1. A tanulói személyiség megismerésének és fejlesztésének pedagógiai- pszichológiai lehetőségei és módjai1.1 SzemélyiségAz egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta, amely állandósult és az egyénre együttesen egyedien jellemző. Egy másik értelmezés szerint a személyiség a testi -, lelki tulajdo nságok dinamiku s, egysége s egésze. Ez az egység meghat ározza, és megkülönözteti az egyén gondolkodását és viselkedését . 1 A hétk özna!i, lai kus szóhasznála tan a személyiség ki"eje zés tönyire a jelleg zetes tulajdonságai ala!ján másoktól megkülönöztethető egyént #egyedi emert$ jelenti. %éha arra utalnak vele, hogy az illető kiemelkedő, jelentős személy. A személyiségfejlesztés A személyiség"ejlesztés tár sadalmi igé nyé nek a kia lak ulás áról és tár sadalmi gyakorlatának a ki"ejlődéséről &uda &éla szemléletes ké!et ny'jt. A kialakult önismereti érzékenység és a személyiség"ejlesztés iránti érdeklődés gyakorlati s(kon ugyanannak!roléma körnek a ki"ejeződései. Egy"elől az önismeret hátteréen elsősoran saját személyiségéről kialak(tott ké! áll, s ez által az önismeret-szerzés társas helyzetekhez kötött. )nismeret szerzésre viszont az ad ho* helyzetek nem meg"elelőek, hanem sajátos inter!erszonális "olyamatokr a van szü kség, amelyeken a sze mély isé gr ől való szaály ozott visszajelzé s és izonyo s viselkedés "ormák egyakorlásá nak lehető sége adot t. Az önis me re t szervese n együtt já r a személ yiség"ejl ő dés igénye . +ai "ogalomhasználatáan az önismereti oldalt akkor emeljük ki, ha a "oglalkozás rövid táv', s a mködtettet !szi*hológia "olyamatok a személyiséget közelei *élok elérésére, mozgós(tják. A személyiség"ejlődés oldalt, !edig akkor hangs'lyozza, amikor a k(vánt, meg*élzott változás nagyo(v, ha a gyakorló "olyamat hosszaideig tart. 1 arver, . ., *heier, +. /. #0112$3 zemélyiség!szi*hológia. 4siris, &!
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
A !edagógiai munka "ejlesztő szándék' eavatkozás a tanuló személyisége.
Ahhoz, hogy a tanuló személyiségét "ejlesszük elsősoran meg kell ismernünk azt. A
tanuló személyiségének a megismerése során a következő kérdésekre kell választkeresnünk3+ilyen a tanuló genetikai tulajdonságai melyek markáns meghatározói a
tulajdonságoknak5 +ilyen estleges veleszületett károsodások, akadályozzák a
személyiség zavartalan kiontakozását5 +ilyen a testalkata5 6ik a arátai5 6ik a
modelljei, kikkel azonosul, kiket utas(t el5 +i az el"ogadás és az elutas(tás oka5 +ilyen
környezeti "eltételek közegéen él5 +ilyen a meg"igyelőké!essége5 +i jellemzi az
emlékezetét5 +ilyen kommuniká*iós ké!ességekkel rendelkezik5 +elyek a
gondolkodásának legala!vető jellemzői5 +i érdeklik5 A mi jelent értéket számára5
7ogyan ké!zeli el jövőét5 +ennyire "ejlettek az akarati tulajdonságai5 +ilyen az
önmagához való viszonya5 +ilyen a aráti köre58
A tanuló személyiség megismerése olyan !edagógiai "olyamat, mely eé!ül a
!edagógiai gyakorlat minden elemée.
A tanuló megismerésének leg"ontosa sz(nterei3
a tanóra,
egyé iskolai tevékenységek
otthoni tevékenységek
egyé *saládon és iskolán k(vüli tevékenységek
A másik emer megismerése két módon történhet a személy!er*e!*ió #a
személyészlelés$ és a tudományos megismerés során. A személyiség megismerésének
tö módszere is ismeretes melyek a következők3
1. 9ntros!ek*ió #önmeg"igyelés$ és meg"igyelés
2. 6ikérdezés # anamnézis és esettanulmány$
3. 6érdő(vek 4. :esztek
5. 6(sérlet
6. ;edagógiai helyzetteremtés
2 Schmercz István (szerk.): A tanulói személyiség megismerése. Élmény !" #t.$%y®yháza$ 2'' .*+!1
A szakirodalmak szerint "ejlesztő !rogramok legismerte "ormái a
kommuniká*iós ké!ességet az önismeret, a társas, illetve !roszo*iális #együttérzés,
önzetlenség, "elelősség, lojalitás st.$ ké!ességeket, az önérvényes(tő ké!ességet, az
önki"ejezés ké!ességet, a kon"liktus megoldó ké!ességet, kreativitást "ejlesztő !rogramok
különöző tehetség"ejlesztő !rogramok. +egkülönöztetünk egyéni valamint *so!ortos
"ejlesztési !rogramokat . Az egyéni "ejlesztési !rogramok "őként az értelmi ké!ességek
és részké!ességek "ejlesztéséen használják de legtöször *so!ortos "ormájátalkalmazzák. so!ortos "ejlesztés előnye, hogy egyszerre tö személlyel "oglalkozik, de
a *so!ortos "ejlesztés ennél "ontosa !ozit(vuma, hogy inter!erszonális hatások "ejlesztő
hatásrendszerének "elhasználásáan rejlik. A "ejlesztő !rogramok rendszerint tudatosan
törekszenek arra, hogy "elhasználják azokat a jótékony hatásokat, amelyek a *so!ortos
együttléten és kommuniká*ióan rejlenek
A személyiséghtt:,,---./k.szie.hu,0les,cs,nevelestumanyi,a3szemelyiseg./
2. anulói csoportok és k!z!sségek az iskol"#an$ az iskola szer%ezet$ gyakorlati
tapasztalatok felhaszn"l"s"%al
2.1 A csoport
A *so!ort egy tö személyől álló, társas alakulat, tagjai között viszonylag stail
ka!*solat alakul ki, vannak közös *éljaik, értékeik, normáik, tevékenységeik. A
tevékenységek során interak*ióa lé!nek egymással, kommunikálnak, és különöző
szere!eket vállalnak "el a *so!orton elül. Ezért ők köl*sönösen "üggnek egymástól, és
e"olyással (rnak egymás "elett.
A *so!ort alakulás a *so!ort "ejlődés első szakasza, amikor meg"igyelik egymást, és
elkezdődik az én emutatása.
A *so!ort"ejlődésnek tö "ázisa van a kialak(tott *so!ortszerkezet és normák keretein elül3 *so!ort- alakulás, viharzás, norma- alakulás, *so!ort- mködés.
A *so!ortoknak négy fajtáját különöztetjük meg3
&orm"lis csoportok 3 hierar*hikus "elé!(tés együttes.
'nform"lis csoportok 3 önkéntes *satlakozással vagy személyes ka!*solatokkal létrejött
*so!ort.
(iscsoport) minőségileg 'j "unk*ionális *so!ort, amely minimum = "őől és ma>imum
0= "őől állhat.
(ort"rs csoport 3 hasonló életkor' személyek *so!ortja.!
A csoort meg!atározása
attel szerint „az a csoport meghatározás tűnik leglényegesebbnek, amely arra
utal, hogy a csoport olyan egyének együttléte, ahol mindegyikük léte szükséges az egyes
individuális szükségletek kielégítéséhez.”
+ills a *so!ortokat olyan egységekként határozza meg, „amelyek egy bizonyos
célbl !ssze"!tt két vagy t!bb személyb#l állnak, s, kapcsolatukat "elent#snek tart"ák.?
heri" házas!ár meghatározása a következő3 „$ csoport olyan társadalmi egység,
mely egymással határozott státus% és szerepkapcsolatban áll egyéneket tartalmaz, akik
viselkedését a csoport által létrehozott értékek és normák szabályozzák, legalábbis
ügyekben, amelyek a csoport szempont"ábl k!vetkezményekkel "árhatnak.?
A szakirodaloman számos meghatározás található a *so!orttal ka!*solatan, de
közös ennük, hogy a *so!ort valamilyen szem!ont szerint együvé tartozó személyek
összessége, mely kise-nagyo szervezeti egység.
A csoort legf"bb jellemz"i a k#$etkez"k% a *so!ort tagjainak közös *éljuk van,
amely tevékenységeli összeka!*solódást is jelent, a közös *élt *sak együttesen tudják
elérni, a tagok között viszonylag stail a ka!*solat. A normák etartása a *so!orthoz
tartozás "eltétele. A *so!orton elül megoszlanak a "eladatok, sajátos szere!ek alakulnak
ki.
A csoort t&'sai
A *so!ort szerveződésének két ala!vető "ormája van a "ormális és az in"ormális
*so!ort.=
A "ormális *so!ort, egy olyan intézményesen létrehozott, szervezett egység, melynek
*éljait, "eladatait, szervezeti "elé!(tését, más *so!ortokkal való ka!*solattartásának
lehetőségeit a nagyo egység határozza meg.
A "ormális *so!ort izonyos hierar*hiára, #alá-"ölérendeltség szerint$ "ormális
strukt'rára é!ül, mely szervezett intézményi keretek között sajátos első szere!rendszert,normákat, szokásokat, hagyományokat alak(tanak ki. Az iskolai osztályokat is "ormális
*so!orta sorolhatjuk, mert kialakulásukat tekintve intézményesen hozzák létre. A *él
valamilyen tudás elsaját(tása, valamint érvényesül az alá-"ölérendeltség viszony.
Az in"ormális *so!ort tagjai saját elhatározásól önkéntesen válnak a *so!ort
tagjaivá. Brzelmi ala!on ka!*solódnak egymáshoz. A *so!ort tagjai vállalják az együvé
tartozást. Ez a *so!ort olyan emeri együttes, melyet intézményes me*hanizmusok által
nem szaályozott. 9n"ormális *so!ort !éldául az osztályon elül szerveződött arátitársaság köre.
Egy-egy *so!ort mindig valamilyen konkrét *él érdekéen jön létre. Az iskolai
osztályok konkrét *élja a tanulás, az ismeretek átadása. Ahhoz, hogy a !edagógus seg(tse
4 Mészáros Aranka: Az osztály csoportszerkezete és hatékonyságahttp://epa.oszk.hu/00000/00011/00021/pdf/9811.pdf
a tanulói *so!ort alakulását, "el kell térké!eznie az adott *so!ort szerkezeti "elé!(tését,
illetve mködési jellegzetességeit.
A csoort szerkezete
A *so!ortok szerkezetét tekintve három részre oszthatjuk3
7ierar*hikus vagy tekintélyi strukt'ra
Brzelmi, rokonszenvi strukt'ráját3
6ommuniká*iós strukt'ra
A hierar*hikus strukt'ra a *so!ort alá-, "ölé- és mellérendeltségi viszonyok
összességét tükrözi. Ez a tekintélyelv strukt'ra teszi lehetővé a *so!ortok vezetését és
irány(tását, és ellenőrzését. Az iskola osztálynak hivatalosan kinevezett vezetője az
osztály"őnök, illetve a tanárok, akik "el vannak ruházva a jutalmazás és üntetési
eszközökkel. A *so!ort rendelkezik egy "ormális és egy in"ormális vezetővel. A "ormális
vezetőt a tanár nevezi ki, m(g az in"ormális vezetőt a *so!ort választja ki izonyos
szem!ontok ala!ján. A *so!ortan kialakuló hierar*hiaviszonyok nagyrészt attól
"üggnek, hogy kinek milyen hatalmi eszköz áll rendelkezésre a töiek e"olyásolására.
Az érzelmi, rokonszenvi strukt'ra, olyan köl*sönös szim!átián ala!uló s!ontán
társas ka!*solatok rendszere, mely +érei /eren* szerint ?a közösségek rejtett hálózata.?
Ez a strukt'ra teszi lehetővé az in"ormá*ióáramlását, h(rtová(tást, értékké!zést, és amodellkövetést. Az érzelmi strukt'ra kialakulását, a *so!orton elüli nemi, életkori,
végzettségeli tényezők e"olyásolják. A strukt'ra "eltérké!ezésére alkalmas módszer a
szo*iometria, melyet +oreno dolgozott ki.
A kommuniká*iós strukt'ra a *so!ort kommuniká*iós tevékenységének a
szerkezetét tükrözi. Ez a strukt'ra három részől áll nyelvi, metakommuniká*iós és a
konte>ttuális s(k. A nyelvi s(k a szavakkal, a metakommuniká*ió s(k a szavakat k(sérő
jelekkel kommunikál. A konte>tus s(k esetéen, !edig olyan kommuniká*iós jelzések
melyeket *sak a *so!ort tagjainak értenek a k(vülállók számára nin*s in"ormá*ióértékük.
A kommuniká*iós strukt'ra legnagyo hiái, hogy a h(rterjesztés lass', hiányos, és
egyoldal'. Ez az osztályan is gyakori, hogy ha a tanár meg(z egy diákot, hogy
in"ormá*iót terjesszen az osztályan, a h(r általáan *sak az osztály néhány tanulója ka!ja
meg. A tanulói *so!ort szerkezetét a szo*iometriás vizsgálat seg(tségével
A e(ag)giai rogram,nem más, mint egy- egy intézmény tanulóira érvényes
tanterv +agyarországon, amelynek tartalmai a %A:-hoz igazodnak, elemei a 6özoktatási
törvény által meghatározottak, amelyet a "enntartó hagy jóvá.?
A !elyi tanter$ a !edagógiai !rogram része. Az adott intézmény nevelő-oktató
munkáját re!rezentálja. +eg"ogalmazza a tananyagot, a követelményeket, a taneszközök
listáját, az értékelés módszerét.*
Az iskolai oktatói-nevelői "olyamat számos tervezést igényel. A !edagógusnak
számos dokumentum "igyeleme vételével kell megtervezni az oktatói-nevelői munkáját.7árom szinten történhet a tervezés, országos szinten a köz!onti tantervek kidolgozásával,
intézményi szinten az iskolák !edagógiai !rogramjának és helyi tantervének
meghatározásával és az egyes !edagógusok szintjén a tanmenet, tematikus terv és
óravázlat elkész(tésével. Az intézmény ala!dokumentuma az ala!(tó okirat melyen
rögz(teni kell az intézmény t(!usát, ala!tevékenység meghatározását. Az intézmények az
A tervezés három szinten "olyik3 stratégiai tervezés, az o!erat(v tervezés és amegvalós(tás, azaz a na!i mködés tervezése. A stratégiai tervezés dokumentumai a
!edagógiai !rogram és a minőségirány(tási !rogram, az o!erat(v tervezés dokumentumai
és a szervezeti és mködési szaályzat. A na!i mködés tervezésének !rogramja az éves
munkaterv.
A !edagógiai !rogram az iskola !edagógiai stratégiai terve, amely hossz', illetve
közé!távra határozza meg az iskoláan "olyó nevelési-oktatás *éljait, "eladatait és
tevékenységeit. A !edagógiai !rograman stratégiai elemek a küldetés, a jövőké! a
!edagógiai ala!elvek és a *élok rendszere. 7elyi tanterv a !edagógiai !rogram része.
:artalma egyes év"olyamok tantárgyai, óraszámai, tananyagai, követelményei, a tanulók
értékelésének rendje. zervezeti és mködési szaályzat dokumentuma, a na!i mködést
Az iskola "eladata ezen elül az élethosszig tartó tanulás megala!ozása. Az
Euró!ai &izottság szerint az élethosszig tartó tanulás akkor valós(tható meg, ha mindenki
számára iztos(tott az ala!oktatás, mely seg(tségével minden "iatal el tudja saját(tani a
tudás ala!' társadalom által megkövetelt 'j ala!ismereteket, készségeket. Ennek során
arról is gondoskodni kell, hogy a "iatalok megtanuljanak tanulni és !ozit(van
viszonyuljanak a tanuláshoz.%em az iskolának, hanem az életnek tanulunk.? (rja ene*a
is. Az élethosszig tartó tanulás megvalós(tásához két ala!vető dolog szükséges3 tanulási
motivá*ió és érdeklődés, amelyhez a mveltség és tanulás értékként való "el"ogása társul,
valamint külön"éle kom!eten*iák, amelyek seg(tségével a tanulási motivá*ió
megvalós(tható. 00
Az iskola egyik leg"ontosa "eladata, hogy kialak(tsák azokat a kom!eten*iákat mely
alkalmassá teszi a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra. Ez a tanulói ké!ességek
"ejlesztését igényli, az ala!készségek megerős(tését és a tanuláshoz való !ozit(v viszony
kialak(tását.
Az élethosszig tartó tanulás megvalós(tásához vezető 't első lé!ése, hogy a tanulók
megtanuljanak tanulni.
A tanárké!zés során a leendő oktatóknak meg kell szerezni mindazokat az ismereteket és
kom!eten*iákat, melyek irtokáan ké!esek lesznek az iskoláskor' gyerekeken
kialak(tani az élethosszig tartó tanulás igényét. A tanuló számára hiteleseé válik az
oktató, ha a tanár !éldaadóként viselkedik, vagyis "olyamatos önké!zésével maga is részt
vesz az élethosszig tartó tanulásan.
Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kom!eten*iák az iskoláan a
hagyományos tantárgyi rendszerre ala!ozva is kialak(thatók, !l., kreativitás moilitás,
rugalmasság, *so!ortan való dolgozás, ezek a kom!eten*iák a !rojektmunkán keresztül
jól "ejleszthetők. A kom!eten*iák között kiemelkedő jelentőséggel (rnak azok az
ala!készségek, melyek késői élethosszig tartó tanulás ala!"eltételeinek tekinthetők.
9lyenek az (rás, az olvasás a számolás a eszédkészség, amelyeket a tanulási !álya minél
korái szakaszáan vagy még az iskola előtt kell elsaját(tani.
11 8hiy Anrea : Az élethsszig tartó tanulás és az iskla + 9 eagógiai Szemle2''5. szetem;erhtt:,,ea.szk.hu,''''','''4,''1'5,2''5+'+l+<hiy+=lethsszig.html
)sszegzéské!!en elmondható, hogy "elnőtt nevelés lehetőséget ad a társadalmi
hátrányok kiküszöölésére, az egyén számára a rétegváltó társadalmi moilitásra és a
gazdaság munkaerő-!ia*i igényeinek nyomon követésére, 'ja és 'ja kom!eten*iák
megszerzése.
A MM9. századan mindenké!!en *él és "eladat, hogy a "elnőtt kor' né!ességköréen legyen egyre nagyo azoknak a száma, akik a "olyamatos mvelődést tudatos
életvezetésük részének tekintik és élnek a li"elong learning által "elk(nált lehetősségekkel.
alkalmazott módszer a tan(tási óra végén történő k#z#s sz)beli értékelés, melynek
sokirány' nevelő hatása van.
23 4r"s#eli értékelés) Az (ráseli értékelésen megjelennek a format&$ és a sz'mmat&$
értékelés elemei. Az (rásos osztályzatok !ontosa tájékoztatást ny'jtanak a diáknak,
rámutathatnak izonyos hiányosságokra, !rolémákra, javaslatokat tehetnek a "ejlődés
érdekéen.
*3 Az oszt"lyz"s) Az osztályzattal történő értékelés sz'mmat&$, általa történik a tanter$i
k#$etelmények számonkérése. Az osztályzatnak "elmérő, összegző, záró
minős(tésnek kell lennie, "élreérthető lehet, ha egyszer iztatás, máskor meg a tudás
minős(tése. Az osztályzat *sak akkor hiteles, ha ojekt(v, következetes és !ontosan
meghatározott kritériumok ala!ján történik.
Az értékelés szem!ontjai mindig "üggenek annak *éljától és t(!usától. Arajzórákon előtére kerül a gyakorlati megnyilvánulás, de nem "eledkezhetünk meg a
szóeli eszámolókról vagy a kiselőadásokról sem. Az értékelés történhet egy, a tanárt
kizáró zárthelyi vizsgán készült munka, esetleg !ort"ólió ala!ján, melynek *sak a
végeredménye értékelhető.15
Az értékelés
A !edagógiai értékelés szke értelemen véve nevelési és oktatási módszer. Azoktatási módszerként alkalmazott !edagógiai értékelés lényege a viszony(tás a *él és az
elért hatás között, vissza*satolás, érték megálla!(tása a nevelés és oktatás külön"éle
szintjeire és elemeire vonatkozóan. %evelési módszerként értékelésről eszélünk akkor,
ha jutalmazunk, elismerünk, vagy üntetünk, elmarasztalunk valakit.0Q
Az értékelés nem más, mint *élok és eredmények összevetése. Az értékelés a
!edagógia tevékenység szerves része. Ezek a visszajelzések "ontos szere!et töltenek e a
tanulók iskolai teljes(tményének alakulásáan és személyiségük "ejlődésée. Az értékelés
15
&odó*zky 9stván- RAKS B I9STJL9 6TL:URA
1* #á;sik István + >rgyik ?uit (szerk.): eagógusmesterség az =uróai @nió;an=tvs ?ózse/ knyvkiaó 2''* #uaest .11+21!
*élja lehet az addig elért eredmények összegzése, de lehet, hogy *sak tájékoztatást szolgál
az oktatás különöző szere!lői számára.
Az értékelés t&'sai
Az értékelés viszony(tási ala!ja szerint megkülönöztetünk norma orientált és
kritérium orientált értékelést. A !edagógiai értékelés során mindig "elmerül az
összehasonl(tás igénye. 7a a tanuló tudását viszony(tjuk a töi tanuló tudásához, akkor
normára irányuló értékelésről eszélhetünk. +(g aan az eseten, ha a tantervi
követelményekhez hasonl(tjuk a tanuló teljes(tményét, akkor kritériumra irányuló
értékelésről eszélhetünk. Az értékelésnek a nevelés-oktatási "olyamatan etöltött
szere!e ala!ján három t(!usát különöztethetjük meg a diagnosztikus, "ormat(v és aszummat(v értékelést.
A diagnosztikus értékelés #helyzet"eltárás$ ala!vető "unk*iója, hogy in"ormá*iót
gyjtsön a tanulók "elkészültségéről. élja kettős, egyrészt esorolási döntést ala!oz
meg a diagnózis azaz, amikor a tanulókat "elkészültségük ala!ján különöző *so!ortoka
sorolják. +ásrészt, !edig a diagnosztikus értékelés seg(tségével tudja a tanár kiválasztani
az adott *so!ort számára, hogy mit, milyen "elé!(tésen, és milyen módszerekkel
tan(tson. Ez a "ajta értékelés leg"őké!! a tanár számára ad visszajelzést. Ez az értékelési
"orma az oktatási "olyamat elején jelenik meg.
A "ormat(v értékelés #seg(tő, "ejlesztő, "olyamat közeni$3 közvetlenül tanulót
*élozza meg. A "ormat(v értékelés in"ormá*iót ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud,
mit nem tud, hol vannak hiányosságai. A tanulók teljes(tményének az elemzése, a
dolgozatok vagy "eleletek szóeli kommentálása is a "ormat(v értékelés "unk*ióját látja
el. A !edagógiai "olyamatot végigk(sérő értékelési t(!us.
A zummat(v értékelés #lezáró$ elnevezés onnan ered, hogy összegzi, lezárja a
tanulási *iklust, tehát a !edagógiai "olyamat végén kerül rá sor. A tanulók teljes(tményétminős(tik, ezáltal !rognózist ad a továtanulási esélyekről. A !edagógiai "olyamatan a
szummat(v értékelés nem a tanulónak, tanárnak, hanem a környezetnek ad előrejelzést.
+ilyen esélyei vannak a tanulónak az iskolarendszeren, való előrehaladásan. Een az
vagy aktuális témakören tartanak megeszélést. A taná*skozás összeh(vását
leggyakraan a munkaközösség vezetője kezdeményezi.
Az egy osztályan tan(tok megeszélésének !edagógiai *élja, lehet, nevelési,
szervezési, vagy értékelési "eladatok megtárgyalása. A megeszélés kezdeményezője
általáan az osztály"őnök.
;edagógus-!edagógus megeszélés témája ármi lehet. E megeszélések
történhet két !edagógus, vezető és !edagógus vagy vezető és vezetőhelyettes között.
e(ag)g's sz/l" egy/ttm0k#(ése
A !edagógus szülő ka!*solatok "ormája lehet személyes vagy közvetett ka!*solat.
A személyesen találkozhat a szülő a tanárral a szülői értekezleten, "ogadóóra, ny(ltna! alkalmával. %em személyes találkozás esetén (rásos, elektronikus vagy "ónikus
#tele"onos$ ka!*solattartásra van lehetőség.
an'l) e(ag)g's z/l" egy/ttm0k#(ése
A közoktatási törvény értelméen iskolaszék alakulhat. Az iskolaszéken az
iskola"enntartó, a szülők és a !edagógusok, azonos száman ké!viseltethetik magukat, de
a diákok ké!viselője is jelen lehet. A közé!"ok' iskolai nevelési - oktatási
intézményeken diákönkormányzat szerveződhet. Kellege szerint érdekvédelmi szervezet.
A közoktatás három "ő szere!lőjének olyan jellemvonásokat kell irtokolnia, mint
az em!átia, a toleran*ia, kon"liktustrő ké!esség, a kom!romisszumkészség, amely
együttmködéséhez elengedetlen.
Az iskolai munka során a !edagógus együttmködik más társszervezetekkel is, mint a
A re"le>iónál két klasszikus t(!usát különöztethetjük meg. )nre"le>ió esetén a re"le>iótanár-tanár irány', hiszen ekkor a !edagógus önmagára vonatkozóan tesz kijelentéseket,
re"lektál a tevékenységre. A mások !edig a tanár-tanuló irány, ekkor a !edagógus
tevékenysége a tanár és a diák közös munkájaként értelmezhető3 a tanár a tanulóról
vallott ismereteire, a diákok osztálytermi és iskolán k(vüli munkájára, magatartására
re"lektál.80
A re"le>ió lényege a visszatekintés, elemzés és szükség esetén változtatás a
tevékenységen. )sszegezve a megálla!(tható, hogy a !edagógus re"lekt(v szemléletének
kialak(tásánál és "ejlesztésénél a következő kérdésekre *élszer választ adni3 +it akart
elérni5 +iért 'gy *selekedett5 Ioltak kise-nagyo !rolémák az órán5 +it
változtatna legközele és miért5 7ogyan érezte magát az órán5