-
_____napirend
ELŐTERJESZTÉS
az Egri Városfejlesztési Kft. 2017. évi üzleti tervének I-III.
negyedéves teljesítéséről
Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100
%-os tulajdonú társasága az Egri Városfejlesztési Kft. Az
Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló
35/2015.(X.30.) önkormányzati rendelet 47. § (2) bekezdés 10.
pontja alapján az egyszemélyes gazdasági társaságra vonatkozóan
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe
tartozik az éves üzleti terv I-III. negyedéves teljesüléséről
készült beszámoló elfogadása. Az Egri Városfejlesztési Kft.
benyújtotta Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Vagyongazdálkodási Irodájához a 2017. I-III. negyedéves
beszámolóját, amelyet a Felügyelőbizottság elfogadott és javasolta
a Tulajdonosnak elfogadásra.
adatok ezer Ft-ban
EREDMÉNYKIMUTATÁS
2017.
év terv
2017. I-III. negyedév
tény
Teljesülés (%)
Összes bevétel (üzemi tev.) 102 044 65 948 64,63
Összes ráfordítás (üzemi tev.) 93 811 52 827 56,31
Értékcsökkenési leírás 2 633 1 561 59,29
A Üzemi eredmény 5 600 11 560
B Pénzügyi műveletek eredménye 200 197
C Adózás előtti eredmény 5 800 11 757
A társaságnak a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződésekből
2017. I-III. negyedévében 55 168 E Ft árbevétele realizálódott.
Egyéb bevételként jelenik meg Eger Megyei Jogú Város
foglalkoztatási paktuma alapján kapott 9 422 E Ft összegű
támogatás,
-
továbbá az EVAT Zrt-vel kötött térítésmentes helyiséghasználatra
vonatkozó szerződés szerinti ÁFA alap, melynek összege 1 358 E
Ft.
A pénzügyi műveletek eredménye a lekötött pénzeszközök
kamatbevételét tartalmazza, összege 197 E Ft. Az Egri
Városfejlesztési Kft. 2017. I-III. negyedévében 10 699 E Ft adózott
eredményt realizált. A 2017. üzleti évre tervezett költségek
jelentős részének felmerülése az év utolsó negyedévében várható,
melynek eredményeképpen a társaság éves adózott eredmény a 2017.
évi üzleti tervnek megfelelően alakul majd.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi
határozati javaslatot.
Eger, 2017. november 10.
Habis László Eger Megyei Jogú Város
Polgármestere
-
_____napirend
ELŐTERJESZTÉS
az EVAT Zrt. 2017. évi üzleti tervének I-III. negyedéves
teljesüléséről
Tisztelt Közgyűlés!
Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló
35/2015.(X.30.) önkormányzati rendelet 47. § (2) bekezdés 10.
pontja alapján az egyszemélyes gazdasági társaságra vonatkozóan
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe
tartozik az éves üzleti terv I-III. negyedéves teljesüléséről
készült beszámoló elfogadása. Az EVAT Zrt. benyújtotta Eger Megyei
Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási Irodájához
a 2017. I-III. negyedéves beszámolóját, mely a könyvvizsgálói
jelentéssel, továbbá az Igazgatóság 2017. november 16-i ülésének
jegyzőkönyvéből készült kivonattal együtt az előterjesztés
mellékletét képezi. A 2017. évi üzleti terv I-III. negyedévének
teljesülése
adatok E Ft-ban
EREDMÉNYKIMUTATÁS
2016. I-III.
negyedév tény
2017. I-III.
negyedév tény
2017. év terv
Teljesülés 2017. I-III. negyedév/ 2017. terv
(%)
Összes bevétel (üzemi tev.) 2 044 532 1 901 074 2 701 690
70,37
Aktivált saját telj-ek ért. 0 0 0
Összes ráford. (üzemi tev.) 1 805 446 1 690 213 2 623 566
64,42
Értékcsökkenési leírás 65 217 52 309 67 532 77,46
A Üzemi eredmény 173 869 158 552 10 592
B Pénzügyi műv. eredménye -2 430 -3 502 -8 000
C Adózás előtti eredmény 171 439 155 050 2 592
Az előterjesztés 1. mellékletét képező eredménykimutatásból
megállapítható, hogy az értékesítés nettó árbevétele a tárgyidőszak
végére 1 641 341 E Ft volt, amely összeg az éves tervhez
viszonyítva 68,16 %-os teljesülést mutat. A társaság egyéb
bevételeinek összege 259 733 E Ft, amelyből a legnagyobb tétel (108
751 E Ft) a lakossági fogyasztók részére értékesített hőmennyiség
után 2017. I-III. negyedévére elszámolt távhőszolgáltatás támogatás
értéke. Egyéb bevételek között szerepel továbbá a parkolási
tevékenység pótdíj bevétele (26 142 E Ft), a parkolási tevékenység
egyéb bevétele (5 549
-
E Ft), a fejlesztési célú támogatás és a céltartalék
feloldásából elszámolt összeg (32 469 E Ft), a parkolóház
üzemeltetéséhez kapott önkormányzati támogatás (39 000 E Ft),
KULTURMA támogatás (33 520 E Ft), valamint egyéb tételek (térítés
nélkül kapott CO2, bírósági úton érvényesített kamat, kapott
kártérítés, illeték, végrehajtási költség megtérülés) 14 302 E Ft
összegben. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint
alakultak:
adatok E Ft-ban
Megnevezés
2016. I-III.
negyedév tény
2017. I-III.
negyedév tény
2017. év terv
Teljesülés 2017. I-III. negyedév/
2017. terv(%)
Anyagköltség 368 760 366 914 627 460 58,48
Igénybevett szolgáltatások 169 330 158 054 247 254 63,92
Egyéb szolgáltatások értéke 29 892 34 340 40 939 83,88
Eladott áruk beszerzési értéke 721 831 1 195 69,54
Eladott (közv.) szolg-ok értéke 764 562 728 650 1 125 218
64,76
Anyagjellegű ráfordítások 1 333 265 1 288 789 2 042 066
63,11
Bérköltség 280 448 263 366 386 235 68,19
Személyi jellegű egyéb kifizetések 46 256 30 045 42 862
70,10
Bérjárulékok 81 910 63 129 98 424 64,14
Személyi jellegű ráfordítások 408 614 356 540 527 521 67,59
Egyéb ráfordítások 63 567 44 884 53 980 83,15
2017. I-III. negyedévben az anyagjellegű, valamint a személyi
jellegű ráfordítások a tervezett nagyságrend alatt maradtak. Az
EVAT Zrt. eredményeségére 2017. I-III. negyedévben jelentős pozitív
hatással volt a távhőszolgáltatási tevékenység alakulása, így a
társaság a gazdálkodását 155 050E Ft adózás előtti eredménnyel
zárta, mely jelentősen meghaladja a 2017. évi üzleti tervben
meghatározott összeg időarányos részét. Év közben az energia árak
világpiaci árának alakulása kedvezően érintette az eredményt,
ugyanakkor a távhőszolgáltatási támogatásról szóló NFM rendelet
2017. szeptember 29. napjával történt módosításával a havi fix
összegű támogatás mértéke több, mint 40%-kal csökkent. Mindezek
figyelembe vételével az EVAT Zrt. eredménye várhatóan mérséklődni
fog a IV. negyedévben, a társaság 2017. évi üzleti tervében foglalt
célok és feladatok teljesülése eredményes gazdálkodás mellett
prognosztizálható év végére is. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy
fogadja el az alábbi határozati javaslatot. Eger, 2017. november
17.
Habis László Eger Megyei Jogú Város
Polgármestere
-
Előterjesztés az EVAT Zrt. alapszabályának módosításáról
Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az
Agria Film Kft.-vel és az EVAT Zrt.-vel együttműködve az Agria Film
Kft tulajdonában álló, az egri 4882 hrsz.-ú, természetben a
Széchenyi u. 14. – Dr Sándor Imre u. 2., cím alatti „Uránia Mozi”
újranyitásáról döntött, tekintettel arra, hogy a filmszínház a
funkcióját továbbra is hosszabb időn keresztül be tudja tölteni.
Ennek érdekében Eger MJV Közgyűlése 305/2017. (VIII.31.)
határozatával felkérte az Agria Film Kft. valamint a társaság
közvetlen tulajdonos EVAT Zrt ügyvezetését, hogy az Uránia Mozi
épületére készült felújítási tanulmánytervből egy csökkentett
műszaki tartalmú felújítási engedélyezési tervet és kiviteli tervet
készítsen el azzal a céllal, hogy csupán a belső tér (mozi)
újranyitásához szükséges munkák kerüljenek elvégzésre az előzetes
költségbecslések alapján lehetőség szerint nettó 63.800 FFt
összegben. Eger MJV Közgyűlése 306/2017. (VIII.31.) határozatának
megfelelően az Agria Film Kft. és az EVAT Zrt., mint a társaság
közvetlen tulajdonosa áttekintvén a saját likviditási helyzetüket,
akként döntöttek, hogy mindkettő társaság saját forrásból tudja
biztosítani nettó 21.400 – 21.400 E Ft likvid pénzeszközt, mint
forrást a beruházás finanszírozására. Eger MJV Önkormányzata a
Közgyűlés 308/2017. (VIII.31.) határozatával döntött arról, hogy
amennyiben az Agria Film Kft igazolja, hogy az arányos likvid
forrás rendelkezésére áll, továbbá az EVAT Zrt. Igazgatósága
meghozza az Agria Film Kft. ugyanolyan összegű pénzbeli
hozzájárulás formájában történő tőkeemeléséről szóló döntését, az
Önkormányzat 21.000 E Ft összegű tőkeemelést hajt végre az EVAT
Zrt-ben azzal a megkötéssel, hogy ezen összeggel az EVAT Zrt.
további tőkeemelést hajtson végre az Agria Film Kft-ben az „Uráni
Mozi” épületének felújítása érdekében. Az Önkormányzat által
nyújtott tőkeemelés 21.000 E Ft pénzbeli hozzájárulás formájában
valósul meg, amelynek fedezete Eger MJV Önkormányzata 2017. évi
költségvetési kiadások II/301 címszámán rendelkezésre áll.
Összefoglalva tehát az EVAT Zrt. 21.400 E Ft összegű és Eger Megyei
Jogú Város Önkormányzata 21.000 E Ft összegű, összességében 42.400
E Ft összegű, az Agria Film Kft.-ben történő tőkeemeléssel segíti a
felújítási munkálatok elvégzését.
-
Az EVAT Zrt. jogi képviselője a tőkeemelésre vonatkozóan
elkészítette a tőkésítésről alapszabály és alapítói határozatot.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a határozati
javaslatokat. Eger, 2017. november 21.
Habis László Eger MJV polgármestere
-
ELŐTERJESZTÉS
az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft-vel történő
közszolgáltatási szerződéskötésről
Tisztelt Közgyűlés! Az Agria Humán Közhasznú Nonprofit Kft-vel
2013. január 1. napjától kötött közszolgáltatási szerződés ez év
december 31. napjával lejár. A korábbi évekhez hasonlóan a Társaság
rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatást vesz
igénybe. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH)
költségkompenzációs támogatás keretében a Társaság által benyújtott
kérelmek alapján támogatást nyújt. A támogatások igénybevételéhez
nélkülözhetetlen dokumentum az Önkormányzattal kötött
közszolgáltatási szerződés. A Társaság közhasznú tevékenységet
végez, illetve közhasznú célja megvalósítása érdekében feladatokat
lát el. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény 2. § 21. pontja értelmében „21. közszolgáltatási
szerződés: valamely közfeladat vagy a közfeladat egy részének a
szerv nevében történő ellátására - a Ptk. 6:256. §-ában
meghatározottak alapján - kötött írásbeli szerződés. Nem minősül
közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban
kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott
feltételeken alapuló engedélyhez van kötve;” Javaslom a
közszolgáltatási szerződés megújítását ismételten 5 éves határozott
időtartammal. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat és
szerződés tervezet elfogadására. Eger, 2017. 10. 31.
Habis László Polgármester
-
_____ napirend (tárgyalja: VGB)
E L Ő T E R J E S Z T É S
nem lakás célú helyiség nyílt versenyeztetési eljárás útján
történő bérbeadásáról
Tisztelt Bizottság!
Az önkormányzat tulajdonában levő üres helyiségek hasznosítását
és a bérleti jog folytatásának feltételeit a Eger MJV Közgyűlésének
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015.
(X.30.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet),
szabályozza. A Rendelet 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy: Nem
lakás célú helyiséget nyílt versenyeztetés útján, valamint az e
rendeletben szabályozott esetekben zárt versenyeztetés útján, vagy
közvetlenül lehet bérbe adni. A Rendelet 20. § (1) bekezdése
kimondja, hogy: Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti
jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési
eljárás során történő bérbeadásakor alkalmazandó induló éves
bérleti díj minimális mértékét a helyiség 6. § (2) bekezdésében
foglaltak szerint megállapított aktuális forgalmi értékének 15%-a,
és a helyiség városon belüli elhelyezkedése szerinti övezeti
besorolásától függően meghatározott mértékű eltérés alapján kell
meghatározni.
A negatív irányú eltérés mértéke az alábbi lehet: 3.1. I.
övezet: maximum 3% 3.2. II. övezet: maximum 5% 3.3. III. övezet:
maximum 7% 3.4. IV. övezet: maximum 8%
A bérleti díjból további kedvezmény adható preferált üzleti
profilra. Az eljárás nyilvános, valamennyi ajánlattevő számára
egyenlő esélyt kívánunk teremteni a szükséges információk
nyújtásával a megalapozott licitálásra.
Ingatlan adatai: Eger, Bajcsy Zs. u. 17. alatt található 135 m2
üzlet (egri 4930/2/A-3 hrsz.) Az ingatlan forgalmi értéke (nettó):
35.900.000,- Ft Induló éves bérleti díj (nettó) I.övezet 12%:
4.308.000,- Ft Pályázati biztosíték: 1.368.000,- Ft
-
Licitálni a bérleti díjra lehet, mely évente a fogyasztói
árindex mértékével megegyező mértékben emelkedik. A bérleti
időtartamot 10 évre határozzuk meg. Az üzlethelyiségek üresen
kerülnek bérbeadásra. Eger, Dr. Nagy János u. 24.sz alatt található
11 m2 alapterületű garázs (egri 4508/A/25) 2017. április hónaptól
üres. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló
35/2015. (X.30.) önkormányzati rendelet 31.§ (1) bekezdése
kimondja, hogy
Garázs, pincehelyiség bérbeadása 31. §
(1) Garázs, pincehelyiség, a Városgazdálkodási Bizottság döntése
alapján közvetlenül bérbe adható. Az önkormányzat tulajdonát képező
garázsok hasznosítására a Városgazdálkodási Bizottság 35/2017
(III.22) hozott döntést. A Bizottság a bérlet időtartamát 10 évben,
a bérleti díjat 10.000,-Ft+ÁFA/hó értékben határozta meg. Dr.
Báthory Sándor kérelemmel fordult az önkormányzathoz, melyben a
garázs bérbevételét kérelmezi. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy
fogadja el a döntési javaslatokat. Eger, 2017. november 13. O R O S
Z L Á S Z L Ó N É S K . Városgazdálkodási Bizottság elnöke
-
Előterjesztés
az egri 0699/4, 0717/1 és 0717/2 hrsz-ú ingatlanok (Déli
Iparterület) egyes részeinek megvásárlásáról
Tisztelt Közgyűlés!
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
4/2016.(II.26.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott Eger Helyi
Építési Szabályzata és annak mellékletét képező 6/2017.(II.24.)
önkormányzati rendeletével jóváhagyott K2 jelű út és környéke
szabályozási terve kijelölte a K2 jelű út déli oldalán található
területek feltáróútjának nyomvonalát (1. melléklet). Ezen
ingatlanok gazdasági ipari övezetben fekszenek, ahol az építés
feltétele a telek megközelítését biztosító, a telek előtti út
szabályozási terven jelöltek szerinti kialakítása. A Déli
Iparterület fejlesztése, és ezáltal új munkahelyek teremtése
stratégiai fontosságú a város számára, hiszen a 449/2014. (IX. 25)
közgyűlési határozattal elfogadott, majd a 138/2017. (VI. 27.)
közgyűlési határozattal módosított Integrált Településfejlesztési
Stratégia a város déli iparterületeire térségi ipari-gazdasági
terület kialakítását határozta meg középtávú tematikus célként. A
potenciális befektetők döntésében komoly szerepet kaphat a tény,
hogy a terület tulajdoni viszonyai rendezettek. A szabályozási terv
szerinti nyomvonal – többek között - az alábbi, idegen tulajdonban
lévő ingatlanokat érinti (2. melléklet):
Hrsz. Megnevezés Terült
térmértéke, m2
Úttal érintett terület
térmértéke, m2
(cca.)
Fajlagos nettó
piaci ár, Ft/ m2
Úttal érintett terület nettó
értéke, Ft (cca.)
0699/4 szántó 61 521 1 477 753 1 112 181
0717/1 üzem 9 783 159 1 995 317 205
0717/2 szántó 29 704 1 030 753 775 590
Összesen 2 204 976
Az adott ingatlanok forgalmi értékét a fenti táblázat foglalja
össze, az értékbecslés az előterjesztés mellékletét képezi (3.
melléklet).
-
Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése 336/2017. (VIII.31.)
közgyűlési határozatában döntött a fenti ingatlanok szomszédságában
található, az önkormányzat tulajdonában álló 0700/1 hrsz-ú „kivett
saját használatú út” megnevezésű ingatlan 3 316 m2 térmértékű
részének telekkiegészítésként történő közvetlen értékesítéséről a
0699/4 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai részére, nettó 6.620.000 Ft
vételár ellenében (4. melléklet). A fenti közgyűlési határozatból
eredő adásvétel kapcsán a 0699/4 hrsz-ú ingatlan tulajdonosaival
szemben nettó 6.620.000 Ft követelése keletkezik az
önkormányzatnak. Jelen előterjesztés alapján az önkormányzatnak
nettó 1.084.860 Ft kötelezettsége keletkezik velük szemben, ezért
javaslom a kötelezettség követeléssel szembeni elszámolását. Ezt
követően a 0699/4 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai a fennmaradó nettó
5.535.140 Ft vételár és az esetlegesen azt terhelő ÁFA összegének
pénzügyi rendezéséről kötelesek gondoskodni. Kérem a Tisztelt
Közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatokban foglaltakat.
Eger, 2017. november 13.
Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere
-
….napirend
Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az
5805/6 hrsz-ú „kivett út” megnevezésű ingatlanon zúzottkő út
kiépítésében érdekelt ingatlantulajdonosok (összesen 8 ingatlan)
között 2017. július 4. napján a magánerős közműberuházás
szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 12/1995. (V.10.)
önkormányzati rendelet alapján együttműködési megállapodás jött
létre a zúzottkő út kiépítésére vonatkozóan. A beruházás 12 db
magántulajdonban lévő ingatlant érintett, melynek 9 tulajdonosa
van. Az együttműködési megállapodás 7 ingatlantulajdonos között
jött létre 8 ingatlanra vonatkozóan, a megállapodásban az 5804/21
(illetve az 5804/17) és 5804/27 (illetve az 5805/7) hrsz-ú
ingatlanok tulajdonosai nem kívántak részt venni. Az együttműködési
megállapodás alapján az Önkormányzat kötelezettséget vállalt arra,
hogy az 5805/6 hrsz-ú ingatlanon zúzottkő utat épít ki vállalkozási
szerződés alapján, biztosítja a műszaki ellenőri feladatok
ellátására alkalmas személyt, majd a műszaki átadás-átvétel után
gondoskodik az út kezeléséről, üzemeltetéséről. A megállapodásban
részt vevő tulajdonosok vállalták, hogy az útépítés költségéhez
hozzájárulást fizetnek, összesen 3.431.696 Ft-ot. A teljes
beruházás költsége 4.931.696 Ft (428.962 Ft/ingatlan) volt, a
hiányzó 1.500.000 Ft összeget az Önkormányzat támogatással
biztosította. A megállapodásban részt vállaló tulajdonosok a
beruházás arányos, rájuk eső költségét megfizették, a beruházás
megvalósult. Az 5804/21 és az 5804/17 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai
Bolyós Csaba és Bolyósné Csitke Judit. Tekintettel az 5804/17
hrsz-ú ingatlan méretére (nem minősül építési teleknek) az
Önkormányzat eltekintett ezen ingatlan vonatkozásában a
beruházáshoz való hozzájárulás megfizetésétől. Az 5804/27 hrsz-ú
ingatlan tulajdonosa a Mezőkövesdi Bútoripari Kft., melynek
ügyvezetője Persze László és Dr. Persze László. Az 5805/7 hrsz-ú
ingatlan tulajdonosa Dr. Persze László, ezen az ingatlanon a
tulajdonos felépített családi házas ingatlannal rendelkezik, az
ingatlant nem az 5805/6 hrsz-ú ingatlanról közelíti meg, így ezen
ingatlan tekintetében is eltekintett az Önkormányzat a beruházáshoz
való hozzájárulás megfizetésétől.
-
Az Önkormányzat felhívta Bolyós Csaba és neje, valamint a
Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ügyvezetői figyelmét, hogy az 5804/21
hrsz-ú, illetve az 5804/27 hrsz-ú ingatlanok kapcsán nyilatkozzanak
a beruházásban való részvételi szándékukról. Tájékoztattuk az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény 28. § -ban foglaltakról.
„28. § (1) A helyi építési szabályzatban a területre előírt
kiszolgáló utakat és a közműveket
az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt
területeken legkésőbb az
általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell
valósítani. E kötelezettség
teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem
kötelez, a települési - a
fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi,
illetve a fővárosi kerületi
- önkormányzat feladata.
(2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési
önkormányzat megvalósította,
annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok
tulajdonosaira átháríthatja.
A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési
önkormányzat képviselő-
testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és
közművesítési hozzájárulás nem
róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület
kialakítása érdekében korábban
lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének
megállapítása során az út és a közmű
megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.
(3) A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör
gyakorlására - megosztott
hatáskörüknek megfelelően - a fővárosi közgyűlés, illetve a
fővárosi kerületi
önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A
hozzájárulásból befolyt
bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi
önkormányzatot, amilyen
arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket
viselték.” Az 5804/21 és 5804/27 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai
önként nem kívántak a beruházás költségeiben részt venni. A
Mezőkövesdi Bútoripari Kft. jogi képviselőjén keresztül úgy
nyilatkozott, hogy azzal a feltétellel fizeti meg a beruházás ráeső
arányos részét, ha az Önkormányzat nyilatkozatot tesz, hogy az
5805/6 hrsz-ú ingatlanon a jövőbeni esetleges beruházásokkal
kapcsolatosan nem lesz további követelése. Tekintettel arra, hogy
jelen beruházás zúzottkő út kiépítésére vonatkozott, a végleges út
kiépítését nem foglalta magában, az Önkormányzatnak ilyen
nyilatkozatot nem állt módjában tenni. Bolyós Csaba és Bolyósné
Csitke Judit úgy nyilatkoztak, hogy az 5804/21 hrsz-ú ingatlanon a
telek felső oldalán fognak épületet elhelyezni, melyet nem az
5805/6 hrsz-
-
ú útról fognak megközelíteni, hanem a 0568/14 hrsz-ú, jövőben
kiépítésre kerülő útról. Kértek továbbá ők is nyilatkozatot az
Önkormányzattól arra vonatkozólag, hogy a rájuk eső beruházási
költség egyszeri összeg, további költséget nem fog a jövőben
jelenteni. Az előbbiekben ismertetett okok miatt az Önkormányzatnak
ilyen nyilatkozatot nem áll módjában tenni. Az 5804/27 hrsz-ú
ingatlan csak az 5805/6 hrsz-ú ingatlanon kiépítésre kerülő útról
közelíthető meg, így érintettsége egyértelmű. Az 5804/21 hrsz-ú
ingatlan ugyan érintett az 5805/6 hrsz-ú és 0568/14 hrsz-ú útnál
is, azonban a megközelíthetőségen túl egyéb okok miatt (pl. építési
forgalom, közművek) érdekelt az 5805/6 hrsz-ú út kiépítésében,
továbbá ez az egyetlen olyan ingatlan az érintett ingatlanok közül,
mely mérete és elhelyezkedése alapján, mindkét hivatkozott út felől
megközelíthető, így a későbbiekben esetlegesen megosztásra is
kerülhet. Amennyiben az Önkormányzat eltekint ezen ingatlan
tekintetében a beruházási költség arányos részének
megfizettetésétől és a jövőben a tulajdonos esetlegesen az ingatlan
megosztása, valamint értékesítése mellett dönt, az 5805/6 hrsz-ú út
felől érintett megosztott ingatlan a beruházási költségben való
részt vállalásból kimarad, mely a többi tulajdonosra nézve
méltánytalan lenne. Tekintettel arra, hogy az 5804/21 és az 5804/27
hrsz-ú ingatlan is érintett az 5804/6 hrsz-ú ingatlanon az út
kiépítésében, önkéntes hozzájárulás hiányában a tulajdonosok
határozattal kötelezhetők a hozzájárulás megfizetésére. Figyelemmel
arra, hogy a beruházás nagyobb részét az együttműködési
megállapodásban is részt vevő tulajdonosok fizették meg, a jelen
határozatban foglalt kötelezésből befolyt összeg nem önkormányzati
bevétel lesz, arányosan visszafizetésre kerül az érintett
tulajdonosok részére (85.792 Ft/ ingatlan), melynek eredményeként
elérhető, hogy minden tulajdonos egyenlő költséggel vesz részt a
beruházásban. Kérem a T. Közgyűlést, hogy a határozatokat elfogadni
szíveskedjen. Eger, 2017. 11. 08.
Habis László s.k. polgármester
-
_____napirend
Előterjesztés Eger MJV Önkormányzata Vagyongazdálkodási
koncepciójáról
Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény (a továbbiakban Nvtv.) 9.§ (1) bekezdése értelmében a helyi
önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a
7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának
céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles
készíteni. „7.§ (1) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a
közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős
módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. (2) A nemzeti
vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének
megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró
képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a
mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,
egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos
működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő
használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a
helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé
váló vagyontárgyak elidegenítése.” A vagyongazdálkodási koncepció,
közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmazza többek
között a hasznosítás formáit, a vagyon értékesítését, lakások, nem
lakás célú helyiségek, mezőgazdasági ingatlanok hasznosítását,
vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítást. A fentiek
alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el Eger Megyei
Jogú Város Vagyongazdálkodási Koncepcióját, mely tartalmazza az
önkormányzat közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervét. Eger,
2017. november 21.
Habis László
Eger Megyei Jogú Város Polgármestere
-
_____napirend
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
rendelettervezete az önkormányzat vagyonáról és a
vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30.)
önkormányzati rendelet módosítására
Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzat vagyonáról és a
vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30.) önkormányzati rendelet
(továbbiakban: rendelet) teljes körűen szabályozza az önkormányzat
tulajdonában lévő nem lakáscélú ingatlanok, valamint mezőgazdasági
ingatlanok hasznosításának feltételeit. Tekintettel arra, hogy egy
sokrétű szabályozásról van szó, a rendelet gyakorlati alkalmazása
során felmerül az igény egyes rendelkezések módosítására,
részletesebb, esetenként szigorúbb szabályozás kidolgozására. A
rendeletmódosítás a rendelet alkalmazása során az elmúlt időszakban
felmerült módosítási javaslatokat tartalmazza, melyek az alábbiak:
1. A rendelet I. és II. függeléke tartalmazza a törzsvagyonba
tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes
önkormányzati vagyon körébe tartozó ingatlanokat. A korábbi
módosítás során lehetséges volt, hogy ezen ingatlanok ne
mellékletben, hanem függelékben szerepeljenek, azonban jogszabályi
előírásoknak megfelelően szükséges az ingatlanlistát a rendelet
mellékletébe visszaemelni. 2. A rendelet 19. § (3) és 20. § (4)
bekezdésének rendelkezése alapján üzlethelyiség bérbeadására
irányuló három sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatása után
a helyiség közvetlenül is bérbeadható, további versenyeztetési
eljárás során pedig az induló legalacsonyabb bérleti díj 20%-al
csökkenthető. Tekintettel arra, hogy a versenyezetetési eljárás
kiírásakor a nyilvánosság széleskörűen biztosított, így már két
eljárás lefolytatása után is indokolt és javasolt lehet a közvetlen
bérbeadás lehetőségének biztosítása, vagy az induló értékesítési ár
csökkentése. Természetesen ezen lehetőség mellett is kiírható
további versenyeztetési eljárás az ingatlanok hasznosításának
érdekében. A rendelet jelenleg csak a bérbeadás esetére rendelkezik
a sikertelen eljárásokat követően a közvetlen hasznosítás
lehetőségéről, azonban az ingatlanok értékesítése esetén is
gazdaságosabb lehet ennek biztosítása. 3. Az értéknövelő
beruházások beszámításának lehetőségét és feltételeit a rendelet
részletesen szabályozza. A beszámításról szóló döntés a megfelelő
állásfoglalások beszerzését követően
-
polgármesteri hatáskörbe tartozik. Az egyre nagyobb értéket
elérő beruházások miatt szükséges egy, az értéknövelő beruházások
beszámítására vonatkozó értékhatár megállapítása a tekintetben,
hogy a döntés a továbbiakban polgármesteri vagy bizottsági
hatáskörbe tartozzon. Javasolom az értékhatárt nettó 5.500.000
forintban meghatározni. nettó 5,5 M Ft-ig - Polgármester nettó 5,5
M Ft fölött - Városgazdálkodási Bizottság 4. A rendelet 24. §-a
rendelkezik a bérleti jog folytatásának lehetőségeiről, azonban
csak az egyéni vállalkozó elhalálozásának esetére vonatkozóan, vagy
arra az esetre, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. A
gyakorlatban többször felmerül az az igény ezen rendelkezések
bővítésére annak érdekében, hogy a bérleti jogviszony folytatható
legyen abban az esetben amennyiben a bérlő egyéni vállalkozó nem
egyéni cég alapításával kíván tovább működni, hanem más cégformát
alapít. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a 24. §-ra
vonatkozó módosítás. 5. A 27. § rendelkezik az üzlethelyiségek
bérlése során a társbérlet lehetőségéről. Szükséges a rendelkezés
pontosítása a tekintetben, hogy ilyen esetben nem csak az új bérlő
területrészére vonatkozó, hanem az egész ingatlanra eső bérleti díj
emelkedik 10%-al. Ezen túl kiegészítésként szükséges az is, hogy
„Amennyiben valamely bérlő bérleti szerződése megszűnik, vagy
megszüntetésre kerül, és az üresen maradó ingatlanrész
hasznosítására kiírt versenyeztetési eljárást két alkalommal
eredménytelenül zárul, az önkormányzat a bérleti jogviszonyt
egyoldalúan felmondhatja annak érdekében, hogy az üzlethelyiség
teljes egészében hasznosíthatóvá váljon. 6. A rendeletnek a
Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanokra vonatkozó
rendelkezéseinek módosítását a használatba (haszonbérletbe, illetve
rekreációs célú földhasználatba) adás gyakorlatának egyszerűsítése
és átláthatóbbá tétele érdekében tartjuk szükségesnek. 7. A
rendelet XI. fejezete tartalmazza azokra az ingatlanokra vonatkozó
rendelkezéseket, melyeket a korábbi fejezetek nem tartalmaznak.
Ezek a területek leginkább a belterületi beépítetlen területek.
Tekintettel arra, hogy ezen területek bérbeadására az Közgyűlés
497/2016.(XI.24.) közgyűlési határozatával felülvizsgát 475/2015.
(X. 29.) közgyűlési határozatában meghatározott bérleti díjak
vonatkoznak, melyeket a közgyűlés igazságügyi forgalmi értékbecslés
alapján állapított meg, így nem szükséges az egyes esetekben újabb
értékbecslés elkészítése. Így az ingatlan forgalmi értékéből
kiinduló döntéshozói kijelölés helyett javaslom, hogy a döntéshozó
hatáskör az alábbiak szerint alakuljon: 1 évig terjedő bérbeadás
esetén a polgármester, 1-3 évig terjedő bérbeadás esetén a
Városgazdálkodási Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén az
Közgyűlés jogosult dönteni. 8. Az ingatlanok hasznosítására
irányuló versenyeztetési eljárás feltételeit az 1. melléklet
tartalmazza. Szükséges egy módosítás a melléklet 13. pontjában,
tekintettel arra, hogy versenyeztetési eljárást a hivatal
vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységén kívül több iroda
és az EVAT Zrt. is lebonyolít a kezelésében lévő ingatlanok
tekintetében. A 21.2. pont
-
kiegészítése is szükséges tekintettel arra, hogy már nem minden
egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, így az
eljáráson való részvételhez szükséges dokumentumok köre
kiegészítésre szorul azzal, hogy elegendő a regisztrációról szóló
igazolás bemutatása is. 9. A vagyonrendelet X. fejezete tartalmazza
a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok jogcím nélküli
használatának szankcióit az alábbiak szerint: A jogcím nélküli
használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére,
a használat ellenértékeként, a korábban az ingatlanon fennálló
bérleti jog, bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díjjal
azonos mértékű, ennek hiányában a piaci bérleti díjnak megfelelő
összegű használati díjat köteles fizetni. Tekintettel arra, hogy a
jogalap nélküli használat miatt fizetendő összeg teljes egészében
szankciós jelleget hordoz, az polgári jogi értelemben vett
kártérítésként értelmezhető, így ennek megfelelően a vagyonrendelet
módosítása indokolt. 10. Az utóbbi időben felmerült annak igénye,
hogy a vagyonrendelet szabályozza a nem önkormányzati tulajdonban
lévő ingatlanok önkormányzat általi használatára vonatkozó döntési
hatásköröket. A rendelet-tervezet alapján az önkormányzat általi
ingatlanhasználatról az önkormányzati ingatlan bérbeadáskor
meghatározottak szerint 1 évet meg nem haladó használat esetén a
Polgármester, 1-3 évig terjedő időre a Városgazdálkodási Bizottság,
3 évet meghaladó időtartam esetén a Közgyűlés jogosult dönteni. 11.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 89/A.
§-a 2017. december 31. napjáig lehetővé teszi a tulajdonos számára,
hogy kérelmezze a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelési
ágának az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként
történő átvezetését. A zártkerti ingatlanok a művelés alóli
kivonással kikerülnek a Földforgalmi törvény hatálya alól,
mezőgazdasági művelésre a továbbiakban is használhatók, azonban
mind az értékesítésük, mind bérbeadásuk lényegesen egyszerűsödik,
tekintettel arra, hogy ezt követően hasznosításuk esetén nem kell
figyelembe venni a Földforgalmi törvény, valamint a kapcsolódó
jogszabályok szigorú előírásait. Az önkormányzat tulajdonát képező
zártkerti ingatlanok közül az alábbi feltételeknek megfelelő
ingatlanok esetén javasoljuk a művelés alóli kivonás
kérelmezését:
területük nem haladja meg a 2500 m2-t, mert ezen ingatlanok után
az önkormányzat
területalapú támogatást nem igényelhet,
művelési águk nem szőlő vagy erdő (tekintettel arra, hogy ezen
művelési ágakra egyéb
speciális jogszabályok előírásai is vonatkoznak),
nagyüzemi művelésre nem alkalmas.
A fenti együttes feltételeknek megfelelő ingatlanok művelés
alóli kivonásával hasznosításuk egyszerűsödik, könnyebben bérbe
adhatók, ezáltal folyamatos használatuk, művelésük biztosított.
-
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az önkormányzat
vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30)
önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezetet,
valamint a határozati javaslatot. Eger, 2017. november 10.
Habis László
Eger MJV Polgármestere
Dr. Kovács Luca
Eger MJV Jegyzője
-
____ napirend
Tájékoztató
a Városgazdálkodási Bizottság és a Polgármester saját
hatáskörben hozott döntéseinek 2017. év III. negyedévében történő
végrehajtásáról
Tisztelt Közgyűlés!
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló
35/2015. (X.30.) önkormányzati rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése
szerint a Bizottság saját hatáskörben hozott döntéseiről, illetve a
polgármesteri hatáskörben hozott döntésekről a Közgyűlés
negyedévenként tájékoztatást kap. Az egyes vonatkozó dokumentumok a
döntés előkészítésében részt vevő szakirodákon megtalálhatók. A
csatolt mellékletek a Városgazdálkodási Bizottság 2017. év III.
negyedévében lejárt határidejű döntéseit, valamint a Polgármester
saját hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseit mutatják be az
alábbiak szerint: 1. melléklet: A Városgazdálkodási Bizottság saját
hatáskörben hozott vagyoni típusú
döntéseinek 2017. III. negyedévben történő végrehajtása 2.
melléklet: A Polgármester saját hatáskörben hozott vagyoni típusú
döntéseinek 2017. III.
negyedévben történő végrehajtása Kérjük a Tisztelt Közgyűlést a
tájékoztatóban foglaltak tudomásul vételére. Eger, 2017. november
04.
Habis László Orosz Lászlóné sk. Eger Megyei Jogú Város
Városgazdálkodási Bizottság Polgármestere Elnöke
-
…. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
rendelet-tervezete az Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről,
módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 2/2017. (II. 24.)
önkormányzati rendelet és egyes kapcsolódó
rendeletek módosítására
Tisztelt Közgyűlés! I. A 2017. évi költségvetési rendeletet az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4)
bekezdése alapján módosítjuk.
Jelenleg az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó
költségvetési szervek és az Önkormányzat 2017. III. negyedévi
előirányzat-változásainak átvezetése történt meg a 2017. évi
költségvetési rendeleten. Az előirányzat-módosítások érintik a
működési- és felhalmozási bevételeket, illetve kiadásokat. A
bevételi- és kiadási főösszeg 79.136.377 Ft-tal nő, a 2017.
szeptember 30-i módosított előirányzat 27.646.060.900 Ft. A
módosított költségvetési mérleg főösszegének változásához a
központi támogatások pótelőirányzatai 99.342.741 Ft-tal, a
közgyűlési döntések – 144.712.400 Ft-tal, az átvett pénzeszközök és
támogatások államháztartáson belülről 32.271.490 Ft-tal, valamint
az intézményi saját hatáskörű módosítások 92.234.546 Ft-tal
járultak hozzá. Az anyag bemutatja a bevételek és a kiadások
címszámok szerinti előirányzat-változásait (1. és 2. melléklet),
valamint a költségvetési mérleg feladat jogcímenkénti előirányzat
módosulását (3., 3/a-3/c. mellékletek). A rendelet-módosítás 4. és
5. mellékletében bemutatjuk a bevételi és kiadási előirányzatok
költségvetési fejezetenkénti változását az
előirányzat-nyilvántartásnak megfelelően. A rendelet-módosítás 6.
melléklete a költségvetési szervek és az Önkormányzat létszámkeret
módosulását mutatja be. A polgármesteri és intézményvezetői
hatáskörben történt első félévi előirányzat-módosításokat a 7-9.
mellékletek szemléltetik.
II. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016.
évi XC. törvény 59. § (6) bekezdése
értelmében lehetővé vált, hogy a helyi önkormányzat
képviselő-testülete 2017. január 1-től a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban:
Kttv.) 132. §-a által meghatározottnál magasabb összegben határozza
meg a köztisztviselői illetményalapot. (A Kttv. szerint az
illetményalap 38.650,-Ft.) Magyarország 2018. évi központi
költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (Kvtv.) 59. § (6)
bekezdése szintén tartalmazza, hogy a helyi önkormányzat
képviselőtestülete – az önkormányzat saját forrásai terhére - a
hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában a
jelenlegi 38.650 Ft helyett magasabb összegben is megállapíthatja
az illetményalapot.
-
Az illetményalap Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
Polgármesteri Hivatalában dolgozó köztisztviselők tekintetében 2008
óta nem változott, azaz már tizedik éve 38.650,-Ft. A 2008. óta
eltelt időszakban az infláció, a reálbérek és a garantált
bérminimum is jelentősen változott. Bruttó reálbérek alakulása a
teljes foglalkoztatottak körében
o 2008. 198 964 forint
o 2009. 199 837 forint
o 2010. 202 525 forint
o 2011. 213 094 forint
o 2012. 223 060 forint
o 2013. 230 714 forint
o 2014. 237 695 forint
o 2015. 247 924 forint
o 2016. 263.200 forint
Reálbérnövekedés 2008-2016: 32,3 % A garantált bérminimum az
elmúlt kilenc évben majdnem a duplájára nőtt:
o 2008. 82 800 forint
o 2009. 87 000 forint
o 2010. 89 500 forint
o 2011. 94 000 forint
o 2012. 108 000 forint
o 2013. 114 000 forint
o 2014. 118 000 forint
o 2015. 122 000 forint
o 2016. 129 000 forint
o 2017. 161 000 forint
A munkavállalók többsége kifejezetten az illetmény összegét
tekinti döntő érvnek az elhelyezkedése során és - érthető okokból -
olyan munkáltató mellett dönt, ahol magasabb illetménnyel
számolhat. Mára már versenyképes lett az állami tisztviselők
szektora is, hiszen az állami tisztviselők havi illetménye
jelentősen emelkedett. Ahhoz, hogy a szakmailag kiemelkedő munkát
végző köztisztviselőket meg tudjuk tartani, hogy tudásukat továbbra
is a város érdekében kamatoztassák, illetve az újonnan jelentkezők
számára anyagi megfontolások mentén is vonzóvá tegyük a nálunk
kínálkozó munkalehetőséget, szükséges az illetmények rendezése,
emelése. A Kvtv. 59. § (6) bekezdése szerint amennyiben a helyi
önkormányzat képviselő-testülete az illetményalap emelése mellett
dönt, úgy ezt a döntését rendeletben hozza meg. Annak érdekében,
hogy a 2018-as költségvetési rendelet-tervezet összeállításához
megfelelő információkkal rendelkezzünk, indokolt a Tisztelt
Közgyűlés szándékának ismerete. Javaslom, hogy az illetményalap
Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál 38.650 Ft-ról
42.500 Ft-ra, azaz 10%-kal növekedjen. Ezen kívül a felsőfokú
végzettségű köztisztviselők részére az illetménykiegészítés 30%-ról
40%-ra történő emelésére is javaslatot teszek. Az illetményalap
emelésével kapcsolatos várható többletköltségek (rendszeres
illetmény összege és a szociális hozzájárulási adó) a következők
szerint alakulnak. Az összegeket a 2017-ben irányadó Kttv. 1.
melléklet szerinti I. és II. besorolási-és létszámadatok
alapulvételével számítottuk. Az illetményalap emelésével érintett
dolgozók egy havi bruttó besorolási bére jelenleg 45.821.550 Ft, a
kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összege (22%) 10.080.741 Ft,
mindösszesen 55.902.291 Ft. Az illetményalap emeléséből adódó egy
havi bruttó bér 49.753.448 Ft, a kapcsolódó szociális hozzájárulási
adó összege (2018. évtől 19,5%) 9.701.922 Ft, mindösszesen
59.455.370 Ft. Az illetményalap emeléséből adódó egy havi
költségnövekmény (bér + szociális hozzájárulási adó) 3.553.079
Ft.
-
A Kttv. 1. melléklet szerinti I. besorolási osztályba tartozó
dolgozók illetménykiegészítésének 10%-os emelésével az egy havi
bruttó bér 52.648.348 Ft, szociális hozzájárulási adóval (19,5%)
együtt 62.914.776 Ft. Fentiek alapján az illetményalap és az
illetménykiegészítés együttes emeléséből adódó egy havi
költségnövekmény (bér + szociális hozzájárulási adó) 7.012.485 Ft.
2018. január 1-től 11 hónapra 77.137.335 Ft többletkiadást jelent.
Az illetményalap emelése érinti a képviselői tiszteletdíjak
összegét is. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3/1995.(II.15.)
számú az Önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló
rendeletének 1.§ (1) bekezdése alapján az alapdíj az illetményalap
2,6 szorzószámmal szorzata, vagyis 100.490 Ft. Az illetményalap
42.500 Ft-ra történő emelésével az alapdíj összege 110.500 Ft-ra
változik. Ebből következően a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó
190.931 Ft-ról 209.950 Ft-ra, a bizottsági tagok tiszteletdíja
145.711 Ft-ról 160.225 Ft-ra, a nem képviselő bizottsági tagoké
45.221 Ft-ról 49.725 Ft-ra nő. A képviselői tiszteletdíj emelés egy
havi többletköltsége a szociális hozzájárulási adó csökkenést is
figyelembe véve 292.301 Ft, 11 hónapra 3.215.311 Ft.
Előzetes hatásvizsgálat: A rendelet-tervezet fedezetet biztosít
az önkormányzati feladatellátás kiadásainak finanszírozásához.
Figyelembe veszi az egyes feladatoknál a költségvetés tervezése és
az előző rendeletmódosítás óta megjelent változásokat. A
költségvetési rendeletmódosítással nagyobb keretet biztosítunk a
társadalmi, gazdasági szükségletek megvalósítására. Az
illetményalap emelése a 2008 óta változatlan köztisztviselői bérek
rendezését teszi lehetővé, a hivatali köztisztviselők tekintetében
a fizetőképes kereslet javulását eredményezve. Környezeti és
egészségügyi hatása közvetlenül nem értelmezhető, a végrehajtás
során jelentkeznek ezek a hatások. A jogalkotás jogszabályi
kötelezésen alapul. A rendelet-tervezetben megjelennek a
közfoglalkoztatás biztosításához előirányzatok. A rendelet-tervezet
alkalmazásához a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak.
Az adminisztratív terhek vizsgálatát elvégeztük. Kérem a Tisztelt
Közgyűlést, hogy a javaslat mellékletei szerinti részletezés és
indoklás alapján az Önkormányzat irányítása alá tartozó
költségvetési szervekre, valamint az Önkormányzatra vonatkozó
módosítási javaslatokat vitassa meg és fogadja el a
rendelet-módosítást. Eger, 2017. november 15. Habis László sk.
polgármester
-
. Napirend
Előterjesztés
az önkormányzati intézmények és önkormányzat előirányzatainak
módosítására Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzati intézmények 2017.
évi előirányzatait változtatni szükséges az alábbiak miatt:
1. Az Egri Szociális Szolgáltató Intézménynél munkaviszony
megszűnése miatt
végkielégítést kell fizetni, valamint a munkaadókat terhelő
járulék soron nem áll
arányos fedezet a bérkifizetésekhez. Emiatt kérte az intézmény a
személyi juttatások
előirányzatának 2.318.244 Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő
járulékok és
szociális hozzájárulási adó előirányzatának 2.010.014 Ft-os
emelését a dologi kiadások
előirányzatának egyidejű 4.328.258 Ft-os egyidejű
csökkentésével.
2. A Napsugár u. 1/a sz. alatt működő orvosi rendelők felújítása
kapcsán eszközök
beszerzése vált szükségessé (székek, vizsgálóágy, íróasztalok,
várótermi bútorok). Az
Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye kérte ezért a
beruházási kiadások kiemelt
előirányzatának 2.000.000 Ft-os emelését a dologi kiadások
előirányzatának egyidejű
csökkentésével.
3. 2017. január 1-től a minimálbér 111.000 Ft-ról 127.500 Ft-ra,
a garantált bérminimum
pedig 129.000 Ft-ról 161.000 Ft-ra változott. A közszférában a
minimálbér és a
garantált bérminimum emelésen kívül további bérintézkedésekre is
sor került. A
szociális ágazatban dolgozók szociális ágazati összevont
pótlékban részesülnek 2015-
től, mely éves szinten a két intézmény vonatkozásában átlagosan
380.283 Ft/fő
kiegészítést jelent. A középfokú végzettségű bölcsődei gondozók
bölcsődei pótléka
éves szinten 405.268 Ft/fő. A kulturális ágazatban dolgozók
kulturális
illetménypótlékban részesülnek, éves szinten az 1 főre jutó
pótlék összege 187.727 Ft.
A pedagógus besorolású foglalkoztatottak bére folyamatosan nőtt,
legutóbb 2017.
szeptember hónaptól kaptak 5%-os emelést. Az óvodákban a
pedagógusok munkáját
közvetlenül segítők 2017. januártól 7% kiegészítésben
részesülnek. A Polgármesteri
Hivatal köztisztviselőinek bérét a változások nem érintették,
tekintettel arra, hogy az
-
illetményalap 2009-től nem változott. Az Egri Városi
Sportiskola, az Egri
Közszolgáltatások Városi Intézménye és egyes óvodai dolgozók a
minimálbér és
garantált bérminimum emelésen kívül további kiegészítésben nem
részesültek.
Javaslom, hogy a Polgármesteri Hivatal, az Egri Városi
Sportiskola, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye és a
kiegészítésben nem részesült óvodai dolgozók részére az
Önkormányzati feladatellátás tartalékából 49.179.910 Ft személyi
juttatás és 10.819.580 Ft munkaadókat terhelő járulék és szociális
hozzájárulási adó létszámarányosan kerüljön kibontásra. Az
intézkedés 394,5 főt érint, 1 főre jutó összege 124.664 Ft.
4. A Gárdonyi Géza Színház jelezte, hogy a TAO támogatás
beérkezésének késedelme
miatt az intézménynek gazdálkodási nehézségei adódtak. Kérte,
hogy az átmeneti
likviditási problémák elhárítására 30.000.000 Ft-ot az
önkormányzat előlegezzen meg
a várhatóan 2017. december hónapban beérkező TAO támogatásra. A
fenti összeggel
szükséges a működési célú átvett pénzeszközök előirányzatának
csökkentése az
irányító szervtől kapott működési támogatás előirányzatának
egyidejű emelésével. A
beérkező összegből az intézmény az előleg összegét köteles év
végéig visszautalni.
Egyben felhívjuk az intézmény figyelmét a kiadási előirányzaton
belüli gazdálkodásra,
és a bevételi előirányzatok teljesítésére.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és
fogadja el. Eger, 2017. november 13. Habis László sk.
Polgármester
-
T Á J É K O Z T A T Ó
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2017. évi költségvetésének
I-III. negyedévi gazdálkodásáról
Tisztelt Közgyűlés!
A Magyar Államkincstár havi pénzforgalmi adatszolgáltatásaival
egyezően elkészítettük Eger Megyei Jogú Város 2017. III. negyedéves
gazdálkodásának tájékoztatóját a 2017. évi költségvetés
szerkezetének megfelelően.
A tájékoztató elkészítését jogszabály nem írja elő, azonban
szükségesnek tartjuk, hogy a közgyűlés értesüljön a gazdálkodás
eredményeiről, nehézségeiről.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést a tájékoztató tudomásul vételére.
Eger, 2017. november 13. Habis László sk. polgármester
-
…… napirend
TÁJÉKOZTATÓ
a 2017. szeptember havi polgármesteri és intézményvezetői saját
hatáskörben végrehajtott előirányzatok módosításáról
Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény 34. § rendelkezései értelmében elkészítettük az
Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről, módosításának és
végrehajtásának rendjéről szóló 2/2017. (II. 24.) számú
önkormányzati rendelet 8. §-ban és a 14. §-ban biztosított
előirányzat-módosítási hatáskörben hozott intézményvezetői és
polgármesteri döntésekről szóló tájékoztatót. A csatolt mellékletek
a 2017. szeptember havi döntéseket mutatják be az alábbiak szerint:
Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat-módosítások
fejezetek között (1. melléklet)
Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat-módosítások II.
fejezeten belül (2. melléklet)
Intézményvezetői hatáskörben történt előirányzat-módosítások
(3. melléklet)
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatót szíveskedjen
tudomásul venni. Eger, 2017. november 09. Habis László sk.
Polgármester
-
Iktató száma: 36256-1/2017. _.napirend
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
rendelet-tervezete a reklámhordozók építményadóztatásáról
(egy fordulóban tárgyalt)
Tisztelt Közgyűlés! Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú
törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény -
figyelemmel a településképvédelmi szempontokra, a településkép
védelméről szóló törvénnyel összefüggésben, az önkormányzatok
adóztatási mozgásterének bővítése érdekében - módosította a helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvényt (továbbiakban: Htv.). A Htv.
11/A. §-a szerint 2018. január 1-jétől – önkormányzati döntéstől
függően - adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő
ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény
szerinti reklámhordozó. Ennek alapján az önkormányzat, így Eger
Megyei Jogú Város Önkormányzata is 2018. január 1-jétől az
építményadó keretein belül adóztathatja a szabadtéri
reklámhordozókat, mégpedig négyzetméterben kifejezett adóalap
alapulvételével, legfeljebb 12.000 forint/m2 adómértékű helyi
építményadóval. Az előterjesztés kapcsán elsősorban nem a
bevételszerzés a cél, hanem a reklámhordozók körének –
településvédelmi törvénnyel szorosan összhangban - jelentős
szűkítése. A településkép védelméről szóló törvény alapján készülő
helyi szabályozás rendelet-tervezete jelentősen szűkíteni és
korlátozni kívánja majd jövő évtől a reklámhordozók kihelyezését.
Ezen szabályozásokkal összhangban készült a reklámhordozók
építményadóztatásáról szóló tervezetünk. Ha és amennyiben 2017.
december 31-ig a kihelyezett reklámhordozókat a vállalkozások
megszüntetik, úgy reklámhordozók utáni építményadó kötelezettségük
nem keletkezik és adatbejelentést sem kell készíteniük. A
településkép védelmének megőrzése és annak érdekében, hogy az
átállásra türelmi időt is adjunk, egyúttal a kisebb méretű
reklámhordozók után az adóalanyok adófizetési terhei ne
növekedjenek, így differenciált adómérték (0 Ft/m2 - 12.000 Ft/m2)
bevezetésére teszünk javaslatot. Általánosan 12.000 Ft-os adómérték
bevezetését javasoljuk. Felméréseink alapján az általános adómérték
350-400 reklámhordozót érinthet. A 1,50 négyzetmétert meghaladó
nagyságú adóalappal rendelkező reklámhordozók adófizetése már az
első 0,01 négyzetmétertől fennáll.
-
Egerben azonban több ezer kisméretű olyan „eszköz”, „berendezés”
található, ami a hatályos Htv. szabályozás alapján reklámhordozónak
minősül. Az előterjesztés kapcsán nem célunk a vállalkozók adó
terheinek általános emelése, így az általános adómérték mellett - a
bevezetés évében - „0 Ft”-os adómérték bevezetését is indokoltnak
tartjuk. Ezzel a jogtechnikai megoldással tudjuk azt biztosítani,
hogy a kisebb méretű, felületű reklámhordozókat (1,50 m2-ig)
adófizetéssel ne terheljük. Jövőre – az adatbejelentések pontos
ismeretében – ismét elemezzük a bevezetett reklámhordozókra
kiterjedő építményadó hatásait, és ha az indokolt, úgy a
településképi rendelettel együtt további változtatásokat
kezdeményezünk. A településkép helyi szabályozásának
rendelet-tervezete a soron következő közgyűlésre kerül
beterjesztésre. Ennek a jogszabálynak is alapvető kihatása lesz a
helyi reklámhordozók adózására. Javasoljuk továbbá lehetővé tenni -
a Htv. 43.§ (2) bekezdés felhatalmazása alapján - hogy önkormányzat
rendeletében mentse fel a reklámhordozók építményadó
adatbejelentési (mai szóhasználatban adóbevallás benyújtási)
kötelezettség alól a vállalkozónak nem minősülő adóalanyt, feltéve,
hogy az adott adónemben az adóalanyt nem terheli fizetési
kötelezettség. Így a „nulla” (0 Ft) kulcsos adómértékkel adózó
magánszemély adatbejelentésből eredő adminisztrációs terheit az
önkormányzat csökkentheti. A reklámhordozók adóztatásának
kérdésében – a Htv. szabályain túl - az alábbi jogszabályok adnak
útmutatást, jogértelmezést:
- a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény,
- a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010.
évi CLXXXV. törvény,
- a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény, valamint
- a településkép védelméről szóló törvény reklámok
közzétételével kapcsolatos
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.)
kormányrendelet, illetve
- a helyi önkormányzat rendelei szabályozzák majd.
A 2018. évre tervezett helyi adójogszabály változások alapján az
adatbejelentést az adóalanyoknak 2018. január 15-ig kell megtenniük
/vagy évközi megjelenés esetében 2019. január 15-ig/. Az
adatbejelentések alapján az építményadót – ún. kivetéses adóként -
határozatban kell előírnia az önkormányzati adóhatóságunknak, amit
az adó alanyainak (tulajdonosoknak) két egyenlő részletben (március
15, szeptember 15.) kell megfizetniük. A Htv. szabályozása (Htv.3.§
(5) bek.) alapján a rendeletünk hatálya nem terjed ki az államra, a
helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési
szervre, az egyházi jogi személyre stb., így ők nem adóztathatók.
Feltételes helyi adómentesség miatt (Htv.3.§ (2-3) bek.), az
egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a
köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár tulajdonában lévő adótárgy után szintén nem
keletkezik adófizetési kötelezettség.
-
A közérdekű közlemény, a politikai reklám, valamint a társadalmi
célú reklám önmagában adómentes, ám ha a reklámhordozón más
gazdasági reklám is megjelenik (akár egy napra is), úgy fennáll az
adókötelezettség teljes adóévre. A köztudatban reklámhordozónak
minősülő adótárgy (pl.: óriásplakát, hirdető oszlop, utcabútorok
stb.) mintegy 350-400 darab van a városban. Továbbá több ezer darab
egyéb reklámhordozót (adómentes és nem mentes együtt) tartott
nyilván néhány évvel ezelőtt az önkormányzat. A szabályozás hatálya
alá nem tartozik, így az alábbi adótárgyakat (reklámhordozókat) nem
kell bejelenteni és utánuk építményadót sem kell fizetni: - a
cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló
ingatlanon elhelyezett,
a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai
megjelenítést, - az üzlethelyiség portáljában (kirakatában)
elhelyezett gazdasági reklámot, - a járművön elhelyezett gazdasági
reklámot, továbbá - a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett,
annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati
felhívást (hirdetést), valamint - a helyi önkormányzat által
lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése
céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett,
kisméretű hirdetéseket. Minden más gazdasági reklám azonban
adóköteles! Ebben az értelemben gazdasági reklámnak minősül: minden
olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely
valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a
pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog
módjára hasznosítható természeti erőket - (termék), szolgáltatás,
ingatlan, vagyoni értékű jog (áru) értékesítésének vagy más módon
történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal
összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége
népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére
irányul (reklám). A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
véleményében elfogadta és támogatta a rendelet tervezetben
foglaltakat. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Eger Megyei Jogú
Város Önkormányzata Közgyűlésének a reklámhordozók
építményadóztatásáról szóló rendelet-tervezetét megtárgyalni és
elfogadni szíveskedjen. Eger, 2017. november 14. Dr. Kovács Luca
sk.
jegyző
-
Jogszabályi háttér - kivonatos -
1990. évi C. törvény (Htv.) a helyi adókról
Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség
3. § (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a
közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi
iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő
nonprofit gazdasági társaság. (3) A (2) bekezdés szerinti mentesség
abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző
adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége)
után sem bel, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem
keletkezett. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül. (5) E törvény
hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az
államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a
költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az
Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási
gazdálkodó szervezetre.
1. Építményadó
Az adókötelezettség
11/A. §Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő
ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény
szerinti reklámhordozó.
Az adó alanya
12/A. § Az adó alanya a 11/A. § szerinti esetben az, aki az év
első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti
tulajdonosa.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
(5) A 11/A. § szerinti esetben az adókötelezettség a
reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását,
engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését
követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a
reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de
legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával
szűnik meg.
Az adó alapja
15/A. § A 11/A. § szerinti esetben az adó alapja a reklámhordozó
reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy
pontossággal - számított felülete.
Az adó mértéke
16/A. § Az adó évi mértékének felső határa a 15/A. § szerinti
adóalap esetén 12 000 Ft/m2.
Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések 43. § (1) Az adóval és
az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban
megállapított minden adóval
kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről
szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott
eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés
esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3)
bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló
törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól
eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik
kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése. Az önkormányzat
mentesítheti az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális
adójának alanyát - a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével -
a bevallás-benyújtási kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt
adófizetési kötelezettség nem terheli.
Értelmező rendelkezések
-
52. § E törvény alkalmazásában: 26. vállalkozó: a gazdasági
tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából,
üzletszerűen
végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról
szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve,
hogy
őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600
000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az
felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb
szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás
alatt állnak;