Számvitel Alapok

2014.02.08.

1

A mérleg a vállalkozás eszközeinek és forrásainak állapotát mutatja egy adott

időpontra vetítve. Egy vállalkozás eszközei és forrásai állandó

mozgásban vannak. A számvitel alapvetően e mozgások megfigyelésére fókuszál úgy, hogy

alkotóelemeire bontva követi nyomon az újratermelési folyamatot.

Ezeket az elemeket, összetevőket hívjuk gazdasági eseményeknek.

Gazdasági események

2

A gazdasági esemény olyan beavatkozás, melynek hatására megváltozik a vállalkozó vagyoni

és jövedelmi helyzete, azaz vagyonmozgás következik be.

A gazdasági esemény változást idéz elő a vállalkozás vagyonának összetételében és

eredményének alakulásában.

Gazdasági esemény fogalma

3

A társadalmi újratermelési folyamathoz való tartozásuk szerint lehetnek:

a) termelési szakaszba tartozób) forgalmi szakaszba tartozóc) elosztási szakaszba tartozó gazdasági

események

A vállalkozás vagyoni és jövedelmi viszonyaira gyakorolt hatása alapján lehetnek:

a) alapvető gazdasági eseményekb) összetett gazdasági események

Gazdasági eredmények csoportosítása

4

Alapvetőnek, vagy egyszerűnek akkortekinthetjük a gazdasági eseményt, ha annakhatása csak a vállalkozás vagyoni helyzetét

érinti, és nem gyakorol hatást annak jövedelmiviszonyaira, eredményére.

Alapvető gazdasági események

5

1.Eszközök körforgása2.Források körforgása

3.Eszköz-és forrásbevonás (tőkebevonás)4.Eszköz-és forráskivonás (tőkekivonás)

Alapvető gazdasági események fajtái

6

Eszközkörforgás esetén az egyik eszköz ugyanakkora összeggel növekszik, mint amennyivel egy másik eszköz csökken. A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott eszközök átrendeződnek, összetételük megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak. A mérleg főösszege a gazdasági esemény hatására nem változik meg.

E + x – x = F pl.: A társaság 1000 E Ft készpénzért anyagot vásárol.A gazdasági esemény hatására növekszik az anyagok állománya és ugyanakkora összeggel csökken a készpénzállomány. Az egyik eszköz nő, a másik csökken!

Eszközök körforgása

7

Forráskörforgáskor az egyik forrás ugyanakkora összeggel csökken, mint amennyivel egy másik forrás növekszik. A gazdasági esemény hatására a mérleg forrásoldala rendeződik át. A források összege változatlan marad, de összetételük megváltozik. A mérleg főösszegét a gazdasági esemény hatása nem érinti.

E = F + x – x pl.: a Társaság a 2000 E Ft szállítói kötelezettségét hitellel egyenlíti ki. A gazdasági esemény hatására csökken a szállítók állománya és ugyanakkora összeggel nő a hiteltartozás állománya. Az egyik forrás nő, a másik csökken!

Források körforgása

8

Tőkebevonás esetén az egyik eszköz ugyanakkora összeggel növekszik, mint amennyivel az egyik forrás. A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány ugyanakkora összeggel növekszik. Ebben az esetben már a mérleg főösszege is megváltozik, azaz növekszik. E + x = F + x

pl.: A társaság 2000 E Ft –ért anyagot vásárol, de nem kerül sor a kiegyenlítésére.

A gazdasági esemény hatására növekszik az anyagok állománya és ugyanakkora összeggel nő a szállítókkal szembeni kötelezettség összege is . Az eszköz és forrásállomány azonos összeggel növekszik.

Tőkebevonás a vállalkozásba

9

Tőkekivonáskor az egyik forrás ugyanakkora összeggel csökken, mint amennyivel az egyik eszköz. A gazdasági esemény hatására mind az eszköz-, mind a forrásállomány, mind a mérleg főösszege csökken.

E – x = F – x

pl.: A társaság visszafizet 1.600 E hitelt.

A gazdasági esemény hatására csökken a készpénzállománya és ugyanakkora összeggel csökken a hiteltartozás állománya is

Tőkekivonás a vállalkozásból

10

Összetettnek minősül egy gazdasági esemény, ha hatása a vállalkozásnak mind a vagyoni, mind a

jövedelmi helyzetét érinti. Az ilyen gazdasági esemény a mérlegben és az eredménykimutatásban is változást idéz elő.

Összetett gazdasági események

11

1. Eszköznövekedés2. Eszközcsökkenés3. Forrásnövekedés4. Forráscsökkenés

Az összetett gazdasági események fajtái

12

Eszköznövekedés esetén az eszközcsökkenést(x1) egy nagyobb összegű eszköznövekedés

(x2) követi, és ennek hatására eredménykeletkezik.

Az összefüggések : (x2) > (x1) , (x2) - (x1) = E (nyereség)

pl.: A társaság 1000 E Ft értékű anyagot értékesít 1400 E Ft készpénzért. A gazdasági esemény hatására csökken az anyagok állománya (1000 E) és a értékesítés következtében nő a készpénzállomány (1400 E)Nyereség: 1.400 E – 1.000 E = 400 E.

Eszköznövekedés

13

Eszközcsökkenés esetén az eszközcsökkenést(x1) egy kisebb összegű eszköznövekedés (x2)követi, és ennek hatására eredmény keletkezik.

Az összefüggések : (x1) > (x2) , (x2) - (x1) = E (veszteség)

pl.: A társaság 1000 E Ft értékű anyagot értékesít 800 E Ft készpénzért. A gazdasági esemény hatására csökken az anyagok állománya (1000 E) és a értékesítés következtében nő a készpénzállomány (800 E)Veszteség: 800 E – 1.000 E = - 200 E.

Eszközcsökkenés

14

Forrásnövekedés esetén a gazdasági eseményhatására a források állománya – a

kötelezettségek összege – nő, minekkövetkeztében veszteség jön létre.

pl.: A társaságot 100 E Ft bírság megfizetésére kötelezték, melynek teljesítésére még nem került sor. A gazdasági esemény hatására nő az egyéb kötelezettség összege (100 E) és a kötelezettség növekedése következtében csökken a vállalkozás eredménye (100 E forráscsökkenés).Ez a veszteség csökkenti a már elért nyereséget.

Forrásnövekedés

15

Forráscsökkenésről beszélünk, ha aforrásállomány – a kötelezettségek összege –

csökken, minek következtében nyereségkeletkezik.

pl.: A szállítói kötelezettségből 50 E Ft összeget elengedtek.A gazdasági esemény hatására csökken a szállítói kötelezettség összege (50 E) és az elengedett kötelezettség ugyanakkor növeli a vállalkozás eredményét (50 E forrásnövekedés).A tranzakció hatására 50 E Ft-tal nő a vállalkozás eredménye.

Forráscsökkenés

16

A gazdasági események hatását az előzőekben a mérlegbe jegyeztük fel. Azonban a mérleg nem alkalmas a gazdasági események folyamatos nyilvántartására, ugyanis nem lehet minden gazdasági esemény után mérleget készíteni. Ezért a mérleget fel kell bontatni könyvviteli számlákra.A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerinti rögzítésének eszköze. Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál.

.

Könyvviteli számlák

17

A gazdasági események mindig valamilyen változást okoznak. A változások lehetnek:

-növekedések-Csökkenések

A növekedéseket és a csökkenéseket egymással szemben célszerű elhelyezni.

Az ilyen szerkezetű kimutatás a számla(főkönyvi számla).

Könyvviteli számlák

18

Tartozik Számla Követel

A számla bal oldalát T (tartozik) oldalnak, a jobb oldalát K (követel) oldalnak nevezzük. A két oldal elnevezése semmiféle gazdasági tartalmat nem

hordoz.

Kezdetben, a könyvviteli nyilvántartások kialakulásakor még volt gazdasági tartalma az

elnevezésnek, de ma már nincs köze a tartozik és a követel igéhez.

Főkönyvi számla

19

Nyitóegyenleg (nyitóérték): A nyitómérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitóállománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára: Eszközöknél jellemzően a T oldalra,Forrásoknál a K oldalra.A nyitóösszeg számlán történő feltüntetése = NYITÁS (röviden: NY)

Forgalmi adat: A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlákra. Ha a számla egy-egy oldalát összegezzük, megkapjuk a forgalmat. Megkülönböztetünk:Tartozik forgalmat és Követel forgalmat.

Fontos fogalmak

20

Főösszeg: Ha a nyitóösszeghez (értékhez) hozzáadjuk az időszaki forgalmi adatokat, megkapjuk a főösszeget. Megkülönböztetünk:Tartozik főösszeget és Követel főösszeget.

Egyenleg: A számla két főösszegének különbözetét kiszámítva kapjuk meg az egyenleget.Ha a Tartozik főösszeg nagyobb, úgy a számlának TARTOZIK egyenlege van,ha a Követel főösszeg nagyobb, úgy a számlának KÖVETEL egyenlege van. Minden gazdasági esemény két számlát érint.

Fontos fogalmak

21

Ellenszámla: Minden esetben az egyik számla Tartozik, a másik számla Követel oldalán rögzítettük a gazdasági esemény hatását. Az érintett számla közül az egyiket ellenszámlának nevezzük.

Fontos fogalmak

22

Minden mérleg- és eredménykimutatás-sort legalább egy számla képvisel, de egy mérlegsorhoz

gyakran több számla is kapcsolódik. Emiatt szükséges a főkönyvi számlák csoportosítása.

A főkönyvi számla részletesebb, mint egy adott mérlegsor, mert nemcsak állományi adatot, hanem

forgalmi (+ illetve -) adatot is tartalmaz.

Főkönyvi számlák csoportosítása

23

Nyitóérték (nyitóegyenleg)Forgalmi érték (+ / -)

Főösszeg (T / K)

Egyenleg (T / K)

Főkönyvi számlák adatállománya

24

Pl: Az anyagok nyitóállománya a mérlegben: 100 EAz időszak Tartozik forgalma 200 EAz időszak Követel forgalma 50 E

Tartozik Anyagok Követel NY: 100.000 50.000

200.000 300.00050.000

Tartozik főösszeg: 300.000 FtKövetel főösszeg: 50.000 Ft Különbség: 250.000 FtT főösszeg > K főösszeg A számla egyenlege: T 250.000 Ft.

Főkönyvi számlák adatállománya

25

1. MÉRLEGSZÁMLÁK- Eszközszámlák- Forrásszámlák

2. EREDMÉNYSZÁMLÁK- Bevételszámlák

- Költség-, ráfordítás számlák

Főkönyvi számlák fajtái

26


+ -

Nyitóegyenleg a számla T oldalára kerül.A növekedés mindig a számla T oldalán kerül rögzítésre.A csökkenést a számla K oldalára könyveljük.A számlának általában T egyenlege van.A számla zárásakor a záróegyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár.

Eszközszámlák (1,2,3 számlaosztály)

27


- +

Nyitóegyenleg a számla K oldalára kerül.A növekedés mindig a számla K oldalán kerül rögzítésre.A csökkenést a számla T oldalára könyveljük.A számlának általában K egyenlege van.A számla zárásakor a záróegyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár.

Forrásszámlák (4 számlaosztály)

28

Tartozik Számla Követel + -

Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük”, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, amelynek van eredményhatása.A költség, ill. ráfordítás felmerülését (növelését) a számlák T oldalára könyveljük.A csökkenést a számlák K oldalára könyveljük.E számláknak jellemzően T egyenlegük van.Időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük.

Költség- és Ráfordításszámlák (5,6,7,8, számlao.)

29

Tartozik Számla Követel - +

Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük”, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, amelynek van eredményhatása.A bevétel felmerülését (növelését) a számlák K oldalára könyveljük.A csökkenést a számlák T oldalára könyveljük.E számláknak jellemzően K egyenlegük van.Időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük.

Bevételszámlák (9 –es számlaosztály)

30

Nem rendelkeznek gazdasági tartalommal, csupán könyveléstechnikai szereppel bírnak.

Nyitómérlegszámla, amelynek alkalmazására akkor kerül sor, amikor a mérleg alapján megnyitjuk a számlákat. A nyitás után a

nyitómérlegszámlának nem lesz egyenlege.

Helyesbítő számla: más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja, ezért ebben az esetben

jellemzően két vagy több számla együttesen bír gazdasági tartalommal ( a tárgyi eszközök

bekerülési értékét ,elszámolt értékcsökkenést)

Technikai jellegű számlák

31

Négyszámlasoros elmélet szerint a számlák csoportosítása:

-eszközszámlák, - forrásszámlák,

- költségszámlák , - eredményszámlák (ráfordítás- és bevételszámlák)

Számlatípusok csoportosítása

32

Mire szolgálnak a számlasorok?Az eszköz és forrásszámlák a vagyonmérleg összeállítását szolgálják.

A költségszámlák az időszak költségeiről adnak tájékoztatást, vagyis költségkimutatások összeállítását teszik lehetővé.

Az eredményszámlák az időszak eredményeiről tájékoztatnak, vagyis arról, hogy mennyi a hozam (bevétel) és a ráfordítás összege. Ez alapján állítható összeg az eredménykimutatás.

Számlatípusok csoportosítása

33

EszközszámlákNYE+ _

ZE

Forrásszámlák NYE

_ + ZE

A megismert számlák jellemzői összefoglalóan

34

Költség- és ráfordításszámlák

+ _ ZE

Bevételszámlák

_ + ZE

A megismert számlák jellemzői összefoglalóan

35

A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, erőforrásokra – tőkére, vagyonra – van

szükség.Ezeket az erőforrásokat fekteti be a vállalkozó, hogy

nyereséget, vagyonnövekedést érjen el.Erőforrás igénye megjelenhet:

pénz vagy nem pénz formájában (apport)

A vállalkozási tevékenység eredményét kétféle módon is mérhetjük:-Összehasonlítjuk a záró és nyitó vagyon értékét- Összehasonlítjuk a bevételek és a ráfordítások összegét.

A vállalkozási tevékenység erőforrásai

36

Két szempont szerinti értékelés a vagyon alakulására:-egyrészt, hogy az újratermelési folyamat mely

szakaszában tartózkodnak , és ott milyen szerepet töltenek be,

-másrészt, hogy az egyes vagyonelemek honnak származnak.

EGYSZERŰBB MEGFOGALMAZÁS:

Vizsgáljuk, hogy „miben van” (fajtájuk, összetétel szerint) a vagyon és „miből

van”(eredet, származás szerint) a vagyon!

A vállalkozás vagyona

37

Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban (fajtájuk, összetételük, megjelenési formájuk szerint) betöltött szerepük szerint vizsgáljuk, akkor a vagyont

eszköznek nevezzük.

Ha a vagyont eredet, származás szerint mutatjuk ki, úgy forrásról beszélünk.

ESZKÖZ = FORRÁSAKTÍVA = PASSZÍVA

Mérleg = a vállalkozás eszközeit és forrásait tartalmazza adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan. = Statikus

szemléletű.


38

VÁLLALKOZÓI VAGYON

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)A.) Befektetett eszközök D) Saját tőkeB.) Forgóeszközök E) CéltartalékokC.)Aktív időbeli elhatárolások F) Kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások


39

A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az eredménykimutatás tartalmazza.Készítésének célja:-Bemutatni a vállalkozás mérleg szerinti eredményét-Részletezni, tényezőkre bontani a mérleg szerinti eredmény kialakulását-Az előző évi és tárgyévi adatok egymás mellé állításával bemutatni azok változását

Vállalkozás eredménye

40

A mérleg szerinti eredmény (MSZE) = üzleti bevétel-ráfordítás

Az így kiszámított eredmény felvehet:- pozitív értéket, akkor nyereségnek nevezzük- negatív értéket, akkor veszteségnek hívjuk.

Vállalkozás eredménye

41

Árbevétel: az üzleti évben értékesített készletek (termékek, anyagok, áruk) ás teljesített szolgáltatások ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke (kiszámlázott étel ára)

Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételének, sem rendkívüli bevételnek (pl.: tárgyi eszköz eladásából származik).

Vállalkozás bevételei (jövedelemteremtő tételek)

42

Pénzügyi műveletek bevételei: a kapott osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésnek árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pl.: lekötött pénzre kapott kamat)

Rendkívüli bevételek: a vállalkozási, üzletszerűen végzett tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek (pl.: fejlesztésre kapott támogatás).

Vállalkozás bevételei (jövedelemteremtő tételek)

43

Ráfordítássá vált költség (árbevétellel szembeállítható költség): az üzleti évben értékesített készletek és teljesített szolgáltatások bekerülési értékének, valamint az előállítás költségbe nem tartozó tárgyévi költségeknek az összege (értékesített áru előállítási költsége)

Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak (pl.:tárgyi eszköz értékesítésekor annak nyilvántartási értéke)

Vállalkozás ráfordításai

44

Pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése (pl.: felvett hitelre fizetett kamat)

Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések (pl.:ajándékba átadott eszköz nyilvántartási értéke)

Vállalkozás ráfordításai

45

A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredményeB) Pénzügyi műveletek eredményeC) Szokásos vállalkozói eredményD) Rendkívüli eredményE) Adózás előtti eredményF) Adózott eredményG) Üzleti év mérleg szerinti eredménye

Eredménykategóriák

46

Számvitel Alapok

Documents