2010 Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület működési területének környezetvédelmi helyzetképe és a tudatos környezetgazdálkodás elemei
2010
Mecsek–Völgység–Hegyhát
Egyesület működési
területének környezetvédelmi
helyzetképe és a tudatos
környezetgazdálkodás elemei
2
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2
1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3
2. Helyzetértékelés ..................................................................................................................... 4
2.1. Környezeti elemek állapota ............................................................................................. 4
2.1.1. A levegő állapota ..................................................................................................... 4
2.1.2. Vizek ........................................................................................................................ 6
2.1.3. Föld, talajfelszín ....................................................................................................... 9
2.1.4. Természet és tájvédelem ........................................................................................ 11
2.2. Önállóan kezelt hatótényezők ....................................................................................... 13
2.2.1. Hulladékok ............................................................................................................. 13
2.2.2. Zaj- és rezgés elleni védelem ................................................................................. 15
2.2.3. Környezetbiztonság ................................................................................................ 16
2.2.4. Barnaövek ............................................................................................................... 16
2.3. Energiafelhasználás, energiahatékonyság ..................................................................... 17
2.4. SWOT analízis .............................................................................................................. 18
3. Környezetvédelmi program .................................................................................................. 20
3.1. A környezeti elemek célállapotának meghatározása és a javítás érdekében
végrehajtandó feladatok ....................................................................................................... 20
3.1.1. Levegő .................................................................................................................... 21
3.1.2. Vizek ...................................................................................................................... 22
3.1.3. Szennyvízkezelés - ivóvíz ...................................................................................... 22
3.1.4. Természeti, táji értékek .......................................................................................... 23
3.1.5. Hulladékkezelés ..................................................................................................... 23
3.1.6. Zaj- és rezgéscsökkentés ........................................................................................ 24
3.1.7. Fenntartható területhasználat - Barnaövek rehabilitációja ..................................... 24
3.1.8. Energetika ............................................................................................................... 25
3.2. A térség turisztikai programjának megvalósításához illeszkedő környezetvédelmi
feladatok meghatározása – ökoturisztikai fejlesztés ............................................................ 26
3.3. A térség komplex fenntartható gazdaság-fejlesztési feladataihoz kapcsolódó
környezetvédelmi feladatok ................................................................................................. 28
3.4. Fosszilis energia-hordozó bányászatának (újraindításának) környezetvédelmi
következményei, környezetvédelmi feladatok ..................................................................... 30
3.5. Megújuló energia használatának lehetőségei, irányai ................................................... 33
4. Összegzés ............................................................................................................................. 36
5. Felhasznált források ............................................................................................................. 37
3
1. Bevezetés
A környezetvédelem és a tudatos környezetgazdálkodás nem csupán az Unió egyik
legfontosabb horizontális politikáját képezi, de az EMVA és az ahhoz kapcsolódó stratégiai
iránymutatások sarokpillérévé vált. A vidékfejlesztési politika, azon belül pedig a Mecsek-
Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén belül ennek a kérdésnek a megfelelő
feldolgozása számos oknál fogva időszerű és fontos. Az Egyesület működési területének
egészére a mai napig nem készült el olyan szakmai anyag, amely a környezetvédelem, és
környezetgazdálkodás konkrét lehetőségeivel és problémáival foglalkozott volna.
A tanulmány szükségességét az alábbi tények is szükségessé teszik:
Pécsi székhellyel működik a Pannonpower Zrt., mely önálló, hosszú távú biomassza
programmal rendelkezik, jelen pillanatban is biomasszával működteti erőműve egy részét.
Komlón – az Egyesület működési területén – a miniszterelnök 2010-ben avatta fel az új
biomassza erőművet.
Az Egyesület területén jelentős az alacsony AK területek száma, ahol reális lehetőség
mutatkozhat a zöldenergia termelésre.
Az Egyesület területén jelentős erdőművelésű terület található, melynek tudatos
hasznosítása számos lehetőséget hordoz magában.
Máza térségében foglalkoznak a szénbányászat újraindításával.
Mindezen kérdések megválaszolása fontos az Egyesület, a lakosság és gazdasági szereplők
számára egyaránt.
4
2. Helyzetértékelés
A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület (MVHE) működési területére vonatkozóan a
helyzetértékelés kiinduló támpontjaként a Dél-Dunántúlra vonatkozó eddig elkészült
dokumentumok szolgálnak kiinduló alapul. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) készült
Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program (DDOP), valamint az azt megalapozó Stratégiai
Fejlesztési Programok (SFP) – különös tekintettel a barnaövek rehabilitációjára, valamint a
környezetfejlesztésre vonatkozó SFP-k – számos olyan problémát felvetnek, amelyek az
MVHE működési területére is vonatkoznak.
2.1. Környezeti elemek állapota
2.1.1. A levegő állapota
A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet figyelembe vételével a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet
jelölte ki az ország légszennyezett agglomerációit és "A, B, C, D, E, F" kategóriákba sorolt
zónáit. Az „A, B és C” besorolású zónákra és településekre intézkedési program elkészítését
írja elő a rendelet. Az érintett két kistérségben nincs olyan zóna, amelyre ilyen intézkedési
tervet kellene készíteni.
Ha a pontforrásból származó levegőszennyezéseket vesszük figyelembe, az MVHE
működési területén azonban található két város (Komló és Sásd), amelynek légszennyezését
figyelemmel kell kísérni. Ezek közül elsősorban Komló tartalmaz rizikófaktort. A bányák és
az azokhoz kapcsolódó feldolgozó egységek bezártak, így a porszennyezés lényegesen
lecsökkent a városban.
A Komlói Fűtőmű az ezredfordulón szénről áttért földgáztüzelésre, amely a város
légszennyezési csökkenésében fontos szerepet játszott. A fűtőmű gázról domináns biomassza
tüzelésre állt át 2010-ben. A fosszilis energiáról biomassza energiára való átállás mellett az új
erőművi blokk kitelepült a városból a korábbi Zobák-akna helyére, így tovább csökkentve a
település ipari légszennyezési terhelését. A porleválasztóval ellátott új berendezés a
porkibocsátást a légszennyezési határérték alatt tudja tartani.
Komló légszennyezési monitoringja a Dél-Dunántúli Természetvédelmi
Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (DDTKVF) automata légszennyezés-mérő
berendezése által biztosított. A manuális mérőhálózat adatai alapján elmondható, hogy az
5
ülepedő por szolid csökkenése figyelhető meg. A KvVM LAIR adatbázisainak kimutatása
alapján a legnagyobb szilárdanyag-szennyező üzemek telephelyein a szennyezés 2002-2008
közötti időszakban egyértelműen csökkent. A telephelyi adatok szerint a Komlói Fűtőmű kén-
oxid kibocsátása a 2000-es évek második felétől (a tüzelőanyag váltása miatt) egyértelműen
és dominánsan lecsökkent.
Ha az imissziós kén-oxid mérési adatokat vizsgáljuk, látható, hogy 2002-2008 közötti
időszakban a mért értékek 98%-kal (!!!) csökkent, amely a már említett, valamint egyéb
nagyüzemi termelő egységek technológiai korszerűsítésének köszönhető.
Komló jelenlegi levegőszennyezésében tehát nem az üzemi termelés játssza már a
főszerepet, hanem a közlekedési szennyezés. A közlekedési szennyezés szempontjából a
nitrogén-oxidok, a közlekedési által felkevert por (különös tekintettel az Európai Unió által is
egyre inkább előtérbe helyezett kis szemcseátmérőjű (PM10) porszennyezés), valamint a
földközeli ózon szennyezés az, amely környezetvédelmi, de elsősorban egészségvédelmi
szempontból releváns. Az idősoros mérési eredmények alapján a már említett szilárd anyag
csökkenése figyelhető meg. A probléma azonban nitrogén-oxidokkal van, amelyek
tekintetében 2002-2008 között 35%-os növekedés figyelhető meg.
Sásdon jellemzően kisüzemi telephelyek vannak (varroda, autószerelő műhely,
fékbetétgyártó üzem, faüzem), amely légszennyezési szempontból fontos lehet. Ezek
kibocsátása azonban nem játszik kardinális szerepet a város légszennyezésében.
Sásd tekintetében az imissziós értékekben a kén-dioxid növekedése számottevő. Bár
abszolút értékben az imissziós értékek nem számottevőek, a mérések szerint azonban az
imisszió kétszeres növekedést mutat 2002-2008 között. Nitrogén-oxidok tekintetében azonban
a 2002-es értékek 2008-ra a felére csökkent. A szilárd anyaggal is szerencsére hasonló a
helyzet. Ott a csökkenési arány 70%-os.
Ha a közlekedési eredetű légszennyezést vizsgáljuk az MVHE működési területén,
akkor a másodrendű utak mentén kitett települések és természeti környezet szennyezése jelent
rizikófaktort. Ahogy az 1. ábrán is látható, ezek az utak a 66-os, valamint 611-es utak. Az
utak a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet észak-nyugati részét, valamint a nagyobb
települések közül Sásdot érinti.
6
1. ábra: Másodrendű utak, védett területek az MVHE működési területén.
2.1.2. Vizek
A vizsgált terület felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és
környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően
befolyásolják.
A felszíni vizek minőségét alapvetően meghatározzák a települési szennyvízkezelési
technológiák alkalmazása, az ipari tevékenységből származó szennyvíz és egyéb
szennyezőanyag kibocsátások, valamint a vízgyűjtőkön folytatott mezőgazdasági
tevékenységek intenzitása. A települési szennyvizek felszíni vízkészletekre gyakorolt
szennyező hatását a kémiai és bakteriológiai vízminőségi jellemzők egyértelműen jelzik.
A térségre elsősorban a kisvízhozamú patakok jellemzőek, amelyeknek vízgyűjtője
90%-ban a Kapos. A Kelet-Mecsekből lefolyó vizek minősége jó, erre a területre a
karsztosodás kevéssé jellemző, mint a Nyugat-Mecsekre, így a vizek oldott kálcium tartalma
kisebb. A nitrát tartalom viszont az emberi tevékenységnek köszönhetően gyakorta magas. A
7
térség néhány pontján a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKVI)
monitoring-pontokon méri a víz minőségét, illetve egyéb jellemzőit.
Magyarszéknél a Kaszánya-patak vízhozamát monitoringozza a DDKVI valamint az
adatok az OKIR adatbázisban is elérhetőek. A Baranya patak monitoringja az MVHE
területén kívülre esik, míg Magyaregregynél a Völgységi-patak, és a Várvölgyi-patak
vízhozama és vízállásának mérése tartozik a monitoring tevékenységbe. Vízhozam
tekintetében a területen lévő patakok és medreik jellemzően elbírják a szokványos
csapadékvíz mennyiséget, azonban extrém nagy esőzésekkor (mint pl. a 2010. májusi) a
patakok kiöntenek így a medren kívülről szennyezőanyag kerülhet a vízbe.
A felszín alatti vizek vonatkozásában a talajvízkészletek szennyezettsége általános
gondot okoz. A régióban a terhelések, szennyezések hatására a talajvíz készletek gyakorlatilag
már az 1970-es években elszennyeződtek és emberi fogyasztásra csak ritkán alkalmasak. A
települések és az emberi tevékenység terhelő, szennyező hatását – különös tekintettel a
mezőgazdasági tevékenységre – a felszín alatti vizek bakteriális szennyezettsége, valamint a
nitrát-, nitrit- és ammónium-ion tartalma is jól jelzik. A felszín alatti vízkészletek biztosítják a
legfőbb bázisát a régió települései ivóvíz-, valamint öntözővíz ellátásának, így ezen
vízbázisok védelme alapvető feladat.
A tisztított, vezetékes víz a kistérségek tekintetében szinte minden településre
vonatkozóan biztosított. A Sásdi kistérségben a közüzemi vízhálózatba bekötött lakások
aránya 94,6%, míg a Komlói kistérségben ez az arány 97,8% (KSH, 2008).
2.1.2.1. Szennyvízkezelés
A vízbázis védelme szempontjából kiemelt fontosságú a közüzemi szennyvízcsatorna-
hálózatba bekötött lakások aránya. Ez az arány a Komlói kistérségben jónak mondható, 87,6
%. A Sásdi kistérségben azonban alacsony, 41,5%. A Komlói kistérségre vonatkozó
projektterveknek megfelelően Szárászon helyi megoldásban gondolkodnak, míg
Egyházaskozáron, Tófűn és Hegyhátmarócon már van terv, a megvalósításhoz pályázati
forrásokra van szükség.
A Sásdi kistérségben a közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások száma a legtöbb
településen a KSH 2008-as adatai szerint 0%. A bekötésre a szennyvízkezelés ellenőrzöttebb
módja miatt van szükség.
8
1. Táblázat: A Sási kistérségben a közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya.
Település Közüzemi bekötés arány Népesség
Ág 0 196
Alsómocsolád 56,03 366
Bakóca 0 334
Baranyajenő 0 498
Baranyaszentgyörgy 0 165
Bikal 0 801
Felsőegerszeg 0 150
Gerényes 0 277
Gödre 0 1006
Kisbeszterce 0 91
Kishajmás 0 237
Kisvaszar 0 356
Mágocs 84,62 2552
Mekényes 0 312
Meződ 0 144
Mindszentgodisa 0 926
Nagyhajmás 0 426
Oroszló 0 344
Palé 0 114
Sásd 89,33 3381
Szágy 0 161
Tarrós 0 121
Tékes 0 294
Tormás 0 345
Varga 0 118
Vásárosdombó 77,08 1182
Vázsnok 0 140
Forrás: KSH, 2008
Komlói kistérség
A szennyvízkezelés Komló, Hosszúhetény, Magyaregregy, Kárász, Vékény Szalatnak,
Köblény, Szászvár és Máza településeken tekinthető megoldottnak, mégha hálózati jellegű
gyűjtési csőinfrastruktúra nincs is kiépítve. A szennyvíztelepek kapacitásuknak átlagosan
felére vannak terhelve, így képesek a környező települések többlet szennyvizét is befogadni.
A változatos domborzat miatt ugyanakkor sok helyen csak drágább, nyomott rendszerek
létesülhetnek, ami a beruházások fajlagos költségét jelentősen megnöveli. Azokon a
településeken, ahol csak drága nyomott rendszerekkel oldható meg a település szennyvizének
9
egy közeli telepre történő vezetése, érdemes megfontolni a természetközeli szennyvíztisztítás
alkalmazásának lehetőségét.1
Sásdi kistérség
A kistérségben 4 településen üzemel szennyvíztisztító (1. táblázat). A Komló és Bikal
gesztorságával tervezett térségi szennyvízprogram végrehajtása esetén a Sásdi kistérségben
megközelíthető a 100%-os lefedettség. 2
2.1.3. Föld, talajfelszín
A vizsgált terület domborzati valamint földfelszíni viszonyait a Mecsek északi
nyúlványai, valamint folyóvölgyei határozzák meg.
A Mecsek legjellegzetesebb ásványi kincse, a fekete kőszén a legjelentősebb, amely
energiahordozó nagyüzemi kitermelése a rendszerváltás utáni években megszűnt. A
dombvidékeken nagy bőségben fordul elő agyag, amelyet nagyszámú, de kis kapacitású tégla-
és cserépgyár dolgoz fel. Szénhidrogénekben szegény a térség, viszont kutatásuk
melléktermékeként számos helyen különböző ásványi összetételű hévízeket tártak fel. A
legismertebb hévízforrás a térségben a magyarhertelendi.
1 Dél-Dunántúl Környezetfejlesztési Stratégiai Program, 2006. 2 Dél-Dunántúl Környezetfejlesztési Stratégiai Program, 2006.
10
2. Ábra. Jellemzőbb földhasználati módok az MVHE területén.
Forrás: CORINE 2000
Ahogy a földhasználati ábrán (2. ábra) látható, a térségben a mezőgazdasági művelésű
területek (világossárga) aránya nagy. (Hasonlóan magas arányt képvisel az erdőterületek
nagysága (világoszöld és sötétzöld). A mezőgazdasági területek magas aránya két
környezetvédelmi kérdésre hívja fel a figyelmet. Egyrészt a csapadékvíz-elvezetők
folyamatos karbantartására, amely megakadályozza a mezőgazdasági belvizeket, valamint az
itt felhalmozódó méreganyagok mélyebb vizekbe jutását. A másik oldalról a mezőgazdasági
területek növényvédelmi feladatait - szintén a talaj és a vizek védelme érdekében – megfelelő
technológiákkal és szerhasználattal kell elvégezni a szennyeződés minimálisra csökkentése
érdekében. A megfelelő mezőgazdasági műveléshez a korszerű géppark is elengedhetetlen.
11
Egyrészt a géppark környezetszennyezésének csökkentés, másrészt pedig az általuk végzett
környezetbarátabb termelési mód miatt.
Éppen a már említett magas erdőborítottság miatt, valamint a tervszerű
erdőgazdálkodás végett, amely többek között a biomassza-erőműveket is ellátják, figyelmet
kell fordítani az erdővágásra. Meg kell akadályozni, hogy az erdővágás következtében a
talajfelszín erodálódjon. Ez nem csak a talajfelszín eltűnése miatt veszélyes, hanem az elfolyó
vizek a patakokba kerülve azok eutrofizációjához is hozzájárulhatnak.
2.1.4. Természet és tájvédelem
Az MVHE működési területe a nevében is jelzett Mecsek, Hegyhát és Völgység
tájakon helyezkedik el, amely változatos élőhelyet feltételez mind a növényvilág, mind az
állatvilág számára. Ha megnézzük az országosan védett valamint a NATURA 2000
területeket, látható, hogy a térség az érzékeny természeti környezetben és annak közvetlen
közelében fekszik, azzal folyamatos kölcsönhatásban van. Éppen ezért a környezetvédelmi és
természetvédelmi kérdésekre különös hangsúlyt kell fektetni.
Ahogy a 3. ábra is mutatja, az MVHE dél-keleti részére a Kelet-Mecsek Tájvédelmi
Körzet fele nyúlik be, míg a déli részén Mánfánál a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet északi
nyúlványa található. Az MVHE térség középső, valamint keleti részein madárvédelmi,
valamint élőhelyvédelmi NATURA 2000 területek találhatóak, amelyek részben korlátozzák,
illetve keretek közé szorítják a mező-, és erdőgazdasági tevékenységet.
A területen olyan védett növény és állatfajok élnek, amelyek védelmére különös
figyelmet kell fordítani. Ilyen a szúrós csodabogyó, az olasz müge, vagy a majomkosbor. A
Hosszúhetény feletti nagymezőn található tavaszi hérics, leánykökörcsin, feketekökörcsin
valamint agárkosbor.
12
3. ábra: Országosan védett, valamint NATURA 2000 területek az MVHM térségben
Forrás: DDNP és KvVM
A térségben lévő természetvédelmi területek azonban könnyen területhasználati konfliktust
okozhatnak, hiszen ahogy már említésre került, a védelem egyben korlátozást is jelent a
mező- és erdőgazdaság, valamint a gazdasági fejlesztések számára. Másrészről az
ökoturizmusnak ezek a területek potenciális céljai lehetnek, éppen ezért szükséges a térségre
vonatkozó turisztikai és gazdaságfejlesztési terveket ezzel összhangba hozni.
13
2.2. Önállóan kezelt hatótényezők
2.2.1. Hulladékok
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§-ának (1) és (3) bekezdéseiben
előírt kötelezettségeknek megfelelően a települési önkormányzatnak - az országos és a területi
hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével
összhangban - a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási
tervet kell kidolgoznia, melyet önkormányzati rendeletben kell kihirdetnie.
A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003.
(VIII.15.) Kormányrendeletben határozták meg.
Az MVHE működési területén a BIOKOM végzi a hulladékszállítást. A
hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés környezetkímélő módjának megvalósítása érdekében
a Sásdi kistérség már 2004-ben csatlakozott az akkor induló Mecsek-Dráva
Hulladékgazdálkodási Projekthez. A Komlói kistérség településeit szintén a BIOKOM Kft.
fogja össze. A korszerű szemétszállítás megszervezése itt a Dél-Balatoni és Sióvölgyi
Települési Szilárdhulladék Kezelési Projekt keretében valósult meg.
A térségben jelenleg Komlón és Mágocson van hulladékudvar, ahol korszerű
körülmények között tudják elhelyezni a kommunális hulladékot. Komlón ezen kívül
komposzttelep és átrakóállomás is működik.
Ha a két érintett kistérség rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak arányát
vizsgáljuk (2. táblázat), látható, hogy a Komlói kistérség ebben a tekintetben is lényegesen
jobb helyzetben van. Településeinek szinte mindegyike 90% körüli, vagy azt meghaladó
aránnyal rendelkezik. A Sásdi kistérségben 7 olyan település is van, amely 70% körüli, vagy
az alatti aránnyal rendelkezik.
14
2. táblázat. A kistérségek településeinek rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak
aránya.
Sásdi Kistérség
Település
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%)
Ág 91
Alsómocsolád 79
Bakóca 72
Baranyajenő 80
Baranyaszentgyörgy 92
Bikal 94
Felsőegerszeg 81
Gerényes 100
Gödre 77
Kisbeszterce 43
Kishajmás 83
Kisvaszar 83
Mágocs 92
Mekényes 95
Meződ 100
Mindszentgodisa 80
Nagyhajmás 71
Oroszló 84
Palé 100
Sásd 90
Szágy 97
Tarrós 96
Tékes 100
Tormás 92
Varga 100
Vásárosdombó 76
Vázsnok 92
Komlói kistérség
Település
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%)
Bodolyabér 100
Egyházaskozár 95
Hegyhátmaróc 93
Hosszúhetény 95
Kárász 86
Komló 100
Köblény 100
Liget 99
Magyaregregy 87
Magyarhertelend 88
Magyarszék 84
Mánfa 77
Máza 93
Mecsekpölöske 95
Szalatnak 88
Szárász 97
Szászvár 92
Tófű 100
Vékény 100
Forrás: KSH, 2008.
Az OKIR adatai alapján, 2006-ban illegális hulladéklerakón felhalmozott hulladékkal a
térségben az alábbi településeknek volt problémája: Bikal, Gödre, Komló, Mágocs,
Mekényes, Nagyhajmás, Sásd, Szágy, Szalatnak, Szászvár, Tormás, Vékény.
A hulladékgazdálkodás megfelelő kereteinek biztosítására azonban történtek
beruházások. Így Bikal, Kárász, Komló, Máza és Vékény is támogatást nyert hulladékkezelési
problémáinak megoldására. Komló veszélyeshulladék-gyűjtési akciókat is szervez.
2008-as adatok alapján különös figyelmet kell fordítani a legnagyobb hulladéktermelő
telephelyekre a térségben. Ilyen a Sásdi Agro Zrt, Sásdon a fékbetétgyártó üzem, Komlón a
15
Mom Faktor gépgyár, a Ratipur, valamint a nagyáruházak. A térség megfelelő
hulladékkezelésének alapvető feltétele a mezőgazdasági eredetű hulladékok megfelelő
kezelése, különös tekintettel a térségben található húsfeldolgozókra (pl. Vékény,
Alsómocsolád, Komló, Sásd).
Folyékony hulladékok tekintetében az állattartó telepek, és azok környezetbiztonsági
éppen a térség nagy mezőgazdasági aránya miatt kiemelendő feladat.
A hulladékgazdálkodási törvény és a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályok
szigorú betartása, a hulladék-nyilvántartások településenkénti kezelés (ahogy ez az
önkormányzati dokumentációban is megjelenik), a környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzési
tevékenysége, valamint a települések hulladékgazdálkodási terve láthatóan abba az irányba
viszi a térséget, amely a környezetet mindinkább kímélő hulladékkezeléshez vezet.
2.2.2. Zaj- és rezgés elleni védelem
Az MVHE térségében elsődlegesen a közlekedési eredetű zajforrásokkal
számolhatunk. Ez is két területen okozhat problémát. Egyrészt a már említett, a térségen
áthaladó 66-os és 661-es másodrendű közlekedési utak mentén. Másrészt a városokban a
nagyobb arányú közlekedési forgalom miatt. A két város közül Komló az, amely ilyen
tekintetben szennyezettebb a zaj és a rezgés által. Itt az egyéni közlekedés mellett a közösségi
közlekedés okoz zajterhelést, elsősorban a buszpályaudvar környékén. Szerencsére azonban a
távolsági buszpályaudvar és helyi buszpályaudvar egy helyen található.
Komlón az ipari parkba települő vállalatok közvetett módon csökkentették a
zajterhelést odaköltözésükkel, így a városi lakott területeken csak a nagyobb üzemek zaj és
rezgésterhelésével kell számolnunk.
Kedvezően befolyásolja a zajhelyzetet, hogy az üzemek többsége jelentős anyagi
ráfordítással, ütemezetten végzi a szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. Kedvező továbbá,
hogy az újonnan létesült üzemi létesítmények, illetve vállalkozások úgy kezdik meg
működésüket, illetve akkor kapnak telepengedélyt, ha igazolják a megengedett határértékek
teljesülését.
Közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelés különösen problematikus volt a térségben
Hosszúhetényben, ahol a Mecsekből a kőszállító autók Hosszúhetényen keresztül érték el a 6-
os számú főközlekedési utat. Ez a probléma azonban a települést elkerülő úttal
nagymértékben enyhítésre került.
16
2.2.3. Környezetbiztonság
Környezetbiztonsági szempontból kockázati tényezőként kezelendő a Komlói
Fűtőerőmű. Nem elsősorban működése miatt, hanem az általa generált közlekedési
környezetterhelés (levegő, zaj, rezgés), valamint a sűrű forgalom miatt a balesetveszély
növekedése miatt. A biomassza beszállítása, valamint a salakanyag elszállítása nagyobb
forgalmat generál. Mivel azonban a fűtőmű ezen blokkja Komló sűrű lakott területein
található, ezért a tüzelőanyag-szállítás külterületen is megoldható.
Különös környezetbiztonsági kockázat volt a már említett, Hosszúhetényen keresztül
vezető kőszállítási útvonal, amely az elkerülő út megépítésével növelte a
környezetbiztonságot.
További környezetbiztonsági kockázatként kezelendő a 2011-től beinduló megújult
technológiájú szénbányászat, melyről bővebben az energetikával foglalkozó fejezetben lesz
szó.
2.2.4. Barnaövek
A barnamezős – elhagyott, vagy alulhasznosított ipari - területek problematikája a XX. század
végére kardinális kérdéssé vált. Okai Magyarországon nagyrészt a rendszerváltozás előtt
megindult társadalmi-gazdasági szerkezetváltozás. Környezeti és gazdasági szempontból azért
problematikus, mert a barnamezős invesztíció ugyanis olyan externális költségeket
eredményezhet, mint a romos épületállományok helyrehozatala, vagy bontása, a környezeti
kármentesítés, rendezetlen tulajdonviszonyok, elégtelen infrastruktúra. A barnamezős
területek egy része nem képes megújulni, részben a fent említett elégtelenségek, részben
pedig a nem frekventált földrajzi fekvése, avagy közlekedési feltáratlansága miatt.
A MVHE működési területén a Dél-Dunántúli Barnaövezeti Stratégiai Fejlesztési
Program szerint helyi jelentőségű barnaövezetek találhatóak. A Komlói kistérségben ilyen a
kárászi vasútállomás, a Komló-Somostetői bányaterület, a Komló-Zobáki bányaterület, a
Komló-Béta aknai bányaterület, a Komló szénpályaudvari terület, Komlón a Hármas-akna,
Anna-akna, Kossuth akna, a volt kötélpálya-végállomás, Magyarhertelenden a Takács-féle
istálló, illetve a Sásdi kistérségben egy vegyes ipari terület. A komlói bányaterületek, illetve a
sásdi iparterület egy része azonban részben hasznosított, többek között ipari parki területnek
kijelölt.
17
2.3. Energiafelhasználás, energiahatékonyság
A két kistérségben (ahogy jellemzően Magyarországon is) a vezetékes
energiahordozók szerepe a meghatározó. A földgáz dominanciája az energiahordozó
árnövekedése, a piaci ellátás bizonytalansága miatt egyre inkább veszít szerepéből. Ezért
elsősorban a kistelepüléseken a fatüzelésre, illetve a kombinált tüzelésre való átállás
figyelhető meg, amely viszont légszennyezési kockázatot hordoz.
A Komlói kistérségben Szárász kivételével mindegyik településen elérhető a vezetékes
gázszolgáltatás, míg a Sásdi kistérségben ez csak Alsómocsolád, Bikal, Mágocs, Oroszló,
Sásd és Vásárosdombó lakosainak és üzleti valamint intézményi szereplőinek érhető el (KSH,
2008).
Komlón az energiaellátás a lakótelepi részeken távhővezetékkel biztosított, amelynek
energiaellátását jellemzően gázzal biztosította a Komlói Fűtőerőmű. 2010-ben azonban a
földgáz szerepét fokozatosan átveszi a biomassza. Az alternatív, kiskapacitású megújuló
energiahordozóra épülő központosított energiaellátás egyelőre nem jellemző a térségre. A
fatüzelés (mint megújuló energiaforrás) az egyedi energiaellátást biztosítja. Komlón különös
jelentősége van energiahatékonyság szempontjából a távfűtési rendszer modernizálásának, a
panelépületek hőszigetelésének és a nyílászárók felújításának.
A térségben a mezőgazdasági eredetű gabona-szalmára épülő kiskapacitású fűtőművek
telepítése diverzifikálhatja az energiaellátást.
Az érintett térség energiagazdálkodást alapvetően két tényező befolyásolja. Az egyik,
a már többször említett biomassza-felhasználás. Itt nem csak a már említett Komlói
Fűtőműnek van hatása a térségre tüzelőanyag ellátás szempontjából, hanem a Pécsi
Hőerőműnek (Pannonpower) is. A térség tüzelőanyag-ellátás szempontjából a Pannonpower
„vonzáskörzetébe” tartozik.
A másik befolyásoló tényező energetikai szempontból a térségben újraindult
szénbányászati kutatás. A tervek szerint a Wildhorse Energy egy éven belül tervezi megnyitni
első mecseki szénbányáját, ahol föld alatti gázosítás módszerével termelne energiát. Itt a
potenciális vevő a már említett Pannonpower. Jelenleg a kutatófúrások a Pécs-Komló-
Mecseknádasd háromszögben folynak. Ezen terület egy része feltáratlan, másik része pedig a
korábbi Mecsek Szénbányák területét foglalja magában. A tervek szerint 2011 első felében
üzembe kívánják helyezni az első szénégetőt a Komló melletti Zobák-akna környékén.
18
A szénkinyerés azonban környezetbiztonsági kockázatot is rejt magában, ugyanis a
bánya elgázosított részei alátámasztás hiányában beomolhatnak, az alattuk lévő széntelepeket
megközelíthetetlenné téve. Ezen felül a mélyben rekedt szennyező melléktermékek a felszíni
vizekben is megjelenhetnek3.
2.4. SWOT analízis
A helyzetfeltárásra és az adatokra épülő SWOT analízis a tényezőcsoportok összevetése révén
segít feltárni, és megalapozni azokat a hajtóerőket és fékezőerőket, amelyek mentén a
cselekvési stratégiák megfogalmazhatóak.
ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK
Magas természetvédelmi területek aránya Természeti értéket és tájat romboló
kőbányászat (Komlói kistérség)
Agroökonómiai potenciál,
biomasszatermelésre
Barnamezős területek
Extenzív és környezetkímélő gazdálkodás
lehetőségei adottak
Alternatív energiafelhasználás nem elég
hatékony
Alapvetően csekély a környezetszennyezés a
térségben
A forgalmas útvonalak mentén magas a lég-
és zajszennyezés
Az energiahasználat átstruktúrálódásával
csökkent a környezeti terhelés
A hálózati szennyvízkezelés, különösen a
Sásdi kistérségben problematikus
Fejlett hulladékgazdálkodás a regionális
hulladékgazdálkodási rendszerek
kiépülésével
Szelektív hulladékgyűjtés változó mértékben
van jelen.
Korszerűtlen mezőgazdasági géppark
Előfordul az illegális hulladéklerakás
3 HVG 2010.02.06. pp. 62-63.
19
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
A természeti környezet megőrzése az EU
forrásai által is támogatottak, így az
ökoturisztikai fejlesztéseknek is van
létjogosultsága.
A természeti területek túlzott turisztikai célú
használata.
A természetközeli bio és natúrtermékek iránti
igény növekedése, amely a térség
agrogazdasága számára teremt lehetőséget.
A természeti területek és erdők túlzott
biomasszaigényű felhasználása.
Erdő- és gyepgazdálkodás az alacsony AK
értékű területeken.
Új bányaterületek megnyitása.
Alternatív energiatermelési lehetőségek (nap,
szél, geotermia) (akár egyéni szinten is)
Növekvő gépjárműforgalom, lég- és
zajszennyező hatása.
Csatornahálózatra kötött lakások számának
növelése.
Nem megfelelő csapadékelvezető rendszerek,
illetve azok karbantartásának hiánya-
Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése,
újrafeldolgozási kapacitás kiépítése.
A szennyvízkérdés hosszú távú
megoldatlansága
Természetvédelmi területek közelségének
kihasználása a környezeti nevelésben.
20
3. Környezetvédelmi program
A Magyar Alkotmány szerint (18. § és 70/D § (1), (2)) mindenkinek joga van az egészséges
környezethez. Azért, hogy ez megvalósuljon, a térségben olyan környezetfejlesztési,
programozási cselekvéseket kell meghatározni, amelyek a környezeti elemek és hatótényezők
állapotának javítása, az emberi életkörülmények jobbítása felé mutatnak. A
megvalósításokkor figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés három alappillérét: a
társadalmi, a gazdasági és a természeti-környezeti alappilléréket. A fejlesztések csak a három,
egymást nem rontó cselekvések tükrében értelmezhetőek. A későbbiekben elkészülő
fejlesztési tervek és elképzelések nem fókuszálhatnak csak egyik vagy másik pillérre
(különösen nem csak a gazdasági fejlesztésre), hanem annak összhangban kell lennie a többi
pillérrel. A gazdasági és társadalmi fejlesztési céloknak konzisztenseknek kell lenniük a
környezeti célokkal.
A települési környezet szempontjából a fizikai (természeti és épített) környezet,
valamit a (fizikai környezet által is befolyásolt) települési atmoszféra egyaránt fontos. A
poszt-indusztriális országokban a társadalmi-gazdasági változások a városok feladatait is
átértékelik. A gazdasági vonzerő szempontjából a hagyományos infrastrukturális, erőforrás
alapú (kemény) tényezők szerepe visszaszorul. Egyre jelentősebb azonban a szellemi tőke, a
kreativitás, innováció, a tehetség. Ahogy a modern korban az ipar által dominált gazdaság ha-
tározta meg az emberi környezet alakításának szempontjait, úgy az elkövetkező időkben a
kreatív atmoszféra megteremtése lesz a tudatos terület- és főként a település, de különösen a
városfejlesztési törekvések rendező elve, amely a települési környezet egyes tényezőinek
szerepét és fontosságát kijelöli, illetve amely a fenntartható és élhető települési környezet
megteremtését eredményezi.
3.1. A környezeti elemek célállapotának meghatározása és a javítás érdekében végrehajtandó feladatok
A település feladataihoz tartozik a tiszta környezet biztosítása lakói számára. A
tisztaság magában foglalja a természeti elemek szennyezés-mentességét is. A település
hatókörén belül képződő szennyező anyagok és hulladék kezelésén kívül a településen
kívülről érkező szennyezés csökkentése, a szennyezés hatásainak kiküszöbölése is
hozzátartozik a tiszta környezet biztosításához.
21
A gazdaság és a környezet érdek-konfliktusának enyhülésére ad reményt az a feltételezés,
amely szerint az újfajta gazdasági értéket (kreatív szellemi tőke) hordozó társadalmi
csoportnak sajátja az érzékeny környezeti szemlélet. A települések jövőjének
megalapozásához olyan körülmények kialakítása szükséges, amelyek vonzó környezetet
biztosítanak annak a magas szellemi hozzáadott értéket előállítani képes társadalmi
osztálynak, amely a jövőben a gazdasági versenyképesség hordozója lesz. Ehhez a
hagyományos infrastrukturális feltételeken túl nagyobb hangsúlyt kell fektetni a
sokszínűségre, a lelki és szellemi élményt nyújtó események megélésének lehetőségére, a
toleranciát is magában hordozó társadalmi normákra, a kulturális ingerekben gazdag
környezetre, a természettel való összhang keresésére. A fejlesztéseket a településeknek sok
esetben meg kell előlegezniük anélkül, hogy azoktól közvetlen és kézzelfogható gazdasági
hasznot várhatnának.
3.1.1. Levegő
A vizsgált térségekben különös figyelmet kell fordítani a porszennyezés csökkentésére.
Különös tekintettel a PM10 szemcseátmérőjű szállóporra. Ez elsősorban azokon a területeken
okozhat problémát, ahol nagy a közlekedés aránya. Ilyen Komló, illetve a két korábban jelzett
másodrendű útszakasz, valamint a Hosszúhetényt elkerülő útszakasz, ahol az intenzív
kőszállítás folyik. A közlekedés által felvert por csökkenthető az utak gyakoribb tisztításával.
Éppen ezért fontos ezen területek folyamatos monitorozása a regionális környezetvédelmi
szakhatósággal együttműködésben.
Szintén a túlnyomórészt közlekedéshez kapcsolódó nitrogén-oxidok emelkedését meg
kell állítani. Ezt a tömegközlekedés hatékonyabb szervezésével, az egyéni közlekedés
visszaszorításával, valamint a gépjárműpark fiatalításával lehet elérni. Ezek a cselekvések
azonban elsősorban az egyén felelősségére épül. Így a térség vezetői a tudatos
környezetvédelmi oktatásban és tájékoztatásban lehetnek a lakosság segítségére. Ebben a
környezettudatos attitűdformálásban lehet fontos szerepe a Környezetvédelmi Minisztérium
által működtetett Zöldpont hálózatnak.
Jelen cselekvések végrehajtásához potenciális forrásokat biztosíthat a Dél-dunántúli
régió területfejlesztési operatív programjának 5. prioritásában meghatározott
22
környezetfejlesztés. Ebben a prioritásban kapott helyet a megelőző környezetvédelmi
szemlélet elterjedését szolgáló környezeti tudatformáló akciók és programok végrehajtása4.
3.1.2. Vizek
A 2010 évi esőzés és áradások felhívták a figyelmet arra - különös tekintettel a Sásdi
kistérségben -, hogy a természetes folyóvizek, monitorozása, a vízelvezető folyóvízpartok
karbantartása, valamint a csapadékvíz elvezetők megfelelő karbantartása, valamint a
hiányzó területeken azok pótlása kiemelkedő feladat. A probléma megoldása nem csak az
áradások kivédését segíti, hanem a mélyebben fekvő vízrétegek szennyeződését is kivédi,
hiszen az áradás elkerülésével a szennyező anyagok és vegyi anyagok bemosódása is
elkerülhető.
A megfelelő védekezéshez biztosíthat forrásokat a KEOP 2.1.2. és 2.2.1. forrásai, amelyek az
önkormányzati árvízvédelmi fejlesztéseket, valamint a komplex vízvédelmi beruházásokat
támogatják.
3.1.3. Szennyvízkezelés - ivóvíz
A vezetékes ivóvíz minőségének folyamatos biztosítása elengedhetetlen az egészséges
életmód kivitelezéséhez. Az ilyen típusú fejlesztési feladatok végrehajtásához jelenleg a
KEOP 1.3.0. ivóvízminőség-javítás konstrukció keretében eszközölhetőek támogatási
források.
Ahogy a helyzetfeltárásból és a SWOT analízisből is kiderült, a szennyvízelvezetés és
kezelés kardinális kérdés az MVHE működési területén, különös tekintettel a Sásdi
kistérségre. A természeti környezet megóvása, valamint közvetett módon az emberi egészség
megőrzése érdekében a szennyvízelvezetés kérdése lehet a fókusza az MVHE közeljövőbeli
környezetfejlesztési cselekvéseinek. Ehhez a települési önkormányzatoknak, valamint azok
társulásainak a KEOP 1.2.0.5 konstrukciója biztosít pályázati forráslehetőséget.
4 DD RTOP 2009-2010 5 http://www.nfu.hu/download/27741/KEOP120_2010_szennyviz_palyutmut_vegl.pdf
23
3.1.4. Természeti, táji értékek
A térség természeti táji értékei, illetve azok védettségi besorolása alapvetően befolyásolja a
gazdasági, mezőgazdasági és fejlesztési tevékenységeket. Éppen ezért az alapvető cél a térség
természeti erőforrásainak mennyiségi és minőségi védelme. Az elsődleges cél tehát a
természeti környezet és az emberi tevékenység igényeinek összehangolása, oly módon,
hogy a természeti értékek, elemek állapota megőrzésre kerüljön, és állapotuk javuljon. Az
ökológiai hálózat bővítésével, a környezeti szempontból érzékeny területek felmérésével
elősegíthető a mezőgazdaságilag nem művelhető területek természeti értékmegőrző
funkcióját.
Az értékek megőrzéséhez hozzájárul az egészséges települési környezet kialakítása,
melynek során olyan beruházások, programok valósulnak meg, amelyek révén élhető,
természeti, épített környezet jön létre. Ennek érdekében már több tagtelepülés (pl. Sásd,
Mágocs, Gerényes) is rendeletet alkotott az épített és természeti környezet helyi védelméről.
Azon települések, amelyek még nem alkottak ilyen rendeletet, célszerűen ezen rendelet
megalkotásával elősegítik a tudatos környezetfejlesztést.
A kedvező természeti adottságok lehetőséget biztosítanak a térségben az ökoturisztikai
fejlesztésekre is. Az ökoturisztikai, kerékpáros és bakancsos turizmus, valamint azok
infrastruktúrjának fejlesztése a tudatos környezethasználatot, és környezeti nevelést is segítik.
Ehhez potenciális forráslehetőségeket biztosíthat például a várhatóan 2011-ben a térséget
érintő magyar-horvát turisztikai fejlesztési elképzeléseket támogató IPA alap pályázatai.
3.1.5. Hulladékkezelés
A helyzetfeltárásban bemutatott hulladékhelyzet azt jelzi, hogy az térség állapota alapvetően
jó. A központosított hulladékszállításba bevont lakosságszámot azonban növelni kell. A
problémaként jelentkező illegális hulladéklerakók felszámolási cselekvéseit folyamatosan
fenn kell tartani. A DD RTOP városi életminőség javítása és térségfejlesztő funkciók erősítése
konstrukció helyi jelentőségű hulladék rekultivációs feladatinak megvalósítása pályázati
lehetőségei szintén nagyban hozzájárulhatnak a probléma megoldásához.
A térség számára azonban kiemelkedő feladat és fejlesztési cél kell, hogy legyen a
hulladékok újrahasznosításának minél magasabb aránya. Ez történhet anyagában, vagy
24
energetikai célú hasznosításként. A hulladékgazdálkodás fejlesztésének részeként el kell érni,
hogy a térségben a szelektív hulladékgyűjtés aránya minél magasabb legyen. Ezt nem csak a
szelektív hulladékgyűjtő infrastruktúra kibővítésével kell megoldani, hanem a lakosság
környezettudatos nevelésével, tájékoztatásával.
A mezőgazdasági és lakossági eredetű szerves hulladék begyűjtése és kezelése is
kiemelkedő feladat lehet. Bár a falusi térségekben a szerves hulladékokat jellemzően helyben
felhasználják, a városias térségekre ez nem igaz. Mivel az agrárgazdasági programok a
térségben az állattenyésztés volumenének növelését irányozzák elő, így az állati eredetű
hulladékok biogáz formában történő újrahasznosításának lehet relevanciája. Az állattenyésztés
melléktermékek évről vére megújulóan rendelkezésre áll, felhasználása környezetkímélő.
3.1.6. Zaj- és rezgéscsökkentés
Bár a hatályos jogi szabályozás szerint stratégiai zajtérképet és cselekvési tervet egyelőre nem
kötelező készíteni, azonban a zajártalmakra, azok csökkentésére a településeknek és a
térségnek oda kell figyelnie. Különösen igaz ez a már többször említett frekventált
közlekedési folyósokra, illetve az ipari parki területekre, ha és amennyiben a közelben
lakóövezet található. Az ipari parknak kijelölt területeken az új betelepülő vállalkozások a
helyi rendeletekben és az országos szabályozásokban előírt zajszinteket nem léphetik túl.
Amennyiben a közlekedési folyósok mentén az erőteljes és/vagy növekvő forgalom
nagyobb mérvű zajhatást vált ki, úgy a településeknek saját hatáskörben közlekedési
korlátozásokat kell bevezetni. A zajhatás folyamatos monitoringjára együttműködést célszerű
kialakítani a települések összefogásával, a regionális környezetvédelmi szakhatóság
bevonásával.
3.1.7. Fenntartható területhasználat - Barnaövek rehabilitációja
A gazdaság megfelelő környezetének megteremtése mellett a természeti környezettel való
kapcsolat is új látásmód felé mozdul napjaink tervezési gyakorlatában. A természeti
elemeknek való kitettség minimalizálása mellett a természet védelme és a természettel való
együttélés, érintkezés lehetőségeinek feltárása is helyet kap az európai és regionális szintű
területfejlesztési tervekben. Ezt egészíti ki a természetes területekkel takarékosan gazdálkodó
25
intenzív területhasználat, amely lakó- és ipari létesítmények esetén egyaránt a barnamezős
hasznosítás lehetőségeit helyezi előtérbe.
A településeken belüli zöld felületek megkönnyítik a csapadékvíz-elvezetést (a
növényzet által felfogott csapadék lassítja a csatornákba áramlást, ami csökkenti az eldugulás
veszélyét), kedvezően hatnak a település hő-háztartására, és nem utolsó sorban kellemessé
teszik a települési környezetet. Játszóterek, sétányok, pihenőhelyek kiépítésével társadalmi
találkozópontként is funkcionálnak. A jövőbeni építkezések, elsősorban a városok
terjeszkedésének tervezésekor a hőtérképek és légáramlati térképek segítségével figyelembe
lehet venni a városban jellemző szélirányt, a szélcsatornák elhelyezkedését, valamint a hő
keletkezésének és áramlásának pontjait és irányait. A barnamezős beruházások előtérbe
helyezésével elkerülhető az elhagyott városrészek leromlása.
A barnaövek rehabilitációjának cselekvési kérdése elsősorban Sásdot és Komlót
érintik. A még nem rehabilitált területek újrahasznosítása, de minimálisan a
környezetszennyezések felszámolása szükséges. Elsősorban Komlón a barnamezős
területekkel a leromlott városi térségek rehabilitációjára jó lehetőség kínálkozik a Dél-
dunántúli Akcióterv 4.1.2. pályázati lehetőségének keretén belül. Nyugat-Európában számos
példát találhatunk arra vonatkozólag, hogy a leromlott, barnamezős városi területeket
közösségi céllal élesztik újjá. Nem kell azonban ehhez messze mennünk. A pécsi Zsolnay-
negyed rehabilitációja szintén ilyen, a közösségre (illetve a kultúrára) épülő rehabilitáció jó
gyakorlatát mutatja. Az említett akcióterv éppen a közösségi célú újrahasznosításra kínál
pályázati lehetőséget. A barnamezős területek rehabilitációjakor a település vezetőinek tehát
nem csak a gazdaságfejlesztési prioritásokat kell figyelembe venni, hanem közösségi, városi
lakosok rekreációs tevékenységét figyelembe vevő fejlesztések és rehabilitációs
tevékenységek számbavétele is szükséges.
3.1.8. Energetika
Az energiaellátáshoz kapcsolódó természeti elemek állapotával, valamint a fejlesztési
kérdésekkel külön fejezet foglalkozik.
26
3.2. A térség turisztikai programjának megvalósításához illeszkedő környezetvédelmi feladatok meghatározása – ökoturisztikai fejlesztés
A turisztikai kínálat a lakosság magas szintű életminőségéhez is hozzájárul, részben a kiépült
turisztikai infrastruktúra, részben pedig a programok, lehetőségek gazdagsága révén. A
turizmus nemcsak imázsteremtő, hanem fontos gazdasági ágazat. A térség lehetőségei
elsősorban az ökoturizmusban, bakancsos turizmusban, valamint a kerékpáros és lovas
turizmusban rejlenek, éppen a természeti környezet gazdagsága miatt.
A Komlói kistérségben a Mecsek komplex ökoturisztikai területté történő fejlesztése
szerepel mind a megyei mind a regionális fejlesztési elképzelések közt. Ehhez a programhoz
kapcsolódik a „Mecsek Gyöngyszemei Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című projekt,
melyben a Komlói kistérség turizmusának számos meghatározó szereplője közreműködik
(Komló Város Önkormányzata, Magyarhertelend, Magyarszék Önkormányzatai, Duna-Dráva
Nemzeti Park Igazgatósága). Fontos, hogy ez a fejlesztési elképzelés összefogja és egy
tengelyre fűzi fel a Mecsek ökoturisztikai szempontból meghatározó vonzerőit (pl. Jakabhegyi
Pálos Kolostor, Mecseki Parkerdő, Tettyei Mésztufa Barlang, Orfűi-völgy tórendszere, Orfűi
völgy látogatható barlangjai –Trió-Szuadó-, Abaligeti Gyógybarlang környezete, Sikondai
Üdülőterület, Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, Völgységi-patak). A terület természeti,
kulturális sokszínűség megadja a lehetőségét az ökológiai mintaterület kialakításának, az
ökoturisztikai fejlesztéseknek. A kistérség jól behálózott gyalogos turistautakkal, kiváló túra
útvonalakkal rendelkezik.
A térségben komoly problémát jelent a kerékpárutak hiánya. A kerékpárút hálózat kialakítása
elengedhetetlenül fontos a kerékpáros turizmus fellendítéséhez.
A kistérség turizmusában ma még a hiányzó kerékpárutak miatt ez inkább kiegészítő jellegű
termék – erősen kötődik a falusi turizmushoz.
A jövőben azonban átfogó fejlesztések alapja lehet a térségben. Ehhez kedvezőek a kistérség
adottságai; tagolt domborzat, természeti, műemléki értékek diffúz elhelyezkedése, a fogadási
feltételek részbeni megléte (falusi turizmus szálláshelyei).
A fogadási feltételek kiteljesedése esetén a kistérség sikeresen kapcsolódhat be a kerékpáros
turizmusba.
A termék további fejlődését felgyorsítaná a Pécs-Orfű jelenleg kialakítás alatt álló
kerékpárúton kívül az Orfű-Magyarhertelend, Magyarhertelend-Sikonda, Szászvár-
Kárász-Magyaregregy kerékpárutak megépítése.
27
Hasonlóan fontos a Pécsről kivezető néhány kilométeres szakaszok megépítése, amelyekkel
az első mellékút elérhető6.
A fokozódó társadalmi igények és a hathatós természetvédelmi, környezeti nevelés
érdekében tehát kívánatos az ökoturizmus kiszolgálása. Ennek érdekében a Duna-Dráva
Nemzeti Park – többek között – fejlesztéseinek keretében tanösvényt (Vár-völgyi geológiai
tanösvény) alakított ki a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, amely a fenti célok
megvalósítását segíti elő. Frekventált ökoturisztikai célpont a Magyaregregyhez tartozó Máré-
vár. A vár történetét és a környék élővilágát kiállítás mutatja be.
Áttekintve az MVHE térségre vonatkozó turisztikai fejlesztési programot, látható,
hogy az különös hangsúlyt fektet a természeti környezet megőrzésére, az azzal való
harmonikus fejlesztésre. A turisztikai program alábbi feladatai vannak összhangban jelen
környezetfejlesztést célzó környezetvédelmi program megvalósítási céljaival, és szorosan
kapcsolódik a környezetvédelmi program feladataihoz:
„Természeti értékek szerepének erősítése a turizmusban
A természeti környezet értékeinek megőrzése, a fenntarthatóság keretein belül a turizmusba
való bekapcsolásuk. A természeti értékeket bemutató gyalogos és kombinált túrák ismertető
anyagának összeállítása és forgalmazása, a természeti tájban való tájékozódást segítő
térképek, domborzati nyomatok kihelyezése, folyamatos karbantartása az iskolások
bevonásával. Ajánlott kilátó pontok rendszerének kialakítása, összekötése és propagálása.”7
Fenti akcióprogram teljes egészében adaptálható a környezetvédelmi program akciói közé.
„A gazdasági örökség bekapcsolása a turizmusba.”
A turisztikai terv ezen operatív programja a túraútvonalak és tanösvények kialakításának
szervezésével, menedzselésével, az ismeretszerzést biztosító létesítmények kialakításával
kapcsolódik a környezetvédelmi programhoz, egyezik meg annak célkitűzéseivel.
Az ökoturisztikai fejlesztések üdvözülendő példáival találkozhatunk az MVHE területén. A
Naturparkok kialakítása mérföldkő lehet a természeti környezet értékeinek megőrzése, a
fenntarthatóság keretein belül a turizmusba való bekapcsolásában. A Hét Patak Gyöngye
Naturpark kialakításakor azonban figyelni kell arra, hogy a fejlesztések során ne történjen
indokolatlan természeti környezet megbontása.
6 Mecsek turizmusfejlesztés stratégiai programja, 2004-2005. 7 A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület turizmusfejlesztési koncepciója, 2009.
28
3.3. A térség komplex fenntartható gazdaság-fejlesztési feladataihoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok
Az MVHE működési területének természeti adottságai – az éghajlat, a domborzat - kedvező
feltételeket biztosítanak a mezőgazdaság számára. Ezen adottságokra alapozva a régió
gazdaságában, az itt élők mindennapjaiban az agrárium mindig is meghatározó szerepet
játszott és jelentősége – az ágazatnak a modern gazdasági viszonyok között való nagymértékű
térvesztése ellenére – ma is nagy.
A vidékfejlesztésre vonatkozó stratégiai iránymutatás, valamint annak 2009. évi
módosítása némiképp egyoldalú személetet tükrözően, az agrárgazdaságra koncentrál és
elsősorban az agrárium fejlesztési lehetőségei mentén képzeli el a vidéki térségek fejlődését
és fejlesztési lehetőségeit. A dokumentum szerint a jövőbeli vidékfejlesztési politika három fő
területre koncentrál:
élelmiszergazdaság, környezet és a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és
vidéki népesség.
A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja egy versenyképességi
(mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdészet) tengely.
Egy területgazdálkodás-környezet tengely és egy a vidéki területek
életminősége/diverzifikációja tengely mentén épül fel.8
A térség mezőgazdasági szempontból nem mindenhol értékes területeinek a kihasználása is
fontos. Ezt pedig irányított módon, a környezeti szempontokat figyelembe véve kell
végrehajtani. A gazdaságfejlesztés a térségben természetesen nem csak a mezőgazdasághoz
kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket foglalja magában. Azonban a mezőgazdaság az a terület,
amelyre különösen oda kell figyelni környezetvédelmi és környezetfejlesztési szempontból. A
rossz mezőgazdasági gyakorlatok ugyanis számos káros környezetszennyező
következménnyel jár, így a mezőgazdaság technológiai fejlesztése, a mezőgazdasági
tevékenységek modernizálása alapvető környezetfejlesztési feladat is.
A térségre vonatkozó mezőgazdasági fejlesztési elképzelések azonban nem mindig
hozhatók összhangba a környezetfejlesztési elképzelésekkel, illetve a térség környezetvédelmi
programelemeivel. Ilyen problematikus elemek:
8 Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület működési területén, 2009.
29
- Az külterjes gazdálkodás csökkentése a belterjes gazdálkodás előnyére környezeti
szempontból nem ellentmondásmentes. A külterjes állattenyésztés éppen a térség táji
környezetének megőrzésében, a természetközeli legelőgazdálkodás végrehajtását
akadályozza, amely a környezet- és természetvédelem szempontjából kardinális kérdés.
- Az állattartás mennyiségi növelésénél csak a legújabb technológiák használatát
szabad megengedni. Az állati hígtrágya kezelése ugyanis problematikus, különös tekintettel a
Sásdi kistérségben, ahol a már korábban említett közműolló túlságosan nagy nyitottsága, a
hálózati szennyvízelvezetés problémája nem megoldott. Ezért az állattartás növelése előtt
különös tekintettel a hígtrágyakezelésre vonatkozólag részletes tervet kell kidolgozni, számba
véve a feldolgozási és ártalmatlanítási kapacitásokat. Éppen ezen probléma egyik megoldása
lehet az, ha az agrárgazdasági fejlesztésekkor nem az extenzív állattenyésztés
visszaszorítására törekszünk.
Erdőgazdálkodás
Az erdő, mint megújuló természeti erőforrás jelentős szerepet kellene, hogy kapjon a
térség népességmegtartásában, a foglalkoztatottság fokozásában, a földterület gazdaságos
hasznosításában.
Az erdősültség növelésében különösen a Sásdi kistérségben lenne szükség. Ugyanakkor a
Komlói kistérségben a gazdaságosan nem hasznosítható területek további erdősítése lehet
indokolt, különösen azért mert e területek aránya jelentős (alacsony AK értékű és lejtős
területek). 9 Ezen területek hasznosításakor azonban megfontolandó a természetközeli
legeltetés, esetlegesen az energetikai célú növénytermesztés, ha és amennyiben az alkalmazott
növénytípus az alacsony AK értékű területeken is megél.
9 Komplex fenntartható gazdaságfejlesztési intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület működési
területén, 2009.
30
3.4. Fosszilis energia-hordozó bányászatának (újraindításának) környezetvédelmi következményei, környezetvédelmi feladatok
A bányászat különös szerepet kapott az EU jogi szabályozásában. Az ásványi
nyersanyag kitermelő iparágak vagy nem szerepelnek a főbb környezetvédelmi direktívákban,
illetve bizonyos értelmezési szabadságot élveznek. Napjainkban egyre nagyobb nyomás éri a
brüsszeli törvényhozókat más érdekcsoportok részéről a bányászat szigorúbb szabályozása
érdekében. Az elmúlt évtized bányászathoz kapcsolódó környezeti balesetek Európában (is
felgyorsították ezt a folyamatot. Az egyre növekvő figyelem az EU szabályozásában is
nyomon követhető lett (Földessy J. 2005).
A bányászati tevékenységnél figyelemmel kell lenni levegőszennyezési, porterhelési,
felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének problémájára, a hulladékkezelésre, táj- és
természetvédelmi szempontokra, valamint a robbantásos művelés zaj- és rezgésterhelésére.
Környezetvédelmi szempontból a bányászatnak két típusú környezeti
következményével kell számolnunk. Egyrészt a baleset jellegű környezeti ártalmak, másrészt
a működés során keletkező szennyezés. A bányászati tevékenység e kettős hatás kockázatának
maximális csökkentésével érhető indítható csak el.
A beindítani tervezett szénbányák egy olyan sajátossággal is rendelkeznek, amelyek
környezetvédelmi és közgazdasági kérdéseket is felvetnek. A mecseki szénvagyon, különösen
a külfejtéses ugyanis magas hamu és kéntartalmú szenet rejt, amely lakossági tüzelési célra
nem alkalmas, csak erőművi égetésre. A Pécsi Hőerőmű azonban 2004-ben bezárta
széntüzelésű blokkját, így a szénnek piacot kellene találni. Erre a problémára találtak választ a
tiszta szén technológiában, ahol a szénvagyon elgázosítása, majd a gáz turbinákba való
bevezetése során nyernek energiát.
A térségben a Máza mélyművelésű bánya korábban tervezett megnyitása nem
valósulhat meg, mivel a bánya felett NATURA 2000 terület található. Így első körben
vélhetőleg a Nagymányoki külszíni fejtés indul be, amely a térségre vonatkozóan
környezetvédelmi tapasztalatokkal is szolgálhat az új technológiára vonatkozóan.
A tervek szerint a Wildhorse Energy egy éven belül tervezi megnyitni első mecseki
szénbányáját, ahol föld alatti gázosítás módszerével termelne energiát. Ezen energia előállítási
módszer költsége hozzávetőlegesen fele annyiba kerül, mint a földgáz kitermelése10. A
működés során környezeti kockázatot a felfelé áramló, létrehozott szintézisgáz tisztítása, a
tisztítás során keletkezett hulladék anyagok (pl. higany, kén) nem megfelelő kezelése
10 http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/uj-iranyok-banyaszatban
31
okozhatja. A klímaváltozásra pedig nagy hatással lehet a nem megfelelően visszasajtolt, tárolt
és elszabaduló szén-dioxid, vagy klímavédelmi szempontból lényegesen veszélyesebb metán.
Itt a potenciális vevő a már említett Pannonpower. Jelenleg a kutatófúrások a Pécs-
Komló-Mecseknádasd háromszögben folynak. Ezen terület egy része feltáratlan, másik része
pedig a korábbi Mecsek Szénbányák területét foglalja magában. A tervek szerint 2011 első
felében üzembe kívánják helyezni az első szénégetőt a Komló melletti Zobák-akna
környékén.
A szénkinyerés azonban környezetbiztonsági kockázatot is rejt magában, ugyanis a
bánya elgázosított részei alátámasztás hiányában beomolhatnak, az alattuk lévő széntelepeket
megközelíthetetlenné téve. Ezen felül a mélyben rekedt szennyező melléktermékek a felszíni
vizekben is megjelenhetnek11.
Ahogy már fentebb említésre került, magának a művelésnek is környezetvédelmi
kockázatai vannak a térség sajátosságai miatt. Mind a szén, mind kísérő kőzetei általában kis
szilárdságúak, könnyen aprózódnak, omlanak. Ezért a fejtési önjáró gépi biztosítások
alkalmazási kísérletei e körülmények miatt rendre kudarcba fulladtak. Ugyanakkor a Máza-
déli szén nagyon magas metán-tartalommal rendelkezik (fajlagos metánhozam a zobákinak a
3-5-szöröse), amely önmagában klímavédelmi szempontból a CO2-nél többszörösen
ártalmasabb, továbbá rendkívül öngyulladásveszélyes is. Következményeként az itt
létesítendő fejtések és vágatok szelvényméretét a zobákiaknak 2 - 3-szorosában kellene
megválasztani. E kívánalmakat azonban a ma létező technikai eszközökkel rendkívül nehéz
megvalósítani. A Máza-déli szénvagyon kitermelésének másik alternatív megoldása; a
földalatti elgázosítása és műbenzin-előállítás alapanyagaként szolgáló metanol (metilalkohol)
gyártása lenne. A 100 %-ban NATURA 2000 területen létesítendő, fokozottan
robbanásveszélyes besorolású üzem 20 - 30 főt foglalkoztathatna, ha azt az Uniós szintű
jogszabályok nem tiltanák12.
A fosszilis energiahordozók térségi bányászata tehát kettős problematikát hordoz. A
régi, már nem használt bányaterületek revitalizációját be kell fejezni, valamint a folyamatos
monitoring tevékenységet folytatni kell. Másik oldalról az újonnan nyíló bányák tekintetében,
különösen a tájsebek kialakulását meg kell előzni, és biztosítani kell, hogy az új technológia
alkalmazása a vizeket ne szennyezze.
11 HVG 2010.02.06. pp. 62-63. 12 http://www.pecsiujsag.hu/index.php?comment_result_page=1&p=8&aid=17854#commentlist
32
Környezetvédelmi cselekvési javaslatok:
Ahhoz, hogy a környezeti kockázatok a minimálisra legyenek csökkenthetőek, a
környezetvédelmi és bányászati szakhatóságok folyamatos monitoring-tevékenysége mellett
célszerű rábírni a kivitelezést végző összes kapcsolódó és fő vállalkozásokat, hogy magukra
nézve köteleződjenek el minőség- és környezetirányítási rendszerek (pl. ISO 9001, ISO
14001) bevezetésére.
Noha ez a bányászat korántsem hordoz olyan veszélyeket, mint például egy
atomerőmű üzemeltetése, azonban a tevékenység a szokványosnál lényegesen veszélyesebb
üzem. A fővállalkozó folyamatosan tájékoztassa az önkormányzatokat és általuk a lakosságot
a tevékenységek legfontosabb paramétereiről, így a teljes, átlátható transzparencia a
környezetvédelmi érdekek mellett a lakosság lojalitását (amellett, hogy a bányászat vélhetőleg
akár 1-2 ezres nagyságrendű új munkahelyet is teremthet, javítva ezzel a térség foglalkoztatási
helyzetén.) A transzparenciával kapcsolatos jó gyakorlatok átvehetők a Paksi Atomerőműtől.
A bányászat térségben való beindítása a kitermelt anyagok szállításával is együtt jár,
így új közlekedési kockázatot hordoz magában. Ennek elkerülése érdekében a szállítási
útvonalakat lakott területeken kívül (elkerülő útvonalak áthidalásával) és a természetileg
érzékeny területek megkerülésével kell kijelölni.
33
3.5. Megújuló energia használatának lehetőségei, irányai
Napjainkban az energiatermelés és az energiafogyasztás folyamatosan növekszik. Az
energiatermelés a környezetet legjobban igénybe vevő, a környezetet leginkább károsító
tevékenység. A Föld fosszilis energiahordozó lelőhelyei végesek, ezért szükséges alternatív
energiahordozók használata.
A megújuló energiaforrások – különösen a növekvő energiaárak mellett, valamint a
technológiai fejlődés miatti olcsóbbá válásuk okán – mind nagyobb jelentőséget kapnak,
szerepük egyre inkább felértékelődik. Az Európai Unió tagországaival együtt a megújuló
energiaforrások arányának folyamatos növelése iránt kötelezi el magát, konkrét
céldátumokkal és célértékekkel. Éppen ezért megkerülhetetlen, hogy helyi, térségi szinten is
ne ez irányba történjenek az elmozdulások.
A termelési-fogyasztási tevékenység során számos olyan melléktermék, „hulladék”
keletkezik, amely helyben nem hasznosítható. Azonban ezek az anyagok máshol, egy más
termelési folyamatban, technológiában alapanyagként, energiaforrásként újrahasznosítható.
Fontos feladat annak tudatosítása, hogy az ilyen anyagok, melléktermékek ne hagyományos
értelemben véve hulladékként kerüljenek lerakásra, ártalmatlanításra, hanem minél nagyobb
százalékuk újrahasznosításra kerüljön.
Ahogy Gergely Sándor ábrájából is kitűnik (4. ábra), a földhasznosításnak számos
formája kapcsolódik, kapcsolódhat az energiatermeléshez. Az élelmiszertermelés, a
gyógynövénytermelés, az ipari alapanyag termelés melléktermékei, illetve az ipari alapanyag,
mint energetikai alapanyag.
4. ábra: A termőföld-hasznosítás változatai
TERMŐFÖLD/FÖLD-
HASZNOSÍTÁS
ÁTALAKULÁSA
Élelmiszer termelés
Gyógynövénytermelés
Ipari alapanyag termelés
Környezetfenntartás
Természetvédelem
Rekreációszolgáltatás
(Célzott) Energetikai-
alapanyag termelés
TERMŐFÖLD/FÖLD-
HASZNOSÍTÁS
ÁTALAKULÁSA
Élelmiszer termelés
Gyógynövénytermelés
Ipari alapanyag termelés
Környezetfenntartás
Természetvédelem
Rekreációszolgáltatás
(Célzott) Energetikai-
alapanyag termelés
TERMŐFÖLD/FÖLD-
HASZNOSÍTÁS
ÁTALAKULÁSA
Élelmiszer termelés
Gyógynövénytermelés
Ipari alapanyag termelés
Környezetfenntartás
Természetvédelem
Rekreációszolgáltatás
(Célzott) Energetikai-
alapanyag termelés
Forrás: Gergely, 2007 alapján
34
Mivel a térségben a termőföld-hasznosításnak különös jelentősége van, így a „hulladékok”
elsősorban helyi szintű energetikai célú hasznosítása kiemelkedő feladat.
Az előző fejezetben látható volt, hogy az energiatermeléshez kapcsolódó
szénbányászat újranyitása az új technológia alkalmazásával sem ellentmondásmentes. Éppen
ezért a szénbányászat helyett elsősorban az alternatív energiaforrások kihasználására kell
koncentrálni. A térségben jelenleg Komlón működik biomassza erőmű, maga a térség pedig a
Pécsi Hőerőmű jelenleg üzemelő, valamint hamarosan megnyíló újabb biomassza blokk
vonzáskörzetébe tartozik, mint valós és potenciális biomassza ellátó.
Fejlesztési javaslatok:
Bár a Pécsi Hőerőmű (és részben a Komlói Erőmű is) nagy kapacitásúnak számít, a
fejlesztések során előnyben kell részesíteni a lokális igényeket kielégítő, kis kapacitású (pl. 1
MW vagy az alatti névleges teljesítményű) hőtermelő és energiatermelő egységeket. A térség
megújuló energiaforrásainak tekintetében elsősorban a biomassza jöhet szóba. Itt első körben
nem a további erdőgazdálkodásból származó faanyagra épülő biomassza felhasználására kell
gondolni, hanem a hulladékok hasznosításának lehetőségére. Méghozzá elsősorban a
mezőgazdasági hulladékok használatára, a szalmatüzeléses technológiák megvalósítására.
A továbbiakban szóba jöhet a nehezen művelhető mezőgazdasági területek bevonása
energetikai célú növénytermesztésbe. Ezzel kapcsolatban azonban olyan növénytípust kell
választani, amely az alacsony AK értékű területeken is megél, ugyanakkor esetlegesen magas
szilíciumtartalma, vagy más járulékos anyag feldúsulása nem veszélyezteti a termőföld
kimerülését a monokultúrás termelés miatt, illetve nem veszélyezteti a környezetét, a felszíni
és felszín alatti vizeket. Az alacsony AK értékű termőföldek feljavítására azonban fel lehetne
használni a Komlói Hulladéklerakóban felhalmozódó komposzt anyagot, újrahasznosítva így
a hulladék egy részét. A jelenleg preferált gyorsnövésű energianyár termelése azért lehet
kérdéses a térségben, mert ideális termőterülete a búza és kukorica termőterülete.
Az alternatív energiaforrások helyi, térségi használatában célszerű figyelembe venni a
geotermikus energiában rejlő lehetőségeket is. A geotermikus energia elsősorban nem
elektromos energia, hanem fűtési energiaként kerül felhasználásra. Mint ismeretes,
Magyarországon különös jelentősége lehet ennek alkalmazása, hiszen a litoszféra közelsége
és vastagsága a Kárpát-medencében természetföldrajzi potenciálját adja annak kihasználására.
A térségben a Magyarhertelenden lévő termálforrás adhat okot bizakodásra, mint a
geotermikus energiapotenciál jövőbeni hasznosítására.
35
A térség domborzati viszonyai nem kedveznek a szélerőművek létrehozására,
ugyanakkor egy-egy dombtetőn lehet relevanciája a szélenergia hasznosításának. Ugyanakkor
figyelembe kell venni, hogy a szélerőművek tájképromboló hatása mellett más negatív
környezeti hatással is rendelkeznek. A szélerőművek okozta madárpusztulás több okra
vezethető vissza. Egyrészt a madarak nem érzékelik a forgó lapátokat, így könnyen
nekirepülnek. Mindemellett a vonuló madarakat még a szélerőművek fényei is vonzzák.
Hasonlóan zavaró hatással vannak ezek a turbinák a környéken fészkelő madarakra. Az
ökológiai esettanulmányok legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a szélerőmű parkok
tervezése során különös gondot kell arra fordítani, hogy azok ne essenek madárvonulási
útvonalakra (Horváth G. 2005.).
Ma a napenergia elektromos valamint termikus energetikai felhasználása egyaránt
költséges, valamint problematikus az ismert természetföldrajzi tényezőknek köszönhetőn (pl.
besugárzás nagysága, éves eloszlása). A térség kevésbé alkalmas ezen megújuló energia
alkalmazására, noha a legtermészetbarátabb megoldás ez. Emissziója gyakorlatilag nincsen,
nagy természetátalakítást nem igényel, elektromos energia előállítása mellett vízmelegítésre is
használható. Relevanciája elsősorban az egyéni lakossági felhasználásban lehet, amelyet
viszont ösztönzéssel kell segítenie a térségnek.
Az energiatakarékosság és a tudatos energiagazdálkodás miatt szükséges számba venni
a bioenergiát, amely zöldhulladék mellett állati hulladékból, szennyvíziszapból egyaránt
nyerhető.
A térségre vonatkozóan az energiahatékonyság tekintetében még egy problémára oda
kell figyelni, amely Komlót érinti. A város panellakás-állománya – ahogy a helyzetfeltárásból
is kiderült – mára korszerűtlenné vált. A panelházak szigetelésével, a nyílászárók cseréjével, a
fűtőrendszerek felújításával energia takarítható meg, amely szintén hozzájárul a
környezettudatos életmódhoz.
36
4. Összegzés
A környezetfejlesztés és a környezetvédelmi programozás mára kardinális kérdéssé vált. A
környezettervezés így a természeti elemek számbavétele, a környezet jelen és célállapotának
meghatározása, a környezetvédelmi feladatok kitűzése mind azt a célt szolgálja, hogy az
ember által létrehozott mesterséges rendszereket harmóniába hozza a természettel. Így a
feladat az, hogy a területi és ágazati tervekhez kapcsolódva, részben beépülve a környezeti
szempontok mindig megjelenjenek, és minden esetben számbavételre kerüljenek, irányítva a
társadalom erőforrás- és térhasználatát, és a cselekvéseket olyan irányba terelje, amely a
környezeti értékek védelme, a leromlott területek rehabilitációja és környezettudatos
fejlesztése irányába hatnak. Éppen ezért jelen programdokumentumban leírtakat nem csak
önmagában kell figyelembe venni, hanem más, további fejlesztési programok készítésekor is
számba kell venni az itt leírtakat, annak érdekében, hogy a meglévő természeti értékek
megmaradjanak, újabbakkal egészüljenek ki, visszahatva végső soron az emberi
életkörülményekre, és biztosítva az értékek megtartását a következő nemzedék számára is.
37
5. Felhasznált források
A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület turizmusfejlesztési koncepciója, 2009
Barnaövek rehabilitációja stratégiai fejlesztési program, 2006. [online]
http://www.deldunantul.com/download.php?id=2389
Dél-dunántúli régió helyzetelemzése, 2005. DDRFÜ [online]
http://www.deldunantul.com/download.php?id=553
DD RTOP 2009-2010. [online] http://www.deldunantul.com/download.php?id=5205
Dél-Dunántúli Környezetfejlesztési Stratégiai Program, 2006. [online]
http://www.deldunantul.com/download.php?id=2390
Földessy J. 2005: Bányászat és Környezetvédelem – érdekek és konfliktusok régiónkban.
[online] http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/pdf/060103.pdf
HORVÁTH G. 2005. Szélparkok tervezése környezetvédelmi szempontok alapján. – Magyar
Tudomány, 166. évf. 11. sz. pp.1406-1414.
HVG 2010.02.06. pp. 62-63.
KEOP 1.2.0.
http://www.nfu.hu/download/27741/KEOP120_2010_szennyviz_palyutmut_vegl.pdf
KSH Baranya Megyei Statisztikai Évkönyv, 2008
Mecsek turizmusfejlesztés stratégiai programja, 2004-2005
www.biokom.hu
http://okir.kvvm.hu
http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/uj-iranyok-banyaszatban
http://www.pecsiujsag.hu/index.php?comment_result_page=1&p=8&aid=17854#commentlist