Románia országimage-e a német nyelvterületeken élők szemébenetdk.adatbank.transindex.ro/pdf/turizmus_boer.pdf · német nyelven folyt, ahol szintén ez a formája használatos.

XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia

Románia országimage-e

a német nyelvterületeken élők szemében

Témavezető: Szerző:

Bagoly-Simó Péter Boér Alíz

Tanársegéd, BBTE, Földrajz Kar BBTE, Földrajz Kar,

Turizmusföldrajz, 3. év

1

Tartalomjegyzék

1. Előszó................................................................................................................................................3

2. Kulcsfogalmak meghatározása és tárgyalása....................................................................................4

2.1 Image...............................................................................................................................................4

2.1.1 Közgazdasági megközelítés.........................................................................................................4

2.1.2 A kommunikációs megközelítés..................................................................................................6

2.1.3 Pszichológiai megközelítés..........................................................................................................6

2.2 Országimage....................................................................................................................................8

2.2.1 Közgazdasági szemmel nézve......................................................................................................9

2.2.2 Szociológus szemével nézve........................................................................................................9

2.2.3 Kommunikációs szakemberek szemével nézve...........................................................................9

2.2.4 Szociálpszichológiai szemmel nézve.........................................................................................10

2.2.5 Irodalomtudós szemével nézve..................................................................................................11

2.2.6 Turizmuskutató szemével nézve.................................................................................................11

Image, illetve országimage tulajdonságai...........................................................................................11

Országimage-ek osztályozása.............................................................................................................12

Országimage kialakulását befolyásoló tényezők.................................................................................13

Az országimage forrásai......................................................................................................................15

Románia országimage-ének a fejlődése..............................................................................................15

3. Megfigyelések.................................................................................................................................16

3.1 Kérdések........................................................................................................................................17

3.2 Hipotézisek....................................................................................................................................17

3.3 A téma kutatottsága és eddig használt kutatási módszerek...........................................................20

4. Módszerek.......................................................................................................................................21

5. Eredmények.....................................................................................................................................23

Utazás Romániában és első benyomás................................................................................................23

Földrajzi tényezők...............................................................................................................................24

Kultúra és tradíció...............................................................................................................................25

Média és reklám..................................................................................................................................25

Összefoglalás.......................................................................................................................................26

Irodalom..............................................................................................................................................30

Mellékletek..........................................................................................................................................31

2

1. Előszó

Ennek a dolgozatnak a témája a Romániáról alkotott kép a külföldiek, pontosabban a német

ajkú lakosság szemében. Romániai országimage az első olyan tényező, amely befolyásolja a

potenciális turistákat, hogy Romániát válasszák úti célukként vagy bármely más országot.

Románia mindenekelőtt egy olyan ország, ahol a turizmus még nincs kellőképpen kifejlődve. Ennek

több oka lehet, és több oka van, egyszóval a turizmus feltételrendszerétől függ, vagyis nincsenek

meg azok a feltételek, amelyek révén az idelátogató turisták szükségleteit ki lehetne elégíteni. A

turisztikai célpont meglátogatását egy bizonyos motiváció előzi meg, ugyanis a turizmusban „a kereslet egyik elengedhetetlen feltételének a motiváció tekinthető” (Michalkó, 2004: 41). Annak

függvényében, hogy mire van szükségünk, szabadidőnket egy tenger partján töltjük, vagy a

hegyekben kirándulunk. A szükséglet megjelenését a desztináció kiválasztása követi. Jogos a kérdés,

hogy ez a desztináció miért nem Románia?

Ha visszanézünk a folyamatnak az elejére, az országimage az első olyan tényező, amely döntő, hogy

Romániát választom-e desztinációként vagy sem. Nyilvánvalóan sokan nem! Későbbiekben

megvizsgáljuk azt is, hogy miért is választják a német és osztrák származásúak közül mégis

Romániát.

Romániában az Európai Integráció minisztere, Anca Boagiu egy 2005-ös interjúban így nyilatkozott:

„A fő oka Románia negatív image-ének a szegényes értesülés az ország identitásáról és fejlődéséről. Szerintem nagyon sok pozitív dolgok vannak Romániával és a romániaiakkal kapcsolatosan, amit az európai közönség nem ismer, és ugyanakkor azt hiszem, hogy a nyugat-európaiak kéne tudják, hogy tulajdonképpen a romániaiak is pont olyan állampolgárok, mint más állampolgárok Európából...” (EU-RACTIV 2005:1).

3

2. Kulcsfogalmak meghatározása és tárgyalása

Mindenekelőtt bizonyos fogalmak tisztázására kerül sor a továbbiakban:

Az országimage, de maga az image fogalmával több tudományág is foglalkozik. Mivel egy komplex

jellegű fogalom, interdiszciplináris kutatást igényel. Ebben az esetben is több nézőpontból

vizsgáljuk a fogalmakat.

2.1 IMAGE

A következőkben több tudományterület konceptualizálását szeretném ismertetni:

2.1.1 Közgazdasági megközelítés:

A közgazdasági megközelítésben az image „tőkeként” fogható fel. Sokszor hallhatjuk, hogy

valaminek a hírneve/elismertsége, legyen az személy, szervezet vagy ország, a legértékesebb

vagyontárgy.

A hírnév és image kapcsolata

Az image a PR-szakemberek szerint a hírnévvel áll szoros kapcsolatban, még pedig annak részeként

jelenik meg. A hírnév és image kapcsolatát nagyon jól szemlélteti az 1. ábra.

1. ábra: A hírnév és image kapcsolata (Forrás: SZELES, 2001)

4

A public relations az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és

támogatást nyerjen, továbbá befolyásolja a véleményt és a viselkedést.

A hírnév fogalomnak nincs ma még egzakt, tudományos igényű meghatározása. Mindenekelőtt

összetett, árnyalt tartalommal rendelkezik, azaz több jellemző alkotja: közismertség, köztisztelet,

közvélekedés. A közvélekedés azt jelenti, hogy miként vélekedik a környezet a hírnév alanyáról, mit

vélnek, gondolnak, hisznek róla. (A szóhasználat koránt sem véletlen: kísértetiesen összecseng

Magyar M. Kasimir marketingprofesszor image-meghatározásával: „Elképzelés vagy vélemény, ami

az emberekben objektív vagy szubjektív benyomások alapján kialakul. Amit az emberek gondolnak,

éreznek, hisznek és érzékelnek cégről, termékről, márkáról ”) (SZELES, 2001:2).

Az image és arculat

Az arculat az image-nak az irányítható, tervezhető, könnyen befolyásolható párja: mindent magába

foglal, amit egy személy, egy vállalat vagy a mi esetünkben egy ország láttatni kíván magáról. Az

image pedig, amit az egyén/csoport, vagyis turista ebből felfog. Ez is irányítható bizonyos szinten,

de sokkal nehezebb a folyamat megtervezése, mint az arculatépítésnél.

3.ábra: Az image és arculat összefüggése: a „pecsét” és annak lenyomata

(Forrás: SZELES, 1998)

Az arculat és image kategóriákhoz kapcsolódó elméleti ismeretek tulajdonképpen mind a

marketingkommunikáció, mind a public relations tudományos alapjaiként értelmezhetők. Ez az

országimage-nél sincs másképp. Egy országnak is van image-e és arculata. Az image és arculati

munka gyakorlatát ma még elsősorban a design központúság és -orientáció jellemzi.

A mi esetünkben például a Romániai Turisztikai Hivatal által használt logó.

5

Az hírnév egy bonyolult és összetett, tulajdonképpen szintetizáló fogalom, minden részterülete

alapos elemző munkát igényel. Az image és arculat képezi az ország hírnevének alapját. (SZELES,

1998:12).

2.1.2 A kommunikációs megközelítés:

Ebben az esetben az image-t és az arculatot, mint információhordozó, -közvetítő tényezőt vesszük

figyelembe. Az image alkotója tulajdonképpen a televízió, rádió, újság és az internet. Hogy hogyan

rögzül ez az image a köztudatban, később kerül tárgyalásra.

A kommunikációelmélet szóhasználatával élve az image egy „motivációs információhordozó”.

Sok esetben eszközként tekintenek az image-re, amelyet elsősorban a reklámpszichológusok

használnak befolyásolásra és manipulálásra. Ebben az esetben sok kutatás azokról a stratégiákról

szól, melyek segítségével az image a tudatba rögzül a nélkül, hogy a pszichológiai folyamatnak a

hátterét is figyelembe vegyék.

Ne térjünk most arra ki, hogy miként kell tudatosan ezt az image-t építeni, inkább arra hogyan

képződik az emberek fejében. Így jutunk el a harmadik megközelítéshez.

2.1.3 Pszichológiai megközelítés

„Image” eredete

Mindenekelőtt leszögezném, hogy az image, imidzs, imázs szó ugyanazt jelenti, csupán az

írásmód különbözik. Mindhárom forma fellelhető a szakirodalomban. A fogalom eredete a latin

„imágó” szó, amely két szemantikai kört egyesített – az „imitari”-t (imitálni) és az „aemulator”-t

(törekedni) (MULLER, 1963), Mivel a két fogalom különbözik egymástól, de kölcsönhatás is

fellelhető, ezek összekapcsolása új fogalmat hozott létre. A Szeles Péter könyvében megjelenő

példa: a szobor (az imágó sajátságos formája), egyrészt a valóság imitációja, másrészt az általa

jelképezett dolog egyfajta idealizálása is. Ebben a dolgozatban az „image” (angolul: kép) fogalom

eredeti változatban jelenik meg egyrészt azért, mert a legelső tanulmányok angol nyelven íródtak e

témában (pl. BOULDING 1956-ban), tehát ez a leghagyományosabb írásmódja, és mivel a kutatás

német nyelven folyt, ahol szintén ez a formája használatos.

A társadalompszichológiában ez a fogalom tovább bonyolódik, hiszen mai napig nincs egyértelmű

meghatározása.

Míg PRUYN (1992) a megérlelődött image-eket egyfajta attitűdként jellemzi, addig GRUNDIG (1993) az

attitűdöket az image részének tekinti. Továbbá KOTLER és FOX (1985) az image-eket benyomásnak,

6

meggyőződések és gondolatok összességének tartotta, VOS (1992) pedig értékelő és elismerő

elemekkel egészíti ki. Egyesek szerint az image valóságon alapul, mások szerint puszta képzelet.

GARDNER és LEVY, az amerikai szupermarketek vásárlóinak fogyasztói döntéseit vizsgálták,

fogalomértelmezésükben az image marketingszemléletet tükröz: „az image a fogyasztói érzéseknek, elképzeléseknek és magatartásnak a márkákkal kapcsolatos komplexuma, döntő a megfelelő termék kiválasztása, és az irántuk megnyilvánuló hűség szempontjából...elképzelések és tulajdonságok sokaságát jelenti.” (GARDNER és LEVY, 1995). Ezt át lehetne fogalmazni a következőképpen: az

országimage a turisták fogyasztói érzéseiknek, elképzeléseiknek és magatartásuknak az országgal

kapcsolatos komplexuma, döntő a legmegfelelőbbnek tűnő úti célok kiválasztása, és az irántuk

megnyilvánuló hűség szempontjából.

Howard Luck Gossage, a híres San Francisco-i reklámszakember megvetette az „image” szót. Ő azt

nyilatkozta, hogy az image csupán arra utal, hogy valaki milyen színben tűnik fel mások előtt. „Az image szónak egyfajta tisztességtelen csengése van, mintha valamit el akarnánk odázni vele.” Ezzel szemben az „identitás” azt jelenti, hogy valaki milyen is valójában. „Az identitás a Naphoz hasonlít, Egy szilárd tömegből sugároz energiát. Az image viszont olyan, mint a léggömb: csak felülete van, és rengeteg időt tölt azzal, hogy elkerülje a tűszúrásokat.” (SZELES, 1998:49)

A pszichológiailag értelmezett image elődei a „sztereotípiák, mint a bennünk élő szabványos képek” (LIPPMAN, 1922) és Tolman „kognitív térképei”. Kenneth Boulding, rendszerteoretikus és közgazdász

volt az első 1956-ban, aki az image fogalmával foglalkozott. „Amit mondok, azt tartom igaznak, az az én szubjektív igazságom. Ez az image, ami elsősorban az alapja a viselkedésemnek.” (BOULDING,

1956:6) BOULDING egy kutatást is végzett a „szubjektív igazságok” kapcsán, amely során a következő

kérdések merültek fel: Miképp alakulnak ki az image-ek? Hogyan lehet őket befolyásolni? Milyen

hatással vannak a magatartásra?

Az első kérdésre a választ 1984-ben Snodgrass, majd 1990-ben Andersen adta meg, „akik az image-

eket a korábbi tapasztalatok keretei között kialakuló gestalt-szerű (Gestalt: alak, forma)

benyomásoknak tartják...Eszerint az image-eket a benyomás és képzelet kombinációja formálja és

módosítja.(„Az összetett, legtöbb esetben kódolt, szimbolikus információk tudatunkban kifejtett hatását a köznyelv benyomásnak nevezi.”)” (SZELES, 1998:51)

Boulding felhívta a figyelmet arra, hogy az image-nek fontos szerepe van az emberek

magatartásában is: „A magatartást az image határozza meg. Az image az image birtokosának az összes múltbeli tapasztalatából épül fel. Maga az image előzménye is az image részét alkotja.” (BOULDING, 1956) Ferner szerint az image-t többféle tényező befolyásolja, amely közül a

három legfontosabb:

Saját elvárások: (kívánságok vagy megtagadás) egy bizonyos dologgal szemben, amelyben

7

tükröződik az egyén dologhoz való beállítottsága is.

Mások véleménye: amely nagyon jelentős befolyásoló tényező. Ez esetben teljesen, hogy a

befolyásolás beszélgetés, kritika vagy ajánlás útján megy végbe.

Személyes vélemények: ha valamilyen dolgot saját magunk tapasztalunk, az arra vonatkozó

tapasztalataink, átélt élményeink alakítják ki a legerősebb benyomást. (FERNER, 1994)

(SZELES, 1998:51).

Egy másik osztályozás szerint az image-eknek e mellett három fő összetevőjük van:

1) kognitív, vagyis a megismerési komponens

2) affektív, vagyis az érzelmi összetevő

3) cselekvési összetevő, ami a tettekben nyilvánul meg;

Most akkor pontosítsunk a meghatározáson, és térjünk rá, hogy mit is jelent az image fogalma egy

országra vonatkoztatva.

2.2 ORSZÁGIMAGE

Az image általános meghatározásai és kialakulásának folyamata után, nézzük meg az országimage

fogalmát. Ennek a fogalomnak is, az image-hez hasonlóan több megnevezése van, ami ugyanazt

jelenti: országkép, országimázs vagy országimage.

„Érdekes és sajátos image-típusnak tekinthetjük az országimage-t, mely szemléletében és tartalmában átfogja, illetve kihat az adott ország termékeire, különböző márkáira és szervezeteire, kultúrájára, vállalkozásaira, illetve ezeknél még némileg több is.Az országimage jelenti az adott népről, nemzetről és országról kialakult, annak minden aspektusú létével kapcsolatos belső és külső nézet- és véleményrendszert, a heterogén és általánosított értékítéletek egyidejűleg objektív és szubjektív, komplex (racionális és emocionális) pszichológiai tartalmát.” (SZELES ,1998:96)

A Hajrá Haza Mozgalom a hazai termékek fogyasztását „reklámozza” Magyarországon.

Weinreich László marketingspecialista, a Hajrá Haza Mozgalom sajtóértekezletén így fogalmazott:

„Az országimázs egyben jelenti az adott népről, országról, az adott nemzetről kialakított képünket. Lehetnek ezek tapasztalatok, vélemények vagy hírek, melyek egyben pozitív, vagy negatív érzéseket közvetítenek, akár objektív, akár szubjektív, komplex pszichológiai megközelítésből.”(http://www.hazai.hu/sajto/agro00032.shtml , 2008 április 17)

8

A következő osztályozásnál arra összpontosítanánk, hogy kiben hogyan alakul ki egy országkép, és

azt milyen tudományos területen vizsgálják. Továbbá mit jelent országimage közgazdász,

turizmuskutató, szociológus, kommunikációs szakember, pszichológus, irodalmár szemében.

2.2.1 Közgazdasági szemmel nézve:

Az országimage egy közgazdász számára az ország gazdasági helyzetének vizsgálását vonja maga

után, még ha nem is érdeklődik az adott ország után.

Itt nyilvánvalóan a befektetőkre kell elsősorban gondolnunk, és az ők nézőpontjukból kell vizsgálni

a helyzetet. Az ők szemükben az a fontos, hogy az ország mennyire fejlett gazdaságilag, milyen

gazdasági folyamatok zajlanak le az országban (esetleg erőteljes gazdasági fejlődés játszódik le,

mint például Romániában). Persze, ha országimage-ről beszélünk, figyelembe kell venni, hogy a

befektetők fejében alkotott kép nem mindig felel meg a valóságnak. Azonban sokkal reálisabb, mint

más társadalmi csoportok, például turisták esetében.

2.2.2 Szociológus szemével nézve:

A szociológia területén az országképek fontossága a különböző népek egymáshoz viszonyulásában

játszik szerepet, mégpedig úgy hogy milyen magatartást von maga után az a bizonyos országkép.

Ezt a politológia keretén belül is vizsgálják. Központi kérdés: hogyan befolyásolja az országimage a

politikusok döntéseit? A politikai szóhasználatban a negatív image-eket „ellenségképeknek”

nevezik, és ebben a kontextusban kutatják őket, mert főleg a barát-ellenség dimenzióinak a

vizsgálása érvényes a nemzetközi politikára.

2.2.3 Kommunikációs szakemberek szemével nézve:

Az országimage-el kapcsolatban elsősorban a tömegkommunikációs eszközök hatását kutatják a

lakosságra nézve. Közülük kiemelően a televízió híreinek, amik köztudottan inkább negatív hatással

vannak az országimage-re, azonban ebben a témában sincsen elég tudományos írás. Különbséget

kell tenni a küldött országimage, továbbított országimage és az érzékelt országimage között, ahogy a

következő ábrán látható.

9

4. ábra: Országimage kialakulási modellje, Horisberger (Forrás KISSAU, 2004).

Az egyén szelekciófolyamata ebben a sorrendben zajlik: az a küldött országimage-ből az újságíró

már eleve kiválasztja milyen információkat közöl az olvasóval (ez lesz a továbbított országimage) és

ezt az egyének különböző módon értelmezik (érzékelt országimage). A média által létrehozott

szelekció, más néven visszakapcsolási folyamat fordított sorrendben zajlik: a közönség által érzékelt

kép a média által továbbított országimage-en keresztül újra a küldött országimage-é válik.

(4. ábra)

Az országimage-formálás a szervezett kommunikációs keretét egy központi szervezet, például

kormányzati vagy civil, nonprofit, esetleg erre felkért üzleti szervezet hozhatja létre.

2.2.4 Szociálpszichológiai szemmel nézve:

Azonkívül, hogy hogyan alakul ki az image, a pszichológiában sok kutatás van, amelyek kevésbé az

országimage-t, inkább egy nemzettel általánosan kapcsolatba hozott tulajdonságokat vizsgálják.

PETER HOFFSTÄTTER (1960) egy nemzetről alkotott elképzeléseket és sztereotípiákat a polaritás

módszerével kutatta, amit a későbbiekben tárgyalunk. Ily módon megállapította, hogy a népek

közötti konfliktus attól függ, hogy mennyire térnek el az országimage-ek a saját országunkról

alkotott képtől. Sok kutató arra tér ki a kutatás során, hogy hogyan lehetne ezeket a konfliktusokat

és sztereotípiákat a csoportok között megszüntetni.

10

2.2.5 Irodalomtudós szemével nézve:

Az irodalomtudósok az országimage-t a regények, úti beszámolók, levelek vagy tankönyvek alapján

vizsgálják. Továbbá azt, hogy milyen témák kapcsán jelennek meg és hogyan fogja fel őket az

olvasó. Kutatások bizonyítják, hogy az irodalomban megjelent országimage-eknek is nagy hatásuk

van politikai és szociális folyamatokra. „Az irodalmi image-eknek nem az irodalomban vagy irodalmi életben van nagy hatásuk, hanem az irodalom által az olvasói közönség fejében és a nyilvános véleményalkotás terén.” (HUGO DYSENRICK, 1991:129).

2.2.6 Turizmuskutató szemével nézve:

A turizmust, mint a szolgáltatási szektornak fontos részét értelmezem, mégis inter- és

transzdiszciplináris jellegétől sem tekinthetünk el.

Pontosabban a turizmusmarketing foglalkozik az általam kiválasztott kutatási területtel: az

országimage-ek, régióimage-ek vagy egyszerűen egy desztináció image-e nagyon fontos tárgya a

szakterületnek. Gyűjtőfogalomként a turisztikai image használatos, amely egy desztinációval

kapcsolatos hiedelmek, elképzelések, gondolatok és benyomások összessége, másképpen: a turisták

és a turizmus piaci szereplői által a desztinációról alkotott kedvező és / vagy kedvezőtlen

összessége. Ennek tulajdonítható, hogy ezeket az image-eket befolyásolni szeretnék a szakemberek

minden plakáttal, szórólappal, reklámfilmmel, ami egy desztinációról készül. Az országok

specifikus image-videói is ide tartoznak, például a „Romania, simply surprising”-sorozat.

A különböző tudományágakban fellelhető az image-eknek a kialakulási mechanizmusa,

tulajdonságaik és hogy milyen tényezők befolyásolják őket, ellenben egy átfogó tudományos

megközelítés még nem született meg.

Image, illetve országimage tulajdonságai

Az országimage leegyszerűsített formában jelenik meg, úgymond „címszó jellegű”, ami azt

jelenti, hogy az összefüggések maximálisan le vannak egyszerűsítve és rövidítve. Ez viszont

az országimage egységének a kialakulását és az árnyalásokat veszélyezteti. A személyes

élmények vagy intenzív foglalkozás az adott országgal differenciált és részletes

országimage-t hoz létre.

Az országimage absztrakt és konkrét elképzeléseken alapszik. Sokszor személyes

benyomások és történelmi események alapján túl nagy általánosítás éri az adott országot,

11

tehát elég egyetlen közvetlen vagy közvetett érintkezés egy országgal ahhoz, hogy egy

véleményt megalkossunk róla.

Egy országimage ezen kívül mindig két ország közötti kapcsolat által jön létre.

Megfigyelhetjük, hogy egy országról alkotott kép sokszor hasonlóan jelenik meg a többi

nemzetek fejében, de sohasem lesz két identikus országimage. Az hogy más nemzet hogyan

lát bennünket, függ a földrajzi távolságtól, a kétoldalú kapcsolat intenzitásától, illetve a

történelem során kialakult szimpátia, a hagyományos együttműködés. (SZELES, 1998)

Előfordul, hogy egy országimage ellentmondásos tulajdonságokat tartalmaz. Például azt

mondják egy országról, hogy gazdaságilag fejletlen, de ugyanakkor sok a befektető vagy

okos egy nemzet, de nagyon kevesen tudják befejezni az egyetemet.

Annak ellenére, hogy az országimage egyénenként változik, mégis fellelhető egy

csoportspecifikusság. Egy szociális csoport vagy egy társadalom bizonyos időpontban egy és

ugyanazt az országképet vallhatja magáénak. Ebben az esetben se felejtsük el, hogy csak

megközelítőleg lehet ugyanaz az országimage.

Az országimage nem örök érvényű, hanem egyfolytában változik új benyomások vagy

bármely befolyásoló tényezők miatt. Nem egy végtermékként kell kezelni, hanem egy tartós

belső átalakulást szenvedő folyamatnak, amelyben régi és új információk folyamatosan

kölcsönhatásba lépnek. Ugyanakkor Jeszenszky Géza következőképpen fogalmaz: „A nemzetkép viszonylag állandó, csak lassan változik, mert összetevői, elemei, indítékai és hordozói, az emberek csak lassan változnak” (SZELES, 1998:98), de ezt a nézetet már Szeles

Péter is megkérdőjelezi a könyvében.

Hogy ezeknek az image-eknek mennyire van közük a realitáshoz, nem lehet tudni. Hans

Süssmuth egy lehetséges választ ad a kérdésre, hiszen nem szabad szem elől tévesztenünk,

hogy az image-ek nem a valóság ábrázolása, hanem pszichikai szerkezetek: ezek állhatnak

„közelebb és távolabb a valós tárgytól. Az image valóságértéke lehet kisebb vagy nagyobb” (SÜSSMUTH, 1993).

Országimage-ek osztályozása

Günter Bentele az országimage irányultsága szerint alakított ki két csoportot, ugyanezek ezeket

használja Szeles (1998) is:

Önimage: az önimage a mi esetünkben az a kép, amelyet egy nemzet saját magáról alkot.

Mirror- vagy tükör-image: az a kép, amelyet más nemzetek az adott országról alkotnak.

Sokszor az önimage segítségével kutatják az országimage mibenlétét, mivel a kettő kölcsönhatásban

van egymással.

12

William Scott (1965) következőképpen osztályozta az országimage-eket:

Zárt struktúrájú image: egyszerűbb felépítésű, kevés információkat tartalmaz. Az egyén

ilyenkor meg van győződve, hogy elegendő információk birtokában van az adott országról.

Ebben az esetben az image merev, nehezen változtatható meg.

Nyitott struktúrájú: komplex image, amely folyton aktualizálódik, ezért kisebb az érzelmi

komponense (nem alakult ki még egy határozottan pozitív vagy negatív hozzáállás az

országhoz, és lehet nem is fog kialakulni). Ilyenkor az egyén folyton új, aktuális

információkat keres, mert nem tartja az országról alkotott képét teljesnek, és mindenképpen

nyitott az image megváltoztatására.

Országimage kialakulását befolyásoló tényezők

Az országimage kialakulását befolyásoló tényezőket Hans Süssmuth (1993) 14 kategóriába sorolta,

még pedig:

1. A két ország kapcsolatának kialakulása

Ez tulajdonképpen a két ország történelmének az alakulását jelenti, továbbá hogy mennyire

fonódott/ fonódik össze a két ország történelme.

2. Lényegbevágó történések

Ez alatt olyan történéseket értünk, amelyek befolyásolhatták valamiféleképpen a két ország

közötti viszonyt. Ilyen például a háború, megszállás vagy akár gazdasági folyamatok.

3. Aktuális politikai helyzete és külkapcsolatai a két országnak

4. Híres személyiségek és társadalmi csoportok

Ezek a személyiségek lehetnek politikusok, művészek, sportolók, akik hosszú ideig az

ország szimbólumaiként befolyásolhatják az image-t. Románia kapcsán megemlítendőek a

romák, mint társadalmi csoport, akik mai napig is hatnak az országimage-re.

5. Önimage

Az ország önimage azt jelenti, hogy hogyan vélekedik az ország lakossága az adott

országról, vagyis mit gondol, érez, és mit mond el ebből a külföldieknek. Például a franciák

annyira dicsérik az országukat, hogy az már a többi ország lakosságának a tudatalattijába is

berögződött.

6. Az ország területének és népességének a nagysága

Ez az önimage-re is kihat. Például, ha egy ország kicsinek és jelentéktelennek érzi magát,

több mint valószínű, hogy a másik szemében is az, tudniillik a kisebb országoknál

megfigyeltek egy alárendeltségi komplexust a nagyobb szomszédos országokkal szemben.

13

7. Ellenségképek szerepe

Ellenségképek tulajdonképpen azt jelentik, hogy az ellenségeket hogyan látod, kik az

ellenségeid és hogyan viszonyulsz hozzájuk, akár ország szintén is. Ez esetben az

befolyásolja az image-t, hogy a két ország között ellenséges vagy barátságos viszony jött

létre.

8. Gazdasági fejlettség

Az ország gazdasági fejlettsége mellett az is idetartozik, hogy a másik országot

konkurenciának tekinti vagy partnerként, és együttműködés jött létre a két ország között.

9. Katonai potenciál és konfliktusok megoldása

Katonai szempontból fontosak az elmúlt háborúk, vereségek és győzelmek, továbbá a jelen

helyzetben az adott ország katonai felkészültsége: használnak-e atomfegyvereket, készen van

a katonaság a bevetésre és diplomatikusan járnak-e el a konfliktusok megoldásánál.

10. Kultúra

A kultúra csökkenő hatással van az országimage kialakulásában, de mindenképpen létező

faktor. A kölcsönös tudományos és művészeti hatás, még mindig pozitív és maradandó

kapcsolatokat hoz létre két ország között. Ezt tudatosan felhasználja például a németországi

Goethe-Institut, aki több keleti országban, többek között Romániában is szervez/szponzorál

kulturális eseményeket.

11. Ellentétes ideológiák

Azt figyelték meg, hogy a negatív image főleg azok a szomszédos országok között alakul ki,

amelyek más társadalmi vagy gazdasági törvények szerint működnek, továbbá azok, a más

kontinensen fekvő országok között, amelyek erősen ellentétes hagyományokkal

rendelkeznek.

Ferner szerint ezen kívül érvényes az észak-dél és a nyugat-kelet ellentét. Az északion

lakókat pragmatikusabb gondolkodóbbaknak, prózaiabbaknak, individualistábbaknak és

szabadságszeretőbbeknek tartja, mint a délen lakókat, továbbá a kulturális fejlődés szerinte

Nyugat- Kelet irányba halad.

12. Lakosság

Az ország lakosságának közös vonásai, cselekedetei és rituáléi tartoznak ebbe a kategóriába.

13. Szociálpolitikai rendszer és belpolitika

A belpolitika különösen, főleg a nagyobb botrányok erősen befolyásolják az országról

alkotott képet. Például egy külföldi arra is előszeretettel gondol vissza, hogyan bánnak az

országban élő kisebbségekkel.

14. Adott ország erkölcsviszonyai

Az országimage-t befolyásolja az adott ország népességének a vallásos és morális

14

elképzelései: rossz-jó, helyes-helytelen meghatározása. Például az ortodox vallás mennyire

szigorú, milyen mértékben tartja be a romániai lakosság a szabályait.

Az országimage forrásaiAz információt egy országról két módon lehet megkapni: elsődlegesen és másodlagosan. Ezt

nevezik elsődleges, illetve másodlagos megismerésnek. (4. ábra)

Az elsődleges információból keletkezett image sokkal ritkább, mivel ez azt feltételezi, hogy valaki

nem csak hallott arról az országról, hanem el is látogatott oda vagy netalán személyesen ismer

valakit, aki az adott országból származik.

Ezeket az elsődleges információkat mindenképp a másodlagos információk alapozzák meg. Ez

sokszor a médián keresztül terjedő információk (cikkekben, híradóban, rádióműsorokban stb.) vagy

úti beszámolók, könyvek, filmek kapcsán alkotott image-eket jelenti. Az is másodlagos információ,

amit mások mondanak arról az országról, függetlenül attól, hogy voltak ott vagy nem.

A legfontosabb befolyásos információhordozóként a tankönyveket tekintik. Mivel gyerekkorban egy

még nem megalapozott kép van a fejünkben egy adott országról, ezt a tankönyvek kötelezőszerűen

pótolják. Ezen kívül a játékfilmek is nagymértékben befolyásolják az országimage-eket, azon kívül

hűen tükrözik az adott országról alkotott közvéleményt, hiszen a rendezők pont a közönség image-

képzeteire építik a filmeket.

KENNETH BOULDING (1969) viszont a családot nevezi a legfontosabb tényezőnek, amely

befolyásolhatja az egyént, legfőképp gyerekkorban (a fent már említett okból kifolyólag). Második

tényezőként a peer-groupot említi, amely a szociológiában meghatározás szerint egy ugyanolyan

korú vagy ugyanahhoz a szociális réteghez tartozó és azonos érdeklődési körrel rendelkező tagokból

álló csoport. Mivel egy csoportról van szó, a tagok közös országimage-et alkotnak, amelyre az

egyedek országimage hangolódik.

További fontos befolyásoló tényező a tömegkommunikációs eszközök, úgyis mint televízió, rádió,

újság, internet. Erről fentebb már szó esett. Az hogy a tömegkommunikációs eszközök mennyire

befolyásolják az országimage kialakulását még nem került tisztázásra.

„Ilyen környezetben nehéz megítélni, néha meg lehetetlen kitalálni, hogy honnan erednek az elképzelések és magatartások egy nemzettel, kultúrával szemben.” (MALETZKE, 1996:123).

Románia országimage-ének a fejlődése Az országimage fejlődését a német ajkúak kapcsán tárgyalnám. KLAUS HEITMANN A német nyelvű

irodalmi művekben vizsgálta Románia országképét 1775-től kezdve. A román népet úgy jelenítették

meg, mint bájosan jó megjelenésű és tiszta embereket, a falun lakók körében is. Ugyanakkor nem

15

anyagiasak, szexuális értelemben nyíltak. Fő tulajdonságaik: jóindulatúak és nagylelkűek, de egy

időben hajlamosak a búskomorságra. A nemzetnek fő hibája, hogy nem szeret dolgozni. (HEITMANN,

1985)

Keletet egész Európában nem negatívnak látták, hanem érdekesnek. Ebben a periódusban viszont

semmi közvetlen érintkezés nem volt a németek és a román lakosság közt, csak az utazók,

diplomaták és újságírók által. Ilyen körülmények között semleges volt az országimage. Viszont az

első világháború után drasztikusan negatívvá vált. A román népet „félpárizsi népecské”-nek

titulálták, amit káromkodásképpen használt a lakosság. Később aztán Romániára is rámondták a

„balkán” jelzőt, ami nem a hagyományos földrajzi értelemben jelent meg, hanem negatív jelzőket

kapcsolt az országhoz: szegény, nem civilizált, visszamaradott, instabil, kiszámíthatatlan stb. Ez

tovább fokozódott a hidegháború végére, amikor létrejöttek a kommunista államberendezkedések

keleten. A kommunizmus még több rosszat hozott Rommánia image-ére nézve a nyugat-németek és

osztrákok szempontjából. Viszont a kelet-németek, mivel többet utaztak Romániába, egy pozitívabb

képet alkottak az országról. Itt azért figyelembe kell venni, hogy a kelet-németek közül legtöbben

Bulgáriát választották úti célul. A Spiegel folyóiratban megjelent cikkben így írnak: „A tényleges szocializmusban is létezett utazási láz és turisztikai élvezet. Az ami a nyugat-németeknek Olaszország és Spanyolország volt, azt megtalálták a kelet-németek Romániában és Bulgáriában: üdülőhelyek, ahol süt a nap, az emberek kedvesek, és az ellátás olcsó...A keleti tömb megszűnésével a turisztikai infrastruktúra erősen megváltozott Romániában és Bulgáriában... ” (www.speigel.de ,

2008. március 8.).

3. Megfigyelések

Amennyiben személyes tapasztalataim alapján megítélhetem, az Európai Unión belül határozottan

negatív országimage-e van Romániának, az információk hamisak és hiányosak az országról, az

információk forrása főként a média.

Mivel 9 hónapot töltöttem cserediákként Ausztriában, Innsbruck városában a német nyelvterületeken

élők fejében létező országképet is megismerhettem. Az Erasmus csereprogram keretén belül a világ

több országaiból érkeztek diákok, több vélemény, gondolat hangzott el Románia kapcsán, több

magatartást tapasztalhattam az országgal szemben, de a németek és osztrákok fejében képződött

negatív vagy semleges országimage, és az információk hiánya Romániával kapcsolatban volt

számomra a meglepő. A 9 hónap során csak egy osztrák emberrel találkoztam, aki volt már

Romániában.

A tudományos munkák terén sem más a helyzet: eddig egy munka született konkrétan a romániai

országimage felmérésével Németországban. A téma kutatottságának hiánya is azt mutatja, hogy a

16

német nyelvterületeken egyáltalán nem foglalkoznak Románia országimage-ével, illetve mint

turisztikai desztinációval.

A fentebb említett alapkérdéseket több hipotézis megfogalmazásával feleltem meg, amelyek később

a kutatásom alapjául szolgáltak.

3.1 Kérdések

Visszatérve Románia országimage-ével kapcsolatban következők kérdéseim merültek fel, amelyet

három csoportba osztályoztam az image komponensének függvényében.

1) Honnan kapják/ szerzik a német nyelvterületen élők az információkat Romániáról? Mi ezeknek a forrásoknak a jellemzői?Tudjuk, hogy az image 3 komponensből áll. Ezek közül az egyik a kognitív, amellyel

kapcsolatban a fentebb említett kérdések relevánsak. A „honnan” kérdés mellé társul a

„mikor” és „hogyan”, tehát milyen korban kapják az adott információkat, és ezek milyen

töltettel bírnak: negatív vagy pozitív.

2) Mennyire negatív a Romániáról alkotott kép? Melyek Románia erősségei és gyengeségei egy német/ osztrák turista szemében? Az image második összetevője az érzelmekre vonatkozik. Milyen érzelmek, milyen nemű

vélemények születnek Romániáról az információk kapcsán, és hogyan lehetne ezeket

osztályozni.

3) Mi a leggyakoribb ok, amiért nem jönnek a turisták Németországból és Ausztriából? Mi motiválhatja a német nyelvterületen élőket, hogy Romániába utazzon? A harmadik a cselekvési összetevő, tehát minden olyan tett, ami az országról összegyűjtött

információk és az országról alkotott vélemény következménye, legfontosabb a mi

esetünkben a turisztikai tevékenység.

3.2 Hipotézisek

Az alapkérdéseknek megfelelően három hipotézist állítottam fel:

H1: A német nyelvterületen élők Romániát még mindig egy nagyon szegény országnak

tekintik, és ezért nem sorolják turisztikai desztinációik közé.

H2: német nyelvterületen élők még mindig összefüggésbe hozzák a roma lakosságot

Romániával.

H3: A német nyelvterületen élők a történelem során idetelepedett szász elődeik miatt

17

utaznak/utaznának Romániába.

H4: A német nyelvterületen élők még mindig nagyon keveset tudnak Romániáról, ez az oka a

negatív országimage-nek.

A fentebb tárgyalt Románia országimage-ének a jelenlegi helyzete a kutatásom témája,

természetesen a német nyelvterületeken lakók körében. Először is pár statisztikai adatot vizsgáltam

meg a témával kapcsolatban, amelyek a következő ábrákon tekinthetőek meg.

5. ábra: Romániába érkező nemzetközi turisták 2005-ben (Forrás: egyéni ábrázolás a Román nemzeti

Statisztikai Hivatal adatai alapján)

Az 5. ábrán láthatjuk a Romániába érkező nemzetközi turistáknak a számát kontinensekre lebontva.

Egyértelműen Európából érkezett a legtöbb turista, szám szerint 5522000.

Tovább lebontva az európai országokból származó turistákat láthatjuk a 6. ábrán, még pedig azokat

az országokat, ahonnan a legtöbb turista érkezett Romániába. 2005-ben az első helyen

Magyarország, a másodikon a Moldovai Köztársaság szerepel, mintegy 28%-át, illetve 26%-át

kitéve az Európából érkezetteknek. Következő a sorban Bulgária 7%-kal, a kutatás szempontjából

fontos Németország 6%-al. Ausztria 2%-kal a nyolcadik helyet foglalja el a ranglistán. A

Romániával határos országoknak egyértelműen magas helyezése azzal magyarázható, hogy még

mindig létezik a bevásárlóturizmus a határok mentén, de egyéb tényezők is közrejátszanak, amelyek

a későbbiekben kerülnek tárgyalásra.

18

6. ábra: Romániába érkező turisták a kibocsátó országok szerint (Forrás: egyéni ábrázolás a Román nemzeti

Statisztikai Hivatal adatai alapján)

A következő táblázat az előző két ábra alapjául szolgáló adatokat szemlélteti, továbbá a nemzetközi

turisták számának változását 1994-2005 között.

7. ábra: Nemzetközi turisták száma a származási ország függvényében (Forrás: egyéni ábrázolás a Román nemzeti

Statisztikai Hivatal adatai alapján)

19

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005Összes 5898 5445 5205 5149 4831 5224 5264 4938 4794 5595 6600 5839Európa 5719 5240 4977 4923 4601 5006 5024 4696 4551 5344 6306 5522Ausztria 41 50 57 58 56 63 66 85 88 101 90 129Bulgária 1022 714 475 604 464 489 363 392 363 340 375 389Magyarország 628 639 825 796 829 1031 1203 1131 1153 1537 2603 1522Moldovai Közt. 803 1054 1142 1080 1192 1455 1436 1033 857 1059 1213 1435Németország 203 250 264 272 259 249 255 328 359 380 296 350Afrika 10 14 12 11 10 10 10 8 9 10 12 12Amerika 60 66 75 81 90 84 95 96 103 115 139 154Ázsia 92 113 126 125 122 116 126 130 123 119 135 142Ausztrália, óceánia 5 6 6 7 7 6 7 6 6 6 7 8

A 7. ábrán megfigyelhető, hogy 1994-ben Németországból 203 ezer turista érkezett, Ausztriából

pedig csak 41 ezer. Így foglalta el Németország a 8. helyet, Ausztria pedig a 16.-ikat a külföldről

érkezők sorában. Viszonyításképpen Bulgáriából érkeztek a legtöbben ebben az évben, még pedig

1022000 turista. 1994-es adatok szerint Németországból jön a turisták 5,55%-a és Ausztriából

0,72%. 2005-ös adatok szerint Németország már a 4. helyezést érte el 354 ezer turistával, ami az

Európából érkezetteknek 6,4%-a, és Ausztria is feltornászta magát a 8. helyre 129 ezer fővel évente,

ami európai szinten a turisták 2,33%-a

A 2005-ös statisztikai adatok azt mutatják, hogy Romániában a Magyarországról érkezett turisták

száma a 2. legnagyobb 1522000 fővel, ami 27,6%-ra nőtt, és 1994-ben csak 10,9%-ot elérve 628

ezer turistával, akkor a 4. helyen. Ezt a fejlődést a határmenti településeken a bevásárlóturizmus, de

elsősorban az erdélyi kulturális turizmusnak és faluturizmusnak kialakulása tette lehetővé, amelyre

kedvezően hatottak a történelmi események, a közös nyelv és kultúra, valamint a közeli földrajzi

fekvése a célországnak.

Magyarország adatai nagy növekedési tendenciát mutatott a 12 év során, de lássuk a két kutatási

alanyokat. Mindkét német nyelvterület növekedési tendenciát mutat, Ausztriánál látványosabb

adatokkal, hiszen több mint háromszorosára nőtt a Romániába látogatók száma. Ez azzal

magyarázható, hogy a kommunizmus idején Romániában nyaraló kelet-németek még a '90-es évek

elején is megőrizték utazási szokásaikat, és a későbbiekben a nyugat-németek is kezdték felfedezni

az országot. Azonban még mindig nem elegen, főleg ha arra gondolunk, hogy a német

nyelvterületen élők életszínvonala magasabb, tehát többet is költenek turistaként, mint

Magyarország lakosai.

Épp ezért a német nyelvterületeken élők kéne legyenek a fő célcsoport, akiket Románia a megfelelő

ajánlatokkal kéne megcélozzon. A témával kapcsolatban az országimage kérdését kell elsősorban

tisztázni. Összefoglalásképpen az országimage egyszóval minden, amit a turista Romániával

kapcsolatba hoz és ebből kifolyólag cselekszik.

Így alakultak ki a fő kérdések, amire választ szerettem volna kapni a kutatás során.

3.3 A téma kutatottsága és eddig használt kutatási módszerek

Ebben a témában kevesen kutattak eddig. Léteznek tanulmányok az image-el, országimage-el

kapcsolatban, de a Románia országképét csak kevesen vizsgálták. Szűkül a kör, ha a jelenlegi

kutatás elődeiről van szó, pontosabban egyetlen tudományos munkát lehet megemlíteni (KISSAU,

2004).

1956-ban Kenneth Boulding foglalkozott elsőként behatóan az image fogalmával. Kutatása során a

20

következő kérdések merültek fel: Miképp alakulnak ki az image-ek? Hogyan lehet őket

befolyásolni? Milyen hatással vannak a magatartásra?

1953-ban az UNESCO megbízásából létrejött „Hogyan látják a nemzetek egymást” című kutatási

projekt William Buchanan és Handley Cantril vezetésével. Ez a kutatás volt egyike a legelsőknek,

amely keretén belül behatóan foglalkoztak az országimage-el és a nemzetközi konfliktusokkal. Arra

jöttek rá, hogy a nemzetekről alkotott sztereotípiák és előítéletek az alsóbb társadalmi osztályoknak

tulajdoníthatóak, akik nem csak kevés jövedelemmel, hanem alacsony végzettséggel rendelkeznek.

1953-ban Kripal Singh Sodhi és Rudolf Bergius kutatásukban inkább a nemzetről alkotott képet,

mint magát az országimage-t érintették. „A különböző nemzetek hogyan látják egymást?” kérdésre

keresték a választ a nemzetekről kialakult sztereotípiák felkutatásával. 881 személy az úgynevezett

„tulajdonságlista-eljárás”-sal a különböző etnikai csoportokra jellemző mellékneveket kellett

hozzárendeljenek az adott nemzethez.

1960-ban Peter Hostätter továbbfejlesztette a módszert. A megkérdezettek két ellentétes

melléknevek közötti hetes skálán kellett értékeljék az adott nemzetek tulajdonságait. Ugyanezzel a

módszerrel az anyaországot is kellett jellemezzék a kutatás résztvevői. Ebből a kutatásból Peter

Hofstätter azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy a különböző nemzetek közötti konfliktust az

határozza meg, hogy mennyire hasonlít az önimage arra, ahogyan a külföldiek azt az országot látják

1994-ben Günter Bentele a Németország és német nép image-ét kutatta a külföldön élő lakosság

körében, leszűkítve a kutatást három országra Európában: Ukrajna, Lengyelország és Görögország,

és az Egyesült Államokra. A kutatás módszere: interjú. A kutatás eredménye pedig, hogy 1994-ben

Németország kapcsán az interjúalanyoknak elsősorban a következő fogalmak járultak hozzá az

országimage kialakulásához: a gazdasági és politikai helyzet, a külföldi (török) munkások pártolása

és a kelet-nyugat viszonya Németországban.

4. Módszerek

Mivel az országimage-ről van szó, annak a kutatási kérdéseknél is megemlített három aspektusát

vizsgáltam: mennyit tud az illető Romániáról, mi a hozzáállása, mik a személyes tapasztalatai és

ezeknek függvényében miként cselekszik.

Az országimage-kutatás mintája a német nyelvterületen élők illetve onnan származók (mert egyesek

már Kolozsvárt tekintik otthonuknak), pontosabban Németországból és Ausztriából. Tehát az

interjúalanyok e két országból származnak, amelyet a 8. ábra szemléltet.

Továbbá nem csak a területi elhelyezkedést vettem figyelembe, hanem hogy volt-e valami

kapcsolata Romániával az egyénnek. Ennek megfelelően alapkövetelménynek vettem, hogy a

21

megkérdezettek voltak már Romániában turisztikai tevékenység vagy egyéb céljából.

Összesen 20 egyént kérdeztem meg 2008. március 1.- április 13. periódusban, amelyekből 75%

német és 25% osztrák származású. Az interjúpartnerek 60%-a nő, 40%-a férfi.

A megkérdezettek 3 kategóriába sorolandók: Romániába tanulók, Romániába dolgozók és turisták.

Az első kategória magába foglalja az Erasmus csereprogram keretén belül érkezett diákokat

Kolozsvárról (két alkategóriával: akik 1 félévet, illetve 2 félévet tanulnak itt) és a kolozsvári

egyetem „rendes” diákjait, ez a csoport a megkérdezettek 45%-át teszi ki. A második kategóriába

belekerültek a Romániába dolgozók, illetve önkéntesek, akik csak időszakosan tartózkodnak az

országban (1 évet). Ők az interjúalanyok 30%-át alkotják. Végül pedig a turisták kategóriája, amely

25%-ot alkot. Ide tartoznak egyrészt azok, akik az országban tartózkodó hozzátartozójukat jöttek

meglátogatni, vagy kimondottan az országot (1 személy).

8. ábra: az interjúalanyok származási helye Németország és Ausztrián belül (Forrás: egyéni ábrázolás Google Earth

segítségével (2008. április 26.)

22

A fentebb említett kulcskérdéseknek megfelelően kutattam a témában. Mivel az országimage jelen

esetben főleg kvalitatívan mérhető fel, az alkalmazott kutatási módszer a félig strukturált interjú,

amelynek vezérfonala előre kiválasztott nyitott kérdésekből állt. (lásd 1. melléklet)

A kérdéseket négy csoportba osztályoztam:

1. Utazás Romániában és első benyomás

2. Földrajzi tényezők

3. Kultúra és tradíció

4. Média és reklám

Az interjú befejeztével egy előre meghatározott képszett segítségével az országimage vizuális

elemeit szerettem volna megállapítani. A képszett 15 Romániában készült képből állt (lásd 2.

melléklet), amit a megkérdezettek előre nem tudtak. Az volt a feladatuk, hogy megállapítsák,

kitalálják, hogy melyik kép készült Romániában, és melyik nem.

5. Eredmények

1. Utazás Romániában és első benyomás

Az első kérdésnek megfelelően az interjúalanyok öt olyan szót vagy fogalmat kellett említsenek,

amiket spontánul Romániához kötnek. A két leggyakoribb szó a „szekér” és a „szép” volt, az utóbbit

önálló szóként említették vagy „szép táj”, „szép nyelv”, „szép nők” fogalmakként. A válaszok nagy

része jelzők egyrészt az emberekről másrészt az országról. A megkérdezettek Romániáról inkább

pozitív (érdekes, modern, multikulturális, alternatív, tarka) , mint negatív (koszos, rendetlen, szürke)

vagy semleges (improvizált) jelzőket mondtak. Már itt is megjelentek ellentmondások a vélemények

között. Természettel kapcsolatosan többen megemlítették a hegyeket, Duna Deltát és a Fekete

tengert.

A második kérdés az volt, hogy milyen oknál fogva jött az illető Romániába. 30%-a a

megkérdezetteknek tanulni jött ide, 30%-a munka/ önkéntes munka céljából, ezek közül egyesek ide

voltak kihelyezve, tehát nem választották Romániát. 15% az elődök és rokonok miatt jött

Romániában, szintén 15% valakit meglátogatni jött. Végül 10% aki utazás kapcsán érkezett

Romániába. A fő ok mellett a következő válaszok is elhangzottak többször: azért jött, mert meg

akarta ismerni Romániát és egy számára ismeretlen kultúrát, illetve nyelvet szeretne tanulni.

Mikor arra került sor, hogy hogyan értékelik az első benyomást Romániáról, egy páran azt

válaszolták, hogy ijesztő, elmaradt világ, kedvesek az emberek, de egyben csalók, mások pedig épp

jobbnak ítélték az első benyomást, mint amire számítottak. Egy 1-10-es skálán, ahol 1 „ nagyon

23

rossz benyomást” 10 pedig „nagyon jó benyomást” jelenti, átlagban 6,98-as értéket kaptam

válaszként. Mikor megkérdeztem, hogy az interjúalany szerint a többiek milyen számot válaszoltak

erre a kérdésre mindannyian alacsonyabb értéket mondtak, átlagban 6,18-as érték született, de csak

11-en mondtak konkrét számot a megkérdezettek közül. Arra a kérdésre, hogy mi a benyomásuk az

egész itt-tartózkodásukról, és hogyan értékelik azt ugyanazon a skálán, átlagban 8,4 jött ki. Arra

viszont, hogy a többiek mit feleltek erre a kérdésre, hasonlóan az előző kérdéshez, kisebb érték jött

ki a skálán, átlagban 7,23.

A következő kérdés az volt, hogy mondjanak olyan dolgokat, amik másak Romániában, mint otthon.

Egyértelműen két kategória született a válaszokból: az emberek és az infrastruktúra. A

megkérdezettek 65%-a nyilatkozta azt, hogy mások az emberek: nyitottabbak, kedvesebbek,

vendégszeretőbbek, érződik a „latinos laissez faire” mentalitás az emberekben (mondta M.S).

Ugyanakkor más a társadalmi élet, más értékrend szerint élnek itt az emberek, sokkal nagyobb

hangsúlyt fektetnek a hagyományokra, konzervatívabb nevelésben részesülnek az itteni gyerekek,

hamarabb kötnek házasságot, fontosabb a család, mint a német nyelvterületeken. Az

egyetemistáknak kevesebb a pénzük.

Az infrastruktúra kapcsán a rossz utakat, lassú vonatokat, nem menetrend szerint járó buszokat,

„lerobbant” falvakat és szürke épületeket említik. Ezzel együtt azt is, hogy egyaránt olcsó a szállítás

és a szállás. Több személy említette, hogy sokkal agresszívebben vezetnek a román sofőrök, nem

csak hogy száguldanak, hanem sokat dudálnak és felparkolnak a járdára, néha a gyalogosok épségét

is veszélyeztetve, ami Németországban és Ausztriában ritkán fordul elő.

2. Földrajzi tényezők

Arra a kérdésre, hogy mit szeretnének még meglátogatni, hova utaznának Románián belül

elsősorban Nagyszebent és Bukarestet adták válaszol. Továbbá a legtöbben Erdélybe és

Máramarosba látogatnának el, valamint a Kárpátokba. A helyekkel kapcsolatban azt is

megkérdeztem, hogy miért pont ezeket választották, ha van egyáltalán valamilyen oka. A válasz

általában vagy az volt, hogy már volt azon a helyen és nagyon tetszett neki, ezért visszamenne

szívesen, vagy pedig azért keresné fel pont azt a helyet, mert még nem volt, de ilyesmit nem láthat

otthon.

Mikor megkértem, hogy mondjanak három romániai turisztikai látványosságot, már nem mindenki

tudott könnyen válaszolt adni. Többen egy jól körvonalazódott attrakció helyett egy-egy várost

mondtak vagy akár maga a tájat, hegyeket. Turisztikai látványosságként említették a bukaresti

Népek Palotáját, a „Drakula”-kastélyt, Nagyszebenben a főteret, a városházát és a városfalat,

Kolozsváron a Szent Mihály templomot, valamint az ortodox templomot, és a Vidám Temetőt

24

Szaploncán.

Romániai városok említésekor a leggyakoribban elhangzottak: Bukarest (65% említette), Kolozsvár

(60% említette, de figyelembe kell venni, hogy a legtöbb interjú itt készült) és Temesvár (11,7%),

Nagyszeben (8,3%).

3. Kultúra és tradíció

Egy pár kulturális kérdéssel folytattam az interjút: rákérdeztem, hogy tudják-e és tudták-e mielőtt

idejöttek azt, hogy a román egy újlatin nyelv, hogy kik a dákok, illetve hogy élnek itt magyarok és

éltek szászok. Az első kérdésre egy kivételével mindenki azt válaszolta, hogy tudta mielőtt idejött,

hogy a román egy újlatin nyelv. Az interjúalanyok fele még az utazásuk során sem tudta meg, hogy

kik a dákok. Húszból négyen az interjú alatt sem tudták, hogy élnek itt magyarok. A megkérdezettek

nagyjából kivétel nélkül, csak miután eldöntötték, hogy Romániába utaznak, tudták meg ezeket a

tényeket. Két személy a húsz megkérdezett közül nem hallott róla, hogy Erdélyben szászok laktak. A

román helyneveknek a német megfelelőit nagyjából mindenki tudta, ellenben Nagyvárad szász

elnevezését csak fele tudta.

A román tradicionális ételek közül a leggyakrabban a puliszkát (megkérdezettek 65%-a), töltött

káposztát (megkérdezettek 45%-a), pacallevest (megkérdezettek 35%-a) és a miccset

(megkérdezettek 30%-a) említették. A tradicionális ital kérdésére szinte kivétel nélkül a ţuica-t és

annak magyar megfelelőjét, a pálinkát felelték.

4. Média és reklám

Az első kérdés a témában, hogy Németországban és Ausztriában a média milyen képet ad

Romániáról, és milyen témák kerülnek szóba az országgal kapcsolatban. Ennél a kérdésnél nagyon

megoszlanak a vélemények. Összesítve úgy lehetne fogalmazni, hogy régebben negatívabbak voltak

a vélemények, mivel olyan témákat mutattak be, mint cigányok, utcagyerekek, kóbor kutyák

árvaházakban, kórházakban kialakuló botrányok stb., összesítve egy szegény, magas kriminalitású,

elmaradott országkép volt bemutatva a médiában. Manapság valamicskét javult a helyzet az EU-hoz

csatlakozás, gyors gazdasági fellendülés által, de ugyanakkor ott vannak a negatív elemek, mint a

Nokia-botrány, ugyanis a Nokia Romániába való költözésével sok munkanélkülit hagyott

Németországban. Ugyanakkor többen semlegesnek tekintették a média által alkotott képet, mivel

mai napig nagyon kevés információt biztosítanak Romániáról, annak ellenére, hogy egyre több cikk

és tudósítás jelenik meg az országról.

Továbbá azt figyelték meg a megkérdezettek, hogy ha bizonyos értelemben egyértelműen negatív is

25

az országimage, ezt a természeti adottságok megcáfolják. Már sok helyen úti célként tekintenek

Romániára, főleg amióta Nagyszeben „Európa Kulturális Fővárosa” volt egy évig. Természeti

látványosságok, amelyeket a médiában is kiemelnek a Duna Delta és a Kárpátok.

„Románia: egyszerűen csodálatos” reklámszlogenjét egy ötös skálán kellett értékeljék a

megkérdezettek, ahol 1-nem talál és 5-nagyon jól talál. Átlagban 3,9 értékelést adtak a reklámnak.

Összesen hárman ismerték már azelőttről a szlogent, heten pedig az alábbi logót.

9. ábra: Románia lógó (Forrás: www.rumaenien-tourismus.de)

Ugyanúgy osztályozniuk kellett a logót is, amelyet átlagban 4,5-re értékeltek.

Az utolsó kérdés pedig az volt, hogy milyen turisztikai reklámok vannak Romániáról a német

nyelvterületeken. 35%-a a megkérdezetteknek azt válaszolta, hogy semmi, illetve csak cikkek

jelennek meg, meg amit a média mutat. Többiek a turisztikai kiállításokon láttak reklámokat, illetve

ha rákérdeztek turisztikai irodákban. Ami szembetűnőbb volt, hogy 1-2 éve a berlini metrókban,

buszokban megjelentek plakátok, illetve Ausztriában az autópálya mellett. A reklámok nagy része

Romániát alternatív úti célként mutatja be kiemelve a Duna Deltát és a Kárpátokat, meg

természetesen Nagyszebent, az erdélyi szászok fővárosát.

Az interjú végén 15 képből kellett választani, azzal a kérdéssel, hogy közülük melyek találhatóak

Romániában. Az alábbi ábra mutatja, hogy mit válaszoltak a megkérdezettek (i- Romániában

található, n- nem Romániában készült, nt- nem tudja, hogy hol készült), és hány százalékban

mondták egyértelműen, hogy Romániában készült a kép.

10. ábra: Interjú során bemutatott képekre adott válaszok

26

Képek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 %n i i n n n n nt i n n nt n i i n i i i i 45

Utcagyerekek i i i nt i nt n nt i i i i nt nt nt i i nt n i 55Népek Palotája i i i i nt nt n i i i nt i i i i i i i i i 80

i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i 100Cigánylányok i i nt i i i i i i i i i n n i i i i i i 85Gőzmozdony i nt i i i n i nt i i i i n i i i i nt i i 75Duna Delta i i i nt n n n i i i i nt nt i i i nt i n i 60Tornacsapat i i i n i i i i nt i i i i nt i nt i i i i 80Szeben i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i 100Brassópojána nt i i nt i i i i i i i i i i nt nt i i i i 80Puliszka i i i i i i i nt i i nt i i nt n i i i i i 80Töltött káposzta i i i i i i i i i i i i i i i i i i n i 95Peles kastély i i i n n n i i i i nt i n nt i i i nt n i 60Szfinx, Bucsecs nt n nt nt n nt i nt i n n i nt i n i i nt nt nt 30Sífelvonók nt i i nt i i i nt i i i i nt i nt i i i i i 75

Bâlea tó

Víg temető, Săpânţa

Minden megkérdezett két képet társított egyértelműen az országhoz, még pedig Nagyszeben főterét

és egy sírkövet a Vidám Temetőből Szaploncán. Vizuálisan a töltött káposztát többen azonosították

Romániához, mint a puliszkát. A tarka szoknyás cigánylányokat, Brassópojánát és a bukaresti Népek

Palotáját is nagyrészük kapcsolatba hozta az országgal.

Összefoglalás

A kutatási eredményeket feldolgozva a következő kérdéseimre kaptam választ, a következő

hipotéziseket sikerült ellenőriznem.

Először a Romániába utazás motivációit vizsgáltam: a motivációk között utolsó helyen szerepel a

turisztikai tevékenység, a megkérdezettek 10%-a érkezett turistaként Romániába, de ez a mintavétel

egyértelmű velejárója. Mivel több diákot kérdeztünk, az sem meglepő, hogy 30%-a a

megkérdezetteknek tanulni jött ide, 30%-a pedig munka céljából.

Az interjúk során kiderült, hogy az első benyomás Romániáról sokkolóan hatott a külföldiekre, de

ahogy többet tartózkodtak az országban, megváltozott a véleményük. Az első benyomást elsősorban

a szegénység különböző formái pecsételték meg: rossz utak, szürke, egyhangú lakónegyedek,

szemét, koldusok, utcagyerekek, kóbor kutyák stb.

Romániában a szegénység kétségen kívül nagyobb, mint a német nyelvterületeken, és ezt

akadályként többen is említették az interjúkban, tehát a H1 hipotézis részben beigazolódott. Az a

felfogás, hogy ezért nem jönnek a turisták, a múltra tekintve igaz is volt, ellenben mára megváltozott

a helyzet. Az EU-hoz való csatlakozás kicsit megrendítette ezt a gondolkodást. Romániára, mint

újdonsült EU-tagra néznek, ami ha szegényebb is, mint az Európai Unió többi országa, nagy

gazdasági fellendülést és minden téren gyors fejlődést mutat fel a jelenben.

Az interjúk során többször is felmerült Románia kapcsán a roma lakosság kérdése (H2 hipotézis).

Azonban figyelembe kell venni azt, hogy míg a múltban negatív aspektusnak számított, a jelenben

határozott pozitívumot jelent a romák jelenléte a külföldiek számára. A roma kisebbséget különleges

kultúrájuk miatt értéknek tekintik, érdekességnek, amit a megkérdezettek mindenképpen meg

akarnak ismerni. Sokan említették, hogy szeretik a cigányzenét, érdeklődnek a hagyományaik iránt

és szépnek minősítették az öltözetüket, főleg a tarka szoknyákat.

Ebből is látszik, hogy Románia valóban az „ellentétek országa”, ahogy L.H mondta.

Egyértelműen két válaszkategória született arra a kérdésre, hogy mik azok a dolgok, amelyek

másak, mint Németországban vagy Ausztriában: az emberek és az infrastruktúra. Ezeket különböző

jelzőkkel látták el a megkérdezettek: az emberek nyitottak, kedvesek, vendégszeretők, míg az utak

rosszak, az épületeket omladoznak, a közszállítás fejletlen.

Az a feltételezés, hogy a német nyelvterületeken élők a szász elődeik miatt jönnek Romániába (H3)

27

nem kimondottan igaz, hiszen az elmondottak szerint sokan nem is voltak tisztában azzal, hogy

Romániában éltek valaha szászok. Az interjúalanyok közül négynek voltak Romániából származó

elődei, de csak kettőnek szász. 15%-a a megkérdezetteknek azt mondta, hogy az elődök és rokonok

miatt jött Romániába, de nem feltétlenül szász származásúak a rokonok. Ebből arra következtettem,

hogy a magyarországiakkal ellentétben, a német nyelvterületeken élők nem az elődeik felkutatása,

esetleg az övékéhez hasonló kultúra megismerése végett utaznak az országba, hanem éppen

ellenkezőleg: egy új, a saját kultúrájuktól meghatározóan eltérőt szeretnének megismerni. Ez viszont

már haladásnak számít, hogy egyáltalán némi érdeklődést mutatnak Románia iránt.

A német nyelvterületen élők még mindig nagyon keveset tudnak Romániáról, ez az oka a negatív

országimage-nek. A H4 hipotézis egyértelműen igaznak bizonyult: a média még mindig nagyon

keveset tudósít Romániáról, és az a kevés is inkább negatív töltetű. Turisztikai reklámok szinte nem

is léteznek, csak pár desztinációt reklámoztak az elmúlt évben: Nagyszebent, mint „Európai

Kulturális Fővárost”, a Kárpátokat és a Duna Deltát. Ezen felül sok ember fejében megmaradt a

szocialista Románia képe, és egyáltalán nem érdeklődik az ország iránt. Ez a fő probléma, amely a

kutatás során feltárult. A.K. a következőket mesélte ezzel kapcsolatban: „Románia egy olyan ország, ami iránt kevesen érdeklődnek. Én nem ismerek senkit aki itt volt, senkit aki esetleg akarna jönni. Inkább úgy beszélnek róla, hogy ez az ország, amely valahol ott lent van a térképen, de senki sem ismeri.”Kiemelném azt, hogy még vannak olyan német nyelvterületen élők, akik nem hallották, hogy

Erdélyben szászok laktak, annak ellenére, hogy pont ezekre a területekre költöztették ki őket a

kommunizmus idején.

A következő idézetben mind a négy hipotézis igazolódik valamilyen formában.

„Mielőtt idejöttem, nem tudtam majdnem semmit Romániáról. Hallottam a szüleimtől, hogy egy szegény ország, hogy romák élnek itt, vagy cigányok, mindegy hogy mondja nekik az ember. Amit nem tudtam, hogy itt magyarok élnek, hogy léteztek erdélyi szászok. Erről semmit nem tudtam, és a többi kisebbségről sem, akik Romániában élnek” -S.W. így nyilatkozott.

Tehát a kutatás során az információ hiánya bizonyult a legelső akadálynak egy valósághű

országimage kialakulásához. Ez a fő probléma, amit a német nyelvterületeken élők körében meg

kellene oldani.

A negatív országimage több területre nézve jelent veszélyt: politikai és gazdasági szempontból

egyaránt, e kapcsán kiemelném a turisztikai szolgáltatásokra való hatását is. A turistákra nézve

különösen nagy akadályt jelent egy negatív országimage, mert ha meg is lesznek a megfelelő

tényezők a széleskörű szükségleteknek a kielégítéséhez (itt gondolok az infrastruktúrára, a

turizmusban dolgozó személyzet kiképzésére stb.), ha nem tudnak róla a potenciális turisták, a

jövőben sem fogják Romániát választani úti célként.

28

Természetesen ez a kutatás csak egy kezdete Románia országimage-ének a vizsgálásának, hiszen

olyan embereket kérdeztem meg, aki már volt Romániában egy hosszabb időre. Ezért egy

valósághűbb eredmények eléréséhez további kutatás szükséges német nyelvterületeken:

Németországban és Ausztriában.

29

Irodalom

BIRTEL, M., KISSAU, K. (2006): Rumänien Entwicklung und Wahrnehmung in Deutschland In: Europa

Regional, 14(2): 143-153.

DYSENRICK, H. (1991): Komparatistik. Eine Einführung. Bouvier, Bonn.

HEITMANN, K. (1985): Das Rumänienbild im deutschen Sprachraum 1775-1918. Studia Transylvania,

Köln.

HOFFSTÄTTER, P. (1960): Das Denken in Stereotypen. Göttingen.

KISSAU, K. (2004): Ceausescu, Dracula und Waisenhäuser? Eine Imagestudie über Rumänien.

(magiszteri disszertáció kézirat)

LEVY, S. (1990): The Mapping Sentence in Cumulative Destruction: Wellbeing as an Example for

Operationalization and Research Design. Swess and Zeitlinger, Lisse/Amsterdam.

LIPPMAN, W. (1992): Public Oppinion. Harcourt, Brace and World, New York.

MALETZKE, G (1996): Interkulturelle Kommunikation. Zur Interaktion zwisschen Menschen

verschiedener Kulturen. Westdeutscher kiadó, Opladen.

SCOTT, W. (1965): Psychological and Social Correlates of International Images In: KELMAN, H.:

International Behaviour. Social-Psychological Analysis. Ann Arbor. 70-103.

SÜSSMUTH, H. (1993): Das Deutschland-Image nach 1989. Selbstbilder der Deutschen und

Deutschenbilder in Europa In: Politische Sozialisation und Gescichte, Dortmund, 135-156.

SZELES, P. (1998): A hírnév ereje. STAR PR Ügynökség, Budapest.

SZELES, P. (2001): Nagy PR-könyv. Managment kiadó, Budapest.

Internetes források:

http://www.hazai.hu/sajto/agro00032.shtml (2008 április 17. utolsó megtekintés)

www.speigel.de (2008 március 8. utolsó megtekintés)

http://www.brandingromania.com/?p=82 (2008 április 19. utolsó megtekintés)

www.insee.ro, Romanian Statistical Yearbook (2008 április 19. utolsó megtekintés)

www.mturism.ro

www.rumaenien-tourismus.de

30

1. melléklet

KérdőívADATOK

Név:Születési dátum és -hely:Családi állapot:Állampolgárság:Lakhely (város):

Utazás Romániában és első benyomás

4) Mondjon 5 szót vagy fogalmat, ami Önnek eszébe jut Romániáról.5) Mióta van Romániában?6) Meddig marad/ szeretne maradni Romániában?7) Mi volt az oka annak, hogy Romániába jött?8) Milyen volt az első benyomása Romániáról egy hetes skálán? (ahol 1-nagyon rossz, 10-

nagyon jó)9) Mit gondol a többi megkérdezett mit válaszoltak erre a kérdésre?10) Mit észlelt elsőnek, ami más volt itt, mint a hazájában? (várom a választ, ha nem tudja

felsorolom a következő lehetőségeket)Táj, építmények, emberek, ügyintézés, közlekedés

11) Utazott Ön az ittléte alatt Románián belül? Ha igen, milyen helyeket látogatott meg?12) Mi a véleménye Önnek az ittléte során átéltekről egy hetes skálán? (ahol 1-nagyon rossz, 10-

nagyon jó)13) Mit gondol a többi megkérdezett mit válaszoltak erre a kérdésre?

Földrajzi tényezők

Volt már Romániában a mostani utazása előtt? Ha igen, milyen régióban? Ha még nem utazott Románián belül, meg szeretné tenni ezt a közeljövőben? Ha igen, hova szeretne utazni? (várom a választ, ha nem tudja felsorolom a következő

lehetőségeket)Hegyekbe, tengerpartra, Bukarestbe, Erdély városaiban, Moldovába

Van ennek egy különösebb oka? Kérem nevezzen meg 3 turisztikai attrakciót Romániából. Kérem nevezzen meg 3 romániai várost.

Kultúra és tradicó

15. Tudott Ön arról, hogy a román nyelv latin eredetű?16. Hallott már Ön a dákokról?17. Tudta Ön, hogy Romániában magyarok is élnek?18. Tudta Ön, hogy Romániában szászok is élnek/éltek?19. Mi a román megfelelőjük a következő szász földrajzi neveknek?

Siebenbürgen, Klausenburg, Hermannstadt, Kronstadt, Grosswardeinha nem tudja, esetleg fordítottját megkérdezni: Transilvania, Cluj-Napoca, Sibiu, Braşov, Oradea

20. Nevezzen meg egy olyan tulajdonságot, ami Ön szeint a román emberre jellemző.21. Mondjon tradicionális román ételeket és italokat.22. Tud Ön más olyan termékről, amit az Ön hazájában nem lehet megvásárolni?

31

Média és reklám

4) Mi a véleménye Önnek, milyen benyomást továbbítanak az otthoni médiák Romániáról?

“Románia: egyszerűen csodálatos” (“Rumänien: einfach erstaunlich”)

5) Mi a véleménye Önnek erről a szlogenről egy ötös skálán? (1-nem talál, 5-nagyon jól talál)6) Mi a véleménye Önnek erről a lógóról egy ötös skálán? (1-nem talál, 5-nagyon jól talál)7) Milyen turisztikai reklámok jelennek meg Romániáról az Ön országában?

KÉPEK

A képek közül az Ön véleménye szerint melyek készültek Romániában?

32

2. melléklet

1.kép 2.kép

3. kép 4.kép

5.kép 6.kép

33

7.kép 8.kép

9.kép 10.kép

34

11.kép 12.kép

13.kép 14.kép

15.kép 16.kép

35