankell ennekelterjedni.Lelkesülthonleányok,tevékenynőegyletek,fő-ésalpapság,társulatokügynökei,könyvárusokésvasutitisztviselők,kaszinók,tüzoltótársulatok,torna-ésdalegyletekvegyékátazelárusításfeladatát;nyomdáinkversenyezzenekadíszesés legolcsóbbkiállításban; abegyülendőpénzeketkezeljeegykiváló hazai pénzintézet díjtalanul […] Irótársaink küldjék az ezenemlékműbeszántjárulékaikatJókaiMórhoz,művésztársainkRoskovits Ignáczhoze folyómájushó20-ikáig. […]Emléklapunkczíme legyen, a mitaszükségbenszoktunkönkéntkiáltani:Segítség[…].6

Avállalkozásateljesmagyarországisajtófigyelmétmagáravon-ta, a történések leghitelesebben mégis a Vasárnapi Ujságtudósításainyománrekonstruálhatók,mivelannakszerkesztője,NagyMiklósazalbumirodalmirészéneka társszerkesztőjevolt.Ahetilapegymástsűrűnkövetőcikkeibőlkiderül,hogyajótékonycélúkiadványhold-udvarábangyorsanszülettekegyébsegélyakciók,melyekéléreorszá-gosanismertszemélyiségek,azarisztokráciaésapénzvilágképvise-lőiálltak.NagyMiklóslapjamárafelhíváskibocsátásautántíznappalköz-

readtaaművészeknévsorát,akikhozzájárulásukatígértékavállalko-záshoz.Megmozdultakirályicsaládis:Rudolftrónörökös„egyszépemlékmondatot”küldött,Stefániafőhercegasszonypedig„egymeg-lepő kivitelű művészi rajzot keleti utazásából”. Részvételét jelezteJózseffőhercegésKlotildfőherceg-asszony,valamintKoburgFülöpkirályihercegésneje;utóbbi „márát is adtaegy szép tájképét”.Ahíradásbólaziskiderül,hogyafővárosinőegyesületekjótékonycélúnépünnepély szervezését tervezik júniusra, a Városligetben vagy aMargitszigeten.Jókaiékszerettékvolnaazalbummegjelenésétezzel

6 «Segítség.»,VasárnapiUjság,1887.május15.,336.

157

összehangolni, s úgy gondolták, a népünnepély keretei között nem csupánannakpéldányailesznekmegvásárolhatók,hanemakárosul-takjaváraelárverezikabeérkezettképzőművészetialkotásokatis.7Háromhéttelkésőbbalapanépünnepélytervénekátalakulásáról

tudósított:újidőpontjaaugusztus20.,szervezésétanőegyletektőlazalbumszerkesztőivettékát,helyszínaVárosliget.Afővárostólakiál-lításipavilonátengedésénkívülaztkérték,hogy„aug.20-ándéli12órátólkezdveavárosligetelzárassék,sodacsakbeléptidíjmellett[…]lehessenanépünnepélyrebemenni”.Acikkbőlaziskiderül,hogyarendezésrekülönbizottságalakul,„melynekközéletünktöbbkitűnő-ségelesztagja”,amipedigaprogramotilleti,„festőinkésafővárosiszínházakelőkelőbb tagjai enépünnepélyre jelmezesmeneteket ésszabadbantartandóelőadásokatterveznek”.8Azalbumelőfizetésifelhívásajúlius14-énjelentmeg,augusztus

elején pedig közhírré tették, hogy a vidékiek féláron utazhatnak anépünnepélyre,amennyibenavasútijeggyelegyüttbelépőtváltanakaVárosligetbeis.9Augusztus14-én,azünnepetmegelőzőutolsólap-szám hosszú (és időnként ironikus) beharangozójában a következőolvasható:

Segitség itt, Segitség ott!EzajelszótöltibejelenlegazországotKár-pátoktól Adriáig. Falragasz falragasz hátán lepi el a házak minden tenyérnyiüreshelyétsmindenikrőlezaszótekintleképtelenterjedelműbetűkben,a legtarkábbszinekbenésczirádákban.Kisebb-nagyobbbi-zottságok, albizottságok, osztályok, szakosztályok, küldöttségek ülésez-nekreggeltőlnapestigsaligvana fővárosbanitthonrekedthangzato-sabbnév,melyegyikvagymásikcsoportlistájátnegazdagítaná.10

(Mi történt 1887. augusztus 20-án a Városligetben?) A területet már azelőzőnapokonelőkészítettékanépünnepszámára.ANemzettu-dósítója,akianépünnepélyreggelén,aközönségérkezéseelőttjártabeahelyszínt,úgytalálta,mégaligetismerőiisminduntalanvalamiújraakadhatnaksétájuksorán.

[…]apuhagyeplekaszálva,afonyadtgyomeltakaritva,mindenfordu-lónegy-egyizléses sörösbódé,övezveanyugalmatadószékek,asztalokvalóságosözönével,mindenharmadikfazöldjébőlanemzetiháromszinhirdetteahazafiasünnepélyt.Jobbra,majdnemszemköztakorcsolyázókcsarnokával,arendőrségütötttanyát,szomszédságukbanpedigazünne-

7 «Segítség.»,VasárnapiUjság,1887.május22.,353.8 Népünnep Szent István napján,VasárnapiUjság,1887.,404.9VasárnapiUjság,1887.augusztus7.,536.10 Ünnep előtt,VasárnapiUjság,1887.augusztus14.,550.

158

pélyrekirendelthuszárokvártakazintézőkrendelkezésére.Arondeauntul,azArena-,Stefánia-utésacorsoközöttcsinoskissátrak,akolsze-rüenelzártkisebb-nagyobbtérségekállottakkészen,anépiesmulatsá-gokszámára.AholaStefánia-utonacorsokezdődik,asudárfenyvesekalján, deszkafélszerbe ékelve két gőzgép tétlenkedett, várva az estére,amelynekmozgalmas életét tündéries villamfénynyel volt a hivatásukkiszinezni.Innenmesszeelágazósodronyhálózatszaladtaligetbeszer-teszét, belekapaszkodva a sürü egymásutánban elhelyezett póznákba,melyek mindenikén apró villamlámpák tördeltékmeg az égetőnapsu-garakat.Aközpont,természetesenaziparcsarnokkörnyéke,főlegpedigazelőtteelterülőparkvolt.[…]Aközepénállócsinospavillonbólkitünőkatona-zenekarmulattattaaközönségetaszebbnél-szebbdarabokkal.Avizmedenczehatalmassugaraismegeredt[…]kimérttávolságban[…]kar-csu mászópóznák fehérlettek ki, tetejükönagyőztesversenyzőkszámárakivánatos apróságokból összeállitottkoronájukkal.11

Reggel 7 órakor a területet katonai kordon vette körül, s ettőlkezdve csak a 30 krajcáros jegymegváltásával lehetett belépni. Arendezők,élükönJókaival,aFerencziekteréngyülekeztek9óraelőtt,és innen indultak,hatökörvontadíszkocsival, a városligetikirályipavilonhoz.12Ekülönösjármű,melyazirodalomésaművészetegye-sítésétjelképezte,különerreazalkalomrakészült.

Egy óriaspalettavoltrézsutosteteje,roppantecsetekkelésfestőrúd-dal,kétoldalánkétbroncirozottóriássárkányvoltapárkánya,melykö-zöttdrágakeletiszőnyegterültel.[…]Előlegyroppanttintatartófölöttegyrengeteglúdtollfeküdtkeresztben.13

Azökröskocsiutasaivernissage-raigyekeztek,azalbumszámá-rabeérkezettrajzokatéskéziratokatugyanismégsemárvereztékel,hanemkiállítottákőket.„Amainapajóltevésnapja”–kezdteJókaimegnyitóbeszédét.Amitközösen létrehoztak,az jót tesza tűzvészsújtottavárosoknak,és jót teszamagyarműveltségnek.Dejótéko-nyanhat„mindenhazafiuikebelre,táplálvaazontudatot,hogybal-sorsábannemzetünknek, a legmagasabburalkodócsalád isőszinterészvéttel osztozik. (Lelkes éljenzés!)”Majdaköszönetmondásokkö-telezőköreutánígyfejeztebe:

Ímeamijutalmunkatmegadtamáramagaség,midőnamaiderültnappal megajándékozott bennünket. Valóban azt hittem már a múlt

11 A „Segítség” ünnepe,Nemzet,1887.augusztus22.,1.(Reggelikiadás)12Uo.13 Segítség-ünnep a Városligetben,BudapestiHirlap,1887.augusztus22.,9.(MellékletaBudapestiHirlap230-ikszámához–Hétfő,augusztus22.)

159

napokalatt,hogycsakugyanútbanvanSzibériaMagyarországfelé[…].Kivánom,hogynecsakamainaplegyenmindvégigilyderült,deazazÉg is,mely a jövendő titkát rejti, folyvást ily derültenmosolyogjon lehazánkra.(Hosszu lelkes éljenzés!)14

Atulajdonképpeninépünnepkezdetétadíszmenetjelentette,me-lyetpontbandélrehirdették.MegisteltbámészkodókkalazAndrássyút,demégegyjóórátkellettvárniuk,mígamenetkikanyarodottavillasorból,15adíszkocsiugyanismegfeneklettakirálypavilonelőttilazahomokban.Leendőutasai,BlahaLujzaéskétfiatal színésznő,míga rendezőka járműkiemelésénügyködtek, Jókai társaságábanvárakoztakapavilonegyikszobájában.16

Borjuszájasingű,lobogógatyájú,pántlikáskalapúbéreseknógattaknégyderékmecklenburgilovat,egypárannekitámasztottákvállukataszekérhátuljának,spróbáltákkiemelni,arendezőkjobbról-balróligaz-gattak,rendezgettek,kommandíroztak.[…]Végreisásóthoztak[…],ki-ástákakereket,pokrócot terítettekalája,emelőrudakkal issegítettekés akkor a négy ló is megbírta már a terhet, és vigan vontatta a szekeret aszilárdabbtalajúutra,aholaztánanégylóhelyébehatfelpántlikázottkolomposökrötfogtákeléje[sic].17

A menet aztán igazán impozánsra sikeredett, és megérte a vára-kozást.

Elől bandériumféle […] utána ötlovas magas szekéren cigánybanda,elejéna fáradhatatlan tevékenységű rendezőkegyikével:Roskovics Ig-náccal.Majdadiszkocsi[…],melyet[…]kürtszójelentettbe.[…]óriásipa-letta[…]árnyékábanszemrevalóhárommagyarruhásnő:középenBlahaLujzaasszony, »Segítség« föliratúkisbársony-zászlóval, jobbjánLigetiIrma,baljánSikGizellakisasszonyokszórtákaprogramot,satombola-vásárlásrabuzditófölhivásokat.[…]Adiszkocsiutánismétmuzsika-szó-valhaladtegyszekér,utánokpedighosszúsoraafiakereknek,azelsőbenmagaa főrendező: JókaiMór […].Amenet lépést isalighaladhatott, aszélesútonolyansürüvoltazemberár.18

Adíszmenettettegykörtabelvárosban,majdvisszatértaVáros-ligetbe.Blahánéésakétgrácianyilvánerősvonzerőtképviseltekanépünnepélyszámára,aszervezőkazonbanbiztosraakartakmenni,

14Uo.15 A „Segítség” népünnepe,FővárosiLapok,1887.augusztus22.,1689.16BudapestiHirlap,uo.17BudapestiHirlap,9.18FővárosiLapok,uo.

160

és az „intellektuális” díszmenettel párhuzamosan elindítottak egy„populárisat”is,aMerkl-cirkuszjóvoltából.

Lovas hölgyek és urak piros derékban, piros frakkban, lisztesképűclownokkétkerekűponny-fogatokon,emeleteskocsiházak,tetejénfur-csa ruhába öltözött lányokkal, púpos tevéken „indusok” és türelmeselefántokszerecsenekkel […].Legelölpedigegyóriásszekérenültekazaranypaszományospirosmagyarruhábaöltözöttmuzsikusok.19

Azindulásittsemvoltproblémamentes.Amikoramuzsikusokrá-reccsentettekazindulóra,atrombitahangraaszekéreléfogottnégylómegbokrosodott,helyükbekétnyugodtigáslovatkellettfogni.Ígymárelindulhatottamenet,őkistettekegykört,majdazAndrássyútonátugyancsakaVárosligetbeérkeztek,aholmégcsakmostkez-dődött az igazimulatság. A belépőjegyekkel együtt tombolajegye-ket iskínáltak,árusítottákaSegítség-albumot,benta ligetbenpe-digzsákfutás, fazéktörés, távugrás,versenyfutás,kopaszok, törpék,óriásokésnagyorrúakversenye,bukfencvetőverseny,póznamászás,szépségverseny, jósnő,ésegyébvásárimulatságokvártákanagyér-deműt.

Össze-vissza futkozott a nép, egyik helyről a másikra, s egetverőkaczajával elnyomta a muzsikaszót, melylyel a katonazenekarok, czi-gánybandákésveteránzenészekbőségesenszolgáltak.ABábeltornyá-nálnemlehetettolyanhangzavar,mintavárosligetinépünnepen.Fél-kezükintornások, rekedtutcaiénekesek,nagyszavúkóklerek,kiabálósuhanczok[…]adtakaképnekgrotesqueszinezetet.20

Amikorestérehajlottazidő,BlahaLujzaközreműködésévelhang-versenykezdődöttafővárosikiállításipavilonban,majdkövetkezettatűzijáték.Miutánkihunytazutolsótüzesforgókerék,apavilonbantáncmulatságkezdődött,

[…]holazelsőcsárdást[…]aszépségversenynyerteseinyitottákmeg.A vigság elragadt onnét a lampionos, nyilt táncdobogókra is, hol akülvárosokszépeijárták,vegyestcselédlányokkal.21

AdélutáneseményeirőlazonbanJókaimárcsakamásnapilapok-banolvashatott,mertbokrosteendőielszólítottákaligetből,mind-jártahatökröskocsivisszaérkezéseután.

19BudapestiHírlap,uo.20Nemzet,uo.21BudapestiHirlap,12.

161

(Hová ment Jókai a Városligetből?) Még javában zajlott a SzentIstván napi körmenet a Várban, a Városligetet pedig éppen csaklezárták, amikor reggel 8 órakor22azÍróiésMűvésziKörhelyiségé-benösszeültaMagyarKönyvkereskedőkEgyleténekévesközgyűlé-se.AignerLajoselnökmegnyitóbeszédében,érintveakönyvkeres-kedésegyébproblémáit,elsősorbanarraakárrahívtafelafigyelmet,amelyet a közoktatási minisztérium okozna a könyvkiadóknak éskereskedőknek, amennyiben tankönyv-monopóliumot vezetne be.23 Agyűlésutána társaságátvonultaSzikszayvendéglőelsőemeletikülöntermébentartandódíszlakomára,ahováJókaiishivatalosvolt.Ott az első felköszöntőtAignermondta, aki a királyi családra,

amagyar írókésazegyesület felvirágzásáraemeltepoharát,utánapedig Jókaikiadója,RévaiMórkövetkezett, akiazországmásodikkirályát,JókaiMórtéltette.AköszöntésreJókai„derültbeszédben”24 válaszolt:

TiszteltUraim!IsmerikÖnökatörténetetarrólabizonyosúrról,akiígykezdteabeszédét:„Faluróljövöképpen”–mireegybarátságoshangközbekiáltott:„Azlátszikismagán.”Valahogyígymentegetőzhetnékénis,hogyéppenmost jövökaSegítség-népünnepélyről,aholmárkiado-gattam minden gondolatomat. (Tiltakozás minden oldalról.) És igazán zavarban vagyok, hogyan is válaszolhatnék a kiadómnak, aki momentán éppenmiattamszenveda legjobban.Nembírommássalkezdeni,mintegy adomával, arról a kisfiúról, akinek szabadjára hagyták, hogy apjanévnapjára kívánjon valamit a maga eszéből. A kisfiú igy gratulált:„KedvesÉdesapám!Aztkívánomneked,hogyajövőévbenjobbgyereklegyek,minteddigvoltam!”Valami ilyesmitkívánokén is.Kívánomakiadóknakésakönyvkereskedőknek,hogyénisjobbgyereklegyek,minteddigvoltam.(Közbekiáltás: Az nem lehetséges!)

Majdarrólbeszélt,hogyalaptalanakönyvkereskedőkaggodalma,akormánynemakarja,denemistudnámonopolizálniatankönyvekkiadását.Őmagapedigellenségemindenmonopóliumnak:

[…]aztszeretném,haajómunkákmindszabadonadatnánakki.Haénegymunkátírok,akiadómszámoljonvele.Haroszamunka,ővesztrajta,hapedigjó,akkorénvesztekrajta.(Derültség.)

Ezutánazolvasóközönségrőlbeszélt.

22BudapestiHirlap,1887.augusztus19.,5.23 A könyvkereskedők közgyűlése,PestiHírlap,1887.aug22.,3.24 A közgyűlési közebéd,Corvina,1887.szeptember30.,114.

162

A szántóvető ember, […] ha tud is olvasni, legfölebb ha kalendári-umvanaházában,azisa legolcsóbb,amelyikidőjóslássalfoglalkozik.Engem, hamegfordulok néha az országban, csakugyan úgy fogadnak,minthakirályvolnék.Vanlakoma,felköszöntés,pezsgő,vanminden;dehogycsakegykönyvemet isott találjamaházban,olyannincs! (Élénk derültség.)

Végül zajos éljenzés közepette amagyar könyvkereskedőket él-tette.

Jókai után Komócsy József beszélt a könyvkereskedés hiányosságairól, majd ismét Jókai kért szót, és tovább fejtegette,hogyan lehetne az olvasás iránt közönyös milliókat könyvvásárlókká nevelni.Szavaikatvidámriposztokkövették.

Aigner:Javaslom,hogyvidékrecsakJókaiMórtésKomócsy Józsefet küldjükmagyarkönyveteladni.(Derültség.)

Komócsy:Kéretiktudomásunkraadni,mennyiarabatt.Jókai:Énszívesenmennék,deakkorAignerbarátomleszmajdolyan

szíves,ésmegírjaaregényeketcsekélységemhelyett.Aigner:Énlennékolyanszíves,csakazakérdés,hogymilyeneklen-

nénekazokaregények.Komócsy: Énmindenesetremeg vagyok győződve, hogy Jókai több

regénytadnaelAignertől,mintAignerJókaitól. (Általános derültség.)25

(Amiről megint csak nem beszélnek a források, de lehetséges) Any-nyiazértténymég,hogyazebéd4órafeléértvéget.26Jókaikocsithozatott, a fiákert svábhegyi nyaralójába irányította.Csend volt, a tornácelőttvirágoztakarózsák.Aházbalépveparókájátelhelyezteakalaptartón,asztalamögéült,nézettmagaelé.Fáradtvolt, túlet-temagát.Nemkért vacsorát,megelégedett egymenta-herbateával.Koránmentágyba,nehezenaludtel.Másnapareggelizőasztalon,akávésfindzsamellett várt rá a friss sajtó.Átfutotta abeszámolókatSegítség-ünnepről, kedvetlenül félredobta őket, százezres tömeg,27 nemzetinagylétünkésavurstli,inkábbaBorsszem Jankót vette a ke-zébe.DeottisegySegítségcímű,anonimversezetreakadtmindjártamásodikoldalon.

25AzelhangzottakrekonstruálásaaPestiHírlap(uo.)ésaBudapesterTageblatttudósításaialapján;utóbbiszövegétlásdCorvina,1887.szep-tember30.,115.,ill.október10.1887.,118–119.26PestiHírlap,1887.aug22.,3.27BudapestiHirlap,uo.

163

Segitség!Állazországosmuri,Anépbomoljon,–ezahecczuri.Kialigetbe!Lesz,amitkivánsz,ott,Snép–járhatszrókatánczot.

Segitség!Tűz,vízrontjanemzetünk;Hecczköll,–avészenigysegithetünk.Kialigetbe!Kiurak–nevetni,–Stenép–bukfenczetvetni!

Segitség!LámabárósgrófurékLót-futnaksarczukbuzgalombanég.Kialigetbe!Ezavígvasárnap,–Kinép,azurakvárnak!

Segitség!Fellibák,–akányahí!Szépségversenyrenépleányai!Kialigetbe!Pálmátnyeraszépség, Vidúlhatszrajta,népség.

Segitség!ÍmeígysegitenekRajtunkazuriföldiistenek.Kialigetbe!Miledőlt,fölépül,Haünnepetanépül.

Segitség!Nemcsaktűz-ésvízveszély,Vanmásbajis!–Ó szép ez ünnepély…Anéppeljátsziknéhányfessuracska,mintegérrelamacska.28

Mihaszna András legyek, dörmögte Jókai maga elé, ha ezt nem VajdaJánosírta.Végigsimítottkopaszfejénajobbtenyerével,ésszo-morkásanelmosolyodott.

28BorsszemJankó,1887.augusztus21.,2.

165

Szántó F. István

A Magyar művészet és a Forradalom a művészetben

JelendolgozatFülepLajosMagyar művészetének, valamint a Hamvas BélaésKeményKatalin jegyezteForradalom a művészetben (Abszt-rakció és szürrealizmus Magyarországon)címűművénekösszehasonlí-tásárateszkísérletet(pontosabbanösszeolvasására,akifejezésfiloló-giai értelmében is).Ámmindeztúgy,hogyeközben–hamárFüleprőlszólunk–teljesmértékbenigyekszünkmajdmegfelelniannakafü-lepisugalmazásnak (imperatívusznak?),melyetkönyvénekmásodikkiadásáhozírottelőszavábanígyösszegezaszerző:„Lehet-epótolniazt,aminincs?Egymódvanrá:az elképzelés kísérlete.[...]Minden mű-vészetbenazalkotásésafelfogás-megértés:a képzelet kísérlete.Semazalkotónak,semafelfogónaktárgyanem’kész’sohaseúgy,mintahasználatitárgy–mindigmegérteni,tehátelképzelnikelljelentéseit,amikneknincsmeghatározható,végesszámuk.”1(Úgyérzem,ennekfényében ezúttal bátran mellőzhetjük a szerzők személye közöttikapcsolatok vizsgálatát, tartózkodhatunk az olyasféle meglátásokminősítésétől – igazolásától vagy cáfolatától –, hogy például Fülepvajon ugyanazért nemkedvelte-eHamvasBélát, amiértKarácsonySándort;2denemeredekaHamvas–Fülep-levelezésbőlkihallható–talánkölcsönös?–közeledésikísérletekvargabetűineknyomábase;3 legfőképppedigegykénttörekszemtávolságottartaniaFülepetésa

1 FülepLajos,Magyar művészet,Bp.,Corvina,1971,11.2Állítólagmindkettejüket„fecsegőnek”tartotta.Egymásösszefüggés-benalábbeztmégérinteni fogjuk.Lásd:Miklóssy Endre, Túl a tor-nyon, melyet porbul rakott a szél. Magyar gondolkodók a XX. században, Bp.,SzéphalomKönyvműhely,2001,299.3 Fülepnekarra a – végül isnem realizálódott – gesztusáragondolok,amikoraz50-esévekelejénapartvonalraszorított,állásátólmegfosztottés a „kmk” (közveszélyes munkakerülés) rémével megküzdenikényszerülő Hamvasnak tanszékvezető egyetemi tanárként próbálvalamiféle könyvtárossegédi állást létrehozni. Vö.: Hamvasnak 1951.május 10-én keltezett levelét Fülep Lajosnak (Fülep Lajos levelezése VI.,szerk.F.CsanakDóra,Bp.,MTAMűvészettörténetiKutatóintézet,2004,34.)

166

Hamvasházaspártövezőlegendáriumokdirektmódontörténőgaz-dagításátólvagyellenkezőleg:azoklebontásától.4)JelenmunkamottójáulleginkábbazaMiklóssy-idézetkívánkozna

mostide,amelydolgozatunklegfontosabbtörekvésérevilágítrá:„[Fü-lep]Azesztétikánakabbanlátjaajelentőségét,hogyasegítségével…megfogalmazhatóa létezésegyedisége.Mert aműalkotáskétségbenemvonhatómódonmindigegyedi.”5Nos,amagamrészérőléppenilyen egyedi, a létezés egyediségét kifejezni tudó esztétikai entitá-sokkénttekintekFülepésHamvasékszóbanforgóműveire,amelyeknemcsakkülön-különazolvasóval,de(mintegyamásikpendant-ja-ként) egymással is képesek dialógusba bocsátkozni.Vállalkozásom„experimentum-jellegével”6magyarázható,hogycsakannyibanleszsikerültnektekinthető,amennyibendialógusukrészesévétudválni.Vagyis, hameg tudja érteni (el tudja képzelni) eművek jelentését,képettudalkotnijelentőségükről.DeaFülepemlegettefantáziaezesetbenelsősorbanaműkedvelő(dilettante)olvasómódszerelesz,ésnemazelméletalkotóeszme-vagyművészettörténészé.Nemmintha

4 A szerzőket övező legendárium létét eklatáns módon bizonyítja azalábbikét,ezúttalcsakFüleprevonatkozószövegrészlet.Azelsőígyszól:„»FodorAndráskönyvéből[Ezer este Fülep Lajossal]azthinnéazember,a hatvanas évek magyar szellemi életében más nem is történt, mint hogy néhányanhetenkéntFülepLajossalsétáltak.«–mondtaegyszervalakimegrovóan.Miért,hátmitörténtmég?–kérdeztem.”(Miklóssy, Túl a tornyon…, i. m.,300.).Demégennéliserőteljesebbakövetkezőpársor:„»Mintakirályabirodalmában.Vanbennevalaminépmesei.«–mondtaTüskésTibor1964-benazengővárkonyigesztenyesorbanlépkedőFülepLajosról. [IdéziFodor András, Ezer este Fülep Lajossal II.,278.]Aha-sonlatfőlegaFülepbőlsugárzóamakarizmáravonatkozik,amineksem-miféle»külső«megerősítésrenincsenszüksége.Deaképességeialapjánbizonnyal tényleges király is lett volna, a világnak egy … kvalitásos rend-betevője…Tisztában volt a helyzettel, a tennivalókkal, amegoldáshozszükségesmódszerekkel.Éslehet,hogyazonfordultmegatörténelem,hogyaszámárakínálkozónagyközbeavatkozási lehetőségetmeghiúsí-tották.”(Uo., 296.)Természetesenmindezzelnemazidézetekbőlkihall-hatószemlélet-ésmegközelítésimódokat,mégkevésbészerzőikszemé-lyétszerettemvolnadiszkvalifikálni.5 Miklóssy, i. m.,311.(Lelkesedésünketperszenémileglehűtiezafé-lig-meddigkomoly,félig-meddigironikusmegjegyzéseazesztét(ik)ami-benlététilletően:„Fülepetesztétánakszokástekinteni,amiaközfelfogásszerintmégagondolkodóknakisegykülönlegesenéletképtelenalfaja.”(Uo.,296.)6 Füleptől kölcsönzömakifejezést a „kipróbálás, kiderítés, bizonyításkísérletejelentésében”.Vö.:Fülep, i. m., 11.

167

nelenneveledolgukezutóbbiaknak is.JóllehetA magyar irodalom történetei (pontosabbanaMarosiErnő tollából származóFülep-fe-jezet)megjelenéseótaelfogadottszakmaiközhelynekminősülhetaFülepLajos,HamvasBélaésKeményKatalinéletműveközöttiter-mékeny kapcsolatok tételezése, különösen Fülep pályájának utolsónegyedszázadáravonatkozóan.Marositidézem:„Vannakjelei,hogy–már a háború éveiben smég inkábbBudapestre érkezése után –[Fülep]közeledettakésőbbiEurópaiIskolaköréhez,SzabóLajoshoz,Mándy Stefániához, Hamvas Béla és Kemény Katalin a magyar abszt-rakcióésszürrealizmusprogramjáulszántkönyvénekajánlásávalisigyekezett vezéregyéniségként tekinteni. Mindennek folytatása az1950-esévekművészetpolitikaiviszonyaiközöttnemlehetett…”7 Bár az elmúlt időszakban többen is érintették e kapcsolatokat,8 bővenakadmég felfedeznivalónk e téren. (Csak zárójelben jegyzemmeg,főleg a Hamvas-életmű recepciótörténetének szempontjából lennefontosefeladatelvégzése,hiszenjelentősenárnyalhatnáahamvasiœuvre„zárványszerűségét”,feltörhetetlenségéthangoztatóvélekedé-sek–illetveasokszornemisannyiraburkoltvagyleplezettellenszen-vek– létjogosultságát.9Fülepesetébennémilegmásahelyzet,hisza Forradalom a művészetben puszta létemaradéktalanul, akármin-dentovábbivizsgálatnélkülisvisszaigazolja,amitFülepmagamondkönyvénekutóéletéről:„[AMagyar művészet]Évtizedekalattfölszívó-dott,megnevezhetetlenülisjelenvanmindenütt,aholazújmagyarművészetet hivatott szakemberek traktálták, nézetei, disztinkciói,értékelései hagyománnyá, köztulajdonná váltak. … Általában így,eredet,forrásmegnevezésenélkül,középkorimintáraaszellemitu-lajdonfogalmánaktudatanélkülvanjelenmindenfelé.Nempanasz-képpenmondom.Elvégreegyedülazügysorsafontos,aszekéré,nemazostorhegyesé.…Földalatti anonim jelenléteegyébkéntma isottlappang a nemzeti-európai-nemzetközi kategóriák újraéledt vitatá-saiban, félszázadosanticipatioinemmúlták idejüket”.10)Egyébként

7 Lásd MarosiErnő,Európai és magyar művészet = A magyar irodalom történetei III.,szerk.Szegedy-MaszákMihály,Bp.,Gondolat,2007,82.8AmáremlítettMiklóssyEndremellettBalázsImreJózsef,TáborÁdámés ZókaPéter.9 Ez alól üdítő kivételt jelentMezeiOttó tanulmánya. (Lásd:Hamvas Béla és a képzőművészet, avagy a művészi lét színeváltozásai = Párbeszéd, Szentendre,SzentendreiKéptár,1997,17–18.)10 Fülep, i. m., 9–10. Fontosnak tartommegjegyezni, hogy a szóbanforgó művek „összeolvasása” nem egyszerű hatáskutatás, hisz ebbenaz esetben erősen korlátoznánk a két könyv közötti kommunikációműködését, saztazadóésavevőegyszerű,alá-fölé rendelőviszonyá-

168

Fülepnekezekazutóbbimondataicsakelsőpillantásraszólnakműve–haúgyvesszük,nemislétező,vagylegfeljebbbúvópatakszerű,ano-nim–hatásáról;talánnemvéletlen,hogyennekbizonyításarészérőlnemcsakhogyelmarad,demég illusztrálása iserősenesetlegesnekhat.11ÁmmégsemtekinthetjükmegalapozatlanoknakFülepszavait,kivált,hanemaműutóéletére vonatkoztatjukelsősorbanőket,ha-nem általánosságbanakönyvkarakterénekjelzésére.Minthaezekahalálaévébenpapírravetettsorokmintegyvisszamenőlegesenlegi-timálnákaszemélyét(értsd:mindenekelőttmintaMagyar művészet szerzőjét!) övező legendáriumot,12 de alapot szolgáltatnak az olyan tárgy-és tényszerűbbkijelentésekmegfogalmazására is,minthogy„A Magyar művészetkeletkezés-éskiadástörténetemintegyátfogjaésperiodizáljaFülepegészéletútját,egészenaz1971-ben,márposz-tumuszmunkakéntmegjelentmásodikkiadásig”.13 „E könyv” – idéz-hetjüktovábbraisMarosiErnőt–„–tulajdonképpenFülepegyetlenkönyve–szövegeösszefoglalás;mármegjelenésekorismeglehetősenbonyolulttörténetretekinthetettvissza.Jelenlétemindmáigelevenamagyarművészettörténet-írásban(és–tekintettelamagyarnyelvhez kötöttségére – egyedül ebben).Eredetileg 1916-ban íródott, s négyfejezete,Európai művészet és magyar művészet, Magyar építészet, Ma-gyar szobrászat és Magyar festészet tanulmánysorozatként aNyugat 1918-asévfolyamánakháromszámában,majdazutolsóaz1922-esévfolyamháromszámában jelentmeg.1970-ben,amásodikkiadásmegjelenéseelőttFülepbibliográfiaielőszavábanmegírta: a tanul-mányokeredetilegaVasárnapiKöráltal szervezettSzellemiTudo-mányokSzabadIskoláján,előadásokkénthangzottakel(ötalkalom-mal,Anemzetielemszerepeaművészetbencímmel)...Ugyanekkorszámoltbearról,hogy1943–1944-ben,engedveanógatásnak,foglal-

ra redukálnánk,aholüzeneteteljuttatni,hatástgyakorolnikizárólagakorábbanmegjelentMagyar művészetmint„feladó”tudhatakésőbbiFor-radalom…-ramint„címzettre”.Gondolatkísérletemlényegebizonyosér-telembena„visszacsatolás”megteremtése,amelylényegébenFülepmű-vének a Forradalom… ismeretében történőújraolvasását teszi lehetővé.Bárezazeljárás,elismerem,sérthetiaszillogisztikuslogikát,viszontjóeséllyeljárulhathozzáabevezetőbenemlegetettképzeletműködésénekdinamizálásához.11EgyedülGenthonIstván1935-ösfestészettörténetéreutal,illetveegypontosannemmegnevezettnapilapbanmegjelentkönyvkritikára.12 Fülep esetében ezt nyilván kiegészítheti még a Mallarmétól (ésmásoktól)jólismert,abelengetett„NagyMű”(OpusMagnum)megszü-letéseirántifelfokozottvárakozásis.13 Marosi, i. m.,69–70.

169

kozottazújrakiadástervével.Műveinektervezettkiadásárólpontosadatoklevelezésénekkiadásábankerülteknapvilágra:1942júliusátólkezdve előbb a Bolyai Könyvek sorozatának szerkesztője …, utóbb,1944-benTurulnévenműködőjobboldalikiadóivállalkozásbiztat-taírásainakmegjelentetésével,svelükpárhuzamosanmintakiadóijogokeredetitulajdonosa,azAthenaeumisaMagyar művészetújra-kiadásával...”14 Bátran alkalmazhatnánk a „habent sua fata libelli” szállóigéjét

KeményKatalinékkönyvére is. Jólleheteznemúgy„fogjaát”vagy„periodizálja” szerzőik életművét, mint ahogy a Magyar művészet Fülepét,nemcsupánamegjelenése,hanemmármagaakeletkezéseisváratlan,hogynemondjuk,készcsoda.15 Kemény Katalin visszaem-lékezésealapjántudjukrekonstruálnimegszületésénekkörülménye-it:„AMisztótfalusivetettefelazötletet,hogyhajlandókvagyunk-e[ti.KeményKatalinésHamvasBéla]párhétalattamodernmagyarművészetrőlkönyvetírni,smimepróbáltuk.Ezazegyszerűtényál-lás. […] Itt megjegyzem, hogy a hangos Forradalom a művészetben címetnemmiadtukakönyvnek,hanemakiadó;16eredetilegcsakaSzürrealizmus és absztrakciócímetkapta.[…]Akönyvnekperszesokhibája,hiányaakad…, sezt szinténakörmünkreégettgyertyánaklehet tulajdonítani, mivel annyi időnk sem volt, hogy leadás előttegymáscikkeitalaposanelolvassuk.Ennekkövetkeztébenmaradtakaránytalanságokaműben,amelyekkönnyenkelthettékaztalátszatota felületes, vagy a nem jóindulatú olvasóban,mintha azt tartottuk

14 Uo.15Gondoljukmeg,amennyiségilegéppúgy,minttematikusanrendkívülgazdagésszerteágazóHamvas-életműben–leszámítvanéhányfolyóirat-cikketéskülönlenyomatot–eladdigalig-aliglehetettjelétlátniaszerzőművészetkritikusiérdeklődésének.ÉsméginkábbigazezKeményKa-talinra,akiugyanjoggalnevezhetőVajdaLajosművészeténekelső(vagyegyik első) felfedezőjének, ám a tárgyban született írásai (például az1943-asBarangolás egy szürrealista kiállításon)többévtizedenkeresztüllapulnakazasztalfiókban.Ahelyzetet(azakkoritésamiénketis)továbbbonyolítjaannakszemelőtttartása,hogyaForradalom… esetében nem egy, hanem kétegyenrangúésszuveréngondolkodásúalkotótársgondo-latmenetétkell(ett)egybentartani.16Ennekfeltehetőlegegyiknemmellékesokalehetett,hogyafordulatévéhezközeledve,az„újidőkszelét”mintegymegérezve,nyelvpolitikaimegfontolásból(vulgo:elővigyázatosságból)kerültbeleacímbeazegyre„divatosabbá”(éselvártabbá!)válóforradalomszó(ami,mellesleg,annyi-ra nemismondellenakönyvszellemének).

170

volnajobbésjelentősebbművésznek,akihosszabbszövegetkapott.”17 AkötetnekaPannóniaKönyveksorozatában1989-benPécsettnap-világot látott javított, második kiadásának utószavában némilegkiegészítveésárnyalvaminderrőlaszélesebbolvasóközönségisér-tesülhet.18Arról tehát,hogyszinteasemmiből,előzményeknélkül,egy csapásra születikmeg amű, alig pár évvel később,mint hogyújrafelmerültvolnaFülep-könyvújrakiadásánakgondolata.Ez,minttudjuk,akkornemvalósulhatottmeg,ésennyibennemisszolgálha-tott(példáulfrissolvasmányélményként)közvetleninspirációsforrá-sulHamvasékszámára.Ugyanakkoramábólvisszatekintve,amúltkonstruálásánakabbanakísérletében,amelyreírásomtörekszik(ese-tenként felfüggesztvea szigorú időrendiséget),megkockáztathatjukaztakijelentést,hogyakétműaktualitásigényemégisnemcsakhogyerőshasonlóságokatmutat,hanemhogyaszóbanforgóművekkife-jezetten„egyidejűek”ésazepochéértelmében„egykorúak”.Ennekcsakkisebbrészbenbizonyítékaiaművükkelkapcsolatos,szinteszószerintimegegyezéseketmutatószerzőiönreflexiók,jelesül,hogymíga Forradalom…„[…]azaktuálisnakvéltegyetemesésmagyarszellemiperspektívahatárait kívánt(a) jelezni”,19 addig a Magyar művészetet alkotó,eredetilegkülön-különmegjelenttanulmányoknak„[…]ama-gukidejéntörténelmifunkciójukvolt,beleszóltak,beleavatkoztaka…történelmifolyamatba,harcoltakvalamiértvagyvalamiellen,segí-tettekgyőznivalaminek, ledöntenivalamit,cselekvőenrésztvettekaz események és a köztudat, az akkori jelen és a rákövetkező jövőformálásában”.20Nohatermészetesenkezelhetnénkhűvös távolság-tartássalaműveknekeztazalkotókáltalhangsúlyozottaktualitás-vágyátés-igényét,sőt,relativizálhatnánkisőket,mondván,hogyaz azaktualitásnemezazaktualitás,jelendolgozategyiklegfontosabbfeladatát épp abban látom, hogy ezen aktualitásértelmezések azo-nosságát (de legalábbis lényegihasonlóságát)mutassameg.21 Azzal

17 Kemény Katalin, Egy-két futó megjegyzés Pataki Gábor:EurópaiIs-kola1945–1948című könyvéhez.Kézirat.18 HamvasBéla –KeményKatalin, Forradalom a művészetben, Pécs,PannóniaKönyvek,1989,20.19Vö.:Kemény, Egy-két futó megjegyzés…20 Fülep, i. m.,7.21TanulságosakevonatkozásbanKeményKatalinalábbiszavai:„Akika történetben együvé tartoznak, nem azért tartoznak egybe, mert egy-máshoztartozásukatfelismerik,hanemazért,mertazonoslétezésigóc-pontbanélnek.Ezazösszetartozása tudatosrokonságnálsokszorosanerősebblehet.”HamvasBéla –KeményKatalin, i. m.,16.

171

együtt is,hogyaz „aktualitás” fülepikoncepciójában jóvalmegha-tározóbbnak tűnik a rombolás, a destrukciómozzanata, a „nemzetnagyjai” pantheonjának lebontására irányuló szándék, (a teljességigénye nélkül) Ybl, Steindl, Munkácsy vagy Szinyei nimbuszánakmegtépázása,Hamvasékművébenviszonttaláninkábbakonstrukci-ót,azújteremtéséthangsúlyoznánk.Mindeztalátámasztanilátszikegyébkéntakétműrecepciótörténetébenmegmutatkozókülönbségis:mígaMagyar művészet„agyonhallgatását”,mellőzésétFülepéppaz abbanmegnyilvánulóharcoséskritikushagyományrombolássalhozza összefüggésbe,22addigaHamvasékvállalkozásávalkapcsola-toskritikáklegfontosabbika–LukácsGyörgynélvagySzentkuthynál–azalkotókhagyományteremtésre irányulószándékánakkategori-kuselutasításáravonatkozik.Újrahúzzukalá,hogykategorikusan el-utasítókritika–aMagyar művészetmegjelenésétkövetőcsend(értsd:szakmaikudarc)ugyanisalighamérhetőahhozazanatémához,eg-zisztenciáliskövetkezményekkelisjáróleszámoláshoz,amelyHam-vaséknakjutottosztályrészül.(Asorsfintora,hogyKeményKatalinéletművének rehabilitálása a kilencvenes évek végén viszont épp aForradalom a művészetbenszerzőjének,aművészetkritikus-művészet-teoretikus, nem pedig a szépíróKeményKatalinnakszólt!)Eltekint-ve (feltéve,haeltekinthetünk)mindezektől,amábólvisszanézveazösszkép korántsem tűnik lehangolóan (kultúr)deficitesnek23 egyik műutóéleténekesetébensem.NemcsakafentebbmárszóbahozottFülep-legendáriumkialakulása(éskialakítása)támaszthatjaaláezenállításunkat,hanemelsősorbanahamvasiművészetfelfogás erjesz-tő hatása a 20. század második felének magyar képzőművészeire,amelynektehátnemelsősorbanaForradalom a művészetbent a „ma-gyar esztétikai gondolkodás egyik legjelentősebb és legjellemzőbbalkotásának”24nevezőBori Imre-félekijelentés az igazánperdöntőbizonyítéka,hanemazazeleven,aművészetteóriaésaképzőművész

22 Vö.: „[…] itt-ott írtak róla, de inkább hallgattak róla … De hiábahallgattakvagyacsarkodtak,akönyv,amelybenamégmindighatalmasrossz akademizmust, eklekticizmust lelepleztem… ellenállhatatlanulment amaga útján.Nem volt szüksége a sajtó nyilvánosságára, hívei,apostolai,terjesztőitámadtak…”Fülep, i. m.,7.23ADomokosMátyás-i„leltárhiány”szinonimájakénthasználvaajel-zőt.24Vö.:„Amagyaresztétikaigondolkodásegyiklegjelentősebbésleg-jellemzőbb alkotása […] a művészet koordinátarendszerét készíti el.”Bori Imre, A szürrealizmus ideje,Újvidék,Forum,1970,154.(SymposionKönyvek26.)

172

napigyakorlataközöttiátjárás,azapárbeszéd(haúgytetszik:alkal-mazottteória),melyrőlazazonoscíműkötetbenolvashatunkjelentősképzőművészektollából.25

Érdemesmégvisszatérnünkakétműreprezentáltaaktualitásfo-galomközöttikülönbségekkérdésére.AFülepáltal„pedagógiainak”nevezett(mainyelvérzékünkszámáratalánmegfelelőbbnekhangza-naaz„ismeretterjesztői”)szándék26 indokolhatta, hogy negyed szá-zaddal amegszületését követően a szerző végül is elvi beleegyezé-sét adja akönyvmásodszorimegjelentetéséhez, amelybelegyezést,minden jel szerint, nem volt könnyű kicsikarni belőle.27 Némilegváratlanulhathata„vérbelipedagógus”Fülepódzkodásakönyvénekújbóli megjelentetésének gondolatától, már azóta, hogy 1942-benelőszörmerülfelazötletaBolyaiKönyvekszerkesztőjénekfejében.Fülepbizonytalankodásában feltehetőenegyként szerepet játszik aszerzőperfekcionizmusa,deaz„időszerűséggel”kapcsolatosszoron-gásaiis,hiszenavádiratszerűkor/kórképeketjellemzőaktualizálásiszándékokfölöttkönnyebbenjárhatelazidő,mivelakritikatárgyávátettkonkrétszakmapolitikaiszituációnak,tágabbanpedigkultúrpo-litikai konstellációnak megváltozásával egyszerűen aktualitásukatvesztik.28Mindezzel távolról sem azt állítom, hogy Fülepművét akultúrpolitikai „kurzusellenesség” (jelesül akadémia- és akadémiz-musellenesség)akarataéltetnékizárólag – de hogy részben ez, az két-ségtelen.A Hamvas–Kemény-szerzőpáros számára azonban e dilemmák

távoliakés idegenekmaradtak.Márejtettünk szót róla, aForrada-lom…szerzőivallottannemszakmabeliek.„Könyvünknek”–szögezileKeményKatalin–„nemvoltcéljaaműtörténetiszakelemzés,hisz”– folytatja– „egyikünksemvoltún. szakember, snem is tartottuk

25 Elsősorban Bak Imrére, Kürthy Sándorra, Nádler Istvánra, OlajosGyörgyregondolhatunk.Párbeszéd,Szentendre,1997.26Vö.:„[…]»mégmaislehetbelőlüktanulni«.Ezpedigolyanérv,ami-lyennekaszületettpedagógusnemtudellenállni.”Fülep, i. m.,7.27 Lásd erre vonatkozóan Fülep Lajos levelezése IV, i. m.,260–262.és485–486.,illetveamásodikkiadáshozírottelőszóvonatkozórészeit.Fü-lep, i. m.,7–8.28 A jövő eszmetörténészei számára érdekes lehet az a koincidencia(vulgo:pikánsadalék),hogyéppenjelendolgozatírásaközbenlángoltakfel újra ahazai publicisztikában aMunkácsy festői nagyságával, illet-ve festészeténekértékévelkapcsolatosviták,amelyekegyébkéntFülepművébendirektmódonis,Hamvaséknálindirektformábanannoszinténelőkerültek.

173

aztfeladatunknak.”29Nemcsakaszerzőiautoritásokánkellkomo-lyanvennünkamostidézettszavakat.Annakellenéreugyanis,hogya Forradalom… terjedelmének legalábba feleakár„műtörténetnek”is elmenne,30KeményKatalinmáshol is igyekszikeloszlatni amű-vükkelkapcsolatos félreértéseket. „Valamioptikai csalódás folytána Forradalom a művészetbenúgyszerepelaköztudatban,mintamiazE[urópai] I[skola] kiadványa vagy legalábbis annak szószólója. Errea tévedésre nyilván az adhatott alkalmat, hogy a könyvben jórésztolyanművészeket említünk, akik az E[urópai] I[skolá]-ban aktívanszerepelnek.Ez természetes is: akiállításokatmegnéztük, ezeketaműveketismertük,ésaközelgőállamosítássürgetésemiattmárlehe-tetlenvolttöbbműtermetmeglátogatni–,azonkívülezekakkoribanvalóbansokatígérő,jófestőkvoltak.(Sajnálatosmódon,sezakönyvegyik hiánya, többen, kik méltán helyet kaphattak volna, kimarad-tak:Veszelszky,Hantayésmások.)[…]TehátakönyvsenemazE[u-rópai]I[skola]megbízásából,senemannaktudtávalkészült.Annyiranem,hogyazE[urópai]I[skola]egyenesensérelmesnektaláltameg-jelenését.Úgyhogyrészintbagatellizálták,részint(amikormárnemlehetettegészenvékaalárejteni)senkiannyikifogásolnivalótnemtaláltbenne,mintéppenők.Avéltsérelmekrőligyekeztekismegy-győzniabenneszereplőfestőket.– Már a könyv egyik fontos alapelve iselárulja,hogynemazE[urópai]I[skola]szellemébeníródott.MígőkvállalkozásuknakeleinteaPárizsiIskola,majdBudapestiIskolane-vetakartákadni,scsakkésőbbdöntöttekazEurópaiIskolamellett,valójában»vigyázó szemüket«majdnemkizárólagPárizsravetették.Ennekmegfelelőenkönnyenérthető,haellenükrevoltazamegkülön-böztetőválasztóvonal,melyetamikönyvünkelsőnekhangsúlyozott(s azótamások is, pl.PerneczkyGéza:MagyarMűhely, 1978. dec.)anyugati és a keletiavantgarde között –, anélkül, hogy a magyart provinciálisnak ítéltükvolna.”31Aszerzőiönreflexiószintén fontoseleménekkell tartanunkaztabelátást,amelynekmegformálódásá-hozszükségvoltamegjelenéstkövetőnégyévtizednyitávlatnyújtot-tatapasztalatra.AForradalom…másodikkiadásáhozírottutószóban

29Mármintsemművészettörténetimonográfiátírni,semművészettör-ténésszéválni.30Sőt,mégbizonyos,alegújabbmagyarfestészettörténetétbemutató„ismeretterjesztői”szándéknakismegfeleltethető,amittalánmagaaki-adóiselváráskéntfogalmaz(hat)ottmegHamvasékfelé.31Vö.:Kemény Katalin, Egy-két futó megjegyzés… E gondolatmenet né-mileg lerövidített változatával találkozhatunkaForradalom…-hoz írott utószóbanis.

174

KeményKatalinaztírja,hogy„Negyvenévutánaműértőolvasóbancsalódást okozhat némely kiemelt művész túlértékelése, vagy az,hogyannakidejénmásúton láttuk indulását,mintamelyetkésőbbkövetett.Mi semérthetőbb.A felszabadulás forró atmoszférájábanvalamennyinekazakkormegnyilatkozómaximálisígéretétemeltükki – s ha azt valamennyien nem váltották be? Az egyes személyek-reeső súly jelentősége (aminta történeti, s ezzelművészettörténe-ti határátlépésekmodelljeiként szemléljük) nemkisebb.”32 Mindezt nemcsakannakigazolásáraidézem,hogyebizonyosértelműrelati-vizálástistartalmazórevíziótörvényszerűenkell,hogykövetkezzékaművekbe(Fülepébecsakúgy,mintHamvasékéba)kódolttempora-litásélményből (úgyis,mintamúlóidőtapasztalatánakkifejeződé-se),hanemazértis,mertminthaugyanazamodernitáskritikalennekihallható belőle, amit az alábbi (igaz, nem aMagyar művészetből,hanem a Művészet és világnézetből) származó Fülep-idézet jóvalegyértelműbbenartikulál:„Azelőttévtizedekenátkeményenkellettdolgozniművésznek,mielőttelkezdtékmagyarázni.Maazelsőpró-bálkozások nyilvánosság elé kerülnek, de velük együtt a magyará-zatuk is, olykor egészkönyvek alakjában […] Semmi semérikmeg,rohan kiminden a piacra: kép, szobor, elmélet stb.”33 (Mindennekürügyén tanulságos lehet legalább zárójelben utalni az érték és azértékelésproblémájára,illetveproblematikusságára.„A[XX.]századművészetéről nem feltétlenül lehet azt állítani, hogy értéktelen, deazt igen,hogyértékelhetetlen.Mivelhogyazértékelésmagakülső-leg meghatározottá, heteronómmá vált. A kihívás, amely elé a korművészeteéstalánmindenekelőttaképzőművészetkerült,az,hogyavalóságosszellemirangésértékmiképpenválaszthatóelahírnévtől.Ahírnévebbenakorbanugyanmárvilághírnevetjelent–viszontazadományozáskikerülta szellemhatásköréből.”34 A másik, továbbra iszárójelesmegjegyzésünkúgyszólhat,hogyhaabból,adokumen-tumokkalszinténnemalátámaszthatófeltevésbőlindulunkki,hogyFülepneknemcsaka„fecsegést”illetőenlehettek–havalóbanvoltak– averziói Hamvasékkal szemben,35 hanem azért is, mert az e vonat-

32 HamvasBéla –KeményKatalin, i. m.,120–121.33 FülepLajos,Műkedvelők bővedje = FülepLajos,Művészet és világné-zet,vál.ésszerk.TímárÁrpád,Bp.,Magvető,1976,399.34 Lásd Miklóssy, i. m., 322. Szinte szó szerint ugyanezt olvassukHamvastollából,akiazeurópaiképekrőlenblocaztállítja,hogy(„in-dividuáliselzárkózásukkövetkeztében”,„ahelyhezéspillanathozkötöttindividuálisperspektívájuk”miatt)„érdekteleneklettek”.Vö.:HamvasBéla –KeményKatalin, i. m.,47.35Lásdírásunk2.lábjegyzetét.

175

kozásbanelitistánaktűnőéthoszaszámáraalapvetőenlehetettellen-szenvesazajelenség,hogy„Maazelsőpróbálkozásoknyilvánosságelékerülnek,develükegyüttamagyarázatukis,olykoregészköny-vekalakjában”.Éshát,haúgyvesszük,mimásvolnaaForradalom a művészetben,mintolyanmű,amelypusztalétévelalehetőlegékesebbmódonillusztráljaFülepmegjegyzésénekigazságát–máramennyi-benperszeazEurópaiIskolaifjúművészeinekszárnypróbálgatásátisa„nyilvánosságelékerülés”,horribiledictuegyenesenhírnévvadász„próbálkozásokkal”azonosítjuk…)Térjünkazonbanvissza szűkebb témánkhoz, aMagyar művészet

és a Forradalom… hátteréül szolgáló szellemi-világnézeti pozíciókboncolgatásához. Elsőként (amire Kemény Katalin fentebb idézettszavaiburkoltanutalnakis),az„ultracrepidam”,36azazazautentici-tásproblémájára.Szabad-etehát,aktualizálhatnánkakérdést,nemművészettörténészként (filozófusként, esztétaként, irodalmárkéntvagy csak egyszerű nézőként) művészetről beszélni? Különösen aForradalom… apropójánmegszületett kritikák fényében állíthatjuk,hogyakérdéscsaklátszólagálnaiv.Szentkuthygyilkospamfletjének,a Gyermekkeresztes-hadjáratnakelevenbevágó,szinteaszerzőkhalá-láigbenemgyógyulósebetokozóválasza,akategorikusneméppenelégbizonyítékerre.Fülepesetébenperszemindezmásfénytörésbenmutatkozik meg, minthogy vele kapcsolatban senki nem vonhattakétségbeacéhheztartozásánaktényét(aFüleptőlfeljebbmáridézett„acsarkodás”semabbólfakadtvalószínűleg,hogynetartottákvolnaőtművészettörténésznek – csupán abból, hogynemolyannak). Bárdokumentumokkalalighaalátámasztható,mégismegkockáztatnámaztakijelentést,hogyFülepviszonttöbbmegértéstmutat(hat)ottaHamvasékétjellemzőnem„szakszerű”beszédmódiránt,hiszőmagaisviaskodikazobjektivitásvs.szubjektivitáskérdéseivel.AMagyar művészet első tanulmánya (Európai művészet és magyar művészet)egyikekörülforgógondolatfutamárahivatkozhatunk,aholakövet-kezőketolvassuk.„[…]vallom,hogyazesztétikai ítéletekszubjektí-vebbekatöbbinél,mertlétrejöttükkörülményeiszubjektívebbek,de

36Nesutorultracrepidam,a.m.varga,maradjakaptafádnál.Pliniusszerint egy varga Apellészképénkifogásolta,hogyazegyikcipőnegyfűzőlyukkalkevesebbvan,mintkellene.Aművészkijavítottaaképet,de amikor másnap a sikerében elbizakodott varga az alak combját iskifogásolni kezdte, a bosszús Apellész a hagyomány szerint a fenti sza-vakkalutasítottarendreavargát.Vagyismindenkicsakazzalfoglalkoz-zon,amihezért.(APallasLexikonnyomán.)

176

objektívalappalbírhatnak”,sőt,azilyenesztétikaiítéleteklétjogo-sultsága megkérdőjelezhetetlen az ún. „serkentő tanulmányokban”(azolyanokbantehát,mintamostelemzettkétmű),amelyeketviszontmajdcsakakkortekinthetünk„fölöslegesnek”,amikorelkészülamű-vészet„tudományosmódon”megírttörténete.37 Hasonlóan fontos – jelengondolatmenetünkszempontjábólpedigkülönösentermékeny–azamegállapításais,hogyszubjektivitásukmelletta„serkentőta-nulmányoknak”, „tisztán problématörténeti vázlatoknak”38 van egy másiksajátosságais,hogyti.nagyszámbantartalmaznak(esztétikai)spekulációkat,ésespekulációkérvényességeszerintemégakkorsemvonható kétségbe, ha egyébként semmilyen „…történeti adattal sem gazdagítjákatörténetikutatást”.39 Mielőtt azonban írásunk végkövetkeztetése gyanánt kommen-

tálnánkmindezt,előbbnéhányészrevételtszeretnéktenniakétműhangütésének rokonságát illetően.Fülepnek arra amondatárahív-nám fel újra a figyelmet, amelyet egymás összefüggésben fentebbmáridéztünk,ésaholaszerzőaMagyar művészettanulmányaitösz-szefoglalóanúgyjellemzi,mintamelyek„beleszóltak,beleavatkoztakamagukterületénatörténelmifolyamatba,harcoltakvalamiértvagy[harcoltak]valamiellen,segítettekgyőznivalaminek, ledönteniva-lamit,cselekvőenrésztvettekazeseményekésaköztudat,azakkorijelenésarákövetkezőjövőformálásában”.40Efelsorolásszerű,sőtaredundanciahatárátsúroló,aharcosaktivitástkifejezőrokonértel-műigék(beleszóltak,beleavatkoztak,harcoltakvalamiért,harcoltakvalamiellen,segítettek,cselekvőenrésztvettek)egymásrahalmozásaatöbbnyirekimért,visszafogottésválasztékosstílusárólismertFü-leprészéről legalábbisárulkodó:vélhetőenarrólaszenvedélyesség-ről,személyesérintettségről(sőtzaklatottságról)tanúskodik,41 amely,

37 Fülep, Magyar művészet, i. m.,24.38EzaműfajmeghatározásnakisbeillőszókapcsolatMunkácsyfesté-szeténekértékelésekapcsánbukkanfelaszövegben.Vö.:Fülep, i. m., 96.Érdekes,hogyHamvasszinténeszóvalnevezimegmunkájukműfa-ját:„…evázlatnak[ti.aForradalom…-nak,Sz.F.I.]kételőrebevallottésmagátólértetődőgyengéjevan...”HamvasBéla –KeményKatalin, i. m.,29.39 Fülep, Magyar művészet, i. m.,24.40 Uo., 7.Minderremaradéktalanul rímelnekHamvasék (szinténmű-vükelőszavábanszereplő)kifejezései,mintpéldául„feladat”,„vállalni”,„jelenkorraalkalmazni”vagyépp„hitvallásszerű”.lásdHamvasBéla – KeményKatalin, i. m.,5.41Mintegyaz„öntudat[vagyneminkábbatudatalatti?,Sz.F.I.]detoná-ciójaként”.(PeterSloterdijkmondjaeztNietzschévelkapcsolatban.PeterSloterdijk, A Jó Hír megjavításáról,Bp.,HelikonKiadó,2001,205.)

177

hacsakatanulmányhátteréül,mélyalapjáulisszolgálva,demindamainapigelevenségetbiztosítmunkájának.Máskéntközelítve:alig-haazobjektívvagyannakszántmegállapításainakigazságtartalma,hanem a sorok mögötti szenvedély, a kitapintható egzisztenciálisérintettség jelenléte teszi izgalmasolvasmánnyáaMagyar művészet tanulmányait.Ilyenszempontbólmajdnemlényegtelenis,hogyegyeskijelentései kanonizálódtak-e (illetve kanonizálhatók-e egyáltalán,beilleszthetőek-e a szűkebb szakmai diskurzusba), például hogy„[IzsóMiklós] azelső igazimagyarművész,következésképpövéazelsőigaziművészsors”,42vagyhogy„[…]Székely[Bertalan]nemláttamegazegyetlenlényegest,melyértszületnieésélnieérdemes”.43(Anehézség abból származik, hogy az ilyen és az ezekhez hasonló sarkos megállapításokéskritikaimegjegyzéseknemkizárólagönmagukbanállóténymegállapításokkéntkezelendők,amelyekmegkívánjákave-rifikációt,hanemaszövegegészének,konstrukciójánakfontosalko-tóelemeikéntis,azazszerepükretorikaitermészetű–ti.agondolat-menethitelességét,hatásosságátlegalábbolymértékbenszolgálják,mintaz„objektívigazságvágy”kielégítését,sígyezekmegítélésébenazesztétikaiítélőerőaktivitásátsemnélkülözhetjük.)

A Magyar művészet és a Forradalom a művészetbenközöttiátjárá-sokillusztrálásáraperszenemezekalegjobbpéldák,hanemFülepnekaFerenczyKárolyésanagybányaiiskolakorfordítóéskorszakterem-tőjelentőségéthangsúlyozóalábbimegjegyzése:„Amireaddigpéldaaligvoltnálunk:egymástólegészenkülönbözőegyéniségek fognakössze, hogy közös feladat megoldásán fáradozzanak, s évek hosszú során küzdjenek ugyanazért a célért.”44 Az elhangzottak fényében nyilvánnemérbennünketváratlanulanagybányaifestőiskolajelen-tőségénekezaz„akcionista”szemléletűmegközelítése,amitazolyankifejezésektesznekplasztikussá,mint„összefogás”,„közösfeladat”,„cél”,„küzdés”.Akinekkétségeilennénekafelől,hogyittvalóbanva-lamiféleradikalizmusrólvanszó,annakmagaFülepsietasegítségérepároldallalkésőbb:anagybányaiakfeladata(ésegybenjelentősége),olvassuk,„[Szinyeihelyett]szétverniamagyarpseudo-művészetpos-hadtlevegőjűaklánakfalait”,miközben„olyanlehetőségeketterem-

42 Fülep, i. m.,75.43 Uo.,88.Nemigazánfontostehát,hogymindezenkijelentésekbenfeltudjuk-efedezniaszellemtörténészkliséit,aszellemtörténetimódszer-relésmegközelítésselegyüttjáró,abbólfakadómegfogalmazásmódokat(melyekaForradalom…szerzőitőlsemteljesenidegenek,nohatalánnemelsősorbanahegelitörténetfilozófiaszolgálazokforrásául.)44 Uo.,103.

178

tettek itt a művészet számára, amik előttük egészen ismeretlenekvoltak”.45EgyáltalánnemvéletlenülaposztrofáljaszerzőjeaMagyar művészetet „dinamitként”46–nemköltőitúlzásezrészéről,mivelmű-vében nagyon erősen érezni a lebontás, sőt a rombolás szándékát,amely természetesen szorosanösszefügg a fülepi „vagy-vagy”-gyal:„Anagybányaiak föllépése óta szakadt kétfelé amagyarművészektábora,sezaszétválástörténetiszükségvolt.Történeteisazótavanamagyarképírásnak,amiótafejlődésreképeságaleváltaholttörzsről.Mamár világosanáll előttünkamagyarképíráskettős ábrázata, seztavilágosságotnekikköszönhetjük;világosanállaközönségelőtt(akárlátja,akárnem)ésmindenújseljövendőművészelőtt,akibenfelvetődikahovatartozáskérdése.Mamárlehetválasztaniéskellis.Vagyide,vagyoda.”47Fülepnekenagyonsarkosállításainemcsakazelhangzottakat igazolják vissza, amikor a „pszeudoművészet” (régi)hagyományánakradikáliselvetésétés(le)rombolásátszorgalmazzák,hanemezen túlmenően,deazzalpárhuzamosanegyújhagyomány„élesztésének”48,megteremtésénekszükségességétishangsúlyozzák.Ha úgy tetszik, a választás kényszerét, kategorikus imperatívuszát– Fülep szerint a nagybányaiak jelentősége ugyanis éppen az errevonatkozó éthosz és akarat realizálni tudásában rejlik, „[…] amun-kánakbennükélőetikájában”.49 A magyar festészettörténetet szin-tén az „igazságkereső”50 nagybányai festők fellépésétől eredeztetőHamvasék (ahogy feljebb fogalmaztam) konstrukciós, illetve Fülepdestrukciósszándéka,ahagyományrombolásésahagyományterem-téslátszólagszéttartó,ellentétesirányúattitűdjeiezenapontonta-lálkoznak.51Epochálisértelembenegykorúvá, egyívásúvá a Magyar művészetet és a Forradalom a művészetbentelsősorbanazteszi,hogyennekis,annakislegfőbbtörekvése,hogyilyenvagyolyanmódonés

45 Uo.,107.KülönösenaSzabóDezső-inyelvhasználatexpresszivitásátidéző szintagmára hívnám fel a figyelmet: „szétverni a magyar pseu-do-művészetposhadtlevegőjűaklánakfalait.”46 Uo.,9.47 Uo.,107.48Lásdmégehhezakisadagbaniserjesztőhatásúkovászfülepi meta-foráját.Vö.:Fülep, i. m.,9.49 Uo.,107.50 A Forradalom… artikulálta művészetelmélet meghatározó kulcsfo-galma,az„igazságkeresés–igazságkereső”fülepiinvenciókéntFerenczyéletművekapcsánkerülelő.LásdFülep, i. m.,106.51 Ezzel együtt természetesen hiba volna elbagatellizálni a Hamvas–Ke-ményszerzőpáros–időnkéntsarkosmegfogalmazásaikbantestetöltött–kritikai,sőtidőnkéntharcosmagatartását.

179

eszközökkel az „ügyet”52szolgálja,„amagyarművészetmegtisztítá-sánakügyét”.Akulcsszótehátahagyomány.Egyalaposabbvizsgálatperszekimutathatná,hogyittahagyománylegalábbkétféleértelme-zéséről,jelentéstartományárólvanszó:azegyikértelmezésbenamű-vészettörténet,illetvetágabbanatörténelemvalóságos(vagyannakbeállított,tehátvélelmezett)múltjánakszinonimájakéntműködik;amásik viszont valamiféle (időtlen) értékelv kifejezésére-kifejeződé-séreutal.EkettősségetérzékeltetiFülepalábbikijelentése:„Folyta-tásraalkalmasművészettörténetimúltunknincsvagyaligvan,deazelvek,melyekbenazegészmúlt ideálisansazidőtőlfüggetlenülél,bármikortestetölthetnek.”53Ahogyazistöbbmintárulkodó,amikora Forradalom…előszavábanaszerzőkaFülep-könyv„általmegterem-tetthagyományt”emlegetik,amelynekhiányában„amagyarművé-szetkérdéseihezérdemlegesen[senki]nemszólhathozzá”.54 Hamostvégezetülújravisszalapozunkegymásik(ezúttalamár

egyszer szóba került, a Magyar művészethezkészültmásodik)előszó-hoz,aholFüleparrólbeszél,hogykönyvénekgondolatai„búvópatak-kénthatottak”,„köztulajdonnáváltak”,olyannyira,hogyaplágiumlegcsekélyebbvádjanélkülszolgálhattak„vendégszövegül”,megjelö-lésnélkülihivatkozásokulazokbanaművekben,melyekugyanaztaz„ügyet”,amagyarművészetmegtisztításánakügyétszolgálták,rájö-hetünk:aszerzőeszavai(bárnemnevezimegkonkrétan)alighanemHamvasékvállalkozásáravonatkoztathatókalegmaradéktalanabbul.Azzalakiegészítéssel,hogyHamvaséknem„plagizálnak”,és főlegnemhallgatják el az általuk „plagizált” szerzőnevét. Fülepneve aForradalom… főszövegébenösszesentizennégyszerszerepel,pluszarövidke előszóbanmég négyszer. Persze ezek a számadatok önma-gukbannemmondanaksokat.Azmárviszontpontosabbképetadehatássúlyánakésintenzitásánakamegítéléséhez,hatudjuk,hogyamindössze118oldalasműbenaz5.oldalonvalóelsőfelbukkanástólkezdvea103.-ig,aholutoljáratalálkozunkveleafőszövegben,rend-szeresidőközönkéntújramegújrabele-belebotlunkFülepnevébe.55

52Köznévijelentésben,deaMagyar művészethezírottmásodikelőszó-ból,magátólFüleptőlvéveaszót.Vö.Fülep, i. m.,9.53 Fülep, i. m.,109–110.54 Forradalom…, 5.Ezenapontonérdemesmegjegyeznünk,hogye„fü-lepihagyomány”tartalmakéntHamvasékamagasszintűszakmaiságot,a humanitást, illetve aművészet szuverenitásának gondolatát nevezikmeg.EgyébkéntaForradalom…szövegéreérzésemszerintezutóbbigon-dolatvoltigazánerjesztőhatású.55Leginkábbegy-egytőleidézettszóvagy(fél)mondatformájában,dealkalmanként „áthallásosan”is.

180

Éshaehhezmégaztishozzávesszük,hogyFülepénkívülgyakorlati-lagsemmilyenmás„szakirodalomra”nemhivatkozikaszerzőpáros,akkoralighatudnánkFülepszerepéttúlbecsülniaForradalom… meg-szövegezésénekalkotófolyamatában.Kiváltazért,mert,minttudjuk,a Forradalom… szövegének „végső” (tehát nyomdakész, átfésült éskontrollszerkesztett)változatael semkészült;áméppenezazeset-legesség,aműwork-in-progressállapotavilágítráalegjobban,hogya fülepi hatás mennyire aktív eleme az írásfolyamatnak, olyannyira, hogyFülepszintetársszerzővéavanzsál.Hogykonkrétanhogyanésmiként,annakvizsgálatajelendolgozatkereteitszétfeszítené.Ahhozugyanis,hogyerreakérdésreválaszolnitudjunk,megkerülhetetlenlenne a Forradalom...alapos,szisztematikusigényűújraolvasása, an-nak érdekében, hogy Hamvasék „négykezesében” pontosan elkülö-níthetővétegyükaKeményKatalinhoz,illetveaHamvashozköthetőszólamokat,azunisonókat,akülönszólamokeltéréseit,deezeksa-játosszerepétisafőszólamharmóniájánaklétrejöttében,úgy, hogy eközbenmindvégigafülünkbenkellhogycsengjenazafülepiintésis,hogy„Aművészetautonómiájanemaztjelenti,hogybennecsak»művészet«(valamiüresartisztikum)van,hanemazt,hogyminden-nek, ami benne van (vallás,metafizika, etika stb.)művészetté kellátlényegülnie,saművészetsemmimássalsemhelyettesítőnyelvénszólnia”.56

Prolegomenának szánt írásom reményeim szerint érzékeltetni tudtaennekazelvégzendőfeladatnakazösszetettségét éppúgy, mint fontosságát.

56 Fülep, i. m.,19.

181

Pap Balázs

pulp

A Lumière-örökség szerzőjénekszületésnapjára

QuentinTarantinoPonyvaregény címűfilmje sok tekintetben felka-vartaakilencvenesévekfilmvilágát.Kiemelhetőkolyanmotívumai,amelyek a francia filmművészet kiemelkedő alkotásaival építenekviszonyt (a francia újhullám megidézése és a „sajtos negyeddollá-ros” Royal Cheese-ként való említése a megidézett és a megidézőviszonyát transzponálja: a befogadóHollywood recipiálja a franciamagas filmvilágot,míg az óvilági, amszterdamiMcDonald’smint-ha késsel-villával fogyasztaná a cheap Amerikát); a megfélemlítésolyanmeglepetésszerű ritmussalmozogafilmben,melyéppkimó-dolatlantempójamiattopponáljaathriller-kliséket(példáulMarvinfejbelövés-jelenetébenaz„életszerűség”,atarantinóiértelembenvettnaturalizmusgroteszkparódiájaannakajelentőségtelikiszámított-ságnak,melyafilmtörténetekbenközhelyesnyomatékotadafontosvagyfontossáválótörténetelemeknek),nembeszélvearrólazalapve-tőtényről,hogyacímbenmegidézettműfajpontrólpontrakifordulmagában a filmben: a ponyvaregényműfaja természetből adódóanirtózik a hétköznapiságtól – a Pulp Fiction azonban minden elemében hétköznapi,akártempójában,akártörténetelemeiben.Afilmmelkapcsolatbanlegmarkánsabbanatörténetszövésfésűs,

fragmentáltmódozatátszokáskiemelni.Azt,hogyatörténetnemazelejénkezdődikésnemavégénérvéget.Azt,hogymellékszálakbuk-kannakafelszínre,hogyamesefősodráváváljanak.Ezahollywoodifilmek szemszögéből atipikusmodell vívta ki talán leghamarabb aközönségelismerését.Azefféleelismeréssoktekintetbenmagábanisértelmezés.Ennekmegértéséhezérdemesazonbanmegvizsgálniafilmviszo-

nyátmagávalaműfajjal,annálisinkább,hiszenaznemcsakcímében,de az elsőnéhánykockánmegjelenő értelmező szótári citátumban(mintaffélemottóban)ismeghatározzaaszövegésaponyvaregénymintműfajviszonyát.Akövetkezőszövegjelenikmegafilmlegelejénnéhánymásodpercre:

182

„pulp/pөlp/n. 1.Asoft,moist,shapelessmassofmatter.2. Amagazineorbookcontainingluridsubjectmatterandbeingcharacteristicallyprintedonrough,unfinishedpaper.

AmericanHeritageDictionaryNewCollegeEdition”

A mottó az AHD-re hivatkozik, annak is a College Editionjére,vagyisaleginkábbközkézenforgóamerikaiértelmezőszótárakegyi-kére.Denempusztánidéziazt,hanemválogatisaszókapcsánmeg-adottjelentésekközül.

NOUN:1.Asoftmoistshapelessmassofmatter.2.Thesoftmoistpartofavegetableorfruit.3.Amixtureofcellulosematerial,suchaswood,paper,andrags,groundupandmoistenedtomakepaper.4. The softinnerstructureofatoothcontainingnervetissueandbloodvessels.5. Amagazinecontainingsensationalsubjectmatterandusu.printedonroughcoarsepaper.1

Ötlehetségesjelentéstszerepelteta[hivatkozott]kiadvány;ata-rantinóimottó ebből csakkettőt jelenítmeg.A jelenségpraktikusokaintúl(amozinézőnemszótárolvasásraváltottjegyet)másszem-pontbólisérdekesazidézésmikéntje.Tudniillikalehetségesjelenté-sekközülnempusztánazirodalmiszempontbólérdekesetválasztjaaz író-rendező, hanem egyebet is, bizonyosakat pedig nem. Vagy-is a Pulp Fiction szókapcsolatPulp tagjára igaz,hogy az soft, moist, shape less mass of matter (vagyispuha,nyirkos, idomtalananyag),ésaz is, hogy a magazine or book containing lurid subject matter and being characteristically printed on rough, unfinished paper (szenzációhajhásztartalmúmagazinvagykönyv,mely jellemzőendurva,kimunkálat-lanpapírravannyomtatva),denemigazakaszótáráltalközöltjelen-tésvertikumtovábbi lehetőségei,vagyisnemgyümölcshús, nem gyü-mölcsvelő, nem a növények szárainak puha része, nem papírgyártáshoz előkészített cellulóz és nem is fogbél.A fentigondolatmenet,méghaerőltetettnektűnikis,talánnemmellékes.

1 The American Heritage Dictionary Based on the new Second College Editi-on,NewYork,Laurel1987,557.vagyonline:https://ahdictionary.com/word/search.html?q=pulp(2020.november12.)Nemtudom,hogymelyikkiadásthasználtaafilmkészítője,aztviszontigen,hogya87-esredakciómáröt,akésőbbiekmégtöbbjelentéstszerepeltetnekaszómellett.

183

Hanem lenneafilmnekmottója,pláneemilyenmeghúzott, vá-logatott mottója, a szókapcsolatot alighanem egyszerűenmagábana szókapcsolat jelentésében értelmeznénk, vagyis a ponyvaregénymaradnapusztánponyvaregény,ésnemjelenthetneacímolyasmit,hogy Puha, nyirkos, idomtalan anyagra épülő regény.Márpediga’pulp’kétmegidézettjelentéseszigorúanértelmeziafilmszöveget.A történetmesélés szokatlansága ugyanis kétségkívül izgalmas

feladateléállítjaabefogadót,ésbizonyoselemeibenmegfelelapony-varegényműfajának: annak tudniillik, hogy a ponyvaregény, a fo-gyasztásra szánt, olcsó, állomásokon árult szerelmes vagy bűnügyiregényfüzetek viszonylag egyszerű primer kielégültséggel töltik elolvasójukat.

A Ponyvaregény esetében ez a primer kielégülés a történet össze-állításában, megfejtésében ölt testet. (Meggondolkodtató pletyka,hogy számos videómagnó-tulajdonos lineárissá vágta a történetet.)Ahelyzetfilmünkesetébentehátakövetkező:acímegybenegymű-fajmegnevezéseis,melynekkliséihezazalkotásmaganemigazodik,ugyanisazelsőjelentéseszerintatörténetmagaidomtalan,puhaésnyirkos.APonyvaregénytehátnemponyvaregény,haaműfajelemei-nekmeglététvizsgáljuk.Atekintetbenviszontaz,hogyugyanaztazegyszerűprimerkielégüléstkapjaazbefogadóatörténetpusztabefo-gadásakapcsán,mintamitaműfajkínálcélzottbefogadójának.Éshaafilmmelkapcsolatosreflexiókzöméttekintjük,amegnyilatkozókbeisérikezzel.APonyvaregény tehátúgyműködikponyvaregényként,hogy minden egyes mozzanatában eltér a kliséitől, sőt felemészti,szétőrliazokat.Nonkonformponyvaregény.A történetmesélés ilyetén módozata azonban a legkevésbé tekint-

hetőújszerűnek.Sőtafelidézhetőlegősibbstruktúrárólvanszó.Ak-hilleuszharagja,mellyelazeurópaiirodalomelkezdődik,egytörté-netkellősközepe,előzményeitkésőbbtudjukcsakmeg.Azinmediasreskezdésazeposzoksajátja.APonyvaregény voltaképp in medias res kezdődik, és a hagyományt, az ilyen típusú elbeszéléseket nem is-merőkelső,ösztönösreakcióiatörténetlinearizálásáravonatkoznak.Nempusztánatöbbszálonfuttatott,majdsarkalatospontokonegy-másba kapcsolódó történetszálak fésűs elrendezéséről van szó, ha-nemakülönbözőidősíkokegymásbaékelésévelegyazepikalegko-rábbimódozatairaemlékeztető(ahhozazonbanexplicitmódonvisszanem nyúló) struktúráról,melynek szereplői nem a homéroszi vagyeposzi,sőtnemisazolcsóponyvaregényiértelembenvetthősök,ha-

184

nemolyasvalakik,akikrőlilyenmódonmesélni,ilyeneszköztárakatalkalmaznienyhénszólvapimaszgesztus.

A Ponyvaregénystruktúrájábantehátmegtagadjaaponyvaregényműfajikliséit,ezzelazonbanpontosanaztahatástváltjaki,amelyetaponyvaregényműfajais,csaképphomlokegyenesteltérőmódon.Ahirtelenkiváltottmeglepetésszerűprimerélménysokesetben

megisakadályozzaatovábblépést,afilmjátszikvelünk:atörténetmegértése egy ponyván pallérozott befogadó számára már önmagá-banfeladat,safeladatteljesítéseésazefölöttérzettöröméskielégü-lésnemkésztetösszetettebbinterpretációkidolgozására,atörténethétköznapiságapedignemnagyoncsábítilyesmire.Nemisegyszerűfeladat:afilmrendkívülgazdagegyébfilmekre

valóutalásokban,melyekfelfejtésenemegyszerű,nemisvállalkoz-nékráehelyütt.Vannakazonbanelemei,melyekalaposabbszemügy-revételreérdemesek.Éstalánújabboldalátvilágíthatjákmega’pulp’szókettősjelentésévelvalóviszonyoknak.Afilmegyikfőhőse,JulesidőnkéntaBibliábólidéz.Nemolyvál-

tozatosan, de két alkalommal ismegteszi. (Ténylegesen háromszorhalljukafilmbenavonatkozópasszusokat,dekettőebbőlugyanottésugyanakkorhangzikel.)Akaraktersajátmagaadjamegaz idé-zetthelyet:Ezékielkönyvének25,17-esversétcitálja.Sajátbevallásaszerint.Voltaképpen azonban nem.Az idézett passzus csak utolsósorában egyezikmeg többé-kevésbé aKing JamesBible vonatkozórészével.Ateljesszövegmásforrásbólistáplálkozik:

„Thepathoftherighteousmanisbesetonallsideswiththeiniquitiesoftheselfishandthetyrannyofevilmen.Blessedishewhointhenameofcharityandgoodwillshepherdstheweakthroughthevalleyofdark-ness,forheistrulyhisbrother’skeeperandthefinderoflostchildren.AndIwillstrikedownuponthosewithgreatvengeanceandwithfuriousangerthosewhoattempttopoisonanddestroymybrothers.AndyouwillknowthatmynameistheLordwhenIlaymyvengeanceuponthee.”2

(Azigazemberösvényétmindenoldalrólazönzőemberromlottságaésagonoszemberzsarnokságaövezi.Áldott,akiazirgalmasságésajó-ságnevébenáttereliagyöngéketasötétségvölgyén,mertőtestvéreinekőrizőjeésazelveszettgyermekekmegtalálója.Ésénlecsapokazokraha-talmas bosszúval és ádáz haraggal, akik testvéreim megmérgezésére és

2Azidézetproblematikusságáramártöbbenisfelfigyeltek.A23.zsol-tárralvalókapcsolatánaknyilvánvalóságáratöbbhelyüttrámutatafilm-mel kapcsolatos irodalom, az általam idézett angol szöveg is e helyekegyikéről származik: http://www.godamongdirectors.com/tarantino/faq/secrets.html(utolsóletöltés:2020.december9.)

185

elpusztításárakészülnek.Ésmegtudod,hogyazénnevemazÚr,éséntöltömbosszúmatrajtuk.)3

Szembeötlő,hogyakereszténységegyikleggyakrabbanidézettésaliturgiákonrendszeresenhasználtszövegénekmotívumaikerülnekelő.Ahuszonharmadikzsoltár4nemcsakfontosszerepettöltbeapro-testáns istentiszteleteken, de talán a legismertebb zsoltárok egyike, haugyannemalegismertebbzsoltármaga.Afilmbenmindazonáltalfurcsatartalmatkap.A szöveg első felében parafrazált huszonharmadik zsoltár be-

szélőjeahagyományszerintakirályságrafelkentDávid,akiazUratdicsőíti pásztorságamiatt. A citátummásodik felében azonban azEzékiel könyvében a filiszteusokra haragvó Úr megszemélyesítetthangjánfogalmazódikmegsajátbosszúállószándéka.Akismonológ-bantehátösszecsúszikkétbeszélő:DávidésazÚrszavaikeverednekeggyé,ésnemisakárhogyan.Áldottaz,akiterel,mondjaaDávidotparafrazálóJules,deabbóla

beszédhelyzetből,melynekvégénvilágossálesz,hogyakiterelésakiiszonyúharaggalbüntet,egyésugyanaz,apasszuslegvégénnéven

3ApasszusvégéntalálhatóEzékiel-parafrázistsema létezőbibliafor-dításokból vettem, ugyanis azok is a héber szöveg kontextusához iga-zodnak.Károlyi esetében: „És cselekszem rajtoknagybosszúállásokatfenyítőharagomban,hogymegtudják,hogyénvagyokazÚr,habosz-szúmatállomrajtok.”AKingJamesBiblevonatkozórészeígyhangzik:„And Iwill executegreat vengeanceupon themwith furious rebukes;andtheyshallknowthatIamtheLORD,whenIshalllaymyvengeanceupon them.” (Szemmel látható,hogy Juleskismonológjaparafrázisa abibliaitextusnak.Beékelődikatestvérekrevonatkozórész.ASzentírásEzékiel-versének szövege természetesen lényegesen nagyobb történetikontextusbanértelmezendő,mintahogyaPonyvaregényben idézésre ke-rül.AzÚraDávidáltalmár legyőzöttfiliszteusokújbólibüntetésérőlbeszél,melynekjogátmagánaktartja.Szósincsenatestvérekentettekmegbosszulásáról.Akiválasztottnépenesettbosszúkmegbosszulásárólazonbanigen.4 Károlyi Gáspár fordításában: Az Úr az én pásztorom; nem szűköl-ködöm. /Fűves legelőkönnyugtatengem,éscsendesvizekhez terelgetengem. /Lelkemetmegvidámítja,azigazságösvényeinvezetengemazőnevéért. /Méghaahalálárnyékánakvölgyébenjárokis,nemfélekagonosztól,merttevelemvagy;ateveszsződésbotod,azokvigasztalnakengem./Asztaltterítesznékemazénellenségeimelőtt;elárasztodfejemolajjal;csordultigvanapoharam./Bizonyárajóságodéskegyelmedkö-vetnekengeméletemmindennapján,sazÚrházábanlakozomhosszúideig.

186

nevezettÚr.Vagyisabeszélőönmagátmagasztalja.Denempusztánöndicséretrőlvanittszó.A„brother’skeeper”kifejezésmégegy alka-lommalelőfordulaKingJamesBibliában:Gen.4,1.AndtheLORDsaiduntoCain,WhereisAbelthybrother?Andhesaid,Iknownot:AmImybrother’skeeper?5

Egyvalakivantehát,akitestvérének(testvéreinek)bizonyítottannemőrizője:Káin.Káinagyilkos.Akismonológezenapontonab-szurddáválik:avilágelsőgyilkosánakefontosattribútumáttagadjaabeszélő,majdkönyörtelenbosszúállónaknevezimagát.Azönmeg-határozásellentmondásos,zagyva,ostoba.Pulp.Azelsőjelentésér-telmeszerint.Mitőlleszazonbanolcsóésponyvairodalom-szerű?Ponyvairoda-

lom-szerűafentebb,acímésatartalomösszefüggésekormegállapí-totttarantinóiértelemben.Abbanapillanatbanazzáválik,hamegnézzükafilmbelimegjele-

néskontextusát.Azelső(ésmásodikalkalommal)akövetkezőjelenetbenhangzik

elazidézettrész:VincentésJulesgyilkolnimennek,ésmiutánazál-dozatoklakásábaérnek,beszélgetéskezdődikameggyilkolandókésgyilkosaikközött.Azegyikleendőáldozatéppvalamigyorséttermikosztot fogyaszt. Jules belekóstol, eszik,majd iszik, ésnem sokkalkésőbbelmondjapátoszteltmonológját,majdszitáválöviafiút.A harmadik előfordulás nem gyilkolással végződik. Az éttermi

jelenetben,mint egymegvilágosult elme, Jules értelmeznipróbáljasokszorelmondottmonológjátazőtkirabolniigyekvőPumpkinnak.6 Azértelmezésnekönmagábansoktetejenincs.Afelkínáltlehetősé-gekpusztánpermutatívak.Nemjutottunktovábba’pulp’elsőjelen-tésénél.

5 Károlyifordításában:Gen4,9ÉsmondaazÚrKainnak:HolvanÁbelateatyádfia?Őpedigmonda:Nemtudom,avagyőrizőjevagyok-éénazénatyámfiának?6Now,Ibeensayin’thatshitforyears.Andifyouheardit,thatmeantyourass.Inevergavemuchthoughttowhatitmeant.Ijustthoughtitwassomecold-bloodedshittosaytoamotherfuckerbeforeIpoppedacapinhisass.ButIsawsomeshitthismornin’mademethinktwice.See,nowI’mthinkin’...maybeitmeansyou’retheevilman...andI’mtherighteousman...andMr.Nine-millimeterhere...he’stheshepherdprotectingmyrighteousass...intheValleyofDarkness.Oritcouldmean...you’retherighteousmanandI’mtheshepherd...andit’stheworldthat’sevilandselfish.Now, I’d like that.But that shit ain’t the truth.The truth is...you’retheweak...andIamthetyrannyofevilmen.ButI’mtryin’,Ringo.I’mtryin’realhardtobetheshepherd.(Évekótamondomeztaszart.És

187

Akontextusazonbanlényegesenizgalmasabbátesziaszöveghe-lyeket.Azelső(ésmásodik)elhangzáskorafiataláldozatéppeszik,ésa

harmadikalkalommalisvanszóétkezésről:JulesésVincentennének,hanemkezdődöttvolnaelazétteremkirablása.Azelsőalkalommalabeszélőbeleeszikazáldozatreggelijébeelőszörasajtburgerekszár-mazásátfirtatva, aztánSprite-tal leöblítve.Amásodikalkalommalegyszerűennemfejezibeazevést,azételtazasztalonhagyvatávozik.Akismonológésazétkezésleginkábbazelsőelhangzásalkalmá-

valkerülérdekesviszonyba.Azelfogyasztottételésaráivott italakismonológtükrébenegészengroteszkjelentéstartalmatkap.Aszö-vegmotívumaibanmegidézetthuszonharmadikzsoltárnakugyanisfontosszerepevanazistentiszteletekliturgiájában:amainapigúrva-csoraalkalmávaléneklik.Számosmagyarfordításakidomborítjaeztajelentését,leginkábbazellenségektőlvalómegszabadulásésazasz-talmegterítésehoztaéletreazószövetségitextusilyen,krisztianizálthasználatát.Agyilkosságelőttáldozataételébeésitalábabeledézs-málógyilkosazúrvacsoraszentségénekvételekorelhangzószövegetparafrazálja,és–hanemisaszövegközben,deaztkevésselmegelő-zően–kenyeret(hamburgert)ésbort(Sprite-ot)veszmagához,ezzelaszövegnemcsakdeszakralizált,deegyenesenmorbidátértelmezéseahitnekésazabbólnyerhetőüdvösségnek.Amásodik(egybenelső)elhangzásutánazonbancsodálatosmó-

donmegmenekülJules,ebbőlfakadmegvilágosodása,ésemiattfogsaját, addig csak értelmetlenkatyvaszkéntdarált, begyakorolt szö-vegénekértelmezésébe(harmadikelhangzás).Akkormárnemeszik,nemiszik,nemöl,egyszerűenkisétálazétteremből.Aháromfelkínáltlehetőségközül(Pumpkin=rossz,Jules=igaz,

pisztoly=pásztor;Pumpkin= igaz, Jules=pásztor, világ=gonosz;Pumpkin=gyenge,Jules=agonoszokzsarnoksága)azutóbbitigaz-nakgondolja,amásodiklehetőségetpedigszeretnéigaznaktudni.A

hahallottad,készvoltál.Sosemgondolkodtamel rajta,mit jelent.Aztgondoltam,ezvalamihidegvérű szar, amit lökhetekegy faszkalapnak,mielőtt szétlövöma seggét.Dema reggel olyat láttam, amimiatt újraelgondolkodtamrajta.Nézd,mostaztgondolom,talánaztjelenti,hogytevagyagonoszember,ésénvagyokazigazember,éskilencmilliméteresúritt,őapásztor,akimegvédiazigazvalagamatasötétségvölgyében.Vagyjelenthetiaztis,hogytevagyazigazember,ésénapásztor,ésvanagonoszésönzővilág.Szeretném,haígylenne.Denemezaszarazigaz-ság.Azigazságaz,hogytevagyagyönge,ésénvagyokagonoszokzsar-noksága.Próbálom,Ringo.Nagyonpróbálom,hogyénlegyekapásztor.)

188

formális logika szabályainak ellentmondó,7komikusérvelésjelentésetehát:Julesszeretnepásztorlenni(amonológelemeimiattegyértel-műenistenjelentésűpásztor),deezzelszembenőaz,akiagonoszokzsarnokságát betölti.Nem a kegyetlenül haragvó tehát, hanem az,akireezaharaglesújt.Azelsőelhangzásblaszfémúrvacsora-meg-jelenéseittazételotthagyásávalopponálódik,Julesviselkedésenemgonoszmár,nemszentségtelen,úgytűnik,valóbanpróbálamásodiklehetőségszereposztásáhozigazodni.Ekismonológkapcsánugyanazlátható,amiacímésacímtagja-

inakjelentésekapcsánláthatóvolt.A’pulp’szókétjelentéseegyüttmegképez egy harmadik, magán az alkotáson és primer értelmezésén messzetúlmutatójelentéstartományt.

7Julesugyanisaharmadikértelmezésilehetőségnélkétújelemethozbeazaddigkombináltlehetőségekközé.

189

Jankovits László

Rimay János elválik

A Balassa-kódexben található szerelmesRimay-versekközül amostértelmezésrekerülőazegyetlen,aholaköltőamaganevébenbeszélegy,legalábbisnevébenéskarakterébenmeghatározottszemélyhez:Cupidóhoz,aszerelemistenéhez.Ilyenértelembenaleginkábbezakölteménykapcsolhatóegydrámaimegszólaláshoz.Emellett,amintlátnifogjuk,ezaversolyanelemeketistartalmaz,amelyekközvetvevagyközvetlenülazókoridrámairodalombólszármaznak.

TIZENEGYEDIKKibenCupidóvalfeddik

1. Cupido,ne,nyilad,lűjjvelebátormást, Nemvárokéntűledmársemmiáldomást, Jólfelébröltszememnemkévánálmodást.

2. Eddigisszivemethéjábasebhetéd, 5 Semmijókkalfejemnemékesíthetéd, Szivemetörömmelnemteljesíthetéd.

3. Hidegreménséggelfolyteigíreted, Egyik szódat másnak háta megé veted, Sígy,kitégedszolgál,méreggeléteted.

10 4. Necsudáld,hogyfélenmentemseregedtől, Éshogynemfügghetektovábbiskezedtől, Távoljárdogálvánezutántegzedtől.

5. Ifjuskegyeshozzám,kitőledelfogott, Ellenederőbőlmégkinemisfogyott, 15 Mondván,ittlelszáldást,kíntpenigsbútisott.

6. Kezévelkirántányiladotszívemből, Seb,szegény,ez,megis<gyógyítlak>(mond)ebből, Légyenyim,végyíreterreszerelmemből.

190

7. Engedekazérténezkegyeskedvének, 20 Írévelélekisadottszerelmének, Hegyitelkerőlvéntenyiladéljének.

8. Tehatalmadellenvéleviaskodom, Sok nyeltem búm miatt nem lesz immár gondom, Víganállva,járvaénekemetmondom.etc.1

MárBarosGyularámutatottarra,hogyezaverstöbbpontonkap-csolódik a kódex Balassi-részének 9. Caelia-verséhez,2 amelyben a költőaversargumentumaszerint „Cupidóval is feddik,hogy (holotthazájábólisőkergetteki)ottsincsnyugalmamiatta”.Azargumen-tumerészevisszaköszönRimaynál,avers16.sora(„távoljároknagyseregedtől”)pedigparafrazálvajelenikmega4.versszakban:„félrementem seregedtől[…]távol járdogálvánezutántegzedtől”).AmintarramárBarosésEckhardtrámutatott,Cupidomegszólí-

tásanemcsakekétversben,hanemmásutt,többhelyenismegjelenikakétköltőverseit tartalmazóBalassa-kódexben.3 Az Édest keserűvel

1 Balassa-kódex,hasonmásésbetűhívátírás,kiad.Kőszeghy Péter, be-tűhívátírás,jegyz.,utószóVadaiIstván,Bp.,Balassi,1994(atovábbiak-ban:BK),I–II,11.sz.,159;Rimay János, Összes művei,kiad.,jegyz.,tan.EckhardtSándor,Bp.,Akadémiai, 1955 (a továbbiakban:RÖM), 15.sz.,55–56;RimayJános, Írásai,kiad.,jegyz.,tan.ÁcsPál,Budapest,Ba-lassi,1992(atovábbiakban:Ács),69–70.Tekintettelarra,hogyaszerel-mesRimay-versekezekbenakiadásokbanegymásközelébentalálhatók,atovábbiakbancsakakódexbelisorszámuk,illetvekezdőszavaikalapjánhivatkozunkrájuk.AzegyszerűségkedvéértmásRimay-versekesetébenaRÖMszövegérehivatkozom.Avers szövegét illetően többnyireEck-hardtkiadásábólindultamki.A9.sortzáró„éteted”szóvalkapcsolatbanVadai javítottaakorábbikiadásokhibáját,BK,II,159,4. jegyzet.A4.versszaknak a kódexben ingadozó rímeit egységesítettem Rimay leve-leialapján (például „fölségedtől”,RÖM,304.,11.és48. sor).Ugyanígyjártamela14.sor2.szavaés6.versszakrímeiesetén(vö.„mértékem-ből”,RÖM,234., 21. sor).A17. sor szöveghiányára tetthozzávetőlegesjavaslatot, valamint20. sor „adott” szavaesetébenakódexszövegénekkövetéséta tanulmánybanindoklom.A21.sorbanakódexhez igazodóÁcsPáltkövetveaz„elkerölvén”alakotadom,hosszúő-vel(vö.Szólítván nevemen…,3.sor:„kéred”[…]„kerőled”).AközpontozásbanÁcsPálmaihelyesírásunkhozközelebbimegoldásaittartottamszemelőtt.2 BarosGyula,Rimay János szerelmi lyrája,BudapestiSzemle,127(1906),215.3 Balassi Bálint Összes művei,kiad.Eckhardt Sándor,I–II,Bp.,Aka-démiai,1951–1955(atovábbiakbanBÖM),44.,48.,60.,63.,76.,77.,78.sz.,illetveEckhardtjegyzeteiuo.:60.sz.,236;76.sz.,258;78.sz.,260,hiv.Baros, Rimay, i. m.,31.

191

elegyítő gyermek… kezdetűBalassi-vers jegyzetébenEckhardt egye-nesen azt állítja, hogy Balassi „énekei nyomán” jött „divatba […] aCupidóvalvalópörlekedés”.4Akódexúgynevezettvegyesénekeikö-zötti, akéteshitelű, csonkaelejű Ímé, ez szivembe lövé egyik nyilát… kapcsán, korábbi tanulmányára hivatkozva Ovidius-párhuzamot(Amores, 2, 21, helyesen 2, 9) jelöl meg a Cupido-megszólításhoz.5 Eckhardt számos további magyar példája6 ismeretében is azt kell gondolnunk, hogy a klasszikus és újlatin példák egymást erősítvejelennekmegaCupidótmegszólítóversekben,Rimaynál is,azzalakülönbséggel,hogynálaBalassikövetésévelisszámolhatunk.Ato-vábbiakbanetöbbfélekapcsolatotisérdemesfigyelembevenniaversvizsgálatakor.Balassivalóbansokféleképpenszólítjamegaszerelemistenségét.

Azelválás szándékát azonbancsakegyalkalommal, aCélia-cikluselőbbemlített9.versébentaláljukmeg.BalassiversébenalutapoétaCupidomitológiaiérveihatásáravisszatérszolgálatába.Rimayverseviszontazelutasítássalkezdődik,utánakövetkezikazérvelés.Cupidoittnemjutszóhoz.Balassiistenségek,„PallasésvitézMárs”oltalmaaláigyekszikhasztalanul,Rimayegy„ifjúskegyes”emberoltalmábatávoziktőle,aversszerintsikeresen.HaaRimayáltalforgatottókoriszerzőketnézzük,Ovidiusszerel-

mi elégiakötetében, az Amoresbantalálunkpárhuzamokat.Kétilyenpéldaisvan:„abeas,pharetrateCupido”,menjinnen,tegzesCupido(2,5,1);„cedefatigatopectore,turpisAmor”,távozzakifáradtszív-ből,csúfAmor(3,11,2).AfolytatásazonbanOvidiusnálegészmás:mindkétesetbenamegcsaltszeretőpanaszakövetkezik.Arraame-részségrepedig,hogyvalakiCupidónaksajátnyilátadjavissza,közelstávolnemtaláltampéldát.

Tágabb értelemben, más környezetben viszont ismerünk ilyen gesztust.Az,hogyazelválásatulajdonvisszaadásáhozkötődik,jólismert,formuláhozkötötteljárásarómaijogban,sezaformulafel-tűnik,éppenaszerelemistenségévelkapcsolatban,adrámaköltészet-benis:Plautusnál,aHárom ezüstpénzben.OttazifjúLysitelesmono-logizálafelett,vajonmiretörekedjék:aszerelemre,avagyahírreésvagyonra.Azutóbbimellettdönt,sezekkelaszavakkaltávoztatjaela

4 BÖM,Eckhardtjegyzetei:60.sz.,236;76.sz.,258.5 Uo., Eckhardtjegyzete:76.sz.,258.,vö.Uő, Balassi Bálint irodalmi mintái,ItK,23(1913),413.6BÖM,Eckhardtjegyzete:78.sz.,260.

192

szerelmet(267): „apagete,Amor,tuasrestibihabeto”,távozz,Amor,tartsdmeg,amiatiéd.7 A„tuasrestibihabeto”kifejezésaházasságegyoldalúfelbontása,

a repudiumbejelentéséreszolgálarómaijogban(Gaius dig.24,2,2,1).Azt,hogyPlautusjoginyelvethasznál,Rimayolvashattakomédi-áinakvalamelymagyarázatokkalellátottkiadásábanis.8 Lehetséges azis,hogyErasmusegyikadagiumábólismerte,amelya„tuasrestibihabeto”formuláttartalmazzacímként,ésmindajogimagyarázatot,mindaPlautus-helyettartalmazza:

7AkifejezésmásuttiselőfordulPlautusnál(valeas, tibi habeas res tuas, reddas meas Amph. 928). További előfordulásai: Cic. Phil. 2, 28, 69;Sen. contr.2,5,9 suas.1,6;Quint.decl.262,6,2,p.66;Mart. 10,41,2.AzókoriszerzőkesetébenaThesaurus Linguae Latinae rövidítéseit hasz-nálom.8PéldáulMarcusActiusPlautus, … Comoediae viginti tres …, Venetiis, Melchior Sessa et Petrus deRavanis, 1518, xxxii/a, lxxxviii/b, ccciv/b,cccxliv/b.

Caius iurisconsultus Pandectarumlibro xliiii., [dig. 24, 2, 2] tituloDe di-vortiis ostendit fuisse receptum ut di-vortiumhisverbisperageretur:Tuasrestibihabeto.Tuasrestibiagito.Quorumaltero reddit dotem, altero abdicat absetutorismunusinrebusuxoriis.Haecautem forma verborum prescripta est,ne vel non ratum esset divortium, sinullissolennibusverbisperageretur,velinauspicatumetodiosum,siverbisinci-vilibus perageretur. […] Haec proverbiigratiamhabebunt,sicuiciuiliterrenun-ciabimusamicitiam.Sedfestiviuserit,siadresanimitransferantur,velutisiquisdicat: ‚Monachi vitam professus est.Mundumiussitsuasibihabere,suassibires agere.’ Eleganter usus est Plautusin Trinummo [266. sqq.], ubi Lysitelesadolescens multa queritur de miseriisamantiumacmeditaturamoremeiicereexanimo:

A jogtudós Gaius a Pandecta 44., Aválásokról című könyvében ismerte-ti, hogy a bevett forma szerint a válást ezekkelaszavakkaljelentikbe:„Tartsdmeg magadnak, ami a tiéd”, „Intézd ma-gad,amiatiéd”.Aférjazelsőmondattalvisszaadjaahozományt,amásodikkalafelesége dolgai fölötti gondnoki felada-tárólmondle.Ezvoltazelőírásoskifeje-zés, nehogy a válás érvénytelen legyen, ha bármilyen szertartásos kifejezésnélkül jelentik be, vagy kedvezőtlen ésgyűlöletes legyen, ha udvariatlan sza-vakkaljelentikbe.[…]Azilyenszólásoküdvösek, ha valaki barátságát udvaria-san visszautasítjuk. De még szelleme-sebb, ha a lelki dolgokra alkalmazzuk,minthavalakiaztmondaná:„Szerzetesiéletre adtamagát.Úgydöntött, a világtartsa meg magának, ami az övé, ő amagadolgátintézi.”[…]PlautusaHárom ezüstpénzben választékosan használta fel mindezt,amikorazifjúLysiteleshossza-sanpanaszoljaelaszerelmeseknyomo-rúságát,ésaztfontolgatja,hogykiűziaszerelmetlelkéből:

193

9DesideriusErasmusRoterodamus,Adagiorum chilias quarta: pars alte-ra,ed.AriWesseling = Uő, Opera Omnia(atovábbiakban:ASD),ord.2.,tom.8,Amsterdam,etc.,Elsevier,1997,adag.3804,180.

ApagesisAmor,tuasrestibihabe,Amor,mihiamicusnefuasunquam.

Sine tropo usus est in Amphitryone[928]:

Valeas, tibi habeas res tuas, reddasmeas.9

„Távozz innen, Amor, tartsd meg ma-gadnak,amiatiéd,/Amor,nelégybará-tomsohasem”.Nem képletesen használja az

Amphytrióban:

„Üdv neked, tartsd meg magadnak, amiatiéd,addvissza,amiazenyém.”

Rendelkezésreáll tehátaCupidótólelfordulásköltőiés jogiha-gyománya. Nem esett még szó arról, hová fordul a poéta. Ez semmindennapos:aszerelmivágyistenségétaszerelemmiatthagyjael.Cupidóranem ishasználjaa „szerelem”szót: aztegy „ifjú”és „ke-gyes”személyhezköti.Eztcsakúgytudommagyarázni,hogyavers-benkétkülönbözőszerelemfogalomjelenikmeg.Ezmegfelelannakakülönbségtételnek,amelyrőlakáregyesszerzőktőlfüggetlentudás-kéntisbirtokábanlehetett.PéldakéntidézzükServiusmagyarázatátVergiliushoz,azAeneisIV.énekének194.sorához(a„cupido”szóhoz):„Cupidinemveteresimmoderatumamoremdicant.AfraniusNeraria»aliusestamor,aliuscupido;amantsapientes,cupientceteri«.Plau-tuscumdistinctioneposuit»cupidonteconficitanneamor?«quodintelligiturvehementerillamamarevelimpatienter.ipsealibi»quemVenusCupidoveimperat,suadetamor«dicendo’imperat’violentiamostendit,’suadet’addendomoderationemsignificat.(ArégiekCupi-dónak[vágynak]neveztékamértéktelenszerelmet.AfraniusaNera-riában:„másaszerelem,másavágy:abölcsekszeretnek,atöbbiekvágyakoznak”.Plautuskülönbségtétellelállítjabeezt:„avágyigázottle,vagyaszerelem?”Eztígyértjük:hevesenvagytürelmetlenülszere-tialányt.Ugyanőmásutt:„akinVenusvagyCupidouralkodik,megy-győziaszerelem”;azzal,hogyaztmondja,„uralkodik”,azerőszakramutatrá,azzal,hogyhozzátesziezt:„meggyőzi”,amérsékletreutal).RimaynálaCupidoáltalkeltettvágyakozásésapoétáttőleelfo-

gó kegyes által nyújtott szerelem annyira összebékíthetetlen, hogyválasztástigényel.Aválasztásszónokilagaposztrophé:elfordulásCu-pidótól,savágybólszármazókárokatgyógyító„kegyes”választása.Ebbőlkiindulvaaverset iskétrészreválaszthatjuk:aCupidóról

és az ifjúkegyesről szóló részre.Érdemes észrevenni, hogy a vers-benelőbbiCupido-részidőbenkésőbbi.Aversajelenbenkezdődik,amúlttalfolytatódik,ésajövővelvégződik–ebbenhasonlítaretori-

194

kai megszemélyesítés, az éthopoiiabeszédtípusánakidőkezelésére.Az1–4.versszakaválás,arepudiumkinyilvánításávalkezdődik.Eztazálláspontottámasztjaaláatámadóbeszéd,azinvectiva, amely szemé-lyiérvekre,Cupidokarakterére, illetvekorábbantapasztalt tetteireésszavaira(ante facta dictaque)alapoz.Érdemesészrevenni,hogyret-orikaiszempontbólezanégystrófateljes,avégénakárbeisfejeződ-hetneavers.Az5–6.versszakazifjúkegyesszavainakéstetteinekdicsérete,ezenalapulazújabbkövetkeztetésazáró7–8.strófában:Cupidoelkerülésének,valamintazellenekezdődőküzdelemnekaki-jelentése.

Vizsgáljukmegezekalapjánaversetrészletesebben.Az1.versszakazistenséglegfontosabbattribútuma,hatalmának

metonimikusjelképe,anyílvisszaadása.Egybenannakazállapotnakamegszűnése,amelyetazálommetaforájaírle–valószínűlegnem-csakakivételesenszépanagramma-rím(áldomás–álmodás)miatt–,amelyegytöbbhelyrőlismertállításhozköthető.Qui amant, ipsi sibi somnia fingunt,akikszeretnek,önnönmaguknakképzelnekálmokat:ezaVergiliustól(ecl.8,108)származósoridézetkéntmegjelenikAu-soniusnál(epist.24,21),sbölcsmondáskéntszerepelErasmusadagi-umaiközt.10 A 2. strófa Cupido cselekedeteinek kárhoztatása, vituperatiója.

MásRimay-versekbőlismerhetjükazérzékieredetű,érzelmihatásaáltalazértelmetismegzavaróindulat,illetveazebbőlfakadóállan-dóhiányérzetleírását.Ennekakritikájátolvassukitt.Azaszerelem,amitakárVenus,akárCupidoadott,hiábavaló:jótnemadazértelem-nek(afejnek),örömmelnemteljesíthetibeafelszítottindulatokat(azörömbenmegfogyatkozottszívet).Az„eddigis”minthaarrautalna,hogya„sebhetés”többszörmegtörtént.A3.strófaeztavituperatiótfolytatja,ittCupidoszavairaalapozva.

A „hideg reménség”metaforájánál érdemesmegállnunk.Akárcsakkorábban a repudiumbeli„tuasrestibihabeto”esetében,ittistekint-hetjükókoriforrásközvetlen,denagyobbvalószínűséggelközvetettfelhasználásának.A„hidegremény”jelzősszókapcsolatarégiekközülEuripidész-

nél(Iphigeneia Auliszban,1014)olvasható.EzazazEuripidész-dráma,amelynek a 16. századmásodik feléből töredékesmagyar fordítása

10ASD,ord.2,tom.3,adag.1290,304–305.

195

isfennmaradt.11AkárcsakaPlautus-szövegesetében,Rimayittisazeuripidésziszövegkörnyezettőleltérőértelembenhasználjaakifeje-zést.Ezértnemkizárt,hogyadrámamellett,akárahelyettErasmus,az Adagiahagyományajátszikszerepet.Ottaszókapcsolatlatinmeg-felelője,a„frigidaspes”akövetkezőértelmezéstkapja:

11 SzentmártoniSzabóGéza,Euripidész magyar fordítása a 16. szá-zad második feléből,ItK,102(1998),225–239;BorsaGedeon,Euripidész magyar fordításának 16. századi kiadása,MagyarKönyvszemle,114(1998),44–48;Latzkovits Miklós, Két 16. századi drámatöredékről,ActaHisto-riaeLitterarumHungaricarum,29(2006),159–170.12ASD,ord.2,tom.6,adag.2645,448–449.13RÖM,439.14 A Jesvs Sirah könyue magyar Nyeluen, Kolozsvár, Heltai–Hoffgreff,1551,F/5/v.15Biblia,dasistdiegantzeHeiligeSchrifftDeudschauffsneuzugerichtDr.MartinLuther,Wittemberg,Lufft,1545,clxxxviii/b.

Spem infirmam incertamque poetaetenuem vocant, eamque figuram ceuproverbialemannotaruntinterpretes[…]FrigidamspemdixitEuripides in Iphi-geniaAulidensi:Ψυχρὰ μὲν ἐλπίς id est Spes frigida quidem.12

Az ingatag és bizonytalan reményt a költők vékonynak nevezik, s a szöveg-magyarázók észrevétele szerint ez az alakzatszinteközmondásszerű[…]Euri-pidész az Iphigeneia Auliszban hidegnek mondtaareményt:pszükhra men elpisz, azaz Bizony hideg remény.

A„hátamegéveted”kifejezésmásutt iselőfordulRimaynál.AzI.RákócziGyörgynekírt,PrágaiAndrásGuevara-fordításátértéke-lő levelevégénhasználjaekképpen: „Most irogatok, raggatokNgosUramegySatyrásdorgálófeddőirástanemudvariudvariságellen,amelynemudvariudvariságaVirtusnakhátamegévettetettgyaláz-tatássából, tövéből, gyökeréből való kifordétásából gyarapodikOr-szágunkban”.13 A kifejezés alighanem bibliai eredetű. A Sirák fiakönyvében(21,18) ígyolvasható (aHeltai-kiadásszövegétidézzük):„Mikor az eszes ember hallya a jó tudománt, dicsíri azt, és küly-lyebb terjeszti azt.Deha valami negédes ésmegutáló hallya, nemtetszikőnéki,ésmindjárásthátraveti.”14AVulgataa„luxuriosus”,aLuther-bibliaa„mutwilliger”jelzőthasználja15 – mindkét esetben a „buja”jelzőafordítás:úgytűnik,ezamagatartásaCupidoáltalmeg-testesítettbujaságbűnéheziskapcsolódik.CupidobeszédétilletőentalánígyértelmezhetjükRimaysorát:amikorszól,azegyikszavávalelveti,egybenelrejtiamásokat,ezzelmegzavarjaésmegtévesztihall-gatóját.Venusbeszéde leheterrepéldaaBalassa-kódex1. (Szólítván nevemen)és8.(Valljons de mi haszon)Rimay-versében.

196

A Szólítván nevemenbenVenusszájábaadottparadoxallegóriából–„mértméregmézszerelembenelegyült”–ittcsakaméregmarad.Annak,akitCupidoebbenaméregbenrészesít,aszolgastátusajut.BalassinálésRimaynálaszerelmesférfinakkéttípusavan:ateljesenalávetettrabéésaszerződésesviszonybanálló,jutalomraigényttartószolgáé.Apoétanemrab(Rimayegyikszerelmesversébensemaz):olyanviszonybanvan,amelylehetővétesziamegválást,haurameg-bízhatatlanésmegtévesztő.Azt,hogyezamegválásnemgyakori,mindennapi,akövetkező,

azelőzőkbőlmintegykövetkeztetéstlevonó4.strófábanláthatjuk.Hajólértjük,ittis,akárcsakmásutt,példáulaNe csudáld szivemet eseté-ben, a genus admirabileügyérőlvanszó.Olyasmiről,amihallatlanvol-tamiattmeghökkentőCupidoszámára:az,hogyvalakifélremegy(aszótmaígyírhatjuk)seregétől.Azovidiusi(am.1,9,1–2)militat omnis amans, et habet sua castra Cupido(mindenszeretőkatonáskodik,sCu-pidónaksajáttáboravan)hagyományajelenikmegitt,akárcsakaSzó-lítván nevemenargumentumábanésaVenus, fajtalan hússzövegében.Itt,mondhatni,adezertálás,aseregbőlelszökésritkaesetétlátjuk.Cupidouralmánakkarakteréreakézmetonímiájautal. Szókap-

csolatokbana’kéz’szómaisjelenthatalmat,alatinmegfelelő,a„ma-nus”méginkább:a joginyelvbenavalaki felettvalókorlátlanren-delkezéstjelenti.Érdemesegykortárspéldátidézni,PázmányPéterKalauzából,amindenhatóságrólszólórészből(I.könyv,5.rész):„Ésezmellettaztismeggondollyuk,melynagyszemtelenvakságbanlégyenazbűnösember,midőnazőIstenétűlvötterővelazőjótévőUraellenviaskodik?ésaztbosszontja,azkinekkezétűl füg mind élete, s mind örökveszedelme?Bizony,haegymagastoronytetejérűlegykötélenkieresztenevalakiengemet,ésúgytartanacsüggőben,meggondolván,hogyhaelereszt,ottanszörnyűhalállalkellvesznem,nemcsaknemharagítanám,bosszontanámés rágalmaznám,azkinekkezétűl fügéletem,desőtinkábalázatoskéréssel,sokkedvesigíretekkelésmin-dentehetségemmelengesztelnémőtet.Haazértazgyarlóembert,azkinek kezében vagyon életem és halálom, haragra nem mérem indí-tani,minéműostobabaromságésmagafeledettbolondságlészen,haazellentörekedem,ésbűneimmelaztbosszontom,azkineksegítsé-genélkülcsaklélekzetetsemvehetek?”16Pázmányazátvittértelműkifejezéstbetűszerintipéldávalmagyarázza–valószínű,hogynemmagaáltalkitalált,hanemközkeletűmetaforátillusztrál.

16 Pázmány Péter, Isteni igazságra vezérlő kalauz, Pozsony, [Typ. Ar-chiepiscopalis],1613,I.könyv,5.rész(cím:AzIstenmindenható),31–32.

197

A versszak harmadik soramintha a korábban említett ovidiusi„abeas, pharetrate Cupido” felszólításának átalakítása volna, azo-nosszókészlettel,azegyeselemekmásstruktúrábahelyezésével,deugyanígyCupidohatalmánakmetonímiájáthasználva.Ategezmintmetonímiaazértvanittjóhelyen,mertutalhatarrais,hogynemakí-nokat(anyilakat),hanemazazokatmagábafoglalóforrását,akínokforrását(ategezt)érdemeselkerülni.A vers első fele akár azt a folytatást ismegengedi, amelyet egy

hasonlóhelyzetbenBalassinál látunk,aBalassa-kódex18.versében,„kibenörül,hogymegszabadultazszerelemtül”.17 Rimaynál a poétát „elfogja”,akorabeliértelembenelválasztjaéstávoltartja18 az egyik fajta szerelem amásiktól.Az új szerelemnagyban hasonlít ahhoz,amelyetakódexkorábbiversében(„Senki ne kérdjen”)látunk.MentesaVenusáltalkínált,Cupidoáltalkeltettszerelembelsőellentmondá-saitól:aSenki ne kérdjenben a kegyes „édes szerelme nem is keserít”, ittáldásról,gondnélküli,vígállapotrólolvasunk.Jelentőskülönbségisvanazonbanakétversközt.ASenki ne kérdjenben olyan szerelem-hez tér vissza poéta, amely „véghetetlenül régen hevít” – itt a „ke-gyes”újfigurakéntjelenikmeg.Az „ifjú kegyes” szerepe a védelmező harcosé: olyasvalaki, aki

képes szembeszállni Cupidóval. Balassinál – valószínűleg neolatinmintái nyomán –látunkpéldátarra,hogyJúlia az istenségekhez ha-sonlatos,alkalmasintarrais,hogyegyistenséggelazonosnaklátszik:ilyen a Balassa-kódex42.,AngerianustadaptálóBalassi-verse(Fárad-sága után), amelybenCupidoVenusszal tévesztiössze Juliát.Rimayversébenaz ifjúkegyesnemvalamely istenséggelegyenrangú.Em-ber, akinek nem korlátlan és állandó a hatalma, mint az istenségé – az allegóriát feloldva, olyasvalaki, aki nem mentes a minden emberben rejlőszenvedélytől.Erreisutalhatazstrófaközépsősorábanatagad-va állítás, a litotészalakzata:„erőbülmégkinemisfogyott”.Időzzünkela„kegyes”megnevezésnél.AszótKőszeghyPéterígy

magyarázza:„anagyonpontosmagyarnómenklatúrában […]aszűzaz szűz, az asszony az kegyes (akimárosztottkegyet,következéskép-pennemszűz).”19MeghatározásátRimayesetébenérdemesárnyalni.Két-háromnemzedékkelkorábban,akolostoriirodalomszövegeibenaszónakegészentisztesértelmevan.„Olyigenelfaltavalaszívétazőédesmennyeivendégéneknyájassága,színelátása,barátságaésma-

17 BÖMI,73–74.18 Magyar Nyelvtörténeti Szótár,I–III,szerk.SzarvasGábor,Simonyi Zsigmond,Budapest,Hornyánszky,1890–1893,I,868.19 Kőszeghy Péter, Balassi Bálint,Pozsony,Kalligram,2009,115.

198

lasztosbeszéde,hogysematyja,anyja,semifjúkegyese,semezvilágihangosságvalamikisdedörvendetességöthozhatnakvalaőszívében”–olvassukazÉrdy-kódexcsodálatospéldájábanazifjúvőlegényről.20 AlexandriaiSzentKatalinverseslegendájában,aKatalintoktatóre-meteallegorikuselbeszélésébena„királyésőfia/ésezmondottszépszízannya/[…]szolgáitkieresztötte/ésleveleitkiküldötte/hogysokhelyreelmennének /fiánakkegyest lelnének”21 – az allegória itt a Krisztusnak önmagát szentelő nőkre utal. ADebreceni kódex Szent Ágnes-prédikációja szerint „Anyaszentegyház mond a szent An-nos asszonról, ki erről dicseködik vala, hogy uronk Jézusnak lölkikegyöse volna a szizességtartásnak miatta, ki e mai napon viteték abáránnakazazaIdvözíténknekgyönyörűségösmenyeközőjében”.22 Aprédikáció aLegenda aurea SzentÁgnes-legendáját dolgozza fel.Amikoramagyarbaneztolvassuk:„azédösKristusezőkegyösétésmártírát magának szentölvén vivé az örök boldogságba”, az a latin „et sicsponsuscandidusetrubicundusipsamsibisponsametmartiremconsecravit”fordítása:a„kegyes”alatin„sponsa”,jegyeskifejezés-nekfelelmeg.23Aházasságelőtti,eladósorbanlevő,házasságrakésznőrőllehetszó.A„kegyes”valószínűlegolyanmegnevezés,amelynekjelentéstar-

tományaatiszteskapcsolatravalóhajlandóságtólakönnyenkapha-tóságigterjed.RimayaVenus–Dianaverspárbanajelentéstartománykétirányátegyaránhasználja:Venusakegyeittékozló,Dianaaházasvagyházasulandó,bűnbenemesőasszonyokra,kisasszonyokrahasz-náljaaszót.Amost tárgyaltversbenmegjelenő„kegyes”elnevezéshatározottanazutóbbi jelentésbenáll.Emellettszól,hogyRimaya„hozzám kegyes” megfogalmazással él. Ez a kegyes egyvalakinekszándékozikkegyetosztani,apoétának,akimeghódolelőtte,aláve-tettkéntegyrangosabb,rangjáhozméltóajándékotadnitudószemélyelőtt.Ebbeniskülönbözikazoktólasokmindenkiirántkegyetosz-

20 Érdy-kódex,510/r;A néma barát megszólal. Válogatás a Karthauzi Névte-len beszédeiből,kiad.,jegyz.,tan.MadasEdit,Bp.,Magvető,1985,407.21 Alexandriai Szent Katalin élete = Régi Magyar Költők Tára, I2:Középko-ri magyar verseink,kiad.,jegyz.,tan.HorváthCyrill,Bp.,MTA,1921,275.,985–992.sor.22 A zent Annos [Ágnes] azzonrol való predikacio = Debreceni kódex,kiad.Abaffy Csilla, ReményiAndrea, tan.Madas Edit, Reményi And-rea, Bp., Argumentum–Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1997 (Régi magyar kódexek,21),139.23 Uo.,146/r.,vö.Iacobus a Voragine, Legenda Aurea vulgo Historia Lom-bardica Dicta,Lipsiae,1850,115.Azitteniéselőzőjegyzetekbentalálha-tó helyeket lásd Magyar Nyelvtörténeti Szótár, i. m.,II,155.

199

tóktól,akikVenushozésveleegyüttsétálófiáhoztartoznakakódexnyolcadikRimay-verse,aValljons de mi haszonkolofónjában.Retorikai toposzokba fordítva, a Cupido ellen állított személy

életkora (aetas) ifjú,állapota (condicio)pedig„kegyes”.Lelkierénye(animi natura)aconstantia,azállhatatosság:azerő,amellyelellenállCupidónak.Ebbenkiválóbbannálapoéta-figuránális,akiaBalas-sa-kódex elsőszerelmesRimay-versében(Szólítván nevemen)feltűnik.AzottmegjelenőpoétaelőszörtalálkozikVenusszal,ésajóllehettu-domásavanakínáltjavakkaljáróveszélyről,aversvégéntalán(leg-alábbisaversargumentumaszerint)Venuszászlójaaláhódol,engedazistenasszonycsábítóbeszédének.Ittakegyes,hajólértjükaver-set, ismeriVenusésCupidocsábítását,vanerejeazellenállásra,éstudjobbatannál,amitkínálnak.Nincsutalásarra,hogyamagasztaltkegyesjelenvanaversben

megképzett helyszínen. Rimay szerelmes verseinek általános jel-lemzőjeez: legalábbisazokbanaversekben,amelyeket ismerünk,apoétánkívülbeszélőszemélynemjelenikmeg.Ittvajonmiértnem?VédelmülCupidoellen,nehogyakisistenkönnyenhozzáférkőzzék?Vagymertazáltalakínáltértelmesszerelemazőjelenlétenélküliselegendőazérzékicsábításmegfékezésére?AkegyeskezénekCupi-dokezénél,vagyishatalmánakazistenséghatalmánálerősebbvoltaminthaezutóbbiértelmezésttámasztanáalá.Az5.strófábanderülkiazelőzményeannak,amirőlaverselején

olvasunk: az, hogy a poéta azt a nyilat adja vissza, amelyet az ifjúkegyeskihúzottszívéből–betűszerintmagyarázvaazallegóriát,ittderülkiaz,hogybeszédekezdeténapoétamiértnincsazártalmasvágyakozáshatásaalatt.AstrófaallegorikuselbeszéléseRimaylele-ményének tűnik, legalábbis eddig olyanklasszikus vagy újabb for-rást,amelyhasonlóvolnahozzá,nemtaláltam.24Próbáljukrészlete-sebbenértelmezniazallegóriát.A szívből kirántott nyíl olyan – bármilyen gyors – folyamatra

utal,amelynemmentesafájdalomtól.Nyomábansebmarad.Astró-famásodik sorában – „Seb szegény ezmegis (mond) ebbűl” – már Eckhardt rámutatottahiányzóháromszótagra.25AhiánytÁcsPál

24 A legközelebbiek a Rimay által bizonyára ismert, iskolákban százado-konátnyúzottversesszentenciairodalomsorai,példáulPs.Cato, mo-nost.6.Eripe,sivaleas,nonsuggere tela furenti(havanerőd,ragaddelanyilatazőrjöngőtől,neaddkezébe);Publil.sent.184.Eriperetelumnondareiratodecet(elragadniillikaharagvótólanyilat,nemodaadnineki).25RÖM,188.

200

ezzelakonjektúrávalpótolta:„Sebszegényezmégis[gyógyulhatsz](mond)ebből”.26Alternatívakéntjavasoljuka„Sebszegényez,megis[gyógyítlak] (mond)ebből”változatot. A „meg is” egybeírására szá-mospéldavanakódexben;EckhardtszerintRimayaz„is”kötőszótkövetkezetesenegybeírjaazelőtteállószóval.27Ahozzávetőlegesja-vaslat jobbanmegfelel a „kegyes” aktív karakterének, annak, hogyegyemelkedettebbszerelemerejéveleltávoztatjaazértelmetlenvá-gyakozástésazarrólvalólemondásfájdalmát.Az orvosság, a gyógyításmegjelenikmás szerelmesRimay-ver-

sekben is.A kódex első és negyedik Rimay-versében a leghangsú-lyosabban.Azottmegjelenőkegyesamagaáltalkeltettbetegségetorvosolja,mintegyfüggőségbentartandóavágyakozópoétát.Amos-taniversbenkínáltorvosságkarakterébeniseltér:„ír”,kenőcsvagyflastrom,alatinunguentummagyarmegfelelője,gyógyít,egybenvé-delmez.A6.strófábanfeltűnőkegyes–kedvannominatióval(minda’kegy’,

minda ’kedv’szóa latingratiaegyikfordítása)28 hangsúlyossá tett jótékony szándékkétféle előírással jár.Az egyik a szerelemorvos-ságánakhasználata:„írével isélekadottszerelmének”.Akifejezés-benaz ’élek’ igeambiguus: sajátosana ’használom’értelembenáll,debeleolvashatjukaszóáltalánosértelmétis:akegyesszerelmeáltaladott gyógyír életben tart. „Adott”, és nem „áldott”: ez a szó áll aBalassa-kódexben.AjelzőtEckhardtjavította„áldott”-ra,feltehetőena Szólítván nevemen30.sorábanolvasható„áldottszerelme”kifejezésalapján.Ezzelajavítássalközvetveerősödikaversekkapcsolata,illet-veaversenbelülikoherencia,hiszena„kegyes”magais„áldást”em-lít.Asornakazonbanaforrásszerintisvanértelme.Ajelzőmintegyerősítiametaforikuskapcsolatotaszerelemésagyógyírközött– ösz-szetettebbértelmetad,mintaz„áldott”jelző,amelyinkábbvagycsakaszerelemhezkapcsolható.Azáróstrófábanazalliterációs„véleviaskodom”azeddigiekalap-

jánalighautalarra,hogyaCupidoelleniharcbanapoétaésazőtvé-delmező„kegyes”egyenrangúküzdőtársvolna.Hajólértem,apoétaagyógyíráltalnemjutahhozazerőhöz,amellyela„kegyes”rendel-kezik.Agyógyírhatásacsakakkorérvényes,haamásikelőírásnak

26 Ács,69.27RÖM,174.28 SzenciMolnár Albert, Dictionarium Latinoungaricum,Noribergae,1604,g/5/r.A„kedv”kifejezésRimayrajellemzővoltárólBóta László, A Madách–Rimay-kódexek szerelmes versei,ItK,71(1967),17–18.

201

is engedelmeskedik a poéta: a kísértés kerülésének. Ezért tartozika„kegyeskedve”általkívántakhoza (mondjukúgy) távolságtartásielőírás.A„kegyes”az,akiCupidóvalközvetlenülszembeszállhat,apoétaettőlaküzdelemtőltávolénekel.Miről?Azutolsósortvonatkoztathatjukáltalábanaköltészetúj

szakaszára,azokraaversekre,amelyekebbenazújhelyzetbenszü-letnek. Érthetjük a kódexben következő versekre. Ezen a téren bi-zonytalanokvagyunk:akódexbenkövetkezővers,azÉn édes Ilonám számozatlanul,argumentumnélkülmaradtránk.Tartalmábanmind-azonáltalodailleszthetjük,hiszenbennegyógyító,emelkedettszere-lemről esik szó.Ha aRimay-verseketmegszerkesztett gyűjtemény-kéntolvassuk,ezamagyarázatkézenfekvő.Haazonbannemgyűjteménydarabjaként,hanemönmagábante-

kintjükaverset,vanegyharmadik,azelőzőkkelvetekedőenérdekesmagyarázatilehetőség.Rendezzükidőrendisorbaaversbenelbeszél-teket, akár egy rendeshistóriaszerző.Eszerint aCupido-szolgahadköztmintegyálombanjárópoétáta„kegyes”eltéríti,„kirántja”anyi-lataszívből,diagnosztizáljaakeletkezettsebet,gyógyírtkínál,me-lyetapoétaengedelmesenelfogad,ezzelmegszűnikeddigiálombéliállapota,haszontalanszolgasága.Víganáll,jár,énekel.HaaCupidó-nakmondottbeszédettekintjük,lehet,hogyezazelsőének,amelyetmond:akegyesáltalméregtelenítve,lábraállítva,védelmezve,felsza-badultankiosztjaéspocskondiázzaazistenséget,mégmielőttelválnatőle.Haígytekintjük,az1–4.versszak,amelyelsőreelégkeserűnektűnik,visszatérve,újraolvasva„vígabb”értelmetad.

FelelőskiadóJankovits László

PécsiTudományegyetemBölcsészet-ésTársadalomtudományiKar

MagyarNyelv-ésIrodalomtudományiIntézetKlasszikusIrodalomtörténetiésÖsszehasonlítóIrodalomtudományiTanszék

Versohttp://versofolyoirat.hu

Tördelés, borítófotóPap Balázs