Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szak- képző Iskolája Szeged, Kenyérgyári út 8. Közoktatás Minőségéért Díj; Partnerközpontúság ka- tegória, bronz fokozatú intézménye; 2005 Dél-Alföldi Regionális Minőségdíjas és Európai Minőségdíjas in- tézmény A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A dokumentum 108 számozott oldalt tartalmaz
110
Embed
Pedagógiai Programja · 2018-11-19 · Pedagógiai program 3. oldal 5.1.9.1. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
5.1.9.1. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak
heti óraszáma évfolyamonként utoljára a szakmai képzést 2017.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára 92
5.1.9.2. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak
heti óraszáma évfolyamonként a szakmai képzést 2018.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára 93
5.2. Korábbi tanulmányok beszámíthatósága a szakmai képzés rövidítése érdekében 94
5.2.1 A szakközépiskolában (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-terv szerinti tanulmányok
beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 12. évfolyam után 94
5.2.2 A szakközépiskolában (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-terv szerinti tanulmányok
beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 13. év-folyamot követően 95
5.2.3 A két év alatt megszerezhető első szakképesítés alapján, beszámíthatósággal, rövidebb idő alatt, második
szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések jellemzői 96
5.2.3.1 A 34 811 03 pincér szakképesítés alapján beszámíthatósággal rövidebb idő alatt megszerezhető
34 811 04 szakács szakmai képzés jellemzői 96
5.2.3.2 Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakmai képzés szerinti tanulmányok beszámíthatósága
pincér, szakács szakmai képzésbe a 15. évfolyamot követően 97
6. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK,
A KÉPZÉS EGYEDI VONÁSAI 99
6.1. A tanulók egyéni fejlesztése 99
6.1.1 Az egyéni fejlesztés meghatározása 99
6.1.2. . Az egyéni fejlesztés alkalmazásának célja 99
6.1.3 A főbb fejlesztendő területek 99
6.1.4. Az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tevékenységek 100
6.1.4.1 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő mérések 100
6.1.4.2 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő adatok gyűjtése 101
6.2. Integrált tartalmú tananyagok szerinti oktatás a szakközépiskolában 101
6.2.1 Az integrált tananyagok szerinti oktatás lényegének leírása 101
6.2.2. Az integrált tananyagok szerinti oktatás alkalmazásának célja 101
6.2.3 A szakgimnázium 9-12. évfolyamon, az integrált tantárgyi modulok
keretében fejlesztendő legfontosabb kompetenciák 102
6.3. Multimédia készítés 102
6.4. Projekt módszer alkalmazása a szakközépiskola 9., 10., 11., valamint az
Ksz/11. és Ksz/12. szakképző évfolyamain 103
6.4.1 A szakmai projekt meghatározása 103
6.4.2. A szakmai projektek alkalmazásának célja 103
6.4.3 A 11-12. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák moduljai 101
6.5. A szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott
projektszellemű tanítási foglalkozásairól 104
6.5.1 A projektszellemű tanítási foglalkozások meghatározása 104
6.5.2. A A projektszellemű tanítási gyakorlatok alkalmazásának célja 104
6.5.3 A 9., 10., 11. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák főbb moduljai
a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciái alapján 104
6.6. Kompetencia alapú tananyagok használata a szakközépiskola 9., 10., 11.
osztályai közismereti oktatásában 104
6.6.1 A kompetencia alapú tananyagok használatának meghatározása 104
6.6.2. Kompetencia alapú tananyagok használatának célja 105
6.6.3 A 9-10. évfolyamon adaptálásra kerülő kompetencia alapú tananyagok
(pályázatban és önként vállalt területek együttesen) 105
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ
MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 106
8. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI NEVELÉSÉRE ÉS OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI
TANTERV, A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAM 106
9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 107
9.1 A felülvizsgált pedagógiai program érvénybe lépése 107
9.2 A pedagógiai program felülvizsgálata 107
10. MELLÉKLETEK 107
1. A pedagógusok általános munkaköri leírása
2. Az osztályfőnökök munkaköri leírása
3. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes helyi tantervei a szakközépiskola 9-12. évfolyamára (2007/2008-as tanévtől
érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes), továbbá a szakgimnázium 9-12. évfolyamára (felmenő
rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben kezdőkre érvényes),, valamint a szakgimnázium 9-12. évfolyamára (felmenő rendszerben
először a tanulmányaikat a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes)
4. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes szakmai programjai a szakközépiskola 9–11. évfolyamára (felmenő
rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben, illetve a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes)
5. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes szakmai programjai a szakközépiskola Ksz/11–Ksz/12. évfolyamára (felmenő
rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben, illetve a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes)
6. Iskolabiztonság stratégia
7. A középszintű érettségi témakörei
8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések részletes jegyzékét kiegészítő meglévő eszközök
listája
9. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére és oktatására szolgáló helyi tanterv, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 108
Pedagógiai program 4. oldal
1. Bevezető
„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s
hogy (az eddiginél többre) taníthatók.”
Németh László
1.1 Névadónkról
Hansági Ferenc, iskolánk névadója 1902-ben Baján született szegény sváb-magyar csa-
ládba. Eredeti neve Haasz volt. A szakács mesterség alapjaival a katonaságnál ismerkedett
meg a század elején Szegeden. Mesterségbeli tudását Budapesten a Hungária Szálló éttermé-
ben tökéletesítette, amely akkor a főváros egyik legrangosabb vendéglátóhelye volt. Szegeden
konyhafőnöke volt a Hági étteremnek, továbbá a Hungária és a Tisza szálló éttermeknek.
Amikor a vendéglátóiparban megindult a szervezett iskolai szakoktatás, vállalta a jövő szak-
embereinek képzését. Sok kiváló szakács és cukrász került ki a kezei alól. Kivételes tehetség-
gel áldotta meg a sors, úgy adta át tudását, hogy közben a szakma iránti rajongását is beletáp-
lálta tanítványaiba. Szigorú volt és következetes, ugyanakkor szerette a gyerekeket, értett a
nyelvükön. Szinte élete végéig oktatott, legendássá vált tanítványai körében, akik büszkén
vallották és vallják ma is Hansági Ferenc tanítványainak magukat. 1968-ban Szegeden az el-
sők között kapta meg a mesterszakács címet. A Tisza Szállóból ment nyugdíjba. 1979-ben 77
évesen halt meg.
Az iskola eredeti létesítője és fenntartója a Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány volt 1991-
ben.
Az alapítók - maguk is jeles vendéglátós szakemberek - a kiváló szakács- és cukrászmes-
ter, Hansági Ferenc munkálkodásának szellemében hívták életre a Hansági Ferenc Oktatási
Alapítványt, amely következő célokat tűzte ki maga elé:
- Alapot adni és lehetőséget teremteni a vendéglátás területén dolgozó
szakembereknek és a tanulóifjúságnak céljaik megvalósításához.
feladatok meghatározása) kiadása, szakmai bemeneti kompetenciák elérésének mérté-
két rögzítő szöveges értékelés megvalósítása, az országos kompetencia-mérések
egyénre szabott kiértékelése, szakkörök, házi, helyi, regionális és országos versenye-
ken való rézvétel biztosítása támogatják a tehetségek felkutatását és tehetségük kibon-
takoztatását az intézményben;
Pedagógiai program 22. oldal
- különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek
egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítására törekszik az iskola mind az is-
kolák közötti együttműködésben (együttműködés tehetségpontokkal, iskolai jó gya-
korlatok megvalósítóival, általános iskolákkal sikeres pályaorientáció érdekében, stb.)
, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában (pl. komprehenzív szervezeti formák al-
kalmazása).
3.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Egészségmegőrzés,
egészségnevelési program
Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi
állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit.
Az egészség azt jelenti, hogy az egyén, vagy csoport milyen mértékben képes realizálni
törekvéseit és kielégíteni igényeit; hogyan tud alkalmazkodni környezetéhez. Az egészséget
úgy lehet felfogni, mint a mindennapi élethez szükséges erőforrást, nem pedig mint életcélt.
Az egészség tehát egy a teljes életen átívelő folyamat, mely folyamatban az ember képes új
készségek, értékek, tevékenységek elsajátítására.
Az egészség-megőrzési tevékenységeink fő célja, hogy képessé tegye tanulóinkat arra, hogy
egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez
egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.
3.3.1 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai
1. A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.
2. Segítségnyújtás abban, hogy a tanulók felismerjék, hogy az egészség megőrzése illet-
ve annak esetleges elvesztése az egyéni tetteken, és választásokon múlik.
3. A nyitottság, empátia, pozitív önértékelés, tolerancia fokának fejlesztése. (a közösség-
hez tartozás érzésének kialakítása; a közösségi erő pozitív felhasználása; a csoport,
mint összetartó erő és pozitív minta megjelenése)
4. Az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakítása, va-
lamint ezeket befolyásoló tényezők ismertetése.
5. A tanulók életkori sajátosságuknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli te-
vékenységek keretében - foglalkoznak az egészség megőrzéséhez szükséges ismere-
tekkel:
- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,
- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
- az aktív szabadidő eltöltése,
- a mindennapos testmozgás,
- a személyi higiéné,
- a lelki egyensúly megteremtése,
- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,
- a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása,
- a családtervezési módszerek,
- az egészségkárosító szerek, tevékenységek, magatartásformák elkerülése, segítő
intézmények szerepe .
Az egészségnevelés ügyében a szaktanárok tanóra keretében nagyon sokat tehetnek. Azon-
ban nem szükséges és nem is lehet ezeket egy tantárgy keretébe szorítani, hanem valamennyi
tantárgyban és azon kívül is célszerű megjeleníteni.
Ezen ismeretek megjelennek az egyes tantárgyak (biológia, kémia, osztályfőnöki, idegen
nyelv, élelmiszerismeret, stb.) anyagában.
Pedagógiai program 23. oldal
Feladatuk megtanítani az egészséggel kapcsolatos alapismereteket. A tanulók megtanulják,
hogyan élhetnek egészségesen, az egészség nagy kincs és védeni kell. Biológia órán a diákok
megismerkednek a szervrendszerek egészségtanával, a helyes körömápolással, a helyes cipő-
választással. Nagyon fontos, hogy a gyerekek eleget aludjanak és kipihenten érkezzenek az
iskolába. A tanórákon lehetőség van beszélgetni a dohányzás, a kábítószer, a túlzott alkohol-
fogyasztás okozta súlyos következményekről.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tan-
órán kívüli foglalkozás feladata.
3.3.2 Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák
1. Az iskola előadásokat szervez a családtervezéssel, fogamzásgátlással kapcsolatban, az
iskola belső világa és a benne megvalósuló életminőség témakörében.
2. A személyi, környezeti higiéné egyéni és kiscsoportos kialakítására egészségvédelmi
előadásokat szervezünk. Ennek színtere lehet még a tanóra is.
3. Az iskola egészségügyi szolgálata (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:
évente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában,
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.
4. A nevelő a diákokat a szülőszerepre, családi életre felkészít, ennek színtere elsősorban
az osztályfőnöki óra.
5. A mai világ könnyen ad teret a szenvedélybetegségek elburjánzására, ezért a nevelő
nagy hangsúlyt fektet a megelőzésére: alternatív tevékenységek, magatartásminták
bemutatása, illetve súlyos esetben pl. drogcentrum látogatása.
6. A szülői értekezlet, amely felkérésre vagy aktualitáshoz kötötten tartandó, kiváló terü-
let a szülő-, diák-, tanár kapcsolat erősítésére, bármely fél között felmerülő egészség-
védelmi problémák, feladatok, megbeszélésére, tanácsadásra.
A testedzés a gyerekek mindennapjainak lényeges eleme. A mai szellemileg leterhelt és elekt-
ronikus játékokkal teli világunkban az iskola törekszik arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektes-
sen a sportolás fontosságára, hiszen a rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja
a személyiséget, alakítja az életmódot. Hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, a testi és men-
tális érési folyamatokhoz. Az egészségnevelés részeként az iskola szeretné megvalósítani,
hogy a diákok nagyobb százaléka sportoljon rendszeresen. (Felmérés igazolja, hogy a tanulók
kis százaléka sportol rendszeresen-önállóan vagy egyesületben.) Az iskola biztosítja a diákok
számára a tömegsportot, a játékos egészségfejlesztő testmozgást, valamint a 2012/2013-as
tanévtől felmenő rendszerben bevezeti a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra ke-
retében, amelyből legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással váltható ki.
7. . A diákok figyelmét a nevelők a sportolás szeretete és szépsége felé irányítják.
Színterei:
- jégkorcsolyapálya látogatás tanórán és tanórán kívüli foglalkozás keretében
- Hansági Labdarugó Kupa, amely évente kerül megrendezésre
- Aktív napok évente két alkalommal
- kerékpártúrák
8. Iskolai egészségnap keretében a diákok külső szakemberek segítségével a gyakorlat-
ban is megtapasztalhatják az egészségmegőrzéshez szükséges tevékenységeket. Ezen a
napon a különféle mozgásformák (tánc, önvédelmi bemutatók, sportok) által az egés-
zséges testtartás, a mozgás fontosságát sajátítják el. Az egészséges táplálkozás fontos-
ságát hivatott népszerűsíteni az egészséges reggeli összeállításának és elfogyasztásá-
nak, a teázás jótékony hatásainak bemutatása. A szűrőprogramok segítenek megis-
merni az aktuális egészségi állapotot, a helyszíni tanácsadás pedig segíthet a már ki-
alakult probléma orvoslásában. Nagy szerepet töltenek be azok a fórumok, továbbképzések, melyek segítik a pedagógust, hogy egészségnevelő munkája minél hatékonyabb legyen.
Pedagógiai program 24. oldal
3.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos fela-
datok
3.4.1. Közösségfejlesztés
A közösségi nevelés alapvető, legfontosabb színtere az osztályközösség. Itt tanulhatják
meg az osztályfőnök és a szaktanárok irányításával mások véleményének, személyiségének
tiszteletben tartását, a másság iránti toleranciát, a jó értelemben vett együvé tartozásból faka-
dó szolidaritást. Az osztályközösség összekovácsolásának hagyománnyá vált eseménye az el-
sősök számára a tanév első tanítási napján megszervezett színes programok. Ezért minden
tanév első napján Gólyanapot szervezünk. .
Az iskolai szintű közösségteremtés fontos eleme, hogy a tanulók azonosuljanak az iskola
oktatási és nevelési céljaival. Ennek egy igen fontos eleme lehet a tanórák keretében végzett
csoportmunka, a multimédiás oktatási anyagok közös kutatást követő készítése, aktív közre-
működés az UNESCO Asszociált Iskolák projektjében, a tematikus vacsoraestek közös meg-
tervezése, megvalósítása (projektek keretében).
A közösségformálást ugyancsak jól szolgálják az iskolai ünnepségek, rendezvények:
Szakmai napok, Karácsony, Diáknap, Gólyabál, Szalagavató, Farsang, Vers- és Prózamondó
verseny, Irodalmi séták, valamint a sport- és egészségnapok, iskolai véradás, továbbá a tan-
órán kívüli elfoglaltságok, mint pl. szakmai, színjátszó, iskolaújság szerkesztő, idegennyelvi,
amelynek hasznos tapasztalatait át kívánjuk ültetni a hagyományos képzési formákba is.
Pedagógiai program 34. oldal
A tanulók egyénre szabott fejlesztési lehetőségeit a „6.1 A tanulók egyéni fejlesztése” cí-
mű fejezet tartalmazza.
3.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának rendje
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46.§ (6) k)értelmében a tanuló jo-
ga, hogy „személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt
vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában”.
Az iskolai életben e jogok gyakorlása közvetett részvétellel a diák önkormányzat révén va-
lósul meg, amely a véleménynyilvánítás, a döntési folyamatban való jogi képviselet közvetett
eszköze.
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
a. saját működéséről,
b. a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
c. hatáskörei gyakorlásáról,
d. egy tanítás nélküli munkanap programjáról.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a. az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
b. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
c. az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
d. a házirend elfogadása előtt.
e. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
f. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
g. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
h. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
i. az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
j. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
k. az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben
Továbbá a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a. az iratkezelési/adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál
b. azon, az iskola tagintézményvezetőja által közzéteendő tájékoztató elfogadása előtt,
amely ismerteti, mely tantárgyak azok amelyekből a tanulók választhatnak, továb-
bá, hogy az érettségi vizsgára történő felkészítés mely szinten történik meg
c. amennyiben az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt legfeljebb negyvenöt perccel
korábban meg szeretné az iskola kezdeni.
3.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
3.9. 1 Kapcsolattartás a szülőkel, szülői részvétel
Az iskola, mint szolgáltató intézmény és a szülői ház, mint megrendelő, mint iskolahaszná-
ló között bonyolult, sokrétű, sajátos kapcsolat alakul ki. Sajátos, mert a szolgáltató intéz-
ménynek is lehetnek elvárásai a megrendelővel szemben, sőt esetenként a diák érdekében még
konfliktusokat is vállalhat, de alapvetően az iskola dolga, hogy megfeleljen az iskolahaszná-
lók érdekének, elvárásainak. A mi értelmezésünkben a legfőbb iskolahasználó a tanuló, aki-
nek érdekeit képviselni, értékeit kialakítani a család hivatott. Ebben az iskola csupán társ, se-
gítség lehet.
Iskolánk működésének jellemzője, hogy:
- az iskola legfontosabb fellebbviteli fórumán, az iskolai szülői szervezet értekezletein
részt vesznek a szülők képviselői,
- az iskola minden rendezvénye, tanítási órája nyilvános, s azok bármelyikén minden diák
szülője részt vehet, az tagintézményvezetővel történt előzetes egyeztetés után,
- az iskola biztosítja az összes szükséges feltételt bármely szülői érdekképviseleti szerve-
ződésnek.
Pedagógiai program 35. oldal
Már a felvételkor, s később is az osztályfőnökök rendszeresen egyeztetik a szülőkkel a ta-
nulókra vonatkozó szándékaikat, elképzeléseiket, a szükséges pedagógiai, képzési teendőket.
Szakmai tanácsokat adnak a lehetséges megoldásokról. Fontos viszont, hogy a fiatalok szán-
dékai ellenére csak rendkívül kivételes eljárás esetén vállalunk együttműködést.
Pedagógiai programunk fontos része, hogy a szülők minél több információval rendelkez-
zenek gyermekük iskolai munkájáról. Ennek keretében vállaljuk, hogy:
- Folyamatos, rendszeres szóbeli és szülői kérésre internetes tájékoztatást adunk az osztály-
főnökökön keresztül a tanuló iskolai munkájáról, eredményeiről, fejlődéséről, sikereiről,
problémáiról.
- Azonnal jelentkezünk hiányzás, olyan komolyabb konfliktus esetén, amelyekről a jogsza-
bályok és a SZMSZ rendelkezik. Minden kérdést - ameddig csak lehet - igyekszünk szemé-
lyesen a diákkal, szülőkkel közösen megoldani, szükség és fogadókészség esetén „harmadik
fél” bevonásával (iskolai, vagy külső mediátor, Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat). - Segítséget, együttműködést nyújtunk minden szülők által felvetett kérdésben.
- Bevonjuk az osztályfőnökökön keresztül a szülőket minden fontos tanulói döntésbe, az
emelt szintű érettségi tantárgyak, szabadon választható tárgyak, pályaválasztás meghatározá-
sába.
- Igény szerint szakmai előadásokat, szülőprogramokat szervezünk a serdülőkor sajátossá-
gait, a tipikus nevelési helyzeteket, a drog veszélyeit bemutatva.
- Rendszeresen információkat adunk az egész iskola életéről.
- Szervezett formában legalább évente két alkalommal szóban a szülői munkaközösség vá-
lasztmányi ülésén, szülői értekezleten és fogadó órán.
- Szükség esetén összevont osztályfőnöki, szülői, szaktanári, tanulói megbeszéléseket tar-
tunk.
- egyéni fejlesztés keretében megbeszéléseket szervezünk.
- ellenőrzőn, e-naplón az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón, leveleken keresztül
tájékoztatjuk a szülőket.
- A Szülői Klub rendezvényein lehetőség nyílik szakemberek, tanárok és szülők közvetlen
párbeszédére.
A szülői házzal együtt kell megértetni a fiatalokkal, hogy vannak feladataik, kötelezettsé-
geik, és a szülőkkel közösen kell megtalálnunk azokat a programokat, tantárgyakat, amelyek
iránt érdeklődnek a diákok. Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a szülőket az
iskolai problémák megoldásában is.
A tanuló felvételével, a tanulói jogviszony létrejöttével nemcsak pedagógiai, hanem jogi,
gazdasági kapcsolat is létrejön a szülői ház és az iskola között. Az iskola minden évben tájé-
koztatja a szülőket tevékenységének fő vonalairól, fejlesztési elképzeléseiről.
Az iskola fontosnak tartja a szülői elvárásoknak való megfelelést. Éppen ezért olyan szak-
mai programot állítottunk össze, és kívánunk megvalósítani, ami nem megy - nem mehet - a
szülői házzal való együttműködés nélkül, nemcsak az egyes tanulóra, hanem az egész iskolára
vonatkozóan. Ezért kérjük, hogy:
- vegyenek részt az iskola életében
- véleményezzék az iskola pedagógiai programját,
- vessék össze ígéreteinket tapasztalataikkal, s tegyék meg észrevételeiket. A nevelőtestület
vállalja, hogy bármely szülői javaslatot azonnal megtárgyal, és a javaslat elfogadása ese-
tén beépíti a programba. Elvetése esetén vállalja a nyilvános vitát.
- gyermekük hiányzása esetén értesítsék az iskolát az osztályfőnökön keresztül.
- ha elégedettek munkánkkal, segítsék szakmailag, vagy más eszközökkel a diákjaink ne-
velését.
Az iskola és a szülő kapcsolatának hagyományos fórumait is működtetjük:
Szülői értekezlet
Félévenként egyet szervezünk, illetve indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tar-
tunk. Ezek időpontját előre rögzítjük az iskola tanévi programjában. A szülői értekezlet alap-
Pedagógiai program 36. oldal
vető témája a tanulmányi munka értékelése, a közösséget érintő problémák megvitatása és
egyéb tennivalók megbeszélése.
Nagyon fontos, hogy a tanulók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani a megbeszélések
során. Név nem hangozhat el, olyan utalások sem, amely beazonosításukat lehetővé tenné,
minősítésre még általában sem kerülhet sor.
Fogadóóra
Félévenként egyet szervezünk, de a szülő munkaidőben vagy előzetes megbeszélés szerint
keresheti az osztályfőnököt vagy a szaktanárt és az iskolavezetés bármelyik tagját. A fogadó-
órákon az egyéni problémák megbeszélésére nyílik lehetőség. A szülőknek készített kérdő-
ívek a visszajelzés és az értékelés nyomon követésére, mérésére szolgálnak.
Szülői Munkaközösség (SZÜLŐI SZERVEZET)
Működik az osztályon belül, mint osztály szülői szervezet, illetve az iskola nagyobb kere-
tein belül, mint iskola szülői szervezet. A szülői értekezleten a szülők közül kerülnek kivá-
lasztásra tagjaik. Az osztály szülői szervezet az osztály munkáját, rendezvényeit és működését
segíti, míg az iskolai szülői szervezet az iskolavezetés és a nevelőtestület partnereként segíti
az iskolai feladatok végrehajtását, közreműködik a programok lebonyolításában, felkarolja a
szülői kezdeményezéseket és továbbítja azokat az intézmény felé. Az iskolával szembeni el-
várásokat segít megfogalmazni, s azokat közvetíti. A szülők képviseletében kérhet felülvizs-
gálást a működés tartalmi kérdéseiről és rendjéről, valamint a kapott információkat továbbítja
a szülők felé. Delegál a Szülői Munkaközösségbe.
A szülői szervezet véleményét ki kell kérni a következő esetekben:
a. a Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend elfogadásakor,
b. azon, az iskola tagintézményvezetője által közzéteendő tájékoztató elfogadása előtt,
amely ismerteti, mely tantárgyak azok amelyekből a tanulók választhatnak, továb-
bá, hogy az érettségi vizsgára történő felkészítés mely szinten történik meg
c. amennyiben az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt legfeljebb negyvenöt perccel
korábban meg szeretné az iskola kezdeni,
d. az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
3.9.2 Kapcsolattartás a tanulókkal, tanulói részvétel
Minden tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon az életüket közvetlenül érintő kérdésekben,
kérdezhet, és véleményt nyilváníthat, de mindezek nem zavarhatják az iskola oktató-nevelő
munkáját és nem sérthetik mások személyiségi jogait. E joguk teljesülésének érdekében a
kölcsönös tisztelet megadása mellett közvetlenül fordulhatnak elsősorban az osztályfőnökhöz,
szaktanárukhoz, az iskolavezetéshez, illetve, amennyiben problémájuk – megítélésük szerint –
nem került orvoslásra, úgy az iskola fenntartóhoz.
A diákok véleményt nyilváníthatnak tanáraik munkájáról az évente kitöltött tanári értéke-
léskor is.
A tanulók problémáikkal, gondjaikkal is indokolt esetben közvetlenül kereshetik az iskola-
vezetést.
A közvetett részvétel módja az iskolai életben a tanulói önkormányzat, amely a vélemény-
nyilvánítás, jogi képviselet közvetett eszköze.
A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Diákönkormányzata
tanévenként újjá alakuló szervezet, mely az iskolai életben való tanulói részvétel legfontosabb
fórumaként működik. A diákélet szervezését az osztályok (egy maximum két fő) képviselői
az általuk választott titkár irányításával, és a diákönkormányzatot segítő tanár közösen látják
el.
Az iskolai önkormányzat legfontosabb fóruma az évente legalább egyszer összehívott di-
ákparlament, ahol az osztályokat választott küldöttek képviselik, felvethetik a diákságot érintő
problémákat, javaslatokat tehetnek, illetve kérdéseket intézhetnek az iskola vezetéséhez.
Pedagógiai program 37. oldal
A diákönkormányzat, megfelelő fórumokon keresztül ellátja a diákság érdekvédelmét, és
lehetőség szerint megpróbálja a felmerülő problémákat orvosolni. Ezen felül lehetőséget biz-
tosít a szabadidő hasznos eltöltéséhez is, illetve gondoskodik az iskolában töltött idő kelleme-
sebbé tételéről is.
Fő feladatai közé tartozik az iskolarádió működtetése, rendezvények, versenyek, ünnepsé-
gek, vetélkedők, iskolanapok szervezése, diákújság szerkesztése, illetve véleménynyilvánítás
a külföldi szakmai gyakorlatok kedvezményezettjeinek kiválasztásában.
Iskolánk tanulói között sok a hátrányos helyzetű, s ennek következtében sokféle veszély-
nek kitett tanuló. Ezért a diákönkormányzat, illetve annak tanár vezetője az ifjúságvédelmi fe-
ladatokat saját hatáskörbe vonó tagintézményvezetővel szorosan együttműködve részt vesz a
devianciával, drogmegelőzéssel, és egyéb veszélyforrások elkerülésének lehetőségeivel fog-
lalkozó előadások szervezésében
3.9.3. Az iskola és a kollégiumok kapcsolata
Intézményünk nem rendelkezik kollégiummal, de vidéki tanulóinkat – igény szerint – szin-
te a Szeged Városi Kollégium bármelyik szegedi kollégiumában el tudjuk helyezni. A szülők
illetve a diákok dönthetik el, hogy az általuk felajánlott lehetőségek közül melyiket választják.
A kollégiumokkal a kapcsolattartás, az együttműködés folyamatos, a tájékoztatás kölcsö-
nös.
Szükség esetén a nevelőtanár részt vehet a szülői értekezleteken, fegyelmi tárgyalásokon.
A nevelőtanárok rendszeresen érdeklődnek a diákok tanulmányi eredménye, magatartása
iránt, s az iskola illetve az osztályfőnökök is tájékoztatást kapnak diákjaink kollégiumi életé-
vel kapcsolatban.
Tanulóink többsége megtalálja helyét a kollégium diákközösségében, s aktívan részt vesz-
nek az ott folyó munkában, amely nagymértékben elősegíti, hogy jó közösségi emberekké
váljanak.
Az további azonosított intézményi partnerekkel való kapcsolattartásra vonatkozó tudnivalókat
az Intézményi Minőségirányítási program 4.1.5.3 Kommunikáció a partnerekkel
folyamatok című fejezete tartalmazza.
3.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a
szóbeli felvételi vizsga követelményei
3.10.1 Az alkalmassági vizsga szabályai
Az iskolába jelentkezők esetében előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a
szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt mivel az iskolá-
ban folyó képzések révén megszerezhető szakképesítések az Országos Képzési Jegyzék
szerint szakmai alkalmassági követelményekhez kötöttek.
A szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy az iskolába jelentkező
tanuló:
a. a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott
igénybevétele
aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
b. esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a szakma elsajátítása és gyakorlása
során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
c. járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű szakmákban történő munkavégzés
esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások
egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
d. milyen szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás
veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott
munkaképességű;
Pedagógiai program 38. oldal
e. folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
f. szenved-e olyan betegségben, amely miatt tanulmányi kötelezettségének ellátása
során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
A tanulmányok megkezdésének feltételeként előírt szakmai alkalmassági vizsgálatot az is-
kolaorvos végzi, az iskolatitkárság által előzetesen egyeztetett sorrendben és időpontban.
A személyi higiénés és egészségi állapotra vonatkozó minden tanév elején esedékes idő-
szakos vizsgálatot szintén az iskolaorvos végzi, az iskolatitkárság által előzetesen egyeztetett
sorrendben és időpontban.
Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai,
illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján, a 7.§ (1)-ben rögzített esetekben (3)-ban rögzített
személyek kezdeményezésére kell végezni.
3.10.2 A szóbeli felvételi vizsga követelményei
Az intézmény sem a szakgimnáziumi, sem a szakközépiskolai felvételt nem köti szóbeli
felvételi vizsgához, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik.
3.10.3. A tanulmányok alatti vizsgák
3.10.3.1. Szintvizsga a szakközépiskola 9., illetve Ksz/11. évfolyamán:
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 28. § (1) értelmében „A gazdasági
kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szak-
képzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompeten-
ciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti
szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát
szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó
tanítási napjáig terjedő időszakban.”
A szakmai szintvizsga célja tehát a gyakorlati szakképzés folyamatába épített ellenőrzés.
Egy képzési szakasz lezárását követően azt vizsgálja, hogy a tanuló elsajátította-e azokat az
ismereteket, megszerezte-e azokat a képességeket és jártasságokat, kompetenciákat amelyeket
a szakmai és vizsgakövetelmény számára időarányosan előírt.
A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági
kamara az iskola közreműködésével dolgozza ki. Az iskolának a felvételkor ismertetnie kell a
szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítania kell a
szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.
A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve ellátja a szint-
vizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga-feladatbankot.
A 2012. szeptember 1-én a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben megjelent SZVK alapján
indított (3 éves képzési) forma esetében a gyakorlati szintvizsga:
a. a szakiskolában minden tanuló számára kötelező,
b. időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától ápri-
lis utolsó tanítási napjáig,
c. a szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szint-
vizsgát szervez,
d. a szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele,
e. a szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi körül-
mények között szervezhető meg,
f. a szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának.
Az 9., illetve az Ksz/11. évfolyamon a Kamara által megszervezésre kerülő szintvizsgával
kapcsolatos előírásokat a „Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szabályzata a gyakorlati
szintvizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről” című dokumentum tartalmazza.
Pedagógiai program 39. oldal
3.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai
3.11.1 Felvétel a szakgimnáziumba
A szakgimnáziumba történő felvétellel kapcsolatban a szakképzésről szóló 2011. évi
CLXXXVII. törvény 22.§-ban foglaltak az irányadóak. Eszerint:
a. a szakgimnáziumba – az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények
teljesítése esetén – alapfokú iskolai végzettséggel lehet belépni a felvételi eljárás-
ban meghatározott tantárgyakból számolt tanulmányi pontszám szerinti rangsor
alapján,
b. amennyiben a szakgimnáziumba jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói
létszám kétszeresét, a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján
elkészített rangsor szerint lehet a képzési formába bejutni,
c. helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett és csak abban az esetben
kerül megszervezésre, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában a
jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát (a
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (4) szerint)
d. a tanuló szakgimnáziumi végzettség birtokában, az érettségire történő középiskolai
felkészítéssel párhuzamosan érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő
felkészítésbe is bekapcsolódhat (tizenharmadik, második szakképzési évfolyam),
azonban a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező
évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg
e. a tanuló bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével az
érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe, de legkésőbb
a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig
meg kell szereznie az érettségi végzettséget, ellenkező esetben megszűnik a tanuló
tanulói jogviszonya.
f. a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24.§ (2) szerint a szakiskolai
végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára
kell felvenni, ha a szükséges alapfokú végzettséggel rendelkezik. Amennyiben a
tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz,
a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére kö-
zépszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.
g. a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24.§ (3) szerint a szakiskolai
végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szak-
mai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan
kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érett-
ségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. Ugyanezen paragrafus (4) szerint a két-
éves felkészítést a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell
megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti
érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilen-
cedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. A képzés követelmé-
nyeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésé-
vel.
3.11.2 Felvétel a szakközépiskolába
a. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó (3 éves) képzést folytató szak-
középiskolába – az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesíté-
se esetén – alapfokú iskolai végzettséggel lehet belépni a felvételi eljárásban meg-
határozott tantárgyakból számolt tanulmányi pontszám szerinti rangsor alapján,
b. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó (3 éves) képzést folytató szak-
középiskolába a szintén e törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram
elvégzésével is be lehet kapcsolódni
c. a szakközépiskola szakképzési évfolyamain kizárólag szakmai elméleti és
gyakorlati oktatás folyik azon tanulók esetében, akik a szakközépiskolai
közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik
évfolyamát eredményesen teljesítették. Esetükben, valamint a gimnáziumban
Pedagógiai program 40. oldal
szerzett érettségivel vagy szakgimnáziumban szerzett nem szakirányú szakmai
érettségivel rendelkező tanulók esetén szakképzési évfolyamok száma kettő év.
d. azon tanulók részére, akik a szakgimnáziumban szakirányú szakmai érettségi
végzettséget szereztek, a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint,
egyedi elbírálás alapján, a korábban szerzett ismeretek beszámításával, rövidebb idő –
egy év – alatt is megszervezhető a szakközépiskolai képzés. Számukra a
megállapítható beszámíthatóságot és feltételeket a 5. SZAKMAI PROGRAM 5.2
Korábbi tanulmányok beszámíthatósága a szakmai képzés rövidítése érdekében fejezete tartalmazza.
A félévi értesítőbe, illetve évvégén a bizonyítványba a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt
dicsérettel ismerjük el.
A szakközépiskolai szakképzési évfolyamain folyó közismereti oktatás során a tanulók tel-
jesítményét, előmenetelét évközben következő módon mérik a pedagógusok a szakközépisko-
lai közismereti kerettantervek ajánlása alapján:
Az egyes tantárgyi modulok értékelése és minősítése: Az integrált tantárgyi modulok érté-
kelésére és minősítésére vonatkozó tudnivalók a „5.9.1. A képzés egyedi vonásai; integrált
oktatás” című részben találhatók meg.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54.§. (8) értelmében: „Ha a tanuló
gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységé-
vel összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője
értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakor-
Pedagógiai program 52. oldal
lati képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba
lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.”
4.10.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei
A magatartásjegy a tanárokkal és tanulótársakkal szemben tanúsított viselkedés, a közösségi
munka értékmérője. Ide tartoznak a különböző - nem tanórai - tevékenységek.
Példás: Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. Az osztályközösséget pozitív irányba befo-
lyásoló tagja. Nemcsak jó ötletei vannak, azokat meg is valósítja. Mindig számítani lehet rá.
Igazolatlan órája nincs. Bukott tanuló nem kaphat példás magatartás osztályzatot.
Jó: Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. A rábízott feladatokat végrehajtja, de nem kez-
deményez.
Változó: Viselkedése nem mindig felel meg a követelményeknek. Igazolatlan órái: maximum
6-7. tagintézményvezetői vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van.
Rossz: Társaival és tanáraival szembehelyezkedik, zavarja a munkát. Igazolatlan órái: 10-nél
több. Tagintézményvezetői vagy nevelőtestületi figyelmeztetése van. Súlyos fegyelmi vétsé-
get követ el (pl. rongálás, lopás, verekedés).
Ha valakinek osztályfőnöki figyelmeztetése vagy 1-2 igazolatlan órája van; az osztályfő-
nök és az osztályközösség döntse el, kaphat-e „jó” osztályzatot.
Tagintézményvezetői vagy tantestületi figyelmeztetéssel büntetett tanuló nem lehet "válto-
zó"-nál jobb magatartású.
Szorgalomjegy a tanuláshoz való viszony értékmérője (képességekhez viszonyítva). Pluszként
idetartozik a tanulmányi versenyeken való részvétel, órai kiselőadások, stb.
Példás: mindent megtesz a jó eredményekért, egyes tantárgyakból plusz munkát végez.
Jó: nincs kivetnivaló a tanuláshoz való hozzáállásában, de nem tesz meg minden tőle telhetőt.
Változó: teljesítménye ingadozik, bizonyos tantárgyakat elhanyagol, esetleg egy-két tan-
tárgyból bukásra állt az osztályozó értekezlet előtt.
Hanyag: elhanyagolja kötelességeit, egy vagy több tárgyból bukik (esetleg egyből sem, de az
utolsó pillanatig bukásra állt és a képességei alapján sokkal többre lenne képes).
4.10.3 Továbbhaladás
4.10.3.1 Továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltétele
Magasabb évfolyamba csak az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam tantárgyi követelmé-
nyeit sikeresen teljesítette és hiányzásai nem haladják meg a törvényi előírásokban meghatá-
rozott mértéket.
- Amennyiben a tanuló a tantervi követelményeket valamely tantárgyból nem teljesítette
javítóvizsgát köteles tenni. Szakmai gyakorlatból akkor tehet javítóvizsgát, ha a neve-
lőtestület azt engedélyezte. Azon tanulók esetében is a nevelőtestület dönthet a to-
vábbhaladásról,
- akiknek az igazolt és igazolatlan mulasztásuk a 250 tanítási órát meghaladta, és emiatt
nem voltak kellő számú érdemjeggyel osztályozhatók.
- A tanuló hiányzása valamely tantárgyból az éves óraszám 30 %-át meghaladta, és
emiatt nem voltak kellő számú érdemjeggyel osztályozható
A nevelőtestület a fenti esetekben osztályozóvizsgára kötelezheti a tanulót. Az osztá-
lyozóvizsgát akkor tagadhatja meg a nevelőtestület, ha a tanuló igazolatlanul mulasz-
tott óráinak száma meghaladja az igazoltan mulasztott órák számát.
A szakképzésre vonatkozóan a szakképzési törvény az irányadó.
Pedagógiai program 53. oldal
4.10.3.2. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése A tanuló – kérelmére - a tanév követelményeit rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ennek fel-
tétele, hogy a tantestület által meghatározott időpontban, az évfolyam óratervében szereplő
tantárgyakból sikeres osztályozó vizsgát tegyen.
4.11. Az osztályba sorolás, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének
elvei
Az egyes években felvett tanulók létszámát és a kialakított osztályok számát a Megyei Fej-
lesztési és Képzési Bizottság javaslata alapján a miniszter által hozott döntések, a mindenkori
beiskolázási terv, a jelentkezettek létszáma és az iskola személyi és infrastrukturális lehetősé-
gei együttesen határozzák meg.
4.11.1. A tanulók osztályba sorolásának elvei
- a tanulók életkora megfeleljen a törvényi előírásoknak,
- az osztályba sorolás fő szempontja, hogy a tanuló milyen képzési irányt választott.
4.11.2. A csoportbontás szempontjai - Idegen nyelv tanításánál a 9. évfolyamokon a csoportbontás a választott idegen
nyelv szerint valósul meg felmenő rendszerben. Kezdő és haladó nyelvi csoporto-
kat hozunk létre az osztályokon belül (optimális létszám: min. 8, max. 18 fő).
Továbbra is megvalósítjuk - amennyiben ez szükséges - az évfolyam szintű idegen
nyelvi csoportbontást a nagyobb hatékonyság és az igények jobb kielégítése érde-
kében.
- A tantervben meghatározott egyes szakmai és közismereti tárgyak oktatása szintén
csak csoportbontásban valósítható meg, e tárgyaknál osztályonként maximum há-
rom csoportot szervezünk, a minimális csoportlétszám 8 fő. A szakgimnáziumi
osztályok esetében az egyes szakmai tárgyak oktatásában az intézmény az évfo-
lyam szintű csoportbontásokat preferálja.
4.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képessé-
gek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának is-
merete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató
programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszün-
tetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint el-
érésére, megtartására.
4.12.1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja
Az oktatás területén
Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, szerepének népszerűsí-
tése, és tudatosítása az iskolás korú fiatalok körében.
– Minőségellenőrzés
Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése.
– Minőségbiztosítás
Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy a szükséges fitness szint „kell” értékét el-
érje és megtartsa.
– A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.
A sportági elméleti ismeretek önálló, tudatos alkalmazása, folyamatos népszerűsítése, gyakor-
lása.
Pedagógiai program 54. oldal
Az egészségügy területén
Az iskola orvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a
testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a
tanulók funkcionális állapotáról, a leglényegesebb kondicionális képességek alapján.
A primér prevenció alapja a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos – pedagógus
együttműködés.
4.12.2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei
Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az álló-
képesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak
meg.
Az erőnlét két legfőbb meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordi-
nációs és a kondicionális képességek.
A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése, mellyel végső so-
ron a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javítjuk. Fejlődése szoros
összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével.
A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom
ereje, gyorsasága és állóképessége, vagyis a kondicionális képességek.
Iskolánkban az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére az OM által 2000-ben a ren-
delkezésünkre bocsátott „Hungarofit” tesztrendszert, és az ehhez kapcsolódó segédkönyvet és
számítógépes programot használjuk.
Ez a tesztrendszer kiegészítő vizsgálatában méri és értékeli az optimális testtömeget és az
attól való eltérést.
Alapvizsgálatában méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicioná-
lis képességeket:
– az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb
mérőszáma
– azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk
során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek
leggyakoribb okozói.
A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de célszerű a vizsgálatokat kiegészíteni egyéni vo-
natkozású információkkal is (pl. edzés, versenysport, életvitel)
A vizsgálatokat az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végezzük.
4.12.3. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere
A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján
értékelhetjük:
I. Aerob vagy alap-állóképesség mérése:
– 2000 m-es síkfutás
II. Izomerő mérése
1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése (dinamikus ugróerő)
– helyből távolugrás páros lábbal
2. A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő)
– kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával
3. A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő)
– egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával
4. A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség)
– mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig
Pedagógiai program 55. oldal
5. A csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség)
- látogatás: múzeum, állatkert botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, hulladékégető,
gyufagyár, szennyvíztisztító
- iskolazöldítés
- jeles napok: Föld Világnapja, Víz Világnapja, A Tiszta Tiszáért, Környezetvédelmi Vi-
lágnap
- moduloktatás, projektek, pl. savas eső
Pedagógiai program 60. oldal
4.13.6. Módszerek:
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van
szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelé-
si céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt.
Fontos, hogy minden tanár kipróbálja ezeket a módszereket, melyek így válnak hitelessé.
Módszereink:
- kooperatív tanulási technikák
- projektmódszer
- közösségépítés
- kreatív tevékenység
- művész kifejezés
4.13.7. Taneszközök:
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő
eszközök és felszerelések jegyzékébe beépül a környezeti nevelés speciális eszközigénye.
4.13.8. Kommunikáció:
A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai.
Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink írott, hallott és látott média-irodalomban
kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek
legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől
különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások mód-
szertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt-ezen képesség
napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái:
- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel
- házi dolgozat készítése
- poszterek készítése és bemutatása
- faliújságon közölt információk készítése
- iskolarádió felhasználása híradásra
Iskolán kívüli kommunikáció formái:
-környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző lapokból
-környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása
-környezetvédelemről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása, értékelése
-a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése
4.13.9. Továbbképzés:
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell
tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.
Az iskola továbbképzési programjába beépítve tanáraink részt vesznek a külső intézmények
által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.
Pedagógiai program 61. oldal
4.14. A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések
4.14.1 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések általános célja Az intézményi esélyegyenlőségi program alapvető feladata, hogy elősegítse a Pedagógiai
Programban megfogalmazott nevelési, oktatási, képzési célok megvalósulását a hátrányos
helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulói csoporton belül.
Ennek megfelelően biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánás-
mód elvének teljes körű érvényesülését az említett tanulói körben. A megfogalmazott elvek
érvényesülése érdekében, az intézménynek biztosítania kell a tanórai és a tanórán kívüli szol-
gáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést. A napi gyakorlat szintjén kell megvalósítania a esély-
teremtést, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását.
A vezetés aktív szerepet vállal az iskola mindennapi életében, és azon dolgozik, hogy a
fenti, a küldetésnyilatkozatban és a Pedagógiai és Minőségirányítási Program célrendszerében
megfogalmazott stratégiai és hosszú távú célokat ismerjék a munkatársak, s képesek legyenek
ezekért együttműködően, felelősséget vállalva, aktívan dolgozni. Ez irányú erőfeszítések
eredményeként a dolgozók elkötelezettek, aktívak és motiváltak. Az iskolavezetés és a dolgo-
zók együttgondolkodása eredményeként létrehozták a közös értékrendet megfogalmazó
„Hanságis X parancsolat”, melyben rögzítésre kerültek a szegregációmentes, egyenlő bánás-
mód alapelvei is.
4.14.2 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések konkrét céljai - a beiratkozásnál, de legkésőbb szeptember 30-ig minél több tanulóról derüljön ki,
hogy milyen hátrányok sújtják
- Szülők teljes körű tájékozottságának javítása (HH, HHH, SNI meghatározásáról, szak-
értői lehetőségek, pályázati lehetőségek)
- a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése
- tanításban, ismeretközvetítésben: a korábbi cselekvési tervek, folyamatszabályozások
felülvizsgálata, szükség esetén korrekciója.
- a tanulók egyéni fejlesztésének kiemelt fontosságú alkalmazása a hátránnyal sújtott
célcsoport esetében
- lehetőség biztosítása a külföldi tanulmányutakon való részvételre
- kompetencia-alapú tananyagok alkalmazása és fejlesztése, újszerű módszerek alkal-
mazása a napi tanítási gyakorlatban
- célirányos beiskolázások a kötelező továbbképzések keretében, a hátrányos helyzetűek
érdekeinek figyelembe vétele a humánerőforrás-fejlesztésben
4.14.3 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felelősségek - A tagintézményvezető felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a
szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Intézményi esélyegyenlő-
ségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az tagintézményvezető fele-
lőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a
szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód
elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.
- Az minőségügyi tagintézményvezető-helyettes felelős az Közoktatási intézményi
esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásá-
nak nyomonkövetéséért. Az általános tagintézményvezető-helyettes felelős az esély-
egyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.
- A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra
és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes
oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat,
hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon
részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a prog-
Pedagógiai program 62. oldal
ramban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyen-
lőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
- Minden, az intézménnyel munkaviszonyban, szerződéses viszonyban álló, valamint
szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esély-
egyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
4.14.4 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló konkrét intézkedések A közoktatási esélyegyenlőséggel kapcsolatos konkrét intézkedések az intézmény Esély-
egyenlőségi intézkedési tervében találhatók meg.
Az Esélyegyenlőségi intézkedési tervben leírt feladatok végrehajtásának értékelésére éven-
te kerül sor. Az értékelés, valamint az évenkénti helyzetelemzés eredményei alapján kell a
következő évi Esélyegyenlőségi intézkedési tervet meghatározni.
Az Esélyegyenlőségi intézkedési tervet minden év december 31-ig kell elkészíteni. Az
Esélyegyenlőségi intézkedési terv készítésekor az értékelések mellett figyelembe kell venni a
tanulók, szülők az elégedettségmérés során a vonatkozó témában megfogalmazott vélemé-
nyét.
A intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítani kell a konzultáció és véleményfor-
málás lehetőségét a fenntartó, szülők, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek
képviselői számára.
4.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának érté-
keléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
A tanulókat vagy tanulói közösségeket jutalmazni lehet, ha az iskolai közösségi munkában ki-
emelkedő teljesítményt értek el, magatartásuk, szorgalmuk tanulmányi eredményük kiváló.
A jutalmazás egyéni vagy közösségi lehet, ennek tanév közbeni formái:
- szaktanári dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- szakoktatói dicséret,
- tagintézményvezetői dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.
A dicséretről a szülőt írásban, az ellenőrző útján tájékoztatja az osztályfőnök. A tanulókö-
zösség erről hirdetmény formájában kap tájékoztatást.
Tanév végén az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példamutató magatartást és
szorgalmat tanúsító tanulók
- tantárgyi teljesítményért,
- példamutató magatartásért,
- példamutató szorgalomért,
- dicséretben és könyvjutalomban is részesíthetők.
A képzés befejezésének évében a teljes képzési idő folyamán kiemelkedő nyi eredményt,
kiváló közösségi munkát végző, példamutató magatartású tanuló az „ Év diákja” kitüntető
címet és az ezzel járó arany medált kapja, melyet a diákönkormányzat és a nevelőtestület
szavaz meg. Ezt az elismerést iskolatípusonként (szakgimnázium, szakközépiskola, esti t.)
egy-egy diák kapja.
A kiemelkedő teljesítményt (tanulmányi, az iskola érdekében kiválóan végzett munka),
nyújtó, legkevesebbet hiányzó osztály, tanulócsoport közös dicséretben ill. jutalomban ré-
szesíthető. Ennek formái lehetnek: tanulmányi kiránduláshoz való hozzájárulás, kulturális
rendezvény díjának vagy a díj egy részének kifizetése). A jutalmazásra az iskola közössé-
ge előtt kerül sor.
Pedagógiai program 63. oldal
4.16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkéré-
sének rendje Az írásbeli számonkérés történhet egy anyagrészre vonatkozó feladatlappal, ebben az eset-
ben nem kell erről a diákokat tájékoztatni és szóbeli felelet értékével egyenlő az írásbeli dol-
gozat osztályzata. Amennyiben több anyagrészt átölelő, nagyobb téma ismereteire vonatkozik
az írásbeli számonkérés, minden esetben a diákokat előre tájékoztatni kell ennek időpontjáról
és egy tanítási napon egy témazáró dolgozatnál több nem íratható. A dolgozatíratás szándé-
káról az osztályok tájékoztató füzetében tett bejegyzéssel tájékoztatják a szaktanárok
egymást. A témazáró dolgozatok értékelése során részletesen kell tájékoztatni a tanulókat az
értékelés szempontjairól.
4.17. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának el-
vei és korlátai Az egyes tantárgyak házi feladatait úgy kell megállapítani a szaktanároknak, hogy azok
igényelt felkészülési ideje átlagos képességű tanulót feltételezve – az írásbeli és szóbeli együt-
tesen – ne haladja meg a tárgyankénti fél órát.
A tanítási szünetekre lehetőség szerint az osztályt tanító tanárok egyeztetése alapján csak
annyi otthoni feladat adható, amely mellett a diákok pihenése, kikapcsolódása és feltöltődése
biztosított, vagyis ne haladja meg a hétköznap, következő órára föladott tananyagmennyisé-
get.
A tanulók számára egyéni kutatómunkán alapuló feladatok – házi dolgozat, bemutató, elő-
adás – adhatók. Valamennyi esetben részletesen ismertetni kell a diákok munkájával szemben
támasztott formai, tartalmi követelményeket, a fellelhető forrásokat, valamint megfelelő ha-
táridőt kell számukra biztosítani a munka megfelelő minőségben történő elvégzéséhez.
Amennyiben a tanulók továbbhaladása szempontjából kiemelten fontos szerepet kap az egyéni
kutatómunkán, otthoni felkészülésen alapuló feladatok elvégzése (pl. művészetismeret, Bor
modul záró dolgozat), a fenti szempontokat, valamint a tanmenetben rögzítésre került beadási
időpontokat az érintett szaktanárnak a tanév elején ismertetnie kell a tanulókkal.
Pedagógiai program 64. oldal
5. SZAKMAI PROGRAM
A szakképző évfolyamokon az OKJ-s szakképesítések kerettantervei, valamint a szakképe-
sítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján szervezzük a képzést.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe vettük a szakképző intézményt
fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés meg-
szervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A szakmai gyakorlati tantárgyak oktatása a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott
tárgyi feltételek szerint berendezett és felszerelt tankonyha, egy cukrász tanműhely, egy tanét-
terem meglétét igényli, amely az előírt felszereltségben rendelkezésre áll.
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és fel-
szerelések jegyzékét szintén a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rende-
let tartalmazza.
A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdál-
kodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola
bevonásával – ellenőrzi.
A pedagógiai program ezen részében az adott képzési formák óratervei találhatók, az egyes
tárgyak teljes szakmai tananyagát (szakmai programot) valamennyi képzési forma esetében a
mellékletek tartalmazzák.
5.1 A szakközépiskolai szakképző évfolyamok szakmai programjai
5.1.1. A szakmai képzés szervezésének általános elvei
A 9., 10. és 11., illetve a Ksz/11, Ksz/12 évfolyamokon az érvényben lévő szakmai keret-
tanterv, szakmai vizsgakövetelmények szerint történik a szakmai vizsgára való fölkészítés.
Fontos elem azonban, hogy a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően a kabinetekben szakmai pro-
jektek segítségével történik a szakmai kompetenciák és szakmai elmélet egy részének – bele-
értve az idegen nyelvet is – elsajátítása. A projekt módszer szerint oktatás részletes elveit a
„6. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, a képzés egyedi vonásai” című fejezet „6.5. Projekt módszer alkalmazása a szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán”
alfejezete tartalmazza.
5.1.2. A 3 éves, valamint a 2 éves 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Sza-
kács, 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítések szakmai programja a 2013/2014-es
tanévtől kezdődően, utoljára a 2015/2016-os tanévben indult nappali képzés keretében
A képzések szabályozásának jogi háttere: A képzés tartalmára vonatkozó előírások az alábbiak szerint kerültek nyilvánosságra:
A szakmai program a
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– minden szakképesítés esetében a hatályos szakmai kerettantervek és
– szakmai vizsgaszabályzatok
alapján készült.
Pedagógiai program 65. oldal
A 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, 34 811 05 Vendéglátó
eladó szakképesítések alapadatai
A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás - turisztika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140
óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
A szakképzésekbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás - turisztika
szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő
végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei
az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs,
Pedagógiai program 66. oldal
5.1.2.1 A 3 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, valamint 34
11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája
11518-16 Élelmiszerismeret
Általános élelmiszerismeret
Ágazati szakmai kompetenciák erősítése
Élelmiszerek a gyakorlatban
1,5
1
A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata
11520-16 Vendéglátó kereskedelem
11538-16 Vendéglátás marketingje
11539-16 Vendéglátó ételkészítés
11561-16 Gazdálkodási ismeretek
Vendéglátó gazdálkodás elmélete
11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek
Felszolgálás 1
Felszolgálás gyakorlata 2
Felszolgálási alapok gyakorlata 2
11524-16 Felszolgálási alapok
Felszolgálási alapok 1
1
11518-16 Élelmiszerismeret
11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv Pincér szakmai idegen nyelv
2
11561-16 Gazdálkodási ismeretek
2
Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 1
Foglalkoztatás I. fő szakképesítés
1
5/13. 1/13.
31 29,5
2/14.
A fő szakképesítésre vonatkozó helyi szakmai
program üraszám:A tantárgy kapcsolódása 140 140 160
8 12
9. 10. 11. 12.
1 8,5 35 35 35
35 35
31
A mellékszakképesítésre vonatkozó: A tantárgy kapcsolódása 140 140 1600 0 10 0 0 0 0
A fő szakképesítésre vonatkozó kerettantervi
óraszám:A tantárgy kapcsolódása 140 140 160
8 12 3 6,5
Pedagógiai program 91. oldal
5.1.9. 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai programja
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– a szakképesítés esetében a hatályos szakmai kerettanterv és
– szakmai vizsgaszabályzat
alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVIII. Turisztika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség
Bemeneti kompetenciák: -
Szakmai előképzettség: —
Előírt gyakorlat: lásd: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör-
vény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettség-
gel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmaz-
ható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
Kultúr- és vallástörténet Középiskolai történelem vagy/és művészettörténet szakos tanár
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesí-
tés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Nincs.
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
Nincs.
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai
tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfo-
lyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első
szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere,
összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ága-
zati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Pedagógiai program 92. oldal
5.1.9.1. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
évfolyamonként utoljára a szakmai képzést 2017.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára
Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként utoljára a szakmai képzést 2017.09.01-től a 9. i l letve az 1/13. évfolyamon kezdők számára
A 9-5/13. évfolyammal bezárólag a szakmai órák száma a szakgimnáziumi óratervben rögzítésre kerültek.
Az óraterv szerinti, a 11. és és 12. évfolyamon szakmai tárgyra fordítható heti plussz 2-2 óra keret a vendégfogadás szakmai tárgyként került rögzítésre.
11498-12 Foglalkoztatás I. 0 64 64 16 11497-12/Foglakoztatás I.
10051-12 Vendéglátó marketing és
kommunikáció/Alkalmazott
számítástechnika
0 64 64 32 Szakmai informatika
10052-12 Termelés elmélet/10050-12
Értékesítés elmélete108 64 172 32
10048-12 Ételkészítés
alapjai/Ételkészítési
alapgyakorlat; 10047-12
Felszolgálás
alapjai/Szakmai gyakorlat
modulba
10052-12 Termelésgyakorlat 216 192 408 128
10049-12 Konyhai
kisegítés/Előkészítési és
ételkészítési alapozó
gyakorlat, valamint 10075-
12 Ételkészítés/Ételkészítési
gyakorlat
10050-12 Értékesítés gyakorlat 108 160 268 128
10074-12,
Felszolgálás/Szakmai
gyakorlat modulba
Összefüggő szakmai gyakorlat 160 0 160 160 Munkahelyi gyakorlat
Összesen szakács szakmában: 934 576 1510 512
Összesen pincér szakmában: 826 544 1370 512
Pedagógiai program 98. oldal
A szakács/pincér képzés óraterve a 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakmai
képzés során megtartott órák alapján:
Tantárgyak óraszámai (A szak mai
modulok tananyaga tantárgyakhoz
rendelve)
Ksz/11.
(heti
óraszám)
Összesen
fél év alatt
(16 hét):
Beszámítás az
előzetes
tanulmányok
alapján
Mind-
összesen
Vendéglátó gazdálkodási ismeretek~
1 16 48 64
Élelmiszerismeret 1 16 48 64
Munkahelyi egészség és biztonság 1 16 16 32
Szakmai technológia elmélet 2 32 32 64
Szakmai idegen nyelv&
1 16 48 64
Szakmai informatika 0 0 32 32
Szakmai gyakorlat 12 192 128 320
Munkahelyi gyakorlat 0 0 160 160
Nyári gyakorlat: 160 160 0 160
Heti szakmai: 18 448 512 960
Éves szakmai elmélet 96 288
Éves gyakorlat 352 672
Elmélet összesen (1/2 év alatt): 96 Elm.össz. (beszámíthatósággal): 288
Gyakorlat összesen (1/2 év alatt): 352 Gyak.össz. (beszámíthatósággal): 672
Szakmai öszesen (1/2 év alatt): 448 Szakm.össz. (beszámíthatósággal): 960
Mindösszesen (1/2 év alatt): 448 Mindössz. (beszámíthatósággal): 960
Elmélet aránya (1/2 év alatt): 21,4% Elm.ar. (beszámíthatósággal): 30%
Gyakorlat aránya (1/2 év alatt): 78,6% Gyak.ar. (beszámíthatósággal): 70%
Pedagógiai program 99. oldal
6. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, A
KÉPZÉS EGYEDI VONÁSAI
6.1. A tanulók egyéni fejlesztése
6.1.1. Az egyéni fejlesztés meghatározása: Az egyéni fejlesztés egy olyan komplex oktató-nevelő folyamat, mely a tanuló egyéni ké-
pességeinek, céljainak, tudásának és lehetőségeinek figyelembe vételével lehetővé teszi, hogy
a diák az adott körülmények között a lehető legjobb eredményt érhesse el.
A folyamat alapját az a felismerés adja, mely szerint a tanuló akkor tud adottságaihoz mér-
ten a legjobban teljesíteni, ha az iskola és a szülői ház biztosítja számára a fejlődéshez szük-
séges optimális feltételeket. Ennek érdekében az intézmény lehetővé teszi, hogy minden olyan
résztvevő megismerhesse az oktató-nevelő munka folyamatát és eredményeit, aki a tanuló fej-
lődésében segítségre lehet, valamint lehetőséget biztosít az információcserére, a tapasztalatok
megbeszélésére és a fejlesztési terv elkészítésére.
Az egyéni fejlesztés (lehetséges) résztvevői: a tanuló, az osztályfőnök, az osztálytársak, a
szülő, az iskola vezetése, a szaktanárok, a gyakorlati hely képviselője, külső szakemberek. A
folyamat összefogója, irányítója az osztályfőnök.
A fejlesztés során a rendelkezésre álló adatok, ismeretek (tanulói portfolió, jegyek, szakta-
nárok, szülők, osztálytársak, osztályfőnök, vállalkozó és a tanuló véleménye, javaslatai) alap-
ján az osztályfőnök, a tanuló és a szülő közösen egy tervet állít össze. Az egyéni fejlesztési
terv konkrétan megfogalmazza a célokat, a fejlesztendő területeket, az okokat, mindehhez
megfelelő feladatokat rendel, és a visszacsatolás révén lehetővé teszi a szükséges korrekciót
is. A fentieknek köszönhetően valamennyi résztvevő számára átláthatóvá válik a tanítási fo-
lyamat, konkretizálódik a feladat, az ütemezés és a személyes felelősség.
A tanulói portfolió a tanuló személyes adatait, jellemzését, egyéni teljesítményét, haladá-
sát, eredményeit dokumentálja, melyet az osztályfőnök gyűjt össze. Ide tartoznak a bemeneti
mérések, a követő mérések, a kérdőív és az adatlap a 9. évf.-ban, a fontosabb témazáró dolgo-
zatok, a házi dolgozatok, a szülőknek írt levelek másolata vagy a kiértesítés bejegyzése, a
szakértői vélemények, a felmentések, a fegyelmi határozatok, a dicséretek, év végén a maga-
tartás füzet vonatkozó lapjai stb.
6.1.2. Az egyéni fejlesztés alkalmazásának célja:
Átfogó fejlesztési program megvalósítása, ami lehetővé teszi, hogy meghatározott elvek
szerint, a tanulók problémáit egyénileg kezelve, az iskolai nevelő-oktató munkát több szinten
is átstrukturálva mérhető, jól érzékelhető eredményt érjünk el az alábbi területeken:
a) A tanulók jelentős tudásbeli-, illetve tanulási készségbeli hiányosságainak kezelése.
b) Segítségnyújtás az egyéni felzárkóztatáshoz a részképesség-zavarokkal (disgraphia,
dislexia, discalculia stb.) küzdők számára.
c) Az eredményes tanulási stratégiák közvetítése olyan módszerekkel, melyek segítenek a
megfelelő tudás elsajátításában.
d) Az alulmotiváltság, a sikertelenség és ebből kifolyólag az érdektelenség kezelése.
e) A meglévő problémák, hiányosságok megoldására egyéni programok, fejlesztési tervek
kidolgozása.
f) Az eddigi szülő-iskola és vállalkozó-iskola kapcsolat további fejlesztése, átalakítása.
g) Az újszerű nevelési-oktatási módszerek elfogadtatásának támogatása a szakközépiskolai
munkában.
6.1.3. A főbb fejlesztendő területek:
a. Alapészségek fejlesztése
b. Személyiségfejlesztés – önismeret
c. Tanulásmódszertan
Pedagógiai program 100. oldal
d. Pályaorientáció
e. Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció
f. Szaktárgyi kompetenciák
6.1.4. Az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tevékenységek:
6.1.4.1 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő mérések:
A mérés célja A mérés eszköze Ki végzi Időpontja Az értékelés mód-
ja
A diákok meglévő
kompetenciáinak
egységes felmérése
a 9. évfolyamon
Bemeneti kompetencia-
mérő feladatlapok: ma-
tematika, szövegértés,
kommunikáció, idegen
nyelv
az érintett
szaktanárok
szeptem-
ber 1. hete
A szaktanárok által
kompetenciánként
százalékosan (ösz-
szesítést az osz-
tályfőnök végzi)
A diákok egységes
szociális, emocio-
nális, motivációs
felmérése a 9. évfo-
lyamon
Kérdőív (életmód, szo-
ciális háttér, tanulási
szokások, iskolaválasz-
tás)
a 9.-es osz-
tályfőnökök
szeptem-
ber 1. hete
Az értékelést és az
összesítést az osz-
tályfőnök végzi
A diákok meglévő
kompetenciáinak
egységes követő
felmérése a 9. évfo-
lyamon
Kompetencia-mérő fe-
ladatlapok: matemati-
ka, szövegértés, kom-
munikáció, idegen
nyelv
az érintett
szaktanárok
Január
utolsó hete
A szaktanárok által
kompetenciánként
százalékosan (ösz-
szesítést az osz-
tályfőnök végzi)
A diákok meglévő
kompetenciáinak
egységes követő
felmérése a 9. évfo-
lyamon
Kompetencia-mérő fe-
ladatlapok: matemati-
ka, szövegértés, kom-
munikáció, idegen
nyelv
az érintett
szaktanárok
május 1.
hete
A szaktanárok által
kompetenciánként
százalékosan (ösz-
szesítést az osz-
tályfőnök végzi)
A diákok meglévő
kompetenciáinak
egységes követő
felmérése a 10. év-
folyamon
Kompetencia-mérő fe-
ladatlapok: matemati-
ka, szövegértés, kom-
munikáció, idegen
nyelv
az érintett
szaktanárok
január 1.
hete
A szaktanárok által
kompetenciánként
százalékosan (ösz-
szesítést az osz-
tályfőnök végzi)
Országos kompe-
tencia-mérés a 10.
évfolyamon
Kompetencia-mérő fe-
ladatlapok: matemati-
ka, szövegértés
OH mérési
biztosok, ér-
tékelők
központi-
lag megha-
tározott
időpontban
(május)
Egyéni és osztály
pontszámok, telep-
helyi átlagok
Szintvizsga a 10.
évfolyam végén a
szakgimnáziumban
Kompetencia-mérő fe-
ladatlapok: matemati-
ka, szövegértés, vala-
mint tantárgyi feladat-
lapok, gyakorlati és
szóbeli tételek az IMIP
szerint
az érintett
szaktanárok
május-
június
A szaktanárok által
kompetencia-
területenként szá-
zalékosan és szó-
ban
Pedagógiai program 101. oldal
6.1.4.2 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő adatok gyűjtése:
A kilencedikes tanulók egyéni fejlesztésének egyik kiindulási pontjaként adatlap készül.
Az egyéni fejlődés követése és a szükséges kompetenciafejlesztés meghatározásának érdeké-
ben a bemeneti kompetenciaméréseket továbbiak követik: a 9. évfolyamban szeptemberben,
májusban, a 10. évfolyamban januárban és májusban, melyet kiegészítenek az év közben szer-
zett tantárgyi osztályzatok, a szaktanárok szóbeli értékelései, a tanulóval és a szülővel (szük-
ség esetén az iskola vezetőjével, pszichológussal, fejlesztő pedagógussal) tartott személyes
megbeszélések.
Az osztályfőnök a fenti, valamint a későbbiekben keletkező dokumentumokat (például
egyéni fejlesztési terv, követő mérések feladatlapjai, fontosabb szaktárgyi témazáró dol-
gozatok, házi dolgozatok, felmentések stb.) a tanuló mappájába (portfolió) gyűjti.
Az eredmények és a feladatlapok elektronikusan az iskolai hálózaton tekinthetők meg. A
javított feladatlapokat az osztályfőnök a tanulók portfoliójához csatolja, melyet a tanuló és a
szülő – kérés esetén – bármikor átnézhet. Az eredmények alapján a szaktanár (szükség esetén
az osztályfőnök, a szülő és a diák bevonásával) dönt a kompetenciafejlesztéshez javasolt lépé-
sek meghatározásáról.
A tanulók egyéni fejlesztésének megvalósításával kapcsolatos folyamatleírást, beleértve a
felhasználandó dokumentumok listáját, az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza
„Az egyéni fejlesztés leírása” címmel.
6.2. Integrált tartalmú tananyagok szerinti oktatás a szakközépiskolában
6.2.1 Az integrált tananyagok szerinti oktatás lényegének leírása:
A módszer központi gondolata, hogy az oktatás hatékonysága, elmélyítése elősegíthető az
egyes tantárgyak integrációjával, azaz egy kiválasztott témakört lehetőség szerint minél több
tantárgy szemszögéből megközelítve célszerű megtanítani, építve a minél aktívabb tanulói
közreműködésre. A kialakult gyakorlat szerint az adott téma körüljárása történhet akár egy
foglalkozás alkalmával, de lehet egy hosszabb, tantárgyanként több tanórára kiterjedő oktatás
is. Ennek megfelelően a tanítás során az előre meghatározott tananyagrészeket azonos időegy-
ség alatt, több tantárgy szemszögéből, különböző módszertani eszközök felhasználásával dol-
gozzák fel a tanulók a szaktanárok segítségével, építve a minél aktívabb tanulói közreműkö-
désre (multidiszciplináris, illetve interdiszciplináris megközelítés az alkalmazott modulok té-
májától függően). A tevékenység megfelelő összehangolása érdekében az integrált modulok
szerinti oktatás év elején összeállított rend szerint történik, az érintett szaktanárok által közö-
sen összeállított tananyagok és módszerek segítségével.
6.2.2 Az integrált tananyagok szerinti oktatás alkalmazásának célja: Az oktatás egyediségének biztosítása mellett a tanulói aktivitásra épülő munkáltatás – be-
leértve a multimédiás oktatási anyagok tanulói közreműködéssel való készítését, órai és önál-
ló tanulói használatát – hatékonyan segíti a korszerű közismereti és szakmai ismeretek meg-
szerzését. Az integrált tartalmú, projektmunkán alapuló oktatásnak célja továbbá, hogy a
plusz ismeretek megszerzésén túl, a tanulókban kialakuljon az önálló tananyag-feldolgozás és
a teamben való dolgozás képessége is. Fontos célnak tekintjük, hogy a tanulók a képzés során
a számítástechnika eszközeit szervesen tudják integrálni a szakmai és általános tudás meg-
szerzésének folyamatába. Az IKT alapú ismeretek, összekapcsolva a tanulók önálló munkálta-
tásával a pedagógiai program céljai és feladataiban rögzített elképzelésünk szerint nem csupán
a kor szelleme szerinti tárgyi tudás megszerzését teszik lehetővé, hanem olyan személyiség-
formáló erő, amely jelentősen meghatározza tanulóink boldogulási lehetőségét a jövőben.
Pedagógiai program 102. oldal
6.2.3. A szakgimnázium 9-12. évfolyamon, az integrált tantárgyi modulok keretében fej-
lesztendő legfontosabb kompetenciák:
a. Alapészségek fejlesztése: írás, olvasás, számítástechnikai alkalmazás, általános szóbeli
kommunikáció, önálló szövegfeldolgozás, önálló írásbeli munkák készítése, gondolatok
írásban való megfogalmazása
b. Tanulásmódszertan: vázlatot készít, kitartóan koncentrál, információkat gyűjt, megfi-
gyeléseket pontosan visszaad, alkalmazza a hatékony tervezés lépéseit, hibáit korrigálja
c. Szakirányú alapozó élelmiszer alapanyagokat felismer, munkautasítás alapján dolgo-
zik, nyersanyagokat pontosan mér, munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, környe-
zetvédelmi szabályokat betart, szabályokat betart
d. Szakmai-anyanyelvi kommunikáció: kérdéseket tesz fel, válaszát megfogalmazza, se-
gítséget kér, megérti a másik közlését munkáját szóban bemutatja, tapasztalatait megfo-
galmazza
e. Személyiségfejlesztés – önismeret, tanulásmódszertan
f. Pályaorientáció
g. Szakmai anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, szakirányú alapozó
Az integrált tantárgyi modulok szerinti tanítási foglalkozások megvalósításával kapcsolatos
folyamatleírást, beleértve a felhasználandó dokumentumok listáját, valamint az egyes, HA-
TÁRTALANUL projektek keretében elsajátított kompetenciák 10. és 11. évfolyamon
való értékelését az Intézményi Minőségirányítási Program IMIP 1.7. számú melléklete tar-
talmazza „A szakgimnázium 9-12. osztályai integrált tananyagok szerinti oktatásának leírá-
sa” címmel.
6.3 Multimédia készítés
Az integrált oktatáshoz kapcsolódóan, annak szerves részeként az iskolában multimédiás
oktatási anyagok készítése folyik. A megfelelő tanári koordinációval végzett önálló vagy cso-
portos munka minden tekintetben szép eredményeket hozhat mind a tanulmányok, mind a
személyiségfejlődés terén. Az irányított önálló tanulói kutatómunka és témafeldolgozás révén
nem csupán sikerélményhez juthatnak a munkában résztvevők, hanem gyakorlatot szerezhet-
nek az e szakmacsoport egyik lehetséges szakmai kimenetének megszerzéséhez szükséges
majdani technikusi vagy szakmenedzseri szakdolgozat kutatói, feldolgozói munkájában is.
Mindemellett a készítők bővíthetik ismereteiket szakmájukkal kapcsolatban, megismerked-
hetnek híres vendéglátósokkal, szűkebb és tágabb lakókörnyezetük múltjával, hagyományai-
val, valamint jelenével. Az anyagok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása intenzív alkotó
munka, és így a közvetlen emberi kapcsolatok erősítését szolgálja, szemben a technizálódó in-
formációs társadalmi hatások személytelenítő hatásaival szemben. Munkájuk révén fejlődik
Az interaktív multimédiás művek elkészítése nem pusztán számítógépes technikai, hanem
kulturális és technikai munka együtt, hiszen míg a készítők eljutnak a tényleges feldolgozás
fázisába addig a tanuló, a tanár és a velük kapcsolatban álló adatszolgáltató magánszemélyek,
civil szervezetek, intézmények képviselői kerülnek egymással napi segítő munkakapcsolatba.
Az intézményünk tantestülete a fentiekkel kapcsolatban támogatja az olyan együttműködé-
sek kialakítását, illetve tovább ápolását, amelyek lehetőséget biztosítanak más iskolák, szer-
vezetek hasonló tevékenysége során szerzett tapasztalatainak, jó gyakorlatának megismerését.
A multimédiás anyaggal pályázatokon veszünk részt, illetve általuk kapcsolódunk az UNES-
CO Asszociált Iskolák Hálózatához. Munkák elismeréseként iskolánk UNESCO mintaiskola
lett, ezt a címet igyekszünk továbbra is értékes, a tanításban hasznosítható multimédiás
anyagok elkészítésével megtartani.
Pedagógiai program 103. oldal
6.4. Projekt módszer alkalmazása a szakközépiskola 9., 10., 11., valamint az Ksz/11. és
Ksz/12. szakképző évfolyamain
6.4.1. A szakmai projekt meghatározása: A szakmai képzés keretében a projektmódszer alkalmazását állítottuk az oktatás közép-
pontjába 2004 őszétől. Az így megvalósuló tevékenységgel az orientációs és szakképző sza-
kasz működtetése során céljaiban és módszereiben egymásra épülő kompetenciafejlesztéseket
szándékozunk megvalósítani.
A fölmenő rendszerben bevezetésre került módszer alkalmazásával a központi programok
és szakmai vizsgakövetelmények alapján számba vett kompetenciák fejlesztése folyik a
szakmai képzés keretein belül. A szakmai projektek keretében életszerű gyakorlati feladatok
megoldása révén, lehetővé válik a tanulók számára az aktív tapasztaláson és a saját élmény-
éken alapuló tanulás, ismeretszerzés, amelynek fontos eleme a tanulók tanulói irányítással va-
ló közreműködése.
A projekt összetett megoldandó feladatot tartalmaz, melyet a tanulók-és tanárok közös ter-
vező, kivitelező és értékelő tevékenység során oldanak meg. A munka középpontjában valós
gyakorlati feladat megoldása áll, ami egyben a projekt célja és amihez kapcsolódnak a megol-
dáshoz szükséges ismeretek. A szakmai projektek tartalma ilyen módon több tantárgy anya-
gából (technológia, gyakorlat, élelmiszerismeret, idegen nyelv, vendéglátó gazdálkodás), in-
tegrált módon tevődnek össze. A célok megvalósítása során nagyban kell építeni a tanulók
együttműködésére, önálló munkavégzésére, akik projekt alakításának aktív közreműködői a
tervezés fázisától a szervezésen, kivitelezésen át egészen az értékelésig.
6.4.2. A szakmai projektek alkalmazásának célja A tanulók valódi szakmai feladatok megoldása közben ismerjék meg és sajátítsák el szak-
májuk alapfogásait. Sajátítsanak el minél magasabb szintű önállóságot a munkavégzés vala-
mennyi fázisában, a tervezéstől a megvalósításon át az értékeléssel bezárólag. Alakuljon ki
bennük a reális értékelés és önértékelés képessége. Kiemelten szerepel elképzeléseinkben
azon elvárás, hogy az elméleti ismereteket szintén minél inkább a gyakorlati környezethez
kötve tanulhassák meg tanulóink.
A szakmai projektek alkalmazásával célunk az is, hogy a tanulók lemorzsolódása csökken-
jen, a szakmai vizsgán valós, a mindennapi életben használható, piacképes tudásáról adjanak
számot és a megszerzett kompetenciák alapján váljanak képessé az élethosszig tartó tanulás
megvalósítására.
6.4.3. A 11-12. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák moduljai a. Több szakmacsoportban közös kompetenciamodulok
b. A szakmacsoportban közös kompetenciamodulok
c. A szakképesítés-csoportban közös kompetenciamodulok
d. A szakképesítés speciális kompetenciamoduljai
A szakmai projektek megvalósításával kapcsolatos folyamatleírást, beleértve a fejlesztendő
kompetenciák részletes leírását, felhasználandó dokumentumok listáját, az Intézményi Minő-
ségirányítási Program tartalmazza „Szakmai projektek alkalmazása a szakközépiskola 9., 10.,
11., valamint az Ksz/11. és Ksz/12. évfolyamán, a szakképző szakaszban” címmel.
Pedagógiai program 104. oldal
6.5. A szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott
projektszellemű tanítási foglalkozásairól
6.5.1. A projektszellemű tanítási foglalkozások meghatározása:
A projektszellemű tanítási foglalkozások iskolánkban olyan integrált tartalmú tantárgyi
modulokat jelentenek (9. osztályban „Illik-nem illik a vendéglátásban, a családban”; „Étte-
rem; „Piac, vitamin”; 10 osztályban „Utazás”; Hagyományok”; Munka világa”) jelentenek,
amelyek során a valamennyi műveltségterület tanárai egy kiválasztott téma köré csoportosítva
dolgozzák fel a szakközépiskolai közismereti tanterv lényeges, kapcsolódó anyagait. Az
egyes műveltségterületek feldolgozása során közösen egyeztetett rendszerben a kulcskompe-
tenciák fejlesztése folyik, amelyek szorosan kapcsolódnak a szakközépiskola szakképzési
szakaszának bemeneti kompetenciáihoz. A műveltségi területenként folyó kompetencia-
fejlesztések készítik elő tanítási modult záró szintetizáló-záró rendezvényeket, foglalkozáso-
kat, komplex tevékenységeket (rendezvények, tanulmányi kirándulás, záródolgozat). A pro-
jektek-szellemű tananyag-feldolgozásnak lényeges eleme, hogy a mind a műveltségterületek
feldolgozása, mind a záró projektek során, a kompetenciák fejlesztése gyakorlatorientált,
egyéni és csoportos munkában végrehajtott feladatmegoldások révén, az IKT-k hangsúlyos
alkalmazásával valósulnak meg.
6.5.2. A projektek-szellemű tanítási gyakorlat alkalmazásának célja:
Lehetőséget biztosítani a tanulók lemorzsolódásának csökkentésére, a szakképzésben való
sikeres előrehaladásra és az élethosszig tartó tanulás megvalósítására. Továbbá teret adni az
eddig folytatott jó gyakorlatok eredményeinek megszilárdítására, korábban elkezdett tartalmi,
pedagógiai megújulás folytatására, új tartalmak, módszerek napi gyakorlatba való integrálásá-
val. Ennek fontos eleme a differenciált, tanulói közreműködésre építő oktatási módszerek al-
kalmazása az alapképességek és - készségek, valamint kulcskompetenciák fejlesztésére a va-
lamennyi évfolyamon; lehetőséget adva ezzel a szakképzésbe való sikeres bekapcsolódásra és
az élethosszig tartó tanulás megvalósítására.
6.5.3. A 9., 10., 11. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák főbb moduljai a vendéglátás-
idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciái alapján h. Alapészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás (I/1), számítástechnikai alkalmazás
(I/2), általános szóbeli kommunikáció (I/3)
i. Személyiségfejlesztés – önismeret (II/1), tanulásmódszertan (II/2)
j. Pályaorientáció (III)
k. Szakmai anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció (IV/1), szakirányú alapozó (IV/2)
A projektszellemű tanítási foglalkozások megvalósításával kapcsolatos folyamatleírást, be-
leértve a felhasználandó dokumentumok listáját, az Intézményi Minőségirányítási Program
tartalmazza „A szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott pro-
jektszellemű tanítási foglalkozásairól” címmel.
6.6. Kompetencia alapú tananyagok használata a szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai
közismereti oktatásában
6.6.1. A kompetencia alapú tananyagok használatának meghatározása: Az iskolánk 2005 őszén sikeres pályázatot nyújtott be a Foglalkoztatáspolitikai és Munka-
ügyi Minisztérium, Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányí-
tó Hatóság (HEFOP IH) által meghirdetett HEFOP/2005/3.1.3 ”Felkészítés a kompetencia-
alapú oktatásra” pályázatra. Ennek keretében iskolánkból egyrészt 6 pedagógus és 3 intéz-
ményi vezető módszertani továbbképzésen vesz részt a HEFOP 3.1.1-es „Pedagógusok és ok-
Pedagógiai program 105. oldal
tatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira” című közpon-
ti program által kifejlesztett kompetencia alapú, digitális oktatási tartalmakat használó nevelé-
si, oktatási programcsomagok bevezetése, valamint digitális taneszközök oktatásban való al-
kalmazása céljából.
Másrészt a pályázat keretében sor került a megszerzett új eljárások, pedagógiai eszköz-
rendszer adaptálására, alkalmazására a projekt keretében a szakiskola 9-10. évfolyamán, két
kötelezően vállalt (szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai) és két szabadon válasz-