Növényi szervek A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük · gyökérre, · szárra, · levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek.
Növényi szervekA harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
hajtásos növények, testük· gyökérre,· szárra,· levelekre tagolódik.
Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek.
A gyökér
A gyökér lapvető feladata a· növény rögzítése, ill.· a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele.
A gyökérrendszer
A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két típusa ismert:a) Főgyökérrendszer, erős központi főgyökér, oldalgyökerek, hajszálgyökerek(nyitvatermők, zárvatermő kétszikűek).
b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek.Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikűek).
A gyökérrendszer mérete a növényfajtától és a talajviszonyoktól függ, pl. a lucerna gyökérzete azalföldön 15-2O m mélyre is hatolhat, a Szuezi-csatorna ásásakor tamariszkuszok 3O m mélyre hatoló gyökereit is kiásták. A gyökérzet teljes hossza pl. egy töknél 2O km, rozsnövénynél akár a 8O km-t!
A gyökéren függőlegesen különböző működési zónák vannak.1. Osztódási zóna.A gyökér csúcsi része osztódószövetből áll. Gyökérsüveg védi, sejtjeielnyálkásodva leszakadnak, illetve kőzetet oldó gyökérsavat termelhetnek.2. Megnyúlási zóna.Itt a legerőteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése. (auxin)3. Felszívási zóna.Gyökérszőrök jellemzik. Legfelső sejtjei fokozatosan elhalnak, míg acsúcshoz közel újraképződnek.4. Szállítási zóna,ahonnan az anyagok a szár szállítónyalábjaiba jutnak.
A gyökér keresztmetszeteHárom szövettájat különböztethetünk meg: A csúcs mögött néhány centiméterrel, a szállítózóna alsó határán.
1. Bőrszövet-rendszert, gyökérszőreivel
2. Az elsődleges kéreg, melyraktározó alapszövet, tápanyagokatraktározhat.
3. A központi henger, amelybenhelyezkednek el az egyszerűszállítónyalábok.
Gyökérmódosulások
A környezethez való evolúciós alkalmazkodások eredményeképpen a gyökerekgyakran jelentős átalakuláson mennek keresztül.
1. Raktározhat:· karógyökér, ahol a főgyökérmegvastagodik (sárgarépa),karotin a raktározott tápanyag,· gyökérgumók, ahol azoldalgyökerek egy pontonvastagodnak meg, keményítőtraktároznak (salátaboglárka).
2. Gyökérgümő, ahol anaerobheterotróf nitrogénkötő baktériumoka levegő nitrogéntartalmát ammóniáváalakítják (pillangósvirágúnövényekben).
3. Légzőgyökerek: az oxigénbenszegény talajban levő gyökérgázcseréjét segítik, átszellőztetőszövetekben gazdagok pl.mocsárciprus.
4. Egyes trópusi fán lakó orchideáklecsüngő gyökerei megzöldülnek ésfotoszintetizálnak.
A hajtás
A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjéből fejlődik ki.A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek.
A szár
· összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat,· a növényi test tartó vázát adja.
A rügy
A hajtás fiatalkori alakja a rügy. A rügy kp-i része a rügytengely,melynekcsúcsa a hajtáscsúcs.
Az alvórügy olyan tartalék rügy, amely a rendes rügyek károsodása esetén hajt ki.Ezek általában a szárba mélyített, rejtett rügyek.
Szár- és hajtástípusok
Két alaptípust különböztetünk meg,· a fás és a
· lágyszárat.
Fás szára:· van az összes nyitvatermőnek· sokéves kétszikűeknél (közismert fák)
Fás szár típusai
· Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsből, és a belőle kiindulóelágazó hajtásrendszerből a koronából áll.· Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el.· Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselő el nem ágazó fásszár, melynek oldalán a lehullott levelek töveink maradványa látható.
A fás szár a többéves zárvatermőkre, ill. a nyitvatermőkre jellemző.Kívülről befelé haladva a következő rétegeket lehet megkülönböztetni.
A lágy szár
A lágyszárban a szállítónyalábok elrendeződése lehet· körkörös, mint a kétszikűekben vagy· szórt, mint az egyszikűekben.
A lágyszár
A lágyszár puha állományú esetleg a tövén gyengén elfásodhat, mely lehet egy vagykét éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó).
A szár felépítése, keresztmetszete
A fiatal – még lágy - szár akárcsak a gyökér keresztmetszetét vizsgálva 3szövettájra tagolódik.1. Bőrszövet.· Lehet egyrétegű a lágyszárú növényeken,· többrétegű a fásszárú növényeken (periderma vagy héjkéreg).2. Elsődleges kéreg.Az elsődleges kéreg raktározó alapszövet.Fiatal szárak zöldek mivel a bőrszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiattképesek fotoszintetizálni.3. Központi henger.A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbeágyazódva.
Központi henger.A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbe
A szár módosulásaia) Föld feletti szármódosulások.· Pozsgásszár: megvastagodott,redukált levelű, nagymennyiségűvíztartó alapszövetekben vizetraktározó szár, kaktuszok.
b) Föld alatti módosult szár.· Gumó: megvastagodott,tápanyag raktározó földbeniszár, pl. ciklámen, karalábé,burgonya.
Levéltípusok
1. Lomblevél. Zöld, fotoszintetizál.2. Sziklevelek. A magban lévő csirának részei, a csiranövény táplálásában vanszerepük. Számuk lehet több (sokszikűek, pl. fenyők) v. kettő, ill. egy.3. Allevelek. Többnyire védő levelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednekel, pl. a hagyma buroklevelei.4. Fellevelek. A lomblevelek zónája felett helyezkednek el. Ilyenek, pl.fészkesvirágzatúak fészekpikkelyei.
LOMBLEVÉL
A lomblevél részei.
· levélalap,· a levélnyél, és· a levéllemez.
A lomblevél alakja
Rendkívül változatos.Megkülönböztetjük alevéllemez· vállát,· csúcsát és· szélét.
A levéllemez felső oldala a színe, az alsó a fonáka.
Ha egy levélnyélen· egyetlen levéllemez van, a levél egyszerű,· ha több a levél összetett.Az összetett levél lehet:· tenyeresen összetett (gesztenye), lehet· szárnyasan összetett.
Megkülönböztetjük a levéllemez· vállát, csúcsát és szélét.· A váll lehet: nyilas, dárdás vagykerekített.· A széle lehet: ép, hullámos, csipkés,fogas, fűrészelt.· Ha a levél szélének bemetszéseimélyek, akkor a levél tagolt.· A tagolt levéllemez a bemetszésekmélysége szerint lehet karéjos, hasadt,osztott és szeldelt.· A levélcsúcs: hegyes, tompa,lekerekített, kicsípett.A fentiek a növényhatározáskor fontosak.