Számviteli segédlet

SZÁMVITELI SEGÉDLETmindenki számára, aki felismerte, hogy szüksége van ezen alapismeretekre

Készítette: Földszin [email protected]. július

- 1 -

TARTALOM

Bevezető (rövid) ...……………………………………………………………………………..3

Luca Pacioli (1445-1517) ….......................................................................................................4

A számvitelről (száraz definíciók és emészthetőbb magyarázatok) .…………….…………....5

Általános javaslatok (az én javaslataim) …………………………………………………...….6

Fogalmak (a könyvelési adatok értelmezéséhez és előrelátó döntésekhez)……………...…….7

Búcsú és jókívánságok ……………………………………………………………………….11

- 2 -

BEVEZETŐ

Kedves Olvasók!

A Magyar Építész Kamara munkatársa vagyok. A hajdan volt Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán végeztem építészként, azonban több mint tíz évet számvitellel foglalkoztam.

Nem vagyok gazdasági beállítottságú ember, de föl kellett ismernem, hogy mindenki számára szükséges egy alapfokú számviteli tájékozottság, aki gazdasági társaságot alapít, illetve irányít, és szeretne talpon maradni, azonban nem küszködve, vagy vakon kapálózva a szabályok között, hanem magabiztosan. Az a hasonlat jut eszembe, hogy a KRESZ is egy olyan kikerülhetetlen szabályrendszer, amelynek az ismerete nélkül nem tudjuk élni a mindennapi életünket. Nem elhivatottságból tanuljuk meg, hanem szükségből. (Talán egyet értenek velem abban, hogy a közlekedés szabályrendszere egy nagyon logikusan és alaposan kidolgozott rendszer. Szerintem nagyon hasonló a számviteléhez.)

Az alap szemléletemet tükrözi ez az útmutató, miszerint minden mindennel összefügg, és éppen ezért az időbeli és térbeli összefüggéseket próbálom meglátni.

Ezt a segédletet, amelyet évek óta szeretnék megírni és eljuttatni Önökhöz, igyekeztem közérthetően megfogalmazni, és úgy fölépíteni a rendszerét, hogy mindenki számára logikus, élvezhető és egyben hasznos legyen.

Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik tudásukkal, tanácsaikkal és észrevételeikkel segítettek kerekké formálni a végeredményt.

Kellemes olvasást kívánok.

Földszin Rhea

- 3 -

LUCA PACIOLI(Lukács fráter 1445 - 1517)

Fra Luca (Fra Luca Pacioli dal Borgo San Sepolcro) sokoldalú, okos ember volt.Házi tanítóként indult, majd ferences szerzetes lett, akinek Piero della Francesca is mestere volt ifjú korában.Itália számos városában megfordult, amely tény hozzájárult széles látókörűségének kialakulásához. Milánóban ismerkedett meg és kötött barátságot Leonardo da Vincivel, aki tőle tanulta meg az aranymetszés szabályait.Fra Luca jelentős matematikus is volt, és nézete szerint a matematika a mindennapi életnek része.A kettős könyvvitelt nem ő dolgozta ki, valószínűleg egy utazó hozta be Európába az araboktól a XIII. században (800 éve!). Azonban gazdasági szakemberként ő volt a szerzője a kettős könyvvitelt nyomtatásban elsőként

bemutató műnek (1494.). Fra Luca előrelátóan egyszerű, közérthető nyelven olaszul és nem latinul írta meg művét (Summa de Arithmetica, Geometria, Proportioni & Proportionalita).

Korhű szóhasználattal élve egy írástudó nem utasít el semmilyen tudást, de ha még azon is elgondolkodik, hogy ha egy szabályrendszer már legalább 800 éve szolgálja sikerrel az emberiséget, akkor az nem lehet fölösleges. Talán érdemes annyi időt szánnia rá, hogy rápillantson.Próbáljuk meg egy kicsit fölidézni, mi minden történt e mű kiadásának időpontja körül a világban! Ne csak gépiesen olvassuk el az 1494-es dátumot! A teljesség igénye nélkül szeretnék egy rövid áttekintést adni a XV. és XVI. századok fordulójának nevesebb szereplőiről és meghatározó eseményeiről földrajzilag tagolva.

Európa Ázsia Amerika Afrika- a felfedezések kora volt az ezzel járó minden pusztítással együtt- Oroszország egyesítése Moszkva központtal- az iszlám kivonult Európából- Firenzében véget ért a Medici család uralma- VI. Sándor pápa idején érte el a pápaság a korrupció és az erkölcsi romlás tetőfokát- Svájc elnyerte függetlenségét- Nikolausz Kopernikusz – heliocentrikus világkép- Mátyás király halála utáni zűrzavar- Machiavelli- Rotterdami Erasmus- Schedel-krónika (az emberiség akkori tudásszintjét biblikus világszemlélet szerint utoljára foglalta össze abban a pillanatban, amikor fölfedezték Amerikát, több mint 1800 város fametszetével)- folyamatos járványok- a reneszánsz legnagyobb alkotásai

- Vasco da Gama eljutott Indiába megkerülve Afrikát- a távol-keleti civilizációk folyamatosan virágoztak és fejlődtek, nem voltak nagy birodalmi bukások- az iszlám reneszánsz vége (amely fénykor az iszlám világ fölénye volt a nyugattal szemben, sok ókori szerző munkája is elveszett volna, ha nem fordítják le arabra, legfőbb település Bagdad volt)

- Kolumbusz kikötött a Bahamákon- a ló eljutott Amerikába a spanyol hódítók révén (musztáng)- az Inka Birodalomban (Rómához hasonlóan) nagyon magas fokú volt a szervezettség és az adminisztrációs rendszer írásbeliség nélkül (!) (csomóírás-kipu – egy újabb bámulatos rendszer tízes számrendszerben, amelyet számviteli nyilvántartásra is használtak)- a spanyolok legyőzték, majd szinte kiirtották az indián kultúrákat (az indiánok nem ismerték a lőfegyvert, és számukra halálos betegségeket hurcoltak be a spanyolok – spanyolnátha)

- a rabszolga-kereskedelem kezdete- Timbuktu (ma Maliban) az iszlám és az egyetemi oktatás százezer lakosú fellegvára volt, valamint a leggazdagabb kereskedő központ, a luxus és kifinomultság csúcsát testesítette meg (több ezer kézirat maradt fenn a sivatag homokjába rejtve ebből a korból, amelyeknek a feldolgozása még folyik)

Azt kell látnunk, hogy akkor is ugyanúgy harcolt az emberi szellem nagysága a hatalomvágyból és kapzsiságból fakadó pusztítással, mint mindig. De mi összpontosítsunk a szellemi nagyságra! Látható, hogy az inkák is vezettek számviteli nyilvántartást. Ne hagyjuk, hogy ne jusson el hozzánk a régiek tudása!

- 4 -

A SZÁMVITELRŐL

A számvitel fogalma:A gazdasági események és ezek hatására bekövetkező vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet változásának rögzítésével és feldolgozásával kapcsolatos munkafolyamatok, dokumentumok és módszerek összessége.

Ez nagyon komolyan és ijesztően hangzik, azonban ígérem, ki fog tisztulni a jelentése. Ehhez szükséges elolvasni néhány további definíciót.

A számvitel célja:Megbízható és valós képet adni a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Egyrészt a belső embereknek (tulajdonosok, vezetők), másrészt a kívülállóknak (partnerek, hatóságok, bankok, stb.) is szükségük van a megbízható és valós képre.

A számvitel feladata:Az érintettek (tulajdonosok, vezetők, partnerek, stb.) számára a hatékony döntéseikhez információk szolgáltatása.

Ez szorosan összefügg az előzőkkel.

A számvitel jellemzői:- a múltban megtörtént gazdasági eseményekkel foglalkozik,- teljességre törekszik, azaz a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet befolyásoló összes gazdasági esemény a feldolgozás tárgyát képezi,- folyamatosan és tételesen rögzít és feldolgoz minden gazdasági eseményt,- zárt rendszer kialakítására törekszik, és ezzel automatikus ellenőrzést biztosít,- alapvető mértékegysége a pénz.

Ennek a pontnak az elemei nagyon érdekesek.Gondoljuk csak meg, létezik egy olyan rendszer, amely a megtörtént eseményeket képes a jövő függvényében megvilágítani! Mindezt csupán számokkal és előjelekkel. Bámulatos ötlet! Szerintem ez a tény teszi nélkülözhetetlenné ezt a rendszert újabb 800 évre.Attól megbízható a rendszer, hogy nem szelektíven kezeli az adatokat, hanem mindent figyelembe vesz. (A vállalkozók szeretnének „igazítani” ezen az elven, miszerint ne látszódjék minden a könyvelésben. Azonban sokszor tapasztaltam, hogy igazán nagy vállalkozásoknál nagyon szigorúan kezelik azt a követelményt, hogy minden szerepeljen a számviteli nyilvántartásban. Pontosan a valós kép miatt.)A rendszer zárt jellege miatt alkalmas arra, hogy összehasonlíthatók legyenek az adatok akár eltérő pénzügyi éveket szeretnénk vizsgálni, akár egy éven belül a különböző nyilvántartásokat szeretnénk ellenőrzés céljából összehasonlítani.Végül pedig természetesen mindez a pénz miatt történik. Persze van, akinek a pénz eszközt jelent, és van, akinek célt, azonban most nem ez a fontos a számunkra.

- 5 -

ÁLTALÁNOS JAVASLATOK

Van néhány alapvető javaslatom, amelyek általánosságok, nem egyedi esetekre értendők. Ezek a következők:

- Sajnos meg kell változtatnunk a velünk született, természetesnek tűnő szemléletünket. Nevezetesen: el kell felejtenünk a pénzforgalmi szemléletet! A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy akkor könyvelendők a gazdasági események, amikor pénzügyileg teljesültek. A kettős könyvvitel alapszemlélete más. Először rögzíti a gazdasági eseményt, majd második lépésként a pénzügyi

teljesítést. (Például: kiállítottuk a számlát a vevőnknek, de ő tisztességtelen módon a határidőn túl sem fizet. Ebben az esetben bevételként ugyanúgy le kell könyvelni a számlánkon szereplő összeget, hiába nem kaptunk pénzt. Ez azt jelenti, hogy fizetendő áfa keletkezik, nő a társasági, illetve iparűzési adó alapja. Ha sokáig nem fizet a vevő, akkor bajba kerülhetünk, mert nekünk ki kell fizetnünk az áfát is, a társasági és az iparűzési adót is, viszont a bankszámlánkra nem érkezik pénz. Így fordulhat elő, hogy üres a bankszámlánk, mégis nyereséges a cégünk. Tehát adófizetés és eredményesség szempontjából nem számít a pénzmozgás.)

- Az a tapasztalatom, hogy ajánlatos időben befizetni az adókat és egyéb járulékokat, mert az Adóhivatal nagyon hamar beszedi inkasszóval, ami neki jár a bevallások alapján. De azt is el kell mondanom, hogy meglepően általános jóindulattal találkoztam sok éven keresztül az adóhivatali revizorok részéről. Tehát nem érdemes feszegetni a húrt.

- Ugyancsak személyes tapasztalatom, hogy ha az ügyletek alá vannak támasztva szerződésekkel, teljesítés-igazolásokkal, egyértelmű számításokkal, analitikákkal, a rendkívüli események pedig számviteli feljegyzésekkel, illetve ha szükséges, az Adóhivataltól kért hivatalos állásfoglalásokkal, a revizorok elégedettek és nem akarnak mindenáron hibát találni.

- Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy meglátásom szerint nem érdemes olcsó könyvelőt keresni. Esetenként szerencsénk lehet, de általánosságban igaz, hogy „olcsó húsnak híg a leve”. Ennek az az egyszerű oka, hogy ma már olyan bonyolult, állandóan változó az adórendszer, hogy egy könyvelő a munkája mellett képtelen folyamatosan nyomon követni minden változást. Ami az egyik évben kötelező volt, az esetleg a következőben büntetendő, és fordítva. Sokszor megtapasztaltam. Éppen ezért érdemes olyan könyvelő irodával dolgoztatni, ahol napra kész adótanácsadó is rendelkezésre áll. Egy ilyen iroda pedig természetesen drágább. És még így is adódhatnak hibák.

- A cégek tulajdonosai, illetve vezetői számára szerintem elengedhetetlen egy minimális szinten figyelemmel kísérni a rájuk vonatkozó adótörvényeket (pl. az áfa % tervezett változtatása). Ez borzasztó annak, akitől távol áll ez a téma, de megéri. Ehhez egy hosszú évek óta bevált kiadványt tudok javasolni, amely szerintem elég jól értelmezhető. A HVG minden évben megjelentet egy „Adó” és egy „TB” különszámot, amelynek olyan a felépítése, hogy közli az egyes adótörvények teljes szövegét is (szja, áfa, társasági adó, tb, stb.), azonban mindegyik előtt egy összegzést ad a változásokról közérthetően fogalmazva.

- Havonta kérjük el a gazdálkodás adatait a könyvelőtől (mérleg és eredménykimutatás, fizetetlen vevői és szállítói számlák listája), és szánjunk egy fél órát arra, hogy értelmezzük azokat!

- 6 -

FOGALMAK

Azt gondolom a legésszerűbbnek, ha a mérleg sémát veszem alapul a fogalmak magyarázatához, hiszen jó lenne tudni értelmezni a számokat, amikor kézhez kapjuk az adatokat.

Az éves beszámoló (van, aki helytelenül ezt is mérlegnek hívja) a következő részekből áll:- Három táblázat (Mérleg-Eszközök oldala, Mérleg-Források oldala és az

Eredménykimutatás), mindegyikben szerepelnek az előző évi adatok is. A mérleg két táblájának (eszközök, illetve források) az összesen sora meg kell, hogy egyezzék egymással. Ezért mérleg a neve.

- Egy szöveges rész (a Kiegészítő melléklet, amely az előbbi táblázatban szereplő adatokat magyarázza, részletezi. Ennek része egy több táblázatból álló elemzés, amely az előző évi adatokhoz képest magyarázza a változást).

Ezeknek a táblázatoknak a tartalmát természetesen törvény szabályozza.Minden adat áfa nélkül értendő. Egyébként se számoljunk soha az áfá-val!

Mivel az éves záráskor először az Eredménykimutatást kell elkészíteni, én is ezzel kezdem.Ez alapvetően kétféle adatot tartalmaz: a bevételeket és a ráfordításokat (hivatalosan így hívják és nem „kiadás”-nak).

Bevételek- Árbevétel (az az összeg, amelyet az adott évre vonatkozóan kiszámláztunk)- Aktivált saját teljesítmény értéke (ez egy kicsit bonyolultabb tartalmú sor; talán úgy

egyszerűsíthetném le a fogalmát, hogy a cég olyan termékének vagy szolgáltatásának az előállítási költsége szerepel itt, amely vagy még készül-készül, de még nincs készen, ezért még nem számlázta ki, vagy a cég önmagának termelt, és itt van kimutatva az addig az időpontig rá fordított költség. Pl. egy építész stúdió saját magának tervez irodát, vagy egy asztalos cég saját magának készít bútorokat.)

- Egyéb bevételek (a neve mutatja: minden egyéb, többek között ezt is részletezi a kiegészítő melléklet. Muszáj.)

- 7 -

Ráfordítások- Anyag jellegű (közvetlenül a tevékenységhez tartozó költségek – anyagok és

szolgáltatások; ezt is részletezi a kiegészítő melléklet)- Személyi jellegű (bérek, járulékok, egyéb juttatások – pl. BKV bérlet, étkezési

utalvány, stb; ez is részletesen szerepel a kiegészítő mellékletben)- Értékcsökkenés (a cégünknél használt eszközök értékének csökkenése, a mértékét (%)

törvény határozza meg, időnként változtatják, és amúgy sem egyszerű besorolni az egyes eseteket, ezért nem szeretnék részletesebben írni róla ezen a helyen)

- Egyéb ráfordítások (ez is egy nagy olvasztótégely, ezért a kiegészítő melléklet ezt is részletezi)

Üzemi eredmény (ez a sor az előző sorok előjeles összege – nyereség vagy veszteség, de ez csak egy első számítás, folytassuk tovább!).

Pénzügyi műveletek (pl. banki vagy értékpapír ügyletek tételei, árfolyamváltozások, stb., amelyek normál esetben nem a cég tevékenységét jelentik. A mi szempontunkból nem normál esetnek számít, ha egy bank éves beszámolójáról van szó, akkor neki pont ezek a tevékenységéből fakadó tételek, tehát ezek az árbevételnél, illetve a ráfordításoknál fognak szerepelni. Mindent összefüggéseiben és a környezetében kell vizsgálni.):

- Bevételek- Ráfordítások- (pénzügyi műveletek) Eredménye (ez ismét egy előjeles összeg)

Szokásos vállalkozási eredmény (az elnevezés önmagáért beszél, az eddigiek előjeles összege. Ez után következnek a rendkívüli események.)

Rendkívüli műveletek (minden, amelyet a törvény rendkívülinek minősít – káresemények, régen elfeledett vevő tartozás mégis rendeződik, adományok, stb.):

- Bevételek- Ráfordítások- (rendkívüli műveletek) Eredménye (ez is megtalálható a kiegészítő mellékletben)

Adózás előtti eredmény (ez is egyértelmű elnevezés, ismét egy előjeles összeg; ha veszteség, akkor ez egy negatív szám)

Adófizetési kötelezettség (jelenleg ez az előző sorban szereplő pozitív összeg 16 %-a, tehát csak nyereség esetén számoljuk)

Adózott eredmény (ha nyereség volt, akkor az adózás előtti eredményből levonjuk az adót)

Jóváhagyott osztalék (csak nyereségből – előző évi nyereségnél is alkalmazható, ha akkor nem vették igénybe – vehetik ki a tulajdonosok)

Mérleg szerinti eredmény (az esetleges osztalékkal csökkentett nyereség; ez az adat bekerül a Mérleg-Források egyik sorába)

- 8 -

A Mérleg-Eszközök (Aktívák) táblázat a következő, amelyet ki kell töltenünk.

Befektetett eszközök (azokat az eszközöket soroljuk ide értéküktől függetlenül, amelyek 1 évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozást. Ha veszünk egy eszközt, az nem költség a társaságnak, hanem csak az időarányos értékcsökkenése. Létezik olyan szabály, hogy egy bizonyos érték alatt az egész összeget költségként leírhatjuk, de csak, ha akarjuk.)

- Immateriális javak (használatba vett szoftverek, vagyoni értékű jogok, kísérleti fejlesztés, üzleti vagy cégérték)

- Tárgyi eszközök (szintén használatba vett ingatlanok, gépek, járművek, tenyészállatok, egyéb berendezések)

- Befektetett pénzügyi eszközök (olyan pénzügyi eszközök, amelyeket nem forgatási céllal vásároltunk, hanem befektetésként: részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, stb.)

- Beruházások (használatba még nem vett, illetve üzembe még nem helyezett eszközök)

Forgóeszközök (a nevében is benne van, hogy nem befektetések, hanem a napi tevékenységhez szükséges „mozgó” eszközök. Mindjárt meglátjuk, hogy mi mindent értünk ezen a kifejezésen.)

- Készletek (anyagok, áruk, tenyészállatok)- Követelések (jogos vevői tartozások, idetartoznak az anya- és leányvállalatok is,

váltókövetelések, valamint egyebek; csak olyan tétel szerepelhet itt, amelyet a partner elismert)

- Értékpapírok (itt szerepelnek azok az értékpapírok, részesedések, részvények, saját üzletrészek, amelyeket forgatási céllal, nyereség reményében vásárolnak)

- Pénzeszközök (a pénz is eszköz, amely lehet pénztárban, bankban, illetve csekk formájában)

Aktív időbeli elhatárolások (Először azt szeretném elmagyarázni, hogy mit jelent az, hogy időbeli elhatárolás. Ez egy nagyszerű fogalom, mert részben ez biztosítja a korábban említett valós kép elkészítésének lehetőségét. Sokszor megesik, hogy a gazdasági események és a hozzájuk tartozó bizonylatok, illetve pénzmozgás messze esnek egymástól időben, és esetleg a tárgyéven is kívül esnek. Mivel azonban tudjuk, hogy tartalmilag a tárgyév gazdálkodásához és ezért eredményéhez szorosan kapcsolódnak, nem hagyhatjuk figyelmen kívül őket. Kétféle elhatárolást különböztetünk meg: az aktívba soroljuk azokat, amelyek a növelik az eredményt, a passzívba pedig azokat, amelyek csökkentik.)

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (ez a fenti sorok tételeinek számtani összege. Korábban említettem, hogy ennek az összegnek meg kell egyeznie a FORRÁSOK ÖSSZESEN adatával.)

A Mérleg-Források (Passzívák) táblázat az utolsó.

Saját tőke (itt szerepelnek azok az adatok, amelyek a cég tőkéjének szerkezetét mutatják)- Jegyzett tőke (az alapító okiratban szereplő összeg)- Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (ez induló cégeknél tartalmaz adatot, akik még

nem fizették be a teljes jegyzett tőkét a társaságnak, természetesen ezért ez egy negatív szám)

- 9 -

- Tőketartalék (ez egy viszonylag bonyolultabb sor, elég speciális esetekben szerepel itt adat. Pl. tulajdonos által véglegesen átadott pénzeszköz, amely nem része a jegyzett tőkének.)

- Eredménytartalék (itt viszont mindig van adat. Ez mutatja, hogy a cég alakulásától előjelesen összeadva az éves eredményeket nyereség vagy veszteség adódik)

- Lekötött tartalék (ez is ritka eset; adódhat, hogy a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból le kell kötni egy bizonyos összeget meghatározott célokra)

- Értékelési tartalék (ez összetett tartalmú sor, nem gyakori; az elnevezés jelzi valamennyire, mi is tartozhat ide)

- Mérleg szerinti eredmény (az Eredménykimutatás végén szereplő összeget kell ide írni, amint azt korábban említettem)

Céltartalékok (céltartalékot kell képezni múltbeli vagy folyamatban lévő ügyekre, amelyek várhatóan fölmerülnek, de hogy mikor és milyen összegben, az bizonytalan. Rendszeresen szereplő költségekre nem képezhető.)

Kötelezettségek (ez az elnevezés elismert tartozásokat jelent. Ha a cég nem ismer el valamilyen kötelezettséget, akkor az nem szerepelhet itt.)

- Hátrasorolt (olyan kapott kölcsönök szerepelnek itt, amikor a hitelező hozzájárul ahhoz, hogy a tartozásaink közötti sorrendben az utolsó helyre soroljuk az ő hitelét a visszafizetés tekintetében)

- Hosszú lejáratú (egy üzleti évnél hosszabb időre kapott kölcsönök, hitelek)- Rövid lejáratú (egy üzleti éven belüli lejáratra kapott kölcsönök, hitelek; valamint itt

szerepelnek a szállítók felé lévő kötelezettségeink, továbbá minden adó- és járuléktarozás)

Passzív időbeli elhatárolások (olyan időbeli elhatárolások, amelyek csökkentik a gazdálkodás eredményét, pl. a tárgyévet érintő telefonszámla, amelyet csak a következő januárban kapunk meg)

FORRÁSOK ÖSSZESEN (amint említettem, ennek az összegnek egyeznie kell az ESZKÖZÖK ÖSSZESENnel)

Készen is vagyunk.Minden fontosabb elnevezést szerepeltettem itt, és remélem, el tudtam magyarázni a tartalmukat.Ha jobban megfigyeljük a fenti kategóriákat, láthatjuk, hogy jó néhányat mi is használunk a családi gazdálkodásainkban.Éppen ezért szerintem ezeknek a fogalmaknak a tartalma nem is olyan ismeretlen Önök számára, csak nem ezekkel az elnevezésekkel illetik őket.

- 10 -

BÚCSÚ ÉS JÓKÍVÁNSÁGOK

A Mátyás korabeli Buda látképe az említett Schedel-krónikából

Most, hogy már szakértő szemmel tudják olvasni a cégük beszámolóját, talán nem is tűnik olyan ördögien bonyolultnak az a sok szám.

Nagyobb horderejű gazdasági döntések előtt feltétlenül kérjék olyan szakember tanácsát, aki szemléletesen el tudja magyarázni Önöknek az adott lépésnek az eredményre, illetve a mérleg adatokra gyakorolt minden következményét!

Kívánom, hogy legyenek sikeresek a gazdálkodásban, és szép alkotásokkal tudják gazdagítani a környezetüket (mint például a Schedel-krónika csodálatos fametszetei), hiszen mindannyian ezért dolgozunk.

- 11 -