ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT HAZAI ÉS SVÉD LUCFENYŐ Jereb …

634.0.165

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT HAZAI ÉS SVÉD LUCFENYŐ

D r . Jereb O t t ó SZÁRMAZÉKOK KÖZÖTT

Az 1965. év tavaszán az Erdészeti Tudományos Intézeten keresztül kaptam néhány dkg Svédországból származó lucfenyő magot, amit a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság ojtózi csemetekertjébe vetettem. Egyéves magágyi nevelés, majd egyéves iskolázás után Bánfalvi Mátyás kerületvezető erdész közreműködésével — a felnevelt csemetékből 2050 db-ot kiültettünk a Szent István akna környé­kén a 169 D erdőrészletbe. A svéd fenyőket helyi származású, azonos korú lú-cokkal, soros parcellákban, ötszörös ismétlésben telepítettük. Egy-egy parcella 10 sorból állt, soronként 41 db csemetével, azaz parcellánként 410 db, összesen a 10 parcellában 4100 db. A csemetéket 1X1 m-es szabályos ültetési hálózatba helyeztük, s így az egész terület összesen 0,41 ha nagyságú.

Az erdősítést nagy gonddal hajtottuk végre. A megmaradási % az első év után 81%-os volt. Az elpusztult csemeték nagy részét a vad megrágta. Az eltelt 10 év alatt vadrágás és CTiermes-károsítás miatt még néhány csemete kipusz­tult, de még ma is 73%-a megvan.

A kísérleti sort az erdősítést követő esztendőtől kezdve rendszeresen vizsgál­tam. Mértem a törzsmagasságokat, a rügyfakadások idejét, a CTiermes-károsí-tás mértékét, a mellmagassági átmérőket, a tűk hosszát, színét, alakját és a haj­tással bezárt szögét, valamint az ágörvekből kinövő ágak számát és az ágaknak a törzzsel bezárt szögét. E rövid cikk keretén belül csak a fontosabb megállapí­tásokra térek ki.

A kísérleti terület fácskái jelenleg átlagosan közel 3,5 méter magasak, de a szélső értékek meglehetősen nagy ingadozásokat mutatnak. Akad már néhány 7 m magas, de 1,5—2 m-es is van.

A legutóbbi négy évben a soproni származásúak az 1. táblázat szerinti magas­ságokat és évi növekedést értek el. Nem mutattak lényeges eltérést ezekkel szemben a svéd származásúak. Ezek magassági növekedése a 2. táblázat sze­rinti.

A törzsek magassági csoportok szerinti %-os megoszlása:

Származás 1—2 m 2—3 m 3—4 m 4—5 m 5—7 m 5—7 m

Sopron 7 23 44 23 23 3 Svéd 6 30 40 23 23 1

A soproni és a svéd származású parcellákban tehát a törzsek átlagos növeke­dése alig tér el egymástól. A soproniak között valamivel több a kiugróan magas és a nagyon elmaradt példányok száma.

Lényegesen szembetűnőbb a különbség a mellmagassági átmérők között. Míg a soproniak mellmagassági átmérője átlagosan 35,6 mm, addig a svédeké csak

Parcellák száma Magasságok és évi növekedések cm-ben

Parcellák száma 1973 növekedés 1974 növekedés 1975 növekedés 1976

i 218 32 250 44 294 47 341

2 204 44 248 49 297 45 342

3 226 43 269 58 327 45 372

4 205 40 245 47 292 52 344

5 203 38 241 47 288 41 329

összesen 1056 1253 1498 172S

Átlag 211 40 251 4S 299 47 346

31,9 mm. Ez nyilván számottevő fatömeg-többletet jelent a soproni származá­súak javára, de a svédek finomabb szövetűek, jobb minőségűek.

A fenti megfigyelés eredménye' előre is várható volt, hiszen a kétféle szár­mazású anyagra eddig egymástól jelentősen eltérő termőhelyi adottságok hatot­tak. A rövidebb tenyészeti időszak, a kevesebb hőösszeg elsősorban a törzsek vastagodását befolyásolja, míg a hosszabb tenyészeti időszak és a magasabb hő-összeg fokozza a vastagsági növekedést.

Megfigyelhető, hogy mind a svéd, mind a soproni származásúak magassági növekedése az első évtől kezdve egészen 1975-ig fokozatosan emelkedő tenden­ciát mutat, míg 1976-ban mindkettőnél némi visszaesés tapasztalható. Ennek elsődleges oka az, hogy ekkor június 10—június 20-ig csapadékhiány volt, pedig a lúcra jellemző, hogy a hosszúsági növekedés jelentős része — mintegy 90%-a — május 1 és július 10 között zajlik le. A júliusi esők a törzshosszabbítást már jelentősen nem befolyásolták.

2. táblázat

Parcellák száma Magasságok és évi növekedések cm-ben

Parcellák száma 1973 növekedés 1974 növekedés 1975 növekedés 1976

1 222 42 264 56 320 45 305

2 205 41 246 54 299 49 34S

3 217 46 265 64 319 45 364

4 182 40 222 56 278 55 333

5 178 28 206 38 244 37 281

Összesen 1004 1203 1461 1691

Átlag 201 40 241 51 292 46 338

A visszaesés másodlagos oka az állomány nagy részének teljes záródása. Mind az előbbi, mind ezt a megállapításomat más területeken végzett régebbi megfi­gyeléseim is igazolják. Erről Az Erdő 1970. évi 8. szám 350. oldalán már beszá­moltam, v

Az előbbieknél azonban lényegesen szembetűnőbb a különbség a két származék rügyfakadásának ideje, a Chermes-károsítás mértéke, a tűk színe, hossza és nagysága között.

A hazaiak fakadási ideje nagyon változatos, és lényegesen korábban fakad­nak, mint a svéd származásúak. A két származék fakadásának ideje között leg­alább háromhetes eltérés van.

1973. május 12-én a következő eltéréseket észleltem:

fakadás ideje %-ban származék . . :

nagyon korán korán késlekedőén későn soproni 10 28 26 36 svéd — 5 8 87

Az előző cikkemben (1970-ben) már utaltam arra, hogy a fakadás ideje nagyon szoros összefüggést mutat a Chermes-károsítással. A korán fakadók általá­ban érzékenyek, míg a későn fakadók csaknem teljesen immúnisak. Ezért ezen a területen is megvizsgáltam a Chermes-károsítás mértékét. A törzseket négy csoportba osztottam:

0 = károsítástól mentes 1 = gyengén fertőzött 2 = közepesen fertőzött

. 3 = erősen fertőzött )

Ilyen csoportosítás alapján a károsítások mértéke a 3. táblázat szerinti. A két számsor bizonyítja a két származék közötti érzékenységi különbséget.

A korábban fakadó soproniaknak csak 20%-a volt mentes a fertőzéstől, míg a későbben fakadó svéd származékoknak 45%-a.

Sokkal lényegesebb azonban a közepesen és az erősen fertőzött példányok közötti különbség, mert ezek érzékenyen megsínylették a károsítást. Ha ezt vizs­gáljuk, megállapítható, hogy a soproni származékok 46%-a legalább közepes, de még inkább erősen fertőzött, míg a svéd csak 12%-ban, ami csaknem egybe­vág a nagyon korán, a korán és a késlekedőén fakadók százalékának összegével. A későn fakadó svéd származékok vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben fertőződtek, a korán fakadók viszont nagyon magas százalékban.

Egy másik szembetűnő eltérés a két származék között a tűszín, a tűhossz és a tűknek a hajtással bezárt szöge között figyelhető meg. v,

A soproniak tűszíne nagyon különböző. A sárgászöld, az élénkzöld, a szürkés­zöld és a kékeszöld szín egyaránt megtalálható, éspedig 9, 32, 41 és 18%-ban. Ezzel szemben a svéd származék között sem sárgászöld, sem kékeszöld szín nincs. Ezek zöme szürkészöld.

Ugyanilyen eltérés tapasztalható a tűk hossza között is. A soproniak 8— 22 mm között váltakoznak. 20%-a 16—22 mm, 62%-a 12—16 mm és 18%-a 8— 12 mm. A svéd származásúak között ezzel szemben sem kimondottan hosszú, sem feltűnően rövid tűk nincsenek. Csaknem valamennyi 12—14 mm hosszú­ságú.

A tűknek a hajtással bezárt szöge nagyjából ugyanilyen eltérő képet mutat. A soproni származékok között a hosszú tűs példányok tűi vastagok, négyszögle-

P a r c e l l á k A k á r o s í t á s o k m é r t é k e % b a n

F e r t ő z ö t t s é g i f o k P a r c e l l á k 0 1 2 3

F e r t ő z ö t t s é g i f o k

S o p r o n i s z á r m a z é k :

1 14 2 9 4 9 8 1,49

2 11 37 3 9 13 1,59

3 2 8 4 2 2 2 8 1,10

4 11 3 0 3 7 2 2 1,71

5 3 3 3 3 2 4 10 1,10

ö s s z e s e n 97 171 1 7 1 61 6 , 9 9

á t l a g 2 0 3 4 • 3 4 12 1,40

S v é d s z á r m a z é k :

1 4 9 4 2 9 — 0 , 5 7

2 54 30 9 1 0 , 5 6

3 4 2 3 4 21 3 0 , 8 7

4 4 0 4 7 7 • — 0 , 6 8

5 3 4 4 8 18 — 0 , 8 3

ö s s z e s e n 2 2 5 2 0 7 6 4 4 3 , 5 1

á t l a g 4 5 41 13 1 0 , 7 0

tes keresztmetszetűek, körkörösen, szórtan és csaknem merőlegesen helyezked­nek el a hajtásokon, a középnagyságú tűk ághoz simulnak, sarlósak, viszonylag vékonyak, de nem laposak, az apró tűk többnyire fésűsen állnak, laposak, sár­gás- vagy kékeszöldek.

A svéd származásúak mind ághoz simulnak, sarlósak, árszerűek, szórt elren-deződésűek.

A soproni származékoknak azok a példányai mentesek elsősorban a Chermes-károsítástól, amelyek szürkészöld színűek, sarlós alakúak vagy rombusz ke­resztmetszetűek, kemények és merevek. Azaz a svéd származásúakhoz legjobban hasonló példányok a legellenállóbbak.

A fenti megállapításaim ismételten alátámasztják a disszertációmban és Az Erdő 1970. évi 8. számában közölt megállapításokat, miszerint a későn fakadó és a szürkészöld tűjű példányok nagyobb ellenállóképességgel rendelkeznek a Chermes-károsítással szemben, mint a korán fakadók, valamint a világoszöld és a kékeszöld színű változatok.

A kísérleti sor arra is rávilágított, hogy a hazai lúcfenyvesek nagy része rend­kívül -heterogén származású. Célszerű lenne a nagyüzemi termesztésben erre is

felfigyelni, mert az előbb jelzett típusoknak nemcsak a Chermes-károsítással szemben nagyobb az ellenállóképessége, hanem növekedésük és törzsminőségük is lényegesen felülmúlja a többit.

Ennek érdekében csak ilyen példányokról célszerű magot gyűjteni, hogy mi­nél jobban kizárjuk az eltérő és kedvezőtlen tulajdonságú típusok továbbszapo-rodását. Az erdősítésre alkalmas csemeték közül és a tisztítási területeken fel­tétlenül részesítsük előnyben a későn fakadó és szürkészöld tűkkel rendelkező példányokat.

Karácsonyfa céljára a Chermes által károsított példányok nem alkalmasak. Ezért célszerű a karácsonyfa telepítések során az ültetési anyag származására az eddigieknél jobban ügyelni. A dolgozatban közölt megállapítások a probléma jobb megoldásához is segítséget kívánnak nyújtani.

I)r. O. Jereb: C O M P A R A I T V K A N A L Y S I S OF PICEA ABIES O R K í I N A T E KRÓM S W E D E N A N D H U N G A R The young trees planted in Sopron 19(>5 are 1 ,5—2,0 méter high. Between the two groupsof Swedish and Hungárián

origin there is no remarkable difference in heights. AH to the diameter, the spruce of domestic origin is more advanced Because of the earlier budburst, the domestic origin is subject of Chermes infection. The individuals having green-greyish needles are mush more resistant. The layout of the experiment shows teh large scale heterogenity in the popu-lation of domestic origin. It is recommended duríng seed eollection, spacing and thinning to prefer the individuals, whích have green-greyish needles.

A-P ttepzS O.: C P A B H H T E A b H O E H C r i b l T A H H E E A H O T E M E C T B E H H O T O H U I B E ^ C K O r O u P O -HCXOÍhTIEHHfl

t̂cpeBIja e A H B r . LLIonpoH, Bb ipoCUIHe H3 CeMBH UIBeACKOrO H MeCTHOrO n p O H C X O í K A e H H B , BblCCHHHblX B 1965 r.. yaie A O C T H T A H B b i c o T b i 1,5—7 M . M e i K A y A e p e B b B M H AByx n po n c X O Í K A C H H íi HeT c y u i e c T B e H H b i x p a c x o i K A e H i t í f . BoAb-uias p a 3 H H y a H a Ö A i O A a e T c a n o A H a M e r p y H a B b i c o T e r p y A H ; AepeBU,a M e c T H o r o n p O H C X O l K A e H H H p a c n y c x a i O T C H ö O A e e

p a H o , Ho H M O H H O n o 3 T O M y O H H c i i A b H o n o a i K a i O T O H x c p M e c a M H . Ocoöo c T e M H O - c e p o n XBOCH n p O H B A S l O T BblCUiyfO

y C T O Ü M H B O C T b . O n b i T H b i f i p H A y K a 3 b i B a e T H a H p e 3 B b m a H H y i o r e T e p o r e H H O C T b n p f u i i o n M e c T H o r o n p o H c x o * A e H i i a . rio-

a T o M y CAeAyeT n p n c ö o p e C Í M S H , p y ö K a x y x o A a n p t A o c T a B A A T b n p e H M y i i i e c T B o A A « o c o ö e í í c T e M H o - c e p o i í X B O -

e i í H p a c n y c K a i o H i i i H x c H no3AHO.

A nyárfa szaporítóanyag forgalmazását Franciaországban is szigorú s zabá lyok határozzák meg, e r r ő l olvastunk a Revue F o r e s t i é r e Frangaise 1975. évi 3. s z á m á n a k n y á r f a t e r m e s z t é s i i n fo rmác iós r o v a t á b a n . A szapo r í t óanyag f o r g a l m a z á s á t szabályozó 1952. évi rendelet m é g teljesen megtiltotta a nyá r f a d u g v á n y o k és c seme ték impor t j á t ( a l apve tően növényegészségügy i okokból) a t u d o m á n y o s és k ísé r le t i r e n d e l t e t é s ű anyag k ivé t e l éve l ; az 1975. é v b e n kiadott módos í t á s ezt o lyképpen enyh í t e t t e , hogy megen­gedi a nyá r f a s z a p o r í t ó a n y a g i m p o r t j á t a Közös P iac t agországa ibó l . A z importot azonban t ö b b fe l té te lhez köt i .

Csakis olyan k l ó n o k i m p o r t á l h a t ó k , amelyek szerepelnek a termesztett n ö v é n y f a j ­t á k f ranc iaország i k a t a l ó g u s á b a n . Ebbe végleges jelleggel vannak bejegyezve a 'Ca-rolirí és a 'Chautagne' e lnevezésű de l to ides -k lónok , a 'Robusta', a 'Serotina', a 'Tardif de Champagne', a 'Blanc du Poitou', a 'Virginie de Frignicourt' és az 'I—214' eurame-r i c a n a - k l ó n o k . Ezek közül a 'Blanc du Poitou' és a 'Virginie de Frignicourt' a magyar­országi k l ó n k í s é r l e t e k b e n is szerepelnek, igen jó e r e d m é n n y e l ; f e l tűnő viszont, hogy a 'Serotina' F r a n c i a o r s z á g b a n m é g mind ig ott van a „végleges jelleggel" engedé lyeze t t n y á r f a k l ó n o k s o r á b a n . A z ideiglenes jelleggel ka ta log izá l t n y á r f a k l ó n o k a t F ranc ia ­o r szágban m á r k ik í sé r le teze t t , k í sé r le tezés alatt á l ló , F r a n c i a o r s z á g b a n k í sé r l e tbe m é g nem vont k l ó n o k k a t e g ó r i á i b a soro l ják . M á r k ik í sé r l e teze t t k l ó n o k : 'gelrica', 'Heide-mij', 'I—45—51', ,1—154' és 'I—455' e u r a m e r i c a n a - k l ó n o k , a 'Fritzi Pauley' t r ichocarpa-k l ó n ; k í sé r le tezés alatt á l l ók : a 'Harvard' de l to ides -k lón , a 'Dorskamp' és a 'Flevo' e u r a m e r i c a n a - k l ó n o k , a ,Rochester' jelű P. maximoviczii x P. nigra h ib r id . K ü l ö n ö s n e k tűn ik , hogy a 'Marilandica' a F r a n c i a o r s z á g b a n m é g k í s é r l e tbe sem vont n y á r f a k l ó n o k k a t e g ó r i á j á b a n szerepel. M i v e l a m i 'Mar i l and ica ' -nk az egyik legrégebbi euramerica-na -k lón , f e lmerü l annak a g y a n ú j a , hogy esetleg nem a M a g y a r o r s z á g o n elterjedt ko­ra i n y á r r a l azonos k l ó n r ó l lehet szó.

M i n d e n nyá r f a s z a p o r í t ó a n y a g i m p o r t s z á l l í t m á n y t k lón-azonosság i b i z o n y í t v á n y n a k ke l l k í sé rn ie . A s z a p o r í t ó a n y a g n a k meg k e l l felelnie a F r a n c i a o r s z á g b a n é r v é n y e s a lka t i (min imá l i s m é r e t e k , görbeség és v i l l á sodás h i á n y a ) és a növényegészségügyi e lő í r á soknak . K ü l ö n ö s k é p p e n ügye ln i e k e l l a növényegészségügy i v á m - s z o l g á l a t n a k arra, hogy az E u r ó p a i G a z d a s á g i Közösség ú t j á n F r a n c i a o r s z á g b a ne k e r ü l j e n e k egyes, a n y á r f a t e r m e s z t é s t veszé lyez te tő egzotikus p a t o g é n e k (így a Septoria musiva, Hy-poxylon pruinatum, Melampsora albertensis). A d u g v á n y - s z á l l í t m á n y o k n á l kü lönös fontosságot t u l a j d o n í t a n a k a v í r u s - m e n t e s s é g n e k .

Ref.: dr. Tóth B.