TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK.docx

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK

4 félév – 40 kredit

ALAPOZÓ TÖRZSTÁRGYAK

Tantárgy neve: A személyiség fejlődése Kódja: MNP_PS020K2 Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: előadás

A számonkérés módja: Kollokvium

A tantárgy tantervi helye:1.

Előtanulmányi feltételek): nincs

Tantárgyleírás:

Kompetenciák: 3, 4, 7, 8, 9:

A pedagógiai folyamat tervezése A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

Tudás

A tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismeretek

A gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre vonatkozó tudás Ismeri az emberi megismerésben szerepet játszó kognitív folyamatok pszichológiai jellemzőit és fejlesztési lehetőségeit

Attitűdök/nézetek

Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre

Személyes példájával a pedagógus és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására

Képességek

Képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására

Képes a megszerzett pszichológiai ismeretek saját munkájában és szakmai gyakorlatában alkalmazni Képes az adott témakörök szakirodalmának önálló tanulmányozására és feldolgozására, a meglévő tudás bővítésére Járatos az adott témakörökhöz kapcsolódó szakmai terminológia használatában, bővítésében

Cél: A tantárgy célja, a személyiség és a kognitív folyamatok fejlődéséről olyan elméleti és gyakorlati ismeretek kialakítása a hallgatókban, amelyek segítséget nyújtanak számukra a tanítási-tanulási folyamat hatékonyabbá tételében. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgató megfelelő ismereteket kapjon a személyiség fejlődését meghatározó folyamatokról, tényezőkről, valamint a személyiség működését meghatározó kognitív és affektív folyamatokról, ezek fejlődéséről. Fontosnak tartjuk ezen kívül, hogy a hallgatók megfelelő tapasztalatokat, saját élményen alapuló ismereteket kapjanak, a hatékony kognitív működéshez szükséges készségek és képességek fejlődéséről és fejlesztési lehetőségeiről.

Tartalom:

A személyiség fogalma, fejlődését meghatározó tényezők

A személyiség fejlesztésének és megismerésének lehetőségei az iskolában

A testi fejlődés sajátosságai a különböző életkori szakaszokban.

A megismerő funkciók fejlődési jellemzői és a tanulás kapcsolata a különböző életkori szakaszokban:

érzékelés és észlelés fejlődése; figyelem fejlődése; emlékezet és képzelet fejlődése; gondolkodás fejlődése; tanulásfejlődés; intelligencia és kreativitás fejlődése

A megismerést befolyásoló energetizáló és irányító funkciók fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban:

érzelmi akarati élet; motiváció szerepe

A társas kapcsolatok fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban.

szülőkkel való kapcsolat; kortársakkal való kapcsolat; felnőttekkel való kapcsolat

Módszerek: Előadás, forráselemzés

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A Szakirodalom folyamatos feldolgozása.

Irodalom

Kötelező olvasmányok:

Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2000. Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Pécs, Helikon Kiadó, 2000.

Ajánlott irodalom:

Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. Lerner, Richard M.: Handbook of child psychology. New York, Wiley, 2006. Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek, Eger,

EKF Líceum K., 2001.

Tantárgy felelőse: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna tanszékvezető főiskolai tanár PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Hanák Zsuzsanna főiskolai tanár PhD.

A tanári IKT tevékenység alapjai

SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK

Elektronikus tanulási környezet

Tantárgy neve: Pedagógiai és szociálpszichológia Kódja Kreditszáma: 2

:MNP_PS021K2


A számonkérés módja: kollokvium

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2

Előtanulmányi feltételek A személyiség fejlődése

Tantárgyleírás:

Kompetenciák: 2, 3, 6:

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A tanulási folyamat szervezése és irányítása

Tudás

Ismeri a fejlődés- és szociálpszichológiai elméleteket, módszereket, ismereteket, melyek a pedagógiai tevékenység hatékonyságát segíthetik.

Alkalmazható tudása van a tanulói teljesítményekre ható pszichológiai, társadalmi, kulturális tényezőkről. Ismeri, és értelmezni tudja az iskolai szocializáció pszichológiai aspektusait. Tájékozott az iskolai tanulás elméleti és módszertani kérdéseinek pszichológiai vonatkozásaiban.


Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit és támaszkodik ezekben fellehető értékekre.

Nyitott a pedagógiai és pszichológia tudományterületével kapcsolatos új kutatási eredmények megismerésére, befogadására.Képességek

Képes felismerni és értelmezni az iskolai jelenségek mögött rejlő, azok értelmezését elősegítő pszichológiai összefüggéseket. Képes felismerni és elemezni az iskolában előforduló nevelési – és oktatási folyamat nevelés lélektani vonatkozásait. Képes olyan egyszerűbb pszichológiai adatgyűjtésre és azok elemzésére, melyek révén az adott pedagógiai folyamat célszerűen

megtervezhető. Képes oktató-nevelő munkáját meghatározó pszichológiai ismeretek integrálására és kommunikálására.

Cél: A tárgy célja, hogy a hallgatókban kialakuljanak olyan kompetenciák, melyekkel az általános és középiskolában zajló nevelési helyzeteket és az iskola szociálpszichológiai jelenségeit kezelni tudják, továbbá cél elemezni az iskolában előforduló nevelési- és szociálpszichológiai jelenségeket, az egyén és társadalom kölcsönhatásainak folyamatát, az oktatási folyamat nevelés lélektani vonatkozásait. A hallgatók ismereteket kapnak a pedagógus nevelői - oktatói tevékenységét befolyásoló szociálpszichológiai folyamatokról, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítéséről, fejlesztéséről. Megismerik a nevelői tevékenység eredményességét meghatározó pszichológiai törvényszerűségeket, a pedagógiai folyamatok tervezésének fontosságát.

Tartalom: A szociálpszichológia és a neveléslélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében; A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei; Szocializációs zavarok; Attitűdök és előítéletek, szerepük az iskola világában; A személypercepció és a Pygmalion effektus. A tanári elvárások hatása a tanulókra.; A kommunikáció, a tantermi kommunikáció jellegzetességei; Az interperszonális kapcsolat, interperszonális viszonyok az iskolában; A csoport, mint szociálpszichológiai jelenség, iskolai csoportok; Az iskolai tanulás; Az iskolai tanulás motiválása

Módszerek: előadás, forráselemzés

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A Szakirodalom folyamatos feldolgozása, 1 évközi Zárthelyi dolgozat megírása


N. kollár Katalin, Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, 2004. 279-470 old.

Pedagógiai szociálpszichológia szerk.: Schmercz, I. Pszichológia a pedagógusképzésben sorozat Nyíregyháza, 2002. Tóth, L.: Pszichológia a tanításban. Pedellus Kiadó. Debrecen 2000. (98-361 old.)

Vajda Zsuzsanna, Kósa Éva: Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 2005. 46-107 310-358Ajánlott irodalom:

Bernstein, D. A., Roy, E.J. Srull,T.K. Wickens C.D. Psychology Boston USA 1989. Gordon, T. T. E. T. Teacher effectivenes training. New York: Wyden. 1974. Hatvani, Andrea, Estefánné Varga Magdolna, Taskó Tünde: Személyiség és

szociálpszichológia. EKF, Eger, 2001.Tantárgy felelőse Dr. Hanák Zsuzsanna főiskolai tanár PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktatók: Dr. Hatvani Andrea főiskolai docens PhD

Tantárgy neve: Tanulók megismerésének pszichológiája

Kódja:MNP_PS022G2

Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: szeminárium

A számonkérés módja gyakorlati jegy



Tantárgyleírás

Kompetenciák: 1, 2, 5, 7,

A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása

Tudás

A tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismeretek

Egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete

Ismeri és képes alkalmazni a tanulók megismerésének módszereit és eszközeit.Attitűdök/nézetek

Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre

Érzékeny a hátrányos helyzetű társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre

Képességek

Képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni Képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek,

tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítéséreCél: A hallgatók elméleti és módszertani ismereteinek bővítése a gyermekek személyiségének megismerésére, és a személyiség-fejlődését befolyásoló környezeti tényezők feltérképezésére.

Pedagógiai kompetencia kialakítása a tanuló-megismerési módszerek alkalmazásában a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. A hallgatók felkészítése a tanulói személyiséghez illeszkedő pedagógiai beavatkozások tervezésére.

Tartalom:

Bevezetés a tanulók megismerésének módszereibe, a megismerés lépései, a megfigyelés, interjú, dokumentumelemzés, kérdőíves módszerek általános jellemzői

A hatékony tanuló-megismerés területei:

A személyiség kognitív összetevőinek megismerése: (- képességek, intelligencia, tanulási szokások és tanulási stílus)

A tanulói értékek, attitűdök, érzelmek, motivációk megismerésének lehetőségei

A tanulói érdeklődés megismerésének jelentősége

A társas kapcsolatok

A gyermek családi helyzetének megismerhetősége

Módszerek: Projektmódszer, kooperatív technikák, előadás, forráselemzés

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Tanulói önálló vizsgálatok elvégzése, elemzése, értékelése, projektmunka keretében,

Irodalom


Dávid Mária -Estefánné Varga Magdolna -Farkas Zsuzsanna -Hídvégi Márta-Lukács István : Hatékony tanuló-megismerési technikák.Oktatási segédletek pedagógus továbbképzésben résztvevők számára.Sulinova, Budapest, 2006.

Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2004. p. 14-172. N. Kollár Katalin - Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. pp. 22-29. Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Nevelés pszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében.

Budapest, IFA Kiadó, 2002.Ajánlott irodalom: Fryer, M. - Collins, J. A.: Teachers views about creativity. = British Journal of

Educational Psychology, 1991. 61.

Tantárgy felelőse: Dr. Dávid Mária főiskolai tanár PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Taskó Tünde főiskolai docens PhD.

Tantárgy neve: Személyiség és egészségpszichológia Kódja:MNP_PS023K2 Kreditszáma: 2


A számonkérés módja: kollokvium



Tantárgyleírás:

Kompetenciák: 1, 4, 5,

A tanulói személyiség fejlesztése A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztéseTudás

Az emberrel és társadalommal kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete Alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható pszichológiai, biológiai, társadalmi, kulturális tényezőkről Széles körű tudás a személyiség lélektan és az egészségpszichológia területén A különböző tudásterületek közötti mélyebb összefüggések, kapcsolódások ismereteAttitűdök/nézetek

Kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására Képes a tanulók egyéni sajátosságait is figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségétKépességek

Képes személyiség lélektani ismereteit alkalmazni a tanulók szakszerű megfigyelése során Képes a taneszközök készítése során személyiség és egészségpszichológiai ismereteit is alkalmazni Képes a személyiség lélektani és egészségpszichológiai tudását felhasználni a tanítási egység céljainak megfelelő, különböző

adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek kiválasztásárban, tervezésében, alkalmazásában

Képes a tanulók számára saját fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon visszajelentést adniCél: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a személyiség lélektan azon alapfogalmaival, fontosabb elméleteivel, törvényszerűségeivel, amelyek az egészséges testi-lelki fejlődés szempontjából kiemelt fontosságúak. Ismerjék meg az egészség fogalmát, annak testi-lelki vonatkozásait, az egészség megóvásának pszichológiai aspektusait, pszichológiai vonatkozásait. Így váljanak képessé felismerni a tanulók és a tanárok testi - lelki egészségét fenyegető tényezőket, a hatékony és kevésbé hatékony megküzdési stratégiákat. Rendelkezzenek olyan egészségnevelési alapismeretekkel, amelyeket mind saját életükben, mind tanítványaik nevelésében felhasználhatnak

Tartalom:

- A személyiség fogalma, összetevői, - A személyiség tipológiai megközelítése, a big five- A fontosabb személyiség lélektani elméletek (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológia stb.)

ismertetése, mit gondolnak ezek az irányzatok az egészséges személyiségről, annak fejlődéséről - Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más területekkel, a mentálhigiénével.- A prevenció és az egészség promóció fogalma, a prevenció szintjei- Az egészségmagatartás fogalma- A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok- Az egészség nevelés területei: - lelki, testi, szociális szint- Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az egészséges életmódra nevelés korosztályspecifikus lehetőségei- A mentálhigiéné- egészségpszichológia-egészségnevelés intézményi háttere

Módszerek: Előadás, forráselemzés

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Szakirodalom feldolgozása, 1 zárthelyi dolgozat megírása

Irodalom

Kötelező olvasmányok

Csabai Márta-Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina Budapest. 2009 Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris K., 1998., pp. 22-404. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002., pp. 11-211.Ajánlott irodalom:

Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards a new social epidemology. WHO Regional Publications, European series No.37. Coppenhagen, 1991.

Oláh Attila- Kallai János-Varga József: Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Budapest 2007.. Hatvani Andrea - Estefánné Varga Magdolna - Taskó Tünde: Személyiséglélektani és szociálpszichológiai alapismeretek. Eger, EKF,

Líceum Kiadó, 2001.

Tantárgy felelőse Dr. Hatvani Andrea főiskolai docens PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Mester Dolli főiskolai adjunktus PhD hallgató

Tantárgy neve: Szakmai önismeret Kódja:MNP_PS024G2 Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: gyakorlat

A számonkérés módja 3 fok. minősítés

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1 vagy 2 vagy 3.

Előtanulmányi feltételek --

Tantárgyleírás:


A tanulói személyiség fejlesztése Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

Tudás

Különböző közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak az ismerete Alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható pszichológiai, társadalmi tényezőkről Széles körű tudás és sajátélmény a személyiségfejlesztés, önismeret fejlesztés témakörében


Kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, Nyitott mások véleménynek megismerésére, tiszteletben tartására Tiszteletben tartja a tanulók személyiségét Személyes példájával hozzájárul, ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a helyi, nemzeti, európai, egyetemes emberi

értékekreKépességek

Képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának megértésére Képes hatékony (szóbeli és írásbeli) kommunikációra Megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre Képes együttműködni másokkal, pedagóguskollégákkal, szülőkkel, egyéb a tanulók életében szerepet játszó szakemberekkel Képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni

Cél:

A tantárgy célja, a tanárjelöltek személyiségének fejlesztése, önismeretének mélyítése különös tekintettel az oktató-nevelő munka szempontjából kiemelkedő jelentőségű területekre. A cél részint a hallgatók empátiás, kommunikációs, konfliktuskezelő képességének a fejlesztése, hogy a hallgatók a reálisabb önismeret birtokban hatékonyabban tudják elemezni és kezelni a tanulási-tanítási folyamat során zajló interakciókat, konfliktushelyzeteket. Így jobban segítheti a tanítványai érzelmi, szociális, erkölcsi fejlődését. Másrészt a reálisabb önismeret segíti a hallgatót a szakmai elkötelezettség kialakításában, jobb megküzdési stratégiák kialakításában, és abban hogy képes legyen a tanári szerepében önreflexióra, jobban személyiségéhez tudja illeszteni a tanári szereppel kapcsolatos társadalmi elvárásokat.

Tartalom:

Csoport szerveződése, fejlesztése, csoporttagok megismerkedését, és a csoportkohéziót fejlesztő feladatok A kommunikatív viselkedés tudatosítása a figyelem ráirányításával. Kommunikációs készségeket fejlesztő feladatok A pedagógus pálya jellegzetes konfliktusai, konfliktus-kezelő készséghez köthető feladatok. Társas hatékonyságot fejlesztő gyakorlatok

Érzések kifejezését, empátiás készséget fejlesztő gyakorlatok Értékrend – értékorientációk tisztázása a pedagógus pályán A csoport lezárása

Módszerek: tréningmódszerek

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei:

A szemináriumokon, tréningeken való kötelező részvétel

Irodalom


Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990. pp. 34-289.

Rudas János (szerk.): Önismereti csoportok. Budapest, Animula, [1999.], pp. 13-48. Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok - elmélet, módszer, gyakorlatok Budapest, Új mandátum, 2001., pp. 14-290.

Ajánlott irodalom:

Ha, Otto: Group methods to actualize human potential. Beverly Hills, Holistic Press, 1979. Hanák Zsuzsanna: Interperszonális kapcsolatok és a fejlesztés lehetőségei. Budapest, UNIO Kiadó, 2005. Varga Irén - Gönczi Károly - Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2003.

Tantárgy felelőse Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna, főiskolai tanár PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Héjja-Nagy Katalin főiskolai docens PhD

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI KULTÚRÁJA

KULTÚRA ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

együttnevelés

A NEVELÉS TÖRTÉNETI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ DIMENZIÓI

Tantárgy neve: Reform- és alternatívpedagógia

Kódja: NMP_NV015K2

Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: előadás és száma: 30A számonkérés módja: kollokviumA tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2. - 3.Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -Tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciákugyanakkor informáló leírása.Ismeretanyag:

A reformpedagógiai kialakulása. A reformpedagógiai szakaszai. A reformpedagógiaiirányzatok általános jellemzői. Reformpedagógiai irányzatok – Szervezési módok,módszerek, technikák (Montessori, Waldorf, Dalton Plan, Jena-Plan, Freinet pedagógia). Azalternatív pedagógia értelmezése. Az alternatív iskolák jellemzői. Az alternativitás hazaipéldái (AKG, ÉKP, stb.). A pedagógusképzés és az alternatív pedagógiák..

Kompetenciák:

A hallgatók megismerik az alternatív és reformpedagógiai koncepciókkibontakozásának történeti hátterét, pedagógiai törekvéseit és gyakorlati jellemzőit.

A tárgy nyújtson betekintés, ami alapján alakítson ki tájékozottságot és pozitívattitűdöt a főbb reform és alternatív iskolák sajátosságaival és működésévelkapcsolatban.

A hallgatók a megszerzett ismereteiket eredményesen fel tudják használni innovatívmunkájukban, módszertani repertoárjuk kialakításában és formálásában.

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal. Kötelező irodalom:

Németh András – Skiera, Ehrenhardt (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja.Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 963 190168 8

Pukánszky Béla – Zsolnai Anikó (1998): Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest:Eötvös József Könyvkiadó. ISBN 963 9024 38 4

Ajánlott irodalom: Brezsnyánszky László (2004): Alternatívok és alternatívák. Az alternatív iskolák

értelmezéséhez. In: Új Pedagógiai Szemle 2004/6.http://epa.oszk.hu/00000/00035/00082/2004-06-ta-Brezsnyanszky- Alternativok.html letöltés: 2010.08.03.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai programja. 2009. nov. 24-énjóváhagyott korrekció. http://www.akg.hu/program/akg_pedprog_2009.zip2010.07.26.

Tantárgy felelőse: Dr. Bodosi Béla egyetemi docens, PhD

Tantárgy neve: Iskolatörténet Kódja: NMP_NV0162K2

Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: előadás és száma: 30A számonkérés módja: kollokviumA tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2.- 3.Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -Tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciákugyanakkor informáló leírása.Ismeretanyag:

A neveléstörténeti kutatás sajátos, markáns formája egy adott intézmény/iskola alapításátólkezdve, akár a napjainkig tartó folyamatos működésének feltárása és interpretálása.Kiterjedhet az intézmény/iskola munkájának egészére, vagy valamely jelentős elemére; ahelyi társadalomban elfoglalt szerepére, céljai, hatékonysága, eredményei, működése, aműködést befolyásoló tényezőkre (oktatási-nevelési tartalmak, módszerek), az iskolai életszereplőire (diákok, tanárok, szülők stb.), tárgyi feltételeire stb.A neveléstörténeti kutatások sajátosságainak a vizsgálata.A források feltárásának és összegyűjtésének módja, lehetőségei.

Kompetenciák:

A hallgatók legyenek képesek saját hajdani középiskolájuk történetét feldolgozni, illetve, ha az publikáció formájában már rendelkezésre áll, kiegészíteni, továbbfejleszteni azt.

Ennek érdekében az önálló anyaggyűjtésben és a helytörténeti dokumentumok feltalálásában szerezzenek jártasságot.

Továbbá mind a levéltári nyilvántartásban, mind pedig az iskolai irattárban való eligazodásban eredményes tájékozódó tevékenységet folytassanak.

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal. Kötelező irodalom:

Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Kutatásmódszertani Kiskönyvtár, Műszaki Könyvkiadó. ISBN 963 16 2780 2

Szabolcs Éva (1993): Deduktív (analitikus) jellegű kutatások. In.: Falus Iván (szerk.) Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban, Bp. 106-121.o. ISBN 963 16 2783 7

Ajánlott irodalom: Jáki László (szerk.) (1993): A magyar neveléstudomány forrásai, OPKM. ISBN 963 7644 23

7 Balogh László (szerk.) (1996): 1000 éves a magyar iskola. ISBN 963 8153 78 4

Tantárgy felelőse: Dr. Bodosi Béla egyetemi docens, PhD

Tantárgy neve: Az európai iskolázásösszehasonlító története

Kódja: NMP_NV017K2

Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: előadásA számonkérés módja kollokvium és 30 óraA tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2.- 3.Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -

Ismeretanyag: Az intézményi nevelés őstípusa; (be)avatási, vagy iniciációs szertartások. Írnokok iskolái.

Szabad görög és római állami iskolák: ludus, grammatikai, retorikai (ephebeia, stationes, atheneum).

Nagy Károly iskolaalapító tevékenysége: palota iskola, udvari akadémia,, plébániai- és kolostori iskolák. Az első magyar iskola (a Szt. Márton hegyi; bencés kolostor) Székesegyháziiskolák, élén az egri püspöki iskolával.

Középkori egyetemek és az. ún.. „stúdium generálék”, az Akadémia Istropolitána. A reformáció- és ellenreformáció iskolahálózat építő szerepe.

A modern iskola megalapozása és az enciklopedizmus (Comenius-Herbart). A felvilágosult abszolutizmus (kameralizmus) iskolaügyi rendelkezései (I-II. Ratio).

Műszaki-, agrár-, orvos- és katonai felsőoktatás. Az általános tankötelezettség. A négyfokú iskolarendszer. A legutolsó nagy társadalmi munkamegosztás és az iskolarendszer (Expanzió).

Kompetenciák: A hallgatók legyenek képesek a történeti távlatok áttekintésére és az egyes korokban a nevelés

elméleti és gyakorlati vonatkozásainak elemzésére; a jellemző tendenciák és fejlődési csomópontok felismerésére

Legyenek képesek a mai nevelési gyakorlat egyes elemeinek múltbeli eredőit felismerni változásait nyomon követni.

Képesek legyenek a neveléstörténeti tények elemzésére, a társadalmilag meghatározott célok és feladatok intézményi megvalósulásának értékelésére

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN)Kötelező irodalom:Gáspár László-Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. OKKER, Budapest. 1999.Kósa László (szerk.): Magyar Művelődéstörténet, Osiris Kiadó, Budapest. 2002.Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest. 2002.Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1998.Ajánlott irodalom:Horváth Márton (szerk.): A magyar neveléstörténete I–II. Tankönyvkiadó, Budapest. 1988., 1993.ISBN 963 7647 46 5Tóth Gábor: Apponyi Kollégium, OPKM é.n.ISBN 963 7644 54 7

Tantárgy felelőse : Dr. Bodosi Béla egyetemi docens, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Virág Irén főiskolai docens, PhD

A TANULÁSI-TANÍTÁSI FOLYAMATOK PSZICHOLÓGIAI KÉRDÉSEI

Tantárgy neve: Egyéni bánásmód pszichológiája

Kódja:MNP_PS025G2 Kreditszáma: 2


A számonkérés módja: gyakorlati jegy

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 3. vagy 4.


Tantárgyleírás:


A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése

Tudás

Ismeri azokat a kognitív, affektív, szociális tényezőket, melyek befolyásolják a tanulás hatékonyságát. Ismeri, és értelmezni tudja a speciális nevelési szükségletek okait, fokozatait, az ezek hátterében meghúzódó pszichológiai okokat, tényezőket.


Törekszik a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét. Érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből

fakadó nehézségekre. Ismeri az integrált nevelés, differenciálás elveit, az ehhez kapcsolódó prevenciós és korrekciók eljárásokat.

Képességek

Képes felismerni és értelmezni a normál fejlődéstől való eltérés mögött rejlő, azok értelmezését segítő pszichológiai összefüggéseket. Képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas egyszerűbb pszichológiai adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tesztek alkalmazására. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek kiválasztására,

eljárások megtervezésére és alkalmazására. Cél: A tantárgy célja a tanárjelöltek felkészítése az átlagtól eltérő gyermekekkel való foglalkozásra. A hallgatók egyrészt váljanak képessé elkülöníteni az egészséges és a normálistól eltérő fejlődés jellegzetességeit, ugyanakkor legyenek tisztában a normalitás - abnormalitás fogalmak viszonylagosságával, másrészt legyenek tisztában saját feladataikkal a sajátos nevelési igényű diákokkal kapcsolatosan. A hallgatók ismereteket kapnak a tanulás hatékonyságát befolyásoló kognitív, affektív és szociális tényezőkről, a speciális nevelési szükségletek okairól és fokozatairól, a speciális szükségletű tanulók jellemzőiről és a velük kapcsolatos pedagógiai teendőkről, a gyermekeknél előforduló pszichológiai rendellenességek, fejlődési zavarok, tüneteiről, okairól, megoldási lehetőségeiről. Elsajátítják az integrált nevelés és a differenciálás elveit, a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosításának prevenciós és korrekciós eljárásait. A tárgy segít abban, hogy a tanárjelöltek el tudják dönteni, hogy ezekben az esetekben mik a pedagógusi kompetencia határai, hogyan kell egyéni fejlesztési tervet készíteni, mely módszerek a leghatékonyabbak a személyre szabott oktatásban

Tartalom: Az átlagtól való eltérés, a normál fejlődésmenettől való eltérést jelző tünetek. Az átlagos tanulók közötti egyéni különbségek.

Szociokulturális eltérések:

Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, gyermekbántalmazás., Az etnikai kisebbségek oktatásának speciális kérdései.

Teljesítmény- és képességbeli eltérések:

Lassú tanulók jellemzői, segítésük az iskolában., Az iskolai alulteljesítés fogalma, okai, kezelési lehetőségei, más teljesítményzavaroktól való elkülönítése., Tanulási zavarok, részképességzavarok: a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia jellemzése, a pedagógiai segítségnyújtás lehetőségei, Gyógypedagógiai problémák: Fogyatékkal élő tanulók megjelenése a közoktatásban, a szegregált és az integrált nevelés jellegzetességei és dilemmái, A tehetséges tanulók jellemzése, felismerése és fejlesztési lehetőségei az iskolában

Magatartási és szocializációs zavarok:

Magatartási és szocializációs zavarok csoportjai, kezelésük

A gyermeki fejlődés zavarai, oki hátterük és kezelési módjaik:

Biológiai alapfunkciók zavarai (alvás- és evészavarok), Szorongásos rendellenességek (fóbiák, kényszerbetegség), Hangulati élet zavarai a gyermekkorban, Súlyos mentális zavarok (pszichózis, autizmus), Az intézményes segítségnyújtás színterei, a nevelési tanácsadó és a pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége

Módszerek: Kooperatív módszer, projekt módszer, forráselemzés

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Az egyéni differenciált bánásmódra projektterv készítése és kipróbálása

Irodalom


Atkinson, Richard C. [et al.]: Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2000., pp. 422-512. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2000. pp. 224-282. Vajda Zsuzsanna - Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. pp. 478-533.Ajánlott irodalom:

Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Estefánné V. M. - Ludányi Á. (szerk.). Esélyteremtés a pedagógiában. Elméleti alapozó tanulmányok, Eger, EKF Líceum K.,

2002.Tantárgy felelőse Dr. Héjja-Nagy Katalin főiskolai docens PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Hanák Zsuzsanna főiskolai tanár PhD

Tantárgy neve: Pályalélektan - pályaorientáció Kódja:MNP_PS026G2 Kreditszáma: 2




Előtanulmányi feltételek: Pedagógiai szociálpszichológia

Tantárgyleírás:


A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat szervezése és irányítása Szakmai együttműködés és kommunikáció

Tudás

Alkalmazható tudása van a tanulói teljesítményre ható pszichológiai, társadalmi, és kulturális tényezőkről. Ismeri a személyiségfejlődés és pályafejlődés hátterében meghúzódó aspektusokat. Ismeri és alkalmazza a pályaismeret bővítésének lehetőségeit.


Törekszik a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét.

Nyitott mások véleményének megismerésére, kész a sajátjától eltérő értékeke elfogadására, megismerésére és tiszteletben tartására.

Képességek

Képes az ember-pálya-környezet megfeleltetéséhez szükséges kompetenciák készségek kialakulását elősegíteni. Képes az új kommunikációs-információs technológiákat hatékonyan alkalmazni, az ezekben rejlő lehetőségeket a tananyag

megértésének és a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani. Képes az önismeret fejlesztésének lehetőségeit beépíteni a pedagógiai munkába.

Cél: Elméleti és módszertani ismeretek nyújtása a pályalélektan és a pályaorientációs feladatok témaköréből, annak érdekében, hogy a leendő pedagógusok képesek legyenek tanítványaiknál az ember-pálya-környezet megfeleltetéséhez szükséges kompetenciák, készségek, kialakulását, elősegíteni, a pályaválasztási döntést. előkészíteni. A kurzus elsősorban az osztályfőnöki tevékenység keretében megjelenő pályaválasztási feladatokra fókuszál.

Tartalom:

A személyiség és pályafejlődés összefüggései, szakmai szocializáció.

A pályaorientáció fogalma, feladatai, NAT

Az önismeret szerepe a pályaválasztási döntés kialakításában, a pályaválasztás szempontjából fontos személyiségtulajdonságok jellemzői

Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban, megismerésének lehetőségei

A képesség, szerepe a pályaválasztási döntés kialakításában, öndefiníciós módszerek

Az önismeret fejlesztésének lehetőségei a pedagógiai munkában

Az információk kezelésének jelentősége a pályaválasztási döntés előkészítésében.

A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei

Az információk szerepe a pályairányítási tevékenységben, elektronikus információhordozók alkalmazása a pedagógiai munkában.

A pályatanácsadás jellegzetességei

Módszerek: forráselemzés, kooperatív módszer

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Egy pályaorientációs foglalkozás tervének elkészítése.

Irodalom


Dávid Mária: Életpálya-építési kompetenciák fejlesztése a tanárképzésben. Líceum Kiadó, Eger. 2007. Szilágyi Klára: Munka- és pályatanácsadás, mint professzió. Budapest, Kollégium Kft., 2000. Gönczi Károly: Életpálya építés. Budapest, Pedellus Tankönyvkiadó, 2003.

Ajánlott irodalom:

McLeod, John: An introduction to counselling. Maidenhead, Open University Press, 2003

Tantárgy felelőse: Dr. Dávid Mária főiskolai tanár PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Hatvani Andrea főiskolai docens PhD.

Tantárgy neve: Önszabályozó tanulás pszichológiája



A számonkérés módja gyakorlati jegy


Előtanulmányi feltételek: Pedagógiai szociálpszichológia

Tantárgyleírás:


A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat szervezése és irányítása Szakmai együttműködés és kommunikáció

Tudás

Tájékozott az iskolai tanulás elméleti és módszertani kérdéseinek pszichológiai vonatkozásaiban Ismeri az emberi megismerésben szerepet játszó kognitív folyamatok pszichológiai jellemzőit és fejlesztési lehetőségeit Ismeri a tanulás különböző formáit mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban A tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési

törvényszerűségeinek ismeretek A gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre vonatkozó tudás


Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre

Képességek

Képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására

Képes a megszerzett tanulás lélektani és pszichológiai ismeretek saját munkájában és szakmai gyakorlatában alkalmazni Képes az adott témakörök szakirodalmának önálló tanulmányozására és feldolgozására, a meglévő tudás bővítésére Járatos az adott témakörökhöz kapcsolódó szakmai terminológia használatában, bővítésében

Cél: A tantárgy célja, olyan tanulás módszertani és tanuláspszichológiai ismeretek nyújtása, amelynek segítségével a hallgatók betekintést nyerhetnek az aktív és önszabályozó tanuló nevelésének feltételeibe és fő kérdéseibe. A hallgatók továbbá megismerkedhetnek, olyan technikák és módszerek alkalmazásával, amelynek segítségével a tanulók bevonhatók a tanulási folyamatba. A tantárgy végső célja, hogy segítséget nyújtson a hallgatóknak az egész életen át tartó tanulás kompetenciájának kialakítására pedagógiai munkájuk során.

Tartalom:

A tanulással kapcsolatos főbb elméletek Az önkontroll és az önszabályozás pszichológiai kérdései Tanulás módszertani ismeretek A hatékony tanulási környezet kialakításának lehetőségei Elemi és összetett tanulási technikák Az aktív és önszabályozó tanuló jellemzői Az aktív és önszabályozó tanuló nevelésének lehetőségei gondolkodtatva nevelni motiválás módszertani lehetőségei élményközpontú tanulás tevékenységen alapuló oktatás

Módszerek: Kooperatív módszer, projekt módszer, forráselemzés

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Tanulási stílus kérdőíves vizsgálata egy csoporttal, és az eredmények feldolgozása, elemzése, értékelése

Irodalom


Molnár Éva: Önszabályozó tanulás; nemzetközi kutatási irányzatok éstendenciák; Magyar Pedagógia, 102. évfolyam, 1. szám, 2000, 63-77.p.

Réthy Endréné: A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás;

Iskolakultúra, 2002/2.; 3-12.p. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan tanári kézikönyv. Metódus-Tan kiadó.

Budapest. 2008 Dávid Mária A tanulási kompetencia fejlesztése elméleti háttér.�

In: Alkalmazott pszichológia folyóirat, 2006. VIII. évfolyam, 1. szám(51-64. p.) 2006.

Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Budapest, CalibraKiadó, 2000.

Ajánlott irodalom: Mária Dávid - Katalin Héjja-Nagy -Mark Kinney: Development of learning

effectiveness and the role of group counselling in: Maria David - E.Magdolna Varga - Agnes Ludányi : Acta Academiae PaedagogicaeAgriensis Nova Series Tom. XXXIV, Sectio Psycologiae ARION Studies fromthe Field of Applied Psychology and Social Pedagogy EKF Líceum kiadó,Eger, (73-89. p.) 2007.

Bransford, John D. - Brown, Ann L. Cocking, Rodney R.: How people learn.Brain, Mind, Experience, and School. Washington, D. C., National AcademyPress, 1999.

Barry J. Zimmerman : Developing Self-fulfilling cycles of academicregulation: an analysis of exemplary instructional models. In: Dale H.Schunk Barry J. Zimmerman: Self-regulated learning. Guilford Press, NewYork. 1998

Tantárgy felelőse Dr. Dávid Mária főiskolai tanár PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Taskó Tünde főiskolai docens PhD.

PEDAGÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI SZABADON VÁLASZTHATÓ TANEGYSÉGEK

Kisebbségi közösségek és többségi társadalom 1.

Elméleti-és társadalomtörténeti alapok

Kisebbségi közösségek és többségi társadalom 2.

Oktatás és kultúra

A szabadidő-szervezés különböző színterei és specifikációi

Andragógiai alapismeretek az oktatási rendszerekben, a formális és az informális tanulásban

Tantárgy neve: Autogén tréning Kódja:MNP_PS028G2 Kreditszáma: 2


A számonkérés módja: 3 fok. minősítés


Előtanulmányi feltételek ---

Tantárgyleírás:

Kompetenciák: 1

a tanulói személyiség fejlesztéseTudás

Ismeri a relaxációs módszerek, mint egészségvédő eljárások hatásmechanizmusát. Ismeri és alkalmazza az autogén tréning gyakorlatait, módszereit Ismeri az önszabályozás olyan eszközét, melynek segítségével képes lesz a stressz okozta feszültségek hatásinak kezelésére.


Nyitott arra, hogy új módszereket ismerjen meg és sajátítson el az önszabályozás, önismeret fejlesztésére. Személyes példájával hozzájárul, hogy a tanulók is nyitottá váljanak, megismerkedjenek az önszabályozás ezen módszerével és

használják saját testi-lelki-szellemi egészségük megőrzéséhez.Képességek

Képes az önszabályozás készségét olyan képességgé alakítani, melyet később bármilyen élethelyzetben képes lesz alkalmazni. Képes hozzájárulni saját testi – lelki – szellemi egészségének megőrzéséhez. Képes az önszabályozó módszer elsajátítása révén önismeretét fejleszteni.

Cél: A tantárgy célja, hogy a hallgatók sajátítsák el az autogén tréning gyakorlatát, a koncentrált önellazítás módszerét. Ezáltal egy olyan önszabályozó módszerrel ismerkedjenek meg, ami alkalmas a tanári pályán előforduló stressz-hatások okozta feszültségek hatásait kezelni, így hozzájárulhat a testi-lelki-szellemi egészség megőrzéséhez. A módszer az önismeret nyújtása révén az önreflexiót is segíti.

Tartalom:

1. Bevezető gyakorlat: az autogén tréning elmélete, szuggesztiókra adott válaszok kipróbálása (ingapróba, fejbiccentés)

2. A testrészek ellazítása

3. Karnehezedés

4. Lábnehezedés

5. Karmelegedés

6. Lábmelegedés

7. Szívgyakorlat, a szívműködés tudatosítása

8. Légzés egyenletességének kialakítása

9. Hasmelegedés, a napfonat melegítése, vegetatív szervek lazítása

10. Fejgyakorlat, homlokhűvösödés, feji vasomotórium szabályozása

11. Az egész gyakorlási folyamat megbeszélése, célformulák kialakítása

12. A tréningfolyamat lezárása

Módszerek: autogén tréning módszerei

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kötelező részvétel a tréningeken

Irodalom


Bagdy Emőke - Koronkai Jenő: Relaxációs módszerek. Budapest, Medicina, 1988. Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Budapest, Tankönyvkiadó,

1990, pp. 141-164.Ajánlott irodalom:

Kermani, Kai Autogén tréning. Budapest, Maecenas, 1996. Krapf, Günther: Az autogén tréning gyakorlata. Budapest, Springer Hungarica, 1992. Bird, Jane – Pinch, Christine: Autogenic Therapy. Self-help for Mind and Body. Newleaf, 2003.


Tantárgy oktatásába bevont oktatók: Dr. Héjja-Nagy Katalin főiskolai docens PhD.

Tantárgy neve: Tehetséggondozás-kreativitásfejlesztés






Tantárgyleírás:


A tanulói személyiség fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat szervezése és irányítása

Tudás

Az emberrel, a társadalommal kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete A gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésére vonatkozó tudás egy részterületen Egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának a

megismeréséhez szükséges tudományosan megalapozott módszerek és technikák ismerete A tehetséggondozás feladata, szerepe a tanulás különböző formáinak a megismerésében Széleskörű ismeretek a tehetséggondozás és kreativitásfejlesztés területén


Kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, családok nevelési szokásait,

törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellehető értékekre Képességek

Szakterületén felkészült és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére a tehetséggondozás szempontjait is figyelembe véve,

Képes a rendelkezésére álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni a kreativitásfejlesztés és tehetséggondozás szempontjait is figyelembe véve

Képes a tanulási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások tervezésére, alkalmazására a tehetséggondozásban

Cél: A tanegység tanításának kettős célja emelhető ki: 1. sajátélményű gyakorlatokkal a tanár-szakos hallgatók kreatív képességeinek fejlesztése. 2. Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása a tehetséges tanulók felismerésének és fejlesztésének elősegítése érdekében

Tartalom:

A tehetség fogalma, összetevői, főbb tehetség-területek

A tehetség kibontakozását elősegítő és gátló környezeti tényezők.

A tehetség felismerésének módszertani lehetőségei a pedagógiai munkában.

A kreativitás, mint a tehetség egyik fokmérője, a kreatív személyiségjegyek felismerése

Tehetség-becslő skálák sajátélményű kipróbálása, és alkalmazási lehetőségeinek megbeszélése a pedagógiai munkában

A kreatív képességek fejlesztése, sajátélményű kreativitásfejlesztő feladatok kipróbálása

A tehetséggondozás módszertani lehetőségei

Differenciálás, gazdagítás-dúsítás lehetőségei a pedagógiai munkában

Módszerek: Előadás, forráselemzés, kooperatív módszerek

Követelmények, a teljesítésének feltételei:Egy tehetségfejlesztő programcsomag összeállítása és kipróbálása

Irodalom


Davis, G.A. - Rimm, S.B.: Education of the gifted and talanted. New Jersey, Prentice Hall Inc. Anglewood, Cliffs, 1985.

Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2000.Gyarmathy Éva: A tehetségről. Debrecen, Juventus 96 Kiadó, 2001.

Dennisan: Észkerékkapcsoló – Agykontroll GMK BP. 1994. Róka Sándor: Logi sztorik ötperces fejtörők – Kaposvári Nyomda Tóth Könyvkereskedés és

kiadó Gyarmathy Éva: A tehetség. Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Eötvös kiadó,

Budapest. 2006. Gyarmathy Éva: A tehetség Háttere és gondozásának gyakorlata ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest, 2007


Tantárgy oktatásába bevont oktatók: Dr. Taskó Tünde főiskolai docens PhD.

Tantárgy neve: Művészetpszichológia Kódja:MNP_PS030G2 Kreditszáma: 2





Tantárgyleírás

Kompetenciák: 1, 9:

A tanulói személyiség fejlesztése Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

Tudás

Az emberrel és társadalommal kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete Alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható pszichológiai, biológiai, társadalmi, kulturális tényezőkről Széles körű tudás a művészetpszichológia területén A különböző tudásterületek közötti mélyebb összefüggések, kapcsolódások ismerete


Kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására Tiszteletben tartja a tanulók személyiségét

Képességek

Képes a művészetpszichológiai tudását felhasználni a tanítási egység céljainak megfelelő, különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek kiválasztásárban, tervezésében, alkalmazásában

Képes a művészetpszichológiai ismereteit felhasználni a tanulók személyiségének, képességeinek, készségeinek fejlesztésébenCél: A tantárgy célja, hogy a tanárjelöltek tudásbázisát bővítse a művészetpszichológiai ismeretekkel, a művészeti tárgyak oktatását pszichológiai szempontokkal gazdagítsa. Ezáltal megismerhetik a művészeti (irodalmi, zenei, vizuális művészeti) nevelés önfejlesztő, önszabályozó hatását is. Ugyanakkor a hallgatók a pszichológia művészeti határterületeinek, társtudományainak kapcsolódó ismereteibe is betekintést nyernek.

Tartalom:

A művészetpszichológia fogalma, tárgya, helye a pszichológiai tudomány rendszerében

Főbb lélektani irányzatok művészetfelfogása

A művészeti oktatás lélektani feladatai

Az alkotóképesség, az alkotó tehetség és az alkotó személyiség az irodalmi, zenei és vizuális művészeti tevékenységben

Az alkotás folyamata az irodalmi, zenei és vizuális művészeti tevékenységben

A művészeti alkotások befogadásának pszichológiája (az irodalmi alkotások befogadása, a zenei alkotások befogadása, a képzőművészeti alkotások befogadása)

A művészeti alkotások pszichológiai szempontú elemzése (az irodalmi alkotások elemzése, a zenei alkotások elemzése, a képzőművészeti alkotások elemzése)

A művészetterápiák jellegzetességei és lehetőségeik az oktatásban

Módszerek: Előadás, forráselemzés, kooperatív módszerek

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Egy művészeti területről kiválasztott szakirodalmi mű elemzése

Irodalom


Halász László: Művészetpszichológia. Budapest, Gondolat, 1983. Schuster, Martin: Művészetlélektan képi kommunikáció, kreativitás, esztétika. Budapest, Panem Kiadó,

2005. Halász László (vál.): Művészetpszichológia. Budapest, Gondolat, 1983.

Ajánlott irodalom:

O’Hare, D. P. (szerk.): Psychology and the Arts. Sussex, Harvester Press, 1981. Lindenbergerné Kardos Erzsébet (szerk.): Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Pécs, Kulcs a Muzsikához

Kiadó, 2005.

Tantárgy felelőse Dr. Héjja-Nagy Katalin főiskolai docens PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Hatvani Andrea főiskolai docens PhD.

A pedagógiai kutatás kvantitatív módszerei

Média az emberi élet háromharmadában

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK.docx

Documents