Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-16-80 Fax: 463-30-91 http://www.vizgep.bme.hu Készítette: dr. Váradi Sándor Mérnöki alapok 6. előadás
18
Embed
Mérnöki alapok 6. előadásArisztotelész óta meglévő téves elméletét. Mérnöki alapok. 6. előadás Ha b=750mmHg=0.75mHg Abszolút (p a) és túlnyomás (p t) Kérdés: hová
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gépészmérnöki Kar
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334.
Tel: 463-16-80 Fax: 463-30-91
http://www.vizgep.bme.hu
Készítette: dr. Váradi Sándor
Mérnöki alapok 6. előadás
Mérnöki alapok. 6. előadás
ÁRAMLÁSTECHNIKAI FOLYAMATOK
Folyadék: legfőbb jellemzője, hogy felveszi az edény
(tartály) alakját, mert belső súrlódása csekély, esetenként
elhanyagolható
légnemű – összenyomható, r kicsi
Lehet
folyékony – csaknem összenyomhatatlan, r nagy
Ideális folyadék: belső súrlódása nincs
Mérnöki alapok. 6. előadás
Jellemzők
Sűrűség (r): egységnyi térfogat tömege
Összenyomhatóság r=r(p)
Nyomás (p): egységnyi felületre eső erő
inkább
A nyomásból származó erő mindig merőleges a felületre
A nyomás skalár mennyiség
r
3
m
kg
V
m
A
Fp
ApF
Mérnöki alapok. 6. előadás
Dimenziója:
Mértékegység:
nagyon kicsi (egy alma/m2; vagy 10dkg vaj
szétkenve 1m2 felületre)
A gépészetben gyakorlatban használt mértékegység:
2hossz
erő
Pam
N
2
Pam
Nbar
5
2
510101
Mérnöki alapok. 6. előadás
Pl.: személygépkocsi gumiabroncsában 1.8-2.0bar
autóbusz 4.0-5.0bar
versenybicikli kerekében 6.0-8.0bar
Mérnöki alapok. 6. előadás
Hidrosztatikus nyomás
A folyadék
súlyából adódik
és az edény
alakjától
független
(mélységgel
lineárisan
változik)
r
A
Vg
A
mg
A
Gp
ghA
Ahgr
r
Mérnöki alapok. 6. előadás
A légkör hidrosztatikus nyomása. Barométer
Torricellit 1641-ben Galilei hívta meg Firenzébe.
Torricelli megállapította, hogy a barométer-ben a higanyoszlop magassága mindig arányos a légnyomással. A higany szintje feletti teret Torricelli-féle űrnek nevezték el. (Valójában nem űr, mert az adott hőmérséklethez tartozó telítési gőznyomású higanygőz tölti ki.) A kísérlet eredményét Torricelli helyesen a levegő nyomásával magyarázta meg, s egyben elutasította a „horror vacui” „az ürességtől való félelem) Arisztotelész óta meglévő téves elméletét.
Mérnöki alapok. 6. előadás
Ha b=750mmHg=0.75mHg
Abszolút (pa) és túlnyomás (pt)
Kérdés: hová helyezzük a nyomás skála nullpontját?
gbp Hgo r
barmNpo 1/1075.0*81.9*1360025
ota ppp
Mérnöki alapok. 6. előadás
Mérnöki alapok. 6. előadás
Felhajtó erő
Mérnöki alapok. 6. előadás
A felhajtó erő nagysága megegyezik a kiszorított folyadék
súlyával.
Ezt mondja ki Archimédesz törvénye: „Minden vízbe
mártott test a súlyából annyit veszt, mint amennyi az
általa kiszorított víz súlya”
Mérnöki alapok. 6. előadás
Arkhimédesz (i.e. 287-212) Szirakusa
Hieron király aranykoronát készíttetett, meghatározott
aranymennyiséget adott egy ötvösnek. A korona
elkészült, súlya megegyezett az átadott aranytömb
súlyával, de a királynak gyanús volt, hogy nincs benne az
egész átadott aranytömeg. Arkhimédesz kapta feladatul,
hogy a korona roncsolása nélkül állapítsa meg, hogy
benne van-e az egész aranymennyiség vagy nincs.
Fürdőkádba szállva jött rá a megoldásra: vízbe merítette a
koronát és egy arany és egy ezüsttömböt amelyeknek
súlya megegyezett a korona súlyával.
Mérnöki alapok. 6. előadás
A korona által kiszorított víz térfogata az A (arany) és az E
(ezüst) térfogata között volt, tehát ötvözet! (még az