tanulásunk gyorsasága és hatékonysága

Lénárt Tünde – Okos tanulási trükkök

2 Tanulási technikák

Okos tanulási trükkök

A mai rohanó világban, valahogy mindenki azt keresi és kutatja, hogyan

tudna hatékonyabban, okosabban tanulni. És ez érthető is, hiszen

mindenki szeretné kihozni a legtöbbet a saját idejéből, ráadásul

óriási versenyelőnnyé vált a tudás, és az, hogy ki tanul gyorsabban.

Instant világban élünk. A tanulásunk gyorsasága és hatékonysága

pedig valóban egy plusz előnyt ad nekünk.

Pár évvel ezelőtt az egyik Facebook csoportomban az egyik diák a hatékony

tanulásról kérdezett engem egy poszt formájában. Több mindenre

kitértem a válaszomban, de le kellett írjam azt is, hogy minél több időt

tesz bele, annál többet fog kivenni belőle. Erre jött egy komment ez

alá, hogy ez okés, de nem mindegy, hogy valamibe esztelenül csak

beletesszük az időt, hogy meglegyen az óraszám, vagy okosan tesszük bele.

Nagyon igaza volt a kommentelőnek!

Anders Ericsson ezt a fajta okos tanulást „tudatos

gyakorlásnak” hívja. A Csúcsteljesítmény című könyvében sokat írt

erről, mit is jelent tudatosan, okosan gyakorolni. A legfontosabb

gondolatokat kiemelném, mert nagyon tanulságos:

- A tudatos gyakorlás mindig komfortzónán kívül zajlik, olyan

módon, hogy az mindig kicsit túlmutasson a jelenlegi

tudásunkon, legyen benne kihívás, hogy kicsit azért erőlködnünk

is kelljen.

- Ezért, ha arra leszünk figyelmesek, hogy egy ideje már nem

fejlődünk, megragadtunk, valószínű nem okosan/tudatosan

gyakoroltunk. Változtatnunk kell és új kihívás elé állítanunk

magunkat.

- A tudatos/okos gyakorlás része, hogy összpontosítsunk arra. Ha

fókusz nem ott van, a megjegyzés is sérülni fog. Ha gyakorlás

közben álmodozol, máshol jár az agyad, akkor kerülj

tudatosabb állapotba és hozd vissza a fókuszodat.

- Ne gyakoroljuk ugyanazt újra és újra mechanikusan, ha nem

fejlődünk. Ez olyan, mint a magolás, amikor értelem és értés nélkül

csak az ismétlésszám növelésére megyünk rá, de nem is értjük és

nem is koncentrálunk rá a megtanulandó információra.

- Az ismétlés valódi célja rájönni a gyenge pontjainkra,

megtalálni a hiányosságainkat.



Ericsson egy külön könyvet szentelt arra, hogy az okos, tudatos tanulásnak

és gyakorlásnak a fontosságát helyre tegye a fejekben. Szóval, valóban

nagyon szükséges a belefektetett idő, de pont ennyire számít a hogyan is.

És van itt még egy fontos dolog, amiről beszélnünk kell, mielőtt

belevágunk a technikákba. Ez pedig a „mindenkinek működő

hatékony csodamódszer” misztikuma. Rengeteg reklámot látni és

marketingszöveget akár a neten is, hogy ezzel a csodamódszerrel pár

hónap alatt megtanulsz mondjuk egy idegennyelvet és hasonlók.

Bármennyire is hatékonnyá válunk a tanulásban és okosan,

tudatosan csináljuk azt, csodák nincsenek. Két hónap alatt nem

lehet felsőfokon megtanulni egy nyelvet. Tehát ne dőlj be a meghökkentő

rövid időn belül eredményt ígérő dumáknak. Gyorsítani lehet a

folyamatokat, abszolút, de nincs csodakapszula semmilyen területen. Ez

igaz az egészségre, a tanulásra és üzleti sikerre is.

A másik tévhit a „mindenkinek működő módszer”. Ilyen sincs.

Mindannyian mások vagyunk és máshogy működünk. Nemcsak

személyiségben és külsőben igaz ez, hanem a tanulásban. Jómagam sosem

hittem a mindenkire ráhúzható zsákban.

Mindenkinek kicsit más a zsákja. Hasonlóságok lehetnek, de

mindenkié más lesz.

Amíg egy technika fekszik és kiválóan működik valakinek, addig a

másiknak abszolút nem. Vice versa. Ezért ennek a leckének a legfontosabb

gondolata és tanítása ez a tétel:

MINDENKINEK MÁS TECHNIKÁK A HATÉKONYAK ÉS

MINDENKINEK SAJÁT MAGÁNAK KELL MEGTALÁLNIA A

NEKI MŰKÖDŐ ÉS NEM MŰKÖDŐ MÓDSZEREKET,

KÍSÉRLETEZÉS ÉS TESZTELÉS UTÁN.

Bármennyire is szeretnénk a könnyű, instant megoldásokat és

csodamódszereket megtalálni, valójában ahhoz, hogy valóban magunkra

szabjuk és megtaláljuk a leghatékonyabb tanulási technikákat,

magunkon kell kísérletezni és önreflexiót gyakorolva, levonni a

tanulságot. Ami nem működik hét, nyolc tesztelési alkalom után sem, azt

elengedni, ami viszont bevált, azt megtartani és alkalmazni. Ez a

legfontosabb hatékonyságnövelő alaptétel.



De milyen okos tanulási technikák vannak, melyek közül

válogathatunk és letesztelhetjük magunkon? Mielőtt ebbe

belevágnánk, engedj meg nekem még két alapvető fontosságú dolgot.

Az egyik a TANULÓKÖRNYZETED, a másik pedig

A TANULÁSRA HANGOLÓDÁS.

A TANULÓKÖRNYZETED tudat alatt is hat rád, ezért fontos, hogy ha

egy mód van rá, figyelj oda ezekre a gondolatokra, mielőtt hatékonyságot

szeretnél növelni:

- legyen egy meghatározott tanulóhelyed/sarkod/részed,

ahol nyugodtan, zavartalanul tudsz fókuszálva tanulni (ha

ez nem egy külön szoba, nem gond, de tudd elszeparálni ezt a sarkot

valahogyan, hogy nyugalomba tudj itt tanulni)

- tartsd tisztán, rendezetten ezt a helyet; a körülötted lévő káosz

nagymértékben káoszt okoz bent is, ezért kezdd azzal a tanulást,

hogy rendet raksz és tartasz magad körül, legyen egy átlátható

rendszered (ez különben a számítógéped struktúrájára és

rendszerére is vonatkozik)

- legyen valami zöld körülötted: a legjobb egy élő, cserepes

virág, de köztudott, hogy a zöld színnek nagyon erős



stimuláló hatása van a fejlődésre (ezért szokták javasolni, hogy a

kisgyerekek/csecsemők szobáját fessék zöldre)

- legyen egy kényelmes ülőalkalmatosságod, de csak

annyira, hogy azon ne tudj elaludni: a komfortos környezet

megint csak stimuláló hatással van a fejlődésedre

- legyen elég fény, megvilágítás a tanuló részeden: a rossz

fények, megvilágítás, sötétség eleve álmosít, csökkenti a

koncentrációs képességedet

- legyen számodra esztétikus (ha nő vagy) vagy

praktikus/ergonomikus (ha férfi vagy) a tanulói

környezeted: ha itt jól érzed magad, tetszik a lelkednek és a

testednek egyaránt, akkor szívesen, örömmel töltesz majd itt időt

- gondold végig, neked mi fontos egy inspiráló tanulói környezethez?

Szerezd be azt és alakítsd számodra olyanná ezt a sarkot,

helyet, hogy vágyakozz arra, hogy ott lehess minél többet.

A TANULÁSRA HANGOLÓDÁS a másik kulcsgondolat, amit

érdemes megtanulni gyakorlatba ültetni. Rengetegszer hallottam

tanulóimtól azt, hogy nem tudnak flow-ba kerülni a tanulás alatt, vagy

mire flow-ba kerültek, abba is kellett hagyniuk, mert a tanulásra kijelölt

idejük lejárt. Vagy az is nagyon gyakori, hogy hiába rászánták a tanulásra

a kijelölt időt, az azért nem volt hatékony (azaz ment a levesbe), mert

abszolút nem voltak ott fejben, nem tudtak igazán fókuszálni.

Azt már tudod, hogy amikor nem figyelünk oda valamire, az

eleve nem tud rögzülni a memóriában, így az így tanulással töltött

idő eleve nem hatékony, sőt értelmetlen. A fókuszba kerülés is sokaknak

misztikusan hangzik, megfoghatatlannak tűnik.

Hogyan tudsz fókuszba kerülni és ráhangolódni a tanulásra?

Álljon itt egy checklist, ami ebben tud segíteni:

- tanulás előtt iktass ki minden zavaró és figyelemelterelő

tényezőt: kapcsold ki a telefonodon addig a wifi-t (igen 30-60 perc

alatt nem fog összeomlani a világ nélküled és nem maradsz le

semmiről, de a rengeteg értesítés és állandó ingerlés a lehető



legerősebb figyelemelterelő tényező) és némítsd le a telefonodat (ne

rezgőre tedd, hanem némítsd le)

- ha zárt térben tanulsz, zárd be az ajtót, vagy ha nem, tegyél

fülhallgatót/füldugót, ha vannak körülötted (ha többen

vagytok egy légtérben, kiváló megoldás az is, ha klasszikus

zenét/brain music-ot/fókuszáló zenét indítasz el

magadnak és ezt hallgatod tanulás alatt)

- hangolódj rá a tanulásra: csukd be a szemed és figyelj a

légzésedre, csak kövesd a figyelmeddel a légzésedet és

hagyd, hogy a gondolataid lelassuljanak: minden alkalommal,

mikor azon kapod magad, hogy nem a légzésedet figyeled, hanem

gondolkozol újra valamin, csak mondd magadnak ’tovább’, ’vissza a

légzésemhez’ (2-3 perc légzésfókusz nagymértékben segíti a

megérkezést, a ráhangolódást és a fókuszált tanulást) (az általam

készített ráhangolódó hanganyagot itt találod, amit telefonra is le

tudsz akár tölteni)

- a ráhangolódás része lehet az is, hogy becsukod a szemed

és meghatározod a célodat az adott tanulásra szánt időben

és egy saját magadnak írt megerősítést többször elmondva

magadnak, nekilátsz a tanulásnak (ha tudod mi a célod, célirányosan

tudsz haladni majd és már önmagában ez is hatékonyságot növel)

Készítettem egy rövid, pár perces tanulásra hangolódó relaxációs

meditációt, amit itt érsz el (letölthető mp3 hanganyag). Használd tanulás

előtt, meglásd, megéri!



OKOS TANULÁSI TECHNIKÁK

Több mindent letisztáztunk ahhoz, hogy megalapozzuk neked is az okos

tanulási metódusodat. Fontos, hogy most már tudod, hogy azon túl, hogy

bele kell tenned az időt a gyakorlásba, tanulásba (ezt nem lehet

megspórolni), tudatosan töltsd el ezt az időt. Azt is tudod, hogy a

környezeted átalakításával és a tanulás előtti pár perces ráhangolódással

megint csak nagyot löksz a tanulási hatékonyságodon. És azt is

letisztáztuk, hogy nincsenek mindenkinek működő csodatechnikák, van,

akinek ez, van, akinek az működik, és pontosan ezért az itt említett összes

technikát úgy tudod magadra szabni, ha elkezded kipróbálni magadon

azokat és tesztelni, mérni az eredményeket. A tesztelés és mérés nem

egyszeri, de nem is kétszeri alkalom. Ahhoz, hogy valóban lásd az adott

technikának a te életedben való hatékonyságát, azt javaslom, hogy

legalább egy hónapig teszteld. Ez már elég releváns idő ahhoz, hogy le tudd

vonni a személyes tanulságaidat: ami működik, azt tartsd meg, ami nem:

azt engedd el.

Vágjunk bele és ismerjünk meg egy jó pár HATÉKONY, OKOS TANULÁSI

TECHNIKÁT.



AKTÍV TANULÁS

Az első és legfontosabb az, hogy elkülönítsünk passzív és aktív

tanulási technikákat. Passzív tanulást jelent minden olyan

tanulási forma, amit csak befogadunk (input van), de nem kell

aktív, cselekvő részesévé váljunk a folyamatnak. Ilyen például, ha

valamit csak hallgatsz, és nincs semmilyen interakció, vagy akár

hozzácsatolt feladat utána. Ilyen, amikor valamit csak olvasol, de nem

teszed aktívvá a folyamatot: nem teszel fel kérdéseket közben, nem

reflektálsz az olvasottakra, nem foglalod össze stb.

A passzív tanulás is tanulás, csak más a hatékonysága és

funkciója. Ha az a célod, hogy valamiről általános képet, tudást szerezz,

hogyha hallod az adott nyelvet/infót, felismered, de neked nem kell azt

szóban/írásban aktívan használni, azaz csak felismerés szintű tudást

akarsz szerezni, akkor teljesen rendben van ez is.

Ha viszont nemcsak felszínesen szeretnéd ismerni az adott dolgot, hanem

használni is szeretnéd gyakorlatban, akkor muszáj aktívvá

tenni a tanulást. Az aktív tanulás lényege, hogy belevonódsz te

is a tanulási folyamatba. Nemcsak külső ingerek érnek (inputok

vannak), hanem te is elkezded szóban-írásban, gyakorlatban

használni azt (output is van), más szóval nem csak befogadod, hanem

csinálod is. Ez a legnagyobb különbség a passzív és az aktív tudás között.

Milyen formái vannak az aktív tanulásnak:

1) Tegyél fel kérdéseket a tanultakkal kapcsolatban/kérdezz



Az egyik legjobb módja, hogy aktívvá tedd a tanulnivalót, ha kérdéseket

fogalmazol meg magadban. Olyan kérdéseket, melyekkel jobban megérted

az adott infót, melyekkel össze tudod kötni a korábban tanult

ismereteiddel, melyekkel jobban átlátod az összefüggéseket, vagy az adott

infó gyakorlati használatát.

Például:

- Ez a rész, akkor azt jelenti, hogy…?

- Ugye ezt úgy kell érteni, hogy…?

- Ez úgy kapcsolódik az x-hez, hogy…?

- Akkor ezt úgy használjuk, hogy…?

De tehetsz fel személyes kérdéseket is, melyekkel a te életedhez kötöd az

adott dolgot:

- Hogy tudom ezt a saját életemben használni?

- Miért fontos számomra ez a tudás/infó/kifejezés?

- Gyakorlatban akkor ezt az én életembe úgy tudom beilleszteni,

hogy…?

Tehetsz fel tisztázó kérdéseket is egy kompetens személynek, akinek van

olyan tudása, ami valóban szakmailag alátámasztott? Ne hagyj magadban

megválaszolatlan kérdéseket!

A kíváncsi elme sosem alszik. Mindig kutat, mindig keresi a válaszokat. Ez

az elme folyamatosan növekszik is ezért. Az előre vivő, jó kérdések feltétele

nagyon nagymértékben segíti pontosan emiatt a tanulási folyamatot. De

mit jelentenek a „jó” kérdések?

Jó kérdés az:

- amely mélyre visz, nemcsak a felszínt kapargatja

- ami további gondolkodásra késztet

- ami keresi a kapcsolatokat az új és a korábban tanult ismeretek

között

- ami nyitott és nemcsak egy igen-nemes választ ad

- ami fentről szemlélődve nézi a nagy egészt

- ami motivál a tanulás folytatására

A kérdéseket nemcsak egy hozzáértő személynek tehetjük fel a tanulás

alatt, hanem magunknak is. Az aktív tanulás egyik legütősebb technikája

az, amikor kérdésekkel saját magunkat hívjuk ki és állítjuk kihívások,

megoldandó rejtélyek vagy megoldatlan problémák elé.



Ha tanulás közben mersz kérdéseket feltenni, az

nagymértékben segíti a tanultak rögzülését hosszú távon is,

hiszen a kérdések által eleve erősíted az új információ

kapcsolatait az agyadban. Rengeteg féle kérdést tehetsz fel az adott

tanulnivalóval kapcsolatban, de hogy egy pár példát nézzünk erre is,

képzeld el, hogy történelmet tanulsz, azon belül is a vallásokról. Itt van pár

példa, előre vivő, elgondolkodtató kérdésekre:

- Vajon miért van olyan sok vallás?

- Hogyan alakultak ki az egyes különbségek?

- Miért pont így hívják az adott vallásokat?

- Vajon mi a közös az egyes vallások között?

- Milyen lenne az élet vallások nélkül?

Ilyen és hasonló kérdések feltétele felébreszti még jobban a

kíváncsiságodat, ez pedig a motivációdat is élteti, táplálja majd.



2) Reflektálj arra, amit tanulsz

Az önreflexió egy lassan kihalóban lévő dolog kezd lenni, pedig ennek az

önmagunk felé gyakorlása pont ugyanolyan fontos, mint a külvilág felől

jövő ingerekre, információkra való reagálása. A reflexió azt jelenti,

hogy reflektálok, reagálok arra, ami épp ér engem. Mit vált ez ki

belőlem? Hogyan érzem magam emiatt? Megfigyelem önmagam és az

adott helyzetet.

Az aktív tanulásban a reflexió pont ugyanígy működik. Bármit tanulok:

- reagálok rá hangosan vagy magamban, mit vált az ki belőlem, vagy

mit juttat eszembe

- megfigyelem az információt, hogy az hogyan kapcsolódhat a korábbi,

előzetes információimhoz, a korábban tanultakhoz hogyan

illeszthető be

- reagálok rá úgy, mintha egy kérdést tettek volna fel nekem, amire

választ várnak

- tudatosítom a gondolataimat magamban vagy hangosan a

tanultakkal kapcsolatban

A reflektálás nem kell feltétlenül társaságban megtörténjen. Ha valamit

próbálsz értelmezni, bekezdésről-bekezdésre reagálhatsz rá a saját

gondolataiddal. Bármi, ami eszedbe jut a tanultakkal kapcsolatban, vagy



bármit, amit kivált belőled, az már reflexióként megfogalmazódhat

benned, felszínre hozhatod, ezzel is segítve a tanulásodat.

Milyen kérdéseket használhatsz a reflexió és reflektálás gyakorlására a

tanulásban?

- Mi a véleményem nekem erről? Hogy látom ezt én a saját

szemüvegemen keresztül?

- Mit vált ez ki belőlem? Hogyan érzem magam?

- Mi jut eszembe erről? Hogyan illeszkedik be ez a nagy egészbe?

Gyakorold a reflektálást először fejben, majd akár párban, csoportban is!

Nagyon ütős aktív tanulási technika, hiszen segíti a kapcsolatok létrejöttét

és megerősítését az agyadban.



3) Foglald össze / fordítsd le a te nyelvezetedre

A lényeg meglátása és kiszűrése nem egy könnyű feladat, mert

sokszor elakadunk a részletekben. Sokaknak egyáltalán nem megy a

kulcsszavak, kulcsinfók megtalálása sem, mert mindent (is) fontosnak

találnak abból, amit tanulnak (lásd: mindent kiemelnek

szövegkiemelővel). Viszont ez a készség is fejleszthető gyakorlással.

Amikor tanulsz valamit, igyekezz bekezdésenként megállni és a

saját szavaiddal összefoglalni a lényeget:

- miről szólt az a rész?

- mi volt benne az egyetlen legfontosabb gondolat?

- ha egy hatévesnek kellene átadnod azt az infót, akkor hogyan

egyszerűsítenéd le azt?

A kulcsszavak a szövegben elsősorban az igék és a főnevek. A

legtöbbször ezek hordozzák a fő jelentését és minden más csak plusz infót,

részletet, árnyalatot tesz a lényeg mögé (pl. a melléknevek, a névmások

stb.). Ezért igyekezz ezekre koncentrálni főleg a lényeg meglátása során.

Persze nemcsak bekezdésről-bekezdésre gyakorolhatod ezt a készséget,

hanem úgy is, hogy oldalanként foglalod össze a kulcsinfókat, ha

pedig valamit hallgatsz, akkor 4-5 perces blokkokban állsz meg.

Szintén segít az is, ha egy-egy kulcsszót írsz ki magadnak tanulás

közben. Nem mondatokat, csupán szavakat. Ezek az iránymutatóid

lesznek, a memóriamankóid, az útjelzőid, hogy merre kanyarodj.



Saját szavainkkal összefoglalni nem könnyű valamit, hiszen mivel eleve

bevonódsz aktívan a tanulásba, ezért sokkal jobban oda kell figyelned a

tanulás során, fókuszban kell lenned. És, ha ezt tudod előre, akkor már

eleve jobban fogsz figyelni, jobban ott leszel fejben, mint amikor csak

felszínesen átnézel, átolvasol valamit.

Az aktív tanulásnak ezért az egyik nagyon nagy ereje és előnye, hogy

hosszú távon gyakorlással javítja a koncentrációt is.



4) Jegyzetelj

A saját jegyzet készítése szintén egy nagyon ütős aktív tanulási technika. A

hatékony jegyzetelésről lesz egy teljes tananyag, de a legfontosabb

gondolatokat azért hadd osszam meg veled!

- A jegyzeteket saját magad készítsd el, lehetőleg kézzel!

Rengeteg tanulmány van arról, hogy a saját kézzel készült jegyzet azért

sokkal hatékonyabb memória szempontjából, mert erősebb kapcsolatok

jönnek létre az agyban, mint ha azt digitális formában készítjük el. Ebből

az is kiderül, hogy lehetőleg soha ne tanulj más jegyzetéből. Azért ő

dolgozott meg, az ő asszociációi és értelmezései (pl. rövidítései,

kulcsszavas rendszere) vannak benne. Azzal, hogy valamit kijegyzetelsz, a

saját rendszeredet is kialakítod és közben is tanulsz.

- Ne írj ki mindent, szelektálj, rövidíts!

Az egyik legnagyobb jegyzetelési hiba az, amikor mindent le akarunk

jegyzetelni, vagy ugyanúgy kiírjuk, azaz lemásoljuk a mondatokat teljesen

az anyagból. A jegyzetelés alapja, azon túl, hogy szelektálunk és csak a

fontosat szedjük ki, az, hogy át kellene fogalmazni a te nyelvedre a

kijegyzetelt infókat. Ez most első hallásra lehet sokkol egy kicsit, hiszen

megszoktuk, hogy iskolában is mindent csak másoltunk kép vagy hallás

után. De azzal, hogy picit átfogalmazod, átírod, rövidítesz,



magadra szabod az infót, máris rengeteget tettél a bevésésért, a

memorizálásért. Arról pedig nem is beszélve, hogy tényleg csak a lényeget

szeded ki, tehát lerövidítetted azt.

- Készíts elmetérképet

Az elmetérképről külön tananyag készül, de ha már ismered ezt a

jegyzetelési technikát, akkor alkalmazd minél gyakrabban. A

hagyományos jegyzetek is hatékonyak tudnak lenni, de az

elmetérképes jegyzetelésnek százszoros ereje van, nemcsak a

strukturáltabb elrendezése miatt, hanem mert átlátod vele a nagy egészt,

a részleteket egyaránt, plusz mert legtöbbször színes, expresszív, így

már eleve sokkal-sokkal hatékonyabb a megjegyzés ezzel, mint a

hagyományos jegyzetekkel.

Idetartozik az is, ha készítesz egy egyszerű rajzot a téma illusztrációjaként

is. Persze, most hivatkozhatsz arra, hogy te nem tudsz jól rajzolni és biztos

nem is való ez a tanulási technika mindenkinek. De a rajzolásban is csak

akkor lehet fejlődni, ha gyakoroljuk azt. Így, ha azt érzed, szívesen

kipróbálnád ezt a technikát, akkor érdemes gyakorolni, mivel amellett,

hogy jókat tudsz szórakozni magadon is akár alatta, a jobb agyféltekédet

használva mélyebben tudod rögzíteni így a megtanulandó információt.



5) Tanulj együtt másokkal!

Az együtt tanulásnak számtalan előnye van, hiszen egyrészt mindenkitől

tudunk tanulni, másrészt a közös tanulás alatt élményeket szerzel,

ami eleve segíti a tanulás folyamatát, és növeli a motivációdat is, hiszen

nem egy monoton formáját választod így a tanulásnak. Ráadásul, ha van

egy vagy több tanulótársad, vagy időközönként csoportban tanulsz, az

számtalan aktív tanulási technika gyakorlására ad lehetőséget.

Ezekből mutatnék meg egy párat.

- Tanítsd meg másnak!

Talán találkoztál már a tanulási piramissal, ami vizuálisan is szemlélteti,

hogy százalékos leosztásban, hogyan is tanulunk egyre hatékonyabban az

egyes érzékszerveket bevonva és az aktívabb tanulási technikákat

alkalmazva.



A piramis is mutatja, hogy a mérések alapján a leghatékonyabb

technika az, ha valamit meg akarsz tanulni, akkor tanítsd meg

másoknak. Erre pedig tökéletes lehetőség a csoportos tanulás, ahol minél

egyszerűbben, de add át a többieknek azt, amit frissen tanultál.

Valószínű interakció alakul majd ki köztetek, ami tovább segíti a tanultak

elmélyítését. Azt is fontos megjegyezni, hogy nem kell tanárnak lenned

ahhoz, hogy valamit meg tudj tanítani másoknak. Gondolj arra, ki tanított

meg főzni, biciklizni, például!

Az alapelv az legyen, hogy ha egy 6 éves szintjén el tudod magyarázni a

másiknak azt, amit tanultál, akkor valóban megértetted és ha át is tudod

azt adni másoknak, akkor meg is tanultad. Nem baj, ha közben picit

csalnod kell, a jegyzeteidhez kell nyúlnod, ez is a gyakorlatba ültetés része.

- Vitasd meg mással!

Szintén a közös tanulás másik kiváló fajtája, ha közösen megvitatsz

másokkal egy információt, egy frissen megtanult anyagot, legyen az az élet

bármely területéről. A gondolatok cseréje azért is nagyon hasznos, mert

lehet a többiek teljesen más megközelítésből szemlélik ugyanazt,

amit te totál máshogy látsz. Az új megközelítések viszont kapukat nyitnak

és tágítják a tudatodat is.

A megvitatás nem azt jelenti, hogy heves, ádáz vitába kell átmennetek,

hanem azt, hogy mindenki elmondja, hogyan látja ő az adott

kérdéskört/információt/tananyagot és egymást meghallgatva segítitek a

tanulás elmélyítését. Fontos, hogy aktív részese legyél ezeknek a

beszélgetéseknek, nem csak passzív befogadója, hallgatója, különben

nem lesz hatékony ez a technika.

Azzal, hogy kifejted a véleményedet az adott információról/tananyagról és

elgondolkozol rajta, mélyíted a tudást, más szóval megerősíted

azokat az új idegpályákat, amelyek az új információkért

felelnek. Ezentúl a közös megvitatás segíti a nagy egész, a nagy kép

rálátását is, hogy az összefüggéseket jobban meg tudd érteni, ami szintén

nagyon fontos része a tanulási folyamatnak.

Tegyetek fel egymásnak nyitott kérdéseket a beszélgetés alatt, és

ösztönözzétek egymást arra, hogy elgondolkodjatok a tanultakról!

Mások gondolatai, ötletei, meglátásai beindíthatják a te

gondolkodásodat is, ezért érdemes csoportban is, vagy minimum

párban tanulni.



Záró kérdések:

Milyen tévhitet sikerült eloszlatnunk a fejedben a tanulással

kapcsolatban?

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

Mi volt a legfontosabb felismerésed ebből a tananyagból?

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

Képzeld el a számodra ideális tanuló környezetet! Írd le, hogyan

néz ki, majd pedig gondold végig, hogyan tudnád ezt

megvalósítani magadnak!

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………



Melyik aktív tanulási technikákat fogod kipróbálni és miért?

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

Min fogsz változtatni innentől kezdve a tanulásban ahhoz, hogy

hatékonyabbá válhass?

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

Felhasznált irodalom:

Anders Ericsson: Csúcsteljesítmény

Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv

Carol Volderman: Tanulási technikák

tanulásunk gyorsasága és hatékonysága

Documents