DIRECȚIA GENERALĂ DIRECȚIA PENTRU CENTRUL ÎNVĂȚĂMÂNT ÎNVĂȚĂMÂNT ÎN LIMBILE NAȚIONAL DE EVALUARE ȘI PREUNIVERSITAR MINORITĂȚILOR EXAMINARE Anexa nr.1 la MECȘ nr. 5575/28.10.2015 CONCURS PENTRU OCUPAREA POSTURILOR DIDACTICE/ CATEDRELOR DECLARATE VACANTE/ REZERVATE ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTUL PREUNIVERSITAR PROGRAMA PENTRU DISCIPLINELE LIMBA ȘI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ ȘI METODICA PREDĂRII ACTIVITĂȚILOR INSTRUCTIV - EDUCATIVE ÎN GRĂDINIȚA DE COPII SPECIALIZAREA EDUCATOARE/ INSTITUTORI/ PROFESORI PENTRU ÎNVĂȚĂMÂNT PREȘCOLAR - Bucureşti - 2015
33
Embed
PREUNIVERSITAR PROGRAMA PENTRU DISCIPLINELE · Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztőjátékai, Flaccus Kiadó, 2014. 22. Sugárné Kádár Júlia: Beszéd és kommunikáció
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
DIRECȚIA GENERALĂ DIRECȚIA PENTRU CENTRUL ÎNVĂȚĂMÂNT ÎNVĂȚĂMÂNT ÎN LIMBILE NAȚIONAL DE EVALUARE ȘI PREUNIVERSITAR MINORITĂȚILOR EXAMINARE
Anexa nr.1 la MECȘ nr. 5575/28.10.2015
CONCURS PENTRU OCUPAREA POSTURILOR DIDACTICE/
CATEDRELOR DECLARATE
VACANTE/ REZERVATE ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTUL
PREUNIVERSITAR
PROGRAMAPENTRU
DISCIPLINELELIMBA ȘI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ ȘI
METODICA PREDĂRII ACTIVITĂȚILOR
INSTRUCTIV - EDUCATIVE ÎN GRĂDINIȚA DE COPII
SPECIALIZAREAEDUCATOARE/ INSTITUTORI/
PROFESORI PENTRU ÎNVĂȚĂMÂNT PREȘCOLAR
- Bucureşti - 2015
A. NOTĂ DE PREZENTARE
Justificarea viziunii curriculare - paradigma educaţiei timpurii Educaţia timpurie a fost una din elementele care a fost integrată în sistemul reformei realizate în
domeniul educaţiei. Unul din cele mai importante repere ale procesului de reformă educaţională este reprezentat de adoptarea Legii Educaţiei Naţionale 1 /2011, cu modificările și completările ulterioare, care prevede în cadrul sistemului naţional de învăţământ preuniversitar pentru educaţia timpurie ca fiind formată din nivelul antepreşcolar (0-3 ani) şi învăţământul preşcolar (3-6 ani).
În anul 2011 au fost adoptate două comunicări ale Comisiei Europene care vizează în mod direct educaţia timpurie a copiilor. Unul dintre acestea, Educaţia şi îngrijirea copiilor preşcolari: să oferim tuturor copiilor noştri cea mai bună pregătire pentru lumea de mâine, Comunicare a ComisieiEuropene, Bruxelles, 17.2.2011, COM (2011) 66 final prevede: „Educaţia şi îngrijirea copiilor preșcolari (EICP) constituie soclul principal al succesului învățării de-a lungul vieții, al integrării sociale, al dezvoltării personale și, mai târziu, al capacității de inserție profesională.
Venind în completarea rolului primordial al familiei, educația și îngrijirea copiilor preșcolari au un impact important și durabil imposibil de realizat prin măsuri ulterioare. Primele experiențe ale copiilor stau la baza întregii lor formări ulterioare. Dacă se constituie baze solide în primii ani, formarea ulterioară este mai eficace și mai susceptibilă de a se desfășura pe tot parcursul vieții, reducând riscul abandonării timpurii a studiilor, sporind echitatea școlarității și reducând costurile suportate de societate din motive de risipă de talente și cheltuielile publice în domeniul social, al sănătății și chiar judiciar.
Cel de-al doilea document, Concluziile Consiliului privind educația și îngrijirea copiilor preșcolari: să oferim tuturor copiilor noștri cea mai bună pregătire pentru lumea de mâine, (2011/C175/03), Jurnalul Oficial al Uniunii Europene 15.6.2011 prevede la rândul său: “Educația și îngrijirea copiilor preșcolari (EICP) de înaltă calitate ( 9 ) oferă o gamă largă de avantaje pe termen scurt și lung atât pentru persoane, cât și pentru societate în general. Completând rolul central al familiei, EICPconstituie soclul principal al dobândirii limbajului, al succesului învățării pe tot parcursul vieții, al integrării sociale, al dezvoltării personale și al capacității de inserție profesională.
Definirea profesiei de educatoare. Raportare la standardul ocupațional – educatoare / institutor / profesor pentru învățământul preșcolar Educatoarea “instruiește și educă prin joc, pentru sprijinirea și promovarea dezvoltării copiilor de vârstă preșcolară, urmărind obiective cognitive și de limbaj, psiho-motorii, de educare a afectivităţii, ale educaţiei estetice și ale educaţiei pentru societate” iar misiunea ocupației este “de a permite fiecărui copil să-și urmeze drumul său personal de evoluţie, oferindu-i suport pentru integrarea în viaţa socială și activitatea școlară”.
B. SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
A jelöltek az alábbi sajátos kompetenciák kialakítását bizonyítja: az irodalmi nyelv normáit betartó értekező szöveg alkotása irodalomelméleti ismeretek alkalmazása adott szöveg értelmezése adott szöveg műfaji besorolása az irodalmi szövegnek az óvodás gyermek világához való közelítése helyesírási ismeretek alkalmazása hangtani ismeretek és ezek alkalmazása jelentéstani ismeretek és ezek alkalmazása (elsődleges jelentés, átvitt jelentés, rokonértelműség,
ellentétes jelentésű szavak, azonos alakú szavak) szókészlettani ismeretek és ezek alkalmazása (szókészlet, szókincs, a szókészlet változása) szófajtani, mondattani, szövegtani ismeretek és ezek alkalmazása a tantárgypedagógia tartalmainak összehangolása a pedagógia, pszichológia, didaktika újabb
eredményeivel; a nyelvi, irodalmi és tantárgypedagógia tartalmainak összehangolása az óvodai tantervvel; a tartalmak gyakorlati jellegének a kiemelése az interdiszciplinaritás, a tantárgyterületek (nyelv és irodalom) integrációjának és az alkalmazhatóság
elvének az érvényesítés a tanítási gyakorlat megújtítása, a rugalmas gondolkodás, döntésképesség, kreativitás és
együttműködés elvének érvényesítése; kommunikációs helyzetekhez igazodó helyes nyelvhasználat a magyar irodalom, gyermekirodalom ismerete, tudatos szövegértő képesség és saját vélemény
megfogalmazása, érvelés anyanyelvi és jelentéstani ismeretek alkalmazása az irodalmi szöveghez és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tanulási helyzetek választása az anyanyelvhasználatot fejlesztő korszerű módszerek alkalmazása
C. TARTALMAK A MAGYAR NYELVHEZ, IRODALOMHOZ ÉS GYERMEKIRODALOMHOZ
I. Magyar nyelv1. Hangtani és jelentéstani ismeretek: A szójelentés. Hangalak és jelentés viszonya (egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak). Magánhangzók,mássalhangzók, magánhangzótörvények, mássalhangzótörvények. A szótag, szótagolás és elválasztás.2. A magyar helyesírás alapelvei3. Szóalaktani ismeretek: A szótő és toldalékok. A toldalékok fajtái és funkciójuk. 4. Szófajtani ismeretek: Alapszófajok, viszonyszók és mondatszók5. Mondattani ismeretek: Az egyszerű mondat. A mondatok kommunikációs funkciója (információközlő, érzelemkifejező, felszólító, kérdő mondatok).6. Szövegtani ismeretek: A szöveg jellemzői. Szövegtípusok (ismeretközlő szövegek, irodalmi szövegek, publicisztikai szövegek, funkcionális szövegek).
II. Magyar irodalom és gyermekirodalom1. Irodalomelméleti alapfogalmak adekvát alkalmazása A gyermekirodalom lírai műfajai. Lírai én, a vers témája, hangneme, vershelyzet, a vers szerkezete, az irodalmi kódok és formák szövegszerveződésben betöltött szerepe (műfajok, verstani alapismeretek, hasonlat, szóképek, retorikai alakzatok) A gyermekirodalom epikai műfajai. Narrációs eljárások: történetalakítás, tér- és időszerkezet, időkezelés, cselekményvezetés, hősteremtés, elbeszélő, elbeszélői és szereplői szólamok (párbeszéd, monológ, leírás, elbeszélés)2. A gyermekirodalom lírai műfajai A gyermekvers jellemzői A népi gyermeklíra (mondókák, játékversek) A gyermeklíra korszakai:
19. század (pl. Arany János, Gyulai Pál, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor gyermekversei) 20. század (pl. Áprily Lajos, József Attila, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc gyermekversei) 21. század (pl. Fekete Vince, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lackfi János, László Noémi,Nemes Nagy Ágnes, Szabó T. Anna, Szilágyi Domokos, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Tóth Krisztina, Weöres Sándor, Zelk Zoltán gyermekversei)
3. A gyermekirodalom epikai műfajai A népköltészet epikai műfajai. A népmese. A népmonda. Benedek Elek és Arany László meséi A műköltészeti mese (pl. Berg Judit, Döbrentey Ildikó, Dóka Péter, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Máté Angi, Zágoni Balázs meséi) A novella (pl. Móra Ferenc, Móricz Zsigmond novellái) A gyermek- és meseregény (pl. Berg Judit, Csukás István, Fekete István, Fodor Sándor, Lázár Ervin,Móra Ferenc, Varró Dániel meseregényei)Megjegyzés: A zárójelbe tett nevek csak a példa kedvéért soroltattak fel. A műfajhoz tartozó bármely szerző akármelyik műve, vagy művének részlete szerepelhet a tételek között.
SZAKIRODALOM A MAGYAR NYELVHEZ, IRODALOMHOZ ÉSGYERMEKIRODALOMHOZAz alábbiakban felsorolt szakirodalmi források egy része elektronikusan is elérhető.
1. Bajzáth Mária: Járom az új váramat, népmesék óvodásoknak 2, Kolibri Kiadó, Budapest, 2014.2. Bajzáth Mária: Itt vagyok ragyogok, népmesék 0-4 évig, Kolibri Kiadó, Budapest, 2014.3. Bajzáth Mária: Mesefoglalkozások gyűjteménye 1, Kolibri Kiadó, Budapest, 2015. 4. Balázs Imre József: Kobak könyve, avagy fordított-e a fordított világ? Helikon Kiadó, 1999. 18. sz.5. Bálint Péter-Bódis Zoltán (szerk.): Változatok a gyermeklírára. Didakt, Debrecen, 2006.
6. Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.7. Bognár Tas: Gyermekpróza. Világ- és magyar irodalom. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.8. Eőry Katalin- Mikus Edit- Tóth Mária: Fogd a kezét! Add tovább! Hagyományaink és nyelvi örökségünk
óvónőknek, Budapest, 2012. 9. Fóris-Ferenczi Rita (szerk): Együtt olvasni jó!, Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2015.
10. Hegedűs Imre János: Benedek Elek. Monográfia. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2006. 11. Komáromi Gabriella: Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, 2001.12. Trencsényi László: Gyermekirodalom A-tól Z-ig. Fapadoskönyv.hu., 2013.13. Végh Balázs Béla: A gyermekirodalom változatai. Korunk Komp-Press, 2007.14. Végh Balázs Béla: Kalandozások a gyermekirodalomban. Savaria University Press, Szombathely, 2011.15. *Hét aranyalma. Módszertani gyűjtemény óvodapedagógusoknak, Budapest, 2012.
D.TARTALMAK AZ ÓVODAI OKTATÓ-NEVELŐ TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZERTANÁHOZ ÉS A NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TAPASZTALATI TERÜLET MÓDSZERTANI
KÉRDÉSEIHEZa.) A szóbeli kommunikációs kompetencia fejlesztése Az anyanyelvi nevelés Óvodai Tantervben megfogalmazott fejlesztési követelményei, részletes
követelményei. A gyermeknyelv fejlődésének szakaszai. Az óvodás korú gyermek beszédfejlődési folyamatának főbb
sajátosságai. Beszédértési és kommunikációs kompetencia fejlesztése. Fonológiai jelenségek felismerése (a
beszédhangok hallása, felismerése, elkülönítése), a rövid és a hosszú beszédhangok tudatosmegkülönböztetése. Hallásfejlesztés, fonémahallás, mondatfonetikai eszközök használata.Szókincsgyarapítás. Mondat- és szövegalkotást fejlesztő anyanyelvi játékok.
A kommunikációs képességeket fejlesztő tevékenységek: képolvasás, beszélgetés, oktató vagy didaktikai játék.
Szintaktikai és szemantikai jelenségek felismerése változatos témájú szóbeli szövegekben. Az anyanyelvi tapasztalatszerzés képességének, a nyelvi megformálásra való érzékenységnek a
fejlesztése: fonológiai, szóra vonatkozó, szintaktikai, pragmatikai tudatosság fejlesztése. Az óvodai irodalmi nevelés: A gyermek és irodalom kapcsolata. Az életkori sajátosságoknak megfelelő
irodalmi alkotások kiválasztása. Α mesehallgatás/tanítás körülményeinek megteremtése, módszerei, eljárásai, eszközei, a tevékenység
didaktikai mozzanatai. Α vershallgatás/tanítás körülményeinek megteremtése, módszerei, eljárásai, eszközei, a tevékenység
didaktikai mozzanatai.b.) Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés módszerei Hagyományos (valójában didaktikai) módszerek: bemutatás, magyarázat, beszélgetés, szemléltetés,
gyakorlás, projekt. Korszerű módszerek. A kooperatív módszerek. Reformpedagógiai és alternatív módszerek az óvodai
anyanyelvi nevelésben. Az irodalmi tevékenység tartalmához szorosan kapcsolódó módszerek: meseprodukció (mesemondás),
drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, mesealkotás. A képekhez kapcsolódó anyanyelvi nevelési módszerek (képeskönyv képeinek nézegetése, a képolvasás,
hiányos rajz kiegészítése. Projektmódszer az óvodai anyanyelvi nevelésben. A játék, mint a nyelvi-kommunikációs fejlesztés sokszínű lehetősége.
c.) Az óvodai nevelési folyamat tervezése
Az óvodai tanterv teljesítményközpontú, szerkezeti elemei: a követelmények (általános és részleteskövetelmények), magatartási modellek és a tartalomjavaslatok. Az egyéni tervezés formái: éves terv,projekt tervezés, heti tematikus terv (meghatározott témakörrel), napi: integrált tevékenységi terv vagyönálló tevékenységi terv. Az óvodai opcionális tevékenységek tervezése.
Az interdiszciplinaritás és integrált nevelés elve az óvodai anyanyelvi nevelésben. Integrált/Komplex óvodai tevékenységek tervezése és szervezése. Tanulási tevékenységek az óvodában. Tapasztalati területek szerinti tanulási tevékenységek. Szabad
tevékenységek. Személyes fejlődést célzó tevékenységek. Tartalom és módszer összefüggése. A módszerválasztást meghatározó tényezők. Szervezési módok és munkaformák a kommunikációs képességek fejlesztésében. A frontális munka, az
egyéni, páros és csoportmunka. Az óvodások önálló tanulása. Motiválás. A kognitív önszabályozó stratégia. Differenciálás és
individualizálás. Az értékelés funkciói és folyamata az anyanyelvoktatásban. Diagnosztikus, formatív, fejlesztő és
szummatív értékelés. Értékelési stratégiák, eljárások és módszerek.
SZAKIRODALOM AZ ÓVODAI OKTATÓ-NEVELŐ TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZERTANÁHOZ ÉS A NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TAPASZTALATI TERÜLETMÓDSZERTANI KÉRDÉSEIHEZ
Az alábbiakban felsorolt szakirodalmi források egy része elektronikusan is elérhető. 1. Barabási Tünde – Demény Piroska – Stark Gabriella: Gyakorlatközelben. A projektmódszer óvodai
alkalmazása, Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2012.2. Barabási Tünde – Stark Gabriella: Óvodamódszertani alapismeretek, Kolozsvári Egyetemi Kiadó,
Kolozsvár, 2015.3. Bárdos Jenő: A nyelvpedagógia fejlődése és tudatosulása. In. Nyelvpedagógiai kalandozások.
Iskolakultúra, Pécs, 2004.4. Czimer Györgyi−Balogh László: Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése. Géniusz Könyvek, Magyar
Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. 5. Dankó Ervinné: Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában, Okker Kiadó, Budapest.6. Deliné Dr. Frater Katalin: A differenciáló pedagógia alapjai, sajátosságai az óvodai nevelésben, Alkotó
Műhely, Hajdúböszörmény, 2010. 7. Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In. Uő (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, 1998.8. Fóris-Ferenczi Rita: Anyanyelv-pedagógia. Kísérlet az elmélet(ek) és a gyakorlat egybehangolására.
Erdélyi Tankönyvtanács. 2006.9. Fóris-Ferenczi Rita, Orbán Gyöngyi et. all.: Beszélgetőkönyv a megértő irodalomoktatásról. T3 Kiadó,
Sepsiszentgyörgy, 2003.10. Fűzfa Balázs (szerk.): Élményközpontú irodalomtanítás. A megértés felé. Pont Kiadó, Budapest, 2003. 11. Fűzfa Balázs (szerk.): Élményközpontú irodalomtanítás. Irodalomtankönyv ma. Pont Kiadó, Budapest,
2002.12. Gonda Judit: Kerek-Világ. Játékos óvodai projektek az átlagostól eltérő készség-és képességszint
megismeréséhez, Budapest, 2012.13. Kádár Annamária: Az érzelmi intelligencia fejlődése és fejlesztésének lehetőségei óvodás- és kisiskolás
korban, Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2012.14. Kádár Annamária: Mesepszichológia, Kulcslyuk Kiadó, 2012.15. Kovács György – Bakosi Éva: Óvodapedagógia. Játékos tanulás az óvodában, Debrecen, 2005.16. Kovácsné Bakosi Éva: A játszóképesség, minta kisgyermekekkel foglalkozók kulcskompetenciája,
Alkotó Műhely, Hajdúböszörmény, 2008. 17. Lénárd Sándor−Rapos Nóra: Fejlesztő értékelés. Gondolat Kiadó, Budapest, 2009.
18. Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata. Módszertani könyv óvodapedagógusoknak, Szolnok, 2012.
19. M. Nádasi Mária: Az oktatás szervezési módjai és munkaformái. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 368-389 o
20. M. Nádasi Mária: A projektoktatás elmélete és gyakorlata. Géniusz Könyvek. 2010.21. Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztőjátékai, Flaccus Kiadó, 2014. 22. Sugárné Kádár Júlia: Beszéd és kommunikáció az óvodás és kisiskolás korban, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1985.23. MECI. Curriculum pentru învățământul preșcolar (3/7 ani). București, 2008.
GRUP DE LUCRU:Coordonator:
Mátyás Emőke-Éva – inspector de specialitate limba maghiară învățământ primar și învățământ preșcolar, Ministerul Educației și Cercetării Științifice, Direcția pentru Învățământ în Limbile Minorităților, București
Membri:1. dr. Demény Piroska – Universitatea Babeş-Bolyai, Facultatea de Psihologie şi Ştiinţe Educaţionale, Institutul de Pedagogie şi Didactică Aplicată, Cluj-Napoca 2. Makkai Kinga – Liceul Vocaţional Pedagogic „Mihai Eminescu”, Tg. Mureș 3. Márton Adél – I.S.J. Harghita, Miercurea Ciuc4. Szőcs Imola – I.S.J. Covasna, Sfântu Gheorghe
Borcsa Mária – Grădinița cu Program Prelungit „Manócska”, Tg. SecuiescDIRECȚIA GENERALĂ DIRECȚIA PENTRU CENTRUL
ÎNVĂȚĂMÂNT ÎNVĂȚĂMÂNT ÎN LIMBILE NAȚIONAL DE EVALUARE ȘI PREUNIVERSITAR MINORITĂȚILOR EXAMINARE
Anexa nr.1 la MECȘ nr. 5575/28.10.2015
CONCURS PENTRU OCUPAREA POSTURILOR DIDACTICE/
CATEDRELOR DECLARATE
VACANTE/ REZERVATE ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTUL
PREUNIVERSITAR
PROGRAMAPENTRU
DISCIPLINELE
LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ, METODICA PREDĂRII LIMBII ȘI LITERATURII
MAGHIARE MATERNE
SPECIALIZAREAÎNVĂȚĂTORI/INSTITUTORI/
PROFESORI PENTRU ÎNVĂȚĂMÂNT PRIMAR
- Bucureşti - 2015
C. NOTĂ DE PREZENTARE
Programa se adresează învățătorilor, institutorilor și profesorilor pentru învățământul primar, care s-au înscris și vor susține concursul pentru ocuparea posturilor didactice/ catedrelor declarate vacante/ rezervate în învăţământul preuniversitar. În elaborarea programei s-au avut în vedere următoarele principii:
principiul continuității formării inițiale şi continue, realizat prin evoluție în carieră și dezvoltare profesională;
principiul coerenței modular-tematice a programei, asigurat prin articularea proiectării ei, prin modul de elaborare a competențelor generale şi specifice, prin modul de selectare a conținuturilor ce vor face obiectul evaluărilor vizate, prin diversitatea formelor şi a strategiilor evaluative sugerate pentru a fi utilizate în contextul acestor examinări;
principiul adecvării şi armonizării finalităților şi a conținuturilor învățământului primar românesc cu direcțiile şi spiritual schimbărilor din societate;
principiul optimizării şi inovării activității în învățământul primar, prin asimilarea celor mai noi achiziții din ştiințele educației şi din ştiințele conexe.
Programa concursului pentru ocuparea posturilor didactice/ catedrelor declarate vacante/ rezervateîn învăţământul preuniversitar a învățătorilor/ institutorilor/profesorilor pentru învățământ primar vizează competenţe abordabile din perspectiva dimensiunii cognitive, procedural-aplicative și atitudinale și propune o tematică ce corespunde tendințelor în evoluția disciplinelor. Este structurată pe două secțiuni:
secțiunea 1 – discipline de specialitate - Limba și literatura maghiară maternă; secțiunea 2 – metodica predării disciplinelor de specialitate - Metodica predării limbii și
literaturii maghiare materne
D. SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
A jelöltek az alábbi sajátos kompetenciák kialakítását bizonyítja: az irodalmi nyelv normáit betartó értekező szöveg alkotása irodalomelméleti ismeretek alkalmazása adott szöveg értelmezése adott szöveg műfaji besorolása az irodalmi szövegnek a kisiskolás világához való közelítése helyesírási ismeretek alkalmazása hangtani ismeretek és ezek alkalmazása jelentéstani ismeretek és ezek alkalmazása (elsődleges jelentés, átvitt jelentés, rokonértelműség,
ellentétes jelentésű szavak, azonos alakú szavak) szókészlettani ismeretek és ezek alkalmazása (szókészlet, szókincs, a szókészlet változása) szófajtani, mondattani, szövegtani ismeretek és ezek alkalmazása a tantárgypedagógia tartalmainak összehangolása a pedagógia, pszichológia, didaktika újabb
eredményeivel; a nyelvi, irodalmi és tantárgypedagógia tartalmainak összehangolása az elemi tagozatos tantervvel; a tartalmak gyakorlati jellegének a kiemelése az interdiszciplinaritás, a tantárgyterületek (nyelv és irodalom) integrációjának és az alkalmazhatóság
elvének az érvényesítés a tanítási gyakorlat megújtítása, a rugalmas gondolkodás, döntésképesség, kreativitás és
együttműködés elvének érvényesítése; kommunikációs helyzetekhez igazodó helyes nyelvhasználat a magyar irodalom, gyermekirodalom ismerete, tudatos szövegértő képesség és saját vélemény
megfogalmazása, érvelés anyanyelvi és jelentéstani ismeretek alkalmazása az irodalmi szöveghez és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tanulási helyzetek választása az anyanyelvhasználatot fejlesztő korszerű módszerek alkalmazása
C. TARTALMAK A MAGYAR NYELVHEZ, IRODALOMHOZ ÉSGYERMEKIRODALOMHOZ
I. Magyar nyelv1. Hangtani és jelentéstani ismeretek: A szójelentés. Hangalak és jelentés viszonya (egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak). Magánhangzók,mássalhangzók, magánhangzótörvények, mássalhangzótörvények. A szótag, szótagolás és elválasztás.2. A magyar helyesírás alapelvei3. Szóalaktani ismeretek: A szótő és toldalékok. A toldalékok fajtái és funkciójuk. 4. Szófajtani ismeretek: Alapszófajok, viszonyszók és mondatszók5. Mondattani ismeretek: Az egyszerű mondat. A mondatok kommunikációs funkciója (információközlő, érzelemkifejező, felszólító, kérdő mondatok).6. Szövegtani ismeretek: A szöveg jellemzői. Szövegtípusok (ismeretközlő szövegek, irodalmi szövegek, publicisztikai szövegek, funkcionális szövegek).II. Magyar irodalom, gyermekirodalom1. Irodalomelméleti alapfogalmak adekvát alkalmazása
• A gyermekirodalom lírai műfajai. A vers témája, hangneme, vershelyzet, a vers szerkezete, műfajok, verstani alapismeretek, hasonlat, szóképek, retorikai alakzatok
2. A gyermekirodalom lírai műfajai • A gyermekvers jellemzői • A népi gyermeklíra (mondókák, játékversek)• A gyermeklíra korszakai:
19. század (pl. Arany János, Gyulai Pál, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor gyermekversei) 20. század (pl. Áprily Lajos, József Attila, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc gyermekversei) 21. század (pl. Fekete Vince, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lackfi János, László Noémi,
Nemes Nagy Ágnes, Szabó T. Anna, Szilágyi Domokos, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Tóth Krisztina, Weöres Sándor, Zelk Zoltán gyermekversei)
3. A gyermekirodalom epikai műfajai • A népköltészet epikai műfajai. A népmese. A népmonda. • Benedek Elek és Arany László meséi• A műköltészeti mese (pl. Berg Judit, Döbrentey Ildikó, Dóka Péter, Hervay Gizella, Kányádi
Sándor, Lázár Ervin, Máté Angi, Zágoni Balázs meséi)• A novella (pl. Móra Ferenc, Móricz Zsigmond novellái)• A gyermek- és meseregény: (pl. Berg Judit, Csukás István, Fekete István, Fodor Sándor, Lázár
Ervin, Móra Ferenc, Varró Dániel meseregényei)Megjegyzés: A zárójelbe tett nevek csak a példa kedvéért soroltattak fel. A műfajhoz tartozó bármely szerző akármelyik műve, vagy művének részlete szerepelhet a tételek között. SZAKIRODALOM A MAGYAR NYELVHEZ, IRODALOMHOZ ÉSGYERMEKIRODALOMHOZAz alábbiakban felsorolt szakirodalmi források egy része elektronikusan is elérhető.
1. Bálint Péter-Bódis Zoltán (szerk.): Változatok a gyermeklírára. Didakt Kiadó, Debrecen, 2006.2. Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.3. Bognár Tas: Gyermekpróza. Világ- és magyar irodalom. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.4. Fóris – Ferenczi Rita (szerk): Együtt olvasni jó!, Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2015.5. Hegedűs Imre János: Benedek Elek. Monográfia. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006.6. Komáromi Gabriella: Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, 2001.7. Trencsényi László: Gyermekirodalom A-tól Z-ig. Fapadoskönyv.hu. 2013.8. Végh Balázs Béla: A gyermekirodalom változatai. Korunk Komp-Press, 2007.9. Végh Balázs Béla: Kalandozások a gyermekirodalomban. Savaria University Press, Szombathely, 2011.
10. A tartalmaknál felsorolt irodalmi művek D. TARTALMAK A MAGYAR ANYANYELV TANTÁRGYPEDAGÓGIÁJÁHOZ
gyakorlatok, nyelvi játékok, beszédművelési gyakorlatok. • Az anyanyelvi tapasztalatszerzés képességének, a nyelvi megformálásra való
érzékenységnek a fejlesztése.2. Olvasástanítás-és az írott szövegértési kompetencia fejlesztése
• Hang- és betűtanítás. • Az olvasástechnika fejlesztése. Olvasási gyakorlatok.• A szövegértési kompetencia fejlesztése.• A lírai alkotások feldolgozásának műveletrendje. • Az elbeszélő típusú szövegek feldolgozásának műveletrendje. • Tudományos, ismeretterjesztő szövegek feldolgozásának műveletrendje. • Információk szerzése funkcionális szövegekből (szórólapok, használati
utasítások, szabályzatok, menetrendek stb.).3. Írástanítás és az írott szövegalkotási kompetencia fejlesztése
• Az írott betű tanítása. • Az írástechnika fejlesztése. Írásgyakorlatok.• A témához, műfajhoz, kommunikációs partnerhez, a kommunikáció céljához igazodó
szövegek alkotása (elbeszélő, leíró, funkcionális). 4. A tanulás szervezése
• Az oktatási folyamat tervezése. A képességfejlesztő tanterv egységei és kapcsolatrendszere: alapkompetenciák, sajátos kompetenciák, tartalmak. Az egyénitervezés formái: kalendarisztikus terv, tematikus terv (a tanulási egység terve),óravázlat/forgatókönyvek.
• Tartalom és módszer összefüggése. A módszerválasztást meghatározó tényezők. Hagyományos és korszerű módszerek. A kooperatív módszerek.
• Szervezési módok és munkaformák az anyanyelvoktatásban. A frontális munka, az egyéni,pár- és csoportmunka.
• A tanulók önálló tanulása. Motiválás. Differenciálás és individualizálás.• Az értékelés funkciói és folyamata az anyanyelvoktatásban. Diagnosztikus,
formatív/folyamatos és szummatív értékelés. Értékelési stratégiák, eljárások és módszerek.
SZAKIRODALOM A MAGYAR ANYANYELV TANTÁRGYPEDAGÓGIÁJÁHOZ
(Az alábbiakban felsorolt szakirodalmi források egy része elektronikusan is elérhető) 1. Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest, 2001. 2. Adamikné Jászó Anna – Kálmánné Bors Irén – Kernya Rózsa – H. Tóth István: Az anyanyelvi nevelés
módszerei. Általános iskola 1-4 osztály. Kaposvár, 2001.3. Adamikné Jászó Anna (szerk): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 2007.4. Ambrus Ágnes – Péter Lilla – Stark Gabriella: Gyakorlatközelben. Te mit választanál? Választható
tantárgyak az elemi osztályokban, Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2013.5. Bárdos Jenő: A nyelvpedagógia fejlődése és tudatosulása. In. Nyelvpedagógiai kalandozások.
Iskolakultúra, Pécs, 2004.6. Bodoni Ágnes – Kádár Anna: Az óvodás- és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani
megközelítésben, Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2010.7. Czimer Györgyi−Balogh László: Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése. Géniusz Könyvek,
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010.
8. Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In. Uő (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
9. Fóris-Ferenczi Rita: Anyanyelv-pedagógia. Kísérlet az elmélet(ek) és a gyakorlat egybehangolására.Erdélyi Tankönyvtanács. 2006.
10. Fóris-Ferenczi Rita, Orbán Gyöngyi et. all.: Beszélgetőkönyv a megértő irodalomoktatásról. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003.
11. Fűzfa Balázs (szerk.): Élményközpontú irodalomtanítás. A megértés felé. Pont Kiadó, Budapest, 2003. 12. Fűzfa Balázs (szerk.): Élményközpontú irodalomtanítás. Irodalomtankönyv ma. Pont Kiadó, Budapest,
2002.13. Gordon Győri János (szerk.): Irodalomtanítás a világ kilenc oktatási rendszerében. Pont Kiadó,
Budapest, 2003.14. Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó,
Budapest, 2006.15. Kádár Annamária: Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban, Kulcslyuk
Kiadó, 2012.16. Lénárd Sándor−Rapos Nóra: Fejlesztő értékelés. Gondolat Kiadó, Budapest, 2009. 17. Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.18. M. Nádasi Mária: A projektoktatás elmélete és gyakorlata. Géniusz Könyvek. 2010.19. Podráczky Judit: Különlegesek. Adalékok a differenciálás módszertanához, Budapest, 2013.20. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2002.21. Zsigmond István: Az értő olvasás fejlesztése – útmutató kézikönyv pedagógusok és pedagógusjelöltek
számára – Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2008.22. Érvényben levő tantervek az elemi osztályok számára 23. *** Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület. Általános szakmai koncepció.
24. *** Sulinova oktatási programcsomag (1–12 osztály)http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/1_szovegertes/index.html
NOTĂ: Bibliografia pentru metodica de specialitate include și planurile cadru, programele școlare, precum și manualele cuprinse în catalogul manualelor școlare valabile în învățământul preuniversitar, în anul școlar în care se susține examenul.
GRUP DE LUCRU:Coordonator:
Mátyás Emőke-Éva – inspector de specialitate limba maghiară învățământ primar și învățământ preșcolar, Ministerul Educației și Cercetării Științifice, Direcția pentru Învățământ în Limbile Minorităților, București
Membri:5. dr. Demény Piroska – Universitatea „Babeş-Bolyai”, Facultatea de Psihologie şi Ştiinţe Educaţionale, Institutul de Pedagogie şi Didactică Aplicată, Cluj-Napoca 6. Porche Éva – I.S.J. Harghita, Miercurea Ciuc7. Makai Emese-Márta – Şcoala Gimnazială Nr.2. „Diaconu Coresi”, Braşov 8. Karp Ágnes – Liceul cu Program Sportiv „Szász Adalbert”, Tg. Mureş
DIRECȚIA GENERALĂ DIRECȚIA PENTRU CENTRUL ÎNVĂȚĂMÂNT ÎNVĂȚĂMÂNT ÎN LIMBILE NAȚIONAL DE EVALUARE ȘI PREUNIVERSITAR MINORITĂȚILOR EXAMINARE
Anexa nr.1 la MECȘ nr. 5575/28.10.2015
CONCURS PENTRU OCUPAREA POSTURILOR DIDACTICE/
CATEDRELOR DECLARATE
VACANTE/ REZERVATE ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTUL
PREUNIVERSITAR
PROGRAMAPENTRU
DISCIPLINA
LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ
SPECIALIZAREAPROFESORI
- Bucureşti - 2015
BEVEZETÉS
A program a versenyvizsgára jelentkező, magyar nyelv és irodalom tantárgyat tanító magyar szakos
tanárok számára készült. A versenyvizsga célja a tanári pálya betöltéséhez szükséges szaktudás, a
pedagógusi kompetenciák értékelése.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanulása hozzájárul a diákok személyiségének
fejlődéséhez, kulturális identitásuk kialakulásához, elősegíti a változatos kommunikációs helyzetekben
való eligazodásukat, segíti a művészi kifejezés megértését.
A magyar szakos tanár módszertani felkészültsége alapvetően fontos a diákok azon készségeinek a
kialakításában, amelyek lehetővé teszik az élethosszig való tanulást, valamint elősegítik a tanulók
társadalmi beilleszkedését is.
A versenyvizsga programja az érvényes tantervek alapján, a véglegesítő vizsga programjával
összehangolva készült.
Ennek érdekében a versenyvizsga követelményeit a következőképpen fogalmaztuk meg:
az irodalomtudományhoz tartozó témakörök műfajelméleti és műfajtörténeti szempontokat
érvényesítenek;
a vizsga követelményrendszerében teret kapott a kortárs irodalom is;
az irodalomelméleti tartalmak az irodalmi szöveg értésének szemléleti alapját képező
háttérismereteként jelennek meg;
a nyelvtudományhoz tartozó témakörök átfogják a szakirodalom legújabb eredményeit,
módszereit és szempontjait;
a módszertani tematika szemléleti alapja a kompetencia alapú anyanyelv- és irodalomoktatás; az
irodalom és a nyelvi tematika bármely eleme szerepelhet tételként, didaktikai kontextusba
ágyazottan.
A program szerkezete a következő:
A. Bevezetés
B. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár kompetenciái. Általános kompetenciák. Specifikus
kompetenciák.
C. Tematika
I. Irodalomtudomány
2
II. Nyelvtudomány
Szakirodalom az irodalomtudomány és a nyelvtudomány témaköreihez
D. Szakmódszertan
Szakirodalom a szakmódszertan témaköreihez
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAKOS TANÁR SZAKMAI KOMPETENCIÁI
ÁLTALÁNOS KOMPETENCIÁK
Didaktikai tervezés az érvényben levő tantervek tartalmai alapján, a tanulók tanulási szükségleteihez és
a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodva
Integrált tanítás a különböző tantárgyterületek tartalma közötti összefüggések megvalósításával:
(nyelv, irodalom és kommunikáció), valamint a tantárgy tudományos tartalmainak transz-, inter- és
multidiszciplinaritás megközelítésével.
Objektív értékelés a didaktikai alapelvek és a nemzeti alaptantervben meghatározott kompetenciák
alapján
Hatékony és a tervezett tanulási tevékenységeknek megfelelő tanulásszervezési eljárások alkalmazása
SPECIFIKUS KOMPETENCIÁK
1.1. A tantárgyi tartalmak és a tantárgyspecifikus műveletesítés ismerete
1.2. A tantárgyspecifikus terminológia megfelelő használata változatos kontextusokban
1.3. A pragmatikai megközelítés érvényesítése a magyar nyelv és irodalom tanulásában
1.4. A tantárgy tudományos megalapozottságú tartalmainak kiválasztása az életkori és az egyéni
sajátosságokhoz igazodva
1.5. Az érvényes tantervekben előírt tartalmak didaktikai feldolgozása
2.1. A tantárgyi tartalmak feldolgozása a műveltségi terület keretében, valamint a többi
műveltségterületen belüli tantárgyakhoz kapcsolódóan
2.2. Az oktatási folyamat személyes jellegének érvényesítése a tanterv alkalmazásában az egyéni
kulturális tapasztalatok integrálásával
3
3.1. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek megfelelő alkalmazása
4.1. A tanulók megismerése és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok érvényesítése a logikus tanulási és
megértési folyamatban
4.2. Megfelelő és funkcionális kommunikációs stratégiák és stílusok alkalmazása a változatos
beszédhelyzetekben
C. TEMATIKA
I. IRODALOMTUDOMÁNY
A vizsgakövetelmények alapvető szempontja, hogy a vizsgára való készülés segítse a pedagógust
abban, hogy a mindennapi oktatási gyakorlatban alkalmazható ismeretekhez jusson, és ennek érdekében
tájékozódjék az irodalomtudomány legújabb eredményeiről.
1. Az irodalomelméleti témakörök az irodalomértelmezés és irodalomoktatás szemléleti alapját
szolgáló legfontosabb ismeretekre utalnak. Ezért nem önálló „tételek” gyanánt kell kezelni őket, hanem
az elméleti háttértudásra vonatkozó követelményekként (lásd I.1. Irodalomelméleti témakörök).
2. A vizsgakövetelmények a műnemekre és a műfajtörténetre vonatkozó rendszerezést követik.
Ennek értelmében a lírai, epikai, drámai művek olvasására és oktatására vonatkozóan a különböző
műfajok történeti változatai kerülnek előtérbe. A megjelölt szerzők felsorolása tájékoztató jellegű, az
adott műfaj kortárs változatai mentén a követelményben nem szereplő szerzők is szerepelhetnek, ez
esetben a tétel tartalmazza a szöveget/szövegrészletet is. (lásd I.2. Lírai művek olvasása; I.3. Epikus
művek olvasása; I.4. Drámai művek olvasása).
3. A vizsgatételek megfogalmazásakor érvényesülnek az irodalomelméleti, stílustörténeti, illetve a
műnemek, műfajok történeti változataira vonatkozó szaktudományi ismeretek.
I.1. Irodalomelméleti témakörök
Az irodalomértést meghatározó előfeltevések és az irodalomoktatás.
A modern irodalomtudomány paradigmaváltásai; a műértelmezés irányzatai.
Mű és világa.
Olvasás, megértés, értelmezés.
A történetiség elvének hagyományos és hermeneutikai koncepciói.
4
I.2. Lírai művek olvasása. A lírai műfajok történeti változatai. A hagyományos lírai műfajok
átminősülése a modern és a posztmodern irodalomban.
A dal és változatai (Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Weöres
Sándor, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Petri György, Tóth Krisztina
és más szerzők művei);
Az epigramma és változatai (Janus Pannonius, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi
Sándor, Kovács András Ferenc és más szerzők művei);
Az elégia és változatai (Janus Pannonius, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Tóth Árpád,
József Attila, Pilinszky János és más szerzők művei);
Az óda és változatai (Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor,
Vörösmarty Mihály, József Attila és más szerzők művei);
A himnusz és változatai (Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Szilágyi Domokos, Nagy László, Kovács
András Ferenc és más szerzők művei);
A rapszódia (Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály művei).
I.3. Epikus művek olvasása.
A mese és a monda műfaji változatai (népmonda, népmese, műmese, kortárs szerzők meséi);
Eposzváltozatok (Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor művei);
Az elbeszélő költemény (Petőfi Sándor, Arany János, Babits Mihály művei);
Balladaváltozatok (népballadák, Arany János balladái és más szerzők művei);
A novella műfaji és történeti változatai (Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond,