Pedagógiai pszichológia

Pedagógia pszichológia2013-02-06

A pedagógiai pszichológia fogalma

- az iskolában folyó oktató-nevelő munkában, azaz a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pedagógiai jelenségeket, történéseket, törvényszerűségeket kutatja, vizsgálja

- Feltárja, hogy: - az ismeretátadás folyamatában- a képességek alakulásának mechanizmusában- a tanár-diák kapcsolatban- egyén és közösség relációban- személyiségjegyek kifejlődésének folyamatában- mi megy vége a tanulóban és a tanárban

A pedagógiai pszichológia:

- a személyiségfejlesztés tudománya- elsősorban az iskolai élet pszichológiáját vizsgálja- figyelembe veszi az iskolán kívüli hatásokat is- előzménye: a fejlődéslélektan- kérdés: mit tehet a pedagógus, hogy a gyermek még fejlettebb legyen, hamarabb érje

el a fejlődés optimálisan elérhető legmagasabb szintjét- aktívan, alkotó módon szól bele a fejlődésbe- a harmonikus személyiségfejlődés törvényeit, lehetőségeit elemzi- pszichológiai megalapozást kíván adni a pedagógiai tevékenység számára- megszervezi azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek között a

legszükségesebb folyamatok aktivizálódnak, a legpozitívabb személyiségjegyek formálódnak

- Tárgya: a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pszichológiai jelenségek, történések, törvényszerűségek vizsgálata

- Feladata: a személyiségfejlődésben való aktív közreműködés és a harmonikus személyiségfejlesztés

- Elemei: - személyi összetevők ki-kit-kiket?- tevékenységek oktatás-nevelés

A pedagógiai pszichológiai megközelítés:

Motívum

Jelenség

Személyiség

A pedagógiai pszichológia rendszere:

1. a pedagógiai tevékenység személyi meghatározói (tanuló személyisége, pedagógus személyisége, tanulói közösség pszichológiája, egyéb közösségek hatásai)

2. a tanulói személyiségfejlesztést meghatározó tevékenységek (nevelési folyamat pszichológiája, oktatási folyamat pszichológiája)

3. átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód (kiemelkedő képességűek, tanulásban elmaradók, nehezen nevelhetők)

A személyiségfejlesztés pszichológiája

A személyiség:- tevékenységben, aktivitásban nyilvánul meg- vannak állandó jellemzői, amelyek rendszer jelleget, sajátos stílust kölcsönöznek az

aktivitásnak- belülről szabályozza a külső aktivitást

Személyiségelméletek:

- biologisztikus elméletek (Hippokratész, Kretschmer, Sheldon)

- mélylélektani elméletek (Freud, Adler, Jung, Szondi Lipót)

- szociológiai eredetű elméletek (M. Weber, P. Parsons)

- dinamikus személyiségelméletek (Maslow, Rogers, Erikson)

Személyiségelméleti problémák

1. Honnan ered az aktivitás? - Rogers önmegvalósítás- Freud ösztönelmélet

2. Mi befolyásolja a személyiség alakulását?- tulajdonságok- szerepek és szokások- döntések és választások

3. Mire irányul az aktivitás?- motiváció- akarat és érdeklődés

A személyiségfejlesztés törvényei

- a szerkezet és funkció egységének törvénye- a belső alapok és külső hatások egységének törvénye- a koegzisztencia törvénye- a transzfer törvénye- aktivitás törvénye- a rész és egész viszonyának törvénye- a direkt és indirekt kölcsönhatásnak törvénye- a totalitás törvénye

2013-02-13

A tanulói személyiség pszichológiája

- a pedagógiai tevékenység célja: a gyermeki személyiség fejlesztése- az eredményesség függ: tantárgy tartalma, alkalmazott módszer, pedagógus-tanuló

viszony, atmoszféra - életkori sajátosságok: függetlenedés, önállóság növekedése - meghatározó: a pedagógus, a tanuló életkori és egyéni sajátosságai

Életkori sajátosságok: 6-10 éves kor

- első alakváltozás kora- fő tevékenység a tanulás (tervszerű, következetesség, akarati megfeszítés)- a környezet tárgyi vonatkozású átélése- konkrét műveletek dominanciája - elvont racionális gondolkodás

Életkori sajátosságok: 11-15 éves kor

- második alakváltozás- formális műveletek kialakulása- erősödő kritikusság- „ábrándozás”- problémák: biológiai érés, társadalomba való beilleszkedés

Egyéni sajátosságok (Horváth, 2004.)

1. értelmi képességek- érdeklődés (Herbart: az érdeklődés az a pozitív energia, amihez nem kell motiváció,

mert az ember önmagában is képes.) 5 stádiuma (Nagy László): érzéki érdeklődés (minden érdekel, ami érzékleti élményt nyújt), szubjektív érdeklődés (minden tárgy arra használható, amire akarom), objektív érdeklődés (a tárgyakat tudatosan használom, amire kell; 9-10 év), állandó érdeklődés, logikai érdeklődés (ifjúkor)

- igényszint: az önmagunkkal szemben támasztott követelmény- intelligencia- kreativitás- kognitív stílus: magasabb szintű gondolkodást foglal magába - tehetség

2. érzelmi és erkölcsi sajátosságok - érzelmi fejlődés és érzelmi kompetencia - erkölcsiség és értékrendszer

A tanulói személyiség fejlesztése mint tanári kompetencia

Az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését.

Ennek feltétele a hatékony tanulói megismerés.

Humánökológia a pedagógiában

- a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe- a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét- a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük meg/érthetjük meg- a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez

Humánökológiai rendszer szintjei

1. a gyermek fizikai-biológiai állapota2. a gyermek intrapszichés szintje3. a gyermek interperszonális kapcsolatai4. a gyermek helye a családban, közösségben, stb.5. a gyermek lakóhelyi környezete6. a gyermek kultúrája, mint identitás7. a gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások,

intézkedések

Viselkedés és magatartás háttere

Problémás viselkedés háttere: Az egyén biológiai-pszichológiai és szociális körülményeiben keresendő

A tünetek megjelenése:

- viselkedési szinten- teljesítmény szinten- pszichoszomatikus szinten

2013-02-20

A problémás viselkedés, mint tünetCsecsemőkor Táplálási és táplálkozási zavarok,

bőrreakciókKisgyermekkor Beszéd, motorikum, tisztálkodási

szokások, önállósulási törekvésekIskoláskor Viselkedés és teljesítménySerdülőkor Önértékelés és identitás

A „problémás” gyermekTünetek:

- tartós levertség- túlzott ingerlékenység- alacsony önértékelés- szorongó- sokat foglalkozik önmagával- indokolatlan változások jellemzik a magatartását

Leggyakoribb problémák- tanulási zavarok (írás és olvasás zavarai, figyelemzavar)- neurotikus tünetek (alvászavar, enurézis /bepisil/, beszédhibák, izomrángás) - emocionális rendellenességek (szorongások, depresszió, evészavar, suicidum

/öngyilkosság/)- pszichiátriai megbetegedések (skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia) - magatartászavarok (agresszivitás, bezárkózó-passzív, erkölcsi szempontból vétkek

elkövetése)- kábítószer problémák (nyugtató, serkentők, hallucinogének)

Mit tehetünk?- szemléleti váltás- új reagálási módok megtanulása- elfogadás nyelvének elsajátítása- a problémás viselkedési helyzetek elemzése- új típusú figyelem alkalmazása- szabálykövetés fejlesztése- segítőbeszélgetés az érintettekkel (gyermek, szülő, nevelő, társak) - ha szükséges terápia

A tanári munka pszichológiája- „pótolhatatlan emberi lény”- milyen a jó pedagógus? - Salamoni bölcsesség, Freud éleslátása, Einstein tudása, a pápa istenhite- emberi kiválóság, pszichológiai jellemzők (Falus Iván)

2013-02-27

Felmerülő problémák, kérdések:- tanári szerep – példakép, azonosulási minta- „tanít, nevel, adminisztrál”- tanári pályaindítékok – külső és belső motívumok - tanári mentálhigiéné – kiégés jelensége.

A nevelést érintő változások - az egyén, mint individuum, „egyszemélyes csoport - megváltozott felnőtt-gyermek viszony- a család visszaszorulása a nevelésben – iskola és csoportok szerepe megnő - „elgépiesedés”, történések dehumanizálódása, értékválság - változó elvárások a pedagógusokkal szemben - családon kívülre helyeződnek az egén társadalmi integrációjának lehetőségei- új követelmények a felnövekvő nemzedékkel szemben - kritikus és önkritikus nemzet nevelése - rugalmas, tanulni és együttműködni képes ifjúság - önállóság, nyitottság, együttműködés, bátorság, kockázatvállalás, pozitív önértékelés

Alapelvek, módszerek, eszközök „új arcú pedagógus”

A pedagógiai hatékonyság kérdései - Hart 1930: vidámság, türelem, barátságosság, megértő, elfogulatlan - Kelemen Ferenc: a társadalom megbízottja, szilárd világnézet, humánus, fejlettebb

növendékeinél- Sallai Éva: kommunikációs ügyesség, rugalmas viselkedésrepertoár, kreativitás,

helyzetfelismerés, mentális egészség, - Hegyi Ildikó: általános és speciális pedagógiai képességek - Zétényi, Szitó Imre, Katona Nóra: gondoskodó attitűd, a tanulók megismerésének

igénye, igazságosság, lelkesedés felelősségvállalás a tanítás eredményességéért, reflektív gyakorlat.

- Szilasi János: 3 tulajdonság: egészséges testalkat, akarat, tudás

Elvárt tulajdonságok: - szaktudás - türelmes - segítőkész - segítőkész - megértő - őszinteség - gyermekszerető - kedves- kreatív - szigorú és igazságos

A nevelő személyisége- Rogers szerint: kongruens, elfogadó, bizalommal tele, megértő, empatikus (USA)- Kuzmina szerint: kommunikációs képesség, konstruktivitás, pedagógiai tapintat,

megosztott figyelem (Orosz, SZU)- Kelemen László szerint: szilárd világnézet, fejlettebb növendékeinél, humánus (Mo.)- Adelson pedagógus típusai:

o sámán – hitében, kisugárzásában rejlik ereje, van karizmája, eszenciája van, óriási modell képző ereje van, de rájövök, hogy nem biztos, hogy eltudom érni.

o lelkész – az a dolga hogy közvetítsen, unalmas, szárazo misztikus gyógyító – mindent a gyermekért, agyon dédelgeti, eredményességet

meg lehet kérdőjelezni- Kurt Lewin vezetési stratégiái:

o autokrata 70% teljesítmény o demokrata 50% teljesítménye, eredményessége ez a legjobb o laisser faire 30-33% teljesítmény

- Anderson: hatékonyság hányadoson múlik o I: integratív elemek száma, kooperativitás, segítőkészség o D: dominatív, tiltó, tekintélyelvű,o arány a lényeg

Új oktatási tartalmak – új(abb) pedagógusszerepek- oktatástechnológus - atmoszférateremtő - tudományos kutató - kísérletező - tanácsadó

Ez egy belső feszültséget eredményez, nő a belső feszültség -> reflektív viselkedés (szembenéz önmagával, önnön lehetőségeivel, potenciáljaival, korlátaival)

A reflektív szakember:- Kimmel: felnőtt, érett racionális, autonóm személyiség jegyei (önismeret, önbizalom,

érzelmi kiegyensúlyozottság, flexibilitás, nyitottság, interperszonális és kommunikációs készség, felelősségtudat, reális önértékelés, fejlett meta kognitív készségek)

2013-03-06

Az ideális iskola-szülő kapcsolat alapelvei- kölcsönös tisztelet, a szülők és a szakember közötti egyenlőség felismerése- az információ és az ismeretek megosztása- az érzelmek megosztása- közös döntéshozatali folyamatok- a családok jellemzőinek és a gyermekek egyediségének tiszteletben tartása

A born-out jelenség- a kiégés (born-out) képszerű fogalom, melyet eredetileg a technológiában használtak,

és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig- a kiégés fogalmát csak segítő foglalkozásokkal kapcsolatban használják- 70-es évektől foglalkoznak a kiégéssel. Herbert J. Freudenberger jegyezte le először.

A kiégés egy mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével jár. Más emberekkel való tartós együttlétből jön létre.

- Három pedagógusfajta, akinél a kiégés megfigyelhető: aki nagyon önfeláldozó típus, autoriter személyiségtípusú, és munkamániás. Önértékelését kikezdi.

Keletkezésének fő okai:- sok stresszor- munkahelyen kevés motiváció- megromlott szociális kontaktus- problémás kliensekkel való folyamatos érintkezés- munkahelyi keret feltételek és kapcsolatok megterhelők

- a segítő személyiségjegyei- stressz feldolgozási stratégiái- emocionális túlterheltség- személyiségjegyek- képzettség hiánya- lehetőség hiánya- szabadidő hiánya- képesség hiánya- megfelelő „szelepek” hiánya- a változatosság iránya- értelmes feladatok hiánya- munkatársak közötti összhang hiánya- szakmai és személyes elismertség hiánya- saját motivációk felismerésének hiánya- időbeosztás kiegyensúlyozottság hiánya

Tünetek1. Testi szindrómák: krónikus fáradság, gyengeség, energiátlanság, baleset

veszélyeztetettség, betegségekre való hajlam, fejfájás, nyak- és váll izomzat fájdalmak, hátfájdalmak. Étkezési szokások megváltoznak, testsúlyváltozás.

2. Emocionális tünetek: kedvtelenség, levertség, feszültség, gyámoltalannak, reménytelennek érti magát, érzelmi kimerülés, gyakori sírás, érzelmi kiüresedés. Megküzdési és kontroll mechanizmusok csődje. Szélsőséges esetekben lelki betegségek alakulnak ki (depresszió, suicidum, alkohol-, drogbúzus, stb.).

3. Szellemi kimerülés: negatív beállítódás alakul ki önmagával, a munkával, más emberekkel, és általában az élettel szemben. cinizmus, elvész a rugalmasság. A klienssel szemben dehumanizáló viszonyulás.

A born-out lefolyása I. 1. az idealizmus szakasza2. a realizmus fázisa3. stagnálás vagy kiábrándulás fázisa 4. frusztráció fázisa5. apátia fázisa

A born-out szindróma terápiája I. 1. PREVENCIÓ:

Motivációs lehetőségek:

a. általános motiváció:

- a munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése

- autonómia, szakmai fejlődés lehetősége- anyagi-erkölcsi megbecsültség

b. személyes motiváció

- professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása- a motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív

energiák, empátia forrása is lehet- a spontán emocionális segítőkészség, altruizmus alapvető emberi tulajdonság

2. INTERVENCIÓK: beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére. a. a stressz teli szituációkat kevésbé személyes módon, inkább intellektuális, racionális

vonalon megközelítenib. stressz teli interakciókban az involválódást igyekezni csökkentenic. szorosabbra fűzni a személyzeten belüli támogató, feszültséget csökkentő, felelősség-

megosztásra lehetőséget adó kapcsolatokatd. coping, megküzdési stratégiák3. KRÍZISINTERVENCIÓ:

2013-03-13

Lelki egészségvédelem:- mentálhigiéné – lélek egészségének védelme, megőrzése

Olyan életmód, életforma kialakítása, amelyben a személy számára adottak a testi, lelki, társas fejlődés feltételei Tudomány: mentálhigiéné Interdiszciplináris megközelítésmód

A mentálhigiéné elsősorban szemléletmód, melynek központi fogalma a prevenció, mit tehetünk, milyen körülményeket teremtsünk ahhoz, hogy a különböző lelki betegségek, devianciák, megatartás zavarok ne alakuljanak ki.

Az iskola a legnagyobb hatású mentálhigiénés intézmény, mert - az iskolával mindenkinek van kapcsolata - gyermekkor fogkény évei a legalkalmasabbak a személyiség formálására - gyerekek kortárs csoportokban elérhetők

A lelki egészség kritériumaiJahoda (1994) elmélete szerint:

- uralom a környezet felett- adekvát valóságérzékelés- integráltság- pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt- folyamatos fejlődés az önmegvalósítás irányába- autonómia

Tudor (1996) szerint:

- megküzdési képesség- képesség a fejlődésre, változásra, alkalmazkodásra- motiváltság- énkép, önismeret- pozitív önértékelés, harmonikus identitás- feszültségkezelés- autonómia- szociális, társadalmi szerepek felvállalása

Azaz a lelkileg egészséges embernek…- jó a teherbírása- a rosszat jóra tudja fordítani- nem csügged el- bátor

- jókedvű- leleményes- van felelősségtudata- emlékszik a múltra és készül a jövőre

Lelki egészségvédelem: paradigmaváltás Medicinális modell

- klasszikus orvostudomány- lineáris okosság- okokat keres, kiiktatja a zavart- betegség, diagnózis - gyógyítás

Non-medikális modell

- humanisztikus pszichológia- kölcsönhatások- magától elmúlik a zavar- probléma, zavar, állapot- konzultáció, intervenció, tanácsadás

Lelki egészségvédelem: a prevenció- kialakulása az ókortól napjainkig- központi fogalma: prevenció

A prevenció fajtái:

- primer verzió: MINDEN szocializációs szintér; kóros folyamatok elindulását akadályozza meg

- szekunder prevenció: elsősorban eü intézmények; lelki eredetű megbetegedések megállítása

- tercier prevenció: elsősorban eü intézmények; a betegségből fakadó károsodások csökkentése, megszűntetése, kezelése

Elsődleges prevenció1. Szervezeti szinten:

- Döntésekbe való bevonása a dolgozónak- Forgórendszer kialakítása a munkamegosztásban- megbeszélések szervezése- mentálhigiénés programok

2. Egyéni szinten:- személyes és szakmai hálózat kiépítése- beszélgetés hasonló helyzetű kollégákkal- irreális elvárások megváltoztatása- érdeklődés kialakítása, elfoglaltság, hobbi- egészségesebb életstílus kialakítása- alkalmazkodási stratégiák kialakítása

Természetes támogató rendszerek (Caplan) - primer csoportok: hozzánk közel élő személyek - „közösségi kapuőrök”: vigyázhatnak ránk (tanító, régen pap)- szomszédság - önsegítő csoportok iránti igény

Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei- mentálhigiénés oktatás- mentálhigiénés prevenciós tevékenység- korrektív programok- önértékelés fejlesztése- önsegítés, kortárssegítés- a tanári személyiség erősítése, védelme- szupervízió - iskolai szervezetfejlesztés- szülőkapcsolatok befolyásolása- nyitás a közösségek felé

Az iskolapszichológus szerepe- pszichológiai tárgyú fejmérések, vizsgálatok elvégzése- óralátogatás- közvetlen foglalkozás a tanulókkal- tehetséggondozás- munkakapcsolat a pedagógusokkal- együttműködés a szülőkkel

2013-03-27

A nevelési folyamat pszichológiai elemzése

Nevelési folyamat: céltudatos személyiségfejlesztés vezérlése

Magába foglalja:

- a gyermek egész személyiségére kiterjed és pozitív változásokra törekszik- kiterjed a tanuló életére - tudatos együttműködést igényel - figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat

A nevelési folyamat célja 1. a tanulónak pontos ismeretei legyenek a világról 2. ismeretei összhangban legyenek magatartásával 3. rendelkezzen értékes személyiségjegyekkel

Az ismeretek kialakításának pszichológiai problémáio tapasztaláso cselekvés, aktivitáso szokásalakításo fogalmak kialakításao a fogalmak szabályokká, normákká fejlesztéseo az ismeretek meggyőződéssé érlelése o pozitív érzelmi állapot biztosítása

A magatartás kialakításának pszichológiai problémái - az akarat fejlesztése- helyes készségek és szokások alakítása- konkrét viselkedésmódok alakítása: Frusztráció: aktív(káromkodás) és passzív (elfojtás)

viselkedés- a jellem alakítása

A személyiség értékmérői - értékorientáció- igényszint- aktivitás- motivációs bázis- közösségi jelleg- önállóság - fegyelmezettség- kreativitás- énkép, önértékelés

Az oktatási folyamat pszichológiai elemzése- oktatási folyamatban történik a tananyag átadása, ill. annak tanulók általi elsajátítása- összetevői: ismeretátadás, a pedagógus oktató tevékenysége, ismeretelsajátítás, az

iskolai tanulás- problémái:

- ismeretelsajátítás- alkalmazás- programozott oktatás

2013-04-03

Affektív tényezők- az érzelmek motiváló, energiamozgósító funkciója- az érzelmek fokozzák vagy csökkentik a teljesítményt- az érzelmi állapotok már a tanulás folyamatét is befolyásolják

Motiváció

Szorongás

Fáradság

Motiváció- Motiváció csoportjai:

1. szociális motívumok2. önintegráló motívumok3. megismerő, kognitív motívumok

- A motivációt alakító tényezők:1. az iskola általános légköre2. a szociális tényezők3. a tanítási óra levezetése4. a tanár motivációs tevékenysége5. az otthoni környezet

A tanulás motiválása„A motiváció az, amikor az álom munkaruhát ölt.” (Franklin)1980: motiváció, kogníció, emóció kapcsolata, tanulás és tapasztalás kapcsolata1995: effektancia motívum (arra ösztönöz, hogy hatást gyakoroljunk környezetünkre) kompetencia motívum (arra ösztönöz, hogy hatékonyabban bánjunk környezetünkkel) akarat, megküzdési stratégiák

Tanulási motiváció- a tanulási tevékenységre késztető belső feszültség- energetizálja, aktivizálja, irányítja a tanulást- a tanuló és az iskolai követelmények kapcsolatának rendszerében formálódik- belső dinamikus hajtóerők és a külső tényezők kölcsönhatásában alakul

A tanulási motívum:

- befolyásoló erő- speciális tapasztalatok eredményeként jön létre- egyénenként különböznek

A motívumok jellemzői:

- tanultak- az egyén által aktívan alakítottak- csak meghatározott szituációs feltételek mellett vezetnek cselekvéshez- relatíve tartósak- a relatíve legerősebbek aktivizálódnak

A tanulási motiváció osztályozása1. Beépült (internalizált) motiváció

lelkiismeret, kötelességtudat2. Belső (intrinsie) motiváció

személyiségjegyek, tanulási szituáció sajátosságai, érdeklődés, kíváncsiság, belső ösztönzés

3. Külső (extrinsic) motivációa tanulás mint eszköz, jutalom reménye alapozza meg (vagy a büntetés elkerülése)

4. Presztízs motivációkülső és belső motívumok között található, belső énérvényesítés vagy külső versenyhelyzet motiválja

Szorongás- pszichikus feszültség- teljesítmény és szorongás közti összefüggés- bizonyos mértékű szorongás szükséges a teljesítmény növeléséhez- fontos az oktatásban az egyénenkénti differenciálás a szorongásszint ismerete

alapján

Fáradás- Fogalma

Olyan élettani állapot, amely vmilyen tevékenység következtében lép fel, s következményeként a teljesítőképesség csökken (lehet normális és patológiás)

- FajtáiFizikai munka következtében létrejövőSzellemi munka következtében létrejövőEndogén okok alapján fellépő

- TüneteiViselkedési rendellenességMegismerési folyamatok és funkciók pontatlanságaÉrzelmi károsodásCsökken a cselekvés pontossága

- A tanuló fáradásának forrásai:- iskolaéretlenség, fizikai fejletlenség- rosszul szervezett oktatási folyamat

- A fáradság következményei:- gyenge tanulmányi eredmény- magatartási rendellenességek- fejfájás, vegetatív zavarok, alvászavar

- A fáradás és kimerülés elkerülésének pszichológiai feltételei:- terhelési szint megállapítása, gyakori ellenőrzése- helyes napirend kialakítása- követelmények összehangolása- hatékony oktatási módszerek alkalmazása- érzelmek fokozottabb felhasználása- tevékenység és pihenés váltakozása- szaktárgyi feladatok (a lényeg kiemelése)

2013-04-10

IQ=mentális képesség

biológiai képesség(életkor) x 100

(90;100)

9v .10 v .1110

A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők

Iskolán kívüli feltételek Gyermek Iskolai feltételek

Egyéni és speciális fejlődési szükségletek

DIFFERENCIÁLÁS

Külső Belső

SZELEKTÍV INTEGRATÍV

A speciális bánásmódot igénylő tanulók

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek- Speciális nevelési szükségletűek (SNI)- Tanulási problémákkal küzdők

- tanulási nehézség- tanulási zavar

- Magatartási zavarokkal küzdők- visszahúzódó, depresszió- ellenséges, inkonzekvens

- Kivételes képességűek, tehetségesek

Sajátos nevelési igényűek- testi, mozgásszervi fogyatékosság- érzékszervi fogyatékos (vak, gyengén látó, siket, nagyothalló)- értelmi fogyatékos (enyhe fokú, középsúlyos)- beszédfogyatékos- autista- halmozottan fogyatékos- tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, mutizmus,

hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar)

Tanulási problémákkal küzdők- Tanulási nehézség:

- Egy területen, időszakosan jelentkező tanulási probléma- Tanulási zavar:

Neurogén (idegrendszeri) tanulási zavarok:- diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

Pszichogén tanulási zavarok:- korai életszakaszban elszenvedett környezeti hatásokra kialakuló problémák

Posztraumás:- gyermekkorban történt agykárosodás

- Tanulási akadályozottság: - átfogó, súlyos tartós tanulási probléma, amelynek következtében gyenge vagy

elégtelen az iskolai teljesítmény

Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmódIskolai alulteljesítés: a tanuló tartósan képességei alatt teljesítThorndike: mérési rendszer hibája

Alapvető jellemzők:- alapvető pszichológiai folyamatokban nincs rendellenesség- minden tantárgyra kiterjedő nehézségek- nem tanulási zavar, ill. fogyatékosság- az érzelmi és a szociális szféra zavarával függ össze

Mérése: IQ-teszt és tantárgyteszt

Felismerése:- az órára rendszertelenül készülnek- helytelen tanulási szokások- perfekcionisták- követelményektől szoronganak- túlzottan érzékenyek- magukba zárkóznak- társas készségeik hiányosak

2013-04-17

Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmódRimm (1989) faktorai:

1. verseny2. felelősség3. kontroll4. teljesítményvonatkoztatású kommunikáció5. tekintély, tisztelet

Megszüntetése:

- pszichológiai beavatkozások (pszichológus)- sikerélmény biztosítása, személyes hatóerő érzete- tanulási környezet megváltoztatása- alapvető készségek fejlesztése

A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód- szociális inadaptáció (magatartási rendellenességek)

Kelemen (1981):

- magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól- iskolai környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségek- általános nevelési eljárások nem hatékonyak- értelmi fejlettség normális

Tünetei:

1. agresszív-támadó magatartás2. regresszív-védekező magatartás3. az erkölcsi magatartás zavarai

A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmódOka: környezeti ártalmak (nagyrészt családi eredet)

- kedvezőtlen családi légkör- helytelen nevelési eljárások (kényeztetés, szigorúság, kettős nevelés,

következetlenség)

Teendők:

- prevenció (társadalmi); kapcsolattartás a szülőkkel- Korrekció:

- tünetek tanulmányozása- okkeresés- elemzés- tervkészítés- szeretet, megértés, bizalom, pszichológiai tudás

A hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmódHátrányos helyzet – eltérő kulturális háttérSzegénység, alacsony szocioökonómiai státusz

Jellemzők:

- alacsony jövedelmű családok tagjai- sokszor nem kielégítő a testi fejlődés, orvosi ellátás- éhezés, egészségtelen körülmények- hiányos nevelési ismeretek (tervszerűség hiánya)- tapasztalatok, élmények hiánya- tanulási motiváció sérülése- korai munkavállalás, szerepbizonytalanság, negatív identitás- igénytelen pályaválasztás

Tennivalók:

- ne sztereotipizáljunk- iskolai érkeztetés, orvosi ellátás- hiányzó tapasztalatok pótlása- motiválás, érdeklődés felkeltése, fenntartása