Mechanikai megmunkálás I - gt3.bme.hugt3.bme.hu/wp-content/uploads/2016/06/ATFT_eloadas13_mechanikai_megm_i_2012.pdf · A gyártási f őfolyamatban a faanyagok forgácsolással
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Mechanikai megmunk álás IIpari term ék- és formatervez őknek
Összeállította:Dr. Szabó Imre előadásanyagának felhasználásával
Dr. Kovács Zsolt, Papp Tibor
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
Bázisképzésnek nevezzük az adott alkatrész egyértelműen meghatározott - megmunkálás alatt a szerszámhoz, szereléskor a többi alkatrészhez viszonyított - helyzetének megadását.Bármely szilárd testnek hat szabadsági foka van, vagyis hat lehetséges irányban mozdulhat el. (6. ábra)
Az elvégzendő művelettől, illetve az alkatrész termékben lévő helyzetétől függően a bázisképzés mindig maga után vonja az alkatrész néhány, vagy összes szabadsági fokának elvesztését. (7. ábra)
Technológiai és tervezési bázisokatkülönböztetünk meg. Az utóbbit a tervezők alkalmazzák a termékek tervezésekor. A technológiai bázis beállítási-, szerelési-, és méretellenőrzési bázisra osztható fel.
a, b, c, d, e, f - alátámasztási pontok
ALAPFOGALMAK
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
A mechanikai megmunkálás pontossága• Alakpontosság,• Méretpontosság,
Az alkatrész lehetséges méret- és alakhibái (lásd az ábrát)
l - névleges hossz,B - névleges szélesség, α - az élek által bezárt névleges szög, ∆l - a névleges mérettől való eltérés,∆B - szögtől való eltérés, ∆s - a síktól való eltérés (húrmagasság).
Az alkatrészek alak és mérethibáit kiváltó tényez ők• A megmunkálandó anyag (darab) tulajdonságai,• A gépek és berendezések geometriai pontossága,• Gépállapot• A gépek és berendezések beállításának pontossága.
Forgácsolás csak akkor jön létre, ha a munkadarab és a szerszám egymáshoz képest elmozdul. A szerszám és a munkadarab közötti relatív elmozdulást forgácsoló f őmozgásnak nevezzük és m/s-banmérjük.
A forgácsoló főmozgás lehet:– Egyenes vonalú, alternáló mozgás (keretf űrészgép, furnérhasító gép)– Egyenes vonalú folytonos mozgás (szalagf űrészek)– Forgó mozgás (körf űrész, fúró, maró, gyalugépek)
A forgácsoló főmozgás azonban nem elegendő, folyamatosan biztosítani kell, hogy a forgácsoló fogak megfelelő mélységben haladjanak a munkadarabban.
Ehhez kell előtoló mellékmozgás (példa: körfűrészgép), vagy fogásvétel (furnérhasító gép, vízszintes szalagfűrész).
A forgács geometriája
Forgácsalakok
Előhasadás: B és C irányokban, δ metszőszög kis értéke esetén.
Elkerülése: forgácstörővel, vagy nagy δ metszőszöggel
Az anatómiai főforgácsoló irányok (A, B, C) jellemző forgácsalakjai
A forgácsolás jellemzői
Forgácsolási sebességA forgácsolás előfeltétele a munkadarab és a szerszám egymáshoz
képesti relatív elmozdulása. E fő- és mellékmozgások sebessége a forgácsolási sebesség, amit vf, és m/s-ban, vagy m/min-ben mérjük.
A forgó mozgást végző szerszámok forgácsolási sebessége:
A rendszerint forgó főmozgást végző forgácsoló szerszám és az anyag előtoló mellékmozgása miatt ciklois ív mentén történő anyagleválasztások miatta faanyagon hullámos megmunkálási felület jön létre.
A hullámosság mértéke a hullámhosszal és a hullám magasságával jellemezhető.
A felület „hullámosságáról”beszélünk, ha az ideális sima felülettől valóeltérés hullámhossza 1 mm-nél nagyobb, „érdességről”, ha 1 mm-nél kisebb.
A felületi simaság különböz ő formái
I - egyenletes sima,II - hullámos sima, III - egyenletes érdes, IV - hullámos érdes.
ALAPFOGALMAK
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
A megmunkált faanyag felületi egyenetlensége különböző eredetű lehet, kinematikai egyenetlenséget és szerkezeti egyenetlenséget különböztetünk meg.
A megmunkált felületekkel szemben (polírozott, lakkozott, festett, csiszolt vagy éppen a ragasztásra szánt felületeknél) más és más a felületi követelmény. Az elvárt felületi érdességet (átlagos érdesség) µm adjuk meg.
A forgácsolás jellemzőiForgácsolt felület simaságaA forgácsolás következtében keletkezett felületi egyenetlenségeket 2
csoportba oszthatjuk:• Hullámosság: ismétlődő felületi egyenetlenség, mely a forgó
szerszámok éleinek ív alakú nyomaként jelentkezik a forgácsolt felületen.
• Az érdesség a forgácsolószerszám élkopásainak és a faanyagnak a főforgácsoló él előtti berepedezéseiből származik, a hullámosságnál finomabb felületi egyenetlenség.
Forgácsolt felület simasága:A felületi érdesség csökkenthető:• Ha B vagy azt megközelítő forgácsolást alkalmazunk, akkor jól
élezett szerszámmal, faanyagnak a forgácsolási él előtti leszorításával (nyomóléc), a forgács homlokfelület előtti folyamatos összeroppantásával (nagy metszőszögű szerszámmal, vagy forgácstörővel ellátott szerszámmal)
• Ha A irányban forgácsolunk akkor jól élezett kis metszőszögűszerszámmal, vagy ferde élű szerszámmal dolgozunk.
Forgácsoló szerszámokA forgácsoló szerszámok
jellemz ői:• Forgácsolóélek• Forgácsoló szögek
– α= homlokszög
– β= ékszög
– γ= hátszög
– δ= metszőszög (α+ β)
• Forgácsoló lapokA forgácsolóélek feladata a forgácsoló megmunkálás, az élekkel ellátott forgácsoló fog alakja az ék.
Fő és mellékforgácsoló éleketkülönböztetünk meg. A főforgácsoló él végzi a forgácsolást.
Forgácsolási mozgások: forgácsoló főmozgás, és mellékmozgások
•A szerszám végzi a forgácsoló főmozgást: fűrészelés, marás, gyalulás, furnérhasítás
•A munkadarab végzi a forgácsoló főmozgást: furnérhámozás, esztergálás
ALAPFOGALMAK
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
Az alkatrészek szabásaCélja az adott alkatrészek nyersm éretének kialakítása. A nyersméretek kialakításának két lehet ősége van:
- A kereskedelmi méretekben árult fűrészáru, lap- és lemezféleségek darabolása ; a minőségi követelmények, valamint a legkedvezőbb kihozatal szem előtt tartásával;
- A méreten aluli alkatrészelemek hossz- és szélességi toldása(a szabás műveletéhez a gyakorlat csak az első lehetőséget sorolja).
A méretkialakítással kapcsolatos alapfogalmak a következők:– Készméret– Megmunkálási ráhagyás – Nyersméret: készméret + megmunkálási ráhagyás (mm).– Többszörös méret
A MECHANIKAI MEGMUNKÁKÁS
MŰVELETEI
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
A hosszúsági ráhagyás mértéke tömörfa léceknél: 10-15 mm.A vastagsági ráhagyás mértéke tömörfa lapfelületeknél és négyszög
keresztmetszetű tömörfa léceknél az alkatrészméret függvényében általában: 3-6 mm.
A szélességi ráhagyás az alkatrész szélességi- és vastagsági méretének függvényében általában: 3-10 mm.
A lap- és lemezanyagok megmunkálási ráhagyásának mértéke az alábbiak szerint alakul:- vastagsági ráhagyás egalizálásához oldalanként max.: 0,4 mm- hossz- és keresztirányú méretráhagyás: max.: 10-10 mm
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
Hibák kiejtésea - ággöcsök; b - hosszú bütürepedés;c - rövid, széles bütürepedés; d, e - kis kereszt-metszetűalkatrészek szabása;x - keresztvágás; 1 - hosszú alkatrész; 2 - rövid alkatrész.
MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. A műveletet inga fűrészen, parallelogramma- vagy konzolos f űrészen ; ritkábban asztali körf űrészen , vagy szalagf űrészen végzik
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. A műveletet inga fűrészen, parallelogramma- vagy konzolos f űrészen ; ritkábban asztali körf űrészen , vagy szalagf űrészen végzik
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. A műveletet inga fűrészen, parallelogramma- vagy konzolos f űrészen ; ritkábban asztali körf űrészen , vagy szalagf űrészen végzik
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. Asztal alatti körf űrészlappal m űködő gépek
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
Darabolás: fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. A műveletet inga fűrészen, parallelogramma- vagy konzolos f űrészen ; ritkábban asztali körf űrészen , vagy szalagf űrészen végzik
a - keresztvágás; b - hosszvágás (hasítás); c - ferde élvágás;d - keresztvágás több egymásra helyezett szelvényárun, e - árkok fűrészelése;f - csapok fűrészelése;
g - aljazás; a-d - szokásos művelet; e-g - kényszerű művelet.
Az asztali körf űrész működési elve, végezhet ő műveletek
MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
Asztalos szalagf űrészgépen elvégezhet ő műveletekBármilyen irányú vágás végezhető vele, a legsokoldalúbban használhatógépek közé tartozik. A legfontosabb alkalmazási lehetőségei:
ALKATRÉSZEK MEGMUNKÁLÁSA GYALULÁSSAL, MARÁSSAL ÉS F ÚRÁSSAL
A gyalulás, marás és fúrás célja általában a következőkben határozható meg:- az alkatrészek bázisfelületeinek kialakítása,- az alkatrészek keresztmetszeti méreteinek kialakítása és- az alkatrészek szerkezeti kötéseinek kialakítása.
GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
ALKATRÉSZEK MEGMUNKÁLÁSA GYALULÁSSAL, MARÁSSAL ÉS FÚRÁSSAL
A gyalulás, marás és fúrás célja általában a következőkben határozható meg:- az alkatrészek bázisfelületeinek kialakítása,- az alkatrészek keresztmetszeti méreteinek kialakítása és- az alkatrészek szerkezeti kötéseinek kialakítása.
GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében
Összeállította:
Dr. Kovács Zsolthttp://tgyi.fmk.nyme.hu
NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet
Egyenget ő gyalugépen végezhet ő műveletekA munkadarab egy lapjának és egy oldalának (élének) egyengetése. Az egyengetőgyalulás célja a technológiai bázisfelületek kialakítása.
Az egyenget ő gyalugép m űködési elve és az elvégezhet ő műveletek 1-vezetővonalzó; 2- munkadarab; 3- elszedőasztal; 4- késtengely; 5- adagoló asztal.
GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS
A mechanikai megmunkA mechanikai megmunkáálláás ms műűveletei veletei ––egyengetegyengetőő gyaluggyalugéépen elvpen elvéégezhetgezhetőő mműűveletekveletek