MILYEN A MAGYAR. . . AZ APOSTOLI KERESZTÉNYSÉG A …users.atw.hu/magtar/cikkek/egyeb/kisslapok1979-06.pdf · alapja a biogenetika; kémiában pedig lényeg-bevágó különbség

MILYEN A MAGYAR. . . ?

AZ APOSTOLI KERESZTÉNYSÉG ATURÁNI NÉPEK VALLÁSA

SZUMIR RÉGÉSZETI EMLÉKEK

1 9 7 9 KISS — LAPOK 6. szám

BUENOS AIRES

SIN VALOR COMERCIAL

MILYEN A MAGYAR ?A fenti címen legutóbb tartott antropológiai

előadásom óta egyre több megdöbbentő tele-fonhívást kapok a barátaimtól, sőt ismeret-lenektől, Kucserik Máriának a torontói Ka-nadai Magyarságban közölt — és a jelek sze-rint befejeződni nem akaró —• cikksorozataügyében. Megnyugtatásképpen kénytelenvagyok összefoglalni, amit élőszóval is mon-dottam, mert úgy tűnik, hogy Kucserik Máriaa "kékújság" szigorú cikkterjedelem-politi-kájának teljes félretételével még mindig kor-látlan tért kap a lap hasábjain.

Nem tudom, hogy a Kucserik-név valódi-e,vagy mint sokan tartják, Telekiné KovácsZsuzsa rejtőzik-e mögötte, de ez nem is fontos.Tény, hogy a most ősszel lezajlott clevelandiMagyar Találkozó báli névsorában szerepelegy "Kucserik Mária, North Tonawanda,New York" bejegyzés is, de ettől az még lehetálnév is. Mellékes.

(De talán nem is olyan "mellékes" ez adolog. Mert ha bebizonyosodik, hogy Kucserikazonos Telekyné Kovács (Kohn) Zsuzsanával,

akkor a Magyar Találkozó Vezetősége isrészese ennek a "magyarvesztésnek", hiszenegy tisztességes, magyar találkozón "álnéven"nem szoktak senkit szerepeltetni. Ha ezt meg-teszik — nyilván részesei ők is ennek a Ma-gyar őstörténet elleni összeesküvésnek. ASzerkesztő megjegyzése.)

Elsőként két egészoldalas, nyolc-nyolchasá-bos cikke jelent meg "Az írás eredetéről" aKanadai Magyarság 1978 szept. 9 és 16-iszámaiban. Ezekre még csak hümmögtem,mert nem értettem, mire akar a szerző kilyu-kadni. Választ és adatszerű cáfolatot BadinyJós Ferenc adott rájuk az Ősi Gyökér 1978november-decemberi kettős számának 198-199.oldalain, szintén "Az írás eredetéről" címmel,így ezt a témát lezártnak tekintem.

Kucserik — vagy talán idézőjelben "Kucse-rik", ha álnév — következő három folytatá-sának címe "A szumér dilemma" s ezekszintén egészoldalas terjedelemben a KanadaiMagyarság 1978 szept. 23, 30 és okt. 7-i szá-maiban láttak napvilágot. Bevallom, hogycsak az utóbbi, az okt. 7-i folytatás terjedelmeskönyvjegyzékének átböngészésekor nyílt kivégleg a szemem. Mert ebben a jegyzékbenminden valamirevaló mű szerepel, — ThieryÁkos későbbi válaszcikke szerint hetven —kivéve éppen a legfontosabbakat, melyek atárgyilagos tudomány és a magyar őstörténetszempontjából a legjelentősebbek, nevezete-

sen a francia Francois Lenormant (1837-1883)és a német-francia Jules Oppert (1825-1905)korszaknyitó kötetei, melyekben egyöntetűenbizonyítják a szumir és a magyar — akkormég csak nyelv — közeli rokonságát: LENOR-MANT: La langue primitive de la Chaldéeet les idiomes touraniens, Paris, 1875;OPPERT: Études sumériennes, Journal Asiati-que, 1875; LENORMANT: Chaldean Magic,London, 1877; OPPERT: Le peuple et lalangue des Médes, Paris, 1879.

Kucserik cikksorozatában a legtávolabbicélzás sem történik semmire, ami erre azazóta részleteiben is kidolgozott és az antro-pológiára is kiterjesztett közeli rokonságravonatkoznék, vagy ilyesmit akár sejteni isengedne. Könyvjegyzékéből nemcsak vala-mennyi magyar nyelvész, hanem főleg vala-mennyi magyar antropológus összes műve isteljes egészében hiányzik: például TörökAurél orvos, a pesti Pázmány-egyetem antro-pológus professzorának (élt 1842-1912) 1882-t>en közzétett "Anthropologiai füzetek" című316 oldalas kötete és további értekezései, mintpéldául "Jelentés III. Béla király és neje test-ereklyéiről", Budapest, 1892; "Adatok azÁrpádok testereklyéinek embertani búvárlatá-hoz, Budapest, 1894, stb.

Legfőbbképpen hiányzik Kucserik cikkso-rozatából minden célzás Bartucz Lajosnak(1885-1966) alapvető, 510 oldalas és 415 fény-

képpel, illetve grafikonnal, kimutatással éstérképvázlattal dokumentált munkájára: "Amagyar ember — A magyarság antropoló-giája", amit 1938-ban írt és 1940-ben a Ma-gyar Tudományos Akadémia tett közzé minta harmadik magyarságtudományi sorozatánaknegyedik kötetét. Aki nem tudná: BartuczLajos antropológus, a biológiai tudományokdoktora, ötven éven át volt a budapesti Páz-mány Péter tudományegyetem antropológia-professzora és fenti művében napvilágosanbizonyítja a mai magyarságnak egyrésztegyiptomi, másrészt mezopotámiai (szumir)eredetét, — de nem nyelvi, hanem embertani,antropológiai, vagy ha úgy tetszik, faji vonat-kozásban.

László Gyula a négy évvel később, 1944-ben publikát "A honfoglaló magyar -népélete" című művében (amit most 1978-banadtak ki Pesten fotokópiás változatlan máso-dik kiadásban), antropológiai téren egyedüliforrásként Bartucz Lajos fenti művét hasz-nálja és a 282-ik oldalán kifejezetten meg ismondja: "Az eredményeket Bartucz Lajosnyomán foglalom össze . . . "

Miért hiányzik Kucseriknél Francois Lenor-mant, Jules Oppert, Török Aurél, BartuczLajos és László Gyula?

Harminchárom évvel később, 1977-benugyanaz a László Gyula a "Régészeti tanul-mányok" 73., 78., 84., 86. és 87-ik oldalain

a magyarországi régészeket és egyéb kutató-kat szólítja fel arra, hogy emigráns magyartudósok műveivel is "szeretettel foglalkozza-nak", s ezzel kapcsolatban névszerint idézia számukra az emigráns Rudnay Egyed, Pa-dányi Viktor, Baráth Tibor, Bobula Ida, FehérMátyás, Nagy Sándor, Badiny Jós Ferenc ésEndrey Antal munkásságát.

Hol van mindezeknek a névszerinti szá-montartása és adataik alkalmazása Kucserikdolgozatában?

Válaszolni nem is érdemes a kérdésre, mertKucserik hatodik folytatásától kezdve nap-világossá válik az irányított román politikaipropaganda. (",A tartária tablettákról", Ka-nadai Magyarság, 1978 nov. 4., 11., 18. és25-i számai; négyszer egészoldalas, nyolc-nyolchasábos cikkek). — Ez a "Tartária"ugyanis nem más, mint multszázadi régész-tudósunk, Torma Zsófia (1840-1899) erdélyiAlsótatárlak nevű magyar helysége. KucserikMáriának a teljes november 4-i folytatásapedig a valóságban Torma Zsófia "Sumernyomok Erdélyben" című könyvéből vankiollózva, azonban nemcsak Torma Zsófianevét hallgatja el benne, nemcsak Tormamagyarvonatkozású adatainak a teljes tö-megét vágja ki cikkéből, hanem ennek aszíntiszta magyar helységnek a nevét is —még a cikksorozat főcímeben is! — kizárólagrománul adja akkor, amikor Brády Mária a

párisi nemzetközi antropológiai és régészetikongresszuson tartott előadásában; a Sorbon-ne-egyetem és a Louvre-múzeum hivatalosszumirológusa, Madame Enderlin pedig azangolnyelvű értekezéseiben is minden továbbinélkül képes használni az eredeti magyarAlsótatárlak, Tatárlak neveket.

Kucserik a románosítást annyira viszi,hogy még a magyar melléknévképző "-i"-rőlis megfeledkezik és "tartáriai tabletták" he-lyett román közvetlenséggel még a főcímé-ben is ismételten csak magyartalanul "taf-tária tablettákról" mer nekünk beszélni.

Hogy pedig ezt a csaló románosítást tu-datosan végzi, az kitűnik a kilencedik foly-tatásában közölt második, látszatra imét te-kintélyes könyvjegyzékéből (Kanadai Ma-gyarság, 1978 nov. 25), melyben mint forrá-sára hivatkozik többek között Makkay JánosBudapesten kiadott dolgozatára. Makkayazonban a címében becsülettel a magyar Alsó-tatárlak nevet is említi ("A tartáriai (alsó-tatárlaki) tablettácskák", Akadémiai Kiadó,Bp., 1970), sőt még a román névnek is utánatudja tenni a magyar melléknévképző " 4 "betűt, de Kucserik minderről nem vesz tudo-mást, bár hivatkozik a műre.

Ma már a magyarországi kommunista sajtóis majdnem kizárólag csak magyar nevekethasznál a megszállt területi idegen helység-nevek helyett, de itt a torontói szomszéd-

Ságunkban magyar nemzeti emigráns laphasábjain nyugodtan lehet tartáriázni és ha-misítani a valóságot a mit sem sejtő magyarokmegtévesztésére és a mai román politika leg-nagyobb gyönyörűségére. Én ezt fel nem fog-hatom . . .

A cikksorozat harmadik, negyedik és ötödiktagjára Thiery Ákos válaszolt -— jószándék-kal és nyelvészetileg becsületes utánakeresés-sel is, de antropológiailag olyan teljes mel-léfogással és hozzánemértéssel, hogy azt akét cikke címében feltüntetett filozófiai dok-torátusa még csak jobban súlyosbítja. (Ka-nadai Magyarság, 1978 dec. 2 és 9; kétszernyolc-nyolchasábos cikk.) — Thiery Ákost alegtávolabbról sem akarom bántani, semjószándékát kétségbevonni. Azonban nem sza-bad abba az emigráns hibába esnünk, hogyha valamelyikünk egyszer valamit megtanult,akkor azt hiszi magáról, hogy minden másszaktéren is tehet tekintélyi megnyilatkozáso-kat. — Antropológiai vonatkozásban:

1. — Valótlan Thierynek az az általános-kodó megállapítása, hogy "az egyedüli meg-bízható ismérve, mely alapján ezeket a népe-ket (értsd: szumirokat) elkülöníthetjük, anyelvük". — 1978 dec. 17-i montreali elő-adásomban több mint két órán át idéztemantropológusaink konkrét adatait 1661-tőlnapjainkig és csak a 19-ik század másodikfele előtti időszakból kétszázhetvenkilenc

olyan, nagyrészt magyar antropológus létezé-sét említettem — és ismertettem közülük egytucatnyit —- akik márna egytől-egyig vál-tozatlan politikai okokból méltánytalanulagyon vannak hallgatva. Thiery Ákost sze-retettel kérem, hogy először ezeket vegye előés azután nyilatkozzék filozófiához nem tar-tozó szakvonatkozásban.

2. —- "Pontos meghatározással tehát ha<<szumér"-t mondunk, szümérul beszélő népe-ket kell értenünk és semmi egyebet" — tanítbennünket ismét Thiery Ákos minden bizo-nyítás nélkül. — Nem igaz. — Előbb vegyeelő (a valószínűleg német-zsidó) Francis Gal-pin, a török Ahmed Adnan Saygun és a ma-gyar Baráthosi Balogh Benedek (1870-1945)szakmunkáit, no és nem utolsó sorban BartókBéla (1881-1945) északafrikai és délkelettö-rökországi (vagyis északmezopotámiai) körút-jairól írt — és ma teljességgel agyonhallgatott— tanulmányait, tanulja meg belőlük a lecké-jét és utána jöjjön elénk vizsgázni összeha-sonlító fajkutatásból, összehasonlító népmű-vészet — és népzenekutatásból, a montrealiWilder Penfield (1891-1976) professzor alap-ján pedig összehasonlító biogenetikából.

3.— "Olyasmi, hogy szumér "faj" nemlétezik, sem tudományos, sem köznapi érte-lemben". — Erre a válasz ugyanaz, mintfentebb, hozzátéve, hogy a fenti szakembere-ken kivülerrőla véleményéről Bartucz Lajost

9

is oktassa ki, mert az harminc évi antropoló-giai mérés és szünetnélküli kutatás alapjána fentidézett könyvében ennek éppen azellenkezőjét állítja, — sőt bizonyítja is hi-hetetlen tömegű konkrét adattal.

4. — Ezek után Thiery egy elég hosszúmondatban annyi újabb tévedést követ el,mint ahány állítást tesz. Rosszul használja a"dolichocephaloid", "brachicephaloid" és "ar-menoid" szavakat, mert az embertan éleskülönbséget tesz az "-oid" és " i d " szóvég-ződések között (amit ő elmulaszt); — a két-ségtelenül megtévesztő "mediterrán típus"szóból tévesen mediterrán eredetre következ-tet; — pontatlanul fajok "keverékéről" beszél,mikor pedig a fajkutatás kémiai, molekulárisalapja a biogenetika; kémiában pedig lényeg-bevágó különbség van "keverék" és "vegyü-let" között. A fajkeveredés hamis, rossz szó!

5. — Végül légbőlkapottan kijelenti, hogya szumir és egyiptomi emlékműveken ábrá-zolt alakoknak "nincsen tényleges értékük",amikor ennek csattanóan ellentmond az oszt-rák antropológus Félix von Luschan (1854-1924), a kizázsiai népek egyik legjobb is-merője, aki a maga részéről éppen a szumirszobrok és domborművek alapján állapítottameg az onnan való faji származás tényét;valamint Bogdanoff orosz antropológus, akimár az 1892-ben Moszkvában tartott hetediknemzetközi őstörténeti és embertani kong-

10

resszuson bizonyította be antropológiai alaponegy hatalmas népvándorlás tényét, melyEgyiptomból kiindulva megszakadás nélkülkövethető Kréta szigetén, Görögországon ésa mai osztrák Alpokon át be a Kárpátmeden-cébe és onnan tovább a mai európai oroszsíkságra egészen az Ural hegységig. A németEickstedt szerint pedig ez az embertípusegészen az északskandináviai lappokig felju-tott, harsány cáfolatául a finnugor eredetelméletének. (Más tudományágak eszközeiveldolgozva ugyanerre az eredményre jut Galpinés Saygtin is.) De még nincs vége. A szinténorosz antropológus Csepurkovszkij mindeztharmadik front gyanánt is megerősítette1911-ben, amikor az európai Oroszországkeleti részen tízezer egyén tanulmányozásaalapján a Bjásan nevű orosz tartománybanegy hatalmas, tiszta ilyen fajtípusú ember-szigetet talált, melynek a mai nyelve ellenéresemmi köze sincs szlávokhoz, hanem azonosa mai magyar faj egyiptomi eredetű ágával.Egyes régebbi antropológusok ezt a faj típustnevezték "protomongoloidnak" (elő-mongolos-nak), de a kifejezést el ejtették, amikor azegyiptomi eredet az orosz, osztrák és németantropológusok eredményei alapján bizonyí-tást nyert.

Legújabban hallom, hogy Kucserik Máriaismét tért kapott a Kanadai Magyarságban,hogy visszafeleselhessen Thiery Ákosnak. Ezt

11

a legújabb lapszámot még nem kaptam meg,de Kucserik mondanivalója ezek után márnem is érdekes. Barátaimnak csak ennyitmondok: Thiery Ákost nem kell bántani, mertszándéka tiszta és nyelvészetileg a kutatószorgalmához sem fér kétség. Antropológiailagtévedett, dehát mindenkit érhet baleset.

Kucserik Máriát pedig ki kell iktatnunk.Nem prófétánk.

Prófétánk az a Rónay Jácint (János) (1814-1889) bencés szerzetes, felszentelt püspök ésszabadságharcos emigráns, aki emigrációjaelején a legnehezebb fizikai munkákat végez-te Angliában és Franciaországban, hogy nyo-morát enyhítse; nyelveket tanult, írt és rö-videsen elismert antropológusként és ősnyel-vészként a legelső francia szumirológus pro-fesszorok, a fentebb már említett FrancoisLenormant és Jules Oppert munkatársa lett.Őneki köszönhető, hogy elsőként ezek azidegen tudósok hívták fel a világ figyelméta szumir-magyar nyelvrokonság tenyéré. Azemigráns Rónay Jácint hírneve ekkor márMagyarországon is oly nagy, hogy 1860-bantávollétében képviselőnek választják meg, dehogy hazamesessen, ahhoz bocsánatot kellenekérnie Ferenc Józseftől, s ő ezt megtagadja.Marad emigrációban. Kossuth Lajos gyer-mekeinek nevelője lesz és ő rendezi titokbansajtó alá a Döblingbe zárt Széchenyi István"BUck" című vészkiáltását.

12

A kiegyezés után már feltételek nélkülhazamehet és ő lesz Ferenc József fiának,Rudolf trónörökösnek magyar történelem-tanára azzal a külön királyi nyilatkozattal,hogy a trónörökös oktatásában szabadon éshíven követheti saját meggyőződését. HaRudolf trónörököst nem gyilkolják meg, akkorma ismeretlen fogalom a világban finnugoreredetünk politikai dajkameséje. Deák Ferencőt kéreti halálos ágyához és az ő karjai közötthunyja le szemét.

Embertan, antropológia terén már a szabad-ságharc előtt, 1847-ben kiad egy 14 folytatás-ból álló cikksorozatot "Milyen a magyar?"címen. Alapvető antropológiai munkája pedigaz 1864-ben közzétett "Fajkeletkezés — Azembernek helye a természetben és régisége",melyet ma is tankönyvül kellene használnunk.Egy mndatát legyen szabad idéznem emigránsközíróink, felelős lapkiadóink és a saját-magunk használatára:

"Feljajdulunk — írja Rónay Jácint püspök— ha a világ mit sem tud rólunk, ha nemhallja égbekiáltó nemzeti zajunkat, ha nemismeri dicső magyarságunkat, mely olykábító fényben ragyog önszemeink előtt; ésmég is, mi vagyunk azok, akik mindenreráérünk, csak hazánk megismerésére vagymegismertetésére nem."

Dr. Árkay László

13

Petőfi Sándor:KOVÁCS JÁNOSNÉ EMLÉKKÖNYVÉBE

Jellemtelenség e kor bélyege!Pedig csak egy, csak egy: a jellem az,Ami az embert emberré teszi.E nélkül hitvány, öntudatlan tárgyak,Vagy legfölleb is állatok vagyunk.Oh Hölgy! könyörgök hozzád, a HazaS az emberiség kettős szent nevében:Ha gyermekekkel áld meg majd az Isten,Olts gyermekid szivébe jellemet.Szeplőtelent s megtántorithatatlant.És nem szükség, hogy mást is adj nekik,Mindent adtál, ha jellemet adál.

14

Magyar vallás - magyar őstörténetAZ APOSTOLI KERESZTÉNYSÉG A

TURÁNI NÉPEK VALLÁSA

Talán ott kezdjük, hogy a Galileai Jézus— TUR-AN — "az ÉG FIA" — is turánivérű volt, a nagy KU-MAH-GAR NEMZET-SÉG galileai ágából.

Az Űr által választott Apostolok is gali-leaiak voltak és azt hisszük igen kevesentudják őket a mai "keresztények" névszerintfelsorolni. Pedig Márk — Péter tanitványaés (a mai terminológia szerint) titkára szépenleirja nevüket evangéliumának 3.16. versétőlkezdve igy:

"Simon, akinek Péter nevet adott, Jakabotés Jánost — Jakab testvérét, Andrást ésFülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jaka-bot, Taddeust és a kánáni Simont."

Az Apostolokról tudnunk kell azt is, hogy"három testvérpár" volt közöttük, éspedig:Péter és András,Taddeus Júdás és kánáni Simon, valamintJános és Jakab.

Ezeknek mondta az Űr feltámadása utánígy:

"Elmenvén a széles világra, hirdessétek az15

evangéliumot minden teremtménynek."A keresztény biblia Uj-Szövetségi része

azonban édes-keveset tudósit minket arról,hogy ezek az Apostolok valóban telj esitették-eaz Ur parancsát. Ugyanis az Uj-Szövetségszövegének 62%-a Saul nevű zsidó rabbibóllett Pál térítéseiről beszél, aki önmagát "IstenApostolának" nevezi és a galileai Jézustsohasem látta, tőle nem tanult s tőle "apostolimegbízatást" sem kapott.

Tekintve, hogy ez a Saul-Pál a római ke-reszténység alapitója, munkásságával és hir-detett ideológiájával Jézus Apostolai sohasemértettek egyet — érthető, hogy az általaalapított Római Egyház, mely a Saul-Pálijudai-kereszténységet tette magáévá és val-lását a judaizmusból származtatja — telje-sen mellőzte Saul-Pállal magával és tanaivalis ellenkező Jézusi Apostolok munkásságánakés igehirdetésének ismertetését.

Igy a judaikereszténységbe tartozó hivőkvalláserkölcsi és egyháztörténelmi oktatásá-ból kimaradtak Jézus Apostolai.

Ugyanis a történelmi igazság az, hogymind a "tizenegy Jézusi Apostol hiven telje-sítette küldetését és hirdették az evangé-liumot — Jézusi módon és nem a judai Saul-Pál féle átalakítás szerint. I g e n . . . de holhirdették .. . ? Az Apostolok Cselekedetei 12.fejezete szerint Jakabot, János testvérét He-ródes megölette. Maradtak tehát "Tizen" a

16

munkálkodó Apostolok, de ezek munkájárólinnen kezdve az "Apostolok Cselekedetei"című újszövetségi irat többet nem beszél,hanem a NEMAPOSTOL Saul-Pál útjait ésjudai-keresztény módi térítését irja le a kö-vetkező 16 fejezetben. Egyetlen kivétel csupánaz, amikor:

"előállanak azonban némely "hivők" afarizeusok szerzetéből valók közül mondván,hogy körül kell metélni a pogányokat ésmegparancsolni, hogy a Mózes törvényétmegtartsák." (Ap. Cs. 15,5.)

"És mikor nagy vetélkedés támadt, fel-kelvén Péter — monda nekik: "Atyámfiai,férfiak, ti tudjátok, hogy az Úr régebbi időóta kiválasztott engem mi közülünk, hogy apogányok az én számból hallják az evangé-liumnak beszédét és higyjenek .. . most azértmit kisértitek az Istent, hogy a tanítványoknyakába oly igát tegyetek, mélyet sem a miatyáink, sem mi el nem hordozhattunk." (Ap.Cs. 15, 7 és 10.)

Ebből a részből tudjuk meg, hogy Péterellenzett minden zsidó vonatkozást — első-sorban a Mózesi Törvényt (vagyis a Toraht,mely a Bibliában Mózes I-V. könyvét töltiki) — és azt elviselhetetlen igának nevezte.Viszont Saul-Pál ennek a continuitását hir-dette és a Mózesi áldozat-ideológiába soroltabe — egyszerű bűn-bakként a galileai Jézustis.

17

Viszont Jézus által választott és "felkent"Apostolok nem a Saul-Páli vallást, hanema "Jézusi evangéliumot" hirdették, mely sze-rint Jézus azért jött e világra, hogy meg-keresse és megtartsa azt, ami elveszett —értvén alatta a NAPHOZ HASONLÍTOTT —MINDEINKIRÖL GONDOSKODÓ — MIN-DENKI ISTENÉNEK IMÁDATÁT. Ezt hirdették Jézus Apostolai — a megmaradt Tiz..Nézzük meg csak együtt hol is...?

A keresztény papi Breviáriumban mindenApostolnak meg van a szent ünnepe s ottleirják működési területüket.

Vegyük sorra őket.MÁTÉ:"Mox in Ethiopiam profectus evangélium

predicavit... regem et uxorem eius universaprovincia ad Cristi fidem convertit..."

(Nemsokára Etiópiába (a Kusok földjére)utazik... a királyt és annak feleségét az egészországgal együtt Krisztus hitére téríti...)

KÁNÁNI SIMON és TADDEUS JŰDÁS:"Hic (Tadeus) Mesopotamiam ille (Simon)

Egiptum evangelica predicatione peragravit.Postea in Persidem conveniente, cum innu-merabile filios Jesucristo peperissent fidem-que in vastissimis illis regionibus et efferatisgentibus disseminassent..."

(Ez (Tadeus) Mesopotámiát, az (Simon)Egyiptomot az evangélium prédikálásával

18

bejárta. Azután Perzsiában találkozva, mi-után Jézus Krisztusnak számtalan hivőt sze-reztek (gyermeket szültek) és a hitet azokona mérhetetlen kiterjedésű vidékeken és azok-nak a vad népeknek hirdették"...)

Itt meg kell jegyeznünk, hogy "Perzsia"ebben az időben nem létezett, hanem a későb-ben Perzsiának nevezett "mérhetetlen kiter-jedésű területet". Az Apostolok idejébenPÁRTOS BIRODALOMNAK hivták.

ANDRÁS (Péter Testvére):

"Post cuius (Jesus) passionem et resurrec-tionem Andreas, cum in Scythiam Europaequae ei provincia ad Christi fidem dissemi-nandam obtigerat..."

(Jézus szenvedése és feltámadása utánAndrás, midőn Európa Szkitiájába jött, melyprovincia neki Krisztus hitének a vetéséreosztályrészül jutott...")

TAMÁS:

Apostolus Galilaeus post acéptum SpiritumSanctum in multas provincias proféctas estad praedicandum Christi Evangelium: Part-his, Medis, Persis, Hyeranis et Bactris chris-tianaé vitae praecepta tradivit. Postrema adIndo se cónferens eos in christiano religióneerudirit.

A Galileai Tamás Apostol, a Szentlélek

19

eljövetele után különböző országokba indult,hogy Krisztus Evangéliumát hirdesse. APárthusoknak, Médeknek, Perzsáknak, Hyr-kánoknak és Bactrisziaknak átadta a Krisz-tushit és az Életnek a Törvényeit. Végül aHindukhoz ment, őket a Krisztusi vallásranevelte.

BARTOLOMÉ:

Galileai Apostol, midőn az innenső Indiábaindult, amelyik neki a földkerekségnek azelosztásakor J. C. Evangéliumának prédiká-lására jutott, Jézus Urunk jövetelét Mátéevangéliuma szerint hirdette azoknak anépeknek. De amidőn abban az országbannagyon sokakat J. C.-hoz téritett és sokmunkát és kellemetlenséget elszenvedett, anagyobb Arméniába jött. Ott Polimus királytés feleségét, azonkívül 12 várost a Jézus-hitre vezetett, ami az azon nép papjainaknagy irigységét váltotta k i . . . az ő teste Al-banusban, mely Armenia-mayor városa, aholkiszenvedett — ott van eltemetve.

FÜLÖP:

Fülöp — Jézus 12 apostolának egyike,Bethesdaban született... és a Szent-Lélekerejével az ö Szkitiájába ment hirdetni azevangéliumot és sok hivet szerzett a hitnek."

20

JÉZUS ANYJÁNAK SZÁRMAZÁSA

eddig egyszerű elintézést nyert azzal a"papi információval", hogy "Mária zsidóvolt".

Talán kutassunk együtt az egyházi iratok-ban. Megtaláljuk Szent Jeromos (meghalt420. évben Kr. u.) levelét, melyet Heliodo-rushoz intézet és ebben azokat az adatokat,melyeket az "Apokrifus Evangéliumok"egyike "MÁRIA SZÜLETÉSÉRŐL SZÓLÓKÖNYV"-nek nevez. Ebben — a I. Fejezetigy szól:

" Mária Názárétben született és az Urtemplomában nevelkedett. Apját Joakimnak,anyját Anának hivták. Anyja is názáretiszületésű volt, apja pedig Bet-Lehemi."

A VI. Fejezetben aztán igy olvashatjuk:"A harmadik évben — a csecsemő idejének

végeztével — elvitték a Szüzet az ő aján-dékaival együtt az Űr templomába. E templomkörül 15 lépcső volt a feljárat, tudniillik atemplom egy magaslat tetején épült, és nem-lehetett másképpen felmenni a templom ke-rületén kivül lévő szentélyhez csak a lép-csőkön á t . . . A gyermek érdekébeni törvény-szerű szertartás teljesitése után, a templom-udvaron hagyták a Szüzet, hogy a többihajadonokkal együtt legyen nevelve... aszülők pedig hazatértek".

Nézzük, hogy mit mond a biblia a "Magas-

21

latok helyeiről"."Űzzétek ki akkor a földnek minden la-

kosát a ti színetek elől és vesszesétek el min-den irott képeiket és minden öntött bálványképeiket is elvesszesétek és minden magasla-taikat rontsátok el". (Mózes IV. könyve33, 52.)

" . . . és elvesztem a ti magaslataitokat. Éselpusztulnak oltáraitok és összetörnek Naposzlopaitok .. ." (Ezekiel 6, 3, 4.)

"Elrontá az idegen istenek oltárait és amagaslatokat a bálványokat eltöreté és azasérákat." (II. Krónika, 14, 3.)

És igy végig lehet folytatni a bibliai idé-zeteket arra, hogy ezek a magaslatok és azazokon épült szentélyek nem a zsidó istenneka templomai voltak, hanem a Kánaán-i ésa zsidók előtti ősnépnek ősvallásához tartoz-tak. Nyugodtan mondhatjuk: a sumir vallástemplomainak. Tehát a magaslatokon az ősihitnek a templomai voltak és ezeket a zsidóklerombolták.

Ha Máriát a magaslatokon lévő templomba vitték, akkor az semmiképen sem lehetett"zsidó templom", mert hiszen a zsidó nősze-mély csak a sátor pitvarába léphetett be ésnincs semmiféle zsidó szentély vagy templom,vagy egyházi közület, ahol nőket is tanítottaka templomban. Mária tehát csak az ősi hittemplomában nevelkedhetett és ez ékes bizo-nyítéka annak, hogy sem születésileg, sem

22

nevelésileg zsidó nem volt, hanem galileai— azaz sumir.

A másik bizonyíték az, hogy "Názáretbencsak Kr. u. 60 körül épült fel az első zsina-góga" és a zsidó őstörténész — Flavius Josep-hus — Názáretet meg sem emliti a zsidótelepülések és egyházközségek között, minekkövetkeztében biztosra vehetjük, hogy Máriaszületésekor — Názáretben — sem zsidóvallási élet, sem zsidó templom — zsinagóga— nem volt.

23

Erdélyi István:

SZUMIR RÉGÉSZETI EMLÉKEK A NEWYORK-I METROPOLITAN MÚZEUMBAN.

A New York-i Metropolitan Museum ofArt nemrég nyitotta meg az újonnan átren-dezett ősi, keleti kultúrák osztályát. Ebben arészben kaptak helyet az eddig ismert leg-régibb emberi kultúrának, a szumirnak, a kb.150 évvel ezelőtt megkezdett ásatások soránnapfényre került csodás emlékei.

A világ nagy múzeumaihoz viszonyitva aMetropolitan Múzeum aránylag csekély szumiranyaggal rendelkezik. És ezt a kevés anyagotis tudományos szempontból nem a legszeren-csésebb módon — nem időrendi sorrendben,hanem feltalálási hely szerint, illetve a szumirbirodalom pusztulása után keletkezett és aszumir kultúrát továbbvivő ujabb birodalmak(akkád, babiloni, asszir, stb.) szerint — csopor-tositották, ami az anyag áttekintését és tanul-mányozását igen megneheziti. Úgy látszik amúzeum vezetősége még mindig azt a hamisés régen megdöntött felfogást vallja, hogy azősi szumir kultúrát a szemita népek terem-tették meg.

A múzeum által is szumirnak mondottanyag mindössze egy kis sarkot tölt meg.Ennek a gyűjteménynek legértékesebb éslegérdekesebb darabjai:

24

a Kr. e. III. évezredből való, Ur városában,Shubadj királyné sírjában talált arany és,lapislazuli ékszerek (nyakláncok, fülbevalók,melltűk);

a Kr. e. 2666-ból való mészkő nőifej-szoborfonotthajjal és pártával;

a Kr. e. 2150-ből való Gudea papkirály,Lagash kormányzója, életnagyságú dioritszobrának fejtorzója és a 2100-ból való (kb.30 cm. magas) ülőszobra;

a Kr. e. 2200-ból való öklömnyi ékírásosagyag darab, amely egy ház adás-vételi szer-ződését tartalmazza;

a Kr. e. 2050-ből való agyaglevél, agyag-boritékkal, amely nagymennyiségű sás szál-lításáról szól Amar-Zuen király uralkodásának7. évében, stb.

Körülbelül ugyanilyen mennyiségű, eredetiszumir anyag található a különböző akkád,babiloni, asszir, perzsa, stb. gyűjteményekbenis elszórtan. Ezek közül talán a legérdekesebbaz a Kr. e. III. évezredből való, csodálatosanszép, finomvonalú aranykancsó, amit a maiAnatoliaban lévő, Boghazkeui falucska határá-ban ástak ki. 2

Ez a néhány darab is olyan hatalmas,magas kultúráról, tudásról, művészetről ésés fejlett, szervezett állami és társadalmiéletről tanúskodik, hogy az - utánna kelet-kezett és eddig olyan sokra értékelt ókori

25

kultúrák hozzá képest csak dadogásnak tűn-nek fel.

A 150 évvel ezelőtt megkezdett és azótarendszeresen folytatott mezopotámiai ásatásoksorán napfényre került szumir kultúremlékekés azok tudományos feldolgozása és kiértéke-lése egyre inkább azt bizonyítják, hogy nyel-vében, ősi hagyományaiban, népi szokásaibanés művészetében a magyar nép mentett át ésőrzött meg a legtöbbet a mai napig, ebből azévezredekkel ezelőtt elpusztult hatalmas,gazdag, fejlett, ősi kultúrából.

(A Bibliából is jól ismert Nimród, mikormeghódította Ninivét, királybiztosra bízta avárost és az adót lányokkal kellet lerónia. —Még az én gyerekkoromban is, a falusi gyere-kek játszottak egy játékot, aminek a mondó-kája valahogy igy szólt:

"Ninivéből jöttem, király, királybiztos .. .Add a lányod . . . Nem adom . . . király, király-biztos . . . "

Csodálatos módon ezt a többezer év előttitörténelmi eseményt a magyar nép, hacsakilyen naiv, gyerekes formában is, a mai napigmegőrizte tudatalatti emlékezetében. (Ha vala-ki még tudja ezt a játékot és mondókáját,sürgősen le kell rögzítse, hogy átmentsük ajövő számára, mert otthon, a kolhoszokbanfelnőtt gyerekek emlékéből már régen "kimos-ták" ezt az "osztályidegen, népellenes reak-ciós" játékot.)

26

így nem véletlen, hogy ebben az aránylag:kicsiny gyűjteményben is számos magyarvonatkozású anyag található.

A szumir és a későbbi korból származóagyagedények (korsók, tálak, bögrék) formájaés díszítése kísértetiesen hasonlítanak Ma-gyarország különböző vidékein ma is hasz-nálatos agyagedényekhez. — Pártás női figu-rák láthatók még a Kr. e. 8. századból való,Nimrudban,-; kiásott, asszír, fa —, elefánt-csont —, és kőfaragványok, valamint a Kr. e.3. századból való perzsa faragványok és szob-rocskák között is. — Az ugyancsak Nimrud-ban kiásott, kb. 5. cm.-es kutyafigura isolyan, mintha a mi alföldi pulinkról mintáztákvolna meg. — Assurnasirpal, asszír király(Kr. e. 8. szd.) ninivei palotájának kb. 1m2-nyi faragott kődarabjának, a lydiai Sardisváros romjai között talált, színes, égetett,arvag falpárkány maradványok és Kr. e. 2.századból való perzsa ezüst tálacska díszítései,tökéletesen azonosak a magyar népművészetdiszitőelemeivel. — A régészeti tudománybanvilághírűvé vált Luristan-bronz leletek közöttlátható fokosok formára, méretre tökéletesenolyanok, mint a ma is használatos, magyarfokosok. 4

De az itt látható kardok, tőrök, stb. formájaés díszítése teljesen, azonos a Kárpátmeden-cében talált bronzkori tárgyakéval. 5

A Kr. p. 5. századból származó Maikop-i

27

(a Fekete-tenger északi partján) ásatásokbólvaló scytha, arany lemezdiszek szarvas figuráipontosan olyanok, mint a Magyarországontalált arany scytha, vagy csodaszarvas. —3. századból való scytha ezüst serleg is, amita Vaskapunál találtak, a Duna medrében és1925-ben került a Múzeum tulajdonába. Aserleg felső szegélyét, balranéző sasfejekbőlálló füzér, az oldalát és alját pedig sas ésszarvasfigurák diszitik. 6

Hasonlóképen érdekes a Kushan dinasztia(Kr. u. 1-2. szd.) korából való indo-pártosbronz tál is, amelynek belső felületét egyoroszlán szájába dárdát döfő lovasalak disziti.Az egész kompozicio, a ló alakja, szerszámza-ta, farkának fonása, a lovas alakja, testtar-tása, kezeinek mozdulata, megtévesztésighasonlit a Kolzsvári testvérek, 14. századbankészitett, hires Szent György szobrára.

A Metropolitan Múzeum szumir anyagánakez a futólagos ismertetése korántsem teljesés csak azért irtam, hogy felhivjam rá afigyelmet. A szabad földön élő magyar régé-szeken a sor, hogy kihasználva ezt a sohavissza nem térő, kedvező alkalmat, részletesenfelkutassák és feldolgozzák az ősmagyarság-nak a szumir kultúrával, ma már mindenkétséget kizáróan, fennállott kapcsolatait.

28

1 Shubad-Subad a Suba-Csuba-Csaba ősmagyarférfinév női változata és Subácskat, Csabácskatjelent.

2 Kisázsiában az egyik leggazdagabb és leghíresebbrégészeti lelőhely a teljesen magyar hangzású ésjelentésű Boghazkeui-Bogházkői, anatóliai falucska-

3 Nimrud ősi szumir város a Bibliából is ismertNimród királytól kapta a nevet, aki az ősmagyarmonda szerint a hunok és a magyarok ősapja.

4 A fokost, ezt az ősi szumir kézifegyvert, a magyarnép mentette át és használja a ma napig az egészvilágon egyedül.

5 A legutóbbi , román közlemény szerint, a Brassóközelében lévő Hermány község környékén 4000 évelőtti "dák" várra bukkantak, amelyben agyag-edényeket és más tárgyakat találtak.

6 A hires angol régész, Gordon Childe, szerint aszumir kultúra legnyugatibb elosztóhelye a Kárpát-medence volt; az innen nyugatra kisugárzó szumirkultúrát a tudomány Duna I. és Duna II. kultúranévvel jelölte meg.

29

ISTVÁN KIRÁLY ELŐTTI MAGYARVONATKOZÁSOK

Nagy Árpád Papkirályunk "ÁGNES"lánya volt a bajor Arnulf császár fiánakfelesége. Arnulfot a magyar haderő segitettea császári székbe. Fiát szintén Arnulfnakhivták. Ágnes és Arnulf leánya — JUDIT,Henrik felesége lett. Ennek fia Konrádnémet-római császár s az ő leánya az a"GEISEL des Glaubens" ("a hit záloga"),aki Gizella néven lett I. István felesége.

"Eberhardt gróf kiválogatván magánakilletőségét, az arany nyakláncokból, melyek-kel a magyarok nyakukat ékesítik s az aranycsengetyűkből, melyek ruházatuk alját be-szegzik, három font aranyat templomi ékes-ségek készitésére ajándékozott."

(Régi bajor krónikából, a Lech mezei ve-reség után, az ebersburgi erősségbe hurcolt,ékességeiktől megfosztott foglyoktól elvettdolgokról. Átvéve: Sebestyén László: "KézaiSimon Védelmében" 56. oldalról és ugyanittmondja, hogy a Lech mezei fegyverletételután:

"a magyar vezéreket félakasztoatták, atöbbi foglyokat vizbe fojtották, vagy elevenentemették el"... a "keresztény" németek.)

De hozzunk keletről is valamit."A magyar trónon három bizánci hercegnő

ült: I. Géza, IV. István és IV. Béla felesége.

30

A LEGRÉGIBB BRONZ-LELET

A thailandi BAN CHIANG civilizációt aBangkok-i Nemzeti Múzeum és a Universityof Pennsylvania Museum kutatói együttesmunkával tárták fel és eddig 18 tonna festettkerámia-anyagot, igen sok kő- és fémtárgyatástak ki. 128 emberi csontváz-maradványáll az embertani szakemberek rendelkezéséreés a feltárt anyag egy olyan társadalomrólszámol be, mely az időszámitásunk előtti3600-tól 250 évek közötti időben virágzott.

Legérdekesebb az a bronz-lándzsa, melyeta régészek 5600 évesnek állapitottak meg ésigy az emberiség legrégibb bronz-leleténeknyilvánitják ezt a lándzsa-hegyet.

Miután pedig a mezopotámiai ékiratokonaz van feltüntetve, hogy a sumirok, akik azi. e. 4. évezredben már készitettek bronz-tárgyakat, a bronz előállításához szükségesón-t más országból hozták (a Ban Chiangcivilizációt kiásó szakemberek szerint "ke-letről") igy az a vélemény alakult ki, hogya mezopotámiai bronz készitéshez szükségesón innen lett Sumeriába szállitva.

Ezek a kutatók nem. vették figyelembe azt,hogy a sumirok nemcsak az ónt, hanem arezet, ezüstöt és aranyat is "importálták".Senki sem beszél azonban arról, hogy honnankerült ez a sok fémanyag Sumeriába. Ugyanismind ez a sok fém megtalálható egy helyen,

31

együtt és ez ERDÉLY, amit ma mindenkiTransylvániának hiv. Kétségtelen e két terü-let egy-nyelvűsége, hiszen az erdélyi föld-rajzi elnevezések — csaknem teljesen —sumir nyelven hangzanak. Hivatalosan megál-lapított és bizonyított adat a történelembenaz, hogy a székelyek — mint SEKEL-SICULInevű nép, a Kr. előtti 2. évezred másodikfelében telepedett le a Kárpátmedence Dél-Keleti részén, ahova Dél-Szíriából — a maiPalesztina északi részéből települtek át. Te-hát ugyanazt a nyelvet beszélték, mint asumir ok. Kiegészül a Transylvániai fémellátásbizonyítéka meg azzal az adattal is, hogy asumir népet elnyomó semita uralmak teljesennélkülözik a fémet. Sem a Kr. e. 2350-tőlcsaknem 150 éve át létező Aggade (Akkád)uralom, sem pedig a Kr. e. 1735-ben kezdődőBabilóni-semita (Hamurabi) országlása nemrendelkezik nemes fémekkel. Sir Woolleymegállapítása szerint "az akkád időből szár-mazó siranyagban semmi aranytárgy elő nemfordul s ha valahol van egy "rézgyűrű", vagy"réz-karkötő", ott az uralkodásban résztvettvezető-személyek sirját kell megállapítani."(Ur en Chaldaa, Wiesbaden, 1962.)

A transylvániai sumir-sekel-siculi-székelynép nem szállított a testvéreit leigázó semi-táknak fémet és teljesen leállították Mezopo-támia fémellátását.

32