Tanári zárózsigorlat tételsora

Tanári zárózsigorlat tételsoraPublished at Pécsi Tudományegyetem (https://francia.btk.pte.hu)

Tanári zárózsigorlat tételsora

A tanárjelölt által választott szakképzettség ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérési (vizsga)formája. Anyaga az adott szakterület teljes ismeretanyagát komplex módon tartalmazza. A zárószigorlatota szakmódszertanon kívül el?írt szakmai kreditek megszerzése után, de a gyakorló félévet megel?z?enkell letenni, annak érdekében, hogy a tanárjelölt diszciplinárisan felkészülten kezdhesse félévesösszefügg? gyakorlatát. A zárószigorlatot a hallgató bizottság el?tt teszi, a bizottság elnöke vezet? oktató.A tételsorból a hallgató 2 tételt húz. A bizottság a feleletet egy érdemjeggyel osztályozza.

Az értékelési és ellen?rzési módszereknek, eljárásoknak és szabályoknak, a komplex tanári záróvizsgatartalmának, tematikájának, szerkezetének és értékelésének bemutatása, valamint a (289/2005. Korm. rend.

11.§ (3) bb) bekezd. szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhet?sége.

A szakmai zárószigorlat témakörei:

Francia irodalom és kultúra a XVII. -XVIII. században

1. A barokk korszaka. Filozófiai áramlatok: Descartes, Pascal. L’âge du baroque. Courantsphilosophiques: Descartes et Pascal.

2. A XVII. századi színház két képvisel?je: Corneille és Racine. Le théâtre: Corneille et Racine.3. A Francia Akadémia szerepe. Molière életm?ve. L’Académie française et la question de la

langue. L’oeuvre de Molière.

1. oldal (összes: 12)


4. A prózairodalom alternatívái: Cyrano, Mme de La Fayette. La prose et ses représentants: Cyrano,Mme de La Fayette.

5. XIV. Lajos és kora: m?vészetek és irodalmi m?fajok: La Fontaine, La Rochefoucauld, LaBruyère. Le siècle de Louis XIV: société, arts. La Fontaine, La Rochefoucauld, La Bruyère.

6. Montesquieu és az orientalizmus. Montesquieu: Lettres persannes.7. Diderot és az enciklopédia. Diderot et l’Encyclopédie française.8. A filozófia és az irodalom találkozása a XVIII. században (Rousseau, Voltaire). Rencontre des

courants philosophiques et littéraires.9. A francia színház a XVIII. században (Marivaux, Beaumarchais). Le théâtre du XVIIIe siècle :

Marivaux, Beaumarchais.10. A francia regény a XVIII. században (Prévost, Laclos, Sade). Le roman du XVIIIe siècle :

Prévost, Laclos, Sade.

Az összehasonlító irodalomtudomány és a m?vel?déstörténet aktuális kérdései

11. A francia irodalom legfontosabb áramlatai. Les courants les plus importants de la littératurefrancaise.

12. Összehasonlító kultúratudomány. Anthropologie culturelle.13. Irodalmi komparatisztika. Approche comparative littéraire.

Szociolingvisztika



14. Nyelv és társadalom viszonya: a gazdasági, politikai, demográfiai tényez?k szerepe. Langue etsociété: les facteurs économiques, politiques, démographiques.

15. Nyelvváltozatok Franciaországban és más francia nyelv? kultúrákban. Variétés linguistiques enFrance et dans les cultures d’expression française: registres et sociolectes.

16. A többnyelv?ség hatása a nyelvtudásra. La situation de plurilinguisme et la connaissance dechacune des langues.

Francia szintaxis

17. A nyelvi kompetencia kérdése és a jól formált mondat. Nyelvtan és nyelvészet: norma és leírás.La compétence linguistique et la phrase bien formée. Grammaire et linguistique: norme etdescription.

18. A mondat fogalma. Szintagmatikus grammatika és a SN, SV, SC újraírási szabályai. La définitionde la phrase. Grammaire syntagmatique et les règles de réécriture des SN, SV, SC.

19. A francia nyelvtan néhány problematikus kérdése az idegen nyelvet tanuló szempontjából. Azalárendelt mondat: vonatkozói mellékmondat és a köt?mód. A passzív szerkezet. Quelquesproblèmes de la grammaire française, comme langue étrangère. La subordination: lessubordonnées relatives et conjonctives. La forme passive.

20. Az igeid?k és igeid?egyeztetés kontrasztív megközelítésben. Le système temporel de la languefrançaise et la concordance des temps dans une approche contrastive.

Francia lexikológia és lexikográfia



21. Szóalaktan: szóképzés, szóösszetétel, állandósult szerkezetek, szócsaládok, szórövidülés.Morphologie lexicale: dérivation, formation des mots, composition des mots, structures figées,famille de mots, réduction lexicale.

22. Szójelentéstan: poliszémia, homonímia. Sémantique lexicale: polysémie et homonymie.23. A jelentés és fajtái: szinonímia, antonímia, dublettek, paronímia. Synonymie, antonymie,

paronymie.24. A francia szókincs összetétele és rétegez?dése. Kölcsönszavak, idegen eredet? szavak,

nemzetközi vándorszavak. Tükörszavak. Le lexique francais: emprunts, mots d’origine étrangere,mots internationaux, calques.

25. Szótártan: egynyelv? és kétnyelv? szótárak típusai. Szótárkritika és szótárkultúra. Lexicographiefrancaise: dictionnaires monolingues et bilingues. Critique de dictionnaire et culture desdictionnaires.

26. A mai francia nyelv fejl?dési tendenciái. Le français d’aujoud’hui, tendances et changements dulexique.

Francia stilisztika

27. A stilisztika mint az irodalmi jelenség formális, társadalmi és esztétikai feltételeinektanulmányozása. La stylistique comme étude des conditions formelle, sociale et esthétique dulittéraire.

28. A kiváltott hatás eszközei: alakzatok és tropusok. La stylistique des effets: figures et tropes.29. Nyelvhasználat és eltérés: a szó kontextuális és diakrónikus jelentései. L’usage linguistique et

l’écart : les effets de sens d’un mot. Contexte et diachronie.



Francia irodalom és m?vel?déstörténet a XIX. században

30. A romantika kialakulása és elterjedése a költészetben és a színházban (Chateaubriand,Lamartine, Hugo, Musset). Les génération du romantisme : poésie et théâtre, les oeuvresde Chateaubriand, de Lamartine, de Hugo et de Musset.

31. A romantika és a realizmus a század francia regényeiben (Hugo, Balzac, Stendhal, Flaubert).Romantisme et réalisme dans les romans de Hugo, de Balyac, de Stendhal et de Flaubert.

32. A szimbolista költészet kialakulása és fejl?dése (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé). Lesymbolisme: oeuvres poétiques de Baudelaire, de Verlaine, de Rimbaud et de Mallarmé.

33. A naturalizmus és a dekadencia a XIX. századi francia prózában (Zola, Maupassant). Naturalismeet décadence dans la prose de Zola et de Maupassant.

Modern francia irodalom : XX. század

34. A francia avantgárd Apollinaire-t?l a szürrealizmusig (Apollinaire, Tzara, Breton, Éluard,Desnos). L’avantgarde français de Apollinaire au surréalisme.

35. A francia próza a XX. század els? felében (Proust, Gide). La prose dans la première moitié duXXe siècle.

36. A francia színház és az abszurd (Artaud, Genet, Ionesco, Beckett). Le théâtre français del’absurde: Artaud, Genet, Ionesco, Beckett.

37. Filozófia és irodalom, az exisztencializmus (Camus, Sartre). Littérature et philosophie –l’existencialisme.

38. Az Új Regény új írányvonalai (Robbe-Grillet, Butor, Sarraute). Le Nouveau Roman.



39. A francia irodalomelmélet a XX. század második felében (Genette, Barthes, Foucault, Todorov,Kristeva). Théories littéraires de : Genette, Barthes, Foucault, Todorov, Kristeva.

40. Az Oulipo kialakulása és tevékenysége (Queneau, Perec, Roubaud). La naissance et l’activité del’Oulipo.

41. A minimalizmus a francia prózában (Toussaint, Oster). Intertextualitás és metatextualitás(Tournier, Echenoz, Deville). Minimalisme dans la prose française. Intertextualité etmétatextualité.

42. A posztmodern a francia irodalomban. Littérature postmoderne en France.

Szemantika

43. Mondat és megnyilatkozás különbsége. A nyelv informatív funkciójának megkérd?jelezése: apolifonia jelensége. Phrase vs énoncé. La remise en question de la fonction informative de lalangue: la polyphonie.

44. Az argumentáció mint a nyelvi jelentés alapvet? komponense. L’argumentation dans la langue. 45. Módosítószók, köt?szók jelentésének argumentatív leírása, pl. presque, à peine, mais, peut-être.

Description argumentative des modificateurs et connecteurs presque, à peine, mais, peut-être. 46. A toposzok mint a nyelvi jelentés megközelítésének eszközei. A francia és magyar nyelv id?re

illetve pénzre vonatkozó toposzainak összehasonlítása. Les topoi comme outils dans ladescription de la signification linguistique. Les topoi français et hongrois concernant le temps etla dépense.

47. Nyelv és kultúra viszonya a néz?pontok szemantikájának tükrében. Lexikalizált toposzok.Alkalmazhatósága (irodalmi) szövegek elemzésében. Langue et culture dans la Sémantique despoints de vue, les topoi lexicalisés, l’application à l’analyse des textes (littéraires).



Pragmatika

48. A megnyilatkozás fogalma. A nyelvhasználat nyomai a nyelvi rendszerben: performatív igék,határozószók, tagadás, következtetés, használati utasítás. La notion d’énonciation. Les traces del’usage dans le système de la langue : verbes performatifs, adverbes d’énonciation, négation,inférence, instruction.

49. A nyelv leíró/informatív funkciójának megkérd?jelezése: a nyelvhasználat mint cselekvés és avilág befolyásolásának eszköze. Austin és a performativitás. La remise en question de la fonctiondescriptive/informative de la langue: langue et action, l’usage de la langue pour influencer lemonde. Le phénomène de la performativité observé par Austin.

50. A beszédcselekvések sikerességi feltételei és osztályozásának kritériumai. A kérés cselekvéséneklehet?ségei a francia nyelvben. Les conditions de félicité des actes de langage et les critères deleur taxinomie. La requête et ses multiples réalisations en français.

51. Háttérismeretek és a társalgás szabályai. A kooperációs elv és a grice-i maximák. Lesconnaissances partagées et les règles de la conversation: Le principe de coopération et lesmaximes de Grice.

Középkori és reneszánsz irodalom és civilizáció nyelvtörténeti megközelítésben

52. A francia nyelv kialakulásának f? korszakai. La naissance de la langue française et les grandeslignes de son évolution.

53. Középkori költészet: Charles d’Orléans, Villon. La poésie lyrique: Charles d’Orléans, Villon.54. Rabelais nyelvezete. Analyse linguistique de la langue de Rabelais.55. Pléiade.



Francia frazeológia

56. Közmondások, szólások, fordulatok, állandó szószerkezetek. Les structures figées du français :proverbes, dictons, tournures et locutions.

57. Nyelvi sztereotípiák. Les stéréotypes du français.58. Frazeológia és fordítás. Equivalences et correspondances.

Kontrasztív nyelvészet

59. Fordítói kompetenciák. A fordítás értékelésének kritériumai. Grammatikai és lexikai, kötelez? ésfakultatív átváltási m?veletek. Les compétences du traducteur. Critères d’évaluation destraductions.

60. A m?- és a szakfordítás speciális kérdései. Traductions littéraires et traduction de textesspécifiques: problèmes et questions.

61. Nyelvtanítás és fordítás-tanítás. A fordítás helye a nyelvvizsgarendszerekben. Enseignement dufrançais et enseignement de la traduction. La place et le rôle de la traduction dans le systèmed’examens de langue.



A francia nyelv változatai I.

62. Társadalmi nyelvváltozatok: a nemzeti nyelv és a norma viszonya, a regiszterek kérdése,szaknyelvek. Les variétés sociales : la langue française nationale et la norme, les registres delangue, les vocabulaires spécialisés.

63. Id?beli – történeti nyelvváltozatok: diakrón és szinkrón változatok. Variétés temporelles : analysediachronique et synchronique.

64. Földrajzi nyelvváltozatok: dialektusok, francia nyelv? területek szókészlete. Variétésgéographiques: dialectes et mots de la francophonie.

A francia nyelv változatai II.

65. Az írott és a beszélt nyelv sajátosságai, az irodalmi „szupernorma”, választékos, emelkedettregiszter. La question de la « supernorme », le français littéraire, cultivé, soutenu, soigné.

66. A mindennapi, társalgási, köznyelvi réteg, bizalmas, fesztelen, szleng változat, közönséges,durva, m?veletlen, vulgáris és argotikus nyelvi regiszter. Les niveaux de langue : le françaiscourant, commun, usuel, familier, populaire, vulgaire et argotique.



Szövegnyelvészet

Egy szabadon választott irodalmi m?, vagy részlet pedagógiai szempontú elemzése. Analyse d’un extraitlittéraire en classe: méthodes et approches.

A franciatanítás elméleti kérdései I.

A franciatanítás elméleti kérdései II.

A franciatanítás gyakorlati kérdései I.

A franciatanítás gyakorlati kérdései II.



68. Az idegen nyelvek tanításának története. A modern nyelvek tanításának kezdetei. A francia mintidegen nyelvtanítás története. A franciatanítás Magyarországon. Nyelvpolitika és nyelvoktatásösszefüggései. A francia nyelvoktatás mai helyzete, fejlesztésének f? feladatai. A nyelvtani -fordító módszert?l a kommunikatív megközelítésig. Az él? nyelvek oktatásának módszerei.Histoire de l’enseignement des LE et du FLE. Enseignement du français en Hongrie. Politiquelinguistique et enseignement des langues. Statut du français en Hongrie, possibilités de renforcerle nombre d’étudiants. Evolution des méthodes, de la grammaire – traduction jusqu’à l’approchecommunicative. Méthodes en classe de LV.

69. A nyelvtanítás elméleti kérdései. Nyelvelsajátítási modellek. A nyelvtanulást befolyásoló küls? ésbels? tényez?k. A nyelvi tartalom közvetítése. Készségfejlesztés. Mérés és ellen?rzés. Théorie del’apprentissage des langues. Modèles et facteurs. Les contenus linguistiques. Développement descompétences. Evaluation.

70. A nyelvoktatás gyakorlati kérdései. A nyelvtanár és a nyelvtanuló. Az osztálytermi munka. Anyelvtanítás technikái. Tankönyvek és segédanyagok, klasszikus és új kiadványok. Azaudiovizuális eszközök. Nyelvvizsgarendszerek. Pratique de l’enseignement des langues.Enseignant et élève. Travaux en classe de langue. Manuels, méthodes, documents authentiques.Supports audio-visuels. Les examens de langue.

71. A nyelvoktatás szervezése. Tervezés, tananyagkészítés, hibajavítás. Továbbképzés, önképzés. Alegfontosabb szakmai folyóiratok, honlapok. Az osztálytermi kutatás módszerei. Organisation destravaux en classe de langue. Projets, préparation de supports, corrections. Revues, périodiques etsites pédagogiques. Techniques et méthodes de recherches en classe de langue.

Szabadon választható tárgyak



72. Francia nyelv? civilizációk és irodalom: Québec/Kanada. Három szabadon választott m?elemzése. Littérature et civilisation canadiennes de langue française – analyse de trois oeuvres auchoix.

73. Francia nyelv? civilizációk és irodalom: Belgium. Három szabadon választott m? elemzése.Littérature et civilisation belges de langue française – analyse de trois oeuvres au choix.

74. Francia nyelv? civilizációk és irodalom: Svájc. Három szabadon választott m? elemzése.Littérature et civilisation helvétique de langue française – analyse de trois oeuvres au choix.

75. Francia nyelv? civilizációk és irodalom: Afrika. Három szabadon választott m? elemzése.Littérature et civilisation africaines de langue française – analyse de trois oeuvres au choix.

Forrás webcím: https://francia.btk.pte.hu/hu/tartalom/tanari_zarozsigorlat_tetelsora


Tanári zárózsigorlat tételsora

Documents