LogosHungary Keresztény Fıiskola LH0140 Szarka János CED 495 Szolgálati és egyéb ajándékok az Egyházban 2009. augusztus 30.
Logos�Hungary Keresztény Fıiskola LH�0140
Szarka János
CED 495
Szolgálati és egyéb ajándékok az Egyházban
2009. augusztus 30. Derecske Bercsényi u. 3.
4130
2
Tartalomjegyzék Bevezetı......................................................................................... 4 1. Az ajándékozó Isten.................................................................... 8
1.1 Legnagyobb ajándék..................................................................... 9 1.2 Az Ószövetségi megnyilvánulások ................................................. 9 1.3 Jézus Krisztus szolgálata ........................................................... 10 1.4 A Szent Szellem kitöltetése ......................................................... 11
2. Az ajándékokkal kapcsolatos kifejezések .................................. 12 2.1 Az ajándékok csoportosítása ...................................................... 13 2.2 Az ajándékok Krisztus Testében ................................................. 14 2.3 A Test tagjai ............................................................................... 15
3. Az ajándékok használatának alapelvei ...................................... 17 3.1 A szolgáló jelleme ....................................................................... 17 3.2 A szeretet útja ............................................................................ 18 3.3 Ismerni kell az ajándékokat........................................................ 19 3.4 Minden ajándék mőködik az Egyház korszakában...................... 20 3.5 Különböznek egymástól.............................................................. 21 3.6 Igyekezni kell a hasznosabb ajándékra ....................................... 22
4. Az ajándékokkal kapcsolatos felelısségek................................. 24 4.1 Megosztani testvéreinkkel, amit Istentıl kaptunk ....................... 24 4.2 Meg kell becsülni Isten ajándékait.............................................. 25 4.3 A kegyelmi ajándék felgerjesztése ............................................... 26 4.4 Isten javaival sáfárkodni kell ...................................................... 27 4.5 Ékes, jó rendben való használat ................................................. 27 4.6 A gyülekezet építését kell szolgálnia............................................ 29 4.7 A Szellem kijelentésének haszna................................................. 30
5. Ajándékok felismerése, birtokbavétele ...................................... 31 5.1 Ima�böjt fontossága.................................................................... 31 5.2 Igyekezni és kívánni ................................................................... 32 5.3 Kézrátételes imádság.................................................................. 33
6. Kegyelmi ajándékok, karizmák ................................................. 34 6.1 Kijelentés ajándékok .................................................................. 34
6.1.1 A bölcsesség szava ................................................................... 34 6.1.2 A tudomány beszéde................................................................. 37 6.1.3 A szellemek megítélése ............................................................. 39
6. 2 Erı és hatalom�megnyilvánulás ajándékai.................................. 42 6.2.1 A hit ajándéka........................................................................... 42 6.2.2 A csodatévı erık ....................................................................... 45 6.2.3 A gyógyítás ajándéka ............................................................... 47
6.3 Beszédajándékok ....................................................................... 50 6.3.1 A prófétálás ajándéka............................................................... 51 6.3.2 A nyelveken szólás és magyarázata......................................... 53
6.4 Vezetés és irányítás ajándékai.................................................... 56 6.4.1 Az intés ajándéka ..................................................................... 57 6.4.2 A kormányzás ajándéka ........................................................... 60 6.4.3 Az elöljáróság ajándéka............................................................ 63
6.5 Segítı�támogató ajándékok ........................................................ 65
3
6.5.1 Az adakozás ajándéka ............................................................. 66 6.5.2 A gyámolítás ajándéka ............................................................. 68 6.5.3 A könyörületesség ajándéka..................................................... 71
7. Szolgálati ajándékok................................................................. 74 7.1 A szolgálati ajándékok feladata .................................................. 75 7.2 Az apostolság ajándéka .............................................................. 76 7.3 A prófétaság ajándéka................................................................ 78 7.4 Az evangélista ajándék ............................................................... 81 7.5 A pásztorlás ajándéka ................................................................ 83 7.6 A tanítói ajándék........................................................................ 86
Összegzés ..................................................................................... 89 Felhasznált Irodalom........................................................................ 95 Végjegyzet ........................................................................................ 96
4
� Bevezetı
Az elsı században, az apostoli korban teljesen természetes és
magától értetıdı dolog volt, hogy az emberek megtértek, újjászülettek,
bemerítkeztek vízbe és Szellembe. Ezután felismerve Isten ajándékait,
szolgálatba álltak az Isten Királyságában. Ez volt a normális és az
apostolok által is képviselt evangélium.(Csel 2,38)
Az Egyház kezdettıl fogva Isten ajándékainak a birtokosaként lépett
fel és ezzel messze kiemelkedett korának vallásos irányzatai közül. Nem
csak beszédben állt a hitük, hanem erıben és Isten Szellemének a
megnyilvánulásaiban is. Jelek és csodák, természetfölötti események
hitelesítették az Isten királyságáról szóló örömhírt! Ezért karizmatikus
teológusok ezt az idıszakot a korai esı idıszakának is nevezik.
Az elsı keresztény nemzedék szellemi identitása, sok mindenben
hasonlított a törvény korszakának karizmatikus embereiére. A második
század elejétıl azonban a gyülekezetek és egyházatyák jó része már nem
az Úr dolgával voltak elfoglalva, hanem a hitvitákkal, filozófiákkal és a
hierarchikus rendszer kiépítésével. Ilyen légkörben a Szent Szellem a
háttérbe szorult és a mőködése területe jelentısen beszőkült. Az apostoli
korban az ehhez hasonló hitvitákat nem könyvekkel, hanem szellemi
konfrontációvak oldották meg, mint pl. Pál Filippiben, amikor démont
őzött ki egy lányból. (Csel 16,16�18)
Így az ajándékokat szép lassan felváltották a hierarchikus
intézkedések és a liturgiai elemek. Tertulliánus már pl. a II. század végén
5
élesen megkülönböztette a lelki és szellemi közösségeket. A „Praxeas
ellen” címő vitairatában ezt írja: "minket pedig a Paraklétosz elfogadása
és védelmezése választott el a pszichikusoktól". Ráadásul egyes
egyházatyák, pl. Augustinus és Krystomos tanításai, az apostoli
korszakra szőkítették le a karizmák mőködését.
Az erejétıl megfosztott Egyház így ki volt szolgáltatva azoknak a
gonosz szellemi erıknek, amelyek rengeteg tévelygést és erkölcsi züllést
okoztak. Bár voltak itt�ott fellángolások a döntı áttörés a reformációval
kezdıdött el.
Az emberek ismét kezükbe vehették a Bibliát és olyan igazságokat
ismertek fel benne, amelyek évszázadokig el voltak hallgatva elılük. A
Szent Szellem munkája és szolgálata is ekkor került ismét elıtérbe de
nem olyan módon, ahogy annak lennie kellett volna.
A döntı áttörés a XIX. század végén és a XX. század elején történt,
amikor is a Szent Szellem keresztség és a nyelveken szólás ajándéka
rohamos mértékben kezdett elterjedni elıbb az USA�ban majd a világ
többi részén is.
A karizmatikus mozgalomnak és teológusainak célkitőzései között
az Egyház helyreállítása volt. Mélyreható bibliatanulmányozások során
felfedezték azokat az igei igazságokat, amelyeket a gyakorlatba is
átültettek mivel a karizmák, és szolgálati ajándékok részleges vagy teljes
hiánya jellemezte a korabeli keresztény gyülekezeteket. A Szent Szellem
személye és a természetfölötti ajándékok beemelése a mindennapokba,
friss kenettel és tőzzel töltötte el a gyülekezeteket. Valóságossá tették az
Újszövetség alapkijelentését miszerint a Szellem szolgálata az, aminek
6
meg kell jelennie Isten népe között. Látásom szerint Isten ilyen irányú
munkája válasz volt a liberális teológiára és az egyház jelentıs mértékő
elhajlására, kiüresedésére!
Sok helyen azonban ezzel szembementek és ellentétes álláspontra
helyezkedtek Isten Szellemének munkáját illetıen! Olyan tévelygéseket és
tévtanításokat hintettek el Isten népe között, amelynek szomorú és
tragikus következményei lettek.
Így bukkantak fel olyan irányzatok, amelyek szerint a karizmatikus
dolgok és események nem igazolhatóak az Igébıl, mi több forrásuk
démonikus eredető! Érvelésüket az is alátámasztani látszott, hogy a
pozitív dolgok mellett, elhajlások, igeellenes megnyilvánulások is
felszínre törtek a karizmatikus mozgalomban. Éppen ezek miatt a
protestáns teológiában is elmozdulás történt. Egyrészt a pneumatológiai
kutatások ösztönzést kaptak, másrészt apologetikus irányzatok jöttek
létre a karizmatikus teológiával szemben.
Ez a karizmatikus káosz és bizonytalanság megosztja Isten népét, és
fájdalmas sebeket ejt rajta. Szomorú, hogy ami egykor olyan természetes
volt a gyülekezetek életében az ennyi megosztást, vitát, szakadást,
szeretetlenséget váltott ki. Ennek egyik forrása mind a mai napig a
tudatlanság állapota, amely az embereket elválasztja az Isteni
kijelentésektıl. Bizalmatlanná válnak és megkérdıjelezik Isten jóságát,
szeretetét.
Én is ez utóbbi állapotban voltam a teljes tudatlanságban. Az
egymásnak teljesen ellentmondó tanítások miatt bizonytalanná váltam
Isten ajándékaival szemben. A Biblia olvasása és tanulmányozása
7
közben azonban egyre világosabbá vált mennyire fontos, hogy a Szent
Szellem ajándékai a helyükön legyenek és mőködjenek a gyülekezetben
és a hívık életében. Hosszú folyamat volt és úgy látom, hogy Isten
türelmes volt hozzám, mert ıszinte szívvel kerestem az igazságot. Ennek
a tanulmányozásnak a lényegét szeretném átadni ebben a dolgozatban,
természetesen a teljesség igénye nélkül. Szívem vágya valamint imádsága
az, hogy minél többen felismerjék velem együtt milyen hatalmas, és
gazdag Istenünk van.
Szívem vágya, hogy Isten népe nyitott legyen a Szent Szellem
munkájára Magyarországon is, és örömmel fogadja Isten ajándékait. Ha
valamit tudok ezért tenni azt kegyelemnek, és kiváltságnak tartanám!
A kiutat abban látom, hogy megengedjük végre Istennek, hogy mint
a Gyülekezet Ura teljes mértékben, kormányozza gyülekezeteinket.
8
1. Az ajándékozó Isten
Istent a Szentírás úgy mutatja be, mint aki végtelenül gazdag és
adakozó szívvel rendelkezik. Jakab apostol ezzel kapcsolatban a
következıket írja: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék
felülrıl való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás,
vagy változásnak árnyéka”.(Jak 1,17)
Ami az Istentıl érkezik az, jó és tökéletes. Az Atya adományainak a
garanciája az Ö személyében rejlik, amely nem tőri meg a változást még
annak árnyékát sem. Ez a biztosítéka annak, hogy az a természetfölötti,
amit tıle kapunk áldásunkra válik.
Isten tökéletes adományai közé tartoznak az egyház építésére
szolgáló ajándékok is, amelyeket Krisztus foglyaként és a Szellem
szolgálataként kaptunk meg. Ezeket hálaadással kell fogadnunk, és
élnünk kell vele. Hasonlítanak az olyan ékszerekre, amelyekkel a
menyasszonyt feldíszítik, és csinosabbá teszik. Az Egyházat nem
véletlenül nevezi a Biblia Krisztus menyasszonyának és az Atya célja az,
hogy egy napon mindenféle szeplı és sömörgızés nélkül jelenjen meg a
majd a Fiú elıtt.(Ef 5,27) Ezt a szépséget és tisztaságot segítik és készítik
elı az Atya mennyei ajándékai!
Isten mindenrıl gondoskodott, hogy életünk és a vele való
kapcsolatunk erıteljes, dinamikus legyen. Ennek feltétele, hogy
megismerjük İt és elhívásunk felıl meg legyünk gyızıdve.
9
1.1 Legnagyobb ajándék
Isten legnagyobb és legértékesebb ajándéka az Egyszülött Fiú; Jézus
Krisztus. Minden Isteni adomány közül a legdrágább. Ezt azért fontos
hangsúlyozni, hogy a hívık szellemi értékrendje ne tolódjon el.
A karizmák és szolgálati ajándékok kapcsán több esetben okozott és okoz
gondot, ha a figyelem az ajándékra és nem az Ajándékozóra irányul.
Pál apostol szerint, ha az Atya nem adta volna értünk a Fiát, nem
rendelkeznénk mennyei eredető javakkal sem.(Rm 8,32; Ef 1,3)
Nincs olyan dolog az Atyánál, amit most már, ne adna oda a
gyermekeinek. Ha a Fiát értünk adta ezzel mindent nekünk adott. Ezért
is ír a Biblia a keresztényekkel kapcsolatban mennyei gazdagságról, lelki,
anyagi áldásokról, békességrıl, szeretetrıl, szentségrıl, váltságról… stb.
1.2 Az Ószövetségi megnyilvánulások
Az Ószövetség kiemelkedı alakjai is karizmatikus emberek voltak.
Isten szuverén választása volt elhívásuk alapja. Az Ószövetségi
felkenetések célja legtöbb esetben meghatározott feladatok elvégzése,
Isten üzenetének átadása volt, hogy így Izrael népét szolgálják és
vezessék. Az Ószövetségre még nem jellemzı a Szent Szellem beköltözése
az ember életébe. Olyat olvashatunk, hogy megnyugodott rajta, vele volt,
és akadtak olyanok, akikben benne volt Isten Szelleme.1 Ilyen emberek
10
által Isten, beavatkozott a természetes élet rendjébe, állapotába, hogy
abban az üdvtervnek megfelelı változást hozzon létre.
Isten tervében azonban az volt, hogy az eljövendı szövetség uralma
alatt az İ Szelleme ki legyen töltve. Errıl beszélt Joel próféta is, aki azt
írta, hogy ki fog töltetni a Szent Szellem és ezt manifesztációk fogják
kísérni.(Joel 2,28�31) Ez a kitöltetés nemre, társadalmi állapotra, anyagi
helyzetre való tekintet nélkül fog megtörténni. Ez az ígéret teljesedet be
Pünkösd napján!
1.3 Jézus Krisztus szolgálata
Jézus Krisztus földi szolgálata egy erıvel teljes, dinamikus a Szent
Szellem uralma alatt lévı szolgálat volt. Szinte minden ajándék
megtalálható az életében. Egyedül a nyelveken való szólásra nem
találunk utalást. Valószínőleg azért, mert Jézus Krisztus életében az
Atyával való kapcsolat zavartalan volt. Felkenetése a Szent Szellem által
az öröm olajával történt. (Zsid 1,9)
Jézus Krisztus ajándékait mások javának szolgálatára használta; a
csodákat, jeleket pedig tevékenysége elsıdleges, központi részének
tekintette. Ezek által bizonyosodott be róla, hogy elvégezte a Messiási
feladatokat, és betöltötte az ezzel összefüggésben álló célokat földi élete,
szolgálata, keresztáldozata, föltámadása során. Cselekedetei és
viszonyulása a szolgálathoz, mindenki elıtt példakép kell, hogy legyen,
amikor Isten ajándékait használja!
11
1.4 A Szent Szellem kitöltetése
Az Újszövetségi gyülekezet születése és létrejötte a Szent Szellem
kitöltetésekor valósult meg. Jézus Krisztus ígérete szerint elküldte a
Szent Szellemet, hogy a tanítványait erıvel és hatalommal ruházza fel.
(Csel 1,8) Pünkösdkor a Szellem kiáradását különbözı természetfölötti
jelenségek és események jellemezték.(Csel 2,1�4)
A Szent Szellem az, aki a különbözı ajándékokat mőködteti
szuverén akaratából, Krisztus Testében.(1Kor 12,11) Gyümölcstermıvé
és hitelessé teszi az Atya gyermekeit a világban.(Gal 5,22; Fil 1,11)
Az Újszövetség nem más, mint a Szellem szolgálata, amely életet ad
és közvetít. Ezen adományok folytán válnak képessé a gyümölcsözı
életre és elhívásuk betöltetésére mindazok, akik Krisztusban megváltást
nyertek. Mindenki elhívása valamint ajándéka más és más. Szőkebb
értelemben véve Jézus Krisztus munkáját kell folytatni az Egyháznak,
amíg İ visszatér. Az Egyház most Jézus Krisztus képviselıje a földön.(Ef
3,10)
�
12
� 2. Az ajándékokkal kapcsolatos kifejezések
Az ajándékokkal kapcsolatban a következı kifejezéseket használja a
Biblia.
Talentum: Nem azonos a kegyelmi ajándékkal. Velünk született
képességet jelent. Ezzel minden ember rendelkezik. Születésünk óta
hordozzuk magunkban. Egy részét szüleinktıl örököljük. A talentumokat
az ember, tanulással, képzéssel is fejlesztheti. Isten az emberiség
használatára adja. Bizonyos esetekben hasznára lehet az ajándékoknak,
de ez nem mindig jellemzı. A veszély akkor áll fent, amikor a
talentumokkal akarjuk a karizmákat helyettesíteni.
Karizmák.kegyelmi ajándékok: A görög χα�ρισ4α, kifejezés,
kegyelembıl fakadó ajándékot jelent.2 A szó jelentéstartalma gazdag. Ezt
a kifejezést használja az ige az örök életre, a gondviselı kegyelemre, de a
nıtlenségre és a házasságra is!3
Az alapszó jelentése: öröm.4 Isten jókedvébıl, örömében adja ajándékait
gyermekeinek. Az Atya ingyenes ajándéka, amelyet a Szent Szellem oszt
szét a Krisztus testében.
Szellemi megnyilvánulások: A görög szó a πνευ4ατικο �ς, amelyet,
tévesen lelki v. szellemi ajándéknak fordítanak. A szó jelentése: szellemi;
a Szent Szellemhez tartozó dolgokat jelenti.5 Három helyen fordítják
ajándékként.6 Itt egyértelmően a szellemi vagy szellemiek fordítás a
helyénvaló. Nem karizma, mert ezek csak alkalmi megnyilvánulások.
13
Amennyiben a megnyilvánulások állandósulnak, vagyis rendszeressé
válnak, akkor beszélhetünk karizmáról
Szolgálati ajándékok: Az Efézusi levél negyedik rész 11. versben
található leírásuk:
„És İ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul,
némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul”
Ezek azért szolgálati ajándékok, mert ezeket Krisztus adja a
Testnek, és itt személyekrıl van szó. Krisztus foglyai. Szolgálatuk
egyedülálló a Testben más dolgokkal ezeket nem lehet hiánytalanul
pótolni. A gyülekezetek állapota nagymértékben függ a szolgálati
ajándékok mőködésétıl.
2.1 Az ajándékok csoportosítása
A karizmákról, a szellemi megnyilvánulásokról és a szolgálati
ajándékokról több levélben is található kijelentés.7 Látható, hogy az
apostolok közül csak Pál tanít róla részletesen. Péter mintegy
összefoglalja ıket és két, a beszéd valamint a cselekedetek kategóriára
osztja ıket.
A csoportosítások megkönnyítik az ajándékok tanulmányozását.
Általában ezek azok a csoportok, amelyeket használni szoktak: Kijelentés
ajándékok, az erı és hatalom�megnyilvánulás ajándékai,
beszédajándékok, vezetés és irányítás ajándékai, segítı�támogató
ajándékok valamint a szolgálati ajándékok. Stanley M. Horton pünkösdi
tanító egyik tanítói könyvében, pl. három csoportba, kategorizálja ıket.
14
Az egyház megalapozása, a helyi gyülekezet építése és a szolgálat�
irányítás.8
Ettıl való eltérés természetesen lehetséges, más szempontok alapján
is. Az általam tanulmányozott elsı három csoport az 1Kor 12,8�10�ben
lévı kilenc karizmát tartalmazza az utolsó kettı a Róm 12,6�8�ban és az
1Kor 12,28�ban lévı még két karizmát. A szolgálati ajándékok leírása
pedig az Efézus 4,11�14�ben találhatók.
Komoly vita tárgyát képezi, hogy ezen kívül létezik�e még másféle
ajándék, karizma. A szolgálati ajándékok esetében a kérdés egyértelmő,
csak az öt megnevezett mőködik. A karizmák esetében megoszlanak a
vélemények. A legtöbben nyitottak arra nézve, hogy a Szent Szellem
további meg nem nevezett karizmákat is mőködtethet. Mások szerint a
megnevezettek elégségesek bármely gyülekezet biblikus mőködéséhez.9
Korinthusban a Biblia szerint, minden karizma és megnyilvánulás
mőködött. (1Kor 1,7)
2.2 Az ajándékok Krisztus Testében
Isten az ajándékok helyét Krisztus Testében jelölte ki. Ezért a
használatuk elsısorban ide irányul. Ugyanakkor azt sem szabad
figyelmen kívül hagyni, hogy a Gyülekezet célja végsı soron az Isten
királyságának hirdetése kiterjesztése. Akármelyik ajándékkal
rendelkezzen is valaki mind a két szolgálati területet felelısséggel, kell
ellátnia. Érdekes, hogy az errıl szóló Páli kijelentések a gyülekezeti
szolgálatot jelölik meg prioritásként!
15
Az Újszövetségben a Gyülekezettel kapcsolatban több hasonlatot is
találunk. Az egyik leggyakrabban használt kép szerint a Gyülekezet nem
más, mint Krisztus Teste, amelynek İ a feje. Pál apostol a legtöbbször
ezt használja, amikor Krisztus és a Gyülekezet csodálatos egységére
kívánja felhívni a figyelmet.(Ef 1,22�23; Rm 12,4�5)10
Krisztus Fısége azt jelenti, hogy a Testet İ irányítja és vezeti. Nem a
gyülekezet dönti el, mit akar és azután Isten áldását, kéri hozzá. Amelyik
gyülekezetben ez nem valósul meg ott „fejetlenség” alakul ki a szó teljes
értelmében!
A Krisztusi Fıségnek három területen is kulcsfontosságú szerepe
van, ahol ezt nem engedik megvalósulni ott a gyülekezet a
formalizmusba, és vallásosságba süllyed. Elıször is segíti a Test
növekedését a különbözı kapcsolatok és ajándékok által úgy, hogy a test
tagjait veszi igénybe. Másodszor İ az, aki képes megtartani, szó szerint
üdvözíteni a Testet. Ezen kívül táplálja és ápolja a Testet, vagyis gondot
visel rá.11
2.3 A Test tagjai
A Test tagjait mindazok alkotják, akik megtértek, újjászülettek és ez
által a Szent Szellem, bemerítette ıket a Testbe.(1Kor 12,13)
A Testnek kulcsszerepe van az üdvtörténetben is. Pál kijelentése
szerint „… a pogányok örökös társak és egyugyanazon test tagjai és
részesei az ı ígéretének…”(Ef 3,6) Így beszélhetünk egy Testrıl, amelybe
16
mind a zsidóságból, mind a pogányságból megtértek beletartoznak.(Ef
4,4)
A Testnek van látható és nem látható formája. A láthatatlan formája
a földön élı valamennyi szentet magában foglaló egyetemes Gyülekezet.
A látható formáját pedig a helyi gyülekezetet alkotó szentek alkotják.
A Test tagjainak a feladata kettıs. Egyrészt engedelmeskedni kell a
Fejnek és végrehajtani akaratát. Másrészt a tagoknak egymás felé is kell
szolgálnia.
Az elsı korinthusi levél 12. részében négy alapelvet is találhatunk
ezzel kapcsolatban, mégpedig a 15�26. versig terjedı szakaszban.
A 15�16 vers szerint a tagok nem vehetik át egymás szerepét
egymástól. A 17�20. versig tartó szakasz kijelenti, hogy uralkodó
ajándék, szolgálat nem lehet a Testben. A 21�23. versek szerint nem
szabad leértékelni sem, a testvérünket sem pedig az ajándékait,
amelyeket kapott a Test építésére. Végül a 26�26. versek a Test
egységének képviseletét és szem elıtt tartását hangsúlyozzák.
Ha ezek megvalósulnak, akkor szinte biztos, hogy ajándékok
használata is áldássá válik a gyülekezetben
17
� 3. Az ajándékok használatának alapelvei
Az Újszövetségben elég részletes és pontos képet kapunk arról, hogy
az ajándékoknak milyen módon kell mőködniük. A kijelentések
útmutatást adnak mind a szolgáló személyére, mind az ajándékra
vonatkozólag. Ezeknek az ismerete és megélése biztonságot és védelmet
nyújt az ajándékok használatában. Egyes helyeken problémát okoz, hogy
csak az egyiket hangsúlyozzák ki, és így a másik elsorvad mellette.
Ha pl. az ajándékok, vannak a középpontban, és a jellemet
elhanyagolják, akkor erkölcsi bukások, és megbotránkoztató
viselkedések szoktak megjelenni, ahogy erre az elmúlt években is sok
példa volt. Másrészt, ha a jellemet teszik a középpontba és különbözı
„szentség mozgalmakat” preferálnak akkor az, merev vallásossághoz,
törvényeskedéshez és a Szent Szellem munkájának a háttérbe
szorításához vezethet. Kényes az egyensúly a kettı között de érdemes
rátalálni!
3.1 A szolgáló jelleme
Hangsúlyos kérdés, hogy milyen jellemmel is végezzük a
szolgálatunkat. Lehet valaki bármilyen karizmákkal gazdagon ellátva, ha
jelleme nem nı fel hozzá, akkor veszít az eredményességébıl. A hívıknek
folyamatosan növekedniük kell a kegyelemben és Isten megismerésében.
A megszentelıdés sokszor nehéz és fájdalmas útját már nem mindenki
18
akarja felvállalni. A látványos, elismert szolgálatokért nagyobb a
tolongás.
Korinthusban, hiába volt jelen minden ajándék és megnyilvánulás,
lelkileg kiskorúak maradtak. Veszekedtek, civakodtak, bőnöket tőrtek
meg a gyülekezetben, ez pedig nem éppen a Krisztusra mutató életvitel.
Amikor a jellemvonás nincs egyensúlyban a szolgálattal az mindig
problémák, és feszültségek forrása lehet. A Szellem munkája nemcsak a
szolgálati területekre és ajándékokra korlátozódik, hanem a
gyümölcstermésre is.(Gal 5,22)
3.2 A szeretet útja
Pál apostol egy egész fejezetet, �a 13.�at� szentel a szeretetnek az
elsı korinthusi levélben. A szeretet erejét és hatalmát nem lehet
figyelmen kívül hagyni a karizmák használatakor. A szeretetlenségbıl
fakadó szolgálat értéktelen, hiányos és hiteltelené teszik az embert. A
szeretet tulajdonságainál jól látható, hogy mire képes az ember, ha
szeretetlenül éli a keresztény életét.(1Kor 13,4�8a)
Az Istentıl kapott ajándékait nyerészkedésre használja, pozíciója
miatt leural másokat, féltékeny lesz a testvérére… stb. Ezek miatt
mutatja be Pál a szeretet útját, amely alapját kell, hogy képezze minden
hívı ember szolgálatának. Jézus Krisztus ezt parancsba is adta az
övéinek.(Jn 13,34) A szeretet és az ajándékok használata között szoros
kapcsolat van. A szeretetben lehet és kell is növekedni! Pál szavai
19
világosak, a teljesség idején, amikor már az Úrnál leszünk csak a
szeretet, marad meg, mivel az a legnagyobb.
3.3 Ismerni kell az ajándékokat
„A lelki ajándékokra nézve pedig nem akarom, atyámfiai, hogy
tudatlanok legyetek.”(1Kor 12,1)
Ezzel az igeverssel kezdi Pál apostol a Szent Szellem
megnyilvánulásairól és a karizmákról szóló tanítását. Nem véletlenül. A
sátán egyik célja a karizmák, a szellemi megnyilvánulások és az Isteni
ajándékok mőködésének a háttérbe szorítása. A tudatlansággal elérheti a
gonosz, hogy Isten természetfölötti ereje nem nyilvánul meg a gyülekezet
életében. Csak az Isten ajándékaival élı gyülekezet tudja hatékonyan,
eredményesen végezni a Krisztus Testének az építését.
A sátán sokszor a tudatlanság fegyverét veti be. Ha az ajándékok
nem vagy csak részint mőködnek, ez számára nagyobb mozgásteret
biztosít. Ezt a fajta tudatlan állapotot pedig fel kell számolni! A
gyülekezetekben az Isten ajándékairól és természetfölötti erejérıl tanítani
kell. Az ismeretnek pedig életté és gyakorlattá kell válnia. Az újszövetségi
gyülekezet éltetı eleme, nem evilágból való. A földi, emberi dolgok csak
egy klubot, vagy egy intézményt tudnának vezetni, de nem az Élı Isten
gyülekezetét.
Pál nem tartotta normális dolognak, ha egy gyülekezetben a
tudatlanság jelen van. Ma pedig nem egy helyen ez a célkitőzése a
vezetésnek. Az igazi pásztorok és vezetık viszont engedik felnıni a
20
gyülekezeti tagokat. Támogatják, segítik ıket. Nem akadályozzák ıket az
egészséges fejlıdésben.
3.4 Minden ajándék mőködik az Egyház korszakában
„Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szőkölködtök,
várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését.”(1Kor 1,7)
Lényeges kinyilatkoztatás ez a Szentírásban, az ajándékokkal
kapcsolatban. Nem kevesebbrıl van itt szó, mint arról, hogy a Szent
Szellem ajándékai hiánytalanul fennmaradnak Jézus Krisztus
megjelenéséig. Nem igaz tehát, az a vélekedés, hogy az apostolok halála
után a Szent Szellem ajándékai megszőntek, illetve hiányzik közülük
bármelyik is. A semminek fordított, médeisz kifejezés azt jelenti:
hiánytalan, nem hiányzik egy sem.12
Az Egyház minden ajándéka, amit megkapott, Jézus Krisztus
eljöveteléig fennmarad. Az Újszövetség sehol sem tanítja a karizmák
megszőnését és korlátozását. Éppen ellenkezıleg! Szent Ágoston óta
tartja magát erıteljesen az a tanítás, hogy a karimák és ajándékok az
utolsó apostol haláláig mőködtek. Errıl könyvet is írt és egy teológiai
szakkifejezés is született; a szesszacionizmus. Ez a könyv mind a mai
napig teológiai alapot nyújt a karizmatikus dolgok elleni fellépésben. Azt
már kevesen vallják be, hogy ezt a könyvét élete korai idıszakában írta
és késıbb visszavonta. A „Visszavonások” címő könyvében pl., ezt írja a
jelekrıl és csodákról: „Manapság is annyi ilyen eset történik, hogy el sem
21
jut, hozzánk mindegyiknek a híre � igaz az ismert gyógyulásokat sem
tudnánk megszámolni”13
Nem igaz tehát és nem állja meg a helyét az a tévtanítás, hogy a
karizmák megszőntek és egy régi, dicsıséges korszakhoz tartoztak.
3.5 Különböznek egymástól
„Minthogy azért külön�külön ajándékaink vannak a nékünk adott
kegyelem szerint…”(Rm 12,6)
„A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a
Lélek”. (1Kor 12,4)
Nincs két egyforma mőködéső ajándék! A külön�külön kifejezés
eredeti jelentése: sokféle, változatos, különbözı.14 Mindegyik ajándék
rendelkezik a maga sajátos jellegzetességével. Vannak természetesen
olyan ajándékok is, amelyek között sok hasonlóság van de a
különbözıség jól észrevehetı. A korinthusi levélben használt különbség
szó alapjelentése: elosztás, kiosztás egy egészbıl.15 Magyarul, a Szent
Szellem egy teljes egészbıl kiosztja az egy emberre esı részt. Azért kell
minden karizmát használni, hogy a Szellem egységét bemutassuk. Ha
csak bizonyos karizmákat emelünk ki és engedünk használni, akkor
Isten Szellemének munkáját lekorlátozzuk. Uralkodó szolgálat vagy
ajándék beteggé teheti a Testet. Minden ajándékra szükség van, hogy a
Krisztus Teste hatékonyan tudjon mőködni. Sok vezetı és pásztor tiltja
meg egyes ajándékok és megnyilvánulások használatát a gyülekezetben,
mert félnek, hogy mi lesz a következménye. Isten viszont az ajándékait
22
örömében adja és nekünk is örömmel kel fogadnunk. Felelısek vagyunk,
azért amit kaptunk, és ahogy azzal élünk és szolgálunk.
3.6 Igyekezni kell a hasznosabb ajándékra
„Igyekezzetek pedig a hasznosabb ajándékokra…”(1Kor 12,31)
„Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig,
hogy prófétáljatok”.(1Kor 14,1)
A hasznosabb ajándék szó szerint: nagyobbat, hatalmasat jelent.16
Pál itt egyfajta rangsorról beszél, ami a karizmák között van. Nem
fontossági, hanem hasznossági sorrendrıl van szó, hiszen minden
karizma fontos. Az igét Az elsı korinthusi levél 14. rész elsı verse
magyarázza meg.
A leginkább szó jelentése: részesítsétek elınyben; jobban teszitek.17
Pál itt kiemeli a prófétai szolgálatot, mert az, nagy területet fog át, a
szolgálatok között is. Hasonló értelmő prioritásról van szó az elsı
korinthusi levél 12. rész 28. versében is. A Biblia szerint a gyülekezetek
alapját az apostolok és próféták alkotják, nem pedig pl. a tudomány
beszéde. Ebbıl az igeversbıl még az is kiderül, hogy nincs általános
ajándék, amely minden hívnél megtalálható lenne.
Az idézett két igevers ezen túl a helyes értékrendre hívja fel a
figyelmet a karizmákkal kapcsolatban. Az igyekezzetek szó alapja a
dzéloó, aminek jelentése: forrás, buzgóság fellelkesülés, valamilyen belsı
erı hatására.18 Mind az igyekezzetek mind, a kívánjátok szónak az
23
eredetije a dzéloó, csak két különbözı szóval adták vissza a
szövegösszefüggésnek megfelelıen.
Szellem által forrni, buzogni teljesen természetes dolog. Az Isteni
ajándékok egy belsı tőzhöz hasonlítanak, amelyet táplálni és ırizni kell.
Véleményem szerint azok életében hamarabb nyilvánulnak meg az
Isten ajándékai, akik az engedelmességet választják, és abban járnak.
24
� 4. Az ajándékokkal kapcsolatos felelısségek
Az ajándékokat Isten azért adta, hogy éljünk velük. Ezzel együtt
különbözı felelısségeket is megállapított velük kapcsolatban. Ezek
mindenkire egyaránt vonatkoznak, és szem elıtt kell tartani. Segítenek
abban, hogy az ajándékokat méltó és megfelelı módon mőködtessük a
Testben.
4.1 Megosztani testvéreinkkel, amit Istentıl kaptunk
„Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek
veletek a ti megerısítésetekre.”(Rm 1,11)
Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében két kívánságot említ meg
írása elején. Az egyik a személyes találkozás, a másik pedig szellemi
dolgok megosztása. A lelki ajándékra mind a két kifejezést használja Pál,
amit az ajándékok esetén szokott, szó szerint pneumatikus karizma van
írva. Vagyis Pál szellemi módon, a Szent Szellem által akar a római
testvéreknek szolgálni, a karizmákkal. A közlés szó egyszerően annyit
jelent: megosztja valakivel valamijét, amivel rendelkezik.19 Más
karizmákat nem utánoz és nem játszik meg, hogy többnek látszódjon.
Az ajándék megosztásának céljaként a megerısítést nevezi meg Pál.
Ez szó szerint megszilárdítást jelent.20 A gyülekezetnek szüksége van az
ajándékok által történı megszilárdulásra. Legyen erıs, masszív, jól
terhelhetı a Krisztusi alapokon álló gyülekezet.
25
Tudomásul kell venni, hogy a gyülekezetet csak azok a szolgálatok
építik, amelyeken az Isten kenete és vezetése van.
4.2 Meg kell becsülni Isten ajándékait
„Meg ne vesd a kegyelemnek benned való ajándékát, a mely adatott
néked prófétálás által, a presbitérium kezeinek reád tevésével.”(1Tim
4,14) Ez az ige egyfajta hozzáállást jelent a karizmákhoz. A meg ne vesd
kifejezés, azt jelenti, hogy valamit elhanyagolni, nem gondoskodni róla,
könnyelmően venni.21 Az elhanyagolás egyik oka lehet a személyes
ajándékukkal szembeni ellenérzés. Nem azt kapták, amiért imádkoztak,
vagy ami éppen abban az idıszakban „sláger” volt. Ilyenkor azonban nem
megsértıdni, lázadni, duzzogni kell, hanem tovább keresni mi az, amire
személyes elhívás van.
Egy másik ok lehet, hogy rossz tanítások miatt a karizmákról olyan
kép alakul ki, amelyek a hívıket bekategorizálják. Vannak „értékesebb”
és „értéktelenebb” hívık mivel egyes karizmák értékesebbek és
hasznosabbak! Óvakodni kell tehát attól a veszélyes gyakorlattól, hogy a
hívıket egymással szembeállítsák és egyfajta, rangsor alapján kezeljék
ıket! Az elhanyagolás harmadik jellegzetes oka lehet a megelégedettség
állapota. Ha valaki benne van egy szolgálatban, akkor egy idı után,
hajlamossá válhat a megrekedésre! Ebben az esetben a szolgálata
rutinná válhat és félı, hogy emberi módon, testileg akarja azt végezni,
amit addig Isten Szelleme által tett. Ezt a viselkedést „Galata�állapotnak”
26
nevezik.(Gal 3,3) Pál ezért inti a levél olvasóit, hogy térjenek vissza a
Szellem által vezetett élethez!
4.3 A kegyelmi ajándék felgerjesztése
„Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten
kegyelmi ajándékát, a mely benned van…”(2Tim 1,6)
Timóteus valamilyen ok folytán nem gondoskodott a karizmájáról,
elhanyagolta. Pál apostol pedig az elsı levelében éppen azt írta
Timóteusnak, hogy a benne lévı kegyelmi ajándékot ne hanyagolja el.(1
Tim 4,14) Ez az ok, valószínőleg a félelem lehetett. Ez a lelkiállapot a
táptalaja a hitetlenségnek és a lelki élet megtörésének. Isten Szelleme
ezzel a lelkiállapottal nem tud közösséget vállalni, mivel ez beszőkíti a
mozgáskörét.22 A karizmák esetében általában a teljes leállás jellemzi ezt
az állapotot. Nem alszik ki végleg az ajándék, hiszen, „… Isten ajándékai
és elhívásai visszavonhatatlanok.”(Rm 11,29)
Ebben az esetben egy megoldás van, fel kell gerjeszteni az
ajándák(ai)od! A felgerjesztés szó szerinti jelentése: újra él a tőz!23 Ez a
Szent Szellem tüzét jelenti! A Biblia felszólít minket a Szellemmel történı
folyamatos beteljesedésre.(Ef 5,18) Ezzel kerülhet az ember élete Isten
uralma és vezetése alá.
27
4.4 Isten javaival sáfárkodni kell
Kiki, amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal
egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.(1Pét 4,10)
Az igeversben szereplı sáfárságot két szóval adja vissza az eredeti
szöveg. Az elsı esetben a szolgálatot jelentı diakoneo, a másik esetben a
gondnokot, ügyintézıt jelentı oikonomoszt használja. Ezt a legtöbb
esetben sáfárnak fordítják de, elıfordul a gondnok és az intézı szavakkal
történı visszaadás is. A sáfárok feladata a házigazda által rábízott javak
elosztása, kiosztása volt a háznép számára. Ugyanez a helyzet a
gyülekezetben is. Isten a mi Atyánk a házigazda, a ház ura. Minket pedig
megbízott, hogy szolgáljunk testvéreink felé.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy azok a gyülekezetek ahol a
Szellem ajándékait, megnyilvánulásait tagadják, azok mivel szolgálnak
egymás felé! Ahol nem mőködnek a Szellem ajándékai, ott nem lehet
Újszövetségi értelemben vett szolgálatról beszélni! A sáfárság
legfontosabb jellemzıje a hőség.(1Kor 4,2) Hőnek lenni Istenhez, az
elhíváshoz, a szolgálathoz. Hőségesnek lenni minden idıben és
körülmény között.
4.5 Ékes, jó rendben való használat
„Mindenek ékesen és jó renddel legyenek”.(1Kor 14,40) Ez az igevers
a karizmák gyülekezeti használatáról szól. Az elızı versekben Pál beszél
28
arról, hogy a nem megfelelı használat milyen káros lehet egy kívülálló
számára.(1Kor 14,23).
Sajnos jó néhány kereszténynek és teológusnak ez a kedvenc
igeverse annak alátámasztására, hogy a karizmatikus dolgokat nem
szabad megengedni a gyülekezetben! Az ékes és jó rend szerintük a
megszokott dolgokat, a kiszámíthatóságot és legfıképp a hagyományt
jelenti. Ezért minden olyan dolgot és eseményt, ami váratlan, nem
megszokott, azt ki kell iktatni az összejövetelrıl, meg kell tiltani. Pedig ez
az igevers nem a tiltásról, hanem a megfelelı használatról szól!
Az ékesen szó jelentése, tiszteletreméltóan, illedelmesen
becsületesen.24 Ha a szó elıfordulási helyeit megnézzük, azt láthatjuk,
hogy ez általában személyes erkölcsi állapotot jelenti.(1Th 4,12 Rm
13,13) A megjelenést, viselkedést, életvitelt. Amennyire tehát lehetséges
Istenhez méltó módon vegyünk részt az Istentiszteleten. Teljes szívvel és
lélekkel, odaszántan készen arra, hogy Isten használjon, ha akar! Ha
pedig megfáradt, leterhelt vagyok legyek kész elfogadni a testvéri
segítséget.
A jó rend pedig a „dolgok megfelelı helyre való rendezését” jelenti, de
idıbeli sorrendet is jelenthet.25 Nyitottnak kell lenni a Szellem vezetésére.
Ha valaki igazán ért a jelenlevık szükségeihez, akkor İ az. Fontos, hogy
a gyülekezetnek legyen egy kialakult liturgikus rendszere, de ez
semmiképpen sem mehet a szellemi tartalom rovására.
29
4.6 A gyülekezet építését kell szolgálnia
„Azonképpen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a
gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok”.(1Kor 14,12)
A szellemi megnyilvánulások és karizmák egyik legfontosabb célja a
gyülekezet, Krisztus Testének építése. Amit az egyes tagok kapnak
ajándékként annak az egyik feladata a gyülekezet építése. Nem azért
kapjuk ıket, hogy a magunk, hasznát keressük, hanem a gyülekezetét
ahová az Úr helyezett bennünket! Itt is arról van szó, mint a Péteri
kijelentésben, hogy karizmák használata nélkül nem lehet a gyülekezetet
építeni! Amíg Krisztus gyülekezete a földön van állandóan növekednie,
kell! Ez a természetes állapot. Ahol nincs, növekedés vagy megakadt meg
kell keresni az okokat, és folytatni kell az építkezést. Nem véletlenül
nevezi az ige a gyülekezetet Isten házának is.
A jó építkezés eredménye a gyarapodás. A gyarapodjatok szó
jelentése: bıséges, túláradó, felesleg keletkezése, túlcsordulás.26 Isten
olyan mértékben adja az ajándékait a gyülekezet javára, ami mérték
fölötti. Egyszerően, nem lehet megmérni. Nem arról van tehát szó, hogy a
karizmákat el kell nyomni, hanem pont az ellenkezıjérıl! Isten arra
bátorít, hogy olyan mértékő legyen a kívánság a vágyakozás, hogy még
maradék is legyen.
30
4.7 A Szellem kijelentésének haszna
„Mindenkinek azonban, haszonra adatik a Léleknek
kijelentése.”(1Kor 12,7) Ez az igevers a Szent Szellem
megnyilvánulásának a lényegét, velejét tartalmazza. A kijelentés szó
alapjelentése: megnyilvánulást, elıtőnést, feltőnést, megnyilatkozást
jelent.27 Látható, nyilvánvaló a Szent Szellem munkája. Amikor pl.
tisztátalan szellemek, és démonok hagyják el az embert akkor ott is
erıteljes a megnyilvánulás. Természetesen van a Szellemnek csendes és
halk intim érintése is. Az imádat az Isten elıtti csendesség és várakozás
szintén a Szent Szellem mőve! Nem mindig kell látványos dolgokra várni!
Néhány helyen állandóan erre várnak, és ha nem történik valami
„látványos” akkor jobb esetben elfogadják a Szellem vezetését, rosszabb
esetben emberileg tesznek valami látványosat. Többek között ez utóbbi
miatt keletkezik ellenszenv és félelem Isten Szellemének munkájától. Pál
ezért is tartja fontosnak, hogy ezek a manifesztációk egyfajta rendet
tartalmazzanak, mert egy kívülálló számára ırjöngésnek tőnhetnek ezek
a szellemi események.
A haszonra adatik kifejezés, elég érdekes gondolatot, rejt magában.
A szó az eredetiben ugyanis egybehordást, közrebocsátást jelent.28
Mindenki, amikor a gyülekezetben van, beadja a „közösbe” amit kapott.
Össze kell hordani Isten ajándékait, hogy mindenki megkapja azt, amire
szüksége van. Meg kell tanulni az ajándékokat, megosztani. Az
ajándékok használata megtanítja az embert a közösségi életre, a
felelısségre, a teherhordozásra és az áldozathozatalra is.
31
5. Ajándékok felismerése, birtokbavétele
„Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenbıl való
Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott
nékünk.”(1Kor 2,12)
Sok keresztény küzd és vívódik azzal a dilemmával, hogy milyen
ajándékot és elhívást kapott az életére nézve. A Biblia nem ad meg
semmilyen konkrét elıírást vagy receptet. Azonban találunk néhány
utalást, hogy milyen eszközeink vannak, amik segíthetnek a
felismerésben. Az elsı és legfontosabb Isten Szellemének a
kinyilatkoztatása.29
A Szent Szellem az, aki ebben a kérdésben illetékes, hiszen ı
mőködteti a Testben a karizmákat. A Szent Szellem vezetésének és
kijelentésének több módja is van! Három fontosat szeretnék kiemelni a
Szentírásból, ami segítséget adhat!
5.1 Ima�böjt fontossága
A keresztény embernek az imádság az Istennel való
kapcsolattartásban nagy szerepe van. Lehet és szabad Istent, a mi
Atyánkat arra kérni, hogy mutassa meg ajándékunkat és elhívásunkat.
Az Úrral való szoros közösség könnyebbé teszi az ajándékok felismerését.
A mindennapos imaélet szerves részét kell, hogy képezze minden
32
kereszténynek. Imádkozz bátran, hogy Isten mutassa meg karizmá(i)dat.
Az, hogy Isten hogyan válaszolja meg az imádságaidat, erre legyél nyitott!
Az imádsághoz hozzá lehet még venni a böjtöt is. Ez is része a
szellemvilágba való belenyúlásnak és az Istennel való kapcsolatnak az
elmélyítéséhez. A földi dolgokról való lemondásunk és az Istennek való
odaszánásunk gyümölcsözı csere szokott lenni. A böjtölésre több helyen
nem fektetnek elég hangsúlyt, ezzel pedig egy értékes fegyvert vesznek el
az emberektıl!
5.2 Igyekezni és kívánni
Pál apostol bátorítja Isten gyermekeit, hogy az ajándékokat kívánják
és igyekezzenek arra, hogy minél hasznosabb ajándékot kapjanak.(1Kor
14,1)
Ez az ige a hívı ember szellemi hozzáállásáról beszél. Zelótai
hajlamról van szó az eredeti szöveg szerint. Erıteljes szellemi kívánkozás,
szellemi buzgóság valaminek a birtoklására. Sok helyen elfojtják ezt a
dolgot, hogy ez egészségtelen. Rajongó, eksztatikus dolgot tesz. Pedig ez a
helyes hozzáállás. A Szent Szellem segít kordában tartani ezt a
lelkesedést, hiszen İ hozza fel a hívı emberben a vágyat. Akiben a Szent
Szellem tüze ég azt nem lehet csak úgy megállítani. Abban lobog az Úr
szeretetének tüze. Mindenre hajlandó, amivel Isten ıt megbízza. Érzelmei
is Isten kezében vannak. Lelkesedése buzgósága Isteni forrásból fakad.
33
5.3 Kézrátételes imádság
„Meg ne vesd a kegyelemnek benned való ajándékát, a mely adatott
néked prófétálás által, a presbitérium kezeinek reád tevésével”, mondta
Pál Timótheusnak.(1Tim 4,14)
Szintén fontos eleme lehet a felismerésnek és megerısítésnek a
kézrátételes imádság, amely a prófétai kijelentéssel együtt segíthet
meglátni az ajándékot. Pál is ezt az eljárást alkalmazta Timóteus
esetében. Amikor valakiért kézrátétellel imádkoznak akkor egy olyan,
szellemi közeg jön létre amely, lehetıvé teszi a Szent Szellem munkáját.
Nem véletlenül alakult ki az a gyakorlat már a kereszténység kezdeti
idıszakában, hogy a megtértekért bemerítésük után a gyülekezet vezetıi
kézrátétellel imádkoztak! Ilyenkor nem csak azért imádkoztak, hogy a
Szent Szellembe való bemerülés megtörténjen, hanem azért is, hogy
esetleg egy�egy ajándékot az illetı életében a Szellem prófétai úton
vezetık, által kijelentsen. Egyes esetekben pedig az egész életére szóló
Isteni elhívást is feltárta.30
34
� 6. Kegyelmi ajándékok, karizmák
A következıkben pedig öt csoportban a különbözı karizmák
hasonlóságait és jellegzetességeit szeretném bemutatni. Mindegyik
ajándék esetében a mőködés formáit, alapelveit, szolgálati lehetıségeit
szeretném bemutatni. Kitérek a buktatókra és az egyes ajándékok
kapcsán felmerülı hamis elképzelésekre.
Isten gazdagsága és kreativitása, mint minden esetben itt is
csodálatos. Nincs olyan területe a keresztény életnek, amelyben ne
tudnának ezek az ajándékok megfelelı segítséget nyújtani.
6.1 Kijelentés ajándékok
Ebbe a csoportba tartozik a bölcsesség beszéde a tudomány beszéde
és szellemek megítélése. Errıl olvashatunk az elsı korinthusi levél 12.
rész 8. és 10. verseiben. Ezen ajándékok, feltárnak, bemutatnak valamit,
kijelentik, és elérhetıvé teszik a láthatatlant. Isten mélységébıl és
ismeretébıl elıhoznak, megragadnak üzeneteket, kijelentéseket.
6.1.1 A bölcsesség szava
A bölcsesség szava. Természetfölötti kijelentés Istentıl kritikus
helyzetek kezelésére ahol jó és Isten szerinti döntést kell meghozni. A
bölcsesség szavunk általános jelentése: helyes ítélıképesség meglévı
35
ismeretek tapasztalatok alapján. Erre utal, a görög kifejezés a szophosz
amelybıl, a filozófia nevő szavunk is ered.31
A Biblia megkülönbözteti a világi a démonikus és az Istentıl jövı
bölcsességet, amit minden hívınek kérnie kell.(Jak 1,5) A bölcsesség
kezdete és beszédének alapja az Istenfélelem, amely tartást és erıt ad,
hitelesé teszi az embert. Az Isten bölcsessége elrejtett dolog, melynek
megértése dicsıséget hoz a gyülekezetre. A bölcsesség beszédét
elıszeretettel utánozza a sátán. A Biblia ezért kijelenti, hogy mi az, ami
alapján meg lehet ítélni, hogy a bölcsesség szava Istentıl jön�e. Jakab ezt
írja: „A felülrıl való bölcsesség pedig elıször is tiszta, azután békeszeretı,
méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem
kételkedı és nem képmutató”.(Jak. 3,17)
Ez a mennyei hitelesség próbája, eltérés esetén hamisítvánnyal
állunk szemben. Fontos tudni még azt is, hogy a bölcsesség szava nem
mond ellent a kijelentéseknek, sıt Szentírásban való jártasság segít a
használata esetén.
A bölcsesség beszédének mőködése a legnagyobb sötétségben, vagy
reménytelenségben adhat világosságot, vezetést. Nem kell mindig
nagyhatású, dörgedelmes beszédre gondolni. Lehet, hogy egy igevers,
egyetlen szó, vagy egy félmondat formájában nyilvánul meg.
Amikor a bölcsessége beszéde megnyilvánul akkor nem is maga a
beszéd, okoz meglepetést, hanem annak egyszerősége és hatalma. Az�az
érzés támad az emberekben, hogy ez eddig miért is nem jutott eszembe?
Miért is nem gondoltam rá? Elsısorban a nehéz, kritikus helyzetekben,
való kimenekedésben segít.
36
A bölcsesség beszéde olyan helyzetekben nyilvánul, meg amikor
nagyon nagy szükség van arra, hogy mit is kell mondani. Világi
környezetben, amikor kényes vagy kellemetlen kérdéseket tesznek fel
Isten gyermekének, akkor a bölcsesség szavának következményeit is át
lehet élni. Elhallgattatja a kérdezıt, ha provokálni akart vagy zavarba
hozni
Döntéshozatal esetén is jó hasznát lehet venni! Keresztény életünk
során gyakran kerülünk döntéshelyzetbe. Vannak, azonban olyan
pillanatok, amikor döntéseinkkel egész életünkre és jövınkre kihatással
van. Ilyenkor jó döntést hozni nem mindig egyszerő. Istentıl való
bölcsességre van szükség, hogy elhatározásunk jó legyen. A jó tanácsok,
és testvéri segítség jól jöhet ilyenkor.
Gyülekezetek szenvednek attól, hogy egyes kérdésekben vagy
problémakezelésben és megoldásban nem tudnak elıre lépni.
A bölcsesség beszéde képes rá, hogy kimozdítsa ebbıl az állapotból
Isten népét. Feltéve, ha elfogadják és engedelmeskednek Istennek és az
İ szavának. Pál is azt írja a Korinthusiaknak, hogy akadjon már
közöttetek valaki, aki döntést tudna tenni két civakodó testvér
között.(1Kor 6,5). Megmérgezte a gyülekezet lelki állapotát, ami addig
sem volt elég szellemi a kiskorúság állapota miatt! Egy bölcs döntés
csírájában megoldotta volna a problémát.
A hívık életében különösen megnyilvánulhat üldözés, veszély vagy
fogság, kihallgatás esetén. Emlékeznünk kell arra, hogy Jézus Krisztus
erre külön felhívta a figyelmét tanítványainak.(Mt 10,19)
37
Nem kell tehát védıbeszédre készülnünk! Többek között azért sem,
mert ezzel emberi síkra terelnénk az Isten tervét. Amikor szorul a hurok
akkor majd Mennyei Atyánk, válaszol. Pál is többször élt ezzel a
karizmával szolgálata során. Elég csak a fogságban lévı beszédeire vagy
tanácsaira gondolnunk.
A bölcsesség beszédét újra és újra fel kell fedeznie a
gyülekezeteknek, hogy Isten szerinti döntésekkel vigyük elıre az İ
munkáját.
6.1.2 A tudomány beszéde
A tudomány beszéde vagy más fordításokban az ismeret igéje, szoros
rokonságban van a bölcsesség karizmájával. A megszerzett tudást és
ismeretet a bölcsesség is alkalmazza, ezért van összefüggés a bölcsesség
és a tudomány beszéde között. A tudománynak fordított szavunk, a
gnószisz. Ez tudást, ismeretet, megismerést jelent.32
A világban a tudás sok esetben, rossz gyökerekbıl a bukott
természeti ember ismeretébıl fakad. Ezeket démonikus befolyások
erıteljesen megfertızik és hamis tudással, ismerettel látják el az embert.
Különösen Istennel és a kijelentéseivel szemben emelnek intellektuális
falakat. Ennek a hamis eltorzított ismeretnek ellenpárja az Isten
Szelleme általi tudomány beszéde Ez az ajándék megadja a tudás az
ismeret jó oldalát. Isten kimeríthetetlen mindentudásából merít.
38
A tudomány beszéde tényeket, információkat közöl Istenrıl,
emberekrıl, szellemi lényekrıl, helyzetekrıl. A múlttal illetve a jelennel
kapcsolatos abszolút tényeket ismertet meg. A tudomány beszéde
leleplez, nem ismert, eltitkolt dolgokat. Meglát és felismer olyan
állapotokat, amelyekben Isten vagy a gonosz munkája megnyilvánul. Sok
területe rokonságot mutat a prófétálással és a prófétai szolgálattal.
A lényeges különbség azonban az, hogy a tudomány beszéde a
hitben való megerısödést és növekedést szolgálja leginkább. A prófétálás,
pedig az építésre, bátorításra, vigasztalásra irányul. Amikor a tudomány
beszéde megnyilvánul, az hitet ébreszt, és Isten felé fordítja az
embereket. A tudomány beszéde esetében nem tanult tudásról, hanem
természetfölötti kijelentésrıl van szó! Olyan tudást takar, amirıl elızıleg
az illetınek fogalma sem volt
A tudomány beszédének megnyilvánulását a kijelentés elızi meg,
vagyis Isten az İ Szelleme által átad, vagy közöl egy információt. A
kijelentés útjának többféle csatornája lehet. A Szent Szellem mindig az
adott helyzetnek megfelelıen cselekszik és adja meg az aktuális
információt. Lehet, látomás, belsı hang, prófétai szó, révület vagy
eksztázis, ige, ritkábban álom formájában.
A tudomány beszéde képes arra, hogy merítsen az Isten
mélységének a kútjából. Pál szerint ezt a munkát a Szent Szellem végzi
el.(Róm 11,33; 1Kor 2,10) Az Atya pedig a Fiúban elrejtette a bölcsesség
és a tudás, vagyis az ismeret minden kincsét.(Kol 2,2�3)
A tudomány beszéde segít a Szentírás titkainak megértésében is.33
Jézus Krisztus kijelentette, hogy az övéi számára az Isten királyságainak
39
a titkai megérthetıek, míg mások számára nem.(Mt 13,11) Az
apostolokat és prófétákat, pedig az Isten titkainak a sáfáraiként is
említik.(1Kor 4,1; Ef 3,4�5)
A tudomány beszéde belelát az emberi életekbe és szívekbe
egyaránt. Célja, hogy az ember leleplezıdjön és a szívében lévı titkos
dolgok is, napvilágra kerüljenek. Gyakori, hogy Isten az emberek
szívének a titkait nyilvánosságra hozza a tudomány beszédén keresztül,
majd a bölcsesség beszédének ajándékán keresztül megmutatja, hogy
ezzel az ismerettel mit tegyünk.
A tudomány beszédének segítségével megérthetıek, olyan Bibliai
események, amely a „sorok között” vannak. A Bibliai kijelentés gyökeréig
hatol le, és nem elégszik meg a felületes bető szerinti ismerettel! Jézus
ilyen módon is értelmezte az Írások róla szóló kijelentéseit. Ehhez a
karizmához is nélkülözhetetlen a Biblia ismerete. Egyesek szerint az
„átlagon felüli” Bibliaismeret is ennek a karizmának a része. Jézus
Krisztus földi életében az egyik leggyakoribb ajándék a tudomány
beszéde volt a jelek és csodák mellett.
6.1.3 A szellemek megítélése
Ez az ajándék a szellemi tisztaság és szentség védelmében adatott. A
megítélésnek fordított szó a diakriszisz, a következıket jelenti:
különbségtétel, szétválasztás, eldöntés, megkülönböztetés.34 Átvizsgálása
a dolgoknak és megítélése az eredménynek. Eldönteni mi a jó és mi a
40
rossz.35 Nem azért adatott, hogy minden bokorban, lerobbant autóban
démonokat keressünk, hanem azért, hogy a gyülekezet tisztaságát,
szentségét megırizzük.
A sátán egyik jellemzı tevékenysége Isten munkájának utánzása,
imitálása. Ezért lehet a Bibliában találkozni hamis prófétával, testvérrel,
álapostolokkal, antikrisztusokkal… stb. Isten Szelleme kezében ez az
ajándék az ördög ilyen irányú munkájának a lerombolására való.
Ez a szolgálat a gyülekezet kapuja, amely kiszőri a betolakodó
szellemiségeket. Ugyanakkor nem biztosít tévedhetetlenséget! Emberi
tévedés vagy rossz döntés benne van az ajándék használata közben.
A tudomány beszéde nagyfokú szellemi�lelki érzékenységgel járó
szolgálat. Mikor valaki sötét szellemi dolgokkal találkozik és érzékeli
lelkében�szellemében elég felkavaró, tud lenni. Egyfelıl a gonosz erık
érzékelik Isten gyermekét, és ez mozgósítja ıket.
Másrészt Isten gyermeke érzékeli, hogy van itt valami, ami nem
azonos a benne lévı Szellemmel. Ebbıl szoktak érzelmi, lelki, szellemi
változások létrejönni
Az ajándék mőködésének két jellegzetes formája is van. Ezek közül
az egyik esetben a természetes, látható világ szintjén történik a
megítélés, a másik esetben a természetfölötti tehát a szemmel nem
látható területeken történik a leleplezés. Sok esetben a kettı együtt
mőködik. Általában az elsı a leggyakoribb és a legelterjedtebb. Fizikális
érzékszerveinkkel meghallunk, meglátunk, vagy megtapintunk dolgokat.
Dilemma esetén, Isten Szelleme közli, hogy tiszta vagy tisztátalan
dologgal állunk szemben. Olykor nem is, lehet azonnal megfogalmazni mi
41
is a probléma oka vagy gyökere. Valamikor rövidebb, esetleg hosszabb
idı is eltelik, míg leleplezıdik a sötétség munkája! Filippiben a
jövendımondó lány négy napig „reklámozta” Pál apostolt és szolgálatát,
míg az apostol kiőzte belıle.(Csel 16,6�18)
A másik területe a nem látható dolgokra irányul. Ilyenkor a
bennünket körülvevı szellemvilágba enged a Szent Szellem bepillantást
vagy belehallást esetleg szaglást, hogy a démoni vagy angyali jelenlétet
meglássuk, meghalljuk. Ez nem más, mint amikor a természetfölötti
világot mutatja be nekünk Isten Szelleme. Megvizsgálja a személyek vagy
események mögötti lévı szellemi forrást. Sokak számára ez talán
félelmetes lehet és elrettentheti ıket ennek az ajándéknak a
használatától. Valóban nem lehet építı látvány démonokat, tisztátalan
szellemeket vagy sátáni erısségeket meglátni, de az Isten angyalainak a
látványa már sokkal komfortosabb érzéseket biztosít az ember számára.
Gyógyító szolgálatban lévık is tettek már arról bizonyságot, hogy
néhány esetben a betegséget okozó, démonokat és az emberhez való
kötıdésüket pont a szellemvilágba való belelátás segítette leleplezni!
Akik az imádságban járnak elıl azok számára is nagy segítség, mert
támpontot ad arra nézve, hogy mi ellen is kell harcolni. Hatékonyabbá és
erıteljesebbé teheti a gyülekezeti közbenjárást.
Az ajándéknak tehát fontos szerepe van a gyülekezet mőködésében.
Az utolsó idıkben, amikor az egész világot behálózó hitetés van
kialakulóban és a démoni tanítások, elszaporodnak, biztonságot és
védelmet ad egy ilyen karizmának a gyülekezeti jelenléte és használata.
(1Tim 4,1kk)
42
6.2 Erı és hatalom�megnyilvánulás ajándékai
Az erıajándékok közé a hit, a csodatévı erık és a gyógyítás
ajándékát soroljuk. Az elsı korinthusi levél 12. részének 9. és 10
versében vannak felsorolva a Szellem ajándékaiként.
Az erıajándékok, végrehajtó szolgálatok Isten munkájában.
Megcselekszik Isten akaratát, realizálják Krisztus váltságának
eredményét. Demonstrálják Isten mindenhatóságát. Bemutatják az
Istenbıl fakadó természetfeletti dolgokat.
6.2.1 A hit ajándéka
A hit ajándéka azt az Isten által ajándékozott, bizalmat jelenti, hogy
egy adott helyzetben İ munkálkodik, cselekszik. Természetfeletti módon
megmutatja hatalmát, emberi eszközök közremőködése nélkül. A hit
ajándékát minden esetben meg kell különböztetni az üdvözítı hittıl,
amely a megváltásra vonatkozik.(Ef 2,8)
A hit ajándékának a megnyilvánulása a Szent Szellem munkája.
Úgy is lehet fogalmazni, hogy a Szent Szellem hisz az emberben! Jézus
Krisztusnak van egy kijelentése, amely jól érthetıvé teszi ezt, bár a
fordítások kivették az élét és valódi jelentését. A Márk evangéliumában
43
ezt mondja az Úr, a tanítványoknak, ”és Jézus felelvén, monda nékik,
legyen hitetek Istenben.”(Mk 11,22) Az eredeti szövegben a mondat
második felének a pontos fordítása ez: „legyen bennetek az Isten hite!”
Vagyis az a hit mőködjön bennetek, mint amivel az Isten rendelkezik!
Utána rögtön kijelenti még, hogy ez a hegymozgató hit!
A hit ajándékának ez a legfontosabb jellemzıje mivel az ember a
Szent Szellem által válik képessé arra, hogy bizonyos dolgokat elhiggyen,
és annak megfelelıen cselekedjen, vagy beszéljen!
A hit ajándéka bizonyos szituációkban, alkalmakkor nyilvánul meg.
Ez egy olyan különleges hit, amely a Szent Szellem konkrét beavatkozása
által nyilvánul meg. A Szent Szellem természetfölötti munkája az, amikor
valakiben elhelyezi az Isteni hitet. Olyan meggyızıdés alakul ki benne,
ami kívülrıl talán abnormálisnak tőnik! Ez a hit kiemeli az embert a
körülötte lévı világból s körülményekbıl és szembesíti egy
természetfölötti kijelentéssel. Úgy is megfogalmazható, hogy a
hétköznapokban megélt hite fölé emeli az embert. Különleges kihívások,
lehetetlennek tőnı feladatok, hitkrízisek esetén nyilvánul meg
erıteljesen. Lehet egyedi különleges alkalmakra szóló. Olyan hit ez,
amelyet az ember nem tud produkálni, létrehozni. A lehetetlen
helyzetekben való állhatatosságot adja. Abban az esetben is, ha minden
körülmény ellene szól és munkálkodik. Nem a láthatókra, hanem a
láthatatlanokra tekint. Sokszor az emberi elme határait feszegeti, amit az
ember Isten vezetésével képvisel.
Aki ebben az ajándékban mozog, vigyáznia kell a csapdákra,
amelyek veszélyeztetik az eredményességét. A hitben való hit az
44
elbizakodottság és szeretetlenség olyan veszélyforrások, amelyeket bölcs
elkerülni. Különösen az elsı esetben, amikor a hit nem Istenben
gyökerezik, hanem magában a hit ajándékában!
A példaképek nagyon nagy segítséget adhatnak a szolgálat kezdetén
és a kritikusabb helyzetekben is.36 Olyan személyek életét olvasva, mint
Müller György a bristoli árvaház alapítója, vagy Smith Wigglesworth �
akit a hit apostolának is neveznek� sok tanulságot, és történetet lehet
megismerni, hogyan is élték meg a hit ajándékának mőködését.
Ahhoz, hogy valaki ezt az ajándékot eredményesen használja annak
egy komoly hitéleti növekedésen, kell átmennie. A hit folyamatos
terhelésen megy keresztül és állandóan, egyfajta nyomás alatt van.
Megtanulja az ember Isten munkálkodásának alapelveit és a kívülállók
számára olykor érthetetlen cselekedeteit. Kialakul egy olyan szellemi
„érzékszerv” amely látja azt, amit csak Isten lát! Teljesen azonosulni tud,
és eggyé válik Isten kijelentésével.
A Biblában, sok példa van ennek az ajándéknak a mőködésére. Az
Ószövetségben, Mózes és Illés életében többször is találkozhatunk vele.
De az Újszövetségben is találunk rá példákat. János és Jakab tüzet
akarnak kérni az égbıl és Jézus, nem is vitatja, hogy a hitük megvan
hozzá, hanem a motivációt kifogásolta! Megvolt a hit ajándéka bennük de
nem tudták milyen lélekkel teszik ezt.(Lk 9,55) Pál, amikor Rómába
hajózott hit által jelentette ki, hogy mindenki meg fog menekülni, ha rá
hallgatnak. A beszédnek ellene mondott a körülmény, a hajózási
tapasztalat és a pánik de Pál meggyızıbb volt! (Csel. 27. fej)
45
A hit ajándéka által a gyülekezet értékes bizonyságokkal fog
megerısödni. A mai anyagias, racionális gondolkodású világban, amely a
gyülekezetek szellemi légkörét is befolyásolja ez az ajándék erıteljes
visszatartó erı!
6.2.2 A csodatévı erık
A csodatévı erık ajándékának a célja Isten természetfölötti erejének
a bemutatása. Materialista, ateista kultúrában az egyik legfontosabb
ajándék a hitetlenség megtörésében és az Istenbe vetett hit
létrehozásában. Ez az ajándék ugyanis behozza a természetfeletti
dolgokat a természetes világba. Pál apostol mondja: „mert nem
beszédben áll az Istennek országa, hanem erıben”.(1Kor 4,20) Vagyis ez
a jellemzıje, ez a szubsztanciája. Ha ezt az erıt kiemeljük a
kereszténységbıl, és vallásos szertartásokkal helyettesítjük, akkor nem
lehet az embereket valódi Istenismeretre eljuttatni.
Isten erejének ilyen mértékő megnyilvánulása a gyülekezetben, a hit
megerısítésében is használható. Erıteljes bizonyságtétel, amely nem
mindennapi dolgokban, eseményekben mutatkozik meg. Kétségkívül a
látványosabb szolgálatok, közé tartozik
A csodatévı erık munkái az eredeti szöveg alapján szó szerint kb.
így fordítható: hatalmas erık mőködése! Az energéma szó megnyilvánuló
mőködést jelent, ami folyamatban van.37 A dünamisz kifejezés pedig
hatalmat, erıt, csodatévı erıt jelent.38 Mindkét kifejezés többes számban
46
van, ami azt jelenti, hogy nem egy speciális csodáról van szó, hanem
széles skálájú Isteni megnyilvánulásokról39
A csodatévı erık munkáját két dolog befolyásolja erısen egy adott
helyen vagy szituációban. Jézus Krisztus szerint ez a hitetlenség és a
tudatlanság. Több helyen Jézus nem tudott csodát tenni, mert az
emberek szívében hitetlenség volt.(Mt 13,58) A tudatlanság pedig
tévelygéshez vezet mind az írások ismeretét, mind az Isten hatalmát
illetıen.(Mt 22,29)
A csodatévı erık mőködése több területen is megnyilvánul. A
halottak feltámasztása az, ami elıször be szokott ugrani, ha errıl az
ajándékról van szó. El kell még mondani itt, hogy olyan, mint
„halottfeltámasztó” kategória nem létezik! Ez is csak egy szelet az Isten
csodatévı erıinek a sorában. Idetartozik a démonőzés.
A szabadítószolgálat egyike a legradikálisabb beavatkozásoknak a
szellemvilágban. Jézus Krisztus szerint ahol ez megtörténik, az az Isten
Királyságának a jelenlétét bizonyítja.(Mt 12,28)
A gyógyulás bizonyos területeit is ide lehet sorolni. Vannak esetek,
amikor egyes gyógyulások valóban csodaszámba mennek. Pálról azt
olvassuk, hogy…”és nem közönséges csodákat cselekszik vala az Isten
Pál keze által…”(Csel 19,11�12) Teremtı csodákat is érthetünk alatta.
Ezek azt jelentik, hogy amivel valaki nem rendelkezett pl. születési,
genetikai okokból, azt ezzel a karizmával Isten helyreállíthatja. Hasonló
eset, amikor születési rendellenességek állnak helyre vagy egyes
rendellenesen kifejlıdött szervek teljesen kifejlıdnek és funkcionálnak.
47
A csodatévı erık védelmet adnak a pusztító erıkkel szemben. A
Bibliában sok esetrıl olvashatunk, amikor Isten belenyúlt a természetes
világba, hogy az övéit megmentse, és magáról bizonyságot tegyen. A
természeti törvények felfüggesztése ill. kiiktatása Istennek hatalmában
áll! A Vörös tenger kettéválása vagy a Jordán megnyílása is Isten
mindenhatóságát mutatta be
A csodatévı erık ajándékának céljai között az egyik legfontosabb,
hogy Isten megdicsıüljön általa.(Luk 19,37)
Szintén fontos célja hit létrehozása. A jelek és csodák segítenek egy
szellemi közeget létrehozni az ember szívében, amely megtöri a benne
lévı hitetlenséget, vagy ellenségeskedést az Istennel szemben. Jézus azt
mondta: ”… ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.”(Jn 4,48)
A jelek és csodák hitelesítik az evangéliumot, megerısítik az Isten
királyságáról szóló örömhírt. Pál írja a Thessalonikainaknak: „a mi
evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem [isteni] erıkben
is, Szent Lélekben is…”(1Thes 1,5)
A csodatévı erık munkáját Isten Gyülekezete ma sem nélkülözheti.
Szükség van rá, mind az elveszettek megnyerése mind a megváltottak
hitének megszilárdítása céljából. Nem a csodákat és jeleket kell keresni,
hanem az Isten Szellemével való közösséget.
6.2.3 A gyógyítás ajándéka
A gyógyítás ajándéka a test fizikális és démonikus
megszabadításában játszik szerepet. A betegségbıl való szabadítás Isten
48
végtelen kegyelmének és erejének belépése az átok alatt lévı teremtésbe.
A kifejezés, amit Pál erre az ajándékra használ, többes számban van,
tehát pontosabban a gyógyítások ajándékának kellene fordítani.40
A Bibliában két jellemzı kifejezést találunk a gyógyítással
kapcsolatban. Az egyik a therapeuo: gyógyítást, ápolást, kezelést, szó
szerint melegséget, árasztó személyt jelent.41 Ez a leggyakoribb
kifejezése, Jézus Krisztus gyógyítói szolgálatának. A másik kifejezés és
ezt a szót használja az ige a gyógyítás ajándékával kapcsolatban az iama.
Jelentése: gyógyulás, teljes helyreállítása az egészségnek.42 A két
kifejezés közötti különbséget az adja, hogy az iamai kifejezés kicsit
személytelenebb, mint a therapeuo amely, az ember teljes
személyiségével is törıdik nemcsak a konkrét betegséggel
Aki ebben az ajándékban szolgál tisztában, kell lennie a betegségek
eredetével. A betegségek lehetnek testiek, vagy testre kiható lelki, ún.
pszichoszomatikus betegségek és démonikus eredetőek. Ez utóbbi
esetben a gyógyítás ajándéka a szabadítószolgálattal kombinálódik!43
Akik tehát a gyógyítások ajándékát kaptak elhívást azoknak a
csomagban a démonőzés képessége és hatalma is, benne van!
A gyógyító szolgálat létjogosultságát azon kívül, hogy a Szellem
ajándéka, további kijelentések is igazolják. Jézus Krisztus hatalmat adott
a betegségek felett, kijelentette, hogy a Benne hívıket természetfölötti
jelek követik, amelybe a gyógyítás is beletartozik.(Mk 16,17�18)
Krisztus azáltal, hogy megváltott bennünket, a gyógyulást is elérhetıvé
lett. Péter apostol ezért írja, hogy…”sebeivel gyógyultatok meg”.(1Pét
2,24) Ennek következménye, hogy a gyülekezetek presbiterei az olajjal
49
való megkenetés által testületileg szolgálhatnak betegek felé és az ige
szerint ekkor…” a hitbıl való imádság megtartja a beteget…”(Jak 5,14�
15)
Az egyik, legfontosabb jellemzıje annak, akit Isten a gyógyítás
szolgálatában használ, az hogy képes együtt érezni az emberekkel. A
betegek látványa mély fájdalommal tölti el a szívüket, és ez gerjeszti fel
bennük az ajándékot. Jézus Krisztus többször gyógyított úgy, hogy látta
az emberek betegségeit, nyomorúságait és megindult rajtuk. A görög
szplankhnidzomai. kifejezés írja le legérzékletesebben ezt a belsı
állapotot. Azt jelenti, hogy valakinek a szíve, belseje, összefacsarodik,
belsı részei bánkódnak, epekednek, összeszorul a torka, remeg a
felindulástól!44 Vagyis egy nagyon erıs lelki�szellemi, érzelmi állapotot
vált ki valami.
Az ige szerint a gyógyulások történhetnek kézrátétel vagy érintés
útján. Ezek a leggyakoribb elıfordulási módok. Valamikor pedig egy hit
által kimondott szó a gyógyulás kulcsa és ez már a prófétai szolgálat
területére vezet bennünket. Ezért a gyógyító szolgálók is felszólítják az
embereket, hogy hitüknek megfelelıen cselekedjenek, ahogy Jézus is
tette. Vedd fel a te ágyadat, mosakodj meg a tóban… stb.(Mk 2,11; Jn
9,7)
Az olajjal való megkenés a kézrátétel mellett a leginkább ismert és
elterjedt gyakorlat.(Mk 6,13) A kettıt gyakran együtt alkalmazzák. Az olaj
a Bibliában a Szent Szellem jelképe. A betegek esetében azt szimbolizálja,
hogy a gyógyulás Isten áldásával valósul meg.
50
Találhatunk még az igében különleges módú gyógyításokat Jézus
Krisztus és az apostolok életében is.(Mk 7,32�37; Csel 19,12) Ezek nem
szokványos mindennapi gyógyulások voltak. Itt már átfedések lehetnek a
csodatévı erıkkel is.
A gyógyulás megtörténhet azonnal, amint az ajándék megnyilvánul.
Erre számtalan példát lehet idézni a Messiás szolgálatából. Ezek
váltották ki a legélénkebb (ellen) reakciókat.(Mt 8,3; Mk 1,31) Gyakori
azonban, hogy nem, azonnal hanem rövid idın belül történik a
gyógyulás. Erre utal a „még abban az órában” kifejezés, ami nem az
azonnali látványos gyógyulásra utal, hanem egy folyamatra, amely
mintegy óra leforgása alatt történik.(Mt 8,13; Jn 4,53) Fokozatosan és
hosszabb idı alatt. Ez történt azzal a vakkal is, akit Jézus Krisztus
kétszer érintett meg, hogy meggyógyuljon. Vagy ide tartoznak a leprások
is, akik tízen voltak és amíg, Jeruzsálemig elmentek az áldozatot
bemutatni a gyógyulás azon idıszak alatt következett be.(Lk 17,14).
A gyógyítás ajándéka nagy áldás, ha egy gyülekezetben
rendelkeznek vele testvérek. A hitetlenek felé való szolgálatban pedig
eredményes evangelizációs jellege van.
6.3 Beszédajándékok
Ide tartozik a prófétálás a nyelveken szólás és a nyelveken szólás
magyarázata. Az elsı korinthusi levél 12. rész 10 versében vannak
megemlítve, de több más igehelyen is szó van róluk. Kommunikációs
vagy inspirációs ajándékoknak is nevezik ıket. A beszéd a prédikálás
51
szolgálata ill. Isten kijelentéseinek átadása a feladatuk. Ez történhet
érthetı és nem érthetı formában. Ez utóbbi esetben magyarázatot kíván.
6.3.1 A prófétálás ajándéka
A prófétálás az egyik legismertebb ajándékok egyike. Jelentıségét az
is jelzi hogy nemcsak karizmaként, hanem szolgálati ajándékként is
szerepel. Ez az egyetlen ajándék, amelyre határozott bátorítás és kérés
van mind az Ó mind az Újszövetségben!(4Móz 11,29; 1Kor 14,1) Mózes és
Pál apostol egyaránt ezt az ajándékot kívánta leginkább Isten népe
számára.
A prófétálás Isten üzenetének, kijelentésének Szent Szellem által
történı átadása. Ennek közlési módja elég változatos. Valamikor
magyarázat, példabeszéd, bátorítás vagy buzdítás formájában
jelentkezik. Ezen kívül a Bibliában még találunk vers, ének vagy
vigasztaló jellegő prófétai megnyilvánulásokat. A római levélben Pál a
prófétálást úgy jellemzi, mint amit a „hitnek szabálya” szerint kell
mőködtetni.(Rm 12,8)
A prófétálás szavunk a görög próphétész kifejezésbıl származik. Szó
szerinti jelentése: elıtte áll valakinek és valamit állít, kijelent.45 Vagyis a
próféta olyan személy, aki Isten elıtt áll. Isten jelenléte a szolgálatának
kulcsa. Imában, böjtben, szellemben ott kell lennie és várnia Isten
kijelentését. Az üzenet, amit kap, azzal kiáll, valamint meggyızıdéssel
állítja és jelenti ki.46
52
A prófétai kijelentésnek az Úrtól való átvétele elég sokszínő. Több
formáját és példáját megtaláljuk a Szentírásban. Ide tartozik a látomás,
hallás vagy audíció. Az Ószövetségben ezek különösen gyakran
elıforduló jelenségek voltak. Szükség is volt rá, mert a hamis prófétának
halállal kellett bőnhıdnie. Szólhat az Úr igéje a szívben és belsı hang
vagy benyomás útján is, érkezhet mennyei üzenet. Hozhatnak üzenetet
angyalok vagy közvetlenül Jézus Krisztus is. Ez utóbbiakkal, kritikus,
vagy nagy horderejő akár az üdvtörténelemre is kihatással lévı
események kapcsán találkozhatunk. Az extatikus állapot és álom
egyaránt alkalmas eszköz Isten kezében üzenetének célba juttatására.
A prófétálás kritériumáról Pál három jellemzıt ír le, amely mintegy
alapot jelent arra nézve, hogy egy próféciát meg lehessen ítélni.
„Aki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és
vigasztalásra”(1 Kor. 14,3) A prófétai beszéd legjellemzıbb ismérve az
építés. Amikor Isten valamit üzen azt mindig építı szándékkal, teszi. Az
intés eredetije kérést, kérlelést, intést, bátorítást, tanítást jelent.47 A
prófétai szó, bátorításul, szeretetteljes figyelmeztetésül is szolgál! A
vigasztalás rábeszélést, vigasztalást, megnyugtatást jelent.48 Vagyis a
prófétai szó segít helyreállítani az elrontott dolgokat. Azt is érdemes
megvizsgálni, hogy a prófétai kijelentés mit jelent ki Istenrıl, egyezik�e
igéjével és milyen a viszonya a bőnhöz és a bőnöshöz.
A próféta jelleme nélkülözhetetlen a hitelesség és megbízhatóság
tekintetében. Az érett prófétát alázat és engedelmesség jellemzi Isten felé
és aláveti magát a többi prófétának. Ajándékát nem használja leuralásra,
manipulálásra és varázslásra.
53
Pál apostol külön kitér a gyülekezeti prófétálás szabályaira, hogy az
alkalmon ne zőrzavar, hanem Isten rendje valósuljon meg.
„A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek
ítéljék meg.”1Kor 14:29) A prófétai kijelentések száma kettı vagy három
legyen!49 A prófétáknak figyelni kell a Szellem vezetésére, mert miközben
az egyik próféta beszél, Isten szólhat egy másikhoz is. Ahol ezt a
szolgálatot megengedik ott meg is, kell ítélni, hogy az Úrtól való volt�e. A
prófétaság szelleme megtudja, vizsgálni, hogy ez valóban Istentıl jött�e
vagy sem. Ha nincsenek ott más prófétai ajándékkal rendelkezı
személyek tehát, nincs aki, megítélje akkor nem szabad megengedni!
Az ige felhívja a figyelmünket, hogy a prófétálást nem szabad
megvetni.(1Th 5,20). A gyülekezetek felelıssége abban áll, hogy
odafigyeljenek Isten szavára és engedelmeskedjenek neki. A prófétai
szolgálat a mindenkori friss üzenetet hordozza és segítségével a
gyülekezet meg tud maradni Isten útján. Ahol a prófétai szolgálatot
elvetik, ott hamarosan kihől az Isten iránti szeretet és az emberek,
közömbössé válnak Isten munkájára
6.3.2 A nyelveken szólás és magyarázata
Az eredeti kifejezés miatt glosszáliának is szokták nevezni.50 A
beszédre és a megszólalásra általában a laleó kifejezést, használja a
görög szöveg.51 A nyelvek nemei a legpontosabb kifejezése ennek a
karizmának, mert több módon nyilvánulhat meg. Ezek lehetnek földi,
54
vagy mennyei nyelvek, amelyet a beszélı nem ismer, és csak a Szent
Szellem segítségével tudja szólni.52
A glosszália nem természetes képesség, hanem Isten Szellemétıl
jövı beszéd. Mőködése során az ember értelmét háttérbe szorítja, és
gyümölcstelenné teszi, hogy alkalmassá váljon a Szellem csatornájaként
mőködni.(1Kor 2:14; 14,14) A keresztény tanítók egységesen állítják,
hogy az egyetlen ajándék, amelynek mőködését nem lehet az
Ószövetségben megtalálni. Prófétikus utalás van rá Ézsaiásnál, aki azt
mondta, „Dadogó ajakkal és idegen nyelven fog szólni e néphez.”(Esa
28,11). A glosszália ezért: „… jelül is adatott…” a hitetlenek számára.(1
Kor 14, 22) Így fordulhat elı, hogy az evangélium hirdetése történhet
ilyen formában is. Aki ezzel az ajándékkal bír, nyelveken szól, de
lehetséges, hogy aki hallja a maga nyelvén érti, meg és megtérésre vezeti.
Az igazi glosszáliát meg kell különböztetni más, nem az Isten
Szellemének hatására történı beszédtıl. A sátán is tudja utánozni ezt az
ajándékot és ráadásul elég eredményesen. Pál is ezért írja pont az
ajándékokról szóló tanítása elején, hogy „senki, aki Istennek Lelke által
szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak
Jézust, hanem csak a Szent Lélek által.”(1Kor 12,3) Szintén elıfordul az
emberi vagy pszichikus glosszália amikor, egyes keresztények utánozzák
azokat a szavakat, amelyeket a valódi nyelveken szólók ejtenek ki. Ezek
nem feltétlenül démoniak! Azért teszik, mert nem kapták meg, vagy
azért, mert e nélkül nem fogadnák el ıket a gyülekezetben.
A Biblia több szabályt is lefektet a glosszáliával kapcsolatban.
Minden esetben oda kell arra figyelni, hogy akinek megengedik a
55
nyelveken szólást az, kontroll alatt legyen. Pál kitér arra is, hogy
nyilvános használat esetén, „kettı vagy legfeljebb három legyen,
mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg.”(1Kor 14,27) Lehet
használni a nyelveket, de nem az egész gyülekezetnek, hanem csak 2�3
testvérnek. Viszont tolmácsolónak is lennie kell.
Ha nincs magyarázó, akkor az még nem jelenti azt, hogy nem is
lehet vele élni! Az Ige szerint…” ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson
a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek.”(1Kor 14,28)
A glosszália áldásai közül többet is megemlít a Biblia. Isten
gyermeke építheti vele magát és kifejezheti háláját Isten felé.(1Kor
14,4.16�17)
Mivel ez szellemi imádság a Szent Szellem az, aki által lehet
imádkozni ezzel az ajándékkal.(Róm 8,26�27; Júd 1,20) Vagyis
imádságunk, a megfelelı módon lesz Isten elıtt és biztosíték arra, hogy
bármit kérünk akarata szerint, kérjük. Akik pedig szellemi harcban
használják ajándékukat azok számára is komoly segítség a Szellem
vezetése, támogatása. A glosszáliával különleges módon lehet átélni Isten
imádatát és dicséretét. A Biblia határozottan bátorít rá, hogy ezt tegyük
meg, ha lehetıségük van rá.(1 Kor 14,15; Ef 5,18�19)
A szellemi, inspiratív énekek és dalok az Isten imádatában
játszanak döntı szerepet. Új énekek születése is kötıdhet a nyelveken
történı dicsérethez.
A glosszália magyarázata szükséges ahhoz, hogy nyilvánosan is
elhangozzon Isten üzenete. Amennyiben tolmácsolás, történik, vagyis
érthetıvé válik az Isten kijelentése akkor már a prófétai kijelentéssel
56
egyenértékővé, válik, ezért aki ezt az ajándékot kapta annak kérnie kell a
magyarázat képességét is.(1 Kor 14,5.13) Nemcsak a maga épülését kell
szeme elıtt tartania annak, aki nyelveken szól, hanem a gyülekezetéét is.
Itt is igaz az, hogy önzı módon nem élhetünk Isten ajándékaival. A
magyarázat nem feltétlenül jelent szó szerinti visszaadást. Bonnke
szerint: „A tömören elmondott üzenet egy másik nyelven jóval hosszabb
magyarázatot igényelhet”.53 Valóban nem tudhatjuk, hogy Isten üzenete
milyen tömörségben érkezik meg, amit ki kell bontatni s megmagyarázni.
Alkalmanként a prófétálás és a tudomány beszéde is tolmácsolhatja az
Isten üzenetét! Olyanról is vannak beszámolók, hogy a magyarázat
látomásban, írás formájában történt meg.
Pál ezért ad utasítást, hogy nem szabad tiltani a nyelveken szólást,
mert mint beszédajándék az egész közösség épülését növekedését
szolgálja.(1Kor 14,39) Ez felszólítása Pálnak, nem lehetıség, gyülekezeti
szokás vagy hagyomány kérdése. A gyülekezetet nem szabad megfosztani
egyetlenegy ajándéktól sem!
6.4 Vezetés és irányítás ajándékai
Ide az intés a kormányzás és az elöljárói ajándék került besorolásra.
Az intés és az elöljárói megnevezést a Római levél 12. részének 8.
versében, míg a kormányzói ajándékot az elsı Korinthusi levél 12.
részének 28, versében találjuk meg.
Ezeknek, az ajándékoknak a szerepe a gyülekezet vezetésében
irányításában nyilvánul meg. Felelısek az erkölcsi, tanbeli tisztaságáért
57
és az Isten akaratának megvalósulásáért, realizálódásáért egy gyülekezet
életében.
6.4.1 Az intés ajándéka
Ez a karizma elsısorban a tagok erkölcsi�szellemi állapotával van
kapcsolatban. Célja, hogy az embert az Istennel való közösségbe
visszavezesse, vagy megerısítse és bátorítsa. Ha az elıfordulási helyeit
megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a keresztény élet számos
területét érinti. Egy gyülekezeti vezetıségben szükséges, hogy
rendelkezzen legalább egy elöljáró ezzel az ajándékkal. Pál is azt írja
Titusnak, hogy a püspök jelölés egyik kritériuma, hogy „inthessen az
egészséges tudománnyal.”(Tit 1,9) Nem minden vezetı rendelkezik vele,
de akik igen, azok ezt nem hanyagolhatják el, és nem kerülhetik meg az
ezzel járó felelısséget
Az intésnek fordított szó jelentéstartalmában sokkal gazdagabb,
színesebb mintsem egy kifejezéssel próbáljuk visszaadni. Egyes
fordításokban a buzdítás, bátorítás, biztatás szóval adják vissza. A
parakaleó jelentése: mellé�hívás, bensıséges kapcsolat kialakítása
céljából, ahol történhet kérés, kérlelés, intés, bátorítás, tanítás.54
Ugyanezt a kifejezés az alapja a Szent Szellem jelzıjének a
Paraklétosznak. Nemcsak negatív jelentése van, mint ahogy ez
nyelvünkbıl adódik, hanem pozitív tartalommal is meg van töltve!
Az intés leggyakoribb elıfordulási helye a Gyülekezet, Krisztus
Teste. Itt van a legnagyobb szükség rá! Egy gyülekezet elég vegyes
58
összetételő szokott lenni. Vannak olyan esetek, erkölcsi�életmódbeli
helyzetek, amikor már komolyabb és felelısségteljesebb intésre van
szükség az elöljáróság részérıl. Mint vezetık, figyelnek a gyülekezeti
tagokra. Felelısségük mindenkire kiterjed. A vezetıi szolgálatban azért
van szükség erre az ajándékra, mert így az Isten által rendelt tekintély
által történik az intés szolgálata.
Fontos, hogy egyformán, személyválogatás nélkül, Krisztusi
lelkülettel kell az emberek felé fordulni. Nem szabad válogatni intés és
bátorítás vagy vigasztalás között! Az érzéseket, indulatokat is kordában
kell tudni tartania. Nem jó a „na majd én most megmondom neki”
lelkület. Ez csak rombolni fog. Az intés sohasem lehet indulatos és
elfogult. Vigyázni kell arra is, hogy az intésnek mi az alapja. A Szentírás
vagy a gyülekezetbe beépült hagyományok és szokások. Mert nem
mindegy!
Tilos a megosztott lelki problémák kibeszélése, elterjesztése, mert
ezek a legmélyebb sebeket tudják okozni egy ember életében. Olyan
töréseket okoz kapcsolataiban, emberekhez való viszonyulásban, amit
elég nehéz gyógyítani.
A Bibliában számos példát találhatunk az alkalmazására. A
felsorolásban nem szerepel az összes lehetıség, csak azok, amelyek
leggyakrabban elıfordul (hat)nak.
A rendetlenül, hiteltelenül élık intése feddése. Ez nemcsak egyes bőnök
elleni fellépést jelenti, hanem a felelıtlen életvitel miatti intést is.
Korinthusban pl. a paráznaságot, tőrték meg, Thessalonikában nem
59
akartak dolgozni, Krétán lusták voltak a hívık. Titusnak Pál apostol
ezért azt írja, hogy esetükben kímélet nélkül feddje meg ıket.55(Tit 1,13)
A visszaesett, hitben megrekedt hívık bátorítása. Sokszor elıfordul
sajnos, hogy egyes testvérek a gyülekezet perifériájára szorulnak. Ennek
több oka is lehet. İk vannak leginkább kitéve a sátán csapdáinak, hogy
elragadja ıket a gyülekezetbıl. Az ilyen testvérek felé való szolgálat
életmentı lehet. Melléjük kell állni, segíteni kell ıket, amíg
megerısödnek. Ez talán a legnehezebb része ennek a szolgálatnak.
A terhek problémák alatt lévık felemelése. Az életük nehézségei
vagy gondjai alatt sokan szenvednek. Ezeknek a súlyát és mértékét nem
egyformán mérik fel és élik meg az emberek. Egymás terhét hordozni
kell, bátorít rá bennünket az Írás.(Gal 6,2). Ez ilyen esetekben különösen
igaz. Sok szeretet és megértés valamint a támogatás segít helyreállítani
az ilyen testvéreket is.
Keresztények bátorítása, buzdítása. Ebbıl van talán a legtöbb az
Újszövetségben.(1Thes 4,10; Rm 12,1) A keresztény élet legkülönbözıbb
területeirıl találunk utalásokat benne. Nem unalmas szólamok ezek,
hanem a lelkiismeretet szüntelenül ébren tartó bátorítások. A prófétai
szolgálat egyik alaptevékenysége is ez, amikor a gyülekezetet Istentıl jövı
módon, inti, és bátorítja.
Az intés szolgálatára a mai idıkben különösen szükség van. Jézus
Krisztus visszajövetele elérhetı közelségbe került. A menyasszonynak
készen kell İt várnia. Nem lehet rajta ránc vagy szeplı.(Ef 5,27) Ezért
ennek az ajándéknak az alkalmazása egyike a legjobb ránctalanító
60
szolgálatoknak. Tiszta és feddhetetlen életvitel kialakítása és a
gyülekezeti rend megırzése nem jöhet létre alkalmazása nélkül!
6.4.2 A kormányzás ajándéka
A kormányzás ajándékról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek a
keresztény tanítók, teológusok. Azért, mert egyedül itt szerepel ez a
kifejezés ebben az értelemben és nincs még egy olyan szó, amivel ezt
lehetne helyettesíteni. A kübernészisz eredetileg is kormányost jelent,
olyan személyt, aki a hajót biztosan tudja irányítani.56 Nem ı a hajó
parancsnoka, de felelıssége kiemelkedik a hajón lévı munkák közül.
A gyülekezetben a helyes és biblikus vezetéshez megfelelı
képességgel rendelkezı személyekre van szükség. Ezek közé tartoznak a
kormányzók is. Szükség van a kormányzásra, hogy Isten népe a
gyülekezet végül „révbe” érjen. A kormányzás ajándéka, azaz a vezetésre
való képesség, gyülekezet folyamatos elımenetelének, sıt
felemelkedésének alapjait képezi.
Tapasztalt, érett embert takar ez a kifejezés. Olyat, aki ismeri a
veszélyeket, veszélyes helyeket és ok nélkül nem teszi ki a gyülekezet
„hajóját” a veszélynek. A hit embere. Gyakorlott az irányításban,
vezetésben magabiztos, határozott. Biztonságban érzi az ember magát
mellette. A vezetıi szolgálatban a felvigyázás területe lehet az, ahol ennek
az ajándéknak szerepe fontossá válhat.
Nem minden vezetı rendelkezik ilyen ajándékkal, de hasznos, ha
legalább egyvalakiben megvan. Ez nem emeli fel ıt a többiek fölé, de
61
tekintélyt adhat bizonyos döntések meghozatalakor. Az Ószövetségben
Mózes, Józsué, Dávid és Nehémiás életében és szolgálatuk egyes
szakaszaiban emlékeztetnek erre az ajándékra.
Már az Ószövetségben megfigyelték, hogy ahol a vezetés, irányítás
hiányzik, az pusztulással, katasztrófákkal jár, ezért van megírva, hogy
„ahol nincs vezetés, /kormányzás/ elvész a nép; a megmaradás pedig a
sok tanácsos által van.”(Péld 11,14)
Jézus Krisztus úgy látta maga elıtt Izrael népét, mint a pásztor
nélkül való juhokat.(Mt 9,36) Kóboroltak össze�vissza. Védtelenek,
céltalanok, kiszolgáltatottak voltak. A farizeusok csak vak vezetık voltak,
akik maguk sem tudták, hogy merre kellene menni, nemhogy Isten népét
vezetni!
Az Ige alapján úgy látom, hogy elég széleskörő ajándékról van szó,
és nem igazán lehet leszőkíteni egy�egy területre. Ahogy a hajó sem
mindig ugyanazt az utat járja be, úgy a kormányzást sem lehet
sablonszerően alkalmazni.
Egyes magyarázatok igazgatónak, valamilyen szolgálati terület
vezetıjének tekintik. Olyan személy, aki egy�egy területért felelıs a
gyülekezet szolgálatában. Erıteljes és határozott, mint az a kormányos,
aki szemét mindig a célra irányítja. Istentıl vett látással rendelkezik.
Képes a szolgálattal járó terhek elhordozására és a felmerülı
krízishelyzetek kezelésére.
Némelyek a gyülekezeti titkárt értik a kormányzás ajándéka alatt.
Sok gyülekezet az adminisztrációs és különféle papírmunkák tengerében
62
fuldoklik. Ilyen esetben jól jön, ha van egy olyan vezetı, aki képes arra,
hogy ezt a területet koordinálja és felügyelje.
Elnökölni a vezetıségi vagy egyházi győléseken és irányítani az
eljárás menetét levezetését. Jakab esetében jól látható, hogyan is
mőködik ez. Az elsı apostoli zsinaton az ı személye és szava lezárta a
vitát.(Csel 15,13�22) Mekkora bölcsességre és személyes tekintélyre van
szükség ilyenkor. Helyes irányban tartani az eseményeket, és közbelépni,
ha szükség van rá.
Többen amellett teszik le a voksot, hogy ez az ajándék az
Istentisztelet levezetésére, koordinálására adatott. Ma ezt néhol
liturgusnak is nevezik. İ van megbízva azzal, hogy a keretét biztosítsa az
alkalomnak a gyülekezeti együttlétnek.
Egy más értelmezés szerint a kormányzással megáldott vezetı nem
más, mint aki a gyülekezetét, egyházát képviseli a világ elıtt. Ha felkérés
érkezik, hivatalos állami vagy egyházi képviseletre az ı személyében
küldhet a gyülekezet delegáltat. Vagy ı a vezetıje egy képviseleti
csoportnak. A gyülekezet szóvivıjének is lehet tekinteni. Az ókorban az
üldözések idején sokszor ezeket, a személyeket hurcolták el és végezték
ki elrettentésül.
Bármilyen terület legyen is ahol ez az ajándék, megnyilvánul Isten
dicsıségét, kell szolgálnia. Sok jó vezetı van a gyülekezetekben, de csak
kevesen vannak, akik kormányozni is képesek! Egy hajón sem 8�10
kormányos van, hanem csak egy! İ is a kapitány vezetése alatt áll. Egy
jó gyülekezeti kormányos onnan ismerhetı fel, hogy a „mennyei”
63
kapitány irányítása alatt van. A tıle kapott felelısséggel és
elhívatottsággal végzi Ura akaratát!
6.4.3 Az elöljáróság ajándéka
Az elöljáró kifejezés követendı példaképet jelent. A proisztémi olyan
személyt takar, aki munkában, viselkedésben, szolgálatban élen jár.57
Aki viszont elıl jár, az diktálja a tempót! Nem egészséges dolog viszont,
ha a vezetı úgy elıl jár, hogy a gyülekezet már nem is látja! Rosszabb
esetben a gyülekezet elızi le az elöljárót. Ugyanezt a kifejezést használja
Pál a püspöki, és diakónusi feltételek leírása esetén is, mindhárom
esetben igazgatásnak van fordítva.(1Tim 3,4�5.12) Ez az ajándék teszi
képessé az érett keresztényeket arra, hogy Krisztusi életvitelük mellé
vezetési felhatalmazással is rendelkezzenek.
Pál kitér az ajándék megemlítésénél, hogy ennek a tevékenységnek
az ismertetıjele a szorgalom.(Rm 12,8) Magában az eredeti szóban nem
csak a becsületes munkavégzés szerepel, hanem a sietség és az igyekezet
is!58 Egy jó vezetı nem az események után kullog és fogja a fejét, hanem
igyekszik megelızni a bajt!
A vezetıi tisztségekrıl mindig többes számban van szó. Nem lehet
diktatúra a gyülekezetben! A kereszténység kezdeti idıszakában és a
Bibliai leírásban három olyan kifejezéssel találkozunk, amely azokra a
személyekre vonatkozik, akik vezetıi a gyülekezeteknek. Ez, a pásztor a
püspök vagy felvigyázó és vén vagy presbiter. Ugyanazokról a
személyekrıl van szó! Nem három csoportról, vagy elit alakulatról! Pál
64
például, magához hívatja az efézusi véneket, és pásztorlásra buzdítja
ıket abban a gyülekezetben, ahol a Szent Szellem püspökökké tette ıket!
(Csel 20,17.28) Péter apostol, hasonlóan a presbitereknek írja, hogy
legeltessék az Isten nyáját és viseljenek gondot róla felvigyázó
módon.(1Pét 5,1�3)
Röviden így lehetne meghatározni ezeket, az elnevezéseket az
elöljárókkal kapcsolatban: A vén vagy presbiter a személy minısítését
jelenti. Nemcsak érett életkort, hanem lelki érettséget is takar a kifejezés.
A pásztorlás elsısorban a szolgálat jellemzésére vonatkozik. Isten népét
legeltetni, vezetni, gondozni kell. A felvigyázás, pedig a felelısségteljes
munka leírását takarja. İrködést, felügyeletet, oltalom biztosítását.
Az elöljáróknak példamutató életet kell élniük a szolgálatban a
családi és polgári életben is. Jól látható az Igébıl, hogy csak olyan ember
lehet egy gyülekezetben vezetı, akinek erre karizmája van és az életvitele
is ennek megfelelı. Akit megválasztanak, de erre nincs karizmája, az
több kárt tehet, mint hasznot. Családi örökség nem lehet a szolgálat
alapja, mint ahogy ez több helyen is megfigyelhetı.
Az elöljárókkal szembeni követelményeket megtalálhatjuk a
Timótheushoz és a Titushoz írt ún. pásztori levelekben. A két ismert
igeszakasz helye, az 1Tim 3,1�7 és Titus 1,5�9. Ezek alapján lehet
megállapítani, hogy valaki alkalmas�e a vezetésre és elöljáróságra vagy
nem. Aki vezetı szeretne lenni, azt az Ige bátorítja rá, de látni kell, hogy
ennek milyen kritériumai vannak, amelyeket be kell tölteni.
Egy gyülekezet létrejötte esetén, az elöljárókat apostoloknak kell
kirendelni és felavatni. A kinevezés módja kézrátétellel történik, amit
65
helyes, hogyha ima és böjt elız meg.(Csel 13,2; 14,23) Késıbb a
megerısödött gyülekezet vezetısége maga is képessé válik arra, hogy
gyülekezetén belül kinevezzen és beiktasson vezetıket, elöljárókat.59
A gyülekezet tagjait pedig többször bátorítja és figyelmezteti az Ige,
hogy hogyan viszonyuljanak az elöljáróikhoz, vezetıikhez.(1Th 5,12;
1Tim 5,17) Két dolog különösen kiemelkedik ezek közül. Az egyik az
engedelmesség és az Istentıl való tekintély elfogadása. A másik, az
erkölcsi elismerésen túl az anyagi támogatása azoknak, akik szellemi
táplálékkal látják el a gyülekezetet!
Ezek által az áldásokat és Isten jelenlétét lehet megtapasztalni. A
helyükön lévı elöljárók vonzóvá és szerethetıvé tudnak formálni egy
gyülekezetet Isten Szelleme által.
6.5 Segítı�támogató ajándékok
Ide tartozik az adakozás a gyámolítás és a könyörületesség
ajándékai. Háttérszolgálatnak is lehetne nevezni ıket, mert látszólag
nem a „látványosabb” ajándékok közé sorolják ıket.
Isten szeretetének tettekben is megnyilvánuló bemutatása a
feladtuk. Egyes elemeiben hasonló a szociális munkához,
szeretetszolgálathoz! A római levél 12. részének 8. versében találjuk meg
az adakozás és a könyörületesség ajándékát, míg a gyámolítást az elsı
korinthusi levél 12. rész 28. verse említi.
66
6.5.1 Az adakozás ajándéka
Az adakozás, mint karizma sokakban talán értetlenséget válthat ki.
Miért karizma az, ami általában normális dolog egy hívı ember életében?
Az adakozás karizmájaként említett szó a görög szövegben a
metadidómi Az itt használt görög kifejezés azt jelenti, hogy valaki
megosztja valakivel valamijét, amivel rendelkezik.60 Az adakozás legtöbb
esetben az anyagi javak odaadásában jelentkezik. Itt ennél többrıl szól
az igevers! Az ajándék birtokosa megosztja másokkal önmagát, otthonát,
ételét, tulajdonát, idejét… stb. Lehetne sorolni a listát. Komoly
áldozatokkal járó szolgálat ez, nem némi pénz odaadásáról szól. Az
ember teljes személyiségét, egzisztenciáját rendelkezésre bocsátja a
másik megsegítése, támogatása érdekében. Ezért találhatunk a Bibliában
ennél az adakozási formánál szellemi�lelki és anyagi jellegő adakozást!
A római levélben Pál apostol érdekes módon, a korinthusi levéllel
ellentétben egy�egy kifejezést illeszt a felsorolt karizmák mellé! Az
adakozással kapcsolatban a szelídséget említi, ami eredetileg
egyszerőséget, jószívőséget jelent.61 Megnyilvánulása az önzetlenségben,
nagyvonalúságban, bıkezőségben jelentkezik.
Elıször nézzük a szellemi�lelki oldalát! Az ilyen típusú adakozási
formák esetében az ember magából, személyiségébıl, Istennek a benne
elvégzett munkájából ad valami maradandót. Ennek az a célja, hogy a
másik embert megáldja, megsegítse bizonyságaival, életével! Pál életében
ez gyakori volt. Rómában pl. a benne lévı kegyelmi és szolgálati
ajándékaival akarta támogatni a gyülekezetet, Thessalonikában pedig
67
nemcsak az evangéliumot osztotta meg, hanem saját lelkét is.(1Th 2,8;
Rm 1,11) Ezzel befektetett másokba szellemi értékeket,
megtapasztalásokat, és Isten természetébıl is bemutatott valamit.
Az adakozás anyagi oldala, a hívık, és a nem hívık valamint Isten
felé egyaránt irányulhat. Bıkező segítség az Isten munkájának
támogatásában és segítségnyújtás a rászorulóknak, elesetteknek. Ezek
lehetnek rendszeres vagy alkalmi anyagi támogatások egyaránt.
Aki adakozik, nem azt nézi mennyije, marad, hanem azt, mennyit
tudna még adni! Mi az, amivel tudna segíteni! Ez az ajándék nem a
gazdagok vagy tehetısek kizárólagos karizmája! A gazdagabbak számára
az adakozás általában nem jár különösebb anyagi tehervállalással, csak
abban az esetben, ha az Úr Jézus úgy hívja el, mint a gazdag ifjút és meg
kell válniuk vagyonuktól. Viszont ha valakit Isten ebben az ajándékban
használ, akkor elıfordul, hogy gazdagsággal áldja meg, és ezért többet
tud majd adakozni.
Aki adakozik, nem törekedhet a nyilvánosságra. Háttérben kell
maradnia azért, hogy Isten dicsıüljön meg általa és ne ı. Másrészt pedig
szomorú tapasztalat az adakozó testvérek kihasználása! Meg kell ezért
mindig vizsgálni, hogy az adott helyzetben mi a jó döntés. Nagyon sok
lehetıséggel, élethelyzettel fog szembesülni az, aki ezzel az ajándékkal
rendelkezik, de nem mindegyikért ı felelıs. Egyetlen ember nem vállalhat
fel minden szükséget. Akik igazán rászorulók és segítséget igényelnek,
nem mindig akarják elfogadni a segítséget!
Erın felüli adakozásról akkor beszélhetünk, ha valaki, megélhetési
szükségei, fölé helyezi az adakozást. Ilyenek voltak a macedoniai hívık és
68
az özvegyasszony is a jeruzsálemi templomban.(2Kor 8,3; Mk 12,41�44)
Nem a feleslegükbıl adtak, hanem abból, amire szükségük lett volna. A
gondolkodásmódjukat nem hatotta át a � jut is, marad is � elv, ami nem
ritkaság akkor, amikor keresztényeknél pénzügyekrıl van szó!
Aki ezzel az ajándékkal rendelkezik, azzal bizony nem egyszer
elıfordulhat, hogy Isten többet is kér, mint amennyit szeretne, vagy
tudna adni! Ebben az esetben is azért történik ez, hogy a hitéletben és az
ajándék használatában is növekedés és ne egy megrekedés legyen.
Bizonyos fokig a vendégszeretet is idetartozik. A vendéglátás esetén
a legfontosabb alapszabály a következı: Úgy fogadj mindenkit, mintha
Jézus Krisztust kellene megvendégelned! A legjobbat add, amivel Isten
megáldott! A vendéglátás ne csak étel legyen, hanem szellemileg�lelkileg
is adj valami maradandót! Tudj áldás lenni és áldást venni.
Erre az ajándékra is komoly szükség van a gyülekezetekben. Áldásait
gazdagon meg lehet tapasztalni. Isten anyagi és szellemi áldásokat
egyaránt ki tud árasztani, olyan gyülekezetre, amely a vetés és aratás
törvényét szem elıtt tartja!
6.5.2 A gyámolítás ajándéka
A gyámolítás ajándékának kifejezése az antilémpszisz szóból ered,
ami támogatást, segítséget, segítségnyújtást jelent.62 Olyan valakirıl van
szó, aki támogat, segít egy szolgálatot, de nem anyagi, hanem elsısorban
fizika értelemben. Különbözı fordítások gondozói szolgálatnak,
segítségnyújtásnak vagy segítıkészségnek is fordítják.
69
A gyámolítás szolgálata tulajdonképpen a szükségek kipótolására,
ill. betöltésére adatott, hogy Isten munkája zavartalanul mőködjön. Több
szempontból hasonlít az Ószövetségi lévitai szolgálatra. A papok az
Úrnak a léviták pedig a szentélynek szolgáltak. Így a papok valóban az
Isten szolgálatával törıdhettek. Arra is több példát találhatunk, hogy
Isten nagy, kiemelkedı szolgáinak is volt segítıjük. Mózesnek pl. Józsué,
és Illésnek Elizeus. Mind olyan személyek voltak, akik „árnyékában”
voltak a hısöknek de lehetıségük volt arra is, hogy helyükre lépjenek.
Ilyen volt Józsué és Elizeus is.
Egyes írásmagyarázók, akik a diakónusi szolgálatot vélik felismerni
ebben a kifejezésben és szolgálatban. Ennek az mond ellene, hogy a
diakónusi elnevezést a Biblia, következetesen a görög eredetivel a
diakonosszal adja vissza és új kifejezést nem alkalmaz rájuk nézve.
Ellenben az eredetileg felszolgálást, kiszolgálást jelentı diakonosz
kifejezést legtöbbször szolga, szolgáló kifejezéssel adják vissza.(1Tim 4,6;
1Th 3,2)
Amikor megindult a misszió és a gyülekezetek plántálása szükség
volt olyan személyekre, akik az apostoli szolgálat alapfeltételeit
biztosították. Az elsı missziós útjukon, Pál és Barnabás magukkal viszik
Márkot, hogy segítségük legyen nekik a szolgálatban. Késıbb már jóval,
több személlyel végzik az apostoli szolgálatot. A gyámolok szó szerint a
kezük alá dolgoztak. A szolgálatok nem elıtérben lévı része az ı
feladatuk. Igazi háttérmunkát végeznek. Azért értékesek Isten
szolgálatában, mert nélkülük csak akadoznának a dolgok. Hiányuk
70
hamar kitőnik, amikor szükség lenne rájuk. Nem lehet mindenki
apostol, evangélista… stb.
A gyámolok, önzetlen segítséget nyújtanak azoknak, akiket az Úr
fontos munkára hívott el. Jó látni azt, hogy Isten nem bíz mindent
egyetlen emberre, ha az İ munkájáról van szó. A Testben minden tagnak
meg van a szerepe és jelentısége! Ez segít alázatban tartani az embert és
meglátni a másikban az értéket.
Ha az apostolok munkájából kivennénk azokat az elemeket,
amelyeket a segítık, gyámolok tettek hozzá, akkor szegényes eredményre
jutnánk. Nem egyszer egy�egy személyen az ı hozzá állásán múlhat a
szolgálat eredményessége. Sokan bonyolult dolgokat képzelnek el, amit
meg kell tenni de, ez nem mindig van így. Pál nem egy esetben
futároknak, postásoknak alkalmazta ıket, hogy a gyülekezetekkel
kapcsolatban maradjon, és ha kell, segítsen. Sıt még a levelek írását is
rábízta valakire, amikor diktálta ıket! Néha pedig utána kellett vinni
néhány apróságot, köpenyt és a tekercseket;(2Tim 4,13)!
Ma már természetesen kibıvült a lehetıségeik köre és szélesebb
szolgálati területet fognak át! Változtak és változnak az evangélizációs
szokások, módszerek. Egyre több gyülekezeten kívüli szolgálat van, és
mindenhol szükség van a segítıkre, gyámolokra!
Sok olyan testvér van, akiknek jó kézügyességgel és mővészi
érzékkel rendelkezik. Számukra talán ez az a terület ahol ezek a
tálentumok Isten Szellemének a vezetésével és bölcsességével igazán
gyümölcsözıek lehetnek! Már az Ószövetségben a Szent Sátor építésénél
láthatjuk, hogyan készíti el Besaliel és Oholiáb az Isteni minta
71
alapján.(2Móz 31,2�6; 35,30) Ilyen megszentelı és bölcs irányítás alatt ki
lehet használni a tehetségeket is Isten országa számára.
Akik ebben a szolgálatban állnak azoknak a bátorításra,
támogatásra szükségük van. Könnyen érezhetik magukat
alkalmatlannak és jelentéktelennek, mivel látszólag nem nagy horderejő
dolgot tesznek az Úrért. Ezek a rossz érzések becsaphatják,
megtéveszthetik ıket és könnyen a szolgálatuk rovására, mehet.
A Bibliában található néhány olyan személy, akik ezt a szolgálatot
végezték. Priscilla és Akvila, Timótheus, Lukács… stb., mind�mind Pál
segítıi és hőséges szolgatársai voltak. Péter szolgálatát Márk támogatta.
Ilyen szolgálókra, gyámolokra ma is nagy szüksége van Isten népének,
hogy nagy dolgokat tudjanak végrehajtani.
6.5.3 A könyörületesség ajándéka
A könyörületességnek fordított szavunk az eleeó, irgalmasságot,
irgalmat jelent. A kifejezés magában foglalja a segítségnyújtást, a jóságot,
a kegyelmet, de a részvétet is.63
Forrása az Isten kegyelme, könyörületessége. Ezért csak olyanok
tudják ezt gyakorolni, akiket megragadott Isten kegyelme. Egy pontig
világi szervezetek is tudnak irgalmasságot és könyörületet gyakorolni, de
végleges megoldással csak Isten rendelkezik. Akik megtapasztalták azt a
könyörületet, amit Jézus Krisztusban kaptak azoknak is, kell azt
megosztani.
72
Jézus Krisztus élete, tanításai és cselekedetei radikálisan eltértek a
korának vallási vezetıihez képest! İ az elveszettekért jött. Akiken
könyörülni kellett. Irgalmassága és szeretete teljesen lenyőgözte és
megdöbbentette az embereket. A Messiás eljövetele az irgalom eljövetele
is volt egyben. Ézsaiás arról ír, hogy… „megrepedt nádat nem tör el, a
pislogó gyertyabelet nem oltja ki…” (Ézs 42,3) A Lukács evangéliumában
Jézus így jellemzi az Atyát, miközben tanítja az embereket: „legyetek
azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas.”(Lk 6,33) Vagyis, azt az
irgalmat közvetítsétek az emberek felé amilyet ti is kaptatok átéltetek
Istennel kapcsolatban
Vidámsággal, örömmel végrehajtott szolgálatnak írja le az ige a
könyörület ajándékát. A könyörülınek ez az ideális hozzáállása,
alapállapota. Az öröm forrása a reménység, hisz abban, hogy a benne
elvégzett Isteni kegyelem másokon is tud segíteni. Az örömmel végzet
szolgálat az Isten Királyságát mutatja be! Jézus Krisztus is kijelentette,
hogy azok a boldogok, akik irgalmasak.(Mt 5,7) De hogy lehet a sok
nyomorúságot látva vidámnak lenni? Hogyan lehet úgy szolgálni
örömmel, amikor szembesülni kell az emberek bajaival, nyomorával? A
könyörület ajándékát, nem leterheli, hanem inspirálja a másik állapota.
Az örömmel végzett irgalmasság segít abban, hogy embertársainkat úgy
lássuk, ahogy az Isten látja. Nem a hibákra, gyengeségekre tekint,
hanem arra, hogy mi tehetne azért, hogy abból az állapotból kimentse,
vagy könnyítsen a helyzetén. A könyörülettel teljes ember észreveszi
azokat, akik irgalomra szorulnak. Sokszor egy pillantásból, mozdulatból
vagy szóból is ért.
73
Elsısorban a bőnösökön végzett mentı szeretetet jelent ez a
szolgálat. Képviselni kell Isten megbocsátását még akkor is, ha ártanak
nekünk, vagy ha nem szeretnek és elutasítanak. Másrészt utána megy az
eltévelyedetteknek, a lelki betegeknek, segít a sebeket bekötözni,
meggyógyítani. Fizikális szükségletek betöltése is szerepelhet benne. Nem
csak egy érzésrıl, hanem gyakorlatban megnyilvánuló szeretetrıl van
szó! Lelkigondozói szolgálatnak tőnik ez az ajándék ill. a pásztori
szolgálatra jellemzı vonásokkal, is bír.
Olyan testvérrıl van szó, aki szívesen meghallgat másokat. Akinek
bátran kiöntheti az ember a szívét. Segítséget tudnak nyújtani betegség,
vagy gyász esetén. Ott találjuk ıket a betegágyak mellett, vagy az árvák
között! İk nem olyan nyomorúságos vigasztalók, mint Jób barátai! A
mai korban a különbözı szeretetszolgálatok, által lehet még, elég jól
megvalósítani a könyörületességet
Nem egy esetben eltévelyedett, bőnbe rekedt testvéreknek kell
megmutatni a kivezetı utat. Júdás a következıket írja levelében, „és
könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén ıket. Másokat pedig
rettentéssel mentsetek meg, kiragadva ıket a tőzbıl, és utálva még a
ruhát is, a melyet a test beszennyezett.”(Júd 1,22�23) Ez az ajándék
elmegy a végsıkig, hogy valakit kiemeljen az elveszett állapotából, néha
egészen a tőzig el kell menni egy�egy emberért.
Ilyen szolgálók nélkül, sok gyülekezeti tagot és testvért lehetne
elveszíteni. Isten azonban, látta a szükségeket és az emberi gyarlóságot
és nem véletlenül adta az irgalmasság ajándékát.
74
� 7. Szolgálati ajándékok
„És İ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul,
némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és
tanítókul.”(Ef 4,11)
A szolgálati ajándékok több mindenben is különböznek a
karizmáktól. A karizmák forrása a Szent Szellem, míg a szolgálati
ajándékokban Krisztus önmagát adja vissza az Eklézsiának és a
világnak! A szolgálati ajándékok esetében a hangsúly a személyeken van
a karizmáknál a megnyilvánulásokon. A szolgálati ajándék Krisztus Teste
egészének adatik tehát az egész Egyháznak, míg a karizmák a legtöbb
esetben egy helyi gyülekezetre korlátozódnak
Ezek a személyek Krisztus foglyai, aki rendelkezik felettük, irányítja
ıket, és áldássá teszi ıket a gyülekezetek számára. Krisztus foglyaként
életük, akaratuk, szolgálatuk az İ kezében van. Nem rendelkeznek
önmagukkal. Tökéletes függıségben kell lenniük az Úrral! Jellemzı, hogy
a nap huszonnégy órájában bevethetıek és mindig Krisztus
rendelkezésére állnak. Krisztus foglyaként ezt cselekszik! Erre áll be az
életük, a gondolkodásuk, ez határozza meg döntéseiket és motivációikat.
İk Krisztuséi. Hiányuk nem pótolható semmilyen talentummal,
képességgel, emberi szervezetek létrehozásával.
75
7.1 A szolgálati ajándékok feladata
„A szentek tökéletesbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus
testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek
és az İ megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus
teljességével ékeskedı kornak mértékére.”(Ef 4,12�13) A szolgálati
ajándékoknak három vetületét említi meg Pál apostol.
Az elsı feladat a szentek tökéletesítése. A szolgálati ajándékok célja,
hogy a tökéletesség felé vezessék, neveljék a testvéreket. A földi életben
ugyan a tökéletességet nem lehet elérni, de a szentséget és lelki
érettséget igen. Az Isten szerinti szolgálati ajándékok nem tartják
kiskorúságban az embereket
A második feladat a szolgálat munkájára való nevelés. Aki a
megváltás kegyelmében részesült annak ki kell venni a részét az Úr
munkájából. Felkészülés és tanulás nélkül ez nem fog menni. A
szolgálati ajándékoknak az a célja, hogy a szenteket erre megtanítsa és
kiképezze. Segítenek felismerni a kegyelmi vagy szolgálati ajándékot.
Lehetıséget adnak a szolgálatra.
A harmadik a Test építése. Ha a szentek növekednek a
kegyelemben, és még szolgálnak is, akkor nem lesz nehéz a harmadik
lépcsıfokra lépni a Krisztus Testének építésére. A Test építése közös
feladat, mert a szolgálati ajándékok mindent nem tehetnek meg.
Mindenkire szükség van de a felelısség nem egyforma.
76
Szolgálati ajándékok hiányában a Test nem tud növekedni. A
gyülekezetek felelıssége abban van, hogy ismerjék fel a tagokban kik
azok, akik elhívást kaptak és rendeljék ki ıket
7.2 Az apostolság ajándéka
Az apostol, olyan kiküldött, elküldött személy, akit megbízója
hatalommal ruház fel valamilyen konkrét feladat elvégzésére.64
Az Újszövetségben ez jelentett egyrészt gyülekezeti küldötteket, akik a
közösség nevében járnak el.(2Kor 8,23; Fil 2,25) Másfelıl pedig Jézus
Krisztus követeit, akiket, ı választ ki és hív el arra a munkára, amelyet
tulajdonképpen apostoli szolgálatnak ismerünk. 65
Az apostoli elhívás Atyától érkezik, és arról szól, hogy Fiának, Jézus
Krisztusnak az apostolai legyenek.(1Kor 1,1; 1Pt 1,1) Mielıtt a
kirendelésük megtörténne a gyülekezet által elızıleg már, elhívással
rendelkeznek, és ezzel együtt jár az Istentıl kapott hatalom is.(2Kor 10,8)
Az apostoli szolgálat minden esetben elsı helyen áll az ajándékok
között.(1Kor 12,28; Ef 4,11)
Az apostolok kirendelése kézrátétel útján gyülekezeti vezetık által
történik. A vezetıség szerepe és felelıssége a felismerésben valamint a
kirendelésben mutatkozik meg. Késıbbiekben pedig az
elszámoltathatóságban.(Csel 13,1�4; 14,26�27)
Az apostolok feladata elsısorban új gyülekezetek alapítása,
alapvetés. Az apostoli szolgálatnak tulajdonképpen ez a lényege! A
77
prófétai ajándékkal együtt alkotják a gyülekezet alapját, amelynek
Krisztus a sarokköve.(Ef 2,20)
Az apostolok mindig új területen járnak.(Rm 15,20) Az új gyülekezetben
vezetıket, diakónusokat választanak és kirendelik ıket a szolgálatra.
Ezzel együtt segítik a gyülekezet növekedését is, amíg meg nem erısödik.
Az apostoli tanítás a gyülekezetek szerves részét képezi. Jól látható,
hogy ahol ez megvalósul erıs szellemi gyülekezetek, jönnek létre. Az elsı
gyülekezetrıl is azt olvassuk, hogy az apostolok tanították ıket, majd ez
egész Jeruzsálemben ismertté vált.(Csel 2,42; 5,28) Pál apostol életében,
pedig külön elhívása volt a pogányok tanítása.(1Tim 2,7)
Az apostolok ezen kívül, végeznek gazdasági�szociális ügyeket is. Az
apostolok fontosnak tartották a szegényebb sorban élı testvérek
gondviselését. Minden bizonnyal megbízhatóságuk miatt végezték ezt a
szolgálatot.(Csel 4,32�37; 1Kor 16,1�4)
Az apostolok által végzett szellemi harc legkritikusabb pontja az
átok és ítélethirdetés. A szellemi erısségek megtörésében rendkívüli
kenetet kapnak az apostolok, Péter megátkozza Simon mágust, mert az,
pénzt kínál a Szent Szellemért, Pál pedig ítéletet hirdet, a meg nem térı
zsidóknak miután azok elutasítják az evangéliumot.(Csel 8,18�24; 13,45�
51) Akkor, amikor Isten munkájának szándékos és tudatos rombolása
folyik valaki részérıl, akkor lehet a Szent Szellem vezetése alatt átkot ill.
ítéletet mondani. Az ilyen tevékenységek miatt a szenvedés és
mártíromság lehetısége mindig fenn áll. Krisztus apostolai ezt
valamennyien átélik!
78
Az apostoloknak a feladataik mellett nagyon komoly és rendezett
életformával kellett rendelkezniük. Ha csak lehetett önellátóak voltak, de
elfogadtak adományokat a gyülekezetektıl. Az apostolokat szellemi
munkájuk eredményeképpen testi, vagyis anyagi javak illetik meg.(1Kor
9,11). Az apostolság jeleit Pál a tőrésben, jelekben, csodákban és a Szent
Szellem erejében határozta meg. (2Kor 12,12; Rm 15,18�19)
Maguk a létrejövı gyülekezetek is az apostolok ismertetı jelei közé
tartoztak. Egyfajta pecsétjük volt az elvégzett munkáról.(1Kor 9,2; 1Th
2,19�20) Az apostoli szolgálókat minden esetben meg kell vizsgálni.(Jel
2,2) Amennyiben valóban Krisztus apostolai akkor éljünk a tılük kapott
áldásokkal és fogadjuk ıket úgy, mint az Urat.
7.3 A prófétaság ajándéka
A szolgálati ajándékok felsorolásban a második helyet foglalja el.
Jelentıségük a teljes prófétai szolgálatukban mutatkozik meg. Életre
szóló elhívást jelent. Feladatuk legfontosabb része Isten üzenetét átadni
az Úr népének, a gyülekezetnek és a nemzeteknek. A prófétai ajándéknál
leírt jellemzık teljes mértékben vonatkoznak a prófétálás szolgálati
ajándékával rendelkezıkre.
Az Ószövetségben a legfontosabb szolgálat volt. A prófétákat
nevezték nábinak, somérnak róenak és cófehnek. Értelmezniük kellett a
múltat, eligazítást adni a jelenben és választ adni a jövı kérdéseire.
79
A prófétai szolgálat és a prófétálás ajándéka között jelentısebb
különbségek vannak. Ez nem jelenti azt, hogy a prófétai ajándékban nem
fordulhat elı ilyen, de lényegesen ritkább és nem mindennapos.
A prófétai szolgálat nem korlátozódik egyes helyi gyülekezetekre,
mint a karizma esetén, hanem Krisztus testében bárhol mőködhet.
Agabus próféta pl. a Jeruzsálemi gyülekezet tagja volt, de prófétaként
lépett fel Antiochiában és Cézáreában is.(Csel. 11,28; 21,10)
A prófétai szolgálatnál gyakori a jelképes cselekedet, míg a prófétai
karizmánál nem. Jeremiás prófétának el kellett mennie és az övét az
Eufrátesz mellett egy kı alá kellett tennie.(Jer 13,1�11). Ezékielnek
szimbolikusan el kellett játszania Jeruzsálem bukását.(Ez 4. fej). Agabus
próféta megkötözte magát Pál övével, és azt mondta, hogy az öv
tulajdonosát is így fogják megkötözni.(Csel. 21,11)
A prófétai szolgálat nemcsak egy gyülekezetnek, hanem népeknek és
népcsoportoknak is szólhat. Jeremiásnak ezt mondta az Úr: „lásd, én e
mai napon népek fölé és országok, fölé rendellek téged, hogy gyomlálj,
irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj.”(Jer 1,10) A népek fölé rendelés
egyike a legmagasabb szintő szolgálatoknak, amelyet Isten a
gyülekezetben és a világban elhelyezett. János apostolnak azt mondja az
angyal a Jelenésekben, hogy „ismét prófétálnod kell néked sok népek és
nemzetek, és nyelvek és királyok felıl”(Jel 10,11) A két prófétának
szintén az egész föld részére kell prófétálnia. (Jel 11,10)
A prófétai szolgálatban állóknak tanítványai is vannak. Ez a prófétai
karizmákkal rendelkezıkre nem igaz. A prófétáknak felelısségük van
abban, hogy a következı prófétai generációt kineveljék és felkészítsék a
80
szolgálatra. Szolgálatuk kiterjed az új gyülekezetek alapozására és segítik
az apostoli szolgálatot.(Ef 2,20)
A sátán munkáját és a bőnt rombolni kell. A próféták elhívásuknál,
szellemi látásuknál fogva elég érzékenyek erre a két területre! Amelyik
próféta nem végez ilyen szolgálatot annak a hitelessége is
megkérdıjelezhetı! A prófétai kenet a szellemi harcban jelenik meg igen
erıteljesen. A hamis prófétákkal szembeni fellépésük az Egyház
védelmét, tisztaságát segítik elı. A szellemvilágba való betekintésükkel a
területi szellemeket is le tudják rendezni. A prófétai szintő közbenjárás
stratégiai fegyver az egyház szolgálatában.
Az igaz próféta Isten természetét hordozza. Jellemzıje a szeretet, az
irgalmasság, az alázat, a bátorság, rátermettség, istenfélelem, szentség,
hitben, igazságban jár. Erıteljes a megtérésre, bőnbánatra szóló
felhívásuk. Ugyanakkor a következı lépéseket is megmondják, hogy a
rendezés után Isten mit is vár el!
Látással rendelkeznek a múltra, jelenre és jövıre nézve. Gyakran
jelenik meg Isten üzenete számukra, álomban, látomásban,
kijelentésben, elragadtatott állapotban, szellemben. A látásukhoz
következetesen ragaszkodnak, és nem nyugszanak addig, míg Isten
tervét nem látják megvalósulni. Pál is arról tesz bizonyságot Agrippának,
hogy…”nem volt engedetlen a mennyei látás iránt”(Csel. 26,19)
Isten az İ titkait kijelenti a prófétáknak. Már Ámósz próféta is arról
tesz bizonyságot, hogy az Isten semmit sem tesz a prófétáknak való
kijelentés nélkül.(Am 3,7) Ezeknek, az ismereteknek a fényében is
érthetı, hogy mennyire értékes és felelısségteljes szolgálat a prófétaság.
81
7.4 Az evangélista ajándék
A szolgálatukat, elhívásukat a nevükben hordozzák. Az
euangelisztész kifejezés azt jelenti, hogy: a jó hír hordozója, közvetítıje.66
Az evangélisták Isten királyságának az örömüzenetét hordozzák és
képviselik az elveszett, bőnben élı emberek felé! Az evangélista munkáját
futárszolgálatnak is lehet tekinteni. Az ókorban a városok csata esetén
várták a futárt, hogy milyen hírt hoz az ütközetbıl, jót vagy rosszat.
Általában a futásból ezt már lehetett tudni. Mivel Jézus Krisztus gyızött
ezt a diadalt közhírré kell tenni. Erre adatott az evangélista szolgálata.
Az evangélium maga jó hírt, örömhírt, gyızelmi hírt jelent.67 Az
Ószövetségi kijelentések szerint, a Messiást Isten örömhírhozónak
rendeli ki, örömhírmondó lábakkal jelenik meg a hegyeken, és örömhírt
mond a szegényeknek.(Esa 61,1; 41,27) Ezért Jézus szolgálata is az Isten
királyságának a hirdetése volt. Szolgálatának két kulcseleme volt, a
gyógyítás és a szabadítószolgálat. Amikor az evangéliumot hirdette azt
minden esetben cselekedetekkel is, alátámasztotta!
Az evangélium tartalmazza a Jézus Krisztus életérıl szóló
alapismereteket, különös tekintettel a váltsághalálra és a feltámadásra
vonatkozólag, ill. az ember elveszett állapotát és a megváltás
szükségességét! A Biblia megkülönbözteti a körülmetélkedés és a
körülmetéletlenség evangéliumát.68(Gal 2,7)
82
Az evangélistáknak tehát a teljes evangéliumot kell kihirdetni! Ezt
nem lehet megspórolni. A rosszul, vagy hiányosan végzett szolgálat a
késıbbiekben problémák forrása lehet
Vannak evangélisták, akik a vetés szolgálatában végeznek
komolyabb munkát, míg mások pedig az aratásban! A kezdeti ébredések
Jeruzsálemben, Samáriában mind�mind Jézus Krisztus vetésének az
aratásai voltak. Tehát ha egy evangélista szolgálata látszólag
eredménytelen az nem feltétlenül azt jelenti, hogy nincs elhívása, mert
nem tér meg minden esetben mindenki! Lehet, hogy egy vetési
munkában van, amit majd egy arra járó apostol fog learatni!
Korinthusban is Pál apostol plántált, de Apollós öntözött.(1Kor 3,6) Azt
azonban nem látom igeinek, hogy valaki, aki évekig evangéliumot hirdet,
azt nem követik megtérések és az azzal járó szellemi megnyilvánulások!
Az Isten általi evangélista hármas jellemzıje: Istentıl való elhívás és
ezen kívül gyógyító és szabadítószolgálatra való felkenetés! Ennek
birtokában delegálta a gyülekezet az evangélizálás szolgálatára. Amikor
ugyanis az evangélista Krisztust hirdeti a Szent Szellem képes
véghezvinni rajta keresztül azt, amit Jézus Krisztus is tett.
Szeretném hangsúlyozni, az elsı és legfontosabb a hirdetett ige az
evangélium. Ha ez megtörténik, akkor Isten munkája megnyilvánul
természetfeletti módon és hitelesíti az evangélista örömüzenetét! A Szent
Szellem ugyanis meg fogja dicsıíteni a Fiút! Pál így tesz errıl
bizonyságot: „Hogy a mi evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban,
hanem [isteni] erıkben is, Szent Lélekben is, sok bizodalomban is;
83
amiképpen tudjátok, hogy milyenek voltunk közöttetek ti
érettetek.”(1Thess 1,5)
Az evangelizálás a lélekmentés rendkívül fontos dolog. Az emberek
megmentése és üdvössége nem angyalokon, hanem rajtunk
keresztényeken múlik. Aki pedig az evangélista elhívásban jár annak ez a
felelıssége még hangsúlyosabb. Meg kell, hogy ragadjon minden eszközt
és lehetıséget az elveszettek elérésére.
7.5 A pásztorlás ajándéka
A pásztorlás az egyik legismertebb a szolgálati ajándékok között.
Azonban, hogy ez mit is jelent és milyen munkát takar abban már nem
egységesek a vélemények. Szolgálatuk a Testnek adatott és ez a mai
gyakorlat miatt kissé ellentmondásosnak tőnik. A Szentírás szerint ez a
szolgálat nem egy helyi gyülekezethez van kötve, hanem Isten népének
egészéhez.
A Testnek adott pásztor az mindenütt ahol lehetısége van a
szolgálatra, ott végzi ezt a munkát. Segít helyreállítani gyülekezeteket,
támogatni más gyülekezetben szolgáló pásztorokat, tanácsolni és lelki
gondozást végezni… stb. Erre a szolgálatra mindenhol szükség van.
Jelleme, szolgálati leírása megegyezik a gyülekezeti elöljárókéval, azzal az
egy kitétellel, hogy nem korlátozódik egyetlen gyülekezetre. Az ilyen
szolgálók pásztorlási gyakorlatát könnyő észrevenni. Úgy bánik számára
teljesen ismeretlen testvérekkel is, mintha az övéi volnának. Támogatja a
békességet és Isten népének elırehaladását. Nem megoszt, hanem
84
egységbe hoz. A többi szolgálati ajándékkal együtt szellemi felügyeletet
gyakorolnak Krisztus Testében.
A pásztorlás megkönnyíti egy gyülekezet életét és szolgálatát.
Céltudatosan felépíthetnek missziókat, szolgálati területeket ahol
mindenki elhívásának, képességének megfelelıen munkálkodhat. A
minta, mint esetben itt is Jézus Krisztus, a Jó Pásztor.(Jn 10,11; Zsid
13,20) Az egyetlen pásztorra vonatkozó Messiási ígéretek Jézus
Krisztusban teljesedtek be. Az evangéliumokban úgy látjuk İt, mint a
tökéletes pásztort, aki a pásztor nélkül való juhokat megszánja, és ha
kell utánuk is, megy.(Mt 9,36; Lk 15,4) A ki a pásztorlásban szolgál,
annak nem lehet más célja, mint Jézus Krisztus hozzáállását,
gondolkodásmódját, érvényesíteni és bemutatni.
A Krisztustól rendelt pásztor önmaga is pásztorlás alatt áll a
Fıpásztortól. Ismeri a juhokat és a rábízottakat. A példabeszédek könyve
ezt írja: „szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a
nyájakra.”(Péld 27,23) Ez egy állandó folyamat és a szorgalmas munkára
bátorítja a pásztorokat!
A pásztorok képesek a legeltetésre és a gondviselésre. (Csel. 20,28;
Zsolt 23,2) Aki nem tudja a megfelelı lelki�szellemi táplálékot biztosítani
a nyájnak az nem alkalmas erre a szolgálatra! Tudják ıket vezetni és
védelmet nyújtani számukra.(Jn 10,4; Zsolt 23,4) A vezetése és védelme
a nyájnak a két legkritikusabb pontja a pásztorlásnak. Közbenjár értük,
és mindent megtesz a megmentésükért.(Jer 10,21; Ez 34,4�6) Tudja,
hogy minden egyes emberrel el kell majd számolnia, ezért imádkozik, és
85
ha kell életét, adja értük. Erre az egyháztörténelemben is sok példát
találunk.
A pásztorlás szolgálatát nagyban meghatározza a pásztor jelleme és
a szolgálathoz való hozzáállása. Neki kell lennie a nyáj mintaképének.
Ezért a bőnhöz való viszonya a saját éltében legyen radikális.
A pásztorlással a számadás is együtt jár. Nem engedhetı meg, hogy
egy vezetı ne tudjon elszámolni a rábízottakkal. Legyen szó emberekrıl,
pénzrıl, eszközökrıl. Kontrollt kell biztosítani a többi vezetı vagy
apostoli szolgálat által a pásztoroknak, nehogy béres lelkőekké
változzanak. A béres lelkülető pásztorok nem tekintik magukénak a
nyájat, hanem csak addig törıdnek vele, amíg minden rendben van!
Amíg haszon és nyereség jár vele addig jó, de ha ellenség közeledik,
akkor elsıként menekül el.
A hőséges szolgálatnak mindig van jutalma. Péter ezt írja: ”… és
mikor megjelenik a fıpásztor, elnyeritek a dicsıségnek hervadatlan
koronáját”.(1Pét 5,4) Az állhatatos szolgálatot Jézus Krisztus gazdagon
fogja megjutalmazni. Mint Fıpásztor a dicsıség koronáját tartogatja a
hőséges pásztorainak.
Az ilyen, Krisztustól való pásztorokra ma is nagyon nagy szükség
van. Az utolsó idık egyik gyülekezeti típusa az lesz, ami a Jó Pásztort
kizárja a gyülekezetbıl.(Jel 3,20) Ezzel együtt elveszítik a tıle jövı
pásztorlást is. Az ilyen gyülekezetek sorsa a széthullás és pusztulás.
Pásztorlás nélkül nincs élı gyülekezet.
86
7.6 A tanítói ajándék
A görög kifejezés, amit tanítónak fordítanak a didaszkalosz.
Jelentése: tan, tanok hirdetıje, átadója.69 A héberben a rabbi, írástudó
vagy törvénytudó kifejezés jelentette a tanítói szolgálatot.
A Biblia szóhasználatában a tanítás nemcsak az ismeretszerzést
jelenti, hanem magában foglalja a gyakorlati, tapasztalati oldalt is. A
tanítók tehát nem mások Krisztus Testében, mint azok, akik az Isten
kijelentett igazságait átadják az embereknek. Megtanítják ıket az Úr
útjaira.
A tanítás ajándéka olyan képesség, amikor valaki Isten Igéjét
világosan és érthetıen el tudja magyarázni és ezen kívül azt az emberek
életére alkalmazni. Nem szabad, hogy a szolgálatuk túlsúlyban legyen a
gyülekezetben. A tanítói szolgálat a nyájat táplálja, míg a pásztorlás az
étel feldolgozását, „emésztését” ellenırzi.
A tanító szolgálat sokszor a kinyilatkoztatásig ás le az igében.
Nemcsak a betőt látja, hanem azt is mit akart valójában Isten
kijelenteni. Ezért szinte minden tanítónál megtalálható karizma a
tudomány beszéde, vagyis az ismeret igéje.
A Bibliában a tanításnak több szintje és formája is van. Az elsı
szint, ami tulajdonképpen magát a szolgálati ajándékot is jelenti az a
közvetlenül Istentıl jövı, Istentıl magyarázott tanítás. Amikor valakinek
maga a Szent Szellem magyarázza az igét és az igék összefüggéseit.
A második szint, amikor mások által tanított és így megtanult
dolgokat tanít valaki a gyülekezetben. Ezen a szinten is történhet
87
kijelentés magától Isten Szellemétıl, de ritkábban és nem rendszeresen.
Ez a tanításra való képesség, amikor valaki azokat a dolgokat, amiket
megtanult, azokat át tudja adni másoknak.(2Tim 2,2; 1Tim 3,2)
A tanítók feladatai, közé tartozik, többek között, az Isteni igazságok
átadása, tanítása és a tanítványozás. Segítenie kell a friss hívık
Bibliához való helyes viszonyulásának a kialakítását. Érettségre kell
vezetni a gyülekezet tagjait. Akik már régebb óta megtértek azok számára
már kemény eledel való;(Zsid 5,14)
A tanítóknak apologetikai adottsága is van. A felismert és
alkalmazott Isteni igazságokat hatásosan tudja képviselni, megvédeni.
Felismeri a tanításokban rejlı tévelygéseket és logikai csavarokat.
A tanítók igeismerete az „átlagos” keresztényeknél jóval több. Mivel
a tanító legfontosabb „eszköze” a Szentírás, ezért annak alapos ismerete
nélkülözhetetlen a szolgálatában. Tisztelnie és szeretnie kell Isten igéjét.
A tanító legyen kész arra, hogy korrigálják, ha valamit rosszul lát az
igében. Nem tévedhetetlen a tanító sem! A jó tanító nem elégszik meg a
már elért eredményekkel, hanem állandóan kutatja, keresi a
hatékonyabb módszereket, célravezetıbb megoldásokat és a
legbiblikusabb válaszokat az adott témában.
Fontos, hogy egy tanító jól tájékozott legyen a mindennapi élet
területén is, hogy minél hatékonyabban tudjon tanítani. Nem elég csak a
teológia könyvek és különbözı szótárak mögé bújni, hanem a körülötte
lévı világról is tudnia kell.
Mai korunkban egy tanító alkalmassága attól is függ, mennyire
tudja kortársai számára átadni a biblia kijelentéseit. Arról van szó, hogy
88
ismeri az emberek gondolkodásmódját nyelvezetét, és ehhez igazodva
próbál tanítani és van egy egészséges humorérzéke. Mivel a tanítók nagy
tudással és ismerettel rendelkeznek, ezért fennáll a veszély, hogy
önállósítják magukat és szolgálatukat. Jó, ha a tanító felett hitben,
érettségben, tekintélyben hiteles ember van, aki tudja a vadhajtásait
nyesegetni.
A tanítói szolgálatban állóknak fokozott felelısséggel kell majd
elszámolniuk Krisztus ítélıszéke elıtt. Jakab ezt írja azok számára, akik
a tanító szolgálatra kaptak elhívást, „atyámfiai, ne legyetek sokan
tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.”(Jak 3,1) Ez a
kijelentés mély bepillantást ad a tanítói szolgálat felelısségére. Az ítélet
súlya azonban nem terhet, hanem védelmet nyújt számukra.
A felelıssége tudatában lévı és átadott szolgáló élető tanítók nagy
nyereségek a gyülekezetek számára. Az utolsó idık tévelygéseivel
szemben segítséget és biztonságot tudnak nyújtani.
89
� Összegzés
Krisztus menyasszonya a Gyülekezet. Mindenestıl fogva szépnek
látja és szereti ıt. Fel is ékszerezte és díszeket aggatott rá. Ilyenek a
karizmák és a szolgálati ajándékok. Sok helyen leveszik ezeket, az
ékszereket és azt mondják nincs már rá szükségem. Inkább bizsukat
tesznek fel helyette, és azzal kérkednek. Máshol azt mondják, hogy nem
is a vılegényemtıl kaptam, hanem a sátán aggatta rám. Valahol a
menyasszonyt ellepik az ékszerek és már nem is, látszik ki belıle.
Fontosabbnak tartja az ékszert, mint a Vılegényt, akitıl kapta.
Viszont vannak olyan helyek is ahol minden ékszer a helyén, van. A
fülbevaló nem a lábon van és nyaklánc sem a derékon. Az ilyen
menyasszony mértékletesen a megfelelı módon hordja, a drágaságokat.
Melyik menyasszonyt ábrázolja a gyülekezeted? Melyik menyasszony az,
amelyik értékesebb számodra?
Az ige alapján a szolgálati és egyéb ajándékokat vizsgáltam meg,
amit Isten az Egyháznak adott. Mivel sok probléma van egyes ajándékok
körül, ezért hangsúlyt fektettem arra is, hogy a használatuk alapelveit
megvizsgáljam és egy egészséges hozzáállást, mutassak be.
Az ajándékokat Isten a Krisztus Testében helyezte el, és ezért
elválaszthatatlan kötelék köt össze a Fiával, Jézus Krisztussal. A szeretet
által használt ajándékok egy folyamatos növekedést és épülést
generálnak a Testben. Errıl nem szabad lemondanunk!
90
Az a gondolat vezérelt, mint Pál apostolt is, hogy a tudatlanság
területe jelentısen lecsökkenjen az ajándékokkal kapcsolatban, amely
sajnos ma épp úgy jellemzı a kereszténység bizonyos közösségeire és
egyes egyénekre, mint az ı korában. Ha az Egyház meg akar felelni a
XXI. század kihívásainak akkor az Isteni ajándékokat újra használatba
kell vennie, ahol ezt még nem tették meg. Sok helyen ez nehézségekbe
ütközik, a hamis nézetek és a liberális teológia térnyerése miatt.
Különösen az olyan népszerő tévelygéseket említettem, mint pl. a
szesszacionizmus, amely szerint az ajándékok nagy része az apostoli kor
után megszőnt és Isten visszavonta ıket. Az ige alapján azonban látható,
hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. Sıt korunkban az ajándékok
teljes Egyházi restaurációja figyelhetı meg. Vagy azt, miszerint egyes
ajándékoknak minden hívınél meg kell lenni, hogy ezzel az üdvösség
biztosítva legyen. Olyan elhajlásoknak látom ezeket, amelyek nagyon sok
sebet okoztak és okoznak mind a mai napig.
A „szolgáló jelleme” címő részben arra próbáltam rávilágítani, hogy
az ajándékok használata a személyes érettség és szeretet nélkül
hiteltelenné válik az emberek elıtt. Erre a legjobb példa a korinthusi
gyülekezet, akik lelki kiskorúságuknál fogva rengeteg problémával
küszködtek az ajándékok használata során. A mai kor egyházának és
gyülekezeteinek sok mondanivalót tartalmaznak ezzel kapcsolatban a
Páli kijelentések
Kitértem arra is, hogy milyen felelısségek vannak az ajándékokkal
kapcsolatban. Nem elég csak rendelkezni vele, akár karizmáról, vagy
szolgálati ajándékról van szó, hanem tudomásul kell venni, hogy el
91
leszünk számoltatva velük. A sáfárság felelıssége ugyanúgy kiterjed
életünk ezen, területére is. Értékelni kell azt, amit kaptunk, és ezzel
együtt azt is, amire elhívásunk és keresztény küldetésünk szól a világban
és Isten népe között. Isten igéje ezért felszólít bennünket arra is, hogy az
ajándékok, ha valamilyen oknál fogva nem vagy alig mőködnek az
életünkben, hogyan lehet azt helyreállítani, felgerjeszteni.
Az ajándékok helyes alkalmazása és megélése az istentiszteleten,
kiemelt szerephez jut az igében. A helytelen használatból fakadó
problémák kezelésében, Pál apostol kiváló tanácsokkal látja el a
gyülekezeteket, amelyek semmit sem veszítettek aktualitásukból.
Mivel több keresztény is vívódik azzal kapcsolatban, hogy neki milyen
ajándék jutott, ezért a felismerés útjáról is írtam. Az imádság és böjt
szerepét kiemelt dolognak látom ebben a kérdésben, de az ige szerint a
személyes vágyakozásnak is komoly szerep jut. Isten szereti, ha
gyermekei vágynak arra, hogy megajándékozza ıket. Mindezt nem önzı,
hanem szolgáló lelkülettıl vezérelve!
A kegyelmi ajándékokat öt csoportban mutattam be. Természetesen
más csoportosítás is lehetséges, de számomra ez tőnt a
legkézenfekvıbbnek. Ugyanakkor nyitott kérdésnek tartom azt, hogy
ezeken kívül, milyen további ajándékot adott Isten az İ népének.
Az elsı csoport a kijelentés ajándékai voltak, amelyek Isten
ismeretébıl hoznak napvilágra kijelentéséket. A mindennapi életben
adnak útmutatást, vezetést. Bepillantást ad a mögöttes eseményekbe,
háttérben zajló dolgokba. Úgy látom a mai idıkben, a helyes
92
döntéshozatalban és a világban zajló folyamatok megismerésében
nélkülözhetetlen a jelenlétük.
A második csoportba az erıajándékok kerültek, amelyek Isten
mindenhatóságára, természetfölötti erejére mutatnak rá. Ezek az
ajándékok szilárdságot, megerısítést adnak az Egyháznak, és jelentıs
szerepük van a gonosz munkájának megtörésében. A vallásból
kiábrándult, csalódott emberek elérésében és az Isten iránti bizalom
felépítésében nagy szükség van rájuk. A legtöbb ellenállás éppen ezért
ezekkel, az ajándékokkal szemben lép fel, még keresztény körökben is!
A harmadik csoportba a beszédajándékok kerültek. Az ige szerint
ezek azok, amelyek az egész gyülekezetet egyszerre építik. Nem véletlen,
hogy ezekrıl esik a legtöbb szó és használatuk kritériumait is, részletezi.
A leggyakoribb ajándékok, ezekbıl kerülnek ki. Viszont nagyon sok
visszaélés és tévelygés melegágyai is lehetnek. A prófétálás ezért olyan
ajándék, amelynek kérését az egész Testre kiterjeszti Pál apostol!
A vezetés és irányítás ajándékai a gyülekezet biblikus
mőködtetésében játszanak szerepet. Képességet adnak a kormányzásra,
Isten vezetésének a megértésére és az erkölcsi�szellemi tisztaság
fenntartására. Ezeket, az ajándékokat sok helyen nem is használják,
pedig az ige szerint fontos szerepük van a gyülekezetek életképességének
fenntartásában. Védelmet és stabilitást adnak, hitelessé teszik a
gyülekezetet a világ számára.
A segítı.támogató ajándékok Isten természetét, jóságát mutatják be.
Aktív, cselekvı megnyilvánulásokról van szó esetükben. Nagy szükség
van rájuk, a személyes hívı élet megszilárdításában a szükségek
93
betöltésében. Élı bizonyságok, amelyek ráirányítják a figyelmet Istenre
és gondviselı szeretetére.
A szolgálati ajándékok az Egyház építésének nélkülözhetetlen,
tagjai. Különleges helyet foglalnak el még az ajándékok között is.
Nélkülük egészséges gyülekezet nem építhetı fel és nem mőködtethetı.
Az alapok lerakásától kezdve a hívık Krisztusi nagykorúságának
eléréséig kulcs szerepük van. Akik erre az ajándékra kaptak elhívást
azok Krisztus foglyaként az egész Test és nemcsak egy helyi gyülekezet
építésében, vesznek részt. Rendkívüli kenettel rendelkeznek. A sátán
ezzel szemben építi ki, a legerısebb védelmi vonalát azáltal, hogy
hamisítja ıket és igyekszik hiteltelenné tenni. Ezért lehet olvasni az
igében álapostolokról, hamis prófétákról, tévtanítókról, mihaszna
pásztorokról… stb. Ezzel a munkával szemben csak Krisztus igazi szolgái
vehetik fel eredményesen a harcot.
Az Isten ajándékainak a használata az İ áldásait hozza, be Isten
népe életébe! Nagy kiváltság és különösen nagy felelısség, hogy Isten
ilyen módon is megnyilvánuló kegyelméhez, hogyan viszonyul a
mindenkori Egyház! Biblikus használatuk során ugyanis, az emberek
felismerik szolgálatukat, elhívásukat a Krisztus Testében. Be tudnak
állni Isten munkájába és elısegíthetik tervének megvalósulását, ebben az
üdvtörténeti korszakban. Kiszoríthatják a gonosz munkáját személyes és
gyülekezeti életükbıl, és ezzel kiterjesztik az Isten királyságát. Az
elveszettek számára erıteljes és hiteles kereszténységet tudnak
bemutatni, amely odafordíthatja ıket Jézus Krisztus felé! Vonzóvá, és
elérhetıvé teszik Isten természetfölötti hatalmát. Olyan hatalmat, amely
94
képes életeket megváltoztatni és reménytelen élethelyzeteket
megfordítani. Kétségtelen tény, hogy ilyen, élı hitő kereszténységet
várnak Isten fiaitól a teremtett világban!
Miközben az Isten ajándékainak vizsgálatával foglalkoztam,
különleges módon éltem meg Isten Szellemének vezetését és a
kinyilatkoztatását egy�egy ajándék kapcsán. Drága és értékes percek,
órák voltak ezek. Olyan mélységeibe vezetett el az igének, amelyet
korábban nem tapasztaltam. Jó volt megtapasztalnom, hogy sok ajándék
mőködését nemcsak tanulmányozhattam, hanem meg is figyelhettem.
95
Felhasznált Irodalom Biblia� Károly, MBT, Csia �féle fordítás valamint ógörög nyelvő szövegek Billy Graham – A SzentLélek (Magyarországi Baptista Egyház Bp., 1989.) Derek Prince – Az Egyház Építése (Autonóm Gyülekezet, Bp., 1999.) Pneumatológia (Logos�Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2007.) Hermeneutika (Logos�Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2007.) Stanley M. Horton – Mit mond a Biblia a Szent Szellemrıl (Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Bp., 2004.) Krisztus korunk egyháza számára (Logos�Hungary Alapítvány, Miskolc, 2008.) Reinhard Bonnke – A Szellem erejével (Hit Gyülekezete Bp., 1995.) Jubileumi Kommentár (Kálvin János Kiadó, Bp., 1998.) Keresztyén Bibliai Lexikon (Kálvin János Kiadó, Bp., 1993.) Herbert Haag � Bibliai Lexikon (Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Bp., 1989.) Derek Prince� A kereszténység hat alaptanítása (Hit Gyülekezete, Bp., 1997.) Elsı és második korinthusi levél (Logos�Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2008.) Charles C. Ryrie – Teológiai alapismeretek (KIA, Bp., 1996.) C. Argetsinger – Az Újszövetség legfontosabb fogalmai (Evangéliumi Kiadó 1995) C. I. Scofield D. D. – Magyarázó jegyzetek a Bibliához (Evangéliumi Kiadó, Bp., 1993.) Budai Zsolt – Gyızedelmes élet Krisztusban – a Római levél magyarázata (Logos�Hungary Alapítvány, Miskolc, 2002.) Magyar Szinoníma Szótár – (Akadémiai Kiadó, Bp., 2008.) Hans Legiehn – Ez a gyızelem a mi hitünk (Evangéliumi Kiadó, Bp., 1988.) Phillip Keller – A 23. Zsoltár (Evangéliumi Kiadó, Bp., 1990.) Pásztorlási Teológia (Logos�Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2009.) Bakos Ferenc – Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó, Bp., 1989.)
96
Végjegyzet 1 4Móz 11,26; 14,24; 2Kir 2,9 2 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 5386 sz. görög szó
magyarázata 3 Róm 6,23; 2 Kor 1,11; 1 Kor 7,11 4 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 5379 sz. görög szó
magyarázata 5 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4052 sz. görög szó
magyarázata 6 1Kor 12,1; 14,1.37
7 Róm 12, 6.8; 1Kor 12.14. fejezet; Ef 4, 11.14; 1Pét 4, 10.11
8 Stanley M. Horton – Mit mond a Biblia a Szent Szellemrıl (EPK, Bp., 2004.) 236.237. oldal
9 Charles C. Ryrie – Teológiai alapismeretek (KIA, Bp., 1996.) 495. oldal utolsó bekezdés
10 A kijelentéseket a római, a kolossei, az efézusi és az elsı korinthusi levélben találjuk meg. Az igék exegézise során kitőnik, hogy az efézusi levél arról szól, hogy a Test mit jelent a Fej számára. A Kolossébeliekhez írt levél a Fej jelentıségét mutatja be a Test számára. Az elsı korinthusi és a római levél pedig a Test tagjainak egymással való kapcsolatát mutatja be. 11
Ef 4,16; 5,23.29 12
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 3367 sz. görög szó magyarázata 13
William DeArteage . A Szellemet meg ne oltsátok! (Hit Gyülekezete. Bp., 1998.) 100. oldal 2. bekezdés 14
Dr. Varga Zsigmond . Újszövetségi Görög.Magyar szótár (Református Zsinati Iroda Bp., 1992.) 217. oldal 15
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1243 sz. görög szó magyarázata 16
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2909 sz. görög szó magyarázata 17
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3123 sz. görög szó magyarázata 18
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2204. és 2206. szó sz. görög szó magyarázata 19
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3230 sz. görög szó magyarázata 20
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4641 sz. görög szó magyarázata 21
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 272 sz. görög szó magyarázata 22 A félelemnek fordított szó félénkséget és csüggedést is jelent. Olyan folyamatról van szó, amely egyre inkább beépül az ember személyiségébe, és azt negatív irányban, megváltoztatja. 23
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 329 sz. görög szó magyarázata 24
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2156 sz. görög szó magyarázata 25
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 5010 sz. görög szó magyarázata 26
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 4052 sz. görög szó magyarázata 27
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 5319 sz. görög szó magyarázata 28
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 4851 sz. görög szó magyarázata 29 Erre utalhat, a „hanem” szó is, amely alapja az eredetiben a csere kifejezés. A megtéréskor Isten Szent Szelleme lakozást vesz a hívı emberben és a világból való szellemet, lecseréli. Ez nem jelenti azt, hogy most már nem befolyásolhatja a hívı embert, de a vezetı helyet a Szent Szellem veszi át. 30 A gyülekezeti vezetıknek pedig elég érettnek kell arra lenniük, hogy a tagokban felismerjék a meglévı karizmákat, ajándékokat! Segíteniük, bátorítaniuk kell ıket, hogy megerısödjenek és beépüljenek az ajándékuknak megfelelı szolgálatba. 31
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4578 sz. görög szó magyarázata
97
32
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 1108 sz. görög szó magyarázata 33 A Bibliai titkok nem az elrejtés és misztikum miatt vannak megírva, hanem azért, hogy Istenhez közelebb kerüljön az ember. Bár a titkokat Isten a maga hatalmába helyezte, kész azokat megosztani azokkal, akik vele szövetségben és szoros kapcsolatban állnak. 34
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1253 sz. görög szó magyarázata 35 Ebben az értelemben használja a Zsidókhoz írt levél 5,14 is, a jó és rossz közti különbségtétel eldöntésére! 36 A hit ajándékában a tökéletes példakép Jézus Krisztus, akire a Biblia úgy utal, mint…” a hitnek fejedelmére és bevégezıjére…” (Zsid. 12,2) A „hit fejedelme és bevégzıje” kifejezést úgy is vissza lehetne adni, hogy a hit kezdete és vége! A fejedelem szó kezdetet is jelent és a bevégzés szó magában foglalja a célba juttatást és megérkezést is! A hitben is Jézus Krisztus az Alfa és az Ómega! 37
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1755 sz. görög szó magyarázata 38
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1411 sz. görög szó magyarázata 39
Reinhard Bonnke – A Szellem erejével (Hit Gyülekezete Bp., 1995) 206. oldal elsı bekezdés 40 Ez nem jelenti azt, hogy egyes keresztények a gyógyítás valamely területnek a specialistái lennének, hanem azt, hogy a gyógyítás ajándéka a betegség minden formáját felöleli és nincs válogatás a hatásmechanizmusát tekintve. 41
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2324 sz. görög szó magyarázata 42
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2390 sz. görög szó magyarázata 43 Különösen ez utóbbira találunk sok példát Jézus Krisztus szolgálatában, Péter ezt így jellemezte…” meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ı vele”. (Ap.Csel 10,38) 44 Balázs Károly Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4598 szó 45
Balázs Károly –Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4294 sz. görög szó magyarázata 46 Ez vonatkozhat a múltra, a jelenre, és jövıre is. Ezek csak akkor érvényesek, ha a prófétáló személy nem hamis próféta 47
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 3874 sz. görög szó magyarázata 48
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 3889 sz. görög szó magyarázata 49 Ha több van, akkor akárcsak a nyelveken szólás kapcsán az istentisztelet egyetlen ajándékra fog épülni, ami nem építı dolog. 50
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.)1100 sz. görög szó magyarázata 51
Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2980. szó 52 Az angyali nyelvek kifejezés nem egyértelmő. Vagy magára a glosszáliára vonatkozik vagy konkrétan
az angyalok kommunikációjára. Ez esetben sok kérdést felvetı rejtéllyel állunk szemben. 53
Reinhard Bonnke – A Szellem erejével (Hit Gyülekezete Bp., 1995.) 273. oldal utolsó bek. 54
Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3770. szó 55 Ezek csak kiragadott példák, de olyan események, amelyeket ha nem kezelnek idıben, akkor komoly következményei is lehetnek. Egy gyülekezetet hiteltelenné tudnak tenni. 56
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2941 sz. görög szó magyarázata 57
Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4191 sz. görög szó magyarázata 58
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 4710 sz. görög szó magyarázata 59 A Didache (tanítás) nevő, apokrif irat, amely Kr. u. kb. 120.ban keletkezett feltehetıleg Szíriában a következıket, írja: „Kézfeltéttel válasszatok magatoknak az Úrhoz méltó püspököket és diakónusokat...” (Didache 15,1) 60
Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3230. görög szó magyarázata 61
Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó 1998 Bp.) 572. sz. görög szó magyarázata 62
Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 484. sz. görög szó magyarázata 63
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 1653 sz. görög szó magyarázata
98
64
Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 649. görög szó magyarázata 65 Az Újszövetségben huszonegy apostolt találunk, akiket név szerint is említ a Biblia! 66
Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2099. görög szó magyarázata 67
Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2098 sz. görög szó magyarázata 68 A körülmetélkedés evangéliuma az atyáknak tett ígéretekkel kezdıdik. A pogányok esetében ennek nincs jelentısége, mivel nem az ígéret népéhez tartoztak. Ez jól látható a Páli és Péteri prédikációkból az Apostolok Cselekedeteiben! 69 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1320. görög szó magyarázata
99
Tárgy és névmutató�
A,Á
Adomány, 8, 11, 78 Áldás, 8, 9, 15, 16, 49, 55, 65,
68, 74, 78, 93 Álom, 80 Angyal, 41, 52, 83
B
Bemerítés, 4, 15, 33
E,É
Érettség, 64, 75, 88 Evangélium, 42, 47, 67, 72, 77,
81, 82, 84 Ézsaiás, 54
F
Farizeus, 61
Gy
Gyümölcs, 11, 18, 32, 35, 54, 70
H
Harc, 41, 55, 80, 93 Hatalom, 11, 76 Hitetlenség, 26, 47 Hőség, 71, 85
I,Í
Isten Királysága, 4, 46, 72
J
Jellem, 17, 52, 85, 90 Jeruzsálem, 68
K
Karizma, 4, 5, 6, 9, 12, 13, 14, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 34, 37, 46, 66, 74, 79, 89, 90, 96
Kegyelem, 7, 12, 17, 25, 33, 75
Kenet, 5, 9, 49, 77, 93 Kereszt, 10 Keresztség, 5 Korszak, 4, 5, 20, 21, 93
L
Lelki, 18, 26, 68 Lelkiismeret, 59
M
Menny, 8, 9, 35, 52, 54, 62, 80
O,Ó
Olaj, 10, 48, 49
P
Pénz, 77, 85 Pünkösd, 13
Sz
Szellem, 4, 5, 9, 12, 13, 19, 24, 28, 29, 30, 32, 33, 36, 38, 39, 40, 41, 44, 45, 47, 49, 51, 55, 57, 65, 66, 68, 77, 78, 80, 82, 84, 92
Szellem, 4, 6, 21, 30, 31, 33, 54, 70, 77, 87, 94
Szellemvilág, 32, 41, 46, 80 Szolgálat, 13, 74, 76
T
Talentum, 12, 74 Terv, 10, 37, 80, 93 Tévelygés, 5, 6, 46, 87, 88, 90 Törvény, 17, 47, 68, 86 Tőz, 5, 23, 73
V
Világ, 11, 19, 31, 35, 37, 41, 43, 45, 47, 71, 74, 79, 87, 91, 92, 94, 96