Az oktató megismétli: A vizsgán az előadások és a kötelező irodalom az anyag. Ppt. ára: öt diákjegyzet a CooSpacen Természetes kogníció i. Tudásbeli különbségek csökkentése ii. Többi a ppt.n iii. Tanítani mindenki tud és szokott is iv. Kérdés: Miért kell tanárt képezni? v. Tanítás: a. Az a viselkedés, amely a kitűzött célokat optimális úton valósítja meg. i. Hatékony viselkedés b. A hatékony viselkedés feltétele. Olyan tudás, amely nagyon alapvető információ feldolgozásához fűződik. i. Eszköztudás c. Egy adott terület ismerete. Jól szervezett koherens rendszer. Nem transzferálható. i. Szakértői szintű tudás d. Ismeretek, képességek és motívumok összerendeződött rendszere. i. Transzferálható ii. Kompetencia e. Fogalmak I. Szakterületi fogalmak összefüggése 1) Filozófiai, szociológiai, pszichológiai tudás 2) Pedagógia 3) Formális propozicionális tudás i. Annak felismerése, hogy egy "ártatlan" hogyan merészkedik be a tudományok világába 1) A szakértő elfelejti, hogy hol vannak a buktatók a tudomány megtanulásának a folyamatában 2) Jobban tanít az, aki maga is aktívan foglalkozik (kutat, tanul, fejlődik) a saját tárgyában 3) Pedagógiai tartalmi tudás ii. Órák, fegyelmezés, rítusok a) Minden, ami a tanítás szervezéséhez kapcsolódik 1) Tanári gyakorlati tudás iii. Értelmező kompetencia 1) Szociális kompetencia 2) Kommunikatív kompetencia 3) Fejlett személyiségnek kell lennie iv. Önreflexió és tudatosság v. Verloop-modell a. Céltudatosság 1) Analitikus és nyitott közelítés i. Nincs olyan, hogy leadom az anyagot 1) Hivatása intellektuális társadalmi és morális kihívás ii. Aktív és intenzív kapcsolatban áll a kutatással iii. A kutatási eredményeket képes reflektíven beépíteni saját tanári tevékenységébe iv. Szilárd és frissülő diszciplináris tudás 1) Pedagógiai tartalmi tudás 2) Kritikai tudományos műveltség 3) Kutatás módszertani felkészültség 4) Autentikus projektek elkészítésére való képesség 5) Értékelés és reflexió 6) Tanári eszköztudás v. Információval, technikával, mások tudásával a) Diákokkal, kollégákkal, más emberekkel b) Helyi szinten i) Regionális szinten ii) Nemzeti szinten iii) Európai szinten iv) Globális szinten v) Társadalommal c) Tud dolgozni 1) Kulcskompetencia (2007) vi. Niemi-modell (2004) b. Azonosítani a diák szükségleteit és erre széles eszköztárból választ adni 1) Meg kell tanítani, hogy a tudást mindenkor frissítsék a) Autonóm tanulókká képezni, élethossz tanulás 2) A kulcskompetenciák megszerzésére 3) Vallás i) Nemzetiség ii) Családi háttér iii) Különböző emberek között a) Multikulturális környezetben dolgozni 4) Együttműködni emberekkel 5) Képes… i. Europe Council (EC-2007) modellje c. Tanári tudás modelljei II. Szokások Értékrendszer Tanult dolgok Motívum = viselkedést indító valami Autentikus projekt = saját munkáját elemző projekt. Nincs egységes tanárképzés, de egységes elvek vannak. Tanárrá fejlődés útjai 2011. február 7. NOTA – 1. lap
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Az oktató megismétli: A vizsgán az előadások és a kötelező irodalom az anyag.Ppt. ára: öt diákjegyzet a CooSpacen
Természetes kogníciói.Tudásbeli különbségek csökkentéseii.Többi a ppt.niii.Tanítani mindenki tud és szokott isiv.Kérdés: Miért kell tanárt képezni?v.
Tanítás:a.
Az a viselkedés, amely a kitűzött célokat optimális úton valósítja meg.i.Hatékony viselkedésb.
A hatékony viselkedés feltétele. Olyan tudás, amely nagyon alapvető információ feldolgozásához fűződik.
i.Eszköztudásc.
Egy adott terület ismerete. Jól szervezett koherens rendszer. Nem transzferálható.i.Szakértői szintű tudásd.
Ismeretek, képességek és motívumok összerendeződött rendszere.i.Transzferálhatóii.
Annak felismerése, hogy egy "ártatlan" hogyan merészkedik be a tudományok világába1)A szakértő elfelejti, hogy hol vannak a buktatók a tudomány megtanulásának a folyamatában2)Jobban tanít az, aki maga is aktívan foglalkozik (kutat, tanul, fejlődik) a saját tárgyában3)
Pedagógiai tartalmi tudásii.
Órák, fegyelmezés, rítusoka)Minden, ami a tanítás szervezéséhez kapcsolódik1)
Nincs olyan, hogy leadom az anyagot1)Hivatása intellektuális társadalmi és morális kihívásii.
Aktív és intenzív kapcsolatban áll a kutatássaliii.A kutatási eredményeket képes reflektíven beépíteni saját tanári tevékenységébeiv.
Szilárd és frissülő diszciplináris tudás1)Pedagógiai tartalmi tudás2)Kritikai tudományos műveltség3)Kutatás módszertani felkészültség4)Autentikus projektek elkészítésére való képesség5)Értékelés és reflexió6)
Tanári eszköztudásv.
Információval, technikával, mások tudásávala)Diákokkal, kollégákkal, más emberekkelb)
Helyi szinteni)Regionális szintenii)Nemzeti szinteniii)Európai szinteniv)Globális szintenv)
Társadalommalc)
Tud dolgozni1)Kulcskompetencia (2007)vi.
Niemi-modell (2004)b.
Azonosítani a diák szükségleteit és erre széles eszköztárból választ adni1)
Meg kell tanítani, hogy a tudást mindenkor frissítséka)Autonóm tanulókká képezni, élethossz tanulás2)
A kulcskompetenciák megszerzésére3)
Vallási)Nemzetiségii)Családi háttériii)
Különböző emberek közötta)Multikulturális környezetben dolgozni4)
Együttműködni emberekkel5)
Képes…i.
Europe Council (EC-2007) modelljec.
Tanári tudás modelljeiII.
Szokások
Értékrendszer
Tanult dolgok
Motívum = viselkedést indító
valami
Autentikus projekt = saját
munkáját elemző projekt.
Nincs egységes tanárképzés, de egységes elvek vannak.
Tanárrá fejlődés útjai2011. február 7.
NOTA – 1. lap
Együttműködni emberekkel5)
Tanulási folyamat eredményei1)Tanítási folyamat2)Tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódik3)
Tanári kompetenciák (Nagy Mária 2003)ii.
Alaptantervben benne van és a ppt-ben is.1)Tanulói kompetenciákiii.
Teachertraining helyett inkább tanárrá nevelési.Tanári gyakorlat, mint akciókutatásii.
Új szemléleta.
Kutatás által igazolt, kipróbált módszerek alkalmazásai.Saját gyakorlat hatékonyságának monitorozásaii.Megismerés, elemzés, értelmezés bevezetése az oktatásba (?)iii.Kutatói közösség és a tanulói közösség tagjaiv.
Tanári gyakorlatb.
Tanítható, tanulható szakmai.Elkötelezettségii.
Tanárképzés szerepec.
Tehetségi.Tanulásii.Kontextusiii.
Fejlődésben szerepet játszó tényezőkd.
Tanterem társas színtérként értelmezései.Társas folyamatok tervezéseii.Szerepértelmezés, tanári nézőpontiii.Tanári elme, tananyag és a tanulói elme megkülönböztetéseiv.Én központú kommunikációv.Motivált, fegyelmezett diákok feltételezésevi.Értékelés helyett minősítés, ítélkezésvii.
Inkább a helyes és a jó (Kőrös)1)A "jó" és a "tetszik" megkülönböztetéseviii.
Tanárrá válás induló nehézségeie.
Helyzetelemzéseki.A döntési folyamatban figyelembe vett paraméterekii.Tervezés hosszaiii.Figyelem koncentrálás (saját magam, saját beszédem, kiállásom) és decentrálás (közönség)iv.Viselkedésrepertoár gazdagításav.
Tájékozottnak kell lennii.Szabályozásokkal tisztában lenniii.
Tudományos fejlemények követéseb.
Tréningeki.
Diákcentrum1)Egyetemi kurzusokii.
Kommunikációs gyakorlatokc.
Keresni a lehetőségeketi.
Önismereti, önfejlesztési tréningekd.
Eseményeki.Okokii.Következményekiii.(Érzelmek)iv.
Naplóírás és elemzése.
Konstruktívi.Destruktívii.
Beszélgetés a kollégákkalf.
Magamat és mást isi.Bármikor el lehet kezdeniii.
Megfigyelés, elemzésg.
+ akciókutatásh.
Tanári tudás fejlesztése (Buda, 1994.)I.
A tanár saját magának tanulási folyamatokat fogalmaz meg, miközben taníta.
Saját maga számára akadályt jelentő problémát definiálja1)Gyakorlatban felmerülő kérdésekből, problémákból indul kii.
Célja az adott gyakorlati probléma megismerése, kezeléseii.Tudatosan felépített fejlődési folyamatiii.
Nem egyetlen jó választ keresünk1)(nem kitalálni kell a dolgokat, hanem gondolkodni rajta)2)
Mindig a problémának egy lehetséges megoldását vizsgáljuk megiv.
Olyan kutatási technikákra épülő folyamat, amelynek során a résztvevők saját nevelési -oktatási gyakorlatuk szisztematikusan és alaposan elemzik
b.
AkciókutatásII.
Akciókutatása.Önfejlesztő munkaközösségekb.
Utána olvasnaki.Megtervezik a megoldástii.Megoldják, kipróbálják a közös ötleteketiii.Reflektálnak a folyamatra a végéniv.
Saját tanítás alapján azonosít egy-egy problémát és közösen megoldjákc.
Tanári kompetenciák fejlesztése: japán modellIII.
Napi tájékozódása.
ForrásokIV.
KonmizerálásConmiserálás
Egyszerre kell tudni az egyedit és az általánost.
A tanári szakmai tájékozódás2011. február 14.10:04
NOTA – 3. lap
Ppt-n a címeki.
www.nefmi.gov.hu1)Napi újdonságok vannak2)Készülő tervezetek megjelenése3)Egyéb információk4)Olyan szervezet, amelynek az a dolga, hogy figyelje az oktatást5)
Oktatásért felelős minisztériumii.
www.koznev.hu1)Információszerzés csak az újságokban fellelhető jelszavakkal2)Hetilap3)
Köznevelésiii.
www.eduline.hu1)HVG üzemelteti2)Gazdaság szempontjából az oktatás fontos3)
Edulineiv.
Napi tájékozódása.
Saját honlap megtekintése1)
Doktori.hua)Van egy adatbázis2)
Szerző szakmai hátterei.
Mi az?1)Ki van mögötte?2)
Adott fórum mennyire hitelesii.
Pedagógus társadalom elé megmérettetésre adja a munkáját?a)Publikációs gyűjteményét gyarapítsa?b)Reklám?c)
Sorok között kell olvasni1)Közlemény céljaiii.
Van-e irodalom lista és azon kik vannak rajta?a)Szakirodalmi beágyazottság1)
Pontosan ott vannak-e a számok?a)Érvényes-e az értelmezés?b)
Eredmények közlése és értelmezése3)
Plágium?a)Források tisztességes kezelése4)
Szakmai elvárásoknak való megfelelésiv.
Kritikus paraméterek - forráskritikab.
www.pedlexikon.hu1)Pedagógiai Lexikon (Báthory és Falus, 1997.)i.
Nemzeti Tankönyvkiadó1)Osiris Kiadó2)Műszaki Kiadó3)Etc.4)
Monográfiák, tankönyvek megbízható kiadóktólii.
Általános neveléstudományi információkc.
www.hier.iif.hu/hu/educatio.php1)Negyedévente jelenik meg2)
Történeti problémaa)Aktuális kutatások összegzéseb)
Tematikus3)
A legtöbb ingyen elérhető online4)
Educatioi.
www.iskolakultura.hu1)Ez lesz a kedvencem (?)2)Az elv és az alkalmazás között hidat teremt3)Nagy nevek és gyakorló pedagógusok írnak4)Bírálati rendszer is van benne5)
Alapelvek1)Tankötelezettség2)Nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentum3)
Általános rendelkezésekiii.
Mik a célok?1)Hogyan alakítja a politika az oktatást?2)Milyen tartalmak vannak? Milyen műveltséget testesítenek meg?3)Milyen programok, taneszközök vannak?4)Mennyire hatékony a célok megvalósítása?5)
Tartalmi irányítás rendszereiv.
A Parlament hagyja jóváa)Egységes, de vázlatosb)
Központi alaptanterv (NAT)1)
A NAT-ot fejti kia)Központi jóváhagyásb)Iskolatípusra vonatkoznakc)
Központi kerettanterv2)
Tantestület készíti el és a fenntartó ellenőrzi a minőségéti)Feladata, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően készítse el a tervet
ii)
Illeszkednie kell a NAT-hoziii)
Célok, értékek, alapelveki)Differenciálásii)Egészség és környezeti nevelésiii)
Nevelési programa)
Évfolyamhoz és tárgyhoz rendelvei)Taneszközök felsorolásaii)Értékelési rendszer megadásaiii)
Helyi tantervb)
Pedagógiai program3)
A pedagógus maga csináljaa)Tananyag egység tematikus kidolgozásab)
Követelményrendszeri)Tananyagii)Óraszámiii)Tantárgyak közötti koncentrációiv)Taneszközökv)
szervezése Spontán, pontatlan, esetleges Tervszerű, szisztematikus
fogalomhasználat Nem éles határok, többértelműség Pontos határok, egyértelműség
gondolkodás Logikai hibák, ellentétek megférnek Logikai tisztaság, koherens rendszer
kontroll Ritka kontroll rendszeres hiánya Folytonos, többszörös, szakmai közösség
A megismerés jellemzőiI.
Probléma azonosításaa.Alapfogalmak és értelmezési keret definiálásab.Kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazásac.Módszertan kiválasztásad.Adatgyűjtése.Adatok elemzésef.Az eredmények értelmezése, következtetések levonásag.A kutatási eredmények megméretéseh.
Kutatási folyamatII.Tomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Fogalmi meghatározása.Komplex jelenségek: összetett hatásrendszerekb.
A tanítás és tanulás nagy része láthatatlani.Nehezen megfigyelhető jelenségekc.
Nehéz reprodukálhatóságd.
A kutatás nehézségeiII.
Objektivitásra törekvésa.Szándékosság és tudatosságb.Oksági kapcsolatok keresésec.Világos elméleti elgondolásokra alapozásd.Empirikus bizonyítékoke.Tudományos környezetben való megmérettetésf.
Megismerési stratégiákIII.
Neveléstudomány kutatási módszerei2011. február 28.11:16
Jelenségek feltárása megismételhető módon, a tudományos közösségben elfogadott algoritmus szerint
i.
Vizsgálata.
A pedagógia világában ez kevéssé fordul előa)Egy változót céloznak meg és a véletlent is bevonják1)
Az egyik csoportban van változás a más…i)Kísérleti és kontrollcsoporta)
Nem véletlenszerű rendezéssel, akár több változóval2)
Valamit megváltoztatunk és azt nézzük, hogy ez mit hoz magávali.
Kísérletb.
Nyilván nem tudok mindenkit bevonni1)Népesség, amelyről meg akarok tudni valamit a vizsgálat soráni.
A populáció azon része, akiket bevonok a vizsgálatba1)Minta:ii.
Populációc.
Pl.: magyar egyetemista: neme1)Jellemzők együttese, amelyeknek különböző attribútumaikhoz különböző értékeket rendelhetünki.
A vizsgálat középpontjába helyezett változó1)Azon változó, amelyet úgy vizsgálunk, hogy mire hogyan változik2)
Függő változóii.
Mindazon változó, amelyek hatásait vizsgáljuk1)Független változóiii.
Változód.
DefiníciókI.
Megfigyelési.Esettanulmányokii.
Kvalitatív módszereka.
Ritka, de előforduli.
Tartalomelemzésb.
Kérdőív1)Interjú2)
Kikérdezési.
Egy egész közösség kapcsolatainak, tulajdonságainak feltérképezésea)Ritkábban lehet látni a mindennapokban1)De nagyobb mérésekben, vizsgálatokban fellelhető2)
Szociometria, pszichológiai tesztekii.
Az adott minta milyen tudással, ismeretekkel, fogalmakkal rendelkeznek, milyen összefüggéseket ismer
1)Tudásszintmérő tesztiii.
Mire tudja használni a tudását1)Képességmérő tesztekiv.
Nem a véletlen választja ki a vizsgálat alanyait1)Design experimentv.
Kvantitatív módszerekc.
Gyakori módszerek a neveléstudományi kutatásokbanII.
Rapos Nóra (2003): Az iskolai félelmek vizsgálata: szülők és gyermekek véleménye nyomána.Mi áll az iskolai sikertelenség mögött? Ki a felelős?b.
Abszolút független egymástól a kettői.Korábbi kísérletek a szorongást és az attitűdöket vizsgáltac.
Szülők és gyerekek által vallott nézetek milyen érzelmeket szüli.
Családi hatások vizsgálatad.
Szóbeli kikérdezési.
Milyen érzelmek?1)Konkrét kérdésekii.
Nem elég csak ezekre célzottan kérdéseket elemezni, hanem a teljes interjúkat kell bevonni, ha teljes választ akarunk
iii.
Ez a vizsgálat egy nagyobb projekt részeként zajlottiv.
Jó teljesítményhez nyugodtság, fizikai felkészültség kelli.
Szülők:d.
EredményIV.
Kutatás összekapcsolása a gyakorlattal2011. március 7.10:00
NOTA – 10. lap
A tanár csak egy szűk szeletet látnak a gyerekbőla)A szülő is csak egy szűk szeletet érzékel az iskolai életbőlb)A szülők gondolkodásában teljesen elválik az iskolai hatásrendszer és a családi rendszerc)
Megkérdezték a szülőt, hogy mit gondol a saját gyerekéről és mit gondol a tanár az ő gyerekéről
1)Jó teljesítményhez nyugodtság, fizikai felkészültség kelli.
Gyakorlatilag a gyerekre hárítják a felelősségeti.Kimeríthetetlen forrásokat eredményez a félelemre és sikertelenségreii.
Az iskola világában a gyermek saját szorgalma a kulcse.
Célja az, hogy a gyerekeket bevonta az angol nyelvi csoportok tantervének elkészítésébei.
Nikolov Marianne (1998): Általános iskolás gyerekek bevonása egy tárgyalásos, történet alapú angol nyelvi tanterv kidolgozásában
a.
3x8 évb.Minta: N=45c.
Ekkor (1977-ben) még nem volt tanterv és tanmenet --> kihasználta a szabadságáti.Az iskola angol tagozatot indítottd.
Milyen feladatokban ki, hogyan szeretne részt venni?1)A célnak megfelelő alternatívákból lehetett választani2)
Órai tevékenységi.
Feladatok megvalósításának a mikéntjeii.A tananyag kiválasztásával kapcsolatos kérdésekiii.
Egy folyamatos értékelési szál1)Ön- és egymás értékelése2)Változatos eszközök3)
Társtól való segítségkérési.Utasítások, fegyelmezésii.Magyarázatokiii.Egymást javítjákiv.A társak a feladatmegoldást készítik elő magyarulv.
Tipikus interakciós mintáka.
Volt ahol tudták, hogy mit jelent csoport és pármunkában dolgoznii.De voltak olyan helyek is, ahol nem tudták mit jelent ezii.
Vegyesen hat a megfigyelő jelenléteb.
Csekély célnyelv-használatc.
A diák ragaszkodik az anyanyelvhezi.A célnyelv az egy feladat volt és nem merült fel eszköznekii.
Tanári nyelvhasználat nem befolyásold.
Tudatos nyelvválasztáse.
EredményekVII.
Gyakorló pedagógusok csinálják, akik jobban meg akarják ismerni a jelenségeket, hogy a saját munkájuk hatásosabb legyen
a.
Szakirodalom és mindennapi tapasztalat alapjána)A hatodik osztályt végzett cigány gyerekek matematika tudása lényegesen gyengébb, mint a nem cigány társaié
1)
Ha a hétköznapi matematikai tudásra kérdez rá, akkor enyhül az arány2)A különbség az általános iskola magasabb évfolyamain növekszik3)
Feltételezéseki.
N=2811)9 iskola2)15 osztály (min. 4 cigány tanuló/osztály)3)A kategóriát a pedagógusok állapítják meg, nem a gyerekek döntöttek maguk állásáról4)
Anyag:ii.
6. évfolyamos követelményeka)Állandósult tudásb)
Matematikai tudásszintmérő1)
Hétköznapi matematikai teszt2)
Eszközökiii.
Vási Lászlóné (2001): Matematikai tudásszintet meghatározó háttérváltozókb.
Kutatás: képesség- és tudásszint mérésVIII.
Frontális munka:
Amikor a tanár a diákok előtt áll.
A magyar tanároknak nehezükre esik
nem frontális munkára bírni a
diákokat.
Amikor felvették a tesztet,
akkor a gyerekek már 7.
osztályban voltak és nem volt
előzetes felkészítés.
NOTA – 11. lap
Az előbbivel izomorf/összemérhetőa)Hétköznapi matematikai teszt2)
Voltak olyan hétköznapi tesztek, amelyeken a cigány gyerekek jobban teljesítetteka)Az első feltételezésnek megfelelnek1)
A szülő iskolázottság hatását kiszűrve a cigány miliő magyarázó ereje összezsugorodik2)A 3. és 7. évfolyam között egyre nagyobb a különbség, de a hétköznapi matematikai tudás között kevesebb lett a szakadék
3)
Eredményekiv.
Iskolai teljesítményben van különbség, de a gondolkodási képességben kevesebb különbség van
1)
A cigány népesség jobban tudják használni tudásukat hétköznap, mint ismeretlen helyzetekben
2)
Az összeadás megy nekik a legjobban3)A cigány diákok szóban jobbak, mint írásban (matematikából)4)
Hipotéziseki.
N=291; 142 cigány tanuló1)3. évfolyam2)
Anyag:ii.
X úgy viszonyul Y-hoz, mint Z a…a)Induktív gondolkodási teszt1)
Skálákat rendelünk hozzái.A szempontoknak megfelelve vagy nem megfelelve lehet elérni valamitii.Rögzített megfigyelési eszközzel végzünk megfigyeléseketiii.
Nem kérdőív1)Összetettebb2)
Írásos kikérdezésseliv.
Tesztv.
Szempontok alapján: Mérésb.
Valamilyen ítéletet alkotunki.Következményt alkotunk a mérésnél kapott eredményhezii.Van egy helyzet és kell tenni valamitiii.
Értékelésc.
Információ eredeteI.
Vissza tudja-e a diák mondani a fogalmakat?i.Épít-e feladatmegoldást a fogalmi tudásra?ii.Milyen önfegyelemmel végzik a feladatokat?iii.
Hogyan ítéli meg magát?1)Hogyan értékeli a többieket?2)
Hogyan értékel teljesítményt?iv.
Tanulnak-e egyáltalán?1)
Ha igen, akkor milyen csoportok alakulnak ki?a)Van-e csoportmunka?2)
Romantikus kapcsolatok kialakulásának hatása a haladásra3)
Az osztályon belüli csoportdinamikák hogyan befolyásolják az egyéni haladást?v.
Hogyan kommunikálnak egymással a diákok?vi.
Mennyire pásztázza az egész osztályt?1)Kikkel folytat interakciót?2)
Hogyan oszlik meg a tanár figyelme?vii.
Szigorú, de igazságos = következetes = ugyanazokat a szempontokat és skálákat alkalmazza a megítéléskor
1)A tanár következetesen értékeli-e a diákjait?viii.
Pedagógiai hozzáadott érték1)Az iskola hova juttatja el a diákjait?ix.
Tanításra-tanulásra vonatkozó tudása.
Pedagógiai információII.
A pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlatai.
Definíció:a.
Ezek minősége nem garantálja a kimeneti pozitív eredményt1)
Pl.: szeressék a népdalokat1)Elvárások, eszközök hozzá2)
Céloki.
Pl.: tanévendként 50 dalt; 50 ismert dalt, évfolyamonként szétosztva1)
Érdemes-e pop zenét ismertetni a diákokkal ének órána)Milyen irodalmi művekkel ismerkedjen meg a diákb)
Érdekes kérdés, hogy milyen tartalmakat lehet felvenni2)
Tartalmakii.
Bemenet:b.
A tanítási eszközök hogyan viszonyulnak a célokhoz?i.
Tanítási-tanulási folyamatc.
Tanuló tudásában valamilyen változás jön létrei.Mennyiben következménye a változás a tanulási-tanítási folyamatnak?ii.Megfeleltek-e a céloknak?iii.
Kimenetd.
Hogyan változott meg a tudásuk?i.Tanulói tudás összevetése korábbi tanulók tudásávalii.
Értékelése.
Pedagógiai értékelés:III.
Az dönti el az én tanári sikeremet, hogy az amit most a tanár csinál az hogyan illeszkedik be a többi kurzus közé
i.
Kevéssé számít az, hogy egy-egy tanár hogyan viselkedik velük1)A tantestület hogyan hat a diákokra?ii.
Rendszerszemléleta.
A diákok tudásváltozása milyen?i.Sikerül-e az iskolának megtanítania ezt-azt?ii.
Eredményességb.
Az eredmény milyen viszonyban van a forrásokkali.
Hatékonyságc.
Igazságossági.Mennyire fair az iskola?ii.Mennyiben szorítja hátra az iskola azon társadalmi-gazdasági hatásokat, amelyek visszaszorítják a diákok lehetőségeit
iii.
Méltányosság (equity)d.
Előtérbe kerüléseIV.
Késtem 5 percet.Értékelés a pedagógiai munkában2011. március 21.10:08
NOTA – 13. lap
A diák sikeressége csak önmagában rejlik, nem a társadalmi hatásoktól1)diákok lehetőségeit
Szépírási)
Logikai tisztaság - F
Szép mondatok - L
Fogalmazásii)
Különböző irányokba terelik a diákokat nem szerinta)Nemi sztereotípiák jelennek meg1)
A gyerekek szocioökonómiai háttere meghatározza, hogy a gyerekek hogyan teljesítenek2)
Példaiv.
Felelősséggel a gyerekek szülei felé tartozik1)
Ez kevésbé lényegesa)Tartozik továbbá a fenntartó felé is2)
Aki társadalmi feladatot vállal, az felelősséggel van a társadalom felé, a társadalmi elvárásoknak
i.
Elszámoltathatóság (accountability)e.
Mindegyik szint arra épül, hogy az egyes tanulók, hogyan teljesíteneki.
Amíg nem tudjuk leszögezni, hogy mi is ez, addig egységesen mérni sem tudjuk
Kritikai gondolkodás vizsgálataiii)
Felvételi vizsgákiv)
Pl.:d)
Validitás1)
Megbízhatósága)Akármit is mérünk, jól mérjük-e?b)Ha megismételnénk a mérést ugyanazon paraméterek közt, ugyanazon eszközökkel, akkor ugyanazt az eredményt kapjuk-e?
Valami új tartalmi egység tanítása elejéni.Korábbi tudás, alaptudás felméréseii.Alapozásiii.Mire építhet a tanítás?iv.
Diagnosztikusa.
Fejlődés folyamatai.Arról ad információt, hogy a diák fejlődése hogyan haladii.Mi az, ami megvan már és mi az, ami kell még?iii.
Formatív értékelésb.
Az adott fejlesztési folyamat végéni.Megszerzett tudás értékeléseii.Mit tanult meg?iii.
Szummatívc.
Pedagógiai értékelés szerintI.
Tanári megfigyelési.
Informális megfigyelésa.
Értékelési alkalmaki.A diák tudja, hogy ő most értékelve lesz/vanii.
Formálisb.
A diákoknak van egy kis kütyüjük, amin négy féle választ tudnak megadni1)Óra közben a feladatmegoldásról a tanár rögtön tud egy statisztikát kiállítani, hogy ki mit tud
2)
Azonnal tud reagálni3)
Szavazórendszeri.
Nagyon gyakori1)Egy-egy leckére épül2)
Szóbeli feleletii.
Nagyobb esemény1)Beszámolóiii.
Külön témáról kutatást végezve a diák összehoz egy produkciót1)Kiselőadásiv.
Óra elején1)Rövid2)Írásbeli3)Apróságok szerepelnek benne4)
Röpdolgozatv.
Történelem dolgozat1)(Fontos, hogy a logikai sorrend meglegyen és összefüggő szöveg legyen)2)
Összefüggő szövegű ellenőrző dolgozatvi.
Esszé1)Hosszú szöveg2)
Tanári feladatlapvii.
Szakemberek állítják össze1)
Lehet tudni egy országos átlagota)Ki is próbálják2)
(Versenyszellem kiszélesítése)3)
Standardizált tantárgytesztviii.
Magyar iskola hagyományaitól messze áll1)A feladat valamilyen közösségi relevanciának a megoldása2)A diákok hosszabb ideig dolgoznak vele3)Egyedül vagy csoportosan4)A tanár végigkíséri a folyamatot5)
Hívhatnak meg külső embereket is a bemutatásraa)A végén a művet bemutatják6)
Projektmunkaix.
A diák a saját munkájából egy dossziét állít össze1)
A fejlődés nagyon fontosa)Honnan hova jutott elb)A fejlődést értékelic)
Pl.: fogalmazás tanításban2)
Portfólióx.
A diákoknak valamit létre kell hozniuk1)Nem csak az adott dolog létrehozását, hanem az adott folyamatot is értékelik2)
Lehet-e zsűri értékeléssel helyesen értékelni a diák munkájáta)
Ezt értékelte több értékelői)Portfóliót és produktum bemutatót kellett csinálni a diáknakb)
A művet létrehozó folyamatot és a művet értékeltékc)
Pl.: Kárpáti Anna: 90-es évek a magyar pedagógiában3)
"Performancia értékelés"xi.
Bemutatóxii.
Digitális a folyamat1)Amikor értékeljük a diákot, akkor adunk neki egy átlagos nehézségű feladatot2)
Számítógépes adaptív tesztelésxiii.
Példákc.
Információ gyűjtéseII.
Sajnos a magyar pedagógiai
gyakorlatban az az elterjedt, hogy
a félév közben nem formatív, hanem
pici szummatív értékelések vannak.
Feladatbankok:
Néha vannak felbuzdulásokat, hogy
csomó feladatot összegyűjtenek és
ehhez statisztikával is
szolgálnak.
Információ a diák tudásáról2011. március 28.10:34
NOTA – 17. lap
Amikor értékeljük a diákot, akkor adunk neki egy átlagos nehézségű feladatot2)A feladat megoldása alapján ad a számítógép egy következő feladatot3)Néhány feladat után be lehet lőni, hogy kinek milyen a fejlettségi szintje4)
Olyan visszajelzés, amitől emelkedik annak a lehetősége, hogy amit eddig is jól csinált azt a továbbiakban is jól csinálja majd
Megcélzott kiválasztott területa.Iskolai teljesítmény és háttértényezőkb.
Nagy a mérés bázisai.Időbeli összehasonlításii.
Teljesítményszintek és összefüggésekc.
Eltér a pedagógiai kultúra isa)Melyek azok az elemek, amelyek például szolgálhatnak a többieknekb)
Minden államban máshogy van a rendszer kijelölve1)
Nemzetközi mérések alapjáni.
Hatékonysága1)Eredményessége2)Méltányossága3)
Elemezhető az iskolaii.
Iskolarendszer elemeinek és változásainak hatásad.
Mérési célokII.
Korábban indul, mint a magyar mérések (rendszeres)a.Akkor került a mérés előtérbe, amikor az oktatáspolitikában kíváncsiak lettek a hatékonyságra, illetve amikor a rendszerszemlélet befolyt a politikába
b.
IEAi.PISAii.
Nemzetközi (nagy) műhelyekc.
Országonként különbözői.Uralkodó oktatáspolitikai mérésekii.Pedagógiai kultúra és hagyományokiii.
Hatásokd.
Mérési hagyományokIII.
Mit értenek azon, amit mérni akarnaki.
Tartalmi keretek kidolgozásaa.
Olyan rendszer legyen, ami egyszerű és könnyen szervezhetői.
Standardizált eljárásrendb.
Egy-egy csapat csinál feladatokati.
Országonként más-más elvárások vannak1)Azt bedobják a közösbe és mindenki onnan válogatii.
Feladatok kidolgozása, kulturális megfelelőségének meghatározása, bemérésec.
Tesztfüzetek összeállításad.
Iskolai.Osztályii.Diákiii.
Mintaválasztáse.
Valószínűségi tesztelmélet1)Matematikai és statisztikai elemzési módszereki.
Adatelemzésf.
Mérési módszerekIV.
Ez alapján azt is meg tudják állapítani, hogy a diákok hol állnaki.(nyilván az alapján, hogy ki milyen feladatot tudott megoldani)ii.
Megállapítják, hogy az egyes feladatok milyen nehezeka.
Hanem, hogy a teljes népességen belül milyen lett az adott feladatok megoldásai.
A nehézség nem a szakértőtől függb.
A feladatok megoldását oszlopdiagramra visziki.(Miért térkép?)ii.
Szemény-item térkép példakéntc.
Meg tudják állapítani matematikai elemző módszerekkel a tanulók teljesítményétd.
KépességskálaV.
www.iea.nli.www.timss.huii.
IEAVI.
A magyar oktatási rendszer egy kicsit jobb, mint amennyit az állam ráfordít. Hatékonyság szempontjából jó helyen állunk, viszont méltányosság szempontjából igazán rossz helyen vagyunk.
Csak olyan területeket akarnak vizsgálni, amit a diák az iskolában szerzett meg (mint tudást)i.Mostanában mozdul el olyan irányba, hogy az alkalmazott tudást vizsgáljákii.
Elemzésd.
Ppt.i.
Mintafolyamatoke.
OECD által működtetett értékelési programa.15 éveseket vizsgálb.
Nem érdekli őket, hogy a diák a tudást hol szerezte mega)Szövegértés1)Matematikai2)Természettudomány3)Néha komplex problémamegoldás4)
A diákok mindenféle tudását vizsgálja három témábani.
A diákokat és az iskolákat kérdezik megii.
És ez alapján definiálja a műveltséget1)Társadalmi, gazdasági szükségleteknek megfelelően vizsgálódik iii.
Vizsgálatc.
Három éventei.Egy év kell arra, hogy feldolgozzák az adatokatii.2000, 2003, 2006, 2009, 2012iii.
Mérésekd.
Oktatáspolitikai konzekvenciáke.
Milyen képességekkel rendelkeznek a tanulók a három témában?i.Milyen a tanulók hozzáállása a témához?ii.Hogyan reagálnak az eredményekre?iii.Milyen a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere és az hogyan függ össze az eredménnyel?
iv.
Milyen az intézmény, a döntési mechanizmusok és ez hogyan járul hozzá az eredményhez?v.
Információf.
Ppt.1)Tud-e olvasni?2)
(egyáltalán megérti-e az információt?)a)Tud-e mit kezdeni a szöveg által hordozott információval?3)
Tud-e gondolkodási műveleteket, stratégiákat véghezvinni a megszerzett információ kapcsán?
4)
Az olvasás, mint tevékenységi)Érdeklődésii)Autonómiaiii)Szociális tevékenységekiv)Olvasási szokásokv)
Személyesa)
Iskolaib)
Olvasási motiváció:5)
Szövegértési.
Nem matematikai feladatok vannak1)Mindennapi életben való tájékozódást elősegítő matematikai problémák2)Sokféle élethelyzet3)
(felelős állampolgár)a)(olyan embert gondol, akik nem léteznek)4)
Tér és alakzata)Etc.b)
Területek5)
Matematikaii.
Ppt.1)Természettudományi műveltségiii.
Területekg.
PISAVII.
(minden mérés egy modellre épül, ezért figyelembe kell venni, hogy ez NEM a valóság)i.Ismerni kell, hogy mit vizsgál a vizsgálat és hogyana.
Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.)
Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot:
Címsor 1Címsor 2Címsor 3
1. Headingek használata értelem szerűen.
Idézet2. Quote-t kell használni az idézeteknél.
3a. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat.3b. Ha címben van, akkor nem kell kihúzni.4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat.5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk. Elég az első említésnél.6. A szakszavakat ki kell írni a szakszó gyűjteménybe (ezt elég csak a feldolgozásnál) és jelölni kell a bekezdését a "Szakszó" (CTRL +1) jellel. Az idegen szavakat csak simán dőlt betűvel kell írni.
jelölni.7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citátummal kell
8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell jelölni.
ábrát kell helyezni.9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Kérdés
10. A képaláírásokat alá kell húzni.11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom.12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm.13. (Zárójelben van az a jegyzetrész, amelyet én tettem hozzá egyéb tudásom alapján)14. Az ajánlott könyvet könyv ikonnal jelzem és a betűtípus marad az alap.
A jegyzet készült:Dr. Molnár Edit Katalin előadása alapján