Szakképzés jövője, megújítása Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Szolnok, 2013. Szeptember 10.
Jan 02, 2016
Szakképzés jövője, megújítása
Bihall TamásMagyar Kereskedelmi és Iparkamara
alelnök
Szolnok, 2013. Szeptember 10.
Új időszámítás a magyar szakképzésben
2013. szeptembero A magyar duális szakképzési rendszer 2013.
szeptembertől válik teljessé:
8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés9. évfolyamon már vállalati tanműhelybenTankötelezettség: általános és szakmaiÚj OKJ, kerettantervi rendszerHíd programok rendszere a szakmatanuláshoz39 ágazati szakközépiskola, technikusképzésGyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése
o A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása
A változtatások irányao Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3
szakmai ismeret
o Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer
működtetésére:
Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, deaz üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül
A munkavállalói státusz erősítése
o Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modellje
Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen
Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a
munka világába történő átmenet erősítése
A változtatások iránya, az új OKJ
o Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás:
A szakiskola a szakmatanulásról szóljon
o Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió: fizikai és igényes szakmák egyensúlya. Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő szakmák keretrendszere.
o Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga:Modulokon átnyúló legfontosabb
munkaműveleteket helyezi a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett
használható gyakorlati tudás. A végső értékelésben a gyakorlat súlya 55-60%
o Tantárgyi szemlélet és modulrendszer összhangja:élhetőbb világ az iskolák számára. Áttekinthető, letisztult szakmarendszer
Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában
o I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: 2010. novemberduális képzés 48 szakmában: 2011. szeptember 1.-től a gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák
o II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése
2011 szeptember – 2012 április között
o III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti
jelleggel kerettantervek 2012. szeptember 1-től
o IV. Kerettantervi rendszer teljes körű bevezetése, duális képzés általánossá válása: 2013. szeptember 1.
Öntanuló, önfejlesztő rendszer: gyermekbetegségek korrekciója, pedagógusok töltik meg tartalommalÉletszerűbb, a tanulók számára több sikert biztosító rendszer
o Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása
o A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják
o Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni.
o Az elméletorientált, bölcsész jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált.
A tartalom fejlesztések eredményei
o TÁMOP 2.2.1.-12/1-2012-0001 keretében történt
o A kerettanterv koncepcióját az NGM határozta meg, a formai előírásait Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága készítette el
o A szakértőket a szakképesítésért felelős államtitkárságok delegálták (6 szakképesítésekért felelős minisztérium 10 államtitkársága 450 szakértő)
o MKIK a szakmai megvalósítást koordinálta
o A szabályozás előnyei: képzési tartalmakba ágyazott kompetencia fejlesztés, curriculum jellegű szabályozás, iskolák és gazdálkodók tehermentesítése a helyi tantervkészítésben
A kerettantervek kidolgozása
A tanulószerződések számának csökkenése
1. Objektív körülmények:
Demográfiai változások miatt az elmúlt 10 évben 26%-kal csökkent a 14 évesek száma
A középfokú képzésben a szakiskolákba járók arányának folyamatos csökkenése: az elmúlt 20 évben 44%-ról 22%-ra
A gazdasági válság hatására különösen a válságágazatokban a duális képzésben a szakmunkás utánpótlás számaránya csökkent
44%
25% 23% 23% 24% 23% 23% 23% 23% 23% 23% 23% 24% 24% 25% 22%
33%
44% 45% 44% 43% 43% 43% 43% 43% 42% 42% 41% 42% 42% 41%41%
24%32% 33% 33% 33% 33% 33% 34% 34% 35% 35% 35% 35% 34% 34% 36%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Tanu
lók
Tanév
Tanulók számának iskolatípusonkénti megoszlása nappali munkarendben
Gimnázium
Szakközépiskola
SzakiskolaSpeciális Szakiskola
Forrás: KSH
A tanulószerződések számának csökkenése2. Jogszabályi változásból adódó deficitek:
o Az új OKJ változása: bolti eladó szakma feltételrendszerének megváltozása: 8 ezer tanulószerződés van veszélyben: kerettanterv
módosítása szükséges!Eladni kell megtanulni: nem külön-külön élelmiszer, vegyi áru, gyógynövény, műszaki cikk és ruházat
3. A változások az iskolákat még nehezebb helyzetbe hozta:
o Szakképzők kapacitáskihasználtsága 50% körül mozog
o 60 milliárdos TISZK fejlesztés kihasználatlan kapacitások
o A szakiskolák a kapacitások kihasználása miatt bent tartják a tanulókat az iskolai tanműhelyekben
o 103 ezer szakiskolai tanulóból 40 ezer főnek van tanulószerződése
o 93 ezer érettségire épülő szakmát tanulóból 6 ezer főnek van tanulószerződése
Megoldási módoko A tanulók gyakorlati képzésre történő kihelyezése
az első szakképzési évfolyam után Kamarai garanciavállalással történjen.
o A közintézmények, alapítványok, egyházak körében népszerűsíteni kell a tanulószerződéses gyakorlati képzést.
o Az együttműködési megállapodások kötésének kiszélesítése. Jobb együttműködés a szakképző iskolákkal, a gyakorlati oktatásvezető státusz visszaállítása az iskolákban. A nyári szakmai gyakorlatok szervezése szabálytalan az iskolaszövetkezetek és munkaközvetítők közbeiktatásával.
o Vállalati tanműhelyi kapacitások növelése, üzemek feletti képző központok kialakítása
o Középiskolai képzési szerkezet befolyásolása: a szakiskolai tanulók arányát legalább 30%-ra célszerű felemelni.
„Dolgozva tanulj”Tájékoztató a „Gyakorlati oktatók
továbbképzése a szakképzésben” című TÁMOP 2.3.4.B projekttervről
„A” alprojekt: Gyakorlati képzést végző szakemberek módszertani felkészítése 750 fő képzése
„B” alprojekt: Külső képzőhelyen gyakorlati oktatást végzők mestercím megszerzésének támogatása
3 000 fő képzése: 2015 szeptembertől kötelező a gyakorlati oktatók mestervégzettsége
„C” alprojekt: Gyakornoki programba belépést ösztönző szolgáltatások nyújtása, a programban résztvevő mentorok és a gyakornokok támogatása tanácsadói rendszeren keresztül
o Szakmai programkövetelmények nyilvántartása (kamarai szakmajegyzék)
o Akkreditált szakmai célú képzési programok felülvizsgálata
o Döntési jogkör a programkövetelmény elfogadásában: MKIK által működtetett Bizottság
o Programszakértői névjegyzék nyilvántartása
o Közreműködés a gyakorlati képzések ellenőrzésében
Felnőttképzéshez kapcsolódó kamarai feladatok 2013. évi LXXVII.
tv. szerint
Köszönöm a figyelmet!