Oktatási intézmények mentálhigiénéje

Oktatási intézmények mentálhigiénéje

Becze Zsuzsanna, Dániel Botond, Gáll (Korpos) Erzsébet, Gál (Korpos) Katalin, Nagy-Elek (Brok)

Kinga, Pfemeter Mária

Az előadás menete

• Oktatási intézmények mentálhigiénéjének indokoltsága

• Oktatási intézmény mint akciós tér• Gyakorlati megközelítés• Lehetőségek, mentálhigiénés módszerek

bemutatása• Műhelymunkák bemutatása

Indokoltsága

• Rossz lelki egészség• Pszichés betegségek elsődleges megelőzése

nehézkes• Megelőzés a személyiség optimális fejlődésének

segítésével• Személyiségfejlődés nyitott rendszer• Környezettel való kölcsönhatás formáló ereje

Az iskolás korosztály mentálhigiénés problémái

Az iskola közvetlen hatásai nem gyakoriak.• Kisgyerekek: szülői kapcsolatokból való kiszakadás,

önállósodás, kortárscsoportba való beilleszkedés• Kiskamaszok: felnőtté válás problémái, nemi szerepek,

identitás, felnőtt szerepek felvétele• Középiskolások: önérzet, önazonosságtudat körüli

feszültségek, referenciacsoportok hatásaTünetek: szorongás, gátlások, depresszió, szuicid hajlam,

kórós feszültséglevezetési mechanizmusok

Oktatási intézmény mint akciós tér

• Korosztályi csoportok• Hasonló fejlődési állapot• Egyszerű elérhetőség• Közvetlen kommunikációs tér• Formális és informális csoportok• Pedagógusok mint kulcsszereplők

Eredményes oktatás esetén

• Csökken a stressz• Nő az önértékelés• Önhatékonyság élmény• Osztályközösség elismerést biztosít• Megtanul tanulni• Kontrollérzés• Sikerélmények forrása

Oktatási intézmény mint életszíntér

• Családdal és közösséggel• Kommunikáció és szociális viselkedés• Normák• Szerepek• Szervezeti szocializáció• „rejtett tanterv”

A valóság

• Gyorsan változó világ igényei• Belső feszültség• Egységes kép (iskolaethosz) hiánya• Kritikák• Idő- és erőforráshiány• Tantervszerűség hátránya

Elvárások

• A társadalom ideális polgárának kinevelése• Prevenció és egészségpromóció

alkalmazása költséghatékonysági szempontokból (olcsóbb mint egy „elrontott felnőtt” kezelése)

• Ellensúlyozza a negatív kortárscsoportok előretörését és a család funkcionális eltűnését

Új nevelési igények

A pedagógus legyen egyszerre:• Terapeuta• Gyógypedagógus• Egészségnevelő• Kommunikátor• Csoportdinamikai szakértő• Mediátor

Lehetőségek

• Fejlesztő iskolák (Rogers, Waldorf, stb.)• Pszichokultúra elterjesztése• A pedagógus mint segítő, megmaradva a

saját szerepében• Továbbképzések• Mentálhigiénés módszerek beépítése

Mentálhigiénés módszerek• Mentálhigiénés oktatás• Mentálhigiénés prevenciós tevékenység• Korrektív programok• Az önértékelés fejlesztése• Önsegítés, kortárssegítés• Mentálhigiénés pedagógiai munka• Pedagógusok személyiségének erősítése, védelme• Szupervízió, szervezetfejlesztés• Szülőkapcsolatok befolyásolása• Nyitás a közösségfelé

Műhelymunkák

Közösségfejlesztés középiskolai bentlakásban

A Csíkszeredai Csángó Bentlakás példáján

Készítette: Pfemeter Mária

Kiindulás

• 70 moldvai csángó kamasz Csíkszeredában• Különböző falvakból• Különböző iskolákban, különböző szakokon• Különböző attitűddel és motivációval• Nagy szabadságigénnyel• Közösség nélkül

A bentlakás közössége szerintük

• „a közösség lapos”• „a folyosón elmennek egymás mellett”• „a bentlakás közössége totálkáros”• „ismerjük egymást, de nem tartunk össze”• „különbséget tesznek a falvak közt”• „a szobában olyanok vagyunk, mint egy

család, összetartunk”

A bentlakás közössége a kutatás szerint

Szociometriai kérdőívek és félig strukturált interjúk alapján:

• Kezdetekben falu szerint• Később szoba szerint alakulnak

barátságok• A bentlakás egészét tekintve közösségi

élet nincs

Beavatkozás

• Szobafelelősök választása• Diákbizottság létrehozása• Csoportfoglalkozás• Bevonás a döntéshozatalba• Felnőtt-fiatal partnerség kialakítása

Cél: közösségépítés

Várt eredmények

• Kezdő lépés, hosszá távú folyamat• Igényteremtés a közösségi életre• Saját kompetenciák és felelősségvállalás kitapasztalása• Önállóság kifejlődése• Szociális érzék fejlődése• Megfelelő megküzdési mechanizmusok megtanulása• Társadalomba való sikeres beilleszkedés készségeinek

elsajátítása

Tanulási zavaros serdülők önértékelésének fejlesztése és szorongásának csökkentése

Becze Zsuzsánna, fejlesztő pedagógus,

Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda

2010

A MENTÁLHIGIÉNÉS MUNKA AKTUALITÁSA

Tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) serdülők integrációja:

a kognitív képességek, az önértékelés, önismeret, önbizalom

fejlesztése

lelki egészségük védelme

HIPOTÉZIS

A csoportos fejlesztés hatására a tanulási zavarral küzdő, felső tagozatos tanulók

• alacsony önértékelése javul, • szorongása pedig csökken.

A CÉLCSOPORT

• tanulási zavarral küzdő felső tagozatos tanulók, akik szülői kérésre egyéni fejlesztésre járnak (két 5. és két 8. osztályos tanuló, fiúk)

• kontrollcsoport (gyenge önértékelésű, szorongó gyerekek, osztálytársaik)

KUTATÁSI MÓDSZEREK

1. megfigyelés módszere

2. tesztek módszere (pre- és posztteszt)• Önértékelés vizsgálata: SEI (Coopersmith,

Self Esteem Inventory) rövidített változata• Szorongás vizsgálata: TAI – H (Spielberger –

Sipos, Test Anxiety Inventory - Hungarian)

BEAVATKOZÁS: csoportos fejlesztés (16 X 1óra)

STRUKTURÁLT JÁTÉKOK módszere• Kommunikációs játékok (nonverbális és verbális)• Ismerkedési és önismereti játékok• Figyelemfejlesztő (vizuális, akusztikus, taktilis,

mozgásos) játékok• Bizalomjátékok• Kreativitást és együttműködési képességet fejlesztő

játékok

Egy foglalkozás bemutatása

Közös teremberendezés Rituális kezdőjáték: Ujjak érintése

Mozgásos kezdőjáték: Kacsintás körbeadása

Nonverbális játék: Egy szó – egy mozgás

Önismereti játék: Az én címerem

Mozgásos zárójáték: Sziget

Elköszönés

Az elkészült címerek

Az elkészült címerek

Eredmények a megfigyeléseim alapján

• Kapcsolatteremtési képesség• Önkifejező képesség (verbális, nonverbális)• Önértékelés

B. Sz.: kimaradt

B. K.: mosolyog, együttműködik, önként mesél magáról, terveiről, és nem késik

T. M.: mozgáskoordináció fejlődése, barátainak nevezi a csoporttársait

N. Cs.: elfogadta a kereteket, „második is tud lenni”

Tanulságok a befejezés előtt

• csoportvezető• csoport • szervezés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Középiskolások tanulási képességeinek fejlesztése tréning

módszerekkel

Dániel Botond,szociológus, tréner

HÍD Képzési Központ,Gyergyószentmiklós, 2010

Kutatás célja

• A tanulás örömteli folyamatként való megélése és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat

• A különböző tanulást befolyásoló tényezők hogyan járulnak hozzá az élménydúsabb tanuláshoz, a lelki immunrendszer fejlődéséhez, a lelki egészség megőrzéséhez

• Társadalmi különbségek feltárása • Tanulási képességek fejlesztése által hogyan lehet

növelni az áramlat-élmény kialakulásának gyakoriságát, a lelki egészség fejlődését

Fogalmak

• Tanulási képességek fejlesztése (Oroszlány Péter):

– Tanulához való viszony áthangolása

– Tanulási szokások fejlesztése (stílus, stratégiák, módszerek)

– Háttérképességek fejlesztése (figyelem, megértés, emlékezet, problémamegoldás)

– Átfogó személyiségfejlesztés

Fogalmak

• A lelki immunrendszer (Oláh Attila):– A lelki immunrendszer olyan személyiségjegyeket

integrál, amelyek lehetővé teszik a stresszel szembeni küzdelem eredményességét, a személyiség kiegyensúlyozott működését, és ezáltal a lelki egészség fejlesztését, megőrzését.

• Tanulás öröme, áramlat-élmény (Csíkszentmihályi Mihály)

Alkalmazott kérdőívek

• PISI (Psychological Immune System Inventory) (Oláh Attila

• Flow kérdőív (Oláh Attila)

• Iskolai motiváció felmérése (Kósáné, Porkolábné, Ritoók)

• Tanulási orientációs kérdőív (Kozéki, Entwistle)

• Szocio-demográfiai háttér vizsgálata

Kutatás szervezése

• Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós

• IX. osztályos diákok

• 128 személy, osztályfőnöki órán, önkitöltős kérdőívvel

Eredmények

• A tanulás közben átélt áramlat-élmények gyakorisága és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat

• A tanulási stratégiák fejlettsége korrelál a flow-élmények gyakoriságával és a lelki immunrendszer fejlettségével

• A tanulási motiváció különböző típusai és a tanulási stratégiák fejlettsége közötti kapcsolat

• Nemi különbségek, családi háttér hatása a tanulási motivációra, stratégiákra, áramlat-élmény gyakoriságára, lelki immunrendszer fejlettségére.

Beavatkozás célja

• A kilencedikes diákok tanuláshoz való viszonyának alakítása, tanulási stratégiáik fejlesztése

• Ezáltal hozzásegíteni őket ahhoz, hogy gyakrabban éljék meg a tanulás örömét, életük örömtelibb, kiegyensúlyozottabb, egészségesebb legyen

Beavatkozás módszerei

• 2010 február – június

• 5 x 10 óra

• 13 diák

• Modellek, strukturált gyakorlatok, egyéni és csoportos feladatok, játékok, házi feladat

Beavatkozás programja• 4 dimenzió:• Tanulási szokások fejlesztése:

– Tanulás szervezése, tanulási környezet, időgazdálkodás

– Saját tanulási stílus megismerése: iskolai és tapasztalati tanulás

– Tanulási technikák elsajátítása és összehangolása a tanulási stílussal

• Háttérképességek fejlesztése:– Figyelem, megértés, emlékezet,

probléma megoldás szerepe, működése, fejlesztési lehetőségei

• Attitűd formálás:– Átfogó látásmód, motiváció

formálása, tanulás helye az életben, önszervező tanulás

• Személyiségfejlesztés:– Tanulás mint

feladatmegoldás, a siker fogalma, sikeres emberek gondolkodásmódja, sikerkeresés-kudarckerülés, énkép, szerepek és célterületek az életünkben, célok kitűzése, célok elérésben szerepet játszó erőforrások

Eddigi eredmények, tapasztalatok• első csoportélmény, elvárás:

érezzük jól magunkat; gyakorlatok, játékok

• különböző hozadékok:– ismerkedés, – modellek, – technikák, – önismeret (tanulási stílus,

sikerkeresés-kudarckerülés, szerepek, célterületek)

– aha élmények• Visszajelzések, ismétlések,

összefoglalások, házi feladatok megosztása

Köszönöm a figyelmet!

Megtartó kapcsolatokEgyüttműködésre nevelés és feszültségoldás az

iskolában

Korpos (Gáll) Erzsébet

ELŐZMÉNYEK

• igény az iskola részéről

• előzetes kutatás

A társas kapcsolatok szerepe a

személy számára

• anyagi segítség

• magatartási segítség

• intim interakció

• útmutatás

• visszacsatolás (feedback)

• pozitív társas interakció

A szorongató szorongás

• túlzott stresszre adott normális reakció

• betegség, ha „gúzsba” köti az embert

• a félelemérzet vagy túl erős vagy

indokolatlanul hosszú ideig tart

A program célja

• együttműködésre nevelés

• hatékony kommunikációs technikák és

• konstruktív konfliktuskezelési módok

elsajátítása

• szorongás csökkentés és prevenció

• egészségesebb életvitel

A program

plakátja

Csoportok

• két kísérleti csoport:

- 14 – 15 évesek

- 15 – 17 évesek

• két kontrolcsoport

A program felépítése

• csoportos foglalkozások

• időbeosztás:

- 10 óra

- heti egy alkalommal 2 óra

Mérés

• szorongás mérése:

- STAI

szorongásra való hajlam és pillanatnyi

szorongás

Várt eredmények

• szorongás csökkenése

• készségek elsajátítása

• egészségesebb életvitel

Az iskolai stressz kezelése személyes és szociális

kompetenciák fejlesztésével kisserdülőknél

Csoportos fejlesztő program

Szerző: Korpos (Gál) Katalin

A kutatás elméleti háttere1. A stressz

• Fogalma (Atkinson és Atkinson)• Szakaszai (Selye)

– Vészfázis– Ellenállás– Kimerülés

• Lazarus stresszelmélete– Elsődleges értékelés– Másodlagos értékelés– Megküzdés

Az iskolai stressz

• Frydenberg és Lewis (1997)– Iskolai előmenetel– Kapcsolatok– Társadalmi kérdések

• de Anda és munkatársai (2000)– Jövőbeli célok– Iskolával kapcsolatos tényezők– Interperszonális problémák– Szülőkkel kapcsolatos problémák

2. Személyes és szociális kompetenciák fejlesztése csoportban

• A csoport fogalma• Az iskolai osztály, mint csoport• Személyes és szociális kompetenciák

– Éntudatosság– Önszabályozás– Önértékelés– Motiváció– Empátia– Optimizmus– Társas készségek

3. A serdülőkor

• Kognitív fejlődés– Absztrakt értékítéletek

• Szociális kompetenciák– Éntudatosság– Önértékelés– Negatív attribúciók

• Fizikai fejlődés

II. A kutatás módszertani vonatkozásai1. A kutatás célkitűzései

• Felmérni – A serdülőkorú gyerekek iskolai stressz-szintjét

• Feltárni– A személyes és szociális kompetenciák fejlettségi szintje

és a stresszel való megküzdési stratégiák közötti összefüggéseket

• Létrehozni– Egy hozzáférhető programot mely megoldást kínál az

iskolai stressz kezelésére

2. A kutatás hipotézisei

• 1. Az iskolai stressz mértéke és a személyes illetve szociális kompetenciák faktorai (önértékelés, optimizmus, empátia) között fordított arányosság áll fenn: minél alacsonyabbak a személyes és szociális kompetenciák faktorainak értékei, annál magasabb az iskolai stressz szubjektíven megélt mértéke

• 2. A 11-12 éves gyerekek iskolai stresszel való megküzdése javítható a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével, vagyis a beavatkozás hatására nő az önértékelés, az optimizmus és empátia és csökken az iskolai stressz

3. A kutatásban résztvevő személyek

• A gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola 30 tanulója (11-12 évesek)

• Kísérleti csoport:– 15 tanuló

• Kontrollcsoport:– 15 tanuló

4. A kutatás lépései

• Preteszt

• Beavatkozás

• Posztteszt

5. A kutatás eszközei

• A kisserdülők önértékelését, optimizmusát, empátiáját mérő tesztek

• Mérőeszköz az iskolai stressz mérésére

6. A beavatkozás programja

• Összesen:– 12 találkozás– hetente egy alkalom– egyenként 90 perc

• Időbeosztás:– 1 foglalkozás csoportalakítás – 5 foglalkozás személyes kompetenciák

fejlesztése– 5 foglalkozás szociális kompetenciák

fejlesztése– 1 foglalkozás értékelés, lezárás

7. A kutatás gyakorlati haszna

• Iskoláinkban gyermekeink kognitív fejlesztése mellett különös gondot kell fordítanunk pszichés és mentális egészségük megőrzésére is

• A gyerek-pedagógus- szülő háromszög hatékony működésének érdekében szükség van a bizalomra, amelyet csakis gyerekeink által tudunk elérni

A kiégés, a szakmai szociális támasz és a lelki egészség

kapcsolata óvodapedagógusoknál

Nagy-Elek (Brok) Kinga

• A KUTATÁS TÉMÁJA:• a pedagógusi munkában foglalkozási

ártalomként fellépő kiégés szindróma (burnout)

• a szakmai szociális támasz • a lelki egészség kapcsolata

• Fekete (1991) - burnout vagy kiégés krónikus emocionális megterhelések, stresszhatás nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.

• A kiégés dimenziói:• Érzelmi kimerültség

• Deperszonalizáció

• Személyes hatékonyság csökkenése(Maslach)

• Sarafino (1994) - szociális támasz alatt azt a komfortérzést, gondoskodást, elismerést, segítséget értjük, amelyet a személy úgy érzi, hogy más személyek/csoportok részéről megkap.

• A KUTATÁS CÉLJA• A kiégés általi veszélyeztetettség

felmérése óvodapedagógusoknál• A kiégés, szakmai szociális támasz és a

lelki egészség közötti kapcsolat feltárása

• HIPOTÉZISEK• a magas szakmai szociális támasszal

rendelkezők kevésbé mutatják a kiégés jeleit és jobb lelki egészségnek örvendenek

• az alacsony kiégettségi szint jobb lelki egészséggel mutat összefüggést

• A KUTATÁS SORÁN FELHASZNÁLT MÉRŐESZKÖZÖK

• Maslach Burnout Inventory• Szakmai Szociális Támasz Kérdőív• WHO Jól-lét Kérdőív

• A VIZSGÁLATI CSOPORT• 2 székelyudvarhely napközi

munkaközössége:• Kísérleti csoport: 17 óvodapedagógus• Kontroll csoport: 17 óvodapedagógus

• BEAVATKOZÁS • Csapatépítő tréning, mint kiégés

prevenció óvodapedagógusoknak • 6 alkalom

• BEAVATKOZÁS CÉLJAI:• az óvónők tájékoztatása a kiégés jelenségéről,

okairól, tüneteiről, megelőzési lehetőségekről, a kiégés és a szakmai szociális támasz kapcsolatáról

• csapatépítés, a munkaközösség összetartó erejének fokozása, együttműködési készség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, egymás jobb megismerése, egymás iránti bizalom fejlesztése

• A BEAVATKOZÁS SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK:

• tréning• jégtörő játék• ötletbörze - brainstorming• előadás• csoportmunka• kérdőív• szituációs játék• szerepjáték• bizalomjáték• csapatépítés

• A BEAVATKOZÁS VÁRT EREDMÉNYE • a csapatépítő tréning eredményeképpen a

szakmai szociális támasz növekedést mutatna, amely a pedagógusi munkában foglalkozási ártalomként fellépő kiégés vagy burnout szindróma előfordulására nézve prevenciós értékű.

• A KUTATÁS GYAKORLATI JELENTŐSÉGE

• felhívni a figyelmet a kiégés problémájára és a szakmai szociális támasz jelentőségére az óvodapedagógusok körében

• elősegíteni a megelőzést, illetve a még időben való beavatkozást

• önsegítő csoportok (pl. Bálint csoport), esetmegbeszélő csoportok létrehozása és működtetése

• konzultációs lehetőség, szupervízió biztosítása azon pedagógusok számára, akik érzik a kezdeti tüneteket magukon

• tréningek szervezése – csapatépítő tréning, stresszmenedzsment