2016. 02. 17. 1 IV. ELŐADÁS FISKÁLIS POLITIKA Pénzügytan, pénzügyi ismeretek Süveges Gábor 2016. 02. 17. Pénzügypolitika Monetáris politika Fiskális politika Devizapolitika Fiskális politika AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK Az állam funkciói: Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása Az állam funkcióinak csoportosítása: 1. Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben 2. Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani 3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak) 4. Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás, támogatások, transzferek) Az állam funkcióinak csoportosítása (2) : 5. Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása 6. Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése 7. Gazdasági: a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció) a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása) piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának csökkentése környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal) a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása
20
Embed
Pénzügytan, pénzügyi ismeretekgtk.uni-miskolc.hu/files/14535/3_Pénzügy(tan)_ekA+fiskális+politika... · 2016. 02. 17. 6 A finanszírozás módjai 1. Központosított modell:a
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
2016. 02. 17.
1
IV. ELŐADÁS
FISKÁLIS POLITIKA
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek
Süveges Gábor
2016. 02. 17.
Pénzügypolitika
Monetáris politika
Fiskális politika
Devizapolitika
Fiskális politika
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK
Az állam funkciói:
Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése
Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni
Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása
Az állam funkcióinak csoportosítása:
1. Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben
kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben
2. Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani
3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos
elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak)
4. Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és
vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás,
támogatások, transzferek)
Az állam funkcióinak csoportosítása (2) :
5. Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a
foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása
6. Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése
7. Gazdasági:
a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció)
a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása)
Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.
A fiskális politika hatásmechanizmusa
A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat.
Deficit finanszírozás:
1. Monetizálás;
2. Tőkepiaci finanszírozás;
Államadósság= felhalmozott
deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek???
A magyar államháztartás pénzalapjai
A magyar államháztartás kétszintű. Központi állami szint (irányítja az OGY):
központi költségvetés,
TB alapok,
Elkülönített alapok.
Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)
Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei
Alapegységek: költségvetési szerv, alap.
A gazdálkodás területei: - költségvetés készítés,
- költségvetés végrehajtása,
- pénzgazdálkodás,
- vagyongazdálkodás
- zárszámadás.
Az államháztartás felépítése
1. Szint Központi költségvetés (~53%)
Társadalombiztosítási alapok
Egészségbiztosítási Alap (~11%)
Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%)
Elkülönített állami pénzalapok (~3%)
2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%)
2016. 02. 17.
3
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és
kiadásainak összeállítása
Jellemzői:
pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának
kereteit
intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik
szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el
transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző
tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében
Költségvetés
Költségvetés:
Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.
Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.
Költségvetés készítés menete:
Tervezés - PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés)
Illetékes bizottság megtárgyalja
Kormány tagja előterjeszti a parlamentben
Vita
Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok, a döntés jogszabály.
Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ)
Beszámolás
Költségvetés
Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és elkölti.
Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott időszak alatt valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása jövőre vonatkozik tagozódik és mérlegenként publikálják jogilag kötelező érvényű
Kormány költségvetése: államhatalmi és államigazgatási szervekre épül
A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és
illetékek beszedéséből származik
Néhány bevételi forrás részletezése
Adóbevételek: Szja: az adó alapja a magánszemélyek jövedelme,
EVA: az adó alapja az egyes vállalkozások gazdasági tevékenységéből származó bevétel,
Áfa: közvetett adó, mert a végső fogyasztó fizeti meg. Alapja: az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás
Jövedéki adó: jövedéki termékek mennyisége után (pl. benzin, dohány, alkohol, stb.),
Gépjárműadó: alapja a gépjármű forgalmi engedélyében megadott önsúlya.
Illetékek: Vagyonszerzési:
Ingyenes: pl ajándékozás Visszterhes:azaz ellenérték fejében történő szerzés
Eljárási illetékek: államigazgatási eljárás bírósági peres és nem peres elj
Az adó folyamatos fizetési kötelezettség, az illeték csak egyszeri.
2016. 02. 17.
4
Alapfogalmak
Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, ismétlődő kötelezettség, amelynek mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és biztosítja annak jogi feltételeit
Az adózás általános célja a terhek szétosztása, a közös fogyasztás finanszírozásának biztosítására
Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek
A korrupcióval összefüggésbe hozható adókiesés a jövedelemadók és a forgalmi adók tekintetében
Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek
Adóparadicsomok
No tax haven offshore országok (nincs adó) Anguilla, Cook szigetek, Aruba, Gibraltár, Bahamák, Jersey, Barbados,
Man szigete, Belize, Marshall szigetek, Bermuda, Mauritius, Brit Virgin Szigetek, Seychelles, Campione, St. Kitts and Nevis, Dominikai Köztársaság, St. Vincent, Kajmán szigetek
Zero-tax haven (nincs adó a külföldi jövedelmekre) Costa Rica, Ciprus, Hong Kong, Panama, Libéria , Szingapúr
szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi
szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék)
Szociális jellegű kiadások finanszírozása
FŐ BEVÉTELEI:
munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok
a társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek
Az államháztartás felépítése
1. Szint Központi költségvetés (~53%)
Társadalombiztosítási alapok
Egészségbiztosítási Alap (~11%)
Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%)
Elkülönített állami pénzalapok (~3%)
2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%)
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan
alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza,
államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből
adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást
tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.)
Jelenleg 6 alap létezik: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap.
2016. 02. 17.
7
Elkülönített állami pénzalapok (III.)
ELŐNYEI:
bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől
vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat
a pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók
irányításuk demokratikus
HÁTRÁNYAI:
a nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott
időközönként tudja ellenőrizni a működését)
a források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák
a közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől
az állami pénzek kezelése decentralizálódik
Az államháztartás felépítése
1. Szint Központi költségvetés (~53%)
Társadalombiztosítási alapok
Egészségbiztosítási Alap (~11%)
Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%)
Elkülönített állami pénzalapok (~3%)
2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%)
AZ ÖNKORMÁNYZATOK
Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami támogatások, a
saját vállalkozásainak jövedelme és saját kibocsátású kötvények
AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI:
Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása
A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések,
beruházások)
A közösségi feladatok megoldása lehet:
Központi (jogbiztonság)
Körzeti (oktatás, egészségügy)
Helyi (bölcsőde)
Az önkormányzatok gazdálkodása
adóbevételek – központi adóbevétel egy része; saját
adókivetési jog gyakorlása
állami támogatások – helyi adók kiegészítése; helyben
végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés
bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek
hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek
Finanszírozási technikák
Alapvetően önkormányzati modell feladatokhoz legközelebb álló szinten történik a döntés
Alapvetően központosított modell
az állam magára vállalja a feladatokat, jövedelem elvonás központilag
A KINCSTÁR
Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető
és beszedő helyének, információs rendszerének, a
közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és
könyvelésének integrált szerve
2016. 02. 17.
8
A költségvetés egyenlege (I.)
ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg
ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány (deficit) keletkezik, amely az államipénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli
A költségvetés egyenlege (II.)
szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével
(visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével
(növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási
lehetőséget
deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír
állomány megnő
a költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és
pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is ( ÁKK)
A költségvetés egyenlege
1. Technikai deficit: bevételek időszakosan folynak be, kiadások folyamatosan merülnek fel –
3. Valóságos deficit: a vállalt feladat elől nem lehet kitérni, de a gazdaság teljesítőképessége nem visel el nagyobb elvonást - tartós forrással, külföldről fedezik
Költségvetés nemzetközi összehasonlítása
GDP-hez való viszonya jelentős szóródást mutat Az újraelosztás függ:
a gazdasági fejlettségtől
piaci hagyományoktól
szociálpolitikai elképzelésektől
Magyar Államkincstár
Vezeti a költségvetési intézmények számláit
Nettó utófinanszírozást végez előirányzatok alapján
Utalja az állami támogatásokat, állami transzfereket
Ellenőrzi a kifizetések célját és teljesülését
Magyar Államkincstár
2016. 02. 17.
9
Magyar Államadósságkezelő Központ
Elkészíti a központi alrendszer finanszírozási tervét
Állampapírokat bocsát ki, hiteleket vesz fel
Elemzéseket, statisztikákat készít
Hozamgörbe: állampapírok hozama az átlagos lejárat függvényében
Magyar Államadósságkezelő Központ
Makrogazdasági egyensúlytalansági eljárásban figyelt változók és kritikus értékeik
Folyó fizetésimérleg-pozíció a GD P-hez viszonyítva (–4 százaléktól +6 százalékig)
Nettó nemzetközi befektetési pozíció a GD P-hez viszonyítva (–35 százalék)
Reáleffektív árfolyamindex a harmonizált fogyasztói árindex alapján számítva és 35 ipari országhoz viszonyítva (a hároméves változás az euróövezeti országokra ±5 százalék, a nem euróövezeti tagországokra ±11 százalék)
Az exportpiaci részesedés (ötéves nominális változás –6 százalék)
Fajlagos nominális bérköltségek (hároméves változás, az euróövezetiországokban +9 százalék, a nem euróövezeti tagországokban +12 százalék)
Lakásárak (éves változás, az Eurostat fogyasztói árindexéhez viszonyítva 6 százalék)
A magánszektor adóssága a GD P-hez viszonyítva (160 százalék)
A magánszektor hitelfelvétele (tranzakciós adatok) a GD P-hez viszonyítva (15 százalék)
Az államháztartás adóssága a GD P-hez viszonyítva (60 százalék)
Európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (European Financial Stabilisation Mechanism, EFSM)
Hitezési kapacitás: 60 milliárd euró EU költségvetési garanciával
Hitelfajta: szigorú feltételek mellett, makrogazdasági kiigazítási program keretében
Árazás: Euribor + 292,5 bázispont
Érvényes: 2013. június 30-ig
EFSF jellemzői
Európai pénzügyi stabilitási eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF)
Effektív hitezési kapacitás: 440 milliárd euró
Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági kiigazítási program keretében
+ államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes esetben)
Árazás: Euribor + 247 bázispont + költségek
Érvényes: 2013. június 30-ig
ESM jellemzői
Európai stabilitási mechanizmus (European StabilityMechanism, ESM)
Effektív hitezési kapacitás: 500 milliárd euró (az állandó alaptőke 80 milliárd euró lesz)
Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági kiigazítási program keretében
+ államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes esetben)
Árazás: a kibocsátási költség + 200 bázispont + 100 bázispont a 3 éven túli hiteleknél
Érvényes: 2013. július 1-jétől
2016. 02. 17.
10
KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA
Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók), kiadásait (állami beruházások) és a deficitetszabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?)
A költségvetési politika általános célja
A költségvetési politika általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása:
A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása;
visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása
A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség lehető legkisebb szintre való leszorítása
Problémák: csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg
alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció)
Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. ’90-es évek első fele)
A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei
Pl.: Import nő Kereslet miatt a külföldi valuta felértékelődik Nemzeti valuta inflálódik Egyensúly romlik Két tényező változik együtt
INFLÁCIÓ (Lehető
legalacsonyabb)
GDP (Stabil
gazdasági növekedés)
MUNKANÉLKÜLISÉG
(Lehető legalacsonyabb)
EGYENSÚLY (Stabil
fizetési mérleg)
A fenntartható gazdasági növekedés
A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy mindkét tényező kedvezően változzon: infláció egyensúly
munkanélküliség GDP
anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: „Mindig széllel szemben kell vitorlázni”) recesszió idején „laza” költségvetési politika
Kiadást növelni (kormányzati beruházások)
Bevételt csökkenteni (adócsökkentés)
fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva)
Az állami beavatkozás kezdete
1929-1933 túltermelési válság (a klasszikus köz-gazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból)
Say-dogma: minden kínálat megteremti a saját maga keresletét (ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek)
az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében
Az állami beavatkozás kezdete
A munkabér kettős jellege: tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül
lehetőleg alacsony legyen
makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része => minél magasabb
probléma akkor keletkezik, ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet)
2016. 02. 17.
11
A válság további lehetséges okai
hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás (árfolyam csökkenéskor jelentős probléma)
ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent)
az I. világháború európai hatásai (Az újjáépítésben az USA megerősödött, és a stabilizálódás után az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett)
1929. október 29. „fekete kedd”
A válság további lehetséges okai
kisebb kereslet csökkenő árak csökkentett termelés munkások elbocsátása kisebb kiáramló bér további összkereslet csökkenés…
a probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő árumennyiség is sok, vagyis a termelés tovább-növekedése még alacsonyabb árat eredményez
A beavatkozás eszközei
John Maynard Keynes:
az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel kínálatés a kereslet közötti űrt, de ügyelvearra, hogy az árumennyiség ne növekedjen
1933-tól Roosevelt döntése alapján
New Deal
A beavatkozás eszközei
egységnyi pótlólagos állami keresletbővítésa gazdaság egészében multiplikatív módon többszörös bővülést eredményez
a hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavatkozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szolgáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházások, utak, repülőterek, közművek építése, közmunkák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés)
ha a gazdaság túlfűtött állapotba kerül a pótlólagos jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs) elmozdulás a stabilizáció irányába
A beavatkozás eszközei
Diszkrecionális eszközök: közmunkák
eseti kifizetések; jóléti kiadások
adókulcsok változtatása
A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása
A beavatkozás eszközei
J.M.Keynes: az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő
a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális
lehetőségeit
Milton Friedman: a monetarista iskola hívei szerint a fenti eszközökkel nem
érhető el eredmény
a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni
csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik
a kapacitások adottnak vehetők
a pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő
A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a
hosszabb távú racionális döntések meghozatalához
Közhangulat válságban
Viccek a neten: Témakörök
Monetáris politika
Fiskális politika
Devizapolitika
2016. 02. 17.
13
Devizapolitika
A fizetési mérleg
Külkereskedelem – devizapiac
Nemzetközi hitelforgalom
A fizetési mérleg definíciója
A fizetési mérleg részei
A fizetési mérleg és a külső egyensúly
Külkereskedelem - devizapiac
Nyitott- zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht,külföld) 1. behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta
keresletét és kínálatát
2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak
Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos műveletit, könyvelési nyilvántartás formájában
Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre
Külkereskedelem - devizapiac
A és B ország – kereskedelmi forgalmat A pénze szerint, dollárban számolják el
B elad A-nak – dollárt kap érte, ez neki nem jó!
El kell adnia, hogy jent kapjon érte!
A vesz valamit B-től – jenre van szüksége!
Kialakul a devizapiac!
Külkereskedelem - devizapiac
USD kereslet – A ország exportja (B importja)USD kínálat – B ország exportja (A importja)
Külkereskedelem - devizapiac
Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van !
Kialakul a 150 jen/USD árfolyam, 50 millió USD kereskedelmi volumen mellett
Ha az árfolyam 200 jen/USD lenne?
Kínálat meghaladná a keresletet!
Ha az árfolyam 100 jen/USD lenne? Kereslet haladná meg a kínálatot!
2016. 02. 17.
14
Külkereskedelem - devizapiac
Miért pont 150 jen/USD az árfolyam?
Gazdasági racionalitás!
A országban a kókuszdió 120 USD/tonna
Belép a külkereskedelem! – B országtól is lehet venni!
B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen
Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár?
A-béli kereskedő 12000/200 = 60 USD-ért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!
Külkereskedelem - devizapiac
Mi fog történni?
A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik –lenyomja a 120 dolláros árat
Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) –lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot
B-ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000 jenes ár
Szép lassan az árak kiegyenlítődnek!
A-ban 100 USD lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen, valutaárfolyam pedig = 150 jen/USD
Külkereskedelem - devizapiac
Egy ár törvénye – Low of one price (LOOP)
Ez minden tradeable termékre érvényes!
Vásárló-erő paritás (purchasing power parity): a kialakult devizaárfolyam mellett a külkereskedelmi forgalomban szereplő termékek ára egyenlő a két országban!
Big Mac index (lásd később)
Nemzetközi hitelforgalom
A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A – 25 % az éves kamatláb
B – 16 % az éves kamatláb
B befektetők (megtakarítók) elkezdenek A értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A – értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk nő – kamat
csökken
B – értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – kamat nő
Kamatlábak kiegyenlítődnek!
Nemzetközi hitelforgalom
Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) – megnő a dollárkereslet
Nemzetközi hitelforgalom
A importja – 65 millióra nő
A exportja – 45 millióra csökken
IM – X = 20 millió USD! – hiány A ország mérlegében!
De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól!
A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!
2016. 02. 17.
15
A fizetési mérleg definíciója
Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegű
A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer(System of National Accounts - NSA) alapján készül
Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és felhalmozási számlákon alapul
Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja
Rezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)
A fizetési mérleg definíciója
A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben.
A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát! Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország
esetében az euró.
Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam.
A fizetési mérleg definíciója
Kettős könyvvitel alapú – üzleti esemény és annak finanszírozása – 2 helyen könyvelődik el
(A viszonzatlan pénzmozgások kettős könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként történik.)
A fizetési mérleg
1993-ig: 2 részből állt:1. Folyó fizetési mérleg
2. Tőkemérleg
1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció:1. Folyó fizetési mérleg
2. Tőkemérleg
3. Pénzügyi mérleg
4. Nemzetközi tartalékok változása
A magyar 1997-től készül így
A fizetési mérleg részei
A FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE
I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4)1. Áruk2. Szolgáltatások3. Jövedelmek4. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tõkemérleg (5+6+7)5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma
III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) *8. Közvetlen tõkebefektetések9. Portfólió befektetések10. Egyéb befektetések
IV.Tévedések és kihagyások egyenlegeV. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)VI. A nemzetközi tartalékok változása* A nemzetközi tartalékok változása nélkül
A folyó fizetési mérleg
Reálgazdasági tranzakciók (áruforgalom, szolgáltatások), export – aktív tétel, külföldi fizetőeszköz beáramlás
Tőkebefektetésekhez kapcsolódó - kamat és osztalék –jövedelmek
Munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalások (munkavállalók hazautalása, nyugdíj)
Egyéb (nemzetközi segélyek, jóvátételek)
Közvetlen tételei a makrokeresletnek!
2016. 02. 17.
16
A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE
I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk
1.1. Általános termékforgalom
1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójármûvek által igénybevett üzemanyag és egyéb ellátmány
1.5. Nem-monetáris arany
2. Szolgáltatások 2.1. Építési-szerelési szolgáltatások 2.2. Kereskedelmi szolgáltatások
2.3. Fuvarozás és szállítmányozás 2.4. Idegenforgalom 2.5. Üzleti szolgáltatások
2.6. Technikai és kulturális szolgáltatások 2.7. Kormányzati szolgáltatások
3. Jövedelmek 3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei
3.2.1. Felosztott és átutalt jövedelmek
3.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 3.2.3. Magyarországon létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.2.4. Külföldön létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei
3.3.3. Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések jövedelmei
4. Viszonzatlan folyó átutalások
Tőkemérleg
Viszonzatlan tőkeátutalások
Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó bevételek, kiadások
A TÕKEMÉRLEG
II. Tõkemérleg (5+6+7)5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai
6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai
7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma
Nem jelentős tétel
Pénzügyi mérleg
Közvetlen tőkebefektetések
Portfólió befektetések
Egyéb befektetések
(Nemzetközi tartalékok)
Új elem 2004-től:
Közvetlen tőkebefektetésekben már szerepel az újrabefektetett jövedelem is!!! Pl.: győri Audi a megtermelt nyereséget nemNémetországba utalja, hanem újra befekteti Magyarországon.
A PÉNZÜGYI MÉRLEG SZERK EZETE
III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) *8. Közvetlen tõkebefektetések
8.1. Külföldön8.1.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés8.1.2. Újrabe fektetett jövedelmek8.1.3. Tulajdonosi hitelek
8.1.3.1. Követelések8.1.3.2. Tartozások
8.2. Magyaror szágon8.2.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés8.2.2. Újrabefektetett jövedelmek8.2.3. Tulajdonosi hitelek
8.2.3.1. Követelések8.2.3.2. Tartozások
9. Portfólió befektetések9.1. Követelések
9.1.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok9.1.2. Kötvények9.1.3. Pénzpiaci eszközök9.1.4. Pénzügyi derivatívák
9.2. Tar toz ások9.2.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõértékpapírok9.2.2. Kötvények9.2.3. Pénzpiaci eszközök9.2.4. Pénzügyi derivatívák
10. Egyéb befektetések10.1. Követelések
10.1.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú10.1.2. Éven túli lejáratú
10.2. Ta rtozá sok10.2.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú10.2.2. Éven túli lejáratú
IV.Tévedések és kihagyások egyenlege
V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)VI. A nemzetközi tartalékok változása
A teljes fizetési mérleg egyenlege
Folyó fizetési mérleg +
Tőkemérleg +
Pénzügyi mérleg +
Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt)
A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0
Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!
Nemzetközi tartalékok
A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma!
Miért?
Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < Foly. Fiz. Mérleg deficitje
A tartalékokból kell finanszírozni!
Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek
Funkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése
- valuta árfolyamának szabályozása
Importfedezeti arányként is meghatározzák!
2016. 02. 17.
17
Tőkemozgások típusai
Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI)
Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész
Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?)
Nem mindegy milyen típus!
Tőkemozgások típusai
A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros kölcsönhatás és átváltás van.
A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel)
A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot,a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)
Egyéb statisztikák
A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja.
SNA (System of National Accounts) – nemzetiszámlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg
Külső egyensúly
A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak
Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára
Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is
Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0
Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)
Külső egyensúly
Ha a Folyó Fizetési Mérleg deficites: finanszírozni kell!
Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek)
Tartósan nem lehet a Folyó Fizetési Mérleg deficites!
Alapmérleg: X-M+LTC=0
LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás
Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak)
Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg):
X-M+LTC+STCp=0
STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás
Külső egyensúly
Szempontok: Ne az abszolút, hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg hiányt
nézzük – GDP-hez viszonyítva
Mekkora az ország adósságállománya?
Mekkorák a valutatartalékok? n (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot)
Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni?
Ha nagy a hiány, valamit tenni kell
Árfolyam politika!
2016. 02. 17.
18
Árfolyam politika
Hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre
Árfolyam és fizetési mérleg
Mit lehet tenni, ha túl nagy a folyó mérleg hiánya (azaz,ha az IM>X)?
Valuta leértékelése!
Valóság nem ilyen modellszerű!
Elaszticitási elmélet: a leértékelés hatása függ az X/IM keresleti/kínálati rugalmasságoktól
Abszorpciós elmélet: az ország felhasználás/termelés arányán kell változtatni, itt a P emelkedése segít a belföldi reálvagyonok csökkentésében
Állandó inflációs környezet: folyamatosan le kell értékelni a valutát: Itthon 15 %, külföldön 3 %-os azinfláció: versenyképesség romlik! (X csökken IM nő –belföldi valuta kínálata nő, árfolyam leértékelődik, lépéskényszer a jegybanknál)
Árfolyam és fizetési mérleg
Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz
Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot!
Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik!
Magasabb infláció emeli a költségeket: 1 üveg ásványvíz költsége (240 Ft) is emelkedik…
Bokros csomag (1995): 9 százalékos leértékelés
Importra nagy vámpótlékot vetettek ki (drágították)
Árfolyamelméletek
az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke
direkt árfolyamjegyzés: pl.: 1 HUF = 0,44 JPY
(Egységnyi hazai pénz külföldi pénzben vett ára)
indirekt árfolyamjegyzés: pl.: 1 EUR = 255 HUF
(Egységnyi külföldi pénz ára hazai pénzben)
az árfolyamérték emelkedése a külföldi valuta felértékelődését és a hazai valuta leértékelődését jelenti
Árfolyamelméletek
valutaárfolyam: Ha az árfolyamot készpénzek között értelmezzük
devizaárfolyam: Ha az árfolyamot számlapénz átváltásánál alkalmazzuk
az árfolyamváltás iránya szerint lehet vételi-, eladási-, középárfolyam (Az irányt a pénzügyi vállalkozás szempontjából értelmezzük)
A köztük lévő reláció a következő: Valuta vételi < Deviza vételi < Devizaközép < Deviza eladási < Valuta eladási
2016. 02. 17.
19
Árfolyamelméletek
1. Valuta vételi és eladási árfolyam: a bank valutát vásárol forintért valutát ad el forint ellenében
a pénzváltás pénzárama, a vételi és eladási árfolyam közötti margefedezi a pénzváltás költségeit (Jelentősebb, mint a devizaműveleteké)
okai: Hazai és külföldi jegybankpénz tartása, raktározása, biztosítása, elveszett kamat fedezése
2. Deviza vételi árfolyam: a bank valutára szóló követelést vásárol számlapénzért (Pl.: Vállalatok exportárbevételének átváltása forintra)
Árfolyamelméletek
3. Deviza eladási árfolyam: a bank valutára szóló követelést ad el
számlapénzért (Pl.: Import kiegyenlítése érdekében, a vállalat
forint számlapénzét átváltja külföldi számlapénzre és átutalja a
külföldi partner számlájára)
4. Devizaközép árfolyam: ha nem történik meg a pénzek átváltása, de
az elszámolások miatt fontos a különböző pénzeket átváltani (Pl.:
mérleg készítés; külföldi devizában nyilvántartott követelések és
tartozások; külföldről behozott apport értékének beemelése a
mérlegbe; stb.)
Árfolyamok fajtái
Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam)
Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki
Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el. Van deklarált árfolyam de ettől bizonyos határok között szabadon el lehet térni
A devizagazdálkodás
Devizagazdálkodásnak azokat a
mechanizmusokat nevezzük, amelyek meghatározzák
a gazdálkodók külföldi fizetőeszközhöz jutásának
feltételeit, mennyiségi korlátait és felhasználásának
szabályait
A devizagazdálkodás típusai
1. Kötött devizagazdálkodás:
csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát (devizamonopólium)
külföldi fizetőeszközhöz jutás csak az adott szervezettől és az általa rögzített
árfolyamon lehetséges (kötött pályás devizarendszer)
a külföldi fizetőeszközt fel kell ajánlani vételre, a szervezet által rögzített
árfolyamon
Magyarországon 1929-től 1990-ig fő vonásaiban a kötött
devizagazdálkodás volt jellemző. A Magyar Nemzeti Bank
gyakorolta a devizamonopólium jogát
Kötött devizagazdálkodás Rögzített árfolyam
Piaci (fekete) árfolyam: ha a piaci árfolyam magasabb, mint a hivatalos, akkor
mindenki igyekszik a kötött pályán valutához jutni és a piacon értékesíteni
nő a folyó fizetési mérleg hiánya és a külföldi eladósodás és csökken a devizatartalékok nagysága
ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, akkor az állam drágábban jut valutához, mint a piacon megtehetné (fordított folyamat játszódik le)
2016. 02. 17.
20
Előnyök Hátrányok
Állam ellenőrizni tud, devizatartalékok nagysága
Csökkentheti az árfolyamkockázatot
Forró pénzek kikerülnek
Sokkok hatása csökken
Import, luxuscikkek fogyasztása csökken
Fejlettséget, nyitottságok akadályozza
Árfolyamkockázat nem szűnik meg
Működő tőke leáll
Sokkok hatása szétterül minden gazdasági szereplőre
Diktatúrában működik
Kötött devizagazdálkodás A devizagazdálkodás típusai
2. Szabad devizagazdálkodás:
teljesen szabad devizagazdálkodás esetén mindenki
korlátozás nélkül tarthat birtokában külföldi
fizetőeszközt és minden esetben, szabadon válthatja
át hazai pénzre és viszont
feltételezi, hogy az árfolyamot a hazai valuta
kereslete és kínálata határozza meg
A konvertibilitás
Konvertibilisnek nevezzük egy ország pénzét, ha
szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani
más országok fizetőeszközére.
A konvertibilitás fajtái
1. Kire vonatkozik? Jegybanki: csak a jegybank számára engedélyezett a szabad
átváltás (csak önálló jegybank esetén lehet jelentősége)
Belső: a devizabelföldiek számára szabad az átváltás
Külső: a devizakülföldiek számára szabad az átváltás (külföldiek számára lehetőség a hazai befektetésre de a tőkejövedelmek szabad átutalása repatriálása is lehetővé válik)
A konvertibilitás fajtái
2. Mire vonatkozik?
Korlátozott: a konvertibilitás a fizetési mérleg folyó tételeire terjed csak ki (szabad az átváltás az export és az import esetén; a tőkejövedelmet szabadon lehet repatriálni; a tőkemozgás viszont engedélyhez kötött, pl.: külföldi vásárlás vagy hitelezés)
Teljes: a konvertibilitás kiterjed a fizetési mérleg összes tételére (a tőkemozgások is kötöttségektől mentesek)stabil gazdaságok
Részleges: a fizetési mérleg forgalmának meghatározott arányára terjed ki (a konvertibilitás felé vezető átmeneti időszakra jellemző)
A konvertibilitás fajtái
3. Törvényekkel alátámasztott-e?
De facto: a konvertibilitást hivatalosan nem deklarálták, de nem büntetik a hazai és a külföldi pénzeszközök cseréjét (a kialakult „szürke” árfolyam a konvertibilitás bevezetésekor az egyensúlyi árfolyam meghatározásának bázisa lehet)
De jure: jogilag deklarált és engedélyezett konvertibilitást jelent