pke 3 jogiszab 1 - unideb.hu · a szerzői jogi védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ... a jogérvényesítés. 23 DRM – DIGITÁLIS JOGOK KEZELÉSE

2015.01.15.

1

ein

clu

sion

.hu

1

A SZERZŐI JOG2

2015.01.15.

2

A SZERZŐI JOG HELYE A JOGRENDSZERBEN

� Polgári jog� A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll� A védelmet az alkotások meghatározott fajtáira,

valamint egyes rokon tevékenységekre � a szerzői, � az iparjogvédelmi, valamint � a hangfelvételek előállítóit védő

jogszabályok határozzák meg. [Ptk. 86. § (1)-(2)]

3

A SZERZŐI JOG HELYE A JOGRENDSZERBEN

Szellemi alkotások joga

Szerzői jog Iparjogvédelem

Két területe

4

2015.01.15.

3

SZERZŐI JOG

Tárgyi hatálya: Szerzői mű

� irodalmi, � tudományos és � művészeti alkotások

5

SZERZŐI JOG

Védi továbbá

� Előadóművészeket� Hangfelvétel-előállítókat, � Rádió és televízió szervezeteket, � Filmelőállítókat, valamint az � Adatbázis előállítókat

6

2015.01.15.

4

SZERZŐI JOG

az irodalom, a tudomány vagy a művészet

területén kifejtett alkotó szellemi

tevékenység egyéni-eredeti jelleget viselő,

megformált gondolatot kifejező, mások

számára felfogható és rendszerint rögzített

formában megjelenő eredménye.

az irodalom, a tudomány vagy a művészet

területén kifejtett alkotó szellemi

tevékenység egyéni-eredeti jelleget viselő,

megformált gondolatot kifejező, mások

számára felfogható és rendszerint rögzített

formában megjelenő eredménye.

Szerzői mű

7

SZERZŐI MŰVEK, KÜLÖNÖSKÉPP

� Irodalmi mű

� Nyilvánosan tartott beszéd

� Szoftver

� Színmű, zenés színmű, táncjáték

� Zenemű

� Rádió- és televíziójáték

� Filmalkotás

� Rajzolás, festés, szobrászat

� Fotóművészeti alkotás

� Térképmű

� Építészeti alkotás és annak terve stb. 8

2015.01.15.

5

SZERZŐI JOG

Több szerző olyan művére,

melynek részei nem használhatók fel önállóan,

a szerzői jog együttesen és – kétség esetén –

egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat.

A szerzői jog megsértése ellen bármelyik

szerzőtárs önállóan is felléphet.

Több szerző olyan művére,

melynek részei nem használhatók fel önállóan,

a szerzői jog együttesen és – kétség esetén –

egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat.

A szerzői jog megsértése ellen bármelyik

szerzőtárs önállóan is felléphet.

Közös mű

9

FILMALKOTÁS

SPECIÁLIS JELLEMZŐI

� Több ember együttes alkotása – közös műve

� Film szerzője – jogok gyakorlója

� Megfilmesítési szerződés alapján a szerző ellenkező

kikötés hiányában átruházza az előállítóra a

filmalkotás felhasználására és a felhasználás

engedélyezésére való jogot

10

2015.01.15.

6

SZERZŐI JOG

Olyan műre, amely

először külföldön került nyilvánosságra,

a szerzői jogi védelem csak akkor terjed ki,

� ha a szerző magyar állampolgár, vagy

� ha a szerzőt nemzetközi egyezmény,

ill. viszonosság alapján a védelem megilleti.

Külföldi mű

11

SZERZŐI JOG

1. Személyhez fűződő jogok� Mű nyilvánosságra hozatala

� Név feltüntetése

� Mű egységének védelme

� Személyhez fűződő jogainak gyakorlása

2. Vagyoni jogok� Mű felhasználása

� Felhasználás engedélyezése

12

2015.01.15.

7

FELHASZNÁLÁSNAK MINŐSÜL KÜLÖNÖSEN

� Többszörözés

� Terjesztés

� Nyilvános előadás

� Nyilvánossághoz közvetítés

� Átdolgozás

� Kiállítás

13

SZERZŐI JOG

Védelmi idő� Szerző életében� Halálától számított 70 éven át

Védelmi idő kezdete� Szerző halálát követő év első napja � Szerzőtársak esetén az utoljára elhunyt halálát

követő év első napja

14

2015.01.15.

8

SZERZŐI JOG KORLÁTAI

� felhasználás díjtalan, � a szerző engedélye nem szükséges� csak nyilvánosságra hozott mű esetén

� Alapelv: � jogszabályi felhatalmazás alapján� csak annyiban megengedett, ill. díjtalan, amennyiben

nem sérelmes a mű rendes felhasználására� indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit� megfelel a tisztesség követelményének� nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével

össze nem férő célra

Szabad felhasználás

15

SZABAD FELHASZNÁLÁS ESETEI (A)� Mű részletének idézése (forrás, szerző megjelölésével) –

a mű jellege és célja által indokolt terjedelemben

� Másolat készítése – természetes személy magáncélra(kivéve teljes könyv, folyóirat, napilap)

� Nyilvános könyvtár, múzeum, levéltár másolat készítése

� Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják

� Közgyűjtemények részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ilyen célból üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára történő megjelenítése, feltéve, hogy mindez non-profit jelleggel valósul meg

16

2015.01.15.

9

SZABAD FELHASZNÁLÁS ESETEI (B)� Szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, tudományos

kutatás céljára

� Nyilvánosan tartott előadások részletei, politikai beszédektájékoztatás céljára – indokolt terjedelemben

� Ha az előadás jövedelemszerzés célját nem szolgálja, a művek előadhatók:

� iskolai ünnepen,

� idősek otthonában,

� nemzeti ünnepeken,

� egyházi ünnepségeken17

FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS

� alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni

� tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg

� ha tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni

� csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot

� ha nem jelöli meg a felhasználási módokat, illetve nem határozza meg megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módjára és mértékére korlátozódik

18

2015.01.15.

10

KIADÓI SZERZŐDÉS

� alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni, és köteles a szerzőnek díjat fizetni

� kétség esetén a magyar nyelvű kiadásra vonatkozik

� irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges

� ha ebbe beleegyezett, az egyes képek felhasználásához a hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg

19

MEGSÉRTÉS JOGI KÖVETKEZMÉNYEI

� Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása

� Jogsértő eltiltása a további jogsértéstől

� Nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt

� Sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása

� Jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése

� Kártérítés

20

2015.01.15.

11

SZERZŐI JOGDÍJ

Fix szabályok nincsenek

� „Bestseller” szabály:a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség

� Nagyjog: a felhasználási szerződést a szerzővel, vagy ügynökségével kötik

� Kisjog: közös jogkezelő szervezeten keresztül kötik a felhasználási szerződést

a mű felhasználására adott

engedély ellenében a szerzőt

megillető díjazás

21

DIGITÁLIS JOGVÉDELEM – DRMDigital Rights Management

nok

amu

.pos

tr.h

u

22

2015.01.15.

12

DRM – DIGITÁLIS JOGOK KEZELÉSE

Az interneten fellelhető digitális tartalmak technikai és jogi védelmére szolgáló technológiák összefoglaló neve, melyek lehetővé teszik

� a digitális mű azonosítását,� a műhöz fűződő jogok kezelését, � a tartalom felhasználásának szabályozását, � a jogdíjak megfizetését, � a felhasználók magatartásának nyomon követését � a jogok érvényesítését.

A DRM tehát egy tartalomeladást és felhasználást ellenőrző rendszer, melynek két alapvető célja

� az azonosítás és � a jogérvényesítés. 23

DRM – DIGITÁLIS JOGOK KEZELÉSE

A DRM-technológiák kapcsolódhatnak � a műhöz, � az internetes hálózathoz, � a felhasználó által használt eszközökhöz,

berendezésekhez.

24

2015.01.15.

13

DIGITÁLIS KULTÚRA

� A digitális technológia lehetővé tette a pontos másolatok készítését

� A másolat az eredetitől sem gyakorlatilag, sem elméletileg nem különböztethető meg

� Másolástechnológia elérhetővé vált

� Adattovábbítás gyorssá vált

� Ennek eredménye a minőségromlás mentes másolatok készítése

� Csak a digitálissá való átalakításkor jelentkezhet léphet fel torzulás 25

DRM

� A digital rights management (a továbbiakban: DRM) fogalma olyan műszaki megoldások körét fedi le, amelyek a szerzői jog információs társadalomban való zökkenőmentes továbbélésének indukátorai lehetnek.

� Egy ilyen, különböző műszaki megoldásokból álló rendszer alkalmas gátja lehet a művek, kapcsolódó jogi teljesítmények interneten történő, korlátok nélküli áramlásának, eszközt nyújthat arra, hogy a mű felhasználásának ellenőrzését szolgálni hivatott és a technika fejlődésével lassan elveszni látszó kontroll visszakerüljön a jogosulthoz.

� Mindezen kedvező hatások mellett azonban a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a DRM nemcsak a jogszerűtlen, de akár a jogos felhasználások akadályává is válhat.

26

2015.01.15.

14

DRM MEGHATÁROZÁSA

� A DRM helyes magyar fordítása is vita tárgya: digitális jogkezelésnek és digitális jogosultságkezelésnek is fordítható, de digitális uralomgyakorlásként is magyarítják

� 2 fő feladata:� Azonosítja a szellemi alkotásokat, az ezeken fennálló jogokat, az

alkotókat, egyéb jogosultakat, amely esetben a DRM az igénybevevő szempontjából passzív szerepet tölt be, az azonosításnak ugyanis közvetlen hatása nincs a későbbi „hasznosításra”, akár felhasználásnak minősül az a szerzői jog szempontjából, akár nem (ezt tekinthetjük digital rights managementnek, amelynek szerzői jogi megfelelője a jogkezelési adat);

� A joggyakorlás, illetve annak a korlátai, továbbá az ehhez kapcsolódó díjazási igénynek technikai úton történő érvényesítése, amely feladat ellátása – szintén az igény bevevő nézőpontjából tekintve – aktívnak mondható, hiszen annak közvetlen hatása van a tartalom „hasznosítására” (management of digital rights, amelynek szerzői jogi megfelelője a hatásos műszaki intézkedés). 27

DRM FUNKCIÓI 1.

� A művek, kapcsolódó jogi teljesítmények biztonságos terjesztésének lehetővé tétele, a hozzáférésnek az engedély terjedelméhez idomuló korlátozása útján, például� a DVD-ken alkalmazott un. régiókód,� a televíziós csatornák kódolása,� Szoftverek jelszavas védelme

� A másolásvédelem egy másik legjellemzőbb elem

� A tartalom sértetlenségének védelme – A ma ismert megoldások képesek lehetetlenné tenni (legalábbis az átlagos felkészültségű felhasználó számára) a fájl későbbi módosítását (például szerzői jogi értelemben vett átdolgozását), és alkalmasak a nyomtatás (szerzői jogi értelemben vett többszörözés, azaz a kiterjesztett hozzáférés) megakadályozására is. 28

2015.01.15.

15

DRM FUNKCIÓI 2

Sokan az alábbiakat is a DRM részének tekintik� Rightsclearing: egy-egy mű vagy más

teljesítmény jogosultjának a beazonosítása, megtalálása

� Micropayment-megoldások: a felhasználás ellenértékeként a jogosultat megillető jogdíj elektronikus úton történő megfizetését szolgálja (Inkább az üzleti modell, nem szerzői jogi szempontból nem a DRM része)

29

30

Nem minden DRM-funkció áll tehát a szerzői jogi szabályrendszer hatálya, védelme alatt!

2015.01.15.

16

DRM TECHNIKÁK

� A DRM a digitális tartalom szabályozására és ellenőrzésére különböző technikákat alkalmaz, különösképpen rejtjelezést, megjelölést vagy szelektív inkompatibilitást: � Rejtjelezés (Encryption): A rejtjelezett információkhoz a felhasználó csak

a rejtjelező kulcs birtokában férhet hozzá. Ez a kulcs gyakran a tartalomhoz való hozzáféréshez használt hardveren vagy szoftverben található. Erre példa a DVD-lejátszó: A lejátszó készülék tartalmazza a DVD-k lejátszásához szükséges kulcsot.

� Megjelölés (Marking): A tartalomról szolgáló információk továbbítása érdekében, például, hogy az adat másolásvédelem alatt áll, vagy ki a jogtulajdonos, illetve milyen felhasználási módok megengedettek, az adatokat az értékesítés előtt a jogtulajdonos megjelöli.

� Szelektív inkompatibilitás (Selective Incompatibility): Amikor a gyártó például hibákat kódol egy CD tartalmába annak érdekében, hogy a hanghordozót számítógéppel, autórádióval, hordozható lejátszó készülékkel, mobiltelefonnal, stb. ne lehessen lejátszani.

31

DRM – KORLÁTOZHATJA IS A FELHASZNÁLÁST

Az elektronikus tartalmak tetszőleges módon való felhasználásának szabadsága a DRM rendszerek felbukkanása óta egyre inkább korlátozódik.

A DRM által védett adatoknál előfordulhat, hogy

� Ön nem képes � egy CD-t „rippelni” (a kívánt zeneszámot más formátumra konvertálni, pl.

mp3 formátumra), � nem másolhatja le a CD-t, vagy � nem képes azt lejátszani autórádióján vagy számítógépén.

� Bizonyos adatok kizárólag egy adott forgalmazó hardverével dekódolhatók

� Más adatok esetleg a lehetséges másolatok száma korlátozott

� Az adatok elektronikus elévülési dátummal is rendelkezhetnek, amely azt jelenti, hogy egy meghatározott idő letelte után az adat nem használható többé. Például egy online vásárolt filmet 24 órás időtartamon belül nézhet meg.

32

2015.01.15.

17

DRM – KORLÁTOZHATJA IS A FELHASZNÁLÁST

� További példa a szolgáltatójával kötött szerződés, amely nem teszi lehetővé az Ön számára, hogy

� biztonsági másolatokat készítsen, mivel ezeket az alkalmazott DRM rendszer működés-képtelenné teszi

� fennállhat annak a veszélye is, hogy zenei fájljainak gyűjteményét elveszíti, ha megpróbálja új számítógépre vagy lejátszóra átmásolni azokat.

� Ez az úgynevezett „Forward Lock” (továbbítás zárolás) azt is megakadályozza, hogy Ön eladja adatait, mint ahogyan az használt könyvek, CD-k, DVD-k, stb. esetén megszokott.

� Rendszerint az sem lehetséges, hogy egy formátumot más formátumra konvertáljon, a WMA fájlok például nem konvertálhatók közvetlenül az Apple iPod által használt AAC (Advanced AudioCoding) formátumra.

33

PDF DRM Removal!!!PDF DRM Removal!!!

DRM – SZEMÉLYES SZFÉRA?

� A DRM-et az online szolgáltatások terén gyakran

alkalmazzák információgyűjtésre is, például

� mikor, milyen gyakran és milyen számokat hallgat Ön.

� Miközben az adatokat általában a felhasználói engedélyek

ellenőrzésére használják, gyakran belső marketingcélokra is

felhasználják azokat.

� Bizonyos esetekben akár harmadik személyeknek is

továbbadják, esetleg értékesítik.

� A DRM CD-k, DVD-k esetén is felhasználható a fogyasztói

szokások megfigyelésére 34

2015.01.15.

18

DRM – BIZTONSÁG?

A DRM rendszerek adott esetben kárt is tehetnek az Ön számítógépében vagy más készülékekben

� Bizonyos DRM rendszerek például inkompatibilisek az Ön számítógépnek beállításaival, és a rendszer összeomlását okozhatják

� A biztonság akkor is kockán foroghat, ha a DRM rendszer kiegészítő programokat telepít az Ön számítógépére. Ez a program aztán konfliktusba kerülhet az Ön számítógépének DVD-meghajtójával (ahogy Németországban a „Mr. & Mrs. Smith” DVD esete bizonyította), lejátszó programjával vagy más funkcióival

� Amikor az ilyen programok internetes kapcsolatot létesítenek, azon keresztül vírusok, férgek és trójai programok támadhatják meg az Ön rendszerét

35

36

2015.01.15.

19

37

38

2015.01.15.

20

ELKÖVETŐK – A TÖRVÉNY ELLEN VÉDŐK

� Kalózok – sok kárt okoznak a szerzőknek,

kiadóknak, a társadalomnak

� Elkövetők sokkal szélesebb köre:

mindenki, akár egy példányról is másolatot

készít –

„It’s not just a copy. It’s a crime”

(Software Information

Industry Association)39

IT’S MORE THAN A COPY, IT’S A CRIME

is registered trademark used for printedpublications, namely a series of magazines, newsletters, annual reports, and research reports, in the field of computer software, electronic commerce, software publishing, software and content piracy, providing online content and information, technology public policy, internet marketing and services, information technology, general computing, information publishing, business enterprise, digital publishing, wireless technology, open source software, education technology, venture funding, financial information services, electronic books, digitized business, and the application service provider (asp) marketplace 40

2015.01.15.

21

41

IPARJOGVÉDELEM42

HVG

.hu

2015.01.15.

22

IPARJOGVÉDELEM

I. Műszaki alkotások jogi védelme1. Szabadalmi jog2. Használati mintaoltalom3. Növényfajta-oltalom4. Formatervezési mintaoltalom5. Topográfiaoltalom

II. Vállalat- és árujelzők joga1. Védjegy2. Földrajzi árujelző-oltalom

43

FORRÁSOK

� Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2011 előtt Magyar Szabadalmi Hivatal) http://www.sztnh.gov.hu/

� A szerzői jogról érthetően, (Dr. Kovács Gabriella), Szerzői jogi konferencia, 2010. április 13., http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Media/Esemenyek_anyagai/2010-04-13-Szerzoi_jogi_konf/Szerzoi_jogi_konf-Kovacs-Szerzoi_jogrol_erthetoen.pps

� Jogi felelősség a fájlcserében, (Dr. Fodor Klaudia Franciska, Jogi Főosztály, ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület), Szerzői jogi konferencia, 2010. április 13., http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Media/Esemenyek_anyagai/2010-04-13-Szerzoi_jogi_konf/Szerz_jogi_konf-%20Fodor-Jogi_felelosseg_a_fajlcsereben.pps

� Polgári jog 4, Szellemi alkotások joga, http://magicafe.hu/jegyzetek/484_polg__ri_jog_4.5.ppt� A szerzői jog és az internet (Dr. Muraközi Gergely, ELTE, ÁJK, Polgárjogi Tanszék),

http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/drMurakozi-A_szerzoi_jog_es_az_internet%28jf%29.pdf� A Digital Rights Management szerzői jogi természetéről, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle,

111/1 (Dr. Gyenge Anikó, Dr. Békés Gergely), 2006, http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/200602-pdf/03_tanulmanygyenge_bekes.pdf

� DRM technológiák, (Fehér Gábor, Polyák Tamás, Oláh István), http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2008/2008_11/HT0811_5.pdf

� Használati útmutató a digitális jogkezeléshez, (Margreet Groenenboom, Dr. Natali Helberger), Indicare Project, http://indicare.org/consumer-guide, http://indicare.org/tiki-download_file.php?fileId=197

� Digitális tartalmak szerzői jogi védelme online környezetben - I., II. rész (Spránitz Gergely), Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, Jogi Fórum, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/310

44

2015.01.15.

23

AJÁNLOTT ÍRÁSOK, WEBHELYEK

� Digitális tartalmak szerzői jogi védelme online környezetben I, II (Spánitz Gergely), http://www.jogiforum.hu/publikaciok/310 , http://www.jogiforum.hu/kereso/kategoriak/54

� Szellemitulajdon-kezelés a közfinanszírozású kutatóhelyeken, (Németh Gábor), Országos „TTI Kerekasztal” találkozó, 2010. április 28-29., http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Media/Esemenyek_anyagai/2010-04-29-TTI_Kerekasztal/TTI_Kerekasztal-Nemeth-Szellemitulajdon-kezeles.pps

� Zeneművek a szerzői jogban (Dr. Polgár László), http://www.jogiforum.hu/publikaciok/160

� Szerzői jog a 21. században, einclusion, http://einclusion.hu/2009-10-04/szerzoi-jog-a-21-szazadban/, SG.hu, http://www.sg.hu/cikkek/70054/szerzoi_jog_a_21_szazadban

� A szerző szerez – a szerzői jog, a kulturális piacok és a szólás szabadsága, http://tranzit.blog.hu/2008/06/20/a_szerzo_szerez_a_szerzoi_jog_a_kulturalis_piacok_es_a_szolas_szabadsaga

� Magyar Tartalomipari szövetség http://www.matisz.hu/Hir.30.0.html?&tx_ttnews[tt_news]=1395&tx_ttnews[backPid]=21&cHash=0075a1acbe

� Uniós morzsák, http://copyrightinthexxicentury.blogspot.com/2011_05_01_archive.html

� A Single Market for Intellectual Property Rights, http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/docs/ipr_strategy/COM_2011_287_en.pdf

� Szerzői jogi témakör, Corvinus Egyetem, http://www.tisztagazdasagert.uni-corvinus.hu/index.php/Szerz%C5%91i_jog_t%C3%A9mak%C3%B6r

� Szabad kultúra – A kreativitás természete és jövője (Lawrence Lessig: Free Culture), http://www.szabadkultura.hu/htmlkonyv/free_culture.html

� Folyóiratok, fórumok� E-inclusion, Az információs társadalmi befogadás magyar oldala, http://einclusion.hu� SG.hu, Informatika & Tudomány, http://www.sg.hu� Jogi Fórum http://www.jogiforum.hu� Internet Roghts and Principles Coalition http://internetrightsandprinciples.org/ 45

46