Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó … · 2009-04-24 · Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6 Mérés-értékelési

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

A 2008/2009. tanévi

fővárosi 9. évfolyamos

kompetenciaalapú bemeneti mérések

matematika és szövegértés-szövegalkotás

eredményeinek elemzése

2009. február

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2 Mérés-értékelési osztály

Póta Mária (matematika)

és

Sáfrányné Molnár Mónika (szövegértés)

elemzésének felhasználásával

Összeállította Török József

Lektorálta Dr. Majoros Anna

Südi Ilona


Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ............................................................................................................................. 4

1.1. Helyzetelemzés ............................................................................................................ 4

1.2. A mérés résztvevői ....................................................................................................... 6

1.3. A mérés tartalma .......................................................................................................... 6

1.4. A mérőeszközök bemutatása ........................................................................................ 6

1.4.1. A matematika mérőeszköz .................................................................................... 6

1.4.2. A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz ............................................................ 7

1.5. A mérés lebonyolítása .................................................................................................. 9

2. Eredmények ....................................................................................................................... 10

2.1. Az eredmények összesített értelmezése ..................................................................... 10

2.1.1. A matematikaeredmények összesített értelmezése ............................................. 10

2.1.2. A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek összesített értelmezése................ 17

2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .................................. 18

2.2.1. A matematikaeredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .......... 18

2.2.2. A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek elemzése a vizsgált terület

összetevői szerint ................................................................................................ 20

2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban .............................. 29

2.3.1. A matematikaeredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ...... 29

2.3.2. A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti

bontásban ............................................................................................................ 30

3. Háttértényezők .................................................................................................................. 31

4. Javaslatok, a tapasztalatok összegzése, reflektálás a mérés kiinduló hipotéziseire, a mért

terület fejlesztése céljából célirányos javaslatok megfogalmazása ................................... 40

4.1. A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasztott

megállapítások ........................................................................................................... 40

4.1.1. A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások ...................................... 40

4.1.2. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások ............... 42

5. Mellékletek: iskolasoros adatok ........................................................................................ 45

5.5. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a

matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan ........... 46


szövegértés-szövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján,

grafikusan ................................................................................................................... 50


feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján ................................................. 54



feladatlapon elért teljesítmény alapján ....................................................................... 57

6. Mellékletek: idősoros adatok ............................................................................................ 61

1. Bevezetés

1.1. Helyzetelemzés

Immár harmadik alkalommal került 2008 szeptemberében sor a főváros fenntartása alá

tartozó középfokú oktatási intézményekben a tanulók matematikai és szövegértés–

szövegalkotás képességeinek mérésére. A bemeneti mérés több célt is szolgál. Megbízható

rendszerességgel ad visszajelzést az iskoláknak belépő tanulóik képességeloszlásáról osztály-

és iskolai szinten, összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget biztosítva nemcsak fővárosi, de

képzéstípus szerinti bontásban is. Emellett helyzetképet tár fel fővárosi, azon belül pedig kép-

zéstípusonként a képességek megoszlásáról a vizsgált területeken. Bemeneti mérési ponton

történő adatgyűjtésként pedig a képességeket előrejelző értékkel rendelkeznek a mérési ered-

mények.

A 2007-es TIMSS1 mérés eredményeit 2008 őszén hozták nyilvánosságra. Az eredmé-

nyek az OH OKÉV honlapján is megtekinthetők. A felmérésben, mely a negyedik és nyolca-

dik évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi képességét vizsgálja, 2007-ben

összesen 59 ország vett részt. A magyar tanulók a negyedik és a nyolcadik évfolyamon is job-

ban teljesítettek a nemzetközi átlagnál.

Matematikából az elemzés szempontjából számunkra fontos nyolcadikos tanulók ki-

emelkedő, 539 standardpontos eredményt értek el, csak négy távol-keleti ország teljesített

jobban. A természettudományos felmérésben a nyolcadik évfolyamos diákok Angliával és

Csehországgal együtt a legjobb eredményt érték el az európai országok között, kimagasló

eredményükkel korosztályuk élvonalában vannak a világon.

A magyar diákok mindkét korosztályban és a mért területeken a legjobb harmadban vé-

geztek.2 Ezért kiemelt várakozással tekintettünk az immár harmadik alkalommal lebonyolított

mérés matematika eredményeire.

Napjainkban már senki nem vitatkozik azzal az alapfeltevéssel, hogy a kötelező iskolai

képzés nem nyújt befejezett, lezárt tudást, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át

tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakításával és fejlesztésével

1 Trends in International Mathematics and Science Study – Nemzetközi Matematika és Természettudomány Vizsgálat 2 Részletes információk a http://timss.hu/ oldalon találhatók

http://timss.hu/


járul hozzá az oktatási intézményekből kikerülő fiatal felnőttek karrierépítéséhez, munkaerő-

piaci boldogulásához.

A Nat felülvizsgálata és módosítása során tovább erősödött a kompetenciaalapú oktatás

igénye a közoktatásban, további támogatást kapott az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges

kulcskompetenciák elsajátítása az iskolai tantervekben, a kerettantervekben és a tankönyvek-

ben. Az oktatáspolitikában szabályozási és fejlesztési prioritás lett egy olyan kompetencia

keretrendszer megalkotása, amely a gazdaság világában és a modern társadalomban történő

boldoguláshoz, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás para-

digmájához, a műveltség igényének kialakulásához, valamint a személyes önmegvalósításhoz

szükséges kompetenciákat tartalmazza. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv az iskolai

nevelés-oktatás alapvető céljaként a kulcskompetenciák fejlesztését nevezi meg.

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azo-

kat a tudásokat és képességeket, amelyeknek birtoklása alkalmassá teheti az állampolgárokat

egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, más-

részt az aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Így

jutott fontos szerephez a kulcskompetenciák között az „anyanyelvi kommunikáció, amely

magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és ér-

telmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Az

anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fog-

va kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció

feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a

tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szöve-

gek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kom-

munikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.”3 Ezért kiemelten kell foglalkoz-

nunk a középfokú oktatásba belépő korosztály szövegértési- és alkotási képességének –

amelynek csak egy részterülete a helyes olvasási technika elsajátítása – vizsgálatával, mérésé-

vel.

3 Nemzeti alaptanterv


1.2. A mérés résztvevői

A 2008/2009. tanévi bemeneti mérésben, a megelőző tanévihez hasonlóan, a 9. évfo-

lyam tanulóiból kiválasztott reprezentatív minta vett részt. A mintaválasztáshoz az iskolák

szolgáltattak elektronikus formában adatokat, amely nem tartalmazta a tanulók nevét, de min-

den olyan információt megtartott, amely a több szempontú minta kialakítását segítette. A min-

tába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és több szempontú

megoszlásának arányát az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása

A bontás szempontja A populáció A minta A résztvevők

fő arány fő arány fő arány

Képzéstípus

gimnázium 2113 17% 845 17% 808 18%

szakközépiskola 7929 66% 3169 66% 2894 67%

szakiskola 2034 17% 816 17% 643 15%

A nyelvoktatás

jellege

normál 6362 62% 2995 62% 2873 66%

nyelvi előkészítő 3068 30% 1449 30% 1148 26%

kéttannyelvű 846 8% 386 8% 324 8%

Összesen 12076 100% 4830 40% 4345 36%

Az így kialakított minta az arányok megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi

középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére a

bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás alapján.

A tényleges teljesítményadattal rendelkező tanulók számának és arányának eltérését a

tervezett mintától több esetben a pontatlan adatszolgáltatás, valamint a mintába választott

tanulók hiányzása okozta.

1.3. A mérés tartalma

A két korábbi tanév eleji méréshez hasonlóan a 2008/209. évi bemeneti mérés során is a

tanulók matematikai és szövegértés-szövegalkotás területén mérhető képességeit vizsgáltuk

kompetenciaalapú feladatokat tartalmazó mérőeszközökkel. A tanulói teljesítményeket befo-

lyásoló családi szocio-kulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra és a neveltségre

vonatkozóan külön tanulói kérdőíven kértünk adatokat a mintába kiválasztott tanulóktól.

1.4. A mérőeszközök bemutatása

1.4.1. A matematika mérőeszköz

A 2006-os és 2007-es mérés, valamint a TIMSS és a PISA mérés tapasztalatait felhasz-

nálva, a feladatlapokat a kompetencia alapú követelményeknek megfelelően készítve mérte

fel a fenntartó kérésére intézetünk a tanulók képességeit, kompetenciáit matematikából, be-


meneti méréssel, ezzel biztosítva a folyamatos visszajelzést és naprakész tájékoztatást az isko-

láknak. A mérés előzetesen bemért matematikai és annak gyakorlati alkalmazását igénylő

kompetenciák meglétét vizsgáló, a tudományok más területeiről származó feladatokból össze-

állított feladatlapokkal történt.

A mérőeszközök elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsa-

játítását mérték. A mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése volt, alapul

szolgálva a tizedik évfolyamon esedékes országos méréssel való összehasonlításhoz.

A mérőeszközöket a MFFPPTI szakértője, szaktanácsadói, és a Fazekas Mihály Fővá-

rosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanárai állították össze. A feladatlapból

két változat (A és B) készült, az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így valójában minden

tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg.

1.4.2. A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz

A szövegértés- és alkotás tantárgyközi kulturális kompetencia, ezért nem köthető kizá-

rólagosan a magyar nyelv és irodalom műveltségi területhez. Ez a sajátossága megjelenik a

tesztlap szövegeinek sokféleségében is, hiszen irodalmi és nem irodalmi szöveget egyaránt

tartalmaz a mérőlap. Tesztünk összeállításánál – a tavalyi évhez hasonlóan – különböző típu-

sú szövegeket válogattunk össze, ügyelve arra, hogy a szövegek megszerkesztettsége, szókin-

cse és stílusa alkalmazkodjon a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátossága-

ihoz, és témája az érdeklődésüket is ébren tartsa. Összesen öt rövidebb szöveget használtunk,

ebből három szépirodalmi jellegű, elbeszélő típusú4 szöveg volt (kettő a világirodalomból,

egy a magyar irodalomból; egy-egy hosszabb terjedelmű szépirodalmi alkotás részlete, amely

önmagában is értelmezhető), a negyedik dokumentum típusú5, amely a mindennapi életből

vett szöveget modellezte, az ötödik pedig magyarázó típusú6, esszé jellegű.

Elbeszélő típusú szövegek:

4 Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, amelyek célja egy tör-

ténet elbeszélése vagy események személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. Fő jellemzőjük, hogy az olvasó

érzelmi bevonására irányulnak. Gyakran fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív be-

fogadói részvételre késztetik.

5 A dokumentum típusú szövegek verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmaznak, meg-

értésükben a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. E

szövegtípus segítségével kaphatunk képet arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és

az azokhoz tartozó köznapi szövegekben. 6 Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegeket, amelyek elsősorban

ismeretet közölnek, hangvételük higgadt, tárgyszerű, és fő céljuk a tájékoztatás. A tankönyvi szövegek többsége

is e típusba sorolható.


Fekete István: Berci (Rövid, a hagyományos időrendet alkalmazó anekdotikus, szép-

irodalmi jellegű szöveg, regényrészlet, magyar irodalom.)

Michael Morpurgo: Kensuke királysága (Szépirodalmi jellegű regényrészlet, világiroda-

lom.)

William Golding: A legyek ura (Szépirodalmi jellegű regényrészlet, világirodalom.)

Dokumentum típusú szöveg:

A BKV bérlet hátoldalán található szöveg (tájékoztató, használati utasítás jellegű szö-

veg)

Magyarázó típusú szöveg:

Deme László: A beszéd és a felolvasás (Nehéznek mondható szöveg a nyelvtudomány te-

rületéről.)

A szövegek terjedelmének meghatározásakor (kb. 10-20 sor) figyelembe vettük a teszt-

lap megírására szánt idő mennyiségét, mivel egy tanítási óra állt csak a tanulók rendelkezésé-

re.

A szövegértés komplex fogalom, amely az egymásra épülő gondolkodási műveletek al-

kalmazását is magában foglalja. Ezért szövegértési- és alkotási tesztünk feladatainak megol-

dásakor a tanulóknak különböző gondolkodási műveleteket kellett végrehajtaniuk a konkrét

információ visszakeresésétől a szöveg rejtett tartalmainak feltárásáig. A feladatok többségé-

nek megfogalmazásánál arra törekedtünk, hogy tesztünk elsősorban a szövegértési, másod-

sorban a szövegalkotási képességeket mérje. Ezek a képességek univerzális jellegük miatt az

állandósult tudás körébe tartoznak, vagyis szokásos élethelyzeteinkben bármikor felidézhető-

ek, aktiválhatóak, használhatóak, és sokéves fejlődés eredményei. Ezért a feladatok csak

olyan tudáselemekre kérdezhettek rá, amelyek benne voltak a szövegben, és nem feltételeztek

olyan tárgyi tudást, előismereteket, amelyeknek hiánya miatt a tanulóknak nehézségei támad-

hattak a tesztlap kitöltésénél. Ugyanakkor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a képessé-

gek is mindig valamilyen tárgyi tudással együtt működnek, vagyis alapvető nyelvtani ismere-

tek meglétét feltételezik. Az anyanyelvi kommunikációnak is feltétele a megfelelő szókincs,

valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ezért a feladatok kisebb részében

az anyanyelvről szóló tárgyi tudás gyakorlati alkalmazásának meglétét is mértük.


1.5. A mérés lebonyolítása

A 9. évfolyamos fővárosi bemeneti mérés lebonyolítása az összes érintett intézményben

egységesen, részletes tájékoztatóban leírtaknak megfelelően történt a korábbi évekhez képest

jelentős mértékű változások figyelembevételével.

A mérések lebonyolítása az intézményvezető és az intézményi mérésvezető feladata lett,

külső mérésvezető nem vett részt a méréseken.

Az intézményvezető az iskolai munkarendhez illeszkedően a mérés lebonyolítására biz-

tosított három nap (2008. szeptember 15-17.) közül határozta meg egyiken azt a két, egymást

követő tanórát, amikor a mintába beválasztott tanulók lehetőleg zavartalan körülmények kö-

zött, elkülönítve megoldották a feladatlapokat. Az intézményi mérésvezető irányította a konk-

rét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi felmérésvezetőket, akik a méréssel kap-

csolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFFPPTI-vel.

Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfele-

lő mennyiségben sokszorosítva kapták meg, saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt

arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az

iskola minden tanulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját.

A mérés körülményeiről az intézményvezetőnek és az intézményi mérésvezetőnek jegy-

zőkönyvet kellett felvenniük, amelyek alapján megállapítható, hogy szabálytalanság nem tör-

tént.


2. Eredmények

2.1. Az eredmények összesített értelmezése

2.1.1. A matematikaeredmények összesített értelmezése

A mérés a kilencedikes középiskolások alapvető matematikai eszköztudását vizsgálta. A

kitűzött feladatok felölelték azokat a képesség- és tudáselemeket, melyeknek megléte a sike-

res középiskolai tanulás feltételeit jelentik, illetve melyek hiánya esetén nehézségekre, ered-

ménytelenségre lehet számítani. A 2. táblázatban részletezzük a főbb mutatókat.

2. táblázat. A 2008. évi 9. évfolyamos bemeneti mérés eredményei matematikai eszköztudásból

Matematikai eszköztudás

Összteljesítmény 37%

19 pont

Szórás 20%

10 pont

Jegy-teszt korreláció 0,64

Cronbach-féle alfa 0,94

A nyolcadikos matematikajegyek megoszlása, mely az 1. ábrán látható, kissé a jobb

eredmények felé tolódik el. A tesz eredménye és az év végi osztályzat erős korrelációt mutat.

79

1014

1291

896

429

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1 2 3 4 5

fő

Érdemjegyek

1. ábra. A tanulók nyolcadikos matematikaosztályzat szerinti eloszlása

Az idei mérésnél első ízben azt is vizsgáltuk, hogy az egyes feladatokkal milyen arány-

ban foglalkoztak a mérésben részt vevő tanulók. Az alábbi, 2. ábra azt mutatja, hogy a tanu-

lók igyekeztek minél több feladat megoldását megadni, elenyésző volt azok száma (0,9%),

akik csaknem üres (7-8 feladattal nem foglalkozott) feladatlapot adtak be. Az előző évek ezzel

kapcsolatos negatív tapasztalatai (bár ezt eddig számszerűen nem jelentettük meg) jelentősen

tompultak, és ez mindenképpen az iskolák, a pedagógusok e méréshez való pozitív viszonyu-

lását is jelzi.


1508

1080

698

448

256

12260 31 9

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

nincs 1 2 3 4 5 6 7 8

Tan

uló

k sz

áma

(fő

)

Üres feldatok száma

2. ábra. A kihagyott vagy meg nem kezdett matematikai feladatok száma a mintában

A tanulók 36%-a mindegyik feladattal próbálkozott, és abban általában néhány pontnyi

eredményt is elért. A feladatok részlépésekre, itemekre bontása (ami eltér az országos kompe-

tenciamérés értékelésétől) tehát ismételten hasznosnak bizonyult, elősegítette az árnyaltabb

értékelést.

A matematika műveltségi terület jelentős részt vállal több kulcskompetencia fejleszté-

sében. Ezek közül legfontosabbak a számolási képesség, a szövegértés, a problémamegoldás,

a térbeli tájékozódás és kis mértékben a szövegalkotás. Ezek a fejlesztések időigényesek, kü-

lönösen a gyenge diákok esetében. Mivel sok tanulónál az önálló otthoni munkára kevésbé

lehet számítani7, lehetőleg növelni kellene a minimálisan kötelező óraszámhoz képest a tan-

tárgyi órák számát.

Törekedtünk arra, hogy a szereplő feladatok többsége hasonlítson a tanulók által ko-

rábbról ismert matematikai jellegű vagy annak alkalmazását igénylő társtudományokhoz,

gyakorlati élethez köthető problémákhoz, ugyanakkor olyan feladatok legyenek, amelyek

megmutatják azoknak az alapvető képességeknek a helyzetét, amelyek a többi tantárgy tanu-

lása szempontjából is meghatározóak, ezért kiemelten fontos szerepet játszanak.

A tanulói teljesítmények megoszlása a 3. ábrán látható.

7 Vö. az elemzés egyéni tanulási időre fordított időmennyiségét vizsgáló részével.


0

5

10

15

20

25

0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100

Gya

kori

ság

(%)

Teljesítmény (%)

3. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikaiból 2008-ban

A mérés 37%-os átlagos eredménye, a teljesítménygörbe gyengébb eredmények felé va-

ló eltolódása az alapismeretek egyértelmű hiányára utal, ezért folyamatos fejlesztést igényel.

A feladatok megoldottságából arra is következtethetünk, hogy a matematikai ismeretek

mennyire mozgósíthatók ezeknek a – többnyire gyakorlati tartalmú – problémáknak a megol-

dásában (4. ábra). Megállapítható, hogy azok a feladatok nem okoztak problémát a tanulók-

nak, amelyek matematikai, fizikai, esetenként földrajzi, kémiai háttere az általános iskolában

több oldalról megvilágított, begyakorlott volt. Ilyen típusú kérdésekre adott válaszaik meg-

bízhatóan jó teljesítményt mutatnak, az ismert kiindulás után az alkalmazás is sikeres.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Telje

sítm

én

y

feladat

4. ábra. A 2008. évi bemeneti matematika mérés eredménye feladatonként


A mérési eredmények azt is jelzik (4. ábra), hogy a tanulók jelentős része még mindig

nem rendelkezik a tudás megszerzéséhez szükséges technikákkal ezért e téren kiemelt figyel-

met kell fordítani a szövegértés fejlesztésére. A feladatonkénti teljesítményeket vizsgálva ki-

tűnik, hogy a tanulók főként az olyan feladatokban voltak kevésbé sikeresek, amelyekhez

elengedhetetlen a folyamatos, rendszeres tanulás, gyakorlás, ami egyébként a mért műveltség-

terület jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres haladásnak.

A mindennapi életben és az iskolai tanulmányok szempontjából egyaránt lényeges,

hogy a tanulók biztos számolási készséggel rendelkezzenek; hiszen ez a matematikát felhasz-

náló tárgyak, valamint a mindennapi élet és természetesen a matematika további eredményes

tanulása szempontjából pedig alapvető fontosságú.

Az egyes feladatok itemenkénti megoldottsági görbéje (5. ábra) több érdekességre hívja

fel a figyelmet.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1 2 3 4 5 6 7 8 9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

Telj

esí

tmé

ny

item

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag

5. ábra. A matematikai feladatok itemenkénti megoldottsága, iskolatípusonként

A grafikonokból jól látszik, hogy a három fő iskolatípusba tartozó osztályok teljesítmé-

nye esetenként jelentős eltérést mutat, melyek közül egyesek indokoltak, mások viszont ag-

gasztóak. Komoly aggodalomra ad okot például, hogy az alapvető számolási feladatokban a

szakközépiskolások közel fele, a szakiskolai tanulóknak pedig a háromnegyed része sikerte-

len. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az elsőfokú egyenletek mérlegelv alkalmazásával való

megoldásának ismeretére csak a gimnáziumi tanulóknál lehet 50%-nál jobb eredményre szá-

mítani, a szakközépiskolások tudása esetleges, részleges volt, a szakiskolai tanulók pedig

csaknem teljes tájékozatlanságot mutattak ezen a területen. A grafikon mindezeket igen érzék-

letesen szemlélteti.


Általában az első két-három item, részlépés megoldásában sikeresek a tanulók, majd hi-

báznak, vagy további ötletek hiányában csak egyszerűen félbehagyják a megoldást.. A felada-

tokat záró utolsó egy-két item, ami általában a válaszadás, a kerekítés, az átváltás, a legtöbb

lehetőség megoldása, igen alacsony megoldási szintű. Erre kiemelten felhívjuk a figyelmet,

hiszen az érettségi vizsgán ezekre értékes pontot lehet kapni. A válaszadás mikéntjét meg kell

tanítanunk, és rendszeresen gyakoroltatnunk kellene minden iskolatípusban. Még a gimnázi-

umokban is kevés az olyan tanuló, aki komplett, kifogástalan megoldást ad a feladatokra, a

válaszadás valamiféle jelzése esetükben sem jellemző.

Az egyes matematikai témakörök és feladatok eredményei

Az országos kompetenciamérés tesztmátrixának mintájára, a későbbi, a 2010-ben ese-

dékes országos kompetenciaméréssel való összehasonlíthatóság érdekében a mérésben szerep-

lő feladatokat a gondolkodási műveletek és a mérés tartalmi területei szerint a 3. táblázatban

lévőknek megfelelően soroltuk be.

3. táblázat. A 2008-as bemeneti matematika eszköztudás-mérés feladatainak megoszlása és eredménye

tartalmi területek és gondolkodási műveletek szerint

Gondolkodási

művele-

tek

Tartalmi

területek

Tényismeret és

rutinműveletek Modellalkotás

Komplex

megoldások Tartalmi területek

összesített

eredménye

feladatok eredmény feladatok eredmény feladatok eredmény

Mennyiségek és

műveletek 4. 54% 7. 28% 41%

Hozzárendelések

és összefüggé-

sek

2.

9.

69%

26% 3. 19% 38%

Alakzatok sík-

ban és térben 5. 65% 6. 18% 41,5%

Események

statisztikai jel-

lemzői és való-

színűsége

1.

8.

39%

47% 43%

Gondolkodási

műveletek ösz-

szesített ered-

ménye

3 db 46,7% 3 db 53,3% 3 db 21,7% 9 feladat

Az egyes gondolkodási műveleteket azonos számú feladaton mértük. Nem meglepő,

hogy a komplex megoldások, a több témakört átfogó feladatok igényeltek jobb felkészülést,

mélyebb tudást. A mérőlapok feladatai közül egyikben szöveg alapján kellett egyenletet vagy

következtetési gondolatsort felállítani és megoldani, a másik egy térfogatszámítási feladat

volt, gyakorlati kiindulóponttal (akvárium), a harmadik pedig adott egyenletek megoldását

kérte, úgy, hogy az egyik eredményét a másikban kellett felhasználni. Ezek közül a legutóbbi


adta a legjobb eredményt, hiszen több részlépést el tudtak végezni azok a tanulók is helyesen,

akik a teljes feladatot annak különlegessége miatt nem oldották végig.

Meglepő volt a térfogatszámítási feladatban mutatott gyenge eredmény, igaz azonban,

hogy törtekkel is kellett számolni, és mértékegység-váltásokkal is kellett foglalkozni. Az

egyenlet vagy következtetési gondolatsor megalkotása viszont leginkább a szövegértési ne-

hézségek miatt volt sikertelen. A tanulók legtöbbször nem értették meg a feladatot, minden

tekintetben jó választ ritkán kaptunk.

A 21,7%-os megoldási szinttel, mely a tavalyi 19%-os eredményhez képest javulást mu-

tat, még mindig nem lehetünk elégedettek, hiszen az alkalmazásszintű feladatok megoldása is

tartalmazott szükségképpen alacsonyabb műveleti szintet igénylő itemeket, részlépéseket.

Ugyanezt mondhatjuk el a tényismeretek és rutinműveletek eredményére, és a modell-

alkotás terén is akad fejlesztenivaló. Kivonási, törtekkel való alapvető számítási feladat, szor-

zási, összeadási mértékváltási feladat, egyszerű grafikonok értelmezése és elemzése tartozik

ebbe a körbe. Az alapvető átváltások (Wh-ból kWh-ba) nem sikerültek. Gondot jelentett a

feladatok szövegének értelmezése, az alapvető fizikai ismeretek hiánya, ami gyakran hibás

választ eredményezett. A rutinműveletek, tényismeretek terén az országos kompetenciamérés

eredményei alapján közel 70%-os megoldási szintet kellene elérni ahhoz, hogy az ennél ma-

gasabb szintű gondolkodási műveletet igénylő feladatok megoldásában sikeresek legyenek

tanulóink. Ettől negatívan 23,3%-ra tér el a mostani eredmény.

A sémákban való gondolkodás jobbára lehet hasznos is, de az ahhoz való merev ragasz-

kodás sokszor megbénítja a kombinatív készségek kibontakozását. Kiválóan tapasztaltuk ezt a

koordináta-rendszerben végzett transzformációs feladat kapcsán. Már a koordináta-tengelyek

megnevezése is problémát jelentett, pedig ez az ötödik évfolyam óta szinte mindennapi tevé-

kenység része nemcsak a matematikában, hanem az azt alkalmazó tantárgyakban is. A prob-

lémát tovább mélyítette, hogy geometriai műveleteket kellett végezni. A matematikai alapis-

meretek hiányán kívül ismét felmerülnek szövegértési, értelmezési gondok is. Mindez azt

mutatja, hogy az új fogalmak kialakításakor, a régiek magasabb szintű tárgyalásakor érdemes

nagy hangsúly fektetni a modellalkotásra, ügyelve és kiemelve a modellek flexibilitását, kon-

vertálhatóságát. Ennek minden témakörben alapvető fontosságúnak kell lennie. Örvendetes

ugyanakkor, hogy e téren érték el tanulóink a legmagasabb eredményt, ami jelzi, hogy az al-

kalmazható tudás egyre inkább jelen van tanulóink gondolataiban.


A mérés tartalmi területei

A mennyiségek és műveletek témakörbe tartozik a törtekkel végzett művelet, az eltérő

formájú, de azonos értékű kifejezések vizsgálata, az elsőfokú egyenlet megoldása, a mérési,

az oszthatósági feladat, valamint az algebrai mennyiségek arányossági viszonyaival kapcsola-

tos feladat. Jónak tekinthető az egyszerű százalékszámítási feladat 54%-os eredménye, elfo-

gadható a legnehezebbnek szánt, két egyenletből álló paraméteres algebrai feladat, amely

28%-os megoldottságú. Ez a feladat komplex problémamegoldási elemeket tartalmazott, így,

érthető módon, nem túl magas a megoldási szintje. E feladat arra is rámutatott, hogy a számo-

lási készség, az egyenletek rendezése, a törtekkel végzett műveletek a szakközépiskolákban

sem éri el a legalább 50%-os szintet, ami a továbbiakban jelentős nehézségeket okozhat, nem-

csak a matematika, hanem az azt felhasználó tárgyak tanulása kapcsán. Ez az a terület, ami a

szakiskolák tanulóinál is kiemelt fejlesztést igényelne, hiszen körükben a számolási készség

aggasztóan alacsony szintű.

Az arányossági, a szöveges egyenletes feladatok, a szabályjátékok, a halmazelméleti és

logikai feladatok köthetők a hozzárendelések és összefüggések témakörhöz. A kombinációs

készség szintjét is mérő, szöveges egyenlet 19%-os eredményével a mérés egyik leggyengéb-

ben sikerült feladata lett. Ez szövegértési, értelmezési problémák meglétére ugyanúgy utal,

mint arra, hogy a sémákban való gondolkodással nehezen szakítanak tanulóink: egyáltalán

nem jutott eszükbe, hogy például megpróbálják átgondolni, hány évfolyam és hány osztály

van iskolájukban.

A mérés geometriai tartalmú kérdései szerkesztési, alakzatok tulajdonságaival kapcsola-

tos és geometriai számítási feladatokat egyaránt tartalmazhatnak az alakzatok síkban és térben

témakör keretében. Jelenleg az ábrakészítés és a mértékváltással és becsléssel összekötött

térfogatszámítási feladat szerepelt a mérésben, 41,5%-os, viszonylag jó összesített megoldási

szinttel. Az ábrakészítést leginkább a figyelmetlenség (5 helyett 6 négyzet rajzolása) miatt

vétették el.

A mérőlap az események statisztikai jellemzői és valószínűsége témakörből két olyan

feladatot is tartalmaz, amely statisztikai számításokkal, kombinatorikai elemekkel tűzdelt. Az

előző években az általános iskolai mérések és a felvételi feladatok riasztó kérdései közé tarto-

zó statisztikafeladat most már 43%-os megoldottságú lett, a statisztikus szemlélet egyre in-

kább elterjed, az értelmezések mind jobb és jobb eredményűek. Az adatok megfelelő grafi-

konról való helyes megoldása még problémát jelentett, és a kapcsolódó becslési feladat sem


ment könnyen. E feladatoknál jelentkeztek leginkább a szövegértési-transzformálási problé-

mák.

A 6., 7., 9. feladat mindegyike összetett gondolkodást igényel, többfajta ismeretet kellett

mozgósítani megoldásukhoz. Elég erősen kapcsolódik e csoporthoz a 3. feladat, amelyben a

következtetési gondolatsort vagy az egyenletet a tanulónak kellett felállítania. Mind a négy

feladat az alapvető fontosságú számolási és kombinatív készséget mérte.

A következő egységet a grafikus ábrázolások értelmezése alkotja, alapvető számolási,

kerekítési, összeadási részekkel. E feladatok – az 1. és a 8. - a legegyszerűbbnek számítanak,

mindenkitől elvárható minimális tudásszintet mérnek. E körhöz csatolódik a százalékszámítá-

si feladat (4. feladat), amelyet a tanulók viszonylag sikeresen oldottak meg.

A kombinációs készséget, lehetőségek összeszámlálását mérő 2. és 5. feladat a többihez

lazábban kötődik, de szerepe igen jelentős a kombinatorikai és statisztikai tanulmányok meg-

alapozásában. Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből a feladatokból nem értek el

részpontszámokat. Ez is azt jelzi, hogy a témakör tanítása egyre nagyobb szerepet kap már az

általános iskolában is, és eredményessége évről évre növekvő.

2.1.2. A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek összesített értelmezése

A teljesítmény-eloszlást a 6. ábrán látható Gauss-görbe mutatja.

6. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása szövegértésből

Eszerint a 2008-as bemeneti mérés normál eloszlást mutat, a görbe harang-alakja egyér-

telműen felismerhető. A tanulói összteljesítmény átlaga szövegértésből 47%. Érdemes megje-

gyezni, hogy a nemek arányát tekintve jelentős a különbség a lányok javára a teljesítményben:

a lányok 51, míg a fiúk 44%-os átlagon teljesítettek. A mintában szereplő legtöbb tanuló (is-

kolatípustól függetlenül) az 50%-os tartományban teljesített, ez jobb, mint a tavalyi ered-


mény, és magas a 30 és 40%-ban teljesítők száma is. A szórás mértéke 19%, amely belül van

a normál 20%-os értéken, és azt mutatja, hogy a mérőeszköz a mintában részt vevő összes

tanuló képességét mérni tudta.

2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint

2.2.1. A matematikaeredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint

A matematikai eszköztudás mérési eredményeinek elemzése mind az egyes kitűzött fel-

adatok szempontjából, mind tematikusan, mind pedig a kulcskompetenciákat vizsgálva a kö-

zépiskolai indulási helyzet nagy eltéréseit mutatja iskolatípusonként, illetve osztályonként.

A 4. táblázatban foglaltak azt mutatják, hogy a fővárosi teljesítmény összességében a

tavalyi, a 2007-es bemeneti eredménnyel egyező. A szórás átlagosan 20%.

4. táblázat. A 2008. évi bemeneti kompetenciamérés eredményei matematikai eszköztudásból

A képzés típusa Matematika átlag (%) Matematika szórás (%)

Gimnázium 56 21

Szakközépiskola 36 17

Szakiskola 20 11

Összesített eredmény 37 20

A három iskolatípus eredményei a mérésben nagyon nagy különbségeket mutatnak. Az

átlagok 16-20% körüli különbséggel követik egymást szakiskola, szakközépiskola, gimnázi-

um sorrendben. Az egyes iskolák, illetve osztályok között azonos iskolatípuson belül is jelen-

tős eltérések tapasztalhatók, amit a szórás-értékek is mutatnak, bár a tavalyihoz képest a szó-

rásértékek (21%) viszonylagos csökkenése alapján összességében valószínűsíthető, hogy a

matematika területén egyre homogénebbé válik a tanulók teljesítménye az egyes képzéstípu-

sokon belül. A fővárosi fenntartású gimnáziumok körének módosulásával a matematikaered-

mények kiegyenlítődési folyamata is elindult.

A legváltozatosabb, legheterogénebb képet a gimnáziumok és a szakközépiskolák ma-

tematika eredménye mutatja. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai

oktatás folyamán különböző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek,

szaktanárnak, annak szem előtt tartásával, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes

kimeneti követelményekre kell felkészíteniük tanítványaikat.

Az iskolatípusonkénti összteljesítményeket összevetve a fővárosi átlaggal, (7. ábra) azt

a megállapítást tehetjük, hogy a feladatlap a szakközépiskolások teljesítményeihez igazodott


legjobban, a fővárosi átlag és a szakközépiskolai átlag grafikonja csaknem teljesen fedi egy-

mást. A mérőlap tehát leginkább az ő eredményeiket tükrözi, ami megfelel a létszámarányos

mintavételnek.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a feladatok a gimnáziumi tanulók számára könnyebben

megoldhatónak tűntek, mint a szakközépiskolásoknak, a szakiskolai tanulók számára viszont

igazi kihívást jelentettek. A szakiskolai eredmények alacsony szórása a csoportok homogén

voltát mutatja, ami azt sejteti, hogy a jobb eredményt nyújtó tanulók valójában hiányoznak e

körből.

Az ábrából ugyanakkor az is leolvasható, hogy a szakiskolások teljesítménye is eléri a

20%-os szintet, ami az érettségi vizsgán már megfelelő minősítést hozhat kellő szinten tartás

és fejlesztés esetén. Ennek mikéntje a munkaközösségek és a szaktanárok módszertani reper-

toárjának függvénye.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Telje

sítm

én

y

feladat

Fővárosi átlag

Gimnázium

Gimánziumi átlag

Szakközépiskola

Szakközépiskolai átlag

Szakiskola

Szakiskolai átlag

7. ábra. Iskolatípusonkénti és feladatonkénti összteljesítmény matematikából

a fővárosi és az iskolatípusonkénti átlag feltüntetésével

Az eredmény ilyen alakulása minden bizonnyal egy olyan szemléletváltozásnak is kö-

szönhető, amelyet az új típusú, kétszintű érettségi vizsga bevezetése igényelt mind a matema-

tika, mind pedig a többi közismereti tárgy esetén, és melynek hatása már elérte az általános

iskolákat is

A matematikai eszköztudás feladatsorán nyújtott teljesítmények csupán a szakközépis-

kolák nem térnek el jelentősen (7. ábra) a fővárosi átlagteljesítménytől, a gimnáziumok és

még inkább a szakiskolák esetén az eltérés azonban igen jelentős. Csupán néhány olyan fel-


adat volt, amelyet a szakiskolai tanulók is nagy biztonsággal oldottak meg, megközelítve a

szakközépiskolai és a szakiskolai megoldási szintet.

Ez figyelemre méltó, hiszen a matematika kötelező érettségi tárgy, és a szakiskolások

jelentős része készül arra, hogy érettségi vizsgát tegyen. Tehát a gyengébb teljesítményt muta-

tó matematikai területek, részfejezetek fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Igaz

ugyan, hogy az érettségin nem csupán a transzfer szintjét elérő (kompetencia alapúnak mond-

ható), hanem annál alacsonyabb értelmi tevékenységi szintet igénylő feladatok is szerepelnek,

azok aránya és pontszámbeli értéke azonban csak a feladatsor ezen részeinek hibátlan teljesí-

tése esetén éri el összességében az elégséges megszerzéséhez szükséges szintet.

2.2.2. A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek elemzése a vizsgált terület összetevői

szerint

A tesztben a következő szövegértési-gondolkodási műveletek végrehajtására volt szük-

ség:

a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése8 (A teszt ilyen jellegű fel-

adata volt – A változat esetén – a 4/13, 5/14-15, 6/16-17, 8/21, 10/23-25,

11/26-29 és a 17/44-45);

a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése,

egyes szövegelemek funkciójának meghatározása9. (A teszt ilyen jellegű fel-

adata volt – A változat esetén – a 2/7, 14/33-35 és a 16/38-43);

a szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára

való reflektálás10

. (A teszt ilyen jellegű feladata volt - A változat esetén – az

1/1-3, 2/8 és a 7/18-20).

8 Az információ-visszakeresés művelete egy vagy több szó szerinti vagy rejtetten jelen lévő elem visszake-

resését és azonosítását kívánja meg a tanulóktól. Az ilyen típusú feladatokhoz olyan, az aktuális olvasási élmé-

nyen alapuló tudásra van szükség, amely a szövegben való tájékozódás feltétele. A művelet nehézsége a visszakere-

sendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétől és minő-

ségétől függ elsősorban. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, másrészt a kérdésben

szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok. 9 A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, tartal-

mi és logikai összefüggések hálózatát alkotja meg. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történés-

nek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni. Ebbe a művelettípusba soroljuk a szöveg tar-

talmi, logikai és szerkesztésbeli elemeire vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső össze-

függésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat. Itt természetesen a hosszabb szöveges fele-

letalkotó választ igényelő feladatok a jellemzőek.

10 A szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotó tevékenység is. Az értelmezés műve-

letéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy

részletének a szöveg egészében betöltött szerepét, megalkotottságát.


A feladatok közül az 1/4-6, a 2/9-10, a 9/22 és a 13/31-32 a szókincs gazdagságát, a

3/11-12 és a 15/36-37 a nyelvtani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának képességét

mérte.

Az egyes gondolkodási művelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de

minden művelettípus a globális megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldaláról is értel-

mezhető.

A 8. ábra az egyes feladatok és itemek megoldottságát mutatja százalékos arányban.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1 2 3 4 5 6 7 8 9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

Telj

esí

tmé

ny

item

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag

8. ábra. A szövegértés-szövegalkotás feladatok itemenkénti megoldottsága iskolatípusonként

A két legalacsonyabb érték (8%-os megoldottság) a 6. és a 41. itemnél született. A 6.

item az első szöveghez tartozó (Fekete István: Berci) első feladat utolsó, a szókincs gazdagsá-

gát mérő eleme volt. A feladat így hangzott: Írj három olyan szólást vagy közmondást,

amelyben előfordul a kutya szó szinonimája! A válaszokból egyértelműen két hibaforrás kör-

vonalazódott: az egyik, hogy csak egy vagy két szólás vagy közmondás jutott a tanuló eszébe,

ezért a harmadik hely – a 6. item helye – üresen maradt. A másik – és ez volt a gyakoribb -,

hogy elkerülte a tanulók figyelmét a szinonima kifejezés, tehát írtak ugyan három válaszele-

met, de azokban a kutya szó szerepelt az eb helyett. Ezt támasztja alá az ehhez a feladathoz

tartozó két előző item – a 4. és 5. – szintén viszonylag alacsony megoldottsága: 18, ill. 37%.

Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet

tehát problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az ér-

telmezése is. Erre több példát is említhetünk ebből a tesztből:


elkerülte a tanulók figyelmét a feladatokban szereplő válaszolj röviden, saját

szavaiddal utasítás, több esetben hosszú, többszörösen összetett mondatokban

fogalmaztak, illetve idézetet másoltak ki a szövegből;

szintén nem vették figyelembe a 4-5 mondatos terjedelmi korlátot, általában

kevesebb, 1-3 mondatos válaszok születtek;

a Magyarázd meg egy-egy mondatban a következő kifejezéseket! Ügyelj arra,

hogy a kifejezésben szereplő szavakat ne ismételd a magyarázatban! utasítás-

ból elkerülte a figyelmüket a mondatban való fogalmazás, illetve a szóismétlés

elkerülésének kívánalma;

a milyen céllal hagyta magára néha Kensuke a fiút feladatban többen összeke-

verték a cél és az ok fogalmát;

a Keresd meg a szövegben vagy a Keresd ki a részletből azokat a szavakat uta-

sítást figyelmen kívül hagyva a szövegben nem szereplő kifejezéseket, szava-

kat adtak meg válaszként;

a milyen tárgyakra lenne szüksége Ralphnak kérdésre többen nem tárgyakat so-

roltak fel; stb.

A 41. item (a másik legalacsonyabb megoldottságú) Deme László: A beszéd és a felol-

vasás című, magyarázó típusú szöveghez tartozó 16. feladat egyik, a szövegben lévő logikai

és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerését mérő eleme. A feladat egy táblázat kitöl-

tése volt: a táblázatnak ebbe a kockájába a láncszem és a mondat azonosítását megmagyarázó

közös jellemző megfogalmazását vártuk. A feladat 6 itemből (16/38-43) állt, ami a táblázat

teljes kitöltését jelentette, és amelyek közül három (38, 40, 42) közelebb állt az információke-

reséshez, míg a másik három (39, 41, 43) már feltételezte logikai és tartalmi elemek felisme-

rését, sőt a szöveg globális megértését is. Az egyes itemek nehézségi foka a feladat megol-

dottságában is szépen tükröződik: a páros számú itemeket 40, 29 és 27%-ban oldották meg jól

a tanulók, míg a páratlan számúakat – a nehezebbeket – 21, 8 és 11%-ban. (A legalacsonyabb

arányban megoldott itemek közül kettő is ide tartozik.) Ez a feladat nehéznek mondható, de

azt is meg kell említeni, hogy a feladatlap B változatában ez a feladat az utolsó előtti volt,

ezért a sikertelenség oka – a páros számú itemek megoldottsága is viszonylag alacsony – idő-

hiány is lehetett.

A többi, 20% alatt megoldott item különböző feladattípusokhoz tartozik: az 1. az A fel-

adatlapon az első feladat része, amely egy rövid fogalmazás megírását várta a tanulóktól az

olvasott részlet egy idézetéhez kapcsolódóan. Az 1. item (14%-os megoldottságú) a terjede-


lemre vonatkozott: 4-5 mondatot kértünk. Ennek betartása nehézséget okozott a tanulók több-

ségének, illetve elkerülte figyelmüket a feladatnak ez a terjedelmi korláta. Ez azért nagyon

érdekes, mert hasonló feladatot kellett megoldaniuk a 7. feladat 18-20. itemében is, itt is 4-5

mondatos fogalmazást kértünk, és itt a helyes megoldások száma, vagyis a terjedelmi korlát

betartása 60%-ban megfelelő volt.

A második feladat 10. iteme (12%-os megoldottságú) egy, a szövegben szereplő kifeje-

zés magyarázatát kérte a tanulóktól. Az utasítás így szólt: Magyarázd meg egy-egy mondat-

ban a következő kifejezéseket! Ügyelj arra, hogy a kifejezésben szereplő szavakat ne ismételd

a magyarázatban! A feladat tehát a szókincs gazdagságát mérte. A 10. itemhez tartozó kifeje-

zés az „előkelő hajlam” volt. A tanulók nagy része meg sem próbálkozott a megoldással, il-

letve sokan rosszul értelmezték a kifejezést. Tipikus hiba volt, hogy magyarázat helyett szi-

nonimát próbáltak keresni – kevés sikerrel. Sokszor előfordult, hogy a hajlam szót megismé-

telték a válaszban, tehát nem vették figyelembe az utasítás erre vonatkozó részét. A problémát

más szempontból is a hajlam szó jelentette, ennek megmagyarázása sok esetben elmaradt a

válaszokból. A szöveg sem segített az értelmezésben, bár többen a szövegből vett idézetet –

vagy annak átírt változatát – írtak le válaszukban, de ez nem magyarázta meg a kifejezést.

Ennél sokkal sikeresebb volt a 9. item (ugyanennek a feladatnak a másik eleme), az „égbeki-

áltó bűn” értelmezése: 51%-ban sikerült jó választ adni. Az előbb említett tipikus hibák itt is

megjelentek ugyan, de jóval alacsonyabb arányban. Ezzel a szószerkezettel gyakrabban talál-

kozhattak a tanulók, míg az „előkelő hajlam” kifejezés ritkábban fordul elő a mindennapi

szóhasználatban, inkább irodalmi olvasmányokból lehet ismerős.

A 11-12. item egy feladat két eleme, amelynek utasítása a következő: Írj ki a részletből

2 összetett főnevet! Vedd figyelembe a szófaj meghatározásánál a szövegkörnyezetet! A fel-

adat a meglévő nyelvi ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának képességét mérte. A

feladat nehézségét az adta, hogy két kritériumnak is meg kellett felelni a szavak kiválasztásá-

nál: egyrészt szerkezetét tekintve összetett szót, másrészt szófaját tekintve főnevet kellett ke-

resni. További nehezítést jelentett az utasítás második mondata, amely tovább szűkítette a

feladatot: figyelembe kellett venni a szövegkörnyezetet is a szófaj meghatározásánál. A tipi-

kus hiba az volt, hogy a tanulók nem vizsgálták ez utóbbi körülményt, így sokan választották

a „házőrző” kifejezést, bár ez a szövegben a „házőrző eb” szintagma minőségjelzős meghatá-

rozó tagjaként szerepelt, vagyis folyamatos melléknévi igenévként viselkedett. Ezzel magya-

rázható, hogy 1 összetett főnevet viszonylag nagy számban (35%, 11. item) írtak jól a tanulók,

de sokszor hiányzott vagy tévesen szerepelt a második válaszelem.


80%-ban vagy afölött oldották meg jól a tanulók a következő itemeket: 23, 30 (84%),

15 (83%), 24 (80%). A két legsikeresebb feladat a szöveg információinak visszakeresése,

azonosítása volt. A 23. item a 10. feladat három válaszelemének egyikét tartalmazza, tehát

együtt érdemes a három értéket vizsgálni. A másik két item megoldottsága is átlag fölötti: 52,

ill. 62%. A feladat három tárgy megnevezését kérte a szövegből, amelyekre szüksége lehetett

Ralphnak ahhoz, hogy rendbe tegye magát a szigeten. A tipikus hiba az volt, hogy a tanulók

nem a szövegből indultak ki, hanem a fantáziájukra hagyatkoztak, és olyan tárgyakat neveztek

meg, amelyeket meg sem említett a szöveg (pl. borotva, fürdőkád, mosógép stb.) Rossz meg-

oldás született akkor is, ha nem tárgyakat neveztek meg a tanulók, hanem cselekvéseket vagy

fogalmakat (pl. fürdés, fogmosás stb.), illetve olyan dolgokat, amelyek adottak voltak a szige-

ten, pl. víz. Ha több válaszelemet is felsorolt a tanuló, az első hármat vettük figyelembe a ja-

vításkor. Ebből adódik az eltérés mértéke a három válaszelem értékelésében. Az eredmények

alapján azonban megállapíthatjuk, hogy legalább egy jó válasza a tanulók 84%-ának volt.

A 30. item a dokumentum típusú szöveg feladatainak egyike volt, amelyben azt az in-

formációelemet kerestük, amelyről a szöveg szólt. A helyes megoldás a BKV bérlet, amely

kifejezés (bérlet) valamilyen formában hétszer fordult elő a szövegben, tehát kifejezetten

könnyűnek nevezhető a feladat.

Hasonlóan jó eredmény született a 15. item megoldásával, amely szintén egy információ

megkeresését kívánta meg a tanulóktól: Kikre vagy mikre vonatkoznak a következő állítások?

Már nem hiányoztak a fiúnak annyira, mint kezdetben. Ez sem okozott gondot a tanulók 83%-

ának. Szintén sokan, 80%-ban találták meg a szövegben a 24. item jó megoldását, az „emlé-

kezik” rokon értelmű kifejezését. 70% fölött oldották meg jól a következő itemeket: 7, 25, 27,

29, 31, 32, 34. Ezek között 3 információkereső, 2 logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggé-

sek felismerését feltételező feladattípus és 2 a szókincs mérésére alkalmas feladat található.

Egyetlen feladattípus nem került be a jól megoldottak körébe: az értelmező. Három ilyen típu-

sú feladat volt, nézzük meg ezek megoldottsági szintjét.

Az első és a hetedik feladat első három iteme szorosan összetartozik, mindkettőben egy

rövid, az olvasott szöveghez kapcsolódó fogalmazást kértünk, amelyben három szempontot

értékeltünk a három itemmel: a terjedelmet, a tartalmat és a nyelvi megformáltságot. A terje-

delemről már volt szó, az első esetben a leggyengébben megoldott (14%) itemek közé tarto-

zik, míg a második ilyen típusú feladatnál 20%-os volt a megoldottság. Egészen mást mutat a

tartalom eredménye, amely 48% illetve 60%. A szövegszerkesztés helyessége 30, illetve 40%,

ez a két érték is viszonylag közel van egymáshoz. Egyrészt azt látjuk tehát, hogy a szöveg


globális megértésének képessége teljesen átlagos a mért tanulói körben, és aki az első szöve-

get kellő mértékben megértette, az a másikkal is valószínűleg jól boldogult. Ezt támasztja alá

a szintén az értelmező feladattípusba tartozó 8. item is, amelyben azt kértük a tanulóktól,

hogy adjanak címet az olvasott részletnek. A megoldottság 54%-os, amely érték szintén az

átlag körül mozog. Másrészt azt is látnunk kell, hogy kilencedik évfolyamon problémát jelent

a gondolatok megfelelő formába öntése, a jó szövegszerkesztés, a nyelvhelyesség, amit a

megoldottság alacsony mértéke is jól mutat. Ez egyébként a mérőlapok összképében is igazo-

lódik, bármelyik válasz megfogalmazásánál jellemző volt a pontatlanság, felületesség, a szö-

vegalkotási képességek hiánya.

5. táblázat. A szövegértés-szövegalkotás feladatlap tematikus térképvázlata

Témakör Résztéma Követelmény A változat

Írott szöveg

megértése

A korosztály képességeinek és

az oktatási igényeknek megfelelő

olvasási és szövegértési képessé-

gek folyamatos differenciálása és

mélyítése; értő hangos és néma

olvasás, amely magában foglalja

a különféle nyelvi szintek jelen-

ségeinek felismerését, azonosítá-

sát, jelentésadó és jelentésmódo-

sító szerepükre való reflexiót, a

megértés szóbeli és írásbeli al-

kalmazását az elemi feladatmeg-

oldástól a beszélgetésen át az

önálló írásműig.

A szó szerinti és a metaforikus jelen-

tések megkülönböztetése, a ki nem

fejtett tartalmak felismerése a szöveg

alapján, megértésük, értelmezésük.

A szövegértési technikák ismereté-

nek bővítése, gyakorlása, alkalmazá-

sa.

1/1-3 item

2/7 item

4/13 item

5/14-15 item

7/18-20 item

8/21 item

9/22 item

10/23-25 item

12/30 item

14/33-35 item

16/38-43 item

17/44-45 item

A szókincs folyamatos gazdagítása a

nyelv minden rétegére kiterjedően. A

különböző műveltségi területek

szókincsének minél pontosabb hasz-

nálata írásban és szóban. Kevéssé

ismert szókincsű szövegek megérté-

se egyéni munkával.

1/4-6 item

2/9-10 item

6/16-17 item

9/22 item

11/26-29 item

13/31-32 item

Különböző műfajú és rendeltetésű

szövegek szerkezetének, jelentésré-

tegeinek feltárása és értelmezése. A

művek műfaji

természetének megfelelő

szövegfeldolgozási eljárások ismere-

te és alkalmazása (pl. a kontextus, a

téma, a műfaj megállapítása, új és

ismert közléselemek elkülönítése,

logikai összefüggések felismerése,

jelentésrétegek feltárása.)

1/1-3 item

2/8 item

5/14-15 item

7/18-20 item

12/30 item

14/33-35 item

17/44-45 item

A szépirodalmi és nem szépirodalmi

szövegekben megjelenített értékek,

erkölcsi kérdések, motivációk, ma-

gatartásformák felismerése, értelme-

zése.

1/1-3 item

2/7 item

4/13 item

7/18-20 item

Különböző korstílusokat, stílus-

irányzatokat, nyelvi stílusrétegeket

reprezentáló szövegek megismerése,

sajátosságaik felismerése, értelmezé-

se.

1/1-3 item

7/18-20item

12/30 item

14/33-35 item


Témakör Résztéma Követelmény A változat

Szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség nor-

máinak megismerése, az életkor-

nak és az oktatás igényeinek

megfelelő írástechnika, olvasha-

tó betűformák, esztétikus írás-

kép, lényegkiemelő, áttekinthető

jegyzetelés és vázlatkészítés,

biztos, problémaérzékeny he-

lyesírás. Szövegtípusok és mű-

fajok széles körének alapos is-

merete, normakövető írásmód az

alapvető műfajokban. A műfaj-

okhoz kötődő hagyományok,

nyelvi-stilisztikai és kommuni-

kációs jellegzetességek szerepé-

nek felismerése és kreatív alkal-

mazásuk saját írásműben. Saját

álláspont pontos, változatos,

önálló kifejtése különféle nyelvi

formákban. Kiegészítés, újraírás,

kreatív írás.

Világos szövegalkotás, kifejezőkés-

zség a hétköznapi és a társadalmi

(közösségi) élet minden fontos terü-

letén és műfajában.

1/1-3 item

2/9-10 item

7/18-20 item

9/22 item

13/31-32 item

17/44-45 item

A nyelvtani, nyelvhelyességi és

helyesírási biztonság fejlesztése,

gyakorlása az írásbeli szövegalko-

tásban.

1/1-3 item

2/9-10 item

7/18-20 item

9/22 item

13/31-32 item

A tanulási ké-

pesség fejlesz-

tése

Az alapműveltség elsajátításához

szükséges tudás megszerzésének

és feldolgozásának csoportos és

egyéni technikái, e technikák

megismerése, használatuk gya-

korlása.

Az összefoglalás műveletének gya-

korlása, önálló alkalmazása (pl. a

lényeg kiemelése, időrend követése,

adatok rendszerezése.)

1/1-3 item

2/8 item

7/18-20 item

10/23-25 item

Anyanyelvi

kultúra, ismere-

tek az anya-

nyelvről

A mai magyar nyelv árnyalt és

igényes használatához szükséges

nyelvtani ismeretek elsajátítása,

a szövegre, annak felépítésére,

működésére, jelentésére és stílu-

sára vonatkozó ismertek alkal-

mazása a szövegalkotásban és a

szövegek megértésében, elemzé-

sében.

A nyelvtani ismeretek önálló alkal-

mazása a nyelvi, nyelvhasználati

jelenségek megközelítésében.

3/11-12 item

15/36-37 item

Irodalmi kultú-

ra, irodalmi

művek értelme-

zése

Az irodalom mint művészet

befogadásának megalapozása és

fejlesztése. Az olvasás mint

műélvezet megtapasztalása, az

olvasás iránti igény felkeltése.

Az irodalom sajátos kifejezési

formáinak felismerése,

összehasonlítása, megértése és

értelmezése. Érzékenység az

irodalmi művekben megjelenő

értékek, problémák, kérdések és

kétségek felfedezésére.

Költői képek és alakzatok, szókincs-

beli és mondattani jellegzetességek

azonosítása, jelentésteremtő szere-

pük megértése és értelmezése. A

költői nyelvhasználat összetettségé-

nek felismerése, a grammatikai esz-

közök funkciójának értelmezése.

5/14-15 item

16/38-43 item

Különböző típusú, terjedelmű és

műfajú epikai művek elemzése és

értelmezése. A megismert formák és

stilisztikai, nyelvi sajátosságok al-

kalmazása a kreatív írásban.

1/1-3 item

2/7 item

4/13 item

7/18-20 item


A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: fe-

leletválasztós kérdéseket11

, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó felada-

tokat12

. Feleletválasztós kérdés (alternatív választás) a 14/33-35 item volt, amelyet 59, 71 és

52%-ban oldottak meg a tanulók, mindhárom esetben az átlag fölött, sőt a 71% kimondottan

jó eredmény. A bérlet használati szabályaival kapcsolatban kellett a tanulóknak dönteniük az

állítások helyességéről, illetve hamisságáról. A teljesítmény azt mutatja, hogy a tanulók talál-

koztak már hasonló jellegű feladattal, bár az állítások értelmezése sokszor jelentett nehézsé-

get. Az összes többi feladat feleletalkotó típusú volt, többségében rövid, egy szavas vagy szin-

tagmás választ igényelt, hosszabb szöveges választ igénylő feladatok esetében jellemzően egy

mondatnyi terjedelmet vártunk el, kivéve az esszé típusú választ igénylő két feladatot, az elsőt

és a hatodikat. Ezek megoldottságáról már szóltunk, de újra hangsúlyozzuk, hogy a mondat-

ban való fogalmazás a tanulók többségének nehézséget okoz. Ezt támasztja alá két kiegészítő

típusú feladat viszonylag alacsony fokú megoldottsága is. A 8/21 item egy mondat átfogalma-

zását várta el a tanulóktól, hogy tartalma megfeleljen a szövegben olvasottaknak, ügyelve

arra, hogy a szórend ne változzon meg. A tanulók 52%-a oldotta meg jól a feladatot, ami

ugyan fölötte van az átlagnak, de nem felel meg a feladat nehézségi fokának. Egyetlen ragot

vagy szót kellett volna csak módosítani, de a tanulók 48%-ának teljesen mindegy volt – az

eredmények tanúsága szerint –, hogy valaki fákra vagy fákról fest képeket. Ennél sokkal rosz-

szabb eredmény született egy hasonló feladatnál: egy mondat üresen hagyott helyeire kellett a

szöveg alapján szavakat beilleszteni (a mondatot kiegészíteni) ügyelve a helyes toldalékolás-

ra. A megoldottság itt 48, illetve 33%-os.

Az előbbiekben felvázolt képet természetesen tovább árnyalja, ha iskolatípusonként is

megvizsgáljuk az eredményeket. A gimnáziumok teljesítménye a legmagasabb, náluk az átlag

64%, egyik feladatot sem teljesítették 40% alatt (6. táblázat). A leggyengébb eredményt 42 és

43%-kal az 1. és 16. feladattal érték el, ez az esszé típusú feleletalkotós választ igénylő és a

közmondásokra, szólásokra kérdező feladat, illetve a magyarázó típusú szöveghez kapcsolódó

11

A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált, előre megadott, viszonylag kis számú

lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset, illetve több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldöntenie. Ezek a

feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb elemeinek, az ismeret-jellegű tudásnak a mérésére alkalmasak, kevésbé

használhatóak az általános képességeknek, a gondolkodás rugalmasságának, a megértésnek, a szintézisnek a

vizsgálatára.

12 A nyílt végű, feleletalkotó feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A rövid

szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyekre a tanulónak egy-egy rövid elemmel

(szó, szintagma) kell válaszolnia. A hosszabb szöveges választ igénylő feladatok bővebb kifejtést (egy teljes

mondat, felsorolás), illetve esszé típusú választ (több mondatból álló, összefüggő szöveg megalkotása) igényel-

nek a diáktól. Ez a feladattípus a tudás bonyolultabb összetevőinek a mérésére is alkalmas.


táblázatkitöltős feladat volt. Ezek gyakorlására azért is fontos lenne időt szánni, mert a közép-

és emelt szintű írásbeli érettségi vizsgán ilyen típusú feladatokkal találkozhatnak. Ugyanakkor

a legjobb eredmények is itt születtek, a 10. és 12. feladatnál 90% fölötti a jó megoldások szá-

ma. Ezt a teljesítményt még az sem kisebbíti, hogy mindkét feladat információkeresés volt, és

az egyik az összteljesítmény szempontjából is kimagaslóan jó eredményt hozott, hiszen a

szakiskolások körében is az első helyen végzett 64%-kal. Az eredmények alapján úgy tűnik,

hogy a gimnáziumokba kerülő tanulók a szövegértési kompetencia bizonyos fokát már elér-

ték, az egyszerűbb gondolkodási műveletek többségük számára nem jelentenek problémát,

viszont a szövegalkotásra és a bonyolultabb, összetettebb gondolkodási műveleteket igénylő

feladatok gyakorlására, ezen műveletek fejlesztésére náluk is szükség van.

6. táblázat. A szövegértés-szövegalkotás teljesítményeke feladatonként és iskolatípusonként

Feladat Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

átlag szórás átlag szórás átlag szórás

1. 42% 23% 25% 20% 12% 16%

2. 62% 24% 48% 26% 31% 25%

3. 58% 40% 32% 40% 12% 27%

4. 59% 49% 53% 50% 44% 50%

5. 87% 24% 74% 35% 57% 41%

6. 73% 35% 54% 40% 30% 37%

7. 60% 31% 40% 34% 19% 27%

8. 73% 45% 52% 50% 24% 43%

9. 82% 38% 62% 48% 33% 47%

10. 91% 22% 82% 32% 59% 44%

11. 69% 22% 54% 29% 29% 30%

12. 93% 25% 86% 35% 64% 48%

13. 85% 27% 78% 32% 60% 40%

14. 78% 27% 61% 33% 41% 33%

15. 63% 44% 34% 42% 16% 31%

16. 43% 34% 21% 28% 5% 14%

17. 67% 38% 38% 40% 17% 29%

Összteljesítmény 64% 15% 47% 16% 28% 15%

A szakközépiskolák átlaga adja az összteljesítmény átlagát a 47%-kal. Náluk már van-

nak alacsony megoldottságú feladatok, mint például a 16. és az 1. – hasonlóan a gimnáziu-

mokhoz –, de 20% alá egyik esetben sem kerültek. Ez persze nem ad okot az elégedettségre,

az viszont igen, hogy két feladatnál is 80% fölött teljesítettek, a legjobb eredménnyel (86%,

12. feladat) megközelítik a gimnáziumokat. Ahogy a legalacsonyabb teljesítményt, úgy a

legmagasabbat is ugyanazoknál a feladatoknál érték el, amelyeknél a gimnáziumok.


A szakiskolák átlagteljesítménye 28%, ami 19 százalékponttal marad el az összteljesít-

mény átlagától. Ez nagyon gyenge eredmény. A 16. feladatot 5%-ra, az 1.-t és a 3.-at 12%-ra

teljesítették. A legjobb eredményt 64%-kal a 12. feladatnál érték el, ezen kívül még 3 feladat-

nál kerültek 50% fölé. Ebben az iskolatípusban kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni a kompe-

tenciák fejlesztésére, mivel a mérés szerint a szakiskolába kerülő tanulók többsége nem képes

egy írott szöveget értelmezni vagy egy írásban adott utasítás szerint feladatot elvégezni még

az információkeresés szintjén sem.

2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban

2.3.1. A matematikaeredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban

Az iskolatípus szerinti bontás a korábbi éveken tapasztaltakkal összhangban a szakkö-

zépiskolai tanulók átlagával közel azonos fővárosi átlagot mutat (9. ábra). A gimnáziumi ta-

nulók matematika-teljesítménye ettől egy szórásnyival magasabban, a szakiskolásoké ettől

alacsonyabban helyezkedik el.

Nem tapasztalható változás abban a vonatkozásban sem, hogy a gimnazista tanulók is-

kolánkénti teljesítményértékei között szélsőséges különbségek tapasztalhatók (9. ábra): a leg-

jobb és a leggyengébb teljesítményt nyújtott iskolák között több mint háromszórásnyi, 307

pont a különbség.

200

250

300

350

400

450

500

550

600

650

700

Standardpont

Iskolai átlag Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Standard átlag

9. ábra. A középiskolák tanulóinak matematika teljesítménye képzéstípusonkénti bontásban


A szakközépiskolák esetén a legmagasabb és legalacsonyabb teljesítményt elért iskolák

közötti különbség 169 pont, majdnem kétszerese az előző évi bemeneti mérés során tapasztal-

taknak.

A szakiskolai tanulók iskolánkénti teljesítmény-eltérésének mértéke a legalacsonyabb a

három képzéstípus közül, 133 pont, amely azonban így is többszöröse az előző éviének.

2.3.2. A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bon-

tásban

Szövegértés-szövegalkotás területén kis mértékben elmarad a szakközépiskolai átlag az

évfolyam átlagától (10. ábra). Szemben a matematika esetében tapasztaltakkal, a gimnáziumi

átlag kisebb mértékben tér el pozitív irányban ettől, mint a szakiskolai átlag negatív irányú

eltérése.

A gimnáziumi osztályok esetén a legmagasabb és a legalacsonyabb eredményt elért is-

kolák közötti különbség több mint két és félszórásnyi, ami igen nagy képességekbeli különb-

ségeket jelöl. A szakközépiskolák teljesítményei közötti különbségek ennél kisebbek180 pont,

s a szakiskolai teljesítmények mutatják a legszűkebb terjedelmet (135 pont).

200

250

300

350

400

450

500

550

600

650

700

Standardpont

Iskolai átlag Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Standard átlag

10. ábra. A középiskolák tanulóinak szövegértés-szövegalkotás teljesítménye képzéstípusonkénti bontásban


3. Háttértényezők

A tanulói bemeneti teljesítmények önmagukban, osztályonként, de még iskolai szinten

összesítve sem biztosítanak elég pontos összehasonlítási alapot, így érdemes megvizsgálni azt

is, milyen, iskolán kívüli tényezők befolyásolják azokat, hogy az iskola és annak egyes osztá-

lyai esetében ezen összetevők ismeretében gondoskodni lehessen a negatív befolyásoló ténye-

zők hatását gyengíteni vagy semlegesíteni képes intézkedések bevezetéséről, a leginkább

megfelelő módszerek bevezetéséről és alkalmazásáról.

A tanuló lakóhelye és az általános iskolája

A korábbi évekkel ellentétben jelen vizsgálat arányában nem jelentős, azonban mégis

szignifikáns különbséget talált a tanulók teljesítményértékei és lakóhelyük között. A fővárosi

tanulók matematikateljesítménye 10, szövegértés-szövegalkotás terén elért eredménye pedig

közel 10 standardponttal jobb, mint vidéki osztálytársaiké. Ez a különbség a gimnazisták ese-

tén csak matematikából érvényes. A jelenség okai között találjuk a különböző településeken

levő általános iskolák végzettjeinek eredményei közötti szignifikáns különbséget: a fővárosi

általános iskolák végzettjeinek matematikateljesítménye 18, szövegértés terén elért eredmé-

nye pedig közel 16 standardponttal jobb, mint vidéki osztálytársaiké. Matematikából e szem-

pont szerint vizsgálva 29 pontnyi a különbség a fővárosi gimnazisták javára. Mindkét terüle-

ten jelentős (matematikából 11, szövegértésből 16 pontnyi) mértékben jobb a fővárosi általá-

nos iskolából érkezett szakiskolai tanulók teljesítménye.

A fővárosi általános iskolákból érkezett tanulók között igen jelentős eltérések tapasztal-

hatók abban a vonatkozásban, melyik kerületben található az iskola. Bár más, nem fővárosi

fenntartású közoktatási intézményekben is teljesíthetik az általános iskolát végzettek tanköte-

lezettségüket, vélhetőleg a nem fővárosi fenntartású iskolák kínálata is belejátszik abba, mely

kerületekből érkezett tanulók milyen eredményt értek el a bemeneti mérésen. Mindkét vizs-

gált területen magas teljesítményt mutatnak a XXIII., XXI. és a XI. kerületi általános iskolák-

ba járt tanulók, míg a VI. és a VIII. kerületben általános iskolába járt tanulók alacsony ered-

ményét vélhetőleg nem elsősorban az oktatás színvonala, hanem sokkal inkább a középfok

kontraszelektivitása magyarázza.

A tanulmányi eredmény


A kilencedik évfolyam tanulóinak matematikateljesítménye az általános iskolai szorga-

lomosztályzatukkal mutat kimutatható együttjárást, amelynek mértéke nagyjából éppolyan

gyenge, mint a magatartás-és szorgalomosztályzat és a szövegértés közötti összefüggés.

Az általános iskola 8. évfolyamának végén elért tanulmányi átlageredmények iskolatí-

pus szerinti bontását a 11. ábra mutatja.

11. ábra. A tanulók 8. évfolyamos tanulmányi eredmények szerinti eloszlása iskolatípusonként

Iskolatípusonként két kategória dominanciája jellemzi a tanulók megoszlását: 80% fe-

letti arányban a gimnazisták a fölső kettő, a szakközépiskolai tanulók a középső kettő, a szak-

iskolai tanulók pedig az alsó két kategóriában találhatók, ezen belül több mint kétharmaduk a

közepes kategóriában van. Az adatszolgáltatás hitelességét támasztja alá, hogy e mutató és a

teljesítmények között erős az összefüggés. A szakiskolai tanulók matematikateljesítményei

között az általános iskolai tanulmányi átlag kategóriái szerinti bontásban nem tapasztalható

nagy különbség, a szövegértés-átlageredmények már nagyobb különbségeket mutatnak a ka-

tegóriák között. A szakközépiskolások teljesítményátlagai között félszórásnyi különbség mu-

tatkozik a fölső 3 kategória tanulói között, míg a gimnazistáknál a különbségek még ennél is

drámaibb mértékűek, kétharmad és négyötöd szórásnyi között változnak. A szakiskolai tanu-

lók esetében tapasztalt relatív homogenitás a fejlesztés speciális módszereinek egyöntetűbb

voltát is mintegy előrevetíti, a nagy különbségek a szakközépiskolai és gimnazista tanulók

teljesítményátlaga között széles spektrumú, gazdag és változatos módszertani eszköztár al-

kalmazásképes ismeretét követeli meg a pedagógusoktól.

A saját teljesítménnyel való elégedettség

A saját teljesítménnyel való elégedettség iskolatípusonkénti bontását a 12. ábra mutatja.


12. ábra. A saját teljesítménnyel való elégedettség iskolatípusonkénti alakulása

A fejlesztő beavatkozás iránt felmerülő igényt jelzi az alacsonyabb teljesítményértékek-

hez egyre nagyobb arányban társuló azokkal való elégedetlenség: a tanulás tanulásában legin-

kább hátránnyal birkózó szakiskolások több mint egyharmada igényelne ebben segítséget.

A végzettség- és pályacél

A végzettségcél erősen befolyásolja a tanulás iránti attitűdöt. A szakközépiskolások és a

gimnazisták között ennek mértéke közel azonos, a szakiskolások esetében azonban lényege-

sen kevésbé képes az előrevetíthető lehetőségek szűk volta miatt ez a mutató a teljesítmény-

ből jelentős részt megmagyarázni.

Az ipari-műszaki pályák háromszor olyan nagy arányban vonzóak a szakiskolai tanulók

számára, mint a gimnazistákéra, s a legalacsonyabb teljesítményértékekkel is párosulnak (12.

ábra), pedig az e területhez tartozó szakmák esetén is elengedhetetlen lesz az önképzésre is

alapozó élethosszig tartó tanulás. Az informatikával kapcsolatos szakmák a szakközépisko-

lások negyede számára jelenetnek reális lehetőséget, s az átlagnál magasabb matematikatelje-

sítmények is párosulnak hozzá. Összességében ugyanilyen népszerű a kereskedelem, a szak-

középiskolások ötöde, a szakiskolások negyede számára lehet leendő szakmájuk, s ugyanilyen

arányban fejezték ki döntésképtelenségüket a tanulók, akik közül a gimnazisták a közel egy-

harmadnyi aránnyal emelkednek ki. Viszonylag magas az emberekkel való foglalkozás nép-

szerűsége mindhárom képzéstípusban, s ez az átlagnál magasabb szövegértés-teljesítménnyel

is jár. A legkevésbé vonzó iskolatípustól függetlenül a hivatali munka, s a népszerűségi lista

utolsó előtti helyezettje a szellemi, alkotó szakmák köre, amely főleg a gimnazisták számára

bír vonzerővel, s amihez kiemelkedő teljesítményértékek párosulnak.


13. ábra Az egyes szakmák iránti érdeklődés és a teljesítmények összefüggése

A másnapi készülés időmennyisége

Az iskolai teljesítményhez való saját hozzájárulás egyik mutatója a másnapi órákra való

készülés időmennyisége. A mérésben részt vett tanulók negyede számára ez egy óránál is ke-

vesebb, ami alacsonyabb teljesítményértékekben vissza is tükröződik (14. ábra).

14. ábra A másnapi készülés időmennyisége és a teljesítmények összefüggése

Az átlag körüli matematika- és szövegértés-teljesítménnyel rendelkező tanulók egy-két

órát készülnek, s ők a vizsgált minta több mint felét, szakközépiskolában majdnem a kéthar-

madát teszik ki. Átlag feletti teljesítményeredményeket érnek el a két-három órát készülők,

akik között a gimnazisták aránya a legnagyobb. Összességében alacsony a három óránál töb-

bet tanulók aránya, akiknek az esetében a ráfordított időmennyiség is csak átlagos teljesít-

mény elérését eredményezi: a tanulási technikák fejlesztésére náluk van a legnagyobb szük-

ség.


Önfejlesztés

A szabadidőből nyelvtanulásra, olvasásra illetve számítógépezésre fordított időmennyi-

ség hatása szintén nyomon követető a teljesítményekben. Heti két-három órányit vagy annál

többet jószerével csak a gimnazisták fordítnak nyelvtanulásra, ez a tevékenység azonban az

átlagosnál magasabb teljesítményben kamatozik, és összefüggése a három tevékenység közül

a legerősebb a két vizsgált terület eredményeivel. Az olvasásra fordított idő arányában a gim-

nazisták és a szakközépiskolások értékei megegyeznek, s alig maradnak el mögöttük a szakis-

kolások. Az átlag feletti teljesítményértékekhez heti két-három óra olvasás társul, ám az iga-

zán kiugró teljesítményt a gimnazisták egynegyede heti három óránál is több olvasással is

segíti elő. Bár az eredményekkel való összefüggése megállapítható, a teljesítmények között

nem jelent jelentős ugrást az internetezéssel eltöltött idő; nyilvánvalóan nem pusztán a tevé-

kenység fejlesztő hatásának elmaradása okozza a jelentősebben alacsony teljesítményt azok-

nak a tanulóknak az esetében, akik egyáltalán nem jutnak számítógépközelbe, és akik között

majdnem ötször annyi a szakiskolás, mint a gimnazista.

A kultúrkincsekhez való hozzáférés

A kultúrkincsekhez való hozzáférés mutatóiként tartjuk nyilván, milyen gyakran érint-

kezik azokkal a tanuló. A könyvtár-, színház-, mozi- és múzeumlátogatás gyakorisága egy-

aránt a tanulói teljesítménykülönbségekben megmutatkozó tényező. A mozilátogatástól elte-

kintve, a szakiskolai tanulók általában olyan arányban nem vettek részt ebben a tevékenység-

ben egy alkalommal sem az elmúlt tanévben, amilyen arányban a gimnazisták többször is

lehetőségük nyílt erre.

A családban található könyvek számának iskolatípusonkénti megoszlását mutatja az 15.

ábra.

Jellemzően általában körülbelül 300 kötetnyire becsülhető egy-egy család könyvállo-

mánya, és ez az a mennyiség, amely mellett az átlagos tanulói teljesítményt is találjuk. A csa-

ládi könyvtár számosságának nagysága erősebb összefüggést mutat a matematikateljesítmény-

nyel, mint a szövegértésével a jelen évi vizsgált mintán.


15. ábra A családban található könyvek számának iskolatípusonkénti megoszlása

A szülők iskolázottsága

A legerősebb külső befolyásoló tényezőként tartjuk számon a szülők iskolai végzettsé-

gét. Jelen vizsgálat során is tapasztaltuk, hogy az édesapa iskolázottsági fokával erősebben

korrelál a tanuló matematikateljesítménye, az édesanyáéval pedig a szövegértés, a legalább

érettségivel rendelkező szülők gyermekei már az átlag felett teljesítenek. A különböző iskola-

típusba járó tanulók szüleinek végzettség szerinti megoszlását mutatja a 16. ábra.

16. ábra. A szülők iskolázottságának iskolatípusonkénti megoszlása

A tanuló családjának mérete nem önmagában hat a teljesítményre, hanem áttételesen,

azok mutatók mentén, melyek adott esetben a több generáció, vagy a kiterjedt család együtt

élésével együtt járnak, s adott esetben épp a zavartalan tanulást nehezítik meg, vagy az erőfor-


rások szűkösségével nehezítik az esélyegyenlőséget. A vizsgált mintában a hat főnél nagyobb

családban élő tanulók teljesítménye már jellemzően átlag alatti mindkét területen.

A család szociális státusa

Szintén erős családmutató képezhető a család szociális státusát vizsgáló állításokra adott

válaszokból. A munkanélküliség jelenléte a családban, a nevelési segély, az ingyenes tan-

könyvre és étkezésre való jogosultság mentén megoszló teljesítmények minden egyes esetben

szignifikáns eltérést mutatnak. A matematikateljesítményre ezek a tényezők rendre erősebb

negatív hatással vannak, mint a szövegértésre.

A családi vagyontárgyak

A családi vagyontárgyak közül lexikon, szótár, előfizetett lap, autó, internet-hozzáférés

és a tanuló saját könyvekkel való rendelkezése mutatott jelentős befolyásoló erőt a tanulói

teljesítményekkel. A várakozásokkal szemben jelentősen gyengeült – vélhetőleg az elterjedt-

sége miatt – a család közös számítógépe, a tanulói saját íróasztala és a mobiltelefonja meglét-

ének magyarázóereje. Ezen minta esetében tapasztaltuk először, hogy negatív hatás mutatko-

zott a tanuló saját televíziója illetve saját számítógépe és a teljesítménye között, ami ezen esz-

közökre fordított idő és a másnapi készülés hatékonysága közötti kapcsolat eredménye is le-

het.

Motiváció

A tanulók motiváltsága, az iskolai klíma már nem a külső befolyásoló tényezők közé

sorolandó, ezek a nevelési-oktatási intézmény közvetlen hatásai. A tanulóktól azt kértük, ská-

lán jelezzék, mennyire jellemzőek rájuk az egyes állítások. A válaszokból faktoranalízissel 4

motivációs összetevőt kaptunk. A teljesítményorientáltság a külsőleg és belsőleg is motivált, a

szülői-családi, valamint az iskolai értékrendet is elfogadó tanulókat jellemzi, akik a pályaké-

pük szempontjából belátják, szükség van teljesítményük állandó magas szinten tartására.

Azok a tanulók, akikre a társas elsajátítás a jellemző, főleg a kisebb-nagyobb közösségen be-

lül érzik jól magukat, fontos számukra a társaikkal való kommunikáció, interakció, a közös

munkát kísérő közösen megélt siker. Az erős feladattartással rendelkező tanulók számára a

kihívást a megoldandó probléma okozza, ebben szívesen mélyednek el, próbálnak ki egyéni

megoldási lehetőségeket. A bátortalan tanulók régtől hordozott kudarcélményeik miatt nem

szívesen fognak ismeretlen feladatokhoz, és főleg nem társaik jelenlétében; nem is kedvelik a

kortársaik társaságát. A faktorok értékeit az 7. táblázat részletezi.


7. táblázat. Motivációfaktorok és értékeik iskolatípus szerinti bontásban

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

Teljesítményorientáltság 32,56 31,58 28,82

Társas elsajátítás 39,14 37,73 35,91

Feladattartás 11,61 10,94 10,24

Önbizalomhiány 7,82 8,19 8,81

A teljesítményre pozitívan ható kategóriákban jellemzően csökkenést tapasztalunk a

gimnazista tanulók felől a szakiskolások irányába, míg ez a tendencia megfordul az önbiza-

lomhiány kategória esetén, ahol enyhe növekedés tapasztalható. Mindegyik faktorkategória

mindkét vizsgált kompetenciaterülettel szignifikáns összefüggést mutat. A legerősebb az ösz-

szefüggés a feladattartás és a matematikateljesítmény között, ennél kicsit gyengébb az önbiza-

lomhiány negatívan befolyásoló ereje, a szövegértés-eredményekkel összefügg a feladattartás

és a teljesítményorientáltság.

Neveltségvizsgálat

A tanulók neveltségét valószerű szituációkban felkínált lehetőségek közötti választással,

illetve akár saját döntésopció megfogalmazásának lehetőségével vizsgáltuk. A szituációk

mindegyike a tanuló természetes közegében, osztálytársai, családja körében zajlik, és minden

egyes rövid helyzetleírás etikai dilemmát tartalmaz, melyben akárhogyan dönt a tanuló, érték-

rend-ütközéssel jár a választása.

A jogtalan előnyhöz jutás, ha annak tétje van (kudarckerülés), a tanulók harmada szá-

mára elfogadható lehetőség, míg ha ugyanez csak pillanatnyi elsőbbséghez vezet (informált-

ság), már csak ötödük számára fontos.

Az osztálytárs, barát iránti lojalitás mértékét befolyásolja, milyen szituációban kell ki-

állni mellette. Meglepően magas arányban, a válaszadók több mint fele vállal cinkosságot a

barátjával, ha az jogtalan anyagi haszonnal jár a lelepleződés veszélye nélkül, ha azonban a

barát melletti kitartás más indokolatlan megvádolásával jár, már csak a válaszadók ötöde tart

ki barátja mellett. Az osztálytárs iskolán kívüli viselkedése szolidaritással tölti el a tanulók

több mint harmadát még abban az esetben is, ha társukat vélhetőleg szer hatása alatt látták

iskolán kívül tanítási időben. Magát a felajánlott drogot azonban a tanulók több mint 90%-a

nem fogadná el.

Az erőszakkal való fenyegetettség a tanulók negyedét képes lenne rábírni arra, hogy

anyagi tehertételnek tegye ki magát és osztálytársait, ám a csoportosan elkövetett verbális

bántalmazásban csak 7%-uk venne maga is részt, 88%-uk elutasítja az osztálytárs ugratását.


Az osztállyal szemben nem tisztességesen viselkedő tanár ellenében a tanulók kéthar-

mada vállalna szolidaritást az osztálytársával és beszélné rá őt az elviselt méltánytalanság

ellenére is a közösségben maradásra.

A családi értékrend tiszteletben tartása a tanulók körülbelül fele számára magától érte-

tődő. A házibuli helyett a vidéki rokonlátogatásra ilyen arányban mennének, s még ennél is

nagyobb arányban fogadnák el, ha szüleik a divat követése érdekében nem vállalnak újabb

anyagi terheket. Ezzel szemben osztályközösségi szinten a családon belüli problémákról

majdnem a tanulók kétharmada nyíltan mer és tud beszélni és a kapcsolati konfliktust a tanu-

lók több mint négyötöde haladéktalanul rendezné.


4. Javaslatok, a tapasztalatok összegzése, reflektálás a mérés kiinduló hipo-

téziseire, a mért terület fejlesztése céljából célirányos javaslatok megfo-

galmazása

4.1. A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasz-

tott megállapítások

4.1.1. A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások

Matematikából a három iskolatípusba tartozó osztályok teljesítményének jelentősen kü-

lönböző átlageredményei (lásd 6. sz. melléklet 3.a táblázat) azt mutatják, hogy a szakiskolák

és a vegyes képzéstípusú intézmények esetén már a bemenetkor megfontolandó a felzárkózta-

tást, tematikus ismétlést szem előtt tartó intézkedési terv elkészítése. A fővárosi átlagtól való

jelentős, 10 százalékpontot meghaladó elmaradás indokolja ezt.

A mérés tanulságai alapján mindenekelőtt a tantervi szempontokra hívjuk fel a figyel-

met. Szükségesnek látszik az általános iskolai és a középiskolai tananyag, illetve a tantervi

követelmények átgondolása, átszervezése, átütemezése a többség számára való megtanítható-

ság, elsajátíthatóság szempontjából. A pedagógiai programoknak már a kompetenciaalapú

tanterveket kell tartalmazniuk. Ezek alapján újra kell gondolni, és ki kell dolgozni az iskola

kompetenciaalapú tanmeneteit is matematikából.

Az általános iskola ugyanis azoknál a tanulóknál alapozza meg a középiskolai matema-

tikai nevelés feltételeit, akiknek a többsége a gimnáziumi osztályokban jelenik meg. A szak-

középiskolai tanulók ettől jelentősen lemaradnak, a szakiskolai osztályok tanulói pedig a mi-

nimális alapokkal sem rendelkeznek. Ezt messzemenően ajánljuk figyelembe venni a kilence-

dikes tanmenetek megalkotásakor.

A felmérés azt mutatta, hogy az általános iskolai matematikai oktatás egyre sikereseb-

ben fejleszti a kombinatorikus gondolkodást, valamint megbízhatóan jó a tanulók teljesítmé-

nye a leíró statisztikai feladat megoldásában is. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel párhuzamosan

romlik a számolási készség, valamint a hozzárendelések és összefüggések készségszintű fel-

ismerése, alkalmazása. Az e témákban elért nyugtalanítóan gyenge eredmény viszont nem-

csak a matematikában lesz a továbbhaladás akadálya, hanem kudarcok sorozatát vetíti előre

mindazon tantárgyakban, amelyek jelentősen támaszkodnak a matematikai előismeretekre.

A középiskolában nagy arányban megjelenő gyenge előképzettségű tanulók fejlesztése

pedagógiai és szaktárgyi szempontból egyaránt állandó szaktanári jelenlétet, a diákok egyéni


haladási tempóját figyelembe vevő differenciált munka biztosítását igényli. Ezt nagy létszámú

csoportokban nem lehet megvalósítani, feltétlenül csoportbontásokra van szükség. A gyenge

munkafegyelmű, tanulásban alulmotivált diákok esetében a rendszeres visszajelzés, számon-

kérés elengedhetetlen. A kis egységekben megfogalmazott, így teljesíthető követelmények

megadhatják a siker lehetőségét, az értelmes tanulás örömét.

Ezek a tények arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai oktatás folyamán külön-

böző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek, szaktanárnak, annak

ellenére, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes kimeneti követelményekre kell

felkészíteniük tanítványaikat.

Komoly aggodalomra ad okot, például, hogy – mint azt már említettük – az alapvető

számolási feladatokban a szakközépiskolások és a szakiskolai tanulók jelentős hányada siker-

telen. Azt pedig külön ki kell emelnünk, hogy a társtudományokban leggyakrabban alkalma-

zott matematikai háttérismeretre, a százalékszámításra, az arány fogalmának és az elsőfokú

egyenletek megoldásának ismeretére is csak a gimnáziumi tanulóknál lehet számítani. Mint

azt az egyes feladatok kapcsán jeleztük, a szakközépiskolások tudása e területeken esetleges

volt, a szakiskolai tanulók pedig teljes tájékozatlanságot mutattak. Mivel ez a tény a többi

tantárgyban való sikertelen teljesítést is prognosztizálja, feltétlenül szükségesnek látszik a

matematikai alapismeretek biztos elsajátíttatását és megszilárdítását célzó, esetleg a tanuló

órarendjébe iktatható felzárkóztatás tartása. A rendelkezésre álló feladatgyűjtemények, segéd-

könyvek bőséges anyaggal szolgálnak a gyakorlásra.

Azokban az iskolákban vagy osztályokban, ahol a fővárosi átlagtól és az iskolatípus át-

lagától jelentősen gyengébb eredmények születtek, reálisan szembe kell nézni a helyzettel, és

a középiskolai matematikai nevelést ennek tudatában kell megtervezni. Mivel a bemeneti mé-

rés reprezentatív volta azt is jelenti, hogy a dolgozatok jelentős része az iskolában marad,

ezek eredményei segíthetik a csoportok kialakítását még azt megelőzően, hogy az iskola visz-

szakapná a mintában részvevők dolgozatait.

Javasoljuk a tematikus ismétlést, és mindenekelőtt a csoportbontást. Az iskolai és osz-

tályeredmények ismeretében már a második félévtől lehetséges lenne a képességszintek figye-

lembevételével kialakított, osztályokon átívelő csoportbontás is, természetesen biztosítva az

átjárhatóságot is. Ez az órarend szervezésében és a szakos ellátottságban a kilencedik évfo-

lyamon kezdeti nehézségeket jelenthet, amelyek azonban a szintre hozást követően, már a

tizedik évfolyamon jelentősen csökkennek.


Mivel az egyes iskolák a várható felhasználói körnek megfelelően tervezhetik meg pe-

dagógiai programjukat, ezen belül a mért műveltségterületek szaktárgyi programjait is, vilá-

gosan látni kell, hogy az igényes tanítási-tanulási folyamatok megvalósításán munkálkodhat-

nak-e, vagy inkább a hiányok pótlása, a felzárkóztatás, esetleg mindkét terület kerül a figye-

lem középpontjába. Az induló helyzet reális felismerésén túl a tanítási-tanulási folyamatnak

ezért nagyon fontos induló mozzanata a tapasztaltakat figyelembe vevő munkaközösségi és

szaktanári tervező munka. Az alkalmazott szakmódszertani eljárások közül az aktív egyéni

vagy kis csoportos tanulói tevékenységre alapozó feldolgozásra, a sokoldalú szemléltetés és a

differenciálás szükségességére hívjuk fel a figyelmet.

A mérési eredmények azt is jelzik, hogy a tanulók többsége nem rendelkezik a tudás

megszerzéséhez szükséges technikákkal. különösen nagy gondot jelent a folyamatos, rendsze-

res tanulás hiánya, ami a mért műveltségterületek jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres

haladásnak. A gyenge munkafegyelmű, tanulásban alulmotivált diákok esetében a rendszeres

visszajelzés, számonkérés elengedhetetlen. A kis egységekben megfogalmazott, így teljesíthe-

tő követelmények megadhatják a siker lehetőségét, az értelmes tanulás örömét.

A szaktárgyi pedagógiai iskolai tevékenységek megtervezésében, a vélhetően hatékony

módszerek megválasztásában javasoljuk a matematika szaktanácsadók segítségének igénybe-

vételét.

4.1.2. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások

Az olvasott szöveg megértésének képessége tantárgyközi kompetencia, nem köthető ki-

zárólagosan egyetlen tantárgyhoz, műveltségi területhez sem. A tanítási-tanulási folyamat

bármelyik szakaszán felmerül a kérdés, hogy a tanulói teljesítményekben milyen mértékben

jelenik meg a feladatok szövegének értelmezési szintje, hiszen mint az elemzésben már utal-

tam rá, kimagaslóan sok volt a feladatok, utasítások szövegének pontatlan, figyelmetlen ér-

telmezéséből származó rossz válasz.. Ezért szakterülettől független, általános pedagógiai fel-

adatként jelenik meg a szövegértési kompetencia fejlesztése, és nem utalhatjuk kizárólag a

magyar nyelv és irodalom tanárának hatáskörébe. Mint ahogy arra már a tavalyi mérés elem-

zésénél is utaltam, továbbra is fontos, hogy gyakorlásnál ne csak szépirodalmi, elbeszélő jel-

legű, hanem más területekről származó, magyarázó és dokumentum típusú szövegekkel is

dolgozzunk, illetve gyakoroltatni kell az utasítások szövegének értelmezését is. Azt is fontos-

nak tartom, hogy a szövegértés kompetenciájának fejlesztését segítő módszertani pedagógus-

továbbképzéseken ne csak magyar szakos pedagógusok, hanem minden más műveltségi terü-

leten oktató tanárok is részt vegyenek. A pedagógusok módszertani kultúráját ugyanis hozzá


kell igazítani a képességfejlesztés igényeihez. A tavalyi elemzésben már utaltam arra, hogy a

nemzetközi mérések tanúsága szerint az általános iskola felső tagozatán a képességfejlesztés

területén mulasztás történik, ezért a középiskolákban tanító pedagógusoknak tisztában kell

lenniük az e korosztály fejlesztését szolgáló módszerekkel, ha hatékonyan kívánják a felzár-

kóztatás feladatát megoldani. Nem változott az a tendencia, hogy sok esetben a középiskolába

bekerülő diák nem tud értő módon olvasni, vagy helytelen írásszokásai miatt olvashatatlan az

írása (ez utóbbira mostani mérésünk is több bizonyítékkal szolgál). Ilyenkor továbbra is a

középiskolai tanárnak kell az okokat megkeresnie, és javítania a hibákat, tehát előnyös, ha

ismeri a készségek hierarchikus rendszerét, ha tud diagnosztizálni. Ezért hasznos ismerni a

kompetenciafejlesztés módszereit az ábécétől az érettségiig13

.

Az eredmények javítása érdekében a tanítási-tanulási folyamat reformszemléletű meg-

újítására van szükség. A pedagógusoknak minél szélesebb körben meg kellene ismerniük a

reformpedagógiai irányzatok, alternatív oktatási-nevelési kezdeményezések elemeit. A siker-

hez elengedhetetlen, hogy a pedagógusok motiváltságot érezzenek a továbbképzéseken való

részvételre, az új módszerek megismerésére és alkalmazására, amit különböző pályázatok is

támogatnak. Tavalyi elemzésemben említettem néhány módszert, amelyekre most ismételten

szeretném felhívni a figyelmet.

A munka világában ma már egyre ismertebb a projekttervezés és projektvégrehajtás fo-

galma. A projektpedagógia olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen el-

végzendő tevékenység vagy probléma áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének, a ké-

pességek fejlesztésének folyamatára helyezi. Ide tartozik a projekt- vagy témahét fogalma is.

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli, a megismerés fő forrá-

sává a tanuló tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A tevékenység-központúság

biztosítása a közös tanítási-tanulási folyamatban speciális módszertani eszköztár meglétét

feltételezi a pedagógus részéről. Ennek a speciális módszertani eszköztárnak, közte a cso-

portmunka módszerének a megismerése és alkalmazása lehet a fejlesztés egyik útja14

.

A csoportmunka és a páros munka (nem összetévesztendő a csoportos jellegű egyéni te-

vékenységgel!) módszere fokozottan biztosítja a tevékenység-központúságot, és biztosítja a

feladat érdekességét, különlegességét, összetettségét, újszerűségét, ami a figyelem fenntartá-

sának fontos eszköze. A figyelem lehetőséget biztosít az információk szelektálására, felvételé-

re és feldolgozására, így alapfeltétele egy szöveg információi megértésének. A mérőlapok

13

Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig (Trezor Kiadó, Budapest, 2001.) 14

Merényi-Szabó-Takács szerk.:101 ötlet innovatív tanároknak (Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest, 2006.)


feladatainak többsége úgy ellenőrzi a szöveg megértését, hogy információkra kérdez rá, fon-

tos tehát a figyelem fejlesztése, minél hosszabb ideig tartó, minél nagyobb terjedelmű és mi-

nél intenzívebb ébren tartása. A tanulás aktívvá tételével, érdekes, változatos, játékos felada-

tok kitalálásával a csoportmunka keretein belül a figyelem eredményesen fejleszthető15

. A

csoportmunka kiválóan alkalmas a tanórai differenciálásra, vagyis az egyéni különbségek

figyelembe vételére, az egyénre szabott fejlesztésre.

A szövegértés képessége szoros összefüggésben van a szövegalkotási kompetenciákkal.

A mérőlapon többször kértük, hogy a tanuló egy mondatban vagy összefüggő mondatokban

válaszoljon a kérdésre. A helyes szövegalkotásnak egyik alapvető feltétele a szókincs fejlesz-

tése, amelynek két nagy területe van: a szókincs gyarapítása és a már ismert vagy használt

szavak jelentésének tisztázása, pontosítása. Ez utóbbi alapfeltétele a szöveg megértésének,

hiszen a szavak jelentésének ismerete nélkül a szövegegészt sem érhetjük meg. Ezért fontos a

tanulók aktív és passzív szókészletének mindennapos karban tartása, amelyhez szintén több

módszer áll a pedagógusok rendelkezésére.

A szövegértés összetett gondolkodási folyamat, melynek feltétele a tanuló már meglévő

tudása, a hosszú távú memóriában tárolt tudásstruktúrája. Ezért fontos a tanítási órán az elő-

készítés, melynek során felfrissítjük az új dolgok megértéséhez szükséges tudást. Ehhez jól

megtervezett kérdések kellenek. Ezek a kérdések biztosítják a megértés fejlesztését, ugyanak-

kor a tanulókat is irányítják a válaszadásban, a szövegben való eligazodásban.16

Ezért nagyon

fontos a tanárok kérdezési kultúrájának javítása, fejlesztése.

Léteznek már több műveltségi területre olyan kompetencia alapú oktatási programok,

programcsomagok, amelyek néhány oktatási intézményben bevezetésre kerültek, és a min-

dennapi oktatási gyakorlat részévé váltak. Ezeknek megismerése sok új ötlettel gazdagíthatja

a pedagógusok módszertani készletét.

15

Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig (Trezor Kiadó, Budapest, 2001.) 16

u.a.


5. Mellékletek: iskolasoros adatok

5.1. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika

feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan

5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegér-

tés-szövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan

5.3. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon

elért standardizált teljesítmény alapján

5.4. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon

elért teljesítmény alapján

5.5. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai

a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafi-

kusan

745702

679676

655626

601600596

581581575572568567558554550544543539534532526526524522517516515512512511503502499494494492485481479476472469469468468466465464462462460457456455454451448448447445444443441441438438436435434431431429428427421420419417

396392

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola Eötvös József GimnáziumMadách Imre Gimnázium

Veres Pálné GimnáziumNémet Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

Kossuth Lajos GimnáziumKárolyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Kölcsey Ferenc GimnáziumHunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános IskolaNeumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, KörnyeKossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki SzakközépiskolKárolyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű KözgTrefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza

Vörösmarty Mihály GimnáziumPetőfi Sándor Gimnázium

Nagy László Általános Iskola és GimnáziumSchulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki SzBerzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Ny

Teleki Blanka Közgazdasági SzakközépiskolaGundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki SzakközépiskolaPataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki SzakközépiBláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és

Széchenyi István GimnáziumKozma Lajos Faipari Szakközépiskola

Budai KözépiskolaPesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és SzakHorvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, ÁltalánoMechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SzakközépisVásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai SzakZrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló SzakközépiskolaKeleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és KolléBékésy György Posta- és Távközlésforgalmi SzakközéKatona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző IskolaVarga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és GimnáziSzily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza

Dr. Hetényi Géza Humán SzakközépiskolaJelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági SzakközéRaoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi

Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari SzakközépisKanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és

Verebély László Szakközépiskola és SzakiskolaJaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és SzakiGiorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari SzaCsepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, SzBánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és SzakiThan Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és SzakiskolaSzlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi SzakSzéchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Öveges József Gyakorló Középiskola és SzakiskolaModell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

Eötvös Loránd Szakközépiskola és SzakiskolaMagyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és SzakisFodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és SzakiskCsonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Ybl Miklós Építőipari Szakképző IskolaTerézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola éSzabómester Szakképző Iskola

Fővárosi

standard

átlag: 500


Gimnázium - matematika

745

702

679

676

655

626

601

600

581

554

550

547

544

523

515

503

502

485

470

438

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola

Eötvös József Gimnázium

Madách Imre Gimnázium

Veres Pálné Gimnázium

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

Kossuth Lajos Gimnázium

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Kölcsey Ferenc Gimnázium

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola

Vörösmarty Mihály Gimnázium

Petőfi Sándor Gimnázium

Budai Középiskola

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

Széchenyi István Gimnázium

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G

Gimnáziu-

mi átlag:

592


Szakközépiskola – matematika

596581575572568567558550543539534528526526522517516512511500499496494494494492487484484482480479479476475475472469465464463462462461460457457455455453452448448445444443436435435433430429427

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű KülNeumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, KörnyeKossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki SzakközépiskolKárolyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű KözgTrefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló SzaGundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi SzSchulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki SzBerzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Ny

Teleki Blanka Közgazdasági SzakközépiskolaCorvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és InFáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépi

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola ésKozma Lajos Faipari Szakközépiskola

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és SzakGanz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola

Mechatronikai Szakközépiskola és GimnáziumBolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis

Budai KözépiskolaVásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző IskolaPestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, SzaWesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és GimnáziBánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és SzakiKeleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és KolléCsepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági SzakközépiBékésy György Posta- és Távközlésforgalmi SzakközéKatona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko

Dr. Hetényi Géza Humán SzakközépiskolaJelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol

Verebély László Szakközépiskola és SzakiskolaBethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és GimnáziKanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola ésPogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari SzakközépisErzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi SzakCsepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző IskolaMagyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és SzakiskolaEötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

Öveges József Gyakorló Középiskola és SzakiskolaGiorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, SzModell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és SzakiSzéchenyi István Gyakorló Kereskedelmi SzakközépisThan Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko

Fodor József Szakképző Iskola és GimnáziumTerézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és SzakisCsonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Magyar Hajózási Szakközépiskola és SzakiskolaHarsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis

Szakkö-

zépiskolai

átlag: 493


Szakiskola – matematika

499

439

437

436

436

431

431

431

430

420

419

418

416

411

409

409

408

406

397

396

396

392

389

385

384

384

383

366

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és


Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola

Szabómester Szakképző Iskola

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki

Szakisko-

lai átlag:

415


5.6. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai

a szövegértés-szövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény

alapján, grafikusan

679675

649631629616612

593577575575575572569561560556555551550546546541541541538537531528528521519518515513508507507502500500498498495492491490490489488485484479478473471471468467464464463462455448447446446443440437435422422421420

400396396389388383

350

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Eötvös József GimnáziumFazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola

Veres Pálné GimnáziumMadách Imre Gimnázium

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Kölcsey Ferenc GimnáziumZrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű KülKossuth Lajos Gimnázium

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki SzakközépiskolNagy László Általános Iskola és Gimnázium

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló MűszaKárolyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg

Vörösmarty Mihály GimnáziumSzéchenyi István Gimnázium

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki SzakközépiskolaPetőfi Sándor Gimnázium

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, GBerzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási NyNeumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

Teleki Blanka Közgazdasági SzakközépiskolaGundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, KörnyeTrefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi SzakközépiskolaDr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola

Kozma Lajos Faipari SzakközépiskolaKeleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és InFáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki SzakközépiEgressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki SzakközépiskolaBethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és KolléSchulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, SzBláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és

Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi SzakközéPesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak

Budai KözépiskolaJaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai SzakErzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző IskoRaoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi

Mechatronikai Szakközépiskola és GimnáziumModell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

Fodor József Szakképző Iskola és GimnáziumSemmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és SzakiskDobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és SzakiLeövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SzakközépisMagyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola ésVarga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari SzaGanz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola

Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari SzakközépisJelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol

Eötvös Loránd Szakközépiskola és SzakiskolaHarsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi SzakközépisThan Károly Gimnázium, Szakközépiskola és SzakiskoSzily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, SzaTerézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola ésVerebély László Szakközépiskola és Szakiskola

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és SzakiMagyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és SzakiskNikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, ÁltalánoCsepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és SzakiskolaArany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Ybl Miklós Építőipari Szakképző IskolaÖveges József Gyakorló Középiskola és SzakiskolaKaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és SzakiskolaPesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é


Fővárosi

standard

átlag: 500


Gimnázium – szövegértés-szövegalkotás

679

675

649

631

629

616

612

593

577

575

572

566

560

556

551

550

534

531

487

421

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Eötvös József Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola

Veres Pálné Gimnázium

Madách Imre Gimnázium

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Kölcsey Ferenc Gimnázium

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola

Kossuth Lajos Gimnázium

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

Vörösmarty Mihály Gimnázium

Széchenyi István Gimnázium

Petőfi Sándor Gimnázium

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G

Budai Középiskola

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko


Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno

Gimnázi-

umi átlag:

590


Szakközépiskola – szövegértés-szövegalkotás

575575569569561546546541541538537528528522521519518515513508508508507507507504504502501500500498498495492490490490489488483478477476471471470469468465464462462459455455446440440433418

396395

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű KülÚjpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi SzKossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló MűszaKárolyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg

Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási NyNeumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

Teleki Blanka Közgazdasági SzakközépiskolaPetrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló SzaII. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi SzakközépiskolaDr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki SzakközépiskolaKozma Lajos Faipari Szakközépiskola

Keleti Károly Közgazdasági SzakközépiskolaPataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki SzakközépiEgressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és SzakiModell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági SzakközéErzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi SzakSzent István Közgazdasági Szakközépiskola és KolléSchulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki SzCsepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző IskolaBókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, SzBánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola ésBékésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközé

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és GimnáziPesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző IskolaPestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző IskoFodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és GimnáziMechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

Eötvös Loránd Szakközépiskola és SzakiskolaGanz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola

Budai KözépiskolaKanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági SzakközépiLeövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és SzakiBolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SzakközépisTerézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és SzakisSzily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza

Magyar Hajózási Szakközépiskola és SzakiskolaMagyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és SzakiskGiorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari SzaHarsányi János Gazdasági Szakközépiskola és SzakisPogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari SzakközépisSzász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és SzakiJelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és SzakiskoSzéchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Öveges József Gyakorló Középiskola és SzakiskolaKaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

Szakkö-

zépiskolai

átlag: 497


Szakiskola – szövegértés-szövegalkotás

486

475

454

454

434

433

421

420

418

413

409

407

403

396

391

386

383

382

380

379

377

376

376

373

359

356

351

350

0 100 200 300 400 500 600 700 800

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é


Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola


Szakisko-

lai átlag:

398

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 54 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

5.7. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján

Iskola neve

Kó

dja

Szövegértés Matematika

Iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 136 396 74

440 63 356 60 435 80

479 88 397 46

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakisko-

la 101 437 88

501 52 379 73 444 80

482 92 409 48

Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola 102 500 76

500 76

472 55

472 55

Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Kül-

kereskedelmi Szakközépiskola 146 546 70

546 70

539 71

539 71

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 147 508 58

508 58

462 58

462 58

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 103 500 87

500 87

516 79

516 79

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola

és Gimnázium 148 502 79

502 79

445 70

445 70

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és

Kollégium 149 471 89

471 89

496 89

496 89

Budai Középiskola 106 498 86 534 72 478 87

512 83 547 72 494 84

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 150 555 64 566 65 522 51

524 67 523 65 528 74

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 151 479 76

504 72 454 73 447 64

475 65 420 51

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégi-

um 152 420 80

433 74 351 71 454 62

457 64 439 48

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 153 400 75

418 76 376 66 420 51

430 49 406 50

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 155 478 84

504 79 434 73 469 67

494 65 431 50

Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola 156 528 65

528 65

465 60

465 60

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 107 513 76

513 76

526 72

526 72

Eötvös József Gimnázium 200 679 45 679 45

702 62 702 62

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 104 448 99

488 80 359 77 431 66

452 66 384 35

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola

és Szakiskola 108 491 59

507 54 475 60 438 57

457 54 418 54

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola 158 515 61

515 61

517 66

517 66

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimná-

zium 159 675 47 675 47

745 57 745 57

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 160 485 75

490 76 454 62 427 57

435 57 383 39

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és

Szakiskola 161 463 94

483 86 380 84 481 89

500 86 396 41

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépis-

kola és Szakiskola 162 464 82

464 82

448 68

448 68

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző

Iskola 163 541 77

569 68 486 65 532 73

550 72 499 64


Iskola neve

Kó

dja




Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 165 447 89

462 87 403 81 428 64

427 61 431 75

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 166 531 69 531 69

503 113 503 113

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű

Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola 111 575 61

575 61

596 75

596 75

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközép-

iskola 167 537 70

537 70

526 103

526 103

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola 137 495 75

495 75

455 70

455 70

Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola 113 455 72

455 72

464 74

464 74

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 168 388 70

395 81 386 67 441 54

453 53 437 55

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázi-

um 115 467 87

477 90 421 54 457 63

461 64 436 57

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági

Szakközépiskola 116 561 65

561 65

567 85

567 85

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 117 612 51 612 51

601 63 601 63

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és

Gimnázium 169 490 65

490 65

469 63

469 63

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola 121 519 70

519 70

479 58

479 58

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázi-

um, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola 138 649 27 649 27

581 58 581 58

Kossuth Lajos Gimnázium 119 575 75 575 75

626 70 626 70

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szak-

középiskola és Szakiskola 172 569 78

569 78

572 77

572 77

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola 174 521 70

521 70

512 62

512 62

Kölcsey Ferenc Gimnázium 120 593 56 593 56

600 65 600 65

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 122 471 87

471 87

443 67

443 67

Madách Imre Gimnázium 201 629 56 629 56

679 63 679 63

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola 140 422 93

465 89 373 73 421 75

455 78 385 51

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola 177 468 88

468 88

429 57

429 57

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 123 489 74

489 74

499 81

499 81

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szak-

középiskola és Szakiskola 178 488 74

508 65 420 63 431 51

444 42 389 56

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 124 572 64 572 64

544 83 544 83

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 125 616 49 616 49

655 83 655 83

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 141 546 88

546 88

581 100

581 100

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola,

Gimnázium és Diákotthon 190 421 75 421 75

502 74 502 74

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola 142 389 73

396 77 376 64 434 61

448 65 409 44


Iskola neve

Kó

dja




Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai

Szakközépiskola 179 518 83

518 83

522 87

522 87

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 133 498 85

498 85

511 83

511 83

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium 180 383 76

383 76 396 52

396 52

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 181 492 73

492 73

492 70

492 70

Petőfi Sándor Gimnázium 126 551 73 551 73

550 80 550 80

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi

és Informatikai Szakközépiskola 127 541 82

541 82

575 90

575 90

Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és

Gimnázium 183 462 95

462 95

460 76

460 76

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 184 490 65

490 65

462 66

462 66

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépis-

kola 185 507 80

507 80

543 81

543 81

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 186 484 92

498 87 409 82 468 87

484 84 384 49

Szabómester Szakképző Iskola 143 350 70

350 70 392 50

392 50

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 188 422 86

459 84 377 66 451 66

480 57 416 60

Széchenyi István Gimnázium 129 556 74 556 74

515 70 515 70

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola 189 446 71

446 71

436 58

436 58

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 130 507 70

507 70

476 81

476 81

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és

Kollégium 191 443 81

469 84 407 60 466 85

487 93 436 65

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium,

Szakközépiskola és Diákotthon 192 550 121 550 121

438 34 438 34

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 193 541 63

541 63

534 72

534 72

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 194 440 73

470 60 425 77 417 53

433 49 409 54

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 144 446 91 487 76 455 91 382 73 441 70 470 71 435 68 408 52

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépis-

kola 131 538 82

538 82

558 88

558 88

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakis-

kola és Gimnázium 132 575 78

575 78

568 84

568 84

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és

Szakiskola 195 464 64

476 56 413 75 468 63

475 64 431 47

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola 134 528 66

528 66

494 61

494 61

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola 196 435 70

440 73 418 55 456 60

463 59 430 59

Veres Pálné Gimnázium 199 631 54 631 54

676 68 676 68

Vörösmarty Mihály Gimnázium 197 560 68 560 68

554 70 554 70

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 198 473 89

508 70 391 75 448 76

484 59 366 38


Iskola neve

Kó

dja




Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 157 396 61

396 61 419 49

419 49

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola 135 577 75 577 75

485 48 485 48

5.8. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján

Iskola neve

Kó

dja


Iskola Gimnázium Szakközép-

iskola Szakiskola Iskola Gimnázium

Szakközép-

iskola Szakiskola


Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 136 27% 14%

36% 12% 20% 12% 24% 16%

33% 18% 16% 9%

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakisko-

la 101 35% 17% 47% 10% 24% 14% 26% 16% 33% 19% 19% 10%

Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola 102 47% 15% 47% 15% 31% 11% 31% 11%

Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Kül-

kereskedelmi Szakközépiskola 146 56% 13% 56% 13% 45% 14% 45% 14%

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 147 49% 11% 49% 11% 29% 12% 29% 12%

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 103 47% 17% 47% 17% 40% 16% 40% 16%

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola

és Gimnázium 148 48% 15% 48% 15% 26% 14% 26% 14%


Kollégium 149 42% 17% 42% 17% 36% 18% 36% 18%

Budai Középiskola 106 47% 16% 54% 14% 43% 17% 40% 17% 46% 14% 36% 17%

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 150 58% 12% 60% 12% 51% 10% 42% 13% 42% 13% 43% 15%

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 151 43% 15% 48% 14% 38% 14% 26% 13% 32% 13% 21% 10%

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégi-

um 152 32% 15% 34% 14% 19% 13% 28% 12% 28% 13% 25% 10%

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 153 28% 14% 31% 15% 23% 13% 21% 10% 23% 10% 18% 10%

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 155 43% 16% 48% 15% 35% 14% 31% 13% 36% 13% 23% 10%

Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola 156 52% 12% 52% 12% 30% 12% 30% 12%

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 107 50% 14% 50% 14% 42% 14% 42% 14%

Eötvös József Gimnázium 200 81% 9% 81% 9% 78% 12% 78% 12%

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 104 37% 19% 45% 15% 20% 15% 23% 13% 27% 13% 14% 7%

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola

és Szakiskola 108 46% 11% 48% 10% 42% 12% 24% 12% 28% 11% 21% 11%


Iskola neve

Kó

dja




Szakközép-

iskola Szakiskola


Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola 158 50% 12% 50% 12% 41% 13% 41% 13%

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimná-

zium 159 81% 9% 81% 9% 87% 12% 87% 12%

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 160 44% 14% 45% 15% 38% 12% 22% 12% 24% 11% 13% 8%

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és

Szakiskola 161 40% 18% 44% 16% 24% 16% 33% 18% 37% 17% 16% 8%

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépisko-

la és Szakiskola 162 40% 16% 40% 16% 26% 14% 26% 14%


Iskola 163 55% 15% 60% 13% 44% 12% 44% 15% 47% 14% 37% 13%

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 165 37% 17% 40% 17% 29% 16% 23% 13% 22% 12% 23% 15%

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 166 53% 13% 53% 13% 38% 23% 38% 23%

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű

Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola 111 62% 12% 62% 12% 56% 15% 56% 15%

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközép-

iskola 167 54% 13% 54% 13% 42% 21% 42% 21%

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola 137 46% 14% 46% 14% 28% 14% 28% 14%

Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola 113 39% 14% 39% 14% 30% 15% 30% 15%

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 168 26% 13% 27% 16% 25% 13% 25% 11% 27% 11% 24% 11%

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázi-

um 115 41% 17% 43% 17% 32% 10% 28% 13% 29% 13% 24% 12%


Szakközépiskola 116 59% 12% 59% 12% 51% 17% 51% 17%

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 117 69% 10% 69% 10% 57% 13% 57% 13%

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és

Gimnázium 169 45% 12% 45% 12% 31% 13% 31% 13%

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola 121 51% 13% 51% 13% 33% 12% 33% 12%

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázi-

um, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola 138 76% 5% 76% 5% 53% 12% 53% 12%

Kossuth Lajos Gimnázium 119 61% 14% 61% 14% 62% 14% 62% 14%

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szak-

középiskola és Szakiskola 172 60% 15% 60% 15% 52% 15% 52% 15%

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola 174 51% 13% 51% 13% 40% 13% 40% 13%

Kölcsey Ferenc Gimnázium 120 65% 11% 65% 11% 57% 13% 57% 13%

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 122 42% 17% 42% 17% 25% 13% 25% 13%

Madách Imre Gimnázium 201 72% 11% 72% 11% 73% 13% 73% 13%

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola 140 32% 18% 41% 17% 23% 14% 21% 15% 28% 16% 14% 10%


Iskola neve

Kó

dja




Szakközép-

iskola Szakiskola


Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola 177 41% 17% 41% 17% 23% 11% 23% 11%

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 123 45% 14% 45% 14% 37% 16% 37% 16%

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakkö-

zépiskola és Szakiskola 178 45% 14% 49% 12% 32% 12% 23% 10% 26% 9% 15% 11%

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 124 61% 12% 61% 12% 46% 17% 46% 17%

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 125 69% 9% 69% 9% 68% 17% 68% 17%

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 141 56% 17% 56% 17% 53% 20% 53% 20%

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola,

Gimnázium és Diákotthon 190 32% 14% 32% 14% 37% 15% 37% 15%

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola 142 26% 14% 27% 15% 24% 12% 24% 12% 26% 13% 19% 9%


Szakközépiskola 179 51% 16% 51% 16% 42% 18% 42% 18%

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 133 47% 16% 47% 16% 39% 17% 39% 17%

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium 180 25% 15% 25% 15% 16% 11% 16% 11%

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 181 46% 14% 46% 14% 35% 14% 35% 14%

Petőfi Sándor Gimnázium 126 57% 14% 57% 14% 47% 16% 47% 16%

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi

és Informatikai Szakközépiskola 127 55% 16% 55% 16% 52% 18% 52% 18%

Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és

Gimnázium 183 40% 18% 40% 18% 29% 15% 29% 15%

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 184 45% 12% 45% 12% 29% 13% 29% 13%

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépis-

kola 185 48% 15% 48% 15% 46% 16% 46% 16%

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 186 44% 18% 47% 17% 30% 16% 30% 18% 34% 17% 14% 10%

Szabómester Szakképző Iskola 143 19% 13% 19% 13% 15% 10% 15% 10%

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 188 32% 16% 39% 16% 24% 13% 27% 13% 33% 11% 20% 12%

Széchenyi István Gimnázium 129 58% 14% 58% 14% 40% 14% 40% 14%

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola 189 37% 14% 37% 14% 24% 12% 24% 12%

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 130 48% 13% 48% 13% 32% 16% 32% 16%


Kollégium 191 36% 15% 41% 16% 29% 11% 30% 17% 34% 19% 24% 13%


Szakközépiskola és Diákotthon 192 57% 23% 57% 23% 25% 7% 25% 7%

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 193 55% 12% 55% 12% 44% 15% 44% 15%

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 194 36% 14% 41% 11% 33% 15% 20% 11% 24% 10% 19% 11%

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 144 37% 17% 45% 15% 38% 17% 25% 14% 25% 14% 31% 14% 24% 14% 18% 11%


Iskola neve

Kó

dja




Szakközép-

iskola Szakiskola


Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközép-

iskola 131 54% 16% 54% 16% 49% 18% 49% 18%

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szak-

iskola és Gimnázium 132 61% 15% 61% 15% 51% 17% 51% 17%


Szakiskola 195 40% 12% 43% 11% 31% 14% 31% 13% 32% 13% 23% 9%

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola 134 53% 13% 53% 13% 36% 12% 36% 12%

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola 196 35% 13% 36% 14% 31% 11% 28% 12% 30% 12% 23% 12%

Veres Pálné Gimnázium 199 72% 10% 72% 10% 73% 14% 73% 14%

Vörösmarty Mihály Gimnázium 197 59% 13% 59% 13% 48% 14% 48% 14%

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 198 42% 17% 49% 13% 26% 14% 27% 15% 34% 12% 10% 8%

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 157 27% 12% 27% 12% 21% 10% 21% 10%

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola 135 62% 14% 62% 14% 34% 10% 34% 10%

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 61 1088 Budapest, Vas u. 8-10

6. Mellékletek: idősoros adatok

Az alábbiakban a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és

jogelődje, a Fővárosi Pedagógiai Intézet által a 2006/2007., 2007/2008. és a 2008/2009. tanév kez-

detekor a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamára belépő tanulók köré-

ben szövegértésből és matematikából végzett bemeneti mérések adatait tartalmazó táblázatokat ösz-

szehasonlítható formában jelenítjük meg.

Az adatok összehasonlíthatóságának azonban vannak az értelmezés során tekintetbe veendő

korlátai.

A 2006/2007. tanévben végzett mérés az összes tanuló részvételével zajlott, ezen adatok a tel-

jes populációt írják le. A 2007/2008. és a 2008/2009. tanévi mérés reprezentatív mintavételi eljárás

alkalmazásával történt, a mérésbe már csak az érintett tanulók egyharmada került.

A 2006/2007. tanévi tudásszint-mérésen alapuló bemeneti kompetenciamérés, a tanulók álta-

lános iskolában megszerzett ismereteinek leképezésére volt nagyobb mértékben alkalmas. A

2007/2008. és a 2008/2009. évi kompetenciaalapú mérés a tudás és képességek alkalmazni tudását,

és az arra való hajlandóságot helyezte a mérés elméleti hátterének középpontjába.

A három évfolyamon iskolánként is három különböző populációtól gyűjtött adatállománnyal

dolgoztunk, az egymást követő három évfolyam tanulóinak tudása, képességei, kompetenciái között

nem törvényszerű az összefüggés. Az évfolyamra belépő tanulók képességmutatói a belépés pillana-

tában nem az adott közoktatási intézménynek, sokkal inkább annak az általános iskolának a tevé-

kenységére szolgáltathatnának információt, ahol a megelőző évfolyamo(ka)t a tanuló elvégezte. A

vizsgált középfokú oktatási intézmény vonatkozásában arról kaphatunk áttekintést e mutatók segít-

ségével, hogy milyen szinten állnak a felvételt nyert tanulók, ezáltal az intézményi fejlesztő munka

kiinduló alapját jelentik a későbbi mérések eredményeinek összehasonlításához. A belépő adatok

prediktív validitásának próbája ugyanezen tanulók 10. évfolyamon teljesített kompetenciamérés-

eredménye lesz, amely már megbízató alapul szolgál az iskola fejlesztőmunkájára való következte-

tés levonására.


1. táblázat. A 2006., a 2007. és a 2008. évi bemeneti mérés eredményei

Szövegértés teszt Matematika teszt

2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.

Összteljesítmény 59% 46% 47%

Összteljesítmény 43% 37% 37%

19 pont 20 pont 21 pont 21 pont 20 pont 19 pont

Szórás 15% 18% 19%

Szórás 22% 21% 20%

5 pont 8 pont 9 pont 11 pont 11 pont 10 pont

Relatív szórás 26% 40% 43% Relatív szórás 53% 57% 53%

Jegy-teszt korrelá-

ció 0,48 0,57 0,56

Jegy-teszt korrelá-

ció 0,63 0,64 0,64

Cronbach-alfa 0,74 0,88 0,90 Cronbach-alfa 0,94 0,94 0,93

2. táblázat. A 2006., a 2007. és a 2008. évi bemeneti mérés eredményei

A képzés típusa


standard* teljesítmény standard* teljesítmény

átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Gimnázium 2006. 572 80 70% 12% 578 92 60% 20%

2007. 586 92 61% 17% 572 105 53% 22%

2008. 590 81 64% 16% 592 105 56% 21%

Szakközépiskola 2006. 497 90 59% 14% 497 89 42% 19%

2007. 501 85 45% 15% 502 89 38% 19%

2008. 497 86 47% 16% 493 85 36% 17%

Szakiskola 2006. 414 96 46% 15% 406 66 22% 14%

2007. 412 74 29% 13% 417 61 20% 13%

2008. 398 76 28% 15% 415 57 20% 11%

Összesített eredmény 2006. 500 100 59% 15% 500 100 43% 22%

2007. 500 100 46% 18% 500 100 37% 21%

2008. 500 100 47% 19% 500 100 37% 20%

* 500 standardpontos átlagra, 100 pontos szórásra transzformált teljesítményeredmények


3. a-b táblázat. A 2006., a 2007. és a 2008. évi bemeneti mérés eredményei képzéstípusonként

A kép-

zés

típusa

Az iskola típusa


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.

Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás

Gim

ná

ziu

m

Gimnázium 72% 12% 66% 15% 66% 15% 64% 19% 60% 20% 58% 21%

Gimnázium és

szakközépiskola 68% 12% 54% 13% 56% 13% 54% 17% 43% 16% 44% 14%

Gimnázium, szakközép-

iskola és szakiskola 62% 12% 42% 12% 45% 15% 38% 17% 27% 16% 31% 14%

Sza

kk

özé

pis

ko

la Szakközépiskola 60% 13% 48% 15% 49% 16% 45% 20% 43% 19% 38% 18%

Szakközépiskola

és gimnázium 61% 13% 48% 15% 44% 16% 44% 19% 38% 17% 37% 17%

Szakközépiskola és

szakiskola 56% 14% 41% 15% 42% 16% 37% 18% 32% 17% 31% 15%



Sza

kis

ko

la Szakiskola 46% 15% 29% 14% 23% 14% 23% 15% 23% 15% 17% 10%

Szakiskola és

szakközépiskola 46% 14% 29% 13% 29% 15% 23% 15% 20% 13% 20% 12%



A kép-

zés

típusa

Az iskola típusa


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.

Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás

Gim

ná

ziu

m

Gimnázium 585 77 614 82 601 77 599 86 604 94 605 104

Gimnázium és

szakközépiskola 556 76 545 72 548 70 553 80 523 76 536 69


iskola és szakiskola 518 80 481 67 487 76 481 80 450 74 470 71

Sza

kk

özé

pis

ko

la Szakközépiskola 505 87 515 83 510 83 510 83 523 91 505 88

Szakközépiskola

és gimnázium 512 84 517 83 484 85 507 85 506 82 498 83

Szakközépiskola és

szakiskola 479 95 479 81 473 86 476 85 477 79 469 72



Sza

kis

ko

la Szakiskola 410 96 408 79 374 71 382 56 430 70 402 51

Szakiskola és

szakközépiskola 415 95 412 74 404 77 410 67 419 60 417 58



Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 64 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamának

2006., a 2007. és a 2008. évi standardizált bemeneti teljesítményadatai

Az iskola Szövegértés teljesítmény standardpontban Matematika teljesítmény standardpontban

2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.

neve kódja átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 136 472 96 463 83 396 74 422 68 431 68 435 80

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 101 407 97 435 78 437 88 456 78 449 72 444 80

Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium 145 479 93 468 81

Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola 102 510 82 527 83 500 76 486 80 503 80 472 55

Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külke-

reskedelmi Szakközépiskola 146 517 62 555 61 546 70 522 78 540 70 539 71

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 147 512 80 467 80 508 58 509 83 479 98 462 58

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 103 500 74 539 64 500 87 516 74 523 70 516 79

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és

Gimnázium 148 543 72 454 87 502 79 486 90 442 73 445 70


Kollégium 149 507 74 423 80 471 89 532 72 441 72 494 89

Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola 105 410 95 396 71

Budai Középiskola 106 527 90 506 89 498 86 544 94 518 90 512 83

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 150 575 66 525 81 555 64 540 69 524 82 524 67

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 151 442 86 489 69 479 76 448 68 462 70 447 64

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 152 415 99 425 94 420 80 438 77 429 73 454 62

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 153 404 81 409 70 400 75 414 68 419 67 420 51

Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 154 394 96 402 72

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 155 484 72 460 86 478 84 452 72 469 88 469 67

Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola 156 569 69 511 55 528 65 494 78 475 76 465 60

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 107 515 77 512 87 513 76 493 86 545 85 526 72

Eötvös József Gimnázium 200 628 58 686 66 679 45 660 66 680 59 702 62

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 104 389 86 459 80 448 99 449 78 476 76 431 66

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és

Szakiskola 108 483 85 504 87 491 59 433 66 470 70 438 57



2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola 158 487 75 498 77 515 61 517 89 503 65 517 66

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázi-

um 159 633 60 661 69 675 47 710 52 730 72 745 57

Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola 109 536 71 491 73

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 160 513 83 453 70 485 75 420 69 435 70 427 57

Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola 110 511 88 507 82

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szak-

iskola 161 482 84 423 71 463 94 498 85 479 86 481 89

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola

és Szakiskola 162 498 93 417 66 464 82 480 72 456 66 448 68


Iskola 163 539 81 526 73 541 77 549 78 535 78 532 73

Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola 164 539 73 495 70

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 165 463 106 440 75 447 89 435 64 420 62 428 64

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 166 575 108 570 81 531 69 524 93 524 86 503 113

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedel-

mi, Közgazdasági Szakközépiskola 111 589 69 583 73 575 61 599 71 585 79 596 75

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépis-

kola 167 522 79 512 74 537 70 554 78 493 80 526 103

Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola 112 472 96 429 75

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola 137 498 95 520 85 495 75 448 79 517 88 455 70

Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola és Gimnázium 113 477 85 477 73 455 72 438 74 444 68 464 74

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 168 376 89 398 64 388 70 407 67 427 59 441 54

Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola 114 557 74 506 73

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium 115 471 82 477 69 467 87 428 75 438 58 457 63


Szakközépiskola 116 558 68 571 84 561 65 583 65 570 77 567 85

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 117 585 81 626 69 612 51 597 60 590 67 601 63

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gim-

názium 169 495 84 452 67 490 65 498 77 496 82 469 63

Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 170 463 77 492 80


Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola 121 529 67 531 63 519 70 550 71 564 78 479 58


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 171 449 108 431 71

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola 138 565 52 597 71 649 27 464 61 574 95 581 58

Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és

Szakiskola 118 482 84 497 74

Kossuth Lajos Gimnázium 119 603 60 601 54 575 75 631 55 599 53 626 70

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középis-

kola és Szakiskola 172 486 80 565 60 569 78 593 69 612 65 572 77

Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnázium 173 552 79 501 86

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola 174 505 65 497 71 521 70 519 73 541 73 512 62

Kölcsey Ferenc Gimnázium 120 574 55 610 61 593 56 593 77 580 84 600 65

Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 175 417 83 463 83

Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola 176 488 82 416 54

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 122 484 77 470 62 471 87 472 72 504 79 443 67

Madách Imre Gimnázium 201 612 57 693 51 629 56 614 66 636 64 679 63

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola 140 474 96 445 77 422 93 453 72 449 74 421 75

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola 177 452 85 446 54 468 88 433 76 475 79 429 57

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 123 520 83 498 94 489 74 518 79 537 89 499 81

Mérei Ferenc Szakiskola 139 382 112 367 47


zépiskola és Szakiskola 178 494 66 438 80 488 74 461 74 439 80 431 51

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 124 555 67 588 72 572 64 568 65 641 69 544 83

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 125 626 58 621 76 616 49 588 59 627 90 655 83

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 141 543 76 515 71 546 88 586 89 575 92 581 100

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola 142 443 102 448 79 389 73 423 69 418 61 434 61


Szakközépiskola 179 477 75 537 87 518 83 565 70 549 89 522 87

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 133 530 84 511 61 498 85 531 79 546 62 511 83

Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium 180 445 99 448 82 383 76 445 92 447 80 396 52

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 181 497 73 502 79 492 73 479 73 498 86 492 70


Petőfi Sándor Gimnázium 126 514 97 576 65 551 73 577 75 572 67 550 80


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 182 505 69 426 63

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és

Informatikai Szakközépiskola 127 529 82 487 91 541 82 529 86 484 96 575 90

Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gim-

názium 183 500 87 466 92 462 95 528 89 483 91 460 76

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 184 519 79 556 73 490 65 515 77 500 75 462 66

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépisko-

la 185 521 76 560 85 507 80 577 92 556 78 543 81

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 186 492 91 487 87 484 92 445 72 459 75 468 87

Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola 187 469 92 447 81

Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 128 480 80 411 61

Szabómester Szakképző Iskola 143 428 81 408 79 350 70 390 59 430 70 392 50

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 188 457 86 405 57 422 86 417 70 421 58 451 66

Széchenyi István Gimnázium 129 576 63 564 60 556 74 542 78 564 80 515 70

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola 189 462 79 537 73 446 71 440 80 458 68 436 58

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 130 526 85 535 75 507 70 504 78 544 71 476 81

Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és

Gimnázium 190 493 162 460 82 421 75 603 110 504 82 502 74


Kollégium 191 481 90 466 77 443 81 502 98 441 63 466 85


Szakközépiskola és Diákotthon 192 565 91 446 82 550 121 490 96 526 79 438 34

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 193 550 61 595 62 541 63 538 63 552 89 534 72

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 194 462 111 441 71 440 73 462 88 462 69 417 53

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 144 474 109 444 77 446 91 459 80 434 65 441 70

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola 131 513 74 497 82 538 82 531 83 497 88 558 88

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

és Gimnázium 132 517 90 521 66 575 78 553 82 595 90 568 84


Szakiskola 195 495 73 518 67 464 64 466 79 486 60 468 63

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola 134 492 86 582 61 528 66 503 70 547 94 494 61


Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola 196 471 88 480 75 435 70 482 70 479 86 456 60


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Veres Pálné Gimnázium 199 600 60 638 60 631 54 635 58 617 91 676 68

Vörösmarty Mihály Gimnázium 197 567 68 586 71 560 68 522 84 570 86 554 70

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 198 415 89 484 69 473 89 484 88 466 60 448 76

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 157 417 110 407 90 396 61 423 76 409 59 419 49

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola 135 551 80 593 68 577 75 554 75 560 89 485 48 * az eredmények minden éven tantárgyanként 500 standard pontos átlagra és 100 standard pontos szórásra transzformáltak


Az iskola Szövegértés teljesítmény Matematika teljesítmény

2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 136 55% 15% 39% 15% 27% 14% 26% 15% 23% 14% 24% 16%

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 101 45% 15% 33% 14% 35% 17% 33% 17% 27% 15% 26% 16%

Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium 145 56% 14% 36% 18%

Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola 102 61% 12% 50% 15% 47% 15% 39% 17% 38% 17% 31% 11%

Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külke-

reskedelmi Szakközépiskola 146 62% 9% 55% 11% 56% 13% 47% 17% 46% 15% 45% 14%

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 147 61% 12% 39% 15% 49% 11% 45% 18% 33% 21% 29% 12%

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 103 59% 11% 52% 11% 47% 17% 46% 16% 42% 15% 40% 16%

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és

Gimnázium 148 66% 11% 37% 16% 48% 15% 39% 20% 25% 16% 26% 14%


Kollégium 149 60% 11% 31% 14% 42% 17% 50% 16% 25% 15% 36% 18%

Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola 105 46% 14% 20% 16%

Budai Középiskola 106 63% 14% 46% 16% 47% 16% 52% 21% 41% 19% 39% 17%

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 150 71% 10% 50% 15% 58% 12% 51% 15% 43% 18% 42% 13%

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 151 50% 13% 43% 12% 43% 15% 31% 15% 29% 15% 26% 13%

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 152 46% 15% 32% 17% 32% 15% 29% 17% 22% 16% 28% 12%

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 153 45% 12% 29% 13% 28% 14% 24% 15% 20% 14% 21% 10%

Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 154 43% 15% 21% 16%

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 155 57% 11% 38% 16% 43% 16% 32% 16% 31% 19% 31% 13%

Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola 156 70% 11% 47% 10% 52% 12% 41% 17% 32% 16% 30% 12%

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 107 62% 12% 47% 16% 50% 14% 41% 19% 47% 18% 42% 14%

Eötvös József Gimnázium 200 79% 9% 79% 12% 81% 9% 78% 14% 76% 13% 78% 12%

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 104 42% 13% 38% 14% 37% 19% 32% 17% 32% 16% 23% 13%

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és

Szakiskola 108 57% 13% 46% 16% 46% 11% 28% 14% 31% 15% 24% 12%

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola 158 57% 11% 45% 14% 50% 12% 46% 19% 38% 14% 41% 13%



2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázi-

um 159 79% 9% 74% 12% 81% 9% 88% 11% 87% 16% 87% 12%

Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola 109 65% 11% 41% 16%

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 160 61% 13% 37% 13% 44% 14% 25% 15% 23% 15% 22% 12%

Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola 110 61% 13% 44% 18%

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szak-

iskola 161 56% 13% 31% 13% 40% 18% 42% 19% 33% 18% 33% 18%

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola

és Szakiskola 162 59% 14% 30% 12% 40% 16% 38% 16% 28% 14% 26% 14%


Iskola 163 65% 12% 50% 13% 55% 15% 53% 17% 45% 17% 44% 15%

Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola 164 65% 11% 42% 15%

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 165 54% 16% 34% 13% 37% 17% 28% 14% 20% 13% 23% 13%

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 166 71% 16% 58% 15% 53% 13% 48% 20% 43% 18% 38% 23%

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedel-

mi, Közgazdasági Szakközépiskola 111 73% 10% 60% 13% 62% 12% 64% 16% 56% 17% 56% 15%

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépis-

kola 167 63% 12% 47% 13% 54% 13% 54% 17% 36% 17% 42% 21%

Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola 112 55% 15% 27% 16%

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola 137 59% 14% 49% 15% 46% 14% 31% 17% 41% 19% 28% 14%

Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola és Gimnázium 113 56% 13% 41% 13% 39% 14% 29% 16% 25% 15% 30% 15%

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 168 40% 14% 27% 12% 26% 13% 22% 15% 22% 13% 25% 11%

Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola 114 68% 11% 44% 16%

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium 115 55% 12% 41% 12% 41% 17% 27% 16% 24% 12% 28% 13%


Szakközépiskola 116 68% 10% 58% 15% 59% 12% 61% 14% 52% 17% 51% 17%

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 117 72% 12% 68% 12% 69% 10% 64% 13% 57% 14% 57% 13%

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gim-

názium 169 58% 13% 37% 12% 45% 12% 42% 17% 37% 18% 31% 13%

Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 170 54% 12% 41% 17%

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola 121 64% 10% 51% 11% 51% 13% 54% 16% 51% 17% 33% 12%


Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 171 52% 16% 28% 15%


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola 138 69% 8% 63% 13% 76% 5% 35% 13% 53% 20% 53% 12%

Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és

Szakiskola 118 57% 13% 42% 16%

Kossuth Lajos Gimnázium 119 75% 9% 64% 10% 61% 14% 71% 12% 59% 11% 62% 14%

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középis-

kola és Szakiskola 172 57% 12% 57% 11% 60% 15% 63% 15% 61% 14% 52% 15%

Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnázium 173 67% 12% 43% 19%

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola 174 60% 10% 45% 13% 51% 13% 47% 16% 46% 16% 40% 13%

Kölcsey Ferenc Gimnázium 120 70% 8% 65% 11% 65% 11% 63% 17% 55% 18% 57% 13%

Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 175 47% 13% 35% 18%

Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola 176 57% 12% 24% 12%

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 122 57% 12% 40% 11% 42% 17% 36% 16% 38% 17% 25% 13%

Madách Imre Gimnázium 201 76% 9% 80% 9% 72% 11% 67% 14% 67% 14% 73% 13%

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola 140 55% 15% 35% 14% 32% 18% 32% 16% 26% 16% 21% 15%

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola 177 52% 13% 35% 10% 41% 17% 28% 17% 32% 17% 23% 11%

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 123 62% 13% 45% 17% 45% 14% 47% 17% 45% 19% 37% 16%

Mérei Ferenc Szakiskola 139 41% 17% 14% 10%


zépiskola és Szakiskola 178 58% 10% 34% 14% 45% 14% 34% 16% 24% 17% 23% 10%

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 124 68% 10% 61% 13% 61% 12% 57% 14% 68% 15% 46% 17%

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 125 78% 9% 67% 14% 69% 9% 62% 13% 65% 19% 68% 17%

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 141 66% 12% 48% 13% 56% 17% 61% 19% 54% 20% 53% 20%

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola 142 51% 15% 36% 14% 26% 14% 26% 15% 20% 13% 24% 12%


Szakközépiskola 179 56% 11% 52% 16% 51% 16% 57% 15% 48% 19% 42% 18%

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 133 64% 13% 47% 11% 47% 16% 49% 17% 47% 13% 39% 17%

Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium 180 51% 15% 36% 15% 25% 15% 31% 20% 26% 17% 16% 11%

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 181 59% 11% 46% 14% 46% 14% 38% 16% 37% 18% 35% 14%

Petőfi Sándor Gimnázium 126 61% 15% 59% 12% 57% 14% 59% 16% 53% 14% 47% 16%


Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 182 60% 11% 40% 18% 26% 14% 29% 15%


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és

Informatikai Szakközépiskola 127 64% 12% 43% 16% 55% 16% 49% 19% 34% 21% 52% 18%

Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gim-

názium 183 59% 13% 39% 17% 49% 19% 34% 19%

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 184 62% 12% 55% 13% 45% 12% 46% 17% 37% 16% 29% 13%

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépisko-

la 185 62% 12% 56% 15% 48% 15% 59% 20% 49% 17% 46% 16%

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 186 58% 14% 43% 16% 44% 18% 31% 16% 29% 16% 30% 18%

Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola 187 55% 14% 31% 18%

Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 128 56% 12% 23% 13%

Szabómester Szakképző Iskola 143 48% 12% 29% 14% 19% 13% 19% 13% 22% 15% 15% 10%

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 188 53% 13% 28% 10% 32% 16% 24% 15% 21% 12% 27% 13%

Széchenyi István Gimnázium 129 71% 10% 57% 11% 58% 14% 52% 17% 51% 17% 40% 14%

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola 189 53% 12% 52% 13% 37% 14% 29% 18% 28% 15% 24% 12%

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 130 63% 13% 52% 13% 48% 13% 43% 17% 47% 15% 32% 16%

Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és

Gimnázium 190 58% 25% 38% 15% 32% 14% 65% 24% 38% 17% 37% 15%


Kollégium 191 56% 14% 39% 14% 36% 15% 43% 21% 25% 13% 30% 17%


Szakközépiskola és Diákotthon 192 69% 14% 36% 15% 57% 23% 40% 21% 43% 17% 25% 7%

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 193 67% 9% 62% 11% 55% 12% 51% 14% 49% 19% 44% 15%

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 194 53% 17% 35% 13% 36% 14% 34% 19% 29% 15% 20% 11%

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 144 55% 17% 35% 14% 37% 17% 34% 17% 23% 14% 25% 14%

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola 131 61% 11% 45% 15% 54% 16% 49% 18% 37% 19% 49% 18%

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

és Gimnázium 132 62% 14% 49% 12% 61% 15% 54% 18% 58% 19% 51% 17%


Szakiskola 195 58% 11% 49% 12% 40% 12% 35% 17% 35% 13% 31% 13%

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola 134 58% 13% 60% 11% 53% 13% 43% 15% 48% 20% 36% 12%

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola 196 55% 13% 42% 14% 35% 13% 39% 15% 33% 18% 28% 12%


Veres Pálné Gimnázium 199 74% 9% 70% 11% 72% 10% 72% 13% 63% 20% 73% 14%


2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008.


Vörösmarty Mihály Gimnázium 197 69% 10% 61% 13% 59% 13% 47% 18% 53% 18% 48% 14%

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 198 46% 14% 42% 12% 42% 17% 39% 19% 30% 13% 27% 15%

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 157 47% 17% 28% 16% 27% 12% 26% 17% 18% 13% 21% 10%

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola 135 67% 12% 62% 12% 62% 14% 54% 16% 50% 19% 34% 10%

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó … · 2009-04-24 · Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6 Mérés-értékelési

Documents