Sorok az aratásról M - digit.bibl.u-szeged.hudigit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01976/00156/dm_1976_156_005.pdf · magyar anyanyelv okta i a részletekbe a sorsok pá: .,.,- ..

8 Szombat, 1976. július 3.

en befejeződött ö n t ö z z i m k ! J W H J a tanárok aka

A tegnapi, pénteki záróün- közökkel és módszerekkel sokban elhangzott ismeretek nepséggel a Juhász Gyula dolgozó pedagógusokra van általuk az öt megye minden Tanárképző Főiskolán befe- sz ikség, akik elsődleges fel- iskolájába eljutnak. Az idei jeződött a tanárok VI. Nyá- adatuknak tekintik, hogy továbbképzésnek különös je-ri Akadémiája. szaktárgyaikból mindig a lentőséget adott az oktatási

Dr. Moholy Károly kandi- legújabb ismereteket kőzve- reform tervezete. Az 1978-tól dátus. tanszékvezető főisko- títsék, s hogy a pedagógia, a fokozatosan életbe lépő ú j lai tanár a következőkben pszichológia, a módszertan tantervekre időben kell a foglalta össze a rendezvény- legfrissebb eredményeinek pedagógusoknak felkészülni-sorozat célját, az öt nap ta- felhasználásával végezzék ük. A főiskolán adottak a pasztalatait : munkájukat .

óta — A napjainkban végbe- — Főiskolánk évek

tatásónak kikísérletezésére tovább- kaptak megbízatást, jelentő-

sek a matematika tanszéken

feltételek, melyek birtoká-ban részt vállalhatunk eb-

menő tudományos-technikai igyekszik ehhez segítséget b € £ n e ^ ^ ^ r e r m é s z e t t u -forradalom gyors kibontako- nyújtani, öt megyére kiler- p e ™ ? s a k • * zása fokozott igényeket tá- jedő beiskolázási körzetünk « ' f f i í ^ l t maszt úgyszólván minden pedagógusai számára nyaran-foglalkozással és hivatással ta meghirdet jük a szemben: ez tudományosan képzéseket. Ezúttal az álta- . . . . ... „ . , . megalapozott és rendszeres lános iskolákban oktató ma- f o l y ? é

cs m o d "

önképzést tesz szükségessé, tematika és testnevelés sza- _ F 'Hménve?nkröi nkta A továbbképzés különösen kos tanárokat láttuk vendé-nagy jelentőségű a pedagó- gül, s örömmel tapaszfeltuk, I L z ' t a rLr ivevői t az VI gusok körében. Szent-Györ- hogy az akadémia közel 130 akadémia résztvevőit, az Vl gyí Albert ezt így fogalmaz- , résztvevője között nagy ^ v | b k é n t mtndkét szak-ta meg: „Ahogyan ma tani- számmal voltak szakfelügye- t á r ^ ^ gvakorlati focTal-tnnk, olyan lesz a holnap." lók is. Ennek jelentőségét k o z f s o r i s helve kantak l v A fejlődés egyre gyorsuló aligha kell bizonygatni: a i egyéni öUetek üteme alaposan megváltoz- szakmai, módszertani, ideo- tapasztalatok gazdát tatta a pedagógushivatás be- lógiai, pedagógiai, pszicholó- cserélhettek. töltésének feltételeit. Ü j esz- giai és egészségtani előadá- L. Zs.

A hosszan tartó kánikula kiszárította a földeket, s a sze gedi járásban is vízhiánytól szenvednek a növények. Szín te valamennyi szántóföldi kultúra igényli most az öntö zést. Különösen a kertészetekben kellene nagyobb erőve' végezni ezt a fontos munkát. Sajnos, sok téeszben a meglevő öntözőberendezéseket még most is a gépparkok-ban tárolják, használat helyett. Pedig minden csepp ki öntözött víz termésnövelő hatású lehetne.

A tiszai vfzátemelő szivattyúk elegendő vízzel íudjá ellátni az üzemi öntözőcsatornákat. Csak a termelőszövet-kezeteken múlik, hogy kihasználják-e az adott lehetősé geket. Ahol az esőztető öntözésre nincs mód. ott javasol-ható a barázdás öntözés.

zik a TIT salgótarjáni i f j ú -ságpoltikai nyári egyetemét. A július 15-én kezdődd If jú-ság '76 a munkásif júsággal összefüggő társadalmi, poli-tikai, nevelési és művelődési kérdések, feladatok vizsgá-latához, elemzéséhez kíván oozzájárulni. A nyári egye-temre több mint hatvanan i»lentkeztek Budapestről és

alamennyi megyéből.' A TIT úgv tervezi, hogy

az ifjúságpolitikai nyári agyetemet a jövő évtől kezd-ve nemzetközi jellegűvé fe j -leszti.

R ö n t g e n k é p

f e I v é t e I i z ő Sc r ő I — Izgulnak? — Miért izgulnánk?

csak nyerni lehet! A fenti kérdésre

— Azért szerintem leg- képpen beszédből élnek, nem Itt alább huszonöt százalék a árt tehát meggyőződni arról,

szerencse — Jelenti ki Csűr- ki hogyan Is tudja kifejezni ka László. — Sok függ a jó-

adet t indulattól, az adatt témától magát.

Általában azt mondhatom,

I f j . Lele József

Sorok az aratásról Nem is olyan rég a pa- ha nagykutúsra, kúszáltra deklődve nézik — leginkább

rasztemberek idegenkedve vágott, rákiabáltak a lányok a tévében —, hogyan falja húzódtak félre onnan, ahol a bálban. Aki szépen tudta az az okos jószág a gabona-a géppel való aratásról esett irányítani a kaszáját, azután táblát. Már nem idegenke-szó. „Nem lösz az sosé töké- versenyeztek a lányok. A dik, a szemet se szórja, és letös, mögénten sok szömet gyerekeket kötélterítésre mennyi kis kasza dolgát elszór" — mondogatták. — használták. Az Idősek meg egyedül végzi. A kaszák. Aztán föltekintettek a „fé- addig segítettek, amíg „nem sarlók, egyebek már múze-hők közé", jósolgatták, „mi- pérkált nagyon az öreg". Az- umban vannak. Aki még lyen üdő lössz Pétör Pálra", után csak a hűvösről nézték látta a csépléseknél a meg-Ezen a napon kezdődött meg a munkát, pihentek. feszült izmú rudasolókat, a az aratás, amire minden csa- , , , , polyvahórdók vastagon poros Iád készült. A t ° b b | e k meg addig vág- testét, vagy a kévehányók

ták. amíg láttak, aztán neki- gyöngyöző homlokát, ma már A fölkelő nap már kötél- álltak körösztözni. Egy-egy f e l t u d j a m é r n i a z akkori

csavarás közben, harmatos keresztbe 18 kévét raktak, kenyérkeresés nehézségét, hajnalon lesett föl rájuk. Az- ahol 3 lcgfölső kévét, a Elmúlt. Sok családnak kóser-tán nekiengedték a „mérges pot" lekötötték, hogy az v e s e m i é k ez. Verejtékükkel igyeközetöt" a tábla egyik esetleges vihar ne bontsa keresték a család kenyerét sarkának, frustokig meg se meg. Estére a gyerekek na- ők is, mint a mostani ara-álltak. Reggeli után nem pi- gyon eltikkadtak. Ilyenkor tök, a kombájnosok, akikre, hentek. Röndlábanként fo- buzdították őket: gyere Pls- kenyerünk biztosítóira, most gyott a talponálló gabona, s ta, szoríjjuk mög a kisnyu- odafigyel az egész ország, mire a faluban a delet ha- lakat ebbe az utolsó rönbe, rangozták, minden családnak azt majd hazavigyük", meghozták az ebédet. Hűvös-re húzódtak, főtt ételt ettek, , Másnap ha jna lban ismét a amire fölöttébb jólesett az kotélcsavarassal kezdték a ásottkút hideg vize. Rövidet n a p o t A nagylányok m e g

deleltek. A gazdaasszony el- ..bőgőztek", húzták a nagy-öblítette az edényeket, aztán gereblyét. Az összehúzott elhúzódott a faárnyékba, le- k ? p a 2 é f c ? l e g t ° b b , h e I y e " dőlt a fűre. A gazda meg a k o t e t l e n u l r a k t a k a kereszt-legény nem humott. Megitat- a p a b a - A b b p l , v l t t e k h a z a

ták a lovakat a közeli ta- amit a tyúkok szemelgettek nyán, közben a csöcsösben napközben. Ami kalászt a levő vizet is frissre cserél- bogo elhagyott, azt fölszed-ték. A kaszán is akadt iga- h e t t ( ; k a kalaszszodogeto zitanivaló: ú j takarót kívánt, szegényebb csa adok. Otthon máskor meg téglát talált és ™ a 8 u k csépelték és szelelték , , ki a „kuduskeresetot . Az kalapalni kellett. Ebed után a r a t á s k „ r i f á r a d t s á g o t némi-ismét nekilendültek. Ahol képpen a hordás ideje alatt tehették, két kasza is vágta, pihenték ki. Közben már Hiszen erre a „nagy üdőre" szerveződött a cséplöbanda hazaengedték a katonafiakat is. A tápai embernek nagyon is. Gazdaemberek részesara- igyekezni kellett, hogy a \ tókat, azok meg maguk mel- cséplést augusztus 20-ra be-lé marokszedőket fogadtak, fejezze. Szinte onnan ment Ha többen is vágták, a gaz- el gyékényt szedni. „A búzá-da vagy a legényfia volt az búi kinyér, a gyékénybűi első kaszás. A gazda után az mög péz lösz." A betakarítás asszony, a legény után meg további részét már nélküle a nagylány szedte a markot, végezte a család. És lám, A legény iparkodott szép, akik egykor elhúzódtak a gé-takaros rendet vágni, mert pi munkáktól, azok ma ér-

magabiztos válasz a rekkenő t s g n tényleg készültem, de szinte minden más a felvé-mel.gben az egyetem Állam- bízom a szerencsémben is, és Jogtudományi Karának érettségin is „bejött', enyhet adó folyosóján hang-zott el. Négy fiú ül együtt. | U ; M J . M M*<4» néhány lépéssel odébb a s m i n O e n m u S ajtón fe ' í rás : „II. sz. Fel-vételi ' Bizottság." Csurka E9n Zoltán mögött alig László és Egri Zoltán a deb- néhány perccel ezelőtt csu-receni Tóth Árpád, Csermely kódott be a felvételi bizott-Tibm a nyíregyházi Zrínyi ság a j ta ja , ö már „túl van Ilona, Cserba Attila a mis- r a j t a " ; de hogyan? kolci Kilián György gimná- _ Rendesek a vizsgázta-zlumban tett érettségi vizsga tók — összegzi tapasztala-t á n most a szóbeli felvéte- t a i t _ S Okat segítenek, liné] tart. Kaptam én Is villámkérdé-

— Tenyleg ennyire nyu- s e ket , például kérdették vé-godtak. leményem az értelmiség tár-

— Egy kis „drukk" van sadalmi megbecsüléséről. A persze, annál is inkább, mert szüleim is értelmiségiek, itt nagy esélyünk van fur- volt néhány gondolatom. A csa, meglepő kérdésekre, középiskolai anyag bebiflá-amelyeknél rögtön „kapcsol- zása nem elég, amikor ni" kell — mondják. — Le- mondjuk arra kíváncsiak, endő jogászoknál különösen hogy mi a különbség a jogi fontos lehet annak felméré- erkölcs és a szocialista er-se, mi is az a plusz, ami t köles között. Azt hiszem, a a középiskolai anyagon túl jogi pályára való alkalmas-..hozni kell". Nem is baj. ha ságnál nagyon nagy jelentő-napi politikával, általános s é g ű a r ö g t ö n i v é i e m é n y -muveltseggel kapcsolatos vil- . . . . , lámkérdéseket kapunk, jó- a l k o t á s képessége, s az sem néhány dolog lemérhető a mindegy, ki hogy mondja válaszokon. ezt el. A jogászok tulajdon-

>9 Figyelem: jön l yy

és nyomatékosabban, s a sür-gölődés, helykeresés közben kel, a törhetetlen a zsibongás elhal, a tekin- osztálytitkár, dr. tetek az ajtón, nyílik: „Osztály

Tiszakufafás Elkészült a körtvélyesi

táj rekonstrukciós terve A szegedi Tisza-kutató menően pihenésre, üdülésre

munkaközösség elkészítette alkalmas területek kijelölé-a folyó egyik legszebb sza- sére is. kasza, a Csongrád megyei A gyakorlati szakemberek körtvélyesi t á j rekonstruk- e javaslatok figyelembevé-ciós tervét. telével dolgozzák ki a Tisza-

A tudományos kutatók ál- völgy természetvédelmi szem-tal kidolgozott terv részletes pontból értékes kis térsége ajánlásokat tartalmaz a nö- rekonstrukciójának kiviteli vényvilág visszaállításán túl- tervét.

„ . . .F igye lem f iúk: jön! — Találkoztak tehát az egy- tóst keríteni") ismert film-Jön!" — harsan még egyszer kori újszegedi tanítóképző rendező. Ezen a pályán a

1946-ban végaett növendé- közelmúltban jubilált, s aktivitású olyan állami elismerésben Keresztesi részesült, amelyet „nagy-

miután József (ma a Volán Tröszt filmesek" is kevesen mond-vigyázz! osztályvezető helyettese, is- hatnak magukénak. Most

Tanár úr jelentem, hogy az mert sportvezető) meghívója Montrealba k é s z ü l . . . Énekes 1946-ban végzett tanulók ta- nyomán: \ Béla a sportban szerzett ér-lálkozóján megjelent 18, o - iná lattal órtesftelek demeket. Kiváló Sportoló igazolatlanul távol 10. - h ö t keménv ' l e t t - d r ' F o d o r G é z a akadé-

„Koszonom. Én azt hittem e S z t L d ? i ^ m i k u s - egyetemi tanár, ki-ugyan, hogy az összetartozás té"en fetetősé"ünk nyitott v á ! Ó tematikus, Füleki ereje nagyobb, s ezen a ta- l e o e n , . ieneiose=unK nyuott János innen került a Pai tás lálkozón legalább 20-25-en | g y l ^ T k o z T m e ^ n d e S e s z f ő T a s z J á ^ Jelennek meg, dehá akkor talalkozo megrende^ H a I s t v á n & z a s z 6 d j n e . leérem az osztalytitkar je- . . raiaiKoziaK a velőintézetbén doleozik Ko lentését é s . . . " - A magnó- osztályteremben hogy i 0 « 7 á r i Bélával e S ö k szalag fu t tovább és elfelej r ö s L a s z t ó a z ^ r á s t vá-tem pillanatokra, mi célból ^ e n y l J o j f l a s z t o t t a élethivatásának is hallgatom újra, beleveszek * T á n c z o s s á n d o r , T o ] d i L s t v á n

nagypapa korú gyerekek, né-ha sorstragédiákat is elnéző l s

csattanóiba, s arcaik mögé képzelem azt a harminc év-járatot, amelyik így vagy úgy, kezük alól már kike-rült.

főnöküknek: mire futotta c . . . . • • Szegeden iskolaigazgatók.

hamuban sült pogácsa? T d t h G y u l a a v a « * j tónács

Mert egyebet akkor alig vb penzugy. .osztályán igaz-kaphat tak az oklevél g a t J a a k o ^ S v e t é -

sét, Csehak Mihály egyike magyar anyanyelvi okta

a részletekbe: a sorsok, pá- .,., . . . . . . A . . ^ „ ^ c . . lyák áttekintésébe, az el.el n e j ü k b ő l , meddig tartott a Tóth Gyula

, J , , , I -1 h a m n h a n ei l l l n n f l ü r c a l y

akadó hangok színeibe,

mosollyal nyugtázó-összegező m e J ' éJ 4 6 " b a n , m é S n e m á 1 ] 1

a a híd a Tiszán, ponton és r , . , . , , szükségeszközök kötötték t a ? ' i r ° d a I ™ " e v e J u g : i -össze a várost és iskolát, s z l őviaban élő hivatásos mu-sokan csak késve érkeztek Y ^ ^ k Péterrevén, mint hadifogságból, kórházakból, igazgatóhelyettes.

Tudom, hosszú körmondat Hallgatom, hányan kerültek Ismerkedő, városnéző, va-más pályára, cserélték el a csorával záruló, gazdag prog-tanítás-nevelés nehéz és ramú találkozó volt ez a gyönyörű hivatását a nép- harmincadik, amelyen részt

Rózsa 'Ferenc "Gimnáziumban m i i v e l é s m á s területével, és vettek az egykori tanárok is: egy június végi szombat megértem Szörényi tanar ur A n n u s Antal, d r . Arató

véletlenül, barati j ^ j g w g t . *dF te-JM A d a m , d , B á l i n t s á n d o r .

volt ez, dehát a lényeg en-nél is bonyolultabb: osz-tályfőnöki órán voltam a

délután,

asszisztenseként tartot tam a lámpát, kezeltem a magneto

segíteég okan (Szabó A ^ á d « « ^ m t e l e n ^ - ^ ™ ™ amatorf i lmes barátom a •' J

Néhányan közülük, az L a s z l a Természetes, hogy egykori névsor szerint: Agos- Szörényi tanár úr így bú-

ont, hogy maradjon emlék ton Károly, Balogh Károly csúzhatott: „Viszont látásra,

s s r s S S B a r i Róbert-Bai0 Mihá,y eyerk:k'ieeközeiebb et év

mintha mindig is együtt let- tanárok, Csöke József (ő múlva! tünk volna. kérte segítségemet „egy fo- Andrissy Lajos

telin. ízelítőt kaptam abból is, hogy ha felvesznek, mennyivel nagyobb önálló-ságra lesz szükség az egye-temen.

Saját felelősségre

Változik a színhely, de a fiatal arcok itt is dominál-nak. Természettudományi kar : Tüzes Zsuzsanna és Kancsalics Zoltán a nagy-kanizsai Landler Jenő gim-náziumból matematika— fizika szakra jelentkeztek. ö k még „az aj tón innen" vannak:

— Régóta tanári pályára készülünk, s éppen a felvé-telire való tanulás közben tapasztalhattuk, mennyit is tesz, ha a felvételi tárgyat jó tanár tanította négy évig. Fizikából például igencsak „rá kellett dolgoznunk" ar-ra a tudásanyagra, amit a gimnáziumban elsaját í that-tunk. Az egyetem nyilván alaposabban, mélyebben ké-szíti fel hallgatóit szakmai-lag, de a pedagógiai képzés-ről már nem hallottunk eny-nyi jót. Persze: bár már ott tar tanánk!

Nyílik az ajtó, Ecícert Ag-nei, a veszprémi Lovassy Lász'ó gimnáziumból, felléle-gezve indul társai felé:

— Nem volt túl nehéz — kezdi beszámolóját. — Na-gyon jó hatással volt rám a felvételiztetők hangneme, ba-rátságos a terem, inkább be-szélgetés az egész. Nem ilyennek képzeltem! Most már kicsit előre látom, mi-lyen lesz. milyen lehet az egyetemi élet: felnőttként kezelik az embert, mindenki a saját felelősségére él és -selekszik.

Veszíteni tudni kell

„Itt csak nyerni lehet" — mondták a fiúk a jogi ka-ron, s ezt a tételt a TTK-n felvételizők is megerősítet-ték. Valóban így lenne? Hi-szen általában a fel nem vettek száma mindenütt na-gyobb, mint azoké, akik szeptemberben boldog vára-kozással ülnek be az első előadásra, szemináriumra.

Azt hiszem, beszélgetéseim arról győztek meg, hogy a mondás — veszíteni tudni kell — helyes értelmezése a jövőben felvételizni szándé-kozók számára elengedhetet-len. A felvételi vi'.sgák után mindazoknak, akik a „nem" választ kapták az eg.-ttem-től, vesztesként is tuiniok kell, mit tegyelek a iövő-ben, mi is voltaképpen a tanulság.

Aki felvételizik: kontrollt i-'ap. S a oozitív vagv nega. tiv minősítéstől füg-e t ' eoü l : ez továbblépésre kötelez.

Domonkos László